• Tartalom

22/2009. (IV. 22.) OKM rendelet

22/2009. (IV. 22.) OKM rendelet

az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról1

2012.04.01.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének h) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerinti feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) mellékletének BIOLÓGIA II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcímet követő táblázat helyébe az 1. számú melléklet lép.

2. § Az R. mellékletének DRÁMA II. A VIZSGA LEÍRÁSA címet követő szöveg helyébe a 2. számú melléklet lép.

3. § Az R. mellékletének ÉNEK-ZENE címet követő szöveg helyébe a 3. számú melléklet lép.

4. § (1) Az R. mellékletének FIZIKA cím KOMPETENCIÁK alcímet követő szöveg helyébe a 4. számú melléklet lép.

(2) Az R. mellékletének FIZIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA címet követő szöveg helyébe az 5. számú melléklet lép.

5. § Az R. mellékletének FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK) II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím „Nyilvánosságra hozandó anyag nincs, a szóbeli tételek témakörei mindkét szinten lentebb olvashatók.” szöveg helyébe a 6. számú melléklet lép.

6. § (1) Az R. mellékletének INFORMATIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Általános szabályok pont A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői alpontot követő táblázat helyébe a 7. számú melléklet lép.

(2) Az R. mellékletének INFORMATIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Általános szabályok pont A gyakorlati feladatlap értékelése alpontot követő táblázat helyébe a 8. számú melléklet lép.

7. § Az R. mellékletének LATIN NYELV címet követő szöveg helyébe a 9. számú melléklet lép.

8. § Az R. mellékletének NÉMET NYELV cím nyolcadik mondatát követő táblázat helyébe a 10. számú melléklet lép.

9. § Az R. mellékletének OROSZ NYELV I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY címet követő szöveg helyébe a 11. számú melléklet lép.

10. § (1) Az R. mellékletének SPANYOL NYELV cím nyolcadik mondatát követő táblázat helyébe a 12. számú melléklet lép.

(2) Az R. mellékletének SPANYOL NYELV I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY cím C) KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK alcím 2. A kommunikációs szándékok listája pont helyébe a 13. számú melléklet lép.

11. § Az R. mellékletének TÁRSADALOMISMERET II. A VIZSGA LEÍRÁSA címet követő szöveg helyébe a 14. számú melléklet lép.

12. § Az R. mellékletének TESTNEVELÉS címet követő szöveg helyébe a 15. számú melléklet lép.

13. § (1) Az R. mellékletének ÉLŐ IDEGEN NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Az írásbeli feladatlap értékelése alpontot követő szöveg helyébe a 16. számú melléklet lép.

(2) Az R. mellékletének ÉLŐ IDEGEN NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont A tételsor jellemzői alpontot követő szöveg helyébe a 17. számú melléklet lép.

(3) Az R. mellékletének ÉLŐ IDEGEN NYELV II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont A tételsor jellemzői alpontot követő szöveg helyébe a 18. számú melléklet lép.

14. § (1) Az R. mellékletének EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga (projekt) pont A projektmunka értékelése alpontot követő szöveg helyébe a 19. számú melléklet lép.

(2) Az R. mellékletének EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont A szóbeli vizsgarész értékelése alpontot követő szöveg helyébe a 20. számú melléklet lép.

15. § Az R. mellékletének EMBERISMERET ÉS ETIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga (projekt) pont A projektmunka értékelése alpontot követő szöveg helyébe a 21. számú melléklet lép.

16. § Az R. mellékletének TERMÉSZETTUDOMÁNY II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pontot követő szöveg helyébe a 22. számú melléklet lép.

17. § Az R mellékletének FRANCIA CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címet követő szöveg helyébe a 23. számú melléklet lép.

18. § Az R. mellékletének EVANGÉLIKUS HITTAN II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pontot követő szöveg helyébe a 24. számú melléklet lép.

19. § Az R. mellékletének KATOLIKUS HITTAN II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont A szóbeli tételsor formai jellemzői alpontot követő szöveg helyébe a 25. számú melléklet lép.

20. § Az R. mellékletének REFORMÁTUS HITTAN II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont Általános szabályok alpontot követő szöveg helyébe a 26. számú melléklet lép.

21. § Az R. mellékletének NARODOPIS II. OPIS ISPITA címet követő szöveg helyébe a 27. számú melléklet lép.

22. § Az R. mellékletének HRVATSKI JEZIK II. OPIS ISPITA címet követő szöveg helyébe a 28. számú melléklet lép.

23. § Az R. mellékletének HRVATSKI JEZIK I KNJIŽEVNOST II. OPIS MATURALNOG ISPITA címet követő szöveg helyébe a 29. számú melléklet lép.

24. § (1) Az R. mellékletének ABITURPRÜFUNG IN LANDES- UND VOLKSKUNDE DER NATIONALEN UND ETHNISCHEN MINDERHEIT címe helyébe az ABITURPRÜFUNG IM FACH LANDES- UND VOLKSKUNDE DER DEUTSCHEN MINDERHEIT cím lép.

(2) Az R. mellékletének az (1) bekezdés szerint módosított ABITURPRÜFUNG IM FACH LANDES- UND VOLKSKUNDE DER DEUTSCHEN MINDERHEIT II. Beschreibung der Prüfung címet követő szöveg helyébe a 30. számú melléklet lép.

25. § Az R. mellékletének DEUTSCH ALS NATIONALITÄTENSPRACHE II. BESCHREIBUNG DER PRÜFUNG címet követő szöveg helyébe a 31. számú melléklet lép.

26. § (1) Az R. mellékletének DEUTSCHE MINDERHEITENSPRACHE UND -LITERATUR címe helyébe a DEUTSCHE NATIONALITÄTENSPRACHE UND -LITERATUR cím lép.

(2) Az R. mellékletének az (1) bekezdés szerint módosított DEUTSCHE NATIONALITÄTENSPRACHE UND -LITERATUR II. Beschreibung der Prüfung címet követő szöveg helyébe a 32. számú melléklet lép.

27. § Az R. mellékletének CULTURA SI CIVILIZATIE ROMANEASCA II. Descrierea examenului címet követő szöveg helyébe a 33. számú melléklet lép.

28. § Az R. mellékletének LIMBA SI LITERATURA ROMANA II. DESCRIEREA EXAMENULUI címet követő szöveg helyébe a 34. számú melléklet lép.

29. § Az R. melléklete a SZERB NYELV ÉS IRODALOM cím és az azt követő szöveg után a 35. számú melléklettel egészül ki.

30. § Az R. mellékletének ZO SLOVENSKEJ VZDELANOSTI II. OPIS SKÚŠKY címet követő szöveg helyébe a 36. számú melléklet lép.

31. § (1) Az R. mellékletének PODROBNÉ POŽIADAVKY MATURITNEJ SKÚSKY ZO SLOVENSKÉHO JAZYKA A LITERATÚRY címe helyébe a PODROBNÉ POZIADAVKY MATURITNEJ SKÚŠKY ZO SLOVENSKÉHO JAZYKA A LITERATÚRY cím lép.

(2) Az R. mellékletének az (1) bekezdés szerint módosított PODROBNÉ POŽIADAVKY MATURITNEJ SKÚŠKY ZO SLOVENSKÉHO JAZYKA A LITERATÚRY II. OPIS SKÚŠKY címet követő szöveg helyébe a 37. számú melléklet lép.

32. § (1) Az R. mellékletének PODROBNE ZAHTEVE IN OPIS MATURITETNEGA IZPITAPOZNAVANJE SLOVENSTVA címe helyébe a PODROBNE ZAHTEVE IN OPIS MATURITETNEGA IZPITA POZNAVANJE SLOVENSTVA cím lép.

(2) Az R. mellékletének az (1) bekezdéssel módosított PODROBNE ZAHTEVE IN OPIS MATURITETNEGA IZPITA POZNAVANJE SLOVENSTVA II. OPIS IZPITA címet követő szöveg helyébe a 38. számú melléklet lép.

33. § Az R. mellékletének PODROBNE ZAHTEVE IN OPIS MATURITETNEGA IZPITA SLOVENSKI JEZIK II. OPIS IZPITA címet követő szöveg helyébe a 39. számú melléklet lép.

34. § Az R. mellékletének EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe a 40. számú melléklet lép.

35. § Az R. mellékletének SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe a 41. számú melléklet lép.

36. § Az R. mellékletének OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe a 42. számú melléklet lép.

37. § Az R. mellékletének GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe a 43. számú melléklet lép.

38. § Az R. mellékletének ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe a 44. számú melléklet lép.

39. § Az R. mellékletének INFORMATIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe a 45. számú melléklet lép.

40. § Az R. mellékletének VEGYIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe a 46. számú melléklet lép.

41. § Az R. mellékletének ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe a 47. számú melléklet lép.

42. § Az R. mellékletének KÖNNYŰIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe a 48. számú melléklet lép.

43. §2 Az R. mellékletének FAIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe a 49. számú melléklet lép.

44. § Az R. mellékletének NYOMDAIPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe az 50. számú melléklet lép.

45. § Az R. mellékletének KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA és az azt követő szöveg helyébe az 51. számú melléklet lép.

46. § Az R. mellékletének KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe az 52. számú melléklet lép.

47. § Az R. mellékletének KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe az 53. számú melléklet lép.

48. § Az R. mellékletének ÜGYVITELI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe az 54. számú melléklet lép.

49. § Az R. mellékletének KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA cím és az azt követő szöveg helyébe az 55. számú melléklet lép.

50. § Az R. mellékletének VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA cím és azt követő szöveg helyébe az 56. számú melléklet lép.

51. § Az R. mellékletének MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe az 57. számú melléklet lép.

52. § Az R. mellékletének ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA címet követő szöveg helyébe az 58. számú melléklet lép.

53. § Az R. mellékletének ÁBRÁZOLÓ ÉS MŰVÉSZETI GEOMETRIA II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím „A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.” szöveg helyébe az 59. számú melléklet lép.

54. § (1) Az R. mellékletének A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői alpontot követő szöveg helyébe a 60. számú melléklet lép.

(2) Az R. mellékletének A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői alpontot követő szöveg helyébe a 61. számú melléklet lép.

55. § (1) Az R. mellékletének MŰVÉSZETTÖRTÉNET II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői alpontot követő szöveg helyébe a 62. számú melléklet lép.

(2) Az R. mellékletének MŰVÉSZETTÖRTÉNET II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői alpontot követő szöveg helyébe a 63. számú melléklet lép.

(3) Az R. mellékletének MŰVÉSZETTÖRTÉNET II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pontot követő szöveg helyébe a 64. számú melléklet lép.

56. § Az R. mellékletének BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY ÉS VIZSGALEÍRÁS cím és az azt követő szöveg helyébe a 65. számú melléklet lép.

57. § Az R. mellékletének BIBLIAISMERET – HIT GYÜLEKEZETE II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pontot követő szöveg helyébe a 66. számú melléklet lép.

58. § Az R. melléklete a SZERB NÉPISMERET cím és az azt követő szöveg után a 67. számú melléklettel egészül ki.

59. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2010. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a 2009/2010. tanév május–júniusi vizsgaidőszak vizsgáinak megszervezésekor kell először alkalmazni.

(2) E rendelet 34–52. §-a 2012. április 1-jén lép hatályba azzal, hogy a 34–52. §-sal megállapított vizsgakövetelményeket a 2011/2012. tanév május–júniusi vizsgaidőszak vizsgáinak megszervezésekor kell először alkalmazni.

(3) E rendelet 2012. június 1. napján veszti hatályát.

1. számú melléklet a 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelethez


Írásbeli vizsga 240 perc

Szóbeli vizsga 20 perc

Egy 8-10 feladatot tartalmazó feladatsor

Egy választható esszé- vagy problémafeladat

Egy A és egy B feladat előadása

80 pont

20 pont

50 pont


2. számú melléklet a 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelethez


II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

120 perc

15 perc/fő

15 perc

180 perc

20 perc/fő

20 perc

60 pont

60 pont

30 pont

60 pont

50 pont

40 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

A vizsgázó biztosítja

NINCS

a produkcióhoz szükséges kellékek

NINCS

NINCS

a jelenethez vagy az előadáshoz szükséges alapdíszletek, kellékek, jelmezek stb.

NINCS

A vizsga-
bizottságot működtető intézmény biztosítja

három példány
helyesírási szótár

a lebonyolításhoz minimálisan szükséges körülmények (20-25 m2alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: világítási és sötétítési lehetőség, magnó vagy
CD-lejátszó, mikrofon)

a tételeknek
megfelelő
technikai
segédeszközök

videomagnó vagy DVD-
lejátszó, három példány helyesírási szótár

színházszerű körülmények (25-30 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: min. 2 reflektor, magnó vagy
CD-lejátszó, mikrofon, erősítő, hangfalak, sötétítéshez alkalmas függönyök)

a tételeknek megfelelő technikai
segédeszközök

Nyilvánosságra hozandók

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

Anyag

NINCS

NINCS

tételcímek

NINCS

NINCS

tételcímek

Mikor?

NINCS

NINCS

jogszabály szerint

NINCS

NINCS

jogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Középszint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

120 perc

15 perc

max. 15 perc/fő

Feladatsor megoldása

Egy tétel kifejtése

Háromból két gyakorlati feladat

Egyszerű, rövid
választ igénylő feladatok

Néhány soros jelenetelemzést,
-értelmezést
igénylő kérdések

kiscsoportos
(2-3 fős)
drámajátékos improvizáció a helyszínen
megadott témára

előkészített, egyéni színpadi produkció

előkészített
közös
színpadi
produkció (színielőadás) bemutatása

30 pont

30 pont

30 pont

30 pont

30 pont

60 pont

30 pont

60 pont

Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatlapot kell megoldaniuk.
A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: három példány helyesírási szótár. Ezeket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia.
Az írásbeli vizsga témakörei:
– színház- és drámatörténet;
– színház- és drámaelmélet;
– színházi műfajok.
Az írásbeli vizsga egy komplex feladatlap megírása, mely az értékelési arányoknak megfelelően két feladattípust tartalmaz. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatokat és jelenetértelmezéshez, színházi megvalósításhoz stb. kapcsolódó néhány soros elemzést, értelmezést igénylő kérdéseket. A feladatlap egyszerű, rövid választ igénylő feladatai a színház- és drámatörténetből az alábbiakban megadott alkotók és kijelölt műveik mindegyikéhez, a néhány soros elemzést, értelmezést igénylő kérdései pedig a kijelölt művek közül csak egyhez kapcsolódhatnak.
Szophoklész: Antigoné
Shakespeare: Rómeó és Júlia, Hamlet
Moliére: Tartuffe
Katona József: Bánk bán
Madách Imre: Az ember tragédiája
Csehov: Három nővér, Sirály
Molnár Ferenc: Liliom
Brecht: Koldusopera
Örkény István: Tóték

Az írásbeli feladatlapban a jelenetértelmezéshez kapcsolódó műrészlet(ek) idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven áll(nak) a vizsgázók rendelkezésére.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra, a feladatlap megoldására összesen 60 pont adható.

– Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok

30 pont

– Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések

30 pont

Összesen:

60 pont

Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsgát a vizsgacsoport szóbeli vizsgájához kapcsolva, azt megelőzően vagy azt követően kell megszervezni.
A gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.
A vizsgatárgy, illetve a művészeti ág jellegéből adódóan a gyakorlati vizsga előre megszerkesztett színházi műsor (előadás) vagy előadásrészlet is lehet. A vizsgázó – a gyakorlati vizsga megszerkesztése és a feltételek biztosítása érdekében – a vizsga előtt legalább egy hónappal a vizsgát szervező intézmény által készített adatlapon jelzi a gyakorlati vizsga választott feladattípusait és a szükséges információkat (szerző, cím, műfaj, időtartam, technikai igények, vendégszereplők stb.).
A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézményeknek biztosítaniuk kell a gyakorlati vizsga lebonyolításához minimálisan szükséges körülményeket (20-25 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: világítási és sötétítési lehetőség, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon).
A gyakorlati feladatok tartalmi és formai jellemzői
A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk.
A gyakorlati vizsga témakörei:
– drámajáték, színjáték;
– mozgás- vagy táncszínház;
– beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;
– bábjáték.
Feladattípusok:
– kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;
– előkészített, egyéni színpadi produkció;
– előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.
A drámajátékos improvizációs feladatokhoz a vizsgabizottságot működtető intézmény a részletes vizsgakövetelmények alapján tételsort állít össze. A tételsornak legalább tíz tételt kell tartalmaznia. Az egyes tételekben meg kell adni az eljátszandó jelenet témáját és/vagy konfliktusszerkezetét és/vagy figuráit. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet három percnél hosszabb időt. A vizsgázók önállóan vagy a vizsgáztató tanár irányításával 2-3 fős csoportokat alkotnak és ennek megfelelően a csoportok közösen húznak a 2, ill. 3 szereplőt igénylő tételek közül. A vizsgázók a tételhúzás után maximum 5 perces felkészülési időt kapnak.
Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó egy szabadon választott verset, monológot, dalt, táncot vagy mozgásetűdöt ad elő. Az előadás időtartama legalább 2, legfeljebb 5-6 perc.
Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet[ek] vagy színielőadás vagy színielőadás-részlet) bemutatása során a vizsgázók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban és/vagy aktívan részt vesznek annak előkészítésében
(pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világosítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás, prózai vagy zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték. A vizsgaelőadás a vizsgázók által a vizsga helyszínéhez igazított, minimális színházszerű körülmények között zajlik. Az előadás hossza a vizsgázó szereplők számától függ: egy vizsgázó játékideje átlagosan 5-10 perc lehet. A vizsgaelőadásban részt vehetnek drámából nem érettségizők („mint vendég”), de rájuk nem számolható a vizsgaidő.
A produkcióhoz szükséges kellékekről a vizsgázó gondoskodik.
A gyakorlati vizsga során a vizsgázóknak – választásuk alapján – legalább két feladattípus gyakorlati munkájában kell részt venniük.
A gyakorlati vizsgarész értékelése
A gyakorlati vizsgán a két feladattípusban összesen 60 pont szerezhető. Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok alapján történik:
Drámajátékos improvizáció:

– A szituáció megértése

8 pont

– Fantázia, ötletesség

12 pont

– Karakterábrázolás

10 pont

30 pont

Egyéni színpadi produkció:

– Szövegtudás vagy a dallam vagy a lépések memorizáltsága

5 pont

– Értelmezés, szerkesztés

5 pont

– Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)

8 pont

– Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés)

10 pont

– Koncentráció

2 pont

30 pont

Közös színpadi produkció:

– Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)

8 pont

– Koncentráció, játékfegyelem

10 pont

– Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.)

12 pont

30 pont

Amennyiben a vizsgázó a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minőségét kell értékelni.
Ha a vizsgázó három feladattípus megoldásában vesz részt, az általa kiválasztott kettőben nyújtott teljesítményét kell értékelni, így a gyakorlati vizsgára maximálisan 2 x 30 pontot kaphat.
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.
A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételek 45-55%-ának a színház- és drámatörténet köréből kell kikerülnie.
A tételek tartalmazzák mindazon segédeszközöket, forrásokat stb., melyek a megoldáshoz szükségesek.
A tételsorban szereplő műveknek a tétel kifejtéséhez szükséges részleteit megfelelő (nyomtatott, DVD-n vagy videokazettán rögzített) formában a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani és lehetővé kell tenni, hogy a 3-5 perces felvételeket fejhallgató használatával a felkészülési időben használhassa. Ha technikai okok miatt erre várakoznia kell, akkor a felkészülési időt meg kell hosszabbítani. A tételeknek megfelelő technikai segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A szóbeli vizsgák videokazettára, ill. DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételben megfogalmazott feladat lehet
– egy dráma- és/vagy színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása
vagy
– dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása
vagy
– egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése
vagy
– egy konkrét drámai/vagy színházi mű részletének elemzése.
A tételekben törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.
A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a vizsgázóktól.
A szóbeli vizsga tartalma:
– színház- és drámatörténet;
– színház- és drámaelmélet;
– színházi műfajok.
A középszintű tételcímeket – a hozzájuk kapcsolódó feladatok és mellékletek (idézetek, képek stb.) nélkül – a vizsgáztató intézmény legalább 60 nappal a vizsgaidőszak kezdete előtt nyilvánosságra hozza.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet 30 ponttal értékelhető.
Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok alapján történik:

– A feladat megértése, a lényeg kiemelése

5 pont

– A megközelítés, az elemzés sokszínűsége

10 pont

– Az ismeretek gazdagsága

10 pont

– Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége

5 pont

Összesen

30 pont

A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és a fenti szempontok alapján az ezekre adható pontszámok felosztásával kialakított maximális részpontszámokat.
EMELT SZINTŰ VIZSGA

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

180 perc

20 perc

20 perc/fő

Feladatsor megoldása

Egy tétel
kifejtése

Háromból két gyakorlati feladat

Általános
színház- és drámaelméleti
kérdések

Néhány soros
jelenetelemzést,
-értelmezést
igénylő kérdések

Elemzést,
értelmezést,
reflektálást igénylő esszéfeladat

kiscsoportos
(2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott
témára

előkészí-
tett, egyéni színpadi produkció

előkészített
közös színpadi produkció
(színielőadás) bemutatása

20 pont

20 pont

20 pont

25 pont

25 pont

25 pont

60 pont

40 pont

50 pont



Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán egy feladatlapot kell megoldani, mely az értékelési arányoknak megfelelően három feladattípusból áll: az első rész általános történeti és elméleti kérdéseket tartalmaz, a második rész egy jelenetértelmezéshez, a jelenet színházi megvalósításához kötődő, elemzést és értelmezést igénylő kérdésekből áll (melynek színházi anyagát a vizsgázók videokazettán [vagy DVD-n] vagy szövegesen is kapják meg). A feladatsorban a jelenetértelmezéshez kapcsolódó videokazettán vagy DVD-n rögzített anyag hossza maximálisan 10 perc lehet, a szöveges anyag terjedelme is ezzel arányos. A harmadik rész színházi előadáshoz kapcsolódó elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat. Az esszéfeladat megoldása keretében a vizsgázónak a követelményekben felsorolt színházi előadások közül a feladatlapban kijelölt kettőből egyet kell választania és kidolgoznia.
A vizsga megkezdésekor – a feladatlapok kiosztását követően – a vizsgázók együttesen, kétszer egymás után nézhetik meg a videokazettán vagy DVD-n rögzített anyagot. A megtekintés alkalmával a vizsgázók a kiosztott feladatlaphoz tartozó jelenetszövegekhez jegyzeteket készíthetnek.
Ezt követően a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
A feladatlapon az esszékérdésekhez a vizsgázók 0,5-1 oldalas szöveges (pl.: kritikarészlet, rendezői vallomás) vagy egyéb (pl.: képi, rajzos) forrásokat kaphatnak.
Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: videomagnó vagy DVD-lejátszó, három példány helyesírási szótár. Ezeket a vizsgáztató intézmény biztosítja.
Az írásbeli vizsga jelenetértelmezéshez kapcsolódó, videokazettára, ill. DVD-re rögzített színházi anyaga, és/vagy azok szöveges változata, az esszékérdésekhez kapcsolódó színházi előadások videokazettára, ill. DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia.
Az általános történeti és elméleti feladatok témakörei:
– színház- és drámatörténet;
– színház- és drámaelmélet;
– színházi műfajok.
A jelenetértelmezést igénylő feladatok témakörei:
– az ókor színháza és a görög dráma;
– az Erzsébet-kor színháza és Shakespeare;
– Moliére néhány műve és a klasszicista dráma;
– a XIX. századi magyar dráma néhány alkotása;
– Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza;
– Molnár Ferenc és Örkény István drámái;
– Beckett drámái és az abszurd színház.
A néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdésekhez kapcsolódó feladathoz az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet videotárában lévő anyagok használhatóak fel.
Az esszéfeladatok a következő színházi előadásokhoz kapcsolódhatnak 2008-2012 között:
Plautus: A hetvenkedő katona (Rendező: Taub János) Radnóti Színház, 1988;
Shakespeare: Szentivánéji álom (Rendező: Csányi János) Bárka Színház, 1997;
Csehov: Három nővér (Rendező: Ascher Tamás) Katona József Színház, 1985;
Schiller: Ármány és szerelem (Rendező: Mohácsi János) Kaposvári Csiky Gergely Színház, 1989;
Ibsen: Nóra (Rendező: Valló Péter) Radnóti Színház, 1989;
Csehov: Siráj (Rendező: Schilling Árpád) Krétakör Színház, 2003;
Madách Imre: Az ember tragédiája (Rendező: Ruszt József) Zalaegerszeg Hevesi Sándor Színház, 1983.
Az esszéfeladatok megoldásához szükséges előadások felvételei az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet videotárában előzetes egyeztetés alapján megtekinthetőek vagy hozzáférhetőek a megyei könyvtárakban.

Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 60 pont adható. Az értékelés az alábbi szempontok alapján történik:

- Általános színház- és drámaelméleti kérdések

20 pont

– Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések

20 pont

– Elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat

20 pont

Összesen

60 pont

Ha a vizsgázó a 2 választható esszéfeladat közül egynél többet dolgoz ki, akkor az értékelés során csak a feladatlapon szereplő sorrendben első téma kifejtését kell figyelembe venni.
Gyakorlati vizsga
Általános szabályok
A gyakorlati vizsgát a szóbeli vizsgával egyidejűleg – az összes szóbeli tétel kifejtése után – kell megszervezni.
A gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.
A vizsgatárgy, illetve a művészeti ág jellegéből adódóan a gyakorlati vizsga előre megszerkesztett műsor (előadás, előadásrészlet) is lehet. A vizsgázó az írásbeli vizsgán leadja az Oktatási Hivatal honlapjáról letölthető adatlapot, amelyen jelzi a gyakorlati vizsga választott feladattípusait és a szükséges információkat (szerző, cím, műfaj, időtartam, technikai igények, vendégszereplők stb.). Az adatlap előzetesen,vagy az írásbeli vizsgán helyben is kitölthető.
A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézményeknek biztosítaniuk kell a színházszerű körülményeket (25-30 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: min. 2 reflektor, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon, erősítő, hangfalak, sötétítéshez alkalmas függönyök), a vizsgázóknak pedig a jelenethez vagy az előadáshoz szükséges alapdíszleteket, kellékeket, jelmezeket stb.
A gyakorlati feladatok tartalmi és formai jellemzői
A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk.
A gyakorlati vizsga témakörei:
– drámajáték, színjáték;
– mozgás- vagy táncszínház;
– beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;
– bábjáték.
Feladattípusok:
– kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;
– előkészített, egyéni színpadi produkció;
– előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.
A drámajátékos improvizációs feladatokat a részletes vizsgakövetelmények alapján összeállított központi tételsor tartalmazza. A tételsor legalább tíz tételből áll. A tétel szövege megadja az eljátszandó jelenet témáját és/vagy konfliktusszerkezetét és/vagy figuráit és/vagy a játék követendő stílusát. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet öt percnél hosszabb időt. A vizsgázók önállóan vagy a vizsgáztató tanár irányításával 2-3 fős csoportokat alkotnak és ennek megfelelően a csoportok közösen húznak a 2, ill. 3 szereplőt igénylő tételek közül. A vizsgázók a tételhúzás után maximum 5 perces felkészülési időt kapnak. A jeleneten belüli szereposztást a vizsgázók döntik el, vitás helyzetben sorsolás útján kell dönteni.
Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó öt elemből (versek és/vagy monológok és/vagy dalok és/vagy táncok és/vagy mozgásetűdök) listát állít össze, amelyből a tantárgyi bizottság választ verset vagy monológot vagy dalt vagy táncot vagy mozgásetűdöt. Az egyéni színpadi produkció időtartama minimum 2 perc, maximum 6 perc.
Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet[ek] vagy színielőadás vagy színielőadás-részlet) bemutatása során a vizsgázók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban vagy aktívan részt vesznek annak előkészítésében
(pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világosítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás a vizsgát szervező – a drámatanításban tapasztalatokkal rendelkező és a feltételeket biztosítani képes – intézményben kialakított színházszerű körülmények között zajlik. Az előadás hossza a vizsgázó szereplők számától függ: egy vizsgázó játékideje átlagosan 5-10 perc lehet. A vizsgaelőadásban részt vehetnek drámából nem érettségizők („mint vendég”), de rájuk nem számolható a vizsgaidő. Az előadásban, jelenetben közreműködő nem érettségizők száma nem lehet több, mint az érettségizőké. Az előadáshoz szükséges kellékekről a vizsgázóknak kell gondoskodniuk.
A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás – prózai vagy zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték – színpadi körülmények között előadott monológja vagy jelenete vagy részlete, illetve a vizsgázó szereplők számától függően a teljes előadás.
A gyakorlati vizsga során a vizsgázónak – választása alapján – legalább két típusú gyakorlati munkában kell alkotó módon részt vennie.
A gyakorlati feladatok értékelése
A gyakorlati vizsgán a két feladattípusban nyújtott teljesítmény alapján 50 pontot lehet szerezni. Az értékelés központi értékelési útmutató alapján az alábbi általános szempontok alapján történik:
Drámajátékos improvizáció:

– A szituáció megértése

5 pont

– Fantázia, ötletesség

10 pont

– Karakterábrázolás

5 pont

– Instrukciók követése

5 pont

25 pont


Egyéni színpadi produkció:

– Szövegtudás vagy a dallam vagy a lépések memorizáltsága

5 pont

– Értelmezés, szerkesztés

5 pont

– Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)

5 pont

– Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.)

8 pont

– Koncentráció

2 pont

25 pont

Közös színpadi produkció:

– Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)

8 pont

– Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.)

10 pont

– Koncentráció, játékfegyelem

7 pont

25 pont

Amennyiben a vizsgázó a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minőségét kell értékelni.
Ha a vizsgázó három feladattípus megoldásában vesz részt, az általa kiválasztott kettőben nyújtott teljesítményét kell értékelni, így a gyakorlati vizsgára maximálisan 2x25 pontot kaphat.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz.
A tételek tartalmazzák mindazon segédeszközöket, forrásokat stb., melyek a megoldáshoz szükségesek.
A tételsorban szereplő művekhez kapcsolódhatnak olyan feladatok is, melyek kifejtéséhez a szükséges részleteket megfelelő (nyomtatott, DVD-n vagy videokazettán rögzített) formában a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani és lehetővé kell tenni, hogy a kb. 5 perces felvételeket fejhallgató használatával a felkészülési időben használhassa. Ha technikai okok miatt erre várakoznia kell, akkor a felkészülési időt meg kell hosszabbítani. A tételeknek megfelelő technikai segédeszközöket a vizsgáztató intézmény biztosítja.
A szóbeli vizsgák videokazettára, ill. DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a vizsgázóktól.
A szóbeli vizsga tartalma:
– színház- és drámatörténet;
– színház- és drámaelmélet;
– előadáselemzés;
– színházi műfajok;
– drámajátékos ismeretek.
A tétel lehet:
– egy dráma- és/vagy színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása
vagy
– dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása
vagy
– egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése
vagy
– egy konkrét drámai/vagy színházi mű elemzése
vagy
– a drámajátékos gyakorlatokhoz kapcsolódó feladat megoldása.
A tételek kijelölésekor törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.
Az emelt szintű tételcímeket – a hozzájuk kapcsolódó feladatok és mellékletek (idézetek, képek stb.) nélkül – a vizsgáztató intézmény legalább 60 nappal a vizsgát megelőzően nyilvánosságra hozza.

A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet 40 ponttal értékelhető.
Az értékelés központi értékelési útmutató alapján, az alábbi értékelési szempontok szerint történik.

– A feladat megértése, a lényeg kiemelése

5 pont

– Az ismeretek gazdagsága

15 pont

– A megközelítés, az elemzés sokszínűsége

15 pont

– Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége

5 pont

Összesen

40 pont


3. számú melléklet a 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelethez


A részletes követelmények használata és felépítése
A részletes vizsgakövetelmények az érettségi vizsgán számon kérhető tananyag tartalmi vonatkozásait, továbbá az adott ismeretek elsajátításának szintjét határozzák meg közép- és emelt szinten.
A középszintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítése azt tanúsítja, hogy a vizsgázó teljesíti-e az általános zenei műveltségnek a vizsga követelményeiben megfogalmazott elvárásait. Rendelkezik-e olyan jártasságokkal, készségekkel, képességekkel és ismeretekkel a befogadás és a reprodukálás folyamatában, melyek alkalmassá teszik a mindennapi életben a zeneművészet iránti fogékonyság és kötődés kifejezésére.
Az emelt szintű érettségi vizsga követelményei feltételezik az ének-zene tárgy iránti nagyobb érdeklődést, vonzódást és annak szándékát is, hogy a vizsgázó valamely zenei követelményeket támasztó felsőoktatási intézménybe kíván felvételt nyerni.
Az ének-zene érettségi vizsga azonban nem vállalhatja a hangszeres tudás mérését.
Az emelt szintű tudásnál előtérbe kerül az elért zenei képességekben, az elvárható zenei ismeretekben kimutatható, alaposabb összefüggéseket is feltáró tájékozottság vizsgálata. Az emelt szint emellett új ismereteket is tartalmaz.
A két vizsgaszint viszonyára jellemző, hogy az emelt szint teljesítéséhez a teljes középszintű követelményanyag ismerete szükséges, ezért az emelt szintű követelmények csak a középszintet meghaladó tudásanyagot tartalmazzák.
A részletes vizsgakövetelmények támaszkodnak a kerettantervi követelményekre, de bizonyos mértékben meghaladják azt, mivel a kerettanterv ének-zene tantárgyból csak 10. évfolyamig tartalmaz tantervi követelményeket. Az érettségivizsga-követelmények teljesítésének érdekében, a szabadon felhasználható órakeret terhére, a
11-12. évfolyamon az iskolának további – törvénybe foglalt – óraszámokat kell biztosítania az adott tantárgyból az érettségi vizsgára felkészülők számára mind közép-, mind emelt szinten.
A részletes követelményrendszer magába foglalja reprodukálás és a befogadás tevékenységi köreit, melyek mérése különböző vizsgaformák (írásbeli és gyakorlati/szóbeli) keretei között történik.

I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK
1. Reprodukálás

TÉMAKÖR

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

1.1. Éneklés



A helyes hangzóformálás





– A pontos szövegejtés és ritmus

– Az intonációs biztonság

– A stílusnak megfelelő, kifejező előadás

(Szemelvények a Műjegyzékben)

1.1.1. Népzene


Huszonnégy népdal előadása szöveggel, emlékezetből.

Harmincnégy népdal előadása szöveggel, emlékezetből.

Ezen belül húsz magyar népdal (eltérő stílusú és más-más tájegységről gyűjtött), két különböző nemzetiségi és két más nép népdala található.

Ezen belül harminc magyar népdal (eltérő stílusú és más-más tájegységről gyűjtött), két különböző nemzetiségi és két más nép népdala található.

A magyar népdalokat több versszak esetén legalább kettő versszakkal kell előadni. A nemzetiségi népdal, ill. a más népek dala eredeti nyelven is előadható.

A magyar népdalokat több versszak esetén legalább kettő versszakkal kell előadni.

A nemzetiségi népdal, ill. a más népek dala eredeti nyelven is előadható.

A nemzetiségi népdal, ill. a más népek dala eredeti nyelven is előadható.

1.1.2. Műzene

Az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) kifejtése.

Középkor

Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből.

Egy szillabikus és egy melizmatikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből.

Egy trubadúr dallam előadása szöveggel emlékezetből.

Modális hangsorok éneklése szolmizálva.

Egy trubadúr és egy Minnesang dallam előadása szöveggel emlékezetből.

Reneszánsz

Egy históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből.

Egy ungaresca dallam éneklése szolmizálva, emlékezetből.

Barokk

Egy virágének előadása szöveggel emlékezetből.

Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel emlékezetből.
Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából, tanári zongorakísérettel.

Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése emlékezetből, tanári zongorakísérettel.
Három szemelvény éneklése emlékezetből szolmizálva.

Hangközök éneklése adott hangra szolmizálva és hangnévvel decimáig, felismerésük hallás után.

Középnehéz moduláló barokk dallam lapról olvasása szolmizálva, dó-váltással.

Bécsi klasszika

Egy dal szöveges éneklése emlékezetből, tanári zongorakísérettel.

Haydn, Mozart és Beethoven egy-egy dalának éneklése emlékezetből, tanári zongorakísérettel.

Három téma éneklése szolmizálva emlékezetből.

Egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetből.

Egy magyar hangszeres verbunkos dallam éneklése kottából, szolmizálva.

Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása szolmizálva (2#-2b-ig).

Periódus terjedelmű, hangnemi kitérést tartalmazó vagy moduláló dallam lapról olvasása (3#-3b-ig).

Hármashangzatok és megfordításaik ismerete. Alaphelyzetű hármashangzatok éneklése azonos hangmagasságról indítva szolmizálva és hangnévvel (3#-3b-ig).

Domináns szeptimakkord és megfordításainak ismerete, éneklése alaphelyzetben szolmizálva és hangnévvel (3#-3b-ig).

Romantika

Egy dal éneklése szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel.

Két szerző egy-egy dalának éneklése szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel.

Két szerző egy-egy művéből téma éneklése szolmizálva, kottából.

Moduláló középnehéz dallam lapról olvasása szolmizálva (2#-2b-ig).

Századforduló

Egy zenemű részletének éneklése kottából szolmizálva.

Két szemelvény éneklése szolmizálva vagy hangnévvel kottából.

Egészhangú skála éneklése hangnévvel.

XX. századi és kortárs zene

Egy-egy téma éneklése szolmizálva kottából Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből.

Egy Bartók kórusmű előadása kottából (kamaraéneklés).
Egy Kodály kórusmű előadása kottából (kamaraéneklés).

A tanult zeneművekből válogatva, három zenei szemelvény éneklése kottából (szabadon választva: szöveggel vagy szolmizálva 3#-3b-ig).

Középnehéz dallam lapról olvasása hangnévvel vagy szolmizálva.

1.2. Műelemzés

1.2.1. Népzene

Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következő szempontok alapján: dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe.

1.2.2. Műzene

Középkor

Egy énekelt világi egyszólamú dallam elemzése kotta alapján (ritmus, dallam, szöveg sajátossága, kapcsolódása).

Reneszánsz

Egy világi vagy egy egyházi kórusmű elemzése kotta alapján (szerkesztési mód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi érdekességek, műfaji sajátosságok).

Barokk

Az egyik énekelt mű elemzése kotta alapján (szerkesztési mód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi érdekességek, műfaji sajátosságok).

Bécsi klasszika

Egy énekelt dal formai elemzése kotta alapján.

2. Befogadás

TÉMAKÖR

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

2.1. Zenetörténet

A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete (lásd Szakkifejezések).

2.1.1. Népzene

A magyar népdalok stílusrétegei: a régi és az új stílus jellemzőinek ismerete (dallamvonal, szerkezet, forma, hangnem).

 

A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete.

A furulya, a duda, a tekerőlant, a citera, a cimbalom megnevezése hangzás alapján.

Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla népdalgyűjtő munkájának bemutatása: gyűjtőhelyek, gyűjtési, lejegyzési módszerek ismerete.

2.1.2. Műzene

A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, a társművészeti kapcsolódások bemutatása.

Középkor

A gregorián zene általános jellemzése.

A zsoltár, a himnusz, a mise fogalmának meghatározása.

Az énekes világi zene általános jellemzése (trubadúr, Minnesang).

Reneszánsz

A vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál)

Lassus és Palestrina életútjának vázlatos ismertetése.

A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása.

A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása.

A homofon és polifon szerkesztési mód kottakép alapján történő felismerése és értelmezése.

Barokk

J. S. Bach, Händel életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása.

A korál, a passió, az oratórium, a kantáta, a barokk opera meghatározása.

A korál szerepének ismertetése.
A da Capo ária formai ismerete.

Barokk hangszeres formák (rondó, variáció), műfajok (concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga) értelmezése.

A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása.

Bécsi klasszika

Haydn, Mozart és Beethoven életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása.

A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák meghatározása.

A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák és a szonátaforma ismerete, egy-egy példával alátámasztva.

Jellemző műfajok (szonáta, szimfónia, vonósnégyes, klasszikus versenymű, klasszikus opera) általános bemutatása.

A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása.

A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése.

A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése.

Romantika

A romantikus dal, jellegzetes vonásainak ismerete.

A romantikus dalciklus jellegzetes vonásainak ismerete.

A programzene jellemzése.




A szimfonikus költemény műfaji meghatározása.

Liszt Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása.

A legjelentősebb romantikus operaszerzők és főbb műveik felsorolása.

A nemzeti romantika jellemzése.

Erkel Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása.

Verdi, Muszorgszkij, Wagner életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveiknek felsorolása.

Századforduló

A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés).

XX. századi és kortárs zene

Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása (életút, főbb művek).

Bartók Béla és Kodály Zoltán műveinek jellemző formái, dallami, ritmikai sajátosságainak ismerete.

A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése.

Komponálási technikák (dodekafónia, aleatória) felsorolása és lényegének ismerete.

Kortárs magyar szerzők és főbb műveik felsorolása.

Az oratorikus és színpadi műfajok változásainak ismerete.

Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű bemutatása.

2.2. Zenefelismerés

A Műjegyzékben szereplő művek felismerése a továbbiakban megadott szempontok szerint, CD vagy hangkazettáról történő lejátszás alapján.

2.2.1. Népzene

Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom felismerése, megnevezése.

2.2.2. Műzene

Reneszánsz

Korszak, műfaj meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén

Palestrina, Lassus, Bakfark Bálint

Barokk

Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: J. S. Bach, Händel

Monteverdi, Corelli, Esterházy Pál, Purcell, Vivaldi

Bécsi klasszika

Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Haydn, Mozart, Beethoven

Romantika

Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Verdi, Muszorgszkij.

Chopin, Wagner, Dvořák, Smetana, Brahms

Századforduló

Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Ravel

Debussy

XX. századi és kortárs zene

Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Orff, Gershwin

Sztravinszkij, Honegger, Bernstein, Szokolay Sándor

2.3. Zeneelmélet

A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete (lásd Szakkifejezések).

Oktávig terjedő hangközök (csak a tiszta, kis és nagy), alaphelyzetű hármashangzatok ismerete és lejegyzése szolmizációs nevekkel adott hangra.

Hétfokú hangsorok 4#-4b-ig és az egészhangú skála lejegyzése. Hangközök decimáig, a hármashangzatok és megfordításaik, a domináns szeptim és megfordításai, a szűkített szeptim akkord ismerete, a hangközök és hangzatok leírása megadott hangra.

A moduláció fogalma és értelmezése.

Minore – maggiore kapcsolat hallási felismerése.

A klasszikus funkciós rend (T-S-D) fogalmának ismerete.

A teljes kvintkör ismerete.

Az autentikus és plagális zárlatok ismerete.

2.4. Dallamírás

Barokk

Nyolc-tíz ütem egyszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban (2#-2b-ig).

Bécsi klasszika

Nyolc-tíz ütem egyszerű kétszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban (2#-2b-ig).

Stíluskörön kívül

Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban (2#-2b-ig).

MŰJEGYZÉK
A műjegyzék énekes anyaga és a zenefelismerés hangzó anyaga válogatási lehetőséget kínál. A tételsorok összeállításához egyéb, a követelményeknek megfelelő zenei anyag is felhasználható.
Népdalok

Középszint

Emelt szint

A bolhási kertek alatt...

A citrusfa levelestől, ágastól...

A csitári hegyek alatt...

A marosi füzes alatt...

A nagy bécsi kaszárnyára...

A Vidróczki híres nyája...

Annyi bánat a szívemen...

Az én lovam Szajkó...

Az hol én elmegyek...

Béres legény...

Beteg asszony...

Bújdosik az árva madár...

Bús a kis gerlice...

Csordapásztorok...

Duna parton van egy malom...

Elindultam szép hazámból...

Erdő mellett estvéledtem...

Este, este, de szerelmes...

Gyújtottam gyertyát...

Kádár Kata balladája /Gyulainé édesanyám...

Ha felülök...

Hej rozmaring, rozmaring...

Hej, csillag, csillag...

Istenem, Istenem áraszd meg a vizet...

Katona vagyok én...

Kőmíves Kelemen balladája... /Magas Déva várát…

Körösfői kertek alatt...

Látod-e te babám...

Magos kősziklának...

Megkötöm lovamat...

Megrakják a tüzet...

Most jöttem Gyuláról...

Rákóci kocsmába...

Regőlés

Röpülj páva, röpülj...

Sok Zsuzsánna napokat...

Szép a gyöngyvirág egy csokorba...

Szivárvány havasán...

Tavaszi szél vizet áraszt...

Tiszán innen, Dunán túl...

Kiegészítés: Más népek dalai és a helyi sajátosságoknak megfelelően válogatva különböző nemzetiségi népdalok.
Műdalok, műzenei szemelvények

Középszint

Emelt szint

Alleluja – választott gregorián dallam

Ut queant laxis.

Dies irae... – gregorián dallam

Moniot d Arras: Nyári ének

Neidhardt: Májusi ének
G. of. Fornsete: Nyárkánon

Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaljáról való ének
Ungaresca (Édes rózsám …)

Balassi Bálint: Bocsásd meg Úristen...

Áll előttem egy virágszál...

Esterházy Pál: Harmonia Caelestis – Jesu dulcedo;
Dulcis Jesu
Apor Lázár tánca

 

 

 

H. Purcell: Dido és Aeneas (Ne félj… – duett)

J. S. Bach: Már nyugosznak a völgyek
– korál dallam

J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny – I. tétel téma (8 ütem)
J. S. Bach: Musikaliches Opfer – téma
J. S. Bach: 15. Kantáta – duett (Ha köd lepi be a tájat…)

A. Corelli: La Folia – téma

G. F. Händel: Hímes rétek – első szakasz

G. F. Händel: Csordul a könnyem

G. F. Händel: Vízizene (F-dúr szvit) – Air
A. Vivaldi: A négy évszak – Tél II. tétel témája

J. Haydn: Falusi jókedv
J. Haydn: Egykedvűség
J. Haydn: Évszakok – Simon gazda áriája (részlet)

J. Haydn: Szerenád

J. Haydn: D-dúr („Londoni”) szimfónia (No. 104)
– Menüett – téma

Ej, haj gyöngyvirág.

Ifjúság, mind sólyommadár

 

Kapuvári verbunk dallama

W. A. Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) I. tétel – téma

W. A. Mozart: Requiem – Lacrymosa

W. A. Mozart: Vágyódás a tavasz után – 1. versszak



W. A. Mozart: Gyermekjátékok

L. van Beethoven: A tarisznyás fiú dala (Mormotás fiú dala)

L. van Beethoven: Százszorszép
L. van Beethoven: Urián földkörüli utazása

L. van Beethoven: D-dúr Hegedűverseny – egy választott téma

L. van Beethoven: IX. szimfónia – IV. tétel – Örömóda

L. van Beethoven: V. („Sors”) szimfónia – I., II. és IV. tétel témái

Simonffy Emil: Három a tánc...

F. Schubert: A muzsikához
F. Schubert: Hová? – részlet

F. Schubert: A molnár virágai

F. Schubert: h-moll („Befejezetlen”) szimfónia – I. tétel témák

R. Schumann: Zöld hímes rét

Erkel Ferenc: Hunyadi László (Hunyadi téma vagy Gara Mária búcsúja)
Liszt Ferenc: Les Préludes – két választott téma

G. Verdi: Nabucco – Rabszolgák kara
(a téma első része)

G. Verdi: Requiem – Lacrimosa

B. Smetana: Moldva – a folyó témája

J. Brahms: Bölcsődal – 1. versszak

Gaudeamus igitur

A. Dvořák: e-moll („Újvilág”) szimfónia (Op. 95) – II. és IV. tétel témái

C. Debussy: Három noktürn; Felhők – témák

M. Ravel: Bolero – a téma első része

Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus – Zsoltár dallam

Kodály Zoltán: Galántai táncok – rondótéma

Bartók Béla: Concerto – egy választott téma

Bartók Béla: Cantata profana – témák: „Volt egy öregapó”, „Erdő sűrűjében”

Bartók Béla: Ne menj el

Bartók Béla: Levél az otthoniakhoz

Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára című opera az V. ajtó – téma

I. Sztravinszkij: Petruska – I. és IV. rész témái

C. Orff: Carmina Burana – O, Fortuna,

Semper crescis – részletek

G. Gershwin: Porgy és Bess című opera – Porgy dala

A ZENEFELISMERÉS HANGZÓ ANYAGA

Középszint

Emelt szint

Népi hangszerek felismerése, megnevezése (furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom) a tankönyvhöz tartozó hanganyagokról.

