• Tartalom

20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet

20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet

az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről

2023.01.01.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés df) és ga) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva az alábbiakat rendelem el:

1. § E rendelet hatálya kiterjed

a)1 a Magyarország területén működő egészségügyi szolgáltatókra és

b)2 az országos tisztifőorvosra, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalra és a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalára.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés: a betegnél, az egészségügyi dolgozónál, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatba kerülő más személynél (például önkéntes segítő, látogató) az egészségügyi ellátás során kialakult fertőzés;

b) infekciókontroll: az egészségügyi ellátással összefüggő fertőző betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezők ismeretén, elemzésén alapuló fertőzések megelőzésére irányuló intervenciós tevékenység;

c) surveillance: olyan folyamatosan működő információs rendszer, amely standardizált definíciók és módszertan alapján validált kritériumok szerinti adatgyűjtést, elemzést, értelmezést, visszacsatolást és intervenciót tesz lehetővé;

d) célzott surveillance: egy-egy meghatározott fertőzés, rizikótényező, kórokozó, antibiotikum érzékenység/rezisztencia, profilaktikus vagy terápiás célú gyógyszer felhasználás monitorozására irányuló tevékenység;

e) nosocomialis (kórházi) fertőzés: azon egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés, melyet a beteg, az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatba kerülő más személy a fekvőbeteg-szakellátás során szerez és amely az intézményi felvételkor lappangó formában sem volt jelen;

f) nosocomiális surveillance: a nosocomiális fertőzések megjelenésére, gyakoriságára és részletes vizsgálatára irányuló, illetve a fertőzések kialakulásának kockázati tényezőire vonatkozó surveillance;

g)3 mikrobiológiai surveillance: kórokozók előfordulása és rezisztenciájának nyomon követése, a fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti, bejelentésre kötelezett kórokozók előfordulásának azonosítására irányuló célzott surveillance;

h) antibiotikum rezisztencia surveillance: a kórokozók antibiotikum érzékenység/rezisztencia változásaira irányuló, célzott surveillance;

i)4 antimikrobiális szerek felhasználásának és hasznosításának surveillance-a: az egészségügyi intézmény által felhasznált antimikróbás szerek fogyasztására és megfelelő felhasználására irányuló célzott surveillance;

j) antibiotikum politika: a fertőzések megelőzésére és gyógyítására alkalmazott antibiotikumok ésszerű és költséghatékony felhasználásának tervezése, elemzése, ellenőrzése, illetve az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulása és terjedése ellen alkalmazott módszerek összessége;

k) Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság: az infekciókontroll tevékenységet – beleértve az antibiotikumok alkalmazásának területét is – irányító és felügyelő multidiszciplináris bizottság;

l) izoláció: a fertőzés terjedését megakadályozó eljárások, illetve szabályok összessége;

m) fertőtlenítés: a fertőzés terjedését megakadályozó azon eljárás, mely során a környezetbe (felületek, eszközök, tárgyak, kéz, bőr stb.) kikerült, fertőzések kialakulásában szerepet játszó kórokozók számának csökkentése (szanációja) vagy kiirtása történik különböző módszerekkel (fizikai, kémiai);

n) steril anyag-eszköz ellátás: az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során sterilen alkalmazandó orvostechnikai eszközök biztosításának rendszere, beleértve a vonatkozó honosított harmonizált szabványok és irányelvek alapján, a felhasználás helyén végzett sterilanyag/eszköz előállítást is;

o) járványügyi intézkedés: az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések átvitelének, szóródásának (járvány, járványveszély) megakadályozását célzó kötelezés;

p) környezeti infekciókontroll: az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése az egészségügyi intézmény mikrokörnyezetéből (levegő, víz, felületek) eredő rizikótényezők csökkentése révén;

q)5 betegzóna: az egészségügyi ellátás olyan területe, melynek része a beteg és az őt körülvevő azon élettelen környezet, melyet a beteg maga megérinthet, vagy direkt módon a beteggel fizikai kontaktusba kerülhet;

r)6 betegellátási pont: a betegzónán belül olyan hely, ahol egyidejűleg együttesen jelen van a beteg, az egészségügyi dolgozó és a beteg érintésével járó ápolás, betegellátás, gyógyítás.

Az infekciókontroll tartalma

3. § (1) Az infekciókontroll tevékenység az alábbiakat foglalja magában:

a) surveillance:

aa)7 egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések surveillance-a,

ab) mikrobiológiai surveillance,

ac) antibiotikum rezisztencia surveillance,

ad)8 antimikrobiális szerek felhasználásának és hasznosításának surveillance-a;

b) az egészségügyi ellátás folyamatainak – fertőzés kialakulása szempontjából történő – elemzése, a kockázati tényezők meghatározása, a kockázatok minimalizálására irányuló helyi szabályozás kialakítása, bevezetése, valamint a végrehajtás ellenőrzése;

c) megelőző tevékenység:

ca) az a) és b) pontban leírt tevékenységek adatainak elemzése alapján helyi fertőzés-megelőzési stratégiák kidolgozása, a megvalósítás monitorozása és felügyelete,

cb) a megelőző óvintézkedések és az izoláció szabályainak kidolgozása, a megvalósítás monitorozása és felügyelete,

cc) környezeti infekciókontroll,

cd) a fertőtlenítés folyamatainak szabályozása, a megvalósítás monitorozása és felügyelete,

