35/2009. (VII. 10.) KHEM rendelet

a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet, valamint a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról¹

2009.07.20.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 11. és 12. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: MR.) 120. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

„10. a Tanács 72/245/EGK irányelve (1972. június 20.) a gépjárművek által előidézett rádiózavarokról (elektromágneses összeférhetőség), továbbá az azt módosító 89/491/EGK, 95/54/EK, 2004/104/EK, 2005/49/EK, 2005/83/EK, 2006/28/EK és 2009/19/EK bizottsági, valamint 2006/96/EK tanácsi irányelvek;”

(2) Az MR. 120. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

„20. a Tanács 76/756/EGK irányelve (1976. július 27.) a gépjárművek és pótkocsijuk világító és fényjelző berendezéseinek felszerelésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, valamint az azt módosító 91/663/EGK, 97/28/EK, 2007/35/EK és 89/2008/EK bizottsági irányelvek;”

(3) Az MR. 120. § 98. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

„98. az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve (2000. szeptember 18.) az elhasználódott járművekről, 4. cikk (2) bekezdés, 8. cikk (1) bekezdés és II. melléklet, továbbá az azt módosító 2002/525/EK, 2005/438/EK és 2008/689/EK bizottsági, valamint 2005/673/EK tanácsi határozatok;”

(4) Az MR. 120. § 109. és 110. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

„109. az Európai Parlament és a Tanács 2005/55/EK irányelve (2005. szeptember 28.) a járművek hajtására használt kompressziós gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátása, valamint a járművek hajtására használt, földgáz- vagy PB-gázüzemű külső gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, továbbá az azt módosító 2008/74/EK bizottsági irányelv, valamint 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

110. a Bizottság 2005/78/EK irányelve (2005. november 14.) a járművek hajtására használt sűrítéses gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátása, valamint a járművek hajtására használt, földgáz- vagy PB-gázüzemű külső gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2005/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásáról és annak I., II., III., IV. és VI. mellékletének módosításáról, továbbá az azt módosító 2006/96/EK tanácsi, valamint 2008/74/EK bizottsági irányelvek;”

(5) Az MR. 120. § 112. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

„112. az Európai Parlament és a Tanács 2005/64/EK irányelve (2005. október 26.) a gépjárművek újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra tekintettel történő típusjóváhagyásáról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint az azt módosító 2009/1/EK bizottsági irányelv;”

2. § (1) Az MR. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az MR. 5. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(3) Az MR. 7/A. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4) Az MR. A. Függelék A/10. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(5) Az MR. A. Függelék A/20. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(6) Az MR. A. Függelék A/41. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

(7) Az MR. A. Függelék A/59. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

3. § (1) A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: ER.) 31. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

„a) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv, valamint az azt módosító 1060/2008/EK és 385/2009/EK bizottsági rendelet;”

(2) Az ER. A. Függeléke helyébe a 8. melléklet lép.

4. § (1) Ez a rendelet – (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 10. napon lép hatályba.

(2) A 2. § (4) bekezdése, valamint az 1. melléklet 2. pontja 2009. október 2-án lép hatályba.

(3) A 2. § (5) bekezdése, valamint az 1. melléklet 3. pontja 2009. október 16-án lép hatályba.

(4) A 2. § (7) bekezdése, valamint az 1. melléklet 5. pontja 2010. február 4-én lép hatályba.

(5) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően az M₁-es kategóriájú járműre, valamint új típusú rendszerre, alkatrészre vagy önálló műszaki egységre kiadott EK-típusjóváhagyás érvényessége nem változik, az érvényességi idejük az MR. és az ER. e rendelettel meghatározott rendelkezéseinek alkalmazásával meghosszabbítható.

(6) Ez a rendelet 2010. július 1-jén hatályát veszti.

5. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Bizottság 2008/74/EK irányelve (2008. július 18.) a 2005/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a 2005/78/EK irányelvnek a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyása és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetősége tekintetében történő módosításáról;

b) a Bizottság 89/2008/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a gépjárművek és pótkocsijuk világító és fényjelző berendezéseinek felszerelésére vonatkozó 76/756/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról;

c) a Bizottság 2009/1/EK irányelve (2009. január 7.) a gépjárművek újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra tekintettel történő típusjóváhagyásáról szóló 2005/64/EK irányelvnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében történő módosításáról;

d) a Bizottság 2009/19/EK irányelve (2009. március 12.) a gépjárművek által előidézett rádiózavarokról (elektromágneses összeférhetőségről) szóló 72/245/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról;

e) a Bizottság 2008/689/EK határozata (2008. augusztus 1.) az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról;

f) az Európai Parlament és a Tanács 2007/46/EK irányelve (2007. szeptember 5.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról, valamint az azt módosító 1060/2008/EK és 385/2009/EK bizottsági rendelet.

1. melléklet a 35/2009. (VII. 10.) KHEM rendelethez

A közúti járművek forgalomba helyezésének
és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló
6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 1. számú mellékletének
módosítása

1. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: MR.) 1. számú melléklet 1/A. táblázatának A/2. sora helyébe a következő sor lép:

[Jóváhagyási kötelezettségek: 1/A. táblázat

GÉPKOCSIKRA ÉS PÓTKOCSIKRA VONATKOZÓ JÓVÁHAGYÁSI KÖTELEZETTSÉGEK]

[MR	EK (EGK)		ENSZ-EGB		Műszaki terület	A		B
						Alkalmazási kötelezettség
függelék/ melléklet (műszaki terület sorszáma)	alap- irányelv [rendelet]	utolsó módosító irányelv [rendelet]	előírás	módosítási sorozat		típus- jóváhagyási eljárásban M1 kategória	típus- jóváhagyási eljárásban M2, M3, N, O kategória	egyedi engedélyezési eljárásban]
„A/2	70/220	2009/19 715/2007 692/2008	83	05/06	Károsanyag-kibocsátás	+	+	+”
			83	05/06	Légszennyezés (Euro 5. és 6.) könnyű haszonjárművek
			103	00	Cserekatalizátorok

2. Az MR. 1. számú melléklet 1/A. táblázatának A/10. sora helyébe a következő sor lép:

[Jóváhagyási kötelezettségek: 1/A. táblázat

GÉPKOCSIKRA ÉS PÓTKOCSIKRA VONATKOZÓ JÓVÁHAGYÁSI KÖTELEZETTSÉGEK]

[MR	EK (EGK)		ENSZ-EGB		Műszaki terület	A		B
[MR	EK (EGK)		ENSZ-EGB			Alkalmazási kötelezettség
függelék/ melléklet (műszaki terület sorszáma)	alap- irányelv [rendelet]	utolsó módosító irányelv [rendelet]	előírás	módosítási sorozat		típus- jóváhagyási eljárásban M1 kategória	típus- jóváhagyási eljárásban M2, M3, N, O kategória	egyedi engedélyezési eljárásban]
„A/10	72/245	2009/19	10	02	Elektromágneses összeférhetőség	+	+	–”

3. Az MR. 1. számú melléklet 1/A. táblázatának A/20. sora helyébe a következő sor lép:

[Jóváhagyási kötelezettségek: 1/A. táblázat

GÉPKOCSIKRA ÉS PÓTKOCSIKRA VONATKOZÓ JÓVÁHAGYÁSI KÖTELEZETTSÉGEK]

[MR	EK (EGK)		ENSZ-EGB		Műszaki terület	A		B
[MR	EK (EGK)		ENSZ-EGB			Alkalmazási kötelezettség
függelék/ melléklet (műszaki terület sorszáma)	alap- irányelv [rendelet]	utolsó módosító irányelv [rendelet]	előírás	módosítási sorozat		típus- jóváhagyási eljárásban M1 kategória	típus- jóváhagyási eljárásban M2, M3, N, O kategória	egyedi engedélyezési eljárásban]
„A/20	76/756	2009/89	48	04	Világítóberendezések	+	+	+”

4. Az MR. 1. számú melléklet 1/A. táblázatának A/41. sora helyébe a következő sor lép:

[Jóváhagyási kötelezettségek: 1/A. táblázat

GÉPKOCSIKRA ÉS PÓTKOCSIKRA VONATKOZÓ JÓVÁHAGYÁSI KÖTELEZETTSÉGEK]

[MR	EK (EGK)		ENSZ-EGB		Műszaki terület	A		B
[MR	EK (EGK)		ENSZ-EGB			Alkalmazási kötelezettség
függelék/ melléklet (műszaki terület sorszáma)	alap- irányelv [rendelet]	utolsó módosító irányelv [rendelet]	előírás	módosítási sorozat		típus- jóváhagyási eljárásban M1 kategória	típus- jóváhagyási eljárásban M2, M3, N, O kategória	egyedi engedélyezési eljárásban]
„A/41	2005/55 2005/78	715/2007 2008/74	49	03	Dízel-motor emisszió	+	+	+”

5. Az MR. 1. számú melléklet 1/A. táblázatának A/59. sora helyébe a következő sor lép:

[Jóváhagyási kötelezettségek: 1/A. táblázat

GÉPKOCSIKRA ÉS PÓTKOCSIKRA VONATKOZÓ JÓVÁHAGYÁSI KÖTELEZETTSÉGEK]

[MR	EK (EGK)		ENSZ-EGB		Műszaki terület	A		B
[MR	EK (EGK)		ENSZ-EGB			Alkalmazási kötelezettség
függelék/ melléklet (műszaki terület sorszáma)	alap- irányelv [rendelet]	utolsó módosító irányelv [rendelet]	előírás	módosítási sorozat		típus- jóváhagyási eljárásban M1 kategória	típus- jóváhagyási eljárásban M2, M3, N, O kategória	egyedi engedélyezési eljárásban]
„A/59	2005/64	2009/1			Újrafelhasználhatóság, újra- hasznosíthatóság, feldolgoz- hatóság	+	+	–”

2. melléklet a 35/2009. (VII. 10.) KHEM rendelethez

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletének módosítása

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet II. fejezetében foglalt táblázat 5. sora helyébe a következő sor lép, a táblázat a következő 14. és 15. sorral, valamint a következő (9)–(11) jegyzettel egészül ki:

[A környezetvédelmi osztály jelzés (kód)	A környezetvédelmi osztályt meghatározó jellemző]
„5	– tiszta gázüzemű- vagy elektromos meghajtású, illetőleg – hibrid (a gépjárművet meghajtó elektromos-, valamint Otto- vagy Dízel-motorral is ellátott) hajtású⁽⁹⁾;”
„14	– a 692/2008/EK bizottsági rendelettel módosított 715/2007/EK parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1. táblázatában meghatározott határértékek alapján jóváhagyott légszenynyezésű gépkocsi (Euro 5.)⁽¹⁰⁾
15	– a 692/2008/EK bizottsági rendelettel módosított 715/2007/EK parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 2. táblázatában meghatározott határértékek alapján jóváhagyott légszenynyezésű gépkocsi (Euro 6.)⁽¹¹⁾”

„⁽⁹⁾ A hibrid hajtású gépjárművet az 5. környezetvédelmi osztálynál magasabb – a belsőégésű motorja által meghatározott – környezetvédelmi osztályba kell besorolni, amennyiben a meghajtó belsőégésű motor legalább Euro-III. jóváhagyású.

⁽¹⁰⁾ Az Euro 5. kibocsátási határértéket a 692/2008/EK bizottsági rendelet XVII. mellékletével (2008.07.28. HL199 p130) módosított, a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1. táblázata határozza meg.

⁽¹¹⁾ Az Euro 6. kibocsátási határértéket a 692/2008/EK bizottsági rendelet XVII. mellékletével (2008.07.28. HL199 p130) módosított, a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási- és karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 2. táblázata határozza meg.”

3. melléklet a 35/2009. (VII. 10.) KHEM rendelethez

„7/A. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez²

A 16/A. § (1) bekezdésében meghatározott tilalom alól mentesülő
egyes anyagok és alkatrészek

Anyagok és alkatrészek		A mentesség alkalmazási területe és határideje	Megjelölendő, illetőleg azonosíthatóvá teendő a 2000/53/EK irányelv 4. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján
Ólom, mint ötvöző elem
1.	Acél járműgyártási célokra és galvanizált acél, legfeljebb 0,35 tömegszázalék ólomtartalommal
2.	a) Alumínium járműgyártási célokra, legfeljebb 2,0 tömegszázalék ólomtartalommal	A 2005. július 1. előtt forgalomba helyezett járművek pótalkatrészeként
	b) Alumínium legfeljebb 1,5 tömegszázalék ólomtartalommal	A 2008. július 1. előtt forgalomba helyezett járművek pótalkatrészeként
	c) Alumínium legfeljebb 0,4 tömegszázalék ólomtartalommal
3.	Rézötvözet legfeljebb 4 tömegszázalék ólomtartalommal
4.	a) Csapágycsészék és -perselyek	A 2008. július 1. előtt forgalomba helyezett járművek pótalkatrészeként
4.	b) A motorokban, sebességváltókban és a légkondicionáló kompresszorokban található csapágycsészék és -perselyek	2011. július 1-jéig; 2011. július 1-jét követően csak az ezen időpont előtt forgalomba helyezett járművek pótalkatrészeiként
Ólom és ólomvegyületek alkatrészekben
5.	Akkumulátorok		X
6.	Lengéscsillapítók		X
7.	a) Elasztomerek vulkanizálási ható- és stabilizáló anyagai a fék-, üzemanyag- és légszállító csövekben, elasztomer/fém alkatrészek az alváz elemeiben vagy a motortartó elemekben	A 2005. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként
7.	b) Elasztomerek vulkanizálási ható- és stabilizáló anyagai a fék-, üzemanyag- és légszállító csövekben, elasztomer/fém alkatrészek az alváz elemeiben vagy a motortartó elemekben, legfeljebb 0,5 tömegszázalék ólomtartalommal	A 2006. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként
8.	a) Forraszanyag elektronikai áramköri paneleken és egyéb elektromos alkalmazásokban, kivéve üvegen	A 2010. december 31. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és ezen járművek pótalkatrészei	X⁽¹⁾
8.	b) Forraszanyag elektromos alkalmazásokban, üvegen	A 2010. december 31. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és ezen járművek pótalkatrészei	X⁽¹⁾
9.	Szelepülések	A 2003. július 1. előtt kifejlesztett motorok pótalkatrészeként
10.	Elektromos alkatrészek, amelyek üveg vagy kerámia beágyazó-anyagkeverékekben ólmot tartalmaznak, az izzók üvege és a gyújtógyertyák zománcozása kivételével		X⁽²⁾ (a motorok piezo alkatrészeinek kivételével)
11.	Robbanópatronok	A 2006. július 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművek esetén a cserére szánt robbanópatronok
Hat vegyértékű króm
12.	a) Korrózióvédő bevonatok	A 2007. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként
12.	b) A karosszériaelemek esetében felhasznált csavarokon és anyacsavarokon alkalmazott korrózióvédő bevonatok	A 2008. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként
13.	Lakóautók abszorpciós hűtőgépei		X
Higany
14.	a) A fényszórókban használt kisüléses lámpák	A 2012. július 1. előtt típusjóváhagyott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek	X
14.	b) Műszerfal kijelzőiben használt fénycsövek	A 2012. július 1. előtt típusjóváhagyott járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek	X
Kadmium
15.	Elektromos meghajtású járművek akkumulátorai	2008. december 31. után csak az ezen dátumot megelőzően forgalomba helyezett járművek pótalkatrészeként megengedett

⁽¹⁾ Szétszerelés, ha a 10. bejegyzés tekintetében a 60 g/jármű átlagos határértéket meghaladták. E kikötés alkalmazása esetén a nem a gyártó által a gyártó soron beszerelt elektronikus berendezéseket nem kell figyelembe venni.

⁽²⁾ Szétszerelés, ha a 8. bejegyzés tekintetében 60 g/jármű átlagos határértéket meghaladták. E kikötés alkalmazása esetén a nem a gyártó által a gyártósoron beszerelt elektronikus berendezéseket nem kell figyelembe venni (a motorok piezoelektromos elemeitől eltérő alkatrészek esetében).

Megjegyzések:

– Az ólom, a hatvegyértékű króm és a higany esetében homogén anyagonként legfeljebb 0,1 tömegszázalékos maximális koncentráció, a kadmium esetében pedig homogén anyagonként legfeljebb 0,01 tömegszázalékos maximális koncentráció megengedett.

– A mentesség lejártának napjáig már forgalomba helyezett járművek alkatrészeinek újrafelhasználása korlátozás nélkül lehetséges, mivel ez nem tartozik a 16/A. § (1) bekezdés hatálya alá.

– A 2003. július 1. előtt forgalomba hozott járművekben való felhasználásra szánt, 2003. július 1. után forgalomba hozott pótalkatrészek mentesülnek a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezések alól*.

––––––––––––

* Ez a kikötés nem vonatkozik a kerékkiegyensúlyozó súlyokra, az elektromotorok szénkeféire és a fékbetétekre.

”

4. melléklet a 35/2009. (VII. 10.) KHEM rendelethez

A közúti járművek forgalomba helyezésének
és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló
6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet A. Függelék A/10. számú mellékletének
módosítása

1. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: MR.) A. Függelékének A/10. számú melléklete címéhez tartozó lábjegyzet helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ez a melléklet az Európai Parlament és a Tanács 2004/104/EK irányelvével, valamint a Bizottság 2005/49/EK és 2009/19/EK irányelvével megegyező szabályozást tartalmaz.”

2. Az MR. A. Függeléke A/10. számú mellékletének „A MELLÉKLET RÉSZEINEK JEGYZÉKE” című tartalomjegyzékében a „III. C. RÉSZ Az I. rész 3.2.9. pontjára vonatkozó mintatanúsítvány” hivatkozás hatályát veszti.

3. Az MR. A. Függeléke A/10. számú mellékletének I. RÉSZ 3.2.9. pontja hatályát veszti.

4. Az MR. A. Függeléke A/10. számú mellékletének III. C. Része hatályát veszti.

5. melléklet a 35/2009. (VII. 10.) KHEM rendelethez

A közúti járművek forgalomba helyezésének
és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló
6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet A. Függelék A/20. számú mellékletének
módosítása

1. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: MR.) A. Függelékének A/20. számú melléklete címéhez tartozó lábjegyzet helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ez a melléklet a Tanács 76/756/EGK irányelvével, és az azt módosító, a Tanács 97/28/EK, valamint a Bizottság 2007/35/EK és 2008/89/EK irányelvével megegyező szabályozást tartalmaz. A melléklet követelményei az ENSZ-EGB 48. számú előírásának 04 változatával egyenértékűek.”

2. Az MR. A. Függeléke A/20. számú mellékletének 2.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Típusjóváhagyási rendelkezések]

„2.1. Új járműtípusra M₁ és N₁ kategóriájú járművek esetében 2011. február 7. napjától, a többi járműkategóriába tartozó járművek esetében 2012. augusztus 7. napjától típusjóváhagyás és EK-típusjóváhagyás abban az esetben adható ki, ha az a világító- és fényjelző berendezések felszerelése tekintetében megfelel a II. részben meghatározott követelményeknek.”

3. Az MR. A. Függeléke A/20. számú mellékletének II. Rész 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. A műszaki követelmények megfelelnek az ENSZ-EGB 48. (*) számú előírásának 2., 5. és 6. pontjában és 3. és 11. mellékletében megállapított követelményeknek.”

6. melléklet a 35/2009. (VII. 10.) KHEM rendelethez

A közúti járművek forgalomba helyezésének
és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló
6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet A. Függelék A/41. számú mellékletének
módosítása

1. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: MR.) A. Függelék A/41. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Fogalommeghatározások

Ezen melléklet alkalmazásában:

1.1. „jármű”: a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: ER.) A. Függelékének 2. cikkében meghatározott, 2610 kg-nál nagyobb referenciatömegű gépjármű,

1.2. „motor”: a jármű hajtására szolgáló olyan erőforrás, amelyre – az ER. A. Függelék 2. cikkében meghatározott – önálló műszaki egységként típusjóváhagyás adható,

1.3. „kiemelten környezetbarát jármű (EEV)”: olyan jármű, amelynek hajtómotorja megfelel az A. Főrész I. Rész 6.2.1. pontjában szereplő táblázatok C. sorában megadott megengedhető szennyezőanyag-kibocsátási határértékeknek.”

2. Az MR. A. Függelék A/41. számú mellékletének A. Főrész címéhez tartozó lábjegyzete helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ez a Főrész az Európai Parlament és a Tanács 2005/55/EK, illetve az azt módosító a Bizottság 2005/78/EK, 2006/51/EK és 2008/74/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”

3. Az MR. A. Függelék A/41. számú melléklete A. Főrészének „Az A: Főrész jegyzéke” című táblázat helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az A. Főrész Részeinek jegyzéke

I. Rész:	Hatály, fogalommeghatározások és rövidítések, EK típusjóváhagyási kérelem, műszaki leírások és vizsgálatok és gyártásmegfelelőség
	1. függelék:	A gyártás megfelelőségének vizsgálati eljárása, ha a szórás kielégítő
	2. függelék:	A gyártás megfelelőségének vizsgálati eljárása, ha a szórás nem kielégítő vagy nem ismert
	3. függelék:	A gyártó kérésére történő gyártásmegfelelőségi vizsgálat eljárása
	4. függelék	A rendszer-egyenértékűség meghatározása
II. Rész:	Adatközlő lap
	1. függelék:	A(z alap)motor fő jellemzői és a vizsgálat végrehajtására vonatkozó információk
	2. függelék:	A motorcsalád alapvető jellemzői
	3. függelék:	A családhoz tartozó motortípus alapvető jellemzői
	4. függelék	A motorral kapcsolatos járműrészek jellemzői
	5. függelék	Az OBD-re vonatkozó információk
	6. függelék	A közúti közlekedésre való alkalmasság vizsgálatához szükséges információk
III. Rész:	Vizsgálati eljárás
	1. függelék:	ESC és ELR vizsgálati ciklusok
	2. függelék	ETC vizsgálati ciklus
	3. függelék	ETC motor-fékpadi program
	4. függelék	Mérési és mintavételi eljárások
	5. függelék	A kalibrációs eljárás
	6. függelék	Széntömeg-áram ellenőrzés
IV. Rész:	A jóváhagyási vizsgálatokhoz és a gyártás megfelelőségének ellenőrzéséhez használandó referencia-üzemanyag műszaki jellemzői
V. Rész	Elemző és mintavevő rendszer
VI. Rész	EK típus-jóváhagyási bizonyítvány
	1. függelék	jármű/önálló műszaki egység/alkatrész típusjóváhagyására vonatkozó ...... számú EK-típusbizonyítványhoz
	2. függelék	OBD vonatkozású információk
VII. Rész	Példa a számítási eljárásra
VIII. Rész	Etanolüzemű dízelmotorokra vonatkozó különleges műszaki követelmények
IX. Rész	A hatályon kívül helyezett irányelvek nemzeti jogba történő átültetésének határidejei
X. Rész	Megfelelési táblázat

”

4. Az MR. A. Függelék A/41. számú melléklet A. Főrész I. Részének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Hatály

Ez a melléklet a gáznemű és szilárd kibocsátások csökkentésére, a kibocsátáscsökkentő eszközök hasznos élettartamára, a használatban lévő járművek/motorok megfelelőségére és az összes gépjármű fedélzeti diagnosztikai rendszerére (OBD), valamint az 1. cikkben leírt motorokra vonatkozik, azon M₁, N₁, N₂ és M₂ kategóriájú járművek kivételével, amelyek a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet⁽²⁾ szerint kaptak típusjóváhagyást.

2009. január 3-tól az új jóváhagyásokra a 715/2007/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében megállapított időpontokig, a kiterjesztésekre pedig az említett rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében megállapított időpontokig típusjóváhagyás továbbra is megadható ezen melléklet alapján a 2610 kg-nál kisebb referenciatömegű N₁, N₂ és M₂ kategóriájú járművekre.

⁽²⁾ HL L 171., 2007. 06. 29., 1. o.”

5. Az MR. A. Függelék A/41. számú melléklet A. Főrész I. Részének 2.1. pontja a következő fogalommeghatározással egészül ki:

[Ezen melléklet alkalmazásában:]

„ „referenciatömeg”: a jármű tömege menetkész állapotban, a gépjárművezető 75 kg-mal figyelembe vett átlagtömegével csökkentve és egy 100 kg-os átlagtömeggel növelve,

„a menetkész jármű tömege”: az ER. A. Függelék A/1. mellékletének 2.6. pontjában meghatározott tömeg,”

6. Az MR. A. Függelék A/41. számú melléklet A. Főrész I. Része a következő 4.5. ponttal egészül ki:

[EK TÍPUSJÓVÁHAGYÁS]

„4.5. A gyártó kérésére az ezen irányelv alapján egy befejezett járműre adott típusjóváhagyás kiterjesztendő a 2610 kg-nál kisebb referenciatömegű befejezetlen járművekre. A típusjóváhagyást ki kell terjeszteni, ha a gyártó igazolni tudja, hogy a befejezetlen járművekbe várhatóan beépítésre kerülő összes karosszériakombináció a jármű referenciatömegét 2610 kg fölé növeli.”

7. Az MR. A. Függelék A/41. számú melléklet A. Főrész I. Részének 6.2. pontja a negyedik albekezdést követően a következő albekezdéssel egészül ki:

[Gázmotorokra a gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátást az ETC-vizsgálattal kell meghatározni.]

„Otto motorok esetében az MR. A. Függelék A/41. számú melléklet B. Főrész VII. Részében előírt mérési eljárásokat kell alkalmazni.

Dízelmotorok esetében a MR. A. Függelék A/41. számú melléklet B. Főrész VI. Részében előírt eljárásokat kell alkalmazni a füst opacitásának mérésére.”

8. Az MR. A. Függelék A/41. számú melléklet A. Főrész II. Részének 1. függeléke a következő 8.4., 8.4.1., 8.4.1.1. és 8.4.1.2. ponttal egészül ki:

„8.4. A motor működése (füst opacitásának mérése)

8.4.1. Teljesítmény az ENSZ-EGB 24. sz. előírása 4. mellékletének 2. szakaszában említett hat mérési pontban.

8.4.1.1. A motor teljesítménye próbapadon mérve:

8.4.1.2. A jármű kerekeinél mért teljesítmény:

fordulatszám (perc^–1)	mért teljesítmény (kW)
1. .....................................................................................	........................................................................................
2. .....................................................................................	.........................................................................................
3. .....................................................................................	.........................................................................................
4. .....................................................................................	.........................................................................................
5. .....................................................................................	.........................................................................................
6. .....................................................................................	.........................................................................................

”

9. Az MR. A. Függelék A/41. számú melléklet A. Főrész II. Része a következő 6. függelékkel egészül ki:

„6. függelék

A közúti közlekedésre való alkalmasság vizsgálatához szükséges információk

A. Szén-monoxid-kibocsátások mérése*

3.2.1.6. Normál üresjárati fordulatszám (tűréssel együtt): ........................... min^–1

3.2.1.6.1. Emelt üresjárati fordulatszám (tűréssel együtt): ........................... min^–1

3.2.1.7. A kipufogógáz térfogatra vonatkoztatott szénmonoxid-tartalma üresjáratban^** .............. %, a gyártó adja meg (csak szikragyújtású motoroknál)

B. Füst opacitásának mérése

3.2.13. A fényelnyelési együttható jelének helye (csak kompressziós gyújtású motoroknál):

4. Erőátvitel^(v)

4.3. A lendkerék tehetetlenségi nyomatéka:

4.3.1. Kiegészítő tehetetlenségi nyomaték, sebességbe kapcsolás nélkül:

–––––––––––––

* Az adatközlő lapok számozása az ER. A. Függelékben használt számozást követi.

** Meg kell adni a tűrést.”

10. Az MR. A. Függelék A/41. számú melléklet A. Főrész III. Rész 1. függelékének 2.7.4. pontja a helyébe következő rendelkezés lép:

„2.7.4. Részecske-mintavétel

A teljes mérési folyamathoz egy szűrőt kell használni. A mérési eljárásban megadott, üzemmódonkénti súlyozó tényezőket úgy kell figyelembe venni, hogy a ciklus egyes üzemmódjaiban a kipufogógáz tömegáramával arányos mintát vesznek. Ezt a mintaáram, a mintavételi idő, illetve a hígítási arány megfelelő beállításával lehet elérni, úgy, hogy az effektív súlyozó tényezőkre a 6.6. pontban meghatározott kritérium teljesüljön.

Az üzemmódonkénti mintavételi időnek legalább a súlyozó tényező 400-szorosának kell lennie másodpercben. A mintavételt az egyes üzemmódokban a lehető legkésőbb kell elvégezni. A részecske-mintavétel befejezésének az egyes üzemmódok vége előtti 5 másodpercen belülre kell esnie.”

11. Az MR. A. Függelék A/41. számú melléklet A. Főrész III. Rész 1. függeléke a következő 6.5. és 6.6. ponttal egészül ki:

„6.5. A fajlagos kibocsátás kiszámítása

A fajlagos részecske kibocsátást a következőképpen kell számítani:

6.6. Effektív súlyozó tényező

A W_fei effektív súlyozó tényezőt az egyes üzemmódokra az alábbiak szerint kell kiszámítani:

Az effektív súlyozó tényezőknek ±0,003 (üresjáratban ±0,005) tűréssel egyenlőnek kell lenniük az e függelék 2.7.1. pontjában szereplő súlyozó tényezőkkel.”

12. Az MR. A. Függelék A/41. számú melléklet A. Főrész VI. Rész 1. függeléke a következő 1.5–1.7.5.5. ponttal egészül ki:

„1.5. Forgattyúházból származó kibocsátások mérési eredményei:

1.6. Szén-monoxid-kibocsátások mérési eredményei

Mérés	CO-érték (térfogat%)	Lambda⁽¹⁾	Fordulatszám (min^–1)	A motorolaj hőmérséklete
Mérés kis üresjárati fordulatszámon		nem alkalmazandó
Mérés emelt üresjárati fordulatszámon

⁽¹⁾ A lambda képlete: IV. melléklet 1. függeléke.

1.7. A füst opacitásmérésének eredményei

1.7.1. Állandósult fordulatszámon:

Fordulatszám (min^–1)	Névleges áramlás, G (liter/s)	Fényelnyelési határérték (m^–1)	Mért fényelnyelési érték (m^–1)
1. ..........	..........	..........	..........
2. ..........	..........	..........	..........
3. ..........	..........	..........	..........
4. ..........	..........	..........	..........
5. ..........	..........	..........	..........
6. ..........	..........	..........	..........

1.7.2. Terhelés nélküli gyorsítással (szabad gyorsítással) végzett mérések

1.7.2.1. Motoron végzett mérések az MR. A. Függelék A/41. sz. melléklet B. Főrész VI. Részének 4.3. szakasza szerint

Legnagyobb fordulatszám százaléka	Legnagyobb nyomaték százaléka a megadott fordulatszámon, m^–1	Mért fényelnyelési érték, m^–1	Korrigált fényelnyelési érték, m^–1

1.7.2.2. Terhelés nélküli gyorsításnál

1.7.2.2.1. A fényelnyelési együttható mért értéke: m^–1

1.7.2.2.2. A fényelnyelési együttható korrigált értéke: m^–1

1.7.2.2.3. A fényelnyelési együttható jelének helye a járművön:

1.7.2.3. Járművön végzett mérések az MR. A. Függelék A/41. számú melléklet B. Főrész VI. Részének 3. pontja szerint

1.7.2.3.1. Korrigált fényelnyelési érték: m^–1

1.7.2.3.2. Fordulatszám induláskor: ford./perc

1.7.3. Megadott legnagyobb hasznos teljesítmény: ................................... kW a következő fordulatszámon: ..................................... ford./perc

1.7.4. Az opacitásmérő gyártmánya és típusa:

1.7.5. A motortípus fő jellemzői

1.7.5.1. A motor működési elve: négyütemű/kétütemű*

1.7.5.2. A hengerek száma és elrendezése:

1.7.5.3. A henger űrtartalma: cm³

1.7.5.4. Üzemanyag-adagolás: közvetlen befecskendezés/indirekt befecskendezés*

1.7.5.5. Turbófeltöltő van/nincs*

––––––––––––

* Nem kívánt törlendő.”

13. Az MR. A. Függelék A/41. számú mellékletének B. Főrész címéhez tartozó lábjegyzet helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ez a Főrész a Bizottság 2005/78/EK, illetve az azt módosító, 2006/51/EK és 2008/74/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”

14. Az MR. A. Függelék A/41. számú melléklet B. Főrészének „A B. Főrész Részeinek jegyzéke” című táblázata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A B. Főrész Részeinek jegyzéke

I. Rész:	Nem tartalmaz rendelkezést.
II. Rész	A kibocsátáscsökkentő rendszerek tartóssági vizsgálatára vonatkozó eljárások
III. Rész	Az üzemelő járművek/motorok megfelelősége
IV. Rész	Fedélzeti diagnosztikai rendszerek (OBD)
	1. függelék:	A fedélzeti diagnosztikai rendszerek (OBD) jóváhagyási vizsgálatai
V. Rész	A típusbizonyítványok számozási rendszere
VI. Rész	Füst opacitásának mérése
VII. Rész	Szikragyújtású benzinmotorok típusjóváhagyására vonatkozó előírások

”

15. Az MR. A. Függelék A/41. számú melléklet B. Főrész V. Részének 1. pontjában a 2. szakasz helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. szakasz: az irányelv száma – 2005/55/EK”

16. Az MR. A. Függelék A/41. számú mellékletének B. Főrésze a következő VI. és VII. Résszel egészül ki:

„VI. Rész

Füst opacitásának mérése

1. Bevezetés

1.1. Ez a Rész a kompressziós gyújtású motorokból kibocsátott kipufogógáz opacitásának mérésére vonatkozó előírásokat írja le.

2. A korrigált fényelnyelési együttható jele

2.1. A korrigált fényelnyelési együttható jelét el kell helyezni minden olyan járművön, amely megfelel annak a járműtípusnak, amelyre ez a mérés vonatkozik. A jel egy téglalapban elhelyezett szám, amely a jóváhagyáskor a terhelés nélküli gyorsítással végzett méréssel kapott korrigált fényelnyelési együttható m^–1-ben kifejezve. A mérési módszert a 4. pont írja le.

2.2. A jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie. A jelet szembetűnő és könnyen hozzáférhető helyen kell rögzíteni, amit az A. Főrész VI. Részében bemutatott típusbizonyítványhoz fűzött kiegészítésben fel kell tüntetni.

2.3. Az 1. ábrán példa látható a fényelnyelési együttható jelére.

1. ábra

Legkisebb méretek, b = 5,6 mm

A fenti jel azt mutatja, hogy a korrigált fényelnyelési együttható 1,30 m^–1.

3. Specifikációk és mérések

3.1. A specifikációk és a mérések ugyanazok, mint az ENSZ-EGB 24. számú előírása⁽³⁾ III. részének 24. szakaszában szereplő specifikációk és mérések, a 3.2. szakaszban leírt kivétellel.

3.2. Az ENSZ-EGB 24. számú előírása 24.1. szakaszában a 2. mellékletre való hivatkozás az A. Főrész VI. Részére való hivatkozásként értendő.

4. Műszaki követelmények

4.1. A műszaki követelmények ugyanazok, mint az ENSZ-EGB 24. számú előírás 4., 5., 7., 8., 9. és 10. mellékletében szereplő követelmények, a 4.2., 4.3. és 4.4. szakaszban felsorolt kivételekkel.

4.2. Mérés állandósult fordulatszámok mellett, a teljes terhelési görbe mentén.

4.2.1. Az ENSZ-EGB 24. számú előírás 4. mellékletének 3.1. szakaszában az 1. mellékletre való hivatkozások az A. Főrész II. Részére való hivatkozásokként értendők.

4.2.2. Az ENSZ-EGB 24. számú előírás 4. mellékletének 3.2. szakaszában ismertetett referencia-üzemanyag az A. Főrész IV. Részében ismertetett azon referencia-üzemanyagra való hivatkozásként értendő, amely megfelelő azoknak a kibocsátási határértékeknek a szempontjából, amelyek alapján a jármű/motor típusjóváhagyása történik.

4.3. Mérés terhelés nélküli gyorsítással

4.3.1. Az ENSZ-EGB 24. számú előírás 5. mellékletének 2.2. szakaszában a 2. melléklet 2. táblázatára való hivatkozások az A. Főrész VI. Részének 1.7.2.1. szakaszában lévő táblázatra való hivatkozásokként értendők.

4.3.2. Az ENSZ-EGB 24. számú előírás 5. mellékletének 2.3. szakaszában az 1. melléklet 7.3. szakaszára való hivatkozások az A. Főrész II. Része 6. függelékének 4. szakaszára való hivatkozásokként értendők.

4.4. A kompressziós gyújtású motorok hasznos teljesítményének mérésére szolgáló EGB módszer.

4.4.1. Az ENSZ-EGB 24. számú előírás 10. mellékletének 7. szakaszában az e melléklet függelékére való hivatkozások az A. Főrész II. Részére való hivatkozásokként értendők.

4.4.2. Az ENSZ-EGB 24. számú előírás 10. mellékletének 7. és 8. szakaszában az 1. mellékletre való hivatkozások az A. Főrész II. Részére való hivatkozásokként értendők.

VII. Rész

Szikragyújtású benzinmotorok típusjóváhagyására vonatkozó előírások

A. Szén-monoxid-kibocsátás mérése

1. Bevezetés

1.1. Ez a Rész azt az eljárást írja le, amely a szén-monoxid-kibocsátást méri üresjárati fordulatszámokon (normál és emelt üresjárati fordulatszám).

––––––––––––

⁽³⁾ HL L 326., 2006. 11. 24., 1. o.

1.2. A normál üresjárati fordulatszámon a kipufogógáz legnagyobb megengedett szén-monoxid-tartalma a járműgyártó által megadott érték. A legnagyobb megengedett szén-monoxid-tartalom azonban nem haladhatja meg a 0,3%-ot (térfogatszázalékot). Emelt üresjárati fordulatszámon a szénmonoxidnak a kipufogógáz térfogatára vonatkoztatott mennyisége nem haladhatja meg a 0,2%-ot akkor, amikor a fordulatszám legalább 2000 min^–1 és a lambda 1 ±0,03 a gyártó specifikációi szerint.

2. Általános követelmények

2.1. Az általános követelmények megegyeznek az ENSZ-EGB 83. számú előírás⁽⁴⁾ 5.3.7.1–5.3.7.4. szakaszában szereplő követelményekkel.

2.2. A gyártónak a 2.1. szakaszban szereplő követelmények alapján ki kell töltenie az A. Főrész VI. Rész szerinti táblázatot.