O. Lassus: Visszhang

Josquin: Ave vera virginitas

G. P. da Palestrina: Nigra sum, sed formosa

Bakfark Bálint: Lantfantázia

Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaljáról való ének

C. Monteverdi: Poppea megkoronázása (Seneca búcsúja)

H. Purcell: Dido és Aeneas, – Dido búcsúja

Esterházy Pál: Harmonia Caelestis – részletek:
(Dormi Jesu, Jesu dulcedo)

A. Vivaldi: A négy évszak – Tavasz, Tél

J. S. Bach: h-moll szvit

J. S. Bach: Máté passió – nyitókórus, vezérkorál

J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny

G.F. Händel: Messiás – Halleluja kórus

A. Corelli: La Folia

J. Haydn: „Oxford” szimfónia (No. 92)
IV. tétel

W. A. Mozart: Figaro házassága
(F dúr kavatina)

W. A. Mozart: Requiem (Lacrimosa)

L. van Beethoven: V. szimfónia

L. van Beethoven: D-dúr hegedűverseny – III. tétel

J. Brahms: IV. szimfónia IV. tétel

F. Chopin: a-moll mazurka (Op. 17/4)

Liszt Ferenc: Les Préludes

Erkel Ferenc: Bánk bán (Keserű bordal, Hazám, hazám)

G. Verdi: Requiem – Lacrimosa

G. Verdi: Nabucco – Rabszolgák kora

R. Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok - Nyitány

B. Smetana: Moldva

M. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei

A. Dvorák: e-moll („Újvilág”) szimfónia

C. Debussy: A tenger

M. Ravel: Bolero

Bartók Béla: Concerto

Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára – V. ajtó

Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus

Kodály Zoltán: Galántai táncok – rondótéma

I. Sztravinszkij: Zsoltárszimfónia III. tétel

A. Honegger: Jeanne dArc a máglyán

G. Gershwin: Rhapsody in Blue

C. Orff: Carmina Burana – O, Fortuna

L. Bernstein: West Side Story (részlet)

Szokolay Sándor: Vérnász – II. felv. – De szép a menyasszony

SZAKKIFEJEZÉSEK
Az alábbi szakkifejezések és fogalmak a részletes vizsgakövetelmények anyagát képezik.
A vastagon szedett kifejezések az emelt szint követelményeihez tartoznak.
a capella
a tempo
accelerando
adagio
alaphang
aleatória
alla breve
allegro
allemande
alt
alteráció
álzárlat
ambitus
andante
ária
atonalitás
attacca
autentikus zárlat
ballada
bariton
basso continuo
basszus
bicinium
bitonalitás
bolgár ritmus
bővített hármashangzat
cantus firmus
coda
concerto
concerto grosso
crescendo
da capo
dalciklus
dalforma
daljáték
decrescendo
dinamika
divertimento
dodekafónia
dolce
domináns
dór
duett
duó
dúr
egészhangú skála
egynemű kar
előjegyzés
enharmónia
eol
expozíció
forte
fríg
fúga
giusto
hangköz
hangnem
hangnevek
hangsor
hangzat
hexachord
homofon
imitáció
improvizáció
induló
intermezzo
kadencia
kamarazene
kánon
kantáta
kidolgozás
korál
Köchel-jegyzék
kromatika
kvartett
kvintett
kvintkör
largo
legato
lento
líd
Lied
lokriszi
madrigál
maggiore
mazurka
melizma
metronóm
metrum
mezzoforte
mezzopiano
mezzoszoprán
minore
mise
mixolíd
mixtúra
moderato
moll
motetta
neuma
nőikar
nyitány
opera
opus
oratórium
orgonapont
organum
ostinato
partitúra
passacaglia
passió
pentatónia
periódus
piano
plagális zárlat
polifon
preludium
presto
quodlibet
recitativo
refrén
ritornello
rondó
rubato
scherzo
sostenuto
staccato
szekvencia
szextett
szillabikus
szimfónia
szimfónikus költemény
szonáta
szoprán
szubdomináns
szűkített hármashangzat
szvit
tenor
tercett
tonika
tranquillo
trió
tritonus
tutti
ungaresca
unisomo
variáció
vokális
vonósnégyes
zárlat
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

120 perc

15 perc

180 perc

20 perc

100 pont

50 pont

100 pont

50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

A vizsgázó biztosítja

NINCS

NINCS

NINCS

NINCS

A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja

CD lejátszó

Jól hangolt zongora

CD lejátszó

Jól hangolt zongora

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Középszint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

120 perc

15 perc

I. Zenefelismerés

II.
Zenetörténeti szövegalkotás,
Általános zenei alapismeretek,
Dallamátírás.

Éneklés, műelemzés,
lapról olvasás.

20 perc

100 perc

100 pont

50 pont

Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgát az I. feladatlap (20 perc) megoldásával kell kezdeni. A vizsgadolgozatokat a 20. perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.
Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A vizsgázó a II. részen belül a rendelkezésére álló időt (100 perc) tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is megváltoztathatja.
Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: a feladatsor hanganyagának (I. Zenefelismerés) lejátszásához szükséges egy CD-lejátszó, amelyet a vizsgát lebonyolító intézmény biztosít. A feladatsor hangzó anyagát a vizsgát szervező intézmény központilag megkapja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
Zenefelismerés
A zenefelismerési feladatban a hangzó (CD-n rögzített) zenei szemelvényeket kell felismerni, megnevezni. A feladat zenei szemelvény hallás utáni felismerése, megnevezése, a feladattól függően a hangszerek, a korszak, a zeneszerző, a mű vagy a műfaj meghatározása.
A bejátszások időtartama 1-1,5 perc. Valamennyi zenei idézet egyszer szólal meg. A bejátszások között időt kell adni a feladatok megoldására. A hangzó anyag illetve a feladatlap minden esetben tartalmazza a szükséges utasításokat és a feladat megoldására biztosított időt is meghatározza.
Zenetörténeti szövegalkotás
Feladat egy szöveg önálló kidolgozása, megfogalmazása adott szempontok alapján, amelynek címét a vizsgázó a megadott három téma közül választhatja. A feladat megoldásának terjedelme maximum 4-5 oldal.
A dolgozat témája lehet például:
– egy adott zenetörténetikor, stílus, műfaj, népzenei stíluskör, népszokások jellegzetes vonásainak leírása,
– egy, a részletes követelményben megadott zeneszerző életútjának vázlatos bemutatása, egy mű vagy műfaj elhelyezése a szerző életművében,
– egy zenetörténetikor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása.
Általános zenei alapismeretek
Összetett feladatokból álló zenetörténeti és zeneelméleti kérdések.
A feladattípusok lehetnek:
– fogalmi meghatározások (pl. zenei formák, műfajok),
– válaszok illesztése (pl. művek – zeneszerzők párosítása),
– rövid válaszokat igénylő feladatok, kiegészítések,
– zeneelméleti ismeretek.
Dallamátírás
A vizsga során egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallamot kell átírni a tanult hangnemekben (2#-2b) betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az írásbeli vizsgarészben 100 pont szerezhető. Az értékelési útmutató rögzíti a szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is.
Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a részletes vizsgakövetelményeket figyelembe véve a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.
Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz egy jól hangolt zongora, mely a műdalénekléshez esetlegesen előírt kíséret megszólaltatásához szükséges.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A szóbeli feleletkor a felkészülési idő alatt készített jegyzet használata lehetséges.
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A tétel három altételből áll („A”, „B”, „C”). A vizsgázónak mindhárom altételből kell húznia egyet. Az altételsoroknak legalább 20-20 tételt kell tartalmazniuk, melyeknek legalább 20%-át évente cserélni kell. Az altételsornak a követelményrendszer minden témakörét (stíluskörét) érintenie kell.
A” altétel: egy népdal éneklése szöveggel (maximum két versszakkal), emlékezetből, valamint az énekelt népdal elemzése emlékezetből.
„B” altétel: egy műdal éneklése a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szintek alapján, továbbá az énekelt anyaghoz kötődő zenei- és általános művészettörténeti ismeretek kifejtése.
Az altételben szereplő műdalokat úgy kell kiválasztani, hogy azok a részletes követelményrendszerben szereplő valamennyi stíluskört érintsék. Az altételeknek a megfelelő formában kell tartalmazniuk a szükséges mellékleteket (a „B” altételben szereplő műdalok zongorakísérete megfelelő hangfekvésben).
Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: egy jól hangolt zongora, valamint a műdalok előadásához egy zongorakísérő tanár.
„C” altétel: egy periódus terjedelmű, modulációt nem tartalmazó bécsi klasszikus zenei idézet lapról olvasása szolmizálva 2#-2b-ig terjedő hangnemekben.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhető. Az értékelés a következő szempontok alapján történik:
„A” altétel: Népdal éneklése és elemzése 15 pont
Feladat: Egy népdal éneklése emlékezetből, szöveggel, maximum két versszakkal
Az énekelt népdal elemzése emlékezetből
„B” altétel: Egy műdal éneklése és a kapcsolódó ismeretek kifejtése 25 pont
Feladat: Műdal éneklése a vizsgakövetelmények meghatározása szerint
Az énekelt műdalhoz kapcsolódó ismeretek kifejtése

„C” altétel: Lapról olvasás 10 pont
Feladat: Egy periódus terjedelmű, modulációt nem tartalmazó bécsi klasszikus zenei
idézet lapról olvasása szolmizálva 2 #-2b-ig terjedő hangnemekben.
EMELT SZINTŰ VIZSGA

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

180 perc

20 perc

I. Dallamdiktálás
Zenefelismerés

II. Zeneelmélet, Zenetörténeti szövegalkotás.

Éneklés, műelemzés, zeneelmélet,
lapról olvasás.

60 perc

120 perc

100 pont

50 pont

Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
A vizsgát az I. feladatlap (60 perc) megoldásával kell kezdeni. A feladatlapokat a 60. perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.
Ezután kerülhet sor a II. feladatlap (120 perc) kiosztására és megoldására. A vizsgázó a II. részben a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. A II. feladatlapot 120 perc elteltével a felügyelő tanár összegyűjti.
Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: a feladatsor hanganyagának (I. Dallamdiktálás és Zenefelismerés) lejátszásához szükséges egy CD-lejátszó, amelyet a vizsgát lebonyolító intézmény biztosít. A feladatsor hangzó anyagát a vizsgát szervező intézmény központilag megkapja. A feladatsorok hangzó anyagát a vizsgán a tanulók közösen hallgatják meg.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
Dallamdiktálás
A feladat egy egyszólamú és egy kétszólamú, CD-felvételről zongorán lejátszott barokk vagy bécsi klasszikus zenei részlet lejegyzése. Kiválasztásuk a követelményekben meghatározottak szerint történik. Az egyszólamú dallamokat violinkulcsban, a kétszólamút violinkulcsban vagy violinkulcs és basszuskulcsban kell leírni a megadott előjegyzéssel. Adott a kezdőhang, a kulcs és a metrum.
A dallamokat mindig teljes terjedelemben hallják a vizsgázók: az egyszólamú dallamot 5-8 alkalommal, a kétszólamú zenei részletet 8-10 alkalommal. A dallamdiktálásokat szünetek tagolják.
Zenefelismerés
A zenefelismerési feladatsorban (CD-n rögzített) zenei szemelvényeket kell felismerni és megnevezni. A feladatsor 16 zenei szemelvényt tartalmaz.
A 16 szemelvényből 9 ismert műrészlet (lásd Műjegyzék) és 7 ismeretlen zenei részlet. A tanult művekből válogatott 9 részletet egyenként 1-1,5 perces időtartamban, egyszer hallja a vizsgázó, ennek alapján kell a szerzőt, a címet, a műfajt, a korszakot megneveznie. A 7 ismeretlen zenei anyagot 1-1,5 perces terjedelemben, egyszer hallja a vizsgázó. Ezen belül 4 ismeretlen műrészlet alapján a hangszert kell megneveznie, felismernie és 3 ismeretlen műrészlet alapján a mű korszakba helyezése a feladat.
A hangzó anyag tartalmazza a szükséges utasításokat és meghatározza a feladatok megoldására biztosított időt is.
Zeneelmélet
Ebben a vizsgarészben a vizsgázónak összetett feladatokból álló feladatsorokat kell megoldania. A feladatok a vizsgázó tudását mérik a hangsorok, a hangközök, a hármas- és négyeshangzatok, a funkciós rend és a zárlatok, a formatani ismeretek, a zenei szakkifejezések és a műfajelméleti ismeretek területein.
A feladatok lehetnek:
– hangsorok elméleti ismerete és kottázása,
– hangközök, hármas- és négyeshangzatok elméleti ismerete és kottázása,
– formatani fogalmak, zenei szakkifejezések és műfajelméleti ismeretek meghatározása.
Zenetörténeti szövegalkotás
A vizsgázó feladata egy szöveg önálló kidolgozása, megfogalmazása adott szempontok alapján, amelynek címét a vizsgázó a megadott három téma közül választhatja. A feladat megoldásának terjedelme maximum 5-6 oldal.

A dolgozat témája lehet:
– egy adott zenetörténetikor, stílus, műfaj jellegzetes vonásainak leírása,
– egy zeneszerző életútjának vázlatos bemutatása, esetleg egy mű vagy műfaj elhelyezése a szerző életművén belül,
– egy zenetörténetikor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az emelt szintű írásbeli vizsgarészben 100 pont szerezhető. Az értékelés a központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az értékelési útmutató rögzíti a vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
A szóbeli vizsga tartalmi és formai jellemzői
A szóbeli vizsga anyagát az „Ének-zene részletes érettségi vizsgakövetelmények” mellékleteként megjelent műjegyzékben található népdalok és műzenei szemelvények adják. A felkészülés során a tanuló a közép- és emelt szint anyagából egyaránt készül.
Az Ének-zene részletes érettségi vizsgakövetelmények „szakkifejezések” című fejezetében szereplő fogalmakat el kell sajátítania a tanulónak. Ezek használatáról a diák mind az írásbeli feladatsorok megoldásakor, mind a szóbeli vizsgarészek teljesítésekor számot ad.
A szóbeli vizsga feltételezi a vizsgakövetelményekben megjelölt teljes zenetörténeti és zeneelméleti tudás birtoklását is.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A szóbeli feleletkor a felkészülési idő alatt készített jegyzet használata lehetséges.
Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: egy jól hangolt zongora, valamint a műdalok előadásához egy zongorakísérő tanár.
A tételsor jellemzői
A vizsgázónak a kétféle tételtípusból, A és B altételekből kell húznia egy-egy tételt. Az „A” altétel összetett, mivel öt feladatot tartalmaz. A „B” altétel maga a 6. feladat.
Minden tételtípusnak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. Az altételsoroknak a követelményrendszer minden témakörét – stíluskörét tartalmazniuk kell.
A tétel jellemzői
Az „A” altétel öt feladatot tartalmaz:
1. feladat:
Egy népdal éneklése és elemzése emlékezetből a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szempontok szerint,
2. feladat:
Egy műdal éneklése emlékezetből szöveggel, zongorakísérettel, a dal elemzése kotta alapján,
3. feladat:
Műzenei szemelvény éneklése (vagy hangszeres bemutatása) emlékezetből szöveggel, abszolút névvel vagy szolmizálva,
4. feladat:
Modális hangsorok éneklése szolmizálva,
5. feladat:
Adott hangnem egy-egy alaphelyzetű hármas-, illetve négyeshangzatának éneklése szolmizálva és hangnévvel, oldással.
A műdalt és a szemelvényt a tételsor összeállításakor különböző stíluskorszakból kell választani. A szükséges mellékleteket megfelelő formában a tételeknek tartalmazniuk kell (pl. a műdalok partitúrája, zongorakíséretek közép hangfekvésben).
A „B” altétel egy feladatot tartalmaz:
6. feladat:
Egy műzenei részlet lapról éneklése a követelményrendszerben meghatározottak szerint.

A szóbeli vizsgarész értékelése
Az értékelés központi értékelési útmutató alapján történik. Az emelt szintű szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhető a következő megosztásban:
„A” altétel:
1. feladat: Népdal 10 pont
Egy népdal éneklése emlékezetből szöveggel, két versszakkal
Az énekelt népdal elemzése emlékezetből
2. feladat: Műdal 10 pont
Egy műdal éneklése emlékezetből, szöveggel, egy versszakkal
Az énekelt műdal elemzése kottából
3. feladat: Műzenei részlet 5 pont
Egy műzenei részlet éneklése emlékezetből, szolmizálva
4. feladat: Modális hangsorok 5 pont
Két modális hangsor éneklése szolmizálva felfelé és lefelé
5. feladat: Hármas- és négyeshangzatok 10 pont
Hármashangzat éneklése szolmizálva és hangnévvel
Négyeshangzat éneklése szolmizálva és hangnévvel
„B” altétel:
6. feladat: Lapról olvasás 10 pont

4. számú melléklet a 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelethez


„A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania:
– ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök működésével;
– az alapvető természettudományos megismerési módszerek ismerete, alkalmazása;
– alapmennyiségek mérése;
– egyszerű számítások elvégzése;
– egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletek elvégzése, a kísérleti tapasztalatok kiértékelése;
– grafikonok, ábrák értékelése, elemzése;
– mértékegységek, mértékrendszerek használata;
– a tanult szakkifejezések szabatos használata szóban és írásban;
– a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegének megértése, a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos problémák felismerése;
– időbeli tájékozódás a fizikatörténet legfontosabb eseményeiben.
Az emelt szintű fizika érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi kompetenciák szükségesek:
– az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok áttekintése, felismerése;
– problémák megoldásában – a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva – az ismeretek alkalmazása;
– a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása;
– a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés megtervezése;
– az alapvető fontosságú tények és az ezekből következő alaptörvények, összefüggések szabatos kifejtése, magyarázata szóban és írásban;
– a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségek értelmezése;
– több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett fizikai feladatok, problémák megoldása;
– időbeli tájékozódás a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban;
– a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák megértése és elemzése.

5. számú melléklet a 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelethez


II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

120 perc

15 perc

240 perc

20 perc

90 pont

60 pont

100 pont

50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

A vizsgázó biztosítja

Függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép

NINCS

Függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép

NINCS

A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja

NINCS

Függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, tételeknek megfelelően csoportosított kísérleti eszközök vagy mérőműszerek

NINCS

Függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, tételeknek megfelelően csoportosított eszközök, mérőműszerek

Nyilvánosságra hozandók

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Anyag

NINCS

Témakörök, a témakörhöz kapcsolódó kísérletek vagy mérések, valamint az ehhez szükséges eszközök

NINCS

Mérések, ehhez szükséges eszközök, tanári instrukciók, balesetvédelemmel kapcsolatos előírások

Mikor?

NINCS

jogszabály szerint

NINCS

jogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Középszint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

120 perc

15 perc

I. Feleletválasztós kérdéssor

II. Összetett feladatok

Egy téma kifejtése kísérlettel vagy méréssel

40 pont

50 pont

60 pont

Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép. Ezeket a vizsgázók hozzák magukkal.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
A feladatlap két részből áll:
I. A feleletválasztós kérdéssor tartalmi arányai a következők:

Mechanika:

25%

Hőtan:

20%

Elektromágnesség:

25%

Atomfizika, magfizika:

20%

Gravitáció, csillagászat:

10%

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan kérdések, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak.
II. A négy összetett feladat a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik.
A feladatlap egy 20 kérdésből álló feleletválasztós kérdéssort és négy összetett (nyílt végű) feladatot tartalmaz. Az utóbbiak közül a vizsgázónak hármat kell megoldania; a 3. és 4. feladat közül választhat.
Minden feleletválasztós kérdéshez három válasz adott, amelyek közül pontosan egy helyes. Bár ezek a feladatok formailag azonos szerkezetűek, a megoldásukhoz szükséges képességek, kompetenciák tekintetében nagyon különbözőek lehetnek. A középszintű írásbeli feladatsorban nagyrészt olyan kérdések szerepelnek, amelyek a legalapvetőbb tanult törvényszerűségek közvetlen alkalmazását jelentik lehetőleg a mindennapi életben is tapasztalható jelenségekre. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek. Továbbá olyan jelenségekre, összefüggésekre irányulnak, amelyek mélyebb értelmezésére, problémamegoldásban történő alkalmazására középszinten nincs mód, de a vizsgázónak legalább a felismerés szintjén rendelkeznie kell a kérdésre vonatkozó ismeretekkel.
A nyílt végű kérdések numerikus eljárások alkalmazását vagy rövid szöveges kifejtést egyaránt igényelhetnek. Ezek közül kettő számításos feladat, gyakorlati alkalmazásokkal kapcsolatos egyszerű problémamegoldás. A két értelmezés jellegű feladat közül (jelenség- vagy mérésértelmezés) a vizsgázónak választása szerint egyet kell megoldania.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.
A feleletválasztós kérdéssorban minden helyes válaszra 2 pont adható, így ebben a részben maximálisan 40 pont szerezhető. A 10-20 ponttal értékelt három összetett feladattal 50 pont érhető el. A választható feladatpár tagjai azonos pontértékűek. A feladatlap megfelelő helyén a vizsgázónak meg kell jelölnie, melyik feladatot választotta. Ezt a felügyelő tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenőriznie kell. Amennyiben ez nem történt meg és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor minden esetben az első választható feladat megoldását kell értékelni.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, továbbá a tételeknek megfelelően csoportosított kísérleti eszközök, mérőműszerek. Ezeket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A felkészülési idő akkor kezdődik, amikor a vizsgázó, a tétele kihúzása után megkapja a szükséges eszközöket. A felkészülési időben elvégzi a kísérletet vagy mérést, a kapott eredményeket rögzíti, illetve vázlatot készíthet a kifejtendő tételrészhez. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A kísérletet vagy mérést nem kell újra elvégeznie, elég, ha elmondja, mit csinált, illetve bemutatja a rögzített eredményeket (táblázat, grafikon stb.). Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. Tartalmi arányai a következők:

Mechanika:

25%

Hőtan:

20%

Elektromágnesség:

25%

Atomfizika, magfizika:

20%

Gravitáció, csillagászat:

10%

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan tételek, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötődő tételek különböző témaköröket tartalmazzanak.
A tételek legalább kétharmadának tartalmaznia kell ténylegesen kivitelezendő kíséletet vagy mérést.
A tétel jellemzői
A tétel tartalmazzon egy megadott szempontok szerint kifejtendő elméleti részt, egy ehhez kapcsolódó, lehetőség szerint elvégzendő kísérletet vagy mérést, illetve ennek jellegétől függően egy ezzel összefüggő egyszerű számítást. A tétel kifejtéséhez tartozik a fizikatörténeti vonatkozások ismertetése is, erre a tétel szövegének utalnia kell. A tételt lehetőleg úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetősége legyen több altéma közül választania. Ha a téma nem teszi lehetővé ténylegesen elvégezhető kísérlet vagy mérés beiktatását, akkor egy kísérleti vagy mérési eljárás ismertetését vagy értékelését kell feladatul adni valamilyen forrás segítségével (grafikon, táblázat, sematikus rajz, videofelvétel, számítógépes szimuláció stb.).
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet 60 ponttal értékelhető.
Ebből 55 pont a tartalmi rész minősítése. A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, az 55 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. Az egyes összetevők jellemzően legfeljebb 10 pontot érnek. Az egyes részpontok a felelet színvonalától függően bontandók. A felelet tartalmi minősítése ennek az értékelési szempontsornak az alkalmazásával történik.
5 pont adható a felelet felépítésére és az önálló kifejtésre. A 0-5 pontig adható pontszám megítélése az alábbi szempontok szerint történik:
– a felelet mennyire alkot összefüggő, logikus egészet;
– nem tartalmaz-e a témától eltérő fejtegetést;
– mennyire önálló a kifejtés (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítő kérdésre).
A vizsgázó teljesítményének rögzítése az egyéni értékelőlapon történik, amely tartalmazza a felelet elvárt összetevőit (beleértve a kifejtést is), az ezekre adható maximális részpontszámot és a vizsgázó által kapott részpontszámokat, továbbá az elért összpontszámot.
EMELT SZINTŰ VIZSGA