ce) a steril anyag-eszköz ellátás módjának, folyamatainak szabályozása, a végrehajtás felügyelete,

cf) a külön jogszabály szerint egészségügyi kártevőnek minősülő rovarok és rágcsálók elleni védekezés felügyelete;

d) a külön jogszabály szerint bejelentendő fertőző megbetegedések és a szolgáltatónál felderített sporadikus nosocomiális fertőzések regisztrálása, a szolgáltatónál felderített egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések járványügyi kivizsgálása, a szükséges járványügyi intézkedések megtétele, végrehajtásának felügyelete;

e) a halmozottan előforduló fertőzések kivizsgálása, a járványok megelőzése/felszámolása, szükséges járványügyi intézkedések megtétele, végrehajtásának felügyelete;

f) közreműködés a helyi antibiotikum politika kialakításában az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulásának megelőzése érdekében;

g) az egészségügyi dolgozók fertőzéseinek megelőzésére irányuló tevékenységek szabályozása, a végrehajtás ellenőrzése;

h) a katasztrófa-, illetve pandémiás tervek kidolgozásában való részvétel;

i) az egészségügyi dolgozók infekciókontroll tevékenységekkel kapcsolatos tervszerű képzése, továbbképzése;

j) az a)–g) pontban leírt tevékenységeket tartalmazó infekciókontroll terv elkészítése.

(2) Az (1) bekezdés c) és i) pontjában fogalt tevékenységek végrehajtását az egészségügyi szolgáltató szervezeti egységenként évente legalább egy alkalommal megvizsgálja és ezt dokumentálja.

Az egészségügyi szolgáltató feladatai

4. §9 (1) Az egészségügyi szolgáltató az e rendelet szerinti személyi és tárgyi feltételek biztosításával – az ellátás szintjének megfelelő – infekciókontroll tevékenységet folytat.

(2) Alapellátás, illetve járóbeteg-szakellátás keretében egy szakmában ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató infekciókontroll tevékenysége legalább a fertőzések átvitelének megakadályozását célzó előírásoknak megfelelő fertőtlenítési gyakorlatot, így különösen kéz-, bőr-, eszköz- és felületfertőtlenítést, sterilanyag ellátást, az előírásoknak megfelelő kommunális és veszélyes hulladékkezelés írásban is szabályozott bevezetését foglalja magában. Az egészségügyi szolgáltatóknál egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozók esetében az infekciókontroll területét érintő képzést és rendszeres továbbképzést kell biztosítani.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon kívüli, járóbeteg-szakellátást nyújtó önálló rendelőintézetre vonatkozó minimumfeltételeket az 1. melléklet 1. pontja, a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóra vonatkozó minimumfeltételeket az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

(4) Járóbeteg-szakellátást is nyújtó egészségügyi szolgáltató az 1. melléklet 1. pontja szerinti minimumfeltételeket a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó infekciókontroll szervezeti egységén keresztül is biztosíthatja.

(5) Gyógyintézetben az e rendelet szerinti infekciókontroll tevékenység végrehajtásáért a gyógyintézet főigazgatója a felelős.

(6) Az e rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételeket

a) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély kiadásakor annak feltételeként és

b) az egészségügyi szolgáltató működése során folyamatosan

biztosítani kell.

(7) Amennyiben az 1. melléklet 2. b) és 2. c) pontja szerinti fekvőbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató több önálló telephellyel rendelkezik, a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató az 1. melléklet szerinti tárgyi feltételeket és az infekciókontroll nővérekre vonatkozó személyi feltételeket telephelyenként ágyszámarányosan, az egyéb feltételeket a székhelyén köteles biztosítani.

(8) A járóbeteg-szakellátást nyújtó önálló rendelőintézetben és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál

a) a 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti képzés valamennyi új belépő egészségügyi dolgozó esetében kötelező,

b) a továbbképzést évi egy alkalommal valamennyi egészségügyi dolgozó számára – dokumentált módon – lehetővé kell tenni.

(9) Az új belépő egészségügyi dolgozók (8) bekezdés szerinti képzésének a következő témaköröket kell tartalmaznia: a nosocomiális fertőzések jelentősége, nagyságrendje, terjedési módja és megelőzése; kézhigiéne; izolációs rendszabályok; védőeszköz használat; teendők multirezisztens kórokozók előfordulása során, illetve az egészségügyi szolgáltató helyi infekciókontrollal kapcsolatos eljárásrendjei.

5. §10 (1) Az egészségügyi szolgáltató az infekciókontroll tevékenységet az országos tisztifőorvos által kiadott, a 14. § (1) bekezdés f) pontja szerinti módszertani levelek és az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott szakmai irányelvek figyelembevételével végzi.

(2) Az egészségügyi szolgáltató gondoskodik a jogszabályok, a módszertani levelek és a szakmai irányelvek alapján helyi eljárásrend készítéséről és alkalmazásáról. A helyi eljárásrendben foglaltak jogszabályoknak, módszertani leveleknek és szakmai irányelveknek való megfelelőségét, valamint a helyi eljárásrend betartását a hatóság ellenőrzi, és szükség esetén intézkedik, illetve javaslatot tesz az eljárásrend felülvizsgálatára.

(3) A helyi eljárásrend tartalmazza

a) a kézhigiénére, az izolációs rendszabályokra, az eszközhasználattal összefüggő fertőzések megelőzésére, a sebfertőzés megelőzésére, valamint a környezeti infekciókontroll tevékenységre vonatkozó feladatokat,

b) a Clostridium difficile, továbbá a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések megelőzésre vonatkozó, valamint a célzott felvételi szűrések szabályozását is magában foglaló előírásokat,

c) az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés kialakulásának magas kockázatával bíró vagy egyébként veszélyeztetett személyek azonosítására szolgáló eljárást, valamint

d) a 3. § (1) bekezdésében foglalt egyéb feladatokra vonatkozó eljárásrendeket.

6. § (1) Az infekciókontroll az egészségügyi szolgáltató belső minőségügyi rendszerének a része.

(2)11 Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre vonatkozó, valamint az infekciókontroll területén képezhető egyéb indikátorokat az 1. melléklet 2. pontjában a vezetőre meghatározott képesítéssel rendelkező, az egészségügyi szolgáltatónál az infekciókontroll tevékenység irányítását végző szakember képzi és azokat a minőségügyi rendszerbe szolgáltatja.

7. §12 Az 1. melléklet szerinti egészségügyi szolgáltatók esetében az infekciókontroll szervezeti felépítését és működését – az 1. mellékletben előírt tevékenységeknek megfelelően – az Infekciókontroll Kézikönyv tartalmazza, melyet legalább kétévente felül kell vizsgálni.

A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató feladatai

8. § (1)13 A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak 400 ágy felett kórházhigiénés önálló szervezeti egységet kell működtetnie az infekciókontroll tevékenység végzésére. A kórházhigiénés szervezeti egység vezetésével az 1. melléklet 2. pontjában a vezetőre meghatározott szakképesítéssel rendelkező szakember bízható meg.

(2) Az egészségügyi szolgáltató sterilanyag- és eszköz előállításának, illetve ellátásának szakmai felügyeletét a kórházhigiénés szervezeti egység vezetője látja el.

(3)14 Az egészségügyi szolgáltató biztosítja az osztályok profiljához igazodóan az alkoholos kézfertőtlenítő szer, valamint a kézfertőtlenítőszer-adagolók elérhetőségét minden betegellátási ponton, valamint a látogatói belépési pontokon.

8/A. §15 (1) A fekvőbeteg-ellátást végző szolgáltató valamennyi klinikai szervezeti egység (osztály) esetén infekciókontroll kapcsolattartóként 1 fő egészségügyi szakdolgozót jelöl ki.

(2) Az infekciókontroll kapcsolattartó

a) ellenőrzi az osztályon az országos tisztifőorvos által kiadott módszertani levélben meghatározott, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésre magas kockázattal bíró vagy egyébként veszélyeztetett személyek azonnali azonosítására szolgáló kockázatértékelési eljárás elvégzését és a kockázatfelmérési adatlapok rendelkezésre állását,

b) közvetlen kapcsolatot tart az adott osztály és az infekciókontroll feladatokat ellátó szervezeti egység között, valamint

c) segíti az infekciókontroll feladatokat ellátó szakemberek munkáját osztályos szinten, beleértve a surveillance és járványügyi kivizsgálás céljából végzett adatgyűjtéseket és az infekciókontroll intézkedések végrehajtását az osztályon.

(3) Az infekciókontroll kapcsolattartó részt vesz a feladatai ellátásához szükséges, az infekciókontroll feladatokat ellátó szervezeti egység munkatársai által szervezett képzésen.

(4) A fekvőbeteg-ellátást végző szolgáltató klinikai szervezeti egységeit vezető valamennyi osztályvezető

a) az infekciókontroll kapcsolattartó segítségével nyomon követi és felügyeli az infekciókontroll intézkedések végrehajtását,

b) az infekciókontroll kapcsolattartó jelzésére intézkedik a hiányosságok megszüntetéséről,

c) kapcsolatot tart az Intézményi Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottsággal (a továbbiakban: IIAB) és az infekciókontroll feladatokat végző szervezeti egység munkatársaival,

d) az infekciókontroll feladatokat végző szervezeti egység és az IIAB segítségével értékeli az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és antimikrobiális rezisztencia előfordulását, továbbá az antimikrobiális szer felhasználását a szervezeti egységben, és szükség esetén intézkedéseket hoz, valamint

e) jelentést készít az IIAB részére az osztályon meghozott intézkedésekről.

9. §16 A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató – a 8. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatók esetében az infekciókontroll szervezeti egységen keresztül –

a) adatokat szolgáltat

aa) a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, országos surveillance adatbázisba az NM rendeletben foglaltak szerint,

ab)17

ac) az országos mikrobiológiai adatbázisba évente,

b)18 részt vesz – évente két alkalommal – a Nemzeti Népegészségügyi Központ körvizsgálataiban, és

c)19 éves jelentést készít a 3. § (1) bekezdése szerinti infekciókontroll tevékenységéről az országos tisztifőorvos által kiadott szempontok szerint, és azt a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak a tárgyévet követő év február 20-ig megküldi; az éves jelentés tartalmazza az egészségügyi szolgáltatónál működő, 10. § szerinti IIAB éves tevékenységére vonatkozó összesített beszámolót is,

d)20 intézkedik az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés megelőzése érdekében egyéni kockázatértékelés és rizikóbesorolás alkalmazásáról, a betegdokumentáció részét képező Kockázatfelmérési Adatlap használatáról az országos tisztifőorvos által kiadott módszertani levélben foglalt szempontok szerint, és

e)21 intézkedik az intézményi infekciókontroll program megerősítéséről és ennek keretében az országos tisztifőorvos által kiadott módszertani levél szerinti, a négy leggyakoribb egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés megelőzésére szolgáló ellátási csomag bevezetéséről és alkalmazásáról, valamint a végrehajtás ellenőrzéséről.

10. §22 (1) A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak ágyszámtól függetlenül IIAB-ot kell működtetnie.

(2) Az IIAB az intézmény vezetésének javaslattételi, véleményezési joggal rendelkező szakmai tanácsadó testülete.

(3) Az IIAB

a) értékeli az intézményi, valamint szervezeti egység szinten előforduló egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések előfordulását adott időszak alatt, az intézményen belüli közegészségügyi-járványügyi, antibiotikum-rezisztencia helyzetet, valamint az antibiotikum-felhasználás gyakorlatát;

b) kiemelt figyelmet fordít a leggyakoribb egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés megelőzésére vonatkozó, az országos tisztifőorvos által kiadott módszertani levélben foglaltak intézményre történő alkalmazásáról, a szükséges intézkedések végrehajtásáról;

c) javaslatot tesz intézményi vagy szervezeti egység szintű infekciókontroll intézkedések bevezetésére, és nyomon követi a bevezetett intézkedések eredményességét, hatékonyságát;

d) kijelöli azon antibiotikumok körét, amelyek csak infektológus jóváhagyásával adhatók az intézményen belül, és kidolgozza az erre vonatkozó intézményi eljárásrendet;

e) ellenőrzi az engedélyhez kötött antibiotikum felhasználás rendjének betartását;

f) értékeli az intézményen belül az antimikrobiális kezelések megfelelőségét, együttműködve a Gyógyszerterápiás Bizottsággal;

g)23 kapcsolatot tart az Országos Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottsággal (a továbbiakban: OIAB) és a Vármegyei Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottsággal (a továbbiakban: MIAB); valamint

h) az intézményvezető felkérésére beszámol, és jelentést készít az országos tisztifőorvos részére a hatáskörébe tartozó szakmai területekről.

(4) Az IIAB rendszeresen ellenőrzi az intézményben folyó ápolási tevékenységekre vonatkozó belső utasításokat, szabályozásokat és az ellenőrzés eredményéről az ápolási igazgató legalább félévente beszámol az IIAB ülésein.

(5) Az IIAB elnöke az intézmény főigazgatója, titkára az intézményen belüli infekciókontroll tevékenységet irányító szakember. Tagja az intézményben foglalkoztatott

a) orvos igazgató,

b) ápolási igazgató,

c) infektológus,

d) kórházhigiénikus,

e) mikrobiológus,

f) intézeti főgyógyszerész/gyógyszerész,

g) sebészeti illetve egyéb manuális szakma képviselője,

h) intenzív terápiás szakember,

i) az intézmény fő ellátási profiljának megfelelő egyéb klinikai szakma képviselője.

(6) Az IIAB titkárát és az (5) bekezdés c)–i) pontjában felsorolt tagjait a feladatok ellátásával az intézmény vezetője bízza meg.

(7) Az IIAB legalább havi rendszerességgel ülésezik, összehívásáról az elnök gondoskodik. Az IIAB működését az első ülésén elfogadott ügyrendben szabályozza.

(8) Az IIAB havonta, valamint évente összefoglaló jelentést készít az intézményre vonatkozóan az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések járványügyi helyzetéről, az antimikrobiális rezisztencia helyzetről és az antimikrobiális szer felhasználásról, valamint mindezek alapján szükség szerint intézkedési javaslatokat tesz a főigazgatónak.

(9) A főigazgató az IIAB közreműködésével évente, továbbá – ha járványügyi esemény indokolttá teszi – soron kívüli jelentést küld az országos tisztifőorvosnak és a MIAB-nak az intézményi szintű egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és antimikrobiális rezisztencia járványügyi helyzetről, az infekciókontroll és antimikrobiális rezisztencia visszaszorítása érdekében végzett tevékenységéről és annak eredményeiről.

Az egészségügyi hatóság feladatai

11. §24 Az egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal a 9. § c) pontja szerinti éves jelentések alapján elkészíti a vármegyei infekciókontroll-jelentést, melyet a tárgyévet követő március 15-éig megküld az országos tisztifőorvos részére. A vármegyei infekciókontroll-jelentés tartalmazza a 12. § szerinti, illetékes MIAB éves működéséről szóló összesítést is.

12. §25 (1)26 Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése vármegyei és országos stratégiájának kidolgozása érdekében vármegyei és országos szinten Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság működik.

(2)27 A MIAB-ot a vármegyei tisztifőorvos működteti.

(3)28 A MIAB tanácsadó testület, amely az alakuló ülésen elfogadott ügyrend szerint működik. A MIAB elnöke a vármegyei tisztifőorvos, titkára a vármegyei tisztifőorvos javaslata alapján az ügyrendben meghatározott személy. A MIAB tagjai az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója által kijelölt személy, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) főigazgatója által kijelölt személy, és az infektológiai, mikrobiológiai laboratóriumi diagnosztikai, és infekciókontroll tevékenység felett szakfelügyeletet gyakorló, a feladattal megbízott szakfelügyelő főorvosok.

(4)29 A MIAB feladata az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése vármegyei stratégiájának, akciótervének – beleértve a vármegyei antibiotikum politikát is – kialakítása és eredményeinek elemzése.

(5)30 A MIAB tevékenységét az OIAB szakmai irányításával végzi.

13. §31 (1) Az OIAB-ot a miniszter hozza létre.

(2) Az OIAB a miniszter javaslattevő, véleményező, tanácsadói tevékenységet végző testülete, melynek feladata az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és antimikrobiális rezisztencia helyzet értékelése és javaslattétel azon intézkedésekre és beavatkozásokra, melyekkel az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kockázata csökkenthető, az antimikrobiális rezisztencia visszaszorítható.

(3) Az OIAB vezetője az elnök, akit a miniszter jelöl ki.

(4) Az OIAB-ot az országos tisztifőorvos működteti. Az OIAB az alakuló ülésén elfogadott ügyrend szerint működik.

(5) Az OIAB titkárát az országos tisztifőorvos jelöli ki. Az OIAB állandó tagja az országos tisztifőorvos, az országos tisztifőgyógyszerész, a NEAK főigazgatója, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal képviselője. Az OIAB további tagjait a miniszter kéri fel.

(6) Az OIAB feladatai:

a) az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és az antimikrobiális rezisztencia járványügyi helyzetének, valamint az antimikrobiális szer felhasználásnak az értékelése;

b) adatgyűjtésekre történő javaslattétel;

c) javaslattétel stratégiai jelentőségű központi beavatkozásokra és intézkedésekre;

d) az egészségügyi intézményekben végzett infekciókontroll tevékenység elismerési és értékelési rendszerének kidolgozása és működtetése;

e) a humánegészségügy és az állategészségügy együttműködésének elősegítése az antimikrobiális rezisztencia visszaszorítása érdekében;

f) a stratégiai tervezésben, releváns szakpolitikák kialakításában, végrehajtásában és értékelésében történő közreműködés;

g) részvétel járványügyi események kockázatértékelésében, a célzott intézkedések tervezésében, a beavatkozások értékelésében, kommunikációban;

h) az IIAB-k és MIAB-ok jelentéseinek értékelése;

i) éves jelentés készítése, továbbá felkérésre ad hoc jelentések készítése és ajánlások megfogalmazása a miniszter számára, aki dönt annak elfogadásáról és nyilvánosságra hozataláról.

14. § (1)32 Az országos tisztifőorvos

a)33 működteti az Országos Szakmai Információs Rendszer (a továbbiakban: OSZIR) részét képező, az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzések és kórokozóik monitorozására szolgáló országos adatbázist, az OSZIR Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszert (a továbbiakban: OSZIR NNSR),

b) működteti az OSZIR részét képező, országos mikrobiológiai adatbázist,

c) működteti az OSZIR NNSR részét képező, az antimikrobiális szerek felhasználásának országos adatbázisát,

d) az a)–c) pontban foglalt adatbázisok alapján végzi a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségét,

e) kidolgozza az infekciókontrollal kapcsolatos standardokra és indikátorokra vonatkozó ajánlást,

f)34 az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről módszertani leveleket dolgoz ki, amelyeket honlapján és az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzétesz.

(2)35 Az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatbázisok eredményeit az országos tisztifőorvos éves rendszerességgel a tárgyévet követő november 1-jéig honlapján közzéteszi.

14/A. §36 A NEAK az országos tisztifőorvos részére – megkeresésére – adatot szolgáltat az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekkel és az antimikrobiális szer felhasználással kapcsolatos helyzetelemzéshez, a járványügyi intézkedések megalapozásához, valamint a nemzetközi kötelezettségvállalások alapján történő adatszolgáltatások támogatásához.

Záró és átmeneti rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók a Melléklet 3. pontjában foglalt követelményeknek 2010. január 1-jétől kötelesek megfelelni.

(3) A Melléklet 1. és 2. pontja szerinti szolgáltatók az ott meghatározott feltételeknek 2010. július 1-jétől kötelesek megfelelni.

(4) A 7. § szerinti Infekciókontroll Kézikönyvet a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók 2010. január 1-jéig, a Melléklet 2. pontja szerinti járóbeteg-szakellátást nyújtó önálló rendelőintézetek 2010. július 1-jéig készítik el.

(5) A 8. § szerinti kórházhigiénés szervezeti egységet a fekvőbeteg-szolgáltatók 2010. július 1-jéig hozzák létre.

(6) A 10. § szerinti IIAB-ok és a 12. § szerinti RIAB-ok 2010. január 1-jéig megkezdik működésüket.

(7) A 13. § szerinti OIAB alakuló ülését e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül kell összehívni.

(7a)37 Az 5. § (2) bekezdése szerinti helyi eljárásrendet 2018. december 1-jétől kell alkalmazni.

(8) Ez a rendelet szabályozási tárgykörében a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a)38 a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és a 2119/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. október 22-i 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat;

b) a Tanács 2002/77/EC ajánlása (2001. november 15.) az antimikrobiális szerek körültekintő használatáról az embergyógyászatban;

c)39 az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és leküzdését is magában foglaló betegbiztonságról szóló 2009. június 9-i 2009/C 151/01 tanácsi ajánlás.

(9)40 Ez a rendelet az 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat szerint a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer keretében a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos riasztások kiadására, valamint az ilyen veszélyekkel kapcsolatos információcserére, konzultációra és a reagálás koordinációjára vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2017. február 13-i (EU) 2017/253 bizottsági végrehajtási határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. Melléklet a 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelethez41

1. Járóbeteg-szakellátást nyújtó önálló rendelőintézet

A

B

C

1.

Egészségügyi szolgáltatóra vonatkozó minimumfeltételek

Munkakör

A munkakör betöltéséhez szükséges végzettség vagy szakképesítés

2.

Személyi feltételek:

1 fő szakdolgozó szakápoló vagy diplomás ápoló munkakörben

– epidemiológiai szakápoló,
– diplomás ápoló

3.

1 fő közegészségügyi-járványügyi ellenőr vagy közegészségügyi-járványügyi felügyelő

– közegészségügyi-járványügyi ellenőr,
– közegészségügyi-járványügyi felügyelő,
– népegészségügyi ellenőr,
– okleveles népegészségügyi szakember népegészségügyi felügyelő szakon,
– okleveles népegészségügyi szakember epidemiológia szakon

4.

Tárgyi feltételek:

OSZIR NNSR-be történő online adatszolgáltatáshoz internetkapcsolat
és a szoftver futtatására alkalmas számítógép biztosítása

5.

Infekciókontroll minimálisan foglalja magába:

– surveillance1: 3. § (1) bekezdés a) pont
aa) és ad) alpontja, valamint b) pontja szerinti tevékenység
– megelőző tevékenység: 3. § (1) bekezdés c) és g) pontja, valamint 3. § (2) bekezdése szerinti tevékenység
– képzés: 3. § (1) bekezdés i) pontja


1 Csak egynapos sebészeti ellátás, valamint dialízis ellátás nyújtása esetén.

2. Fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók

a) fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató 400 ágy alatt és a krónikus ellátást nyújtó hosszú ápolási idejű intézmények, valamint a rehabilitációs intézetek/kórházak, kivéve a c) pont szerinti egészségügyi szolgáltatókat

A

B

C

1.

Egészségügyi szolgáltatóra vonatkozó minimumfeltételek

Munkakör

A munkakör betöltéséhez szükséges végzettség vagy szakképesítés

2.

Személyi feltételek: Vezető:

1 fő kórházi epidemiológus

– közegészségtan-járványtan szakorvos;
– megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos;
– legalább 5 éves fekvőbeteg szakellátásban szerzett infekciókontroll szakmai gyakorlattal rendelkező:*
– az orvostudomány, illetve más egészségtudományi területen szerzett egyetemi diplomával rendelkező szakember,
– közegészségügyi-járványügyi ellenőr,
– közegészségügyi-járványügyi felügyelő,
– népegészségügyi ellenőr,
– okleveles népegészségügyi szakember népegészségügyi felügyelő szakon,
– okleveles népegészségügyi szakember epidemiológia szakon

3.

Munkatárs:

1 fő infektológus

– infektológus szakorvos
– fertőző betegségek szakorvosa

4.

1 fő közegészségügyi-járványügyi ellenőr vagy közegészségügyi-járványügyi felügyelő

– közegészségügyi-járványügyi ellenőr,
– közegészségügyi-járványügyi felügyelő,
– népegészségügyi ellenőr,
– okleveles népegészségügyi szakember népegészségügyi felügyelő szakon,
– okleveles népegészségügyi szakember epidemiológia szakon

5.

2 fő főállású epidemiológiai szakápoló

– klinikai epidemiológiai szakápoló,
– epidemiológiai szakápoló,
– diplomás ápoló

6.

Tárgyi feltételek:

irodahelyiség telefonnal, OSZIR NNSR-be történő online adatszolgáltatáshoz internetkapcsolat és a szoftver futtatására alkalmas számítógép biztosítása

az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben (a to- vábbiakban: Eüak.) foglalt célok érdekében és a szükséges mértékben betekintési jog
a kórházi beteg adatbázisba és
a mikrobiológiai leletekbe, ha az külön van

7.

Infekciókontroll minimálisan foglalja magába:

– éves infekciókontroll program terv szerint a 3. § (1) és (2) bekezdésében részletezett tevékenységek2 – OSZIR NNSR – kötelező jelentés alrendszerbe történő adatszolgáltatás a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló és a fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló miniszteri rendeletekben foglaltak szerint
– Részvétel az Európai Pont Prevalencia Vizsgálatban az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések gyakoriságának és az antimikrobiális szerek alkalmazásának felmérésére

b) fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató 400 ágy felett, kivéve a c) pont szerinti egészségügyi szolgáltatókat

A

B

C

1.

Egészségügyi szolgáltatóra vonatkozó minimumfeltételek

Munkakör

A munkakör betöltéséhez szükséges végzettség vagy szakképesítés

2.

Személyi feltételek:
Vezető:

1 fő kórházi epidemiológus főállásban

– közegészségtan-járványtan szakorvos,
– megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos,
– egyéb szakorvos kórházhigiénés és infekciókontroll szakirányú továbbképzés birtokában

3.

Munkatárs

1 fő kórházi epidemiológus
(800 ágy felett főállásban)

– közegészségtan-járványtan szakorvos;*
– megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos;*
– legalább 5 éves fekvőbeteg szakellátásban szerzett infekciókontroll szakmai gyakorlattal rendelkező:*
– az orvostudomány, illetve más egészségtudományi területen szerzett egyetemi diplomával rendelkező szakember,
– közegészségügyi-járványügyi ellenőr,
– közegészségügyi-járványügyi felügyelő,
– népegészségügyi ellenőr,
– okleveles népegészségügyi szakember népegészségügyi felügyelő szakon,
– okleveles népegészségügyi szakember epidemiológia szakon

4.

1 fő infektológus

– infektológus szakorvos,
– fertőző betegségek szakorvosa

5.

1 fő közegészségügyi-járványügyi ellenőr vagy közegészségügyi-járványügyi felügyelő

– közegészségügyi-járványügyi ellenőr,
– közegészségügyi-járványügyi felügyelő,
– népegészségügyi ellenőr,
– okleveles népegészségügyi szakember népegészségügyi
felügyelő szakon,
– okleveles népegészségügyi szakember epidemiológia szakon

6.

minimum 2, illetve további 300 ágyanként 1 fő főállású epidemiológiai szakápoló

– klinikai epidemiológiai szakápoló,
– epidemiológiai szakápoló,
– diplomás ápoló

7.

Tárgyi feltételek:

irodahelyiség telefonnal, OSZIR NNSR-be történő online adatszolgáltatáshoz internetkapcsolat és a szoftver futtatására alkalmas számítógép biztosítása

az Eüak.-ban foglalt célok érdekében és a szükséges mértékben betekintési jog a kórházi beteg adatbázisba és a mikrobiológiai leletekbe, ha az külön van

8.

Infekciókontroll minimálisan foglalja magába:

– éves infekciókontroll program terv szerint a 3. § (1) és (2) bekezdésében részletezett tevékenységek, mely tartalmazzon legalább 1 hat hónapos vagy 2 három hónapos cél surveillance programot az OSZIR NNSR önkéntes moduljaiból (sebfertőzés, ITO, PIC surveillance)*
– OSZIR NNSR –kötelező jelentés alrendszerbe történő adatszolgáltatás a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló és a fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló miniszteri rendeletekben foglaltak szerint
– Részvétel az Európai Pont Prevalencia Vizsgálatban az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések gyakoriságának és az antimikrobiális szerek alkalmazásának felmérésére


* a közegészségügyi és népegészségügyi szakmacsoport tekintetében érvényes működési nyilvántartással rendelkező
** az adott szakvizsga vonatkozásában érvényes működési nyilvántartással rendelkező
*** a közegészségügyi és népegészségügyi szakmacsoport tekintetében érvényes működési nyilvántartással rendelkező, és kórházhigiénés és infekciókontroll szakirányú továbbképzés birtokában
2 Amennyiben a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a mikrobiológiai laboratóriumi hátteret közreműködő által biztosítja, úgy a közreműködő egészségügyi szolgáltató végzi a 3. § (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjában előírtakat.
c) azok az egészségügyi szolgáltatók, amelyeknek a működési engedélye az általuk végezhető szakmák között tartalmazza az alábbi egészségügyi szakmakódok valamelyikét az ellátás progresszivitási szintjének figyelembevételével:
0502 szakmakód: intenzív neonatológiai osztály (PIC II.), perinatalis (neonatalis) intenzív centrum (PIC III.),
1502 szakmakód: intenzív terápia II. vagy III. ellátási szint,
0200 szakmakód: sebészet III. ellátási szint.

A

B

C

1.

Egészségügyi szolgáltatóra vonatkozó minimumfeltételek

Munkakör

A munkakör betöltéséhez szükséges végzettség vagy szakképesítés

2.

Személyi feltételek:
Vezető:

1 fő kórházi epidemiológus főállásban

– közegészségtan-járványtan szakorvos,
– megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos,
– egyéb szakorvos kórházhigiénés és infekciókontroll szakirányú továbbképzés birtokában

3.

Munkatárs

1 fő kórházi epidemiológus
(800 ágy felett főállásban)

– közegészségtan-járványtan szakorvos,
– megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos,
– egyéb szakorvos kórházhigiénés és infekciókontroll szakirányú továbbképzés birtokában

4.

1 fő infektológus

– infektológus szakorvos,
– fertőző betegségek szakorvosa,

5.

1 fő, egyetemeken 2 fő közegészségügyi-járványügyi ellenőr vagy közegészségügyi-járványügyi felügyelő

– közegészségügyi-járványügyi ellenőr,
– közegészségügyi-járványügyi felügyelő,
– népegészségügyi ellenőr,
– okleveles népegészségügyi szakember népegészségügyi felügyelő szakon,
– okleveles népegészségügyi szakember epidemiológia szakon

6.

minimum 2, illetve további 300 ágyanként 1 fő főállású epidemiológiai szakápoló

– klinikai epidemiológiai szakápoló,
– epidemiológiai szakápoló,
– diplomás ápoló

7.

Tárgyi feltételek:

irodahelyiség telefonnal, OSZIR NNSR-be történő online adatszolgáltatáshoz internetkapcsolat és a szoftver futtatására alkalmas számítógép biztosítása

az Eüak.-ban foglalt célok érdekében és a szükséges mértékben betekintési jog a kórházi beteg adatbázisba és a mikrobiológiai leletekbe, ha az külön van

8.

Infekciókontroll minimálisan foglalja magába:

– éves infekciókontroll
program terv szerint
a 3. § (1) és (2) bekezdésében részletezett tevékenységek, mely tartalmazzon legalább 1 hat hónapos vagy 2 három hónapos cél surveillance programot az OSZIR NNSR önkéntes moduljaiból (sebfertőzés, ITO, PIC surveillance)*
– OSZIR NNSR –kötelező jelentés alrendszerbe történő adatszolgáltatás a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló és a fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló miniszteri rendeletekben foglaltak szerint
– Részvétel az Európai Pont Prevalencia Vizsgálatban az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések gyakoriságának és az antimikrobiális szerek alkalmazásának felmérésére


3 Amennyiben a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a mikrobiológiai laborhátteret közreműködő által biztosítja, úgy a közreműködő egészségügyi szolgáltató végzi a 3. § (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjában előírtakat.

2. melléklet a 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelethez42

1

Az 1. § a) pontja a 3/2012. NEFMI rendelet 8. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg.

3

A 2. § g) pontja a 12/2012. (III. 6.) NEFMI rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

4

A 2. § i) pontja a 12/2012. (III. 6.) NEFMI rendelet 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.

5

A 2. § q) pontját a 32/2018. (IX. 28.) EMMI rendelet 1. §-a iktatta be.

6

A 2. § r) pontját a 32/2018. (IX. 28.) EMMI rendelet 1. §-a iktatta be.

7

A 3. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja a 12/2012. (III. 6.) NEFMI rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

8

A 3. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja a 12/2012. (III. 6.) NEFMI rendelet 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.

9

A 4. § a 12/2012. (III. 6.) NEFMI rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

10

Az 5. § a 32/2018. (IX. 28.) EMMI rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

11

A 6. § (2) bekezdése a 12/2012. (III. 6.) NEFMI rendelet 11. § d) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 7. § a 12/2012. (III. 6.) NEFMI rendelet 11. § e) pontja szerint módosított szöveg.

13

A 8. § (1) bekezdés a 12/2012. (III. 6.) NEFMI rendelet 11. § d) pontja szerint módosított szöveg.

14

A 8. § (3) bekezdését a 32/2018. (IX. 28.) EMMI rendelet 3. §-a iktatta be.

15

A 8/A. §-t a 32/2018. (IX. 28.) EMMI rendelet 4. §-a iktatta be.

16

A 9. § a 12/2012. (III. 6.) NEFMI rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

17

A 9. § a) pont ab) alpontját a 38/2018. (X. 31.) EMMI rendelet 15. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

18

A 9. § b) pontja a 38/2018. (X. 31.) EMMI rendelet 15. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

20

A 9. § d) pontját a 32/2018. (IX. 28.) EMMI rendelet 5. §-a iktatta be.

21

A 9. § e) pontját a 32/2018. (IX. 28.) EMMI rendelet 5. §-a iktatta be.

22

A 10. § a 32/2018. (IX. 28.) EMMI rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

23

A 10. § (3) bekezdés g) pontja a 45/2022. (XII. 20.) BM rendelet 51. § c) pontja szerint módosított szöveg.

24

A 11. § a 32/2018. (IX. 28.) EMMI rendelet 7. §-ával megállapított, a 45/2022. (XII. 20.) BM rendelet 51. § a) pontja szerint módosított szöveg.

26

A 12. § (1) bekezdése a 45/2022. (XII. 20.) BM rendelet 51. § a) pontja szerint módosított szöveg.

27

A 12. § (2) bekezdése a 45/2022. (XII. 20.) BM rendelet 51. § b) pontja szerint módosított szöveg.

29

A 12. § (4) bekezdése a 45/2022. (XII. 20.) BM rendelet 51. § a) pontja szerint módosított szöveg.

30

A 12. § (5) bekezdése a 32/2018. (IX. 28.) EMMI rendelet 14. § b) pontja szerint módosított szöveg.

31

A 13. § a 32/2018. (IX. 28.) EMMI rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

32

A 14. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze az 54/2016. (XII. 30.) EMMI rendelet 65. § h) pontjával megállapított szöveg.

33

A 14. § (1) bekezdés a) pontja az 54/2016. (XII. 30.) EMMI rendelet 65. § i) pontja szerint módosított szöveg.

34

A 14. § (1) bekezdés f) pontja a 32/2018. (IX. 28.) EMMI rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

35

A 14. § (2) bekezdése a 32/2018. (IX. 28.) EMMI rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

36

A 14/A. §-t a 12/2012. (III. 6.) NEFMI rendelet 8. §-a iktatta be, szövege a 32/2018. (IX. 28.) EMMI rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

37

A 15. § (7a) bekezdését a 32/2018. (IX. 28.) EMMI rendelet 12. §-a iktatta be.

38

A 15. § (8) bekezdés a) pontja az 54/2015. (XI. 24.) EMMI rendelet 35. §-ával megállapított szöveg.

39

A 15. § (8) bekezdés c) pontját a 12/2012. (III. 6.) NEFMI rendelet 9. §-a iktatta be.

40

A 15. § (9) bekezdését a 12/2019. (VII. 3.) EMMI rendelet 5. §-a iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére