46/2009. (XII. 30.) PM rendelet

1. § A rendelet hatálya kiterjed

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Áht., az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.), valamint a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet (a továbbiakban: MNB rendelet) szabályai az irányadók.

(3)³ E rendelet alkalmazásában rendvédelmi szerv a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (5) bekezdésében meghatározott szerv, valamint – a hivatásos állomány tekintetében – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

3. § (1)⁴ A Kincstár a kincstári körbe tartozó kincstári ügyfelek részére a 4–6. §-okban, a 8–10. §-okban, az Ámr. 172. §-ában, 179. §-ában és 199. §-ában megjelölt számlákat vezeti.

(2) A Kincstár a kincstári körbe nem tartozó kincstári ügyfelek részére

(3) A Kincstár a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok részére a 26–30. §-ban meghatározott előírások szerint biztosítja a kincstári kártya igénybevételét.

(4) A kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos a kincstári kártya használatához szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról a Kincstárban vezetett pénzforgalmi számlája terhére benyújtott átutalási megbízással köteles gondoskodni. A számlatulajdonos a kártyafedezeti számlára elkülönített fedezetet a kincstári kártyákat kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató útján vezettetheti vissza pénzforgalmi számlája javára. Pénzforgalmi számlatulajdonos számára a Kincstár elnökének engedélyével indokolt esetben több azonos típusú kártyafedezeti számla is vezethető.

(5) A Kincstár jogosult a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 80–81. §-a szerint átutalási végzés alapján zárolt számlát nyitni és arra az adós ügyfél számlájáról elkülöníteni a végzésben feltüntetett követelés összegét. A számla felett a kincstári ügyfelek nem rendelkezhetnek. A számla megszüntetéséről a végzésben feltüntetett követelés átutalását követően a Kincstár intézkedik.

4. § (1) A Kincstár a központi költségvetési szervek – a társadalombiztosítási költségvetési szervek kivételével – irányító szerve részére

(2)⁶ Az (1) bekezdés a)–k) pontjában megjelölt fejezeti számlák megnyitásának és megszüntetésének engedélyezésére a Nemzetgazdasági Minisztérium jogosult.

(3) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában megjelölt számlák a fejezeti költségvetési irányítás számlái, operatív gazdálkodás e számlákról nem folytatható.

(4) A Kincstár a központi költségvetési szervek részére az Ámr.-ben meghatározott módon megállapított előirányzat-felhasználási kereteket az (1) bekezdés a) pontja szerinti számlán keresztül vezeti át a költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keretszámlájára.

(5)⁷ Az (1) bekezdés b) pontja szerinti fejezeti maradványelszámolási számlán kell kezelni a fejezetet és költségvetési szerveit meg nem illető maradványokat, valamint az előirányzat-maradvány átadás-átvételeket. A számlán jóváírt bevételek központi költségvetés javára történő átvezetéséről a fejezetet irányító szerv az előirányzat-maradvány jóváhagyását követően köteles intézkedni. A számlának év végén nem lehet egyenlege.

(6) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti fejezeti befizetési számlára kell a költségvetési szervnek teljesítenie a külön jogszabályokban meghatározott bevételeket terhelő kötelezettségeit. A számla egyenlege év végén átvezetésre kerül a központi költségvetés javára.

(7) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla a feladatfinanszírozási körbe nem tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok fejezeten belüli és kívüli felhasználására szolgál.

(8) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti fejezeti célelszámolási forintszámla a pénzben beérkezett segélyek, adományok és hozzájárulások elkülönített kezelésére szolgál. Célelszámolási forintszámla csak abban az esetben nyitható, ha az adományozó a külön számlán történő kezelést kikötötte. Egy fejezet részére több célelszámolási forintszámla is vezethető.

(9) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti fejezeti fedezetbiztosítási számla a kötelezettet terhelő, a fedezetigazolásnak megfelelő összegű pénzügyi biztosítékok elkülönített kezelésére szolgál. A fejezet részére több fedezetbiztosítási számla is vezethető. A számlára fedezet az előirányzat-felhasználási keretszámla és a célelszámolási számla terhére különíthető el. A számláról közvetlen kifizetés a külön jogszabályban meghatározott előírásoknak megfelelően teljesíthető.

(10) Az (1) bekezdés g)–h) pontja szerinti fejezeti számlák a feladatfinanszírozási körbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokkal összefüggő pénzforgalom lebonyolítására szolgálnak.

(11) Az (1) bekezdés i) pontja szerinti fejezeti devizaszámla külföldi pénzeszközök nyilvántartására és azok felhasználásának lebonyolítására szolgál.

(12) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti letéti számla az Ámr. 179. §-ában foglaltak szerinti letéti pénzeszközök kezelésére szolgál.

(13) Az európai uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására programonként, illetve ágazatonként az (1) bekezdés k) pontja szerinti fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlából egy-egy nyitható. A számlákra vonatkozó egyéb előírásokat külön kormányrendeletek szabályozzák.

(14) Az európai uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására az (1) bekezdés l) pontja szerinti pénzforgalmi lebonyolítási számlából programonként, intézkedéscsoportonként, intézkedésenként, projektenként egy-egy nyitható. A számlákra vonatkozó egyéb előírásokat külön kormányrendelet szabályozza.

(15) Az (1) bekezdés m) pontjában megjelölt számla közösségi forrásból átutalt, még fel nem használt pénzeszközök állományának kimutatására, illetve az ehhez kapcsolódó pénzforgalom lebonyolítására szolgál.

(16) Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott pénzügyi eszközök lebonyolítására operatív programonként, pénzügyi eszközönként, valamint az ezekhez kapcsolódó kezességvállalás kezelésére egy-egy (1) bekezdés n) pontja szerinti pénzforgalmi számla nyitható. A számlákra vonatkozó egyéb előírásokról külön jogszabályok rendelkeznek.

(17)⁸ Az (1) bekezdés o) pontja szerinti EGT Norvég Alap célelszámolási forintszámla a Nemzetgazdasági Minisztérium engedélyével nyitható a Norvég Finanszírozási Mechanizmus és az EGT Finanszírozási Mechanizmus keretében nyújtott támogatások felhasználásának elkülönített kezelésére.

(18) A fedezetkezelői számla a szerződéses kapcsolatban álló felek (építtető, fővállalkozó kivitelező) között létrejött szerződésben vállalt kötelezettségek pénzügyi fedezetének és pénzügyi biztosítékainak elkülönített kezelésére szolgál. A számláról közvetlen kifizetés a külön jogszabályban meghatározott előírásoknak megfelelően teljesíthető. Az irányító szerv részére több fedezetkezelői számla is vezethető.

(19)⁹ Az (1) bekezdés q) pontja szerinti számla az Ámr. 109. § (6) bekezdése szerint kijelölt szakigazgatási szerv rendelkezési jogába tartozó előirányzat-hányad felhasználására szolgál.

5. § (1) A Kincstár a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek részére – a társadalombiztosítási költségvetési szervek kivételével –,

(2) A Kincstár az önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv

(3)¹³ Az (1) bekezdés a), c)–x) pontjában és a (2) bekezdésben megjelölt számlák megnyitásának, törzsadatai módosításának, illetve megszüntetésének Kincstárnál történő kezdeményezése az irányító szerv feladata. Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt számla megnyitásáról a Kincstár hivatalból intézkedik. Az (1) bekezdés i) pontjában foglalt számla megnyitását és vezetését a Nemzetgazdasági Minisztérium engedélyezi.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti előirányzat-felhasználási keretszámla a központi költségvetési szerv gazdálkodásának lebonyolítására szolgál. A számla megnyitásáról, illetve megszüntetéséről a költségvetési szerv létrehozásának, illetve megszüntetésének időpontja szerinti határnappal kell intézkedni.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti köztartozás zárolt fedezeti számla az Áht. 102. § (4) bekezdésében meghatározott zárolt összegek kezelésére szolgál. A számla felett a központi költségvetési szerv közvetlenül nem rendelkezhet.

(6) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti fedezetbiztosítási számla a 4. § (9) bekezdésében foglalt pénzeszközök kezelésére szolgál. A költségvetési szerv részére több fedezetbiztosítási számla is vezethető.

(7)¹⁴ Az (1) bekezdés d) pontja szerinti célelszámolási forintszámla a 4. § (8) bekezdésben foglalt pénzeszközök elkülönített számlán történő kezelésére szolgál. A költségvetési szerv számára több célelszámolási forintszámla is vezethető.

(8) Az (1) bekezdés e)–f), h) és j) pontjában megjelölt számlák a 4. § (10)–(11) és (14) bekezdésében foglalt pénzeszközök kezelésére szolgálnak az ott meghatározott szabályok szerint.

(9)¹⁵ Az (1) bekezdés g) pontja szerinti kincstári kártyafedezeti számla a kincstári kártyával történő kifizetések pénzügyi fedezetének elkülönített kezelésére szolgáló, kártyatípusonként nyitható számla. A pénzügyi fedezet biztosításáról a kártyafedezeti számlatulajdonos a Kincstárban vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlája vagy letéti számlája terhére benyújtott átutalási megbízással köteles gondoskodni. A kártyafedezeti számlára elkülönített fedezetet a kincstári kártyákat kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató útján lehet visszavezetni a kártyafedezeti számlához kapcsolódó megfelelő kincstári számla javára. A kártyafedezeti számlatulajdonos a visszavezetést a Kincstártól kéri írásban. A költségvetési szerv számára a Nemzetgazdasági Minisztérium engedélyével indokolt esetben több azonos típusú kártyafedezeti számla is vezethető.

(10) Az (1) bekezdés i) pontja szerinti letéti számla a 4. § (12) bekezdésében foglalt pénzeszközök kezelésére szolgál. A költségvetési szerv számára több letéti számla is nyitható. Letéti számlához VIP kártyafedezeti számla nem kapcsolódhat.

(11)¹⁶ Az (1) bekezdés k) pontja szerinti európai uniós programok célelszámolási forintszámla az Európai Uniótól (a továbbiakban: EU) kapott támogatások felhasználásának elkülönített kezelésére szolgál. A költségvetési szerv számára több célelszámolási forintszámla is vezethető.

(12) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti NATO Biztonsági Beruházási program lebonyolítási számla e program magyarországi megvalósítása pénzforgalmának lebonyolítására szolgál.

(13)¹⁷

(14) Az (1) bekezdés n) pontja szerinti Európai Mezőgazdasági Garancia Alap pénzforgalmi megelőlegezési számla az EU Európai Mezőgazdasági Garancia Alapjához kapcsolódó költségvetésen kívül kezelt támogatások, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap pénzforgalmi megelőlegezési számla az EU Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapjához kapcsolódó támogatások – ide nem értve az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programot – megelőlegezésére, az akkreditált intézmény részére nyitható. A számla egyenlege év végén – a zárást megelőző utolsó tranzakcióként – automatikusan visszavezetésre kerül a Kincstár Európai Mezőgazdasági Garancia Alap, illetve Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap megelőlegezési számla javára.

(15) Az (1) bekezdés o) pontja szerinti cukorilleték pénzforgalmi megelőlegezési számla az EU részére történő cukorilleték fizetési kötelezettség megelőlegezésére nyitható.

(16) Az (1) bekezdés p) pontja szerinti felsőoktatási intézmények saját bevételek célelszámolási számla a felsőoktatási intézmények saját bevételéből származó pénzforgalmának kezelésére nyitható.

(17) Az (1) bekezdés q) pontja szerinti MVH nemzeti agrárkár-enyhítési lebonyolítási számla a kárenyhítő juttatással kapcsolatos feladatokat ellátó szervezet részére nyitható. A számlára vonatkozó egyéb előírásokat külön jogszabály szabályozza.

(18) Az (1) bekezdés r) pontja szerinti ORFK objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírság bevétel számla az Országos Rendőr-főkapitánysághoz befolyt objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírság bevétel elszámolására szolgál.

(19) Az (1) bekezdés s) pontja szerinti PSZÁF felügyeleti bírság célelszámolási számla a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez befolyt felügyeleti bírságok elkülönített kezelésére szolgál. A számláról teljesíthető kifizetések jogcímeiről külön jogszabály rendelkezik.

(20)¹⁸ Az (1) bekezdés t) pontja szerinti EGT Norvég Alap célelszámolási forintszámla a Norvég Finanszírozási Mechanizmus és az EGT Finanszírozási Mechanizmus keretében nyújtott támogatások felhasználásának elkülönített kezelésére szolgál. A költségvetési szerv számára több célelszámolási forintszámla is vezethető.

(21) Az (1) bekezdés u) pontja szerinti MTA kutatóhálózat saját bevételek célelszámolási számla az MTA kutatóhálózatába tartozó szervezetek saját bevételéből származó pénzforgalmának kezelésére nyitható.

(22) Az (1) bekezdés v) pontja szerinti központosított bevételek beszedése célelszámolási számla a költségvetési törvényben nevesített, költségvetési szerv által beszedett központosított bevételek kezelésére nyitható. A költségvetési szerv számára több célelszámolási forintszámla is vezethető.

(23) Az (1) bekezdés w) pontja szerinti európai uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatási programok közösségi forrás számla az EU által az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, illetve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások céljára átutalt közösségi források fogadására szolgál. A költségvetési szerv számára több közösségi forrás számla is vezethető.

(24) Az (1) bekezdés x) pontja szerinti fedezetkezelői számla a szerződéses kapcsolatban álló felek (építtető, fővállalkozó kivitelező) között létrejött szerződésben vállalt kötelezettségek pénzügyi fedezetének és pénzügyi biztosítékainak elkülönített kezelésére szolgál. A számláról közvetlen kifizetés a külön jogszabályban meghatározott előírásoknak megfelelően teljesíthető. A költségvetési szerv részére több fedezetkezelői számla is vezethető.

6. § (1)¹⁹ A kincstári ügyfél a dolgozói lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására hitelintézetnél vagy a Kincstárnál Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása elnevezésű számlát vezethet. A számla vezetéséhez külön engedély nem szükséges. A Kincstárnál vezetett számla megnyitására és megszüntetésére irányuló kérelmet a fejezetet irányító szerv nyújtja be a Kincstárhoz.

(2)²⁰ A számla javára, illetve terhére kell elszámolni a kincstári ügyfél által a számla javára kezdeményezett átutalásokkal, a dolgozók számára folyósított támogatásokból, kölcsönökből a kincstári ügyfelet terhelő kezelési költségek elszámolásával, a dolgozók kölcsöntörlesztésével, kamat- és biztosítási díj fizetésével, a dolgozót terhelő kezelési költségek elszámolásával, esetleges késedelmi kamattal, továbbá a számla egyenlege után járó kamatbevétellel kapcsolatos műveleteket.

(3)²¹ A kincstári ügyfél a számlára a kölcsönfolyósítás időpontjához és nagyságához igazodóan – figyelembe véve a várható befizetéseket is – átutalást kezdeményezhet.

(4) A számla állományáról, illetve a kölcsönállományról és a munkáltatói lakásépítési támogatásokról a költségvetési szerv az éves beszámoló szöveges részében ad számot.