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

240 perc

20 perc

I. Feleletválasztós kérdéssor

II. Esszé

III. Összetett feladatok

Egy mérés elvégzése

30 pont

23 pont

47 pont

50 pont



Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I., II. és III. rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép. Ezeket a vizsgázók hozzák magukkal.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Az írásbeli feladatlap három részből áll.
I. A feleletválasztós kérdéssor tartalmi arányai a következők:

Mechanika:

25%

Hőtan:

20%

Elektromágnesség:

25%

Atomfizika, magfizika:

20%

Gravitáció, csillagászat:

10%

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan kérdések, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak.
II. Esszé
A vizsgázónak három megadott téma közül kell egyet választania. A három téma a követelményrendszer három különböző fejezetéhez kapcsolódik.
III. Számítást igénylő problémák
A feladatsor négy ilyen, különböző nehézségű feladatot tartalmaz. A négy feladat a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik.
Az írásbeli feladatlap jellemzői
I. Feleletválasztós kérdéssor
A kérdéssor 15 kérdést tartalmaz 3-4 válaszlehetőséggel, amelyek közül pontosan egy helyes. Ezek a kérdések a követelményrendszerben leírt törvényszerűségek, összefüggések közvetlen alkalmazását jelentik a megismert jelenségekre, folyamatokra, illetve jelenségek, összefüggések felismerésére vagy értelmezésére irányulnak. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek.
II. Esszé
A vizsgázónak a választott témát kell kifejtenie összefüggő szöveg formájában, megadott szempontok szerint másfél-két oldal terjedelemben. A kifejtés során egy-egy témakör áttekintése, a hozzá tartozó ismeretek rendszerezése, logikus elrendezése szükséges.
III. Számítást igénylő problémák megoldása
A feladatlap négy különböző nehézségű, számítást igénylő feladatot tartalmaz. A feladatok megoldása során a vizsgázónak értelmeznie kell a problémát, fel kell ismernie, milyen törvényszerűségek, összefüggések alkalmazása vezethet a megoldáshoz, használnia kell a fizika következtetési és megoldási módszereit, eljárásait.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Ez a következőképpen oszlik meg a három rész között:
I. rész: 30 pont – helyes válaszonként 2 pont.
II. rész: 23 pont, amelyből 18 pont a tartalmi megoldásra, 5 pont a kifejtés módjára adható. A tartalmi megoldás értékelését a konkrét feladathoz kiadott részletes javítási-értékelési útmutató szabja meg. A kifejtés módjának értékelése az alábbi szempontok alapján történik:
Nyelvhelyesség: 0-1-2 pont
– a kifejtés szabatos, érthető, jól szerkesztett mondatokat tartalmaz;
– a szakkifejezésekben, nevekben, jelölésekben nincsenek helyesírási hibák.
A szöveg egésze: 0-1-2-3 pont
– az egész ismertetés szerves, egységes egészet alkot;
– az egyes szövegrészek, résztémák összefüggenek egymással egy világos, követhető gondolatmenet alapján.
Amennyiben a válasz a 100 szó terjedelmet nem haladja meg, a nyelvi megoldásra nem adható pont.
Ha a vizsgázó témaválasztása nem egyértelmű, akkor az utoljára leírt téma kifejtését kell értékelni.
III. rész: 47 pont. Az egyes feladatok pontértéke 10-től 17-ig terjedhet a feladatokhoz kiadott részletes javítási-értékelési útmutató szerint.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.
Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, továbbá a tételeknek megfelelően csoportosított eszközök, mérőműszerek. Ezeket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.
A felkészülési idő akkor kezdődik, amikor a vizsgázó, a tétele kihúzása után, megkapja a szükséges eszközöket. A felkészülési időben elvégzi a mérést, a kapott eredményeket a tétel által megkívánt módon rögzíti, illetve vázlatot készíthet a kifejtendő részhez. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A mérést nem kell újra elvégeznie, elég, ha elmondja, mit csinált, illetve bemutatja a rögzített eredményeket (táblázat, grafikon stb.). Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsornak 20 tételt kell tartalmaznia. A tétel két feladatból – A) és B) feladatokból – áll. Az A) feladat a méréshez köthető kompetenciákat kéri számon. (A mérés megtervezése, elvégzése, a mért értékek kezelése, a megfelelő következtetések levonása.)
A B) feladatok a fejezetek között az alábbi arányban oszlanak meg:

Mechanika:

25%

Hőtan:

20%

Elektromágnesség:

25%

Atomfizika, magfizika:

20%

Gravitáció, csillagászat:

10%

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan B) feladatok, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötődő B) feladatok témakörei között nem lehet jelentős átfedés.
Az A) feladatok legalább kétharmadának tartalmaznia kell ténylegesen kivitelezendő mérést.
A tétel jellemzői
A) feladat: egy mérés elvégzése
A mérési feladat a nyilvános anyagban szereplő 20 mérés valamelyike. A mérési feladatnak része a mérés megtervezése is.
A feladat szövege megszabja, hogy a vizsgázónak milyen módon kell rögzítenie a kapott eredményeket, azok alapján milyen további számításokat kell elvégeznie.
A mérési feladatok legfeljebb25%-a évenként változhat

B) feladat: egy tétel kifejtése
A tételkifejtés a vizsgakövetelményben szereplő témakörökhöz kapcsolódó elméleti anyag kifejtése megadott kérdések alapján, illetve amennyiben a követelményrendszer lehetővé teszi – a kapcsolódó fizikatörténeti vonatkozások ismertetése. A feladat szövegének erre utalnia kell.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet 50 ponttal értékelhető.
Ebből 45 pont a tartalmi rész minősítése. A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, a 45 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. Az egyes összetevők jellemzően legfeljebb 8-10 pontot érnek. Az egyes részpontok a felelet színvonalától függően bontandók. A felelet tartalmi minősítése ennek az értékelési szempontsornak az alkalmazásával történik.
5 pont adható a felelet felépítésére és az önálló kifejtésre. A 0-5 pontig adható pontszám megítélése az alábbi szempontok szerint történik:
– a felelet mennyire alkot összefüggő, logikus egészet;
– nem tartalmaz-e a tételtől eltérő fejtegetést;
– mennyire önálló a kifejtés (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítő kérdésre).
A vizsgázó teljesítményének rögzítése az egyéni értékelőlapon történik, amely tartalmazza a felelet elvárt összetevőit (beleértve a kifejtést is), az ezekre adható maximális részpontszámot és a vizsgázó által kapott részpontszámokat, továbbá az elért összpontszámot.

6. számú melléklet a 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelethez


Nyilvánosságra hozandók

 

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Anyag

NINCS

NINCS

NINCS

témakörök

Mikor?

NINCS

NINCS

NINCS

Jogszabály szerint


7. számú melléklet a 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelethez


 

Témakör

Idő

 

Szövegszerkesztés

60 perc

 

Prezentáció, grafika, weblapkészítés

40 perc

 

Táblázatkezelés

50 perc

 

Adatbázis-kezelés

30 perc


8. számú melléklet a 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelethez


 

Témakör

Pontszám

 

Szövegszerkesztés

40 pont

 

Prezentáció, grafika, weblapkészítés

30 pont

 

Táblázatkezelés

30 pont

 

Adatbázis-kezelés

20 pont


9. számú melléklet a 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelethez


Az élő nyelvek tanulásakor megismerhető más kultúrák a latin esetében térbeli helyett időbeli eltérést mutatnak: saját európai és nemzeti múltunk jelentős kulturális értékeinek felfedezését. Az élő nyelvek köznapi beszédhelyzetekben történő alkalmazásával szemben latin nyelvtudásukat a tanulóknak írott szövegek megértéséhez kell alkalmazniuk, mely szövegek az egyidejű emberi kapcsolatok kialakításának lehetősége helyett általános esztétikai, erkölcsi értékkel vagy történeti fontossággal bírnak.
A tantárgy oktatásának célja és feladata tehát kettős. Ki kell alakítania a latin nyelv elemeinek és szabályainak gyakorlott és tudatos használatát, emellett pedig képet kell adnia Európa latin nyelvű kultúrájának térbeli és időbeli kereteiről, szakaszairól, megjelenési formáiról – elsősorban pedig ennek alapjáról: az antik Róma műveltségéről és életéről. Közvetett cél a tanulók anyanyelv- és általános idegennyelv-használatának tudatosabbá tétele, antik eredetű köznyelvi és szaknyelvi kifejezéseink helyes és tudatos használatának elősegítése.
A megújuló érettségi vizsga latin nyelvből egyszerre igyekszik megtartani a vizsgáztatás korábbi értékes hagyományait, s igazodni a kerettantervek és az általános követelményrendszer új szempontjaihoz. Megmarad az érettségi szövegközpontúsága, az idegen nyelvről magyarra fordítás hangsúlya, a nyelvtudás mérése mellett a művelődéstörténeti elemek kiemelt szerepe. Változások jelennek azonban meg mind a követelményekben, mind a vizsgáztatás formájában, feladattípusaiban. Megnövekszik az elvont nyelvtani ismeretek számonkérésének, egyúttal azok aktív használatának jelentősége, megszűnik az írásbeli vizsga korábbi egyoldalúsága, a szóbeli rész tisztán reproduktív jellege.
A két szint közötti eltérés sohasem egyazon anyag kétféle mértékű vagy minőségű elsajátításán, illetve számonkérésén alapul. A nyelvtani és kultúrtörténeti tudás területén elsősorban mennyiségi, a fordítási készség mérésekor mennyiségi és minőségi szempontok együtt tesznek különbséget közöttük. A feladatok típusait tekintve középszinten a reproduktív, emelt szinten a produktív elemek túlsúlya jellemző. A középszintű követelmények ugyanakkor emelt szinten nélkülözhetetlenek.
A részletes vizsgakövetelmények felépítése
Az érettségi vizsga követelményeit mindkét szinten a nyelvtudás egyes elemeire bontva határozzuk meg. A készségek közül az élő nyelvek kommunikációs formáival ellentétben az olvasást és a beszédkészség sajátos elemeit, illetve a szövegértést és fordítást mérjük. A latinnyelv-oktatás nyelvi képzésen túlmutató összetett célrendszere sajátos témák: meghatározott kulturális ismeretek és az utóbbiak forrásaiként szolgáló szöveganyag megadásával jár.
A követelményeket a nyelvtani ismeretek területén az I.B. rész 3. pontjában részletesen is meghatározzuk. Az érettségi követelményekben ismertnek tekintett szavak listáját (alapszókincs) az I.B. rész 4. pontja tartalmazza.
A latin nyelvi érettségin valamennyi nyelvi készség mérése eredeti latin szövegek szóbeli vagy írásbeli feldolgozásán alapul. E szövegek megfelelnek a vizsgázó életkori sajátosságainak, mind tartalmilag, mind nyelvileg világos szerkezetűek, témájukban egységes egészt alkotnak.
I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK
A) KÉSZSÉGEK
1. Olvasás és beszédkészség

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

A vizsgázó képes

A vizsgázó képes

– a humanista vagy restituált kiejtési szabályok egyike szerint tetszőleges klasszikus latin szöveg helyes felolvasására, valamint elméletben ismeri a másik kiejtési rendszer szabályait is,

– a humanista és restituált kiejtési szabályok bármelyike szerint tetszőleges klasszikus latin szöveg egyformán helyes felolvasására,

– megfelelő ritmusban felolvasni hexameterben, illetve disztichonban írt verses szövegeket,

– megfelelő ritmusban felolvasni hexameterben, disztichonban, lírai strófákban, iambikus formában vagy hendecasyllabusban írt verses szövegeket.

– a témakörök forrásanyagában megadott szerzők mindegyikétől legalább egy eredeti szöveg vagy szövegrészlet kiejtés, ritmus és intonáció szempontjából egyaránt helyes memoriter felidézésére.

2. Szövegértés, fordítás

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

A vizsgázó képes

A vizsgázó képes

írásban ismeretlen, egyszerű (a klasszikus nyelvi normáknak megfelelő, bevezetéssel, esetleg kommentárral könnyített vagy az emelt szinthez képest rövidebb) eredeti latin szöveget nyomtatott szótár segítségével kifogástalanul lefordítani,

– nyelvileg és tartalmilag összetettebb (esetleg a klasszikus nyelvi normáktól valamelyest eltérő vagy a középszinten elvárhatónál hosszabb) szövegek fordítására, értelmezésére,

szóban egyszerűbb, középiskolai tanulmányai során megismert, eredeti latin szöveg segédeszköz nélküli, kifogástalan lefordítására és értelmezésére, a szöveg szókincsének pontos ismeretével.

– a témakörökben megadott szerzőktől ismeretlen szöveg értelmezésére, segítséggel fordítására.

B) TÉMAKÖRÖK
1. Források

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

A vizsgázó nyelvi és tartalmi szempontból egyaránt ismeri legalább az alábbi szerzők egyes eredeti műveit vagy azok részleteit:

Marcus Tullius Cicero, Caius Iulius Caesar, Caius Valerius Catullus, Publius Vergilius Maro, Titus Livius, Quintus Horatius Flaccus, Publius Ovidius Naso, Cornelius Tacitus.

Titus Lucretius Carus, Lucius Annaeus Seneca.

A tanuló alapvető ismeretekkel rendelkezik a fenti szerzők eredeti nyelven megismert szövegein túli irodalmi és egyéb működéséről.

2. Kulturális ismeretek

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

A vizsgázó ismeri

– a fenti források pontos megértéséhez és értelmezéséhez szükséges földrajzi, történelmi, gazdasági és kultúrtörténeti tudnivalókat,

– a latin nyelvű műveltség időbeli és térbeli kiterjedésének kereteit, fontosabb szakaszait,

– a klasszikus antikvitás mindennapi életét, életkörülményeit (lakás, öltözködés, étkezés, család, szórakozóhelyek), a társadalmi érintkezés szokásait (társadalmi rétegek, államszervezet, közigazgatás), az adott társadalom alapértékeit, a fontosabb ünnepeket és rítusokat (áldozatbemutatás, jóslás),

– e kulturális értékeknek korunkra és az egyetemes magyar kultúrára gyakorolt hatását, e kapcsolatrendszernek az általa megismert forrásokhoz köthető egyedi elemeit.

3. Nyelvtani ismeretek

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

– A vizsgázó képes az adott latin szövegben előforduló lexikai elemek és nyelvi struktúrák pontos felismerésére, utóbbiak elemzésére, valamint képzésük, szerkesztésük bemutatására.

– A vizsgázó ismeri és tudja képezni a latin leíró nyelvtan alaktanának szabályos és rendhagyó alakjait, ismeri és képes alkalmazni a mondattan fontosabb szabályait.

Alaktan

Alaktan

– Az öt declinatio az i-tövűség általános szabályaival

– Az öt declinatio az i-tövűség általános szabályaival és egyedi eseteivel, a ritkább esetvégződésekkel és a vegyes ragozású szavakkal

– Vocativus

– Locativus (kapcsolódó kötőszó nélküli eseteivel)

– Locativus

– Melléknévfokozás

– Melléknévfokozás (a kivételek közül: -er végűek; 6 -ilis végű; bonus, malus, magnus, parvus, multus)

– Adverbiumok képzése és fokozása

– Adverbiumok képzése és fokozása
(a kivételek közül: -er végű melléknevek;
6-ilis végű; bonus, malus, magnus, parvus, multus adverbiumai)

– Névmások és ragozásuk

– Névmások: személyes, visszaható, birtokos, mutató névmások közül hic haec hoc, iste ista istud, ille illa illud, is ea id, idem eadem idem, ipse ipsa ipsum, vonatkozó névmás, kérdő névmások közül quis quid,

– Rendhagyó igék közül: nolo, malo, hiányos igék

– Számnevek közül: unus -a -um, duo duae duo, tres tria, mille (milia)

– Névmási genitivusszal és dativusszal járó szavak

– A négy coniugatio

– Deponens igék

– Semideponens igék

– Körülírt igeragozás

– Rendhagyó igék közül: sum, possum, eo, fero, volo

– Szóalkotás (prefixumok, suffixumok)

Mondattan

Mondattan

– Mondatrészek és azok kapcsolatai: állítmány (és „összetett állítmány”), alany, állapothatározó (attributum praedicativum, appositio praedicativa, participium coniunctum)

– A consecutio temporum teljes szabályrendszere

– Az esettan leggyakoribb elemei (az eset használata és nem a terminus felől közelítve): genitivus subiectivus, obiectivus, partitivus; dativus commodi, incommodi, finalis; ablativus loci, temporis, rei efficientis, auctoris, comparationis, mensurae

– Oratio obliqua

– Az igemódok jelentése

– Igenevek és igeneves szerkezetek

– A consecutio temporum általános szabályrendszere

– Alanyi és tárgyi mellékmondatok: kijelentő, kérdő, célzatos

– Vonatkozói mellékmondat
– Okhatározói mellékmondat

– Célhatározói mellékmondat, következményes mellékmondat
– Feltételes mellékmondat

– Az ut és cum kötőszó

– A vizsgázó képes ismert latin szövegből kiemelni és bemutatni a szövegek pontos megértését szolgáló stilisztikai fogalmakat és jelenségeket: anakronizmus, archaismus, asyndeton, értelem szerinti egyeztetés (constructio ad intellectum), ellipsis, jelzőcsere (enallage), hendiadyoin, in medias res, metaphora, metonimia, pars pro toto, relatív mondatfűzés, zeugma.

– A vizsgázó képes az érettségi vizsgán fordított szövegből is kiemelni és bemutatni a megértést szolgáló elemek mellett a szövegek esztétikai értékét tükröző stilisztikai eszközöket is: hasonlat, ismétlés (és annak variációi, ritmus, gondolatritmus), halmozás, fokozás, ellentétek, jelzős szerkezetek.

4. Alapszókincs

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

Latinul – alapszó

Latinul – genitivus, szótári alak

Latinul – nem, ragozás

Latinul – alapszó

Latinul – genitivus, szótári alak

Latinul – nem, ragozás

a,ab,abs

praep.

abeo

abire,abii,abitum

absum

-esse, afui

accedo

accedere,-cessi,-cessum

3.

ac

accendo

-ere,-cendi,-censum

3.

accipio

accipere,accepi,acceptum

3.

accuso

-are,-avi,-atum

1.

ad

praep.

acer

acris, acre

adeo

adire,adii,aditum

acies

aciei

f.

adsum

-esse, -fui

adventus

-us

m.

ago

agere, egi, actum

3.

adverto

advertere, adverti, adversum

3.

agricola

-ae

m.

aedes

aedis

f.

aio,ait

hiányos ige

aeger

aegra,aegrum

aliquis

aliquid

névm. decl.

aequo

-are,-avi-atum

1.

alius

alia,aliud

névm. decl.

aequus

-a, -um

alter

altera, alterum

névm. decl.

aes

aeris

n.

altus

-a, -um

aestimo

-are,-avi,-atum

1.

amicus

-i

m.

aetas

-atis

f.

amo

amare, amavi, amatum

1.

aeternus

aeterna,aeternum

amor

amoris

m.

ager

agri

m.

an

agito

-are, -avi,-atum

1.

animal

animalis

n.

agnus

-i

m.

animus

-i

m.

alienus

-a, -um

annus

anni

m.

almus

-a,-um

ante

praep.

alo

alere, alui, al/i/tum

3.

antiquus

-a,-um

appareo

-ere, -ui, -itum

2.

aperio

-ire, aperui,apertum

4.

appello

-are, -avi, atum

1.

apud

praep.

appeto

-ere, -ivi, -itum

3.

aqua

-ae

f.

ara

arae

f.

arma

-orum

n.

arbitror

arbitrari,arbitratus sum

1.

ars

artis

f.

arbor

arboris

f.

arx

arcis

f.

arceo

arcere,arcui

2.

atque

ardeo

-ere, arsi, arsurus

2.

auctoritas

auctoritatis

f.

armo

armare,-avi,-atum

1.

audeo

audere,ausus sum

2.

ater

atra,atrum

audio

audire,audivi,auditum

4.

Athenae

-arum

f.

augur

auguris

m.

auctor

auctoris

m.f.

aut

audax

audacis

auxilium

-i

n.

augeo

-ere,auxi,auctum

2.

avis

avis

f.

augurium

-i

n.

beatus

-a,-um

auris

auris

f.

bellum

belli

n.

avidus

-a,-um

benignus

-a,-um

barbarus

-a,-um

bis

bos

bovis

m.f.

bonus

-a,-um

caecus

-a,-um

brevis

breve

caedes

-is

f.

cado

-ere,cecidi,casurus

3.

caedo

-ere, cecidi, caesum

3.

caelum

caeli

n.

candidus

-a,-um

campus

campi

m.

careo

-ere, -ui

2.

canis

canis

m.f.

caveo

-ere,cavi,cautum

2.

cano

canere,cecini,cantum

3.

cedo

-ere, cessi, cessum

3.

capio

capere, cepi, captum

3.

celeber

celebris,celebre

Capitolium

-i

n.

celebro

-are,-avi,-atum

1.

caput

capitis

n.

celer

celeris, celere

carmen

carminis

n.

cerno

-ere,crevi,cretum

3.

caro

carnis

f.

cibus

-i

m.

castra

castrorum

n.

circum

praep.

causa

causae

f.

circumdo

-dare, -dedi, -datum

1.

censeo

-ere,censui,censum

2.

citus

-a,-um

centum

clamor

clamoris

m.

certus

-a,-um

claudo

-ere,clausi,clausum

3.

ceterus

-a,-um

cognosco

cognoscere, cognovi, cognitum

3.

civilis

-e

colligo

-ere,-legi,-lectum

3.

civis

civis

m.f.

collis

-is

m.

civitas

civitatis

f.

colonus

-i

m.

clamo

-are,-avi,-atum

1.

color

-is

m.

clarus

-a,-um

comes

comitis

m./f./

coepi

coepisse,coeptum

communico

-are,-avi,-atum

1.

cogito

-are,-avi,-atum

1.

compono

-ponere,-posui,-positum

3.

cogo

cogere,coegi,coactum

3.

concordia

-ae

f.

colo

-ere,colui,cultum

3.

concurro

-ere,concursi,concursum

3.

communis

commune

condicio

-nis

f.

compleo

-ere,complevi,completum

2.

confero

-ferre,-tuli,collatum

condo

-ere,condidi,conditum

3.

confirmo

-are,-avi,-atum

1.

coniunx

coniugis

m.f.

coniungo

-ere,-iunxi,-iunctum

3.

consilium

consilii

n.

coniuratio

-nis

f.

consul

consulis

m.

coniuro

-are,-avi,-atum

1.

contra

praep.

consto

-are,constiti,constaturus

1.

copia

-ae

f.

consulo

-ere,consului,consultum

3.

cornu

cornus

n.

convenio

-ire,-veni,-ventum

4.

corpus

corporis

n.

convivium

convivii

n.

credo

credere,credidi,creditum

3.

cor

cordis

n.

creo

creare,creavi,creatum

1.

corona

-ae

f.

cresco

-ere,crevi,cretum

3.

cum..., tum...

crimen

criminis

n.

cupido

-inis

m.

culpa

-ae

f.

custodia

-ae

f.

cum

damno

-are,-avi,-atum

1.

cum

decem

cum

praep.

decresco

-ere,-crevi,-cretum

3.

cunctus

-a, -um

delecto

-are,-avi-atum

1.

cupidus

-a,-um

denique

cupio

cupere,cupivi/ii/,cupitum

3.

descendo

-ere,descendi,descendum

3.

cur

desero

-ere, -ui, -tum

3.

cura

-ae

f.

dictator

-is

m.

curo

-are,-avi,-atum

1.

disciplina

-ae

f.

curro

-ere, cucurri, cursum

3.

discipulus

-i

m.

currus

currus

m.

discordia

-ae

f.

de

praep.

dissimilis

-e

dea

deae

f.

diversus

-a,-um

debeo

-ere,debui,debitum

2.

doctus

-a,-um

decet

-ere, -uit

donec

decus

decoris

n.

dono

-are, -avi, atum

1.

defendo

-ere,defendi,defensum

3.

donum

-i

n.

deus

dei

m.

dubito

-are, -avi, atum

1.

dexter

dextra,dextrum

dubius

-a, -um

dico

-ere,dixi,dictum

3.

educo

-ere,-duxi,-ductum

3.

dies

diei

m.f.

efficio

-ere,-feci,-fectum

3.

difficilis

-e

egeo

-ere, -ui

2.

dignus

-a,-um

eligo

-ere,-legi,-lectum

3.

diligo

-ere,-lexi,-lectum

3.

ensis

-is

m.

disco

-ere,didici

3.

epistola

-ae

f.

dives

divitis

eques

equitis

m.

divinus

-a,-um

equus

equi

m.

do

dare,dedi,datum

1.

eripio

-ere,-ripui,-reptum

3.

doceo

-ere,docui,doctum

2.

evenio

-ire,-veni,-ventum

4.

doleo

-ere,dolui,doliturus

2.

exemplum

-i

n.

dolor

doloris

m.

exerceo

-ere, -ui, -itum

2.

dominus

-i

m.

existimo

-are, -avi, atum

1.

domus

domus

f.

exitium

exitii

n.

dormio

-ire,dormivi,dormitum

4.

expedio

-ire,-ivi/ii/,-itum

4.

duco

-ere,duxi,ductum

3.

expello

-ere,expuli,expulsum

3.

dulcis

dulce

exspecto

-are,-avi,-atum

1.

dum

extra

praep.

duo

duae, duo

extremus

-a,-um

durus

-a,-um

fallo

-ere,fefelli, falsum

3.

dux

ducis

m.

falsus

-a,-um

e,ex

praep.

fames

-is

f.

ego

ferox

ferocis

enim

festus

-a,-um

eo

ire,ivi,itum

finis

-is

m.

eo

flamma

-ae

f.

ergo

flos

floris

m.

erro

-are,-avi,-atum

1.

fluctus

-us

m.

et

flumen

fluminis

n.

et... et ...

foedus

foederis

n.

etiam

fons

fontis

f.

exercitus

-us

m.

for

fari,fatus sum

1.

fabula

-ae

f.

forma

-ae

f.

facilis

facile

forte

facio

-ere,feci,factum

3.

fortis

-e

fama

-ae

f.

frequens

-tis

familia

-ae

f.

frons

frontis

f.

fas

n.

fructus

-us

m.

fatum

fati

n.

frumentum

-i

n.

felix

felicis

frux

frugis

f.

femina

-ae

f.

fuga

-ae

f.

fero

ferre,tuli,latum

fundo

-ere, fudi, fusum

3.

ferrum

-i

n.

furor

furoris

m.

fides

fidei

f.

gracilis

-e

filia

-ae

f.

grex

gregis

m.

filius

-i

m.

habito

-are,-avi,-atum

1.

finio

-ire,-ivi,-itum

4.

haruspex

haruspicis

m.

fio

fieri,factus sum

3.

horreo

horrere,horrui

2.

forum

-i

n.

hortor

hortari,hortatus sum

1.

frango

-ere,fregi,fractum

3.

hospes

hospitis

m.

frater

-ris

m.

humanus

-a,-um

frigus

frigoris

n.

humilis

-e

fugio

-ere,fugi,fugiturus

3.

iaceo

-ere,iacui

2.

futurus

-a, -um

iacto

-are,-avi,-atum

1.

gaudeo

-ere,gavisus sum

2.

imitor

-ari,imitatus sum

1.

gemini

-orum

m.

immortalis

-e

gens

gentis

f.

impello

-ere,-puli,-pulsum

3.

genus

generis

n.

impono

-ere,-posui,-positum

3.

gero

-ere,gessi,gestum

3.

ingenium

-i

n.

gigno

gignere,genui, genitum

3.

ingens

ingentis

gloria

-ae

f.

inimicus

-a, -um

gratus

-a,-um

iniquus

-a, -um

gravis

grave

initium

-i

n.

habeo

-ere,habui,habitum

2.

iniuria

-ae

f.

hic

haec,hoc

névm. decl.

innocens

innocentis

hic

inopia

-ae

f.

hinc

inquit

hiányos ige

historia

-ae

f.

instituo

-ere,institui,institutum

3.

homo

hominis

m.

integer

integra,integrum

honor

-oris

m.

invideo

-ere,-vidi,-visum

2.

horribilis

-e

invidia

-ae

f.

hostis

hostis

m.(f.)

itaque

huc

iter

itineris

n.

humanitas

-atis

f.

iudex

-icis

m.

iam

iussus

-us

m.

ibi

lacrima

-ae

f.

idem

eadem,idem

névm. decl.

lapis

lapidis

m.

igitur

lateo

-ere, latui

2.

ignis

-is

m.

latus

lateris

n.

ignoro

-are,-avi,-atum

1.

laus

laudis

f.

ille

illa,illud

névm. decl.

lavo

-are,-avi,-atum

1.

illustris

illustre

legatio

-onis

f.

imperator

-oris

m.

legatus

-i

m.

imperium

imperii

n.

legio

-onis

f.

impero

-are,-avi,-atum

1.

libenter

impius

-a, -um

libero

-are, -avi, atum

1.

in

praep.

libertas

-atis

f.

in

praep.

limen

liminis

n.

incipio

-ere,-cepi,-ceptum

3.

litus

litoris

n.

inde

loquor

-i, locutus sum

3.

insula

-ae

f.

lumen

luminis

n.

intellego

-ere,-lexi,-lectum

3.

lyra

-ae

f.

inter

praep.

malo

malle, malui

interficio

-ere,-feci,-fectum

3.

malum

-i

n.

interrogo

-are,-avi,-atum

1.

mando

-are,-avi,-atum

1.

intro

-are,-avi,-atum

1.

maritus

-i

m.

invenio

-ire,-veni,-ventum

4.

medius

-a,-um

ipse

ipsa,ipsum

névm. decl.

mensa

-ae

f.

ira

-ae

f.

mensis

-is

m.

is

ea,id

névm. decl.

mercator

mercatoris

m.

iste

ista, istud

névm. decl.

mille

ita

ministro

-are,-avi,-atum

1.

iubeo

-ere,iussi,iussum

2.

miraculum

-i

n.

iudicium

iudicii

n.

misceo

miscere,miscui,mixtum

2.

ius

iuris

n.

moenia

moenium

n.

iuvenis

iuvene

mollis

-e

labor

laboris

m.

moneo

-ere, -ui, -itum

2.

labor

labi,lapsus sum

3.

monstro

-are,-avi,-atum

1.

laboro

-are,-avi,-atum

1.

monumentum

-i

n.

latus

-a,-um

mortuus

-a, -um

laudo

-are,-avi,-atum

1.

mulier

mulieris

f.

lego

-ere,legi, lectum

3.

multitudo

multitudinis

f.

levis

-e

munio

-ire,munivi(ii),munitum

4.

lex

legis

f.

munus

-eris

n.

liber

libri

m.

murus

-i

m.

liber

libera,liberum

muto

-are,-avi,-atum

1.

liberi

liberorum v.liberum

m.

natus

-i

m.

licet

licere,licuit

2.

nauta

-ae

m.

lingua

-ae

f.

ne... quidem

littera,litterae

-ae,-arum

f.

necesse

Ragoz-
hatatlan

locus

-i

m.

negotium

negotii

n.

longus

-a,-um

nimis

ludus

-i

m.

nosco

-ere,novi,notum

3.

luna

-ae

f.

noto

-are,-avi,-atum

1.

lupus,lupa

-i,-ae

m.,f.

novem

lux

lucis

f.

nudus

-a, -um

magis

numen

numinis

n.

magister

magistri

m.

numero

-are,-avi,-atum

1.

magistratus

-us

m.

numerus

-i

m.

magnus

-a,-um

nuntius

nuntii

m.

maiores

-um

m.

ob

praep.

malus

-a,-um

obscurus

-a,-um

maneo

-ere, mansi, mansum

2.

observo

-are,-avi,-atum

1.

manus

-us

f.

obsto

-are,obstiti,obstaturus

1.

mare

maris

n.

occido

-ere,occidi,occisum

3.

mater

matris

f.

occido

-ere,occidi,occasum

3.

memini

meminisse

occupo

-are,-avi,-atum

1.

mens

mentis

f.

octo

metuo

-ere, metui

3.

odium

-i

n.

meus

mea,meum

officium

officii

n.

miles

militis

m.

onus

oneris

n.

miror

mirari,miratus sum

1.

opera

-ae

f.

miser

misera,miserum

opinio

opinionis

f.

mitto

-ere, misi,missum

3.

ops

opis

f.

modus

-i

m.

opto

-are,-avi,-atum

1.

mons

montis

m.

opus

operis

n.

morior

mori,mortuus sum

3.

opus est

mors

mortis

f.

ora

-ae

f.

mortalis

mortale

ordo

ordinis

m.

mos

moris

m.

ostendo

-ere,ostendi,ostentum

3.

moveo

-ere,movi,motum

2.

par

paris

multus

-a,-um

pasco

-ere, pavi, pastum

3.

nam

pastor

pastoris

m.

narro

-are,-avi,-atum

1.

pateo

-ere,patui

2.

nascor

nasci,natus sum

3.

pauper

pauperis

natio

nationis

f.

pectus

pectoris

n.

natura

-ae

f.

pecunia

-ae

f.

navis

navis

f.

perdo

-ere,-didi,-ditum

3.

ne

pereo

-ire,perii,periturus

4.

-ne

periculum

-i

n.

nec

perpetuus

-a, -um

nefas

pes

pedis

m.

nego

-are,-avi,-atum

1.

placeo

-ere,placui,placitum

2.

nemo

neminis

porta

-ae

f.

neque

potens

potentis

nescio

-ire,nescivi(ii),nescitum

4.

praeda

-ae

f.

nihil

praedico

-are, -avi, atum

1.

nisi

praedico

-ere,-dixi,-dictum

3.

nobilis

nobile

praesum

-esse,-fui

nolo

nolle,nolui

pretium

pretii

n.

nomen

nominis

n.

prodigium

-i

n.

nomino

-are,-avi,-atum

1.

proelium

-i

n.

non

proprius

-a, -um

non solum..., sed etiam...

proverbium

-i

n.

nos

provincia

-ae

f.

noster

nostra,nostrum

prudentia

-ae

f.

novus

-a,-um

pulso

-are,-avi,-atum

1.

nox

noctis

f.

purgo

-are,-avi,-atum

1.

nullus

-a,-um

névm. decl.

quam..., tam

num

quasi

nunc

quattuor

oculus

-i

m.

queror

queri,questus sum

3.

odi

odisse,osus sum

quidam

quaedam,quoddam

névm. decl.

omen

ominis

n.

quin

omnis

omne

quinque

oportet

oportere,oportuit

2.

quisquam

quidquam v. quicquam

névm. decl.

oppidum

-i

n.

quisquis

quidquid

névm. decl.

oratio

orationis

f.

quomodo

orbis

-is

m.

radius

-i

m.

origo

originis

f.

ratio

-onis

f.

orior

oriri,ortus sum

4.

recipio

ere,--cepi,-ceptum

3.

oro

orare,-avi,-atum

1.

reddo

reddere,reddidi,redditum

3.

os

oris

n.

redeo

redire,redii,reditum

os

ossis

n.

refero

referre,rettuli,relatum

otium

otii

n.

regio

-onis

f.

parco

-ere,peperci,parsurus

3.

relinquo

-ere,reliqui,relictum

3.

parens

-ntis

m.f.

reliquus

-a, -um

pareo

-ere,parui,pariturus

2.

repetitio

-onis

f.

paro

-are,-avi,-atum

1.

repeto

-ere,repetivi(ii),repetitum

3.

pars

partis

f.

requies

-etis

f.

parvus

-a,-um

requiro

-ere,requisivi,requisitum

3.

pater

patris

m.

res publica

rei publicae

f.

patior

pati,passus sum

3.

restituo

-ere,restitui,restitutum

3.

patria

-ae

f.

ruo

ruere,rui,rutum

3.

paucus

-a, -um

sacerdos

sacerdotis

m.f.

pax

pacis

f.

salus

salutis

f.

per

praep.

sanguis

sanguinis

m.

peto

ere,petivi(ii),petitum

3.

sapientia

-ae

f.

pietas

pietatis

f.

scelus

sceleris

n.

pius

-a,-um

scientia

-ae

f.

plebs

plebis

f.

seco

-are, -ui, sectum

1.

poeta

-ae

m./f.

secedo

-ere,secessi,secessum

3.

pono

-ere,posui,positum

3.

sedes

-is

f.

pons

pontis

m.

septem

populus

-i

m.

sex

porto

-are,-avi,-atum

1.

sidus

sideris

n.

possum

posse,potui

silentium

-i

n.

post

praep.

simul

postea

simulacrum

-i

n.

postquam, posteaquam

simulo

-are,-avi,-atum

1.

potestas

-atis

f.

sino

-ere,sivi,situm

3.

praebeo

-ere,-ui,-itum

2.

societas

-tis

f.

praetor

-oris

m.

sollemnis

sollemne

primum

spatium

-i

n.

premo

ere,pressi,pressum

3.

species

speciei

f.

primus

-a,-um

spectaculum

-i

n.

princeps

principis

specto

-are, -avi, atum

1.

princeps

principis

m.

sperno

-ere,sprevi,spretum

3.

principium

pincipii

n.

spero

-are, -avi, atum

1.

prius

spiritus

-us

m.

priusquam

studeo

-ere,studui

2.

privatus

-a,-um

studium

studii

n.

pro

praep.

stultus

-a,-um

proficiscor

poficisci,profectus sum

3.

stupeo

-ere,stupui

2.

publicus

-a,-um

suadeo

-ere, suasi, suasum

2.

puella

-ae

f.

suavis

-e

puer

pueri

m.

summus

-a,-um

pugna

-ae

f.

superbus

-a,-um

pugno

-are, -avi, atum

1.

supero

-are,-avi,-atum

1.

pulcher

pulchra,pulchrum

supersum

-esse,-fui

purus

-a,-um

superus

-a,-um

puto

-are,putavi,putatum

1.

supplicium

-i

n.

quaero

-ere,quaesivi,quaesitum

3.

surgo

-ere,surrexi,surrectum

3.

qualis

quale

tacitus

-a,-um

quam

taurus

-i

m.

quando

tellus

telluris

f.

quantus

-a,-um

telum

-i

n.

quare

terminus

-i

m.

-que

terreo

-ere, -ui

2.

qui

quae,quod

névm. decl.

tertius

-a, -um

quia

Tiberis

-is

m.

quis

quid

névm. decl.

tot

Ragoz-
hatatlan

quo

transeo

-ire,transii,transitum

quod

triumpho

-are,-avi,-atum

1.

quoniam

triumphus

-i

m.

quoque

tueor

tueri,tuitus sum

2.

rapio

rapere,rapui,raptum

3.

tum

rarus

-a,-um

turba

-ae

f.

rectus

-a,-um

turbo

-are,-avi,-atum

1.

regina

-ae

f.

tutus

-a, -um

regno

-are,-avi,-atum

1.

ultra

praep.

regnum

-i

n.

unda

-ae

f.

rego

-ere,rexi,rectum

3.

uva

-ae

f.

religio

-onis

f.

vagor

vagari,vagatus sum

1.

reperio

-ire,repperi,repertum

4.

valeo

-ere,valui,valiturus

2.

res

rei

f.

validus

-a, -um

respondeo

-ere,-spondi,-sponsum

2.

varius

-a,-um

rex

regis

m.

vehemens

vehementis

rideo

ere,risi,risum

2.

velut

rogo

-are,-avi,-atum

1.

vicinus

-a,-um

Roma

-ae

f.

victor

victoris

m.

Romanus

-a,-um

vigilia

-ae

f.

Romulus

-i

m.

virens

virentis

rus

ruris

n.

vix

rusticus

-a,-um

voluntas

-atis

f.

sacra facere

voluptas

-atis

f.

sacer

sacra,sacrum

volvo

-ere,volvi,volutum

3.

sacrum

sacri

n.

votum

-i

n.

saeculum

-i

n.

vulnero

-are,-avi,-atum

1.

saepe

 

 

 

salio

-ire,salui

4.

 

 

 

saluto

-are,-avi,-atum

1.

 

 

 

sapiens

-entis

 

 

 

sapio

-ere,sapii

3.

 

 

 

satis

 

 

 

scio

-ire,scivi(ii),scitum

4.

 

 

 

scribo

-ere,scripsi,scriptum

3.

 

 

 

se

 

 

 

secundus

-a,-um

 

 

 

sed

 

 

 

sedeo

-ere,sedi,sessum

2.

 

 

 

semper

 

 

 

senator

-oris

m.

 

 

 

senatus

-us

m.

 

 

 

senex

senis

 

 

 

sententia

-ae

f.

 

 

 

sentio

-ire,sensi,sensum

4.

 

 

 

sequor

sequi,secutus sum

3.

 

 

 

servio

servire,servivi(ii),servitum

4.

 

 

 

servo

-are,-avi,-atum

1

 

 

 

servus

-i

m.

 

 

 

sese

 

 

 

si

 

 

 

sic

 

 

 

signum

-i

n.

 

 

 

silva

-ae

f.

 

 

 

similis

simile

 

 

 

sine

praep.

 

 

 

sive... sive...

 

 

 

socius

socii

m.

 

 

 

sol

solis

m.

 

 

 

solum

 

 

 

solus

-a,-um

 

 

 

soror

sororis

f.

 

 

 

sors

sortis

f.

 

 

 

spes

spei

f.

 

 

 

spiro

-are,-avi,-atum

1.

 

 

 

statuo

-ere,statui,statutum

3.

 

 

 

sto

stare,steti,staturus

1.

 

 

 

sub

praep.

 

 

 

sub

praep.

 

 

 

sum

esse,fui

 

 

 

sumo

-ere,sumpsi,sumptum

3.

 

 

 

super

praep.

 

 

 

super

praep.

 

 

 

suus

-a,-um

 

 

 

taceo

-ere,tacui,tacitum

2.

 

 

 

talis

-e

 

 

 

tam

 

 

 

tam..., quam...

 

 

 

tamen

 

 

 

tango

-ere,tetigi,tactum

3.

 

 

 

tantus

-a,-um

 

 

 

tego

-ere,texi,tectum

3.

 

 

 

templum

-i

n.

 

 

 

tempus

temporis

n.

 

 

 

tendo

-ere,tetendi,tentum

3.

 

 

 

teneo

-ere,tenui,tentum

2.

 

 

 

terra

-ae

f.

 

 

 

timeo

-ere, -ui

2.

 

 

 

tollo

-ere,sustuli,sublatum

3.

 

 

 

totus

-a,-um

névm. decl.

 

 

 

trado

-ere,tradidi,traditum

3.

 

 

 

traho

-ere,traxi,tractum

3.

 

 

 

trans

praep.

 

 

 

tremo

-ere,tremui

3.

 

 

 

tres

tria

 

 

 

tristis

triste

 

 

 

tu

 

 

 

tunc

 

 

 

turpis

turpe

 

 

 

tuus

-a,-um

 

 

 

ubi

 

 

 

ullus

-a,-um

névm. decl.

 

 

 

umbra

-ae

f.

 

 

 

unde

 

 

 

unus

-a,-um

névm. decl.

 

 

 

urbs

urbis

f.

 

 

 

usus

-us

m.

 

 

 

ut,uti

 

 

 

uter

utra,utrum

névm. decl.

 

 

 

utilis

utile

 

 

 

utor

uti,usus sum

3.

 

 

 

uxor

uxoris

f.

 

 

 

vates

vatis

m.f.

 

 

 

veho

-ere,vexi,vectum

3.

 

 

 

vel

 

 

 

venio

-ire,veni,ventum

4.

 

 

 

ventus

-i

m.

 

 

 

Venus

-eris

f.

 

 

 

verbum

-i

n.

 

 

 

veritas

veritatis

f.

 

 

 

versus

-us

m.

 

 

 

verto

-ere, verti, versum

3.

 

 

 

verus

-a,-um

 

 

 

vester

vestra,vestrum

 

 

 

veto

-are,vetui,vetitum

1.

 

 

 

vetus

veteris

 

 

 

via

-ae

f.

 

 

 

victoria

-ae

f.

 

 

 

video

-ere,vidi,visum

2.

 

 

 

vinco

-ere,vici,victum

3.

 

 

 

vinum

-i

n.

 

 

 

vir

viri

m.

 

 

 

virgo

virginis

f.

 

 

 

virtus

virtutis

f.

 

 

 

vis

f.

 

 

 

vita

-ae

f.

 

 

 

vivo

-ere,vixi,victurus

3.

 

 

 

voco

-are,-avi,-atum

1.

 

 

 

volo

velle,volui

 

 

 

volo

-are,-avi,-atum

1.

 

 

 

vos

 

 

 

vox

vocis

f.

 

 

 

vulgus

vulgi

n.

 

 

 

vultus

-us

m.

 

 

 



II. A VIZSGA LEÍRÁSA
A vizsga részei

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

180 perc

15 perc

180 perc

20 perc

75 pont

75 pont

75 pont

75 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

A vizsgázó biztosítja

Nyomtatott
latin-magyar szótár
(csak az I. részhez)

NINCS

Nyomtatott
latin-magyar szótár
(csak az I. részhez)

NINCS

A vizsgáztató intézmény biztosítja

NINCS

NINCS

NINCS

NINCS

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Középszint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

180 perc

15 perc

75 pont

75 pont

I. fordítás

II. feladatsor

Szövegismeret

135 perc

45 perc

Szövegelemzés

40 pont

35 pont

Képelemzés

Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak a vizsgaközpont által összeállított feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó az I. (135 perc) és a II. (45 perc) részen belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
A vizsgázó először a fordítási feladatot oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 135 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.
A fordításhoz segédeszközként nyomtatott latin-magyar szótár használható. A II. részhez nem használható segédeszköz.
Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Fordítás
A középszintű érettségi vizsgán a fordítási feladat szövege eredeti, klasszikus latin vagy ahhoz közel álló próza vagy vers, terjedelme 500 karakter (± 10%) szóközökkel, amely témájában nem tér el a középiskolában feldolgozott szemelvényektől.
A fordítási feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e nyomtatott szótár segítségével közepes nehézségű, számára ismeretlen latin szöveget önállóan és szabatosan lefordítani magyar nyelvre. A feladat célja annak mérése, hogy a vizsgázó elsajátította-e a követelményrendszerben meghatározott nyelvi és művelődéstörténeti ismereteket és tudja-e ezeket adott latin nyelvű szöveg feldolgozása során mozgósítani. A fordítás és a feladatsor időtartama is jelzi, hogy a fordítási feladat igényel a vizsgázótól nagyobb kreativitást, míg a feladatsor inkább reproduktív jellegű.
Feladatsor
A középszintű érettségi vizsgán a feladatsor 6 leíró nyelvtani és 2 lexikai-szóképzéstani feladatból áll. A leíró nyelvtani feladatokban az általános szabályokon túl csak a gyakoribb kivételek ismerete elvárt. A feladatok között szerepelhet kiegészítés, módosítás, átalakítás, meghatározás, felismerés, általában olyan típusú feladat, amely a vizsgázó részéről önálló latin nyelvű szövegalkotást nem igényel.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.
Az írásbeli vizsgán összesen 75 pont szerezhető, ebből a fordítási feladatra 40 pont, a feladatsorra 35 pont adható. A feladatsor első 6 leíró nyelvtani feladatának pontértéke mindig legalább 25.
A javítási-értékelési útmutató a fordítási feladat értékeléséhez mintafordítást nyújt és megadja a feladatsor megoldását, valamint a fordítás tagmondatonkénti és a feladatsor helyes válaszonkénti pontértékét.
Szóbeli vizsga

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A felkészüléshez és a felelethez semmilyen segédeszköz nem használható.
A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsor jellemzői
A tételsornak legalább kétszer annyi tételt kell tartalmaznia, mint a vizsgára jelentkezők száma, de nem lehet kevesebb 5-nél. Ha a vizsgázók száma 10 vagy annál több, akkor minimum 20 tétel kell.
A tétel jellemzői
A tétel első részének feladatai egyazon eredeti latin szövegrészlethez kapcsolódnak és alapvetően reproduktív jellegűek. A tétel első részének alapjául szolgáló szöveg bármely, a részletes követelményeknek megfelelő szemelvény lehet, amelynek terjedelme 300 karakter (±10%) vers vagy 400 karakter (±10%) próza szóközökkel.
A szemelvényhez kapcsolódó feladatok típusai minden tétel esetében a következők:
– a szöveg felolvasása;
– a szöveg fordítása, amit kiegészít a benne szereplő
= 3-5 nyelvtani, stilisztikai jelenség felismerése;
= 3-5 lexikai elem pontos meghatározása; valamint
= 3-5, a szöveg keletkezésére, kultúrtörténeti utalásaira, illetve értelmezésére vonatkozó rövid kérdés;
– a szöveg szerzőjétől vagy a követelményrendszer forrásanyagában meghatározott szerzők valamelyikétől legalább ötsornyi szöveg emlékezetből történő hibátlan előadása. (Öt különálló szállóige is elfogadható).
A tétel második részében a vizsgázónak egy fénykép, reprodukció alapján az ókori, illetve későbbi latin nyelvű kultúra valamely, napjaink műveltségében számottevő jelentőségű területének ismeretéről kell számot adnia. A képnek egyértelműen kell szemléltetnie egy, a követelmények (források és kulturális ismeretek) által meghatározott témát. A képek témája nem feltétlenül kapcsolódik a vizsgán szereplő szöveghez.
A vizsgázó által kihúzott tétel tartalmazza a szöveg felolvasására és fordítására, a memoriterek előadására és a képhez kapcsolódó kultúrtörténeti összefoglalásra vonatkozó feladatot. A felelet során a vizsgázónak önállóan kell számot adnia olvasási és közvetítői készségéről, majd válaszolnia a vizsgáztató tanár 3-5 nyelvtani (stilisztikai), lexikai és tartalmi kérdésére, valamint számot adnia memoritertudásáról. Ezt követően a vizsgázó önállóan fejti ki a képhez kapcsolódó művelődéstörténeti témát. A vizsgáztató kérdéseit a tételsor összeállításával együtt kell rögzíteni.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet 75 ponttal értékelhető. Ez a következőképpen oszlik meg az egyes feladatok között:

Felolvasás

5 pont

Fordítás

25 pont

Elemző kérdések

20 pont

Memoriter

10 pont

Képelemzés

15 pont

Értékelési szempontok:
– Felolvasás: helyes latin kiejtés; a szöveg értő intonációja; esetleges versritmusának felismerése.
– Fordítás: a szöveg ismerete, értése.
– A nyelvtani, stilisztikai jelenségek felismerésének önállósága, helyessége.
– A lexikai elemek meghatározásának pontossága, önállósága.
– A szöveg keletkezése, kultúrtörténeti utalásai, értelmezése: az ismeretek helyessége, gazdagsága.
– Memoriter: pontosság, helyes latin kiejtés; a szöveg értő intonációja, terjedelem.
– Képelemzés: absztrakciós készség; az előadott ismeretek tartalmi gazdagsága; nyelvi megformáltság; az elsajátított ismeretek adott régészeti vagy művészeti emlékkel történő összekapcsolásának képessége.
A vizsgázó feleletének értékeléséhez központilag kidolgozott egyéni értékelő lapot használnak.
EMELT SZINTŰ VIZSGA

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

180 perc

20 perc

75 pont

75 pont

I. fordítás

II. feladatsor

Szövegismeret

135 perc

45 perc

Szövegelemzés

40 pont

35 pont

Képelemzés

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak a vizsgaközpont által összeállított feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó az I. (135 perc) és a II. (45 perc) részen belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
A vizsgázó először a I. feladatsort oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 135 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.
A fordításhoz segédeszközként nyomtatott latin-magyar szótár használható. A II. részhez semmilyen segédeszköz nem használható.
Írásbeli vizsga

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői
Fordítás
Az emelt szintű érettségi vizsgán a fordítási feladat szövege eredeti klasszikus latin vagy ahhoz közel álló próza vagy vers, amely a részletes érettségi követelményrendszerben meghatározott szerzők műveinek nyelvi megformálásától és témáitól eltérhet. Terjedelme 600 karakter (±10%) szóközökkel. A fordítási feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e nyomtatott szótár segítségével nyelvileg és tartalmilag összetettebb, számára ismeretlen latin szöveget önállóan és szabatosan lefordítani magyar nyelvre. A feladat célja annak mérése, hogy a vizsgázó elsajátította-e a követelményrendszerben előírt nyelvtani és művelődéstörténeti ismereteket és tudja-e ezeket adott latin nyelvű szöveg feldolgozása során mozgósítani. A fordítás és a feladatsor időtartama is jelzi, hogy a fordítási feladat igényel a vizsgázótól nagyobb kreativitást, míg a feladatsor inkább reproduktív jellegű.
Feladatsor
A feladatsor 6 db leíró nyelvtani és 2 db lexikai-szóképzéstani feladatból áll. Ezek között szerepelhet kiegészítés, módosítás, átalakítás, meghatározás, felismerés, általában olyan típusú feladat, amely a vizsgázó részéről aktív nyelvtani és kultúrtörténeti tudást, önálló latin nyelvű szövegalkotást is igényel. A leíró nyelvtani feladatokban az általános szabályok részletes ismeretén túl a kivételek ismerete is elvárt. A feladatok közt produktív jellegű is szerepel.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelést központi javítási-értékelési útmutató alapján a vizsgaközpont végzi. A vizsgadolgozatra összesen 75 pont adható, ebből a fordítási feladatra 40 pont, a feladatsorra 35 pont adható. A feladatsor első 6 nyelvtani feladatának pontértéke mindig legalább 25.
A javítási-értékelési útmutató a fordítási feladat értékeléséhez mintafordítást nyújt és megadja a feladatsor megoldását, valamint a fordítás tagmondatonkénti és a feladatsor helyes válaszonkénti pontértékét.
Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A felkészüléshez és a felelethez semmilyen segédeszköz nem használható.

A szóbeli feladatsor tartalmi és formai jellemzői
A tételsor jellemzői
A szóbeli vizsgához vizsganaponként 20 szóbeli tétel készül.
A tétel jellemzői
A tétel első része a vizsgázó számára ismeretlen, de a klasszikus nyelvi normákat követő szövegrészletre épül. A szöveghez kapcsolódó tartalmi kérdések a követelményrendszerben meghatározott irodalmi, stilisztikai és művelődéstörténeti jelenségekre vonatkoznak. A fordítandó szöveg mennyisége 250 karakter (± 10%).
A szemelvényhez kapcsolódó feladatok típusai minden tétel esetében a következők:
– a szöveg felolvasása;
– a szöveg fordítása, illetve az ezt előkészítő és követő nyelvi elemzés;
– a szerzőre és a műre vonatkozó ismeretek bemutatása vagy a szövegben megfogalmazódó információ értelmezése;
– ötsornyi, a tételhez kapcsolódó szöveg emlékezetből történő felidézése és helyes előadása.
A tétel második részében a vizsgázó egy fénykép, reprodukció alapján az ókori, illetve későbbi latin nyelvű kultúra valamely, napjaink műveltségében számottevő jelentőségű területének ismeretéről ad számot. A képek egyértelműen szemléltetnek egy-egy, az emelt szintű érettségi követelményrendszerének (források és kulturális ismeretek) megfelelően kiválasztott témát. A képek témája nem kapcsolódik feltétlenül a vizsgán szereplő szöveghez. Emelt szinten a vizsgázó ismertetését nem csupán a kép témájához köti, hanem leszűkíti a képen ábrázolt egyedi elemekre, s szól az ábrázolás vagy az információhordozás mikéntjéről is (régészeti jelentőség, értelmezés stb.).
A vizsgázó által kihúzott tétel szövege a szöveg felolvasására, fordítására és értelmezésére, a memoriterek előadására vonatkozó feladatokat tartalmazza. Tartalmazza továbbá a kép, reprodukció címét és alkotóját (ha az ismeretlen, valamely további segítő információt: lelőhely, rendeltetés stb.), valamint egy-egy, a kép tartalmára, illetve az információhordozás mikéntjére vonatkozó kérdést. A felelet során a vizsgázónak önállóan kell számot adnia olvasási és fordítási készségéről, a szöveg értelmezéséről, memoritertudásáról, illetve válaszolnia a vizsgáztató leíró nyelvtani vagy művelődéstörténeti kérdéseire. Ezt követően önállóan fejti ki a kép által megvilágított művelődéstörténeti témát és mutatja be annak adott ábrázolását. A vizsgáztató kérdéseit a tételsor összeállításával együtt kell rögzíteni.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet 75 ponttal értékelhető központi értékelési útmutató alapján. Az összpontszám a következőképpen oszlik meg az egyes feladatok között:

Felolvasás

2 pont

Nyelvtani értelmezés

18 pont

Fordítás

25 pont

Tartalmi-történeti kérdések

10 pont

Memoriter

5 pont

Kép bemutatása

15 pont

Értékelési szempontok:
– Felolvasás: helyes latin kiejtés; a szöveg értő intonációja; esetleges versritmusának felismerése.
– Fordítás, illetve az ezt előkészítő és követő nyelvi elemzés: fordítási készség; grammatikai ismeretek alkalmazása.
– Tartalmi, történeti kérdések: az ismeretek helyessége, gazdagsága.
– Memoriter: helyes előadás, terjedelem.
– Kép bemutatása: absztrakciós készség; az előadott ismeretek tartalmi gazdagsága; nyelvi megformáltság; az elsajátított ismeretek adott régészeti vagy művészeti emlékkel történő összekapcsolása.
A vizsgázó feleletének értékeléséhez központilag kidolgozott egyéni értékelő lapot használnak.

10. számú melléklet a 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelethez


 

Európa Tanács

Érettségi vizsga

 

C2 Mesterszint

 

C1 Haladó szint

 

B2 Középszint

Emelt szint

 

B1 Küszöbszint

Középszint

 

A2 Alapszint

 

A1 Minimumszint


11. számú melléklet a 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelethez


I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY
A) KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK
1. Olvasott szöveg értése

 

VIZSGASZINTEK

 

Középszint

Emelt szint

1.1. Készségek

A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben

A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben

A2:
– a lényeget (a szöveg célját) megérteni,
– eseménysorokat követni,
– kulcsinformációkat megérteni,

B1:
– a gondolatmenet lényegét megérteni,
– véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni,
– egyes részinformációkat kiszűrni.

B2:
– a gondolatmenetet követni,
– véleményeket, érvelést követni,
– az információkat megfelelő részletességgel megérteni,
– a szerző álláspontjára következtetni,
– a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni.

1.2. A szöveg jellemzői

A vizsgarészben használt szöveg
– autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett,
– tartalma, szerkezete, nyelve világos,
– tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,
– megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,
– kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,
– autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,

A vizsgarészben használt szöveg

A2:
– rövid, egyszerű,
– hétköznapi nyelven íródott és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

B1:
– rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,
– hétköznapi nyelven íródott.

B2:
– hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb szöveg,
– konkrét vagy elvont témájú.

1.3. Szövegfajták

– utasítások (pl. feliratok, használati utasítások),
– tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet),
– levelek,
– újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport),
– ismeretterjesztő szövegek,
– irodalmi szövegek.

– publicisztikai írások.


2. Nyelvhelyesség

 

VIZSGASZINTEK

 

Középszint

Emelt szint

2.1. Készségek

A vizsgázó képes

A vizsgázó képes

A2:
– az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten,

B1:
– gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

B2:
– változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

2.2. A szöveg jellemzői

A vizsgarészben használt szöveg vagy szövegrészlet
– nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatoknál,
– autentikus, esetleg szerkesztett,
– tartalma, szerkezete, nyelve világos,
– tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,
– megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,
– kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,
– autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,

A vizsgarészben használt szöveg

A2:
– rövid, egyszerű,
– hétköznapi nyelven íródott és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

B1: rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,
– hétköznapi nyelven íródott.

B2:
– hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb szöveg,
– konkrét vagy elvont témájú.


3. Hallott szöveg értése

 

VIZSGASZINTEK

 

Középszint

Emelt szint

3.1. Készségek

A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg

A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg

A2:
– témáját felismerni,
– lényegét megérteni,
– kulcsfontosságú szavait megérteni,
– legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni,

B1:
– gondolatmenetét nagy vonalakban követni,
– egyes tényszerű részinformációkat megérteni.

B2:
– gondolatmenetét részleteiben is követni,
– megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára,
– megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára.

3.2. A szöveg jellemzői

A vizsgarészben használt szöveg
– autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel),
– tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,
– megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,
– kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,
– anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el,
– egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el,
– akusztikai minősége kifogástalan,
– hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját,
– autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,

A vizsgarészben használt szöveg

A2:
– hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,
– lassú, de még normál beszédtempójú,
– a standard kiejtés(ek)nek megfelelő,
– tisztán artikulált,
– tartalmilag kifejezetten egyszerű,

B1:
– hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkezik,
– normál tempójú, a standard kiejtés(ek)hez közel álló,
– tartalmilag és szerkezetileg mérsékelten összetett.

B2:
– változatos nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező, természetes, a szöveg jellegének megfelelően változatos tempójú, tartalmilag és szerkezetileg összetett.

3.3. Szövegfajták

– közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban),
– rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend),
– utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron),
– médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír),
– beszélgetések, telefonbeszélgetések,
– műsorrészletek,
– riportok, interjúk,
– beszámolók.

– általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek.


4. Íráskészség

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

4.1. Készségek

A vizsgázó képes
– a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),
– a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd a Témakörök című részt),

A vizsgázó képes

A2:
– a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni,
– az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni,
– egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni,
– a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni,
– néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló,

B1:
– ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni,
– meglévő szókincsét változatosan használni,
– a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni,
– a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet, választani,
– az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni,
– egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni.

B2:
– a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni,
– álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerezetten kifejteni,
– a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni,
– a nyelvtani struktúrákat, valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni.

4.2. Szövegfajták

– rövid személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés),
– üdvözlőlap,
– meghívó,
– magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.

– olvasói levél,
– cikk (diák)újság számára.


5. Beszédkészség

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

5.1. Készségek

A vizsgázó képes
– a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),
– a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt),
– a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),

A vizsgázó képes

A2:
– saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni,
– egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben részt venni,
– kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutinfeladatokat megoldani (pl. vásárlás),
– érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően beszélni,

B1:
– az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni, ismerős témáról folyó társalgásban részt venni,
– kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani,
– viszonylag folyékonyán elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről,
– érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.

B2:
– folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet,
– gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni,
– a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni,
– folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban,
– bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani,
– elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni,
– enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.


B) TÉMAKÖRÖK

Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak.
A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek.

TÉMAKÖR

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

1. Személyes vonatkozások, család

– A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)
– Családi élet, családi kapcsolatok
– A családi élet mindennapjai, otthoni teendők
– Személyes tervek

– A család szerepe az egyén és a társadalom életében
– Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése

2. Ember és társadalom

– A másik ember külső és belső jellemzése
– Baráti kör
– A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel
– Női és férfi szerepek
– Ünnepek, családi ünnepek
– Öltözködés, divat
– Vásárlás, szolgáltatások (posta)
– Hasonlóságok és különbségek az emberek között

– Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság)
– Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése
– Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése
– Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében
– Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése
– A fogyasztói társadalom, reklámok
– Társadalmi viselkedésformák

3. Környezetünk

– Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)
– A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek
– A városi és a vidéki élet összehasonlítása
– Növények és állatok a környezetünkben
– Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?
– Időjárás

– A lakóhely és környéke fejlődésének problémái
– A természet és az ember harmóniája
– A környezetvédelem lehetőségei és problémái

4. Az iskola

– Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)
– Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
– A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága
– Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

– Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban
– Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban

5. A munka világa

– Diákmunka, nyári munkavállalás
– Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

– A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák

6. Életmód

– Napirend, időbeosztás
– Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)
– Étkezési szokások a családban
– Ételek, kedvenc ételek
– Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben
– Gyakori betegségek, sérülések, baleset
– Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

– Az étkezési szokások hazánkban és más országokban
– Ételspecialitások hazánkban és más országokban
– A kulturált étkezés feltételei, fontossága
– A szenvedélybetegségek
– A gyógyítás egyéb módjai

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

– Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
– Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
– Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
– Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet
– Kulturális események

– A szabadidő jelentősége az ember életében
– A művészet szerepe a mindennapokban
– Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok
– A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai

8. Utazás, turizmus

– A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés
– Nyaralás itthon, illetve külföldön
– Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
– Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

– A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra
– Az idegenforgalom jelentősége

9. Tudomány és technika

– Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
– A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

– A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre

C) KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK
1. Kommunikációs helyzetek
A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten.

Helyzet

Szerep

Áruházban, üzletben, piacon

vevő

Családban, családnál, baráti körben

vendéglátó, vendég

Étteremben, kávéházban, vendéglőben

vendég, egy társaság tagja

Hivatalokban, rendőrségen

ügyfél, állampolgár

Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában

vendég

Iskolában

tanuló, iskolatárs

Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban

vendég, látogató, egy társaság tagja

Országhatáron

turista

Orvosnál

beteg, kísérő

Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.)

ügyfél

Szünidei munkahelyen

munkavállaló

Tájékozódás az utcán, útközben

helyi lakos, turista

Telefonbeszélgetésben

hívó és hívott fél

Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)

utas, útitárs


2. A kommunikációs szándékok listája
A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a középszintű vizsgán elvárható. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük a példákat.
A két szint között mennyiségi és minőségi különbség van. Emelt szinten a vizsgázónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejeznie magát.
Az utolsó csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthető.

1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok

Példa

megszólítás és arra reagálás

Извините! Можно вас на минутку? – Да, пожалуйста!

köszönés, elköszönés és arra reagálás

Здравствуй/те! Добрый день! Привет! – До свидания! Пока!

bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás

Разрешите представить/ся… Меня зовут… Это …
Очень приятно.

telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás

Алло! Да! Это говорит /с вами говорит … Попросите/позовите, пожалуйста … Можно … (к телефону)? Передайте ему/ей, что … Всего доброго!
Вы не туда попали. Вы ошиблись номером.

levélben megszólítás, elbúcsúzás

Здравствуй(те), …Дорогой/дорогая …!
(Глубоко) уважаемый/ая господин/госпожа …!
До свидания! (Крепко) целую. (Искренне) ваш...
С (глубоким) уважением:

szóbeli üdvözletküldés

Передай/те привет …

érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás

Как дела? Как поживаешь/-ете? Как жизнь?
Нормально. Ничего. Хорошо. Плохо. Так себе.

köszönet és arra reagálás

(Большое) спасибо. Спасибо за... Благодарю тебя/вас. Пожалуйста. Да ладно, пустяки! Не за что. На здоровье!

bocsánatkérés és arra reagálás

Извини/те! Прости/те! Ничего страшного!

gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás

Поздравляю тебя/вас с …!    Желаю тебе/вам …!
С Новым годом! С праздником! Всего доброго!
Тебя/вас тоже! Тебе/вам тоже!


2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok

Példa

hála

Я тебе/вам очень благодарен/благодарна.

sajnálkozás, csalódottság

Очень/Как жаль!

öröm

Как я рад/а! Здорово!

elégedettség, elégedetlenség

Как хорошо!
Ужас! Кошмар!

csodálkozás

Неужели? Правда? Что вы говорите!

remény

Надеюсь, ... Будем надеяться, что... Бог даст, ...

félelem, aggodalom

Боюсь, что…

bánat, elkeseredés

Как жаль, что... Я в отчаянии.

bosszúság

Безобразие! Ужас! Возмутительно!

együttérzés

Я тебе/вам сочувствую. Не переживай/те! Не грусти! Ничего страшного!


3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok

Példa

véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás

Как ты думаешь? Как по-твоему?

Мне кажется, … По-моему, … Я думаю, …

érdeklődés, érdektelenség

Меня (не) интересует …

Я (не) интересуюсь … Интресно, ...?

tetszés, nem tetszés

Мне (не) нравится … Замечательно! (Просто) фантастика! Отлично! Кошмар!

valaki igazának elismerése, el nem ismerése

Ты (не) прав/а! Правильно. Я не могу с тобой согласиться.

egyetértés, egyet nem értés

Я (не) согласен/согласна с тобой. Я так не думаю.

helyeslés, rosszallás

Правильно!

Зря ты это сделал! Не стоило этого делать

ellenvetés, ellenvetés visszautasítása

Это не так. У меня по этому поводу другое мнение
А по-моему, ...

elismerés kifejezése, dicséret és arra reagálás

Молодец! Умница! Как хорошо ты выглядишь!

Спасибо за комплимент!

közömbösség

Мне всё равно. Неважно. Какая разница!

ígéret

Я обязательно …

Я обещаю, что… Постараюсь...

akarat, szándék, terv

Мне хочется …

Я хочу … Я собираюсь...

kívánság, óhaj

Хорошо (было) бы … Я хотел(а) бы … Желательно …

képesség, lehetőség, szükségesség, kötelezettség

Я могу … Я умею … Мне надо …

Я должен/должна …

bizonyosság, bizonytalanság

Я (не) уверен/а. Сомневаюсь, что...

preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve érdeklődés ezek iránt

Я предпочитаю … Я интересуюсь … Я люблю …

Тебя интересует … ?

kritika, szemrehányás

Что ты наделал(а)! Как тебе не стыдно! Ты что!



4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok

Példa

dolgok, személyek megnevezése

Это …

dolgok, események leírása

Театр находится … Фотография висит/лежит/стоит …
Это произошло 5 лет назад.

információkérés

Кто/что это? Где находится … ? Что случилось?

igenlő vagy nemleges válasz

Да. Нет.

tudás, nem tudás

Знаю. Не знаю.

válaszadás elutasítása

Не скажу. Я вам не могу помочь.

bizonyosság, bizonytalanság

Он точно /наверняка/обязательно придет.
Он вряд ли придет.

ismerés, nem ismerés

Ты знаешь Ивана? Да, мы уже знакомы.

feltételezés

Предположим, что … Наверное, он болен.

emlékezés, nem emlékezés

Я (не) помню. Я не могу вспомнить.

indoklás (ok, cél)

Он пришёл, потому что его пригласили.
Он пришёл, чтобы попросить совета.


5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok

Példa

kérés, kívánság

Дайте, пожалуйста, … !    Ты (не) можешь …?
Ты не мог бы... ?

felszólítás, tiltás, parancs

Не курить! Помогите мне! Осторожно!

javaslat és arra reagálás

Ты не хочешь пойти … ? Давай сходим … !
Не выпить ли нам …?
Хорошая идея. Я с удовольствием пойду.

rendelés

Принесите, пожалуйста, …

meghívás és arra reagálás

Приходите к нам в гости!
Спасибо за приглашение, с удовольствием приду.
К сожалению, не могу.

kínálás és arra reagálás

Угощайтесь! Берите … !    Спасибо. Очень вкусно.
Извините, я больше не могу. Я сыт.

reklamálás

Извините, но суп уже остыл.
Эта бритва не работает. В упаковке нет инструкции.

tanácskérés, tanácsadás

Что мне делать? Куда пойти вечером?
Вам надо … Я вам советую/предлагаю ….

figyelmeztetés

Смотри, не упади! Будь осторожен! Осторожно!

engedély kérése, megadása, megtagadása

Можно мне пойти в кино? Можно, я пойду в кино?
Конечно, можно. Нет, нельзя! Ни в коем случае.

segítségkérés és arra reagálás

Помогите, пожалуйста! У меня к вам просьба!
В чём дело? С удовольствием помогу вам.
Конечно, могу.

segítség felajánlása és arra reagálás

Помочь вам?    Да, спасибо.
Вы очень любезны.


6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák)

Kommunikációs szándékok

Példa

visszakérdezés, ismétléskérés

Я не расслышал(а). Повторите, пожалуйста! А? Что-что?

Nem értés

Я вас не понял(а).

felkérés lassabb, hangosabb beszédre

Говорите помедленнее/погромче!

beszélési szándék jelzése

Я хочу вам что-то сказать. … Послушайте меня!

téma bevezetése

Дело в том, что …

Речь идёт о том, что …

témaváltás

Кстати, …

félbeszakítás

Извините, что я перебиваю вас, но …

megerősítés, igazolás

Да, это так. Да, верно. Я согласен/согласна.

példa megnevezése

Например …

beszélgetés lezárása

Всё. Понятно. Договорились.


D) NYELVTANI SZERKEZETEK ÉS SZÓKINCS

1. Nyelvtani szerkezetek

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

A vizsgázó

A vizsgázó

A2:
– általában megérti és helyesen használja a legegyszerűbb szerkezeteket szóban és írásban,
– rendszeresen elkövethet nyelvtani hibákat és nyelvhasználatában erősen érezhetők az anyanyelv hatásai,
– a hibák ellenére többnyire érthetően fejezi ki kommunikációs szándékait,

B1:
– megérti és helyesen használja az egyszerű szerkezeteket szóban és írásban,
– ismerős helyzetekben elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál,
– az esetleg előforduló hibák és az érezhető anyanyelvi hatás ellenére érthetően fejezi ki gondolatait, kommunikációs szándékait.

B2:
– változatos szerkezeteket is megért és használ szóban és írásban,
– viszonylag nagy biztonsággal használja a nyelvtani szerkezeteket és közben nem követ el rendszerszerű hibát,
– szükség esetén mondanivalóját képes önállóan helyesbíteni, pontosítani,
– árnyaltan fejezi ki kommunikációs szándékait.

A következő táblázat a nyelvtani követelményeket tartalmazza és a könnyebb kezelhetőség érdekében a leíró nyelvtan kategóriái alapján készült. Az adott nyelvtani formához hozzárendeltük annak nyelvi funkcióját, illetve ahol az kevésbé megoldható, ott egy-egy példával illusztráltuk azt.
A nyelvtani ismeretek alapvető szerepet játszanak mind a receptív, mind a produktív készségekben. A receptív készségek (R) között felsorolt nyelvtani szerkezetek előfordulhatnak az olvasott vagy hallott szöveg értését mérő feladatokban, de ezekre a nyelvhelyességi vizsgarész nem kérdez rá.
A produktív ismeretek (P) közé sorolt nyelvtani szerkezetekre lehet feladatot készíteni a Nyelvhelyesség vizsgarészben.
A táblázat terjedelmi okból nem törekedhetett teljességre.

FORMA

Középszint

Emelt szint

Példák

R

P

R

P

Фонетика

 

 

 

 

 

    Твердость/мягкость согласных

    Оглушение согласных нa конце слова

    Ударные и безударные гласные

    Интонация

    Основные принципы русского письма

    Основные правила русской орфографии

+

+

+

+

 

 

 

Имя существительное

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Род существительных

+

+

+

+

учитель, площадь, время, ...

Число существительных

+

+

+

+

яблоки, каникулы, посуда, ...

Одушевленные и неодушевленные существительные

+

+

+

+

любить рис – любить Бориса, ...

Склонение существительных

 

 

 

 

 

    Типы склонения (I-III)

+

+

+

+

стол, окно, картина, тетрадь

    Существительные на –мя

+

-

+

+

время, ...

    Некоторые случаи склонения существительных I

+

+

+

+

в лесу, друзей, дочерью,

с людьми, ...

    Некоторые случаи склонения существительных II

+

-

+

+

крестьянам, котят, ...

    Словообразование существительных

+

-

+

+

читатель, чтение, глупость

    Трудные случаи управления существительных

+

-

+

+

любовь к чтению, …

 

 

 

 

 

 

Имя прилагательное

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Склонение прилагательных (прил. с твердой и мягкой основой, прил. с основой на шипящие)

+

+

+

+

новый, синий, хороший, ...

Притяжательные прилагательные

-

-

+

-

бабье лето, мамина сумка

Согласование прилагательного с существительным

+

+

+

+

с умным учеником

Образование кратких форм прил.

+

-

+

+

красив, красива, ...

Основные случаи употребления кратких форм прилагательного

+

-

+

+

туфли мне малы, ...

Степени сравнения прилагательных

 

 

 

 

 

    компаратив

+

+

+

+

интереснее, лучше, богаче, ...

    формы превосходной степени

+

-

+

+

интереснейший,

    аналитические способы выражения превосходной степени

+

+

+

+

красивее всех, дороже всего, наиболее важный, ...

    аналитические способы выражения сравнительной степени

+

+

+

-

более интересный, менее вредный

Сравнительные конструкции

+

+

+

+

Она такая же умная, как и ты. Брат старше меня на 5 лет.

Трудные случаи управления прилагательных

-

-

+

-

богатый нефтью, ...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Местоимения

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Личные местоимения

+

+

+

+

я, ты, он, она, оно, мы, вы, они

Притяжательные местоимения

+

+

+

+

мой, твой, его, её, ... , свой

Вопросительные местоимения

+

+

+

+

кто, что, какой, каков, чей, ...

Относительные местоимения

+

+

+

+

кто, что, который, ...

Указательные местоимения

+

+

+

+

этот, тот, такой, столько, ...

Возвратные местоимения

+

+

+

+

себя, друг друга

Отрицательные местоимения

+

-

+

+

никто, некого, ...

Неопределенные местоимения I

+

+

+

+

что-то, что-нибудь, ...

Неопределенные местоимения II

+

-

+

-

кое-что, что-либо, ...

Определительные местоимения I

+

+

+

+

каждый, весь

Определительные местоимения II

+

-

+

+

сам, самый, всякий, любой

 

 

 

 

 

 

Имя числительное

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Количественные числительные

 

 

 

 

 

    падежи, необходимые для выражения временных отношений     (им., вин., род., дат.)

+

+

+

+

в два часа, за пять минут,

с двух часов, к семи часам, ..

    остальные падежные формы

+

-

+

+

двумя, пятью, ...

Сочетание числительного с существительным

 

 

 

 

 

    в им. и вин. падежах

+

+

+

+

два мальчика, пять мальчиков, ...

    в остальных падежных формах

+

-

+

+

о двух мальчиках, ...

Словосочетания типа числительное + прилагательное + сущ.

+

-

+

+

два умных мальчика, ...

Порядковые числительные

+

+

+

+

первый, двадцать пятый, ...

Собирательные числительные

 

 

 

 

 

    основные случаи употребления

+

-

+

+

нас в семье четверо, ...

    склонение

+

-

+

-

троих, ...

Неопределенные числительные

 

 

 

 

 

    им. и косвенные падежи

+

+

+

+

много друзей, мало воздуха, о многих проблемах ...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Предлоги

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Наиболее употребительные предлоги с различными падежами существительных в отношениях времени, места, причины, цели и т.д. I

+

+

+

+

за пять минут, на стадионе, из-за дождя, за молоком, ...

Некоторые предлоги с различными падежами существительных в отношениях времени, места, причины, цели и т.д. II

+

-

+

+

из-под земли, ради детей, при Петре I, ...

 

 

 

 

 

 

Наречие

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Степени сравнения качественных наречий

+

+

+

+

работать лучше, ...

 

 

 

 

 

 

Глагол

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Инфинитив

+

+

+

+

работать, нести, мочь

Основные образцы спряжения

+

+

+

+

работать, говорить, рисовать, крикнуть

Трудные случаи спряжения I

+

+

+

+

хотеть, дать, класть, идти, ...

Трудные случаи спряжения II

+

-

+

+

умереть, бриться, печь, ...

Образование временных форм

+

+

+

+

буду читать – прочитаю, шёл, нёс, мог, умер, ...

Спряжение глаголов с постфиксом –ся

+

+

+

+

улыбался, улыбалась

Наклонение

+

+

+

+

 

    Сослагательное наклонение

+

+

+

+

читал бы, ...

    Повелительное наклонение.

Другие способы выражения побуждения. Частицы в побудительных предложениях

+

+

+

-

+

+

+

+

читай, говори, готовь, пей, ... Пусть они работают! Давай работать! Смотри-ка! Вставай же!

Вид глагола (видообразование, видовые пары)

+

+

+

+

мыть-вымыть, решать-решить, зарабатывать-заработать

Основные случаи употребления видов

+

+

+

+

Я всегда встаю в семь часов. Я сегодня встал в семь часов.

Употребление видов в инфинитиве и в повелительной форме

+

-

+

+

нельзя входить-нельзя войти, Смотри, не упади!

Глаголы движения

 

 

 

 

 

    бесприставочные гл. дв. и приставочные производные oт глаголов идти и ехать

+

+

+

+

прийти, уехать, ...

    приставочные производные от остальных гл. дв.

+

-

+

+

приплыть, улететь, ...

Глагольное управление

+

-

+

+

звонить кому, болеть чем, …

Причастие

+

-

+

+

читающий, читаемый, читавший, прочитанный

Деепричастие

+

-

+

+

читая, прочитав

Простое предложение

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Трудные случаи координации подлежащего и сказуемого

+

-

+

+

Мы с тобой пойдем... 21 спортсмен участвовал. Инженер Иванова пришла.

Составное именное сказуемое

+

+

+

+

Папа был врачом.

Некоторые типы односоставных предложений (неопределенно-личные и обобщенно-личные) I

+

+

+

+

Тебя спрашивают. Говорят, что... Тише едешь, дальше будешь.

Некоторые типы односоставных предложений (инфинитивные) II

+

-

+

-

Молчать! Отдохнуть бы! Его не понять. Как пройти...?

Модальность

+

+

+

+

должен, надо, нужно, можно, нельзя, ...

Несогласованное определение

+

+

+

+

высокого роста, в очках, ...

Отрицательные предложения

+

+

+

+

Это не книга. Я этого не знаю. Иры нет дома.

Вопросительные предложения

 

 

 

 

 

    Вопросительные предложения с вопросительным местоимением

+

+

+

+

Который час?

    Вопросительные предложения без вопросительного слова

+

+

+

+

Он пришёл?

    Вопросительные предложения с частицами

+

+

+

+

Разве это он? Знал ли он об этом?

Безличные предложения

 

 

 

 

 

    Безличные предл. (состояние человека, модальные     отношения) I

+

+

+

+

Мне скучно. Ему надо работать. Меня тошнит.

    Безличные предл. (состояние человека, состояние природы) II

+

-

+

+

Теплеет. Мне не спится.

Страдательные обороты

+

-

+

+

Дом строится рабочими. Дом построен рабочими.

Основные правила порядка слов

+

-

+

+

Брат приехал вчера. Вчера приехал брат. Брат вчера приехал.

Сложные предложения

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Сложносочиненные предложения (важнейшие сочинительные союзы)

+

+

+

+

и, а , но

Основные типы сложноподчиненных предложений, выражающие определительные, временные, пространственные, изъяснительные, целевые, причинно-следственные и уступительные отношения

+

+

+

+

...тот человек, который, ...; ...тот, кто, ...; ...пришел, потому что, ...; ...был в школе, когда, ...; ...пришел, чтобы поговорить, ...; ...не сделал, хотя, ...

Трансформация прямой речи в косвенную

+

+

+

+

Мама сказала, чтобы сын купил хлеб. Мама спросила, купил ли сын хлеб.

Способы передачи каузативных отношений

+

-

+

-

Мы отремонтировали квар-тиру. Директор приказал /ве-лел/попросил принести документы.


2. Szókincs

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

A vizsgázó

A vizsgázó

A2:
– megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon begyakorolt helyzetekben,

B1:
– megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon a legtöbb olyan témában, amely összefügg saját mindennapi életével,
– jól tudja alkalmazni alapvető szókincsét, noha még előfordulhatnak nagyobb hibák,
– a bonyolultabb gondolatokhoz, témákhoz nem mindig találja meg a legmegfelelőbb kifejezőeszközt.

B2:
– megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon változatos helyzetekben, illetve elvont témákról,
– a változatos nyelvi, lexikai elemek közül általában ki tudja választani a kommunikációs célnak legmegfelelőbbet; szükség esetén néha körülírást alkalmaz,
– kisebb lexikai pontatlanságai nem gátolják a kommunikációt.

A vizsga szókincsének alapjául a mai orosz köznyelv szolgál. Speciális tájnyelvi szavak, csoportnyelvi szavak és szakszavak produktív ismerete nem követelménye a vizsgának. Ilyen típusú szavak kizárólag olyan szövegekben fordulhatnak elő, amelyekben az ismeretük nem előfeltétele az adott szöveg megértésének.

12. számú melléklet a 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelethez


 

Európa Tanács

Érettségi vizsga

 

C2 Mesterszint

 

C1 Haladó szint

 

B2 Középszint

Emelt szint

 

B1 Küszöbszint

Középszint

 

A2 Alapszint

 

A1 Minimumszint


13. számú melléklet a 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelethez


A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a középszintű vizsgán elvárható. A lista a Kerettantervben felsorolt kommunikációs szándékokra épül. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük a példákat.
A két szint között mennyiségi és minőségi különbség van. Emelt szinten a vizsgázónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejeznie magát. Például a köszönet lehetséges kifejezése középszinten: Gracias. / Muchas gracias; emelt szinten: Le agradezco que.... / Te lo agradezco. Le estoy muy agradecido. / Gracias por todo.
Az utolsó csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthető.
1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok

Példa

Megszólítás és arra reagálás

Señor/Señora/Señorita, por favor. Perdone,… Don..., Doña...
Mira/mire,… ¡Oye/oiga! Perdona/perdone por molestarte/molestarle...

Köszönés, elköszönés és arra reagálás

Hola. Buenos días.
Adiós. Hasta luego. Hasta pronto. Hasta la próxima. Que lo pases/pase bien. ¡Cuídate/cuídese! Saludos a ... de mi parte. ¡Sueña con los angelitos!

Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás

Permítame/permíteme presentarle/presentarte.... Te presento/Le presento a … Éste es... Tengo el gusto de presentarle... Tenía ganas de conocerle...

Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás

¿Dígame? ¡Oiga! Aquí habla... Soy... Póngame ...
Hasta la otra. Hasta luego.

Magán- és félhivatalos levélben megszólítás, elbúcsúzás

Querido...:, Estimado...:, Muy señor mío…:
Un abrazo. Hasta pronto. Besos. Le saluda atentamente.

Szóbeli üdvözletküldés

Saludos a ... de mi parte. Recuerdos para...

Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás

¿Qué tal? ¿Cómo estás? – Muy bien, gracias. Nada particular. ¿Qué tal estás? – Bien. Regular.
¿Qué te pasa? – Nada importante.
¿Cómo te encuentras? ¡Estupendo!/ Fatal. Voy tirando.

Köszönet és arra reagálás

Gracias. Muchas gracias. Le agradezco que… Te lo agradezco. Le estoy muy agradecido. Gracias por todo. –
De nada. Nada, nada. No tiene importancia. No hay de qué.

Bocsánatkérés és arra reagálás

Perdona/perdone… – No hay de que. Nada.

Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás

¡Felicidades! Mis mejores deseos. ¡Que lo pases bien! ¡Enhorabuena! ¡Que te vaya bien! Que todo salga bien.¡Que aproveche! Buen provecho. – Gracias. Eres / es muy amable.


2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok

Példa

Hála

Te/Le estoy agradecido.

Sajnálkozás, csalódottság

¡Qué lástima que...! ¡Qué pena! Lo siento. Lamento mucho que, ... Le acompaño en su dolor. Le doy mi más sentido pésame.

Öröm

¡Qué alegría! ¡Qué bien! ¡Estoy contento! Me agrada que...

Elégedettség, elégedetlenség

Estoy contento /descontento,… Me complace…

Csodálkozás

¡Qué sorpresa! ¡Qué raro! ¡Qué extraño! ¡Hombre! ¿Tú por aquí?

Remény

Espero que,… ¡Ojalá!

Félelem, aggodalom

Me temo que... Tengo miedo de que… Estoy preocupado. Esto me preocupa. No estoy tranquilo.

Bánat, elkeseredés

¡Qué lástima! Lo siento mucho. Es una pena que...

Bosszúság

¡Qué mala suerte! ¡Caramba! Me da rabia que...

Együttérzés

Lo siento mucho. Gracias.


3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok

Példa

Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás

¿Qué piensas? ¿Qué te/le parece? ¿Qué opinas/opina? ¿Qué piensas/piensa usted? ¿Es conveniente? ¿Vale la pena? ¿Y según tu/su parecer? ¿Me aconsejas/aconseja+inf?
– Bien/mal. En mi opinión... Desde mi punto de vista ... Yo pienso... De esta perspectiva... Me parece que... Vale. De acuerdo.

Érdeklődés, érdektelenség

¡Qué interesante! Es estupendo. ¡Qué emoción! ¡Fantástico! – ¡Qué aburrido! Es muy aburrido. ¡Qué rollo! No lo encuentro nada interesante. ¡Es insoportable!

Tetszés, nem tetszés

¿Te gusta?/¿Le gusta? – Me gusta. ¿Qué te/le parece? ¿Te/le cae bien...? ¿No te/le parece maravilloso? – Me gusta. Está bien. Muy bien. Bravo. Estupendo. Fantástico. Me encanta. Me cae bien/mal. No lo aguanto. No lo soporto. Me hace ilusión. No me gusta (nada). Eres un loco. ¡Ni hablar! ....no es para mí.

Valaki igazának elismerése, el nem ismerése

(No) tienes/tiene razón. (No) es así. Estás/está equivocado.

Egyetértés, egyet nem értés

Sí. No. De acuerdo. Vale. Sí, pero. Está bien. (No) tienes razón. Estás equivocado. ¡Ni hablar! Me sabe mal, pero... ¡Cómo no! ¡No faltaría más! ¿Por qué no?

Helyeslés, rosszallás

Me gusta mucho. Estupendo. Qué bien. Es la mejor noticia que he oído en mucho tiempo. No me encanta. Me resulta antipático. ¡Qué poco me gusta!

Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása

¡No! ¡De ninguna manera! No lo quiero. ¡Que no! De eso, nada. –¡No seas así! Piénsalo.

Elismerés kifejezése és arra reagálás

Está bien. Perfecto. Tienes razón. Genial. Correcto. Muy bien.- Gracias. Es nada de particular. Es muy fácil.

Közömbösség

No me atrae. No me interesa. Ya estoy cansado de...

Ígéret

Prometo que.. Te/Se lo prometo.. Trato de... Intentamos... ¡Prometido!

Akarat, szándék, terv

Quiero... Quisiera... Querría ... Deseo... Tengo el deseo de...Voy a ...

Kívánság, óhaj

Deseo... Me gustaría... Espero...

Képesség, lehetőség, szükségesség, kötelezettség

(No) puedo. (No) es posible.
Es necesario. Hay que. Sí, seguro que... (No) estoy seguro de que... Tengo previsto,... Yo iría a ...
Estoy obligado... Me veo obligado...

Bizonyosság, bizonytalanság

Sí, seguro que... (No) estoy seguro de que... Tengo previsto, yo iría a ...
No lo sé. Quizás. Acaso... Tal vez...

Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve érdeklődés ezek iránt

¿Qué prefieres? ¿Cuáles son tus aficiones? ¿Te divierte...? ¿Te gusta..? ¿No te resulta agradable...? ¿No te parece maravilloso? – Me gusta... Me encanta... Soy aficionado a... Me atrae... Adoro... Disfruto mucho con...

Kritika, szemrehányás

Fatal. No está bien. ¡Qué disgusto! No me gusta. ¡Qué lata! ¡Qué mal!


4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok

Példa

Dolgok, személyek megnevezése

¿Qué es...? Es... Esto es... Es un... Son unos...

Dolgok, események leírása

Es un... Era un... Ocurre... Pasa... Sucede... Tiene lugar...

Információkérés

Perdone. ¿Sabe usted...? ¿Tienes alguna idea de...? Por favor, necesito información sobre... ¿Qué sabes de...? ¿Me dices...? ¿Podría decirme, por favor? ¿Es que...? – Mire usted... Como lo sé... Sí. Sí, ya lo sé. No lo sé. Lo siento, pero no lo sé. ¡Ni idea!

Igenlő vagy nemleges válasz

Sí. Sí, ya lo sé. No lo sé. Lo siento, pero no lo sé. ¡Ni idea!

Válaszadás elutasítása

No quiero. ¡Vete! ¡Márchate! ¡Largo!

Tudás, nem tudás

Sí, sí, ya lo sé. Sí, he oído hablar de eso. Algo de eso he oído. Ésa es la información que tengo. – No lo sé. ¡Y yo qué sé! ¡Ojalá lo supiera!

Bizonyosság, bizonytalanság

Sí, claro. Por supuesto. Desde luego. Seguro. No tengo ninguna duda. ¡Te lo juro! – No lo sé. ¡Qué sé yo! No sé si... ¡Quién sabe! No sé decirte. No estoy convencido. Quizás. A lo mejor... Posiblemente.

Ismerés, nem ismerés

(No) lo sé. (No) lo conozco. (No) estoy (bien) informado.

Feltételezés

Supongo... Yo pienso... Acaso... Tal vez... Quizás... Es posible que...

Emlékezés, nem emlékezés

¿(No) recuerdas...? ¿Te acuerdas..., verdad? Seguramente recordarás... ¿Has olvidado que...? – Me acuerdo de... Recuerdo... ¡Ya me acuerdo! Nunca (jamás) lo olvidaré. ¡Claro que me acuerdo! Si no me equivoco...

Indoklás (ok, cél)

A causa de ... es porque... siendo que... A fin de que... para...


5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok

Példa

Kérés, kívánság

Te pido... Por favor... Me puede... Me podría... ¿Puedes..? ¿Me haría el favor de...? Si fuera tan amable, le agradecería...

Felszólítás, tiltás, parancs

Imperativo, Futuro, Infinitivo, No+ subjuntivo, Te mando... Le ordeno... Usted debe... Tienes que...

Javaslat és arra reagálás

Tengo una idea... Deberías... ¿Te parece que...? ¿No te importaría...? ¿No se te ha ocurrido...? Quiero hacer una sugerencia... – Muy bien,... ¿Por qué no?

Rendelés

Tráigame... Deme... Me gustaría... Podría... Quisiera ...

Meghívás és arra reagálás

¿Vienes? ¿Vamos a ...? ¿Quieres venir? ¿Qué te parecería si...? – Sí, gracias. ¡Con mucho gusto! Vale, de acuerdo. Me gusta mucho la idea. ¡Qué bien! Claro.

Kínálás és arra reagálás

¿Te apetece? ¿Quieres? Toma... ¿ No quiere? Me gustaría ofrecerte... Te invito para... – Sí. Gracias. ¡Claro que acepto! Encantado. Me encanta.

Reklamálás

Protesto... Me quejo de... Quiero quejarme. ¡Qué barbaridad! No puede ser. ¡Aquí no se puede..! ¡Por favor! ¡Esto es el colmo! Esto es intolerable... Ya estoy harto de ... Oiga, ¿cómo es que..? Parece mentira que... Quisiera expresar mi descontento por...

Tanácskérés, tanácsadás

¿Qué harías tú? ¿Qué me aconsejas? Quiero pedirte un consejo. ¿Tú crees que...? – Te aconsejo. Te lo aconsejo. Pienso que... Creo que... Opino... Debes...

Figyelmeztetés

¡Cuidado! Te lo advierto. ¡Ten cuidado! ¡Ojo! ¡Atención!

Engedély kérése, megadása, megtagadása

¿Puedo? ¿Se puede? Con permiso. Perdón. Permítame. Por favor, ¿...? ¿Podría...? ¿Le molesta...? ¿Me dejas...? – Sí. Sí, sí. Sí, naturalmente. Sí, pase, pase. Vale. De acuerdo. Claro que puede. Adelante. ¡Por favor! No, no me molesta. No, no me importa.

Segítségkérés és arra reagálás

¿Me ayudas? ¿Puedes ayudarme? Necesito ayuda. ¡Ayúdame! ¡Socorro! ¿Puedo contar contigo..? ¿Puedes echarme una mano? – ¿Qué ayudo? Yo lo haré. ¡Déjeme hacerlo, por favor! ¿En qué puedo ayudarte? – Ya voy. Estoy a su disposición.

Segítség felajánlása és arra reagálás

¿Te ayudo? ¿Puedo ayudarte? ¿Puedo hacer algo por usted? – Sí, gracias. ¡Naturalmente! ¡Qué bien! ¡Qué amable! ¡Sí, ayúdame! Sí, gracias por su amabilidad. Sí, se lo agradezco.


6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák)

Kommunikációs szándékok

Példa

Visszakérdezés, ismétléskérés

Perdón, ¿Puede repetir? Repítalo, por favor. ¿Me lo repite, por favor? ¿Cómo dice? ¿Qué dice? ¿Eh? ¿Qué, cómo? ¿Cómo, cómo? ¿Podría decirlo de nuevo, por favor? ¿Le importaría repetirlo una vez más, por favor? ¡Otra vez, por favor! ¿Qué ha dicho? No he oído bien. ¿De verdad? ¿Qué dices? ¿Has dicho esto?

Nem értés

No comprendo. No escucho bien. No lo he entendido. ¿Qué quiere decir...?

Betűzés kérése, betűzés

¿Cómo se escribe? ¿Puede deletrear?

Felkérés lassabb, hangosabb beszédre

¿Podría hablar más despacio, por favor? ¡Más despacio, por favor! Hable un poco más fuerte, por favor. Habla más alto.

Beszélési szándék jelzése

En cuanto a mí... Yo, por ejemplo... Quisiera decir que... Oye... Escucha... Mira... Yo añadiría... Pido la palabra...

Téma bevezetése

Ahora que lo pienso... Oye... Vamos a lo que importa...

Témaváltás

¡Ah! Otra cosa... ¿Por qué no cambiamos de tema? ¿No sabes hablar de otra cosa? Según yo... Perdone que le interrumpa, pero... Oye, ¿no te importaría que habláramos de otro tema?

Félbeszakítás

Perdón. Oye,... ¡Basta ya! ¡No sigas! Cállate. No quiero oírte más. Cambia de tema.

Megerősítés, igazolás

Sí, sí. Claro que sí. Esto es. Es así. Has comprendido bien. Es evidente. Es cierto. ¡Sí, hombre, sí! ¡Por supuesto!

Körülírás

Es que... Es un... No sé ¿si me explico? Es decir... O sea... Mejor dicho. O, total, lo que es lo mismo. Como acabo de decir…

Példa megnevezése

Por ejemplo... Como ejemplo... o sea... es como decir que...

Beszélgetés lezárása

En fin,... ¡Eso es todo! Para terminar,... Para acabar,...Y ya está. En conclusión,... Bueno, pues no hay más. En resumidas cuentas,...


14. számú melléklet a 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelethez


A vizsga részei

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga
(projekt)

Szóbeli vizsga
(tételkifejtés és projektvédés)

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

15 perc (10 perc és 5 perc)

240 perc

20 perc

80 pont

70 pont (50 pont és 20 pont)

75 pont

75 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

A vizsgázó biztosítja

NINCS

NINCS

NINCS

NINCS

A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja

NINCS

középiskolai
földrajz, illetve történelem atlaszok

NINCS

középiskolai
földrajz, illetve történelem atlaszok

Nyilvánosságra hozandók

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga (projekt)

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Anyag

vizsgaidőszakonként három projekttéma

NINCS

NINCS

témakörök

Mikor?

tavaszi vizsgaidőszakra: előző év december 1.
őszi vizsgaidőszakra: adott év május 1.

NINCS

NINCS

jogszabály szerint



KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
A vizsga szerkezete

Középszint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

15 perc

egy téma önálló, évközi feldolgozása

tételkifejtés
10 perc

projektvédés
5 perc

50 pont

20 pont

80 pont

70 pont

Írásbeli vizsga
Általános szabályok
A projektmunka témáját a vizsgázó a központilag meghatározott három témakör valamelyikéből választhatja.
A projekttémákat a tavaszi vizsgaidőszakra vonatkozóan előző év december 1-ig, míg az őszi vizsgaidőszakra vonatkozóan az adott év május 1-ig kell nyilvánosságra hozni.
A vizsgázót projektmunkájának elkészítésében konzulens segíti. Tanulói jogviszonnyal nem rendelkező vizsgázó esetében a vizsgázó saját maga gondoskodik konzulensről, a tanulói jogviszonyban lévők konzulense automatikusan szaktanára.
Az elkészült munkát a vizsgázónak legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig kell beadnia a vizsgát szervező intézményben és azt a továbbiakban írásbeli vizsgadolgozatként kell kezelni.
A projektmunka leadásakor a tanulónak mellékelnie kell a munkanaplót. Ebben röviden le kell írnia a feladatválasztással kapcsolatos motivációkat, a munkája során felmerült problémákat, kérdéseket, tapasztalatokat, a projektmunka készítése során alkalmazott módszereket, a döntési helyzeteket, az esetleges akadályokat és ezek megoldását, a feladatmegoldás során tapasztalt személyes élményeket.
A projektkészítés közben készült jegyzeteket, vázlatokat, nyersváltozatot, meghívókat, fényképeket és bármilyen más a vizsgázó által kiválasztott dokumentációt a vizsgázó portfolióba rendezi. A portfolió az elkészült projektmunka mellékletét képezi.
A konzulens feladata, hogy az önálló témaválasztás után legalább 3 konzultáció alkalmával irányítsa a vizsgázót a feladat elkészítésében, a munkafolyamatról készült munkanaplót ellenőrizze, végül pedig a munka folyamatát a megadott szempontok szerint értékelje. Amennyiben a konzulens és a javító tanár nem azonos, akkor a konzulens a projekt készítés folyamatát a megadott szempontok szerint szövegesen értékeli. Az elkészült projektmunkát és a munkanaplót aláírásával és dátummal kell ellátnia.
Az írásbeli vizsga (projekt) alapelvei és kritériumai
A projekt témája lehet bármely hétköznapi vagy tudományos terület leírása, bemutatása. A központilag megadott téma többnyire általánosabb jellegű, ami többféle – a helyi viszonyoknak megfelelő – megközelítést is lehetővé tesz
(pl. „Környezetszennyezési problémák lakóhelyeden” / „Egy szegénységben élő, kirekesztett család története, helyzete.”).
A három projekttéma egyike szorosabban a gazdasági ismeretekhez és / vagy a pszichológiához kapcsolódhat
(pl. „Egy elképzelt üzleti vállalkozás üzleti tervének megtervezése” /„Az agresszió megnyilvánulásai kisgyermekek esetében”).
A vizsga fontos jellemzője a komplex megközelítés. A tantárgy komplex jellegét – azt, hogy többféle műveltségi terület (szociológia, politológia, pszichológia, gazdaságtan, filozófia stb.) ötvöződéséből jött létre – a vizsga keretén belül is érvényesíteni kell. A választott téma kidolgozásakor a tantárgy tartalmi struktúráját – mint megközelítési módot – is figyelembe kell venni. Például egy családra, iskolára, helyi társadalomra vonatkozó téma esetében társadalomismereti, pszichológiai vagy gazdasági, valamint jelenismereti (általánosabb összefüggéseket is tartalmazó, azokra kitekintő) megközelítéseket is alkalmazni kell.
A projektmunka jellemzői
A projektmunka elkészítése önálló kutatási tevékenység. A vizsgázó – a konzultációkat felhasználva – önállóan választja ki a témáját, önállóan készíti el a dolgozatát, folytatja kutatási tevékenységét.
A projektkészítés lehetséges műfajai
A projektek megvalósulását a vizsgázó különböző műfajok választásával oldhatja meg.
– Írásos dolgozat típusú projekt.
– Képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információforráson alapuló projekt.
– Szervezésen alapuló projekt.
Írásos dolgozat típusú projekten értjük a hagyományos házi dolgozatot, esszét, esettanulmányt, dokumentumelemzést, az írásos formában beadott szociológiai jellegű interjút, kérdőíves felmérés elemzését, értékelést, publicisztikai típusú riportot, iskolaújságban megjelenő cikksorozatot.
Az írásos vizsgamunka terjedelme akkor tekinthető megfelelőnek és a vizsgához méltónak, ha terjedelme mellékletek nélkül, 12-es betűmérettel, másfeles sortávolsággal, kb. 10-12 oldal, kézzel írt változatban valamivel több, 12-15 oldal.
Képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információ-forráson alapuló projekten érjük az audiovizuális produktumot, az iskolai rádió vagy televízió részére készített riport- vagy műsorsorozatot, filmet, egyéb audiovizuális interjút, riportot, fotósorozatot, faliújságon tematikus képsorozatot, faliújság-sorozatot.
A projekt terjedelme akkor felel meg a vizsga elvárásainak, ha az iskolarádió, illetve televízió részére készített műsor legalább 3-5 perc terjedelmű, a műsorsorozat 3-5 részből áll, a film legalább 5-20 percnyi, a fotósorozat – bármilyen megjelenési formában vagy adathordozón – legalább 10-15 képből áll. A projekt elbírálásának feltétele, egy 1-3 oldalas kísérő szöveg mellékelése.
Szervezésen alapuló projekt műfajai közé a közéleti diákrendezvény megszervezését (pl. vitasorozat), az iskolán kívüli közéleti akció szervezését (pl. környezetvédelmi akció), a jótékonysági rendezvény lebonyolításában történő részvételt vagy annak megszervezését soroljuk.
A vizsgázó által a szervezésre, lebonyolításra fordított idő, akkor felel meg a vizsga elvárásainak, ha a dokumentumokból bebizonyosodik, hogy az eléri a 30-35 órát. A projekt elbírálásának itt is feltétele, egy 3-5 oldalas kísérő szöveg mellékelése.
Megjegyzés: A fenti műfajok bármilyen kombinációban történő alkalmazása elképzelhető.
A projektmunka elkészítésének ajánlott menete
– a téma kiválasztásához szükséges (esetleges) megbeszélés,
– a téma kiválasztása után hipotézis vagy célkitűzés kialakítása,
– bibliográfia készítése – a fontos irodalmak kiválasztása,
– tervezet készítése a munka részeire, illetve a munka ütemezésére vonatkozóan,
– részfejezet készítése,
– a nyers változat elkészítése, leadása,
– bírálat,
– korrigálás,
– végleges produktum leadása.
A projektmunka értékelése
Az elkészült projektmunka értékelése központilag készült javítási-értékelési útmutató alapján, az alábbiak figyelembevételével történik.
A vizsga értékelésének fontos szempontja, hogy a javító tanárnak (szaktanárnak) bírálnia kell egyrészt a projektkészítés folyamatát (30 pont), másrészt pedig az elkészült projekt tartalmát (50 pont) is.
A tanulói jogviszonnyal nem rendelkező vizsgázók esetében az elkészült projektmunkát a központilag kijelölt javító tanár értékeli. Az elkészítés folyamatáért járó 30 pont megítélése a konzulens szöveges értékelése és a munkanapló figyelembevételével történik.

A projektkészítés folyamatának (30 pont) értékelési szempontjai:

– A vizsgázó önálló részvétele a projektkészítésben

2 pont

- önálló témafeldolgozás

– A konzultációkon való részvétel

4 pont

- konzultációkon való aktív részvétel

- pontos felkészülés az elemzés,

- értékelés,

- összegzés elkészítéséhez

– Információk kezelése, probléma-felismerés, problémamegoldás képessége, széles körű alkalmazási ismeretek

14 pont

- munkanapló folyamatos vezetése

- portfolió bemutatása

- hipotézis vagy célkitűzés írásban való megfogalmazása, témaválasztás indoklása

- munka ütemezésére vonatkozó tervezet készítése

- konzultációkon megbeszélt határidők betartása

- nyersváltozat, illetve részfejezet elkészítése

– Nyelvi kultúra, kommunikáció, értő olvasás, szövegalkotás

10 pont

- személyes élmények megfogalmazása a konzultációk alkalmával és a munkanaplóban

- a konzulenssel és más érintett személyekkel való jó együttműködés

- a szakirodalom megértése, értő feldolgozása

- a munkanapló, a tervezet tartalma logikusan felépített, nem tartalmaznak súlyos nyelvtani, nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat

Az egyes műfajcsoportokba tartozó projektmunkák tartalmáért járó 50 pont megítélése az alábbiak szerint történik:
– Az írásos dolgozat tartalmi követelményének hibátlan teljesítésével maximum 50 pont adható.
– A képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információ-forráson alapuló projekt tartalmának értékelésekor a mellékelt írásos mű (10 pont) és a kész vizsgamunka (40 pont) együtt számít.
– Szervezésen alapuló projekt tartalmának értékelésekor a mellékelt írásos mű (30 pont) és maga a rendezvény (20 pont) szintén együtt értékelendő.
Megjegyzés: Amennyiben a javító tanár és / vagy a vizsgabizottság észreveszi, hogy az elkészült projektmunka más személy szellemi terméke, akkor a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 23. § (2) alapján kell eljárni.
A projektmunka megvédése (20 pont) a szóbeli vizsga egyik részeleme.
Szóbeli vizsga
Általános szabályok
A vizsgán kerül sor a – tételhúzás mellett – a projektmunka megvédésére.
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról és a projektmunkához kapcsolódó kérdésekről a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A vizsgabizottság projektmunkához kapcsolódó kérdéseinek arra kell irányulnia, hogy a vizsgázó milyen következtetéseket tud levonni a témával kapcsolatban.
Az esetelemzési vagy dokumentum-, forráselemzési feladatokat tartalmazó tételsort a részletes vizsgakövetelményben megadott témakörök figyelembevételével kell összeállítani. Az elemzés során a vizsgázó a mindennapi élet konkrét vagy modellezett élethelyzeteit dolgozza fel megadott szempontok alapján.
A tételek forrása lehet bármilyen, a műveltségi területhez kapcsolódó tankönyv, példatár, művészeti alkotás, fotó, szöveggyűjtemény, statisztikai adat, napi hír, történelmi esemény, irodalmi alkotás, film, az iskolai vagy lakóhelyi közösség életének eseménye.
A tétel az eset rövid leírásán vagy a tétel kifejtését segítő dokumentumon, forráson kívül kérdéseket tartalmaz, amelyek jelzik az elemzés főbb szempontjait és megkívánt irányát.
Vizsgán használható segédeszközök a középiskolai földrajz, illetve történelem atlaszok.
Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.
A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.
A projektmunka védésekor a vizsgázónak a feltett kérdésekre is válaszolnia kell.
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői
A tételsor jellemzői
A középszintű szóbeli vizsga tételsora legalább 20 tételből áll. A tételsort a részletes vizsgakövetelményben megadott témakörök figyelembevételével kell összeállítani.
A tétel jellemzői
A szóbeli vizsgatétel két feladatot tartalmaz.
1. feladat: tételkifejtés
2. feladat: projektvédés
1. feladat:
A tételkifejtés további két alfeladatot – A) és B) – tartalmaz.
Az A) alfeladat társadalomismereti vagy jelenismereti témát érintő feladat, míg a B) alfeladat a vizsgázó tanulmányainak megfelelően vagy egy gazdasági ismeretek témához vagy egy pszichológia témához kapcsolódó feladat.
Az A), illetve B) alfeladatban a következő tematikai arányokat kell figyelembe venni:
A) alfeladatok a követelményrendszerben szereplő társadalomismereti témák (legalább 14 feladat) és jelenismereti témák mindegyikének felhasználásával (legalább 6 feladat) kell, hogy készüljenek.
B) alfeladat (legalább 20 feladat) a követelményrendszerben meghatározott vagy a gazdasági ismeretek témák vagy a pszichológia témák mindegyikének felhasználásával készül.
Amennyiben a vizsgabizottságot működtető intézménynek nincs tudomása arról, hogy a vizsgázó gazdasági ismeretek vagy pszichológia oktatásában részesült, úgy a tételkifejtés B) alfeladatában, a vizsgázó tanulmányainak megfelelően, választ a gazdasági ismeretekhez, illetve a pszichológiához kapcsolódó feladatok közül.
2. feladat:
A vizsgázó röviden bemutatja az általa elkészített projektet és válaszol a bizottság által feltett kérdésekre.
A vizsgabizottság, illetve elnök előzetes engedélyével bemutatható a képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információforráson alapuló vizsgadarab. Az erre felhasznált idő nem számít bele az érettségiző szóbeli feleletének vizsgaidejébe. A vizsgadarab közös megtekintése viszont lehetővé teszi, hogy a bizottság tagjai is érdemi kérdéseket tegyenek fel, megismerjék az érettségiző munkáját.
A szóbeli védés alkalmával a portfolióban található anyagok bármelyikét a vizsgázó felhasználhatja szemléltetésre, használatára az értékelő tanár bátorítsa.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A középszintű szóbeli érettségi vizsgán szerezhető 70 pont, a tételkifejtésre adható 50 pont és a projektvédésből szerzett 20 pontból áll össze.
A kihúzott tétel értékelése
A tételsor összeállításakor rögzíteni kell a tételek kifejtésének elvárt összetevőit a megadott szempontok szerint és az ezekre adható, az 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.
A tételkifejtés értékelésének szempontjai
Tartalom: 45 pont
Előadásmód: 5 pont
A tartalom (45 pont) értékelésének szempontjai:
– a vizsgázó mennyire rendelkezik a tételkifejtéséhez szükséges elméleti tudással,
– a vizsgázó mennyire képes konkrét esetek, dokumentumok, források értelmezése során alkalmazni az elsajátított ismereteket, fogalmi összefüggéseket és érvelési módokat, képes felismerni az esetlegesen jelenlevő erkölcsi dilemmákat, morális inditékokat
– a vizsgázó milyen mértékben rendelkezik a tételkifejtéséhez szükséges szakszókinccsel, logikus érveléssel,
– képes-e érvelni saját helyzetértékelése és értékválasztásai mellett.
Az előadásmód (5 pont) értékelésének szempontjai:
– rendszerező és lényegkiemelő képesség,
– meggyőző érvelés,
– nyelvhelyesség.
A projektvédés értékelésének szempontjai
A projektmunka megvédésének értékelése – bár a szóbeli érettségi vizsga keretében történik az írásbeli (projekt) vizsga lezárásának tekintendő.
A projektmunka védésének értékelésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni és a 20 pont felosztásával kialakított részpontszámokat, ez alapján kell felosztani:
– a vizsga tartalmának és az egyéni munka konkrétumainak bemutatása 6 pont
– a projektkészítés során szerzett egyéni tapasztalatok ismertetése 4 pont
– szaknyelv, szakmai ismeretek alkalmazása 4 pont
– a vizsgabizottság által feltett kérdések megválaszolása, tématartás, lényegkiemelés 4 pont
– a felelet felépítettsége, nyelvhelyesség 2 pont
EMELT SZINTŰ VIZSGA

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

240 perc

20 perc

feladatsor

tételkifejtés

75 pont

75 pont

Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központilag készült feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői
Az írásbeli vizsga feladatai 75%-ban a társadalomismeret és jelenismeret és kb., 25%-ban a gazdasági ismeretek vagy pszichológia témákból kerülnek ki.
A feladatsor két részből áll:
I. rész mindenki által megoldandó feladatokat tartalmaz a társadalomismeret és jelenismeret témakörökből
II. rész két feladatsort tartalmaz:
A. gazdasági ismeretek
B. pszichológia
A tantárgy alternativitásából adódóan a vizsgázó a feladatsoron belül választhat a gazdasági ismeretek vagy pszichológiai feladatok között.
Társadalomismeret és jelenismeret
– fogalmakra vonatkozó teszt jellegű feladatok,
– egy-egy kisebb téma esszészerű kifejtése,
– esettanulmány értelmezése és elemzése,
– forráshasználatot (adatsor, ábra, kép) kívánó feladat,
– érvelést, egyéni véleményt, álláspont megfogalmazását elváró feladat.
Gazdasági ismeretek
– fogalmakra vonatkozó kérdés,
– egy-egy kisebb téma esszészerű kifejtése,
– esettanulmány értelmezése és elemzése,
– adatsorok értelmezése és elemzése.
Pszichológia
– fogalmakra vonatkozó kérdés,
– egy-egy kisebb téma esszészerű kifejtése,
– esettanulmány értelmezése és elemzése.
Az írásbeli feladatlap értékelése
Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 75 pont adható, amely az I. részre adható 55 pont és a II. részre adható 20 pont összegéből jön létre.

Szóbeli vizsga
Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A tétel tartalmazhat felvezető szöveget – idézetet, statisztikát, képet stb. – a kérdés, illetve feladat mellett.
Vizsgán használható segédeszközök a középiskolai földrajz, illetve történelem atlaszok.
Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie.
Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.
A szóbeli feladatsor tartalmi jellemzői
A szóbeli tételsor legalább 20 tételből áll. A tételsort a részletes vizsgakövetelményben megadott témakörök figyelembevételével kell összeállítani. Minden tétel két feladatot tartalmaz.
1. feladat: társadalomismereti és jelenismereti témákhoz kapcsolódik
2. feladat: tartalmaz egy gazdasági ismeretek és egy pszichológiai témához kapcsolódó feladatot
A szóbeli vizsgán minden vizsgázó egy tételt húz, melyen rajta van az 1. feladat és a 2. feladat is.
A vizsgázó, a 2. feladatban szereplő gazdasági ismeretekhez, illetve pszichológiához kapcsolódó kérdések közül attól függően választ, hogy melyiket tanulta.
A szóbeli vizsgarész értékelése
A felelet központi értékelési útmutató alapján 75 ponttal értékelhető.
1. feladat 55 pont
2. feladat 20 pont
A tartalom értékelési szempontjai:
– a feladat megértése, tématartás, lényegkiemelés,
– a szakmai nyelv használata, a szakirodalom felhasználása, a források felhasználása,
– tételének megfelelő tények, összefüggések, gondolatok, megállapítások közlése, ismeretek mélysége, tárgyi tudás,
– a megközelítés sokszínűsége és komplex jellege, a jelenségeket, változásokat alakító tényezők feltárása, problémaközpontú bemutatás,
– önálló vélemény megalkotása, életszerű saját vagy a médiából ismert példák alkalmazása.
Megjegyzés: Az értékelésbe a tartalmi elemek értékelése mellett az előadásmód értékelése is beszámít.
Az előadásmód értékelési szempontjai:
– Az előadásmód önállósága, folyamatossága, érthetősége.
– A kifejtés szerkezete.
– Lényegkiemelő képesség.
– Fogalomhasználat.
– Stílus.

15. számú melléklet a 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelethez


I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY
A) Elméleti ismeretek
1

A rendelet az 59. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2012. június 1. napjával.

2

A 43. § az 1/2012. (I. 3.) NEFMI rendelet 5. §-a szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 12. § (3) bekezdését.

3

A 43. számú melléklet az 1/2012. (I. 3.) NEFMI rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 12. § (3) bekezdését.

4

A 45. számú melléklet az 1/2012. (I. 3.) NEFMI rendelet 7. §-a szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 12. § (3) bekezdését.

5

A 49. számú melléklet az 1/2012. (I. 3.) NEFMI rendelet 8. §-a szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 12. § (3) bekezdését.

6

Az 52. számú melléklet az 1/2012. (I. 3.) NEFMI rendelet 9. §-a szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 12. § (3) bekezdését.

7

Az 53. számú melléklet az 1/2012. (I. 3.) NEFMI rendelet 10. §-a szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 12. § (3) bekezdését.

8

Az 55. számú melléklet az 1/2012. (I. 3.) NEFMI rendelet 11. §-a szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 12. § (3) bekezdését.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére