292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet

1. § (1) E rendelet az államháztartás alrendszereinek és az alrendszerek szervezeteinek működésére, továbbá a költségvetésük tervezésére, előirányzataik módosítására, átcsoportosítására és felhasználására, finanszírozásukra, beszámolásukra (a továbbiakban együtt: gazdálkodás), a költségvetési szervek alapítására, besorolására, megszüntetésére, belső kontrollrendszereik működtetésére, az államháztartásból származó források terhére történő – visszterhes vagy támogatási célú – kötelezettségek vállalására, teljesítésére, a teljesítés ellenőrzésére, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti felülvizsgálati eljárásra, valamint az államháztartás pénzügyi információs rendszerére, adataik nyilvánosságra hozatalára vonatkozó előírásokat állapítja meg.

(2) A rendelet hatálya kiterjed

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) Az állami költségvetést a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok költségvetése, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése alkotják.

(2) A központi költségvetést az Áht. 19. §-a alapján fejezetek, ezen belül

(3) A fejezetek önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek, az államháztartás központi alrendszerében a fejezet irányításához és a gazdálkodásához kötődő jogosultságokat – a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a fejezetet irányító szerv vezetője gyakorolja.

(4) A fejezeti jogosítványokkal felruházott költségvetési szerv előirányzatai felett a fejezetet irányító szerv részére megállapított jogosultságokat a költségvetési szerv vezetője gyakorolja. Ezen előirányzatok tekintetében fejezetet irányító szervnek – a 2. § 6. pontjában foglaltakkal összhangban – a fejezeti jogosítványokkal felruházott költségvetési szerv minősül. A kormányhivatal mint fejezeti jogosítványokkal felruházott költségvetési szerv az állami költségvetés tervezéséhez (27–33. §), az időközi mérlegjelentések kialakításához (206. §), az előirányzat-maradvány elszámolásához (208–212. §) és a beszámoláshoz (216–226. §) kapcsolódóan megtett intézkedéseiről tájékoztatja azt a fejezetet irányító szervet, amely fejezethez az állami költségvetésben címrend szerint kapcsolódik. A fejezeti jogosítványokkal felruházott egyéb költségvetési szervek esetén a tájékoztatási kötelezettség nem érvényesül.

(5) A fejezetet irányító szerv mint költségvetési szerv és mint a fejezeti jogosítványok gyakorlására feljogosított szerv egymással szerződést, megállapodást nem köthet, egymás irányába más magánjogi jellegű kötelmet nem vállalhat, azonban a fejezetet irányító szervi minőségében a fejezetre előírt követelményeket költségvetési szervként önmagával szemben is köteles érvényesíteni. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában ez a fejezetet irányító szerv szabályzatában meghatározott módon kiadott belső intézkedés alapján történik.

(6) A központi kezelésű előirányzatok a központi költségvetés – törvény vagy kormányrendelet alapján szabályozott – közvetlen kiadásainak és bevételeinek előirányzatai.

(7) A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezetet irányító szervek rendelkezési hatáskörébe utalt kiadások és bevételek előirányzatai.

(8) A központi költségvetési szervek előirányzatai a működésük, üzemeltetésük és fejlesztésük, továbbá az általuk foglalkoztatott személyek, a vásárolt termékek és szolgáltatások kiadásait, továbbá ezek forrásait tartalmazzák.

(9) A központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok és az alapok forrásainak körére az Áht. 87. §-ának (3)–(6) bekezdésében a költségvetési szervekre megállapított szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

4. § (1) Az elkülönített állami pénzalapok költségvetését az elkülönített állami pénzalapok kiadásainak és bevételeinek teljes körű előirányzatai alkotják.

(2) A társadalombiztosítás költségvetését és a költségvetés végrehajtását a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai – a társadalombiztosítási költségvetési szervek bevételeit és kiadásait is magában foglaló – kiadásainak és bevételeinek teljes körű előirányzatai és azok teljesítésének elszámolása alkotják.

(3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok és az alapok az államháztartás központi alrendszerén belüli gazdálkodáshoz szükséges pénzügyi eszközökkel rendelkeznek, azonban elkülönült jogi személyiséggel nem bírnak, munkáltatóként munkaerőt nem foglalkoztathatnak, az Áht.-ban meghatározott esetek kivételével immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel, értékpapírokkal, valamint készletekkel nem rendelkezhetnek. A gazdálkodási, könyvvezetési, adatszolgáltatási feladatokat a központi, fejezeti kezelésű előirányzat, alap kezelő szerve látja el.

5. § A fejezeti kezelésű előirányzatok és az elkülönített állami pénzalapok kezelésével és működtetésével kapcsolatos kiadásokat államháztartáson belüli átadás esetén támogatásértékű kiadásként, államháztartáson kívüli természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet részére történő kifizetés esetén vásárolt szolgáltatásként kell elszámolni.

6. § (1) A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését

(2) A többcélú kistérségi társulás, valamint a jogi személyiségű társulás költségvetésére az (1) bekezdés helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

7. § Az országos kisebbségi önkormányzat költségvetését

8. § (1) Központi költségvetési szervek

(2) A társadalombiztosítási költségvetési szervek az OEP, az ONYF és ezek igazgatási szervei.

(3) Helyi önkormányzati és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek

(4) A többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezetét közhatalmi költségvetési szervként kell besorolni.

9. § (1) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

(2) Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek – az (1) bekezdésben foglalt költségvetési szerveken kívül – az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amelynél

(3) Önállóan működő költségvetési szervnek az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amely

(4) Az önkormányzati hivatal mint a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve – az adott helyi önkormányzat és az érintett helyi kisebbségi önkormányzatok megállapodása alapján, külön az állami költségvetésből származó támogatásra való igényjogosultság nélkül – több helyi kisebbségi önkormányzat számára is elláthatja a gazdálkodási feladatokat.

10. § (1) A költségvetési szerv alapításáról, átalakításáról, megszüntetéséről rendelkező jogszabálynak, határozatnak a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint történő nyilvánosságra hozatala mellett a helyi önkormányzat, helyi és országos kisebbségi önkormányzat más módon (így különösen: a helyben szokásos módon) is közzéteheti a költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére vonatkozó döntéseit.

(2) A Kt. 3. §-ának (2)–(3) bekezdésében foglaltak alapján kezdeményezett kormány-előterjesztést, illetve előzetes egyetértés iránti kérelmet részletes indokolással és számításokkal is alá kell támasztani. Az előterjesztésben, illetve kérelemben meg kell jelölni

(3) A költségvetési szerv alapításáról rendelkező jogszabály, határozat, valamint az alapító okirat tervezete a (2) bekezdés szerinti előterjesztés, kérelem mellékletét képezi.

(4) A költségvetési szerv alapító okiratában meg kell jelölni az alapítói jogokkal felruházott irányító szervet. Amennyiben a Kt. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti alapítói jogok és az egyéb irányítási jogok gyakorlására jogosult személye eltér, akkor mindkét irányításra jogosultat meg kell jelölni az alapító okiratban. Amennyiben a költségvetési szervnek a Kt. 8. §-ának (3) bekezdése szerint felügyeleti szerve van, abban az esetben ezt kell felügyeleti szerv elnevezéssel megjelölni az okiratban.

(5) A költségvetési szerv közös működtetéséről az alapító szerveknek írásbeli megállapodást kell kötniük, amelynek tartalmaznia kell

(6) A költségvetési szerv közös alapítása, illetve működtetése esetén az alapító okiratban meg kell határozni a Kt. 8. §-ának (2) bekezdésében, az Áht.-ban és külön jogszabályban meghatározott irányítási jogok gyakorlására jogosult természetes vagy jogi személyt.

(7) A helyi önkormányzati költségvetési szervek esetén az (5)–(6) bekezdésben meghatározottakat a társulási megállapodásban kell rögzíteni.

(8) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában költségvetési szerv alapítása, átalakítása esetén a Kincstárnál, illetve hitelintézetnél csak akkor nyitható a költségvetési szervnek számla, ha a törzskönyvi nyilvántartásba vétele megtörtént.

(9) Az alapító szerv megszűnése esetén a jogutód, az alapítói jogok átruházása esetén az alapítói jogok átvevője jogosult, illetve köteles az alapító szervet terhelő, a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésekkel kapcsolatos intézkedések megtételére.

(10) Az alapító okiratban foglaltak változása esetén a jogszabály, határozat és az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat mellett el kell készíteni és a módosító okirathoz kell csatolni az egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot is. Az egységes szerkezetű alapító okiratnak is meg kell felelnie az alapító okirat alaki kellékeinek.

11. § (1) A költségvetési szerv megszüntetését megelőzően az irányító szervnek gondoskodnia kell

(2) A költségvetési szerv megszüntető okiratában rendelkezni kell a megszüntetés okáról, a megszüntetett költségvetési szerv által ellátott közfeladat jövőbeni ellátásáról, továbbá meg kell jelölni a megszüntető jogszabályt, határozatot.

(3) Amennyiben – átalakítás vagy megszüntetés nélkül – a költségvetési szerv közfeladata ellátásának kötelezettsége kerül más államháztartáson belüli vagy kívüli szervezethez, a (2) bekezdésben foglaltakat a módosító okiratra nézve is megfelelően alkalmazni kell.

(4) Ha a költségvetési szerv átalakítása a Kt. 2. §-ának (3) bekezdésében meghatározott több alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, illetve az átalakítás eredményeként megváltozik az irányító szerv, akkor az alapító szervek, illetve a jogelőd és jogutód irányító szervek – ha törvény vagy kormányrendelet kivételt nem tesz – együttes jogszabályban vagy határozatban, önkormányzati költségvetési szervek esetén külön-külön azonos tartalmú jogszabályban, határozatban jelölik ki az átalakítással létrejövő költségvetési szerv (szervek) irányító szervét.

(5) Központi költségvetési szerv megszüntetése esetén a megszűnő, illetve a jogutódként megjelölt költségvetési szerv előirányzatát az irányító szervnek a megszüntetés napjával, de legkésőbb harminc napon belül, az előirányzatokat terhelő pénzforgalom nélküli tranzakciókat hatvan napon belül rendeznie kell a Kincstárnál. Ha a megszűnő költségvetési szerv jogutódja a megszűnés napját követően jön létre, vagy feladatát a jövőben az irányító szerv által alapított államháztartáson kívüli szervezet látja el, a megszűnő költségvetési szerv pénzeszközeit az irányító szerv számlájára kell átvezetni.

(6) Amennyiben a költségvetési szerven belüli szervezeti egységeket – így különösen a 20. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakat – érintő szervezeti intézkedés történik, vagy a költségvetési szerv által végzendő, a Kt. 7. §-a szerinti tevékenységek módosulnak – ha a Kt. 10–13. §-ában foglaltak nem valósulnak meg –, a költségvetési szerv alapító okiratát vagy szervezeti és működési szabályzatát kell módosítani.

(7) Ahol jogszabály átszervezést, intézményátszervezést említ, azon akkor kell átalakítást érteni, ha a Kt. 10–11. §-ában foglalt intézkedések is megvalósulnak.

12. § (1) A költségvetési szerv alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységét az államháztartási szakfeladatok rendje (a továbbiakban: szakfeladatrend) szerint – szakfeladat számmal és megnevezéssel – kell meghatározni.

(2) A költségvetési szerv által ellátott feladatoknak, ezen belül a végzett tevékenységeknek a Kt. 7. §-ának (1) bekezdése szerinti elkülönítését, besorolását az ott meghatározott kritériumok alapján, a (3)–(14) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell elvégezni.

(3) Amennyiben a költségvetési szerv alaptevékenységként az annak megfelelő szakfeladat szerinti tevékenységek közül az irányító szerv döntése alapján csak egyes tevékenységeket láthat el, akkor ezt a szűkítést az irányító szerv az alapító okiratban megjelöli. Ebben az esetben az adott szakfeladat szerinti további tevékenységek az alaptevékenységtől eltérő tevékenységnek minősülnek.

(4) A költségvetési szerv alapító okiratában önállóan nem kell alaptevékenységként megjelölni, ugyanakkor alaptevékenységként kell elszámolni azokat az önálló szakfeladatot képező kiadási és bevételi elemeket – különösen a helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás költségvetési szerve pénzügyi igazgatási tevékenysége bevételeit és kiadásait, illetve például egyes munkáltatói juttatásokat, pályázatkezelés, közbeszerzés eljárási költségeit –, amelyek a szerv alapító okirat szerinti alaptevékenységének ellátásához kapcsolódnak.

(5) A (4) bekezdés szerint kell eljárni a költségvetési szerv részére a jogszabály szerinti alapfeladat ellátására biztosított ingatlan egyes részeinek bérbeadása, hasznosítása esetén, ha az időszakosan a kapacitás kihasználása, illetve tartósan az alapfeladat magasabb színvonalú vagy hatékonyabb ellátása céljából történik.

(6) A helyi önkormányzati költségvetési szerv pénzügyi igazgatási feladatának kiadását, bevételét a szakmai alaptevékenységtől elkülönítetten az alaptevékenységnek megfelelő pénzügyi igazgatási szakfeladaton kell elszámolnia.

(7) A helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás kifejezetten más szervek gazdálkodási, üzemeltetési tevékenységei ellátására létrehozott költségvetési szerveinek

(8) A (7) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni a helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás olyan önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervének is, amelyet az irányító szerv az önállóan működő költségvetési szerv egyes gazdálkodási, illetve üzemeltetési feladatainak ellátására jelölt ki.

(9) A kiegészítő tevékenység meghatározásakor alaptevékenységgel megegyezőnek azt a tevékenységet kell tekinteni, amelynek szakmai tartalma azonos az alaptevékenység szakmai tartalmával, akkor is, ha besorolásuk szerint szakfeladat számuk és megnevezésük nem esik egybe. Alaptevékenység szakmai tartalmának kell tekinteni mindazon tevékenységelemeket, amelyek ellátása tekintetében a közfeladatot előíró jogszabály vagy az irányító szerv kötelezettséget állapít meg.

(10) A kisegítő és vállalkozási tevékenység meghatározásakor alaptevékenységtől eltérőnek azt a tevékenységet kell tekinteni, amelynek szakmai tartalma legfontosabb jellemzőjében vagy jellemzőiben különbözik az alaptevékenység szakmai tartalmától, akkor is, ha besorolásuk szerint szakfeladat számuk és megnevezésük megegyezik.

(11) Kisegítő tevékenységként történő kapacitás rendelkezésre bocsátásakor a költségvetési szerv köteles kikötni, hogy e kapacitás vállalkozásszerűen nem működtethető.

(12) Amennyiben a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek kiadásai a költségvetési szerv kiadásaiban a tárgyévben várhatóan nem érik el az 5%-ot, azokat a kisegítő tevékenységre vonatkozó szabályok szerint is el lehet számolni. Ha a tárgyévben mégis eléri ez az arány az 5%-os mértéket, a költségvetési szerv köteles e tevékenységeit az év egészére vonatkozóan vállalkozási tevékenységként elszámolni, valamint a költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységei tekintetében a kisegítő tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti elszámolási módot a következő évben nem alkalmazhatja.

(13) A pénzügyminiszter tájékoztatóban határozza meg a (4) bekezdés szerint minősülő szakfeladatok körét, valamint azon technikai jellegű szakfeladatok körét, melyekhez nem tartozik tevékenység, ezért a Kt. 7. §-a szerinti besorolásuk nem értelmezhető.

(14) A költségvetési szervet – szakmai szempontból meghatározó – alaptevékenységének jellege szerint az irányító szerv a pénzügyminiszter által önálló tájékoztatóban kiadott államháztartási szakágazati rendben meghatározott szakágazatba – szakágazat számmal és megnevezéssel – sorolja be az alapító okiratban. E szakágazati rend nem azonos a szakfeladatrend szerinti szakágazati bontással.

13. § (1) A fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv vonatkozásában a közfeladat-ellátás Áht. szerinti szakmai irányítása, szervezése, szabályozása, ellenőrzése mellett az e rendeletben foglaltak szerint ellátja a gazdálkodáshoz fűződő irányító szervi feladatokat is.

(2) Külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a fejezetet irányító szerv az (1) bekezdés szerinti feladatait a belső szervezeti felépítésében azonos szintű szervezeti egységekkel, a szervezeti egységek közötti együttműködéssel, összehangoltan látja el.

14. § (1) Az Áht. 49. §-ának (4) bekezdésében foglalt esetben utasításban, vagy azon központi költségvetési szerv alapító okiratában, amely tekintetében a középirányító szerv az átruházott irányítói jogokat gyakorolja, a feladat- és hatásköröket részletesen elválasztva meg kell határozni az egyes irányítói jogok gyakorlására jogosult szervet, illetve vezetőt.

(2) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv különösen a következő jogok gyakorlásával ruházhatja fel a középirányító szervet az irányítása alá tartozó költségvetési szervek vonatkozásában:

(3) Törvény által kifejezetten az irányító szervre vagy annak vezetőjére ruházott irányítói jogok nem ruházhatók át középirányító szervre.

(4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik a körjegyzőségek, a közösen létrehozott helyi önkormányzati költségvetési szervek, valamint a társulások által alapított költségvetési szervek esetében az irányítói jogok gyakorlásának rendjét a működésüket szabályozó, illetve az alapításban részt vevő helyi önkormányzatok megállapodása határozza meg. A helyi kisebbségi önkormányzatok által közösen létrehozott vagy működtetett költségvetési szervekre vonatkozó irányítói jogok gyakorlásának rendjét megállapodásba kell foglalni.

15. § (1) A gazdasági szervezet a költségvetési szerv, illetve – a munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét rögzítő megállapodás szerint – a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a gazdálkodás megszervezéséért és irányításáért, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért felelős szervezeti egység. A gazdasági szervezet a (2) bekezdés szerinti feladatait indokolt esetben több szervezeti egység is elláthatja, azonban az egyes szervezeti egységek által ellátott tevékenységek között párhuzamosság nem lehet. Ilyen esetben a szervezeti egységek összességét kell gazdasági szervezetnek tekinteni.

(2) A gazdasági szervezet ellátja

(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül jogszabály előírása, annak hiányában az irányító szerv által szabályozott vagy engedélyezett módon, és a felelősség átruházása nélkül szolgáltatás megrendelésével is történhet.

(4) Gazdasági szervezettel

(5) A gazdasági szervezet jogi személyiséggel nem ruházható fel.

(6) A gazdasági szervezetnek a 20. § (7) bekezdése szerinti ügyrenddel kell rendelkeznie. A gazdasági szervezet ügyrendjében nem kell szabályozni a 20. § (3) bekezdése szerint kiadott szabályzatokban rendezett kérdéseket. Ha a gazdasági szervezet feladatait az (1) bekezdés szerint több szervezeti egység látja el, a szervezeti egységeknek külön-külön kell rendelkezniük ügyrenddel, de a gazdasági szervezet egészére nézve nem kell külön ügyrendet készíteni.

(7) A fejezetet irányító szerv a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a gazdálkodással, továbbá a könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat a szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint a gazdasági szervezetével, vagy ezekkel a feladatokkal külön megbízott más szervezeti egységével látja el.

(8) Az alapok kezelője, továbbá – abban az esetben, ha a fejezeti kezelésű előirányzatok feletti rendelkezési jogokat és az azokkal kapcsolatos feladatokat jogszabály a 109. § (4)–(5) bekezdése alapján középirányító szervre, illetve kezelő szervre, központi kezelésű előirányzat esetén jogszabály kezelő szervre ruházta át – a középirányító szerv, illetve az előirányzat kezelő szerve az alapokkal, illetve a központi vagy fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodási, könyvvezetési, adatszolgáltatási feladatait a gazdasági szervezetével, vagy ezekkel a feladatokkal külön megbízott más szervezeti egységével látja el.

16. § (1) Amennyiben a költségvetési szerv nem rendelkezik gazdasági szervezettel, az irányító szerv – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – köteles egy vagy több

(2) A gazdasági szervezettel nem rendelkező helyi önkormányzati önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv esetén – az önkormányzati hivatal kivételével – az irányító szerv kijelölhet a 15. § (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatok ellátására más költségvetési szervet. Kijelölés hiányában a gazdasági szervezettel nem rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv szervezetének egészében kell biztosítani a 15. § (2) bekezdés a)–b) pontjában megjelölt feladatok ellátását.

(3) Az önkormányzati hivatal, a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete, vagy kifejezetten más költségvetési szerv pénzügyi, gazdasági feladatai ellátására létrehozott helyi önkormányzati költségvetési szerv külön gazdasági szervezet nélkül is kijelölhető a 15. § (2) bekezdés c) pontjában megjelölt feladatok ellátására.

(4) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv és a kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét megállapodásban (a továbbiakban: munkamegosztási megállapodás) rögzíti.

(5) Az azonos irányító szerv alá tartozó költségvetési szervek esetén a munkamegosztási megállapodást az irányító szerv hagyja jóvá. Más irányító szerv alá tartozó költségvetési szerv kijelölése esetén az (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapodásban rögzíteni kell az ellátandó feladatokat, valamint a munkamegosztási megállapodás jóváhagyásának rendjét.

(6) A munkamegosztási megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy – a (7)–(8) bekezdés figyelembevételével – a 15. § (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatok közül melyik feladatot melyik költségvetési szerv látja el.

(7) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél

(8) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv a (7) bekezdésben nem említett, a 15. § (2) bekezdés a) pontja, továbbá – ha nem szolgáltatás-vásárlással történik annak ellátása – b) pontja szerinti feladatait az (1)–(3) bekezdés szerint kijelölt költségvetési szerv az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztási megállapodásban rögzített helyen és módon látja el, vagy a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv vezetője ezen pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős alkalmazottat (alkalmazottakat) külön kijelöl.

17. § (1) A költségvetési szerv gazdasági vezetője

(2) Ha a gazdasági szervezet feladatait a 15. § (1) bekezdésében foglaltak szerint több szervezeti egység látja el, gazdasági vezetőnek e szervezeti egységek vezetőinek irányítását végző, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személyt kell tekinteni.

(3) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén gazdasági vezetőt nem kell kinevezni (megbízni), e rendelet gazdasági vezetőre vonatkozó előírásait – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a hozzá a 16. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetőjére nézve kell alkalmazni.

(4) A gazdasági szervezettel nem rendelkező helyi önkormányzati önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek esetén, ha azok számára az irányító szerv nem jelöl ki más költségvetési szervet, a 15. § (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott feladatok ellátásáért a költségvetési szerv vezetője felel. Ez esetben a költségvetési szerv vezetőjére és a pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó személyekre a 18. § (1)–(3) bekezdésében és a 19. § (1) bekezdésében előírt követelményeket kell alkalmazni.

(5) E rendelet gazdasági vezetőre vonatkozó előírásait a 15. § (7) bekezdése szerinti esetben a fejezetet irányító szervnél, a 15. § (8) bekezdése szerinti esetben a középirányító, vagy kezelő szervnél a kezelt alapokkal, központi és fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatban a gazdálkodási, könyvvezetési, adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységek vezetőire nézve is megfelelően alkalmazni kell.

(6) A gazdasági vezető a feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető a gazdálkodási feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a Legfőbb Ügyészség és az önkormányzati hivatal, a kormányhivatal, a költségvetési szervi formában működő autonóm államigazgatási szerv, valamint – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – a minisztérium gazdasági vezetőjére, akik a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személy vezetése és ellenőrzése alatt látják el feladataikat.

(7) A minisztérium gazdasági ügyekkel megbízott állami vezetője e rendelet alkalmazásában abban az esetben minősül gazdasági vezetőnek, ha az (1) bekezdés szerinti feladatokat kivétel nélkül ellátja.

(8) A gazdasági vezető felelőssége nem érinti a költségvetési szerv vezetője vagy az egyes ügyekért felelős alkalmazottak felelősségét.

(9) A gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése nélkül kötelezettségvállalásra nem kerülhet sor, illetve követelés nem írható elő.

(10) A gazdasági vezető átmeneti vagy tartós akadályoztatása esetén a költségvetési szerv vezetője haladéktalanul köteles gondoskodni helyettesítéséről, a gazdasági vezetői álláshely megüresedése esetén annak betöltéséről. Az álláshely betöltéséig tartó átmeneti időszakra a költségvetési szerv vezetője írásban a 19. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő végzettségű alkalmazottat jelöl ki a gazdasági vezetői feladatok ellátására az irányító szerv vezetőjének egyetértésével.

(11) A gazdasági vezető kétévente köteles a belső kontroll rendszerek témakörben a pénzügyminiszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. A részvételt a költségvetési szerv vezetője december 31-éig igazolja, kivéve, ha a gazdasági vezetőt a tárgyév október 1-jét követően nevezték ki (bízták meg).

18. § (1) A gazdasági vezetőnek – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy a felsőoktatásban szerzett egyéb végzettséggel, szakképzettséggel és emellett legalább államháztartási mérlegképes könyvelői képesítéssel kell rendelkeznie. A gazdasági vezetőnek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása tekintetében szerepelnie kell a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 151. §-ának (3) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében, továbbá rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal).

(2) Amennyiben az Szt. 150. §-a szerinti könyvviteli szolgáltatási feladatokat a gazdasági vezető irányítása alá tartozó személy látja el, ez utóbbi személynek kell rendelkeznie az (1) bekezdés szerinti számviteli képesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel.

(3)¹ A községi, nagyközségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén a gazdasági vezető tekintetében a 19. § (1) bekezdésében foglalt követelmények alkalmazandók.

(4) A (1) bekezdésben foglalt előírások alól abban az esetben adható a kinevezéskor (megbízáskor) felmentés, ha az adott személy költségvetési szervnél legalább ötéves gazdasági vezetői gyakorlattal rendelkezik, és az e §-ban foglaltaknak megfelelő végzettség (képesítés) megszerzéséhez a tanulmányait már megkezdte.

19. § (1) Az érvényesítési feladatokat ellátó személynek, valamint a kötelezettségvállalás és az utalvány ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.

(2) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetében az (1) bekezdésben foglalt előírást a 16. § (7)–(8) bekezdésében foglaltak szerint a gazdálkodási feladatok ellátására kijelölt alkalmazottakra nézve is alkalmazni kell.

20. § (1) A költségvetési szerv szervezeti felépítését, feladatait és működési folyamatait – e rendeletben és más jogszabályokban foglaltak figyelembevételével – a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

(2) A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának – a külön jogszabályban meghatározottakon kívül – tartalmaznia kell

(3) A költségvetési szerv belső szabályzatban rendezi a működéséhez, gazdálkodásához kapcsolódó és pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen

(4) A fejezetet irányító szerv és a központi kezelésű, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatot, alapot kezelő költségvetési szerv ezen előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodási feladataira nézve külön szabályzatot készít a (3) bekezdés a) pontjában foglalt szempontok figyelembevételével.

(5) A helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében az Áht. 66. §-a alapján megkötött megállapodásban rögzített kérdésekről nem kell rendelkezni az önkormányzati hivatal szabályzataiban.

(6) Ha a költségvetési szerv számára a (3) bekezdés b)–i) pontjában felsorolt tevékenységeket, szolgáltatásokat külön jogszabály alapján más költségvetési szerv alapfeladatként látja el vagy nyújtja, az adott tevékenységre, szolgáltatásra vonatkozó szabályozást a szolgáltatást nyújtó költségvetési szervvel egyeztetett módon kell kiadni.

(7) A költségvetési szerv szervezeti egységei által ellátott feladatok munkafolyamatainak leírását, a szervezeti egység vezetőinek és alkalmazottainak feladat- és hatáskörét (munkakörét), a helyettesítés rendjét, továbbá a szervezeti egység költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső kapcsolattartásának módját, szabályait – ha azokról a szervezeti és működési szabályzat vagy a költségvetési szerv más szabályzata nem rendelkezik – a szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza.

21. § (1) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv szervezeti egysége különösen akkor ruházható fel jogi személyiséggel, ha a költségvetési szerv alapító okiratában megjelölt közfeladat önálló ellátására alkalmas, tevékenységében, területi elhelyezkedésében, forrásaiban szervezetileg jól elkülöníthető, és feladatai ellátása tekintetében – országos kiterjedésű hálózat részeként – regionális, megyei vagy egyéb, a településinél nagyobb területi illetékességgel rendelkezik.

(2) A jogi személyiségű szervezeti egység vezetőjének vagy a képviseletére jogosult más személynek a kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása, valamint a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása jogszabály vagy a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező határozat rendelkezése szerint a költségvetési szerv vagy az irányító szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik.

(3) A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában rendelkezni kell a jogi személyiségű szervezeti egység szervezetéről, a jogi személyiségű szervezeti egység képviseletére jogosultakról, és a működés rendjéről. Jogszabály vagy a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező határozat a jogi személyiségű szervezeti egység képviseletére vonatkozó jogokat korlátozhatja, illetve a képviseleti jogok gyakorlására feltételeket írhat elő, illetve annak gyakorlását ellenjegyzéshez kötheti.

(4) A jogi személyiségű szervezeti egység alapításakor a jogszabályban, határozatban kiköthető, hogy az irányító szerv megállapíthatja a jogi személyiségű szervezeti egység részére biztosítandó részelőirányzatok legkisebb mértékét.

22. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogi személyiségű szervezeti egység elkülönült jogi személyisége a költségvetési szerven belül nem érvényesül. A költségvetési szerv és a jogi személyiségű szervezeti egysége vonatkozásában érvényesen nem keletkezhet olyan jogviszony, amely csak két egymástól elkülönült jogalanyisággal rendelkező személy között jöhet létre, így különösen magánjogi kötelem, illetve a költségvetési szerv és a jogi személyiségű szervezeti egység között bármilyen igény, szankció – akár bírói, akár más úton történő – érvényesítése.

(2) Az európai uniós források felhasználásával, kezelésével, illetve az azok igénybevételével megvalósuló programok lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátására központi költségvetési szervnél jogi személyiségű szervezeti egység nem hozható létre.

(3) A jogi személyiségű szervezeti egység jogképessége a költségvetési szerven kívüli jogalanyok irányában az e rendeletben meghatározott korlátozásokkal érvényesül.

(4) A jogi személyiségű szervezeti egység által indított perbe a költségvetési szerv beavatkozhat. A jogi személyiségű szervezeti egység az általa vállalt kötelezettségek tekintetében csak a költségvetési szervvel együtt perelhető (pertársaság).

23. § (1) A központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok nem költségvetési szervi formában működő kezelő szervére nézve a (2)–(3) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2) A kezelő szervnek a kezelt központi és a fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap előirányzataira nézve el kell készítenie a 20. § (4) bekezdése szerinti szabályzatot.

(3) A kezelő szervnek a kezelt központi és a fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap előirányzatai tekintetében a gazdálkodással, a könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége, illetve egységei vezetőjére a 17–18. §, alkalmazottaira a 19. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

24. § (1) A költségvetési tervezés szakmai és szervezési feladatai magukban foglalják

(2) A költségvetési tervezés számszaki feladatai magukban foglalják

25. § (1) A tervezés első szakasza a tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelvek – helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat esetén a költségvetési koncepció – összeállítása. Ehhez alapadatokat szolgáltatnak

(2) A tervezésben közvetlenül részt vevő szervek:

(3) A költségvetési tervezésbe bevonandó államháztartáson kívüli szervezetek körét és az adatszolgáltatási kötelezettséget az 1. számú melléklet tartalmazza.

26. § A pénzügyminiszter tájékoztatót (a továbbiakban: tervezési körirat) ad ki a költségvetési irányelvek, illetve a Kormány határozata alapján

27. § (1) A fejezetet irányító szerv a tervezési köriratban foglaltakhoz igazodva a fejezet előirányzatainak körére, azok kiadási, bevételi, támogatási összegeire, a költségvetési szervei létszám és szakfeladatrend szerinti mutatószám adataira vonatkozó összesített javaslat (a továbbiakban: fejezeti költségvetési javaslat), valamint a fejezetbe sorolt költségvetési szervek, központi és fejezeti kezelésű előirányzatok kezelőinek javaslata (a továbbiakban: költségvetési javaslat) összeállításához meghatározza

(2) A fejezetet irányító szerv a fejezeti költségvetési javaslat és a költségvetési javaslatok összeállításának módszertanát a következő előfeltételek figyelembevételével, és ennek megfelelően nevesítve állapítja meg, eleget téve az Áht. 49. §-a (5) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak:

(3) A fejezetet irányító szerv az (1) bekezdésben foglaltak meghatározása előtt, majd a fejezeti költségvetési javaslat kialakításakor a költségvetési szervei bevonásával

28. § (1) A költségvetési szervek költségvetési javaslata

(2) Az alapelőirányzat a tervévet megelőző év eredeti előirányzatának a szerkezeti változásokkal és a szintrehozásokkal módosított összege.

(3) Szerkezeti változásként kell szerepeltetni

(4) Nem tekinthető szerkezeti változásnak a költségvetési szervnél az az előirányzat-változás, amelyet a Kormány, az irányító szerv, illetve az előirányzatot átadó szerv egyszeri jellegűnek minősített.

(5) Szintrehozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, a költségvetésbe szerkezeti változásként beépült feladatok, finanszírozási kötelezettségek egész évi kiadási és bevételi előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését.

29. § (1) Az alapelőirányzat előirányzati többlettel növelt összege a javasolt előirányzat.

(2) A költségvetési javaslat a 27. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt értékekkel összhangban az alapelőirányzaton felül kiadási és bevételi többletet, illetve többlettámogatást akkor tartalmazhat, ha

(3) Az előirányzati többlet

30. § (1) A költségvetési javaslat 28–29. § rendelkezéseinek megfelelő összeállításakor meg kell tervezni a meghatározott keretszámok alapján mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek

(2) A költségvetési javaslatban – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem lehet eredeti előirányzatként megtervezni az irányító szervnél vagy más fejezetnél tervezett, illetve jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzat felhasználását, azonban a költségvetési szerv a megvalósítási tervének kidolgozásakor ezen források felhasználására feltételesen – a támogatás évközi rendelkezésére bocsátásától függően – feladatot rendelhet.

(3) A költségvetési javaslat előterjesztője egyidejűleg tájékoztatást ad a kiadást, bevételt, támogatási igényt keletkeztető jogszabály, állami irányítás egyéb jogi eszköze, irányító szervi előírás, szerződés vagy más hasonló kötelezettség módosításának lehetőségéről, módjáról.

(4) A költségvetési javaslat összeállítása során a tervezési köriratban meghatározott kereset-növekmény mértékéhez igazodóan kell megállapítani a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból is finanszírozott, és más, az államháztartás forrásaiból teljesítményfinanszírozás alapján támogatásban részesülő költségvetési szervek személyi juttatási javaslatát.

31. § (1) A központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési javaslata alapelőirányzatból és előirányzati többletből áll.

(2) Az alapelőirányzatot a 28. § rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani.

(3) Az előirányzati többlet biztosítására irányuló igényt olyan szöveges indokolással kell ellátni, amelyből megállapítható, hogy melyek azok a 30. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti kiadások, bevételek, amelyek megváltozása miatt az alapelőirányzat módosítása szükséges.

(4) A szöveges indokolásban a (3) bekezdésben foglaltakon túl ismertetni kell a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok célját, főbb feladatait, azon szervezetek típusait – amennyiben ismert azok körét –, amelyek azok pénzeszközeiből részesülnek, valamint az előirányzatból nyújtott támogatások főbb jellemzőit.

(5) A központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok tervezéséhez a 42. § szerinti éves költségvetést nem kell készíteni.

32. § (1) A költségvetési szervek a költségvetési javaslatukat a fejezetet irányító szervnek – a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek a gazdálkodási feladataikat e rendelet szerint ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerven keresztül – küldik meg. A költségvetési javaslat továbbításának, az irányító szervi felülvizsgálat keretében esetlegesen szükségessé váló egyeztetések lefolytatásának rendjét, valamint a költségvetés készítése szempontjából egyéb releváns kérdéseket a munkamegosztási megállapodásban kell szabályozni.

(2) A jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységnek a költségvetési javaslat, valamint az éves költségvetés kialakítása során érvényesülő jogait, feladatait a költségvetési szerv belső szabályzatában kell rendezni, figyelembe véve a 21. §-ban foglaltakat is.

(3) A fejezetet irányító szerv a fejezeti költségvetési javaslatának a Pénzügyminisztériummal való egyeztetését megelőzően

(4) A fejezetet irányító szerv a (3) bekezdés b) pontja szerinti javaslat elkészítése során fejezeti kezelésű előirányzatot tervezhet

(5) A fejezetet irányító szerv a költségvetési javaslatok ismeretében összeállított fejezeti költségvetési javaslatot a Pénzügyminisztériummal előzetesen egyezteti, majd az egyeztetések során rögzített szempontok alapján, a költségvetési javaslatot benyújtók bevonásával véglegezi.

(6) A fejezeti költségvetési javaslatok véglegesítése során – szükség szerint a 30. § (3) bekezdése szerinti módosítási javaslatok kidolgozásával együtt – dönteni kell az előterjesztett előirányzati többlet biztosításáról, vagy

(7) A véglegesített fejezeti költségvetési javaslatot a fejezetet irányító szerv küldi meg a Pénzügyminisztérium részére a tervezési köriratban megadott részletezettségben és határidőre. A fejezeti költségvetési javaslathoz csatolni kell a költségvetési javaslatokban található információk lényeges elemeinek kiemelésével készített szöveges indokolást.

(8) A költségvetési szerv – az (5)–(6) bekezdés, illetve az Országgyűléshez benyújtott költségvetési törvényjavaslat rendelkezései alapján szükségessé vált módosítások átvezetésével – a költségvetési törvényjavaslat Országgyűlés elé történő beterjesztését követő negyvenöt napon belül véglegesíti az éves költségvetése tervezetét, és azt megküldi az irányító szervnek. Ha a költségvetési szerv előirányzatai az Országgyűlés elé benyújtott költségvetési törvényjavaslatban más költségvetési szerv előirányzatait is tartalmazó (összevont) címen szerepelnek, az irányító szerv a költségvetési törvényjavaslat Országgyűlés elé történő beterjesztését követő öt napon belül tájékoztatást ad az érintett költségvetési szerveknek a fejezet megfelelő címén belül megtervezett előirányzatainak összegéről.

33. § A 32. § (3) bekezdés bc) pontjával összhangban a fejezetet irányító szervi jogosítványokkal felruházott költségvetési szervnek a saját költségvetési javaslata elkészítésére a központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia abban az esetben is, ha a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkezik, de más költségvetési szerv felett nem gyakorol irányító szervi jogosítványokat, vagy önálló fejezettel nem rendelkezik, de fejezetet irányító szervi jogosítványokkal van felruházva. A szervezeten belül a költségvetési javaslat kialakításának, egyeztetésének rendjét belső szabályzat rögzíti.

34. § (1) Az alapok kezelői az alapok irányítására kijelölt miniszterek közreműködésével, a Kormány által elfogadott irányelvek alapulvételével, a tervezési köriratban foglaltak szerint alaponként – és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében összevontan is – elkészítik az alapok költségvetési javaslatának tervezetét, valamint számszaki és szöveges indoklását, és azt megküldik a pénzügyminiszternek.

(2) Az alapok kezelői a költségvetési javaslat összeállításakor megtervezik a 30. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti kiadásokat és bevételeket.

(3) Az alapok kezelői

(4) A pénzügyminiszter a költségvetési javaslatot felülvizsgálja, és a fejezetet irányító szervek közreműködésével, illetve az alapok kezelőinek bevonásával véglegezi a fejezet költségvetési javaslatát.

(5) A társadalombiztosítási költségvetési szervek költségvetési javaslatának kidolgozására és egyeztetésére az e §-ban foglalt szabályokon kívül a 28–30. §-ban és a 32. §-ban foglalt szabályokat is alkalmazni kell.

(6) Az alapok költségvetési javaslatában a központi költségvetésből vagy más alaptól átvett pénzeszközöket az átadó költségvetési javaslatával azonos összegben kell szerepeltetni.

(7) Az alapok tervezéséhez a 42. § szerinti éves költségvetést nem kell készíteni.

35. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési koncepcióját a helyben képződő tervévi bevételek, valamint az ismert kötelezettségek, továbbá a tervévre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat figyelembevételével állítja össze.

(2) A költségvetési koncepció összeállítása előtt a jegyző – a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési szerveinek tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével – áttekinti a költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, az önkormányzat bevételi forrásait. A költségvetési koncepciót a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A polgármester a költségvetési koncepció tervezetéről a helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleményét a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint kikéri, és azt a helyi kisebbségi önkormányzat véleményével együtt a költségvetési koncepció tervezetéhez csatolja. Ahol pénzügyi bizottság működik, annak a költségvetési koncepció tervezetének egészéről kell véleményt alkotnia.

(4) A költségvetési koncepció tervezetét– a bizottságok véleményével együtt – a képviselő-testület megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól.

(5) A helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának a helyi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részéről tájékoztatni kell a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét.

(6) A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésére a költségvetési törvényből adódó részletes információk megismerése után, a helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetének előkészítése során a helyi önkormányzat által megbízott személy folytatja az egyeztetést a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével, ennek keretében haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésének megtervezéséhez szükséges adatokat.

36. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezete az alábbi szerkezetben készül:

(2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete részére a költségvetéshez és a zárszámadáshoz – az Áht. 118. §-a (1) bekezdésének 2. c) pontja és (2) bekezdésének 2. e) pontja szerinti – közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni:

(3) A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, annak eredményét írásban rögzíti, majd a rendelettervezetet és az egyeztetés írásban rögzített eredményét tartalmazó dokumentumokat a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint a polgármester a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti.

(4) A költségvetési törvény, valamint az Áht. előírásain túlmenően a képviselő-testület egyéb részletezettségű és a döntése meghozatalát megalapozó, személyes adatnak nem minősülő információkat is kérhet.

(5) A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt, legalább a pénzügyi bizottság írásos véleményét és a könyvvizsgálatról készített írásos jelentést is csatoltan tartalmazó rendelettervezetet. A képviselő-testület ennek alapján megalkotja a költségvetési önkormányzati rendeletet.

(6) A helyi önkormányzat képviselő-testülete a költségvetési rendeletben az (1) bekezdés szerinti formában önkormányzati szinten összevontan és külön-külön hagyja jóvá az önkormányzati hivatal, valamint az irányítása alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését, költségvetési keretét, változatlanul beépíti a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát, továbbá dönt mindazoknak a lakossági és közösségi szolgáltatásoknak a támogatásáról, amelyeket nem a helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek útján végeztet. Ezen túlmenően más előirányzatokról is hozhat döntést.

(7) Amennyiben a helyi önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás megállapodást köt más helyi önkormányzattal vagy többcélú kistérségi társulással költségvetési szerve gazdálkodási, műszaki feladatainak ellátására, a költségvetési szerv költségvetése az irányítását végző önkormányzat, illetve többcélú kistérségi társulás költségvetésébe épül be.

37. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére a 36. § (1) bekezdés a)–b), h)–b) és k) pontjában foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az e) pontban szereplő önkormányzati hivatal költségvetése alatt a helyi kisebbségi önkormányzat igazgatási és egyéb, nem intézményi formában folytatott tevékenységét kell érteni.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti elő a költségvetési (zárszámadási) határozat tervezetét, amelyet a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke terjeszt a helyi kisebbségi önkormányzat testülete elé. A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési (zárszámadási) határozatát az elnök a helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetének elkészítéséhez továbbítja a polgármester részére.

(3) A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát a tárgyév február 10-ig, zárszámadási határozatát a tárgyévet követő év április 10-ig úgy fogadja el, és az ezekről szóló információját úgy készíti el, hogy a helyi önkormányzat az Áht. 72. §-ában, 79. §-ában és 82. §-ában, valamint az e rendeletben foglalt határidőknek eleget tudjon tenni.

(4) A helyi önkormányzatnak és a helyi kisebbségi önkormányzatnak a költségvetési rendelettervezet megalkotására vonatkozó – az Áht. 68. §-ának (3) bekezdése alapján megkötött – megállapodása – annak érdekében, hogy a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat számára a jogszabályokban előírt kötelezettségek határidőben teljesíthetőek legyenek – kötelezően tartalmazza, hogy

(5) Az érintett helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi önkormányzatok a (4) bekezdés szerinti megállapodást január 15-éig kötik meg, és azt minden évben eddig az időpontig módosíthatják.

38. § (1) Ha körjegyzőség látja el a települési önkormányzatok gazdálkodási feladatait, a körjegyzőségnek – mint költségvetési szervnek – a költségvetése a körjegyzőség székhelye szerinti önkormányzat költségvetésében szerepel.

(2) A körjegyzőségben részt vevő települési önkormányzatok mindegyike önálló költségvetéssel rendelkezik, amelynek része az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek költségvetése is, amelyet a körjegyző készít elő, s az illetékes települések polgármesterei terjesztik a képviselő-testületük elé.

(3) A körjegyzőség költségvetéséről az érdekelt önkormányzatok – saját költségvetési rendeletüket tárgyaló képviselő-testületi ülésük előtt – együttes testületi ülésen döntenek.

39. § (1) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, valamint a jogi személyiségű társulás költségvetési határozatának előkészítésére, a költségvetés szerkezetére és annak elfogadására a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a többcélú kistérségi társulás tanácsa gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat a társulási tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetője látja el, és a költségvetési rendelettervezeten a többcélú kistérségi társulás költségvetési határozatának a tervezetét kell érteni. A határozatban együttesen kell jóváhagyni a kistérségi társulás munkaszervezetének és az irányítása alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését.

(2) Amennyiben a többcélú kistérségi társulási tanács döntéseinek előkészítését és végrehajtását a kistérségi székhely település önkormányzati hivatala látja el, a feladat ellátásához kapcsolódó működési célú pénzeszközátadást szerepeltetni kell a kistérségi társulás költségvetésében.

40. § (1) Az országos kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítésére és annak elfogadására a 35. § (1)–(4) bekezdésében, továbbá 36. § (1) és (3)–(4) bekezdésében a helyi önkormányzatokra nézve megállapított szabályokat az e §-ban foglalt kiegészítésekkel együtt megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat az országos kisebbségi önkormányzat elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat az országos kisebbségi önkormányzat hivatalvezetője látja el, és a költségvetési rendeleten az országos kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát kell érteni. A tervezés során az Áht.-ban a helyi önkormányzatok költségvetési tervezésére megállapított határidők irányadóak.

(2) Ha a költségvetési határozatot azon év január 1-jéig, amelyre az szól, a közgyűlés nem hozta meg, akkor az átmeneti gazdálkodásról határozatban dönthet, amelyben felhatalmazást ad az országos kisebbségi önkormányzat elnökének, hogy az önkormányzatot megillető bevételeket beszedhesse és kiadásait fedezhesse, illetve meghatározza, milyen intézkedéseket tehet a határozati felhatalmazás keretein belül. Az átmeneti gazdálkodásról szóló határozatban meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát, azonban a felhatalmazás legkésőbb az új költségvetési határozat hatálybalépésének napján megszűnik. A felhatalmazás időtartama alatt beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat a költségvetési határozatba be kell illeszteni.

(3) Ha a közgyűlés az átmeneti gazdálkodásról határozatot nem hozott, vagy az a hatályát vesztette, akkor az országos kisebbségi önkormányzat elnöke jogosult az önkormányzat költségvetését megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások időarányos teljesítésére.

(4) A (3) bekezdés alapján folytatott gazdálkodásról a közgyűlés előtt el kell számolni, a beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési határozatba kell beilleszteni.

(5) Az országos kisebbségi önkormányzat elnöke a közgyűlés elé terjeszti az önkormányzat belső szabályzatainak megfelelő rendben előkészített költségvetési határozat tervezetét, melyhez csatolja a könyvvizsgáló írásos jelentését. A költségvetés előterjesztésekor a közgyűlés részére tájékoztatásul a következő kimutatásokat kell – szöveges indokolással együtt – bemutatni:

(6) Az országos kisebbségi önkormányzat zárszámadásának előterjesztésekor a közgyűlés részére tájékoztatásul – az (5) bekezdésben foglaltakon felül – a következőket kell – szöveges indokolással együtt – bemutatni:

41. § (1) Kincstári költségvetéssel rendelkeznek

(2) A költségvetési évet megelőző december hónapban – a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során az Országgyűlés által elfogadott fejezeti főösszegek alapján – a Kincstár által meghatározott időpontig előzetes kincstári költségvetést kell készíteni a végleges kincstári költségvetés szerinti formátumban.

(3) A fejezetet irányító szerv – az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvény alapján – a költségvetési év január 10-éig megállapítja az irányítása alá tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, illetve fejezeti kezelésű előirányzat kincstári költségvetését a 3. számú mellékletben meghatározott adattartalommal és azt megküldi az érintett költségvetési szerveknek, a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerveinek, valamint a Kincstárnak. A kincstári költségvetésnek és a később elkészítendő elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati szinten meg kell egyeznie.

(4) Központi költségvetési szerv év közben történő alapítása esetén a fejezetet irányító szerv a kincstári költségvetést a költségvetési szerv alapító okiratának hatálybalépését követő nyolc napon belül állapítja meg a (3) bekezdésben rögzített előírások figyelembevételével.

(5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól azok kezelői legkésőbb a költségvetési év január 20-ig készítik el és küldik meg a Kincstárnak azok kincstári költségvetését a 4., illetve 5. számú mellékletben meghatározott adattartalommal, melynek tartalmaznia kell a nem társadalombiztosítási forrásból teljesített ellátások megtérítéseit és kiadásait is.

(6) Az elkülönített állami pénzalap kincstári költségvetését az alap működéséről szóló törvényben meghatározott kiadási és bevételi jogcímenként, a költségvetési törvényben megállapított előirányzatok feltüntetésével az elkülönített állami pénzalap kezelője készíti el és küldi meg a Kincstárnak, legkésőbb a költségvetési év január 20-áig.

42. § (1) A költségvetési szerv az éves költségvetés tervezetét és annak alapján az Áht. 90. §-a szerinti éves költségvetést maga készíti el. Az éves költségvetés részét képező teljesítménytervet az irányító szerve döntése szerint elkészítheti a költségvetési szerv és az irányító szerv közösen is.

(2) Az éves költségvetés, illetve annak tervezete elkészítéséhez külön jogszabály, illetve az irányító szerv – kincstári körbe tartozó költségvetési szervek éves költségvetése tervezete esetében a 27. § (1) bekezdése szerinti előírások keretében, az éves költségvetés esetében legkésőbb a kincstári költségvetés közléséig – további tartalmi elemeket határozhat meg, így különösen

(3) Az éves költségvetés részét képező megvalósítási terv bemutatja, hogy a költségvetési szerv az adott évben előirányzott követelmények és meglévő, illetve biztosítandó feltételek mellett, jogszabály vagy egyéb rendelkezés alapján, vagy más ok miatt ellátandó feladatait milyen módon, milyen folyamatokon és eljárásokon keresztül teljesíti.

(4) Az éves költségvetés részét képező teljesítményterv bemutatja, hogy az irányító szerv a jogszabályokból, valamint az egyéb igazolható társadalmi szükségletekből és igényekből levezetve a költségvetési szerv feladatellátásához milyen konkrét teljesítménycélokat rendel, milyen mennyiségű és minőségű feladatellátást vár el.

(5) A teljesítménytervben rögzíteni kell az abban meghatározott teljesítmény, eredmény elmaradásának következményeit, amelyek különösen a költségvetési szerv további feladatellátását és költségvetését, az annak keretében rögzített feltételeket, illetve a szerv vezetőinek javadalmazását, jutalmazását, premizálását érinthetik.

(6) Költségvetési szerv év közben történő alapítása esetén az adott törtévre nem kell éves költségvetést készíteni.

43. § (1) Az éves költségvetés tervezetét és annak alapján az éves költségvetést úgy kell elkészíteni, hogy teljes összhangot mutasson a költségvetési szerv adott évre vonatkozó feladatellátásával, szervezeti felépítésével, személyi és tárgyi feltételeivel, valamint költségvetési-pénzügyi feltételeivel, így különösen a működés során felhasználható forrásaival. E költségvetési-pénzügyi feltételek, források ennek megfelelően meghaladhatják a költségvetési szerv kincstári, valamint elemi költségvetése előirányzatait. A kincstári és elemi költségvetésben foglaltakhoz képest számításba vett forrás különösen az igénybe venni tervezett maradvány, a fejezeti kezelésű előirányzatokból korábban elnyert támogatás tárgyévi tervezett összege, a vállalkozási tartalék tervezett igénybevétele.

(2) A kincstári körbe tartozó költségvetési szervek éves költségvetését a 32. § (8) bekezdése szerint véglegesített éves költségvetés tervezete alapján kell elkészíteni. Az éves költségvetés annak tervezetétől lényegesen abban az esetben térhet el, ha a költségvetési szerv irányító szerve által megállapított kiemelt előirányzatai a 32. § (8) bekezdése szerint véglegesített költségvetési javaslatban szereplő összegektől eltérnek, vagy a tervezés során figyelembe vett körülményekben olyan jelentős változás következett be, amely miatt az (1) bekezdés szerinti követelmény nem lenne biztosítható.

(3) A kincstári körbe nem tartozó költségvetési szervek az éves költségvetésüket az elfogadott költségvetési rendelet, illetve határozat, továbbá az irányító szerv által a 42. § (2) bekezdése szerint meghatározott további szempontok alapján készítik el. Az önkormányzati költségvetési szerv éves költségvetésének – az Áht. 90. § (2) bekezdés a) pontjában, illetve (3) bekezdésében foglaltak szerint – részét képező pénzügyi-költségvetési feltételeken az Áht. 69. §-ának (1)–(2) bekezdésében említett előirányzatokat, kereteket kell érteni.

(4) A fejezetet irányító szervi jogosítványokkal felruházott központi költségvetési szerv éves költségvetésére a központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A szervezeten belül a költségvetés összeállításának, egyeztetésének rendjét, annak jóváhagyását belső szabályzatban kell rögzíteni.

44. § (1) Az éves költségvetést az irányító szerv által előre meghatározott időpontig kell elkészíteni és részére jóváhagyásra megküldeni.

(2) Az irányító szerv – a közintézet, vállalkozó közintézet és közüzem megvalósítási terve kivételével – a 32. § (3) bekezdés a) pontjában rögzített szempontok szerint, az általa előre meghatározott időpontig felülvizsgálja azokat az éves költségvetéseket, amelyek esetében a 43. § (1) bekezdése szerinti összhang nem kellően biztosított vagy a 43. § (2) bekezdése szerint az éves költségvetés tervezetétől eltérnek.

(3) Az irányító szerv és a költségvetési szerv az éves költségvetést oly módon véglegesítik, hogy a 32. § (6) bekezdésében foglalt döntések alapján az megfeleljen a 43. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek.

(4) Az irányító szerv az éves költségvetés tervezetével egyező éves költségvetést formai ellenőrzést követően, a többi éves költségvetést a (3) bekezdés szerinti véglegesítést követően – a közintézet, vállalkozó közintézet és közüzem megvalósítási terve kivételével – a tárgyév február 20-áig hagyja jóvá, és azt aláírva a költségvetési szervnek – gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén a gazdálkodási feladatait e rendelet szerint ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek is – visszaküldi.

45. § (1) Az éves költségvetés Áht. 90. §-a (2) bekezdésének b)–d) pontja szerinti részeit év közben módosítani kell, ha a költségvetési szerv kiemelt előirányzatai, létszám-előirányzata vagy a megtervezett – szakfeladatrend szerinti – mutatószámainak értékei közül bármelyik 10%-nál nagyobb mértékben, bármely irányban és okból a tárgyév október 1-jéig módosul, és ez kihatással van a feladatok ellátására. Kincstári körbe tartozó költségvetési szervek esetén a kiemelt előirányzatok, illetve a létszám-előirányzat megváltozása esetén az éves költségvetés módosítása mellett a IV. fejezet szabályai szerint el kell végezni ezen előirányzatok módosítását is.

(2) Az éves költségvetés év közben módosítható, ha

(3) Az éves költségvetés módosítására vonatkozó javaslatot a költségvetési szerv készíti el

46. § (1) A központi költségvetési szervek a jóváhagyott éves költségvetésük alapján elemi költségvetést készítenek. Az önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv elemi költségvetése magában foglalja

(2) Az önállóan működő központi költségvetési szerv elemi költségvetése a költségvetési kerete előirányzatait tartalmazza az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti részletezettségben.

(3) Amennyiben az önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv a 16. § (1) bekezdése szerinti kijelölés alapján más önállóan működő központi költségvetési szerv gazdálkodási feladatait is ellátja, az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv elemi költségvetését – a saját költségvetése előirányzatait tartalmazó elemi költségvetésen felül – el kell készíteni az önállóan működő költségvetési szerv költségvetési keretével összevontan is.

(4) A fejezetet irányító szervi jogosítványokkal felruházott központi költségvetési szerv elemi költségvetésére a központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A szervezeten belül az elemi költségvetés összeállításának, egyeztetésének rendjét, annak jóváhagyását a 43. § (4) bekezdése szerinti szabályzatban kell rögzíteni.

(5) A központi költségvetési szervek az elemi költségvetésüket – a (3) bekezdés szerinti esetben a költségvetési szervenkénti külön, valamint az összevont elemi költségvetést is – a fejezetet irányító szervnek – a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv az e rendeletben meghatározott gazdálkodási feladatait ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv útján – küldik meg, az irányító szerv által meghatározott időpontig. A megküldött elemi költségvetéseket a fejezetet irányító szerv formailag ellenőrzi, feldolgozza és – ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik – a tárgyév február 28-áig – év közben alapított költségvetési szervek esetén a kincstári költségvetés megállapítását követő negyvenöt napon belül – a pénzügyminiszter rendeletében foglaltak szerint a Kincstárhoz nyújtja be.

47. § (1) A központi kezelésű előirányzat elemi költségvetése magában foglalja

(2) A központi kezelésű előirányzat elemi költségvetését a fejezetet irányító szerv készíti el és – ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik – február 28-áig a Pénzügyminisztériumhoz, illetve a Kincstárhoz nyújtja be a pénzügyminiszter rendeletében foglaltak szerint.

48. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzat elemi költségvetése magában foglalja

(2) A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését a fejezetet irányító szerv készíti el és – ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik – a tárgyév február 28-áig a Kincstárhoz nyújtja be a pénzügyminiszter rendeletében foglaltak szerint.

49. § (1) Az elkülönített állami pénzalap kezelője január 20-áig elkészíti az elkülönített állami pénzalap elemi költségvetését, és azt jóváhagyásra a fejezetet irányító szervhez február 10-éig nyújtja be.

(2) Az alap elemi költségvetése magában foglalja

(3) A fejezetet irányító szerv a benyújtott elemi költségvetést tartalmi és formai szempontból ellenőrzi, feldolgozza és a tárgyév február 15-éig a Pénzügyminisztériumhoz, illetve a Kincstárhoz nyújtja be a pénzügyminiszter rendeletében foglaltak szerint.

50. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői elemi költségvetést készítenek

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak elemi költségvetése magában foglalja

(3) A társadalombiztosítási költségvetési szervek elemi költségvetésüket a központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályok alapján készítik el és juttatják el a fejezetet irányító szervhez.

(4) Az ONYF és az OEP a központi hivatali szerv és az igazgatási szervei, valamint az általuk kezelt társadalombiztosítás pénzügyi alapjai összeállított, tartalmi és formai – a társadalombiztosítási költségvetési szervek esetén csak formai – szempontból ellenőrzött, illetve feldolgozott elemi költségvetéseit a Pénzügyminisztériumhoz és a Kincstárhoz nyújtja be a tárgyév február 28-áig a pénzügyminiszter rendeletében foglaltak szerint.

51. § (1) Az önkormányzati hivatal által készített elemi költségvetés tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési rendeletének 36. § (1) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott, a helyi önkormányzat költségvetési szervein kívül ellátott feladatainak, továbbá a hozzá kijelölt önállóan működő költségvetési szervek kiadási, bevételi előirányzatait is. A körjegyzőségbe társult, illetve a társult képviselő-testületbe tartozó önkormányzatnak e feladataira külön elemi költségvetés készül.

(2) A helyi önkormányzat irányítása alá tartozó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv önállóan készíti el a 46. § (1) és (3) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó elemi költségvetését.

(3) A helyi önkormányzat által alapított és irányított önállóan működő költségvetési szervek költségvetési keretének előirányzatait a helyi önkormányzat által a 16. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak alapján a pénzügyi, gazdasági feladatai ellátására kijelölt, irányítása alá tartozó költségvetési szerv elemi költségvetése tartalmazza. Amennyiben az önállóan működő költségvetési szerv pénzügyi, gazdasági feladatait más irányító szerv alá tartozó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el, költségvetési kerete az irányító helyi önkormányzat elemi költségvetésében szerepel.

(4) Az elemi költségvetésben a helyi önkormányzat a helyi kisebbségi önkormányzat elemi költségvetéséről a saját adataival összevontan, és külön helyi kisebbségi önkormányzatonként is információt ad.

(5) Az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat, valamint költségvetési szervei összeállított, tartalmi és formai szempontból ellenőrzött elemi költségvetéseit – ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik – az önkormányzati rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül a Kincstár területi szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság) nyújtja be.

(6) A helyi kisebbségi önkormányzat és az általa alapított, irányított költségvetési szervek, továbbá a megyei területfejlesztési és regionális fejlesztési tanácsok (a továbbiakban: területfejlesztési tanácsok) elemi költségvetésének elkészítésére az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A területfejlesztési tanácsok elemi költségvetésüket február 28-áig küldik meg a területfejlesztésért felelős miniszter részére.

(7) A többcélú kistérségi társulás, valamint az általa alapított, illetve irányítása alá tartozó költségvetési szervek elemi költségvetését az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell elkészíteni. A többcélú kistérségi társulás munkaszervezete az elkészített elemi költségvetéseket – ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik – a kistérségi határozat-tervezet társulási tanács elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül nyújtja be az Igazgatósághoz.

(8) A helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása, valamint az irányítása alá tartozó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv elemi költségvetését az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell elkészíteni azzal, hogy a megállapodásban megjelölt vagy a társulásban megvalósuló feladat ellátását végző költségvetési szerv székhelye szerinti önkormányzat költségvetési szerveire meghatározott módon kell az elemi költségvetést az Igazgatóság részére megküldeni.

52. § (1) Az országos kisebbségi önkormányzat, valamint az általa alapított, illetve irányítása alá tartozó költségvetési szervek elemi költségvetését az 51. § (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell elkészíteni.

(2) Az országos kisebbségi önkormányzat – a költségvetési törvényben elfogadott előirányzatok és szabályok szerint, illetve azok keretei között – január 10-éig megállapítja a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elemi költségvetésének elkészítéséhez szükséges további keretszámokat, szempontokat.

(3) Az országos kisebbségi önkormányzat elemi költségvetését a közgyűlés hagyja jóvá.

(4) Az országos kisebbségi önkormányzat hivatalának vezetője az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése által jóváhagyott elemi költségvetést, továbbá az országos kisebbségi önkormányzat által alapított költségvetési szervek tartalmi és formai szempontból ellenőrzött elemi költségvetését – ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik – a közgyűlési döntést követő harminc napon belül, de legkésőbb február 28-ig megküldi a kisebbségpolitikáért felelős állami szervnek, amely azokat továbbítja az Igazgatósághoz.

53. § (1) A feladatellátási megállapodás

(2) A feladatellátási megállapodást olyan időpontban kell megkötni, hogy az a közfeladat ellátásának folyamatosságát jogi és finanszírozási szempontból is biztosítsa.

(3) A feladatellátási megállapodás megkötésére, tartalmára, módosítására, teljesítésére, ellenőrzésére, az arról történő beszámolásra, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésének módjára e rendeletnek a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére egyedi döntéssel nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a feladatellátási megállapodásnak az Áht. 94. §-ának (3) bekezdésében előírt feltételeknek, illetve – egyes ágazatokban – külön törvényben foglaltaknak is meg kell felelnie.

(4) Amennyiben az Áht. 100/H. §-ának (3) bekezdése alapján a vállalkozó közintézet vagy a közüzem egyes feladatai tekintetében feladatellátási megállapodást köt, a többi feladatára nézve pedig teljesítményterv kerül jóváhagyásra, biztosítani kell az e dokumentumokban foglalt tartalmi és számszaki összhangot oly módon is, hogy a megvalósítási terv mindegyik feladat leírását tartalmazza, és a költségvetési szerv teljes feladatellátására teljesüljenek a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség követelményei.

54. § (1) Előirányzat-módosítás az előirányzattal rendelkező részére megállapított kiadási, bevételi, támogatási kiemelt előirányzat, illetve létszám-előirányzat növelése vagy csökkentése.

(2) Előirányzat-átcsoportosítás

(3) Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása (a továbbiakban együtt: megváltoztatása) lehet csak az adott költségvetési évben érvényesülő (a továbbiakban: egyszeri) vagy a költségvetési előirányzatokba véglegesen beépülő (a továbbiakban: tartós).

(4) A jóváhagyott kiemelt előirányzatokon belül az egyes tételek előirányzataitól – az e jogszabályban foglaltak kivételével – a költségvetési szerv előirányzat-felhasználási hatáskörében az előirányzatok megváltoztatása nélkül is eltérhet.

(5) Az előirányzat megváltoztatása nem irányulhat az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatok jóváhagyott céltól eltérő csökkentésére.

55. § (1) A központi költségvetés végrehajtása során előirányzat-átcsoportosításnak minősül

(2) A (6) bekezdés szerinti megállapodáson alapuló átcsoportosítás kivételével a fejezetek közötti átcsoportosításokhoz – ha a költségvetési törvény alapján ahhoz az Országgyűlés engedélye nem szükséges – a Kormány döntése szükséges. Az előterjesztés és a határozat mellékleteként a 6. számú mellékletben meghatározott adatlapot kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt átcsoportosítások közül

(4) A Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó fejezetek fejezeti kezelésű előirányzatainak a (3) bekezdés a) pontja szerinti átcsoportosítása során nem minősül az előirányzat cél- és rendeltetésszerű felhasználásának – a fejezeti általános tartalék kivételével – a fejezeti kezelésű előirányzatból a fejezethez tartozó költségvetési szerv számára átcsoportosított összeg jutalmazási célú felhasználása, a jogszabályi előírás alapján kifizetett jutalmak kivételével. A szabálytalanul felhasznált összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszaköveteléseinek szabályai szerint a költségvetési szervtől el kell vonni.

(5) A (3) bekezdés szerinti előirányzat-átcsoportosítások elrendelésére a fejezetet irányító szerv vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, a fejezetet irányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést a 74. § szabályainak megfelelően kijelölt ellenjegyző ellenjegyzi.

(6) A (3) bekezdés b)–c) pontja szerinti előirányzat-átcsoportosításokról szóló intézkedést az érintett fejezetek irányító szerveinek megállapodása alapján lehet végrehajtani. Amennyiben az átcsoportosított előirányzat felhasználási célja szerint annak végső felhasználója az előirányzatot átvevő fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a megállapodást ez a költségvetési szerv is aláírja. Ebben az esetben a fejezetet irányító szerv arra vállal kötelezettséget, hogy az átvett előirányzatot a végső felhasználó rendelkezésére bocsátja, a felhasználás elszámoltatásában közreműködik, és a fel nem használt, továbbá a nem rendeltetésszerűen felhasznált előirányzatot az átadó fejezet jelzése alapján elvonja, az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója pedig a megállapodásban az átvevő fejezetre nézve megállapított összes egyéb kötelezettség teljesítéséért felel.

56. § (1) A központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére a fejezetet irányító szerv a kincstári körbe nem tartozó természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek javára az előirányzatok átcsoportosítása nélkül, a számlája közvetlen megterhelésével teljesíthet kifizetéseket.

(2) Ha az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzat felhasználása fejezeten belüli költségvetési címeken, alcímeken, illetve fejezetek között történik, az előirányzatok felhasználását támogatásértékű kiadásként és bevételként kell elszámolni.

(3) Az irányító szervnek tartalék-előirányzata felhasználásakor és emelésekor módosítania – növelnie, illetve csökkentenie – kell az érintett kiemelt előirányzatok összegeit is.

(4) Az Áht. 100. §-ának (5) bekezdése alapján teljesítendő visszapótlási kötelezettség teljesítésén túl a maradványt terhelő kifizetés tárgyévi előirányzat terhére nem teljesíthető.

(5) Európai uniós forrás finanszírozásával megvalósított programok tárgyévi előirányzatainak államháztartáson belüli továbbadását támogatásértékű kiadásként, előző évekből származó maradványának továbbadását előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadásként kell elszámolni.

(6) Támogatásértékű kiadásként kell elszámolni a költségvetési szerv előirányzatai és a fejezeti kezelésű előirányzatok fejezeten belüli költségvetési szerv javára történő továbbítását, illetve más államháztartáson belüli szervnek való átadását, amennyiben azok forrása

(7) Amennyiben a fejezetet irányító szerv év közben a (6) bekezdés b) pontja szerinti eseti bevételhez jut, a költségvetési törvényben jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatait saját hatáskörben növelheti, de az eseti bevétel rendeltetésének megfelelően új előirányzatot is megállapíthat.

57. § (1) A központi költségvetés általános tartalékának felhasználásáról – a pénzügyminiszter önállóan, illetve a pénzügyminiszter és a fejezetet irányító szerv vezetőjének együttesen benyújtott előterjesztése alapján – a Kormány határozatban dönt. A fejezetet irányító szerv vezetőjének az előterjesztésben nyilatkoznia kell arról, hogy

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az előterjesztésben meg kell jelölni a visszafizetés tervezett időpontját.

(3) Az előterjesztés és a határozat mellékletében az általános tartalék előirányzatának azonos összegű csökkentése mellett fel kell tüntetni

(4) Az előterjesztés és a határozat mellékleteként a 6. számú mellékletben meghatározott adatlapot kell alkalmazni.

(5) Ha az általános tartalék terhére történő igény szerinti előirányzat-átcsoportosításhoz szükség van a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználására vonatkozó szabályozás megváltoztatására, a benyújtáskor csatolni kell a szabályozás módosításának tervezetét.

58. § (1) A központi költségvetési szerv irányító szerve – egyszeri vagy tartós jelleggel – költségvetési szervénél, ha törvény másként nem rendelkezik

(2) A központi költségvetésben fejezetet alkotó, de a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó szervek és testületek esetében az Áht. 39. §-ának (5) bekezdésében foglalt előirányzat-átcsoportosítási jogokat a fejezetet irányító szerv vezetője gyakorolja.

59. § Az önállóan működő költségvetési szerv előirányzatainak irányító szervi hatáskörbe tartozó változtatását a gazdálkodási feladatainak ellátását végző önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv vezetője útján jogosult kezdeményezni az irányító szervnél.

60. § (1) A költségvetési szerv saját előirányzat-módosítási hatáskörében – az irányító szerv és a Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett – kiadási és bevételi előirányzatának fő összegét, a kiemelt előirányzatokat és azokon belül a megfelelő tételek előirányzatait felemelheti

(2) A kiemelt, illetve az irányító szerv által meghatározott előirányzatokat a költségvetési szerv csak jogszabály, illetve az irányító szerv előírásai szerint módosíthatja. Az irányító szerv az általa meghatározott előírásokról a Kincstárt köteles tájékoztatni.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás költségvetési támogatási igénnyel sem a költségvetési évben, sem a következő években nem járhat.

(4) A költségvetési szerv az időarányos és teljesítésarányos finanszírozású kiadási előirányzatok között, a forrást biztosító támogatási előirányzatok összegét nem változtató előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.

(5) A Kormány irányítása alá tartozó közhatalmi költségvetési szerv esetében a működési és felhalmozási költségvetés, valamint a kölcsönök előirányzat-csoportok között végrehajtott előirányzat átcsoportosításához

(6) A munkaadókat terhelő járulékok előirányzata – a személyi juttatások előirányzata átcsoportosításával összefüggő esetek kivételével – csak abban az esetben csökkenthető, ha a központi költségvetési szerv éves fizetési kötelezettségének – ideértve a korábban keletkezett, illetve a tárgyévre átütemezett köztartozásokat is – eleget tud tenni, és erről az előirányzat-átcsoportosítás benyújtásával egyidejűleg a Kincstárnak nyilatkozik.

(7) A költségvetési szerv az előirányzat-felhasználási hatáskörében

(8) A jogi személyiségű szervezeti egység vezetője a jogi személyiségű szervezeti egység részelőirányzatainak megváltoztatását – ideértve azok alul-, illetve túlteljesítését is – a költségvetési szerv vezetőjénél jogosult kezdeményezni azokban az esetekben is, ha az érintett kiemelt előirányzat egyébként a költségvetési szerv saját hatáskörében módosítható, illetve a kiemelt előirányzaton belüli tétel szabadon túlléphető. A részelőirányzatok megváltoztatása a 101. § (3) bekezdése szerinti tételek évközi módosulása esetén kötelező.

61. § (1) Az elkülönített állami pénzalap előirányzatainak módosítására a fejezetet irányító szerv vezetője jogosult. Az előirányzatok átcsoportosításáról a fejezetet irányító szerv vezetője vagy az előirányzatok felett külön törvény alapján döntési jogosultsággal rendelkező testület dönt.

(2) A fejezetet irányító szerv vezetője – az alap kezelő szerve útján, a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott módon – értesíti a Kincstárt a költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzatok megváltoztatásáról.

(3) A társadalombiztosítási költségvetési szerveknél a költségvetés általános tartalékából és a céltartalékból származó pénzeszközök tekintetében az előirányzat-átcsoportosítás irányító szervi hatáskörben történik.

62. § (1) A helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat feladatmutatókhoz kapcsolódó – költségvetési törvényben meghatározott – normatív hozzájárulásainak és támogatásainak előirányzatát módosítani kell, ha az önkormányzat év közben feladatot, illetve intézményt helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek ad át, vagy ilyen szervezettől átvesz. Az önkormányzatnak e módosításra irányuló kérelmet – beleértve a helyi kisebbségi önkormányzat által közölt kérelmet is – a feladat-, illetve intézményátadást, -átvételt megelőző hónap 5. napjáig – az Igazgatóság útján, ahhoz benyújtva – kell eljuttatni az Önkormányzati Minisztériumhoz az átadást-átvételt tanúsító okmányokkal. A határidő elmulasztása jogvesztő. A Kincstár részére benyújtandó kérelemhez mellékelni kell az átadó és az átvevő között kötött megállapodást, az átadásra-átvételre vonatkozó képviselő-testületi, közgyűlési határozat kivonatát, az átvevő feladatellátáshoz szükséges működési engedélyét, valamint a feladatot átvevő-átadó nem önkormányzati szervezet nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az intézmény (feladat) támogatásának igényléséről vagy lemondásáról gondoskodott.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a pénzügyminiszter az önkormányzatokért felelős miniszterrel és az átcsoportosításban érintett miniszterrel egyetértésben intézkedik az előirányzatok módosításáról. A módosított előirányzatról az Önkormányzati Minisztérium a helyi önkormányzatot harminc napon belül értesíti.

(3) Az Igazgatóság az Áht. 64. §-a (4) bekezdésének b) pontja és az Áht. 64/A. §-ának (7) bekezdése alapján felmerült körülményről az önkormányzatot értesíti. Amennyiben az Áht. 64. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerinti körülményről az önkormányzat szerez tudomást, akkor azt – a körülmény bekövetkezésének igazolásával együtt – az önkormányzat írásban bejelenti az Igazgatóságnak. Az Igazgatóság az önkormányzat bejelentését felülvizsgálva azt tizenöt napon belül visszaigazolja. A Kincstár ezt követően a szükségessé váló többletfinanszírozásról értesíti az Önkormányzati Minisztériumot. Az elmaradt normatív hozzájárulásoknak és támogatásoknak az időarányos részét, valamint – igényjogosultság esetén – a kamatot egy összegben, a fennmaradó támogatási részt pedig havi egyenlő részletekben utalja az Önkormányzati Minisztérium utalványozása alapján a Kincstár a következő hónaptól kezdődően – a nettó finanszírozás keretében.

(4) A központi költségvetésben a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulások és támogatások eredeti előirányzata az (1) bekezdésben, illetve az Áht. 64. §-ának (5) bekezdésében és a 64/A. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint módosul.

(5) A Kincstár az Áht. 64. §-ának (5) bekezdése, valamint az Áht. 64/B. §-ának (1) bekezdése szerint kialakult végleges előirányzat-lemondásról, illetve pótigényről összegyűjtött és rendszerezett adatokat, valamint az Áht. 64/A. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti jogerős határozatok adatait haladéktalanul továbbítja az Önkormányzati Minisztérium részére.

(6) Ha a normatív hozzájárulásokról és támogatásokról való lemondás olyan – nem helyi önkormányzat részére történő – feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet is jogosult, a helyi önkormányzatokat vagy helyi kisebbségi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és a további folyósításról gondoskodó fejezet előirányzatát meg kell emelni a lemondás összegével, illetve a költségvetési törvényben foglalt igényjogosultsági szabályok szerinti összeggel.

(7) Amennyiben a költségvetési törvény szerint normatív hozzájárulásokra, illetve támogatásokra jogosult nem helyi önkormányzati szervezet év közben feladatot ad át helyi önkormányzat vagy helyi kisebbségi önkormányzat részére, amelynek az kötelező feladat-ellátási körébe tartozik, akkor az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás támogatás előirányzata megemelkedik a költségvetési törvényben foglalt igényjogosultsági szabályok alapján.

(8) Az Áht. 64/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott lemondás esetén az önkormányzat az Igazgatóság útján kezdeményezi az Önkormányzati Minisztériumnál az előirányzat módosítását, és egyidejűleg megküldi az Igazgatóságnak – a nettó finanszírozás keretében folyósított központi költségvetési források kivételével – a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzügyi szolgáltatói igazolást. Az Önkormányzati Minisztérium a legkésőbb a tárgyév november 30-áig beérkező előirányzat-módosítási kezdeményezéssel, valamint az Áht. 64/A. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti határozattal összefüggő tárgyévi előirányzat módosítást harminc napon belül – a Kincstár tájékoztatása mellett – ügyiratban igazolja vissza. A tárgyév november 30-a után az Önkormányzati Minisztériumhoz beérkező kezdeményezésekben, határozatokban rögzített előirányzat-változást az önkormányzat az Áht. 80. §-ában előírt év végi költségvetési beszámoló készítése során köteles figyelembe venni. Erről az Igazgatóság az önkormányzatot értesíti. Az Áht. 63. §-ának (3) bekezdése alapján nettó módon folyósított központi költségvetési támogatások esetében a lemondással érintett összeg visszavonása a nettó finanszírozás keretében történik.

(9) A kincstári számla javára tárgyévben visszafizetett összegekről a Kincstár az összeg igénybevételének éve szerint, jogcímenként csoportosítva, önkormányzatonként, havonta, minden hónap 20-áig az Önkormányzati Minisztériumot értesíti. Az önkormányzat az általa tévesen átutalt összeg visszautalását igényelheti a területileg illetékes Igazgatóság útján a Kincstártól.

(10) A helyi önkormányzatokra vonatkozó fejezet által végrehajtott előirányzat-módosításról az Önkormányzati Minisztérium vezet nyilvántartást, és erről a Pénzügyminisztérium egyidejű tájékoztatása mellett a pénzügyminiszter rendeletében előírt módon értesíti a Kincstárt.

(11) A helyi önkormányzatot megillető fejlesztési feladatok támogatásának, vis maior támogatásoknak, valamint címzett és céltámogatásoknak törvényben, illetve közleményben megállapított tárgyévi eredeti előirányzata év közben akkor módosítható, ha

(12) A helyi önkormányzat előirányzatának módosításáról az Önkormányzati Minisztérium intézkedik, amelyről az Igazgatóságon keresztül az önkormányzatot, valamint a Kincstárt külön jogszabályban meghatározottak szerint értesíti.

63. § (1) Az Igazgatóság által Áht. 64/A. §-ának (1) bekezdése alapján – az Áht. 64. §-ának (5) bekezdése szerinti lemondással, pótlólagos igényléssel, illetve az Áht. 64. §-ának (4) bekezdése szerinti kiegészítő igényléssel kapcsolatban – kibocsátott felhívásnak legkésőbb a lemondási, illetve az igénylési határidőt követő tizenöt napon belül meg kell érkeznie az önkormányzathoz.

(2) Az Igazgatóság által az önkormányzat számára az Áht. 64/A. §-ának (1) bekezdése alapján kiadott felhívásnak tartalmaznia kell

(3) Az önkormányzat a felhívásra adott – a polgármester és a jegyző által aláírt – válaszában jogcímenként nyilatkozik adatszolgáltatása módosításáról, illetve eredeti adatszolgáltatása fenntartásáról.

(4) Az Áht. 64/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vizsgálat esetén az Igazgatóság a tényállást elsősorban a rendelkezésére álló iratok és saját nyilvántartása alapján állapítja meg. Helyszíni vizsgálat – az Áht. 64/F. §-ának (1) bekezdésében szabályozott kötelező esetén kívül – a felülvizsgálat megalapozása érdekében tartható.

(5) Helyszíni vizsgálat során az Igazgatóság jogcímenként egyezteti a helyi önkormányzat által jelzett, a vizsgálattal érintett feladatmutatókat és az azokat megalapozó, az önkormányzatnál és intézményeinél rendelkezésre álló okiratokkal, dokumentumokkal, analitikus nyilvántartásokkal, megvizsgálja a feladatmutatók megalapozottságát.

(6) A vizsgálatról jegyzőkönyv készül

(7) A vizsgálatról, illetve helyszíni vizsgálatról készülő jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

(8) A jegyzőkönyvet az önkormányzat tizenöt napon belül – a polgármester és a jegyző aláírásával – írásban záradékolja, amelyben jogcímenként nyilatkozik az Igazgatóság javaslatának elfogadásáról, illetve annak elutasításáról. Az Igazgatóság javaslatának elfogadásával az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy év közben a következő előirányzat-módosítási lehetőségnél a feladatmutatóit a javaslat szerint módosítja. Amennyiben év közben előirányzat-módosítási lehetőség már nincsen, és az önkormányzat az Igazgatóság javaslatát elfogadja, az elszámolásnál köteles az Igazgatóság javaslatát figyelembe venni.

64. § (1) Az Áht. 64/B. §-ának (3)–(4) bekezdésében szabályozott vizsgálat lefolytatására e rendelet 63. §-a (2)–(8) bekezdésének szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az Áht. 64/B. §-ának (3) bekezdése szerinti felhívásnak tartalmaznia kell

(3) Az Igazgatóság az önkormányzat számára az Áht. 64/B. §-ának (3) bekezdése alapján a hiányok pótlására és módosításra – az igénylés feltételeit tartalmazó jogszabályban, közleményben, tájékoztatóban meghatározott igénylési rendhez igazodóan – legfeljebb nyolcnapos határidőt ad. Amennyiben az önkormányzat a hiánypótlást, módosítást a felhívásban megjelölt határidőre nem, vagy csak részben teljesíti, és ennek következtében az igénylés nem felel meg a támogatás igénybevételét szabályozó jogszabályban előírt feltételeknek, a támogatási igény nem továbbítható az elbírálásra vagy utalványozásra jogosult szerv felé. A nem továbbított támogatási igény dokumentációját az ok megjelölésével az Igazgatóság visszaküldi az önkormányzatnak.

(4) Az Áht. 64/B. §-ának (4) bekezdése szerinti vizsgálatról, helyszíni vizsgálatról készülő jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

(5) Ha az önkormányzat a jegyzőkönyv megállapításaival egyetért, a jegyzőkönyv záradékában az Igazgatóság javaslatát elfogadja, és egyidejűleg az Igazgatóság által jogosulatlannak tartott támogatás(rész)ről lemond. Kivételt képez ez alól a cél- és címzett támogatás, amelyeknél a lemondás tekintetében külön jogszabály előírásai az irányadóak.

(6) Ha az önkormányzat

65. § (1) Az Áht. 64/D. §-ában szabályozott felhívás tartalmára, a felülvizsgálat és a helyszíni felülvizsgálat eseteire, módszereire e rendelet 63. §-ának (2)–(5) bekezdését, (6) bekezdésének a) pontját, (7) bekezdésének a) pontját, valamint 64. §-ának (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy a helyszíni vizsgálatról készített jegyzőkönyv nem tartalmaz felhívást az elszámolás módosítására, annak megállapításait – a helyszíni vizsgálat időpontjától függően – az Áht. 64/D. §-ának (2) bekezdése szerinti felhívásba, (6) bekezdése szerinti jegyzőkönyvbe, illetve (8) bekezdése szerinti határozatba kell beépíteni, továbbá a helyszíni vizsgálat kiterjed az iparűzési adóerő-képesség teljesülésének vizsgálatára, az iparűzési adó bevallásával kapcsolatos iratokra is.

(2) Ha az önkormányzat a felhívás alapján elfogadja az Igazgatóság javaslatát, az Igazgatóság által rendelkezésre bocsátott önrevíziós adatlapon módosítja elszámolását. Amennyiben az önkormányzat év végi elszámolásának felülvizsgálata során az Áht. 64/D. §-ának (6) bekezdése szerinti jegyzőkönyv felvételére nem kerül sor, az Igazgatóság a felülvizsgálat megtörténtét külön nyomtatványon záradékkal igazolja, amelynek egy példányát megküldi az önkormányzatnak. A záradéknak tartalmaznia kell, hogy az Igazgatóság a felülvizsgálat során a rendelkezésére álló információk alapján az elszámolásban közölt – önrevíziós adatlappal módosított – adatokhoz képest eltérést nem állapított meg.

(3) Az Áht. 64/D. §-ának (6) bekezdése szerinti jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a normatív hozzájárulások és támogatások esetében e rendelet 63. §-a (7) bekezdésének a), b) és e) pontjában, egyéb támogatások esetében 64. §-a (4) bekezdésének a), b) és d) pontjában foglaltakat azzal, hogy a normatív hozzájárulások és támogatások esetében a hozzájárulás összegét is fel kell tüntetni.

(4) Az önkormányzatnak a (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyv megállapításaira tett – a polgármester és a jegyző által aláírt – észrevételeiben részletesen alá kell támasztania az általa az elszámolás során jelzett mutatószám, illetve a támogatás igénybevételének jogszerűségét.

(5) A felülvizsgálati eljárás során hozott határozatnak tartalmaznia kell

(6) Az e §-ban meghatározott felhívás, jegyzőkönyv, határozat az Áht.-ban szabályozott módon tartalmazza az Állami Számvevőszék által jelzett, az önkormányzat vonatkozásában megállapított eltéréseket is.

(7) Amennyiben a helyi önkormányzatot felhasználási kötöttséggel megillető támogatást helyi önkormányzati körön kívüli szervezet használ fel, a helyszíni vizsgálat megkezdéséről az Igazgatóság a támogatás elszámolásáért felelős önkormányzatot tájékoztatja.

66. § (1) Az Áht. 64/F. §-ának (2) bekezdése szerinti helyszíni vizsgálatot cél-, illetve témavizsgálatként országos hatáskörrel a Kincstár elnöke, az Igazgatóság illetékességi területéhez tartozó hatáskörrel az Igazgatóság igazgatója rendelhet el, egy vagy több évre vonatkozóan is az állami támogatások és hozzájárulások egyes jogcímeire.

(2) Az Áht. 64/D. §-ának (1) bekezdése szerinti felülvizsgálatot négy évre szóló – évente módosítható –, az Igazgatóság illetékességi területére vonatkozó munkaterv alapján kell szervezni. A felülvizsgálati munkaterveket a következő négy évre vonatkozóan minden év december 31-ig kell elkészíteni. A munkaterv készítése során gondoskodni kell az Áht. 64/F. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesüléséről. A felülvizsgálati munkatervnek tartalmaznia kell az Igazgatóság illetékességi területéhez tartozó valamennyi önkormányzat és többcélú kistérségi társulás elszámolásai helyszíni felülvizsgálatának tervezett időpontját negyedéves ütemezés szerint, valamint a helyszíni vizsgálatba vont főbb támogatási jogcímeket.

67. § (1) A helyi önkormányzat, a költségvetését, valamint az irányítása alá tartozó költségvetési szervek előirányzatait a rendeletének módosításával megváltoztathatja. Az előirányzat megváltoztatás nem érintheti az Országgyűlés kizárólagos – költségvetési törvényben felsorolt –, illetve a Kormány előirányzat-módosítási hatáskörébe tartozó előirányzatokat.

(2) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet, vagy elkülönített állami pénzalap a helyi önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja. A képviselő-testület – az első negyedév kivételével – negyedévenként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló irányító szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31-i hatállyal dönt a költségvetési rendeletének ennek megfelelő módosításáról.

(3) Ha év közben az Országgyűlés előirányzatot zárol a helyi önkormányzatnál, annak kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(4) A helyi kisebbségi önkormányzatok esetében az (1)–(3) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(5) A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésének és az általa alapított, irányított költségvetési szervek előirányzatainak megváltoztatását a 68. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő időben és módon a helyi önkormányzat költségvetési rendeletén kell átvezetni.

(6) Az előirányzatok megváltoztatásának szabályait a települési önkormányzatok által létrehozott többcélú kistérségi társulásokra is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a többcélú kistérségi társulás tanácsa gyakorolja, a polgármester részére meghatározott feladatokat a társulási tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetője látja el.

68. § (1) A helyi önkormányzat, illetve az általa alapított, irányított költségvetési szerve az önkormányzat éves költségvetési rendeletében foglaltak szerint megváltoztathatja egyes előirányzatait.

(2) Az önkormányzati költségvetési szerveknél a személyi juttatások év közbeni változtatására a 88. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, figyelemmel az Áht. 98. §-ában foglaltakra.

(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-változtatásáról a jegyző előkészítésében a polgármester a képviselő-testületet harminc napon belül tájékoztatja. A képviselő-testület döntése szerint időközönként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára az éves beszámoló irányító szervhez történő megküldésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja ennek megfelelően a költségvetési rendeletét.

(4) A helyi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások esetében az (1)–(3) bekezdésben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

69. § Az országos kisebbségi önkormányzat hivatalának vezetője az országos kisebbségi önkormányzat, valamint az irányítása alá tartozó költségvetési szervek módosított költségvetését a jóváhagyást követő harminc napon belül megküldi a kisebbségpolitikáért felelős állami szervnek. Az országos kisebbségi önkormányzatok és költségvetési szerveik előirányzatainak megváltoztatására egyebekben a 67–68. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

70. § (1) Az államháztartás alrendszereibe tartozók körében

(2) Az előirányzatok nyilvántartása – az előirányzattal rendelkező azonosító adatain túlmenően – kiterjed

71. § (1) Az Országgyűlés és a Kormány által jóváhagyott előirányzat-megváltoztatásokról a Pénzügyminisztérium – az előirányzat megváltoztatását tartalmazó törvény hatálybalépését, illetve határozat közzétételét követő öt munkanapon belül – ügyiratban értesíti az irányító szervet, a Kincstárt és az Állami Számvevőszéket. Az ügyirat a költségvetési törvényi előirányzatok megváltoztatásának dokumentuma.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtását szolgáló, törvényi előirányzatok megváltoztatásával kapcsolatos nyilvántartásba vételről és a nyilvántartási adatokról a Pénzügyminisztérium, illetve kijelölt szerve az előirányzat megváltoztatását tartalmazó ügyirat kézhezvételét követő öt munkanapon belül tájékoztatja a Kincstárt.

(3) Az irányító szerv az (1)–(2) bekezdésben foglaltak végrehajtását szolgáló – kincstári költségvetés szintjén meghatározott – előirányzatok megváltoztatásáról hozott intézkedést követő öt munkanapon belül – a pénzügy- miniszter rendeletében meghatározott módon, az előirányzat megváltoztatását elrendelő törvényre vagy kormányhatározatra történő hivatkozással – tájékoztatja a Kincstárt.

(4) Az irányító szerv a hatáskörében végrehajtott előirányzat-megváltoztatásokról – a feladatfinanszírozás keretében végrehajtott előirányzat-megváltoztatás kivételével – öt munkanapon belül – a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott módon – tájékoztatja a Kincstárt.

(5) A pénzügyminiszter rendeletében meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az előirányzatok megváltoztatásának bejelentéséhez az irányító szerv köteles a Kincstárhoz eljuttatni a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott előirányzat-finanszírozási tervet.

(6) A kincstári ügyfél a saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-megváltoztatásokról az intézkedés meghozatalát követő öt munkanapon belül – a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott módon – tájékoztatja a Kincstárt és az irányító szervet.

72. § (1) Kötelezettségvállalásnak minősül az a foglalkoztatatásra irányuló jogviszony létesítéséről, szerződés (megállapodás) megkötéséről, támogatás biztosításáról, illetve más, pénzben kifejezhető értékű szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettség vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat, amelyet

(2) A közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek szerint – a közbeszerzés megkezdéseként a közbeszerzési eljárást megindító – feladott hirdetmény, megküldött részvételi, ajánlattételi felhívás, továbbá a pályázati kiírás, az azonos célú előirányzatok esetében a meghirdetett támogatási konstrukció dokumentumai a kötelezettségvállalást előzetesen, feltételesen tanúsítják. Ezen intézkedések kiadására – ideértve az annak vállalására és ellenjegyzésére vonatkozó előírásokat is – a kötelezettségvállalás általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a lekötött keretet fel kell szabadítani, amennyiben az intézkedést visszavonják.

(3) Kötelezettségvállalásra – jogszabályban és a (4)–(10) bekezdésben meghatározott kivétellel – a költségvetési szerv, a központi és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve, az alapok esetén a fejezetet irányító szerv vagy a kötelezettségvállalásra törvényi rendelkezés alapján jogosult más szerv, a helyi önkormányzat, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása, a helyi vagy az országos kisebbségi önkormányzat (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezettséget vállaló szerv) vezetője, illetve az általa írásban megbízott, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kötelezettségvállaló) írásban jogosult.

(4) Az Országgyűlés által megválasztott személyek a tisztségük ellátásával összefüggő feladatok tekintetében, az 1990. évi LVI. törvény 5. §-ának (2) bekezdésében megjelölt személyek az ott meghatározott keret tekintetében jogosultak kötelezettségvállalásra.

(5) Az európai uniós forrásból finanszírozott normatív jellegű (mérlegelést nem igénylő) támogatások esetében a kötelezettséget vállaló szerv vezetője a közreműködő szervezet alkalmazásában álló személyt is megbízhat írásban a kötelezettség vállalására. A megbízásban a kötelezettségvállalás összeghatárát keretjelleggel meg kell határozni.

(6) A helyi önkormányzat nevében az önkormányzati hivatal költségvetési előirányzatai terhére – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget.

(7) Külön jogszabály alapján a jegyző döntési hatáskörébe utalt előirányzatok, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 2. §-ának hatálya alá tartozó választások helyi, területi előkészítésére, lebonyolítására felhasználandó pénzeszközök felett kötelezettségvállalásra a jegyző jogosult.

(8) A helyi kisebbségi önkormányzat nevében kötelezettséget az Áht. 74/A. §-ában meghatározott személy vállalhat.

(9) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása nevében kötelezettséget az Áht. 74/B. §-ában meghatározott személy, a helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulásainak nevében kötelezettséget – ide nem értve a társulás irányítása alá tartozó költségvetési szervek előirányzatait – a társulási tanács elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott, a megállapodásban megjelölt személy vállalhat.

(10) Az országos kisebbségi önkormányzat nevében az önkormányzat elnöke, az országos kisebbségi önkormányzat hivatala nevében – közgyűlési felhatalmazás alapján – a hivatal vezetője vállalhat kötelezettséget. Az országos kisebbségi önkormányzat nevében kötelezettségvállalásra az elnöki és elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az országos kisebbségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a közgyűlés összehívására és vezetésére kijelölt testületi tag jogosult.

(11) Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként százezer forintot el nem érő kifizetések, a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó bírósági regisztrációs díjak kifizetése, továbbá a pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kiadások esetében. Ennek rendjét a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában rögzíteni kell.

(12) Kincstári körön kívüli természetes és jogi személyekkel, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetekkel szemben fennálló kötelezettségek külön írásbeli kötelezettségvállalás és ellenjegyzés nélkül is teljesíthetőek, ha a kötelezettség jogosultsági feltételeit, annak összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét jogszabály, nemzetközi szervezetben való tagsági viszony, illetve jogerős bírósági, hatósági döntés teljes körűen meghatározza, így különösen a normatív és normatív jellegű hozzájárulások, nemzetközi kötelezettséggel kapcsolatos hozzájárulások, kártalanítási, kártérítési és megtérítési kötelezettségek, valamint az adományozott díjakhoz, kitüntetésekhez kapcsolódó pénzbeli juttatások esetében, azonban e rendeletnek a kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás, az utalvány ellenjegyzése) és nyilvántartására vonatkozó szabályait ilyen esetben is alkalmazni kell.

(13) Fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a szakmai, műszaki teljesítés határidejét úgy kell megállapítani, hogy a pénzügyi teljesítés határideje – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem haladhatja meg a tárgyévet követő év június 30-át.

73. § (1) A nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű, többéves kiadási kötelezettséget jelentő fejlesztési programok esetén a kötelezettségvállalás az Áht. 12/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján – figyelemmel az Áht. 22–23/A. §-ában foglaltakra – a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint történhet.

(2) A Kormány az egyedileg jóváhagyott fejlesztésről, illetve az annak megvalósítását elősegítő – az államháztartás alrendszereit terhelő éven túli – fizetési kötelezettség vállalásáról szóló határozatát a Magyar Közlönyben teszi közzé.

(3) A (2) bekezdésben foglalt határozatnak – az Áht. 12/B. §-a szerinti hosszú távú kötelezettségvállalások tekintetében külön kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel – tartalmaznia kell

(4) A Kormány a (2) bekezdés szerinti határozatában a kötelezettség vállalásához kapcsolódóan feltételeket is megállapíthat.

(5) A (2) bekezdés szerinti határozatot megalapozó előterjesztést – az Áht. 12/B. §-ának (4) bekezdésében foglaltak kivételével – a többéves fizetési kötelezettség célja, illetve a kötelezettségvállalással biztosítandó jogviszony tartalma szerint illetékes, kormány-előterjesztés benyújtására jogosult – a pénzügyminiszterrel együttesen – nyújtja be a Kormányhoz. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell

(6) A többéves fizetési kötelezettségvállalásokat a Kincstár tartja nyilván, ideértve a kötelezettségvállalások állományáról történő információszolgáltatást is.

74. § (1) A kötelezettségvállalás – külön jogszabályban meghatározott és a 72. § (11)–(12) bekezdése szerinti kivétellel – kizárólag ellenjegyzés után, írásban történhet.

(2) A kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére

(3) Az ellenjegyzőnek az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy

(4) Az ellenjegyző a (3) bekezdésben foglalt feladata ellátásához – ha jogszabály másként nem rendelkezik – szükség szerint szakértőt vehet igénybe.

(5) Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a (3) bekezdésben előírtaknak, az ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét.

(6) Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője az (5) bekezdésben foglalt tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad az ellenjegyzésre, az ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni és e tényről költségvetési szerv esetén az irányító szerv vezetőjét, egyéb kötelezettséget vállaló szerv esetén a pénzellátást végző szerv vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. Az irányító, illetve a pénzellátást végző szerv a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül – helyi önkormányzati, illetve helyi vagy országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a testület soron következő ülésén – köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.

(7) Ha a kötelezettséget vállaló szervhez kincstári, vagy önkormányzati, átalakítási vagy megszüntetési biztost, illetve a fejezethez, vagy az elkülönített állami pénzalaphoz kincstárnokot jelöltek ki, a kötelezettségvállalás – a kötelezettségvállaló és az ellenjegyző aláírása mellett – a biztos külön ellenjegyzése, illetve a 236. §-ban meghatározott kötelezettségvállalások esetében a kincstárnokkal lefolytatott előzetes egyeztetést követően vagy a 163. § (11) bekezdése szerinti egyeztetés megtörténte után érvényes.

75. § (1) A kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről – ideértve a következő évi költségvetési keretszámokat determináló összegek nyilvántartásba vételét is –, és a kötelezettségvállalás értékéből az adott évet terhelő rész lekötéséről az érintett előirányzatok szabad keretének terhére. A lekötést legalább a kiemelt előirányzatok szintjén kell végrehajtani. A nyilvántartás tartalmazza legalább a kötelezettségvállalás azonosító számát, az alapjául szolgáló dokumentum meghatározását és keltét, a kötelezettségvállaló nevét, a kötelezettségvállalás tárgyát, összegét, évek szerinti forrását, a kifizetési határidőket és azok jogosultjait, továbbá a teljesítési adatokat.

(2) A kötelezettségvállalás értékének meghatározásához számba kell venni a vállalni tervezett kötelezettségből adódó valamennyi fizetési kötelezettséget, még abban az esetben is, ha valamely fizetési kötelezettség bekövetkezése bizonytalan, vagy külön jövőbeli nyilatkozattól függ. Ha a fizetési kötelezettség jövőbeni mértéke nem határozható meg pontosan, a körülmények és az előző évek tapasztalatainak gondos mérlegelése alapján az adott piaci, gazdasági, társadalmi körülmények között – az ésszerű gazdálkodás elvének betartásával – reális legmagasabb összegű kötelezettséget kell feltételezni. Amennyiben a kötelezettség vállalásához közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, és a kötelezettségvállalás dokumentuma a Kbt. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontjában vagy 38. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő szerződés, a kötelezettségvállalás értéke megegyezik a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a Kbt. rendelkezései szerint számított értékével. A közbeszerzési kötelezettség alá nem eső, határozatlan időre vállalt kötelezettség értékét a tárgyévben és az azt követő három éven keresztül származó fizetési kötelezettségek összegeként kell meghatározni.

(3) A szabad fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatához a (2) bekezdés szerint a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a tárgyévet, valamint az azt követő három évet terhelő összegeket kell összevetni a tárgyévi költségvetés előirányzatait, valamint – amennyiben az ismert – az azt követő évek költségvetési keretszámait az összevetés időpontjáig ismert adatok alapján terhelő kötelezettségek mértékével. A kötelezettségvállalás – a Kbt. 48. §-ának (3) bekezdésében meghatározott eset, illetve az európai uniós forrásból utófinanszírozással biztosított támogatások kivételével – a fedezet rendelkezésre állásának hiányában tiltott, amennyiben a tárgyévben, valamint az ismert költségvetési keretszámok alapján a tárgyévet követő években a szükséges mértékű szabad előirányzat nem áll rendelkezésre.

(4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges a kötelezettségvállalások (2)–(3) bekezdés szerinti vizsgálata a 72. § (11)–(12) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások esetében. Ezekben az esetekben a teljesített kifizetésekkel egyidejűleg kell a kifizetés összegét kötelezettségvállalásként nyilvántartásba venni és az előirányzat szabad keretét a kifizetés összegével csökkenteni. A kötelezettségvállalást a kifizetést elrendelő belső intézkedés dokumentuma tanúsítja.

(5) Ha a kötelezettségvállalás érvényességéhez harmadik személy jóváhagyása szükséges, a kötelezettségvállalás dokumentációjához csatolni kell az ennek megtörténtét igazoló eredeti dokumentumot.

76. § (1) A szakmai teljesítés igazolása a kiadás utalványozása előtt történik. A szakmai teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján – az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott természetbeni ellátások esetében a külön jogszabály szerint – ellenőrizni, szakmailag igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében annak teljesítését.

(2) A kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában előírhatja a bevételek meghatározott körére nézve is a szakmai teljesítés igazolásának kötelezettségét.

(3) A szakmai teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában nem szükséges külön szakmai teljesítés igazolását előírni azokra az esetekre nézve, ha a kiadás teljesítéséhez kizárólag a 77. § (1) bekezdésében foglalt szempontokat szükséges vizsgálni.

(4) Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások esetén a közreműködő szervezet alkalmazásában álló személy is megbízható a szakmai teljesítés igazolására. Az írásban adott megbízásban a szakmai teljesítést igazoló személy feladatait tételesen meg kell határozni.

77. § (1) A szakmai teljesítés igazolása alapján – a 76. § (3) bekezdése szerinti esetben annak hiányában is – az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: államháztartási számviteli kormányrendelet), valamint e rendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.

(2) Amennyiben az érvényesítő az (1) bekezdés szerinti vizsgálat során az ott megjelölt jogszabályok, illetve a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatainak megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárási szabályokra a 74. § (5)–(6) bekezdésében foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását.

(4) Az érvényesítésre jogosult személyekre, valamint azok kijelölésére – az (5) bekezdésben foglalt kiegészítéssel – a 74. § (2) bekezdésében foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell. A szakmai teljesítés igazolására jogosult személyeket – az adott kötelezettségvállaláshoz kapcsolódóan – a kötelezettségvállaló írásban jelöli ki.

(5) Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások esetén a közreműködő szervezet alkalmazásában álló személy is megbízható az érvényesítési feladatok ellátására. Az írásban adott megbízásban az érvényesítő feladatait tételesen meg kell határozni.

78. § (1) Utalványozásra az érvényesített okmány alapján – jogszabályban meghatározott kivétellel – a 72. § (3)–(10) bekezdésében megjelölt, vagy azok alkalmazásával kijelölt személy jogosult.

(2) Utalványozni az érvényesített okmányra rávezetett vagy külön írásbeli rendelkezéssel lehet. A – készpénzes fizetési mód kivételével – külön írásbeli rendelkezésként elkészített utalványon fel kell tüntetni

(3) A rövidített utalványon – készpénzes fizetési mód bizonylaton – a (2) bekezdésben meghatározott adatok közül az okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni.

(4) Nem kell külön utalványozni a termék értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából – számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján – befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését, továbbá a pénzügyi szolgáltatások kiadásait és bevételeit.

(5) Nem szükséges utalványozni az európai uniós forrásokból nyújtott támogatások külön jogszabály szerinti lebonyolítási számláról történő kifizetését.

(6) A külföldi devizanemben utalványozott összeg forintértékét a terhelési értesítő alapján kell figyelembe venni, amellyel az utalványt a terhelési értesítő beérkezését követően haladéktalanul ki kell egészíteni.

79. § (1) Az utalvány ellenjegyzésére a 74. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával kijelölt személy jogosult.

(2) Az utalvány ellenjegyzése során a 74. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni, továbbá meg kell győződni arról, hogy a szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés megtörtént-e.

(3) Amennyiben az ellenjegyzésre jogosult nem ért egyet az utalvánnyal, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az ellenjegyzés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárási szabályokra a 74. § (5)–(6) bekezdésében foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Ha a kötelezettséget vállaló szervhez kincstári, vagy önkormányzati, átalakítási vagy megszüntetési biztost, illetve a fejezethez, vagy az elkülönített állami pénzalaphoz kincstárnokot jelöltek ki, az utalványozás – az utalványozó és annak ellenjegyzésére jogosult személy aláírása mellett – a biztos külön ellenjegyzése, illetve a kincstárnok által a 163. § (8) bekezdés d) pontja alapján vizsgált kötelezettségvállalások esetében a kincstárnokkal lefolytatott előzetes egyeztetést követően, vagy a 163. § (11) bekezdése szerinti egyeztetés megtörténte után érvényes.

80. § (1) A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetve az utalványozó és az ellenjegyző – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – azonos személy nem lehet. Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a szakmai teljesítést igazoló személlyel.

(2) Kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és a szakmai teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.

(3) A kötelezettséget vállaló szerv a kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, szakmai teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról a belső szabályzatában rögzített formában és módon naprakész nyilvántartást vezet.

81. § (1) A költségvetési szerv költségvetési támogatása, támogatásértékű bevétele, közhatalmi bevétele, az intézményi ellátási díjak, továbbá az alkalmazottak térítése címen befolyt bevételei csak alaptevékenysége ellátására használhatók fel.

(2) Az államháztartáson belülről, illetve államháztartáson kívülről továbbadási (lebonyolítási) céllal juttatott pénzeszközzel az átvevő költségvetési szerv az előirányzatát nem módosíthatja, e forrás terhére kötelezettséget nem vállalhat, azt az átvételkor továbbadási (lebonyolítási) célú bevételként, átadáskor továbbadási (lebonyolítási) célú kiadásként kell elszámolnia.

(3) A továbbadási (lebonyolítási) célra juttatott pénzeszközöket olyan időpontban kell rendelkezésre bocsátani, hogy azt a költségvetési szerv az évzárást megelőzően továbbítani tudja a kedvezményezett részére. Ha e feltétel mégsem teljesül, az államháztartáson belülről származó nem továbbított összeget támogatásértékű bevételként, az államháztartáson kívülről származót átvett pénzeszközként kell elszámolni.

(4) A költségvetési szerv által beszedett, de a központi költségvetést, elkülönített állami pénzalapot, vagy más költségvetési szervet illető közhatalmi bevételt a bevételt beszedő költségvetési szerv átfutó bevételként és kiadásként, a kedvezményezett költségvetési szerv vagy az elkülönített állami pénzalap kezelője a bevétel jellegének megfelelő jogcímen számolja el.

(5) A helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, jogi személyiségű társulások, helyi és országos kisebbségi önkormányzatok egymás közötti pénzeszközátadásait, illetve az irányításuk alá nem tartozó költségvetési szervek, továbbá az államháztartás más alrendszerei részére juttatott pénzeszközt a tárgyévben az átadónál támogatásértékű kiadásként, az átvevőnél támogatásértékű bevételként, tárgyéven túl pénzmaradvány átadásként kell elszámolni.

(6) A költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével.

(7) Amennyiben a költségvetési szerv az alaptevékenysége ellátásához kapcsolódóan meghatározott feladat ellátására eseti bevételhez jut vagy támogatásban részesül, a támogatás összegét úgy kell megállapítani, illetve az eseti bevétel beszedésével összefüggésben ténylegesen felmerült költségeket úgy kell megosztani, hogy a támogatás, illetve az eseti bevétel fedezetet nyújtson a felmerült közvetlen és közvetett költségekre is, az európai uniós forrásból finanszírozott programok kivételével.

(8) A (6)–(7) bekezdés szerinti költségek és a térítés megállapításának rendjét és mértékét belső szabályzatban kell rögzíteni.

(9) A költségvetési szerv közhatalmi, valamint közszolgáltatási és vállalkozási bevételeit – ideértve az eredeti bevételi előirányzatot meghaladó többletbevételeket is – az azok megszerzéséhez, a feladat ellátásához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó kiadásokkal, költségekkel együtt kell nyilvántartani, hogy annak alapján megállapítható legyen a bevételből, többletbevételből a költségvetési szerv által az Áht. és e rendelet előírásainak megfelelően felhasználható összeg (a továbbiakban: költségekkel korrigált bevétel és költségekkel korrigált többletbevétel), valamint a költségvetési szerv vállalkozási maradványa.

(10) Az Európai Unió költségvetéséből közvetlenül kapott támogatás összegét annak felhasználása időpontjában kell költségvetési bevételként és kiadásként elszámolni, ezen időpontig idegen pénzeszközként kell nyilvántartani.

82. § (1) A központi költségvetési szerv, illetve a központi vagy a fejezeti kezelésű előirányzat és az alapok kezelője által kötött visszterhes szerződésnek, adott megbízásnak, megállapodásnak, megrendelésnek, vagy más hasonló visszterhes magánjogi kötelemnek – függetlenül attól, hogy azt a saját költségvetése felhasználása vagy az általa kezelt központi vagy fejezeti kezelésű előirányzat, alap felhasználása során köti – az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell

(2) Ha a kötelezettségvállalás érvényességéhez a pénzügyminiszter jóváhagyása szükséges, a kötelezettségvállalás dokumentációjához csatolni kell ennek dokumentumát.

(3) A költségvetési szerv a külső személyi juttatások előirányzata, illetve a dologi kiadások között megtervezett szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevétele tétel előirányzatának terhére természetes vagy jogi személlyel, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezettel akkor köthet szerződést, ha

83. § (1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv készpénzt vehet fel a házipénztárába a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott esetekben.

(2) A házipénztárból elszámolási kötelezettséggel felvett készpénzelőleggel a készpénzt felvevőnek el kell számolnia a költségvetési szerv belső szabályzatában meghatározott módon.

84. § (1) A személyi juttatások magukban foglalják

(2) Rendszeres személyi juttatás a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak alapilletménye, illetménykiegészítése, illetménypótléka, valamint egyéb jogszabály alapján kötelezően járó vagy adható juttatásai, amelyek részükre rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre.

(3) Nem rendszeres személyi juttatás a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak részére a munkateljesítmény elismerésére szolgáló jogszabályok, kollektív szerződések, belső szabályzatok szerinti, a (2) bekezdésbe nem tartozó juttatások, költségtérítések, hozzájárulások, amelyek – a feltételek fennállása esetén – törvény alapján kötelező jellegűek, vagy nem kötelezőek, de megfelelő forrás rendelkezésre állása esetén lehetőség van kifizetésükre, vagy eseti, egyedi, alkalmanként megjelenő fizetési kötelezettségként jelentkeznek.

(4) A külső személyi juttatások körébe tartoznak

(5) A létszám a feladatok ellátását szolgáló álláshelyek száma, főfoglalkozású, teljes munkaidejű foglalkoztatottra átszámítva.

85. § (1) A rendszeres személyi juttatások előirányzatán tervezendő

(2) A nem rendszeres személyi juttatások között kell megtervezni

(3) A külső személyi juttatások között kell megtervezni a 84. § (4) bekezdésébe tartozó juttatásokat.

(4) Létszám személyi juttatási előirányzat nélkül, személyi juttatás az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerinti szükségletet meghaladóan nem tervezhető.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat a költségvetési szerv költségvetési javaslatának összeállításakor az akkor ismert állapot szerint kell megtervezni és az elemi költségvetés készítésekor véglegezni.

86. § (1) A költségvetésben jutalom, prémium címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából megtervezett előirányzat az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatára vetítve nem haladhatja meg

(2) Közintézet esetén az (1) bekezdés szerinti előirányzat forrása nem lehet központi költségvetésből származó támogatás.

(3) Önkormányzati közhatalmi költségvetési szerv az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott mértékű jutalmat tervezhet.

(4) A céljuttatás címén tervezhető előirányzat nem haladhatja meg

(5) A közszolgáltató költségvetési szerv a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 77. §-ának (1) bekezdése szerinti kereset-kiegészítés fedezetére a költségvetési törvényben meghatározott – a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatára vetített – mértéket tervezhet.

87. § A költségvetési szerv a személyi juttatások és a létszám előirányzatával – a rá vonatkozó munkajogi jogszabályi előírások figyelembevételével – önállóan gazdálkodik, a 89. §-ban foglalt korlátozásokkal önállóan állapítja meg a foglalkoztatottak létszámát, összetételét, munkaidő alapját.

88. § (1) A személyi juttatások jóváhagyott előirányzata év közben módosítható

(2) A közhatalmi bevételek körébe tartozó többletbevétellel – ha törvény vagy központi költségvetési szerv esetében kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – az Áht. 99. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak érvényesítésével, a tevékenység ellátását szolgáló, a jóváhagyott előirányzatokon felüli kiadások céljára növelhető a személyi juttatások előirányzata

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben megjelölt forrás terhére a létszám kizárólag határozott időre szóló foglalkoztatás mellett növelhető, közhatalmi költségvetési szerv esetén az Áht. 99. §-ának (2) bekezdésében és az e rendelet 89. §-ában foglaltaknak megfelelően.

(4) A költségvetési szerv a személyi juttatások egyes tételein megtervezett előirányzatok között a feladatváltozással, illetve a feladat-végrehajtással kapcsolatban saját hatáskörben átcsoportosítást hajthat végre azon előirányzatok kivételével, amelyek mértéke e rendeletben foglaltak alapján nem növelhető. Az átcsoportosítás a törvényi kötelezettségen alapuló juttatások kifizetését nem veszélyeztetheti.

89. § (1) A költségvetésben jóváhagyott létszám előirányzatát év közben

(2) Az (1) bekezdés a)–b) pontjában megjelölt közhatalmi költségvetési szerv a részére jóváhagyott létszám előirányzatát nem lépheti túl, saját hatáskörben semmilyen forrásból nem emelheti.

(3) A költségvetési szerv tervezett, illetve a módosított előirányzatát meghaladó többletbevételéből az éves személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok és létszám előirányzata

(4) A többletbevétel év közben akkor fordítható a költségvetési szerv állományába tartozók illetményemelésére, ha a bevétel tartós, és a következő évben a költségvetésben többletként megtervezik.

(5) Nem emelhető a személyi juttatások előirányzata az intézményi ellátási díjak, az alkalmazottak térítése, az alkalmazott, hallgató, tanuló stb. kártérítése és egyéb térítése, a felhalmozási és tőke jellegű bevételek, továbbá az átvett pénzeszközök előirányzatot meghaladó többletéből, kivéve, ha a bevétel a személyi juttatásból teljesítendő kiadást szolgál, vagy a megkötött szerződés, megállapodás költségterve személyi célú kifizetéseket tartalmaz.

(6) A fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv előirányzatát nem csökkentheti a miniszter által adományozott kitüntetések, elismerések pénzügyi fedezetének biztosítása céljából.

90. § (1) A személyi juttatások előirányzatából származó megtakarítás terhére tartós kötelezettség (ideértve az illetményemelést is) vállalható, ha a megtakarítás a létszám-előirányzat, létszámösszetétel, illetményszükséglet vagy a munkaidőalap évközi, tartós hatású csökkentéséből származik. Az előirányzat átmeneti megtakarítása terhére tartós kötelezettség nem vállalható.

(2) A betöltetlen álláshelyekre jutó személyi juttatások előirányzatával úgy kell gazdálkodni, hogy az álláshely az év bármely időpontjában betölthető legyen, és abból többletszükséglet a jóváhagyott előirányzathoz képest ne keletkezzék.

(3) Tárgyévben megvalósuló létszámcsökkenésnek minősül, ha a költségvetési szerv év közben úgy hajt végre létszámcsökkenést, hogy

(4) Nem minősül létszámcsökkenésnek a foglalkoztatási forma megváltoztatása vagy a költségvetési szerven belüli áthelyezés.

(5) Közintézmény, közintézet esetén a 85. § (2) bekezdés ac) pontja szerint jutalmazásra kifizethető együttes összeg – beleértve a jutalom előirányzatának felhasználását is, kivéve közintézetnél az eredményt, illetve eredménytartalékot, amennyiben annak fedezete pénzügyileg rendelkezésre áll – nem haladhatja meg az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatára vetítve

(6) A költségvetési szerv állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben díjfizetésére a költségvetési szerv által a feladatra vonatkozóan előzetesen írásban kötött szerződés e rendelet szabályai szerint igazolt teljesítése után kerülhet sor. A szerződésben ki kell kötni, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a költségvetési szerv állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett.

91. § A költségvetési szervek felújítási előirányzatának kezelése az irányító szerv által központilag,vagy a költségvetési szerv – ideértve a középirányító szervet is – által saját hatáskörben történhet. Központilag történő kezelés esetén az irányító szerv a jóváhagyott felújítási feladat forrását év közben, a szükséges mértékű előirányzat átcsoportosításával bocsátja a költségvetési szerv rendelkezésére. A felújítási előirányzat adott költségvetési évben központilag vagy a költségvetési szerv saját hatáskörében történő kezeléséről az irányító szerv a költségvetési tervezés során dönt, melyről a költségvetési szervet is értesíti.

92. § (1) A költségvetési szerv biztosítást köthet a tárgyi eszközeire, készleteire, továbbá jogszabály, vagy az irányító szerv által meghatározott veszélyes feladatot ellátó, a költségvetési szerv által foglalkoztatott személyekre, illetve veszélyes tevékenységekre.

(2) A költségvetési szerv az alkalmazottjának önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral szembeni tagdíjfizetési kötelezettségét – munkáltatói tagként – egészben vagy részben átvállalhatja, illetve adományt adhat.

(3) A költségvetési szerv a vele foglalkoztatotti jogviszonyban álló magán-nyugdíjpénztári tagdíját – jogszabályban meghatározott mértékig – kiegészítheti.

(4) A költségvetési szerv a (2)–(3) bekezdésben foglaltak mértékéről, a jogosultság feltételeiről belső szabályzatában rendelkezik.

93. § (1) A vállalkozási tevékenység megkezdése évének kivételével a vállalkozási tevékenység folyó évi bevételeiből nem számolható el felhalmozási kiadás – ideértve a tárgyi eszköz felújítást is – az államháztartáson kívülről átvett pénzeszköz terhére elszámolt felhalmozási kiadás kivételével, ha a felhalmozási jellegű felhasználási célt a szerződés tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem zárja ki, hogy a költségvetési szerv a vállalkozási tartalék terhére teljesítsen felhalmozási célú kiadást.

(3) Ha a vállalkozó közintézet kivételével a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek együttes összege egymást követő két évben meghaladja a ténylegesen teljesített – a költségvetési támogatást is magában foglaló – összbevétel egyharmadát, és a vállalkozások tartós fenntartására, illetve bővítésére lehetőség látszik, az alapító – központi költségvetési szervnél a pénzügyminiszter egyetértésével – dönt a költségvetési szervként való továbbműködésről és a vállalkozási tevékenység korlátozásáról, vagy a költségvetési szerv átalakításáról, illetve a vállalkozási részlegek leválasztásáról.

94. § (1) A költségvetési szerv vállalkozási tartalékot képez a vállalkozási tevékenységei együttes maradványának a befizetési kötelezettséggel csökkentett részéből.

(2) A vállalkozási tartalék – a következő sorrendben – felhasználható

(3) Amennyiben a vállalkozási maradvány negatív, a veszteséget elsősorban a korábbi évek során képzett és fel nem használt vállalkozási tartalékból kell fedezni. Ha a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységét megszünteti és a vállalkozási tevékenység negatív maradványára a korábbi években képzett és fel nem használt vállalkozási tartalék nem nyújt fedezetet, a veszteséget az alaptevékenységének ellátását szolgáló források terhére köteles rendezni.

(4) A helyi önkormányzati, helyi vagy országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv vállalkozási tartaléka felhasználásának további szabályait a helyi önkormányzat, illetve a helyi vagy országos kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete, illetve közgyűlése állapítja meg.

(5) A vállalkozási tartalék felhasználása sem közvetlen, sem közvetett költségvetési támogatási igénnyel nem járhat.

95. § (1) A tárgyévben a több év előirányzatait érintő tervezett kötelezettségvállalás előtt a központi költségvetési szerv az irányító szerve – a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alatt működő költségvetési szerv a pénzügyminiszter – engedélyét köteles kérni, ha a kötelezettségvállalás összegének

(2) Nem szükséges a pénzügyminiszter, illetve az irányító szerv engedélyét kérni

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségvállalásokról az irányító szervet tájékoztatni kell a kötelezettségvállalást követő munkanapon.

(4) Az Áht. alapján hosszú távúnak minősülő kötelezettségek vállalásának rendjéről, továbbá a többéves fizetési kötelezettséggel járó kötelezettségvállalások nettó jelenérték számításáról külön jogszabály rendelkezik.

96. § (1) Az Áht. 12/A. §-ának (7) bekezdése alkalmazása során a központi költségvetési szervnek akkor áll rendelkezésére a megfelelő pénzügyi fedezet, amennyiben

(2) Az Áht. 12/A. §-ának (6) bekezdése szerinti esetben a költségvetési szerv a Kormány engedélyét az irányító szerv útján kéri. A kormány-előterjesztésben ismertetni kell a beszerzés szükségességét alátámasztó körülményeket, a fedezet hiányának okait, továbbá csatolni kell a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, felhívás tervezetét, valamint a szerződéstervezetet és a közbeszerzési dokumentáció tervezetének egyéb lényeges dokumentumait.

(3) A Kormány az előterjesztett kérelem alapján dönt a fedezet biztosításáról és annak évenkénti összegéről. A költségvetési szerv a beérkezett ajánlatok alapján az eredményhirdetés előtt egyszer indítványozhatja a Kormány korábbi döntésének módosítását. Egyebekben az eljárás során az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezetnek a Kormány által megjelölt összeget kell tekinteni.

(4) A közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötéséről az irányító szervet tájékoztatni kell. Ha a szerződésből származó fizetési kötelezettségek nem érik el a Kormány határozatában biztosított összeget, az irányító szerv gondoskodik a jóváhagyott keret módosításáról szóló kormány-előterjesztés soron kívüli benyújtásáról.

(5) A Kormány által jóváhagyott fedezetet a megkötött szerződés szerint a tárgyévet terhelő összegig lehet a kincstári finanszírozás szabályai szerint a költségvetési szerv rendelkezésére bocsátani. Ha a Kormány által jóváhagyott fedezet meghaladja a megkötött szerződés szerint a tárgyévet terhelő összeget, a különbözet (4) bekezdés szerinti rendezéséig is csak a szerződés szerinti összeg bocsátható a költségvetési szerv rendelkezésére.

97. § (1) A vállalkozó közintézet által az Áht. 100/J. §-ának (8) bekezdése alapján kötelezően képzett tartalék mértéke a vállalkozási maradványának 3%-ából és a tárgyévben pénzügyileg teljesült közszolgáltatási bevételeinek 1%-ából áll. A vállalkozási maradvány terhére tartalékba helyezett összeg a vállalkozási maradványt csökkenti, annak összege után nem kell teljesíteni a központi költségvetés javára az Áht. 96. §-ának (2) bekezdésében előírt befizetési kötelezettséget.

(2) A vállalkozó közintézet az éves költségvetésében a közszolgáltatási bevételeinek (1) bekezdés szerinti hányadának felhasználási célját tartalékképzésként tervezi meg, amely a költségekkel korrigált közszolgáltatási bevételt csökkenti.

(3) A tartalékba

(4) A tartalék kizárólag az előre nem látható, illetve nem tervezett kiadások fedezetére használható fel, a vállalkozó közintézet belső szabályzatának rendelkezésétől függően a vezető testület vagy a gazdasági vezető döntése alapján.

98. § (1) A kincstári ügyfél közintézet, vállalkozó közintézet, közüzem a fejezetet irányító szerven keresztül igényelhet az Áht. 100/I. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint megelőlegezési, likviditási kölcsönt (e § alkalmazásában a továbbiakban: kölcsön). Az igény benyújtásának feltétele, hogy

(2) A benyújtott igényt a Kincstár tizenöt munkanapon belül bírálja el, és döntéséről a költségvetési szervet annak irányító szervén keresztül további három munkanapon belül értesíti. Ha a benyújtott igény az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelel, továbbá a Kincstár megítélése alapján az államháztartás likviditási helyzete a költségvetési szerv által igényelt összegű és futamidejű kölcsön nyújtását lehetővé teszi, a likviditási kölcsön nyújtásáról és annak feltételeiről – így különösen a (6) bekezdés szerinti számláról – a Kincstár, a költségvetési szerv és annak irányító szerve az igény elbírálásától számított harminc munkanapon belül írásban állapodik meg. Amennyiben a megállapodás e határidőn belül nem jön létre, a Kincstár döntése érvényét veszti.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásban a felek a költségvetési szerv által igényeltnél alacsonyabb összegű vagy rövidebb futamidejű kölcsön nyújtásában is megállapodhatnak. A költségvetési szerv igényétől történő ellenkező irányú eltérés nem megengedett.

(4) A kölcsön összege nem haladhatja meg a költségvetési szerv számára rendelkezésre álló pénzeszközökkel nem fedezett fizetési kötelezettségeinek összegét. A kölcsön futamideje legfeljebb tíz hónap, de legkésőbb az adott költségvetési év december 15-éig terjedő lehet.

(5) A költségvetési szerv az igénybe vett kölcsön után a Ptk. szerinti kamatot, valamint a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott díjat, a visszafizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén ezen felül a Ptk. szerinti késedelmi kamatot fizet a Kincstárnak.

(6) A kölcsön esedékes törlesztőrészleteinek megfizetése céljából a megállapodásban rögzített időpontokban a Kincstár az esedékes tartozás összegével megterheli a kölcsönt felvevő költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keretszámláját. Likvid fedezet hiányában a Kincstár a megállapodásban rögzített további időpontokban ismételten megkísérli az esedékes tartozás összegét a költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keretszámlájáról beszedni.

(7) Amennyiben a kölcsön futamidejének lejártát követő munkanapon a kölcsön visszafizetése az (5) bekezdésben foglalt módon teljes egészében nem volt behajtható, a tartozás fennmaradó összegével a Kincstár a (2) bekezdés szerinti megállapodásban megjelölt számlát terheli meg.

99. § (1) Az Áht. 100/I. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt értékpapír-beszerzés forrása a költségekkel korrigált államháztartáson kívüli közszolgáltatási bevétel, a c) pontjában foglalt támogatás forrása a költségekkel korrigált államháztartáson belülről és kívülről származó közszolgáltatási bevétel lehet. A közintézet, vállalkozó közintézet, közüzem a közszolgáltatási és vállalkozási bevételeit

(2) Az Áht. 100/I. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt értékpapír-vásárlás feltétele, hogy

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel teljesülését a Kincstár vizsgálja, a b)–d) pontban előírt feltételekről a költségvetési szerv vezetője nyilatkozik.

(4) Az Áht. 100/I. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt visszatérítendő támogatás nyújtásának feltétele, hogy

(5) A (4) bekezdés szerinti visszatérítendő támogatás érvényesen csak a költségvetési szerv és a gazdálkodó szervezet közötti írásos szerződést alapján nyújtható. A szerződésben rendelkezni kell

(6) Az (5) bekezdés c) pontja szerinti szankció meghatározása során kötelező annak kikötése, hogy a nem szerződésszerűen felhasznált támogatást az igénybevétel időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell visszafizetni.

(7) A visszatérítendő támogatás visszafizetését legkésőbb annak folyósításától számított hat hónapon belül meg kell kezdeni, az utolsó törlesztőrészlet visszafizetésének határideje nem haladhatja meg a visszatérítendő támogatás folyósításától számított egy évet.

(8) A visszatérítendő támogatást nyújtó költségvetési szerv a támogatás visszaköveteléséről nem mondhat le és a támogatást vissza nem térítendő támogatássá nem alakíthatja át. A gazdálkodó szervezet visszafizetési kötelezettségének nem teljesítése esetén az (5) bekezdés d) pontja szerinti biztosítékok érvényesítése kötelező.

(9) Az Áht. 100/I. §-ának (12) bekezdése és 100/J. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti fejlesztési hitel igény benyújtásáról a közüzem, vállalkozó közintézet öt napon belül köteles tájékoztatni az irányító szervét és a Kincstárt.

100. § (1) Az önállóan működő költségvetési szerv

(2) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv által az önállóan működő költségvetési szerv számára a 16. § szerint ellátott feladatok fedezetéül az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében és analitikus nyilvántartásaiban elkülönített előirányzatok szolgálnak, amelyet az önállóan működő költségvetési szerv érdekében használ fel.

(3) Az önállóan működő költségvetési szerv a számára az (1) bekezdés szerint a saját költségvetésében meghatározott előirányzatok felhasználásáért e rendelet előírásai szerint felel, ezen felül köteles feladatai ellátásáról, munkafolyamatai megszervezéséről oly módon gondoskodni, hogy az biztosítsa az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében részére a (2) bekezdés szerint megállapított előirányzatok gazdaságos, hatékony és takarékos felhasználását.

(4) A (2)–(3) bekezdésben foglaltak be nem tartása esetén az irányító szerv az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságot visszavonhatja, korlátozhatja, illetve elrendelheti a munkamegosztási megállapodás módosítását.

101. § (1) A 21. § (4) bekezdése szerint létrehozott jogi személyiségű szervezeti egység részelőirányzatainak legkisebb mértékét az irányító szerv a központi költségvetési szervvel a költségvetési szerv kincstári költségvetése megállapításával egyidejűleg, önkormányzati költségvetési szervvel az önkormányzat költségvetési rendeletének, határozatának elfogadását követően közli. Ha a jogi személyiségű szervezeti egységet év közben hozzák létre, a tárgyévben biztosítandó részelőirányzatok legkisebb mértékét az irányító szerv a költségvetési szerv alapító okiratának módosításával egyidejűleg közli.

(2) A költségvetési szerv vezetője a jogi személyiségű szervezeti egység részelőirányzatait központi költségvetési szerv esetén január 15-ig, önkormányzati költségvetési szerv esetén az önkormányzat költségvetési rendeletének, határozatának elfogadását követően közli a jogi személyiségű szervezeti egység vezetőjével. Ha a jogi személyiségű szervezeti egységet év közben hozzák létre, a törzskönyvi bejegyzést követő tizenöt napon belül kell közölni a jogi személyiségű szervezeti egység vezetőjével a megállapított részelőirányzatokat.

(3) A jogi személyiségű szervezeti egység részelőirányzatai között kell számba venni

(4) A részelőirányzatok felhasználásáról a költségvetési szerv elkülönített nyilvántartást köteles vezetni.

(5) A kincstári körbe tartozó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv jogi személyiségű szervezeti egysége részére a költségvetési szerv által az előirányzat-felhasználási keretszámlájáról továbbutalt összegek, valamint a jogi személyiségű szervezeti egység egyéb bevételeinek kezelésére a Kincstár az irányító szerv kérelmére előirányzat-felhasználási keretszámlát vezet.

(6) A költségvetési szerv vezetője a költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keret számlája felett rendelkezési jogot adhat a jogi személyiségű szervezeti egység vezetőjének, a jogi személyiségű szervezeti egység részelőirányzatainak megfelelő összeg erejéig. Az engedélyt a Kincstárhoz be kell jelenteni.

(7) A (6) bekezdés szerinti engedély hiányában a jogi személyiségű szervezeti egység a számára biztosított részelőirányzatok felett a felhasználási jogosultságot

(8) A költségvetési szerv belső szabályzata a jogi személyiségű szervezeti egység gazdálkodásának, az általa vezetett nyilvántartásoknak és a költségvetési szerv gazdasági szervezete irányába teljesített adatszolgáltatások rendjének részletszabályait is tartalmazza, valamint megjelöli a kötelezettségvállalási jogot gyakorló, továbbá az ellenjegyzés, szakmai teljesítés igazolás, utalványozás, érvényesítés feladatainak ellátásáért felelős, a jogi személyiségű szervezeti egységnél munkát végző személyeket.

(9) A jogi személyiségű szervezeti egységnek a költségvetési szerv költségvetési javaslatának összeállítása, valamint költségvetésének kialakítása során érvényesülő jogairól, feladatairól a költségvetési szerv belső szabályzata rendelkezik.

(10) Jogszabályi előírás, valamint a költségvetési szerv belső szabályzataiban foglalt rendelkezések megsértése esetén a költségvetési szerv a jogi személyiségű szervezeti egység részelőirányzatai felett a rendelkezési jogosultságot visszavonhatja, illetve korlátozhatja. Az intézkedés a jogi személyiségű szervezeti egység által érvényesen vállalt kötelezettségek teljesítését nem befolyásolja.

102. § (1) A jogi személyiségű szervezeti egység adóköteles tevékenységet – így különösen külön törvény szerint adó alól nem mentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, munkaerő foglalkoztatása – csak a költségvetési szerv képviseletében, a költségvetési szerv adószámán folytathat. Adóköteles tevékenység a jogi személyiségű szervezeti egység nevében nem végezhető.

(2) Közbeszerzési eljárás ajánlattevőjeként a jogi személyiségű szervezeti egység csak a költségvetési szerv képviseletében eljárva jelenhet meg. A szerződés teljesítése az (1) bekezdésnek megfelelően történik.

(3) A jogi személyiségű szervezeti egység nem adóköteles tevékenységet – így különösen áru vagy szolgáltatás megrendelése, támogatás nyújtása, nem adóköteles tevékenység más számára történő ellátása – az e rendeletben, más jogszabályban, illetve a költségvetési szerv alapításáról rendelkező határozatban meghatározott korlátozásokkal saját nevében és javára végezhet, a rendelkezésére bocsátott részelőirányzatok terhére. Közbeszerzési eljárásban saját nevében ajánlatot a jogi személyiségű szervezeti egység a Kbt. előírásai szerint kérhet.

(4) Amennyiben a jogi személyiségű szervezeti egységet létrehozó jogszabály, illetve határozat másként nem rendelkezik, a jogi személyiségű szervezeti egység által nyújtott támogatásokra a költségvetési szervekre irányadó szabályok vonatkoznak azzal, hogy ahol jogszabály az egy szervezetnek nyújtható támogatások összegére nézve korlátozást tartalmaz, a jogi személyiségű szervezeti egység és a költségvetési szerv által azonos időszakban nyújtott támogatást egybe kell számítani.

(5) Amennyiben a jogi személyiségű szervezeti egységet létrehozó jogszabály, illetve határozat másként nem rendelkezik, a jogi személyiségű szervezeti egység az államháztartás alrendszeréből nyújtott, a költségvetés összeállítása során figyelembe nem vett támogatások, támogatásértékű bevételek, továbbá az államháztartáson kívülről átvett pénzeszközök kedvezményezettje lehet. Ilyen esetben a támogatást nyújtó, pénzeszközt átadó fél, továbbá a költségvetési szerv és a jogi személyiségű szervezeti egység által együttesen vállalt megállapodás megkötése szükséges, amelyben a költségvetési szerv kizárólag arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatás, támogatásértékű bevétel, átvett pénzeszköz összegével a jogi személyiségű szervezeti egység részelőirányzatait módosítja, továbbá a felhasználás elszámoltatásában, és a fel nem használt, továbbá a nem rendeltetésszerűen felhasznált támogatás, támogatásértékű bevétel, átvett pénzeszköz visszatérítésében közreműködik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra az esetre is, ha a jogi személyiségű szervezeti egység feladatellátási megállapodás alapján jut forráshoz.

103. § (1) Központi költségvetési szerv jogi személyiségű szervezeti egysége az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 28. §-ának (3)–(4) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával a részére biztosított részelőirányzatok felhasználása során vagyonkezelői jogot szerezhet a működéséhez szükséges immateriális jószág, ingó tárgyi eszköz, készlet felett, illetve azokat – amennyiben külön törvény alapján az nem eredményez adóalanyiságot – értékesítheti. A központi költségvetési szerv belső szabályzata az értékesítés feltételeként előírhatja a költségvetési szerv vezetőjének egyetértését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eszközökre a központi költségvetési szerv jogi személyiségű szervezeti egysége bérleti vagy más használatot biztosító jogviszonyt a költségvetési szerv belső szabályzatában foglalt külön felhatalmazás alapján létesíthet.

(3) Az (1) bekezdés alapján történt beszerzésekről, értékesítésekről, illetve a (2) bekezdés szerinti jogviszony létesítéséről, megszűnéséről a költségvetési szerv belső szabályzataiban foglaltak szerint tájékoztatni kell a költségvetési szerv gazdasági szervezetét.

(4) A Vtv. 28. §-ának (5) bekezdése szerinti jogügylet kedvezményezettje a jogi személyiségű szervezeti egység is lehet. Ilyen esetben a vagyonkezelői szerződést az állami vagyonkezelő szervezet a jogi személyiségű szervezeti egységgel köti, a költségvetési szerv egyidejű tájékoztatásával. Egyebekben vagyonkezelői szerződés csak a központi költségvetési szervvel köthető.

(5) Jogi személyiségű szervezeti egység gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és abban részesedést nem szerezhet, azonban az alapításkor, részesedésszerzéskor a költségvetési szerv képviseletében eljárhat, amennyiben az alapításra, részesedésszerzésre a költségvetési szerv egyébként saját nevében jogosult.

(6) Önkormányzati költségvetési szerv jogi személyiségű szervezeti egysége az önkormányzat rendeletében foglaltak szerint gyakorolhatja az (1)–(5) bekezdésben meghatározott jogokat.

104. § A jogi személyiségű szervezeti egységre is alkalmazni kell az Áht. 100/E. §-ának (1) bekezdésében és a 100/I. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabályokat.

105. § (1) Az országos kisebbségi önkormányzat hivatala

(2) Hivatalvezetőnek igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, okleveles közgazdász képesítéssel, vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, a pénzügyi források és a vagyon mértékének megfelelő vezetési-szervezési és pénzügyi-gazdasági ismeretekkel, szakmai és vezetői gyakorlattal rendelkező, pályázati úton kiválasztott természetes személy nevezhető ki. A hivatalvezető egyidejűleg csak egy országos kisebbségi önkormányzat részére láthat el hivatalvezetői feladatokat, a helyettesítés kivételével.

(3) A hivatalvezető hatáskörébe tartozik:

(4) A hivatalvezető a Nek. tv. 35. §-ának (7) bekezdésében foglaltak végrehajtása során szervezi és lebonyolítja a leköszönő és az új elnök közötti szabályszerű átadást és átvételt.

(5) A hivatalvezető ellátja a Nek. tv. 39/B. §-ának (5)–(7) bekezdésében meghatározott feladatokat, ezekről az újonnan alakuló országos kisebbségi önkormányzat alakuló közgyűlésén beszámol. A beszámoló elfogadásáról a közgyűlés határoz, legkésőbb a Nek. tv. 39/B. §-ának (7) bekezdése szerinti számadás elfogadásakor.

(6) A hivatalvezető az országos kisebbségi önkormányzat megszűnése esetén a Nek. tv. 47. §-ának (9) bekezdésével összhangban köteles azonnal

(7) A (6) bekezdés szerinti feladatok elvégzése céljából a hivatalvezető a megszűnő országos kisebbségi önkormányzat könyveit a megszűnés napjával lezárja, majd az éves költségvetési beszámolóval azonos tartalmú beszámolót készít, melyet az érintett helyi önkormányzat, az oktatásért felelős miniszter, vagy a kisebbségpolitikáért felelős állami szerv rendelkezésére bocsát.

(8) A megszűnő országos kisebbségi önkormányzat vagyonának ideiglenes kezelője az átvett vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, másnak kezelésre át nem adhatja, használatáról, hasznainak szedéséről, a helyébe lépő vagyonról az újonnan megalakuló országos kisebbségi önkormányzat felé elszámol.

(9) A megszűnő országos kisebbségi önkormányzat vagyonának ideiglenes kezelői a (7) bekezdés szerinti beszámoló kézhezvételétől számított tizenöt napon belül együttműködési megállapodást kötnek azzal a céllal, hogy az önkormányzati vagyon összehangolt kezelését, az intézmények folyamatos működését, a kisebbségi közügyek ellátását biztosítsák.

106. § Az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése dönthet a központosított illetményszámfejtés igénybevételéről, erről az országos kisebbségi önkormányzat elnöke a Kincstárt értesíti. A központosított illetményszámfejtéssel kapcsolatos feladatokat a Kincstár ingyenesen látja el.

107. § Az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése dönt – a Nek. tv. 39/E. §-ában és 39/F. §-ának (1) bekezdésében meghatározott keretek között – vállalkozás létesítéséről, illetve vállalkozásban való részvételről.

108. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok közül

(2) A fejezeti kezelésű előirányzatok közül nem tartoznak a feladatfinanszírozási körbe

109. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok feladatfinanszírozási körbe nem tartozó előirányzatai és az elkülönített állami pénzalapok nem alanyi jogon nyújtott ellátások, támogatások folyósítására, kedvezmények megtérítésére szolgáló előirányzatai (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: előirányzatok) felhasználására a 110–131. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Az előirányzatok pályázati rendszer keretében történő felhasználása során a 132–136. §-ban meghatározott szabályokat is alkalmazni kell.

(2) A XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztési Operatív Program, 4. JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök jogcím, valamint a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program 1. A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése jogcím terhére megvalósuló 1.3. intézkedés tekintetében az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően kizárólag a 112. § (2) és (9)–(10) bekezdése, a 113. § (2) bekezdés dab) pontja, a 113. § (3) bekezdés a) pontja, a 114. § (1) és (3) bekezdése, a 120. §, a 121. § (1)–(3) bekezdése, a 124. § (9) bekezdése, a 125. § (4) bekezdése, a 127. §, a 130. §, valamint a 135. § előírásait kell – e programok sajátosságainak megfelelően – alkalmazni.

(3) A 7. számú mellékletben megjelölt előirányzatok, részelőirányzatok, felhasználási jogcímek (a továbbiakban együtt: azonos célú előirányzatok) felhasználása során – a Területi Együttműködés előirányzatra külön jogszabályokban meghatározott eltérésekkel, továbbá a (2) bekezdésre is figyelemmel – a 110–136. §-ok rendelkezéseit a 137–153. §-ban foglalt eltérésekkel, kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(4) A fejezetet irányító szerv törvényben vagy kormányrendeletben foglaltak alapján a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos jogait – így különösen a 14. § (2) bekezdés g)–h) pontjában foglalt jogosítványokat – középirányító szervre átruházhatja.

(5) A fejezetet irányító szerv egyes fejezeti kezelésű előirányzatokra nézve az Áht. 24. §-ának (9)–(10) bekezdése szerinti jogszabályban kijelölheti azt a kezelő szervet, amelynek előirányzat-átcsoportosítás nélkül átadja a fejezeti kezelésű előirányzat felett gyakorolt jogai és kötelezettségei – így különösen pályázat kiírása, a 112. § (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti okirat kiadása és visszavonása vagy szerződés megkötése, módosítása, az attól történő elállás, annak felmondása, utalványozás, beszámoltatás, felhasználás ellenőrzése, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelése, a könyvvezetési és beszámolási kötelezettségek teljesítése – meghatározott körét. A jogszabályban tételesen meg kell határozni az érintett fejezeti kezelésű előirányzatokat, valamint az átadott jogosultságok és kötelezettségek körét. A kezelő szervre nem lehet átruházni a fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésével és megváltoztatásával összefüggő feladatokat, valamint a fejezetet irányító szerv beszámolási kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos felelősséget.

(6) Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások rendelkezésre bocsátása külön jogszabályban foglaltak szerint, közreműködő szervezeten keresztül történhet.

(7) Az Áht. 24. §-ának (9)–(10) bekezdése szerinti belső normát a fejezetet irányító szerv vezetője a fejezeti kezelésű előirányzatok 20. § (4) bekezdése szerinti szabályzataként adja ki, amelyben rendelkezni kell különösen a fejezeti kezelésű előirányzatok megváltoztatásának, a támogatói döntések meghozatalának és a kötelezettségek vállalásának belső egyeztetési és engedélyezési eljárási, továbbá dokumentációs szabályairól, határidőiről, a pénzügyi teljesítés, a beszámoltatás, ellenőrzés feladatainak rendjéről, mindezek határidőiről, szervezeti megosztásáról és az egyes szervezeti egységek feladatairól. A szabályzat hiányában a Kormány – a pénzügyminiszter javaslatára – elrendelheti az érintett fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának felfüggesztését.

110. § (1) Az előirányzatok felhasználása elsősorban – a költségvetési törvényben vagy az elkülönített állami pénzalap felhasználásáról rendelkező jogszabályban foglalt előírások szerint – közvetlenül

(2) Az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetésből nyújtott támogatások (1) bekezdés a) pontja szerinti közvetlen felhasználása a 109. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közreműködő szervezet bevonásával történhet.

(3) Az előirányzatok közvetett felhasználása

(4) A fejezeti kezelésű előirányzatok (1) bekezdés szerinti közvetlen felhasználása, továbbá a lebonyolítás céljából átadott előirányzat rendelkezésre bocsátása kincstári körbe tartozók részére a kincstári finanszírozás általános szabályai szerint előirányzat-átcsoportosítással vagy közvetlenül teljesített kifizetéssel, kincstári körön kívüli természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek javára minden esetben közvetlenül teljesített kifizetéssel történik. Az elkülönített állami pénzalapok esetében a felhasználás, rendelkezésre bocsátás közvetlen kifizetéssel történik.

(5) A költségvetésből nyújtott támogatás és a lebonyolítás céljából átadott előirányzat felhasználására nézve elkülönített számviteli nyilvántartást kell előírni a kedvezményezett, illetve a (3) bekezdés szerinti feladatot megvalósító szervezet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: lebonyolító) részére.

111. § (1) A lebonyolítás céljából átadott előirányzat felett kötelezettségvállalási jogot gyakorló személy a lebonyolítóval – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – megállapodást köt a lebonyolítás céljából átadott előirányzat felhasználásáról. A megállapodás kötelezettségvállalásnak minősül, annak dokumentumában rögzíteni kell az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, így különösen a feladat konkrét meghatározását, a lebonyolítót a (3) bekezdés szerint megillető részt, a felhasználás határidejét, valamint az elszámolással kapcsolatos szabályokat. Ha a 110. § (3) bekezdés b) pontja szerinti feladattal a fejezetet irányító szerv nem az irányítása alá tartozó költségvetési szervet kíván megbízni, a megállapodás megkötése és az előirányzat átcsoportosítása a 112. § (4) bekezdésében foglalt szabályok szerint történik.

(2) A 110. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt feladatot a fejezetet irányító szerv mint költségvetési szerv is lebonyolíthatja. Ebben az esetben, valamint az elkülönített állami pénzalapból a kezelő szervnek történő pénzeszközátadás esetén az (1) bekezdés szerinti megállapodást és a (6) bekezdés szerinti elszámolást az irányító szerv belső szabályzatában arra kijelölt személy által aláírt intézkedés helyettesíti.

(3) A lebonyolítás céljából átadott előirányzat összegét úgy kell meghatározni, hogy az a lebonyolítónál a megvalósított feladat ellátásához szükséges, várhatóan felmerülő és igazolható költségek forrását

(4) Ha a lebonyolítónál a megvalósított feladat ellátásával kapcsolatban várhatóan nem merül fel költség, a lebonyolítás céljából átadott előirányzat összegének megállapításakor a (3) bekezdés szerinti hányad nem vehető figyelembe.

(5) A (3) bekezdés szerinti hányadot a lebonyolítás céljából átadott előirányzat többi részétől a lebonyolító elkülönítetten tartja nyilván.

(6) A feladat elvégzésének határidejét követően a lebonyolító a lebonyolítás céljából átadott előirányzattal – ideértve a (3) bekezdés szerinti hányad felhasználását is – elszámol. Az elszámolás során a lebonyolítás céljából átadott előirányzat fel nem használt részét, valamint a nem rendeltetésszerűen felhasznált részének megfelelő összeget

112. § (1) A támogatási kérelem, pályázat (a továbbiakban együtt: támogatási igény) elbírálásáról és elfogadásáról a költségvetésből nyújtott támogatást biztosító jogszabályban, ennek hiányában a 20. § (4) bekezdése szerinti szabályzatban megjelölt személy, illetve testület dönt. A támogatási igény elbírálása és elfogadása (a továbbiakban: támogatási döntés) esetén az előirányzat felett kötelezettségvállalási jogkört gyakorló, illetve a (2) bekezdés szerinti okirat, szerződés kiadására, megkötésére jogosult szerv, illetve személy – a 110. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben ideértve a lebonyolítót is – (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: támogató, vagy azonos célú előirányzat kezelője) az e rendelet V. fejezetének szabályai alapján írásban gyakorolja a kötelezettségvállalási jogát a támogatási döntésben szereplő feltételekkel.

(2) A támogató a támogatási döntés alapján a költségvetésből nyújtott támogatást jogszabályban meghatározott módon biztosítja, így

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti jogszabály a költségvetésből nyújtott támogatás biztosításának módjáról nem rendelkezik, arról – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – e rendelet előírásainak megfelelően a Ptk. szerint magánjogi szerződésnek minősülő támogatási szerződésben kell megállapodni a kedvezményezettel.

(4) Ha a más fejezetbe sorolt, kincstári körbe tartozó kedvezményezett részére a költségvetésből nyújtott támogatás rendelkezésre bocsátása előirányzat-átcsoportosítással történik, arról az 55. § (6) bekezdése szerinti megállapodásban kell rendelkezni. A megállapodásnak az 55. § (6) bekezdésében foglaltakon felül a (6) bekezdésben foglalt feltételekről is rendelkeznie kell.

(5) A támogató a támogatási döntés meghozatalát követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a támogatási igény benyújtóját a támogatási döntésről. Az értesítésben közölni kell a támogatói okirat kiadásának tervezett időpontját, vagy a támogatási szerződés megkötésére megfelelő – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában legfeljebb harminc napos – határidőt kell megállapítani.

(6) A támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzíteni kell az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, amennyiben azokról jogszabály nem rendelkezik, így különösen

(7) A támogatási szerződés jogszabály által nem rendezett kérdéseket is szabályozhat. A támogatói okirat kizárólag jogszabályi rendelkezésen, illetve a kedvezményezett korábbi előzetes nyilatkozatán alapuló kérdésekről rendelkezhet.

(8) Támogatási szerződés alkalmazása esetén, ha a kedvezményezett mulasztásából a támogató által az (5) bekezdés szerint meghatározott határidőtől számított további harminc napon belül nem kerül sor a szerződéskötésre, a támogatási döntés érvényét veszti. Ha a kedvezményezett mulasztása a támogató megítélése szerint méltányolható okból származik, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a szerződéskötésre az általa megállapított határidőt követő harminc napon belül az eredeti határidőnél nem hosszabb időtartamú új határidőt állapíthat meg.

(9) A támogatót az előirányzatok felhasználása során – a kizárólag határon túli kedvezményezetteknek biztosított költségvetésből nyújtott támogatások kivételével – adatszolgáltatási kötelezettség terheli a Kincstár által működtetett monitoring rendszer felé a 138. § (2) bekezdésében, a 143. §-ban, a 145. § (2)–(3) bekezdésében és a 149. §-ban foglaltak szerint. Az egyedi döntés alapján biztosított költségvetésből nyújtott támogatások esetén a 138. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatást a tervezett egyedi döntési keretre, támogatónként összevontan kell megadni.

(10) A támogató a költségvetésből nyújtott támogatásokkal kapcsolatos valamennyi dokumentumot köteles a kedvezményezett utolsó beszámolójának és kifizetési igénylésének támogató általi jóváhagyásától számított legalább tíz évig megőrizni.

113. § (1) A támogatói okirat kiadásához vagy a támogatási szerződés megkötéséhez a kedvezményezettnek a támogatóhoz be kell nyújtania a (2)–(3) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, dokumentumokat a (4)–(6) bekezdésben foglalt szabályok figyelembevételével. A nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásának határideje a (2) bekezdés c)–d) pontja szerinti nyilatkozatok esetén a támogatási döntés meghozatalának, egyéb nyilatkozatok, dokumentumok esetén a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének napja. Támogatási szerződés alkalmazása esetén nem szükséges a (2) bekezdés a)–b) és e)–k) pontja szerinti nyilatkozatok benyújtása, ha a kedvezményezett a nyilatkozatokat a támogatási szerződés szövegébe foglalva teszi meg.

(2) A kedvezményezettől írásbeli nyilatkozatot kell kérni

(3) A támogatási igényhez szükség esetén csatolni kell

(4) A (2)–(3) bekezdés alapján benyújtott dokumentumok kiállításának dátuma – a (3) bekezdés d) pontjában foglaltak kivételével – nem lehet a támogatási igény benyújtásának napjától számított harminc napnál régebbi.

(5) Központi költségvetési szerv vagy a támogató tulajdonában álló, vagy általa alapított gazdálkodó szervezet támogatási igénye esetében – ideértve azt az esetet is, ha a támogató a gazdálkodó szervezet felett alapítói, illetve tulajdonosi (tagsági, részvényesi, szavazatelsőbbségi) jogokat gyakorol – nem kell csatolni az (1)–(2) bekezdésben nevesített azon nyilatkozatokat, dokumentumokat, illetve nem kell a támogatási szerződésben megtenni azokat a nyilatkozatokat, amelyek olyan tények fennállását tanúsítják, amelyekről a támogatónak egyébként hivatalos tudomása van.

(6) Külföldi kedvezményezett esetén – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a (2) bekezdés b)–e) és j) pontja a magyarországi köztartozások, munkaügyi kapcsolatok és forgalmi adó tekintetében alkalmazandóak, a b) pontban meghatározott megszüntetésre irányuló eljárás a kedvezményezett saját jogának szabályai alapján értelmezendő.

114. § (1) Nem adható ki támogatói okirat és nem köthető támogatási szerződés azzal, aki

(2) Ha a támogató a költségvetésből nyújtott támogatás feltételeként előírja, hogy a támogatás igénylőjének meghatározott nagyságrendű saját forrással kell rendelkeznie, nem tekinthető saját forrásnak az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás, kivéve a támogatást igénylő költségvetési szervnek vagy irányító szervének költségvetésében az adott célra előirányzott összeget, továbbá az Önkormányzati Önerő Alapból a részben európai uniós forrásból finanszírozott projektek megvalósításához nyújtott támogatást.

(3) Nem biztosítható költségvetésből nyújtott támogatás annak, aki az előző években a támogató által azonos célra biztosított költségvetésből nyújtott támogatás felhasználásával a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt kötelezettségét megszegve még nem számolt el.

115. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Kszt. 1. §-ának (2) bekezdése alapján központi államigazgatási szervnek minősülő költségvetési szerv javára a kormányzati beruházás és felújítás, továbbá az európai uniós források technikai segítségnyújtási prioritásaiból finanszírozott tevékenységek kivételével kizárólag új feladat ellátására, illetve a meglévő feladatok növekedésével összefüggő kiadások finanszírozására adható fejezeti kezelésű előirányzat terhére költségvetésből nyújtott támogatás. E rendelkezés nem akadálya annak, hogy a költségvetési szerv lebonyolítás céljából átadott előirányzatok lebonyolítója legyen.

(2) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére magyarországi székhelyű társadalmi szervezetek, alapítványok részére a költségvetésből nyújtott támogatás pályázati rendszeren kívül történő biztosításáról szóló döntési jogosultság – amennyiben a kedvezményezett kijelöléséhez és a költségvetésből nyújtott támogatás mértékének megállapításához az Áht. 100/F. §-ának (2)–(4) bekezdése szerint nem kell a Kormány jóváhagyását kérni – a miniszter, a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó fejezetek esetén a fejezetet irányító szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik. A miniszter a döntés jogát kizárólag az államtitkárra ruházhatja át vagy e jogkörében kizárólag az államtitkár helyettesítheti.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a támogatói okirat kiadását vagy a támogatási szerződés megkötését követően a költségvetésből nyújtott támogatás adatait (a kedvezményezett neve, szervezeti formája, a támogatást odaítélő szerv és a döntéshozó neve, a költségvetési fejezet neve, ÁHT azonosítója, a kedvezményezett székhelye, adószáma, a költségvetésből nyújtott támogatás célja és összege, a támogatási döntés dátuma, a támogatói okirat vagy a támogatási szerződés száma, a megvalósítás helyszíne) negyedévente továbbítani kell a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszternek. A szolgáltatott adatokról a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter a Kormány számára negyedévente összefoglaló jelentést készít.

116. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatból a támogatási döntésekhez szükséges szakértői munkára vagy a támogatási döntések meghozatalára az Áht. 24/A. §-a alapján felállított testület (e § alkalmazásában a továbbiakban: Testület) működésére, tagjainak jogállására az e §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A Testület döntéseit – ideértve a költségvetésből nyújtott támogatásokat előkészítő szakértői véleményt is – a tagok részvételével megtartott ülésen hozza. A Testület ülése határozatképes, amennyiben azon a leadható szavazatok legalább 50%-át plusz egy szavazatot megtestesítő tag jelen van.

(3) A Testület ülésein elhangzottakról és a meghozott támogatási döntésekről emlékeztetőt kell készíteni.

117. § Nem adható ki támogatói okirat és nem köthető támogatási szerződés, ha az a következő évek előirányzatai terhére jelent kötelezettségvállalást, és

118. § (1) A támogatói döntés meghozatalának feltétele, hogy

(2) A támogató felelős a Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése alá tartozó költségvetésből nyújtott támogatások minősítéséért és halmozott költségvetésből nyújtott támogatások esetén a külön jogszabály szerinti támogatási intenzitás mértékének betartásáért.

119. § (1) A támogatói okiratban, támogatási szerződésben rendelkezni kell a visszafizetési kötelezettséggel kapott költségvetésből nyújtott támogatás és a támogatói okirat visszavonása vagy a támogatási szerződés felmondása, az attól történő elállás esetén visszafizetendő költségvetésből nyújtott támogatás visszafizetésének biztosítékairól. A támogató ettől az előleg igénybevételére nem jogosult és egyösszegű utófinanszírozással biztosított költségvetésből nyújtott támogatás kedvezményezettje, továbbá a támogató irányítása alá tartozó költségvetési szerv kedvezményezett esetén eltekinthet.

(2) A visszafizetési kötelezettséggel kapott költségvetésből nyújtott támogatás és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének biztosítéka lehet a kedvezményezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legalább harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt, vagy bármely olyan eszköz – így különösen zálogjog kikötése, bankgarancia, óvadék –, amely biztosítja, hogy a támogató a költségvetésből nyújtott támogatás visszafizetésére vonatkozó igényét maradéktalanul, a lehető legrövidebb időn belül eredményesen tudja érvényesíteni.

(3) A kikötött biztosítékok rendelkezésre állását legkésőbb a költségvetésből nyújtott támogatás első folyósítását megelőzően kell biztosítani. A biztosítékoknak a támogatási jogviszony alapján fennálló kötelezettségek megszűnéséig rendelkezésre kell állniuk.

(4) Más fejezetbe tartozó központi költségvetési szerv kedvezményezett esetén a kedvezményezett irányító szervének az 55. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatát a visszafizetés biztosítékának kell tekinteni.

120. § (1) A támogató jogosult – az általa meghatározott egyéb esetek mellett – a támogatási szerződéstől elállni, azt felmondani, illetve támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatás visszavonásáról rendelkezni, ha az alábbiakban foglalt feltételek közül legalább egy bekövetkezik:

(2) Az e rendelet szabályai szerint alkalmazott szankciók mellett a fejezetet irányító szerv vezetőjének külön írásos döntésével a kedvezményezett meghatározott időre – de legfeljebb öt évre – kizárható az érintett előirányzatok támogatási rendszeréből, ha

(3) A (2) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a támogató értesíti a fejezetet irányító szerv vezetőjét, egyben javaslatot tesz a kedvezményezett érintett előirányzatok támogatási rendszeréből történő kizárására, vagy annak mellőzésére.

(4) A fejezetet irányító szerv vezetője – a jogszabály alapján alanyi jogon járó költségvetésből nyújtott támogatások kivételével – jogosult a támogatási rendszerében további szankciókat meghatározni, és a kedvezményezett kötelezettségeinek nem teljesítése esetén azokat érvényesíteni. A szankciók fajtáit és az alkalmazásuk elrendelése során érvényesítendő főbb szempontokat jogszabályban kell meghatározni.

121. § (1) Ha a 120. § (1) bekezdés a), c)–d), vagy f) ponjában meghatározott bármely körülmény bekövetkezik, a támogatott tevékenység összköltsége a tervezetthez képest csökken, a kedvezményezett adólevonási jogosultságában, illetve más adataiban, vagy a költségvetésből nyújtott támogatás egyéb – a pályázati felhívásban meghatározott, a támogatási igényben ismertetett, vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzített – feltételeiben változás következik be, a kedvezményezett a tudomására jutástól számított nyolc napon belül köteles azt írásban bejelenteni a támogatónak. A bejelentést követően a támogató a támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzített határidőn belül megteszi az általa nyilvántartott adatok megváltoztatására, a költségvetésből nyújtott támogatás feltételeinek módosítására, a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben meghatározott esetekben annak visszavonására, az attól történő elállásra, annak módosítására, felmondására, továbbá a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére, illetve más szükséges eljárás lefolytatására irányuló intézkedéseket.

(2) Támogatói okirat alkalmazása esetén a költségvetésből nyújtott támogatás visszavonása külön okirat kiadásával és a kedvezményezett részére történő megküldésével történik. A támogatási szerződés felmondásáról, az attól történő elállásról a támogató írásban értesíti a kedvezményezettet.

(3) A támogatói okirat vagy a támogatási szerződés csak abban az esetben módosítható, ha a támogatott tevékenység az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a módosítás – a vis maior helyzetek kivételével – nem irányulhat a támogatási döntésben meghatározott összegen felüli többlet költségvetésből nyújtott támogatás biztosítására.

(4) Amennyiben a támogatott tevékenység összköltsége csökken a tervezetthez képest, a költségvetésből nyújtott támogatás összegét az összköltség csökkenésének arányában csökkenteni kell, több forrás esetén az eredeti arányoknak megfelelően.

122. § (1) A Kincstár a köztartozások figyelemmel kísérése érdekében az e fejezet rendelkezései alapján bejelentett költségvetésből nyújtott támogatások kedvezményezettjeinek az Áht. 18/C. §-ának (14) bekezdésében meghatározott adatait – a kedvezményezettek előzetes írásbeli hozzájárulása alapján – elektronikus úton megküldi az Áht. 18/C. §-ának (13) bekezdése szerinti adóhatóságok (a továbbiakban: adóhatóságok) részére.

(2) Az adóhatóságok az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján tájékoztatják a Kincstárt, amennyiben a kedvezményezettnek az adatszolgáltatást megelőző hónap utolsó napjáig esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása, illetve behajthatatlanság miatt törölt köztartozása van, vagy azt megfizette, illetve arra fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) kapott. A tájékoztatás elektronikusan, a Kincstár és az adóhatóságok közötti megállapodásban rögzített időpontban és adatstruktúrában történik. A Kincstár a monitoring rendszer felé e fejezet előírásai szerint bejelentett költségvetésből nyújtott támogatások esetén a 8. számú melléklet 5.2. pontjában megjelölt jogosultakat elektronikus úton tájékoztatja a vonatkozó köztartozási információkról.

(3) A költségvetésből nyújtott támogatás utalványozója, folyósítója, a XIX. Uniós fejlesztések fejezetből európai uniós forrásból finanszírozott költségvetésből nyújtott támogatások esetén a közreműködő szervezet, annak hiányában az irányító hatóság (a továbbiakban együtt: a támogatások folyósítója) a kedvezményezett hozzájáruló nyilatkozata alapján közvetlenül fordulhat az adóhatóságokhoz a kedvezményezettek köztartozás-mentességének ellenőrzése céljából az (1) bekezdés alapján nem bejelentett előirányzatok esetében. A megkeresés elektronikus úton, az adóhatóságok által meghatározott formában történik. Kötelező az adóhatóságok – általuk meghatározott formában történő – közvetlen megkeresése abban az esetben, ha – a Kincstár által az (1) bekezdés szerint teljesített bejelentés időigényét is figyelembe véve – az utalványozás tervezett időpontjáig a támogatás folyósítójánál rendelkezésre álló legutóbbi, a (2) bekezdés szerint fogadott adatszolgáltatás tartalmának kialakítása során a kedvezményezett köztartozás-mentessége még nem volt vizsgálható és a kedvezményezett nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(4) Abban az esetben, ha a kedvezményezett az Áht. 13/A. §-ának (5) bekezdése alapján megtagadja a hozzájáruló nyilatkozat megadását, a támogatás folyósítója a költségvetésből nyújtott támogatást, illetve annak részleteit abban az esetben folyósíthatja, ha a kedvezményezett benyújtja hozzá az állami adóhatóság, vámhatóság, a székhely, illetve lakhely szerinti önkormányzati adóhatóság harminc napnál nem régebbi igazolását arról, hogy nincs nyilvántartott adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása. Nem szükséges az igazolás benyújtása abban az esetben, ha azt a kedvezményezett a támogatás előző részleteinek folyósításához már benyújtotta, és annak kiállításától a kifizetés tervezett időpontjáig harminc nap még nem telt el.

(5) Ha a köztartozás teljesítésére az adóhatóságok határozatukban új esedékességi határidőt állapítanak meg, az új időpontig a határozatban megjelölt összeget e rendelet alkalmazása során nem kell lejárt köztartozásként kezelni.

(6) A költségvetésből nyújtott támogatás utolsó folyósítási részletére vonatkozó adatszolgáltatást követően a támogatás folyósítójának értesítése alapján a Kincstár intézkedik a kedvezményezettnek az adóhatósági megfigyelési körből történő kivezetéséről.

123. § Az éves költségvetési törvény alapján a nem állami humánszolgáltatókat megillető normatív állami hozzájárulások és támogatások, kiegészítő támogatások esetében a 122. §-ban foglalt előírással szemben a kifizetéseknél a Kincstár az adóhatóságok Áht. 18/C. §-ának (15) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása alapján ellenőrzi a köztartozásra vonatkozó információkat, és tartozás esetén a köztartozás összegét külön jogszabályban foglaltak szerint visszatartja.

124. § (1) A költségvetésből nyújtott támogatás igénybevétele mind utólagos elszámolás melletti előfinanszírozás, mind időszakos vagy záró beszámolót követő utófinanszírozás formájában történhet. A költségvetésből nyújtott támogatás módjára vonatkozó döntés meghozatala során figyelemmel kell lenni a költségvetésből nyújtott támogatás céljára, a támogatott tevékenység megvalósítási időszakának hosszára, a kedvezményezett önerejének mértékére.

(2) A költségvetésből nyújtott támogatás folyósítása egyösszegben vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítésarányosan történhet.

(3) Előfinanszírozás esetén az egyösszegű kifizetésre a támogatott tevékenység megvalósítása során keletkező költségek felmerülése előtt kerül sor.

(4) Utófinanszírozás esetén az egyösszegű kifizetésre a záró beszámoló elfogadását követően kerülhet sor.

(5) Részletekben történő kifizetések esetén előfinanszírozásnál az adott időszakban időarányosan vagy teljesítésarányosan felmerülő költségeket a támogató megelőlegezi. A támogató a megelőlegezés feltételéül szabhatja, hogy a már lezárult finanszírozási időszakoknak a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott köréről – az azokban meghatározott időpontokban – a kedvezményezett beszámolót készítsen. Utófinanszírozásnál a költségvetésből nyújtott támogatás részleteinek átutalására – az első finanszírozási időszak kivételével – a finanszírozási időszakot lezáró részbeszámoló elfogadását követően kerülhet sor, a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben rögzített feltételek szerint.

(6) A költségvetésből nyújtott támogatások folyósítása

(7) A költségvetésből nyújtott támogatás (6) bekezdés a) pontja szerinti folyósítása kincstári körbe tartozó költségvetési szerv kedvezményezett részére a 110. § (4) bekezdése szerinti módon történik.

(8) Támogatási előleg indokolt esetben nyújtható, ha ezt a támogatói okirat vagy a támogatási szerződés is tartalmazza. Az előleg folyósítására több részletben is sor kerülhet.

(9) Fel kell függeszteni a költségvetésből nyújtott támogatás folyósítását abban az esetben, ha azt e rendelet vagy más jogszabály előírja, illetve a támogatói okirat kiadását vagy a támogatási szerződés megkötését követően a kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz, vagy a támogatás folyósítója olyan körülményről szerez tudomást, amely a költségvetésből nyújtott támogatás visszavonását, a támogatási szerződés felmondását vagy az attól történő elállást teheti szükségessé. A felfüggesztésről és annak okáról a kedvezményezettet soron kívül tájékoztatni kell.

125. § (1) A kedvezményezettek – ideértve a költségvetési szerveket is – számára a támogatói okiratban, támogatási szerződésben a költségvetésből nyújtott támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról beszámolási kötelezettséget kell előírni. A kedvezményezett ennek alapján a költségvetésből nyújtott támogatás felhasználásáról – részletekben történő finanszírozás esetén ideértve az egyes finanszírozási szakaszok lezárásaként benyújtott beszámolást is – a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben rögzített határidőig beszámolót készít.

(2) A költségvetésből nyújtott támogatás megfelelő felhasználásáról, illetve a megítélt költségvetésből nyújtott támogatás utófinanszírozás keretében történő kifizethetőségéről elsősorban a beszámoló útján kell meggyőződni. A beszámoló a támogatói okiratban, támogatási szerződésben előírt tartalommal és formában ismerteti a költségvetésből nyújtott támogatás felhasználásának, illetve a támogatott tevékenység megvalósításának szakmai vonatkozásait, tapasztalatait, elemzi a megvalósítás eredményességét, továbbá részletes pénzügyi elszámolást ad a költségvetésből nyújtott támogatás felhasználásáról.

(3) A kedvezményezett kizárólag a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott időtartam alatt felmerült, és a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségeket számolhatja el a beszámolóban.

(4) A támogatási igény jogosultságát és a költségvetésből nyújtott támogatás felhasználását a külön jogszabályokban, a pályázati felhívásban, illetve a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik. A kedvezményezett köteles minden, az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást és egyéb segítséget megadni. Az ellenőrzések lefolytatására a támogatási döntés meghozatalát, a támogatói okirat kiadását vagy a támogatási szerződés megkötését megelőzően, a költségvetésből nyújtott támogatás igénybevétele alatt, a támogatott tevékenység befejezésekor, illetve lezárásakor, valamint a lezárást követően kerülhet sor.

(5) A beszámoló, részbeszámoló, az előleg elszámolásáról szóló beszámoló elfogadásáról, továbbá az esetleg jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének kötelezettségéről a támogató a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül írásban értesíti a kedvezményezettet.

126. § (1) Abban az esetben, ha a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben a kedvezményezett részelszámolási kötelezettségét is előírták, annak elmulasztása, illetve nem megfelelő teljesítése esetén a támogatás folyósítója a további költségvetésből nyújtott támogatás folyósítását felfüggeszti, amíg a kedvezményezett a kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) A részbeszámoló, illetve a záró beszámoló határidejének elmulasztása, illetve nem megfelelő teljesítése esetén a támogató írásban, határidő tűzésével felszólítja a kedvezményezettet a kötelezettsége teljesítésére.

127. § (1) Ha a támogató a támogatói okirattal biztosított költségvetésből nyújtott támogatást visszamenőleges hatállyal visszavonja, vagy a támogatási szerződéstől bármelyik fél eláll, a kedvezményezett az addig folyósított költségvetésből nyújtott támogatás összegét a Ptk. szerinti kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. A kamatszámítás kezdő időpontja a költségvetésből nyújtott támogatás folyósításának napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja.

(2) Ha a támogató a támogatói okirattal biztosított költségvetésből nyújtott támogatást a jövőre nézve visszavonja, vagy a kedvezményezett a támogatási szerződést felmondja, illetve a felek azt módosítják, a kedvezményezett az addig folyósított költségvetésből nyújtott támogatásból a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét a Ptk. szerinti kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. A kamatszámítás kezdő időpontja a költségvetésből nyújtott támogatás jogosulatlan felhasználásának kezdő napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja.

(3) A támogató a támogatói okirat visszavonása vagy a támogatási szerződés módosítása, felmondása vagy az attól történő elállás nélkül is elrendelheti a költségvetésből nyújtott támogatás részleges – a jogszabálysértéssel, illetve a nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes felhasználással arányos mértékű – visszafizetését. Ilyen esetben a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét a (2) bekezdés szerint köteles visszafizetni.

(4) Ha a visszafizetési kötelezettség a támogató adminisztratív hibája miatt keletkezett, a támogatás visszafizetése a megállapított fizetési határidőig kamatmentes.

(5) A visszafizetési kötelezettségről a támogató a támogatói okirat visszavonásáról szóló döntésben, a támogatási szerződés felek általi módosítása során, a támogatási szerződés felmondásáról vagy az attól történő elállásról küldött értesítésben, vagy külön fizetési felszólításban értesíti a kedvezményezettet. A visszafizetési kötelezettséget annak az előirányzatnak a javára kell teljesíteni, amelyből a támogatás folyósítása történt, azt tárgyévben teljesített kötelezettség esetén kiadáscsökkentő, tárgyéven túl teljesített kötelezettség esetén bevételnövelő tételként kell nyilvántartani.

(6) Több előirányzatból együttesen nyújtott támogatás esetén a visszafizetési kötelezettséggel terhelt támogatást és a kamatot, késedelmi kamatot a folyósított támogatások arányában kell megosztani.

(7) A visszafizetési kötelezettség a támogató döntése alapján részletekben is teljesíthető, azonban ennek időtartama nem haladhatja meg a harminchat hónapot. A visszafizetés ütemezését külön megállapodásban kell rögzíteni.

(8) Ha a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettség teljesítésével késedelembe esik, a késedelme után a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell érvényesíteni.

(9) A visszafizetési kötelezettség érvényesítése a 119. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak szerint kikötött biztosíték érvényesítésével történik, amennyiben az (5) bekezdés szerint megküldött értesítésben foglalt határidőn belül a kedvezményezett nem teljesíti fizetési kötelezettségét és a visszafizetési kötelezettség részletfizetés formájában történő engedélyezésére sem került sor.

(10) Kincstári körbe tartozó költségvetési szervek esetén az előirányzat-átcsoportosítással kapott és jogosulatlanul igénybe vett támogatást a költségvetési szervtől vissza kell rendezni a 111. § (6) bekezdés b) pontja szerint. Az előirányzat-átcsoportosítás nélkül kapott és jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetése a támogató által megjelölt számlára történik. Mindkét esetben az (1)–(3) és (8) bekezdés szerinti kamatfizetési kötelezettséget nem kell érvényesíteni.

128. § (1) Ha a támogatott tevékenység beruházás, a beruházással létrehozott vagyon – amennyiben az a kedvezményezett tulajdonába, illetve vagyonkezelésébe kerül – a költségvetésből nyújtott támogatás igénybevételére vonatkozó jogszabályban, a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben meghatározott időpontig csak a támogató előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe vagy más használatába, illetve terhelhető meg. A támogató a jóváhagyás feltételeként kikötheti, hogy a kötelezettségek átvállalásának biztosítása érdekében a beruházással létrehozott vagyon elidegenítése esetén az új tulajdonos a kedvezményezett helyébe – részleges elidegenítés esetén a kedvezményezett mellé –, bérbe vagy más módon történő használatba adás esetén – e jogviszony fennállásának idejére – a kedvezményezett mellé a támogatási szerződésbe lépjen be, vagy a kötelezettségek átvállalásáról egyoldalú nyilatkozatot tegyen.

(2) A támogató előzetes jóváhagyásával a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalása nélkül is lehetséges az idő előtt elhasználódott vagy elavult vagyontárgyak pótlással együtt járó teljes vagy részleges elidegenítése vagy selejtezése.

129. § (1) Ha a támogatott tevékenység után általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezik, a költségvetésből nyújtott támogatás összegének fedezetet kell biztosítania a támogatott tevékenység rendeltetésszerű elvégzése során a kedvezményezettre áthárított, vagy az általa fizetendő általános forgalmi adó teljes összegére nézve, kivéve, ha a kedvezményezett

(2) A kedvezményezett a támogatott tevékenységgel kapcsolatban nyilatkozik az (1) bekezdésben foglalt feltételekről.

(3) Amennyiben a kedvezményezett a jogállása változása miatt, vagy más okból a (2) bekezdés szerinti nyilatkozata ellenére a költségvetésből nyújtott támogatás felhasználása során

130. § (1) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a nem közigazgatási hatósági határozattal biztosított költségvetésből nyújtott támogatások során a támogató által a támogatás igénylőjének és a kedvezményezettnek e fejezet rendelkezései alapján megküldött értesítéseire, felszólításaira (e § alkalmazásában a továbbiakban: értesítés), továbbá a támogató és a kedvezményezett egymás irányába történő nyilatkozataik megtételére rendelkezésre álló határidők számítására a (2)–(10) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2) Postai úton történő kézbesítés esetén az értesítést hivatalos iratként kell feladni és kézbesíteni.

(3) Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az értesítést a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.

(4) Ha a küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az értesítést – az ellenkező bizonyításig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(5) A határidőbe nem számít bele a közlés, kézbesítés napja.

(6) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(7) Ha a naptári napokban megállapított határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

(8) A postai úton küldött nyilatkozat esetén a postára adás, elektronikus úton előterjesztett nyilatkozat esetén az elküldés napját kell a nyilatkozat megtételének napjaként tekinteni. Az ezzel kapcsolatos válasz megtételére rendelkezésre álló határidő ilyen esetben a postai úton küldött nyilatkozat esetén azon a napon kezdődik, amely napon azt a részére kézbesítettnek kell tekinteni. Elektronikus úton előterjesztett nyilatkozat esetén a válaszra rendelkezésre álló határidő a következő munkanapon kezdődik.

(9) A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be.

(10) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

131. § (1) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a nem közigazgatási hatósági határozattal államháztartáson kívüli kedvezményezetteknek biztosított költségvetésből nyújtott támogatások esetén a támogatás igénylője vagy a kedvezményezett a fejezetet irányító szerv vezetőjénél kifogást nyújthat be, ha a pályázati eljárásra, a támogatási igény befogadására, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására vagy a támogatási szerződések megkötésére, a költségvetésből nyújtott támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás jogszabálysértő. A kifogás benyújtásával, elbírálásával kapcsolatos eljárási szabályokat az Áht. 124. §-ának (9) bekezdése alapján kiadott jogszabályban kell meghatározni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetésből nyújtott támogatásokkal kapcsolatos jogorvoslat lehetőségére (panasz vagy kifogás benyújtására), illetve annak elbírálási rendjére a külön jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni.

132. § (1) A pályázati felhívást a támogató az internetes honlapján, a jogszabály által előírt, továbbá az általa szükségesnek tartott egyéb helyen teszi közzé. A pályázati felhívás megjelentetésének feltétele a támogatási konstrukciók bejelentése a 138. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

(2) A pályázati felhívás tartalmazza legalább

(3) A pályázati felhívásban a pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati felhívás közzétételétől számítva legalább harminc nap álljon rendelkezésre. Jogszabály ennél hosszabb határidőt is meghatározhat.

(4) A pályázati felhívásban a jogszabály által nem rendezett kérdésekről is lehet rendelkezni. A pályázati felhívás és a megkötött támogatási szerződés ellentmondása esetén a támogatási szerződés rendelkezései irányadóak. Támogatói okirattal biztosított költségvetésből nyújtott támogatás esetén a kiadott támogatói okirat a pályázati felhívásban és a kedvezményezett előzetes nyilatkozataiban foglaltaktól nem térhet el.

133. § (1) A pályázó által benyújtott pályázatnak – szükség szerint a pályázati felhívásban közölt formában elkészítve – tartalmaznia kell

(2) Pályázati úton biztosított költségvetésből nyújtott támogatás esetén a benyújtott pályázathoz csatolni kell a 113. § (2) bekezdés dab) pontja szerinti nyilatkozatot. Ezen felül a támogató előírhatja, hogy a 113. § (2)–(3) bekezdése szerinti további nyilatkozatok, illetve dokumentumok benyújtásától teszi függővé a pályázat befogadását. Ilyen esetben a támogatói okirat kiadásához vagy a támogatási szerződés megkötéséhez nem szükséges azok ismételt benyújtása, amennyiben a nyilatkozat tartalma a befogadást követően további vizsgálatot nem igényel. A pályázó a 113. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatait – a dab) pont szerinti nyilatkozat kivételével – feltételesen, a pályázaton történő nyertességétől függően is megteheti.

134. § (1) Ha a pályázó által benyújtott pályázat nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott formai követelményeknek, és a pályázati felhívás lehetőséget nyújt a hiánypótlásra, megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – fel kell szólítani a pályázót pályázatának kijavítására.

(2) Ha a pályázó a hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be, illetve a hiányosságokat nem pótolja a megadott határidőn belül, vagy a pályázati felhívás nem ad lehetőséget hiánypótlásra, a hibás, hiányos pályázat további vizsgálat nélkül elutasítható.

135. § (1) A támogatási döntés előkészítését írásban dokumentálni kell. Ebben rögzíteni szükséges az elbírálás során tett észrevételeket, a pályázatok értékelését, és a véleményezésre jogosultak javaslatait a támogató részére.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt javaslatról a támogató a pályázati felhívásban rögzített határidőn belül dönt.

(3) A pályázatok elbírálásáról emlékeztetőt, a pályázat nyerteseiről a támogató által aláírt döntési listát kell készíteni. Az emlékeztető a pályázat elbírálásában részt vevő személyek által a benyújtott pályázattal kapcsolatban tett főbb hozzászólásokat, valamint a pályázat támogathatóságára vonatkozó javaslatait – a javaslatok indokaival együtt – rögzíti. A döntési lista tartalmazza a nyertes pályázók adatait, az elnyert költségvetésből nyújtott támogatás összegét és az ebből tárgyévben kifizetni tervezett összeget. A döntési lista e rendelet alkalmazásában kötelezettségvállalásnak minősül. A döntési lista alapján kiadott támogatói okiratok vagy megkötött támogatási szerződések a támogatási döntés végrehajtásának tekintendők, önmagukban nem jelentenek új kötelezettségvállalást.

(4) A pályázók az emlékeztető pályázatukra vonatkozó részét megtekinthetik.

136. § (1) Abban az esetben, ha

(2) Ha a pályázók az (1) bekezdés szerinti eljárás során felkínált lehetőséggel élni kívánnak, a 135. § (3) bekezdése szerinti döntési listát az újonnan belépett kedvezményezettek tekintetében módosítani kell. A költségvetésből nyújtott támogatás biztosítására irányuló eljárás lefolytatása a továbbiakban az általános szabályok szerint történik.

137. § A Nemzeti Kulturális Alap előirányzataira jelen cím rendelkezéseit nem kell alkalmazni. A Nemzeti Kulturális Alap előirányzatait legkésőbb a tárgyév február 15-éig egyeztetni kell az Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója előirányzat kezelőjével a párhuzamosságok és az indokolatlan állami finanszírozások elkerülése céljából. Az egyeztetés megtörténtéről jegyzőkönyv készül. Az érintett felek a pályázati felhívásokat, a pályázatok elbírásáról készített emlékeztetőket, továbbá a döntési listákat kölcsönösen megküldik egymásnak.

138. § (1) A fejezetet irányító szerv, az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter, illetve az azonos célú előirányzat kezelője az éves költségvetési tervezés keretében

(2) Az azonos célú előirányzat kezelője az állami költségvetés elfogadását követően és a támogatási konstrukció megjelentetését megelőzően köteles megküldeni a Kincstár részére

(3) A támogatási konstrukció tervezetét a Kincstár az általa működtetett monitoring rendszerben rögzíti és az e rendeletben meghatározott adatgyűjtésre vonatkozó megfelelőségét vizsgálja, amelyre vonatkozóan egyetértési joggal rendelkezik. Egyetértése, a pénzügyminiszter jóváhagyó állásfoglalása, illetve pályázati felhívások esetében a jóváhagyó véleménye, vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozata esetén a Kincstár regisztrálja a támogatási konstrukció adatait a monitoring rendszerben. A Kincstárnak a beérkezést követő tíz munkanapon – a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatására, helyi önkormányzatok vis maior támogatására, illetve a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat terhére kiírt pályázati felhívások esetében öt munkanapon – belül kell nyilatkoznia.

(4) A Kincstár az általa működtetett monitoring rendszerben nyilvántartja az e fejezet alapján bejelentett csekély összegű támogatásokat kedvezményezettenként. A nyilvántartás az Art. 54. §-ának (10) bekezdésén és e rendelet előírásainak megfelelően a 9. számú melléklet szerint megküldött bejelentéseken alapul.

(5) Az azonos célú előirányzat kezelőjének – az érintett kapcsolódó azonos célú előirányzatok kezelőivel egyeztetve – biztosítania kell, hogy azok felhasználásának törvény vagy e rendelet általános előírásain és tartalmi követelményein alapuló részletes szabályozása, a pályázati felhívások tartalma és közzététele összehangoltan történjék.

(6) A pályázati felhívásokat – a területfejlesztési tanácsok véleményének kikérésével – lehetőség szerint egyidejűleg és évente, a tárgyév február 28-áig közzé kell tenni.

(7) A területfejlesztési tanácsok a rendelkezési jogkörükbe utalt azonos célú előirányzatok felhasználásával összefüggő pályázati felhívásokat kötelesek összehangolni a kapcsolódó azonos célú előirányzatok terhére meghirdetett egyéb pályázati felhívásokkal.

(8) Több azonos célú előirányzat együttes támogatására azonos évben benyújtott támogatási igény esetén az egyes azonos célú előirányzatok szabályozásának megfelelően elkészített támogatási igényeket – a szükséges példányszámban – egyidejűleg és kizárólag azon azonos célú előirányzat kezelőjéhez kell benyújtani, amelytől a legmagasabb összegű támogatást kérik. Több azonos összegű támogatási igény esetén az ezekkel érintett azonos célú előirányzatok bármelyik kezelőjéhez benyújtható a támogatási igény. A támogatási igénynek az abban megjelölt azonos célú előirányzatok kezelői részére történő haladéktalan megküldéséért annak az azonos célú előirányzatnak a kezelője felelős, amelynek terhére az igénylést benyújtották.

(9) A (8) bekezdésben foglalt szabályokat a címzett és céltámogatások vonatkozásában külön jogszabály rendelkezései szerint kell alkalmazni.

(10) Több azonos célú előirányzatra benyújtott támogatási igény esetén az egyes támogatási igények tekintetében a támogatási döntéseket az érintett azonos célú előirányzatok kezelői közösen, illetve külön-külön – az adott azonos célú előirányzat felhasználására vonatkozó szabályok szerint – is meghozhatják. Ez utóbbi esetben kötelesek egymást tájékoztatni a meghozott döntésekről.

(11) Több azonos célú előirányzatra benyújtott támogatási igény esetén az azonos célú előirányzatok kezelői külön-külön adnak ki támogatói okiratot vagy kötnek támogatási szerződést a kedvezményezettel, de egymással összehangoltan ellenőrzik a támogatott tevékenység megvalósulását és a költségvetésből nyújtott támogatások felhasználását, továbbá az ellenőrzések során tapasztalt szabálytalanságokról egymást tájékoztatják.

139. § (1) Az azonos célú előirányzatok fejlesztési támogatási célú felhasználása során – amely azonos célú előirányzatok tekintetében ez célszerűen megvalósítható – az összehangolást közös pályázati rendszerek működtetésével is biztosítani kell. A jelentősebb vállalati beruházásokhoz költségvetésből nyújtott támogatás elsősorban közösen meghirdetett és finanszírozott pályázati rendszerben nyújtható.

(2) Az azonos célú előirányzatokból a következő évben költségvetésből nyújtott támogatásban részesíteni kívánt kutatási és műszaki fejlesztési tárgyú célokról, illetve a folyamatban levő kutatási és műszaki fejlesztési célú feladatokról az ilyen programokat finanszírozó, illetve támogató azonos célú előirányzatok kezelői a tárgyév november 30-áig írásban tájékoztatják egymást. Amennyiben a tájékoztatás alapján azonos feladatot, célt kettő vagy több azonos célú előirányzat kezelője is támogatni tervez, az érintetteknek külön egyeztetést kell tartaniuk. Az egyes kutatási és műszaki fejlesztési programok, projektek új, induló támogatását a vonatkozó jogszabályokban foglaltak mellett a kutatási és műszaki fejlesztési programokat finanszírozó, illetve támogató azonos célú előirányzatok kezelőinek témaegyeztetések formájában kell összehangolniuk.

(3) Azonos célra eltérő feltételekkel több pályázati felhívás nem jelentethető meg.

140. § (1) Az európai uniós források felhasználása során – a technikai segítségnyújtás, a Végrehajtási Operatív Program, a nagyprojektek és a kiemelt projekt eljárásrend kivételével – költségvetésből nyújtott támogatás pályázati úton vagy jogszabályi felhívás alapján adható.

(2) Ugyanazon támogatott tevékenységhez költségvetésből nyújtott támogatás egy azonos célú előirányzatból csak egy alkalommal ítélhető meg, ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik. A 138. § (1) bekezdése szerint kiadott szabályozás rendkívüli méltánylást érdemlő, a támogatói okirat kiadását vagy a támogatási szerződés megkötést követően kialakuló, korábban előre nem látható ok miatt bekövetkező esetekre ettől eltérő szabályokat állapíthat meg.

(3) Amennyiben a támogatás igénylője több azonos célú előirányzatot is megjelöl a költségvetésből nyújtott támogatás igénylésekor, valamennyi megjelölt forrásra nézve megkövetelt feltételnek eleget kell tennie.

(4) A terület- és vidékfejlesztési szempontból kedvezményezett térségekben megvalósított támogatott tevékenységek esetén az érintett azonos célú előirányzatok felhasználási szabályai szerint megkövetelt legkisebb saját forrást kell biztosítani.

(5) A döntéshozatal eljárási rendjét és gyakoriságát jogszabályban kell meghatározni.

(6) Az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetésből nyújtott támogatások esetén a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének feltételeként a 114. § (1) bekezdés c)–h) pontjában foglalt feltételek teljesülését kell csak vizsgálni.

(7) Az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetésből nyújtott támogatások azon – a központi költségvetés által korábban megelőlegezett – részét, amelyet az Európai Bizottság végső egyenleg kifizetés formájában térít meg, a központi költségvetés fő bevételei között kell elszámolni.

(8) Az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetésből nyújtott támogatások azon, a központi költségvetésből – a XIX. Uniós fejlesztések fejezet kivételével – megelőlegezett részét, amelyet az Európai Bizottság utólagos elszámolás alapján térít meg, a központi költségvetés fő bevételei között kell elszámolni.

141. § (1) Az azonos célú előirányzatokból fejlesztési célú költségvetésből nyújtott támogatás kizárólag pályázati úton nyújtható. Ettől eltérni azon kedvezményezettek esetében lehet, amelyek számára

(2) A jelentősebb vállalati beruházások esetében

(3) A több település összefogásával, társulásával (e cím alkalmazásában a továbbiakban: társulás) megvalósuló fejlesztések az elbírálás szempontjából elsőbbséget élveznek, amennyiben a társulás létrejöttének célja megegyezik a pályázati céllal.

(4) A támogatási igény benyújtása előtt – az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából finanszírozandó támogatott tevékenységek esetében az operatív programnak az Európai Bizottság általi befogadását megelőzően – megkezdett beruházáshoz, fejlesztéshez költségvetésből nyújtott támogatás nem adható, kivéve a címzett és céltámogatásban részesített fejlesztések esetén a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatását, helyi önkormányzatok vis maior támogatását. Ez utóbbi esetben költségvetésből nyújtott támogatás a beruházás pénzügyileg nem teljesített, hátralévő műszaki tartalmának költségéhez adható.

(5) A beruházás megkezdése időpontjának – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a beruházással összefüggő első kivitelezői szerződés megkötésének időpontját vagy a beruházással összefüggésben felmerült első eszközbeszerzés megrendelésére vonatkozó visszaigazolás megérkezésének dátumát kell tekinteni.

(6) Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából finanszírozott támogatott tevékenységek esetében – a Kormány egyedi döntése alapján – már megkezdett beruházáshoz is nyújtható költségvetésből nyújtott támogatás, ha jogszabály vagy közösségi jogi aktus ettől eltérően nem rendelkezik.

(7) Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából finanszírozott támogatott tevékenységek esetében, ha a kedvezményezett költségvetési szerv, helyi önkormányzat, helyi vagy országos kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása, többcélú kistérségi társulás, vagy területfejlesztési tanács, az operatív programnak az Európai Bizottság általi befogadását megelőzően már támogatási döntéssel rendelkező beruházáshoz is nyújtható költségvetésből nyújtott támogatás, ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik.

142. § (1) A fejlesztési célú költségvetésből nyújtott támogatások esetében a 113. § (2)–(3) bekezdésében meghatározottakon kívül szükséges a pályázathoz csatolni

(2) A pályázat az (1) bekezdés a) pontjában foglalt nyilatkozat hiányában is benyújtható, ha a pályázó igazolja, hogy azt kellő időben megkérte, de az annak kiadására jogosult szerv az igényléstől számított tizenöt munkanapon belül az igényt nem teljesítette.

143. § (1) A Kincstár a döntés-előkészítés folyamatában adatot szolgáltat a monitoring rendszerben regisztrált adatokról. Az azonos célú előirányzatok kezelői a támogatási konstrukció regisztrálása után lekérdezési lehetőséget kapnak elektronikus módon a támogatás igénylőinek a monitoring rendszerben regisztrált adatairól, vagy – amennyiben az elektronikus adatszolgáltatás nem a Kincstár által meghatározott rögzítő felületen keresztül történik – a támogatás igénylői adatainak feldolgozását követően automatikus válaszban értesülnek azok vonatkozó monitoring információiról.

(2) Az azonos célú előirányzat kezelője a jóváhagyott költségvetésből nyújtott támogatásokról a támogatási döntést követő tíz munkanapon belül a 9. számú melléklet szerinti adatokat a Kincstár által meghatározott felületen berögzíti, vagy megküldi elektronikus módon a monitoring rendszer részére. Több azonos célú előirányzat forrásaira benyújtott pályázat esetén a támogató döntéséről a többi érintett azonos célú előirányzat kezelőjét is tájékoztatja.

144. § (1) A fejlesztési célt szolgáló azonos célú előirányzatok decentralizálásra nem került részelőirányzatainak felhasználásával kapcsolatos döntés-előkészítésbe az egymilliárd forintot meghaladó értékű ingatlan-beruházásoknál – kivéve az általuk benyújtott saját, illetve a közreműködésükkel megvalósuló beruházásokat – a fejlesztéssel területileg érintett területfejlesztési tanácsokat be kell vonni.

(2) A területfejlesztési tanácsok a rendelkezési jogkörükbe utalt azonos célú előirányzatok esetében a támogatási igényekben megjelölt források szerint illetékes minisztériumokat bevonják a támogatási döntések előkészítésébe.

(3) A területfejlesztési tanácsok a rendelkezési jogkörükbe utalt azonos célú előirányzatok felhasználásáról szóló döntéseikről a 9. számú melléklet szerinti részletezésben tíz munkanapon belül tájékoztatják az érintett minisztereket és a 143. § (2) bekezdése szerint a Kincstárt.

145. § (1) A fejlesztési célú támogatások körében a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének e rendelet általános szabályain – figyelemmel a 140. § (6) bekezdésében foglaltakra is – felüli további feltétele a kedvezményezett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt írásbeli nyilatkozatának benyújtása arról, hogy a székhely szerint illetékes állami, illetve önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó, lejárt köztartozása, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása nincs, vagy arra az illetékes adóhatóság fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) engedélyezett.

(2) Amennyiben a 143. § (2) bekezdése szerint megadott döntési adatokban módosulás történik, illetve a döntés hatályát veszti, vagy a támogató a támogatói okirat kiadásáról, módosításáról, visszavonásáról, vagy a támogatási szerződés megkötéséről, módosításáról, felbontásáról, megszüntetéséről dönt, erről öt munkanapon belül, a 143. § (2) bekezdésében meghatározott módon értesíteni kell a Kincstárt.

(3) A regisztrált adatok egyeztetése céljából a Kincstár évente június 30-ig adatot szolgáltat a monitoring rendszerben feldolgozott információkról az azonos célú előirányzatok kezelőinek, akik ez alapján évente július 31-ig aktualizálják az általuk szolgáltatott adatok körét.

(4) Az azonos célú előirányzatok esetében a Kincstár a köztartozások, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen a tartozások figyelemmel kísérése érdekében teljesíti az adóhatóságok számára a 122. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatást.

146. § A 120. § (2) bekezdése szerinti támogatási rendszerből történő kizárás a strukturális alapokból vagy a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás esetén valamennyi, a strukturális alapokból, illetve a Kohéziós Alapból finanszírozott támogatási konstrukcióra kiterjed. A Kohéziós Alapból nyújtott támogatás esetén a fejezetet irányító szerv vezetőjének döntésével a kizárás arra az esetre is vonatkozhat, ha a kedvezményezettnek felróható ok miatt az Európai Bizottság a Kohéziós Alapból megítélt támogatást vagy annak egy részét visszavonja.

147. § (1) A támogató köteles a támogatási szerződésben késedelmi kötbért kikötni, támogatói okirat alkalmazása esetén az okirat kiadásának feltétele a kedvezményezett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatában vállalt kötbérfizetési kötelezettsége arra az esetre, ha

(2) A késedelmi kötbér napi mértéke a kötbér alapját képező költségvetésből nyújtott támogatás 10%-ának 1/365-öd része.

(3) A késedelmi kötbér alapja az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében az előrehaladási jelentés esedékességéig, illetve az ellenőrzéstűrési kötelezettség megsértéséig kifizetett költségvetésből nyújtott támogatás összege, a c) pont esetében a megítélt költségvetésből nyújtott támogatás összege. A kötbérfizetés kezdő időpontja az (1) bekezdés

(4) A kötbérfizetési kötelezettség beálltának részletes feltételeit a támogatói okiratban, támogatási szerződésben kell rögzíteni.

148. § (1) Természetbeni ingatlanjuttatás esetén, vagy ha a kedvezményezett az ingatlant vissza nem térítendő költségvetésből nyújtott támogatásból vásárolta vagy építette meg, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában teljes elidegenítési és terhelési tilalmat, keretbiztosítéki jelzálogot kell érvényesíteni a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben, kivéve, ha a kedvezményezett a 2007–2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) hatálya alá tartozik, és az abban foglalt szabályoknak megfelelően az 58. § (1) bekezdés a)–h) pontjában meghatározott biztosítékok valamelyikét nyújtja vagy a kormányrendelet 60. §-a alapján nem köteles biztosítékot nyújtani.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vissza nem térítendő költségvetésből nyújtott támogatással megvalósult beruházás, felújítás támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott időpontig – a támogató hozzájárulása nélkül – történő elidegenítése esetén a költségvetésből nyújtott támogatásnak a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét vissza kell fizetni, vagy – amennyiben ez utóbbi a nagyobb – be kell fizetni a bevételből a költségvetésből nyújtott támogatás arányának megfelelő összeget. A kamatszámításnál az elidegenítés napján érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni, a kamatszámítás kezdő időpontja a vissza nem térítendő költségvetésből nyújtott támogatás – vagy annak első része – kifizetésének napja, utolsó napja pedig a visszafizetést megelőző nap.

149. § (1) A költségvetésből nyújtott támogatások folyósításáról minden évben legalább egyszer, a 145. § (3) bekezdésében meghatározott időpontnak megfelelően elektronikus úton értesíteni kell a Kincstárt.

(2) A támogatás folyósítója az esedékes költségvetésből nyújtott támogatás folyósítását csak akkor kezdeményezheti a Kincstárnál, ha az azonos célú előirányzat kezelője a monitoring rendszer részére a Kincstár által meghatározott formában elektronikus módon eljuttatta a 9. számú mellékletben meghatározott adatokat.

150. § (1) A költségvetésből nyújtott támogatás igénybevétele – a kamattámogatás és a természetbeni telephelyjuttatás, illetve a vissza nem térítendő költségvetésből nyújtott támogatásból épített vagy vásárolt telephely kivételével – kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában teljesítésarányosan és forrásarányosan történhet.

(2) Támogatási előleg indokolt esetben, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a támogatott tevékenység elindításához és likviditásának biztosításához szükséges legkisebb összegben – amely nem haladhatja meg a költségvetésből nyújtott támogatás 25%-át, de legfeljebb háromszázmillió forintot, kutatás, műszaki fejlesztés esetén a 75%-át, de legfeljebb négyszázötvenmillió forintot a – (9) bekezdés szerinti ütemezésben nyújtható, ha ezt a támogatói okirat, támogatási szerződés is tartalmazza. Az előleg folyósítására több részletben is sor kerülhet. A természetbeni telephelyjuttatás vagy vissza nem térítendő költségvetésből nyújtott támogatásból épített vagy vásárolt telek, épület esetén a telephely vagy az ingatlan előlegként értelmezhető. Ez esetben a telephely forgalmi értéke, vagy a telephely (telek, illetve telek és épület) vásárlására, építésére folyósított vissza nem térítendő költségvetésből nyújtott támogatás értéke nem haladhatja meg a teljes beruházás forgóeszközhitellel és készletekkel csökkentett értékének 15%-át, csak telekátadás, illetve vásárlás esetén 10%-át.

(3) Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló támogatott tevékenységek esetében az operatív program vagy a közösségi kezdeményezés irányító hatóság vezetője indokolt esetben dönthet úgy, hogy – a 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 19. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti finanszírozási forma esetén – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek mellett a pályázati felhívásban és a támogatói okiratban, támogatási szerződésben előlegfizetést biztosít a kedvezményezett részére. Az indokoltság eseteit a pályázati felhívásban ismertetni kell. Az előleget hazai és közösségi forrásból, az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából támogatott adott intézkedés, illetve projekt szerinti finanszírozási arányban kell nyújtani. Az előleg nagyságának legmagasabb összegére vonatkozó, a (2) bekezdésben szereplő összeghatártól az irányító hatóság vezetője a pénzügyminiszter egyetértésével eltérhet. Az előleg folyósítására több részletben is sor kerülhet. Az előleg több részletben történő folyósítása esetén a (2) bekezdésben szereplő százalékos mérték és összeghatár az előleg teljes összegére értendő.

(4) Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló támogatott tevékenységek esetében az előlegnyújtás, illetve a költségvetésből nyújtott támogatás kifizetése során

(5) A (4) bekezdés d) pontja szerinti időközi kifizetés a 124. §-ban foglaltaktól eltérően akkor folyósítható, ha a támogató a kedvezményezett kifizetési igénylését elfogadta.

(6) Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló programok esetén az operatív program vagy a közösségi kezdeményezés irányító hatósága – a 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 19. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerinti finanszírozási forma esetén – előleget nyújthat az államháztartás alrendszereibe tartozó kedvezményezettek számára, amennyiben az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. §-ában foglalt feltételek teljesülnek. Az előleg legfeljebb a törvény 142. §-ának rendelkezései alapján keletkező fizetendő adó mértékéig terjedhet. Háromszázmillió forintot meghaladó mértékű előleg a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével nyújtható. A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően az e bekezdés szerinti általános forgalmi adó előleget az adóval érintett számla elszámolásra benyújtásával egyidejűleg lehet igényelni. A támogató az előleget tizenöt napon belül folyósítja. Az általános forgalmi adó előleget a kedvezményezett a folyósítást követő harminc napon belül köteles az adó befizetésére fordítani, kivéve, ha az Art. ennél rövidebb határidőt állapít meg, továbbá köteles azzal a befizetését követő öt munkanapon belül a támogató felé elszámolni.

(7) A (2)–(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a belföldi természetes személynek, valamint mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő kedvezményezett részére az odaítélt költségvetésből nyújtott támogatás összegének 50%-áig, de legfeljebb háromszázmillió forintig támogatási előleg nyújtható, amennyiben a költségvetésből nyújtott támogatás folyósítására még nem került sor.

(8) Előleg igénybevétele esetén – a (4) és (6) bekezdés szerinti kivétellel – a költségvetésből nyújtott támogatás fennmaradó része csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett a saját forrás, valamint egyéb források adott évi ütemezés szerinti összegét – a 138. § (1) bekezdésében foglalt szabályozásban meghatározott módon – igazoltan felhasználta, az előleggel elszámolt, és az elszámolás elfogadásáról a támogató írásban értesítette.

(9) Kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása esetén a (2) bekezdés szerinti mértékű előleg – a (4) bekezdés szerinti kivétellel – a támogatott tevékenység megvalósítása során legfeljebb három alkalommal nyújtható 25%-os ütemezésben, a finanszírozás évenkénti ütemének figyelembevételével, a korábban kapott előleggel, illetve az időarányos saját forrással történő elszámolást követően. A költségvetésből nyújtott támogatás fennmaradó része csak a zárójelentés elfogadása után folyósítható. Központi költségvetési szerv részére a 75%-os előleggel történt elszámolást követően a fennmaradó összeg előlegként átcsoportosítható azzal a feltétellel, hogy nem megfelelő szakmai teljesítés esetén a kedvezményezett fejezetnek intézkednie kell a jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak az átadó fejezet részére történő visszarendezéséről.

(10) A Norvég Finanszírozási Mechanizmus és az EGT Finanszírozási Mechanizmus keretében finanszírozott támogatott tevékenységek esetén az előleg mértéke legfeljebb

(11) Az Európai Unió strukturális alapjaiból és a központi költségvetésből, illetve az Önkormányzati Önerő Alapból együttesen elnyert költségvetésből nyújtott támogatással megvalósított támogatott tevékenységek esetében a költségvetésből nyújtott támogatás utalás előtti ellenőrzését a Kincstár a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével végzi.

(12) Amennyiben eredetileg európai uniós forrás nélkül finanszírozott támogatott tevékenység részben európai uniós forrás bevonásával kerül megvalósításra, úgy a (2)–(4) bekezdésben szereplő feltételektől olyan mértékben lehet eltérni, hogy a támogatott tevékenység új finanszírozási feltételei a hatályos támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott feltételekhez képest a kedvezményezett pénzügyi helyzetét illetően megegyezzenek.

(13) A Szolidaritás és migrációs áramlások igazgatása Általános Program keretében megítélhető költségvetésből nyújtott támogatások esetén előleg részletekben – de maximum három részletben – nyújtható. A következő előlegrészlet a korábban folyósított előlegből, illetve előlegrészletekből rendelkezésre álló támogatási összeg 60%-ának elszámolását követően folyósítható. Az első előlegrészlet legmagasabb mértéke a költségvetésből nyújtott támogatás összegének 37,5%-a, az ezt követő két előlegrészlet legmagasabb mértéke 25%-a, illetve 22,5%-a azzal, hogy a költségvetésből nyújtott támogatás fennmaradó része csak az előlegrészletekkel való teljes elszámolás után biztosítható. Költségvetési szerv részére külön jogszabályban meghatározott zárt kétfordulós kiválasztási eljárás esetén a tízmillió forint alatti költségvetésből nyújtott támogatás teljes összege előlegként folyósítható azzal a feltétellel, hogy nem megfelelő teljesítés esetén a fejezetet irányító szervnek intézkednie kell a jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak az átadó fejezet részére történő visszafizetéséről.

(14) Nem nyújtható előleg a kedvezményezett számára, ha a költségvetésből nyújtott támogatás kifizetésére utófinanszírozással, a projekt megvalósítását követően, egy összegben kerül sor.

151. § (1) Amennyiben a Kincstár észleli, vagy a költségvetésből nyújtott támogatás folyósításának folyamatában valamely közreműködő tudomására jut, hogy a folyósított költségvetésből nyújtott támogatások halmozódásának tényleges szintje meghaladja az érintett támogatói okiratokban, támogatási szerződésekben meghatározott mértéket, haladéktalanul értesíti a költségvetésből nyújtott támogatást biztosító érintett azonos célú előirányzatok kezelőit. A költségvetésből nyújtott támogatások halmozódásáról a Kincstár a monitoring rendszer adatai alapján a döntés-előkészítés keretében adatot szolgáltat.

(2) A Kincstár a 10. számú mellékletben szereplő előirányzatok esetén – ide nem értve az ÚMFT operatív programjainak technikai segítségnyújtás előirányzatait – a jelen fejezet eljárási szabályain túl a kifizetéseknél a számlavezető rendszerhez kapcsolódóan ellenőrzi a 143. § (2) bekezdése és a 145. § (2) bekezdése szerinti adatküldés megtörténtét, valamint a kedvezményezettek köztartozásra vonatkozó információit, és az adatküldés hiányában, illetve tartozás esetén felfüggeszti a kifizetést.

(3) Ha telephelyjuttatáson, illetve telephely megvásárlására vagy építésére adott közvetlen vissza nem térítendő költségvetésből nyújtott támogatáson kívül más vissza nem térítendő költségvetésből nyújtott támogatás igénybevételére is lehetősége volt a pályázónak, akkor a folyósítás módjára a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben foglalt egyedi szabályokat kell érvényesíteni. Ilyen esetben a kiadott támogatói okirat vagy a megkötött támogatási szerződés folyósításra vonatkozó részét a költségvetésből nyújtott támogatás forrását jelentő valamennyi azonos célú előirányzat kezelőjének alá kell írnia.

152. § (1) A támogatott tevékenység akkor tekinthető befejezettnek, ha a támogatott tevékenység a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározottak szerint teljesült, a megvalósítás során keletkezett számlák kiegyenlítése megtörtént, a költségvetésből nyújtott támogatással létrehozott vagy beszerzett eszköz aktiválásra került, és a kedvezményezettnek a támogatott tevékenység befejezését tanúsító, hatósági engedélyekkel és bizonylatokkal alátámasztott beszámolóját, elszámolását a támogató jóváhagyta és a költségvetésből nyújtott támogatás folyósítása az igazolt támogatás-felhasználásnak megfelelő mértékben megtörtént.

(2) A támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha a támogatói okiratban, támogatási szerződésben a befejezést követő időszakra nézve a kedvezményezett további kötelezettséget nem vállalt és az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesültek. Ha a támogatói okirat, támogatási szerződés a támogatott tevékenység befejezését követő időszakra nézve további kötelezettséget tartalmaz, a támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha valamennyi vállalt kötelezettség teljesült, és a kedvezményezett a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló záró beszámolóját benyújtotta, és azt a támogató jóváhagyta, valamint a záró jegyzőkönyv elkészült.

153. § (1) A Széchenyi Kártya program keretében a vállalkozásoknak nyújtott átmeneti likviditási problémákat kezelő hitelhez kapcsolódó kamattámogatás és garanciadíj támogatás a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint folyósítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás a pályázó azonosító adatait tartalmazó kártya-igénylőlap kitöltésével igényelhető. Az igénylőlaphoz a 113. § (2) bekezdés b)–e) g) és j)–k) pontjában meghatározott tartalmú írásbeli nyilatkozatot kell csatolni.

(3) Az azonos célú előirányzat kezelője a monitoring rendszerben regisztrált adatokhoz, a támogatási döntésekhez és azok módosulásaihoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségeit a Kincstár részére a 8–9. számú mellékletek e fejezet előírásai szerinti megküldésével teljesíti.

(4) A támogatási igény elfogadása esetén a támogató vagy a szerződés megkötésére feljogosított szervezet költségvetésből nyújtott támogatást biztosít a kedvezményezetnek.

(5) A Széchenyi Kártya programra nem kell alkalmazni e rendelet 112. § (1)–(9) bekezdését, 119. §-át, 124. § (6) bekezdését és 125. §-át.

154. § (1) Amennyiben a fejlesztési célú költségvetésből nyújtott támogatásban részesülő helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv az Áht. 101. §-ának (10) bekezdése szerinti pótlólagos bevételhez jut, visszafizetési kötelezettségének összegét beruházásonként, a 11. számú melléklet szerint mutatja ki. Ha az adott beruházásra több jogcímen kapott – hazai, illetve európai uniós forrásból származó – költségvetésből nyújtott támogatást, a 12. számú melléklet szerint kell meghatározni a beruházás átlagos támogatási intenzitását, aminek arányában vissza kell fizetni a pótlólagos bevételre jutó költségvetésből nyújtott támogatást. A helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv a kitöltött melléklet(ek)et a beruházás üzembe helyezését követő hatvan napon belül küldi meg a Kincstárnak.

(2) A helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv a központi költségvetést megillető összeget az (1) bekezdés szerinti elszámolási határidőt követő harminc napon belül visszafizeti.

(3) Ha a visszafizetési kötelezettséget a (2) bekezdésben foglalt határidőig nem teljesítik, a jogosulatlanul igénybe vett támogatást – a (2) bekezdés szerinti határidőtől a visszafizetés napjáig számított – jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal terhelten kell visszafizetni.

155. § (1) A költségvetési szerv vezetője a költségvetési szerv működésének folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a szervezet belső kontrollrendszerét, ezen belül folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzéseket (FEUVE) működtetni. A belső kontrollok kialakítása során a költségvetési szerv vezetője figyelembe veszi a pénzügyminiszter által közzétett, az államháztartási belső kontroll standardokra vonatkozó irányelvet.

(2) A belső kontrollrendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit.

(3) A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése során a költségvetési szerv vezetőjének figyelembe kell vennie a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatókban foglaltakat.

(4) A belső kontrollrendszer fejlesztése során figyelembe kell venni az államháztartási külső ellenőrzést és belső ellenőrzést végző szervek által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat.

156. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben

(2) A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni és rendszeresen aktualizálni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv működési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését.

157. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni és kockázatkezelési rendszert működtetni.

(2) A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat.

(3) A kockázatkezelés keretében meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatos intézkedéseket és megtételük módját.

(4) A szervezet működésében rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján.

158. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez.

(2) A költségvetési szerv vezetője köteles a költségvetési szerv belső szabályzataiban legalább az alábbiakat szabályozni:

159. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez.

(2) Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy azok hatékonyak, megbízhatóak és pontosak legyenek, a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva.

160. § A költségvetési szerv vezetője köteles olyan monitoring rendszert működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését.

161. § A költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely – a fejezetet irányító szervek kivételével – a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi.

162. § (1) A költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt vezető állású személy – aki nem lehet a költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy belső ellenőrzési vezetője – kétévente köteles a belső kontroll rendszerek témakörében a pénzügyminiszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. A költségvetési szerv vezetője köteles a részvételt az irányító szerv vezetője felé az adott év december 31-ig igazolni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak az adott évben azon személyekre, akit október 1. után bíznak meg vezetői feladattal.

163. § (1) Az Áht. 46/A. §-a szerinti kincstárnoki megbízatás annak a természetes személynek adható, aki

(2) Kincstárnokként nem jelölhető ki az a természetes személy, aki

(3) A kincstárnokot a miniszterelnök megbízólevéllel látja el, amelynek tartalmaznia kell

(4) A kincstárnokkal a megbízatására vonatkozó szerződést a Kincstár köti meg.

(5) A kincstárnok figyelemmel kíséri a fejezet és a fejezethez tartozó költségvetési szervek – a központi költségvetés XLIII. fejezete esetén ide értve az MNV Zrt.-t is –, vagy az elkülönített állami pénzalap gazdálkodását, így különösen a források felhasználásának és a feladatoknak az összhangját, a szállítói tartozásállomány és a vevőállomány alakulását, a bevételek beszedésére és behajtására tett intézkedéseket.

(6) A kincstárnok a feladatát a fejezethez tartozó valamennyi költségvetési szerv – a központi költségvetés XLIII. fejezete esetén ide értve az MNV Zrt.-t is –, központi és fejezeti kezelésű előirányzat, vagy az elkülönített állami pénzalap valamennyi előirányzata tekintetében ellátja.

(7) A kincstárnok tevékenysége nem terjed ki

(8) A kincstárnok a fejezet és a fejezethez tartozó költségvetési szerv – a központi költségvetés XLIII. fejezete esetén ide értve az MNV Zrt.-t is –, vagy az elkülönített állami pénzalap gazdálkodásával összefüggésben jogosult

(9) A kincstárnok munkájához a Kincstár, a fejezetet irányító szerv és az érintett költségvetési szerv – a központi költségvetés XLIII. fejezete esetén ide értve az MNV Zrt.-t is – szolgáltatják a kötelezettségvállalások, illetve a kifizetések teljesítése előtti eljárás dokumentumait, valamint az arra vonatkozó tanúsítványt, összefoglaló adatokat, folyamatosan biztosítják az adatbázisokból rendelkezésre álló adatokat, valamint elkészítik a kincstárnok által kért dokumentumokat.

(10) A nemzetbiztonsági szolgálatoknál folytatott tevékenysége során a kincstárnok birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal.

(11) Ha a kincstárnok tevékenységével összefüggésben célszerűtlen, nem szükségszerű, nem időszerű vagy fedezet nélküli kötelezettségvállalást, célszerűtlen vagy időszerűtlen kifizetést, illetve ezek előkészületét észleli, arról haladéktalanul egyeztetnie kell az érintett kijelölt szerv gazdasági vezetőjével és vezetőjével. Egyetértés hiányában a kincstárnok értesíti a fejezetet irányító szerv vezetőjét. Ha az irányító szerv vezetője nem ért egyet a kincstárnokkal, a kincstárnoknak értesíti a pénzügyminisztert, illetve a Pénzügyminisztérium fejezet vonatkozásában a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert. A pénzügyminiszter, illetve a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az értesítés alapján az érintett fejezetet irányító szerv vezetőjével haladéktalanul egyeztetést kezdeményez. A kötelezettségvállalást nem lehet megtenni, illetve a kifizetést nem lehet teljesíteni mindaddig, amíg az e bekezdés szerinti egyeztetések nem történtek meg.

(12) A nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési kiadásainak körében a kincstárnok célszerűségi, szükségszerűségi vizsgálatot nem végezhet.

(13) A kincstárnok a tevékenységéről havonta írásban beszámol a fejezetet irányító szerv és a pénzügyminiszter, illetve a Pénzügyminisztérium fejezet tekintetében a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter részére.

(14) A kincstárnokot – akadályoztatása esetén – a kincstárnok munkáját irányító miniszter által kijelölt kincstárnok helyettesíti teljes jogkörrel.

(15) A kincstárnokok munkájának összehangolására a pénzügyminiszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által felkért személyekből álló testület működik.

(16) A költségvetési szervhez kijelölt kincstári biztos, felsőoktatási kincstári megbízott köteles a kincstárnokot munkájában támogatni.

164. § (1) A pénzügyminiszter, továbbá – a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó fejezetekhez sorolt költségvetési szervek esetében a Kormány kezdeményezésére – az Országgyűlés (e cím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kijelölő szerv) kincstári biztost jelöl ki a központi költségvetési szervhez, ha

(2) A kincstári biztos kijelölését az (1) bekezdésben foglalt tartozásállomány elérése esetén a pénzügyminiszternél a Kincstár kezdeményezi. A Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó fejezetekhez sorolt költségvetési szerv esetében a pénzügyminiszter a javaslat Kormány elé terjesztése előtt az irányító szervvel egyezteti.

(3) A kincstári biztos tevékenységét a kijelölő szerv nevében a Pénzügyminisztérium, az irányító szerv és a Kincstár kijelölt vezetőiből álló ad hoc bizottság irányítja és ellenőrzi.

(4) Kincstári biztosnak

(5) A kincstári biztos jelölteket a kijelölő szerv nyilvános pályázat alapján választja ki, nevüket és költségvetési gyakorlatuk szakirányát tájékoztatóban közzéteszi.

(6) Az (5) bekezdésben megjelöltek közül a kincstári biztost a kijelölő szerv a fejezetet irányító szerv vezetőjének egyetértésével határozott időtartamra jelöli ki az adott költségvetési szervhez. A kinevezés legfeljebb egy alkalommal a folyamatban lévő intézkedések lezárásáig meghosszabbítható. Kivételes esetben a tájékoztatóban nem szereplő személy, illetve szervezet is kijelölhető, ha megfelel a (4) bekezdésben foglalt előírásoknak és a tájékoztatóban megjelentek közül a kijelölés nem biztosítható.

(7) Kincstári biztosként nem jelölhető ki az a személy, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság név szerint megnevezett alkalmazottja, illetve tagja, aki

165. § (1) A kincstári biztossal a Kincstár elnöke – a fejezetet irányító szerv vezetőjének ellenjegyzésével – szerződést köt és megbízólevéllel látja el. A megbízólevélnek tartalmaznia kell

(2) A kincstári biztos jogosult a gazdálkodással összefüggésben

(3) A kincstári biztos köteles