(5)²² A Kincstár által vezetett lakástámogatási számlára vonatkozó üzleti feltételeket a Kincstár hirdetményben teszi közzé.

7. § (1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv az Áht. 18/C. § (10) bekezdése szerinti engedély birtokában devizabetét számlát belföldön működő hitelintézetnél, külföldön működő szervezeti egysége részére pedig annak székhelyén nyithat.

(2) A kincstári körbe tartozó költségvetési szervek a belföldi hitelintézetnél vezetett devizaszámlájukról történt felhasználásukról forintban a Kincstár által e célra rendszeresített bizonylaton kötelesek adatot szolgáltatni a Kincstár részére, a számla terhére történő kifizetést követő három munkanapon belül. Az adatszolgáltatásban a devizaszámláról teljesített kiadás összegével a megjelölt bevételi és kiadási jogcímek teljesítési adatait a Kincstár azonos összegben megemeli.

8. §²³ (1) Az elkülönített állami pénzalap kezelője az elkülönített állami pénzalap pénzügyi gazdálkodását a Kincstárban vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlán bonyolítja. A Munkaerőpiaci Alap esetén

(2) Az elkülönített állami pénzalap kezelője az európai uniós források bevonásával előlegfinanszírozás keretében megvalósuló programok pénzügyi gazdálkodását európai uniós forrásokból finanszírozott programok lebonyolítására szolgáló pénzforgalmi lebonyolítási számlán, vagy európai uniós programok célelszámolási forintszámlán bonyolítja. A Munkaerőpiaci Alap esetén a Kincstár központi és területi célelszámolási számlát vezet, amelyek felett az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti szervek rendelkezhetnek.

(3) Az elkülönített állami pénzalap számlájának megnyitásáról, törzsadatainak módosításáról, megszüntetéséről az alappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős miniszter az elkülönített állami pénzalap létesítésének, működési és lebonyolítási rendje változásának, megszüntetésének időpontja szerinti határnappal gondoskodik. A (2) bekezdés szerinti számlákra a 4. § (14) bekezdésében és az 5. § (11) bekezdésében foglalt szabályokat is alkalmazni kell.

9. § (1) A Kincstár az Egészségbiztosítási Alap és Nyugdíjbiztosítási Alap részére

(2)²⁵ Az (1) bekezdés a) pontja szerinti elszámolási számlára kerülnek átutalásra az állami adóhatóságtól naponta átutalt bevételek, innen kerül visszautalásra a jogosulatlan bevétel az állami adóhatóság részére. Erre a számlára kell átvezetni év végén az (1) bekezdés b)–c) pontjában megjelölt számlák egyenlegét.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti célelszámolási számla a sajátos bevételek és kiadások teljesítésére szolgál.

(4)²⁶ Az (1) bekezdés c) pontja szerinti ellátási számla a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai éves költségvetésében részletezett kiadások, egyéb bevételek, valamint nem a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által finanszírozott ellátások teljesítésének kimutatására szolgál. A területi ellátási számlák felett a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő társadalombiztosítási igazgatási szervek törvényben meghatározott feladataik ellátása során rendelkezési joggal bírnak.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti technikai számla

(6) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti megelőlegezési számla a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak napi likviditását biztosító hitelek felvételére, törlesztésére szolgál.

(7) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti kincstári kártyafedezeti számla az ellátási számlához kapcsolódó kiadások teljesítésére szolgáló számla, amelyhez kizárólag intézményi típusú kártya igényelhető.

(8) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti előirányzat-felhasználási keret elosztási számla a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP), az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) és igazgatási szerveik működési költségei fedezetének átvezetésére szolgál.

(9) A számlavezetéssel és adatszolgáltatással kell biztosítani a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadásainak és bevételeinek teljes körű információs rendszerét.

(10) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai számláinak megnyitásáról, törzsadatainak módosításáról, illetve megszüntetéséről az OEP és az ONYF gondoskodik.

10. § (1) A Kincstár a társadalombiztosítási költségvetési szervek, valamint az OEP és ONYF – mint irányító szerv – részére

(2) Az (1) bekezdés a)–g) pontjában megjelölt számlákra az 5. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(3) A társadalombiztosítási költségvetési szerv számlájának megnyitásáról, illetve megszüntetéséről – a költségvetési szerv létesítésének, működési rendje változásának, illetve megszüntetésének időpontja szerinti határnappal – az érintett társadalombiztosítási költségvetési szerv közvetlen felettes szerve gondoskodik.

(4) A társadalombiztosítási költségvetési szerv dolgozói lakásépítésének és vásárlásának támogatásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására hitelintézetnél vagy a Kincstárnál a 6. §-ban foglaltak szerint számlát vezethet.

11. § (1) A kincstári körbe tartozó kincstári ügyfelek részére számla megnyitását, megszüntetését és a számla-törzsadatainak módosítását a 4–5. §-ban és a 8–10. §-ban megjelölt szervnek a Kincstártól kell kérnie.

(2)²⁷ A kincstári ügyfélnek forintszámla esetén kérelmét az 1. számú melléklet szerinti, számlatulajdonosi besorolásának megfelelő nyomtatványon kell benyújtania. Devizaszámla nyitása, az adatok módosítása az 5/B. számú melléklet szerinti benyújtott kérelemmel történik. Fedezetkezelői devizaszámla nyitása esetén az ügyfélnek az 5/A. számú melléklet szerinti adatlapot kell kitöltenie. A Kincstár a devizaszámla tulajdonosokkal számlaszerződést köt.

(3) Bizalmas számlák csak jogszabályi felhatalmazás alapján, meghatározott célra, az arra jogosult szervezetek részére nyithatók. A bizalmas számlák kezelésének előírásait a Kincstár belső szabályzataiban kell rögzíteni.

(4)²⁸ Letéti számla nyitása esetén – amennyiben az engedélyköteles – a kérelemhez csatolni kell a Nemzetgazdasági Minisztérium engedélyét.

(5)²⁹ Célelszámolási forintszámla nyitási kérelemben a fejezetet irányító szervnek nyilatkoznia kell arról, hogy segélyek, adományok vagy hozzájárulások kezelésére történik a számlanyitás. Hozzájárulás kezelése esetén a kérelemhez csatolni kell a Nemzetgazdasági Minisztérium engedélyét.

(6) A számla megnyitásáról, megszüntetéséről, a számlatörzsadatokban bekövetkező változásokról a Kincstár írásban tájékoztatni köteles a számla megnyitására, megszüntetésére külön jogszabályban felhatalmazott szervet, a számlatulajdonost, a Magyar Nemzeti Bankot (a továbbiakban: MNB), valamint a pénzforgalmi számlatulajdonosok esetén a cégbíróságot.

(7)³⁰ Számla nyitása, megszüntetése, az intézményi adatok változtatása a törzskönyvi, vagy cégbírósági bejegyzéshez, módosításhoz, törléshez szükséges valamennyi okirat benyújtását követően hajtható végre. A számla megszüntetése a számla terhére kiadott érvényes felhatalmazó levél rendelkezésre állása esetén nem lehetséges. Előirányzat-felhasználási keretszámla, illetve pénzforgalom bonyolítására szolgáló számla megszüntetése a kincstári ügyfél más jogcímen nyitott számláinak megszüntetése után történhet. Számlamegszüntetés előtt az értékpapír számlaállomány megszüntetéséről is gondoskodni kell.

12. § (1) A kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok számlanyitására, megszüntetésére, a számla törzsadatainak módosítására a 11. § (2), (6)–(7) bekezdésében foglalt előírásokat kell alkalmazni.

(2)³¹ A kérelmet – a közalapítványok és a helyi önkormányzatok kivételével – a Kincstár honlapjáról letölthető 2. számú melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani a Kincstárba. Közalapítványok számlanyitása, megszüntetése és törzsadatainak módosítása esetében az 1. számú melléklet szerinti nyomtatványt, helyi önkormányzati családtámogatási folyószámla esetén a 3. számú melléklet szerinti nyomtatványt, az önkormányzati alrendszerbe tartozók fedezetkezelői számlája esetén a 3/A. számú melléklet szerinti nyomtatványt kell benyújtani a Kincstárba.

(3) Azon nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben központi költségvetési szerv többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik, kérelmüket a számlavezető Igazgatósághoz nyújthatják be.

(4) A Kincstár a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosokkal – kivéve a kincstári körbe tartozó szervekkel a letéti kezelés tekintetében – számlaszerződést köt, melyben a felek az Áht.-ban meghatározottakon túlmenő – de azzal összhangban lévő – feltételekben állapodhatnak meg.

(5) A Kincstár az általa vezetett devizaszámlákra vonatkozóan a számlatulajdonossal számlaszerződést köt.

13. § (1)³² A számlatulajdonos szervezet vezetőjének bejelentési és rendelkezési jogosultságának igazolása a vezető kinevezési, megbízási okiratával, nem törzskönyvi alanyok esetében társasági szerződéssel, a vezető aláírásának igazolása közjegyző által aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánnyal, vagy cégbejegyzési (változás-bejegyzési) eljárás során ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintával történik. A Honvédelmi Minisztérium és a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok költségvetési szervei esetében a Kincstár elfogadja a fejezetet irányító szerv vezetőjének aláírását az aláírás-bejelentő okmányon, a számlatulajdonos szervezet vezetőjének bejelentési és rendelkezési jogosultságának igazolására. Minisztériumok esetében a fejezetet irányító szerv vezetője meghatalmazással átadhatja a számlák felett rendelkezési jogosultsággal bíró személyekre vonatkozó bejelentés jogát a minisztérium közigazgatási államtitkárának. A közigazgatási államtitkár a bejelentési jogát a miniszter által kiállított meghatalmazással, eredeti aláírási címpéldányával és kinevezési okiratával igazolja a Kincstár részére.

(2) A számlák feletti rendelkezési jogot két jogosult együttesen gyakorolja a fizetési megbízások aláírásával és a bejelentett bélyegzőlenyomatainak használatával. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) hatálya alá tartozó pénzforgalmi számlatulajdonosok számla feletti rendelkezési jogosultságára a Gt.-ben, illetve a társasági szerződésben foglaltak az irányadók, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényben foglalt, a cégjegyzésre irányadó szabályok szerint. A számlatulajdonos azonosítása érdekében a bejelentett bélyegzőlenyomatokon legalább a számlatulajdonos nevének vagy neve rövidítésének kell szerepelni.

(3) A rendelkezési jogosultság összegszerű, valamint a bejelentett személyek aláírási sorrendjének meghatározására és a bejelentett bélyegzőlenyomatok rendelkezésre jogosulthoz történő hozzárendelésére nincs lehetőség, arról a kincstári ügyfelek belső szabályzatai rendelkeznek. A feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok esetében az előirányzat-módosítással nem járó felhasználás során a feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla, valamint a beruházási előirányzat-felhasználási keretszámla feletti rendelkezés az 54. § (1) bekezdése szerinti okmányban meghatározottak szerint történik.

(4) A számla feletti rendelkezés jogát aláírás helyett elektronikus kódolás alkalmazásával gyakorlók esetében a fizetési megbízások elektronikus kettős aláírói azok az aláírási joggal rendelkezők lehetnek, akik a Kincstár által előírt formában bejelentésre kerültek.

(5) A kincstári kártyafedezeti számla felett a rendelkezés jogát a kincstári kártya használatára feljogosított kártyabirtokosok gyakorolják.

(6) A számla felett rendelkezésre jogosult a Kincstárnál bejelentett módon aláírva, írásban, 2 példányban köteles bejelenteni a 4. számú melléklet szerinti formában a készpénzfelvételre feljogosítottak nevét, azonosító adatait, amelynek elfogadását és érvénybelépését az Igazgatóság visszaigazolja.

(7)³³ Amennyiben számla nyitásakor, a számlatulajdonos átalakítása miatti módosításakor a számla felett rendelkezni jogosult személyeket bejelenteni jogosultak azonosítását szolgáló megfelelő dokumentumok még nem állnak rendelkezésre, azonban a pénzforgalom lebonyolítása indokolt, a Kincstár elnöke valamennyi körülményt mérlegelve jogosult dönteni a bejelentés elfogadásáról. Az így befogadott aláírás-bejelentés a megfelelő dokumentumok benyújtásáig, de legfeljebb 30 naptári napig marad érvényben.

14. § (1) A Kincstár fedezetigazolást a fedezetbiztosítási számlára elkülönített pénzügyi fedezetről ad ki. A kincstári ügyfélnek a fedezetigazolási igénybejelentését megelőzően intézkednie kell a fedezetbiztosítási számla megnyitásáról.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a feladatfinanszírozás esetén szükséges fedezetigazolások kiadása során. A Kincstár ebben az esetben az 51. § szerinti okmány, valamint a feladatfinanszírozást kiszolgáló informatikai rendszer adatbázisa alapján ad ki fedezetigazolást.

(3) A kincstári számlatulajdonos bankgarancia kedvezményezettje lehet. A garancia igénybevétele esetén a lehívó levelet a számlavezető Igazgatóságnál bejelentett módon kell aláírni. Az Igazgatóság a lehívó levélen igazolja az aláírások hitelességét, és továbbítja azt a fizetésre kötelezett hitelintézethez.

15. § (1) A Kincstár a pénzforgalmi számlatulajdonosok 3. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti forintszámláival és a kincstári körbe tartozók (3) bekezdésben nem említett forintszámláival összefüggő szolgáltatások után e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott díjakat számol fel.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott díjak a Kincstár bevételét képezik, mellyel a Kincstár jogosult megterhelni a számlatulajdonos számláját.

(3) Mentesek a díjfizetés alól

(4) Mentesek a díjfizetés alól a következő tranzakciók:

(5) A Kincstár a tárgyidőszakban felszámított díjakról számlakivonatban tájékoztatja a számlatulajdonost.

(6) A Kincstár a deviza-számla vezetés, illetve a forint- és devizaszámlákon bonyolított devizaműveletek kapcsán az MNB által felszámított/továbbterhelt díjakat, jutalékokat – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a hirdetményében közzétett mértékben, illetve összegben a számlatulajdonosra terheli.

(7)³⁸ A Kincstár a számlatulajdonosra terheli a kincstári számlák közötti deviza-átutalások díjait, jutalékait a hirdetményében közzétett mértékben.

16. § (1) A Kincstár a kincstári körbe tartozók részére, a feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatok kivételével az 5. számú mellékletben meghatározott mértékű rendelkezésre állási díjat számol fel, ha

(2) A Kincstár a feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatoknál az 55. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű rendelkezésre állási díjat számol fel.

17. § (1) A díjak, jutalékok – melyekről a Kincstár számlát bocsát ki –, továbbá a rendelkezésre állási díj elszámolására havonta kerül sor a kincstári ügyfél számláján, a tárgyhónapot követő hónap első munkanapján történő terheléssel.

(2) A Kincstárat megillető díjak és jutalékok, valamint a rendelkezésre állási díj elszámolására – amennyiben a szükséges fedezet nem áll rendelkezésre – költségvetési szerv kincstári körbe tartozó jogutóddal történő megszűnése esetén a jogutód, költségvetési szerv jogutód nélküli megszűnése esetén a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében jogutód szervezet számlájának terhére kerül sor.

18. § (1) A kincstári körbe tartozó ügyfelek a pénzforgalmi műveletek kezdeményezésekor, valamint e rendeletben meghatározott esetekben – a kincstári tranzakciós kód (a továbbiakban: KTK) és az államháztartási egyedi azonosító (a továbbiakban: ÁHT azonosító) használat körébe vont számlákra – KTK-t és ÁHT azonosítót kötelesek alkalmazni.

(2) A KTK közlése alól mentességet élvező számlák körét a 6. számú melléklet tartalmazza. A mentesség nem vonatkozik a 19. § (2) bekezdésben foglalt kötelezettségre.

(3) A KTK a kiemelt előirányzatok és jogcímek, illetve a pénzügyi műveletek azonosítására szolgál. A használandó KTK-kat a Kincstár tájékoztatóban állapítja meg.

(4) A KTK feltüntetése nélküli vagy nem létező KTK-t tartalmazó fizetési megbízásokat a Kincstár nem teljesíti. A KTK feltüntetése nélküli vagy nem létező KTK feltüntetésével érkező bevétel nem azonosított bevételként jóváírásra kerül. A Kincstár és a kincstári körbe tartozó ügyfelek teljesítési adatai közötti folyamatos egyezőség biztosítása érdekében a nem azonosított bevételek, valamint a tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások és bevételek megfelelő kiemelt előirányzatokra történő rendezéséről a kincstári körbe tartozó ügyfelek folyamatosan gondoskodni kötelesek a Kincstárhoz benyújtott átutalási megbízás kiegészítő szelvény használatával.

(5) A KTK-k közül az egyes kiadási jogcímek visszafizetési kódjai térítményezés, nem azonosított bevételek átvezetése, jogcímek közötti helyesbítés esetén alkalmazhatók.

19. § (1) A KTK-t a Kincstárban rendszeresített pénzforgalmi bizonylatokon a Kincstár tájékoztatójában foglaltak szerint kell feltüntetni.

(2) Amennyiben a kincstári körbe tartozó ügyfél az átutalási megbízás jogosultja, a jogosultnak a teljesítést megelőzően a bevételhez (jóváíráshoz) kapcsolódó KTK-t közölni kell az átutalóval.

(3) A Kincstárban vezetett forintszámla terhére benyújtott devizaátutalási megbízások esetében nem kell feltüntetni a KTK-t. A devizaátutalási megbízások elektronikus úton való benyújtása a Kincstárba a vonatkozó megállapodásban foglaltak szerint történik. A megbízások feldolgozását követően a Kincstár a megbízás adattartalmát további ügyintézésre megküldi az MNB részére. Az MNB terhelési értesítése alapján a Kincstár az ellenértékkel – központi költségvetési szerv esetén külön megállapodás hiányában tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadásként – megterheli a kincstári ügyfél számláját.

20. § (1) A Kincstár tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadásként terheli a kincstári körbe tartozó kincstári ügyfél számláját azokban az esetekben, ha a Kincstár a számla terhelését nem a kincstári körbe tartozó ügyfél közvetlen megbízása alapján hajtja végre. Ezek az esetek a következők:

(2) A terhelést követően a kincstári ügyfélnek átutalási megbízás kiegészítő szelvény benyújtásával kell kezdeményezni a megfelelő kiemelt kiadási előirányzatra történő rendezést. A rendezésnél figyelemmel kell lenni a benyújtott kötelezettségvállalásban feltüntetett határidőre.

21. § (1) Az ÁHT azonosító biztosítja az államháztartási információs rendszerekben a különböző nyilvántartások közötti adat- és információáramlást, valamint a kincstári körbe tartozó kincstári ügyfelek adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését. Az ÁHT azonosítóval történő ellátására vonatkozó szabályokat külön miniszteri rendelet szabályozza.

(2) A feladatfinanszírozási körbe nem tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történő kiadások, vagy azok javára érkező bevételek, valamint a központi kezelésű előirányzatok terhére történő kiadások teljesítése során – amennyiben az több jogcímet és/vagy ÁHT azonosítót érint – az ÁHT azonosítót a 22. §-ban foglaltak szerint kell feltüntetni. Ezen előirányzatok terhére indított olyan fizetési megbízásnál, amely kizárólag egy ÁHT azonosítót és egy KTK-t érint, az átutalási megbízáson kell az ÁHT azonosítót szerepeltetni a Kincstár által közzétettek szerint.

(3) Az ÁHT azonosító megjelölése nélkül vagy nem létező ÁHT azonosító megjelölésével benyújtott forint átutalási megbízásokat az Igazgatóság nem teljesíti. Az ÁHT azonosító nélküli, vagy nem létező ÁHT azonosító megjelölésével érkező bevétel jóváírásra kerül a Kincstár által adott technikai ÁHT azonosítón. A számla felett rendelkezőnek a 22. §-ban meghatározott formában gondoskodnia kell ezeknek a bevételeknek a megfelelő ÁHT azonosítóra rendezéséről.

22. § (1) A költségvetés végrehajtása során a kincstári körbe tartozó kincstári ügyfelek főkönyvi nyilvántartása és a kincstári pénzforgalomból nyert adatok közötti eltérések kiküszöbölése érdekében a KTK és ÁHT azonosító használatára kötelezett számlák számlatulajdonosai a 7. számú melléklet szerinti átutalási megbízás kiegészítő szelvényt kötelesek alkalmazni a (4)–(14) bekezdésekben foglalt esetekben, továbbá ha a (11)–(14) bekezdésekben foglalt eseteken kívül egyéb – a kiadásokat és a bevételeket azonos összeggel érintő – pénzforgalom nélküli rendezésre kerül sor, amely a kincstári szervezetek nyilvántartása és az ügyfelek főkönyvi nyilvántartási adatai közötti eltéréseket megszünteti.

(2) A (4)–(9) bekezdés szerinti esetben a kiegészítő szelvényt a fizetési megbízás bizonylatával együtt kell benyújtani az Igazgatósághoz, illetve feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzat esetén a Kincstárhoz. Az elektronikus úton benyújtott fizetési megbízásokat KTK-k szerint szét kell bontani. A fizetési megbízáson jelölni kell, hogy a fizetési megbízásokhoz kiegészítő szelvény kapcsolódik. A (10)–(13) bekezdés esetében az átutalási megbízás kiegészítő szelvényt önmagában kell benyújtani.

(3) A kiegészítő szelvényen minden esetben ki kell tölteni a számlatulajdonos nevét, számlaszámát, valamint a dátumot és az aláírást. A többi adatot e rendeletben szabályozott esetekben kell kitölteni. A kiegészítő szelvény jogosult számlához kapcsolódó adatait a fejezeti kezelésű előirányzatok, illetve számlák javára történő fizetéskor minden esetben ki kell tölteni.

(4) Abban az esetben, ha a fizetési megbízáson szereplő fizetendő összeg kifizetése több jogcím terhére történik, akkor a kiegészítő szelvényen a (3) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni az egyes jogcímek KTK-it, a hozzá tartozó összegek megjelölésével, valamint az egyes jogcímek szerint részletezett adatok összegét, aminek meg kell egyeznie a fizetési megbízáson szereplő összeggel.

(5) Ha a kifizetés a kincstári körbe tartozó kincstári ügyféllel szembeni tartozás beszámításával történik, a kiegészítő szelvényen a (3) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a kiadási jogcím KTK-ját a hozzá tartozó bruttó kiadás összegével, a bevételi jogcím KTK-ját a hozzá tartozó összeggel, valamint a kiadási és bevételi jogcímeknél szereplő összegek különbségét, aminek meg kell egyeznie a fizetési megbízáson szereplő összeggel.

(6) Feladatfinanszírozási körbe nem tartozó fejezeti kezelésű előirányzat terhére több jogcímen és/vagy ÁHT azonosítót érintően történő kifizetés esetén a fizetési megbízáshoz minden esetben mellékelni kell a kiegészítő szelvényt, amelyen a (3) bekezdésben foglaltakon felül a kiegészítő szelvény átutaló számlájára vonatkozó rovataiban fel kell tüntetni az egyes jogcímek ÁHT azonosítóját, azon belül a fizetések KTK és összegek szerinti bontását, az egyes jogcímek szerint részletezett adatok összegét, melynek meg kell egyeznie a fizetési megbízáson szereplő összeggel. Amennyiben a jogosult feladatfinanszírozási körbe nem tartozó fejezeti kezelésű előirányzat, a kiegészítő szelvényen a jogosult számlára vonatkozó részletező adatokat ki kell tölteni.

(7) Feladatfinanszírozási körbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzat terhére történő kifizetéskor a fizetési megbízáshoz mellékelt kiegészítő szelvényen a (3) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a kiadási jogcímek KTK-ját a hozzátartozó összegekkel és a feladat indításakor a Kincstár által adott feladat/részfeladat/szerződés azonosító számot is. Az azonosító számokat egy jogcímen történő kifizetés esetén az átutalási megbízás közleményrovatában kell feltüntetni. A beruházási létesítményeket, illetve szakmai résztevékenységeket meghatározó létesítménysor azonosító számokat minden esetben az átutalási megbízás közleményrovatában kell szerepeltetni.

(8) Az Ámr. 235. §-a szerint kötelezettségvállalás-bejelentési kötelezettség alá tartozó kiadási előirányzatok terhére történő kifizetéskor a fizetési megbízáshoz mellékelni kell a kiegészítő szelvényt, amelyen a (3) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni

(9) Több központi kezelésű előirányzat terhére történő kifizetés esetén a (3) bekezdésben foglaltakon felül a kiegészítő szelvényen fel kell tüntetni a kiegészítő szelvény megfelelő (az átutaló számlájára vonatkozó) rovataiban a jogcímek ÁHT azonosítóját a jogcímek szerint részletezett adatok összegét, aminek meg kell egyeznie a fizetési megbízáson szereplő összeggel.

(10) A 20. § (2) bekezdés szerinti esetekben a (3) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a tárgyévi függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások visszatérülése kódon megfelelő összeggel a rendezendő összeget és a megfelelő kiemelt kiadási előirányzatok KTK-it a hozzájuk tartozó megfelelő összegekkel.

(11) Hitelintézetnél vezetett devizaszámláról, valamint a Kincstárban vezetett devizaszámláról feladatfinanszírozási körbe nem tartozó előirányzat terhére történt kifizetésről a tranzakciót követő három munkanapon belül, terhelésként és jóváírásként azonos összeggel a megfelelő kiemelt előirányzatot megjelölve a kiegészítő szelvényen kell tájékoztatni az Igazgatóságot. A szelvényen a (3) bekezdésben foglaltakon túl fel kell tüntetni a megfelelő kiadási és bevételi KTK-t a hozzá kapcsolódó összegekkel együtt. A rendezésnél figyelemmel kell lenni a benyújtott kötelezettségvállalásban feltüntetett határidőre.

(12) Pénzforgalom nélküli, kiadási vagy bevételi előirányzatok között történő helyesbítések esetében a kiegészítő szelvényen a (3) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a téves kiadási vagy bevételi előirányzat visszafizetési (stornó) KTK-ját, a tévesen kifizetett vagy jóváírt összeg megjelölésével, és a helyes kiadási és bevételi előirányzat KTK-ját a megfelelő összeggel. A rendezések a támogatási előirányzathoz kapcsolódó KTK-kat nem érinthetik.

(13) Nem azonosított bevételek megfelelő kiemelt előirányzatra történő átvezetése esetében a kiegészítő szelvényen a (3) bekezdésben foglaltakon felül fel kell tüntetni a nem azonosított bevétel visszafizetési KTK-t a hozzá kapcsolódó, helyesbíteni kívánt összeggel és a megfelelő bevételi KTK-t a hozzá kapcsolódó összeggel.

(14) Az átutalási megbízás kiegészítő szelvényén KTK és – az e rendeletben előírt esetekben – ÁHT azonosító feltüntetése nélküli vagy nem létező KTK vagy ÁHT azonosító feltüntetésével benyújtott bizonylatot az Igazgatóság nem teljesíti, illetve nem vezeti át a nyilvántartásában.

(15) Az Egészségbiztosítási Alap ellátási előirányzat-felhasználási keretszámla terhére hó közben gyógyító-megelőző ellátás összevont jogcímen teljesített kiadási tételekről minden hónap végéig be kell nyújtani az önálló kiegészítő szelvényt, amely a jogcímenkénti további bontást tartalmazza. Hó végén a gyógyító-megelőző ellátás összevont jogcímre meghatározott kincstári tranzakcióknak egyenlege nem lehet, kivéve a jogszabály által biztosított, előrehozott kifizetések tárgyidőszakig vissza nem törlesztett összegét.

(16) Az Egészségbiztosítási Alap ellátási előirányzat-felhasználási keretszámla terhére hó közben gyógyszertámogatás jogcímcsoporton jogcímenként a jogcímre meghatározott KTK-n kell a kiadást teljesíteni.

23. § (1) A Kincstárban alkalmazható fizetési módok a következők:

(2)³⁹ A Kincstár az egyszerű átutalások keretében a kincstári ügyfelek részére a Valósidejű Bruttó Elszámolási Rendszeren (a továbbiakban: VIBER) érkező jóváírásokat is fogadja. A nagy értékű sürgős bankközi elszámolást igénylő fizetési megbízásokat a kincstári ügyféllel kötött külön megállapodásban foglalt eljárás és feltételek alapján a Kincstár automatikus azonos napi elszámolással teljesíti, amennyiben a fedezet teljes egészében rendelkezésre áll. Részteljesítés, értéknapon, és az Áht. 13/A. § (5) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatás kifizetésére irányuló történő utalás a VIBER-en nem végezhető.

(3) Az Ámr. 235. §-a szerint kötelezettségvállalás-bejelentési kötelezettség alá tartozó kiadási előirányzatok terhére elektronikus úton teljesítésre kerülő kifizetést (átutalást) a Kincstár a „Megbízások vonali úton történő benyújtására” tárgyú megállapodásban foglaltak alapján a „II. file szerkezet” struktúrájában és kizárólag vonali úti forgalmazásban fogadja be. Ugyancsak ebben a formában, egyedi elektronikus tranzakcióként kell benyújtani a 25. § (2) bekezdés szerinti, előzetes bejelentési kötelezettség alá eső, engedélyezett megbízásokat, amennyiben az átutalást nem papír alapon kezdeményezik.

(4) A csoportos átutalási megbízásokat a kincstári ügyfeleknek a fizetési módra kötött megállapodásban rögzített módon és formában kell benyújtani.

(5) A Kincstár a hatósági átutalást és az átutalási végzést

(6)⁴⁰ A felhatalmazó levélen alapuló beszedés esetében az Igazgatósághoz az MNB rendelet szerinti felhatalmazó levelet kell benyújtani. Amennyiben az abban megjelölt terhelendő számla KTK vagy ÁHT azonosító használatára kötelezett, a felhatalmazó levél benyújtása mellett közölni kell a kiadási KTK-t vagy ÁHT azonosítót is. Ha a felhatalmazó levéllel érintett kedvezményezett számla devizaszámla, az IBAN szám és a kapcsolódó BIC kód megjelölése is szükséges.

(7) Határidős beszedés esetében – amennyiben a terhelendő vagy a jóváírandó számla KTK vagy ÁHT azonosító használatára kötelezett – az Igazgatósághoz be kell nyújtani a kötelezett és a jogosult közötti megállapodást. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kiadási, illetve bevételi KTK-t vagy ÁHT azonosítót. A határidős beszedés adattartalma megegyezik az MNB rendeletben található formanyomtatvány adattartalmával.

(8) A Kincstárnál számlával rendelkező kötelezett a határidős beszedési megbízás teljesítése ellen legkésőbb a kifogás közlésére nyitva álló határidő utolsó napját megelőző munkanap a Kincstár által közzétett hirdetményben meghatározott záró időpontjáig a 8. számú melléklet szerinti nyomtatvány két példányának benyújtásával részben vagy egészben kifogást tehet az Igazgatóságnál.

(9) Azoknak a kincstári ügyfeleknek, amelyek a kiadások teljesítésére, illetve bevételeik befizetésére részben kincstári kártyát használnak, rögzíteniük kell belső szabályzataikban a kártya alkalmazásával összefüggő, a jogszabályokban, a bankkártya szerződésben és a Kincstár által kiadott tájékoztatóban foglalt követelményeket, belső előírásokat.

(10) A kincstári ügyfelek bármely Igazgatóság pénztáránál teljesíthetnek forintbefizetést a Kincstárnál vezetett saját számlájukra az erre a célra rendszeresített befizetési szelvénnyel, amennyiben a kincstári ügyfél beazonosítható, a befizetésre meghatározott számla a számlavezető rendszer törzsadataiban szerepel és arra a befizetés befogadható. Valuta befizetését a Kincstár pénztárai a kijelölt Igazgatóságokon, meghatározott valutanemekben fogadják a Kincstár által hirdetményben közzétett feltételeknek megfelelően.

(11) A Kincstárban rendszeresített pénzforgalmi bizonylatok jegyzékét a 9. számú melléklet tartalmazza.

(12) A hatósági átutalást és átutalási végzést – ha az érvényesíteni kívánt közigazgatási döntés ellen a kötelezett számlatulajdonos bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 110. § (1) bekezdése alapján és a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérte – a Kincstár nem teljesíti, feltéve, hogy erről a kötelezett számlatulajdonos a keresetlevél egy eredeti példányával, még a hatósági átutalás és átutalási végzés teljesítését megelőzően értesítette. A Kincstár a hatósági átutalás és átutalási végzés összegét a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálásáig zárolja.

(13)⁴¹ A Kincstár devizafizetési megbízások befogadásakor és teljesítésekor az általa közzétett hirdetményben, illetve a kapcsolódó szerződésekben meghatározottak szerint jár el.

24. §⁴³ (1) Az Áht. 13/A. § (5)–(6) bekezdése szerint a Kincstár által végzett köztartozás-vizsgálathoz a 4. § (1) bekezdés d), g)–h) és q) pontjai, valamint a 8. § (1) bekezdése szerinti számla terhére benyújtott átutalási megbízás közlemény rovatában nyilatkozni kell arról, hogy a kifizetésre kerülő összeg az Áht. 13/A. § (5) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatásnak (e § alkalmazásában a továbbiakban: támogatási célú kifizetés) vagy egyéb kifizetésnek minősül. Támogatási célú kifizetés esetén az átutalási megbízás közlemény rovatában a nyilatkozat mellett a támogatás kedvezményezettjének adóazonosító számát is fel kell tüntetni, az adóazonosító számmal nem rendelkező határon túli támogatottak kivételével.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot, továbbá támogatási célú kifizetés esetén az adóazonosító szám közlését a Kincstár által kiadott tájékoztatóban meghatározott jelölés alkalmazásával kell megtenni. Nyilatkozat hiányában, vagy támogatási célú kifizetésnél adóazonosító számot nem tartalmazó nyilatkozat esetén – az adóazonosító számmal nem rendelkező határon túli támogatottak kivételével – a Kincstár az átutalási megbízás teljesítését visszautasítja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott számlák terhére olyan átutalási megbízás, amely az Áht. 13/A. § (5) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatás kifizetésére irányul, csoportos fizetési megbízásként nem nyújtható be.

25. § (1) A Kincstár az Igazgatóságon közzétett hirdetményben határozza meg a munkanapon belül azt a kezdő és záró időpontot, amelyek között a fizetési megbízásokat befogadja, ezen belül azt az időpontot, ameddig a befogadott, illetve a beérkezett megbízások teljesítéséből reá háruló feladatokat a tárgynapon teljesíti.

(2) A feladatfinanszírozási körbe tartozó és az Ámr. 137–154. §-ának hatálya alá tartozó előirányzatok kivételével a fejezeti kezelésű előirányzatokból, a költségvetési szervek előirányzataiból és a pénzforgalmi számlatulajdonosoktól kincstári ügyfélkörön kívülre irányuló 500 millió forintot elérő, de a 2 milliárd forintot meg nem haladó átutalásról a terhelés időpontját megelőző 3. munkanapig, a 2 milliárd forintot meghaladó átutalásról a terhelés időpontját megelőző 5. munkanapig a 10. számú melléklet szerinti nyomtatványon köteles a számlatulajdonos a Kincstárat külön felhívás nélkül elektronikus úton értesíteni. A Kincstár elnöke az államháztartás likviditásának megőrzése érdekében egyeztetést kezdeményezhet a kifizetés időpontjáról a számla tulajdonosával. A Kincstár az egyeztetett időpontban a szabályszerű fizetési megbízásokat köteles teljesíteni.

(3) A feladatfinanszírozási körbe tartozó és eltérő megállapodás hiányában az Ámr. 137–154. §-ának hatálya alá tartozó, pályázat útján nyújtott támogatások esetében a Kincstár az előírásoknak megfelelően benyújtott fizetési megbízást a szükséges fedezet rendelkezésre állása esetén a kifizetés kezdeményezését követő 10 munkanapon belül teljesíti. A hiánypótlások időtartamával a teljesítési határidő meghosszabbodhat.

(3a)⁴⁴ A Kincstár az Áht. 13/A. § (5)–(7) bekezdésének hatálya alá tartozó átutalási megbízások terheléseit a megbízó számláján értéknapon, jóváírandó tételeinek indítását az állami adóhatóság adatszolgáltatásának napján teljesíti.

(4) A Kincstár a jogszabályi előírások alapján a kincstári körbe tartozók által benyújtott – a felhasználható előirányzat-felhasználási keret összegét befolyásoló, az előirányzatokat, valamint azok teljesítési adatait módosító és a kötelezettségvállalásokra vonatkozó adatokat tartalmazó – bizonylatokat a nyilvántartásában olyan módon köteles átvezetni, hogy a számlatulajdonos legkésőbb a benyújtást követő második munkanapon már annak figyelembevételével rendelkezhessen a számlája felett.

(5) A Kincstár a benyújtott fizetési megbízásokat – a 23. § (3)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – érkezteti és személyes benyújtás esetén az ügyfél kérésére az átvételt – a benyújtó által előzetesen elkészített átvételi elismervényen – igazolja.

26. § (1) A kincstári ügyfelek a kincstári kártya két típusát vehetik igénybe:

(2) Mindkét típusú kincstári kártyával teljesíthető készpénz befizetés belföldön beváltóhelyeken, a kincstári kártyákat kibocsátó hitelintézet meghatározott bankjegykiadó automatáinál és bankfiókjaiban.

(3) A kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok számára a VIP ezüst vagy arany kártya igénybevételét szerződésben meghatározott külön feltételekhez kötheti a Kincstár.

27. § A kincstári kártyákat kibocsátó hitelintézet

28. § A Kincstár

29. § A kártyafedezeti számlatulajdonos köteles

30. § (1) A kincstári kártyával végzett műveletek összegét a kincstári kártyákat kibocsátó hitelintézet egyenlíti ki az elfogadóhelyek számára.

(2) A kincstári kártyákat kibocsátó hitelintézet értesítése alapján a Kincstár a műveletek és a műveleti díjak összegével megterheli a kártyafedezeti számlatulajdonos kártyafedezeti számláját, illetve a befizetés összegét jóváírja a kártyafedezeti számlához kapcsolódó kincstári számlán. A letéti számlához kapcsolt kártyafedezeti számlán megjelenő díjak elszámolásáról a kártyafedezeti számlatulajdonosnak belső szabályzatban kell rendelkeznie.

(3) A kártyafedezeti számlatulajdonos szerződésszegése esetén a kincstári kártyákat kibocsátó hitelintézetnél a Kincstár kezdeményezheti a kincstári kártyák letiltását.

31. § (1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv készpénzt vehet fel házipénztárába

(2) Nem igényelhető készpénz

(3) A felvett készpénzellátmánnyal el kell elszámolni.

(4)⁴⁶ A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv a házipénztárba befolyt bevételeket a kiadások teljesítésére nem használhatja fel, azt naponta készpénzben be kell fizetni a számlára. A befizetés abban az esetben sem teljesíthető készpénzkímélő módon – a befizetési és a készpénzfelvételi bizonylatok egyidejű benyújtásával –, ha egyidejűleg a befizetett összegnek megfelelő összegű készpénzfelvételre kerül sor. A napi befizetéstől el lehet tekinteni, amíg a házipénztárba befizetett összeg nem éri el a 100 000 forintot és ezen összeg készpénzben történő tartására a pénzkezelési szabályzat lehetőséget ad.

(5)⁴⁷

32. § (1) Készpénzfelvételi igényeiket a kincstári ügyfelek

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettséget, valamint annak esetleges módosítását a 11. számú melléklet szerinti nyomtatványon kell teljesíteni.

(3) A 11. számú melléklet szerinti nyomtatványon készpénzfelvételre jogosultként csak olyan személyek jelölhetők ki, akiket a kincstári ügyfél készpénzfelvételre jogosultként előzőleg bejelentett az Igazgatóság részére.

(4) Az Igazgatóság a készpénzfelvételi igény bejelentés (módosítás) elfogadását vagy visszautasítását írásban, a bejelentés befogadásának napján visszaigazolja.

(5) Amennyiben a készpénz felvételére az esedékesség időpontjában nem került sor, a bejelentés érvényét veszti.

(6) Ha a kincstári ügyfél az előzetes bejelentési kötelezettségének az (1) bekezdésben meghatározott határidőre nem tesz eleget, az Igazgatóság – a (7) bekezdés szerinti kivétellel – nem teljesíti a készpénzkifizetést.

(7) A kifizetést kivételesen és rendkívüli sürgősséggel, indokolt esetben az esedékesség napján az Igazgatóság engedélyezheti az (1) bekezdésben meghatározott előzetes bejelentés nélkül, a kincstári ügyfél írásban benyújtott, a Kincstárnál bejelentett módon aláírt kérelme alapján. A 11. számú melléklet szerinti nyomtatványt ebben az esetben is be kell nyújtani az Igazgatóság részére, valamint az esedékesség napján előzetesen telefonon vagy telefax útján jelezni kell az igényt az Igazgatóság felé.

(8) A Kincstár az Igazgatóságokon közzétett hirdetményben határozza meg a forint és valuta készpénzfelvétellel kapcsolatos részletes szabályokat, így elsősorban a bejelentési bizonylat munkanapon belüli benyújtásának határidejét, elfogadásának feltételeit, a benyújtás és visszaigazolás módját, valamint az állampapír forgalmazással összefüggő készpénzfelvétel, illetve annak bejelentésére vonatkozó szabályokat.

33. § (1)⁴⁸

(2) Az Ámr. 62. §-ának (11) bekezdésében, valamint a 71. §-ának (3)–(5) bekezdésében nevesített intézkedésekre vonatkozó adatszolgáltatásokat a 13. számú mellékletben meghatározott formában, két példányban a Kincstár részére kell benyújtani. A Kincstár az előirányzat-módosítás, átcsoportosítás átvezetését az adatlapon, annak egy példányának visszaküldésével igazolja vissza a benyújtó részére.

(3) Az Ámr. 71. §-ának (6) bekezdésében előírt saját hatáskörű előirányzat-módosításokra, átcsoportosításokra vonatkozó adatszolgáltatásokat a költségvetési szerveknek a 14. számú mellékletben meghatározott formában kell benyújtani az Igazgatóság részére. A Kincstár az előirányzat-módosítás, átcsoportosítás átvezetését a számlakivonatban igazolja vissza a benyújtó részére.

(4) Az elkülönített állami pénzalapok előirányzatai módosítására, átcsoportosítására vonatkozó adatszolgáltatást a 15. számú mellékletben meghatározott formában kell benyújtania az alapkezelőnek a Kincstár részére. A Kincstár az előirányzat-módosítás, átcsoportosítás átvezetését az adatlapon, annak egy példányának visszaküldésével igazolja vissza a benyújtó részére.

(5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak előirányzat-módosítására vonatkozó adatszolgáltatást a 16. számú mellékletben meghatározott formában kell benyújtania az irányító szervnek

33/A. §⁵¹ (1) Az Ámr. 59/A. § (3) bekezdése szerinti költségvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a többletbevétel felhasználására vonatkozó igényét a fejezetet irányító szerv által meghatározott módon és gyakorisággal nyújtja be a fejezetet irányító szervhez. A benyújtott igényeket és a fejezetet irányító szerv által kezelt fejezeti kezelésű előirányzatok többletbevételeit a fejezetet irányító szerv megvizsgálja abból a szempontból, hogy annak felhasználásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye szükséges-e.

(2) Ha a többletbevétel felhasználásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye nem szükséges, és a többletbevétel felhasználásával az irányító szerv egyetért, az érintett bevételi és az engedélyezett felhasználási célnak megfelelő kiadási előirányzat megnövelését a fejezetet irányító szerv a 33. § (2) bekezdése szerint a döntés közlésétől számított öt munkanapon belül kezdeményezi, és erről a többletbevétel felhasználására vonatkozó kérelmet előterjesztő költségvetési szervet (kezelő szervet) egyidejűleg értesíti.

(3) A fejezetet irányító szerv – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – havonta a hónap első munkanapján megküldi az államháztartásért felelős miniszternek a tárgyév megelőző időszakában keletkezett többletbevételek felhasználására vonatkozó kérelmét, ha azok felhasználásával egyetért, de ahhoz az államháztartásért felelős miniszter engedélye szükséges. A kérelemben röviden ismertetni kell a többletbevétel keletkezésének okát, a bevétel jellegét és tervezett felhasználási módját, külön megjelölve, ha annak felhasználási célja jogszabály, szerződés, nemzetközi kötelezettség vagy más hasonló okból kötött. Az államháztartásért felelős miniszter döntését a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül hozza meg, amelyben meghatározhatja a többletbevétel felhasználásának engedélyezett célját is. Amennyiben a miniszter határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a többletbevétel – a fejezetet irányító szerv által benyújtott kérelemben megfogalmazott céllal történő – felhasználásával egyetért.

(4) A tárgyév decemberében keletkezett többletbevételek felhasználására vonatkozó kérelmek a (3) bekezdés szerinti adatküldésen felül még egy alkalommal soron kívül, a fejezetet irányító szerv és a Nemzetgazdasági Minisztérium által előre egyeztetett időpontban is előterjeszthetők.

(5) Ha az államháztartásért felelős miniszter a többletbevétel felhasználásával egyetért, a fejezetet irányító szerv az előirányzatok módosítását és az érintettek értesítését a (2) bekezdés szerint végzi el.

(6)⁵² Ha a fejezetet irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter a többletbevétel felhasználását nem engedélyezi, a fejezetet irányító szerv erről az érintetteket soron kívül tájékoztatja, és kezdeményezi a szükséges előirányzat-módosítást a többletbevétel elvonása céljából.

(7)⁵³ A fejezetet irányító szerv a 13. számú mellékletben foglaltak szerint nyilatkozik arról, hogy az általa kezdeményezett, a bevételi előirányzatokat is érintő előirányzat-módosítással – amennyiben az Ámr. szerint szükséges – az államháztartásért felelős miniszter egyetért.

(8)⁵⁴

34. § (1) Ha az irányító szerv az Ámr. 180. §-a szerint automatikusan megállapított előirányzat felhasználási kereten (e § alkalmazásában a továbbiakban: keret) korrekciót kíván végrehajtani költségvetési szervei között, azt a Kincstár elnöke által tárgyévre kiadott naptári rendben meghatározott időpontban közli a Kincstárral. Korrekciót csak a kedvezményezett költségvetési szerv számított éves keretének 8%-át, de az időarányosan még esedékes előirányzat-felhasználási keret összegét meg nem haladó mértékben és legfeljebb 3 havi visszapótlás mellett lehet kezdeményezni. Az irányító szerv korrekciót minden hónapban fejezeti szinten csak 0 egyenleggel hajthat végre.

(2) Az időarányos havi ütemezéstől az (1) bekezdésben foglaltakat meghaladó eltérést (előrehozást) fejezet összesenben a Kincstár engedélyezhet. Az előrehozás időarányos visszapótlás mellett történik, kivéve, ha a Kincstár a rendelkezésére álló adatok alapján – a fejezetet irányító szerv kérelmét is figyelembe véve – ettől eltérő módon rendelkezik.

(3)⁵⁵ A fejezeti kezelésű előirányzatok közül a feladatfinanszírozási körbe nem tartozó, a fejezethez vagy más fejezethez tartozó költségvetési szerv részére előirányzat-átcsoportosítással átadott előirányzatok finanszírozása a módosítást követően az Ámr.-ben a központi költségvetési szervekre irányadó szabályok szerint történik.

(4) A Kincstár a Kincstár elnöke által tárgyévre kiadott, a havi keretnyitáshoz kapcsolódó adatszolgáltatások határidőit tartalmazó naptári rend (a továbbiakban: Naptári rend) szerinti időpontokban a 20. számú mellékletben meghatározott formátumban tájékoztatja az irányító szervet az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére megnyitandó havi előirányzat-felhasználási keretek összegéről. Az irányító szerv minden esetben a Naptári rend szerinti időpontokban köteles a megfelelő rovatok kitöltésével tájékoztatni a Kincstárt az egyes költségvetési szervek közötti korrekciós igényéről.

(5) A (2) bekezdés szerinti előrehozást a 17–18. számú mellékletben meghatározott formátumú adatlapokon – a 17. számú melléklet esetében az előrehozás indokait tartalmazó, a 19. számú melléklet szerinti adatlappal kiegészített kérelem csatolásával – kell kérnie az irányító szervnek a Kincstártól. Az előrehozást a következő havi keretnyitások kiszámítása során időarányosan veszi figyelembe a Kincstár. Az időarányos havi ütemezéstől eltérően folyósítandó, illetve visszatérítendő előirányzat-felhasználási keret előrehozás visszapótlása az adatlapon rögzített havi részletezésben történik. A Kincstár az adatlapok beérkezését követő 5 munkanapon belül az adatlap egy példányának megküldésével tájékoztatja az irányító szervet az előrehozás nyilvántartásba vételéről vagy az előrehozás elutasításáról és annak indokairól.

(6)⁵⁶

35. § (1) Az Ámr. 182. § (1) bekezdés szerinti előirányzat-finanszírozási tervet – a jóváhagyott költségvetési törvény alapján – az e rendelet 21. számú mellékletében meghatározott formában az irányító szervnek tárgyév január 10-ig, majd ezt követően havonta a tárgyhónapot megelőző hó 20. napjáig elektronikus úton kell benyújtania a Kincstárhoz. A január hónapra vonatkozó tervet valamennyi fejezeti kezelésű előirányzatra vonatkozóan – jóváhagyott költségvetési törvény hiányában a benyújtott törvényjavaslat alapján – dekádonkénti részletezésben a tárgyévet megelőző év december 22-ig kell a Kincstár részére megküldeni.

(2) A Kincstár az előirányzat-finanszírozási terv feldolgozásáról, visszautasításáról, függőben tartásáról az internetes adattovábbítás egységes rendszerén keresztül, a státusz megjelölésével visszaigazolást küld a fejezet részére. Az előirányzat-finanszírozási terv kötelezően benyújtandó a költségvetési törvényben meghatározott eredeti előirányzatokra, minden évközi előirányzat-módosításhoz kapcsolódóan – kivéve, ha az előirányzat-módosítás kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításra vonatkozik – a módosítás jellegének megfelelő előjellel ellátva, továbbá a bejelentett előirányzat-finanszírozási terv szerinti kifizetési ütem módosítása esetén.

(3) Az Ámr. 181. §-a szerinti teljesítésarányos támogatási előirányzat-finanszírozási tervet – a végleges kincstári költségvetés alapján – az e rendelet 22. számú mellékletében meghatározott formában az irányító szervnek tárgyév január 10-ig, majd ezt követően havonta a tárgyhónapot megelőző hó 20. napjáig kell benyújtania a Kincstárhoz. A január hónapra vonatkozó tervet – végleges kincstári költségvetés hiányában az előzetes kincstári költségvetés alapján – a tárgyévet megelőző év december 22-ig kell a Kincstár részére megküldeni.

(4) A kifizetési ütem az előirányzat-finanszírozási terv benyújtásával érintett tárgyhónapon belül az irányító szerv kérelmére a Kincstár által módosításra kerül. Az erre vonatkozó kérelmet a kiadás várható teljesítésének időpontját megelőző 10. napig kell benyújtani. Ettől eltérni csak rendkívüli esetben lehet.

(5) A (4) bekezdésben foglalt kérelem szerinti támogatás lekérés módosítás keret-előrehozásnak minősül, melyet részletes indoklás alapján a Kincstár elnöke engedélyezhet. Nem kell engedélyeztetni a támogatás lekérés módosítását az EU támogatásával megvalósuló programok előirányzatainál.

(6) A Kincstár a zárlati műveletek keretében a teljesítésarányos finanszírozás miatt meg nem nyitott előirányzat-felhasználási keretet jóváírja az előirányzat címzettjének megfelelő számláján.

(7) Az előirányzat-módosítás nélkül túlléphető törvényi sorok esetében az ütemezést csak a megtervezett (módosított) előirányzat mértékéig kell benyújtani. A túllépés engedélyezett összegét a Kincstár automatikusan beépíti a nyilvántartott előirányzat-finanszírozási tervbe. Az ütemezésről – támogatási keret megnyitása, illetve visszautalása tekintetében – a fejezet ad tájékoztatást a 23. számú melléklet szerint.

36. § A költségvetési szerv az általa beszedett központosított bevételt – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – köteles minden hónap 27-ig a megfelelő nemzetgazdasági számlára átutalni.

37. § A költségvetési törvényben meghatározott, előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatokon – az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével – az előirányzatot meghaladó kifizetések teljesítése esetén a Kincstár az előirányzat-felhasználási keretet megemeli a 23. számú melléklet alapján.

38. § (1)⁵⁷ Az éves költségvetési törvényben meghatározott, a központi költségvetésnél és a társadalombiztosítási költségvetési szerveknél előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlléphető kiadási előirányzaton a túllépésekor – a központi kezelésű előirányzatok kivételével – a fejezetet irányító szervnek a folyósítást megelőzően be kell nyújtania a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz a 23. számú melléklet szerinti adatlapot, továbbá az eredeti előirányzatot meghaladó támogatási igényt megalapozó indokokat és számításokat. A továbbiakban akkor kell ismételten adatot szolgáltatni, ha a túllépés korábban közölt adataiban változás következik be.

(2)⁵⁸ A Nemzetgazdasági Minisztérium a benyújtott számítások, indokolások jog- és tényszerűségét megvizsgálja. Megfelelően igazolt igény esetén öt munkanapon belül az adatlap megküldésével jelzi a Kincstár részére a támogatás folyósítás tudomásul vételét vagy engedélyezését. A jóváhagyott terv alapján a Kincstár rendelkezik a támogatás folyósításáról. Hiányos vagy nem tárgyszerű adatközlés esetén felhívja az érintett fejezetet irányító szervet, illetve a finanszírozási terv benyújtóját a hiány pótlására. Az engedélyezett és megnyitott támogatási keret fel nem használt részének visszautalását a fejezetet irányító szerv a 23. számú melléklet szerinti adatlapon jelzi a Kincstár felé.

(3)⁵⁹ Az elkülönített állami pénzalapok éves költségvetési törvényben meghatározott, előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzataira a túllépés esetén havi aktualizált finanszírozási tervet kell a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz benyújtani.

39. § (1) A Kincstár a fizetési megbízások teljesítését megelőzően likviditási és kiemelt előirányzatonkénti fedezetvizsgálatot végez.

(2) A likviditási vizsgálat során vizsgálni kell, hogy a költségvetési szerv terhelendő számláján van-e elegendő fedezet a megbízás teljesítéséhez.

(3) A kiemelt előirányzati fedezetvizsgálat során vizsgálni kell, hogy a költségvetési szerv megfelelő kiadási előirányzatából, a felhasználások alapján rendelkezésre áll-e a kiadás teljesítéséhez szükséges szabad keret. A kiemelt előirányzat terhére vállalt, bejelentett kötelezettségvállalások, valamint az előirányzat-zárolások összege csökkenti az előirányzati szabad keretet.

40. § (1) A Kincstár az elkülönített állami pénzalapok kiadásait – a költségvetési törvényben meghatározott kivételekkel – az alapok bevételei és előző évi maradványa együttes összegéig teljesítheti. Az alapok fedezeti vizsgálatára a 39. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az elkülönített állami pénzalapnak a számára előírt befizetési kötelezettséget – ha törvény másként nem rendelkezik – az alapok előirányzat-felhasználási tervében havonta az éves előirányzat 1/12-ével kell figyelembe vennie.

(3) A Kincstár az elkülönített állami pénzalapok költségvetési támogatását az alapok előirányzat-felhasználási terve alapján – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a tárgyhó 10-ig bocsátja rendelkezésre.

41. § (1)⁶⁰ Az Áht. 101. § (3) bekezdése szerinti előirányzat-felhasználási terveket jóváhagyást követően feldolgozásra a Kincstárhoz, s ezzel egyidejűleg tájékoztatásul a Nemzetgazdasági Minisztérium részére is meg kell küldeni, a tárgynegyedévet megelőző hónap utolsó munkanapjáig. A jóváhagyott tervet a Kincstár részére elektronikusan is továbbítani kell.

(2) Az előirányzat-felhasználási tervek az alapok pénzforgalomban tervezhető bevételeit, kiadásait, az alapok likviditásának változását – a szükséges hitel, illetve a tervezett betétállomány mértékét – tartalmazzák.

(3)⁶¹

42. § (1)⁶² A negyedéves, havi bontású finanszírozási tervet a Munkaerőpiaci Alapnál a 24. számú, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapnál a 25. számú, a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapnál a 26. számú, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnál a 27. számú, a Bethlen Gábor Alapnál a 28. számú, a Nemzeti Kulturális Alapnál a 29. számú mellékletben meghatározott formában és tartalommal elektronikus úton és két kinyomtatott példányban, a tárgynegyedévet megelőző hónap 25. napjáig az alappal rendelkező miniszter részére kell benyújtani jóváhagyásra.

(2) Az elkülönített állami pénzalapok kezelői a pénzforgalmukban tervezhető bevételekről, kiadásokról és várható egyenlegük alakulásáról elektronikus úton adatot szolgáltatnak a Kincstárnak a tárgyhót követő hónap 5. napjáig a 30. számú mellékletben meghatározott formában és tartalommal.

43. §⁶³ Az állami adóhatóság adatokat szolgáltat a Munkaerőpiaci Alap kezelője, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezelője, a Nemzeti Kulturális Alap kezelője, továbbá a Kincstár részére

44. § (1)⁶⁴ Az állami adóhatóság által vezetett, az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap számláin járulék és külön adó, valamint a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátás, továbbá a gyógyszerforgalmazás címén kimutatott összegeket a számlák egyenlege alapján a Kincstár naponta átvezeti az ONYF és az OEP Elszámolási számlájára.

(2)⁶⁵ Az állami adóhatósághoz késedelmi pótlék és bírság címen befolyt összegből az Egészségbiztosítási Alapot és a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető részt az állami adóhatóság havonta a tárgyhót követő hó 15-éig, a december havi késedelmi pótlékot december 31-ig átvezeti az ONYF és az OEP Elszámolási számláira.

(3)⁶⁶ Az egészségügyi hozzájárulás és a korkedvezmény-biztosítási járulék címén az állami adóhatóság elkülönített számláiról a Kincstár naponta átvezeti az egyenleget az OEP, illetve az ONYF Elszámolási számláira.

(4)⁶⁷ A jogerős fizetési meghagyások alapján teljesített munkáltatói táppénz-hozzájárulás bevételének összegét a Kincstár az állami adóhatóság e célból vezetett számlájáról naponta átvezeti az OEP Elszámolási számlájára.

(5)⁶⁸ Az állami adóhatóság adatokat szolgáltat elektronikusan is az ONYF, az OEP, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kincstár részére

(6)⁶⁹ Az állami adóhatóság negyedévente a tárgynegyedévet követő hó utolsó munkanapjáig adatot szolgáltat a Nemzetgazdasági Minisztérium és az ONYF részére a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjáról.

(7)⁷⁰ Az (5)–(6) bekezdés szerint szolgáltatott adatok valódiságáért az állami adóhatóság tartozik felelősséggel.

(8) Az ONYF és az OEP az (1) bekezdés szerinti járulék címén részére átutalt bevételeket – a (9) bekezdésben megjelölt járulékbevételek kivételével – havonta a járulékelemek között az (1) bekezdésben szereplő járulék befizetésekhez tartozó mindenkori bevallott kötelezettség arányában megosztja. Az így elszámolt összegeket az éves járulék-elszámolás keretében, a halmozott éves bevallás arányában kell korrigálni.

(9)⁷¹ A Kincstár a költségvetési évben az állami adóhatóság számlákra befolyt START-, START PLUSZ- és START EXTRA kártyával rendelkező biztosítottak járulékaiból, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással teljesített járulékokból a Nyugdíjbiztosítási Alapot, az Egészségbiztosítási Alapot és a Munkaerőpiaci Alapot megillető bevételek összegéről havonta, a tárgyhót követő hó 10-ig elektronikusan adatot szolgáltat az alapok kezelői részére.

(10) Az Egészségbiztosítási Alapot terhelő kártérítési járadékok és baleseti járadékok, továbbá az MNV Zrt.-t, a Hadigondozottak Közalapítványát terhelő, a Nyugdíjbiztosítási Alap által megelőlegezett ellátásokat és ezek postaköltségeinek összegét havonta, a teljesítésről szóló számlát helyettesítő hivatalos értesítés alapján a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig, december hónapban az utolsó előtti kincstári napig kell megtéríteni úgy, hogy az még a tárgyhóban a Nyugdíjbiztosítási Alap számláján jóváírásra kerüljön.

(11) A központi költségvetést terhelő,

(12) Az Egészségbiztosítási Alapból a GYED-ben részesülők utáni nyugdíjbiztosítási járulék címen történő pénzeszköz átadást az éves előirányzat havi időarányos mértékének megfelelően, a tárgyhó 15-ig kell teljesíteni.

45. § (1) Az Áht. 101. §-ának (1) bekezdése, valamint a költségvetési törvény szerinti finanszírozási terveket a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői készítik el.

(2) A finanszírozási tervek a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak pénzforgalomban tervezhető bevételeit, kiadásait, és azok likviditásának változását – a szükséges hitel, illetve a tervezett betétállomány mértékét – tartalmazzák. Az ellátások előirányzatainak központi intézkedésen alapuló emelése esetén, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.

(3)⁷² Amennyiben az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási tervében szereplő gyógyító-megelőző ellátás, gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportokon belül a jogcímek együttes összege meghaladja az időarányos szintet, a Kincstár a finanszírozási tervet tartalmilag és formailag elbírálja, véleményezi és a Nemzetgazdasági Minisztérium részére jóváhagyás céljából megküldi. A finanszírozási tervhez mellékelni kell az OEP részletes indokolását.

(4)⁷³ A Kincstár a jóváhagyott finanszírozási terv alapján előirányzat-felhasználási keretet nyit, illetve a megnyitott keretekről tájékoztatja a Nemzetgazdasági Minisztériumot és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelőit.

(5) Ha a zárt előirányzatok finanszírozási tervének jóváhagyására a tárgyhónapot megelőző hó utolsó munkanapjáig nem kerül sor, a Kincstár – az előirányzat-felhasználás folyamatosságának biztosítása érdekében – az időarányosan még rendelkezésre álló előirányzatból egy hónapra számított mértékű előzetes keretet nyit.

(6)⁷⁴ A 44. § (10) bekezdésében foglaltak alapján a költségvetés terhére történő támogatások megtérítéséről – a folyósító szerv elszámolása alapján – a Kincstár rendelkezik, a Nemzetgazdasági Minisztérium részére történő utólagos tájékoztatási kötelezettség mellett.

46. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított, de nem az Alapot terhelő ellátások megtérítésére vonatkozó, az ellátások tényleges felhasználás szerinti igénybevétele ütemezését tartalmazó éves finanszírozási tervet a 31. számú mellékletben meghatározott formában – elektronikus módon, valamint két kinyomtatott példányban – tájékoztató információként a Kincstárhoz kell benyújtani a megelőző év december 25. napjáig. A Kincstár az ellátások összegét az Alap által megküldött számlát helyettesítő okmányok alapján a hónap utolsó előtti banki napján utalja a jogosult részére.

(2)⁷⁵ A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot megillető központi költségvetési hozzájárulások igénybevételének ütemezésére vonatkozó éves finanszírozási tervet a 32. számú mellékletben meghatározott formában – elektronikus módon, valamint két kinyomtatott példányban – jóváhagyásra a Nemzetgazdasági Minisztériumba kell benyújtani a megelőző év december 25. napjáig. A Kincstár a költségvetési hozzájárulások megtérítését – a korkedvezmény-biztosítási járulék címen átvett pénzeszköz kivételével – a jóváhagyott tervben meghatározott időpontokban utalja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére. A korkedvezmény-biztosítási járulék címen átvett pénzeszköz megtérítését a Kincstár a mindenkori költségvetési törvény vonatkozó előírásai szerint számított összegben és időpontban teljesíti.

(3) Az éves finanszírozási terv a jogosultság jogszabályi feltételeinek megváltoztatásán alapuló módosítása, az igénybe vett támogatás túlteljesülése, vagy a képződött maradvány elszámolása, illetve jogszabályon alapuló évközi intézkedés esetén a havi finanszírozási terv benyújtásával egyidejűleg módosítható.

(4) Az ONYF-nek és az OEP-nek

(5) A Kincstár a terv alaki és tartalmi ellenőrzése után

(6)⁷⁸ A Nemzetgazdasági Minisztérium által engedélyezett terv alapján a Kincstár gondoskodik az előirányzat-felhasználási keretek megnyitásáról és azt visszaigazolja az alapok kezelői részére. Amennyiben a (10) bekezdés szerinti módosításra sor kerül, a visszaigazolás a korrigált adatlapon történik.

(7) Az időarányos előirányzat számításánál az érintett jogcímcsoport együttes összegét kell figyelembe venni. A gyógyító-megelőző ellátások kiadásai jogcímcsoportnál a túllépés mértékének kiszámításánál a gyógyító-megelőző ellátás céltartalék előirányzatot, a gyógyszertámogatás jogcímcsoportnál a gyógyszertámogatás céltartalék előirányzatot nem kell figyelembe venni.

(8)⁷⁹ Amennyiben a zárt előirányzatoknál az érvényes finanszírozási terv hó közi módosítása válik szükségessé, az alap kezelőjének a módosítással érintett előirányzatokra vonatkozó tervtáblákat be kell nyújtania a Nemzetgazdasági Minisztériumnak jóváhagyásra.

(9) A tárgyév első hónapjára jóváhagyott finanszírozási tervet a dokumentáció jogszabály szerinti szerkezeti, formai módosítása esetén hitelesítésre a Kincstár részére ismételten be kell nyújtani.

(10)⁸⁰ Amennyiben a Nemzetgazdasági Minisztérium a zárt előirányzatok tárgyhavi kereteit az előző időszakban képződött előirányzat-maradvány beszámításával hagyja jóvá és a likviditási terv nem így került benyújtásra, a 31. és 33. számú mellékletek szerinti adatlapokat a döntésnek megfelelően korrigálni kell. A korrekciót a Kincstár tájékoztatása alapján a társadalombiztosítás pénzügyi alapjának kezelője soron kívül végrehajtja és az adatlapokat megküldi.

47. § (1) A Kincstár a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadásait a naponta befolyt bevételből a tényleges napi hitelszükséglet jóváírásával teljesíti.

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai napi bevételi többletét, valamint a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő külön nyilvántartott kiadások megtérített összegének bevételi többletét a Kincstár a KESZ hitelszámlák törlesztésére automatikusan leemeli.

48. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap ellátási célú, előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatai terhére teljesülő kifizetéseit, valamint a nem Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások kiadásait a Kincstár az Egészségbiztosítási Alap központi igazgatási szervéhez rendelt központi ellátási számláról és az ehhez kapcsolódó igazgatási szervek ellátási számlájáról likviditási fedezetvizsgálat nélkül és a nem túlléphető előirányzatok esetében a központi számlához kapcsolódó előirányzati fedezetvizsgálat mellett teljesíti.

(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási célú kifizetéseit megelőzően előirányzati fedezetvizsgálat nem történik.

(3) A nem túlléphető aktuális előirányzatot a Kincstár a jóváhagyott finanszírozási terv alapján vezeti.

(4) Az egészségügyi szolgáltatások ártámogatásának kincstári teljesítéséhez a megbízásokat a teljesítést egy munkanappal megelőzően kell a Kincstárnak átadni.

49. § (1)⁸¹ A likviditás menedzselés hatékonyságának növelése érdekében az állami adóhatóság minden hétfőn délig az adott hétre vonatkozó napi bontású prognózist készít a Kincstár által igényelt jogcím szerinti részletezésben a kiutalásokról – beleértve az adó-visszatérítéseket is – melyet megküld a Kincstár elnökének. A vámhatóság a hó elején dekádonkénti prognózist készít, melyet megküld a Kincstár részére. Az MNV Zrt. a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által részére közvetlenül megküldött – a Nemzetgazdasági Minisztériummal egyeztetett tartalmú – írásbeli utasítás szerint köteles eljárni mindennemű kincstári adatszolgáltatás teljesítése érdekében.

(2) A kincstári körbe tartozók devizában történő kifizetéseinek előrejelzése céljából az irányító szerv, valamint az alapkezelő szerv a Kincstár részére egy évre előre, havi bontásban adatszolgáltatást teljesít az irányítása alá tartozó költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok, központi kezelésű előirányzatok, illetve általa kezelt alap előirányzatai terhére devizában történő várható kifizetésekről. Az adatszolgáltatást fejezeti szintre összesítve kell teljesíteni és minden hónap 25-ig aktualizálni. Az irányító szerv és az alapkezelő az 500 millió forintot meghaladó devizában teljesítendő kiadásokat köteles egyedileg is bejelenteni a Kincstár részére, egy évre előre, havi bontásban, amelyet havonta minden hónap 25-ig aktualizálni kell. Az adatszolgáltatást a Kincstár honlapján közzétett formában, elektronikus úton kell teljesíteni.

50. § (1) Az Ámr. 108. §-ának (1) bekezdésében felsorolt fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása e fejezet rendelkezései szerint történik.

(2) A feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzat felhasználásának megkezdése előtt az előirányzat felett rendelkezni jogosult meghatározza az előirányzat által finanszírozott feladat (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: feladat)

(3) Az előirányzat éves költségvetésének jóváhagyását követően a fejezetet irányító szerv vezetője gondoskodik a finanszírozás alapját képező Finanszírozási Alapokmány (a továbbiakban: Alapokmány) e rendelet 34. számú melléklete szerinti tartalommal történő elkészítéséről, továbbá jóváhagyásáról és az 51. § (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott határidő szerint a Kincstárhoz való benyújtásáról.

(4) Több fejezet, költségvetési szerv vagy egyéb hazai, illetve nemzetközi szervezet támogatásával megvalósuló feladat esetén megállapodásban kell rögzíteni annak főfelelősét, az egyes finanszírozó szervezetek által biztosított források rendelkezésre bocsátásának időpontját, az ellenőrzés módját.

(5) A feladatok – a megvalósítás céljának, ütemének megfelelően – részfeladatokra bonthatók.

51. § (1) A feladat finanszírozásának megkezdéséhez

(2) Több évet átfogó feladat esetében a finanszírozás okmányait évente be kell nyújtani a Kincstárnak – az e rendelet 52. §-ának (6) bekezdésében foglaltak kivételével –, beleértve azt az esetet is, amikor a feladat finanszírozásához már nem áll rendelkezésre eredeti előirányzat.

52. § (1) A Kincstár a hozzá elektronikus úton megküldött Alapokmányokat megvizsgálja és azokat részfeladat azonosítóval ellátva elektronikus úton visszaigazolja (visszaküldi) a fejezetnek, amely gondoskodik a feladat, részfeladat megvalósítójának értesítéséről. A Kincstár az Alapokmányokat a költségvetési törvényben meghatározott cél(ok)nak és előirányzat(ok)nak való megfelelés, a rendelkezésre álló előirányzatok, források, az okirat kitöltésének teljeskörűsége, valamint a szakmai döntéshozó által szükség szerint megállapított egyéb szempont szerint vizsgálja.

(2) A Kincstár az Alapokmányok befogadásával és annak azonosítóval ellátott visszaigazolásával egyidejűleg

(3) A több évre ütemezett és a központi költségvetési előirányzaton kívül egyéb forrás igénybevételével megvalósuló feladatok, részfeladatok esetében a Kincstár a visszaigazolásával csak a tárgyévre vonatkozó központi költségvetési előirányzat terhére és a megfelelő számlákra befizetett és előirányzatosított egyéb források erejéig rendelkezik a kifizetésről.

(4) A jóváhagyott feladat, részfeladat megvalósítása érdekében kötött, szerződéssel alátámasztott, a Kincstárnak Alapokmányon bejelentett és a Kincstár által visszaigazolt feladat tárgyévi költségvetési előirányzata a fejezetnél vagy intézménynél kötelezettségvállalással lekötött előirányzatnak minősül, amelynek terhére az igazolt teljesítményekre az esedékességkor a Kincstár teljesíti a kifizetéseket.

(5) A Kincstár előirányzat-maradványokat év végén előirányzat-módosítással egyidejűleg forrásonként visszavezeti az Alapokmányban meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatra és a végrehajtott előirányzat-módosításról az irányító szervet és az érintett költségvetési szervet értesíti.

(6) Az irányító szerv a Kincstár által megküldött értesítő alapján – feladat, részfeladat azonosítóval jelölt – a 14. számú melléklet szerinti adatlapon a finanszírozási okmányok módosítása nélkül rendelkezhet az előirányzatok visszavezetéséről, ha azok szerződéssel lekötöttek. Az így visszavezetett előirányzat-maradványokhoz kapcsolódó, az európai uniós – és a tárgyévet megelőzően a devizaszámlára beérkezett – források felhasználására az Alapokmány módosítása nélkül, az érintett előirányzat-maradványok tárgyévi megnyitásával kerülhet sor. Az Alapokmány előirányzati összegének vagy a pénzügyi forrás összetételének változása esetén az Alapokmányt ismételten be kell nyújtani. Minden egyéb módosítást levélben, vagy az e célra biztosított elektronikus rendszeren keresztül lehet kezdeményezni. Ez az eljárás alkalmazható a fejezetet irányító szerv rendelkezési jogában fenntartott fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa terhére lekötött előirányzatokra is.

53. § (1) A feladat, részfeladat megvalósítása történhet

(2)⁸² A fejezetet irányító szerv a feladatfinanszírozási körbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzat meghatározott része felett a rendelkezési jogot egy-egy részfeladatra Alapokmányban adhatja át. A nem az adott fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szerv által megvalósítandó részfeladat Alapokmányát az előirányzatot átadó és átvevő fejezetet irányító szerv vezetője vagy annak megbízottja együtt írja alá. Az utalványozási jog részfeladatot megvalósító államháztartáson kívüli szervezetnek – az európai uniós támogatások kivételével – nem adható át. Ez alól – egyedi elbírálás alapján – az államháztartásért felelős miniszter adhat felmentést.

(3) Amennyiben a rendelkezési jog átadása az Alapokmányban foglaltak szerint előirányzat-módosítással történik, a Kincstár a fejezeti kezelésű előirányzatról az elsődleges elszámolást készítő költségvetési szerv javára a támogatással fedezett kiadási előirányzat-átcsoportosítást, továbbá a pénzeszközátadás keretében átadott maradvány, illetve egyéb forrás terhére megvalósuló kifizetéssel összefüggő kiadási és bevételi előirányzat módosítást az Alapokmány befogadásával egyidejűleg hajtja végre.

(4) Az elsődleges elszámolást készítő költségvetési szerv a (3) bekezdésben foglaltak szerint végrehajtott előirányzat-módosítást saját költségvetésében a Kincstár által visszaigazolt Alapokmány alapján hajtja végre. A számlakivonat alapján elszámolja a támogatást, illetve a pénzeszközátadást jóváírásként, valamint a teljes kifizetett összeget a megfelelő kiemelt előirányzaton pénzügyi teljesítésként. A fejezeti kezelésű előirányzattal rendelkező fejezet a támogatással fedezett előirányzat-változást főkönyvi nyilvántartásában a Kincstár által visszaigazolt Alapokmány alapján hajtja végre.

(5) Az a költségvetési szerv, amely nem saját irányító szervétől kap előirányzatot, köteles a Kincstártól kapott értesítő másolatának megküldésével tájékoztatni saját irányító szervét. A Kincstár a költségvetési szerv irányító szervének havonta kimutatást küld az átcsoportosított előirányzatokról.

(6) Ha az elsődleges elszámolást készítő költségvetési szerv kiadási és bevételi előirányzata nem tartalmazza a feladat, részfeladat finanszírozásához igénybe vett egyéb intézményi saját forrás fedezetét, a szükséges előirányzat-módosítás fejezeti hatáskörben engedélyezhető.

(7) A Kincstár az egyes részfeladatokon teljesített tranzakciókról KTK-kénti bontásban havonta értesítőt küld az előirányzat eredeti jogosultjának.

54. § (1) A jóváhagyott előirányzatok felhasználása az Alapokmány alapján a fejezet vagy az elsődleges elszámolást készítő költségvetési szerv részére nyitott

(2) Az Ámr. 108. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt feladatok pénzügyi lebonyolítási szabályait külön kormányrendelet tartalmazza.

(3) A költségvetési támogatás FEFK, BEFK számlán történő jóváírása a kifizetések elrendelésével egyidejűleg történik a Kincstárban.

(4) Ha a költségvetési előirányzaton kívül a feladat, részfeladat finanszírozásához más forrás igénybevétele is társul, a feladat, részfeladat megvalósítója a pénzügyi teljesítést megelőzően köteles az egyéb forrást a megfelelő számlára átutalni.

(5) Amennyiben

(6) A Kincstár a kifizetéseket az Alapokmányban meghatározott egyéb forrásoknak a FEFK, BEFK vagy a fejezeti lebonyolítási számlán történő rendelkezésre állása esetén teljesíti.

(7) A Kincstár eltekinthet a kiegészítő forrás kincstári számlára történő befizetésétől, ha az Alapokmány erre lehetőséget biztosít, vagy a kiegyenlítendő számla kiegészítő forrást terhelő részének kifizetését bankszámlakivonattal igazolják.

55. § (1) A 34. számú melléklet szerinti kötelezettségvállalás-bejelentési adatlapot (a továbbiakban: Szerződésbejelentés) kitöltve, a kötelezettségvállalás létrejöttét követő nyolc munkanapon belül, de legkésőbb a kötelezettségvállalás dátumát követő hónap ötödik munkanapjáig

(2) A beküldési határidőt követően beérkezett Szerződésbejelentések vonatkozásában kifizetés legkorábban csak a benyújtást követő hónapban vagy soron kívül teljesíthető. Soron kívüli átutalási megbízást írásbeli kérelem alapján teljesít a Kincstár, a kérelemben megjelölt kifizetési igény egy ezrelékének megfelelő összegű rendelkezésre állási díj megfizetése ellenében.

(3) A Szerződésbejelentés alapját képező kötelezettségvállalás dokumentumait egy példányban, papíralapon kell eljuttatni legkésőbb az első átutalási megbízással egyidejűleg a Kincstárhoz, hivatkozva a visszaigazolt Szerződésbejelentés kincstári azonosító számára.

(4) A visszaigazolt Szerződésbejelentéseknek a feladatot, részfeladatot megvalósító szervezetek részére történő eljuttatásáról a fejezet gondoskodik.

(5) A Kincstár a Szerződésbejelentéseket – ha azok tartalmukat és összegszerűségüket tekintve megfelelnek az Alapokmányban foglaltaknak – vállalt kötelezettségként nyilvántartásba veszi. A Szerződésbejelentésekhez kapcsolódó nem magyar nyelven megkötött szerződéseket a Kincstár kizárólag a benyújtott szerződés azon szakaszainak magyar nyelvű fordításával együtt fogadja be, amelyek tartalmazzák a kivitelezési szerződés alapján megvalósítandó feladat műszaki, szakmai és pénzügyi jellemzőinek, a kivitelezés egyéb pénzügyi feltételeinek és a megvalósítási határidőnek a tételes meghatározását.

(6) A Kincstár a kifizetéseket a Kincstárhoz bejelentett módon aláírt fizetési megbízások alapján teljesíti. A fizetési megbízásokhoz a megvalósult szakmai, illetve műszaki-naturális teljesítményt dokumentáló számviteli bizonylatokat kell csatolni.

(7) A lakástámogatási kiemelt előirányzat felhasználását kezdeményező átutalás mellékleteként csatolni kell a benyújtó szerv lakásépítés- és vásárlás munkáltatói támogatása számlája utolsó – tizenöt napnál nem régebbi – banki kivonatának hitelesített másolatát, valamint a keletkezett új kötelezettséget tartalmazó dokumentumot az igénylést alátámasztó kimutatással együtt.

(8) Amennyiben a fizetési megbízás benyújtására – a Kormány által elfogadott fizetés-átütemezés keretében – a teljesítést követő években kerül sor, a bizonylatokat a kifizetések kezdeményezésének várható időpontjától függetlenül a kivitelezői teljesítés igazolását követő tíz naptári napon belül a Kincstár részére meg kell küldeni az (5) bekezdés szerinti ellenőrzés megvalósítása és a beruházás pénzügyi előirányzata terhére történő nyilvántartásba vétele céljából.

(9) A részfeladatok pénzügyi előirányzata terhére előleg nyújtására csak akkor kerülhet sor, ha külön jogszabály lehetővé teszi. Az előleg kifizethetőségét az Alapokmányban jogszabályra történő hivatkozással jelezni kell. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában előleget csak azon Szerződésbejelentések esetén lehet folyósítani, amelyeknél a kifizetés kedvezményezettje költségvetési szerv és a kiadásokra fedezettel, előirányzattal nem rendelkezik az éves költségvetésében. Az eltérést engedélyező jogszabályt az Alapokmányban fel kell tüntetni.

(10) A Kormány által elfogadott fizetés-átütemezéssel érintett feladatok esetében a döntés tartalmazza az ezzel járó pénzügyi többlet finanszírozásának feltételeit.

(11) Amennyiben a teljesítési záradékkal ellátott számlával, számlát helyettesítő bizonylattal igazolt teljesítmény az Alapokmánnyal, az előjegyzett szerződésekkel összhangban van, a Kincstár az átutalási megbízást a kötelezettségvállalásként előjegyzett támogatási előirányzat-felhasználási keret, maradvány vagy egyéb forrás, illetve a központi költségvetési előirányzaton kívül a beérkezett kiegészítő forrás terhére teljesíti, közvetlenül a számlát, számlát helyettesítő bizonylatot kiállító jogosult számlája javára történő átutalással. Kifizetés függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások jogcímen nem kezdeményezhető. Működési költségek, vagy beruházás közvetett járulékos költségei elszámolása esetében, ha a számlák száma az öt darabot meghaladja, és számlánként a számla bruttó értéke nem éri el a 200 000 forintot, a teljesítmény záradékolt számlaösszesítővel is igazolható.

(12) Ha az 53. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti megvalósító a benyújtott számlát – egyedi mérlegelése alapján – a saját intézményi vagy valamelyik feladatfinanszírozáson kívüli fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláról kifizette, a kifizetés bankszámla kivonattal történő igazolása mellett legfeljebb a kifizetést követő hat hónapon belül, de legkésőbb a tárgyév végéig – EU támogatásból és a hozzá kapcsolódó társfinanszírozásból történő finanszírozás esetén az elszámolásra rendelkezésre álló időszakon belül – kell kezdeményeznie az érintett feladat, részfeladat pénzügyi kerete terhére és a megfelelő számlája javára történő visszatérítést.

(13) Ha a megvalósító nem tartozik a (12) bekezdés hatálya alá, és a kivitelező által benyújtott számlát a saját forrásából, vagy más – költségvetési vagy azon kívüli – forrásból kifizette, a visszatérítést a kifizetés bankszámla kivonattal történő igazolása mellett legfeljebb a kifizetést követő egy éven belül – EU támogatásból és a hozzá kapcsolódó társfinanszírozásból történő finanszírozás esetén az elszámolásra rendelkezésre álló időszakon belül – kell kezdeményeznie az érintett feladat, részfeladat pénzügyi kerete terhére és a megfelelő számlája javára.

(14) Amennyiben kincstári költségvetéssel nem rendelkező központi költségvetési szerv kap részfeladat megvalósítására rendelkezési jogosultságot, az általa teljesített kifizetések megtérítéséről az elsődleges elszámolást végző költségvetési szervnek kell gondoskodnia.

(15) A Kincstár a feladatok, részfeladatok megvalósítását előzetesen a pénzügyi lebonyolítás keretében ellenőrzi. A Kincstár jogosult a megvalósításban közreműködő szervektől, személyektől az ellenőrzés során felvilágosítást kérni, a lebonyolítással kapcsolatos iratokba betekinteni, továbbá a szükséges okmányokról hitelesített másolatot vagy kivonatot kérni.

(16) Az Alapokmányban meghatározott cél megvalósításának veszélyeztetése esetén a Kincstár csak a kötelezettségvállalásra jogosult külön rendelkezésének megfelelően fogad be további szerződéseket és rendelkezik annak pénzügyi teljesítéséről.

(17)⁸³ Az átutalási megbízás benyújtójának az átutalási megbízás közlemény rovatában a 24. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl nyilatkoznia kell arról, hogy a kifizetésre kerülő összeg

(18)⁸⁴ A (17) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat tétele esetén az átutalási megbízás közlemény rovatában a nyilatkozat mellett a kifizetés kedvezményezettjének adóazonosító számát is fel kell tüntetni. A nyilatkozatot, továbbá az adóazonosító szám közlését a Kincstár által kiadott tájékoztatóban meghatározott jelölés alkalmazásával kell megtenni. Nyilatkozat hiányában, vagy – a (17) bekezdés a) pontja szerinti esetben – adóazonosító számot nem tartalmazó nyilatkozat esetén a Kincstár az átutalási megbízás teljesítését visszautasítja.

(19)⁸⁵ A (17) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Kincstár az átutalási megbízást

56. § (1) A feladatok lebonyolításáról beszámolót kell készíteni.

(2) A költségvetési évhez kapcsolódóan a fejezetet irányító szerv a feladatfinanszírozási körébe tartozó előirányzatainak teljesüléséről az éves zárszámadás keretében köteles teljes körű beszámolót készíteni. Ehhez a Kincstár biztosítja az előirányzat-módosítással átcsoportosított előirányzatok pénzügyi teljesítési adatait is. A beszámolóban a pénzügyi teljesítés adatain túl a szakmai célok és a nevesített feladatok megvalósulását is értékelni kell.

(3) Az elsődleges elszámolást készítő költségvetési szervnek a költségvetési év végén a részére az előirányzat-átcsoportosítással átadott, feladatfinanszírozási körbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználásáról és a megvalósított célról szöveges értékelést kell készítenie, és azt megküldenie a fejezetet irányító szerv vezetőjének.

(4) A fejezetet irányító szerv a feladathoz tartozó valamennyi részfeladat lezárását követő 30 napon belül köteles értesíteni a Kincstárt. A feladat lezárását követően a fel nem használt előirányzat önrevízió keretében az előirányzat-maradvány elszámolása során befizetésre kerül.

(5) A feladat, részfeladat megvalósítója köteles az egyes részfeladat befejezéséről 30 napon belül a fejezetet irányító szervet és a Kincstárt egyidejűleg értesíteni. A fejezetet irányító szerv a részfeladat lezárásáról

(6) A részfeladat akkor tekintendő befejezettnek, ha a részfeladat megvalósítása során keletkezett összes fizetési kötelezettség ellenértékét a FEFK, BEFK számla terhére elszámolták.

57. § (1)⁸⁶ A költségvetési szervek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok, a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok és kezelői, továbbá az államháztartás alrendszereinek költségvetéséből támogatásban részesített államháztartáson kívüli szervezetek adminisztratív (azonosító) jellegű adatairól a Nemzetgazdasági Minisztérium nyilvántartásokat vezet.

(2)⁸⁷ A költségvetési szerveket, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait és az elkülönített állami pénzalapokat, a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatokat és kezelőit – a helyi és települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat és költségvetési szerveiket kivéve – az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon államháztartási egyedi azonosító számmal kell ellátni.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartások az államháztartás költségvetési kapcsolatainak lebonyolítását, az ehhez kapcsolódó követelések és tartozások folyamatos regisztrálását szolgálják.

58. § (1)⁸⁸ Az Igazgatóság valamennyi számlatulajdonost – a 4. § (1) bekezdés q) pontja szerinti számla esetén a fejezetet irányító szervet is – a számlán történt terhelésről, illetve jóváírásról írásban vagy elektronikus formában összevont és tételes számlakivonattal értesíti. Minden olyan kincstári (banki) munkanapról számlakivonatot kell készíteni és azt a számlatulajdonos részére továbbítani, amelyen a számlán pénzforgalmi vagy pénzforgalom nélküli tranzakció történt. Az összevont számlakivonat tartalmazza a könyvelési nap dátumát, a számla tárgynapi nyitóegyenlegét, a számlán az összevont terhelt forgalmat, az összevont jóváírt forgalmat, a záróegyenleget, a forgalmi tételek darabszámát, valamint a kivonatsorszámot. A tételes számlakivonat a terhelési és jóváírási tételeket darabonkénti részletezésben tartalmazza. A számlakivonat – beleértve a pénzforgalom nélküli tranzakciók adatait is – számviteli bizonylatnak minősül.

(2) A Kincstár a visszautasított megbízásokról, valamint a pénzforgalommal nem járó tételekről, a saját hatáskörű és a feladatfinanszírozással kapcsolatos előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról, a nyilvántartásba vett kötelezettségvállalásokról, a halmozott tartozik és követel forgalomról kiemelt előirányzatonként, és a kiadási előirányzatok szabad kereteiről is tájékoztatja ügyfeleit a számlakivonatban.

(3) Az Ámr. 218. §-ában előírt egyeztetés során a Kincstár részére benyújtott, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó pénzforgalommal nem járó rendezési tételekről, valamint ennek eredményeként a korrigált tárgyévet megelőző évi halmozott tartozik, követel forgalomról kiemelt előirányzatonként, és a tárgyévet megelőző évi kiadási előirányzatok korrigált szabad kereteiről számlakivonatban tájékoztatja ügyfeleit a Kincstár.

(4) A Kincstár honlapján havonta, számlánként külön-külön tájékoztatja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok kezelőit a számla tárgyhavi összes kiadási és összes bevételi forgalmáról a 35. számú mellékletben meghatározott formában.

(5) Az Ámr. 202. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettséget a Kincstár a 36–37. számú melléklet, az elkülönített állami pénzalapokra vonatkozóan pedig a 38–43. számú melléklet szerinti tartalommal és formában készíti el.

(6)⁸⁹ Az Ámr. 204. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettséget a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői a 44–45. számú melléklet szerinti tartalommal és formában teljesítik. Amennyiben az elszámolások közötti időbeli különbséget is figyelembe véve az eltérések tartósan és jelentős mértékben fennállnak, a Kincstár kezdeményezésére a társadalombiztosítás pénzügyi alapjának kezelője soron kívül köteles az adatokat felülvizsgálni és tájékoztatni az irányító szervet, a Nemzetgazdasági Minisztériumot és a Kincstárat a rendezés módjáról és időpontjáról.

(7)⁹⁰ A Kincstár a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai napi és halmozott pénzforgalmi adatainak teljesítéséről – a KTK csoportok költségvetési jogcímek szerinti alkalmas tagolásával – napi rendszerességgel, elektronikus formában tájékoztatja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelőit. A Nemzetgazdasági Minisztérium részére az adatszolgáltatást a Kincstár – összefoglaló gyorsjelentés keretében – naponta, elektronikus formában teljesíti.

(8)⁹¹ A Kincstár a területfejlesztési tanácsok pénzforgalmi számláiról havonta tájékoztatást ad a területfejlesztésért felelős minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium számára.

59. § (1) A központi költségvetési szerv irányító szerve, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek intézményi, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését az „A) Intézményi költségvetés” megnevezésű nyomtatványgarnitúra e rendelet 46. számú mellékletében meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével készítik el és elektronikus úton is benyújtják.

(2)⁹² A központi kezelésű előirányzat kezelője az előirányzat elemi költségvetését a Nemzetgazdasági Minisztérium által meghatározott űrlapok kitöltésével készíti el és elektronikus úton is benyújtja.

(3)⁹³ A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői az általuk kezelt alap költségvetését a „D) Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási költségvetése”, az alapok költségvetését, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek elemi költségvetését együttesen tartalmazó konszolidált költségvetését a „G) Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált költségvetése (alaponként)”, továbbá a két alap konszolidált költségvetését – a halmozódások kiszűrésével – a „H) Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált költségvetése” megnevezésű nyomtatványgarnitúrák Nemzetgazdasági Minisztérium által meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével készítik el és elektronikus úton is benyújtják.

(4)⁹⁴ Az elkülönített állami pénzalap kezelője az alap költségvetését az „E) Elkülönített állami pénzalap költségvetése” megnevezésű nyomtatványgarnitúra Nemzetgazdasági Minisztérium által meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével készíti el és elektronikus úton is benyújtja.

(5) Az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat költségvetését – beleértve a körjegyzőségen kívüli önkormányzati hivatal elemi költségvetését és a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat költségvetését is – a „B) Önkormányzati költségvetés” megnevezésű nyomtatványgarnitúra e rendelet 46. számú mellékletében meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével készíti el és elektronikus úton is benyújtja.

(6) A helyi önkormányzat, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének, valamint a helyi önkormányzatok társulásainak irányítása alá tartozó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv – kivéve a körjegyzőségen kívüli önkormányzati hivatal –, továbbá a jogi személyiségű társulások és a területfejlesztési tanácsok költségvetését a „C) Önkormányzati intézményi költségvetés” megnevezésű nyomtatványgarnitúra e rendelet 46. számú mellékletében meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével készíti el és elektronikus úton is benyújtja.

(7) A többcélú kistérségi társulás munkaszervezete a többcélú kistérségi társulás költségvetését – beleértve a munkaszervezet elemi költségvetését is – az „I) Többcélú Kistérségi Társulási Költségvetés” megnevezésű nyomtatványgarnitúra e rendelet 46. számú mellékletében meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével készíti el és elektronikus úton is benyújtja.

(8) A jogi személyiségű társulás, valamint ezen társulás és az intézményi társulás irányítása alá tartozó költségvetési szerv elemi költségvetése a társulási megállapodásban meghatározott, amennyiben erről a társulási megállapodásban nem rendelkeztek a társulásban megvalósuló feladat ellátását végző költségvetési szerv székhelye szerinti önkormányzat költségvetésébe épül be, ezen önkormányzat pénzügyi körzet kódja szerint.

(9) A megyei önkormányzati hivatalok, a polgármesteri hivatalok elemi költségvetésüket, adatszolgáltatásukat – amely magába foglalja a helyi önkormányzat költségvetési szervein kívül ellátott feladatainak adatait is – az önkormányzat törzsszáma alatt teljesítik.

(10) Az országos kisebbségi önkormányzat költségvetését – beleértve irányítása alá tartozó költségvetési szerv elemi költségvetését is – a „J) Országos kisebbségi önkormányzati és intézményi költségvetés” megnevezésű nyomtatványgarnitúra e rendelet 46. számú mellékletében meghatározott űrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével készíti el és elektronikus úton is benyújtja.

(11)⁹⁵ A nyomtatványgarnitúrák, a számítástechnikai programok és az adatközlés módjának közreadásáról a Nemzetgazdasági Minisztérium legkésőbb január 31-ig gondoskodik.

(12)⁹⁶ A nyomtatványgarnitúrákat és a költségvetési szervek részletes költségvetési előirányzatainak összeállítására szolgáló tájékoztatót a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján teszi közzé.

(13) Az Ámr. 205. §-ának (1)–(2) bekezdésben foglalt időközi költségvetési jelentés szerkezete megegyezik az e rendelet 46. számú mellékletében foglalt 80. számú Önkormányzati költségvetési jelentés űrlap szerkezetével.

60. § (1)⁹⁷ A központi és a társadalombiztosítási költségvetési szervek előirányzatai és a fejezeti kezelésű előirányzatok várható alakulásáról az irányító szerv – az Ámr. 109. § (5) és (6) bekezdése szerinti fejezeti kezelésű előirányzatok esetén a kezelő szerv előzetes adatszolgáltatása alapján – az államháztartásért felelős miniszternek adatot szolgáltat a 47. számú melléklet szerinti tartalommal minden hónap 8. napjáig.

(2) Az Áht. 12/C. §-ának (3)–(4) bekezdése szerinti adatszolgáltatást a fejezetet irányító szerv kötelezettségvállalásonként és összesítve elektronikus úton teljesíti, melynek módját a Kincstár tájékoztatóban teszi közzé.

61. §⁹⁸ (1) A vagyonkezelő szervezet az állami vagyon kezelésével kapcsolatos valamennyi számlájának pénzforgalmáról havi jelentést nyújt be a tárgyhót követő hónap 10. napjáig az államháztartásért felelős miniszternek és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek. Az adatszolgáltatás részletes tartalmát az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatóban állapítja meg.

(2) A vagyonkezelő szervezet az állami vagyonnal kapcsolatos központosított bevételek és kiadások várható alakulásának havi ütemezéséről elektronikus úton adatot szolgáltat a (3) bekezdés szerinti tartalommal minden hónap 7. napjáig az államháztartásért felelős miniszternek és a fejezetet irányító szervnek.

(3) Az adatszolgáltatásnak ki kell terjednie

62. §⁹⁹ Az MVH az általa kezelt Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, illetve Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és nemzeti forrásokból finanszírozott támogatások és intézkedések pénzforgalmi adatairól – a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen megállapított tartalommal – havi jelentést szolgáltat a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig. Az MVH a jelentést egyidejűleg köteles megküldeni a Vidékfejlesztési Minisztérium részére is.

63. § Az Ámr. 234. §-a szerinti adatszolgáltatást a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv az általa elismert, lejárt tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta, az e rendelet 48. számú melléklete szerinti formában és adattartalommal, a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhó utolsó munkanapjáig a Kincstár és a fejezetet irányító szerv részére teljesíti.

64. § (1)¹⁰⁰ Az Ámr. 235. §-a szerinti bejelentést az e rendelet 49. számú mellékletében meghatározott formában, elektronikus úton kell eljuttatni a Kincstárhoz. Az Ámr. 109. § (6) bekezdése szerinti esetben a fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egységeként működő szakigazgatási szerv a bejelentést az érintett fejezeti kezelésű előirányzat fejezetet irányító szervének is megküldi.

(2) A bejelentő azonosítása a Kincstár által kiadott hozzáférési jogosultság alapján történik.

(3)¹⁰¹ Ha a bejelentett kötelezettségvállalásban változás történik, a költségvetési szerv vagy a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve az 50. számú, illetve az 51. számú melléklet szerinti formában köteles azt bejelenteni az (1) bekezdésben foglaltak szerint, legkésőbb a kifizetést megelőző 10. munkanapig.

(4)¹⁰² A Kincstár a kiemelt előirányzati szabad keret rendelkezésre állása esetén a kötelezettségvállalást befogadja, visszaigazolja, a kötelezettségvállalást nyilvántartásba veszi és a kötelezettségvállalásnak megfelelő kiemelt kiadási előirányzaton az előirányzati szabad keretből a kötelezettségvállalás összegét leköti. Amennyiben nem áll rendelkezésre a megfelelő kiemelt előirányzati szabad keret, a Kincstár erről a Nemzetgazdasági Minisztériumot, az irányító szervet és a bejelentés benyújtóját tájékoztatja.

(5)¹⁰³ Az Ámr. 235. §-a szerinti előirányzatok terhére történő kiadások teljesítésekor – a Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez előirányzat kivételével – a Kincstár megvizsgálja az előzetes bejelentés meglétét, amennyiben a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a bejelentést elmulasztotta, a Kincstár a fizetési megbízás teljesítését – a bejelentés pótlásáig – megtagadja.

(6)¹⁰⁴ A Kincstár az általa nyilvántartott kötelezettségvállalásokról és az erre történt teljesítésekről az 58. § (1) bekezdés szerinti számlakivonatban értesíti a kötelezettségvállalások bejelentőit, továbbá havonta adatszolgáltatást teljesít – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – a honlapján az államháztartásért felelős miniszter, a kötelezettségvállaló költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve és az irányító szerv részére.

65. § (1) A központi és a társadalombiztosítási költségvetési szervek – a Honvédelmi Minisztérium és a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok kivételével – személyi juttatásai és járulékai nettó finanszírozásához szükséges információkhoz az Ámr. 180. §-ának (8) bekezdésben meghatározott módon adatot szolgáltatnak minden hónap 16-ig a Kincstár részére. Az adatszolgáltatást a Kincstár számfejtési körébe tartozó központi költségvetési szervek esetében a központosított illetményszámfejtő hely végzi.

(2) Az adatközlés költségvetési szerv hibájából történő elmulasztása esetén a Kincstár az előirányzat-felhasználási keret megnyitást felfüggeszti, az előirányzat-felhasználási keretszámla terhére benyújtott fizetési megbízásokat – az adatszolgáltatás pótlásáig – nem teljesíti.

66. § (1) A központi költségvetési szervek, valamint a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása hatálya alá tartozó, a központosított illetményszámfejtés rendszerét igénylő helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás és az irányításuk alá tartozó költségvetési szerv esetén az Igazgatóság teljesíti a biztosítottak bejelentését a (3)–(7) bekezdésben előírt adatszolgáltatás alapján.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkáltató és kifizető a biztosítás kezdetére, szünetelésére és megszűnésére vonatkozó adatokat a Kincstár által rendelkezésre bocsátott programmal, elektronikus úton, illetve ezen lehetőségek hiányában az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti az Igazgatóság felé. Saját program alkalmazása esetén az adatszolgáltatást a Kincstár által megadott adatszerkezetben kell teljesíteni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szervezet az elektronikus adatszolgáltatás mellékleteként fax útján aláírással és pecséttel ellátott összevont kísérőjegyzéket küld az általa bejelentett adatokról.

(4) Az Igazgatóság felé az adatszolgáltatást

(5) Ha a bejelentett biztosítási jogviszonyban változás következik be, vagy a jogviszony nem jön létre, akkor az adatváltozásra, illetve törlésre vonatkozó adatközlést a tudomásra jutás napján kell teljesíteni.

(6) Az adatszolgáltatás hibás, hiányos vagy késedelmes teljesítésével járó jogkövetkezmények a munkáltatót, kifizetőt terhelik. Ezzel összefüggésben az adatszolgáltató megtéríti a Kincstárnak azt az összeget, amelyet az adóhatóság mulasztási bírságként kiszabott, és a Kincstár megfizetett.

(7) Az Art. 16. §-ának (4) bekezdésében meghatározott bejelentést az Art. 16. §-ának (7) bekezdése hatálya alá tartozó költségvetési szervek az Art. 16. §-a (4) bekezdésének a)–b) pontjában előírt határidőre teljesítik az elsőfokú állami adóhatóságnak.

67. § Az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bevallási kötelezettséget a tárgyhónapot követő hónap 20-ig:

68. § A munkáltatói adómegállapítás személyi jövedelemadó törvényben meghatározott feltételeinek megfelelő magánszemély jövedelemadóját – ha adókötelezettségének nem önállóan, vagy egyszerűsített bevallás választásával kíván eleget tenni – az adóévet követő év január 31. napjáig tett, munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozata alapján a központosított illetményszámfejtésről szóló 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet 2. §-ának hatálya alá tartozó szervek május 20. napjáig állapítják meg.

69. § (1)¹⁰⁶ A különféle nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő kiadásokról és forrásokról az 52. számú melléklet szerinti, illetve a nemzetközi pénzügyi intézmények által megkívánt formában és tartalommal a hitel- vagy segélyprogramban érintett minisztériumoknak, illetve más költségvetési szerveknek – beleértve azok előkészítését is – adatszolgáltatást kell teljesíteni és megküldeni a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a KPSZE vagy az illetékes fejezeti Végrehajtó Egység részére.

(2) Az adatszolgáltatást a tárgyév eredeti előirányzatairól január 20-ig, a teljesítésről a tárgyévet követő év február 28-ig kell teljesíteni.

70. § Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a kincstári rendszer működésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről szóló 36/1999. (XII. 27.) PM rendelet.

71. §¹⁰⁷

72. § (1) A korábban nem feladatfinanszírozási körbe vont fejezeti kezelésű előirányzatok maradványait – amennyiben az előirányzat a tárgyévben feladatfinanszírozási körbe tartozik – a tárgyévi előirányzattal azonos szabályok szerint kell felhasználni.

(2)¹⁰⁸ Az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatóban teszi közzé

(3) A Kincstár elnöke tájékoztatóban teszi közzé