2.3. A vizsgáló intézmény által megadott típusjóváhagyás időpontjától számított 24 hónapon belül a gyártónak meg kell erősítenie a típusjóváhagyáskor feljegyzett, a 2.1. szakasz szerinti lambda érték pontosságát, hogy az reprezentatív a jellemző sorozatgyártású járművekre is. Értékelést kell készíteni a sorozatgyártású járműveken végzett felmérések és vizsgálatok alapján.

3. Műszaki követelmények

3.1. A műszaki követelmények megegyeznek az ENSZ-EGB 83. számú előírás 5. mellékletében szereplő követelményekkel, a 3.2. szakaszban felsorolt kivételekkel.

3.2. Az ENSZ-EGB 83. számú előírása 5. melléklet 2. részének 2.1. szakaszában ismertetett referencia-üzemanyagok a 692/2008/EK bizottsági rendelet IX. mellékletében ismertetett megfelelő referencia-üzemanyag specifikációira való hivatkozásként értendők.

B. A forgattyúházból származó kibocsátások ellenőrzése

1. Bevezetés

1.1. Ez a rész a forgattyúházból származó kibocsátások ellenőrzésének eljárását írja le.

1.2. Az e rész előírásai szerint végzett méréskor a motor forgattyúházának szellőztető rendszere nem engedheti, hogy onnan gáz jusson a levegőbe.

2. Általános követelmények

2.1. A mérés végrehajtására az általános követelmények megegyeznek az ENSZ-EGB 83. számú előírás 6. mellékletének 2. szakaszában szereplő követelményekkel.

3. Műszaki követelmények

3.1. A műszaki követelmények megegyeznek az ENSZ-EGB 83. számú előírásban meghatározott követelményekkel.

––––––––––––

⁽⁴⁾ HL L 70., 2007. 03. 09., 171. o.”

7. melléklet a 35/2009. (VII. 10.) KHEM rendelethez

A közúti járművek forgalomba helyezésének
és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló
6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet A. Függelék A/59. számú mellékletének
módosítása

1. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: MR.) A. Függelék A/59. számú melléklete címéhez tartozó lábjegyzet helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ez a melléklet a gépjárművek újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra tekintettel történő típusjóváhagyásáról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2005/64/EK irányelvével (2005. október 26.), valamint az azt módosító a Bizottság 2009/1/EK irányelvével megegyező szabályozást tartalmaz.”

2. Az MR. A. Függelék A/59. számú mellékletének 8.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8.2. 2012. január 1. napját követően az ezen melléklet követelményeinek nem megfelelő járműtípusok tekintetében:

a) nem adható ki az EK-típusjóváhagyás, valamint

b) az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány).”

3. Az MR. A. Függelék A/59. számú mellékletének IV. Része a következő 4.1–4.3. ponttal egészül ki:

„4.1. A melléklet 6. pontjában meghatározott előzetes gyártói értékelés alkalmazásában a jármű gyártójának be kell bizonyítania, hogy a beszállítóival kötött szerződéses megállapodások segítségével biztosítja e rendelet 16/A. §-ában meghatározott előírásoknak való megfelelést.

4.2. A melléklet 6. pontjában meghatározott előzetes gyártói értékelés alkalmazásában a jármű gyártójának eljárásokat kell kidolgoznia a következők érdekében:

a) az alkalmazandó követelmények ismertetése személyzetének és valamennyi beszállítójának;

b) annak figyelemmel kísérése és biztosítása, hogy a beszállítók e követelményeknek megfelelően cselekedjenek;

c) megfelelő adatok gyűjtése az ellátási lánc teljes hosszán;

d) a beszállítóktól érkező információk megvizsgálása és ellenőrzése;

e) a megfelelő intézkedések meghozatala abban az esetben, ha a beszállítóktól kapott adatok azt jelzik, hogy nem feleltek meg e rendelet 16/A. §-ában meghatározott követelményeknek.

4.3. A 4.1. és 4.2. pontokban meghatározottak alkalmazása érdekében a jármű gyártójának az illetékes hatósággal egyetértésben az ISO 9000/14000-t vagy egyéb szabványosított minőségbiztosítási programot kell alkalmaznia.”

8. számú melléklet a 35/2009. (VII. 10.) KHEM rendelethez

„A. Függelék az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez³

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a függelék olyan harmonizált keretet hoz létre, amely a hatálya alá tartozó valamennyi új járműnek, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásához szükséges eljárási szabályokat és általános műszaki követelményeket tartalmazza nyilvántartásba vételük, értékesítésük és forgalomba helyezésük megkönnyítése érdekében.

Ez a függelék megállapítja továbbá az ezen függelékkel összhangban jóváhagyott járművekhez szánt alkatrészek és tartozékok értékesítésére és forgalomba helyezésére vonatkozó rendelkezéseket.

A járművek típus-jóváhagyási eljárása során, azok tulajdonságaira és működésére vonatkozó konkrét műszaki követelmények listáját e függelék A/4. melléklete tartalmazza.

2. cikk

Hatály

(1) Ezt a függeléket a közúti forgalomban való részvételre egy vagy több lépcsőben tervezett és gyártott járművek, valamint az ilyen járművekhez tervezett és gyártott rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek típus-jóváhagyási eljárása során kell alkalmazni.

E függeléket az ilyen járművek egyedi jóváhagyására is alkalmazni kell.

Ezt a függeléket a hatálya alá tartozó járművekhez szánt alkatrészekre és berendezésekre is alkalmazni kell.

(2) E függelék rendelkezéseit nem kell alkalmazni a következő járműtípusok/járművek típus-jóváhagyása, illetve egyedi forgalomba helyezési engedélyezési eljárása (a továbbiakban: egyedi jóváhagyása) során:

a) az e rendelet C. függelékének hatálya alá tartozó mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, valamint a kifejezetten ezek általi vontatásra tervezett és gyártott pótkocsik;

b) az e rendelet B. függelékében meghatározott négykerekű motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok;

c) lánctalpas járművek.

(3) Az ezen függelék szerinti típusjóváhagyás vagy egyedi jóváhagyás kérhető a következő járművek esetében is:

a) az elsősorban építési területeken vagy bányákban, kikötői vagy repülőtéri létesítményekben való használatra tervezett és épített járművek;

b) az olyan járművek, amelyeket a hadsereg, a polgári védelem, a tűzoltóság vagy a közrend fenntartásáért felelős erők használatára terveztek és építettek; továbbá

c) az önjáró munkagépek,

abban az esetben és olyan tekintetben, amennyiben ezen járművek meg-felelnek ezen függelék követelményeinek. Az e bekezdés szerinti – nem kötelező - jóváhagyások nem érintik a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló külön jogszabály alkalmazását.

(4) Az e függelék szerinti egyedi jóváhagyás nem kötelező a következő járművek esetében:

a) a kizárólag az utakon való versenyre szolgáló járművek;

b) egyedi tesztelési program végrehajtásához a gyártó felelőssége mellett az utakon használt járműprototípusok, feltéve hogy ezeket kifejezetten erre a célra tervezték és gyártották.

3. cikk

Fogalom meghatározások

Ezen függelék és az A/4. mellékletben felsorolt jogi szabályozások alkalmazásában, kivéve ha ezek másképp rendelkeznek:

1. „jogi szabályozás”: a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló külön jogszabály mellékleteivel implementált közösségi irányelv vagy közösségi rendelet, illetve a felülvizsgált 1958-as egyezményhez csatolt ENSZ-EGB előírás

2. „a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló külön jogszabály mellékleteivel implementált közösségi irányelv vagy rendelet”: az A/4. melléklet I. részében felsorolt jogi szabályozási rendelkezés, közösségi irányelv vagy rendelet. Ez a meghatározás magában foglalja ezek végrehajtási aktusait is;

3. „típus-jóváhagyás”: olyan eljárás, amellyel egy tagállam igazolja, hogy a jármű típusa, rendszere, alkatrésze vagy önálló műszaki egysége megfelel a vonatkozó eljárási szabályoknak és műszaki követelményeknek;

4. „nemzeti típusjóváhagyás”: valamely tagállam nemzeti jogában meghatározott típus-jóváhagyási eljárás, melynek érvényessége az adott tagállam területére korlátozódik;

5. „EK-típusjóváhagyás”: olyan eljárás, amellyel a tagállam igazolja, hogy egy jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység típusa megfelel ezen függelék és az A/4. vagy az A/11. mellékletben felsorolt jogi szabályozások vonatkozó eljárási szabályainak és műszaki követelményeinek;

6. „egyedi jóváhagyás”: olyan eljárás, amellyel egy tagállam igazolja, hogy egy adott jármű – akár egyedi gyártású, akár nem – megfelel a vonatkozó eljárási szabályoknak és műszaki követelményeknek;

7. „többlépcsős típusjóváhagyás”: olyan eljárás, amellyel egy vagy több tagállam igazolja, hogy – a gyártási állapottól függően – egy nem teljes vagy befejezett jármű típusa megfelel ezen függelék vonatkozó eljárási szabályainak és műszaki követelményeinek;

8. „lépésenkénti típusjóváhagyás”: olyan jármű-jóváhagyási eljárás, amely a járműhöz kapcsolódó rendszerekre, alkatrészekre és önálló műszaki egységekre érvényes EK-típusjóváhagyások teljes körének lépésenkénti összegyűjtéséből áll, ami végeredményben a teljes jármű jóváhagyását eredményezi;

9. „egylépéses típusjóváhagyás”: olyan eljárás, amely a jármű egészének egyetlen művelettel, egy eljárásban történő jóváhagyásából áll;

10. „vegyes típusjóváhagyás”: olyan lépésenkénti típus-jóváhagyási eljárás, amely eredményeképpen a teljes jármű jóváhagyásának utolsó szakaszában egy vagy több rendszerjóváhagyás szerezhető meg anélkül, hogy ezekre a rendszerekre EK-típusbizonyítványokat kellene kiállítani;

11. „gépjármű”: olyan motorral hajtott, önállóan mozgásképes, legalább négykerekű, teljes, befejezett vagy nem teljes jármű, melynek legnagyobb tervezett sebessége meghaladja a 25 km/órát;

12. „pótkocsi”: olyan önálló hajtással nem rendelkező kerekes jármű, amelyet arra terveztek és gyártottak, hogy gépjármű vontassa;

13. „jármű”: a 11. és 12. pontban meghatározott valamennyi gépjármű vagy pótkocsi;

14. „hibrid gépjármű”: a jármű meghajtásának céljára legalább két különböző energia-átalakító berendezéssel és két különböző (a járműben található) energiatároló rendszerrel ellátott jármű;

15. „hibrid elektromos jármű”: olyan hibrid jármű, amely a gépi meghajtás céljára a járműben található, a tárolt energia/teljesítmény mindkét alábbi forrásából energiát nyer:

– éghető üzemanyag,

– elektromos energia/teljesítmény-tároló berendezés (pl. akkumulátor, kondenzátor, lendkerék/generátor stb.);

16. „önjáró munkagép”: olyan jármű, amelyet kifejezetten munka elvégzésére terveztek és gyártottak és amely szerkezeti jellemzői miatt nem alkalmas személy- vagy áruszállításra. A gépjármű alvázára szerelt gép nem tekintendő önjáró munkagépnek;

17. „járműtípus”: adott járműkategóriába tartozó járművek, amelyek legalább az A/2. melléklet B. szakaszában meghatározott főbb jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól. Egy járműtípus az A/2. melléklet B. szakaszában meghatározott változatokból és kivitelekből állhat;

18. „alapjármű”: minden olyan jármű, amelyet többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás kezdeti szakaszában használnak;

19. „nem teljes jármű”: minden olyan jármű, amelynek az elkészüléshez még legalább egy további gyártási fokozaton kell keresztülmennie ahhoz, hogy az ezen függelékben meghatározott műszaki követelményeknek megfeleljen;

20. „befejezett jármű”: olyan jármű, amelyet többlépcsős típus-jóváhagyási eljárásnak vetettek alá és amely ezen függelékben meghatározott műszaki követelményeknek megfelel;

21. „teljes jármű”: minden olyan jármű, amelyet már nem kell befejezni az ezen függelék vonatkozó műszaki követelményeinek való megfelelés érdekében;

22. „kifutó sorozatú jármű”: olyan, a készlet részét képező jármű, amelyet nem lehet nyilvántartásba venni vagy értékesíteni vagy forgalomba helyezni azon új műszaki követelmények életbe lépése következtében, amelyek szerint a jármű nem került jóváhagyásra;

23. „rendszer”: berendezéseknek a járműben egy vagy több meghatározott funkció ellátására történő összeállítása, amelyre bármely jogi szabályozás követelményei vonatkoznak;

24. „alkatrész”: olyan, valamely jogi szabályozás követelményeinek hatálya alá tartozó berendezés, amely egy jármű olyan részét képezi, amelyre a járműtől függetlenül lehet típusjóváhagyást kiadni, amennyiben a jogi szabályozás azt kifejezetten előírja;

25. „önálló műszaki egység”: olyan, valamely jogi szabályozás követelményeinek hatálya alá tartozó berendezés, amely egy jármű olyan részét képezi, amelyre külön, de csak egy vagy több meghatározott járműtípussal kapcsolatban lehet típusjóváhagyást kiadni, amennyiben a jogi szabályozás azt kifejezetten előírja;

26. „eredeti alkatrészek vagy berendezések”: olyan alkatrészek vagy berendezések, amelyeket a jármű gyártója által a kérdéses jármű összeszereléséhez szükséges részek vagy berendezések gyártására vonatkozóan megadott előírásoknak és gyártási szabványoknak megfelelően gyártanak. Ez a meghatározás magában foglalja azokat az alkatrészeket és berendezéseket is, amelyeket ezen alkatrészekkel és berendezésekkel azonos gyártósoron gyártanak. Amennyiben az ellenkezőjét nem bizonyítják, ezek az alkatrészek eredeti alkatrészeknek vélelmezhetők, ha az alkatrész gyártója igazolja, hogy az alkatrészek minősége megfelel a kérdéses jármű összeszereléséhez használt alkatrészek minőségének és azokat a jármű gyártójának előírásai és gyártási szabványai szerint gyártották;

27. „gyártó”: az a személy vagy szerv, aki vagy amely a jóváhagyó hatóságnak felelős a jármű-típusjóváhagyás vagy az engedélyeztetési eljárás valamennyi vonatkozásáért, valamint a gyártás-megfelelőség biztosításáért. Nem alapvető fontosságú, hogy az érintett személy vagy szerv közvetlenül részt vegyen az engedélyeztetési eljárás tárgyát képező jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység gyártásának valamennyi szaka-szában;

28. „a gyártó képviselője”: az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes államban (a továbbiakban: EGT tagállam) letelepedett természetes vagy jogi személy, akit a gyártó szabályszerűen kinevez, hogy a jóváhagyó hatóság előtt képviselje és az ezen függelék által szabályozott kérdésekben a nevében eljárjon és amennyiben a „gyártó” kifejezésre hivatkozás történik, azt vagy a gyártóra vagy annak képviselőjére való hivatkozásként kell érteni;

29. „jóváhagyó hatóság”: a Magyar Köztársaság tekintetében a Nemzeti Közlekedési Hatóság, amely külön jogszabály alapján hatáskörrel rendelkezik egy jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység típusának jóváhagyása vagy egy jármű egyedi jóváhagyása, az engedélyezési eljárás lefolytatása, a jóváhagyó okmányok kiadása vagy adott esetben visszavonása tekintetében és más tagállamok jóváhagyó hatóságai vonatkozásában a kapcsolattartó szerepét tölti be; hatáskörrel rendelkezik továbbá a vizsgáló intézmények kijelölése és annak biztosítása tekintetében, hogy a gyártó a gyártás-megfelelőséggel kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tegyen;

30. „illetékes hatóság”: a Magyar Köztársaság tekintetében a Nemzeti Közlekedési Hatóság.

31. „vizsgáló intézmény”: a jóváhagyó hatóság által vizsgáló laboratóriumnak vagy megfelelőség-értékelő szervnek kinevezett szervezet vagy szerv, amelynek feladata a jóváhagyó hatóság nevében vizsgálatok, illetőleg a kezdeti értékelés és egyéb vizsgálatok vagy ellenőrzések elvégzése. E feladatokat maga a jóváhagyó hatóság is elláthatja.

32. „virtuális vizsgálati módszer”: számításokat magában foglaló számítógépes szimuláció, amely bemutatja, hogy az adott jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység megfelel valamely jogi szabályozásban meghatározott műszaki követelménynek. A virtuális vizsgálati módszer alkalmazásakor nincs szükség valódi jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység vizsgálatára.

33. „típusbizonyítvány”: típus-jóváhagyó okmány, vagyis az a dokumentum, amellyel a jóváhagyó hatóság hivatalosan igazolja, hogy a jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység típusa jóváhagyást kapott;

34. „EK-típusbizonyítvány”: az e Függelék A/6. mellékletében vagy az MR A. Függelékének megfelelő mellékleteiben meghatározott okmány, amellyel az A/4. melléklet I. vagy II. részében felsorolt valamely ENSZ-EGB előírás mellékletében meghatározott jóváhagyási értesítő is egyenértékűnek tekintendő;

35. „egyedi jóváhagyási bizonyítvány”: egyedi forgalomba helyezési engedély, vagyis az a dokumentum, amellyel a jóváhagyó hatóság hivatalosan igazolja, hogy az adott jármű jóváhagyásban részesült;

36. „megfelelőségi nyilatkozat”: az A/9. mellékletben meghatározott, a gyártó által kiállított dokumentum, amely igazolja, hogy az ezen függelékkel összhangban jóváhagyott típussorozathoz tartozó jármű megfelelt valamennyi jogi szabályozásnak a gyártása idején;

37. „adatközlő lap”: az A/1. vagy az A/3. melléklet, továbbá a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló külön jogszabály mellékleteivel implementált közösségi irányelv vagy rendelet szerinti dokumentum, amely előírja azokat az adatokat, amelyeket a kérelmezőnek közölnie kell. Az adatközlő lap elektronikus fájlban való benyújtása megengedett;

38. „adatközlő mappa”: a kérelmező által benyújtott teljes mappa, amely tartalmazza az adatközlő lapot, a fájlt, az adatokat, rajzokat, fényképeket stb. Az adatközlő mappa elektronikus fájl formájában való benyújtása megengedett;

39. „információs csomag”: az adatközlő mappa, valamint a vizsgálati jegyzőkönyvek és minden más dokumentum, amelyet a vizsgáló intézmény vagy a jóváhagyó hatóság feladatköre gyakorlása során az adatközlő mappához csatolt. Az információs csomag elektronikus fájlban való benyújtása megengedett;

40. „információs csomag tartalomjegyzéke”: az információs csomag tartalmát felsoroló, az oldalak egyértelmű azonosítása érdekében megfelelő számozással vagy egyéb jelzéssel ellátott dokumentum, amelynek formája lehetővé teszi az EK-típusjóváhagyás kezelése egymást követő lépéseinek, különösen a változtatások és a frissítések időpontjainak nyilvántartását.

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK

4. cikk

A jóváhagyó hatóság kötelezettségei

(1) A jóváhagyó hatóság csak azon járműveket, rendszereket, alkatrészeket vagy önálló műszaki egységeket hagyja jóvá, amelyek megfelelnek ezen függelék követelményeinek.

(2) A jóváhagyó hatóság csak azon járműveket, rendszereket, alkatrészeket és önálló műszaki egységeket veszi nyilvántartásba, illetve csak azok értékesítését vagy forgalomba helyezését engedélyezi, amelyek megfelelnek ezen függelék követelményeinek.

A jóváhagyó hatóság nem tiltja meg, korlátozza vagy akadályozza a járművek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek nyilvántartásba vételét, értékesítését, forgalomba helyezését és közúti forgalomban való használatát az ezen függelék által szabályozott szerkezeti vagy működési kérdésekkel kapcsolatos okokból, amennyiben azok megfelelnek e függelékben meghatározott követelményeknek.

5. cikk

A gyártó kötelezettségei

(1) A gyártó teljes körűen felelős a jóváhagyó hatósággal szemben a jóváhagyási eljárás minden vonatkozásában, valamint a gyártási eljárások megfelelőségért, függetlenül attól, hogy a gyártó közvetlenül részt vesz-e a jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység valamennyi gyártási lépcsőjében.

(2) A többlépcsős típus-jóváhagyási eljárásban minden egyes gyártó felelős az általa irányított gyártási lépcsőben hozzáadott rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek jóváhagyásáért és a gyártási eljárások megfelelőségért .

A korábbi lépcsőkben már jóváhagyott alkatrészeket vagy rendszereket módosító gyártó felelős ezen alkatrészek és rendszerek jóváhagyásáért és a gyártási eljárások megfelelőségért.

(3) Ezen függelék alkalmazásában az EGT tagállamokon kívül letelepedett gyártónak a jóváhagyó hatóság előtti képviselete céljából az EGT tagállamban letelepedett képviselőt kell kineveznie.

III. FEJEZET

EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI ELJÁRÁSOK

6. cikk

A járművek EK-típusjóváhagyása esetén követendő eljárások

(1) A gyártó az alábbi eljárások valamelyikét választhatja:

a) lépésenkénti típusjóváhagyás;

b) egylépéses típusjóváhagyás;

c) vegyes típusjóváhagyás.

(2) A lépésenkénti típusjóváhagyás iránti kérelemnek tartalmazni kell az A/3. mellékletben előírt adatokat tartalmazó adatközlő mappát és csatolni kell hozzá az A/4. vagy az A/11. mellékletben felsorolt alkalmazandó jogi szabályozások alapján előírt típusbizonyítványok teljes csomagját. Rendszer vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyása esetén a jogi szabályozások szerint, a jóváhagyó hatóság a jóváhagyás kibocsátásáig vagy megtagadásáig hozzáféréssel rendelkezik a kapcsolódó információs csomaghoz.

(3) Az egylépéses típusjóváhagyás iránti kérelem az A/1. melléklet alapján előírt, az A/4. vagy az A/11. mellékletben és adott esetben az A/3. melléklet II. részében meghatározott jogi szabályozásokkal kapcsolatos vonatkozó információt tartalmazó adatközlő mappából áll.

(4) Vegyes típus-jóváhagyási eljárás esetén a jóváhagyó hatóság felmentheti a gyártót a rendszerre vonatkozó egy vagy több EK-típusbizonyítvány bemutatása alól, feltéve hogy az adatközlő mappába belefoglalják az A/1. mellékletben meghatározott, a rendszereknek a jármű-jóváhagyási szakasz során való jóváhagyásához szükséges adatokat, amely esetben minden egyes EK-típusbizonyítványt, amelynek bemutatása alól felmentést adtak, vizsgálati jegyzőkönyvvel kell felváltani.

(5) A (2), (3) és (4) bekezdés sérelme nélkül többlépcsős típusjóváhagyás céljára az alábbi információt kell benyújtani:

a) az első lépcsőben az adatközlő mappának az a része és azok az EK-típusbizonyítványok, amelyek a teljes járműhöz szükségesek, de csak akkor, ha ezek az alapjármű gyártási állapotát érintik;

b) a második és minden további lépcsőben az adatközlő mappa és az EK-típusbizonyítványok közül azok, amelyek a mindenkori gyártási fokozat tekintetében relevánsak, valamint a járműre vonatkozó, az előző gyártási fokozatban kiadott EK-típusbizonyítványok másolata; továbbá a gyártó teljes körű információt szolgáltat az általa a járművön végzett változtatásokról és kiegészítésekről.

Az a) vagy b) pontban említett információt be lehet nyújtani a (4) bekezdésben leírt vegyes típus-jóváhagyási eljárás szerint.

(6) A gyártó a kérelmet a jóváhagyó hatóságnak nyújtja be. Egy adott járműtípus tekintetében kizárólag egy kérelem nyújtható be és kizárólag egy tagállamban.

Minden jóváhagyandó típusra külön kérelmet kell benyújtani.

(7) A jóváhagyó hatóság indokolt kérelemmel felhívhatja a gyártót további információ benyújtására az arra vonatkozó döntés lehetővé tétele érdekében, hogy milyen vizsgálatok szükségesek vagy e vizsgálatok elvégzésének megkönnyítése érdekében.

(8) A gyártó biztosítja a jóváhagyó hatóság számára a típus-jóváhagyási eljárás kielégítő elvégzéséhez szükséges számú járművet.

7. cikk

A rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek
EK-típusjóváhagyása esetén követendő eljárás

(1) A gyártó a kérelmet a jóváhagyó hatóságnak nyújtja be. Egy adott rendszer- vagy alkatrésztípus vagy önálló műszaki egység típusa tekintetében kizárólag egy kérelem nyújtható be és kizárólag egy tagállamban. Minden jóváhagyandó típusra külön kérelmet kell benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell az adatközlő mappát, amelynek tartalmát a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló külön jogszabály mellékleteivel implementált közösségi irányelv vagy rendelet által meghatározottak szerint.

(3) A jóváhagyó hatóság indokolt kérelemmel felhívhatja a gyártót további információ benyújtására az arra vonatkozó döntés lehetővé tétele érdekében, hogy milyen vizsgálatok szükségesek vagy e vizsgálatok elvégzésének megkönnyítése érdekében.

(4) A gyártó biztosítja a jóváhagyó hatóság számára a vonatkozó külön függelékekben vagy rendeletekben a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez előírt számú járművet, alkatrészt vagy önálló műszaki egységet.

IV. FEJEZET

AZ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI ELJÁRÁSOK ELVÉGZÉSE

8. cikk

Általános rendelkezések

(1) A jóváhagyó hatóság nem adhatja meg az EK-típusjóváhagyást, amíg nincs biztosítva, hogy a 12. cikkben említett eljárásokat szabályszerűen és kielégítően végrehajtották.

(2) A jóváhagyó hatóság az EK-típusjóváhagyásokat a 9. és a 10. cikkel összhangban adja meg.

(3) Ha a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy valamely jármű-, rendszer- alkatrésztípus vagy önálló műszaki egység típusa, annak ellenére, hogy az előírt rendelkezéseknek megfelel, súlyosan veszélyezteti a közúti közlekedés biztonságát vagy súlyosan károsítja a környezetet vagy a közegészséget, visszautasíthatja az EK-típusjóváhagyás kiadását. Ilyen esetben azonnal részletes dossziét küld a többi tagállamnak és a Bizottságnak, amely tartalmazza a döntés indokolását és a megállapított tények bizonyítását.

(4) A kiadott EK-típusbizonyítványokat az A/7. mellékletben meghatározott módszernek megfelelően kell számozni.

(5) A jóváhagyó hatóság a többi tagállam jóváhagyó hatóságainak 20 munkanapon belül megküldi a jármű EK-típusbizonyítvány másolatát annak mellékleteivel együtt minden egyes jóváhagyott járműtípusra vonatkozóan. A papíralapú adathordozó elektronikus fájllal is helyettesíthető.

(6) A jóváhagyó hatóság késedelem nélkül tájékoztatja a többi tagállam jóváhagyó hatóságait minden járműjóváhagyás megtagadásáról vagy visszavonásáról, a döntés indokolásának mellékelésével.

(7) A jóváhagyó hatóság háromhavonta megküldi a többi tagállam jóváhagyó hatóságainak az általa az előző időszakban kiadott, módosított, megtagadott vagy visszavont, rendszerre, alkatrészre vagy önálló műszaki egységre vonatkozó EK-típusjóváhagyások jegyzékét. A jegyzék az A/14. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza.

(8) Az EK-típusjóváhagyást kiadó jóváhagyó hatóság valamely másik tagállam kérésére a kérelem kézhezvételét követő 20 munkanapon belül elküldi a szóban forgó EK-típusjóváhagyás másolatát a mellékletekkel együtt. A papíralapú adathordozó elektronikus fájllal is helyettesíthető.

9. cikk

A járművekre vonatkozó különleges rendelkezések

(1) A jóváhagyó hatóság EK-típusjóváhagyást ad ki az alábbiak vonatkozásában:

a) olyan járműtípus, amely az adatközlő mappában szereplő jellemzőkkel rendelkezik és az A/4. mellékletben felsorolt jogi szabályozásokban meghatározott műszaki követelményeknek megfelel;

b) olyan különleges rendeltetésű járműtípus, amely az adatközlő mappában szereplő jellemzőkkel rendelkezik és az A/11. mellékletben felsorolt jogi szabályozásokban meghatározott műszaki követelményeknek megfelel;

Az A/5. mellékletben meghatározott eljárásokat alkalmazni kell.

(2) A jóváhagyó hatóság többlépcsős típusjóváhagyást ad ki az olyan nem teljes vagy befejezett járműre, amely az adatközlő mappában szereplő jellemzőkkel rendelkezik és amely, gyártási állapotától függően, megfelel az A/4. vagy az A/11. mellékletben felsorolt műszaki követelményeknek.

A többlépcsős típusjóváhagyás alkalmazandó a más gyártó által átalakított vagy módosított teljes járművekre is.

Az A/17. mellékletben meghatározott eljárásokat alkalmazni kell.

(3) A jóváhagyó hatóság minden egyes járműtípus esetében:

a) az A/8. mellékletben meghatározott mintának megfelelően tölti ki az EK-típusbizonyítvány megfelelő szakaszait, beleértve a csatolt vizsgálati eredménylapot is;

b) összeállítja vagy ellenőrzi az információs csomag tartalomjegyzékét;

c) a kitöltött bizonyítványt és annak mellékleteit késedelem nélkül kiadja a kérelmezőnek.

(4) Az olyan EK-típusjóváhagyás esetében, amelynek érvényességét korlátozták vagy amellyel kapcsolatban a jogi szabályozások bizonyos rendelkezései alól felmentést adtak a 20. vagy a 22. cikkel vagy az A/11. melléklettel összhangban, az EK-típusbizonyítványban fel kell tüntetni e korlátozásokat vagy felmentéseket.

(5) Amennyiben az adatközlő mappa különleges rendeltetésű járművekre vonatkozóan az A/11. mellékletben megadott rendelkezéseket határoz meg, az EK-típusbizonyítványban fel kell tüntetni ezeket a rendelkezéseket.

(6) Amennyiben a gyártó a vegyes típus-jóváhagyási eljárást választja, a jóváhagyó hatóság az adatközlő lap – amelynek mintája az A/3. mellékletben található – III. részében feltünteti a jogi szabályozásokban meghatározott azon vizsgálati jegyzőkönyvekre vonatkozó hivatkozásokat, amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre EK-típusbizonyítvány.

(7) Amennyiben a gyártó az egylépéses típus-jóváhagyási eljárást választja, a jóváhagyó hatóság létrehozza az alkalmazandó jogi szabályozások jegyzékét, amelynek formanyomtatványa az A/6. melléklet függelékében talál-ható és az EK-típusbizonyítványhoz csatolja.

10. cikk

A rendszerekre, alkatrészekre vagy önálló műszaki egységekre vonatkozó
különleges rendelkezések

(1) A jóváhagyó hatóság EK-típusjóváhagyást ad azon rendszer tekintetében, amely az adatközlő mappa adatainak megfelel és amely az A/4. vagy az A/11. melléklet előírása szerint a vonatkozó külön függelékben vagy rendeletben meghatározott műszaki követelményeket teljesíti.

(2) A jóváhagyó hatóság alkatrész vagy önálló műszaki egység EK-típusjóváhagyást ad azon alkatrészek és önálló műszaki egységek tekintetében, amelyek az adatközlő mappa adatainak megfelelnek és amelyek az A/4. melléklet előírása szerint a vonatkozó külön függelékben vagy rendeletben meghatározott műszaki követelményeket teljesítik.

(3) Ha az alkatrészekre vagy az önálló műszaki egységekre – függetlenül attól, hogy javításra, szervizelésre vagy karbantartásra szánják-e azokat – a jármű rendszer-típusjóváhagyása is vonatkozik, nincs szükség kiegészítő, az alkatrészre vagy az önálló műszaki egységre vonatkozó típusjóváhagyásra, kivéve ha a vonatkozó jogi szabályozás előírja azt.

(4) Ha az alkatrész vagy az önálló műszaki egység csak a jármű más részeivel együtt tölti be funkcióját vagy mutatkoznak meg különleges jellemzői és ezáltal a követelmények betartásának ellenőrzése csak akkor lehetséges, amikor az alkatrész vagy az önálló műszaki egység az említett többi járműrésszel kapcsolatban működik, akkor az alkatrész vagy önálló műszaki egység EK-típusjóváhagyásának hatályát ennek megfelelően korlátozni kell. Ezekben az esetekben az EK-típusbizonyítvány meghatározza a felhasználására vonatkozó esetleges korlátozást és megjelöli a beszerelésére vonatkozó különleges feltételeket. Ha az ilyen alkatrészt vagy önálló műszaki egységet a járműgyártó szerelte be, akkor a felhasználásra vonatkozó alkalmazandó korlátozások vagy a beszerelésre vonatkozó feltételek betartását a jármű jóváhagyásának időpontjában kell ellenőrizni.

11. cikk

Az EK-típusjóváhagyáshoz szükséges vizsgálatok

(1) Az ezen függelékben és az A/4. mellékletben felsorolt jogi szabályozásokban meghatározott műszaki előírások betartását a kijelölt vizsgáló intézmények által végzett megfelelő vizsgálatok révén kell igazolni.

(2) A szükséges vizsgálatokat olyan járműveken, alkatrészeken és önálló műszaki egységeken kell elvégezni, amelyek megfelelnek a jóváhagyandó típusnak.

A gyártó azonban – a jóváhagyó hatósággal egyetértésben – olyan járművet, rendszert, alkatrészt vagy önálló műszaki egységet is választhat, amely bár nem felel meg a jóváhagyandó típusnak, de a teljesítmények szükséges szintje tekintetében számos nagyon kedvezőtlen jellemzőt kombinál. A döntéshozatal támogatása érdekében a kiválasztási eljárás során virtuális vizsgálati módszereket lehet alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben említett vizsgálati eljárások helyett a jóváhagyó hatóság hozzájárulásával, a gyártó kérésére virtuális vizsgálati módszereket lehet alkalmazni, tekintettel az A/16. mellékletben felsorolt jogi szabályozásokra.

(4) A virtuális vizsgálati módszerekre vonatkozó általános feltételeket az A/16. melléklet 1. függeléke tartalmazza.

Az A/16. mellékletben felsorolt jogi szabályozások mindegyikére vonatkozó különleges vizsgálati feltételeket és azok kapcsolódó eljárási szabályait az A/16. melléklet 2. függeléke határozza meg.

12. cikk

A gyártás megfelelőségével kapcsolatos intézkedések

(1) Az EK-típusjóváhagyást kiadó jóváhagyó hatóság – szükség esetén a többi tagállam jóváhagyó hatóságaival együttműködve –megteszi a szükséges intézkedéseket az A/10. számú. melléklet szerint és megvizsgálja, hogy megfelelő lépéseket tettek-e annak biztosítására, hogy a járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek gyártása – az esettől függően – megfeleljen a jóváhagyott típusnak.

(2) Az EK-típusjóváhagyást kiadó jóváhagyó hatóság e jóváhagyás tekintetében – szükség esetén a többi tagállam jóváhagyó hatóságaival együttműködve –megteszi a szükséges ellenőrző intézkedéseket az A/10. számú. melléklet szerint annak biztosítására, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedések megfelelőek maradjanak és a járművek, rendszerek, alkat-részek vagy önálló műszaki egységek gyártása – az esettől függően – továbbra is megfeleljen a jóváhagyott típusnak.

A termékek jóváhagyott típussal való megegyezőségének igazolása az A/10. számú. mellékletben, valamint az egyedi követelményeket tartalmazó említett jogi szabályozásokban foglalt eljárásokra korlátozódik. E célból az EK-típusjóváhagyást megadó tagállam jóváhagyó hatósága a gyártó telephelyén – beleértve a gyártólétesítményeket is – vett mintákon elvégezhet bármilyen, az A/4. vagy az A/11. számú. mellékletben felsorolt jogi szabályozásokban előírt ellenőrzést vagy vizsgálatot.

(3) Ha a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedéseket nem alkalmazzák vagy jelentősen eltérnek a közösen megállapodott intézkedésektől és ellenőrzési tervektől vagy amelyeknek alkalmazása annak ellenére megszűnt, hogy a gyártás folytatódik, akkor meg kell tennie a szükséges intézkedéseket – beleértve a típusjóváhagyás visszavonását is – annak biztosítása érdekében, hogy pontosan betartsák a gyártás-megfelelőségi eljárást.

V. FEJEZET

AZ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSOK MÓDOSÍTÁSAI

13. cikk

Általános rendelkezések

(1) A gyártó késedelem nélkül köteles tájékoztatni az EK-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot az információs csomagban rögzített adatok minden változásáról. Az említett jóváhagyó hatóság az e fejezetben meghatározott szabályoknak megfelelően eldönti, hogy melyik eljárást kell követni. Adott esetben a jóváhagyó hatóság a gyártóval konzultálva eldöntheti, hogy szükség van-e új EK-típusjóváhagyás megadására.

(2) Az EK-típusjóváhagyás módosítási kérelmét kizárólag ahhoz a jóváhagyó hatósághoz lehet benyújtani, amely az eredeti EK-típusjóváhagyást megadta.

(3) Amennyiben ez a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy a módosításhoz új ellenőrzésekre vagy új vizsgálatokra van szükség, akkor ennek megfele-lően tájékoztatja a gyártót. A 14. és 15. cikkben említett eljárások csak a szükséges új ellenőrzések és új vizsgálatok sikeres elvégzése után kerülnek alkalmazásra.

14. cikk

A járművekre vonatkozó különleges rendelkezések

(1) Az információs csomagban rögzített információk megváltoztatása esetén a módosítást „felülvizsgálat”-nak kell nevezni.

Ilyen esetben a jóváhagyó hatóság – amennyiben szükséges – kiadja az információs csomag felülvizsgált oldalait, amelyen egyértelműen feltüntetik a változás jellegét és az új kiadás keltét. Az információs csomag egységes szerkezetbe foglalt, frissített változatát – a változtatások részletes leírásával kiegészítve olyannak kell tekinteni, mint amely megfelel e követelménynek.

(2) A felülvizsgálatot „kiterjesztés”-nek kell nevezni, ha az (1) bekezdés rendelkezésein kívül:

a) további ellenőrzésekre vagy új vizsgálatokra van szükség;

b) az EK-típusbizonyítványban (kivéve annak mellékleteit) szereplő bármely információ megváltozott;

c) a jogi szabályozások értelmében a jóváhagyott járműtípusra vonat-kozóan új követelmények lépnek életbe.

Ilyen esetekben a jóváhagyó hatóság kiterjesztési számmal jelölt felülvizsgált EK-típusbizonyítványt ad ki, amelynek kiterjesztési száma az eddig megadott, egymást követő kiterjesztések számának megfelelően növekszik.

A jóváhagyási bizonyítványból a kiterjesztés oka és az új kiadás kelte világosan ki kell, hogy derüljön.

(3) Módosított oldalak vagy egységes szerkezetbe foglalt, naprakész változat kiadása esetén az információs csomag tartalomjegyzékét, amely mellékletként a jóváhagyási bizonyítványhoz van csatolva, úgy kell módosítani, hogy abból a legutolsó kiterjesztés vagy felülvizsgálat kelte, illetve a naprakész változat legutolsó egységes szerkezetbe foglalásának kelte kiderüljön.

(4) Nincs szükség a járműtípus jóváhagyásának módosítására, amennyiben a (2) bekezdés c) pontjában említett új követelmények műszaki szempontból lényegtelenek az említett járműtípus tekintetében vagy más járműkategóriákat érintenek, mint amely kategóriához a járműtípus tartozik.

15. cikk

A rendszerekre, alkatrészekre vagy önálló műszaki egységekre vonatkozó
különleges rendelkezések

(1) Az információs csomagban rögzített információk megváltoztatása esetén a módosítást „felülvizsgálat”-nak kell nevezni.

Ilyen esetekben a jóváhagyó hatóság – amennyiben szükséges – kiadja az információs csomag felülvizsgált oldalait, amelyeken egyértelműen feltüntetik a változás jellegét és az új kiadás keltét. Az információs csomag egy-séges szerkezetbe foglalt, naprakész változatát – a változtatások részletes leírásával kiegészítve – olyannak kell tekinteni, mint amely megfelel e követelménynek.

(2) A felülvizsgálatot „kiterjesztés”-nek kell nevezni, ha az (1) bekezdés rendelkezésein kívül:

a) további ellenőrzésekre vagy új vizsgálatokra van szükség;

b) az EK-típusbizonyítványban (kivéve annak mellékleteit) szereplő bármely információ megváltozott;

c) az alkalmazandó jogi szabályozások értelmében a jóváhagyott rendszerre, alkatrészre vagy önálló műszaki egységre vonatkozóan új követelmények lépnek életbe.

A jóváhagyó hatóság kiterjesztési számmal jelölt felülvizsgált EK-típusbizonyítványt ad ki, amelynek kiterjesztési száma az eddig megadott, egymást követő kiterjesztések számának megfelelően növekszik. Azokban az esetekben, amikor a módosítást a (2) bekezdés c) pontjának alkalmazása teszi szükségessé, a jóváhagyási szám harmadik szakaszát naprakésszé kell tenni.

A jóváhagyási bizonyítványból a kiterjesztés oka és az új kiadás kelte világosan ki kell, hogy derüljön.

16. cikk

A módosítások kiadása és a módosításokról szóló értesítés

(1) Kiterjesztés esetén a jóváhagyó hatóság naprakésszé teszi az EK-típusbizonyítvány valamennyi vonatkozó rovatát, annak mellékleteit, valamint az információs csomag tartalomjegyzékét. A naprakésszé tett bizonyítványt és annak mellékleteit indokolatlan késedelem nélkül kell kiadni a kérelmezőnek.

(2) Felülvizsgálat esetén a jóváhagyó hatóság a felülvizsgált dokumentumokat vagy az egységes szerkezetbe foglalt, naprakésszé tett változatot – adott esetben az információs csomag felülvizsgált tartalomjegyzékét is beleértve – indokolatlan késedelem nélkül kiadja a kérelmezőnek.

(3) A jóváhagyó hatóság a 8. cikkben említett eljárásoknak megfelelően értesíti a többi tagállam jóváhagyó hatóságait az EK-típusjóváhagyás módosításairól.

VI. FEJEZET

AZ EK-JÁRMŰTÍPUSJÓVÁHAGYÁS HATÁLYA

17. cikk

A hatály megszűnése

(1) Az EK jármű-típusjóváhagyás hatálya a következő esetekben szűnik meg:

a) a jóváhagyott járműre alkalmazandó jogi szabályozásokban új követelmények válnak kötelezővé az új járművek nyilvántartásba vétele, értékesítése vagy forgalomba helyezése tekintetében és nem lehetséges a jóváhagyás ennek megfelelő naprakésszé tétele;

b) a jóváhagyott jármű gyártását önként és végérvényesen megszün-tetik;

c) a jóváhagyás érvényessége különleges korlátozás következtében lejár.

(2) Amennyiben csak a típuson belüli egy változat vagy a változaton belüli egy kivitel válik érvénytelenné, az EK-típusjóváhagyás hatálya csak abban az esetben szűnik meg, ha arról a bizonyos változatról vagy kivitelről van szó.

(3) Amennyiben egy bizonyos járműtípus gyártása végérvényesen megszűnik, a gyártó értesíti azt a jóváhagyó hatóságot, amely az EK jármű-típusjóváhagyást megadta. Az ilyen értesítés kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül az említett hatóság ennek megfelelően tájékoztatja a többi tagállam jóváhagyó hatóságait.

A 27. cikk csak az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett körülmények esetén bekövetkező megszüntetés esetén alkalmazandó.

(4) A (3) bekezdés sérelme nélkül azokban az esetekben, amikor esedékes, hogy az EK jármű-típusjóváhagyás hatálytalanná válik, a gyártó értesíti a jóváhagyó hatóságot, amely az EK-típusjóváhagyást megadta.

A jóváhagyó hatóság késedelem nélkül közöl valamennyi vonatkozó információt a többi tagállam jóváhagyó hatóságaival, hogy – adott esetben – lehetővé tegye a 27. cikk alkalmazását. Az említett közlemény különösen a legutolsó legyártott jármű gyártási dátumát és azonosítási számát határozza meg közelebbről.

VII. FEJEZET

MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT ÉS JELÖLÉSEK

18. cikk

Megfelelőségi nyilatkozat

(1) A gyártó, mint a járműre vonatkozó EK-típusjóváhagyás tulajdonosa minden, a jóváhagyott típussal megegyezően gyártott teljes, nem teljes vagy befejezett járműhöz megfelelőségi nyilatkozatot mellékel.

a) A megfelelőségi nyilatkozat a jármű gyártója által a vásárlónak annak biztosítása érdekében tett nyilatkozatot jelent, hogy az általa vásárolt jármű a gyártása időpontjában megfelel az Európai Unió hatályos jogszabályainak.

A megfelelőségi nyilatkozat azt a célt is szolgálja, hogy lehetővé tegye az illetékes hatóság számára a járművek nyilvántartásba vételét anélkül, hogy a kérelmező számára kiegészítő műszaki dokumentáció benyújtását kellene előírniuk.

E célok érdekében a megfelelőségi nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia:

aa) járműazonosító szám;

ab) a jármű pontos műszaki jellemzői (azaz a különböző rovatokban értéktartományok feltüntetése nem megengedett).

b) A megfelelőségi nyilatkozat két oldalból áll.

ba) 1. oldal, amely a gyártó megfelelőségi nyilatkozatát tartalmazza. Ez a sablon ugyanaz minden járműkategóriára.

bb) 2. oldal, amely a jármű fő jellemzőinek műszaki leírása. A 2. oldalon szereplő sablon az egyes járműkategóriákhoz igazodik.

c) A megfelelőségi nyilatkozatot legfeljebb A4-es formátumban (210 x 297 mm) vagy legfeljebb A4-esre hajtogatható formátumban kell kiállítani.

d) A bb) pontban foglalt rendelkezések sérelme nélkül, a második oldalon feltüntetett értékeknek és mértékegységeknek a vonatkozó szabályozási aktusok típus-jóváhagyási dokumentációjában megadott értékeknek és mértékegységeknek kell lenniük. A gyártás megfelelőségének ellenőrzése esetén az értékeket a vonatkozó szabályozási aktusokban megállapított módszereknek megfelelően kell ellenőrizni. Az említett szabályozási aktusokban megengedett tűréshatárokat figyelembe kell venni.

Nem teljes vagy befejezett jármű esetén a gyártó csak azokat az adatokat tölti ki a megfelelőségi nyilatkozat 2. oldalán, amelyeket a folyamatban lévő jóváhagyási szakasz szerint ki kell egészíteni vagy meg kell változtatni és adott esetben mellékeli a bizonyítványhoz a megelőző szakaszra vonatkozó valamennyi megfelelőségi nyilatkozatot.

(2) A megfelelőségi nyilatkozatot a Közösség egyik hivatalos nyelvén kell megfogalmazni. A tagállamok kérhetik a megfelelőségi nyilatkozat saját nyelvükre vagy nyelveikre történő lefordítását.

(3) A megfelelőségi nyilatkozatot úgy kell megtervezni, hogy védett legyen a hamisítás ellen. E célból olyan papírt kell használni, amely vagy színes grafikai ábrákkal vagy pedig a gyártó azonosítási jelét tartalmazó vízjellel van védve.

(4) A megfelelőségi nyilatkozatot teljes egészében ki kell tölteni és a bizonyítvány a jogszabályban előírt korlátozásokon kívül nem tartalmazhat korlátozásokat a jármű használata tekintetében.

(5) Az A/9. számú. melléklet I. részében leírt, a 20. cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően jóváhagyott járművekre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat címében megjeleníti „A teljes/befejezett járművekbe szánt, a 20. cikk szerint jóváhagyott típus (ideiglenes jóváhagyás)” szöveget.

(6) Az A/9. számú melléklet I. részében leírt, a 22. cikknek megfelelően jóváhagyott járműtípusokra vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat címében megjeleníti a „a kis sorozatban típusjóváhagyott teljes/befejezett járművekbe szánt” kifejezést, valamint ennek közvetlen közelében a gyártás évét, amelyet az 1-es számjegy és az A/12. számú mellékletben szereplő táblázatban feltüntetett határérték között elhelyezkedő sorszám követ, minden egyes gyártási évre vonatkozóan megjelölve az említett jármű sorszámát az adott évben gyártott sorozaton belül.

(7) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül a gyártó a megfelelőségi nyilatkozatban foglalt adatokat vagy információkat a tagállam nyilvántartási hatóságához elektronikus úton is továbbíthatja.

(8) A megfelelőségi nyilatkozat másolatát csak a gyártó adhatja ki. A „másolat” szónak világosan láthatónak kell lennie a bizonyítvány másolatainak előlapján.

(9) A megfelelőségi nyilatkozat A. mintája (teljes jármű) olyan járművekre vonatkozik, amelyek a közúton anélkül használhatók, hogy a jóváhagyásukhoz további gyártási lépcsőt igényelnének.

(10) A megfelelőségi nyilatkozat B. mintája (befejezett járművek) olyan járművekre vonatkozik, amelyek jóváhagyásukhoz további lépcsőn mentek át.

Ez a többlépcsős jóváhagyási folyamat szokásos eredménye (pl. járműgyártó által épített alvázra második lépcsős gyártó által épített busz).

A többlépcsős folyamat során hozzáadott további jellemzőket röviden kell ismertetni.

(11) A megfelelőségi nyilatkozat C. mintája (nem teljes járművek) olyan járművekre vonatkozik, amelyek jóváhagyásához további gyártási lépcső szükséges (pl. tehergépkocsi-alváz).

A félpótkocsikhoz tartozó vontatók kivételével az N kategóriába tartozó, vezetőfülkés, alvázzal ellátott járművekre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatoknak a C. minta szerintinek kell lenniük.

19. cikk

EK típus-jóváhagyási jel

(1) Valamely alkatrész vagy önálló műszaki egység gyártója – függetlenül attól, hogy előbbiek egy rendszer részét képezik-e vagy sem – valamennyi, a jóváhagyott típussal megegyezően gyártott alkatrészt vagy egységet EK-típusjóváhagyási jellel lát el, a vonatkozó külön melléklet vagy rendelet előírásainak megfelelően.

(2) Amennyiben az EK típus-jóváhagyási jel feltüntetése nem előírás, a gyártónak rögzítenie kell legalább kereskedelmi nevét vagy márkanevét, valamint a típusszámot és/vagy az azonosítási számot.

(3) Az EK típus-jóváhagyási jel meg kell, hogy feleljen az A/7. számú melléklet függelékének.

VIII. FEJEZET

A FÜGGELÉK MELLÉKLETEIVEL ÖSSZEEGYEZTETHETETLEN
ÚJ TECHNOLÓGIÁK ÉS KONCEPCIÓK

20. cikk

Mentesség az új technológiák és koncepciók számára

(1) A jóváhagyó hatóság – a gyártó kérelmére – a Bizottság engedélyével adhatja ki az EK-típusjóváhagyást rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek olyan típusa tekintetében, amely az A/4. számú melléklet I. részében felsorolt egy vagy több jogszabállyal összeegyeztethetetlen technológiák vagy koncepciók felhasználásával készült.

(2) Az engedély megadásáról szóló döntés megszületéséig a jóváhagyó hatóság ideiglenes, kizárólag a Magyar Köztársaság területén érvényes jóváhagyást adhat ki a kérelmezett mentesség tárgyát képező járműtípus tekintetében, feltéve hogy erről a Bizottságot és a többi tagállamot késedelem nélkül tájékoztatja egy olyan dokumentáció formájában, amely a következő elemeket tartalmazza:

a) azon okok ismertetése, amelyek miatt az érintett technológiák vagy koncepciók az adott rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység követelményekkel való összeegyeztethetetlenségéhez vezetnek;

b) a vonatkozó biztonsági és környezetvédelmi szempontok leírása és a megtett intézkedések;

c) az elvégzett kísérletek és azok eredményeinek leírása annak igazolásával, hogy – összehasonlítva azon követelményekkel, amelyek tekintetében a mentességet kérelmezik – legalább egyenértékű biztonsági és környezetvédelmi feltételek biztosítottak.

(3) Más tagállamok dönthetnek úgy, hogy területükön elfogadják a (2) bekezdésben említett ideiglenes jóváhagyást.

(4) A Bizottság dönt arról, hogy engedélyezi vagy nem a jóváhagyó hatóság számára az adott járműtípus tekintetében az EK-típusjóváhagyás megadását.

Adott esetben a döntés azt is meghatározza, hogy a jóváhagyás érvényessége – például időben – korlátozott-e. A típusjóváhagyás érvényessége minden esetben legalább harminchat hónap.

Amennyiben a Bizottság az engedély megtagadása mellett dönt, a jóváhagyó hatóság haladéktalanul értesíti az e cikk (2) bekezdésében említett ideiglenes típusjóváhagyás jogosultját arról, hogy az ideiglenes jóváhagyás hat hónappal a bizottsági döntés napját követően visszavonásra kerül. Ugyanakkor az ideiglenes jóváhagyásnak megfelelően – annak visszavonását megelőzően – gyártott járművek tekintetében engedélyezni kell azok nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését minden olyan tagállamban, amely az ideiglenes jóváhagyást elfogadta.

(5) Ez a cikk nem alkalmazható olyan esetekben, amikor az adott rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység megfelel valamely olyan ENSZ-EGB előírásnak, amelyhez a Közösség csatlakozott.

IX. FEJEZET

KIS SOROZATBAN GYÁRTOTT JÁRMŰVEK

22. cikk

A kis sorozatban gyártott járművek EK-típusjóváhagyása

(1) A gyártó kérésére és az A/12. számú melléklet A. részének 1. szakaszában meghatározott mennyiségi korlátokon belül a jóváhagyó hatóság – a 6. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban – megadhatja az EK-típusjóváhagyást olyan járműtípus tekintetében, amely legalább az A/4. számú melléklet I. részének függelékében felsorolt követelményeket teljesíti.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a különleges rendeltetésű járművekre.

(3) Az EK-típusjóváhagyásokat a 11. mellékletnek, illetve az A/7. számú mellékletnek megfelelően kell számozni.

23. cikk

A kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyása

(1) Az A/12. számú melléklet A. részének 2. szakaszában meghatározott mennyiségi korlátokon belül gyártott járművek esetében a jóváhagyó hatóság eltekinthet az A/4. vagy az A/11. számú mellékletben felsorolt jogi szabályozásban foglalt egy vagy több rendelkezés alkalmazásától, feltéve, hogy megfelelő alternatív követelményeket állapítanak meg.

Az „alternatív követelmények” kifejezés alatt olyan eljárási szabályok és műszaki követelmények értendők, amelyek célja a közúti közlekedésbiztonság és a környezetvédelem olyan szintjének biztosítása, amely az A/4., illetve az A/11. számú melléklet rendelkezéseiben előírt szinttel a lehető legteljesebb mértékben megegyezik.

(2) A jóváhagyó hatóság az (1) bekezdésben említett járművek esetében a rendelet 9/A. §-ában és az A/4. melléklet Kiegészítésében meghatározottak szerint jár el.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezését a jóváhagyó hatóság csak kellően indokolt esetben alkalmazhatja.

(4) A járművek e cikk szerinti típusjóváhagyása céljából a jóváhagyó hatóság elfogadja az A/4. számú mellékletben felsorolt jogi szabályozásokkal összhangban jóváhagyott rendszereket, alkatrészeket vagy önálló műszaki egységeket.

(5) A típusbizonyítvány feltünteti, az (1) és (2) bekezdés szerint megadott mentességek jellegét.

A típusbizonyítványon – amelynek mintája az A/6. számú mellékletben található – nem szerepel az „EK jármű-típusbizonyítvány” fejléc. A típusbizonyítványok számozása ugyanakkor a A/7. számú melléklet szerint történik.

(6) A típusjóváhagyás érvényessége Magyarország területére korlátozódik. A gyártó kérésére azonban a jóváhagyó hatóság ajánlott levél vagy elektronikus levél útján megküldi a típusbizonyítvány és a csatolt dokumentumok másolatát a gyártó által megjelölt más tagállam jóváhagyó hatósága számára.

E másolat kézhezvételét követő 60 napon belül az érintett tagállam döntést hoz a típusjóváhagyás elfogadásáról. Döntéséről a jóváhagyó hatóságot hivatalosan tájékoztatja.

A más tagállam jóváhagyó hatósága abban az esetben tagadhatja meg a típusjóváhagyás elfogadását, ha megalapozott indokok alapján feltételezhető, hogy a jármű jóváhagyásának alapjául szolgáló műszaki előírások az államában alkalmazottakkal nem egyenértékűek.

(7) Amennyiben egy kérelmező másik tagállamban kívánja értékesíteni, nyilvántartásba jegyeztetni vagy forgalomba helyezni a járművet, kérelmére a jóváhagyó hatóság a másik tagállam jóváhagyó hatóságának rendelkezésére bocsátja az információs csomagot is tartalmazó típusbizonyítvány másolatát.

A más tagállam jóváhagyó hatóság az említett jármű értékesítését, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését abban az esetben tagadhatja meg, ha megalapozott indokok alapján feltételezhető, hogy a jármű jóváhagyásának alapjául szolgáló műszaki előírások az államában alkalmazottakkal nem egyenértékűek.

X. FEJEZET

EGYEDI JÓVÁHAGYÁSOK

24. cikk

Egyedi jóváhagyások

(1) A jóváhagyó hatóság mentességet biztosíthat valamely konkrét – adott esetben egyedi – jármű számára vagy az A/4. vagy az A/11. számú mellékletben felsorolt jogi szabályozások egy vagy több rendelkezésének teljesítése alól, feltéve, hogy alternatív követelményeket támasztanak.

Az első bekezdésben említett rendelkezések alkalmazásától a jóváhagyó hatóság csak kellően indokolt esetben tekinthet el.

Az „alternatív követelmények” kifejezés alatt olyan eljárási szabályok és műszaki követelmények értendők, amelyek célja a közúti közlekedésbiztonság és a környezetvédelem olyan szintjének biztosítása, amely az A/4, illetve az A/11 számú melléklet rendelkezéseiben előírt szinttel a lehető legteljesebb mértékben megegyezik.

(2) A jóváhagyó hatóság nem végeztet roncsoló jellegű kísérleteket. Az alternatív követelmények teljesítésének megállapítására a kérelmező által megadott releváns információkat használja fel.

(3) A jóváhagyó hatóság az alternatív követelmények teljesítése helyett elfogad bármely, rendszerre, alkatrészre vagy önálló műszaki egységre vonatkozó EK-típusjóváhagyást.

(4) Az egyedi jóváhagyás iránti kérelmet a gyártó, a jármű tulajdonosa vagy a nevükben eljáró – EGT tagállam területén letelepedett – személy nyújtja be.

(5) A jóváhagyó hatóság megadja az egyedi jóváhagyást, amennyiben a jármű megfelel a kérelemhez csatolt leírásnak és teljesíti az alkalmazandó műszaki követelményeket, majd késedelem nélkül kibocsátja az egyedi forgalomba helyezési engedélyt.

Az egyedi forgalomba helyezési engedély formátuma az A/6. számú mellékletben foglalt EK-típusbizonyítvány mintáját követi és tartalmazza legalább azokat az információkat, amelyeket külön jogszabály a járművek nyilvántartásba vételéhez előír.

Az egyedi forgalomba helyezési engedélyben nem szerepelhet az „EK-járműjóváhagyás” fejléc, azonban az tartalmazza a jármű azonosítási számát (VIN).

(6) Az egyedi jóváhagyás érvényessége Magyarország területére korlátozódik.

Amennyiben egy kérelmező másik tagállamban kíván értékesíteni, nyilvántartásba jegyeztetni vagy forgalomba helyezni egyedi jóváhagyással bíró járművet, kérelmére a jóváhagyást megítélő jóváhagyó hatóság a rendelkezésére bocsát egy, a jármű jóváhagyásának alapjául szolgáló műszaki követelményeket ismertető nyilatkozatot.

Amennyiben egy jármű tekintetében a jóváhagyó hatóság e cikk rendelkezéseinek megfelelően egyedi jóváhagyást ad ki, a többi tagállam engedélyezi a jármű értékesítését, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését, kivéve ha megalapozott indokok alapján feltételezhető, hogy a jármű jóváhagyásának alapjául szolgáló műszaki előírások a sajátjaival nem egyenértékűek.

(7) A gyártó vagy a jármű tulajdonosa kérelmére a jóváhagyó hatóság egyedi jóváhagyást ad ki azon jármű részére, amely megfelel ezen függelék rendelkezéseinek és az A/4., illetve az A/11. számú mellékletben felsorolt jogi szabályozásoknak.

Ilyen esetben a tagállamok elfogadják az egyedi jóváhagyást és engedélyezik a jármű értékesítését, nyilvántartásba vételét és forgalomba helyezését.

(8) E cikk rendelkezéseit alkalmazni lehet az ezen függelék szerint típusjóváhagyásban részesült és első nyilvántartásba vételüket vagy forgalomba helyezésüket megelőzően módosított járművek vonatkozásában.

25. cikk

Különleges rendelkezések

(1) A 24. cikkben előírt eljárást alkalmazni lehet konkrét járművek esetében a gyártási folyamat egymást követő szakaszai során, a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárásnak megfelelően.

(2) A 24. cikkben előírt eljárás nem léphet a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás rendes menetének egy közbenső lépcsője helyébe, valamint nem alkalmazható valamely jármű jóváhagyása első lépcsőjének megszerzése céljára.

XI. FEJEZET

NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL, ÉRTÉKESÍTÉS
ÉS FORGALOMBA HELYEZÉS

26. cikk

A járművek nyilvántartásba vétele, értékesítése és forgalomba helyezése

(1) A 29. és 30. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, a jóváhagyó hatóság kizárólag akkor vesz nyilvántartásba egy járművet és engedélyezi annak értékesítését vagy forgalomba helyezését, ha az a 18. cikknek megfelelően kibocsátott, érvényes megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik.

A nem teljes járművek esetében a jóváhagyó hatóság engedélyezheti azok értékesítését, azonban megtagadhatja tartós nyilvántartásba vételüket és forgalomba helyezésüket arra az időszakra, ameddig e járművek nem teljesek.

(2) A megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó követelmény alól mentességet élvező járművek kizárólag akkor vehetők nyilvántartásba, értékesíthetők vagy helyezhetők forgalomba, amennyiben teljesítik ezen függelék megfelelő műszaki követelményeit.

(3) A kis sorozatban gyártott járművek esetében a nyilvántartásba vett, értékesített vagy forgalomba helyezett járművek száma évente nem haladja meg az A/12. számú melléklet A. részében feltüntetett mennyiséget.

27. cikk

A kifutó sorozatú járművek nyilvántartásba vétele, értékesítése és
forgalomba helyezése

(1) Az A/12. számú melléklet B. szakaszában megadott mennyiségi korlátokra is figyelemmel és kizárólag korlátozott ideig a jóváhagyó hatóság nyilvántartásba vehet olyan járműveket, valamint engedélyezheti azok értékesítését vagy forgalomba helyezését, amelyek olyan járműtípushoz tartoznak, amelynek EK-típusjóváhagyása már nem érvényes.

Az első bekezdés kizárólag olyan, a Közösség területén található járművekre alkalmazandó, amelyek gyártásuk idején érvényes EK-típusjóváhagyással rendelkeztek, azonban az érvényesség lejárta előtt nem kerültek nyilvántartásba vagy forgalomba.

(2) Az (1) bekezdés szerinti lehetőséghez teljes járművek esetében az EK-típusjóváhagyás lejárta napját követő tizenkét, befejezett járművek esetében pedig tizennyolc hónapon keresztül lehet folyamodni.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseivel élni kívánó gyártó a jóváhagyó hatósághoz az adott járművek forgalomba helyezéséig kérvényt nyújt be. A kérelemben ismertetni kell mindazon műszaki vagy gazdasági okokat, amelyek miatt a járművek az új műszaki követelményeknek nem felelnek meg.

A jóváhagyó hatóság – a kérvény kézhezvételét követő három hónapon belül – dönt arról, hogy engedélyezi-e és milyen darabszámban ezen járművek nyilvántartásba vételét.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó azon járművekre, amelyek nemzeti típusjóváhagyással rendelkeztek, ám a jóváhagyás érvényességének megszűnését megelőzően – a 45. cikket alkalmazva – az EK-típus-jóváhagyási eljárás kötelező végrehajtása következtében nem kerültek nyilvántartásba vagy forgalomba.

(5) A jóváhagyó hatóság megfelelő intézkedések alkalmazásával biztosítja az e cikk szerinti eljárás keretében nyilvántartásba vételre kerülő vagy forgalomba helyezendő járművek számának eredményes ellenőrzését.

28. cikk

Alkatrészek és önálló műszaki egységek értékesítése
és forgalomba helyezése

(1) A jóváhagyó hatóság abban az esetben engedélyezi az alkatrészek és önálló műszaki egységek értékesítését vagy forgalmazását, ha azok a vonatkozó jogi szabályozásoknak megfelelnek és a 19. cikk szerinti megfelelő jelöléssel vannak ellátva.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó azon alkatrészek vagy önálló műszaki egységek esetében, amelyeket kifejezetten olyan új járművek számára készítettek vagy terveztek, amelyekre ez a függelék nem vonatkozik.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, a jóváhagyó hatóság engedélyezheti olyan alkatrészek vagy önálló műszaki egységek értékesítését és forgalomba helyezését, amelyek a 20. cikket alkalmazva mentesültek valamely jogi szabályozás egy vagy több rendelkezése alól vagy amelyeket a 22., 23. vagy 24. cikk szerinti, az adott alkatrészeket vagy önálló műszaki egységeket érintő mentességeket élvező járművekbe kívánnak beszerelni.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérve és amennyiben valamely jogi szabályozás másképp nem rendelkezik, a jóváhagyó hatóság engedélyezheti olyan alkatrészek vagy önálló műszaki egységek értékesítését és forgalomba helyezését, amelyeket olyan járművekbe kívánnak beszerelni, amelyek tekintetében forgalomba helyezésük időpontjában az EK-típusjóváhagyás az ER. A függeléke szerint 2009 ápr.29 előtt nem volt követelmény.

XII. FEJEZET

VÉDZÁRADÉKOK

29. cikk

Az ezen függeléknek megfelelő járművek, rendszerek,
alkatrészek vagy önálló műszaki egységek

(1) Ha a jóváhagyó hatóság azt állapítja meg, hogy egyes új járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek – bár az alkalmazandó követelményeknek megfelelnek vagy megfelelő jelöléssel vannak ellátva – a közúti közlekedést súlyosan veszélyeztetik, a környezetet vagy a közegészséget súlyosan károsítják, akkor a jóváhagyó hatóság legfeljebb hat hónapra megtagadhatja az ilyen járművek nyilvántartásba vételét vagy az ilyen járművek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek értékesítésének vagy forgalomba helyezésének engedélyezését.

Ilyen esetekben a jóváhagyó hatóság erről haladéktalanul értesíti a gyártót, a többi tagállam jóváhagyó hatóságait és a Bizottságot, tájékoztatva azokat döntése okairól, különösen arról, hogy a döntés:

– a vonatkozó jogi szabályozások hiányosságainak, vagy

– a vonatkozó követelmények helytelen alkalmazásának eredménye-e.

30. cikk

A jóváhagyott típusnak meg nem felelő járművek, rendszerek,
alkatrészek vagy önálló műszaki egységek

(1) Ha az EK-típusjóváhagyást kiadó jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy azok az új járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek, amelyek megfelelőségi nyilatkozattal vagy jóváhagyási jellel vannak ellátva, nem felelnek meg az általa jóváhagyott típusnak, akkor megteszi a szükséges intézkedéseket, beleértve, szükség esetén, a típusjóváhagyás visszavonását is, annak biztosítására, hogy a legyártott járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek minden esetben megfeleljenek a jóváhagyott típusnak. Ez a jóváhagyó hatóság a megtett intézkedésekről értesíti a többi tagállam jóváhagyó hatóságait.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az EK-típusbizonyítványban vagy az adatközlő lapon szereplő adatoktól való eltérés a jóváhagyott típusnak való megfelelés hiányának minősül.

A jármű nem tekintendő a jóváhagyott típustól eltérőnek, amennyiben a jármű meghatározott műszaki jellemzőjére vonatkozó követelményt a jogi szabályozás tűréshatárral állapítja meg és a jármű műszaki jellemzője a tűréshatárt nem haladja meg.

(3) Ha a jóváhagyó hatóság bebizonyítja, hogy olyan új járművek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek, amelyek megfelelőségi nyilatkozattal vagy jóváhagyási jellel vannak ellátva, nem felelnek meg a jóváhagyott típusnak, attól a jóváhagyó hatóságtól, amely az EK-típusjóváhagyást megadta, kérheti annak ellenőrzését, hogy a legyártott járművek, rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek továbbra is megfelelnek-e a jóváhagyott típusnak. Ilyen kérelem esetén az érintett jóváhagyó hatóság a lehető leghamarabb, de minden esetben a kérelem keltétől számított hat hónapos határidőn belül meghozza a szükséges intézkedéseket.

(4) Az alábbi esetekben a jóváhagyó hatóság, attól a jóváhagyó hatóságtól, amely a rendszerre, alkatrészre, önálló műszaki egységre vagy a nem teljes járműre a típusjóváhagyást megadta, kérheti a szükséges intézkedések megtételét annak biztosítására, hogy a legyártott járművek ismét megfeleljenek a jóváhagyott típusnak:

a) EK-jármű-típusjóváhagyás, amennyiben a jármű megfelelésének hiányát kizárólag valamely rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység megfelelésének hiánya okozza;

b) többlépcsős típusjóváhagyás, amennyiben a befejezett jármű megfelelésének hiányát kizárólag a nem teljes jármű részét képező rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység vagy maga a nem teljes jármű megfelelésének a hiánya okozza.

Ilyen kérelem esetén a megkeresett jóváhagyó hatóság – szükség esetén a kérelmet benyújtó jóváhagyó hatósággal együttműködve – a lehető leghamarabb, de minden esetben a kérelem keltétől számított hat hónapos határidőn belül meghozza a szükséges intézkedéseket. Amennyiben megállapítják a megfelelés hiányát, akkor a rendszerre, alkatrészre, önálló műszaki egységre vagy a nem teljes járműre vonatkozó típusjóváhagyást kiadó jóváhagyó hatóság megteszi az (1) bekezdésben előírt intézkedéseket.

(5) A jóváhagyó hatóság az EK-típusjóváhagyás visszavonásáról és a visszavonás okairól 20 munkanapon belül értesíti az EGT tagállamok jóváhagyó hatóságait.

(6) Ha az EK-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság vitatja a megfelelés hiányát, amelyről értesítést kapott, az érintett jóváhagyó hatóságok igyekeznek a vitás esetet rendezni. A Bizottságot folyamatosan tájékoztatni kell, hogy szükség esetén megfelelő konzultációkat tarthasson a vita rendezése érdekében.

31. cikk

Az alapvetően fontos rendszerek megfelelő működésének jelentős mértékű veszélyeztetésére alkalmas alkatrészek vagy berendezések értékesítése és üzembe helyezése

(1) A jóváhagyó hatóságok csak abban az esetben engedélyezik a jármű biztonsága vagy környezetvédelmi tulajdonságai szempontjából alapvetően fontos rendszerek megfelelő működését jelentős mértékben veszélyeztető alkatrészek vagy berendezések értékesítését, értékesítésre kínálását vagy üzembe helyezését, ha ezen alkatrészeket vagy berendezéseket az (4)–(8) bekezdéssel összhangban jóváhagyó hatóság engedélyezte.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően engedélyezendő alkatrészeket és berendezéseket fel kell venni az A/13. számú mellékletben meghatározott jegyzékbe. Az ilyen határozat értékelésen alapul és méltányos egyensúlyra törekszik a következő elemek között:

a) a kérdéses alkatrészekkel vagy berendezésekkel felszerelt járművek biztonságára vagy környezetvédelmi tulajdonságaira nézve komoly veszély fennállása; és

b) a kérdéses alkatrészekre vagy berendezésekre egy e cikk szerinti engedélyeztetési kötelezettség esetleges előírásának hatása az értékesítés utáni piacon jelen lévő fogyasztókra és gyártókra.

(3) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a járműre vonatkozóan elvégzett rendszer-típusjóváhagyás alá tartozó eredeti alkatrészekre vagy berendezésekre, valamint az A/4. számú mellékletben felsorolt jogi szabályozások valamelyikének előírásaival összhangban típusjóváhagyással ellátott alkatrészekre és berendezésekre, kivéve abban az esetben, ha a jóváhagyások az (1) bekezdésben említettektől eltérő szempontokat érintenek. Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a kizárólag versenyjárművekhez gyártott, nem közúti forgalomban történő használatra szánt alkatrészekre vagy berendezésekre. Ha az A/13. számú mellékletben található alkatrészeket vagy berendezéseket versenyzési és közúti célból egyaránt használják, ezeket az alkatrészeket vagy berendezéseket csak akkor szabad értékesítésre kínálni a lakosság számára közúti járművekben való felhasználás céljából, ha megfelelnek e cikk követelményeinek.

(4) E követelmények körébe tartoznak a biztonsági és a környezetvédelmi előírások és szükség szerint a vizsgálati szabványokra vonatkozó előírások is. Azok az A/4. mellékletben felsorolt jogi szabályozásokon alapulhatnak vagy a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi és vizsgálati technológia alapján alakíthatóak ki vagy ha ez a megkívánt biztonsági vagy környezetvédelmi cél elérését megfelelően segíti, a résznek vagy berendezésnek az eredeti jármű – vagy adott esetben annak valamely része – környezetvédelmi és biztonsági tulajdonságaival való összehasonlításából állhatnak.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában az alkatrészek vagy berendezések gyártója a kijelölt vizsgáló intézmény által készített vizsgálati jegyzőkönyvet nyújt be a jóváhagyó hatóságnak, amely tanúsítja, hogy az engedélyeztetni kívánt alkatrészek vagy berendezések megfelelnek a (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek. A gyártó típusonként csak egy jóváhagyó hatósághoz és csak egy kérelmet nyújthat be.

A kérelem tartalmazza az alkatrészek vagy berendezések gyártójára vonatkozó adatokat, az engedélyeztetni kívánt alkatrészek vagy berendezések típusát, azonosítóját és számjelét, valamint azon jármű tekintetében, amelybe az adott alkatrészeket vagy berendezéseket be kívánják szerelni, a gyártó nevét, a jármű típusát és adott esetben a gyártási évét vagy más, az azonosítását lehetővé tévő információt.

Amennyiben a vizsgálati jegyzőkönyvet és egyéb bizonyítékokat figyelembe véve a jóváhagyó hatóság meggyőződik arról, hogy a kérdéses alkatrészek vagy berendezések megfelelnek a (4) bekezdésben foglalt követelményeknek, késedelem nélkül bizonyítványt ad ki a gyártónak. Ez a bizonyítvány – a (9) bekezdés második bekezdésére is figyelemmel – feljogosít az alkatrészeknek vagy berendezéseknek az EGT tagállamban történő értékesítésére, értékesítésre kínálására vagy járműbe szerelésére.

(6) Az ezen cikk alkalmazásával engedélyezett összes alkatrészt vagy berendezést megfelelően jelölni kell.

(7)

(8) A gyártó haladéktalanul értesíti a bizonyítványt kiadó jóváhagyó hatóságot bármely olyan változásról, amely hatással van azokra a feltételekre, amelyekkel a bizonyítványt kiadták. Az adott jóváhagyó hatóság határoz arról, hogy felül kell-e vizsgálni a bizonyítványt vagy új bizonyítványt kell-e kiadni, valamint arról, hogy szükség van-e új vizsgálatokra.

A gyártó felel annak biztosításáért, hogy az alkatrészeket és berendezéseket azoknak a feltételeknek megfelelően gyártsák az adott időpontban és a továbbiakban is, amelyekkel a bizonyítványt kiadták.

(9) A jóváhagyó hatóság az engedélyezést megelőzően megbizonyosodik a gyártás-megfelelőség hatékony ellenőrzését biztosító, kielégítő intézkedések és eljárások meglétéről.

Amennyiben a jóváhagyó hatóság azt állapítja meg, hogy az engedély kiadásának feltételei már nem teljesülnek, felkéri a gyártót, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az alkatrészek és berendezések ismét megfeleljenek a feltételeknek. Amennyiben szükséges, az engedélyt visszavonja.

(10) A tagállamok közötti, a (4) bekezdésben említett bizonyítványokkal kapcsolatos bármely nézeteltérést a Bizottság tudomására kell hozni. A Bizottság a tagállamokkal folytatott konzultációt követően meghozza a szükséges intézkedéseket, beleértve – amennyiben szükséges – az engedély visszavonásának elrendelését.

(11) Ez a cikk nem alkalmazandó alkatrészre vagy berendezésre addig, amíg az A/13. számú mellékletben nem szerepel. Minden újabb alkatrésznek vagy berendezésnek vagy azok csoportjának az A/13. számú mellékletbe történő felvétele esetén ésszerű átmeneti időszak kerül megállapításra annak érdekében, hogy az alkatrész vagy berendezés gyártója engedélyezés iránti kérelmet adhasson be és engedélyt kaphasson. Ugyanakkor – adott esetben – időpont határozható meg, amely időpontot megelőzően típusjóváhagyásban részesült járművekhez tervezett alkatrészek és berendezések mentesülnek e cikk alkalmazása alól.

(12) Amíg nem születik döntés arról, hogy egy alkatrészt vagy berendezést fel kell-e venni az (1) bekezdésben említett jegyzékbe, a jóváhagyó hatóság a jármű biztonsága vagy környezetvédelmi tulajdonságai szempontjából alapvetően fontos rendszerek megfelelő működésének jelentős veszélyeztetésére alkalmas alkatrészekkel vagy berendezésekkel kapcsolatos nemzeti rendelkezéseket tarthat fenn.

A kérdéses alkatrészekkel vagy berendezésekkel kapcsolatos nemzeti rendelkezések hatályukat vesztik, amint e döntés megszületik.

32. cikk

Járművek visszahívása

(1) Az EK-típusjóváhagyással rendelkező gyártónak – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény vagy annak végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezéseivel összhangban – haladéktalanul értesítenie kell a jármű típusjóváhagyását megadó jóváhagyó hatóságot, ha a már értékesített, nyilvántartásba vett vagy üzembe helyezett járműveket - a járműbe szerelt egy vagy több rendszernek, alkatrésznek vagy önálló műszaki egységnek a közúti közlekedés biztonságára, a közegészségre vagy a környezetvédelemre gyakorolt komoly kockázata miatt vissza kell hívnia, függetlenül attól, hogy azt ezzel a függelékkel összhangban jóváhagyták-e vagy sem.

(2) A gyártó a jóváhagyó hatóságnak az (1) bekezdésben említett kockázat semlegesítésére megfelelő orvoslási lehetőségeket javasol. A jóváhagyó hatóság a javasolt intézkedésekről késedelem nélkül tájékoztatja a többi tagállam hatóságait annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok saját területükön biztosíthassák az intézkedések hatékony végrehajtását.

(3) Amennyiben az intézkedéseket az érintett hatóságok elégtelennek ítélik vagy azok végrehajtása késedelmes, haladéktalanul értesítik azt a jóváhagyó hatóságot, amely az EK jármű-típusjóváhagyást kiadta.

A jóváhagyó hatóság ezt követően tájékoztatja a gyártót. Ha az EK jármű-típusjóváhagyást kiadó hatóság maga sem elégedett a gyártó intézkedéseivel, akkor meghozza a szükséges intézkedéseket, beleértve az EK jármű-típusjóváhagyás visszavonását is, amennyiben a gyártó nem javasol és nem hajt végre hatásos korrekciós intézkedéseket. Az EK jármű-típusjóváhagyás visszavonása esetén az érintett jóváhagyó hatóság 20 munkanapon belül, ajánlott levél vagy azzal egyenértékű elektronikus eszköz útján értesíti a gyártót, a többi tagállam jóváhagyó hatóságait, valamint a Bizottságot.

(4) E cikket azokra az alkatrészekre is alkalmazni kell, amelyekre nem vonatkozik jogi szabályozásban előírt követelmény.

33. cikk

A meghozott határozatokról és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről szóló értesítés

Valamennyi határozatot, amelyet az ezen függelék végrehajtása során elfogadott rendelkezések értelmében hoznak és valamennyi határozatot, amellyel egy típusjóváhagyást megtagadnak vagy visszavonnak, amellyel a nyilvántartásba vételt megtagadják vagy amellyel értékesítési tilalmat mondanak ki, részletes indokolással kell ellátni.

Az érintett felet értesíteni kell minden ilyen határozatról és ugyanakkor a hatályos jogi szabályozások szerint számára rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről, valamint az ezen jogorvoslati lehetőségek igénybevételére engedélyezett határidőkről is.

XIII. FEJEZET

NEMZETKÖZI ELŐÍRÁSOK

34. cikk

Az EK-típusjóváhagyáshoz szükséges ENSZ-EGB előírások

(1) Azok az ENSZ-EGB előírások, amelyekhez a Közösség csatlakozott és amelyeket az A/4. számú melléklet I. része és az A/11. számú melléklet sorol fel, részét képezik az EK jármű-típusjóváhagyásnak, ugyanolyan feltételek mellett, mint a külön mellékletek vagy rendeletek. Ezeket az előírásokat az A/4. számú melléklet I. részében és az A/11. számú mellékletben található táblázat vonatkozó oszlopaiban felsorolt járműkategóriákra kell alkalmazni.

35. cikk

Az ENSZ-EGB előírások mellékletekkel vagy rendeletekkel való egyenértékűsége

Az A/4. számú melléklet II. részében felsorolt ENSZ-EGB előírások a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló külön jogszabály mellékleteivel implementált közösségi irányelvvekkel vagy rendeletekkel egyenértékűnek tekintendők annyiban, amennyiben hatályuk és tárgyuk azonos.

A jóváhagyó hatóság elfogadja az ezen ENSZ-EGB előírásokkal összhangban megadott jóváhagyásokat és adott esetben az ezekhez tartozó jóváhagyási jeleket a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló külön jogszabály mellékleteivel implementált közösségi irányelvek vagy rendeletek alapján megadott megfelelő jóváhagyások és/vagy jóváhagyási jelek helyett.

XIV. FEJEZET

MŰSZAKI INFORMÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA

37. cikk

A felhasználóknak szánt információ

(1) A gyártó nem szolgáltathat ki olyan, az ebben a függelékben vagy az A/4. számú mellékletben felsorolt jogi szabályozásokban előírt adatokhoz kapcsolódó műszaki információt, amely eltér a jóváhagyó hatóság által jóváhagyott adatoktól.

(2) Külön jogi szabályozás rendelkezése alapján a gyártó a felhasználók rendelkezésére bocsát minden olyan vonatkozó információt és szükséges útmutatást, amely valamely jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység használatához kapcsolódó különleges feltételeket vagy korlátozásokat ír le.

Ezt az információt az EGT tagállamok hivatalos nyelvein kell rendelkezésre bocsátani. Ezt – a jóváhagyó hatósággal egyetértésben – megfelelő használatot támogató dokumentumban, mint például a használati útmutatóban vagy a karbantartási útmutatóban kell közzétenni.

38. cikk

Az alkatrészek vagy önálló műszaki egységek gyártóinak szánt információ

(1) A jármű gyártója az alkatrészek vagy önálló műszaki egységek gyártóinak rendelkezésére bocsátja mindazon adatokat – beleértve, adott esetben, a jogi szabályozás mellékletében vagy függelékében külön felsorolt rajzokat is –, amelyek az alkatrészek vagy önálló műszaki egységek EK-típusjóváhagyásához vagy a 31. cikk szerinti engedély megszerzéséhez szükségesek.

A jármű gyártója az alkatrészek vagy önálló műszaki egységek gyártóira nézve kötelező érvényű megállapodást köthet, minden nem nyilvános – többek között a szellemi tulajdonjogokhoz kapcsolódó – információ bizalmas kezelése érdekében.

(2) Az alkatrészek vagy önálló műszaki egységek gyártója a 10. cikk (4) bekezdésével összhangban a használatra vagy a beszerelés egyedi feltételeire vagy mindkettőre vonatkozóan korlátozásokat magában foglaló EK-típusbizonyítvány tulajdonosaként az említettekről minden részletes információt a jármű gyártójának rendelkezésére bocsát.

Amennyiben egy jogi szabályozás rendelkezik róla, az alkatrészek vagy önálló műszaki egységek gyártója a legyártott alkatrészekhez vagy önálló műszaki egységekhez a használatra vagy a beszerelés egyedi feltételeire vagy mindkettőre vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatban útmutatót mellékel.

XV. FEJEZET

VIZSGÁLÓ INTÉZMÉNYEK KIJELÖLÉSE ÉS BEJELENTÉSE

41. cikk

A vizsgáló intézmények kijelölése

(1) A kijelölt vizsgáló intézmény köteles megfelelni ezen függelék rendelkezéseinek.

(2) A vizsgáló intézmények az ezen függelékben vagy valamely, az A/4. számú mellékletben felsorolt jogi szabályozásban meghatározott, jóváhagyáshoz vagy ellenőrzéshez szükséges vizsgálatokat vagy maguk végzik el vagy felügyelik, kivéve, ahol alternatív eljárások külön engedélyezettek. A vizsgáló intézmények nem végezhetnek olyan vizsgálatokat vagy ellenőrzéseket, melyekre megfelelő módon nem lettek kijelölve.

(3) A vizsgáló intézmények hatáskörüktől függően a következő négy tevékenységi kategória közül egybe vagy többe tartoznak:

a) A kategória: azon vizsgáló intézmények, amelyek saját létesítményeikben végzik el az ezen függelékben és az A/4. számú mellékletében felsorolt jogi szabályozásokban említett vizsgálatokat;

b) B kategória: azon vizsgáló intézmények, amelyek felügyelik az ezen függelékben és az A/4. számú mellékletében felsorolt jogi szabályozásokban említett, a gyártó vagy egy harmadik fél létesítményeiben végzett vizsgálatokat;

c) C kategória: azon vizsgáló intézmények, amelyek a gyártó gyártás-megfelelőséget biztosító eljárásainak kezdeti vizsgálatát és nyomon követését végzik;

d) D kategória: azon vizsgáló intézmények, amelyek a gyártás-megfelelőség felügyeletének keretében vizsgálatokat vagy ellenőrzéseket felügyelnek vagy végeznek.

(4) A vizsgáló intézmények igazolják, hogy az ezen függelék és az A/4. számú mellékletben felsorolt jogi szabályozások alá tartozó konkrét területeken megfelelő szakértelemmel, konkrét szakismeretekkel és bizonyított szakmai tapasztalattal rendelkeznek.

Továbbá a vizsgáló intézmények kötelesek megfelelni az A/5. számú melléklet 1. függelékében felsorolt, az általuk végzett tevékenységekre vonatkozó előírásoknak. Ez a követelmény azonban nem vonatkozik a 25. cikk (1) bekezdése szerinti többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás utolsó lépcsőjének alkalmazására.

(5) A jóváhagyó hatóság vizsgáló intézményként járhat el a (3) bekezdésben említett tevékenységek közül egy vagy több esetén.

(6) Az A kategóriájú tevékenységekhez a gyártó vagy a nevében eljáró alvállalkozó is kijelölhető vizsgáló intézményként az A/15. számú mellékletben felsorolt jogi szabályozások vonatkozásában.

(7) Az (5) és (6) bekezdésben említett jogalanyok kötelesek megfelelni e cikk rendelkezéseinek.

(8) A nem a (6) bekezdés értelmében kijelölt, harmadik országbeli vizsgáló intézményeket csak a Közösség és a kérdéses harmadik ország közötti kétoldalú egyezmény keretében lehet bejelenteni a 43. cikkel összhangban.

42. cikk

A vizsgáló intézmények szakértelmének elbírálása

(1) A 41. cikkben említett szakértelmet egy illetékes hatóság által kiállított értékelő jelentéssel kell igazolni. Ez egy akkreditációs testület által kiállított akkreditációs bizonyítványt is magában foglalhat.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelentés alapját képező értékelést az A/5. számú melléklet 2. függelékének rendelkezései szerint folytatják le.

Az értékelő jelentést legalább hároméves időszakonként felül kell vizsgálni.

(3) Az értékelő jelentést kérésre közölni kell a Bizottsággal.

(4) A vizsgáló intézményként eljáró jóváhagyó hatóság a megfelelést köteles dokumentumokkal igazolni.

Ebbe beletartozik egy olyan értékelés, melyet az értékelt tevékenységtől független auditorok végeznek. Az ilyen auditorok tartozhatnak ugyanahhoz a szervezethez, feltéve hogy őket az értékelt tevékenységet végző személyzettől autonóm módon elválasztva irányítják.

(5) A vizsgáló intézményként kijelölt gyártónak vagy a nevében eljáró alvállalkozónak, be kell tartania e cikk vonatkozó előírásait.

43. cikk

Bejelentési eljárások

(1) A tagállamok közlik a Bizottsággal minden egyes kijelölt vizsgáló intézmény nevét, címét – beleértve az elektronikus címet – a felelős személyeket és a tevékenységi kategóriákat. Értesítik továbbá a Bizottságot ezek minden utólagos módosításáról.

A bejelentésben szerepel, hogy mely előírások szerinti vizsgálatokra jelölték ki a vizsgáló intézményeket.

(2) A vizsgáló intézmény a 41. cikkben szereplő tevékenységeket csak akkor folytathatja típus-jóváhagyási célra, ha ezt előzetesen bejelentették a Bizottságnak.

(3) Több tagállam ugyanazt a vizsgáló intézményt is kijelölheti és bejelentheti, függetlenül az általa folytatott tevékenységek kategóriájától.

(4) Amennyiben egy jogi szabályozás alkalmazásakor egy olyan szervezetet vagy hatáskörrel rendelkező szervet szükséges kijelölni, melynek tevékenysége nem szerepel a 41. cikkben említettek között, a bejelentést e cikk rendelkezéseivel összhangban kell megtenni.

(5) A jóváhagyó hatóságok és a vizsgáló intézmények jegyzéke és adatai az Európai Bizottság honlapján kerülnek közzétételre.

XVI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Amíg ezen függelék szükséges módosításai az ezen függelék hatálya alá még nem tartozó járművekre történő kiterjesztés vagy a nem M₁-es, kis sorozatban gyártottjárművek típusjóváhagyásával kapcsolatos adminisztratív és műszaki rendelkezések teljessé tétele és az egyedi jóváhagyási eljárásra vonatkozó összehangolt adminisztratív és műszaki rendelkezések meghatározása érdekében nem történnek meg, valamint amíg a 45. cikkben meghatározott átmeneti időszakok le nem járnak, a jóváhagyó hatóság ezen járművekre továbbra is a nemzeti jóváhagyási rendszert alkalmazza, feltéve hogy az ilyen jóváhagyások az ezen függelékben meghatározott összehangolt műszaki követelményeken alapulnak.

(2) A jóváhagyó hatóság a gyártó vagy egyedi jóváhagyás esetén a jármű tulajdonosa kérésére és a megkövetelt információk beterjesztése után kitölti és kibocsátja a típusbizonyítványt vagy az egyedi jóváhagyást. A bizonyítványt a kérelmező számára kell kibocsátani.

Azonos típusú járművekre vonatkozóan a többi tagállam a hitelesített másolatot elismeri annak bizonyításaként, hogy a szükséges vizsgálatokat elvégezték.

(3) Ahol egy egyedi jóváhagyás alá eső járművet másik tagállamban kell nyilvántartásba venni, az a tagállam megkövetelhet az egyedi jóváhagyást kibocsátó jóváhagyó hatóságtól bármilyen kiegészítő tájékoztatást, mely részletesen leírja az adott jármű által teljesített műszaki követelményeket.

(4) Mindaddig, amíg a tagállamokban az ezen függelék által szabályozott járművekkel kapcsolatos nyilvántartásba vételi és adóztatási rendszerek harmonizálása nem történik meg, a jóváhagyó hatóság használhat nemzeti kódokat a nyilvántartásba vétel és az adóztatás megkönnyítése céljából. E célból a jóváhagyó hatóság feloszthatja az A/3. számú melléklet II. részében szereplő változatokat, feltéve hogy a felosztáshoz használt jellemzők az információs csomagban kifejezetten fel vannak tüntetve vagy abból egy egyszerű számítással levezethetők.

45. cikk

Az EK-típusjóváhagyás alkalmazási időpontjai

(1) Az EK-típusjóváhagyást illetően a tagállamok az A/19. számú mellékletben meghatározott időponttól kezdve adják meg az új típusú járművek számára az EK-jóváhagyást.

(2) A jóváhagyó hatóság az új típusú járművekre a gyártó kérésére adhatja ki az EK-jóváhagyást.

(3) Az A/19. számú melléklet táblázatának negyedik oszlopában meghatározott időpontokig a 26. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó olyan új járművekre, melyekre a harmadik oszlopban meghatározott időpontok előtt nemzeti jóváhagyást adtak ki vagy amelyekre nem volt jóváhagyás.

(4) A gyártó kérelmére az A/19. számú mellékletben szereplő táblázat 6. és 9. sorának 3. oszlopában meghatározott időpontokig a jóváhagyó hatóság azzal a feltétellel folytatja a nemzeti típusjóváhagyások kiadását a járművek közösségi típusjóváhagyásának alternatívájaként az M₂vagy M₃kategóriájú járművekre, hogy e járművek és rendszereik, alkatrészeik és önálló műszaki egységeik típusjóváhagyása az ezen függelék A/4. számú mellékletének I. részében felsorolt jogi szabályozásoknak megfelelően megtörtént.

(5)

(6)

(7) A jóváhagyó hatóság 2010. május 1. napjától kezdődően csak e függelék A/9. melléklete szerinti megfelelőségi nyilatkozatot fogad el, míg ezen időpont előtt megengedett és elfogadandó a 2007/46/EK irányelv IX. mellékletében meghatározott minta szerinti megfelelőségi nyilatkozat is.

46. cikk

Szankciók

A jóváhagyó hatóság megtesz minden szükséges intézkedést az ezen függelék rendelkezései és különösen a 31. cikkben szereplő vagy a 31. cikkből adódó tilalmak, valamint az A/4. számú melléklet I. részében felsorolt jogi szabályozások végrehajtásának biztosítása érdekében, valamint külön jogszabályban meghatározott bírságot szab ki ezek megszegése esetén.

47. cikk

A jóváhagyó hatóság a típus-jóváhagyási eljárások alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatairól 2011. április 29-ig tájékozatja az Európai Bizottságot, különös tekintettel a többlépcsős típusjóváhagyási eljárás alkalmazására.

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

A/1. melléklet A járművek EK-típusjóváhagyásához szükséges információk teljes jegyzéke

A/2. melléklet A járműkategóriákra és járműtípusokra vonatkozó fogalom-meghatározások

A/3. melléklet Adatközlő lap a járművek EK-típusjóváhagyásához

A/4. melléklet A járművek EK-típusjóváhagyásához szükséges követelmények jegyzéke

Kiegészítés: M₁kategóriás, kis sorozatban gyártott járművek EK-típusjóváhagyására vonatkozó követelmények felsorolása

A/5. melléklet A járművek EK-típusjóváhagyása során követendő eljárások

1. kiegészítés: Szabványok, melyeknek a 41. cikkben említett jogalanyoknak meg kell felelniük

2. kiegészítés: A vizsgáló intézmények értékelésére vonatkozó eljárás

A/6. melléklet EK-típusbizonyítvány

Kiegészítés: Azon jogi szabályozások felsorolása, amelyeknek a járműtípus megfelel

A/7. melléklet Az EK-típusbizonyítványok számozási rendszere

Kiegészítés: Alkatrészek és önálló műszaki egységek EK-típus-jóváhagyási jele

A/8. melléklet Vizsgálati eredmények

A/9. melléklet EK-megfelelőségi nyilatkozat

A/10. melléklet Gyártási eljárások megfelelősége

A/11. melléklet Különleges rendeltetésű járművek tulajdonságai és az ilyen járművekre vonatkozó követelmények

1. kiegészítés: Lakóautók, mentőjárművek és halottszállító kocsik

2. kiegészítés: Páncélozott járművek

3. kiegészítés: Kerekes székkel használható járművek

4. kiegészítés: Egyéb különleges rendeltetésű járművek (beleértve a lakókocsikat)

5. kiegészítés: Önjáró daruk

A/12. melléklet A kis sorozatokra és kifutó sorozatokra vonatkozó legnagyobb darabszámok

A/13. melléklet A jármű biztonsága vagy környezetvédelmi tulajdonságai szempontjából alapvetően fontos rendszerek megfelelő működését jelentős mértékben veszélyeztető részek és berendezések jegyzéke, működési követelmények, megfelelő vizsgálati eljárások, jelölési és csomagolási előírások

A/14. melléklet A jogi szabályozások értelmében kiadott EK-típusjóváhagyások jegyzéke

A/15. melléklet Azon jogi szabályozások jegyzéke, amelyek vonatkozásában gyártó jelölhető ki vizsgáló intézményként

A/16. melléklet Azon jogi szabályozások jegyzéke, amelyek vonatkozásában gyártó vagy vizsgáló intézmény virtuális vizsgálati módszereket használhat

1. kiegészítés: A virtuális vizsgálati módszerek tekintetében előírt általános feltételek

2. kiegészítés: A virtuális vizsgálati módszerekre vonatkozó egyedi feltételek

A/17. melléklet A többlépcsős EK-típus-jóváhagyási eljárások

Kiegészítés: A gyártó kiegészítő táblájának mintája

A/18. melléklet A jármű származási bizonyítványa – A gyártó nyilatkozata a nem az M₁ kategóriába tartozó alapjárműről/nem teljes járműről

A/19. melléklet Ezen függelék végrehajtásának menetrendje a típusjóváhagyás tekintetében

A/20. melléklet A hatályon kívül helyezett irányelv nemzeti jogba való átültetésére vonatkozó határidők

A/21. melléklet Megfelelési táblázat

A/1. melléklet

A járművek EK-típusjóváhagyására vonatkozó adatok teljes jegyzéke (^a)

Az ezen mellékletben és a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló külön jogszabály mellékleteivel implementált közösségi irányelvben vagy rendeletben szereplő valamennyi adatközlő lap csak az ezen teljes körű jegyzékből vett kivonatokból állhat és követnie kell a teljes körű jegyzék számozási rendszerét.

Az alábbi adatokat három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani. A rajzokat megfelelő méretben, kellő részletességgel, A4-es formátumban vagy A4-es formátumra összehajtogatva kell beadni. Amennyiben vannak fényképek, azoknak megfelelően részletesnek kell lenniük.

Ha az e mellékletben említett rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek elektromos vezérléssel működnek, ezek teljesítményére vonatkozóan is kell adatokat szolgáltatni.

0. Általános

0.1. Gyártmány (a gyártó által bejegyzett védjegy): …

0.2. Típus: …

0.2.0.1. Alváz: …

0.2.0.2. Felépítmény/teljes jármű: …

0.2.1. Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben van): …

0.3. Típusazonosító ismertetőjelek, amennyiben azok fel vannak tüntetve a járművön: (^b)…

0.3.0.1. Alváz: …

0.3.0.2. Felépítmény/teljes jármű: …

0.3.1. A jelölés elhelyezése: …

0.3.1.1. Alváz: …

0.3.1.2. Felépítmény/teljes jármű: …

0.4. Járműkategória (^c): …

0.4.1. A jármű osztályozása a rendeltetése szerint szállítandó veszélyes áruk alapján: …

0.5. Gyártó neve és címe: …

0.6. A hatóságilag előírt táblák rögzítésének helye és módja, a jármű azonosító számának helye: …

0.6.1. Az alvázon: …

0.6.2. A felépítményen: …

0.7. (Nem meghatározott)

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) címe(i): …

0.9. A gyártó képviselőjének neve és címe (ha van ilyen): …

1. A jármű általános szerkezeti jellemzői

1.1. Egy reprezentatív járműről készített fényképek és/vagy rajzok: …

1.2. A teljes jármű méretezett rajza: …

1.3. A tengelyek és kerekek száma: …

1.3.1. Ikerkerekekkel ellátott tengelyek száma és helyzete: …

1.3.2. Kormányzott tengelyek száma és helyzete: …

1.3.3. Hajtott tengelyek (száma, helyzete, kapcsolata egymáshoz): …

1.4. Alváz (amennyiben van) (átfogó rajz): …

1.5. Hossztartó anyaga (^d): …

1.6. Motor helye és elrendezése: …

1.7. Vezetőfülke (motor feletti vezetőfülkés vagy hagyományos motorházas) (^e): …

1.8. Vezető helye: bal/jobb (¹).

1.8.1. A jármű a jobboldali/baloldali (¹) közlekedésre van kialakítva.

1.9. Meg kell adni, hogy a gépjármű félpótkocsi vagy egyéb pótkocsi vontatására szolgál-e és hogy a pótkocsi félpótkocsi, vonórudas vagy középtengelyes pótkocsi-e; meg kell adni, hogy a járműveket speciálisan áruk szabályozott hőmérsékleti feltételek közötti szállítására tervezték-e: …

2. Tömegek és méretek (^f) (^g)

(kg-ban és mm-ben) (adott esetben utalva a rajzokra)

2.1. Tengelytáv(ok) (teljes terhelésnél) (^g1)

2.1.1. Két tengellyel rendelkező járművek

2.1.1.1. Három vagy több tengellyel rendelkező járművek

2.1.1.1.1. Egymást követő tengelyek közötti távolság a legelső tengelytől a leghátsó tengely felé haladva: …

2.1.1.1.2. Teljes tengelytávolság:

2.2. Nyerges járművek (nyerges vontató, félpótkocsi)

2.2.1. Félpótkocsik esetén

2.2.1.1. A nyeregcsap tengelye és a félpótkocsi leghátsó vége közötti távolság: …

2.2.1.2. A nyeregcsap tengelye és a félpótkocsi elejének tetszőleges pontja közötti legnagyobb távolság: …

2.2.1.3. Félpótkocsi speciális tengelytávja (az MR A. Függelékének A/48. melléklete — 97/27/EK irányelv I. mellékletének 7.6.1.2. pontjában meghatározottak szerint): …

2.2.2. Nyerges vontatók esetén

2.2.2.1. Nyereg távolsága a jármű leghátsó tengelyétől (legnagyobb és legkisebb; nem teljes jármű esetén jelezni kell a megengedett értékeket) (^g2) :

2.2.2.2. A nyereg magassága (^g3): …

2.3. A tengelyek nyomtávja(i) és szélessége(i)

2.3.1. Az egyes kormányzott tengelyek nyomtávjai (^g4): …

2.3.2. Az összes többi tengely nyomtávja (^g4): …

2.3.3. A legszélesebb hátsó tengely szélessége: …

2.3.4. A legelső tengely szélessége (a gumiabroncs legkülső pontjától mérve, a talajhoz közeli abroncs-kidudorodást figyelmen kívül hagyva): …

2.4. A jármű mérettartománya (teljes)

2.4.1. A felépítmény nélküli alváznál:

2.4.1.1. Hossz (^g5): …

2.4.1.1.1. Legnagyobb megengedett hossz: …

2.4.1.1.2. Legkisebb megengedett hossz: …

2.4.1.1.3. Félpótkocsik esetén a legnagyobb megengedett vonórúdhossz (^g6): …

2.4.1.2. Szélesség (^g7): …

2.4.1.2.1. Legnagyobb megengedett szélesség: …

2.4.1.2.2. Legkisebb megengedett szélesség: …

2.4.1.3. Magasság (menetkész állapotban) (^g8) (állítható magasságú felfüggesztés esetén jelölni kell a rendes menethelyzetet): …

2.4.1.4. Első kinyúlás (^g9): …

2.4.1.4.1. Első terepszög (^g10): … fok.

2.4.1.5. Hátsó kinyúlás (^g11): …

2.4.1.5.1. Hátsó terepszög (^g12): … fok.

2.4.1.5.2. A kapcsolási pontban a túlnyúlás megengedett legkisebb és legnagyobb mértéke (^g13): …

2.4.1.6. Szabad magasság (az A/2. melléklet A. szakaszának 4.5. pontjában meghatározottak szerint)

2.4.1.6.1. A tengelyek között: …

2.4.1.6.2. Az első tengely(ek) alatt: …

2.4.1.6.3. A hátsó tengely(ek) alatt: …

2.4.1.7. Átgördülési szög (^g14): … fok.

2.4.1.8. A felépítmény és/vagy a belső szerelvények és/vagy a tartozékok és/vagy a hasznos teher tömegközéppontjának megengedett szélső helyzetei: …

2.4.2. Felépítménnyel ellátott alvázra

2.4.2.1. Hossz (^g5): …

2.4.2.1.1. Rakfelület hosszúsága: …

2.4.2.1.2. Félpótkocsik esetén a legnagyobb megengedett vonórúdhossz (^g6): …

2.4.2.2. Szélesség (^g7): …

2.4.2.2.1. A falak vastagsága (áruk szabályozott hőmérsékleti feltételek közötti szállítására tervezett járművek esetén): …

2.4.2.3. Magasság (menetkész állapotban) (^g8) (állítható magasságú felfüggesztés esetén jelölni kell a rendes menethelyzetet): …

2.4.2.4. Első kinyúlás (^g9): …

2.4.2.4.1. Első terepszög (^g10): … fok.

2.4.2.5. Hátsó kinyúlás (^g11): …

2.4.2.5.1. Hátsó terepszög (^g12): … fok.

2.4.2.5.2. A kapcsolási pontban a túlnyúlás megengedett legkisebb és legnagyobb mértéke (^g13): …

2.4.2.6. Szabad magasság (az A/2. melléklet A. szakaszának 4.5. pontjában meghatározottak szerint)

2.4.2.6.1. A tengelyek között: …

2.4.2.6.2. Az első tengely(ek) alatt: …

2.4.2.6.3. A hátsó tengely(ek) alatt: …

2.4.2.7. Átgördülési szög (^g14): … fok.

2.4.2.8. A hasznos teher tömegközéppontjának megengedett szélső helyzetei (nem egyenletes terheléseloszlás esetén): …

2.4.2.9. A jármű (M₂ és M₃) tömegközéppontjának elhelyezkedése annak műszakilag megengedett legnagyobb terhelése mellett, hossz-, kereszt- és függőleges irányban: …

2.4.3. Az alváz nélkül jóváhagyott felépítményre (M₂ és M₃)

2.4.3.1. Hossz (^g5): …

2.4.3.2. Szélesség (^g7): …

2.4.3.3. Névleges magasság (menetkész állapotban) (^g8) (állítható magasságú felfüggesztés esetén jelölni kell a rendes menethelyzetet): …

2.5. A felépítmény nélküli alvázas kivitel tömege (utastér, hűtőfolyadék, kenőanyag, tüzelőanyag, pótkerék, szerszámok és járművezető nélkül): …

2.5.1. Ennek a tömegnek a tengelyek közötti megoszlása: …

2.6. Tömeg menetkész állapotban

A jármű tömege felépítménnyel együtt, a nem az M₁ kategóriába tartozó vontató esetén – amennyiben azt a gyártó beszerelte – csatlakozó berendezéssel együtt, menetkész állapotban vagy az alváz tömege, illetve az alváz tömege vezetőfülkével együtt, felépítmény és/vagy csatlakozó berendezés nélkül, amennyiben a felépítményt vagy a csatlakozó berendezést a gyártó nem szerelte be (ideértve a folyadékokat, szerszámokat, pótkereket, ha van, valamint a járművezetőt, autóbuszok esetén a kísérő személyt, amennyiben van kísérőülés a járműben) (^h) (minden változatra a legnagyobb és legkisebb értékkel): …

2.6.1. A fenti tömeg tengelyek közötti megoszlása és félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi esetén a terhelés az összekapcsolási ponton (minden változatra a legnagyobb és legkisebb értékkel). …

2.7. Nem teljes jármű esetében a befejezett jármű gyártó által megadott legkisebb tömege: …

2.7.1. Ennek a tömegnek a megoszlása a tengelyek között félpótkocsi, középtengelyes pótkocsi esetében terhelés az összekapcsolási ponton: …

2.8. A gyártó által megadott, műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg (ⁱ) (³): …

2.8.1. Ennek a tömegnek a megoszlása a tengelyek között félpótkocsi, középtengelyes pótkocsi esetében terhelés az összekapcsolási ponton (³): …

2.9. Az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg: …

2.10. Az egyes tengelycsoportokra jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg: …

2.11. A gépjármű által vontatható, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg az alábbiak esetében

2.11.1. Vonórudas pótkocsi: …

2.11.2. Félpótkocsi: …

2.11.3. Középtengelyes pótkocsi: …

2.11.3.1. A vonószerkezet kinyúlásának (^j) legnagyobb aránya a tengelytávhoz képest: …

2.11.3.2. Legnagyobb V-érték: …… kN.

2.11.4. A járműszerelvény műszakilag megengedett össztömege (³): …

2.11.5. A jármű teher vontatására alkalmas/nem alkalmas (¹) (az MR A. Függelékének A/27. számú melléklete – 77/389/EGK irányelv II. mellékletének 1.2 pontja).

2.11.6. A fékezetlen pótkocsi legnagyobb tömege: …

2.12. A jármű kapcsolási pontjára eső, műszakilag megengedett legnagyobb statikus, függőleges terhelés/tömeg

2.12.1. A gépjárműnél: …

2.12.2. A félpótkocsin vagy középtengelyes pótkocsin: …

2.12.3. A csatlakozóberendezés megengedett legnagyobb tömege (amennyiben nem a gyártó szerelte be): …

2.13. Hátsó kilengés (az MR A. Függelékének A/48. számú melléklete (97/27/EK irányelv I. mellékletének 7.6.2. és 7.6.3.) 3.6.3 és 3.6.4. pontjában meghatározottak szerint): …

2.14. Motorteljesítmény/legnagyobb tömeg aránya: … kW/kg.

2.14.1. Motorteljesítmény/járműszerelvény műszakilag megengedett össztömegének aránya (az MR A. Függelékének A/48. számú melléklete 3.10. pontja – 97/27/EK irányelv I. mellékletének 7.10. pontja): … kW/kg.

2.15. Hegymeneti elindulási képesség (szóló jármű) (⁴): ……%.

2.16. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömeg (választható: ahol ezeket az értékeket megadják, azokat az MR A. Függelékének A/48. számú melléklete 4. pontja (97/27/EK irányelv IV. melléklete) követelményeinek megfelelően ellenőrizni kell)

2.16.1. Tervezett nyilvántartásba vételi / forgalomba helyezési műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat) (⁵): …

2.16.2. Tervezett nyilvántartásba vételi / forgalomba helyezési legnagyobb megengedett tömeg az egyes tengelyeken, illetve félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi esetén az összekapcsolási pontra eső tervezett, gyártó által meghatározott terhelés, amennyiben az kisebb, mint az összekapcsolási pontra eső, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat) (⁵): …

2.16.3. A tengelycsoportokra eső, tervezett nyilvántartásba vételi / forgalomba helyezési megengedett legnagyobb tömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat) (⁵): …

2.16.4. A gépjármű által vontatható, tervezett nyilvántartásba vételi / forgalomba helyezési műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat) (⁵): …

2.16.5. Tervezett nyilvántartásba vételi / forgalomba helyezési legnagyobb megengedett járműszerelvény-tömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat) (⁵): …

3. MOTOR (^k)

3.1. A motor gyártója: …

3.1.1. A gyártó motorkódja (a motoron feltüntetett jelölés szerint vagy más azonosítási módszerrel): …

3.1.2. Jóváhagyási szám (adott esetben), ideértve a tüzelőanyag azonosító jelölését is: …

(Csak nehéz haszongépjárművek)

3.2. Belső égésű motor

3.2.1. Egyedi motoradatok

3.2.1.1. Működési elv külső gyújtású motor/kompressziós gyújtású motor (¹)

Ciklus: négyütemű / kétütemű / forgódugattyús (¹)

3.2.1.2. A hengerek (tárcsák) száma és elrendezése: …

3.2.1.2.1. Furat (^l): …… mm

3.2.1.2.2. Löket (^l): …… mm

3.2.1.2.3. Gyújtási sorrend: …

3.2.1.3. Hengerűrtartalom (kamratérfogat) (^m): ……cm³

3.2.1.4. Sűrítési arány (²): …

3.2.1.5. Az égéstér, a dugattyúfenék és külső gyújtású motornál a dugattyúgyűrű rajza: …

3.2.1.6. A motor alapjárati fordulatszáma (²): …… min^-1

3.2.1.6.1. Emelt üresjárati fordulatszám (²): …… min^-1

3.2.1.7. Térfogatra vonatkoztatott szén-monoxid-tartalom a kipufogógázban üresjáratban (²): …%, a gyártó adatai szerint (csak külső gyújtású motoroknál)

3.2.1.8. Névleges teljesítmény (ⁿ): …… kW, … min^-1-en (a gyártó által megadott érték)

3.2.1.9. A motor megengedett legnagyobb fordulatszámának a gyártó által megadott értéke: … min^-1

3.2.1.10. Névleges forgatónyomaték (ⁿ): … Nm, … min^-1-en (a gyártó által megadott érték)

3.2.2. Tüzelőanyag

3.2.2.1. Könnyű haszongépjárművek: gázolaj/benzin/PB-gáz/földgáz vagy biometán/etanol (E 85)/biodízel/hidrogén (¹) (⁶)

3.2.2.2. Nehéz haszongépjárművek: gázolaj/benzin/PB-gáz/földgáz-H/földgáz-L/földgáz-HL/etanol (¹) (⁶)

3.2.2.3. Tüzelőanyag-tartály töltőcsonkja: korlátozott keresztmetszet/címke (¹)

3.2.2.4. A jármű tüzelőanyagának típusa: Tiszta gázüzemű, kettős üzemű, vegyes üzemű (¹)

3.2.2.5. A tüzelőanyagban elfogadható legnagyobb biotüzelőanyag-mennyiség (a gyártó által megadott érték) a térfogat …%-ában

3.2.3. Tüzelőanyag-tartály(ok)

3.2.3.1. Üzemi tüzelőanyag-tartály(ok)

3.2.3.1.1. Az egyes tartályok száma és térfogata: …

3.2.3.1.1.1. Anyag: …

3.2.3.1.2. A tüzelőanyag-tartály(ok) rajza és műszaki leírása, a levegőztető és szellőztető rendszerek valamennyi csatlakozásával, vezetékével, zárószerkezetekkel, szelepekkel, rögzítőkészülékekkel együtt: …

3.2.3.1.3. A tüzelőanyag-tartályoknak a járműben való pontos elhelyezését mutató rajzok: …

3.2.3.2. Tartalék tüzelőanyag-tartály(ok)

3.2.3.2.1. Az egyes tartályok száma és térfogata: …

3.2.3.2.1.1. Anyag: …

3.2.3.2.2. A tüzelőanyag-tartály(ok) rajza és műszaki leírása, a levegőztető és szellőztető rendszerek valamennyi csatlakozásával, vezetékével, zárószerkezetekkel, szelepekkel, rögzítőkészülékekkel együtt: …

3.2.3.2.3. A tüzelőanyag-tartályoknak a járműben való pontos elhelyezését mutató rajzok: …

3.2.4. Tüzelőanyag-ellátás

3.2.4.1. Porlasztó(k)on keresztül: igen/nem (¹)

3.2.4.2. Tüzelőanyag-befecskendezésen keresztül (csak kompressziós gyújtású motoroknál): igen/nem (¹)

3.2.4.2.1. Leírás: …

3.2.4.2.2. Működési elve: közvetlen befecskendezésű/előkamrás/örvénykamrás (¹)

3.2.4.2.3. Tüzelőanyag-befecskendező szivattyú

3.2.4.2.3.1. Gyártmány(ok): …

3.2.4.2.3.2. Típus(ok): …

3.2.4.2.3.3. Legnagyobb tüzelőanyag-ellátás(¹) (²): … mm³/ütem vagy löket, … min^-1 motorfordulatszámon, illetve választhatóan jelleggörbe:

(Nyomásfokozó alkalmazása esetén adja meg a jellemző tüzelőanyag-ellátási teljesítményt és az egyes fordulatszámokhoz tartozó töltőnyomást)

3.2.4.2.3.4. Statikus gyújtási időpont(²): …

3.2.4.2.3.5. Előbefecskendezési görbe(²): …

3.2.4.2.3.6. Kalibrálási eljárás: próbapad/hajtómotor(¹)

3.2.4.2.4. Fordulatszám-szabályozó

3.2.4.2.4.1. Típus: …

3.2.4.2.4.2. Leszabályozási pont

3.2.4.2.4.2.1. Leszabályozási fordulatszám teljes terhelés mellett: …… min^-1

3.2.4.2.4.2.2. Legnagyobb sebesség: …… min^-1

3.2.4.2.4.2.3. Alapjárati fordulatszám: ….. min^-1

3.2.4.2.5. Befecskendezési csőrendszer (Csak nehéz haszongépjárművek)

3.2.4.2.5.1. Hosszúság: …… mm

3.2.4.2.5.2. Belső átmérője: …… mm

3.2.4.2.5.3. Közös vezeték (common rail), gyártmány és típus: …

3.2.4.2.6. Befecskendező(k)

3.2.4.2.6.1. Gyártmány(ok): …

3.2.4.2.6.2. Típus(ok): …

3.2.4.2.6.3. Nyitási nyomás(²): …… kPa vagy jelleggörbe(²): …

3.2.4.2.7. Hidegindító rendszer

3.2.4.2.7.1. Gyártmány(ok): …

3.2.4.2.7.2. Típus(ok): …

3.2.4.2.7.3. Leírás: …

3.2.4.2.8. Kiegészítő indító segédberendezés

3.2.4.2.8.1. Gyártmány(ok): …

3.2.4.2.8.2. Típus(ok): …

3.2.4.2.8.3. Leírás: …

3.2.4.2.9. Elektronikusan vezérelt befecskendezés: igen/nem(¹)

3.2.4.2.9.1. Gyártmány(ok): …

3.2.4.2.9.2. Típus(ok):

3.2.4.2.9.3 A rendszer leírása (A nem folytonos befecskendezésű rendszerek esetén egyenlő értékeket kell megadni): …

3.2.4.2.9.3.1. Vezérlőegység (ECU) gyártmánya és típusa: …

3.2.4.2.9.3.2. Tüzelőanyag-szabályozó gyártmánya és típusa: …

3.2.4.2.9.3.3. Levegőáram-érzékelő gyártmánya és típusa: …

3.2.4.2.9.3.4. Tüzelőanyag-elosztó gyártmánya és típusa: …

3.2.4.2.9.3.5. Fojtószelepház gyártmánya és típusa: …

3.2.4.2.9.3.6. Vízhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa: …

3.2.4.2.9.3.7. Levegőhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa: …

3.2.4.2.9.3.8. Levegőnyomás-érzékelő gyártmánya és típusa: …

3.2.4.2.9.3.9. Szoftverkalibrálási szám(ok): …

3.2.4.3. Tüzelőanyag-befecskendezésen keresztül (csak külső gyújtású motornál): igen/nem(¹)

3.2.4.3.1. Működési elv szívócsővezeték (egy-/többpontos(¹) /közvetlen befecskendezés/egyéb (meghatározandó): …

3.2.4.3.2. Gyártmány(ok): …

3.2.4.3.3. Típus(ok): …

3.2.4.3.4. Rendszerleírás (A nem folytonos befecskendezésű rendszerek esetén egyenlő értékeket kell megadni): …

3.2.4.3.4.1. Vezérlőegység (ECU) gyártmánya és típusa: …

3.2.4.3.4.2. Tüzelőanyag-szabályozó gyártmánya és típusa: …

3.2.4.3.4.3. Levegőáram-érzékelő gyártmánya és típusa: …

3.2.4.3.4.4. Tüzelőanyag-elosztó gyártmánya és típusa: …

3.2.4.3.4.5. Nyomásszabályozó gyártmánya és típusa: …

3.2.4.3.4.6. Mikrokapcsoló gyártmánya és típusa: …

3.2.4.3.4.7. Alapjárati beállítócsavar gyártmánya és típusa: …

3.2.4.3.4.8. Fojtószelepház gyártmánya és típusa: …

3.2.4.3.4.9. Vízhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa: …

3.2.4.3.4.10. Levegőhőmérséklet-érzékelő gyártmánya és típusa: …

3.2.4.3.4.11. Levegőnyomás-érzékelő gyártmánya és típusa: …

3.2.4.3.4.12. Szoftverkalibrálási szám(ok): …

3.2.4.3.5. Befecskendező szelepek: nyitási nyomás(²): …… kPa vagy jelleggörbe: …

3.2.4.3.5.1. Gyártmány: …

3.2.4.3.5.2. Típus: …

3.2.4.3.6. Befecskendezési időpont: …

3.2.4.3.7. Hidegindító rendszer:

3.2.4.3.7.1. Működési elv(ek): …

3.2.4.3.7.2. Működési tartomány határai/beállítási értékek(¹) (²): …

3.2.4.4. Tüzelőanyag-szivattyú

3.2.4.4.1. Nyomás(²): … kPa vagy jelleggörbe(²): …

3.2.5. Elektromos rendszer

3.2.5.1. Névleges feszültség: …… V, pozitív/negatív földelés(¹)

3.2.5.2. Generátor

3.2.5.2.1. Típus: …

3.2.5.2.2. Névleges teljesítmény: …… VA

3.2.6. Gyújtási rendszer (csak külső gyújtású motorok esetében)

3.2.6.1. Gyártmány(ok): …

3.2.6.2. Típus(ok): …

3.2.6.3. Működési elv: …

3.2.6.4. Előgyújtási görbe vagy terv(²): …

3.2.6.5. Statikus gyújtási időpont(²): …… fok a felső holtpont előtt

3.2.6.6. Gyújtógyertyák

3.2.6.6.1. Gyártmány: …

3.2.6.6.2. Típus: …

3.2.6.6.3. Gyújtógyertyahézag beállítása: …… mm

3.2.6.7. Gyújtótekercs(ek)

3.2.6.7.1. Gyártmány: …

3.2.6.7.2. Típus: …

3.2.7. Hűtőrendszer: folyékony/levegő(¹)

3.2.7.1. A motorhőmérséklet-szabályozó névleges beállítási értéke: …

3.2.7.2. Folyadék

3.2.7.2.1. A folyadék fajtája: …

3.2.7.2.2. Keringető szivattyú: igen/nem(¹)

3.2.7.2.3. Jellemzők: ………. vagy

3.2.7.2.3.1. Gyártmány(ok): …

3.2.7.2.3.2. Típus(ok): …

3.2.7.2.4. Áttételi arány(ok): …

3.2.7.2.5. A ventilátor leírása és működési mechanizmusa: …

3.2.7.3. Levegő

3.2.7.3.1. Ventilátor: igen/nem(¹)

3.2.7.3.2. Jellemzők: … vagy

3.2.7.3.2.1. Gyártmány(ok): …

3.2.7.3.2.2. Típus(ok): …

3.2.7.3.3. Áttételi arány(ok): …

3.2.8. Szívórendszer

3.2.8.1. Feltöltő: igen/nem(¹)

3.2.8.1.1. Gyártmány(ok): …

3.2.8.1.2. Típus(ok): …

3.2.8.1.3. A rendszer leírása (pl. legnagyobb töltési nyomás: …… kPa; lefúvatószelep, adott esetben): …

3.2.8.2. Töltőlevegő-hűtő: igen/nem(¹)

3.2.8.2.1. Típus: levegő-levegő/levegő-víz(¹)

3.2.8.3. Szívási depresszió névleges fordulatszámnál, 100%-os terhelés mellett (csak kompressziós gyújtású motoroknál)

3.2.8.3.1. legkisebb megengedett: ………… kPa

3.2.8.3.2. legnagyobb megengedett: ………. kPa

3.2.8.4. A szívóvezetékek és tartozékaik leírása és rajza (szívókamra, fűtőberendezés, kiegészítő belépőlevegő-nyílások, stb.): …

3.2.8.4.1. Szívócsővezeték leírása (rajzokkal és/vagy fényképekkel együtt): …

3.2.8.4.2. Légszűrő-rajzok: … vagy

3.2.8.4.2.1. Gyártmány(ok): …

3.2.8.4.2.2. Típus(ok): …

3.2.8.4.3. Szívászaj-csökkentő, rajzok: … vagy

3.2.8.4.3.1. Gyártmány(ok): …

3.2.8.4.3.2. Típus(ok): …

3.2.9. Kipufogórendszer

3.2.9.1. A kipufogó-gyűjtőcső leírása és/vagy rajza: …

3.2.9.2. A kipufogórendszer leírása és/vagy rajza: …

3.2.9.3. Legnagyobb megengedett kipufogó ellennyomás meghatározott motorfordulatszámnál és 100%-os terhelésnél (csak kompressziós gyújtású motoroknál): … kPa

3.2.9.4. Kipufogódob(ok) típusa, jelölése: …

Ha a külső zaj miatt szükséges, csökkentő intézkedések a motorházban és a motoron: …

3.2.9.5. A kipufogónyílás elhelyezése: …

3.2.9.6. Szálas anyagokat tartalmazó kipufogódob: …

3.2.9.7. Kipufogórendszer térfogata: … dm³

3.2.10. A beömlőnyílás és a kipufogónyílás legkisebb keresztmetszete: …

3.2.11. Szelepvezérlési idők vagy ezzel egyenértékű adatok

3.2.11.1. Legnagyobb szelepemelés, nyitási és zárási szög, illetve az alternatív elosztórendszerek vezérlési adatai a holtpontokhoz képest. Változtatható vezérlési rendszer esetén legkisebb és legnagyobb vezérlés: …

3.2.11.2. Vonatkoztatási és/vagy beállítási tartományok(¹): …

3.2.12. Légszennyezés elleni intézkedések

3.2.12.1. Kartergázok visszavezetésére szolgáló berendezés (leírás és rajzok): …

3.2.12.2. További, légszennyezés elleni berendezések (amennyiben vannak és más pontban nem szerepelnek)

3.2.12.2.1. Katalizátor: igen/nem(¹)

3.2.12.2.1.1. Katalizátorok és elemek száma (kérjük, az alábbiakban minden egyes egységre adja meg az információkat): …

3.2.12.2.1.2. A katalizátor(ok) mérete, alakja és térfogata: …

3.2.12.2.1.3. A katalitikus reakció típusa: …

3.2.12.2.1.4. A nemesfémek összes töltése: …

3.2.12.2.1.5. Relatív koncentráció: …

3.2.12.2.1.6. Hordozó (szerkezete és anyaga): …

3.2.12.2.1.7. Cellasűrűség: …

3.2.12.2.1.8. A katalizátor(ok) házának típusa: …

3.2.12.2.1.9. A katalizátor(ok) elhelyezése (hely és vonatkozási távolság a kipufogóvezetékben): …

3.2.12.2.1.10. Hővédő pajzs: igen/nem(¹)

3.2.12.2.1.11. Regenerálási rendszerek/kipufogógáz-utókezelő rendszerek eljárása, leírása: …

3.2.12.2.1.11.1. Az I. típusú üzemi ciklusok (vagy egyenértékű próbapadi ciklusok) száma, amelyek két, regeneráló fázist tartalmazó ciklus között játszódnak le az I. típusú vizsgálatnak megfelelő feltételek esetén (»D« távolság a 83. ENSZ-EGB előírás 13. mellékletének 1. ábráján): …

3.2.12.2.1.11.2. Két, regeneráló fázist tartalmazó ciklus közötti ciklusok számának megállapítására szolgáló módszer leírása: …

3.2.12.2.1.11.3. Azok a paraméterek, amelyek meghatározzák a szükséges terhelés mértékét, mielőtt a regenerálás megtörténne (vagyis hőmérséklet, nyomás stb.): …

3.2.12.2.1.11.4. A 83. ENSZ-EGB előírás 13. mellékletének 3.1. bekezdésében leírt vizsgálati eljárásban a rendszer terhelésére alkalmazott módszer leírása: …

3.2.12.2.1.11.5. Normál üzemi hőmérsékleti tartomány: ……… K

3.2.12.2.1.11.6. Elhasználható reagensek: igen/nem(¹)

3.2.12.2.1.11.7. A katalitikus reakcióhoz szükséges reagens típusa és koncentrációja: …

3.2.12.2.1.11.8. A reagens normál üzemi hőmérsékleti tartománya: ……… K

3.2.12.2.1.11.9. Nemzetközi szabvány: …

3.2.12.2.1.11.10. A reagens újratöltési gyakorisága: folyamatos/karbantartáskor(¹)

3.2.12.2.1.12. A katalizátor gyártmánya: …

3.2.12.2.1.13. Alkatrész-azonosító szám: …

3.2.12.2.2. Oxigénérzékelő: igen/nem(¹)

3.2.12.2.2.1. Gyártmány: …

3.2.12.2.2.2. Elhelyezés: …

3.2.12.2.2.3. Szabályozási tartomány: …

3.2.12.2.2.4. Típus: …

3.2.12.2.2.5. Alkatrész-azonosító szám: …

3.2.12.2.3. Légbefúvás: igen/nem(¹)

3.2.12.2.3.1. Típus (rezgőszelep, légszivattyú stb.): …

3.2.12.2.4. Kipufogógáz-visszavezetés (EGR): igen/nem (¹)

3.2.12.2.4.1. Jellemzői (gyártmány, típus, áramlás stb.): …

3.2.12.2.4.2. Vízhűtéses rendszer: igen/nem (¹)

3.2.12.2.5. Párolgási emissziókat csökkentő berendezés: igen/nem (¹)

3.2.12.2.5.1. A berendezések részletes leírása és beállításuk: …

3.2.12.2.5.2. A párolgási emissziókat csökkentő berendezés rajza: …

3.2.12.2.5.3. A szénszűrő-tartály rajza: …

3.2.12.2.5.4. Az aktív szén tömege: …… g.

3.2.12.2.5.5. A tüzelőanyag-tartály vázlatos rajza, jelezve annak űrtartalmát és anyagát: …

3.2.12.2.5.6. A tüzelőanyag-tartály és a kipufogórendszer közötti hőpajzs rajza: …

3.2.12.2.6. Részecskeszűrő (PT): igen/nem (¹)

3.2.12.2.6.1. A részecskeszűrő méretei, alakja és űrtartalma: …

3.2.12.2.6.2. A részecskeszűrő tervezése: …

3.2.12.2.6.3. Elhelyezése (a kipufogóvezetékben való viszonylagos távolság): …

3.2.12.2.6.4. A helyreállítás módszere és rendszere, leírás és/vagy rajz: …

3.2.12.2.6.4.1. Az I. típusú üzemi ciklusok (vagy egyenértékű próbapadi ciklusok) száma, amelyek két, regeneráló fázist tartalmazó ciklus között játszódnak le az I. típusú vizsgálatnak megfelelő feltételek esetén (»D« távolság a 83. ENSZ-EGB előírás 13. mellékletének 1. ábráján): …

3.2.12.2.6.4.2. Két, regeneráló fázist tartalmazó ciklus közötti ciklusok számának megállapítására szolgáló módszer leírása: …

3.2.12.2.6.4.3. Azok a paraméterek, amelyek meghatározzák a szükséges terhelés mértékét, mielőtt a regenerálás megtörténne (vagyis hőmérséklet, nyomás stb.): …

3.2.12.2.6.4.4. A 83. ENSZ-EGB előírás 13. mellékletének 3.1. bekezdésében leírt vizsgálati eljárásban a rendszer terhelésére alkalmazott módszer leírása: …

3.2.12.2.6.5. A részecskeszűrő gyártmánya: …

3.2.12.2.6.6. Alkatrész-azonosító szám: …

3.2.12.2.6.7. Normál üzemi hőmérsékleti tartomány: …… (K) és nyomástartomány (KPa)

(Csak nehéz haszongépjárművek)

3.2.12.2.6.8. Időszakos regeneráció esetén (csak nehéz haszongépjárművek)

3.2.12.2.6.8.1. ETC vizsgálati ciklusok száma 2 regeneráció között (n1): …

3.2.12.2.6.8.2. ETC-ciklusok száma regeneráció közben (n2): …

3.2.12.2.7. Fedélzeti diagnosztikai (OBD) rendszer: igen/nem (¹): …

3.2.12.2.7.1. A zavarjelző (MI) szöveges leírása és/vagy rajza: …

3.2.12.2.7.2. Az OBD által ellenőrzött alkatrészek jegyzéke és célja: …

3.2.12.2.7.3. Szöveges leírás (általános működési elvek) a következők tekintetében

3.2.12.2.7.3.1. Külső gyújtású motorok

3.2.12.2.7.3.1.1. Katalizátor ellenőrzése: …

3.2.12.2.7.3.1.2. Gyújtáskihagyás észlelése: …

3.2.12.2.7.3.1.3. Oxigénérzékelő ellenőrzése: …

3.2.12.2.7.3.1.4. Az OBD rendszer által ellenőrzött más alkatrészek: …

3.2.12.2.7.3.2. Kompressziós gyújtású motorok: …

3.2.12.2.7.3.2.1. Katalizátor ellenőrzése: …

3.2.12.2.7.3.2.2. Részecskeszűrő ellenőrzése: …

3.2.12.2.7.3.2.3. Elektronikus tüzelőanyag-ellátó rendszer ellenőrzése: …

3.2.12.2.7.3.2.4. deNO_x rendszer ellenőrzése: …

3.2.12.2.7.3.2.5. Az OBD rendszer által ellenőrzött más alkatrészek: …

3.2.12.2.7.4. Az MI aktiválásának feltétele (meghatározott ütemszám vagy statisztikai módszer): …

3.2.12.2.7.5. A használt OBD kimeneti kódok és formátumok jegyzéke (valamennyiről magyarázattal): …

3.2.12.2.7.6. A jármű gyártója köteles a következő kiegészítő információkat szolgáltatni annak érdekében, hogy lehetővé tegye az OBD-kompatibilis tartalék- és pótalkatrészek, illetőleg diagnosztikai eszközök és vizsgálóberendezések gyártását.

3.2.12.2.7.6.1. A jármű eredeti típusjóváhagyásához használt előkondicionáló ciklusok típusának és számának leírása.

3.2.12.2.7.6.2. Az OBD rendszer által megfigyelt összetevő tekintetében a jármű eredeti típusjóváhagyásához használt OBD demonstrációs ciklus típusának leírása.

3.2.12.7.6.3. Átfogó dokumentum, amely leírja a hibakeresésre és az MI működésbe hozására irányuló stratégia (rögzített számú vezetési ciklus vagy statisztikai módszer) keretében érzékelt valamennyi összetevőt, beleértve a vonatkozó másodlagosan érzékelt paraméterek jegyzékét minden, az OBD rendszerrel megfigyelt összetevő tekintetében. Valamennyi felhasznált OBD outputkód és formátum jegyzéke (és ezek magyarázata), hozzákapcsolva a kibocsátáshoz kapcsolódó egyedi erőátviteli összetevőket és a kibocsátástól független egyedi erőátviteli összetevőket, amennyiben az MI működésbe hozásának meghatározásához az adott összetevő megfigyelését használják, ideértve különösen a $05 üzemeltetési adatok, a $21–FF vizsgálati azonosítók, illetve a $06 üzemeltetési adatok átfogó kifejtését.

Olyan járműtípusok esetén, amelyek a »Közúti járművek, a vezérlőrendszer-hálózat (CAN) diagnosztikája – 4. rész: a szennyezőanyag-kibocsátással összefüggő rendszerekre vonatkozó előírások« ISO 15765-4 szabvánnyal összhangban álló kommunikációs kapcsolatot alkalmaznak, a $06 üzemeltetési adatok, a $00–FF vizsgálati azonosítók, üzemeltetési adatok átfogó kifejtését meg kell adni minden egyes OBD ellenőrzési azonosító tekintetében.

3.2.12.2.7.6.4. Az alábbiakban előírt információk a következő táblázat kitöltésével meghatározhatók.

3.2.12.2.7.6.4.1. Könnyű haszongépjárművek

Összetevő	Hibakód	Megfigyelési stratégia	Hibakeresési követelmény	MI működésbe hozási követelmény	Másodlagos paraméterek	Előkondi- cionálás	Demonstrá- ciós vizsgálat
Katalizátor	P0420	1. és 2. oxigénérzékelő jelei	Az 1. és a 2. érzékelő jele közötti különbség	3. ciklus	Motor fordulatszáma, motor terhelése, A/F mód, katalizátor hőmérséklete	Két I. típusú ciklus	I. típus

3.2.12.2.7.6.4.2. Nehéz haszongépjárművek

Összetevő	Hibakód	Megfigyelési stratégia	Hibakeresési követelmény	MI működésbe hozási követelmény	Másodlagos paraméterek	Előkondi- cionálás	Demonstrá- ciós vizsgálat
SCR- katalizátor	Pxxx	1. és 2. NO_x- érzékelő jelei	Az 1. és a 2. érzékelő jele közötti különbség	3. ciklus	Motor fordulatszáma, motor terhelése, katalizátor hőmérsékle- te, reagens- tevékenység	Három OBD vizsgálati ciklus (3 rövid ESC-ciklus)	OBD vizsgálati ciklus (rövid ESC-ciklus)

3.2.12.2.8. Egyéb rendszer (leírás és működés): …

3.2.12.2.9. Nyomatékszabályozó: igen/nem (¹)

3.2.12.2.9.1. A nyomatékszabályozó működésbe hozásának leírása (csak nehéz haszongépjárművek): …

3.2.12.2.9.2. A teljes terhelési görbe korlátozásának leírása (csak nehéz haszongépjárművek): …

3.2.13. Füstopacitás

3.2.13.1. Az elnyelési együttható jelzésének elhelyezése (csak kompressziós gyújtású motoroknál): …

3.2.13.2. Teljesítmény hat mérési ponton (lásd: az MR. A. függelék A/11. számú melléklete III. Rész 2.1. pontját. – módosított 72/306/EGK irányelv III. mellékletének 2.1. pontját)

3.2.13.3. A fékpadon/a járművön mért motorteljesítmény (¹)

3.2.13.3.1. Bejelentett fordulatszám- és teljesítményértékek

Méréspontok	A motor fordulatszáma (min^-1)	Teljesítmény kW/kg.
1. ……
2. ……
3. ……
4. ……
5. ……
6. ……

3.2.14. A tüzelőanyag-gazdaságosságot szolgáló berendezések részletezése (amennyiben nem szerepel más pontban): …

3.2.15. PB-gáz tüzelőanyag-ellátó rendszer: igen/nem (¹)

3.2.15.1. A 70/221/EGK irányelv szerinti EK-típus-jóváhagyási szám (amikor az irányelvet úgy módosítják, hogy az a gáznemű tüzelőanyagok tartályaira is kiterjedjen) vagy a 67. ENSZ-EGB előírás szerinti jóváhagyási szám (HL L 76., 1970.4.6., 23. o.): …

3.2.15.2. PB-gáz tüzelőanyag-ellátó rendszer elektronikus motorvezérlő egysége

3.2.15.2.1. Gyártmány(ok): …

3.2.15.2.2. Típus(ok): …

3.2.15.2.3. A kibocsátással kapcsolatos beállítási lehetőségek: …

3.2.15.3. További dokumentáció

3.2.15.3.1. A katalizátorvédelem leírása a benzinről PB-gázra vagy vissza történő átváltás során: …

3.2.15.3.2. Rendszer elrendezése (elektromos csatlakozások, vákuumcsatlakozás-kiegyenlítő tömlők stb.): …

3.2.15.3.3. A jelölés rajza: …

3.2.16. Földgáztüzelőanyag-ellátó rendszer: igen/nem (¹)

3.2.16.1. A 70/221/EGK irányelv szerinti EK-típus-jóváhagyási szám (amikor az irányelvet úgy módosítják, hogy az a gáznemű tüzelőanyagok tartályaira is kiterjedjen) vagy a 110. ENSZ-EGB előírás szerinti jóváhagyási szám (HL L 72., 2008.3.14., 113. o.): …

3.2.16.2. A földgáz tüzelőanyag-ellátó rendszer elektronikus motorvezérlő egysége

3.2.16.2.1. Gyártmány(ok): …

3.2.16.2.2. Típus(ok): …

3.2.16.2.3. A kibocsátással kapcsolatos beállítási lehetőségek: …

3.2.16.3. További dokumentáció

3.2.16.3.1. A katalizátorvédelem leírása a benzinről földgázra vagy vissza történő átváltás során: …

3.2.16.3.2. Rendszer elrendezése (elektromos csatlakozások, vákuumcsatlakozás-kiegyenlítő tömlők stb.): …

3.2.16.3.3. A jelölés rajza: …

3.2.17. Nehéz haszonjárművek gázüzemű motorjaival kapcsolatos külön információk (Más kialakítású rendszerek esetén meg kell adni az egyenértékű információt)

3.2.17.1. Tüzelőanyag: PB-gáz/földgáz-H/földgáz-L/földgáz-HL (¹)

3.2.17.2. Nyomásszabályzó(k) vagy elpárologtató/nyomásszabályzó(k) (¹)

3.2.17.2.1. Gyártmány(ok): …

3.2.17.2.2. Típus(ok): …

3.2.17.2.3. Nyomáscsökkentési szakaszok száma: …

3.2.17.2.4. Nyomás az utolsó szakaszban:

legkisebb: .... kPa – maximum: .... kPa

3.2.17.2.5. A fő beállítási pontok száma: …

3.2.17.2.6. Alapjárati beállítási pontok száma: …

3.2.17.2.7. Típus-jóváhagyási szám: …

3.2.17.3. Tüzelőanyag-ellátó rendszer: keverőegység/gázbefúvás/folyadék-befecskendezés/közvetlen befecskendezés (¹)

3.2.17.3.1. A keverékminőség szabályozása: …

3.2.17.3.2. A rendszer leírása és/vagy ábra és rajzok: …

3.2.17.3.3. Típus-jóváhagyási szám: …

3.2.17.4. Keverőegység

3.2.17.4.1. Száma: …

3.2.17.4.2. Gyártmány(ok): …

3.2.17.4.3. Típus(ok): …

3.2.17.4.4. Elhelyezés: …

3.2.17.4.5. Beállítási lehetőségek: …

3.2.17.4.6. Típus-jóváhagyási szám: …

3.2.17.5. Befecskendezés a szívócsőbe

3.2.17.5.1. Befecskendezés: egypontos/többpontos (¹)

3.2.17.5.2. Befecskendezés: folyamatos/egyidejűleg vezérelve/egymás után vezérelve (¹)

3.2.17.5.3. Befecskendező berendezés

3.2.17.5.3.1. Gyártmány(ok): …

3.2.17.5.3.2. Típus(ok): …

3.2.17.5.3.3. Beállítási lehetőségek: …

3.2.17.5.3.4. Típus-jóváhagyási szám: …

3.2.17.5.4. Tüzelőanyag-tápszivattyú (amennyiben van ilyen):

3.2.17.5.4.1. Gyártmány(ok): …

3.2.17.5.4.2. Típus(ok): …

3.2.17.5.4.3. Típus-jóváhagyási szám: …

3.2.17.5.5. Befecskendező(k)

3.2.17.5.5.1. Gyártmány(ok): …

3.2.17.5.5.2. Típus(ok): …

3.2.17.5.5.3. Típus-jóváhagyási szám: …

3.2.17.6. Közvetlen befecskendezés

3.2.17.6.1. Tüzelőanyag-befecskendező szivattyú/nyomásszabályzó (¹)

3.2.17.6.1.1. Gyártmány(ok): …

3.2.17.6.1.2. Típus(ok): …

3.2.17.6.1.3. Befecskendezési időpont: …

3.2.17.6.1.4. Típus-jóváhagyási szám: …

3.2.17.6.2. Befecskendező(k)

3.2.17.6.2.1. Gyártmány(ok): …

3.2.17.6.2.2. Típus(ok): …

3.2.17.6.2.3. Nyitási nyomás vagy jelleggörbe (²): …

3.2.17.6.2.4. Típus-jóváhagyási szám: …

3.2.17.7. Elektronikus vezérlőegység (ECU)

3.2.17.7.1. Gyártmány(ok): …

3.2.17.7.2. Típus(ok): …

3.2.17.7.3. Beállítási lehetőségek: …

3.2.17.7.4. Szoftverkalibrálási szám(ok): …

3.2.17.8. Földgáztüzelőanyag-specifikus berendezés

3.2.17.8.1. 1-es változat (csak olyan motorok jóváhagyása esetén, amelyek több különböző tüzelőanyag-összetétellel működnek)

3.2.17.8.1.1. Tüzelőanyag-összetétel:

metán (CH₄):	alap: ……%mol	min. ……%mol	max. ……%mol
etán (C₂H₆):	alap: ……%mol	min. ……%mol	max. ……%mol
propán (C₃H₈):	alap: ……%mol	min. ……%mol	max. ……%mol
bután (C₄H₁₀):	alap: ……%mol	min. ……%mol	max. ……%mol
C₅/C₅+:	alap: ……%mol	min. ……%mol	max. ……%mol
oxigén (O₂):	alap: ……%mol	min. ……%mol	max. ……%mol
inert (H₂, He stb.):	alap: ……%mol	min. ……%mol	max. ……%mol

3.2.17.8.1.2. Befecskendező(k)

3.2.17.8.1.2.1. Gyártmány(ok): …

3.2.17.8.1.2.2. Típus(ok): …

3.2.17.8.1.3. Más (ahol alkalmazható): …

3.2.17.8.2. 2-es változat (csak olyan motorok jóváhagyása esetén, amelyek több különböző tüzelőanyag-összetétellel működnek)

3.3. Villanymotor

3.3.1. Típus (tekercselés, gerjesztés): …

3.3.1.1. Legnagyobb óránkénti teljesítmény: …… kW

3.3.1.2. Üzemi feszültség: …… V

3.3.2. Akkumulátor

3.3.2.1. Cellák száma: …

3.3.2.2. Tömeg: …… kg

3.3.2.3. Kapacitás: …… Ah (amperóra)

3.3.2.4. Elhelyezés: …

3.4. Motor vagy motorkombináció

3.4.1. Hibrid elektromos jármű: igen/nem (¹)

3.4.2. Hibrid elektromos jármű kategóriája: járművön kívüli töltés/nem járművön kívüli töltés: (¹)

3.4.3. Üzemmódkapcsoló: van/nincs (¹)

3.4.3.1. Választható üzemmódok

3.4.3.1.1. Csak elektromos: igen/nem (¹)

3.4.3.1.2. Csak tüzelőanyag-fogyasztó: igen/nem (¹)

3.4.3.1.3. Hibrid mód: igen/nem (¹) (ha igen, rövid leírás): …

3.4.4. Az energiatároló eszköz leírása: (akkumulátor, kondenzátor, lendkerék/generátor)

3.4.4.1. Gyártmány(ok): …

3.4.4.2. Típus(ok): …

3.4.4.3. Azonosító szám: …

3.4.4.4. Az elektrokémiai párosítás fajtája: …

3.4.4.5. Energia: … (akkumulátorra: feszültség és kapacitás Ah 2 órán át, kondenzátorra: J,…)

3.4.4.6. Töltő: fedélzeti/külső/nincs (¹)

3.4.5. Villanymotor (írjon le külön minden egyes villanymotortípust)

3.4.5.1. Gyártmány: …

3.4.5.2. Típus: …

3.4.5.3. Alapfelhasználás: vontató motor/generátor (¹)

3.4.5.3.1. Vontatómotorként: egyes motor/több motor (számuk) (¹): …

3.4.5.4. Legnagyobb teljesítmény: …….. kW

3.4.5.5. Működési elv

3.4.5.5.5.1. Egyenáram/váltóáram/fázisok száma: …

3.4.5.5.2. Külön gerjesztés/soros/összetett (¹)

3.4.5.5.3. Szinkron/aszinkron (¹)

3.4.6. Vezérlőegység

3.4.6.1. Gyártmány(ok): …

3.4.6.2. Típus(ok): …

3.4.6.3. Azonosítószám: …

3.4.7. Áramszabályozó

3.4.7.1. Gyártmány: …

3.4.7.2. Típus: …

3.4.7.3. Azonosítószám: …

3.4.8. A jármű elektromos hatósugara a 101. előírás 7. mellékletében leírt eljárás szerint …. km: …

3.4.9. A gyártó ajánlásai az előkondicionálásra: …

3.5. Szén-dioxid-kibocsátás/tüzelőanyag-fogyasztás (^o) (a gyártó által megadott érték)

3.5.1. Szén-dioxid-kibocsátási érték

3.5.1.1. Szén-dioxid-kibocsátás (városi körülmények): ……….. g/km

3.5.1.2. Szén-dioxid-kibocsátás (városon kívüli körülmények): ……….. g/km

3.5.1.3. Szén-dioxid-kibocsátás (vegyes): ……….. g/km

3.5.2. Tüzelőanyag-fogyasztás (adja meg a részleteket minden egyes vizsgált tüzelőanyagra)

3.5.2.1. Szén-dioxid-kibocsátás (városi körülmények): …… l/100 km/m³/100 km (¹)

3.5.2.2. Szén-dioxid-kibocsátás (városon kívüli körülmények): …… l/100 km/m³/100 km (¹)

3.5.2.3. Szén-dioxid-kibocsátás (vegyes): …… l/100 km/m³/100 km (¹)

3.6. A gyártó által megengedett hőmérsékletek

3.6.1. Hűtőrendszer

3.6.1.1. Folyadékhűtés

Legnagyobb hőmérséklet a kilépésnél: …… K

3.6.1.2. Léghűtés

3.6.1.2.1. Vonatkoztatási pont: …

3.6.1.2.2. Legnagyobb hőmérséklet a vonatkoztatási pontban: …… K

3.6.2. Legnagyobb hőmérséklet töltőlevegő-hűtőből történő kilépésnél: …… K

3.6.3. Legnagyobb kipufogási hőmérséklet a kipufogóvezetéknek a kipufogó-gyűjtőcső pereméhez vagy a turbófeltöltőhöz közeli pontban: …… K

3.6.4. Tüzelőanyag hőmérséklete

legkisebb: …… K – legnagyobb: …… K

Dízelmotoroknál a befecskendezőszivattyú bemeneténél, gázüzemű motorok esetén a nyomásszabályzó végfokozatánál

3.6.5. Kenőanyag hőmérséklete

legkisebb: …. K – legnagyobb: ……K

3.6.6. Tüzelőanyag-nyomás

legkisebb: … kPa – legnagyobb: … kPa

Csak földgázüzemű gázmotorok esetén a nyomásszabályzó végfokozatánál.

3.7. A motor által meghajtott berendezések

A felszerelés által felvett, a motor működtetéséhez szükséges teljesítmény az MR A. Függelékének A/40. számú melléklete 4.1.1. (80/1269/EGK irányelv I. mellékletének 5.1.1.) pontjában meghatározott működtetési feltételek szerint:

Berendezés	Különféle motorfordulatszámon felvett teljesítmény (kW)
Berendezés	Alapjárat:	Alacsony fordulat- szám	Magas fordulat- szám	A fordulat- szám (^*)	B fordulat- szám (^*)	C fordulat- szám (^*)	Referencia- fordulat- szám (^**)
P(a)
A motor működ- tetéséhez szük- séges felszerelések (a mért motor- teljesítményből kivonva) lásd: I. kiegészítés, 6.1. szakasz
^() ESC-vizsgálat ^() Csak ETC-vizsgálat

3.8. Kenési rendszer

3.8.1. A rendszer leírása

3.8.1.1. Kenőanyagtartály elhelyezése: …

3.8.1.2. Adagolórendszer (szivattyúval/a szívócsőbe való befecskendezéssel/tüzelőanyaggal összekeverve stb.) (¹)

3.8.2. Kenőanyag-szivattyú

3.8.2.1. Gyártmány(ok): …

3.8.2.2. Típus(ok): …

3.8.3. Tüzelőanyag-keverék

3.8.3.1. Arány: …

3.8.4. Olajhűtő: igen/nem (¹)

3.8.4.1. Rajz(ok): … vagy

3.8.4.1.1. Gyártmány(ok): …

3.8.4.1.2. Típus(ok): …

4. ERŐÁTVITEL (^p)

4.1. Az erőátviteli rendszer rajza: …

4.2. Típusa (mechanikus, hidraulikus, villamos stb.): …

4.2.1. Elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (amennyiben van ilyen): …

4.3. A motor lendítőkerekének tehetetlenségi nyomatéka: …

4.3.1. Kiegészítő tehetetlenségi nyomaték, sebességbe kapcsolás nélkül: …

4.4. Tengelykapcsoló

4.4.1. Típus: …

4.4.2. Legnagyobb forgatónyomaték-átvitel: …

4.5. Sebességváltó

4.5.1. Típus (kézi/automata/FVE (fokozatmentesen változtatható erőátvitel)) (¹)

4.5.2. A motorhoz viszonyított elhelyezése: …

4.5.3. A kezelés módja: …

4.6. Áttételi viszonyszámok

Sebességfokozat		Belső áttételi viszonyszám (a sebességváltó kimenőtengely fordulatszáma a motorhoz viszonyítva)	Végső áttételi viszonyszám(ok) (a sebességváltó kimenőtengely fordulatszáma a hajtott kerék fordulatszámához viszonyítva)	Összáttételi viszonyszám
Legnagyobb érték az FVE-nél (^*)
1
2
3
…
Legkisebb érték az FVE-nél (^*)
Hátramenet
(^*)	Folyamatosan változó áttétel

4.7. A jármű legnagyobb sebessége (km/h) (^q): …

4.8. Sebességmérő

4.8.1. Működési módszer és a meghajtószerkezet leírása: …

4.8.2. Műszerállandó: …

4.8.3. A mérési mechanizmus tűrése (az MR A. Függelékének A/17. számú melléklete 2.1.3. — 75/443/EGK irányelv II. melléklete 2.1.3. — pontjának megfelelően): …

4.8.4. Teljes áttételi viszonyszámok (az MR A. Függelékének A/17. számú melléklete 2.1.2. — 75/443/EGK irányelv II. melléklete 2.1.2. — pontjának megfelelően) vagy ezzel egyenértékű adat: …

4.8.5. A sebességmérő skálájának vagy egyéb kijelzési módoknak az ábrája: …

4.9. Menetíró: igen/nem (¹)

4.9.1. Jóváhagyási jel: …

4.10. Differenciálzár: igen/nem/választható (¹)

5. TENGELYEK

5.1. Az egyes tengelyek leírása: …

5.2. Gyártmány: …

5.3. Típus: …

5.4. Felemelhető tengely(ek) elhelyezkedése: …

5.5. Terhelésátcsoportosító tengely(ek) elhelyezkedése: …

6. FELFÜGGESZTÉS

6.1. A felfüggesztés elrendezési rajza: …

6.2. Az egyes tengelyek, tengelycsoportok vagy kerekek felfüggesztésének típusa és kivitelezése: …

6.2.1. Szintállítás: igen/nem/választható (¹)

6.2.2. Elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (amennyiben van ilyen): …

6.2.3. Légrugózás a hajtott tengely(ek)en: igen/nem (¹)

6.2.3.1. A hajtott tengely(ek) felfüggesztése a légrugózással egyenértékű: igen/nem (¹)

6.2.3.2. A rugózott tömeg lengésének frekvenciája és csillapítása: …

6.2.4. Légrugózás a nem hajtott tengely(ek)en: igen/nem (¹)

6.2.4.1. A nem hajtott tengely(ek) felfüggesztése a légrugózással egyenértékű: igen/nem (¹)

6.2.4.2. A rugózott tömeg lengésének frekvenciája és csillapítása: …

6.3. A felfüggesztés rugózó részeinek jellemzői (kivitelezés, anyagjellemzők és méretek): …

6.4. Kanyarstabilizátor: igen/nem/választható (¹)

6.5. Lengéscsillapító: igen/nem/választható (¹)

6.6. Gumiabroncsok és kerekek

6.6.1. Gumiabroncs/keréktárcsa kombinációja (kombinációi)

a) gumiabroncsok esetén meg kell adni a méret meghatározását, az értéket, a legkisebb sebességkategória jelzését, a gördülő ellenállást az ISO 28580-nal összhangban (adott esetben) (^r);

b) a keréktárcsa esetében adja meg az abroncsmérete(ke)t és a besajtolási mélység(eke)t

6.6.1.1. Tengelyek

6.6.1.1.1. 1. tengely: …

6.6.1.1.2. 2. tengely: …

stb.

6.6.1.2. Pótkerék (ha van): …

6.6.2. A gördülési sugarak alsó és felső határértékei

6.6.2.1. 1. tengely: …

6.6.2.2. 2. tengely: …

6.6.2.3. 3. tengely: …

6.6.2.4. 4. tengely: …

stb.

6.6.3. Az abroncsnyomásnak a járműgyártó által ajánlott értéke: …… kPa

6.6.4. Áttétel/abroncs/kerék gépjárműtípusnak megfelelő kombinációja az elülső és/vagy a hátsó tengelyen, ahogy azt a gyártó javasolta: …

6.6.5. Az ideiglenesen használható tartalékkerék rövid leírása (amennyiben van ilyen): …

7. KORMÁNYMŰ

7.1. A kormányzott tengely(ek) vázlatos ábrája, amely mutatja a kormánygeometriát: …

7.2. Áttétel és vezérlés

7.2.1. A kormányzási áttétel típusa (adott esetben az első és hátsó tengelyre meghatározva): …

7.2.2. Csatlakozás a kerekekhez (ideértve a mechanikus módszerektől eltérő módszereket is; adott esetben az első és hátsó tengelyre meghatározva): …

7.2.2.1. Elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (amennyiben van ilyen): …

7.2.3. Rásegítési mód (ha van): …

7.2.3.1. Működési mód és ábra, gyártmány(ok) és típus(ok): …

7.2.4. A teljes kormányberendezés ábrája, amely jelzi a kormányzási működésre hatással levő különböző berendezések elhelyezését a járműben: …

7.2.5. A kormányberendezés(ek) vázlatos ábrája: …

7.2.6. A kormányberendezés beállítási tartománya és módszere (amennyiben van ilyen): …

7.3. A kerekek legnagyobb kormányzási szöge

7.3.1. Jobbra: … fok; a kormánykerék fordulatainak száma (vagy ezzel egyenértékű adat): …

7.3.2. Balra: … fok; a kormánykerék fordulatainak száma (vagy ezzel egyenértékű adat): …

8. FÉKBERENDEZÉS

(A következő részleteket, ideértve az azonosítás módszerét, adott esetben, meg kell adni)

8.1. A fékberendezés típusa és jellemzői (az MR A. Függelékének A/9. számú melléklete 1.2.6. — 71/320/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének 1.6. — pontjában meghatározottak szerint), a következők részleteivel és rajzával együtt: dob- és tárcsafék, tömlők, fékpofa/tárcsafék betétek és/vagy -betétek gyártmánya és típusa, hatékony fékezési terület, fékdob, fékpofa, féktárcsa átmérője, fékdob tömege, beállítási berendezések, tengely(ek) és a felfüggesztés lényeges részei: …

8.2. Működési diagram, az MR A. Függelékének A/9. számú melléklete 1.2.2. — 71/320/EGK irányelv I. mellékletének 1.2. — pontjában leírt fékrendszer leírása és/vagy rajza, ideértve az áttételeket és vezérléseket:

8.2.1. Üzemi fékrendszer: …

8.2.2. Biztonsági fékrendszer: …

8.2.3. Rögzítőfék-rendszer: …

8.2.4. Bármilyen kiegészítő fékrendszer: …

8.2.5. Fékrendszer leszakadás esetén: …

8.3. A pótkocsik fékrendszerének vezérlése és áttétele, a pótkocsi vontatására tervezett járműveknél: …

8.4. A jármű pótkocsi vontatásához szükséges elektromos/pneumatikus/hidraulikus (¹) üzemi fékekkel felszerelt: igen/nem (¹)

8.5. Blokkolásgátló fékrendszer: igen/nem/választható (¹)

8.5.1. Blokkolásgátló fékrendszerrel ellátott járművek esetén a rendszer működésének leírása (ideértve bármely elektromos alkatrészt), elektromos blokkolási ábra, hidraulikus vagy pneumatikus kapcsolási vázlat: …

8.6. Az MR A. Függelékének A/9. számú melléklete 4.1.1.4.2. pontjában hivatkozott 4.3. pont vagy adott esetben a 13.4. pont — 71/320/EGK irányelv II. melléklete függelékének 1.1.4.2. pontjához tartozó függelék vagy adott esetben a XI. melléklet függeléke — szerinti számítás és görbék: …

8.7. Az energiaellátás leírása és/vagy rajza (a segédenergiával működő fékrendszerek esetén is meg kell határozni): …

8.7.1. Sűrített levegővel működő fékrendszerek esetén, a p2 üzemi nyomás a nyomástartály(ok)ban: …

8.7.2. Vákuumfékrendszer esetén a kiindulási energiaszint a nyomástartály(ok)ban: …

8.8. A fékrendszerre vonatkozó számítások: a kerék kerületénél számított teljes fékerő és a fékezéshez kifejtett erő aránya: …

8.9. Fékrendszerek rövid leírása (az MR A. Függelékének A/9. számú melléklete — 71/320/EGK irányelv IX. melléklete 1. függeléke kiegészítésének 1.6. pontja — alapján): …

8.10. Az I. típusú és/vagy a II. típusú vagy a III. típusú vizsgálatok alóli mentesség igénylése esetén, az MR A. Függelékének A/9. számú melléklete 9.5. pontjának — 71/320/EGK irányelv VII. melléklete 2. függelékének — megfelelő jelentés számát kell bejelenteni: …

8.11. A fékberendezés(ek) típusának/típusainak részletes adatai: …

9. FELÉPÍTMÉNY

9.1. A felépítmény típusa az A/2. számú melléklet C. részében meghatározott kódok szerint: …

9.2. Felhasznált anyagok és az összeállítás módszere: …

9.3. Ajtók, zárszerkezetek, csuklópántok

9.3.1. Ajtók összeállítása és az ajtók száma: …

9.3.1.1. Méretek, nyitás iránya és legnagyobb szöge: …

9.3.2. A zárak és csuklópántok rajza és az ajtóban való elhelyezésük: …

9.3.3. A zárak és csuklópántok műszaki leírása: …

9.3.4. A bejáratok, lépcsők és szükséges kilincsek részletei (ideértve a méreteket is), adott esetben: …

9.4. Látótér

9.4.1. Az elsődleges referenciajelek kellő részletességű megadása annak érdekében, hogy könnyen azonosíthatók legyenek és ellenőrizhető legyen a referenciajelek helyzete a többihez képest és az R ponthoz viszonyítva: …

9.4.2. Azoknak az alkatrészeknek az elhelyezését mutató rajz(ok) vagy fénykép(ek), amelyek a látótér 180^o-os szögébe esnek: …

9.5. Szélvédő és más ablakok

9.5.1. Szélvédő

9.5.1.1. Felhasznált anyagok: …

9.5.1.2. A felszerelés módja: …

9.5.1.3. Hajlásszög: …

9.5.1.4. Típus-jóváhagyási szám(ok): …

9.5.1.5. Szélvédőtartozékok és ezek összeszerelésének helyzete, az elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírásával: …

9.5.2. Más ablakok

9.5.2.1. Felhasznált anyagok: …

9.5.2.2. Típus-jóváhagyási szám(ok): …

9.5.2.3. Az ablakemelő elektromos/elektronikus berendezéseinek rövid leírása (ha van): …

9.5.3. Nyitható tetőablak

9.5.3.1. Felhasznált anyagok: …

9.5.3.2. Típus-jóváhagyási szám(ok): …

9.5.4. Más üvegtáblák

9.5.4.1. Felhasznált anyagok: …

9.5.4.2. Típus-jóváhagyási szám(ok): …

9.6. Szélvédőtörlő(k)

9.6.1. Részletes műszaki leírás (fényképekkel és rajzokkal együtt): …

9.7. Szélvédőmosó berendezés

9.7.1. Részletes műszaki leírás (fényképekkel és rajzokkal együtt) vagy ha önálló műszaki egységként jóváhagyott, akkor a típus-jóváhagyási szám: …

9.8. Jég- és páramentesítő

9.8.1. Részletes műszaki leírás (fényképekkel és rajzokkal együtt): …

9.8.2. Legnagyobb elektromos fogyasztás: …… kW

9.9. Közvetett látást biztosító eszközök

9.9.1. Visszapillantó tükrök, minden tükörre megadva:

9.9.1.1. Gyártmány: …

9.9.1.2. Típus-jóváhagyási jel: …

9.9.1.3. Változat: …

9.9.1.4. Rajz(ok) a tükör azonosításához, bemutatva a tükör elhelyezését a jármű felépítményéhez viszonyítva: …

9.9.1.5. A felszerelés módjának részletei, a jármű azon részével együtt, amelyre azt fel kell szerelni: …

9.9.1.6. A hátrafelé irányuló látómezőt befolyásoló választható berendezések: …

9.9.1.7. A beállító rendszer elektronikus szerkezeti elemeinek (ha van ilyen) rövid leírása: …

9.9.2. Közvetett látást biztosító, tükrökön kívüli eszközök: …

9.9.2.1. Típus és jellemzők (például az eszköz teljes leírása): …

9.9.2.1.1. Kamera-monitor rendszer esetén az észlelési távolság (mm), a kontraszt, fénysűrűség-tartomány, zavaró fények kiküszöbölése, kijelző teljesítménye (fekete-fehér/színes), képfrissítési frekvencia, a monitor fénysűrűség-tartománya: …

9.9.2.1.2. Megfelelően részletezett rajzok a teljes eszköz bemutatásához, beleértve a szerelési utasításokat is; az EK-típus-jóváhagyási jel helyét a rajzokon jelölni kell.

9.10. Belső elrendezés

9.10.1. Az utasok belső védelme

9.10.1.1. A rögzített részek elhelyezését mutató tervrajzok vagy fényképek: …

9.10.1.2. A referenciazóna fényképe vagy rajza, ideértve az MR. A. Függelék A/12. számú melléklete – 74/60/EGK tanácsi irányelv (HL L 38., 1974.2.11., 2. o.) I. mellékletének 2.3.1. – pontjában említett mentesített területet is: …

9.10.1.3. A belső berendezések fényképei, rajzai és/vagy perspektivikus részábrázolásuk, amely megmutatja az utastér belső részeit és a felhasznált anyagokat (kivéve a belső visszapillantó tükröket), a kezelőberendezéseket, a tetőt vagy tolótetőt, az ülések háttámláját, az üléseket és az ülések hátsó részét: …

9.10.2. A kezelőberendezések, ellenőrző lámpák és kijelzők elrendezése és jelölése:

9.10.2.1. A jelzések, kezelőberendezések, ellenőrző lámpák és kijelzők elrendezéséről készült fényképek és/vagy rajzok: …

9.10.2.2. A kezelőberendezések, ellenőrző lámpák és kijelzők jelöléséről, valamint az MR. A. Függelék A/33. számú melléklet 4. és 5. pontjában – 78/316/EGK irányelv II. és III. mellékletében – említett járműrészekről készült fényképek és/vagy rajzok, ahol szükséges: …

9.10.2.3. Összefoglaló táblázat

A jármű az MR. A. Függelék A/33. számú melléklet 4. és 5. pontja – 78/316/EGK irányelv II. és III. melléklete – alapján a következő kezelőberendezésekkel, ellenőrző lámpákkal és kijelzőkkel van felszerelve:

Kezelőberendezések, ellenőrző lámpák és kijelzők, amelyek azonosítása kötelező, ha be vannak szerelve és az e célból alkalmazott jelzések
Jelzés száma	Berendezések	Rendelke- zésre álló kezelőbe- rendezés/ kijelzők (^*)	Azonosító jelzés (^*)	Helye (^**)	Rendelke- zésre álló ellenőrző lámpák (^*)	Azonosító jelzés (^*)	Helye (^**)
1	Világítás-főkapcsoló
2	Tompított fényszóró
3	Távolsági fényszórók
4	Helyzetjelző (oldal) lámpák
5	Első ködfényszóró
6	Hátsó ködlámpa
7	Fényszóróállító berendezés
8	Várakozást jelző lámpa
9	Irányjelző lámpa
10	Vészjelző lámpa
11	Szélvédőtörlő
12	Szélvédőmosó berendezés
13	Szélvédőtörlő és -mosó
14	Fényszórótisztító berendezés
15	Szélvédő-párátlanító és –jégmentesítő
16	Hátsószélvédő-párát- lanító és -jégmentesítő*
17	Szellőztető ventilátor
18	Dízel-előmelegítő
19	Hidegindító
20	Fékmeghibásodás
21	Tüzelőanyagszint- jelző
22	Akkumulátortöltés- ellenőrző lámpa
23	Motorhűtés- hőmérséklet jelző
(^) x =igen — =nem vagy nem önállóan választható o =választható (^*) d =közvetlenül a kezelőberendezésen, kijelzőn, ellenőrző lámpán c =közelében

Kezelőberendezések, ellenőrző lámpák és kijelzők, amelyek azonosítása választható, ha be vannak szerelve, és az alkalmazott jelzések, ha az azonosításukra szükség van
Jelzés száma	Berendezések	Rendelke- zésre álló kezelő- berendezés/ kijelzők (^*)	Azonosító jelzés (^*)	Helye(^**)	Rendelke- zésre álló ellenőrző lámpák (^*)	Azonosító jelzés (^*)	Helye (^**)
1	Rögzítőfék
2	Hátsó törlő
3	Hátsószélvédő-mosó
4	Hátsószélvédő-törlő és -mosó
5	Szakaszos szélvédőtörlő
6	Hangjelző berendezés (kürt)
7	Motorháztető (elülső fedél)
8	Csomagtérfedél (hátsó fedél)
9	Biztonsági öv
10	Motor-olajnyomás
11	Ólommentes benzin
…
…
…
(^) x =igen — =nem vagy nem önállóan választható o =választható (^*) d =közvetlenül a kezelőberendezésen, kijelzőn, ellenőrző lámpán c =közelében

9.10.3. Ülések

9.10.3.1. Ülőhelyek száma (^s): …

9.10.3.1.1. Elhelyezése és elrendezése: …

9.10.3.2. Kizárólag a jármű álló helyzetében használható ülések: …

9.10.3.3. Tömeg: …

9.10.3.4. Jellemzők: alkatrész-típusjóváhagyással nem rendelkező ülések vonatkozásában, leírás és rajz a következőkről

9.10.3.4.1. Az ülések és rögzítésük: …

9.10.3.4.2. A beállítási rendszer: …

9.10.3.4.3. Az elmozdító- és rögzítési rendszer: …

9.10.3.4.4. A biztonsági öv rögzítése (ha az ülésszerkezetbe van beépítve): …

9.10.3.4.5. A jármű rögzítésre használt részei: …

9.10.3.5. Az R pont koordinátái vagy rajza (^t)

9.10.3.5.1. Vezetőülés: …

9.10.3.5.2. A többi ülőhely: …

9.10.3.6. Tervezési torzószög

9.10.3.6.1. Vezetőülés: …

9.10.3.6.2. A többi ülőhely: …

9.10.3.7. Az ülés beállításainak tartománya

9.10.3.7.1. Vezetőülés: …

9.10.3.7.2. A többi ülőhely: …

9.10.4. Fejtámlák

9.10.4.1. Fejtámlák típusai: egybeépített/leszerelhető/különálló (¹)

9.10.4.2. EK-típus-jóváhagyási szám(ok), ha van(nak): …

9.10.4.3. Még nem jóváhagyott fejtámlák esetén

9.10.4.3.1. A fejtámla részletes leírása, különös tekintettel a párnázat anyagára vagy anyagaira és adott esetben a merevítések és rögzítőelemek helyzete és meghatározása azon ülések tekintetében, amelyekre jóváhagyást kérnek: …

9.10.4.3.2. »Különálló« fejtámla esetén

9.10.4.3.2.1. Annak a szerkezeti résznek a részletes leírása, ahová a fejtámlát rögzíteni kell: …

9.10.4.3.2.2. A szerkezet és a fejtámla jellemző részeinek méretezett rajzai: …

9.10.5. Az utastér fűtőrendszere

9.10.5.1. A jármű rövid leírása, tekintettel annak fűtési rendszerére, ha a motor hűtőfolyadékának hőjét használja fel: …

9.10.5.2. A járműtípus részletes leírása, tekintettel a fűtésre, ha a hűtőlevegő vagy a motor kipufogógázai fűtési forrásként szolgálnak, ideértve a következőket:

9.10.5.2.1. A fűtési rendszer vázlatos rajza, jelölve annak elhelyezését a járműben: …

9.10.5.2.2. A kipufogógázokat a fűtéshez felhasználó fűtési rendszerek hőcserélőjének vagy annak az alkatrésznek, ahol a hőcsere végbemegy, a vázlatos rajza (a motor hűtőlevegőjét felhasználó fűtési rendszereknél): …

9.10.5.2.3. A hőcserélőnek vagy részeinek – különösen azoknak, ahol a hőcsere végbemegy – a metszeti rajza, amely jelöli a fal vastagságát, a felhasznált anyagokat és a felületének jellemzőit: …

9.10.5.2.4. Meg kell határozni a fűtőrendszer további fontos alkatrészeit, mint például a fűtőventilátort, tekintettel annak összeszerelési módjára és műszaki adataira: …

9.10.5.3. A járműtípus rövid leírása, tekintettel az égéshő felhasználásával működő fűtőrendszerre és az automata vezérlésre: …

9.10.5.3.1. Az égéshő felhasználásával működő fűtőberendezés, a légszívórendszer, a kipufogórendszer, az üzemanyagtartály, az üzemanyag-ellátó rendszer (beleértve a szelepeket) és az elektromos csatlakozások elrendezési rajza, amely mutatja ezek helyét a járműben.

9.10.5.4. Legnagyobb elektromos fogyasztás: …… kW

9.10.6. A kormányberendezés működését befolyásoló alkatrészek ütközés esetén

9.10.6.1. A járműtípus részletes leírása, fényképekkel és/vagy rajzokkal együtt, tekintettel a jármű azon részének szerkezetére, méreteire, irányára és alkotóanyagaira, amely a kormányberendezés előtt helyezkedik el, beleértve azokat az alkatrészeket, amelyeket arra terveztek, hogy a kormányberendezésnek történő ütközés esetén az energia egy részét elnyeljék: …

9.10.6.2. Azoknak a 9.10.6.1. pontban leírtaktól különböző alkatrészeknek a fényképe(i) vagy rajza(i), amelyeket a gyártó a műszaki szolgálattal egyetértésben a kormányberendezés ütközéskori működését befolyásolónak tekint: …

9.10.7. Egyes gépjármű-kategóriák belső kialakításában használt anyagok égési tulajdonságai

9.10.7.1. A tető belső burkolására használt anyag(ok)

9.10.7.1.1. Az alkatrészek típus-jóváhagyási száma(i), ha van(nak): …

9.10.7.1.2. Nem jóváhagyott anyagok esetében

9.10.7.1.2.1. Alapanyag(ok)/megnevezés: ……/……

9.10.7.1.2.2. Többrétegű/egyrétegű (¹) anyag, rétegek száma (¹): …

9.10.7.1.2.3. A burkolás típusa (¹): …

9.10.7.1.2.4. Legnagyobb/legkisebb vastagság: ……/…… mm

9.10.7.2. A hátsó és az oldalsó falakra használt anyag(ok)

9.10.7.2.1. Az alkatrészek típus-jóváhagyási száma(i), ha van(nak): …

9.10.7.2.2. Nem jóváhagyott anyagok esetében

9.10.7.2.2.1. Alapanyag(ok)/megnevezés: ……/……

9.10.7.2.2.2. Többrétegű/egyrétegű (¹) anyag, rétegek száma (¹): …

9.10.7.2.2.3. A burkolás típusa (¹): …

9.10.7.2.2.4. Legnagyobb/legkisebb vastagság: ……/…… mm

9.10.7.3. A padlózatra használt anyag(ok)

9.10.7.3.1. Az alkatrészek EK-típus-jóváhagyási száma(i), ha van(nak): …

9.10.7.3.2. Nem jóváhagyott anyagok esetében

9.10.7.3.2.1. Alapanyag(ok)/megnevezés: ……/……

9.10.7.3.2.2. Többrétegű/egyrétegű (¹) anyag, rétegek száma (¹): …

9.10.7.3.2.3. A burkolás típusa (¹): …

9.10.7.3.2.4. Legnagyobb/legkisebb vastagság: ……/…… mm

9.10.7.4. Az üléskárpithoz használta anyag(ok)

9.10.7.4.1. Az alkatrészek típus-jóváhagyási száma(i), ha van(nak): …

9.10.7.4.2. Nem jóváhagyott anyagok esetében

9.10.7.4.2.1. Alapanyag(ok)/megnevezés: ……/……

9.10.7.4.2.2. Többrétegű/egyrétegű (¹) anyag, rétegek száma (¹): …

9.10.7.4.2.3. A burkolás típusa (¹): …

9.10.7.4.2.4. Legnagyobb/legkisebb vastagság: ……/…… mm

9.10.7.5. Fűtő- és szellőztetőcsövekhez használt anyag(ok)

9.10.7.5.1. Az alkatrészek típus-jóváhagyási száma(i), ha van(nak): …

9.10.7.5.2. Nem jóváhagyott anyagok esetében

9.10.7.5.2.1. Alapanyag(ok)/megnevezés: ……/.…..

9.10.7.5.2.2. Többrétegű/egyrétegű (¹) anyag, rétegek száma (¹): …

9.10.7.5.2.3. A burkolás típusa (¹): …

9.10.7.5.2.4. Legnagyobb/legkisebb vastagság: ……/…….mm

9.10.7.6. A csomagtartóhoz használt anyag(ok)

9.10.7.6.1. Az alkatrészek típus-jóváhagyási száma(i), ha van(nak): …

9.10.7.6.2. Nem jóváhagyott anyagok esetében

9.10.7.6.2.1. Alapanyag(ok)/megnevezés: ……/……

9.10.7.6.2.2. Többrétegű/egyrétegű (¹) anyag, rétegek száma (¹): …

9.10.7.6.2.3. A burkolás típusa (¹): …

9.10.7.6.2.4. Legnagyobb/legkisebb vastagság: ……/…… mm

9.10.7.7. Más célokra használt anyag(ok)

9.10.7.7.1. Rendeltetés: …

9.10.7.7.2. Az alkatrészek típus-jóváhagyási száma(i), ha van(nak): …

9.10.7.7.3. Nem jóváhagyott anyagok esetében

9.10.7.7.3.1. Alapanyag(ok)/megnevezés: ……/……

9.10.7.7.3.2. Többrétegű/egyrétegű (¹) anyag, rétegek száma (¹): …

9.10.7.7.3.3. A burkolás típusa (¹): …

9.10.7.7.3.4. Legnagyobb/legkisebb vastagság: ……/…… mm

9.10.7.8. Teljes berendezésként jóváhagyott alkatrészek (ülések, válaszfalak, csomagtartók stb.)

9.10.7.8.1. Az alkatrészek típus-jóváhagyási száma(i): …

9.10.7.8.2. A teljes berendezés esetében: ülés, válaszfal, csomagtartók stb. (¹)

9.10.8. A légkondicionáló rendszerben hűtőközegként használt gáz: …

9.10.8.1. A légkondicionáló rendszert úgy tervezték-e meg, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező, üvegházhatást okozó fluorozott gázokat tartalmazzon: igen/nem (¹)

9.10.8.2. Ha a válasz igen, töltse ki az alábbi szakaszokat

9.10.8.2.1. A légkondicionáló rendszer rajza és rövid ismertetése, beleértve a hivatkozási számot vagy az alkatrészszámot és a szivárgásveszélyes alkatrészek anyagát;

9.10.8.2.2. A légkondicionáló rendszer szivárgása

9.10.8.2.4. A hivatkozási szám vagy alkatrészszám és a rendszer elemeinek anyaga és a vizsgálat adatai (pl. a vizsgálati jegyzőkönyv száma, a jóváhagyás száma stb.): …

9.10.8.3. A teljes rendszer összesített szivárgása, g/év: …

9.11. Kiálló részek

9.11.1. Általános elrendezés (rajzok vagy fényképek), a mellékelt metszetek és ábrák elhelyezkedésének megadásával:

9.11.2. Rajzok és/vagy fényképek például, amennyiben fontos, a következőkről: ajtó- és ablakoszlop, légbevezető rácsok, hűtőrácsok, szélvédőtörlők, esőelvezető csatornák, kilincsek, állítható sínek, légterelők, csuklópántok és ajtózárak, vonóhorog, szemek, díszítő szegély, jelvények, emblémák és rovátkák és a külső felület bármely olyan kiálló része, illetve bármely olyan része, amely kritikusnak tekinthető (pl. világítóberendezés). Ha az előző mondatban felsorolt részek nem kritikusak, pusztán dokumentációs célokra fényképpel is helyettesíthetők, ha szükséges, mellékelve a méretekre vonatkozó részleteket és/vagy leírást:

9.11.3. A külső felület részeinek rajzai az MR. A. Függelék A/16. számú melléklet 4.6.6.1. — 74/483/EGK irányelv I. mellékletének 6.9.1. — pontjában meghatározottakkal összhangban: …

9.11.4. A lökhárítók rajza: …

9.11.5. A padlóvonal rajza: …

9.12. Biztonsági övek és/vagy más utasbiztonsági rendszerek

9.12.1. A biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek száma és helyzete és azok az ülések, amelyeken azok használhatók

(B = bal oldal, J = jobb oldal, K = közép)
			Teljes EK-típus- jóváhagyási jel	Változata, ha van	Övet a magassághoz állító berendezés (meg kell jelölni: igen/nem/választható)
Első üléssor		B
		K
		J
Második üléssor (*)		B
		K
		J
(^*)	A táblázat szükség szerint kiegészíthető azon járművek esetén, amelyekben több mint két sor ülés van vagy több mint három ülés van elhelyezve a jármű teljes szélességében

9.12.2. A kiegészítő utasbiztonsági rendszerek jellege és elhelyezkedése (meg kell jelölni: igen/nem/választható)

(B = bal oldal, J = jobb oldal, K = közép)
			Elülső légzsák	Oldalsó légzsák	Övelőfeszítő berendezés
Első üléssor		B
		K
		J
Második üléssor (*)		B
		K
		J
(^*)	A táblázat szükség szerint kiegészíthető azon járművek esetén, amelyekben több mint két sor ülés van vagy több mint három ülés van elhelyezve a jármű teljes szélességében

9.12.3. A biztonsági övek rögzítésének száma és elhelyezése és az MR. A. Függelék A/. számú mellékletének — 76/115/EGK irányelvnek — való megfelelés bizonyítéka (típus-jóváhagyási szám vagy vizsgálati jegyzőkönyv): …

9.12.4. Elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (amennyiben van ilyen): …

9.13. Biztonsági öv rögzítései

9.13.1. A felépítés fényképei és/vagy rajzai, a tényleges és hatékony rögzítések elhelyezésével és méreteivel, ideértve az R pontokat is: …

9.13.2. Az öv rögzítéseinek és a jármű szerkezete azon részeinek rajzai, amelyekhez a rögzítéseket felerősítették (az anyag megjelölésével): …

9.13.3. A rögzítéshez való illesztésre engedélyezett biztonságiöv-típusok (^u) leírása, amellyel a jármű fel van szerelve

				Rögzítés helye
				Járműszerkezet	Ülésszerkezet
Első üléssor
Jobb oldali ülés		Alsó rögzítés Felső rögzítés	kívül belül
Középső ülés		Alsó rögzítés Felső rögzítés	jobb bal
Bal oldali ülés		Alsó rögzítés Felső rögzítés	kívül belül
Második üléssor (^*)
Jobb oldali ülés		Alsó rögzítés Felső rögzítés	kívül belül
Középső ülés		Alsó rögzítés Felső rögzítés	jobb bal
Bal oldali ülés		Alsó rögzítés Felső rögzítés	kívül belül
(^*)	A táblázat szükség szerint kiegészíthető azon járművek esetén, amelyekben több mint két sor ülés van vagy több mint három ülés van elhelyezve a jármű teljes szélességében

9.13.4. Meghatározott típusú biztonsági öv leírása, ahol a rögzítés az ülés háttámláján van elhelyezve vagy magában foglal egy energiaelosztó berendezést: …

9.14. Hátsó rendszámtábla felszerelési helye (ha lehetséges, a terjedelem megadásával, adott esetben rajzok is használhatók)

9.14.1. Az útfelületi magasság, felső él: …

9.14.2. Az útfelületi magasság, alsó él: …

9.14.3. A középvonalnak a jármű hosszanti felezősíkjától való távolsága: …

9.14.4. A jármű bal szélétől való távolság: …

9.14.5. Méretek (hossz × szélesség): …

9.14.6. A hosszanti felezősík hajlása: …

9.14.7. Láthatósági szög a vízszintes síkon: …

9.15. Hátsó aláfutás elleni védelem

9.15.0. Felszerelve: igen/nem/nem teljes (¹)

9.15.1. A hátsó aláfutás elleni védelemhez szükséges járműrészek rajza, azaz a jármű és/vagy az alváz rajza a legszélesebb hátsó tengely helyével és elhelyezésével együtt, a hátsó aláfutás elleni védelem felszerelésének és elhelyezésének a rajza. Ha a hátsó aláfutás elleni védelem nem egy különálló berendezés, a rajznak világosan mutatnia kell, hogy az előírt méreteknek megfelel: …

9.15.2. Külön berendezés esetén a hátsó aláfutás elleni védelem teljes leírása és/vagy rajza (felszerelésével és elhelyezésével együtt) vagy ha azt önálló műszaki egységként már jóváhagyták, annak típus-jóváhagyási száma: …

9.16. Kerékdobok

9.16.1. A jármű rövid leírása a kerékdobjai tekintetében: …

9.16.2. A kerékdobok részletes rajza és járművön való elhelyezésük, mutatva az MR. A. Függelék A/37. számú mellékletének 1. ábrája — 78/549/EGK irányelv I. mellékletének 1. ábrája — által meghatározott méreteket és figyelembe véve a kerékabroncs/kerék szélsőséges kombinációit: …

9.17. Hatóságilag előírt táblák

9.17.1. A hatóságilag előírt táblák és feliratok, valamint a jármű azonosítási száma helyéről készített fényképek és/vagy rajzok: …

9.17.2. A hatóságilag előírt táblák és feliratok fényképe és/vagy rajza (teljes minta méretekkel együtt): …

9.17.3. A jármű azonosító számának fényképe és/vagy rajza (teljes minta méretekkel együtt): …

9.17.4. A gyártó nyilatkozata az MR. A. Függelék A/18. számú mellékletében — 76/114/EGK irányelv II. mellékletének 1.1.1. pontjában — előírt követelményeknek való megfelelőségről

9.17.4.1. Az ISO 3779:1983 szabvány 5.3. pontjában előírt követelményeknek való megfelelés érdekében használt második csoportban és adott esetben a harmadik csoportban szereplő jelek magyarázata: …

9.17.4.2. Amennyiben a második csoportba tartozó jeleket használnak az ISO 3779:1983 szabvány 5.4. pontja követelményeinek teljesítéséhez, ezeket a jeleket fel kell tüntetni: …

9.18. Rádiózavar/elektromágneses kompatibilitás

9.18.1. A felépítmény motorházat formáló része, valamint az utastér ezzel határos része alakjának és alkatrésze anyagának leírása és rajza/fényképe: …

9.18.2. A motorházban elhelyezett fémalkatrészek elhelyezésének rajza vagy fényképe (pl. fűtőberendezések, pótkerék, légszűrő, kormányberendezés stb.): …

9.18.3. A rádiózavar-szűrő berendezés táblázata és rajza: …

9.18.4. Az egyenáramú ellenállás névértékének részletei és amennyiben a gyújtáskábelek ellenállásosak, a méterenkénti névleges ellenállásuk részletei: …

9.19. Oldalsó ütközésvédelem

9.19.0. Felszerelve: igen/nem/nem teljes (¹)

9.19.1. A jármű oldalsó ütközésvédelemmel kapcsolatos részei, azaz a jármű és/vagy az alváz rajza a tengely(ek) helyével és elhelyezésével együtt, az oldalsó ütközésvédelmi berendezés(ek) felszerelésének és elhelyezésének a rajza. Ha az oldalsó ütközésvédelmet oldalsó ütközésvédelmi berendezés(ek) nélkül érik el, a rajznak világosan kell mutatnia, hogy az előírt méreteknek megfelel: …

9.19.2. Oldalsó ütközésvédelmi berendezés(ek) esetén a berendezés(ek) teljes leírása és/vagy rajza (felszerelésével és elhelyezésével együtt) vagy annak(azoknak) alkatrész-típusjóváhagyási száma(i): …

9.20. A felcsapódó víz elleni védelem

9.20.0. Felszerelve: igen/nem/nem teljes (¹)

9.20.1. A jármű rövid leírása, tekintettel a felcsapódó víz elleni védelemre és annak alkotóelemeire: …

9.20.2. A felcsapódó víz elleni védelem részletes rajza és járművön való elhelyezése, mutatva az MR. A. Függelék A/43. számú — 91/226/EGK irányelv III. — mellékletében szereplő ábra által meghatározott méreteket és figyelembe véve a kerékabroncs/kerék szélsőséges kombinációit: …

9.20.3. A felcsapódó víz elleni védelem típus-jóváhagyási száma, ha van: …

9.21. Oldalsó ütközés elleni védelem

9.21.1. A jármű részletes leírása, fényképekkel és/vagy rajzokkal együtt, tekintettel az utastér oldalsó falának szerkezetére, méreteire, a burkolatára és az összetevő anyagokra (külső és belső), ideértve a védelmi rendszer különleges részleteit, adott esetben: …

9.22. Első aláfutás elleni védelem

9.22.0. Felszerelve: igen/nem/nem teljes (¹)

9.22.1. A jármű mellső aláfutás elleni védelemhez szükséges részei, azaz a jármű és/vagy az alváz rajza az első aláfutás elleni védelem helyével és elhelyezésével és/vagy felszerelésével együtt. Amennyiben az aláfutás elleni védelemre nem külön berendezés szolgál, a rajznak világosan mutatnia kell, hogy az előírt méreteknek megfelel: …

9.22.2. Külön berendezés esetén az első aláfutás elleni védelem teljes leírása és/vagy rajza (felszerelésével és elhelyezésével együtt) vagy ha azt már önálló műszaki egységként jóváhagyták, annak típus-jóváhagyási száma: …

9.23. Gyalogosvédelem

9.23.1. A jármű elülső részének (külső és belső) fényképeket és/vagy rajzokat is tartalmazó részletes leírása, annak szerkezete, méretei, referenciavonalai és a felhasznált anyagok, ideértve bármilyen beszerelt aktív védelmi rendszer részleteit.

9.24. Elülső védelmi rendszerek

9.24.1. A jármű fényképeket és/vagy rajzokat is tartalmazó részletes leírása, a jármű elülső védelmi rendszere és elülső része szerkezete, méretei, referenciavonalai és felhasznált anyagai tekintetében.

9.24.2. Az elülső védelmi rendszer járműbe történő beszerelésének fényképeket és/vagy rajzokat is tartalmazó részletes leírása (adja meg valamennyi csavar méretét és a szükséges forgatónyomatékokat).

9.24.3. Típus-jóváhagyási jel (ha van): …

10. VILÁGÍTÓ- ÉS FÉNYJELZŐ BERENDEZÉSEK

10.1. A valamennyi berendezést tartalmazó táblázat: szám, gyártmány, modell, EK-típus-jóváhagyási jel, távolsági fényszóró legnagyobb fényerőssége, szín, ellenőrző lámpa: …

10.2. A világító- és fényjelző berendezések elhelyezését mutató rajz: …

10.3. A következő adatokat kell megadni (szövegesen és/vagy ábrával), az MR. A. Függelék A/20. számú mellékletében — 76/756/EGK tanácsi irányelvben meghatározott valamennyi lámpa és fényszóró tekintetében

10.3.1. A világítófelület kiterjedését mutató rajz: …

10.3.2. A látható felület meghatározására használt módszer a 48. ENSZ-EGB előírás (HL L 137., 2007.5.30., 1. o.) 2.10. pontjával összhangban: …

10.3.3. Vonatkoztatási koordináta-tengely és vonatkoztatási középpont: …

10.3.4. Elrejthető lámpák működtetési módja: …

10.3.5. Különleges beszerelési és kábelezési utasítások: …

10.4. Tompított fényszórók: rendes elhelyezés a 48. ENSZ-EGB előírás 6.2.6.1. pontjával összhangban:

10.4.1. Alapbeállítási érték: …

10.4.2. Ennek feltüntetési helye: …

10.4.3.	Fényszóróállító berendezés leírása/rajza (¹) és típusa (pl. automata, kézzel fokozatosan állítható, kézzel fokozatmentesen állítható):	Csak fényszóróállító berendezéssel rendelkező járművek esetén
10.4.4.	Kezelőberendezés:
10.4.5.	Referenciajelek:
10.4.6.	A terhelési állapotokhoz tartozó jelölések:

10.5. Lámpákon kívüli különböző elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (ha vannak): …

11. VONTATÓK ÉS PÓTKOCSIK, VALAMINT FÉLPÓTKOCSIK KÖZÖTTI CSATLAKOZTATÁS

11.1. Felszerelt vagy felszerelendő csatlakozóberendezés(ek) fajtája és típusa: …

11.2. Felszerelt csatlakozóberendezés(ek) D, U, S és V jellemzői vagy a felszerelendő csatlakozóberendezés(ek) minimális D, U, S és V jellemzői: …… daN

11.3. Felszerelési útmutató a kapcsolószerkezet járműhöz való csatlakoztatásához és a járművön lévő rögzítési pontok fényképei vagy rajzai, ahogyan azt a gyártó megadja; kiegészítő információk, ha a csatlakozótípus csak meghatározott járműtípus-változatra vagy -kivitelezésre korlátozott: …

11.4. Speciális kapcsolószerkezet vagy emelőhátfal beszerelésére vonatkozó információk: …

11.5. Típus-jóváhagyási szám(ok): …

12. VEGYES

12.1. Hangjelző berendezés(ek)

12.1.1. A berendezés(ek) elhelyezése, rögzítés módszere, helyzete, iránya, méretekkel együtt: …

12.1.2. Berendezés(ek) száma: …

12.1.3. Típus-jóváhagyási szám(ok): …

12.1.4. Elektromos/pneumatikus (¹) kapcsolási vázlat: …

12.1.5. Névleges feszültség vagy nyomás: …

12.1.6. A rögzítőberendezés rajza: …

12.2. A jármű jogosulatlan használata ellen védelmet biztosító berendezések

12.2.1. Biztonsági berendezés

12.2.1.1. A járműtípus részletes leírása a vezérlés elrendezése és tervezése tekintetében vagy az egység leírása, amelyen a biztonsági berendezés működik: …

12.2.1.2. A biztonsági berendezés rajza és a járműre való felszerelése: …

12.2.1.3. A berendezés műszaki leírása: …

12.2.1.4. A használt zárkombinációk részletei: …

12.2.1.5. Járműindítás-gátló

12.2.1.5.1. Típus-jóváhagyási szám, ha van: …

12.2.1.5.2. Még nem jóváhagyott indításgátlók esetén

12.2.1.5.2.1. Az indításgátló, illetve a véletlen aktiválás elkerülésére kidolgozott módszerek részletes műszaki leírása: …

12.2.1.5.2.2. A rendszer(ek), amely(ek) alapján az indításgátló működik: …

12.2.1.5.2.3. A ténylegesen cserélhető kódok száma, szükség esetén: …

12.2.2. Riasztórendszer (ha van)

12.2.2.1. Típus-jóváhagyási szám, ha van: …

12.2.2.2. Még nem jóváhagyott riasztórendszerek esetén

12.2.2.2.1. A riasztórendszer és a jármű ehhez kapcsolódó részeinek részletes leírása: …

12.2.2.2.2. A riasztórendszert alkotó fő alkatrészek: …

12.2.3. Elektromos/elektronikus alkatrészek rövid leírása (amennyiben van ilyen): …

12.3. Kapcsolószerkezet(ek)

12.3.1. Elülső: vonóhorog/szem/más (¹)

12.3.2. Hátul: vonóhorog/szem/más/nincs (¹)

12.3.3. A kapcsolószerkezet(ek) elhelyezését, szerkezetét és felszerelését mutató rajz vagy fénykép az alvázról/járműtestről: …

12.4. Adatok a tüzelőanyag-fogyasztást befolyásoló, a motorhoz nem kapcsolódó bármely berendezésről (ha más pontban nem szerepel): …

12.5. Adatok a zajcsökkentést szolgáló, a motorhoz nem kapcsolódó bármely berendezésről (ha más pontban nem szerepel): …

12.6. Sebességkorlátozó készülékek

12.6.1. Gyártó(k): …

12.6.2. Típus(ok): …

12.6.3. EK-típus-jóváhagyási szám(ok), ha van(nak): …

12.6.4. Sebesség vagy sebességtartomány, amelynél a sebességkorlátozást be kell állítani: …… km/h

12.7. Táblázat a jármű(vek)ben elhelyezett rádiófrekvenciás adókészülékek beszereléséhez és használatához, ha alkalmazható:

Frekvenciasávok (Hz)	Max. kimeneti teljesítmény (W)	Az antenna helyzete a járművön, a beszerelés és/vagy a használat egyedi feltételei

A típusjóváhagyás kérelmezőjének – adott esetben – rendelkezésre kell bocsátania a következőket is:

1. kiegészítés

Az MR. A. Függelék A/10. számú mellékletének — 72/245/EGK bizottsági irányelv — hatálya alá tartozó összes elektromos és/vagy elektronikus alkatrész jegyzéke, gyártmány és típus feltüntetésével.

2. kiegészítés

Az MR. A. Függelék A/10. számú mellékletének — 72/245/EGK irányelv — hatálya alá tartozó elektromos és/vagy elektronikus alkatrészek általános elrendezésének, valamint a vezetékköteg általános elrendezésének a vázlata vagy rajza.

3. kiegészítés

A típus bemutatásához kiválasztott jármű leírása

Felépítmény jellege:

Bal- vagy jobbkormányos (¹)

Tengelytáv:

4. kiegészítés

A gyártó vagy jóváhagyott/elismert laboratóriumok által szolgáltatott vizsgálati jegyzőkönyv(ek) a típusbizonyítvány kiállítása céljából

12.7.1. 24 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülékkel felszerelt jármű: Igen/Nem (¹)

13. Helyi és távolsági autóbuszokra vonatkozó különleges rendelkezések

13.1. A jármű osztálya: I. osztály / II. osztály / III. osztály / A. osztály /B. osztály (¹)

13.1.1. Az önálló műszaki egységként jóváhagyott felépítmény típus-jóváhagyási száma: …

13.1.2. Azok az alváztípusok, amelyekre a típusjóváhagyással rendelkező felépítmény felszerelhető (gyártó(k) és a nem teljes jármű típusai): …

13.2. Utastér (m²)

13.2.1. Összesen (S₀): …

13.2.2. Felső szint (S_0a) (¹): …

13.2.3. Alsó szint (S_0b) (¹): …

13.2.4. Álló utasok számára (S₁): …

13.3. Az (ülő és álló) utasok száma

13.3.1. Összesen (N): …

13.3.2. Felső szint (N_a) (¹): …

13.3.3. Alsó szint (N_b) (¹): …

13.4. Ülő utasok száma

13.4.1. Összesen (A): …

13.4.2. Felső szint (A_a) (¹): …

13.4.3. Alsó szint (A_b) (¹): …

13.4.4. Kerekes székeknek fenntartott helyek száma az M₂ és M₃ kategóriájú járművek esetében: …

13.5. Utasajtók száma: …

13.6. Vészkijáratok száma (ajtók, ablakok, menekülőnyílások, összekötő lépcsők, féllépcsők): …

13.6.1. Összesen: …

13.6.2. Felső szint (¹): …

13.6.3. Alsó szint (¹): …

13.7. Csomagtér térfogata (m³): …

13.8. Csomagszállításra szolgáló terület a tetőn (m²): …

13.9. A jármű megközelítését elősegítő műszaki berendezések (pl. rámpák, emelőpadok, lépcsőleeresztő rendszer), amennyiben beszerelt: …

13.10. A felépítmény szilárdsága

13.10.1. Típus-jóváhagyási szám, ha van: …

13.10.2. Még nem jóváhagyott felépítmények esetén

13.10.2.1. A jármű felépítményének részletes leírása, beleértve annak méreteit, formáját és alkotóanyagait, illetve az alvázkerethez való rögzítését: …

13.10.2.2. A jármű és belső elrendezése azon részeinek rajzai, amelyek a felépítmény szilárdságára vagy a fennmaradó helyre hatással vannak: …

13.10.2.3. Az üzemben levő jármű tömegközéppontjának helyzete menetkész állapotban hosszirányban, keresztirányban és függőleges irányban: …

13.10.2.4. A külső utasülések középvonalainak egymástól való legnagyobb távolsága: …

13.11. Az MR. A. Függelék A52/52. számú melléklete — 2001/85/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv — ennek a műszaki egységnek a vonatkozásában teljesítendő és igazolandó pontjai: …

14. Veszélyes áruk szállítására szánt járművekre vonatkozó különleges előírások

14.1. Villamos berendezések a 61/2007. (VI. 29.) GKM rendeletnek (94/55/EK tanácsi irányelvnek [HL L 319., 1994.12.12., 1. o.]) megfelelően

14.1.1. A vezetők túlmelegedése elleni védelem: …

14.1.2. A megszakító típusa: …

14.1.3. Az akkumulátor főkapcsolójának típusa és működése: …

14.1.4. A menetíró biztonsági reteszének leírása és elhelyezése: …

14.1.5. A tartósan feszültség alatt álló berendezések leírása. Meg kell adni az alkalmazott európai (EN) szabványt: …

14.1.6. A vezetőfülke hátoldalában elhelyezkedő elektromos berendezések szerkezete és védelme: …

14.2. Tűzveszély megelőzése

14.2.1. A vezetőfülkében lévő nehezen éghető anyag típusa: …

14.2.2. A vezetőfülke mögött lévő hővédő pajzs típusa (ha van): …

14.2.3. A motor elhelyezése és hőhatás elleni védelme: …

14.2.4. A kipufogórendszer elhelyezése és hőhatás elleni védelme: …

14.2.5. Tartós fékrendszerek hőhatás elleni védelmének típusa és kivitelezése: …

14.2.6. A kiegészítő fűtőberendezések típusa, kialakítása és elhelyezése: …

14.3. A felépítményre vonatkozó különleges előírások, ha vannak, a 61/2007. (VI. 29.) GKM rendeletnek (94/55/EK irányelvnek) megfelelően

14.3.1. Az EX/II típusú és az EX/III típusú járművekkel kapcsolatos előírásoknak való megfelelőséget célzó intézkedések leírása: …

14.3.2. EX/III típusú járművek esetében a külső hővel szembeni ellenállás: …

15. Újrafelhasználhatóság, újrafeldolgozhatóság és hasznosíthatóság

15.1. A reprezentatív jármű változata: …

15.2. A reprezentatív jármű tömege karosszériával vagy a vezetőfülkés alváz tömege a karosszéria és/vagy a kapcsolószerkezet nélkül, amennyiben a gyártó nem látja el karosszériával és/vagy kapcsolószerkezettel (adott esetben folyadékkal, eszközökkel, pótkerékkel) a vezető nélkül: …

15.3. A reprezentatív jármű anyagainak tömege: …

15.3.1. Az előkezelés során figyelembe vett anyagok tömege (^v): …

15.3.2. A szétszerelés során figyelembe vett anyagok tömege (^v): …

15.3.3. A nemfém hulladék feldolgozása során figyelembe vett, újrafeldolgozásra alkalmasnak ítélt anyagok tömege (^v): …

15.3.4. A nemfém hulladék feldolgozása során figyelembe vett, energetikai hasznosításra alkalmasnak ítélt anyagok tömege (^v): …

15.3.5. Anyagok szerinti bontás (^v): …

15.3.6. Az újrafelhasználható és/vagy újrafeldolgozható anyagok össztömege: …

15.3.7. Az újrafelhasználható és/vagy hasznosítható anyagok össztömege: …

15.4. Arányok

15.4.1. Újrafeldolgozhatósági arány »R_cyc (%)«: …

15.4.2. Hasznosíthatósági arány »R_cov (%)«: …

16. Járműjavítási és –karbantartási információkhoz való hozzáférés

16.1. A járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférést biztosító fő weboldal címe: …

16.1.1. A rendelkezésre állás kezdő napja (legkésőbb 6 hónappal a típusjóváhagyás napját követően): …

16.2. A weboldalhoz való hozzáférés feltételei: …

16.3. A weboldalon elérhető járműjavítási és -karbantartási információk formátuma: …

Magyarázó megjegyzések

(¹) A nem kívánt rész törlendő (bizonyos esetekben a lehetőségek egyikét sem kell törölni, ha egynél több lehetőség is alkalmazható).

(²) Meg kell adni a tűréshatárokat.

(³) Valamennyi változat felső és alsó értékét meg kell adni.

(⁴) Kizárólag a terepjárók meghatározásának céljára.

(⁵) Úgy kell meghatározni, hogy a járműtípus valamennyi műszaki kialakítása tekintetében világos legyen a tényleges érték.

(⁶) A járművek akár benzinnel, akár gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal működhetnek, de ha kizárólag vészhelyzetek esetére vagy az indításhoz benzinüzemű rendszer van beszerelve és a benzintartály nem tartalmazhat 15 liternél több benzint, akkor a vizsgálat szempontjából a járművet úgy kell tekinteni, mintha gázüzemű lenne.

(^a) Amennyiben egy alkatrészre a típusjóváhagyást megadták, az alkatrész leírása helyettesíthető a jóváhagyásra történő hivatkozással. Ugyancsak nincs szükség az alkatrész leírására, ha annak szerkezete a csatolt ábrákból és rajzokból világosan látható. Azoknál a pontoknál, amelyek rajzok vagy fényképek csatolását írják elő, meg kell adni a csatolt dokumentumok számát.

(^b) Ha a típusazonosító ismertetőjel olyan karaktereket is tartalmaz, amelyek az ezen adatközlő lapon megjelölt jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység leírása szempontjából nem lényegesek, ezeket a karaktereket a tájékoztatóban „?” jellel kell helyettesíteni. (pl. ABC??123??).

(^c) Az A/2. melléklet A. szakaszában felsorolt meghatározásoknak megfelelően osztályozva.

(^d) Megjelölés az EN 10027-1:2005 szerint. Ha ez nem lehetséges, a következő információkat kell megadni:

– az anyag megnevezése,

– folyáshatár,

– szakítószilárdság,

– szakadási nyúlás (%-ban),

– Brinell-keménység.

(^e) ”Motor feletti vezetőfülke „ a 74/297/EGK tanácsi irányelv (HL L 165., 1974.6.20., 16. o.) I. mellékletének 2.7. pontjában szereplő meghatározás szerint.

(^f) A rendes vezetőfülkével és a hálóhelyes vezetőfülkével készülő változatnál mindkét esetben meg kell adni a tömeget és a méreteket.

(^g) ISO 612:1978 szabvány ⁴ – Közúti járművek – Gépjárművek és vontatott járművek méretei – fogalmak és meghatározások .

(^g1) Gépjármű és vonórudas pótkocsi: 6.4.1. fogalom

Félpótkocsi és középtengelyes pótkocsi: 6.4.2. fogalom

Megjegyzés:

A középtengelyes pótkocsi esetében a tengely összekapcsolási pontját kell a legelső tengelynek tekinteni.

(^g2) 6.19.2. fogalom

(^g3) 6.20. fogalom

(^g4) 6.5. fogalom

(^g5) 6.1. fogalom és a nem az M₁ kategóriába tartozó járművek esetében: az A. Függelék A/48. számú mellékletének (97/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének) 2.4.1. pontja.

Pótkocsik esetében a hossz meghatározása az ISO 612:1978 szabvány 6.1.2. fogalmában említettek szerint történik.

(^g6) 6.17. fogalom

(^g7) 6.2. fogalom és a nem az M₁ kategóriába tartozó járművek esetében: az A. Függelék A/48. számú mellékletének (97/27/EK irányelv I. mellékletének) 2.4.2. pontja.

(^g8) 6.3. fogalom és a nem az M₁ kategóriába tartozó járművek esetében: az A. Függelék A/48. számú mellékletének (97/27/EK irányelv I. mellékletének) 2.4.3. pontja.

(^g9) 6.6. fogalom

(^g10) 6.10. fogalom

(^g11) 6.7. fogalom

(^g12) 6.11. fogalom

(^g13) 6.18.1. fogalom

(^g14) 6.9. fogalom

(^h) A vezető és – szükség esetén – a kezelőszemélyzet tagjának tömegét 75 kg-nak kell tekinteni (amelyből az ISO 2416:1992 szabvány alapján 68 kg a testsúly és 7 kg a poggyászsúly), a tüzelőanyag-tartály 90%-ig van töltve, más folyadékot tartalmazó rendszerek (kivéve a vízzel töltötteket) pedig a gyártó által meghatározott űrtartalom 100%-ig vannak töltve.

(ⁱ) Pótkocsik vagy félpótkocsik, illetve olyan járművek, amelyekhez a csatlakozóberendezés vagy a nyeregszerkezet irányába jelentős függőleges irányú erőt kifejtő pótkocsit vagy félpótkocsit kapcsoltak, esetében ezt a terhelést, osztva a gravitáció állandó gyorsulásával, a műszakilag megengedett legnagyobb tömeg tartalmazza.

(^j) ” vonószerkezet kinyúlása”: a középtengelyes pótkocsi kapcsolója és a hátsó tengely(ek) középvonala közötti vízszintes távolság.

(^k) A benzinnel, gázolajjal, stb. vagy bármely más tüzelőanyag keverékével egyaránt működő járműveknél az adatokat meg kell ismételni. Nem hagyományos motorok és rendszerek esetében a gyártónak az itt említettekkel egyenértékű műszaki jellemzőket kell szolgáltatnia.

(^l) Ezt az adatot a legközelebbi tizedmilliméterre kell kerekíteni .

(^m) Ezt az értéket ki kell számolni (π = 3,1416) és a legközelebbi cm³-re kell kerekíteni.

(ⁿ) Az MR A. Függelékének A/40. számú melléklete (80/1269/EGK irányelv) követelményeinek megfelelően meghatározva.

(^o) Az MR A. Függelékének A/40. számú melléklete (80/1268/EGK irányelv) követelményeinek megfelelően meghatározva.

(^p) A meghatározott műszaki jellemzőket minden előterjesztett változatra meg kell adni.

(^q) Pótkocsik esetében a gyártó által megengedett legnagyobb sebesség.

(^r) Olyan gépjárműveknél, amelyek legnagyobb sebessége meghaladja a 300 km/órát, a felszerelésre szánt Z kategóriájú gumiabroncsokhoz egyenértékű információt kell szolgáltatni.

(^s) A feltüntetendő ülőhelyszám mozgó járműre vonatkozik. Moduláris elrendezés esetében tartomány is megadható.

(^t) ”R-pont” vagy „ülés vonatkoztatási pont”: az a tervezési pont, amit a jármű gyártója minden üléshelyzet tekintetében meghatároz és amelyet az A. Függelék A/32. számú mellékletében (77/649/EGK tanácsi irányelv III. mellékletében) meghatározott háromdimenziós vonatkozási rendszerre tekintettel állapítanak meg.

(^u) A használandó jelzések és jelek tekintetében lásd az MR. A. Függelék A/31. számú mellékletét — 77/541/EGK irányelv III. mellékletének 1.1.3. és 1.1.4. pontját. Az „S” típusú biztonsági övek esetén meg kell határozni a típus(ok) jellemzőjét.

(^v) E fogalmak meghatározása az ISO 22628:2002 szabványban – Közúti járművek – újrafeldolgozhatóság és hasznosíthatóság – számítási módszer – található meg.

A/2. melléklet

A JÁRMŰKATEGÓRIÁKRA ÉS JÁRMŰTÍPUSOKRA VONATKOZÓ FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

A. A JÁRMŰTÍPUS MEGHATÁROZÁSA

A járműkategóriák meghatározása a következő osztályozás szerint történik: (Ahol a következő meghatározások a „megengedett össztömeg”-re utalnak, ott ez az A/1. számú melléklet 2.8. pontjában meghatározott „műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg”-et jelenti.)

1.	M kategória:	legalább négy kerékkel rendelkező, személyszállításra tervezett és épített gépjárművek.
	M₁ kategória:	személyszállításra tervezett és épített, a vezetőülésen kívül legfeljebb nyolc üléssel rendelkező járművek.
	M₂ kategória:	személyszállításra tervezett és épített, a vezetőülésen kívül több mint nyolc üléssel rendelkező járművek, amelyek megengedett össztömege nem haladja meg az 5 tonnát.
	M₃ kategória:	személyszállításra tervezett és épített, a vezetőülésen kívül több mint nyolc üléssel rendelkező járművek, amelyek megengedett össztömege meghaladja az 5 tonnát.

Az M kategóriába sorolt járművek felépítménytípusait és azok meghatározását e melléklet C. részének 1. bekezdése (az M₁ kategóriába tartozó járművekre) és 2. bekezdése (az M₂ és M₃ kategóriába tartozó járművekre) állapítja meg az abban a részben megjelölt alkalmazás céljára.

2.	N kategória:	legalább négy kerékkel rendelkező, árufuvarozásra tervezett és épített járművek.
	N₁ kategória:	árufuvarozásra tervezett és épített járművek, amelyek megengedett össztömege nem haladja meg a 3,5 tonnát.
	N₂kategória:	árufuvarozásra tervezett és épített járművek, amelyek megengedett össztömege meghaladja a 3,5 tonnát, de nem haladja meg a 12 tonnát.
	N₃ kategória:	árufuvarozásra tervezett és épített járművek, amelyek megengedett össztömege meghaladja a 12 tonnát.

Azoknak a vontatójárműveknek az esetében, amelyeket félpótkocsival vagy középtengelyes pótkocsival való használatra terveztek, a jármű osztályba sorolásához mértékadó megengedett össztömeg a vontatójármű tömege menetkész állapotban megnövelve a félpótkocsi vagy a középtengelyes pótkocsi által a vontatójárműre gyakorolt legnagyobb statikus függőleges terhelésnek megfelelő tömeggel és – adott esetben – a vontatójármű saját terhelésének megengedett legnagyobb tömegével.

Az N kategóriába sorolt járművek felépítménytípusait és azok meghatározását e melléklet C. részének (3) bekezdése állapítja meg az abban a részben megjelölt alkalmazás céljára.

3.	O kategória:	pótkocsik (félpótkocsik is).
	O₁ kategória:	pótkocsik, amelyek megengedett össztömege nem haladja meg a 0,75 tonnát.
	O₂ kategória:	pótkocsik, amelyek megengedett össztömege meghaladja a 0,75 tonnát, de nem haladja meg a 3,5 tonnát.
	O₃ kategória:	pótkocsik, amelyek megengedett össztömege meghaladja a 3,5 tonnát, de nem haladja meg a 10 tonnát.
	O₄ kategória:	pótkocsik, amelyek megengedett össztömege meghaladja a 10 tonnát.

A félpótkocsik vagy középtengelyes pótkocsik esetében a pótkocsi osztályba sorolásához mértékadó megengedett össztömeg a félpótkocsi vagy a középtengelyes pótkocsi által a talajra gyakorolt legnagyobb statikus függőleges terhelésből származó tömeg, amikor a pótkocsi a vontatójárművel összekapcsolt állapotban és a műszakilag megengedett legnagyobb értékig terhelve van.

Az O kategóriába sorolt járművek felépítménytípusait és azok meghatározását e melléklet C. részének (4) bekezdése állapítja meg az abban a részben megjelölt alkalmazás céljára.

4. Terepjáró járművek (G jelzés)

4.1. A két tonnát meg nem haladó megengedett össztömegű, az N₁ kategóriába sorolt járművek és az M₁ kategóriába sorolt járművek terepjáró járműnek minősülnek, ha rendelkeznek

– legalább egy első tengellyel és legalább egy hátsó tengellyel, amelyeket együttes meghajtásra terveztek, ideértve azokat a járműveket is, amelyeknél az egyik tengely meghajtása kikapcsolható,

– legalább egy differenciálmű-zárral vagy legalább egy hasonló hatású mechanizmussal és ha önálló járműként fel tudnak menni egy 30%-os emelkedőn, amit számítással kell igazolni.

Emellett a következő hat követelményből legalább ötnek meg kell felelniük:

– az első terepszög legalább 25°,

– a hátsó terepszög legalább 20°,

– az átgördülési szög legalább 20°,

– a szabad magasság az első tengely alatt legalább 180 mm,

– a szabad magasság a hátsó tengely alatt legalább 180 mm,

– a szabad magasság a tengelyek között legalább 200 mm.

4.2. Az N₁ kategóriába sorolt, két tonnát meghaladó megengedett össztömegű, illetve az N₂, M₂vagy M₃ kategóriába sorolt, 12 tonnát meg nem haladó megengedett össztömegű járműveket akkor kell terepjáró járműnek tekinteni, ha minden kereküket egyidejű meghajtásra tervezték, ideértve azokat a járműveket is, amelyeknél az egyik tengely meghajtása kikapcsolható vagy megfelelnek a következő három követelménynek:

– legalább egy első és legalább egy hátsó tengelyüket egyidejű meghajtásra tervezték, ideértve azokat a járműveket is, amelyeknél az egyik tengely meghajtása kikapcsolható,

– legalább egy differenciálmű-zárral vagy legalább egy hasonló hatású mechanizmussal rendelkeznek,

– fel tudnak menni önálló járműként egy 25%-os emelkedőn, amit számítással kell igazolni.

4.3. Az M₃kategóriába sorolt, 12 tonnát meghaladó megengedett össztömegű, illetve az N₃ kategóriába sorolt járműveket akkor kell terepjáró járműnek tekinteni, ha kerekeiket egyidejű meghajtásra tervezték, ideértve azokat a járműveket is, amelyeknél az egyik tengely meghajtása kikapcsolható vagy amelyek megfelelnek a következő követelményeknek:

– legalább kerekeik fele hajtott,

– legalább egy differenciálmű-zárral vagy legalább egy hasonló hatású mechanizmussal rendelkeznek,

– fel tudnak menni önálló járműként egy 25%-os emelkedőn, amit számítással kell igazolni,

– továbbá a következő hat követelményből legalább négy teljesül:

– a megközelítési szög legalább 25°,

– az elhagyási szög legalább 25°,

– a terepszög legalább 25°,

– a szabad magasság az első tengely alatt legalább 250 mm,

– a szabad magasság a tengelyek között legalább 300 mm,

– a szabad magasság a hátsó tengely alatt legalább 250 mm.

4.4. Terhelési és vizsgálati feltételek

4.4.1. Az N₁ kategóriába sorolt, két tonnát meg nem haladó megengedett össztömegű és az M₁ kategóriába sorolt járműveknek menetkész állapotban kell lenniük, azaz rendelkezniük kell hűtőfolyadékkal, kenőanyaggal, tüzelőanyaggal, szerszámokkal, pótkerékkel és gépkocsivezetővel (lásd az A/1. számú melléklet (^o) lábjegyzetét).

4.4.2. A 4.4.1. pontban említettektől eltérő gépjárműveket a gyártó által megadott műszakilag megengedett legnagyobb össztömegig meg kell terhelni.

4.4.3. Az előírt meredekségű emelkedők (25% és 30%) leküzdésének képességét egyszerű számítás útján kell ellenőrizni. Különleges esetekben a vizsgáló intézmények a típusba tartozó egyik jármű tényleges vizsgálatát kérhetik.

4.4.4. Az első és hátsó terepszögek és az átgördülési szög mérésekor a védőeszközök alkalmazása nem vehető figyelembe.

4.5. A szabad magasság meghatározásai és vázlatai. (A megközelítési szögek, elhagyási szögek és terepszögek meghatározásaihoz lásd az A/1. számú melléklet (^na), (^nb) és (^nc) lábjegyzetét.)

4.5.1. A „szabad magasság a tengelyek között”: a talaj síkja és a jármű legalacsonyabb rögzített pontja közötti legrövidebb távolság. A soktengelyes forgóvázakat egy tengelynek kell tekinteni.

4.5.2. A „szabad magasság egy tengely alatt”: egy tengelyen a kerekek (ikerabroncsok esetén a belső kerekek) abroncsnyoma középpontján áthaladó, a járműnek a kerekek közötti legalacsonyabb rögzített pontját érintő körív legmagasabb pontja alatti távolságot jelenti.

A járműnek egy merev része sem nyúlhat be az ábrán árnyékolással jelölt területre. Adott esetben több tengely szabad magasságát elrendezésüknek megfelelően kell megjelölni, mint például 280/250/250.

4.6. Kombinált megjelölés

A „G” jelzés az „M” és az „N” jelzéssel is társítható. Például a terepjáró használatra alkalmas N₁ kategóriába sorolt jármű jelzése N₁G.

5. „Különleges rendeltetésű jármű”: olyan jármű, amelyet különleges felépítmény-elrendezést és/vagy felszerelést igénylő feladat ellátására szánnak. E kategóriába tartoznak a kerekes székkel használható járművek is.

5.1. „Lakóautó”: különleges rendeltetésű, M kategóriába sorolt, szálláshelyet magában foglalóként épített jármű, amely legalább a következő felszerelésekkel rendelkezik:

– ülések és asztal,

– alvóhely, amely az ülésekből átalakítható is lehet,

– főzési lehetőség, és

– tárolóhely csomagok és más tárgyak részére.

Ezeket a felszereléseket a lakótérben szilárdan rögzíteni kell; az asztal azonban könnyen leszerelhetőre is tervezhető.

5.2. „Páncélozott járművek”: a szállított utasok és/vagy áruk védelmére szolgáló, golyóálló páncéllemezzel ellátott járművek.

5.3. „Mentőjárművek”: beteg vagy sérült személyek szállítására szolgáló, M kategóriába sorolt járművek, amelyek erre a célra különleges felszereléssel rendelkeznek.

5.4. „Halottszállító kocsik”: elhunyt személyek szállítására szolgáló, M kategóriába sorolt járművek, amelyek erre a célra különleges felszereléssel rendelkeznek.

5.5. „Kerekes székkel használható járművek”: olyan M₁ kategóriájú járművek, amelyeket kifejezetten úgy terveztek vagy alakítottak át, hogy a közúti közlekedés során egy vagy több kerekes székben ülő személyt befogadhassanak.

5.6. A „lakókocsi” meghatározásához lásd az ISO 3833:1977 számú szabvány 3.2.1.3. fogalmát.

5.7. „Önjáró daruk”: N₃ kategóriába sorolt különleges rendeltetésű járművek, amelyek árufuvarozásra nem alkalmasak és 400 kNm-rel egyenértékű vagy annál nagyobb emelőnyomatékú daruval rendelkeznek.

5.8. „Egyéb különleges rendeltetésű járművek”: az 5. pontban meghatározott járművek az 5.1–5.6. pontban említettek kivételével.

A „különleges rendeltetésű járművekre” vonatkozó előírásokat e melléklet C. részének (5) bekezdése határozza meg az abban a részben megjelölt alkalmazás céljára.

B. A JÁRMŰTÍPUS MEGHATÁROZÁSA

1. Az M₁kategória esetében:

„Típus”: olyan járművek összessége, amelyek legalább a következő lényeges jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

– a gyártó,

– a gyártó típusjelölése,

– a szerkezet és a kivitel lényeges jellemzői:

– alváz/padlólemez (nyilvánvaló és alapvető különbségek),

– motor (belső égésű/elektromos/vegyes hajtás).

„Típusváltozat”: olyan, egy típusba tartozó járművek, amelyek legalább a következő lényeges jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

– a felépítmény fajtája (pl. limuzin, ferdehátú limuzin, kupé, kabrió, kombi, többcélú jármű),

– a motor:

– működési elve (az A/3. számú melléklet 3.2.1.1. pontja szerint),

– a hengerek száma és elrendezése,

– több mint 30%-os teljesítménykülönbség (a legmagasabb a legalacsonyabbnak több mint 1,3-szerese),

– több mint 20%-os hengerűrtartalom-különbség (a legmagasabb a legalacsonyabbnak több mint 1,2-szerese),

– hajtott tengelyek (száma, helyzete, kapcsolata egymáshoz),

– kormányzott tengelyek (száma és helyzete).

„Kivitel”: olyan járművek egy típusváltozaton belül, amelyek az A/8. számú mellékletben meghatározott tartalmú adatközlő csomagban szereplő jellemzők egy kombinációját tartalmazzák.

A következő paraméterek egy kivitelen belül többszörösen nem adhatók meg:

– műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg (terhelt állapotban),

– motor hengerűrtartalma,

– névleges teljesítmény,

– a sebességváltó típusa és a fokozatok száma,

– az ülőhelyek maximális száma az A/2. számú melléklet C. része szerint.

2. Az M₂ és M₃kategória esetében:

„Típus”: olyan járművek összessége, amelyek legalább a következő lényeges jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

– a gyártó;

– a gyártó típusjelölése;

– a kategória,

– a szerkezet és a kivitel lényeges jellemzői:

– alváz/önhordó felépítmény, egy/két szint, merev/csuklós (nyilvánvaló és alapvető különbségek),

– a tengelyek száma,

– motor (belső égésű/elektromos/vegyes hajtás).

„Típusváltozat”: olyan, egy típusba tartozó járművek, amelyek legalább a következő lényeges jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

– a személyszállításra használt, a vezetőülésen kívül több mint nyolc ülőhelyet tartalmazó járművekre vonatkozó különleges rendelkezésekről szóló, MR A. Függelékének A/52. számú mellékletében (2001. november 20-i 2001/85/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben) meghatározott „buszok és távolsági buszok” osztály (csak teljes járművek esetében),

– az elkészültség foka (pl. teljes/nem teljes),

– a motor:

– működési elve (az A/3. számú melléklet 3.2.1.1. pontja szerint),

– a hengerek száma és elrendezése,

– több mint 50%-os teljesítménykülönbség (a legmagasabb a legalacsonyabbnak több mint 1,5-szerese),

– több mint 50%-os hengerűrtartalom-különbség (a legmagasabb a legalacsonyabbnak több mint 1,5-szerese),

– elhelyezés (orr, közép, far),

– több mint 20%-os különbség a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg tekintetében (a legmagasabb a legalacsonyabbnak több mint 1,2-szerese),

– hajtott tengelyek (száma, helyzete, kapcsolata egymáshoz),

– kormányzott tengelyek (száma és helyzete).

„Kivitel”: olyan járművek egy típusváltozaton belül, amelyek az A/8. számú mellékletben meghatározott tartalmú információs csomagban szereplő jellemzők egy kombinációját tartalmazzák.

3. Az N₁, N₂ és N₃kategória esetén:

„Típus”: olyan járművek összessége, amelyek legalább a következő lényeges jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

– a gyártó,

– a gyártó típusjelölése,

– a kategória,

– a szerkezet és a kivitel lényeges jellemzői:

– alváz/padlólemez (nyilvánvaló és alapvető különbségek),

– a tengelyek száma, motor (belső égésű/elektromos/vegyes hajtás).

„Típusváltozat”: olyan, egy típusba tartozó járművek, amelyek legalább a következő lényeges jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

– a felépítmény kialakítása (pl. platós-/billenőplatós tehergépkocsi/tartálykocsi/nyerges vontató) (csak teljes járművek esetében),

– az elkészültség foka (pl. teljes/nem teljes),

– a motor:

– működési elve (az A/3. számú melléklet 3.2.1.1. pontja szerint),

– a hengerek száma és elrendezése,

– több mint 50%-os teljesítménykülönbség (a legmagasabb a legalacsonyabbnak több mint 1,5-szerese),

– több mint 50%-os hengerűrtartalom-különbség (a legmagasabb a legalacsonyabbnak több mint 1,5-szerese),

– több mint 20%-os különbség a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg tekintetében (a legmagasabb a legalacsonyabbnak több mint 1,2-szerese),

– hajtott tengelyek (száma, helyzete, kapcsolata egymáshoz),

– kormányzott tengelyek (száma és elhelyezése).

4. Az O₁, O₂, O₃ és O₄kategória esetén:

„Típus”: olyan járművek összessége, amelyek legalább a következő lényeges jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

– a gyártó,

– a gyártó típusjelölése,

– a kategória,

– a szerkezet és a kivitel lényeges jellemzői:

– alváz/önhordó felépítmény (nyilvánvaló és alapvető különbségek),

– a tengelyek száma,

– vonórudas pótkocsi/félpótkocsi/középtengelyes pótkocsi,

– a fékrendszer típusa (pl. fékezetlen/ráfutófék/külső energiaforrású).

„Típusváltozat”: olyan, egy típusba tartozó járművek, amelyek legalább a következő lényeges jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

– az elkészültség foka (pl. teljes/nem teljes),

– a felépítmény kialakítása (pl. lakóautó/platós/tartálykocsi) (csak teljes/befejezett járművek esetén),

– több mint 20%-os különbség a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg tekintetében (a legmagasabb a legalacsonyabbnak több mint 1,2-szerese),

– kormányzott tengelyek (száma és helyzete).

5. Minden kategória esetén:

A jármű kizárólag a típusmegjelölés, a változat és a kivitel alapján történő teljes azonosításának összhangban kell állnia a jármű üzembe helyezéséhez szükséges összes műszaki jellemzőt leíró egységes és szabatos meghatározással.

C. A FELÉPÍTMÉNYTÍPUS MEGHATÁROZÁSA (csak teljes/befejezett járművek esetében)

Az A/1. mellékletben, a A/3. melléklet 1. részének 9.1. pontjában és a A/9. melléklet 37. pontjában a felépítménytípust az alábbiakban meghatározottak szerint kell megjelölni:

1. Személygépkocsik (M₁)

	AA limuzin	az ISO 3833:1977 számú szabvány⁴ 3.1.1.1. fogalommeghatározása, de beleértve a több mint négy oldalablakkal rendelkező járműveket is.
	AB ferdehátú limuzin	limuzin (AA), amelynek a hátsó része ferde (felnyitható hátsó ajtó a jármű végén),
	AC kombi	az ISO 3833:1977 számú szabvány³ 3.1.1.4. fogalommeghatározása (kombi)
	AD kupé	az ISO 3833:1977 számú szabvány³ 3.1.1.5. fogalommeghatározása
	AE kabrió	az ISO 3833:1977 számú szabvány³ 3.1.1.6. fogalommeghatározása
	AF többcélú jármű	az AA-tól az AE-ig meghatározottaktól különböző gépjármű, amely egységes utastérben személyek és poggyászuk vagy áruk szállítására szolgál. Ugyanakkor csak amennyiben a jármű mindkét következő feltételnek megfelel: i. az ülőhelyek száma – a vezetőülést nem számítva – nem haladja meg a hatot; egy „ülőhely” akkor tekinthető létezőnek, ha a jármű „hozzáférhető” ülésrögzítésekkel van felszerelve; „hozzáférhető”-nek a használható rögzítések tekinthetők. A rögzítések „hozzáférhető”-vé válásának elkerülése érdekében a gyártónak fizikailag meg kell akadályoznia használatukat, például zárófedél felhegesztésével vagy hasonló állandó berendezési tárgyak elhelyezésével, amelyeket a rendes körülmények között rendelkezésre álló eszközökkel nem lehet eltávolítani; és
		ii. P – (M + N x 68) > N x 68 ahol: P = a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg kg-ban M = menetkész tömeg kg-ban N = az ülőhelyek száma a vezetőülés kivételével. Ez a jármű nem minősíthető M₁ kategóriájú járműnek.

4 MSZ 2701:1983 idt magyar megfelelője

2. Az M₂ vagy M₃kategóriájú gépjárművek

Az I. osztályba sorolt járművek (lásd az MR A. Függelékének A/52. számú mellékletét – 2001/85/EK irányelvet)

CA Egyszintes

CB Kétszintes

CC Csuklós egyszintes

CD Csuklós kétszintes

CE Alacsonypadlós egyszintes

CF Alacsonypadlós kétszintes

CG Csuklós alacsonypadlós egyszintes

CH Csuklós alacsonypadlós kétszintes

A II. osztályba sorolt járművek (lásd az MR A. Függelékének A/52. számú mellékletét – 2001/85/EK irányelvet)

CI Egyszintes

CJ Kétszintes

CK Csuklós egyszintes

CL Csuklós kétszintes

CM Alacsonypadlós egyszintes

CN Alacsonypadlós kétszintes

CO Csuklós alacsonypadlós egyszintes

CP Csuklós alacsonypadlós kétszintes

A III. osztályba sorolt járművek (lásd az MR A. Függelékének A/52. számú mellékletét – 2001/85/EK irányelvet)

CQ Egyszintes

CR Kétszintes

CS Csuklós egyszintes

CT Csuklós kétszintes

Az A osztályba sorolt járművek (lásd az MR A. Függelékének A/52. számú mellékletét – 2001/85/EK irányelvet)

CU Egyszintes

CV Alacsonypadlós egyszintes

A B osztályba sorolt járművek (lásd az MR A. Függelékének A/52. számú mellékletét – 2001/85/EK irányelvet)

CW Egyszintes

3. Az N kategóriájú gépjárművek

BA	Tehergépjármű	Lásd a gépjárművek és pótkocsijaik egyes kategóriáinak tömegéről és méreteiről szóló MR A. Függelékének A/48. számú mellékletét (1997. július 22-i 97/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének 2.1.1. pontját)
BB	Furgon	Tehergépjármű a felépítménnyel egybeépített vezetőfülkével
BC	Nyerges vontató	Lásd az MR A. Függelékének A/48. számú mellékletét (97/27/EK irányelv I. mellékletének 2.1.1. pontját)
BD	Közúti vontató	Lásd az MR A. Függelékének A/48. számú mellékletét ( 97/27/EK irányelv I. mellékletének 2.1.1. pontját)

– Ha azonban a BB típusba sorolt jármű, amelynek műszakilag megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 3 500 kg-ot:

– több mint hat ülőhellyel rendelkezik a vezetőülés kivételével,

vagy

– mindkét következő feltételt teljesíti:

i. ülőhelyeinek száma a vezető kivételével nem több mint hat, és

ii. P – (M + N × 68) ≤ N × 68

akkor e jármű nem minősíthető N kategóriájú járműnek.

– Ha azonban a BA vagy BB típusba sorolt jármű, amelynek műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege meghaladja a 3 500 kg-ot, illetőleg a BC vagy BD típusba sorolt jármű:

i. ülőhelyeinek száma a vezetőülés kivételével több mint nyolc, vagy

ii. P – (M + N x 68) ≤ N x 68

akkor e jármű nem minősíthető N kategóriájú járműnek.

Az „ülőhelyek”, a P, az M és az N meghatározásával kapcsolatban lásd e melléklet C. részét.

4. Az O kategóriájú járművek

DA	Félpótkocsi	Lásd az MR A. Függelékének A/48. számú mellékletét ( 97/27/EK irányelv I. mellékletének 2.2.2. pontját)
DB	Vonórudas pótkocsi	Lásd az MR A. Függelékének A/48. számú mellékletét ( 97/27/EK irányelv I. mellékletének 2.2.3. pontját)
DC	Középtengelyes pótkocsi	Lásd az MR A. Függelékének A/48. számú mellékletét ( 97/27/EK irányelv I. mellékletének 2.2.4. pontját)

5. Különleges rendeltetésű járművek

SA Lakóautók (lásd a A/2. melléklet A. szakasz, 5.1. pontját)

SB Páncélozott járművek (lásd a A/2. melléklet A. szakasz, 5.2. pontját)

SC Betegszállító járművek (lásd a A/2. melléklet A. szakasz, 5.3. pontját)

SD Halottszállító kocsik (lásd a A/2. melléklet A. szakasz, 5.4. pontját)

SE Lakókocsik (lásd a A/2. melléklet A. szakasz, 5.6. pontját)

SF Önjáró daruk (lásd a A/2. melléklet A. szakasz, 5.7. pontját)

SG Egyéb különleges rendeltetésű járművek (lásd a A/2. melléklet A. szakasz, 5.8. pontját)

SH Kerekes székkel használható járművek (lásd A/2. melléklet A. szakasz, 5.5.pontját)

A/3. melléklet

ADATKÖZLŐ LAP
A JÁRMŰVEK EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁHOZ

(Az értelmező megjegyzések az A/1. melléklet utolsó oldalán találhatók)

I. RÉSZ

A. M és N kategóriájú járművek

0. ÁLTALÁNOS

0.1. Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve):

0.2. Típus

0.2.1. Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben van ilyen):

0.3. Típusazonosító ismertetőjelek, amennyiben azok fel vannak tüntetve a járművön (^b)

0.3.1. Az ismertetőjelek feltüntetési helye

0.4. A jármű kategóriája (^c)

0.4.1. A jármű osztályozása a rendeltetése szerint szállítandó veszélyes áruk alapján:.

0.5. A gyártó neve és címe:

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) címe(i):

0.9. A gyártó képviselőjének neve és címe (amennyiben van ilyen):

1. A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS SZERKEZETI JELLEMZŐI

1.1. Egy reprezentatív járműről készített fényképek és/vagy rajzok:

1.3. Tengelyek és kerekek száma:

1.3.1. Ikerkerekekkel ellátott tengelyek száma és helyzete:

1.3.2. Kormányzott tengelyek száma és helyzete:

1.3.3. Hajtott tengelyek (száma, helyzete, kapcsolata egymáshoz):

1.4. Alváz (amennyiben van) (átfogó rajz):

1.6. Motor helye és elrendezése:

1.8. Vezető helye: bal/jobb (¹)

1.8.1. A jármű baloldali/jobboldali közlekedésre van kialakítva (¹)

2. TÖMEGEK ÉS MÉRETEK (^f) (^g)(kg-ban és mm-ben)

(adott esetben utalva a rajzokra)

2.1. Tengelytáv(ok) (teljes terhelésnél) (^g1):

2.1.1. Két tengellyel rendelkező járművek: …

2.1.2. Három vagy több tengellyel rendelkező járművek

2.1.2.1. Egymást követő tengelyek közötti távolság a legelső tengelytől a leghátsó tengely felé haladva: …

2.1.2.2. Teljes tengelytávolság:

2.3.1. A kormányzott tengelyek nyomtávja (^g4):

2.3.2. Az összes többi tengely nyomtávja (^g4):

2.4. A jármű mérettartománya (teljes)

2.4.1. A felépítmény nélküli alváznál:

2.4.1.1. Hossz (^g5):

2.4.1.1.1. Legnagyobb megengedett hossz:

2.4.1.1.2. Legkisebb megengedett hossz:

2.4.1.2. Szélesség (^g7):

2.4.1.2.1. Legnagyobb megengedett szélesség:

2.4.1.2.2. Legkisebb megengedett szélesség:

2.4.1.3. Magasság (menetkész állapotban) (^g8) (állítható magasságú felfüggesztés esetén jelölni kell a rendes menethelyzetet):

2.4.2. A felépítménnyel ellátott alvázra

2.4.2.1. Hosszúság (^g5):

2.4.2.1.1. A raktér hosszúsága:

2.4.2.2. Szélesség (^g7):

2.4.2.2.1. A falak vastagsága (áruk szabályozott hőmérsékleti feltételek közötti szállítására tervezett járművek esetén):

2.4.2.3. Magasság (menetkész állapotban) (^g8) (állítható magasságú felfüggesztés esetén jelölni kell a rendes menethelyzetet):

2.6. Tömeg menetkész állapotban

A jármű tömege felépítménnyel együtt, a nem az M1 kategóriába tartozó vontató esetén – amennyiben azt a gyártó beszerelte – csatlakozóberendezéssel együtt, menetkész állapotban vagy az alváz tömege, illetve az alváz tömege vezetőfülkével együtt, felépítmény és/vagy csatlakozóberendezés nélkül, amennyiben a felépítményt vagy a csatlakozóberendezést a gyártó nem szerelte be (ideértve a folyadékokat, szerszámokat, pótkereket, ha van és a járművezetőt, autóbuszok esetén a kísérő személyt, amennyiben van kísérőülés a járműben) (^h) (minden változatra legnagyobb és legkisebb értékkel):

2.6.1. A fenti tömeg tengelyek közötti megoszlása és félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi esetén a terhelés az összekapcsolási ponton (minden változatra legnagyobb és legkisebb értékkel):

2.7. Nem teljes jármű esetén a befejezett jármű gyártó által megadott legkisebb tömege:

2.8. A gyártó által megadott, műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg (ⁱ) (³):

2.8.1. A fenti tömeg tengelyekre eső eloszlása és félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi esetén a terhelés az összekapcsolási ponton (³):

2.9. A tengelyekre jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg:

2.10. A tengelycsoportokra jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg:

2.11. A gépjármű által vontatható, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg a következők esetében

2.11.1. Vonórudas pótkocsi:

2.11.2. Félpótkocsi:

2.11.3. Középtengelyes pótkocsi:

2.11.4. A járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb össztömege (³):

2.11.6. A fékezetlen pótkocsi legnagyobb tömege:

2.12. A jármű kapcsolási pontjára eső, műszakilag megengedett legnagyobb statikus, függőleges terhelés/tömeg:

2.12.1. A gépjárműnél:

2.16. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömeg (választható: ahol ezeket az értékeket megadják, azokat az MR A. Függelékének A/48. számú melléklete (97/27/EK irányelv IV. melléklete) követelményeinek megfelelően ellenőrizni kell):

2.16.1. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat (⁵)):

2.16.2. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett tömeg az egyes tengelyeken, illetve félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi esetén az összekapcsolási pontra tervezett, gyártó által meghatározott terhelés, amennyiben az kisebb, mint az összekapcsolási pontra eső, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat (⁵)):

2.16.3. A tengelycsoportokra eső, tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat (⁵)):

2.16.4. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb vontatható tömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat (⁵)):

2.16.5. A járműszerelvény tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett tömege (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat (⁵)):

3. MOTOR (^k)

3.1. A motor gyártója:

3.1.1. A gyártó motorkódja (a motoron feltüntetett jelölés szerint vagy más azonosítási módszerrel):

3.1.2. Jóváhagyási szám (adott esetben), ideértve a tüzelőanyag azonosító jelölését is:

(Csak nehéz haszongépjárművek)

3.2. Belső égésű motor

3.2.1.1. Működés elve: külső gyújtás/kompressziós gyújtás, négyütemű/kétütemű (¹)

Ciklus: négyütemű/kétütemű/forgódugattyús (¹)

3.2.1.2. A hengerek száma és elrendezése:

3.2.1.3. Hengerűrtartalom (^m): ...... cm³

3.2.1.6. A motor rendes alapjárati fordulatszáma (²): ...... min^-1

3.2.1.8. Névleges teljesítmény (ⁿ): ...... ...kW/... min^-1 (a gyártó által megadott érték)

3.2.2. Tüzelőanyag: gázolaj/benzin/PB-gáz/földgáz/etanol:..................... (¹)

3.2.2.1. Könnyű haszongépjárművek: gázolaj/benzin/PB-gáz/földgáz vagy biometán/etanol (E 85)/biodízel/hidrogén (¹) (⁶):

3.2.2.2. Nehéz haszongépjárművek: gázolaj/benzin/PB-gáz/földgáz-H/földgáz-L/földgáz-HL/etanol (¹) (⁶):

3.2.2.4. A jármű tüzelőanyagának típusa: Tiszta gázüzemű, kettős üzemű, vegyes üzemű (¹)

3.2.2.5. A tüzelőanyagban elfogadható legnagyobb biotüzelőanyag-mennyiség (a gyártó által megadott érték) a térfogat ……..%-ában

3.2.3. Tüzelőanyag-tartály(ok)

3.2.3.1. Üzemi tüzelőanyag-tartály(ok)

3.2.3.1.1. Az egyes tartályok száma és térfogata:

3.2.3.2. Tartalék tüzelőanyag-tartály(ok)

3.2.3.2.1. Az egyes tartályok száma és térfogata:

3.2.4. Tüzelőanyag-ellátás

3.2.4.1. Porlasztó(k)on keresztül: igen/nem (¹)

3.2.4.2. Tüzelőanyag-befecskendezésen keresztül (csak kompressziós gyújtású motoroknál): igen/nem (¹)

3.2.4.2.2. Működés elve: közvetlen befecskendezésű/előkamrás/örvénykamrás (¹)

3.2.4.3. Tüzelőanyag-befecskendezésen keresztül (csak külső gyújtású motornál): igen/nem (¹)

3.2.7. Hűtőrendszer: folyadék/levegő (¹)

3.2.8. Szívórendszer

3.2.8.1. Feltöltő: igen/nem (¹)

3.2.8.2. Töltőlevegő-hűtő: igen/nem (¹)

3.2.9. Kipufogórendszer

3.2.9.4. Kipufogódob(ok) típusa, jelölése:

Ha a külső zaj miatt szükséges, csökkentő intézkedések a motorházban és a motoron: …

3.2.9.5. A kipufogónyílás elhelyezése:

3.2.12. Légszennyezés elleni intézkedések

3.2.12.2. További, légszennyezés elleni berendezések (amennyiben vannak és más pontban nem szerepelnek)

3.2.12.2.1. Katalizátor: igen/nem (¹)

3.2.12.2.1.11. Regenerálási rendszerek/kipufogógáz-utókezelő rendszerek eljárása, leírása:

3.2.12.2.1.11.6. Elhasználható reagensek: igen/nem (¹)

3.2.12.2.1.11.7. A katalitikus reakcióhoz szükséges reagens típusa és koncentrációja:

3.2.12.2.2. Oxigénérzékelő: igen/nem (¹)

3.2.12.2.3. Légbefúvás: igen/nem (¹)

3.2.12.2.4. Kipufogógáz-visszavezetés: igen/nem (¹)

3.2.12.2.5. Párolgási emissziókat csökkentő berendezés: igen/nem (¹)

3.2.12.2.6. Részecskeszűrő: igen/nem (¹)

3.2.12.2.7. Fedélzeti diagnosztikai (OBD) rendszer: igen/nem (¹)

3.2.12.2.8. Egyéb rendszerek (leírás és működés):

3.2.12.2.9. Nyomaték korlátozó: igen/nem (¹)

3.2.13.1. Az elnyelési együttható jelzésének elhelyezése (csak kompressziós gyújtású motoroknál):

3.2.15. PB-gáz tüzelőanyag-ellátó rendszer: igen/nem (¹)

3.2.16. Földgáztüzelőanyag-ellátó rendszer: igen/nem (¹)

3.3. Villanymotor

3.3.1. Típus (tekercselés, gerjesztés): ............

3.3.1.1. Legnagyobb óránkénti teljesítmény: ...... kW

3.3.1.2. Üzemi feszültség: ...... V

3.3.2. Akkumulátor

3.3.2.4. Elhelyezés:

3.4. Motor vagy motorkombináció

3.4.1. Hibrid elektromos jármű: igen/nem (¹)

3.4.2. Hibrid elektromos jármű kategóriája: járművön kívüli töltés/nem járművön kívüli töltés: (¹)

3.6.5. Kenőanyag hőmérséklete

legkisebb: .... K

legnagyobb: ...... K

4. ERŐÁTVITEL (^p)

4.2. Típusa (mechanikus, hidraulikus, villamos stb.):

4.5. Sebességváltó

4.5.1. Típus (kézi/automata/FVE (fokozatmentesen változtatható erőátvitel)) (¹)

4.6. Áttételi viszonyszámok

	Sebességfokozat	Belső áttételi viszonyszám (a sebességváltó- kimenőtengely fordulatszáma a motorhoz viszonyítva)	Végső áttételi viszonyszám(ok) (a sebességváltó- kimenőtengely fordulatszáma a hajtott kerék fordulatszámához viszonyítva)	Összáttételi viszonyszám
	Legnagyobb érték az FVE-nél 1 2 3 Legkisebb érték az FVE-nél
	Hátramenet

4.7. A jármű legnagyobb sebessége (km/h) (^q):

4.9. Menetíró: igen/nem (¹)

4.9.1. Jóváhagyási jel:

5. TENGELYEK

5.1. Az egyes tengelyek leírása:

5.2. Gyártmány:

5.3. Típus:

5.4. Emelehető tengely(ek) elhelyezése:

5.5. Terhelhető tengely(ek) pozíciója:

6. FELFÜGGESZTÉS

6.2. Az egyes tengelyek vagy kerekek felfüggesztésének típusa és kialakítása:

6.2.1. Szintbeállítás: igen/nem/választható (¹)

6.2.3. Légrugózás a hajtott tengely(ek)en: igen/nem (¹)

6.2.3.1. A hajtott tengely felfüggesztése a légrugózással egyenértékű: igen/nem (¹)

6.2.4. Légrugózás a nem hajtott tengely(ek)en: igen/nem (¹)

6.2.4.1. A nem hajtott tengely(ek) felfüggesztése a légrugózással egyenértékű: igen/nem (¹)

6.6.1. Gumiabroncs/kerék kombinációja (kombinációi)

b) a kerekek esetében adja meg az abroncsmérete(ke)t és a kiegyenlítés(eke)t

6.6.1.1. Tengelyek

6.6.1.1.1. 1. tengely:

6.6.1.1.2. 2. tengely:

stb.

6.6.1.2. Pótkerék (ha van):

6.6.2. A gördülési sugarak alsó és felső határértékei

6.6.2.1. 1. tengely:

6.6.2.2. 2. tengely:

stb.

7. KORMÁNYMŰ

7.2. Áttétel és vezérlés

7.2.1. A kormányzási áttétel típusa (adott esetben az első és hátsó tengelyre meghatározva):

7.2.2. Csatlakozás a kerekekhez (ideértve a mechanikus módszerektől eltérő módszereket is; adott esetben az első és hátsó tengelyre meghatározva):

7.2.3. A kormányrásegítés módja, ha van ilyen:

8. FÉKEK

8.5. Blokkolásgátló fékrendszer: igen/nem/választható (¹)

8.9. Fékrendszerek rövid leírása (MR A. Függelékének A/9. számú melléklete — 71/320/EGK irányelv IX. melléklete 1. függeléke kiegészítésének 1.6. pontja alapján):

8.11. A fékberendezés(ek) típusának/típusainak részletes adatai:

9. KAROSSZÉRIA

9.1. A felépítmény típusa az A/2. melléklet C. részében meghatározott kódok szerint:

9.3. Ajtók, zárszerkezetek, csuklópántok

9.3.1. Ajtók összeállítása és az ajtók száma:

9.9. Közvetett látást biztosító eszközök

9.9.1. Tükrök (minden tükörre megadva):

9.9.1.1. Gyártmány:

9.9.1.2. EK-típus-jóváhagyási jel:

9.9.1.3. Változat:

9.9.1.6. A hátrafelé irányuló látómezőt befolyásoló választható berendezések:

9.9.2. Közvetett látást biztosító, tükrökön kívüli eszközök:

9.9.2.1. A berendezés típusa és leírása:

9.9.2.1.2. Megfelelően részletezett rajzok a teljes eszköz bemutatásához, beleértve a szerelési utasításokat is; az EK-típus-jóváhagyási jel helyét a rajzokon jelölni kell.

9.10. Belső szerelvények

9.10.3. Ülések

9.10.3.1. Száma:

99.10.3.1. Ülőhelyek száma (^s):

9.10.3.1.1. Elhelyezése és elrendezése:

9.10.3.2. Kizárólag a jármű álló helyzetében használható ülések:

9.10.4.1. Fejtámaszok típusai: egybeépített/leszerelhető/különálló (¹)

9.10.4.2. EK-típus-jóváhagyási szám(ok), ha van(nak):

9.10.8. A légkondicionáló rendszerben hűtőközegként használt gáz: …

9.12.2. A kiegészítő utasbiztonsági rendszerek jellege és elhelyezkedése (meg kell jelölni: igen/nem/választható):

(B = bal oldal, J = jobb oldal, K = közép)

			Elülső légzsák	Oldalsó légzsák	Övfeszítő berendezés
Első ülések		L
		C.
		R
Második üléssor (¹)		L
		C.
		R
(¹)	A táblázat szükség szerint kiegészíthető azon járművek esetén, amelyekben több mint két sor ülés van vagy több mint három ülés van elhelyezve a jármű teljes szélességében.

9.17. Hatóságilag előírt táblák

9.17.1. A hatóságilag előírt táblák és feliratok, valamint a jármű azonosító számának fényképe és/vagy rajza:

9.17.2. A hatóságilag előírt táblák és feliratok fényképe és/vagy rajza (teljes minta méretekkel együtt):

9.17.3. A jármű azonosító számának fényképe és/vagy rajza (teljes minta méretekkel együtt):

9.17.4.1. Az ISO 3779:1983 szabvány 5.3. pontjában előírt követelményeknek való megfelelés érdekében használt második csoport és adott esetben a harmadik csoportban szereplő jelek magyarázata:

9.17.4.2. Amennyiben a második csoportba tartozó jeleket használnak az ISO 3779:1983 szabvány 5.4. pontja követelményeinek teljesítéséhez, ezeket a jeleket meg kell adni:

9.22. Első aláfutás elleni védelem

9.22.0. Felszerelve: igen/nem/nem teljes (¹)

9.23. Gyalogosvédelem

9.23.1. A jármű elülső részének (külső és belső) fényképeket és/vagy rajzokat is tartalmazó részletes leírása, annak szerkezete, méretei, referenciavonalai és a felhasznált anyagok. E leírás tartalmazza az esetleg felszerelt aktív védelmi rendszer adatait.

9.24. Elülső védelmi rendszerek

9.24.1. Elülső védelmi rendszer: igen/nem/választható (¹)

9.24.3. Típus-jóváhagyási jel, ha van:

11. VONTATÓK ÉS PÓTKOCSIK, VALAMINT FÉLPÓTKOCSIK KÖZÖTTI CSATLAKOZTATÁS

11.1. Felszerelt vagy felszerelendő csatlakozóberendezés(ek) fajtája és típusa:

11.3. Használati útmutató a csatlakozótípus járműhöz való csatlakoztatásához és a járművön lévő rögzítési pontok fényképei vagy rajzai, ahogyan azt a gyártó megadja; kiegészítő információk, ha a csatlakozótípus csak meghatározott járműtípus-változatra vagy -kivitelezésre korlátozott:

11.4. Speciális kapcsolószerkezet vagy emelőhátfal beszerelésére vonatkozó információk:

11.5. EK-típus-jóváhagyási szám(ok):

12. VEGYES

12.7.1. 24 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülékkel felszerelt jármű: Igen/Nem (a nem kívánt rész törlendő).

13. A VEZETŐÜLÉSEN KÍVÜL NYOLCNÁL TÖBB ÜLÉSSEL RENDELKEZŐ, SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSRA HASZNÁLT JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

13.1. A jármű osztálya (I. osztály, II. osztály, III. osztály, A. osztály, B. osztály) (¹):

13.1.2. Azok az alváztípusok, amelyekre az EK-típusjóváhagyással rendelkező felépítmény felszerelhető [gyártó(k) és járműtípus(ok)]:

13.3. Az (ülő és álló) utasok száma

13.3.1. Összesen (N):

13.3.2. Felső szint (N_a) (¹):

13.3.3. Alsó szint (N_b) (¹):

13.4. Az (ülő) utasok száma

13.4.1. Összesen (A):

13.4.2. Felső szint (A_a) (¹):

13.4.3. Alsó szint (A_b) (¹):

13.4.4. Kerekes székeknek fenntartott helyek száma az M₂ és M₃ kategóriájú járművek esetében: …

16. JÁRMŰJAVÍTÁSI ÉS -KARBANTARTÁSI INFORMÁCIÓKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

16.1. A járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférést biztosító fő weboldal címe:

B. Az O kategória esetében

0. ÁLTALÁNOS ADATOK

0.1. Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve):

0.2. Típus:

0.2.1. Kereskedelmi név (nevek) (amennyiben rendelkezésre áll/állnak):

0.3. Típusazonosító ismertetőjelek, amennyiben azok fel vannak tüntetve a járművön (^b):

0.3.1. Az ismertetőjelek feltüntetési helye:

0.4. Járműkategória (^c):

0.4.1. A jármű osztályozása a rendeltetése szerint szállítandó veszélyes áruk alapján:

0.5. Gyártó neve és címe:

0.8. Összeszerelő üzem(ek) címe:

0.9. A gyártó képviselőjének neve és címe (amennyiben van ilyen):

1. A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS SZERKEZETI JELLEMZŐI

1.1. Egy reprezentatív járműről készített fényképek és/vagy rajzok:

1.3. A tengelyek és kerekek száma:

1.3.1. Ikerkerekkel ellátott tengelyek száma és helyzete:

1.3.2. Kormányzott tengelyek száma és helyzete:

1.4. Alváz (amennyiben van) (átfogó rajz):

2. TÖMEGEK ÉS MÉRETEK (^f) (^g) (kg-ban és mm-ben)

(Adott esetben hivatkozás a rajzra)

2.1. Tengelytáv(ok) (teljes terhelésnél) (^g1):

2.1.2. Három vagy több tengellyel rendelkező járművek

2.1.2.1. Egymást követő tengelyek közötti távolság a legelső tengelytől a leghátsó tengely felé haladva: …

2.1.2.2. Teljes tengelytávolság:

2.3.1. Az egyes kormányzott tengelyek nyomtávjai (^g4):

2.3.2. Az összes többi tengely nyomtávja (^g4):

2.4. A jármű mérettartománya (teljes)

2.4.1. A felépítmény nélküli alváznál

2.4.1.1. Hossz (^g5):

2.4.1.1.1. Legnagyobb megengedett hossz:

2.4.1.1.2. Legkisebb megengedett hossz:

2.4.1.1.3. Félpótkocsik esetén a legnagyobb megengedett vonórúdhossz (^g6):

2.4.1.2. Szélesség (^g7):

2.4.1.2.1. Legnagyobb megengedett szélesség:

2.4.1.2.2. Legkisebb megengedett szélesség:

2.4.2. Felépítménnyel ellátott alvázra

2.4.2.1. Hossz (^g5):

2.4.2.1.1. A raktér hosszúsága:

2.4.2.1.2. Félpótkocsik esetén a legnagyobb megengedett vonórúdhossz (^g6):

2.4.2.2. Szélesség (^g7):

2.4.2.2.1. A falak vastagsága (áruk szabályozott hőmérsékleti feltételek közötti szállítására tervezett járművek esetén):

2.4.2.3. Magasság (menetkész állapotban) (^g8) (állítható magasságú felfüggesztés esetén jelölni kell a rendes menethelyzetet):

2.6. Tömeg menetkész állapotban

A jármű tömege felépítménnyel együtt, a nem az M₁ kategóriába tartozó vontató esetén – amennyiben azt a gyártó beszerelte – csatlakozóberendezéssel együtt, menetkész állapotban vagy az alváz tömege, illetve az alváz tömege vezetőfülkével együtt, felépítmény és/vagy csatlakozóberendezés nélkül, amennyiben a felépítményt vagy a csatlakozóberendezést a gyártó nem szerelte be (ideértve a folyadékokat, szerszámokat, pótkereket, ha van, valamint a járművezetőt, autóbuszok esetén a kísérő személyt, amennyiben van kísérőülés a járműben) (^h) (minden változatra a legnagyobb és legkisebb értékkel):

2.7. Nem teljes jármű esetében a befejezett jármű gyártó által megadott legkisebb tömege:

2.8. A gyártó által megadott, műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg (ⁱ) (³):

2.8.1. A fenti tömeg tengelyek közötti megoszlása és félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi esetén a terhelés az összekapcsolási ponton (³):

2.9. Az egyes tengelyekre jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg:

2.10. Az egyes tengelycsoportokra jutó, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg:

2.12. A jármű összekapcsolási pontjára eső, műszakilag megengedett legnagyobb statikus, függőleges terhelés/tömeg

2.12.2. A félpótkocsin vagy középtengelyes pótkocsin:

2.16. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömeg (választható: ahol ezeket az értékeket megadják, azokat az MR A. Függelékének A/48. számú melléklete (97/27/EK irányelv IV. melléklete) követelményeinek megfelelően ellenőrizni kell):

2.16.1. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb össztömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat (⁵)):

2.16.2. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett tömeg az egyes tengelyeken, illetve félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi esetén az összekapcsolási pontra eső tervezett, gyártó által meghatározott terhelés, amennyiben az kisebb, mint az összekapcsolási pontra eső, műszakilag megengedett legnagyobb tömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat (⁵)):

2.16.3. Az egyes tengelycsoportokra eső, tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb tömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat (⁵)):

2.16.4. Tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési megengedett legnagyobb vontatható tömeg (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat (⁵)):

2.16.5. A járműszerelvény tervezett nyilvántartásbavételi/forgalombahelyezési legnagyobb megengedett tömege (az egyes műszaki kialakításokhoz több bejegyzés is tartozhat (⁵)):

4. ERŐÁTVITEL

4.7. A jármű legnagyobb sebessége (km/óra) (^q)

5. TENGELYEK

5.1. Az egyes tengelyek leírása:

5.2. Gyártmány:

5.3. Típus:

5.4. Felemelhető tengely(ek) elhelyezkedése:

5.5. Terhelésátcsoportosító tengely(ek) elhelyezkedése:

6. FELFÜGGESZTÉS

6.2. Az egyes tengelyek vagy kerekek felfüggesztésének típusa és kialakítása:

6.2.1. Szintbeállítás: igen/nem/választható (¹)

6.2.4. Légrugózás a nem hajtott tengely(ek)en: igen/nem (¹)

6.2.4.1. A nem hajtott tengely(ek) felfüggesztése a légrugózással egyenértékű: igen/nem (¹)

6.6.1. Gumiabroncs/kerék kombinációja (kombinációi)

a) gumiabroncsok esetén meg kell adni a méret meghatározását, a terhelési indexet, a sebességkategória jelzését, a gördülő ellenállást az ISO 28580-nal összhangban (ahol alkalmazható) (^r);

b) a kerekek esetében adja meg a keréktárcsa mérete(ke)t és a középsík eltolás(oka)t

6.6.1.1. Tengelyek

6.6.1.1.1. 1. tengely:

6.6.1.1.2. 2. tengely:

stb.

6.6.1.2. Pótkerék (ha van):

6.6.2. A gördülési sugarak felső és alsó határértékei

6.6.2.1. 1. tengely:

6.6.2.2. 2. tengely:

stb.

7. KORMÁNYMŰ

7.2. Erőátvitel és vezérlés

7.2.1. A kormányzási erőátvitel típusa (adott esetben az első és hátsó tengelyre meghatározva):

7.2.2. A kerekekkel való összeköttetetés (beleértve a mechanikai módszerektől eltérő módszereket is; (adott esetben az első és a hátsó tengelyre meghatározva):

7.2.3. A kormányrásegítés módja, ha van ilyen:

8. FÉKBERENDEZÉS

8.5. Blokkolásgátló fékrendszer: igen/nem/választható (¹)

8.9. A fékberendezések rövid leírása (az MR A. Függelékének A/9. számú melléklete — 71/320/EGK irányelv IX. melléklete 1. függeléke kiegészítésének 1.6. pontja alapján):

9. FELÉPÍTMÉNY

9.1. A felépítmény típusa az A/2. melléklet C. részében meghatározott kódok szerint:

9.17. Hatóságilag előírt táblák

9.17.1. A hatóságilag előírt táblák és feliratok, valamint a jármű azonosítási száma helyéről készített fényképek és/vagy rajzok:

9.17.2. A hatóságilag előírt táblák és feliratok fényképe és/vagy rajza (teljes minta méretekkel együtt):

9.17.3. A jármű azonosító számának fényképe és/vagy rajza (teljes minta méretekkel együtt):

9.17.4.2. Amennyiben a második csoportba tartozó jeleket használnak az ISO 3779:1983 szabvány 5.4. pontja követelményeinek teljesítéséhez, ezeket a jeleket fel kell tüntetni:

11. VONTATÓK ÉS PÓTKOCSIK, VALAMINT FÉLPÓTKOCSIK KÖZÖTTI CSATLAKOZTATÁS

11.1. Felszerelt vagy felszerelendő csatlakozóberendezés(ek) fajtája és típusa:

11.5. EK-típus-jóváhagyási szám(ok):

II. RÉSZ

Az alábbi táblázat az I. részben felsorolt adatok kombinációit tartalmazza a járműtípus kivitelein és változatain belül.

A jellemző száma	Összes	1. kivitel	2. kivitel	stb.	Kivitel száma

Megjegyzések:

a) Egy típuson belül minden egyes változathoz külön táblázatot kell készíteni.

b) Azokat az adatokat, amelyek kombinációja egy változaton belül nincs korlátozva, az „összes” rovatban kell felsorolni.

c) Az adatokat a célnak megfelelő eltérő formátumban is meg lehet adni, illetve ezek az I. részben megadott adatokkal együtt is megadhatók..

d) Minden egyes változatot és minden egyes kivitelt egy számkóddal vagy betűkből és számokból álló kóddal kell beazonosítani, amelyet az érintett jármű megfelelőségi nyilatkozatán (A/9. melléklet) is fel kell tüntetni.

e) Az A/11. melléklet vagy a 20. cikk szerinti változat(ok)hoz a gyártónak egy speciális kódot kell rendelnie.

III. RÉSZ

Típus-jóváhagyási számok

Az alábbi táblázatban a szükséges adatokat az erre a járműtípusra az A/4. vagy az A/11. melléklet szerint alkalmazandó tárgyak tekintetében kell megadni. (Az egyes tárgyak tekintetében valamennyi vonatkozó jóváhagyást közölni kell. Azonban az alkatrészekre vonatkozó információt ennél a pontnál olyan mértékig kell megadni, amennyire az ilyen információ a beszerelési előírással kapcsolatos jóváhagyási bizonyítványban szerepel.)

Tárgy	Típus-jóváhagyási szám vagy vizsgálati jegyzőkönyv száma (^)*	A típusjóváhagyást (^) vagy vizsgálati jegyzőkönyvet (^**) kibocsátó tagállam vagy szerződő fél (^)**	Kiterjesztés dátuma	Változat(ok)/kivitel(ek)

(^) A felülvizsgált 1958-as megállapodásban részes felek. (^) Akkor kell megadni, ha az EK-típus-jóváhagyási számból nem derül ki. (^**) Akkor kell feltüntetni, ha a gyártó a 9. cikk (6) bekezdésének rendelkezéseit alkalmazza. Az alkalmazott jogszabályt ilyen esetben a második oszlopban kell feltüntetni.

Aláírás:

Beosztás:

Dátum:

A/4. melléklet

A JÁRMŰVEK EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁHOZ SZÜKSÉGES
KÖVETELMÉNYEKET MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

I. RÉSZ

A korlátlan sorozatban gyártott járművek EK-típusjóváhagyására vonatkozó jogszabályok felsorolása

A rendelet a 4. § (6) bekezdése alapján hatályát vesztette 2010. július 1. napjával.

E melléklet összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról kiadott 2008/689/EK bizottsági határozattal (2008. augusztus 1.).

Ez a Függelék a Bizottság 1060/2008/EK és 385/2009/EK rendeletével módosított, az európai parlament és a tanács 2007/46/EK irányelvének megfelelő szabályozást tartalmaz.

⁴

Az ISO 612 – 1987 magyar megfelelője: MSZ 2760:1983 idt gépjárművek és vontatott járművek fogalommeghatározásai.

⁵

HL L 346., 1997.12.17., 78. o

⁶

A későbbi módosításokat lásd a legutóbb felülvizsgált ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 dokumentumban

⁷

() Amennyiben a típusjóváhagyás megadásakor nem áll rendelkezésre, legkésőbb a jármű kereskedelmi forgalomba hozatalakor ki kell tölteni ezt a pontot.

^3):

() Az A/2. A. mellékletben meghatározottak szerint.

^4):

() Lásd a 2. oldalt.

²⁾

() Ha a jellemzők típusazonosításához olyan megjelölés tartozik, amelyek a jármű, az alkatrészek vagy önálló műszaki egységek típusleírásához ezen adatközlő lap szerint nem lényegesek, akkor ezeket a vonatkozó bizonylatokban a „?” szimbólummal jelöljük (pl. ABC??123??).

^3):

() A A/2. melléklet A. szakaszában meghatározottak szerint.

^2):

⁸

Az alkatrészek és önálló műszaki egységek jelölése a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően történik.

⁹

() Amennyiben a tüzelőanyagra korlátozások vonatkoznak, ezen korlátozások feltüntetése (pl. földgáz esetében az L-tartomány vagy a H-tartomány).

³⁾

() Meg kell ismételni benzinre és gáz-halmazállapotú tüzelőanyagra olyan járműnél, amely mind benzinnel mind gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal üzemelhet. Azokat a járműveket, melyek mind benzinnel, mind gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal is üzemelhetnek, de amelyeknél a benzinüzem csak szükséghelyzetek esetére vagy indításra szolgál, és benzintartályuk legfeljebb 15 liter benzin tárolására alkalmas, a vizsgálat szempontjából olyannak kell tekinteni, mint amelyek csak gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal működnek.

¹⁰

Az értékelés megtervezésére és elvégzésére vonatkozó iránymutatás az 1991. évi ISO 10011 harmonizált szabvány 1. 2. és 3. részében található.

¹¹

Például, ha a jóváhagyandó termék egy rendszer, alkatrész vagy szerelési egység, akkor a vonatkozó külön melléklet, ha pedig teljes jármű, akkor az ER. A. Függelék.

^a),

() Csak ha az érték a folyamatban lévő jóváhagyási lépcső alatt változott.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek