2009. évi XLVII. törvény
2009. évi XLVII. törvény
a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról1
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Alapvető rendelkezések
1. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások hatósági nyilvántartások. A bűnügyi nyilvántartások az azokban kezelt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartások.
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások törvényességi felügyeletét a legfőbb ügyész látja el.
(3)2 Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági nyilvántartások vezetésére és az azokhoz kapcsolódó hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
Értelmező rendelkezések
2. § E törvény alkalmazásában
a)3 belső azonosító kód: az e törvény alapján rögzített ujj- és tenyérnyomat, valamint DNS-profil meghatározására alkalmas anyaghoz hozzárendelt alfanumerikus azonosító, amelynek célja, hogy tájékoztatást nyújtson arról, hogy a minta levétele megtörtént;
b) bűnügyi nyilvántartó szerv: a bűnügyi nyilvántartási rendszer, valamint az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásának vezetéséért felelős, a Kormány által kijelölt központi közigazgatási szerv;
c) daktiloszkópiai nyilvántartás: ujj- és tenyérnyomtöredéket, valamint ujj- és tenyérnyomatot (a továbbiakban együtt: ujj- és tenyérnyomat) tartalmazó nyilvántartás;
d) DNS-elemzés: a DNS-profil meghatározásának folyamata;
e) DNS-profil: a dezoxiribonukleinsav-molekula meghatározott szakaszainak vizsgálata alapján képzett alfanumerikus adatsor;
f) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
g) ellenszegülés: a mintaadásra kötelezett személynek az a célzatos cselekvése, magatartása, amely a mintavétel megkezdését, folytatását, annak előírások szerinti végrehajtását akadályozza;
h) érintett: az a természetes személy, akinek az adatai az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásban szerepelnek;
i) harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam;
j) kapcsolati kód: a bűnügyi nyilvántartó szerv által képzett olyan alfanumerikus azonosító, amelynek célja az érintett személyazonosító adatainak hozzárendelése a bűnügyi nyilvántartásokban vagy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adataihoz;
k) minta: a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített vagy az e törvény alapján mintaadásra kötelezett természetes személytől származó ujj- és tenyérnyomat, valamint DNS-profil meghatározására alkalmas anyag;
l) szakértői nyilvántartó szerv: a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásának vezetéséért felelős, a Kormány által kijelölt szerv;
m) szakrendszeri azonosító kód: a szakértői nyilvántartó szerv által a DNS-profilhoz, valamint az ujj- és tenyérnyomathoz hozzárendelt egyedi alfanumerikus azonosító;
n) szájnyálkahártya-törlet: a szájüreg belső felületéről, annak sérelme nélkül, steril gézzel vagy más, az egészségügyben használatos hordozóval letörölt anyag;
o) testi kényszer: megfogás, lefogás, valamint testi erővel valamely cselekvés, magatartás abbahagyására vagy a mintavétel tűrésére kényszerítés.
2/A. §4 (1) E törvény alkalmazásában harmadik országbeli állampolgár az a személy, aki nem az Európai Unió tagállamának állampolgára, a hontalan személy és az a személy, akinek az állampolgársága nem ismert.
(2) A harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell a magyar állampolgár és az Európai Unió valamely más tagállamának állampolgára esetében is, ha többes állampolgárként egyben harmadik országbeli állampolgár is.
A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER
A bűnügyi nyilvántartási rendszer tagozódása
3. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszer
a) a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából, valamint
b) a bűnügyi nyilvántartásokból
áll.
(2)5 A bűnügyi nyilvántartási rendszerben az adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv kezeli, a bűnügyi nyilvántartási rendszerből adatot továbbít, valamint a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokról e törvény szerinti hatósági bizonyítványt állít ki. A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg kivéve, ha e korlátozás alól a bűnügyi nyilvántartó szerv irányítására kijelölt miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad.
A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása
4. § (1) A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja
a) a bűnügyi nyilvántartásokban, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő adatok tekintetében az érintett, valamint
b) a büntetés-végrehajtási intézetbe és a rendőrségi fogdába befogadás során a befogadott személyek
azonosítása.
(2) A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása tartalmazza
a) az érintett
aa) családi és utónevét,
ab)6 születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevét,
ac) nemét,
ad) születési helyét és idejét,
ae)7 anyja születési családi és utónevét, továbbá annak megváltoztatása esetén anyja előző születési családi és utónevét,
af) személyi azonosítóját,
ag) előző családi és utónevét,
ah)8 állampolgárságait, előző állampolgárságait, illetve ha állampolgársága nem ismert, vagy hontalan, ezt a tényt, valamint
ai)9 lakcímét, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímét (a továbbiakban együtt: személyazonosító adatok),
b)10 az érintett
ba) arcképmását, ha a nyilvántartásba vétel e törvényben meghatározott feltételei fennállnak, valamint
bb) szemből készített arcképmásához rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot (a továbbiakban: technikai kapcsoló szám),
c)11 a kapcsolati kódot,
d) a halál tényét és időpontját,
e)12 a belső azonosító kódot,
f)13 a szakrendszeri azonosító kódot, valamint
g)14 azt a tényt, hogy a DNS-profil-nyilvántartásban szerepel-e az érintetthez tartozó kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profil.
(3)15 A bűnügyi nyilvántartó szerv
a) a (2) bekezdés a) pontjában és b) pont ba) alpontjában meghatározott adatok nyilvántartásba vételével egyidejűleg kapcsolati kódot képez,
b) a (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott adatok közül a szemből készített arcképmáshoz a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg technikai kapcsoló számot rendel.
(4)16
(5)17
4/A. §18 (1)19 Ha a bűnügyi nyilvántartási rendszer részére történő adatközlés alapján megállapítható, hogy olyan bűncselekmény miatt indult vagy folyik az érintettel szemben eljárás, illetve olyan jogerős ügydöntő határozatot hoztak vele szemben, amely miatt ujj- és tenyérnyomat, illetve DNS-profil nyilvántartásba vétele érdekében mintavételnek van helye, a bűnügyi nyilvántartó szerv
a) az ujj- és tenyérnyomat, illetve a DNS-profil nyilvántartásba vétele szükségességének tényéről,
b) az érintett
ba) családi és utónevéről,
bb) születési családi és utónevéről, továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevéről,
bc) neméről,
bd) születési helyéről és idejéről,
be) anyja születési családi és utónevéről, továbbá annak megváltoztatása esetén anyja előző születési családi és utónevéről,
c) a büntetőüggyel kapcsolatban
ca) folyamatban lévő büntetőeljárás esetén az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezéséről, a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megalapozott gyanú szerinti megnevezéséről és a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti minősítéséről, a megalapozott gyanú közlésének időpontjáról, valamint a büntetőügy iktatószámáról, vagy
cb)20 jogerős, bűnösséget megállapító ügydöntő határozat esetén az első-, másod- és harmadfokon, valamint a perújítás, a felülvizsgálat, továbbá a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat során eljárt bíróság megnevezéséről, határozatának számáról és keltéről, a határozat jogerőre emelkedésének napjáról, a jogerős ügydöntő határozatban a bíróság által megállapított bűncselekmény megnevezéséről és a bűncselekménynek az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítéséről,
d) a kapcsolati kódról, és
e) ha rendelkezésre áll, a belső azonosító kódról
elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével haladéktalanul tájékoztatja a szakértői nyilvántartó szervet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adattovábbítás célja, hogy a szakértői nyilvántartó szerv a szakrendszeri azonosító kód hozzárendelése során ellenőrizhesse, hogy a mintaadásra kötelezett személyhez tartozó mintát a mintaadási kötelezettséget megalapozó büntetőügyben vették-e le.
(3) Ha a szakértői nyilvántartó szerv az ujj- és tenyérnyomathoz vagy a DNS-profilhoz szakrendszeri azonosító kódot rendel, azt elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével haladéktalanul megküldi a bűnügyi nyilvántartó szervnek, és ezzel egyidejűleg az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatokat törli.
(4) Ha a szakértői nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartó szervnek DNS-profilhoz rendelt szakrendszeri azonosító kódot küld és megállapítja, hogy a DNS-profil-nyilvántartás az érintetthez tartozó kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profilt már tartalmaz, a 4. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott tényről elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével haladéktalanul tájékoztatja a bűnügyi nyilvántartó szervet.
4/B. §21 (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában szereplő adatokat a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel addig kezeli, amíg az érintett adatai a bűnügyi nyilvántartásokban szerepelnek.
(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv az ujj- és tenyérnyomathoz tartozó belső azonosító kódot, illetve szakrendszeri azonosító kódot – függetlenül attól, hogy mely büntetőügyben vették le az ezekhez tartozó mintát – addig kezeli, amíg az érintettről a bűnügyi nyilvántartásokban olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kezel adatot, amely esetében fennállnak az ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásba vételének és a daktiloszkópiai nyilvántartásban történő nyilvántartásának a feltételei.
(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv a DNS-profilhoz tartozó belső azonosító kódot, illetve szakrendszeri azonosító kódot – függetlenül attól, hogy mely büntetőügyben vették le az ezekhez tartozó mintát – addig kezeli, amíg az érintettről a bűnügyi nyilvántartásokban olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kezel adatot, amely esetében fennállnak a DNS-profil nyilvántartásba vételének és a DNS-profil-nyilvántartásban történő nyilvántartásának a feltételei.
4/C. §22 (1) Ha a bűnügyi nyilvántartási rendszer részére a 6. § (3) és (4) bekezdése szerinti adatközlés érkezik, a bűnügyi nyilvántartó szerv az adatok nyilvántartásba vételével egyidejűleg az érintett arcképmásai közül a szemből készített arcképmáshoz technikai kapcsoló számot rendel.
(2)23 A bűnügyi nyilvántartó szerv az érintett szemből készített arcképmását, az (1) bekezdés szerint képzett technikai kapcsoló számot, valamint az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott metaadatokat (a továbbiakban: metaadat) arckép profil képzése, valamint az arckép profil, a technikai kapcsoló szám és a metaadatok nyilvántartásba vétele céljából, elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével haladéktalanul megküldi az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért felelős központi államigazgatási szervnek.
(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv az érintett arcképmásának a 4/B. § (1) bekezdés szerinti törlésével egyidejűleg elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével megküldi az (1) bekezdés szerint képzett technikai kapcsoló számot az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért felelős központi államigazgatási szervnek az érintett szemből készített arcképmásának és az ahhoz rendelt technikai kapcsoló számnak, valamint a metaadatnak az arcképelemzési nyilvántartásból való törlése céljából.
(4)24
5. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv az érintett személyazonosító adatait bejegyzéskor, a nyilvántartások adatainak módosításakor vagy javításakor, valamint az adatigénylés alapján vagy a kérelmező saját adatairól történő adattovábbítást megelőzően – a változások nyomon követése céljából – elektronikus úton egyedileg összehasonlítja
a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyek esetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve vagy
b) az idegenrendészeti nyilvántartások hatálya alá tartozó személyek esetében a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv
által kezelt adatokkal.
(1a)25 A bűnügyi nyilvántartó szerv az anyakönyvi eljárásról szóló törvény alapján a Kormány által rendeletben kijelölt anyakönyvi szerv által a névváltoztatással érintett, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás aktív nyilvántartásában nem szereplő személyek adatairól történt értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett személyazonosító adatait az értesítésben megküldött adatokkal.
(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv az összehasonlítást követően haladéktalanul gondoskodik a személyazonosító adatokban bekövetkező változásoknak a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában történő átvezetéséről.
(3)26 Az (1a) bekezdésben meghatározott összehasonlítást követően a bűnügyi nyilvántartó szerv a Kormány által rendeletben kijelölt anyakönyvi szerv értesítésében megküldött adatokat haladéktalanul törli, ha az érintett személyazonosító adatait a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában nem kezeli.
(4)27 Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv EGT-állam, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet tájékoztatása alapján arról értesül, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó érintett személyazonosító adatai a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában szereplő adatoktól eltérnek, akkor a személyazonosító adatok változását haladéktalanul átvezeti a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában.
6. § (1) A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában az érintett arcképmását nyilván kell tartani, ha
a)28 bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vonták, vagy
b)29 a bíróság vele szemben bűnösséget megállapító jogerős ügydöntő határozatot hozott.
(2)30 Nem kell nyilvántartani annak az arcképmását,
a) akivel szemben magánvádas eljárás indult, függetlenül attól, hogy az ügyészség átvette-e a vád képviseletét,
b) akivel szemben pótmagánvádas eljárás indult,
c) akinek katonai bűncselekménye miatt az ügyészség a feljelentést elutasította és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta, továbbá
d) akivel szemben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) CV/A. Fejezete szerinti eljárásban a vádindítványt nyújtottak be.
(3)31 Az érintett arcképmását az a nyomozó hatóság vagy ügyészség küldi meg a bűnügyi nyilvántartó szervnek, amelyik a megalapozott gyanút a gyanúsítottal közölte.
(4)32 A bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt személy arcképmását az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet az érintett befogadását követően megküldi a bűnügyi nyilvántartó szervnek.
A bűnügyi nyilvántartások közös szabályai
7. § E törvény alkalmazásában bűnügyi nyilvántartások:
a) a bűntettesek nyilvántartása,
b) a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása,
c)33 a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása, és
d)34 a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása.
e)35
8. § (1) A 7. §-ban meghatározott nyilvántartások egymással nem kapcsolhatók össze.
(2) Ha a 7. §-ban meghatározott nyilvántartások valamelyikében kezelt adatra vonatkozóan a nyilvántartás feltételei megszűnnek, az adatot a nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell.
(3) Ha az érintett adatait a bűnügyi nyilvántartások valamelyikéből e törvény szerint törlik, a törölt adatok közül azokat az adatokat, amelyeknek a 7. §-ban meghatározott másik nyilvántartásba való felvételéhez előírt feltételek bekövetkeztek, átmeneti adatállományba kell helyezni úgy, hogy azzal a nyilvántartással, amelyből az adatokat törölték, a kapcsolat ne legyen helyreállítható. A másik nyilvántartásba az adatokat az átmeneti adatállományból huszonnégy órán belül kell felvenni, és az adatfelvétellel egyidejűleg az átmeneti adatállományt törölni kell.
A bűntettesek nyilvántartása
9. § A bűntettesek nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja:
a)36 a büntetőügyben eljáró bíróság ügydöntő határozatában foglalt büntetés és intézkedés végrehajtásának elősegítése,
b) a büntetett előélet tényének igazolása
ba) bűnmegelőzési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási és nemzetbiztonsági érdekek védelme,
bb) az érintett jogai gyakorlásának elősegítése, valamint
bc) mások jogainak és biztonságának védelme
érdekében.
10. §37 A bűntettesek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ügydöntő határozatot hozott, és annak jogerőre emelkedése napján az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. alapján nem mentesült.
11. § (1) A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza
a) a kapcsolati kódot;
b)38
c)39 bűnösséget megállapító jogerős ügydöntő határozatban a bíróság által megállapított
ca) bűncselekmény megnevezését,
cb)40 bűncselekménynek az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,
cc) elkövetői és elkövetési alakzatot,
cd) bűncselekmény elkövetésének helyét, idejét,
ce)41 azt a tényt, hogy az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső vagy erőszakos többszörös visszaeső,
cf) azt a tényt, hogy a bűncselekményt az elítélt bűnszervezet tagjaként követte el;
d)42 az első-, másod- és harmadfokon, valamint a perújítás, a felülvizsgálat, továbbá a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat során eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;
e)43 a kiszabott büntetés nemét, mértékét és végrehajtási fokozatát (foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás vagy tevékenység megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői kategóriát, kitiltás esetén a település, országrész megnevezését, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a sportrendezvény, valamint a sportlétesítmény megnevezését); a kiszabott mellékbüntetés nemét és mértékét; a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját; a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját; a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén ennek tényét, a meghosszabbodott próbaidő tartamát és leteltének napját, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját; a javítóintézeti nevelés hátralévő részének szabadságvesztésre történő átváltoztatása esetén a javítóintézeti nevelést alkalmazó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;
f)44 a büntetés mellett alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, a korábban alkalmazott próbára bocsátás megszüntetése esetén a próbára bocsátást elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, jóvátételi munka helyett büntetés kiszabása esetén a jóvátételi munkát elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;
g) összbüntetésbe foglalás esetén az alapügyben eljárt bíróságok megnevezését, határozatuk számát, az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés végrehajtási fokozatát és mértékét;
h) közkegyelem vagy egyéni kegyelem alapján a bírósági határozatot érintő változásokat, az egyéni kegyelmi határozat számát és keltét;
i) a büntetés végrehajthatóságának elévülés okából történt megszűnését megállapító határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;
j) a törvényi mentesítés várható időpontját;
k)45 a külföldi ítélet elismerése, illetve – feltéve, hogy a bíróság a megfeleltetés során megállapította a bűncselekmény megnevezését és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését – az Európai Unió más tagállamában vagy a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában (a továbbiakban: Egyesült Királyság) magyar állampolgárral szemben hozott, bűnösséget megállapító jogerős ítélet (a továbbiakban együtt: tagállami ítélet) megfeleltetése esetén
ka) ennek tényét,
kb) a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság megnevezését,
kc) a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság által hozott határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját,
kd) a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott bűncselekmény megnevezését és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,
ke) a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartamát, továbbá a külföldön történt büntetés-végrehajtással kapcsolatos adatok közül a foganatba vétel időpontját, a feltételes szabadságra bocsátás napját, a büntetés vagy intézkedés kitöltésének időpontját, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját, a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetést kiszabó külföldi bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját,
kf) a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele esetén ennek tényét, az elismert vagy megfeleltetett és átvett szabadságvesztés időtartamát,
kg) a törvényi mentesítés várható időpontját;
l)46 a nyilvántartásba vételt követően lefolytatott egyszerűsített felülvizsgálati eljárás, különleges eljárás vagy a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) szerinti bírósági eljárás során hozott határozat tárgyát, számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;
m)47
(2) A büntetés-végrehajtási adatok közül a bűntettesek nyilvántartása tartalmazza
a)48 a szabadságvesztés vagy az elzárás előjegyzett kezdő napját, a befogadás napját, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása megkezdésének napját, a szabadságvesztés vagy az elzárás kitöltésének előjegyzett utolsó napját, a szabadságvesztés vagy az elzárás kitöltésének utolsó napját,
b)49 a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját vagy azt a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, a feltételes szabadság kezdőnapját és leteltének napját, a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját és az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, pártfogó felügyelet elrendelése esetén az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, a pártfogó felügyelet időtartamát,
c)50 a büntetés félbeszakítása esetén az engedélyező megnevezését, határozatának számát és keltét, a félbeszakítás kezdő napját, a félbeszakítás leteltének napját, a félbeszakítás meghosszabbítása esetén a meghosszabbítás leteltének napját, a jogellenesen büntetés-végrehajtási intézeten kívül töltött időtartam kezdőnapját és leteltének napját, a büntetés végrehajtása megszakításának kezdő és folytatásának kezdő napját,
d)51 a szabadon bocsátás és a büntetés-végrehajtási intézetből történő tényleges és végleges távozás napját,
e)52 a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás leteltének napját, továbbá a járművezetéstől eltiltás végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát.
12. § (1)53 A személyazonosító adatokat, a 11. § (1) bekezdés c)–g) és k) pontjában meghatározott adatokat, valamint azt a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a korábban engedélyezett feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt az eljárás befejeződött.
(1a)54 A korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén ennek tényét, a meghosszabbodott próbaidő tartamát és leteltének napját, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját [11. § (1) bekezdés e) pont] a büntetés-végrehajtási bíró közli, ha arra a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltozása miatt került sor.
(1b)55 Ha a 11. § (1) bekezdés k) pont ke) alpontjában meghatározott, a külföldi ítéletben vagy a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására vonatkozó adat nem áll az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság rendelkezésére, a bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését követően a külföldi hatóságtól adatközlés útján megkapott, illetve a külföldi hatóságtól származó, hiteles irattal igazolt végrehajtási adatokat bejegyzi a nyilvántartásba. Ha a foganatba vétel időpontja nem ismert, a külföldi ítélet vagy a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének a napját kell a foganatba vétel időpontjának tekinteni.
(2)56 A 11. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott adatokat az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(2a)57 A 11. § (1) bekezdés i) pontjában, valamint, ha az elítélt beszámítással kitöltötte a feltételes szabadságra bocsátáshoz szükséges időtartamot, feltételes szabadságra bocsátás esetén a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat a büntetés-végrehajtási bíró közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(3)58 A 11. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban, különleges eljárásban vagy a Bv. tv. szerinti bírósági eljárásban jogerős határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(4)59 A 11. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott adatokat, valamint ha a bíróság a bűnügyi nyilvántartó szervvel korábban nem közölte, a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját a büntetés-végrehajtási intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(5)60 A 11. § (2) bekezdés e) pontja szerinti járművezetéstől eltiltás leteltének napját, a végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát a közlekedési hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, ha a vezetői engedély visszavonásáról a közlekedési igazgatási hatóság intézkedett.
13. §61 (1) A bűntettesek nyilvántartásába felvett adatokat az érintett mentesítésének időpontjáig kell nyilvántartani.
(2)62 Ha a külföldi ítéletet elismerő vagy a tagállami ítélet megfeleltetését végző magyar bíróság által közölt, a 11. § (1) bekezdés k) pont kg) alpontja szerinti időpontig a külföldi ítélet vagy a tagállami ítélet végrehajtásával kapcsolatos adatokat beszerezni nem lehet, a bűnügyi nyilvántartó szerv a 11. § (1) bekezdés k) pont kg) alpontja szerinti időpontig tartja nyilván a bűntettesek nyilvántartásában a külföldi ítélettel vagy a tagállami ítélettel kapcsolatos adatokat.
(3)63 Ha a külföldi ítéletet elismerő vagy a tagállami ítélet megfeleltetését végző magyar bíróság nem közölte a 11. § (1) bekezdés k) pont kg) alpontja szerinti időpontot és a külföldi ítélet vagy a tagállami ítélet végrehajtásával kapcsolatos adatokat a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését követően beszerezni nem lehet, akkor a büntetés vagy az intézkedés – foganatba vétel napjától számított – teljes tartama lejáratának a napját kell a büntetés vagy intézkedés kitöltése utolsó napjának tekintetni.
A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása
14. § A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyekre vonatkozó adatok nyilvántartásának célja:
a)64 a büntetőügyben eljáró bíróság ügydöntő határozatában foglalt büntetés és intézkedés végrehajtásának elősegítése;
b) a hátrányos jogkövetkezmények végrehajtásának biztosítása
ba) bűnmegelőzési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási és nemzetbiztonsági érdekek védelme,
bb) az érintett jogai gyakorlásának elősegítése, valamint
bc) mások jogainak és biztonságának védelme
érdekében.
15. § A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,
a) akinek az adatait a bűntettesek nyilvántartásából a mentesítés folytán törölték,
b)65 akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ügydöntő határozatot hozott, és annak jogerőre emelkedésének napján mentesült,
c)66 akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ügydöntő határozatot hozott, de büntetés kiszabását mellőzte,
d)67 akivel szemben a bíróság megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka vagy kényszergyógykezelés intézkedést, illetve akivel szemben a bíróság terheltként elkobzás, vagyonelkobzás vagy elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedést alkalmazott, valamint
e)68 akivel szemben az ügyészség megrovást alkalmazott.
f)69
g)70
16. § (1) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza
a) a kapcsolati kódot;
b)71
c)72 a jogerős ügydöntő határozatban a bíróság által megállapított
ca) bűncselekmény megnevezését,
cb)73 bűncselekménynek az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,
cc) elkövetői és elkövetési alakzat megjelölését,
cd) bűncselekmény elkövetésének helyét, idejét,
ce)74 azt a tényt, hogy az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső vagy erőszakos többszörös visszaeső,
cf) azt a tényt, hogy a bűncselekményt az elítélt bűnszervezet tagjaként követte el;
d) a megrovást alkalmazó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;
e)75 az első-, másod- és harmadfokon, valamint a perújítás, a felülvizsgálat, továbbá a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat során eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;
f)76 a kiszabott büntetés nemét, mértékét és végrehajtási fokozatát (foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás vagy tevékenység megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői kategóriát, kitiltás esetén a település, országrész megnevezését, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a sportrendezvény, valamint a sportlétesítmény megnevezését), a kiszabott mellékbüntetés nemét és mértékét, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját; a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén ennek tényét, a meghosszabbodott próbaidő tartamát és leteltének napját, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;
g)77 az alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, a korábban alkalmazott próbára bocsátás megszüntetése vagy meghosszabbítása esetén a próbára bocsátást elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, a próbára bocsátás meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő lejáratának napját, jóvátételi munka helyett büntetés kiszabása esetén a jóvátételi munkát elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;
h) összbüntetésbe foglalás, valamint egységes intézkedés elrendelése esetén az alapügyben eljárt bíróságok megnevezését, határozatuk számát, az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés végrehajtási fokozatát és mértékét;
i) a büntetés végrehajthatóságának elévülés okából történt megszűnését megállapító határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének keltét;
j)78 a külföldi ítélet elismerése, illetve – feltéve, hogy a bíróság a megfeleltetés során megállapította a bűncselekmény megnevezését és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését – a tagállami ítélet megfeleltetése esetén
ja) ennek tényét,
jb) a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság megnevezését,
jc) a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar bíróság által hozott határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját,
jd) a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott bűncselekmény megnevezését, és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,
je) a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott büntetés vagy intézkedés tartamát, a büntetés vagy intézkedés kitöltésének időpontját, továbbá a szabadságvesztés esetében a külföldön történt büntetés-végrehajtással kapcsolatos adatok közül a foganatba vétel időpontját, a feltételes szabadságra bocsátás napját, a kitöltés időpontját, a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját,
jf) a kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele esetén ennek tényét, az elismert vagy megfeleltetett és átvett büntetés vagy intézkedés időtartamát;
k)79 a mentesítés, a nyilvántartásba felvétel időpontját, valamint a nyilvántartásból való törlés várható időpontját;
l)80 a nyilvántartásba vételt követően lefolytatott egyszerűsített felülvizsgálati eljárás, különleges eljárás vagy a Bv.tv. szerinti bírósági eljárás során hozott határozat tárgyát, számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját.
m)81
(2) A büntetés-végrehajtási adatok közül a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza
a)82 a szabadságvesztés vagy az elzárás előjegyzett kezdő napját, a befogadás napját, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása megkezdésének napját, a szabadságvesztés vagy az elzárás kitöltésének előjegyzett utolsó napját, a szabadságvesztés vagy az elzárás kitöltésének utolsó napját,
b)83 a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját vagy azt a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, a feltételes szabadság kezdőnapját és leteltének napját, a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját és az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, pártfogó felügyelet elrendelése esetén az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, a pártfogó felügyelet időtartamát,
c)84 a büntetés félbeszakítása esetén az engedélyező megnevezését, határozatának számát és keltét, a félbeszakítás kezdő napját, a félbeszakítás leteltének napját, a félbeszakítás meghosszabbítása esetén a meghosszabbítás leteltének napját, a jogellenesen büntetés-végrehajtási intézeten kívül töltött időtartam kezdőnapját és leteltének napját, a büntetés végrehajtása megszakításának kezdő és folytatásának kezdő napját,
d)85 a szabadon bocsátás és a büntetés-végrehajtási intézetből történő tényleges és végleges távozás napját,
e) a javítóintézeti nevelés megkezdésének napját,
f) a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás napját, az ideiglenes elbocsátás leteltének napját, az ideiglenes elbocsátás megszüntetésének tényét,
g) a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napját,
h)86 a közérdekű munka teljesítésének napját,
i)87 a pénzbüntetés teljesítésének napját,
j)88 a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés végrehajthatósága megszűnésének tényét, a végrehajthatóság megszűnését megállapító határozat számát és jogerőre emelkedésének a napját, az eljárt bíróság megnevezését, valamint a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés szabadságvesztésre, illetve a pénzbüntetés közérdekű munkára történő átváltoztatásáról szóló határozat számát és jogerőre emelkedésének napját, az eljárt bíróság megnevezését és az így kiszabott büntetés mértékét,
k)89 a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás leteltének napját, a járművezetéstől eltiltás végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát,
l)90 a jóvátételi munka igazolásának napját,
m)91 a kényszergyógykezelés megszüntetésének vagy megszűnésének napját.
17. § (1)92 A személyazonosító adatokat, a 16. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat, továbbá azt a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a korábban engedélyezett feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt az eljárás befejeződött.
(2) A 16. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adatokat a határozatot hozó ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(3) A 16. § (1) bekezdés e)–j) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt a határozat jogerőre emelkedett.
(3a)93 A korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén ennek tényét, a meghosszabbodott próbaidő tartamát és leteltének napját, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját [16. § (1) bekezdés f) pont] a büntetés-végrehajtási bíró közli, ha arra a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltozása miatt került sor.
(3b)94 Ha a 16. § (1) bekezdés j) pont je) alpontjában meghatározott, a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására vonatkozó adat nem áll az elismerő vagy a tagállami ítélet megfeleltetéséről szóló határozatot hozó magyar bíróság rendelkezésére, a bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését követően a külföldi hatóságtól adatközlés útján megkapott, illetve a külföldi hatóságtól származó, hiteles iratban található végrehajtási adatokat bejegyzi a nyilvántartásba. Ha a foganatba vétel időpontja nem ismert, a külföldi ítélet vagy a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének a napját kell a foganatba vétel időpontjának tekinteni.
(4)95 A 16. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban, különleges eljárásban vagy a Bv.tv. szerinti bírósági eljárásban jogerős határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(5)96 A 16. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott adatokat, valamint ha a bíróság a bűnügyi nyilvántartó szervvel korábban nem közölte, a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját a büntetés-végrehajtási intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(6) A 16. § (2) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott adatokat a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(6a)97 A 16. § (2) bekezdés h) pontjában meghatározott adatokat a pártfogó felügyelő közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(7)98 A 16. § (2) bekezdés i) pontja szerinti adatot a bíróság, a 16. § (2) bekezdés j) pontja szerinti adatokat a büntetés-végrehajtási bíró közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(7a)99 A 16. § (2) bekezdés k) pontja szerinti járművezetéstől eltiltás leteltének napját, a végrehajtást befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát a közlekedési hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, ha a vezetői engedély visszavonásáról a közlekedési igazgatási hatóság intézkedett.
(7b)100 A 16. § (2) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel,
(8)101 A 16. § (2) bekezdés m) pontjában meghatározott adatot az igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
18. § (1)102 A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén,
a) ha a büntetés határozott tartamú,
aa) öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
ab) öt évet meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, vagy
b) életfogytig tartó szabadságvesztés esetén az elítélt személy halálát követő tizenkét évig
kell nyilvántartani.
(2)103 A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott
a) elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, kiutasítás, lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése büntetés esetén a mentesítés beálltától,
b) foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a végrehajtás befejezésétől vagy a végrehajthatóság megszűnésétől
számított öt évig kell nyilvántartani.
(3)104 A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, de végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett
a) szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
b)105
kell nyilvántartani.
(4)106 A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett, a mellékbüntetésre vonatkozó adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott mellékbüntetés esetén a mellékbüntetés végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított öt évig kell nyilvántartani.
19. § (1) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek esetén
a) végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
b) a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a mentesítés beálltától számított öt évig
kell nyilvántartani.
(2)107 A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott
a) elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, kiutasítás, lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése büntetés esetén a mentesítés beálltától,
b) foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a végrehajtás befejezésétől vagy a végrehajthatóság megszűnésétől
számított három évig kell nyilvántartani.
(3)108 A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett, a mellékbüntetésre vonatkozó adatokat gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott mellékbüntetés esetén a mellékbüntetés végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított három évig kell nyilvántartani.
20. § A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat
a)109 megrovás alkalmazása esetén az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől, ügyészi megrovás esetén a határozat kihirdetésétől,
b) próbára bocsátás alkalmazása esetén a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől,
c)110 jóvátételi munka alkalmazása esetén a jóvátételi munka elvégzésének igazolásától,
d)111 kényszergyógykezelést megszüntető végzés, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének elrendelése esetén a jogerőre emelkedéstől,
e)112 javítóintézeti nevelés esetén az intézkedés végrehajtásának befejezésétől,
f)113 büntetés kiszabásának mellőzésével hozott, bűnösséget megállapító jogerős ügydöntő határozat esetén annak jogerőre emelkedésétől
számított három évig kell nyilvántartani.
20/A. §114 Ha a 16. § (1) bekezdés j) pont je) alpontjában meghatározott, a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott büntetés vagy intézkedés végrehajtására vonatkozó adatokat a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését követően beszerezni nem lehet, akkor a büntetés vagy az intézkedés – foganatba vétel napjától számított – teljes tartama lejáratának a napját kell a büntetés vagy intézkedés kitöltése utolsó napjának tekinteni. Ilyen esetben úgy kell tekinteni, hogy a 18–20. §-ban meghatározott időtartam az azt befolyásoló körülmény bekövetkezése nélkül telt el.
A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása
21. § A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja a büntetőeljárások gyors és hatékony lefolytatásának elősegítése, törvényességének biztosítása, továbbá az érintett és mások jogainak, biztonságának védelme.
22. § (1)115 A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak adatait kell nyilvántartani, akivel a büntetőeljárásban megalapozott gyanút közöltek.
(2)116 Nem kell nyilvántartani annak az adatait,
a) akivel szemben magánvádas eljárás indult, függetlenül attól, hogy az ügyészség átvette-e a vád képviseletét,
b) akivel szemben pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás,
c) akinek katonai bűncselekménye miatt az ügyészség a feljelentést elutasította és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta, továbbá
d) akivel szemben a Be. CV/A. Fejezete szerinti eljárásban vádindítványt nyújtottak be.
23. § A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza
a) a kapcsolati kódot;
b)117
c) a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megalapozott gyanú szerinti
ca)118 megnevezését, az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,
cb) elkövetési helyét, idejét;
d) a megalapozott gyanú közlésének időpontját;
e)119 a vádemelés időpontját, a vád tárgyává tett bűncselekmény megnevezését, az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését, a vádirat számát és keltét;
f)120 feltételes ügyészi felfüggesztés esetén a felfüggesztés tényét, okát, időtartamát, az erről szóló határozat számát és keltét;
g)121 az eljárás felfüggesztése esetén a felfüggesztés tényét, okát, időtartamát, az erről szóló határozat számát és keltét, valamint a felfüggesztett eljárás folytatásának időpontját;
h)122 a letartóztatás, a bűnügyi felügyelet, a távoltartás, az előzetes kényszergyógykezelés elrendelésének tényét, valamint azt a tényt, hogy a bíróság által megállapított óvadékot tettek le, bűnügyi felügyelet elrendelése esetén annak megjelölését, hogy a bíróság Be. 281. §-ában meghatározott mely magatartási szabályt írta elő, továbbá a kényszerintézkedés időtartamát, megszűnése vagy megszüntetése tényét, a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról, megszüntetéséről határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, illetve a kényszerintézkedés megszüntetéséről határozatot hozó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;
i)123 a büntetőügy iktatószámát;
j)124 a büntetőügyek egyesítésének, elkülönítésének, áttételének tényét, az erről szóló határozat számát és keltét;
k)125 az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezését;
l)126
24. § (1)127 A személyazonosító adatokat, valamint a 23. § c)–e) és i) pontjában meghatározott adatokat az a nyomozó hatóság vagy ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amelyik az érintettel szemben eljár.
(2) A 23. § f) pontjában meghatározott adatokat a határozatot hozó ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(3)128 A 23. § g) pontjában meghatározott adatokat az eljárás felfüggesztése esetén a határozatot hozó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(4)129 A személyazonosító adatokat, valamint a 23. § c), h) és i) pontjában meghatározott adatokat a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról, valamint megszüntetéséről határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(5)130 Ha a kényszerintézkedést az ügyészség szünteti meg, a személyazonosító adatokat, a 23. § c) és i) pontjában meghatározott adatokat, valamint a kényszerintézkedés megszüntetése tényét az erről határozatot hozó ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(6)131 A 23. § j) pontjában meghatározott adatokat a büntetőügyek egyesítéséről, elkülönítéséről vagy áttételéről határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(7)132 A büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel történő befejezésének időpontját a bíróság, az eljárás további jogorvoslattal nem támadható határozattal történő megszüntetésének időpontját a határozatot hozó nyomozó hatóság vagy ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
25. §133 A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat
a) a büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel történő befejezéséig,
b) az eljárás további jogorvoslattal nem támadható határozattal történő megszüntetéséig vagy
c) az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztése, illetve kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételre tekintettel történő felfüggesztése esetén a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvétel sikeres igazolására, illetve a tevékeny megbánásra tekintettel az eljárás további jogorvoslattal nem támadható határozattal történő megszüntetését követő három évig
kell nyilvántartani.
26. §134
27. §135
28. §136
29. §137
30. §138
A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása139
30/A. §140 A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének a célja a külföldre utazási korlátozás érvényesülésének az elősegítése, a külföldre utazási korlátozás ellenére történő külföldre utazások megelőzése.
30/B. §141 A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,
a)142 aki letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes végrehajtási letartóztatásban van, valamint aki előzetes kényszergyógykezelés alatt áll,
b)143 akivel szemben kiadatási bűnügyi felügyeletet, ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyeletet vagy ideiglenes átadási bűnügyi felügyeletet rendeltek el, illetve olyan bűnügyi felügyeletet vagy ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyeletet rendeltek el, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el,
c) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, illetve akinek felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtását utóbb elrendelték,
d) akivel szemben a bíróság felmentő ítélet mellett kényszergyógykezelést alkalmazott,
e) akinek a bíróság a javítóintézeti nevelését rendelte el, illetve akit javítóintézetből ideiglenesen elbocsátottak, valamint
f) akinek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján megtiltották Magyarország területének elhagyását és úti okmányának átadására kötelezték.
30/C. §144 A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza
a) a kapcsolati kódot,
b)145 az elrendelt kényszerintézkedés és egyéb korlátozás tényét, időtartamát, illetve megszűnése vagy megszüntetése tényét; valamint az egyéb korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi döntés szerinti új időtartamot; továbbá abban az esetben, ha a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet, az átadási letartóztatás, az ideiglenes átadási letartóztatás vagy az ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet azért szűnik meg, mert az érintettet Magyarország kiadta vagy átadta, az átadás tényét és időpontját,
c) a kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés tényét és mértékét, valamint a részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés tényét és végrehajtandó részének mértékét,
d) a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajtása elrendelésének, valamint a feltételes szabadság megszüntetésének a tényét és az ezáltal végrehajtandóvá vált szabadságvesztés mértékét,
e) az elrendelt kényszergyógykezelés tényét és amennyiben az határozott tartamú, a mértékét,
f) az elrendelt javítóintézeti nevelés tényét és mértékét,
g)146 a 30/B. § f) pontjában meghatározott esetben az egyéb korlátozás tényét, időtartamát, az egyéb korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi döntés szerinti új időtartamot, illetve megszüntetése tényét,
h) a kényszerintézkedést és egyéb korlátozást elrendelő határozat, a bűnösséget megállapító vagy a felmentő ítélet szerinti bűncselekmény
ha) megnevezését,
hb)147 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,
i) a határozattal és a határozatot hozó bírósággal kapcsolatban:
ia)148 a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról határozatot hozó, valamint az egyéb korlátozás elrendeléséről és az egyéb korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét,
ib)149 a szabadságvesztés büntetést kiszabó, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelő, illetve a kényszergyógykezelést, valamint a javítóintézeti nevelést és a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátást elrendelő első, másod- és harmadfokon, valamint a perújítás, a felülvizsgálat, továbbá a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat során eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját,
ic) a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának elévülés okából történt megszűnését megállapító határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját,
id)150 a 30/B. § f) pontjában meghatározott esetben az egyéb korlátozás elrendeléséről és az egyéb korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét,
j) a szabadságvesztés előjegyzett utolsó napját,
k) a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napját, a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás napját, az ideiglenes elbocsátás leteltének napját, valamint
l)151 annak tényét, hogy az arra jogosult szervek adatközlése szerint az érintett személy érvényes úti okmánnyal rendelkezik.
30/D. §152 (1)153 A személyazonosító adatokat, valamint a 30/C. § b)–f), h) pontjában, i) pont ia)–ic) alpontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely e törvény rendelkezései szerint
a) kényszerintézkedés elrendelése esetén a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába,
b) szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén a bűntettesek nyilvántartásába,
c) kényszergyógykezelés vagy javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába
teljesítendő adatközlésre köteles.
(1a)154 A 30/C. § l) pontjában meghatározott tényt
a) az (1) bekezdésében meghatározott bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, illetve
b) a bűnügyi nyilvántartó szerv az útiokmány-nyilvántartás adatai alapján automatikusan jegyzi be.
(2)155 A kiadatási letartóztatás, ideiglenes kiadatási letartóztatás, ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet, átadási letartóztatás, ideiglenes átadási letartóztatás, ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet, ideiglenes végrehajtási letartóztatás, valamint ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyelet elrendelésével kapcsolatos adatokat a határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(3)156 A kényszerintézkedés és egyéb korlátozás megszüntetését – a (3a) bekezdésében meghatározott kivétellel – a határozatot hozó bíróság vagy ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(3a)157 Ha a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet, az átadási letartóztatás, az ideiglenes átadási letartóztatás vagy az ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet azért szűnik meg, mert az érintettet Magyarország kiadta vagy átadta, az átadás időpontját a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(4) A 30/C. § j) pontjában meghatározott adatot a büntetés-végrehajtási intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(5) A 30/C. § k) pontjában meghatározott adatokat a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(6)158 A 30/B. § f) pontjában meghatározott esetben az egyéb korlátozással kapcsolatos adatokat, valamint a személyazonosító adatokat az egyéb korlátozást elrendelő bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(7) A bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába az adatokat
a)159 kényszerintézkedés esetén a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába,
b) szabadságvesztés büntetés esetén a bűntettesek nyilvántartásába,
c) kényszergyógykezelés és javítóintézeti nevelés esetén a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába
teljesítendő adatközlés alapján jegyzi be.
30/E. §160 A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat
a) a kényszerintézkedés és egyéb korlátozás megszűnéséig vagy megszüntetéséig,
b) a szabadságvesztés büntetés esetén a szabadságvesztés előjegyzett utolsó napjáig vagy a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának megszűnéséig,
c) a kényszergyógykezelés megszüntetéséig vagy határozott idejű kényszergyógykezelés esetén annak tartamáig, javítóintézeti nevelés esetén a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napjáig vagy az ideiglenes elbocsátás leteltének napjáig
kell nyilvántartani, és – amennyiben ilyen adattovábbítást kell teljesíteni –, akkor a 76. § (1a) bekezdésében meghatározott adattovábbítást követően haladéktalanul törölni kell.
AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAINAK BÍRÓSÁGAI ÁLTAL MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROKKAL SZEMBEN HOZOTT ÍTÉLETEK NYILVÁNTARTÁSA
31. §161 Az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában (a továbbiakban: tagállami ítéletek nyilvántartása) szereplő adatok kezelésének célja a tagállami ítéletekben foglalt adatoknak:
a) a tagállamok közötti – az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés keretében folytatott – kölcsönös cseréjének elősegítése,
b)162 az elítélttel szemben más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt folytatott büntetőeljárásban való figyelembevétele, illetve
c) a büntetett előélet igazolásának, illetve a hátrányos jogkövetkezmények végrehajtásának az elősegítése.
32. § A tagállami ítéletek nyilvántartásában annak a magyar állampolgárnak az adatait kell nyilvántartani, akinek bűnösségét az Európai Unió más tagállamának bírósága jogerősen megállapította.
33. § (1) A tagállami ítéletek nyilvántartása a tagállami ítéletben szereplő, az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött alábbi adatokat tartalmazza:
a) az érintett személyazonosító adatait,
b) az ítélet keltét, jogerőre emelkedésének időpontját, valamint az ítéletet hozó bíróság megnevezését,
c) az ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését, a bűncselekmény jogi minősítését, a bűncselekmény elkövetésének időpontját,
d) a büntetésekre, az intézkedésekre és azok végrehajtására vonatkozó adatokat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túl a tagállami ítéletek nyilvántartása – ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága azt a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldte – tartalmazza
a) az érintett szüleinek nevét,
b) az ítélet ügyiratszámát,
c) a bűncselekmény elkövetésének helyét,
d)163 az érintett külföldi személyi azonosítóját, ennek hiányában személyazonosító okmánya típusát és számát,
e) az érintett ujjnyomatát,
f) az érintett álnevét, továbbá
g)164 a törlés várható időpontját.
(3)165 Ha a magyar bíróság a tagállami ítélettel kapcsolatban a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti, a külföldi ítélet elismerésére irányuló eljárást, illetve az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti megfeleltetési eljárást folytatott le, a tagállami ítéletek nyilvántartása tartalmazza a tagállami ítélet elismeréséről, illetve megfeleltetéséről szóló határozatot hozó bíróság megnevezését, a határozat számát és keltét, valamint a határozat jogerőre emelkedésének napját.
33/A. §166 (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv az érintett személyazonosító adatait bejegyzéskor, a tagállami ítéletek nyilvántartása adatainak módosításakor vagy javításakor, valamint a kérelemre történő adattovábbítást megelőzően – a változások nyomon követése céljából – elektronikus úton egyedileg összehasonlítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve által kezelt adatokkal.
(2)167 A bűnügyi nyilvántartó szerv az anyakönyvi eljárásról szóló törvény alapján a Kormány által rendeletben kijelölt anyakönyvi szerv által a névváltoztatással érintett, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás aktív nyilvántartás hatálya alá nem tartozó személyek adatairól történt értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett személyazonosító adatait az értesítésben megküldött adatokkal.
(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv az összehasonlítást követően haladéktalanul átvezeti a személyazonosító adatokban bekövetkezett változást.
(4)168 A (2) bekezdésben meghatározott összehasonlítást követően a bűnügyi nyilvántartó szerv a Kormány által rendeletben kijelölt anyakönyvi szerv értesítésében megküldött adatokat haladéktalanul törli, ha az érintett adatait a tagállami ítéletek nyilvántartásában nem kezeli.
(5) Ha az elítélt személy személyazonossága az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldött személyazonosító adatok alapján kétséget kizáró módon nem állapítható meg, a bűnügyi nyilvántartó szerv – ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága erre vonatkozóan küldött adatot –
a) a 33. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve által továbbított, az érintett szüleinek nevére,
b) a 33. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott adatok alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve, a közúti közlekedési nyilvántartást kezelő nyilvántartó, vagy a központi útiokmány-nyilvántartást kezelő központi adatkezelő szerv által továbbított, az érintett személyazonosító okmánya típusára és számára
vonatkozó adatokkal való összehasonlítás útján állapítja meg az elítélt személy személyazonosságát.
(6) Ha az elítélt személy személyazonossága az (1)–(5) bekezdésben meghatározott módon kétséget kizáróan nem állapítható meg, és az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága a 33. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatot a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldte, a bűnügyi nyilvántartó szerv ezeket az adatokat megküldi a szakértői nyilvántartó szerv részére a 38. § b) vagy c) pont szerinti daktiloszkópiai nyilvántartásban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal való összehasonlítás céljából.
(7) Ha az elítélt személy személyazonossága az (1)–(6) bekezdésben meghatározott módon kétséget kizáróan nem állapítható meg, a bűnügyi nyilvántartó szerv az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött, egy személyhez kétséget kizáróan nem kapcsolható adatokról adattovábbítást nem teljesíthet.
33/B. §169 (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a tagállami ítélet nyilvántartásba vételekor, illetve a tagállami ítélet nyilvántartásba vett adatainak a módosításakor vagy javításakor az érintett személyazonosító adatai alapján elektronikus úton egyedileg összehasonlítja a tagállami ítélet adatait a bűntettesek, illetve a hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában kezelt adatokkal. Az összehasonlítás célja, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv ellenőrizze, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 111/C. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján van-e helye a tagállami ítélet esetében az ügyészség útján megfeleltetési eljárás kezdeményezésének.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv megállapítja, hogy a bűntettesek, illetve a hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szerepel olyan bírósági határozat, amely esetében a tagállami ítéletre tekintettel az érintettel összefüggésben feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése, javítóintézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás megszüntetése lehet indokolt, az ügyészség útján intézkedik a megfeleltetési eljárás lefolytatása érdekében. A bűnügyi nyilvántartó szerv ilyen esetben az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött, a 33. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a bűntettesek, illetve a hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szereplő bírósági határozat azonosításához szükséges adatokat küldi meg az ügyészségnek.
34. § (1)170 A 33. §-ban meghatározott adatokat a tagállami ítéletről szóló tájékoztatásban meghatározott törlés beálltának idejéig kell nyilvántartani. Ha e tájékoztatásban nem szerepel törlésre vonatkozó adat, az adatokat akkor kell törölni, amikor a tagállam kijelölt központi hatóságának tájékoztatása szerint azt az érintett tagállam bűnügyi nyilvántartásából törölték.
(2) A 33. §-ban meghatározott adatok változását az érintett tagállam kijelölt központi hatósága által adott tájékoztatást követően a bűnügyi nyilvántartó szerv haladéktalanul átvezeti.
34/A. §171 E fejezetnek az Európai Unió tagállamára vonatkozó rendelkezéseit az Egyesült Királyság tekintetében is alkalmazni kell.
A BŰNÜGYI ÉS RENDÉSZETI BIOMETRIKUS ADATOK NYILVÁNTARTÁSA
Közös szabályok
35. § A bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása daktiloszkópiai nyilvántartásból és DNS-profil-nyilvántartásból áll.
36. §172 A szakértői nyilvántartó szerv az e törvény alapján nyilvántartásba vétel céljából részére megküldött mintákat, valamint DNS-profilokat
a) haladéktalanul nyilvántartásba veszi,
b) kezeli és az e törvény alapján arra jogosultnak továbbítja,
c) elemzi és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal összehasonlítja.
A daktiloszkópiai nyilvántartás
37. §173 A daktiloszkópiai nyilvántartás célja
a) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomat alapján a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe nem hozható,
b) a bűncselekményt elkövető,
c) a rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági eljárásban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt,
d) a büntetés-végrehajtási intézetbe, valamint a rendőrségi fogdába befogadás során a befogadott,
e)174 a személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott, továbbá a határforgalom-ellenőrzés során az ellenőrzött, valamint
f)175 a 33/A. § (6) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a külföldi bíróság által elítélt
személy azonosítása.
38. § A daktiloszkópiai nyilvántartás
a) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásából,
b) a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásából, valamint
c) a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásából
áll.
39. § (1)176 Ha az e törvény szerint arra jogosult szerv ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásba vételét kezdeményezi, a szakértői nyilvántartó szerv a nyilvántartásba vételt megelőzően haladéktalanul összehasonlítja az ujj- és tenyérnyomatot a 38. §, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti nyilvántartásokban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal.
(2)177 Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás az ujj- és tenyérnyomatok azonosságát állapítja meg, a szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul közli az azonosság tényét, valamint azt a tényt, hogy mely – 38. §, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti – nyilvántartásban található az ujj- és tenyérnyomattal azonos, korábban nyilvántartásba vett ujj- és tenyérnyomat
a) az (1) bekezdés szerint ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásba vételét kezdeményező szervvel, valamint
b) azzal a szervvel, amelynek kezdeményezésére azt az ujj- és tenyérnyomatot, amellyel az azonosságot megállapították, a 38. § szerinti nyilvántartások valamelyikébe korábban felvették.
(3)178 Ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség olyan személy ujj- és tenyérnyomatának a nyilvántartásba vételét kezdeményezi, akivel kapcsolatban fennállnak a DNS-profil nyilvántartásba vételének az 59. §-ban meghatározott feltételei, de azt a 61. § (2) bekezdésére tekintettel nem kezdeményezték, az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kiterjed annak megállapítására is, hogy az ujj- és tenyérnyomat azonos-e az érintettnek a 38. § szerinti nyilvántartásokban kezelt ujj- és tenyérnyomataival.
40. § A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akinek ujj- és tenyérnyomatát bűncselekmény elkövetésének helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzítették, ha ezen adatokhoz személyazonosító adat nem kapcsolható.
41. § A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartása tartalmazza
a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény
aa) megnevezését,
ab) elkövetésének helyét és idejét;
b) a nyilvántartásba vételt kezdeményező nyomozó hatóság vagy ügyészség megnevezését;
c) a büntetőügy iktatószámát;
d) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatot, valamint
e) a szakrendszeri azonosító kódot.
42. § (1) A 41. § a)–d) pontjában meghatározott adatokat a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény miatt büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság vagy ügyészség – a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg – küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek.
(2)179 Ha az eljárás további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozattal történő megszüntetésére vagy a büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal történő befejezésére azért került sor, mert a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény vagy a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény, ennek tényét a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.
(3) Ha a büntetőeljárásban a tények tisztázása során megállapítható, hogy a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásába korábban nyilvántartásba vett ujj- és tenyérnyomat olyan személytől származik, aki nem hozható összefüggésbe a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetésével, ennek tényét a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.
43. § (1) A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásába felvett adatokat
a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,
b) el nem évülő bűncselekmények esetén a 42. § (1) bekezdésében meghatározott adatok megküldésének időpontjától számított húsz évig,
c) a 42. § (2) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig vagy
d)180 a 42. § (3) bekezdésében, illetve a 66/C. § (4) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig
kell nyilvántartani.
(2) A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásába felvett adatokat a 39. § (2) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig kell nyilvántartani, ha a 39. § (1) bekezdése szerinti összehasonlítás az ujj- és tenyérnyomat azonosságát
a) a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában vagy
b) a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában
kezelt ujj- és tenyérnyomattal állapítja meg.
44. § (1) A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában annak a büntetőeljárás alá vont személynek az ujj- és tenyérnyomatát kell nyilvántartani, akit
a)181 ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja vagy
b)182 öt évet el nem érő szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos
ba) 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás és csempészet,
bb)183 a 2013. június 30-ig hatályban volt testi sértés (1978. évi IV. törvény 170. §), segítségnyújtás elmulasztása (1978. évi IV. törvény 172. §), személyi szabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 175. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), magánlaksértés (1978. évi IV. törvény 176. §), közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 184. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 185. §), közúti veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 186. §), cserbenhagyás (1978. évi IV. törvény 190. §), megrontás (1978. évi IV. törvény 201. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (1978. évi IV. törvény 205. §), kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), beutazási és tartózkodási tilalom megsértése (1978. évi IV. törvény 214. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §), bántalmazás hivatalos eljárásban (1978. évi IV. törvény 226. §), hivatalos személy elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 229. §), közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 230. §), hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), vesztegetés (1978. évi IV. törvény 250. §), befolyással üzérkedés (1978. évi IV. törvény 256. §), befolyás vásárlása (1978. évi IV. törvény 256/A. §), közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), rendbontás (1978. évi IV. törvény 271/A. §), közokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 274. §), magánokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 276. §), egyedi azonosító jel meghamisítása (1978. évi IV. törvény 277/A. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282–282/C. §), számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 300/C. §), pénzhamisítás (1978. évi IV. törvény 304. §), költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel visszaélés (1978. évi IV. törvény 313/C. §), lopás (1978. évi IV. törvény 316. §), sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §), rongálás (1978. évi IV. törvény 324. §), jármű önkényes elvétele (1978. évi IV. törvény 327. §) bűncselekmény megalapozott gyanúja vagy
bc)184 testi sértés (Btk. 164. §), segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 166. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176–177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178. és 179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184–184/C. §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés (Btk. 185. §), gyógyszerhamisítás (Btk. 185/A. §), egészségügyi termék hamisítása (Btk. 186. §), emberkereskedelem és kényszermunka (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés (Btk. 200. §), prostitúció elősegítése (Btk. 201. §), kitartottság (Btk. 202. §), gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204–204/A. §), magánlaksértés (Btk. 221. §), közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. 232. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), közúti veszélyeztetés (Btk. 234. §), cserbenhagyás (Btk. 239. §), hamis vád (Btk. 268. §), bűnpártolás (Btk. 282. §), vesztegetés (Btk. 290. §), vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §), hivatali vesztegetés (Btk. 293. §), hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §), vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §), befolyás vásárlása (Btk. 298. §), befolyással üzérkedés (Btk. 299. §), bántalmazás hivatalos eljárásban (Btk. 301. §), bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában (Btk. 302. §), hivatali visszaélés (Btk. 305. §), közfeladati helyzettel visszaélés (Btk. 306. §), hivatalos személy elleni erőszak (Btk. 310. §), közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (Btk. 311. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), közveszély okozása (Btk. 322. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §), garázdaság (Btk. 339. §), rendbontás (Btk. 340. §), közokirat-hamisítás (Btk. 342. §), biztonsági okmány hamisítása (Btk. 344. §) hamis magánokirat felhasználása (Btk. 345. §), egyedi azonosító jellel visszaélés (Btk. 347. §), határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. § (1) bekezdés), határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §), embercsempészés (Btk. 353. §), lopás (Btk. 370. §), rongálás (Btk. 371. §), sikkasztás (Btk. 372. §), csalás (Btk. 373. §), információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §), pénzhamisítás (Btk. 389. §), készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel visszaélés (Btk. 393. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §), tiltott adatszerzés (Btk. 422. §), információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §) bűncselekmény megalapozott gyanúja
miatt büntetőeljárás alá vontak.
(2)185 Nem kell nyilvántartani annak az adatait,
a) akivel szemben magánvádas eljárás indult, függetlenül attól, hogy az ügyészség átvette-e a vád képviseletét,
b) akivel szemben pótmagánvádas eljárás indult,
c) akinek katonai bűncselekménye miatt az ügyészség a feljelentést elutasította és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta, továbbá
d) akivel szemben a Be. CV/A. Fejezete szerinti eljárásban vádindítványt nyújtottak be.
45. § A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartása tartalmazza
a) a kapcsolati kódot,
b) a büntetőeljárás alá vont személy ujj- és tenyérnyomatát,
c) a szakrendszeri azonosító kódot, valamint
d) a belső azonosító kódot.
46. §186 A büntetőeljárás alá vont személy ujj- és tenyérnyomatát – a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg – az a nyomozó hatóság vagy ügyészség küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek, amely a terhelttel szemben a megalapozott gyanút közölte.
46/A. §187 Ha a büntetőeljárás alá vont személynek már szerepel ujj- és tenyérnyomata a daktiloszkópiai nyilvántartásban, akkor valamennyi korábban nyilvántartásba vett ujj- és tenyérnyomatát nyilván kell tartani a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában.
47. § (1)188 A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásába felvett adatokat – függetlenül attól, hogy mely büntetőügyben vették le az ezekhez tartozó mintát – addig kell nyilvántartani, amíg az érintettről a bűnügyi nyilvántartó szerv a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kezel adatot, amely esetében fennállnak az ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásba vételének és a daktiloszkópiai nyilvántartásban történő nyilvántartásának a feltételei.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.
48. § A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában annak a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személynek az ujj- és tenyérnyomatát kell nyilvántartani,
a)189 akinek adatai a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában szerepeltek, és a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló büntetőeljárásban a 44. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt a bíróság vele szemben jogerős, bűnösséget megállapító ügydöntő határozatot hozott, vagy
b) akit jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéltek.
49. § A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartása tartalmazza
a) a kapcsolati kódot,
b) az elítélt személy ujj- és tenyérnyomatát,
c) a szakrendszeri azonosító kódot, valamint
d) a belső azonosító kódot.
50. §190 (1)191 Ha az ujj- és tenyérnyomatot e törvény alapján a büntetőeljárás során nyilvántartásba vették, és a büntetőeljárás alapjául szolgáló ügyben a 44. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt a bíróság jogerős, bűnösséget megállapító ügydöntő határozatot hozott, a szakértői nyilvántartó szerv az ujj- és tenyérnyomatot az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul
a) nyilvántartásba veszi a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában, és ezzel egyidejűleg
b) törli a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásából, ha a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában való további nyilvántartásának a feltételei nem állnak fenn.
(2) Ha a bíróság jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetést szabott ki, és az elítélt ujj- és tenyérnyomatához tartozó szakrendszeri azonosító kódot a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása nem tartalmazza, az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet küldi meg haladéktalanul az elítélt személy ujj- és tenyérnyomatát nyilvántartásba vétel kezdeményezése céljából a szakértői nyilvántartó szervnek.
(3) Azt a tényt, hogy az érintett ujj- és tenyérnyomatának a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában való kezelése feltételei fennállnak, a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.
50/A. §192 Ha az elítéltnek már szerepel ujj- és tenyérnyomata a daktiloszkópiai nyilvántartásban, akkor valamennyi korábban nyilvántartásba vett ujj- és tenyérnyomatát nyilván kell tartani a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában.
51. §193 (1) A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásába felvett adatokat – függetlenül attól, hogy mely büntetőügyben vették le az ezekhez tartozó mintát – addig kell nyilvántartani, amíg az érintettről a bűnügyi nyilvántartó szerv a bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kezel adatot, amely esetében fennállnak az ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásba vételének és a daktiloszkópiai nyilvántartásban történő nyilvántartásának a feltételei.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.
A DNS-profil-nyilvántartás
52. § A DNS-profil-nyilvántartás célja
a) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradvány alapján a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe nem hozható,
b) a bűncselekményt elkövető, valamint
c) a rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági eljárásban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt
személy azonosítása.
53. § A DNS-profil-nyilvántartás
a) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásából,
b) a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásából, valamint
c) a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásából
áll.
54. § (1)194 Ha az e törvény szerint arra jogosult szerv DNS-profil nyilvántartásba vételét kezdeményezi, a szakértői nyilvántartó szerv a nyilvántartásba vételt megelőzően haladéktalanul összehasonlítja a DNS-profilt az 53. §, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti nyilvántartásokban kezelt DNS-profilokkal.
(2)195 Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás a DNS-profilok azonosságát állapítja meg, az azonosság tényét, valamint azt a tényt, hogy mely – 53. §, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti – nyilvántartásban található a DNS-profillal azonos, korábban nyilvántartásba vett DNS-profil, a szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul közli
a) az (1) bekezdés szerint a DNS-profil nyilvántartásba vételét kezdeményező szervvel, valamint
b)196 azzal a szervvel, amelynek kezdeményezésére azt a DNS-profilt, amellyel az azonosságot megállapították, az 53. §, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti nyilvántartások valamelyikébe korábban felvették.
(3)197 A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti nyilvántartásokban kezelt, eltűnt személyek vér szerinti hozzátartozóinak DNS-profiljait érintő összehasonlítás kiterjed a rokonsági fok meghatározására, amelyről a szakértői nyilvántartó szerv a (2) bekezdésben meghatározottak szerint nyújt tájékoztatást.
55. § A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akinek DNS-profilját bűncselekmény helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradványból határozták meg, ha ezen adatokhoz személyazonosító adat nem kapcsolható.
56. § A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartása tartalmazza
a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény
aa) megnevezését,
ab) elkövetésének helyét és idejét;
b) a nyilvántartásba vételt kezdeményező nyomozó hatóság vagy ügyészség megnevezését;
c) a büntetőügy iktatószámát;
d) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradványt, továbbá az abból meghatározott DNS-profilt, valamint
e) a szakrendszeri azonosító kódot.
57. § (1)198 Az 56. § a)–c) pontjában meghatározott adatokat, valamint a DNS-profil meghatározására alkalmas anyagmaradványt a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény miatt büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság vagy ügyészség megküldi az általa kirendelt és a Kormány által e szakkérdés vizsgálatára kijelölt szerv részére.
(2)199 A DNS-profilt a bűncselekmény helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradványból a szakkérdés vizsgálatára kirendelt szerv meghatározza, és az 56. § a)–c) pontjában meghatározott adatokat, a DNS-profilt, valamint az annak meghatározására alkalmas anyagmaradványt a szakértői nyilvántartó szerv részére – a DNS-profil meghatározását követően haladéktalanul – megküldi.
(3)200 Ha az eljárás további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozattal történő megszüntetésére vagy a büntetőeljárás jogerős ügydöntő határozattal történő befejezésére azért került sor, mert a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény vagy a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény, ennek tényét a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.
(4) Ha a büntetőeljárásban a tények tisztázása során megállapítható, hogy a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásába korábban nyilvántartásba vett DNS-profil olyan személytől származik, aki nem hozható összefüggésbe a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetésével, ennek tényét a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.
58. § (1) A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásába felvett adatokat
a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,
b) el nem évülő bűncselekmények esetén az 57. § (1) bekezdésében meghatározott adatok megküldésének időpontjától számított húsz évig,
c) az 57. § (3) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig vagy
d)201 az 57. § (4) bekezdésében, illetve a 66/D. § (4) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig
kell nyilvántartani.
(2) A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásába felvett adatokat az 54. § (2) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig kell nyilvántartani, ha az 54. § (1) bekezdése szerinti összehasonlítás a DNS-profil azonosságát
a) a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában vagy
b) a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában
kezelt DNS-profillal állapítja meg.
59. §202 A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben
a) ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény,
b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,
c)203 három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
ca) 2013. június 30-ig hatályban volt emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), megrontás (1978. évi IV. törvény 201. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §),
cb)204 szexuális erőszak [Btk. 197. § (5) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés (Btk. 200. §), prostitúció elősegítése [Btk. 201. § 2020. június 30-ig hatályban volt (1) bekezdés c) pont], kitartottság (Btk. 202. §), gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204–204/A. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés], embercsempészés (Btk. 353. §),
d)205 2013. június 30-ig hatályban volt kábítószerrel vagy kábítószernek minősülő anyaggal való visszaélés (1978. évi IV. törvény 282. §),
e)206 kábítószer birtoklása (Btk. 178. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §),
f)207 fegyveres elkövetéssel megvalósuló bűncselekmény vagy
g)208 a 2013. június 30-ig hatályban volt állam elleni bűncselekményekkel (1978. évi IV. törvény X. fejezet), terrorcselekménnyel (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegésével (1978. évi IV. törvény 261/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), pénzmosással (1978. évi IV. törvény 303. §), valamint szolgálati bűncselekményekkel (1978. évi IV. törvény XX. Fejezet I. cím) kapcsolatban fennálló feljelentési kötelezettség elmulasztása,
h)209 atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314–316/A. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §), háborús uszítás (Btk. 331. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), lopás [Btk. 370. § (2) bekezdés b) pont bc) és bf)–bi) alpont, (3) bekezdés a) pont, b) pont ba) alpont, ha a kisebb értékre elkövetett lopást dolog elleni erőszakkal követik el, bb)–be) alpont és c) pont], rongálás [Btk. 371. § (3) bekezdés], sikkasztás [Btk. 372. § (2) bekezdés b) pont bb) alpont, (3) bekezdés a), c) pont, és b) pont, ha a kisebb értékre elkövetett sikkasztást közveszély színhelyén követik el], csalás [Btk. 373. § (2) bekezdés b) pont bb) alpont, (3) bekezdés a) és b) pont, ha a kisebb kárt okozó csalást közveszély színhelyén követik el], jármű önkényes elvétele [Btk. 380. § (1) bekezdés], pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 401. §)
miatt megalapozott gyanút közöltek.
60. § A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartása tartalmazza
a) a kapcsolati kódot,
b) a büntetőeljárás alá vont személytől levett szájnyálkahártya-törletet, valamint az abból meghatározott DNS-profilt,
c) a szakrendszeri azonosító kódot,
d) a belső azonosító kódot.
61. § (1)210 A DNS-profil meghatározására alkalmas szájnyálkahártya-törletet – a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg – az a nyomozó hatóság vagy ügyészség küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek, amely a terhelttel szemben a megalapozott gyanút közölte.
(2)211 Nem kell a nyilvántartásba vételt kezdeményezni, ha a DNS-profil-nyilvántartás az érintett személynek kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profilját már tartalmazza.
(3)212 Ha a büntetőeljárás alá vont személlyel kapcsolatban a DNS-profil nyilvántartásba vételének 59. §-ban meghatározott feltételei fennállnak, de azt a (2) bekezdésre tekintettel nem kezdeményezték, erről az eljáró szerv – az érintett DNS-profil-nyilvántartásban kezelt adatainak további nyilvántartása érdekében – haladéktalanul tájékoztatja a bűnügyi nyilvántartó szervet.
(4)213 A büntetőeljárás alá vont személy DNS-profilját a szakértői nyilvántartó szerv határozza meg, amelynek során a Kormány által kijelölt szerv közreműködését veheti igénybe.
61/A. §214 Ha a büntetőeljárás alá vont személynek már szerepel kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profilja a DNS-profil-nyilvántartásban, akkor valamennyi DNS-profilját nyilván kell tartani a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában.
62. § (1)215 A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába felvett adatokat – függetlenül attól, hogy mely büntetőügyben vették le az ezekhez tartozó mintát – addig kell nyilvántartani, amíg az érintettről a bűnügyi nyilvántartó szerv a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kezel adatot, amely esetében fennállnak a DNS-profil nyilvántartásba vételének és a DNS-profil-nyilvántartásban történő nyilvántartásának a feltételei.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.
63. § A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,
a)216 akinek adatai a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában szerepeltek, és a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló büntetőeljárásban az 59. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt a bíróság vele szemben jogerős, bűnösséget megállapító ügydöntő határozatot hozott, vagy
b) akit jogerősen háromévi vagy azt meghaladó tartamú, végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéltek.
64. § A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartása tartalmazza
a) a kapcsolati kódot,
b) elítélt személytől levett szájnyálkahártya-törletet, valamint az abból meghatározott DNS-profilt,
c) a szakrendszeri azonosító kódot,
d) a belső azonosító kódot.
65. §217 (1)218 Ha az elítélthez tartozó DNS-profilnak és a szájnyálkahártya-törletnek a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában történő nyilvántartásának a feltételei fennálltak, és a büntetőeljárás alapjául szolgáló ügyben az 59. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt a bíróság jogerős, bűnösséget megállapító ügydöntő határozatot hozott, a szakértői nyilvántartó szerv a DNS-profilt és a szájnyálkahártya-törletet az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul
a) nyilvántartásba veszi a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában, és ezzel egyidejűleg
b) törli a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásából, ha a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában való további nyilvántartásának a feltételei nem állnak fenn.
(2) Ha az elítélthez tartozó DNS-profilnak és a szájnyálkahártya-törletnek a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában történő nyilvántartásának a feltételei nem álltak fenn, és jogerősen háromévi vagy azt meghaladó tartamú, végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélték, a DNS-profil meghatározására alkalmas szájnyálkahártya-törletet az érintett befogadását követően haladéktalanul az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézetnek nem kell a nyilvántartásba vételt kezdeményezni, ha a DNS-profil-nyilvántartás az elítéltnek kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profilját már tartalmazza.
(4) Ha az elítélttel kapcsolatban a DNS-profil nyilvántartásba vételének 63. §-ban meghatározott feltételei fennállnak, de azt a (2) bekezdésre tekintettel nem kezdeményezték, erről az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet – az érintett DNS-profil-nyilvántartásban kezelt adatainak további nyilvántartása érdekében – haladéktalanul tájékoztatja a bűnügyi nyilvántartó szervet.
(5) Azt a tényt, hogy az érintett DNS-profiljának a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában való nyilvántartásának a feltételei fennállnak, a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.
(6) Az elítélt személy DNS-profilját a szakértői nyilvántartó szerv határozza meg, amelynek során a Kormány által kijelölt szerv közreműködését veheti igénybe.
65/A. §219 Ha az elítéltnek már szerepel kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profilja a DNS-profil-nyilvántartásban, akkor valamennyi DNS-profilját nyilván kell tartani a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában.
66. §220 (1) A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába felvett adatokat – függetlenül attól, hogy mely büntetőügyben vették le a mintát – addig kell nyilvántartani, amíg az érintettről a bűnügyi nyilvántartó szerv a bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kezel adatot, amely esetében fennállnak a DNS-profil nyilvántartásba vételének és a DNS-profil-nyilvántartásban történő nyilvántartásának a feltételei.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.
A VÉTLEN NYOMSZENNYEZÉS KIZÁRÁSÁRA SZOLGÁLÓ NYILVÁNTARTÁS221
66/A. § (1) A vétlen nyomszennyezés kizárására szolgáló nyilvántartás (a továbbiakban: eliminációs nyilvántartás) célja a büntetőeljárás során rögzített ujj- és tenyérnyomat, illetve DNS-profil meghatározásra alkalmas minta vétlen szennyeződése kiszűrésének egyszerűsítésével az elkövető azonosításának elősegítése.
(2) Az eliminációs nyilvántartásban – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a büntetőeljárással összefüggésben vétlen nyomszennyezés kockázatát hordozó tevékenységet végző azon személy adatait kell nyilvántartani, akinek ujj- és tenyérnyomatát, illetve DNS-profil meghatározásra alkalmas mintáját az eljáró ügyészség, nyomozó hatóság azért rögzítette, mert felmerült a vétlen nyomszennyezés lehetősége a bűncselekmény elkövetésének helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: érintett személy).
(3) Az érintett személy – az e fejezetben meghatározott rendelkezések szerint – jogosult arra, hogy
a) a mintavételkor – az adatok továbbítását megelőzően – a személyes adatainak az eliminációs nyilvántartás részére való továbbítása ellen a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság, valamint
b) a mintavételt követően – ha az adatokat az eliminációs nyilvántartás részére már továbbították – a személyes adatainak az eliminációs nyilvántartásban való kezelése ellen a szakértői nyilvántartó szerv
részére tett nyilatkozatával tiltakozzon.
(4) Ha az érintett személy tiltakozik a személyes adatai kezelése ellen, úgy a személyes adatai az eliminációs nyilvántartás részére nem továbbíthatóak, illetve a már nyilvántartásba vett személyes adatai az eliminációs nyilvántartásban nem kezelhetőek.
(5) Az eliminációs nyilvántartást a Kormány rendeletében kijelölt szakértői nyilvántartó szerv kezeli.
66/B. § (1) Az eliminációs nyilvántartás tartalmazza
a) az érintett személy személyazonosító adataként
aa) családi és utónevét,
ab) születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevét,
ac) nemét,
ad) születési helyét és idejét,
ae) anyja születési családi és utónevét, továbbá annak megváltoztatása esetén anyja előző születési családi és utónevét,
af) személyi azonosítóját,
ag) lakcímét, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímét,
b) az érintett személy különleges adataként
ba) az érintett személy ujj- és tenyérnyomatát,
bb) az érintett személytől levett szájnyálkahártya-törletből meghatározott DNS-profilt.
(2) Az ujj- és tenyérnyomat, illetve a DNS-profil meghatározásra alkalmas minta 66/A. § (2) bekezdése szerinti rögzítése esetén az érintett személy személyazonosító adatait, az érintett személy ujj- és tenyérnyomatát, valamint az érintett személytől levett szájnyálkahártya-törletet a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény miatt büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság – a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg – küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek.
66/C. § (1) A büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság a szakértői nyilvántartó szerv részére megküldi
a) az érintett személy ujj- és tenyérnyomatát vagy
b) a nyilvántartásban már szereplő érintett személy személyazonosító adatait.
(2) A szakértői nyilvántartó szerv a bűncselekmény elkövetésének helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített ujj- és tenyérnyomatok azonosításával kapcsolatos feladatát az érintett személy mintájának, illetve az érintett személy eliminációs nyilvántartásban szereplő adatainak felhasználásával végzi el.
(3) A szakértői nyilvántartó szerv az érintett személy ujj- és tenyérnyomatának összehasonlítását csak annak a bűncselekménynek a helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített ujj- és tenyérnyomattal végzi el, amellyel összefüggésben a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság az (1) bekezdésben meghatározott mintát vagy személyazonosító adatokat megküldte.
(4) Ha a büntetőeljárásban megállapítható, hogy a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített ujj- és tenyérnyomat olyan érintett személytől származik, aki nem hozható összefüggésbe az eljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetésével, ennek tényét a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság közli a szakértői nyilvántartó szervvel. Ebben az esetben az érintett személy ujj- és tenyérnyomatát nem veszik fel a 38. § a) pontjában meghatározott nyilvántartásba, illetve a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság közlése alapján törlik a 38. § a) pontjában meghatározott nyilvántartásból.
66/D. § (1) Az érintett személy DNS-profilját a szakértői nyilvántartó szerv határozza meg, amelynek során a Kormány által kijelölt szerv közreműködését veheti igénybe.
(2) A büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság a szakértői nyilvántartó szerv részére megküldi
a) az érintett személytől levett szájnyálkahártya-törletet vagy
b) a nyilvántartásban már szereplő érintett személy személyazonosító adatait.
(3) A szakértői nyilvántartó szerv a bűncselekmény elkövetésének helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített DNS-profil azonosításával kapcsolatos feladatát az érintett személy mintájának, illetve az érintett személy eliminációs nyilvántartásban szereplő adatainak felhasználásával végzi el.
(4) A szakértői nyilvántartó szerv az érintett személy DNS-profiljának összehasonlítását csak annak a bűncselekménynek a helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített DNS-profillal végzi el, amellyel összefüggésben a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság a (2) bekezdésben meghatározott mintát vagy személyazonosító adatot megküldte.
(5) Ha a büntetőeljárásban megállapítható, hogy a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített DNS-profil olyan személytől származik, aki nem hozható összefüggésbe az eljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetésével, ennek tényét a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság közli a szakértői nyilvántartó szervvel. Ebben az esetben az érintett személy DNS-profilját nem veszik fel 53. § a) pontjában meghatározott nyilvántartásba, illetve a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság közlése alapján törlik az 53. § a) pontjában meghatározott nyilvántartásból.
66/E. § (1) Az eliminációs nyilvántartásban kezelt, az érintett személyre vonatkozó személyes adatokat – függetlenül attól, hogy azokat mely büntetőeljárásban vették le – az érintett személy tiltakozási jogának gyakorlása esetén haladéktalanul törölni kell.
(2) Az érintett személy tiltakozása hiányában az eliminációs nyilvántartásban kezelt személyes adatokat az adatoknak az eliminációs nyilvántartásba való felvételétől számított tíz év elteltével törölni kell.
66/F. § Az eliminációs nyilvántartás más nyilvántartással nem kapcsolható össze, abból adat – az e fejezetben foglaltak kivételével – nem továbbítható. Az eliminációs nyilvántartás adattartalma nem használható olyan bűncselekmény bizonyítására, amely bűncselekmény miatt folytatott büntetőeljárás során az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eliminációs nyilvántartásban szereplő személyt érintett személyként nem azonosította.
ADATTOVÁBBÍTÁS A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZERBŐL
Az adattovábbítás formái és tartalma
67. § (1)222 A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerből az e törvényben meghatározottak szerint
a) az arra jogosultnak közvetlen hozzáférést biztosít a nyilvántartott adatokhoz,
b) az arra jogosult részére adatigénylés alapján adattovábbítást végez,
c) az arra jogosult kérelmére adatot igazol,
d)223 az arra jogosultnak elektronikus úton megismerhetővé teszi a gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyek nyilvántartott adatait,
e) automatikus adattovábbítás útján adatot továbbít
ea) az útlevélhatóság részére a külföldre utazási korlátozás törlése céljából,
eb)224 a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv részére a nyilvántartásba történő felvétel, az abban történő módosítás, valamint az onnan való törlés céljából, vagy
f)225 az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott
fa) ismeretlen személy azonosítása, valamint személyazonosság ellenőrzése céljából, az arcképelemző tevékenység működtetéséért felelős, a Kormány által rendeletben kijelölt szerv részére, az arckép profil nyilvántartásban kezelt, a bűnügyi nyilvántartási rendszerből továbbított arcképmásból képzett arckép profilhoz rendelt technikai kapcsoló szám felhasználásával a szerv által előterjesztett adatigénylésre válaszul, az arckép profil alapjául szolgáló arcképmást közvetlen adatkapcsolat útján továbbítja;
fb) ismeretlen személy azonosítása céljából, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott, az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységének igénybevételére jogosult szerv részére, a szerv által az arcképelemző tevékenységet végző szervtől kapott, az arckép profil nyilvántartásban kezelt technikai kapcsoló szám felhasználásával előterjesztett adatigénylésére, a technikai kapcsoló szám bűnügyi nyilvántartási rendszerben való kezelése esetén, a technikai kapcsoló számhoz tartozó arcképmást közvetlen adatkapcsolat útján továbbítja.
(2) A bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók és felhasználhatók.
Közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel
68. § (1) Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni
a)226 a bíróság büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása, valamint bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából,
b)227 az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság és az ügyészség bűncselekmények felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása, valamint bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából,
c)228 a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból, megbízhatósági vizsgálat, illetve kifogástalan életvitele ellenőrzés céljából,
d)229 a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv a rendőrségről szóló törvény alapján hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve megszakítása, továbbá személyvédelmi feladatai ellátása céljából,
e)230 a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, a kifogástalan életvitel ellenőrzése, valamint a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása céljából,
f)231 a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ a 84. § b) pontjában meghatározott feladatai ellátása céljából,
g)232 a Nemzeti Információs Központ a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8/A. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8/A. § (2), (4) és (8) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása céljából,
h)233 az általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv – jogszabályban meghatározott – személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátása céljából.
(2) A rendőrség jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő adatokat:
a)234 közbiztonság-védelmi feladatai ellátása során a kábítószerre, a pszichotróp anyagra, a kábítószer-prekurzorra, a polgári felhasználású robbanóanyagra, a polgári célú pirotechnikai termék engedélyezéséhez, valamint a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3. § (1) bekezdése és 4/J. §-a szerinti hatósági jogkörben, továbbá a haditechnikai termék, gyártásához és a kapcsolódó szolgáltatások közbiztonsági feltételeinek ellenőrzéséhez
aa) a 11. § (1) bekezdés c), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,
ab) a 16. § (1) bekezdés c), f), g), i), k) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint
ac) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;
b) a közúti közlekedésrendészeti feladatai ellátása során a gépjárművezetéstől eltiltás hatálya alatt állás ellenőrzése céljából
ba) a 11. § (1) bekezdés c), e), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok, valamint
bb)235 a 16. § (1) bekezdés c), f), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok;
c)236 a közrendvédelmi, valamint határrendészeti feladatainak ellátása során
ca) a kényszerintézkedések végrehajtása ellenőrzése céljából a 23. § c) és h) pontjában meghatározott adatok,
cb) a határbiztosítási távoltartás szabályai betartásának ellenőrzése céljából a 23. § c) pontjában meghatározott adatok, amennyiben az érintettet a határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §), embercsempészés (Btk. 353. §), jogellenes tartózkodás elősegítése (Btk. 354. §), jogellenes bevándorlás elősegítése, támogatása (Btk. 353/A. §) bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vontak;
d)237 a vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenység, valamint a magánnyomozói tevékenység hatósági engedélyezése és ellenőrzése során a közbiztonsági feltételek vizsgálata céljából
da)238 a 11. § (1) bekezdés ca), cb), cf) alpontjában, e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,
db)239 a 16. § (1) bekezdés ca), cb), cf) alpontjában, f), g), i), k) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint
dc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;
e)240 a rendészeti feladatokat ellátó személyek ellenőrzése, valamint a személy- és vagyonvédelmi tevékenység hatósági engedélyezése és ellenőrzése során a közbiztonsági feltételek vizsgálata céljából
ea) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,
eb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, f), g), i), k) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint
ec) a 23. § c) pont ca) alpontjában és k) pontjában meghatározott adatok;
f)241 a légi közlekedés biztonságának ellenőrzése céljából
fa) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb) alpontjában, e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,
fb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb) alpontjában, f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint
fc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;
g)242 külön törvényben meghatározott nukleáris létesítményben, továbbá a nukleáris létesítmény hatósági ellenőrzésével, a létesítmény tervezésével, építésével, üzemeltetésével, átalakításával, a nukleáris berendezések karbantartásával, a nukleáris anyag felhasználásával, tárolásával, szállításával és a szállítmányok kísérésével összefüggő munkakörökben történő foglalkoztatás közbiztonsági feltételeinek ellenőrzésére irányuló eljárás során
ga) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, e), f), h), i) pontjában meghatározott adatok,
gb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, f), g), i) pontjában meghatározott adatok, valamint
gc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;
h)243 a fegyveres biztonsági őr tevékenységének ellátását kizáró közbiztonsági feltételek ellenőrzése céljából
ha) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, e), h), i) pontjában meghatározott adatok,
hb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, f), g), i) pontjában meghatározott adatok, valamint
hc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;
i)244 a külföldiek idegenrendészeti ellenőrzése céljából
ia) a 11. § (1) bekezdés c), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,
ib) a 16. § (1) bekezdés c), f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint
ic) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;
j)245 a szakszolgálati engedély kiadására irányuló eljárásban szakhatósági jogkörben eljárva, valamint a repülőtér zárt területére való belépés ellenőrzésekor a közbiztonsági feltételek vizsgálata céljából
ja) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb) alpontjában, e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,
jb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb) alpontjában, f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint
jc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;
k)246 befogadás során a terhelt személyazonosságának ellenőrzése céljából a 4. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt adatok;
l)247 határ-ellenőrzési feladatai ellátása során a külföldre utazás jogát korlátozó feltételek fennállásának helyszínen történő ellenőrzése céljából a 30/C. § b), c), d), e), f), g), h) és i) pontjában meghatározott adatokat;
m)248 az iskolaőr tevékenységének ellátását kizáró közbiztonsági feltételek ellenőrzése céljából
ma) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontjában, e), h), i) pontjában meghatározott adatok,
mb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontjában, f), g), i) pontjában meghatározott adatok, valamint
mc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok.
(3)249 A közúti közlekedési nyilvántartó szerv és a közlekedési igazgatási hatóság a közlekedésbiztonsági alkalmasság ellenőrzése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a 16. § (1) bekezdés e) pontjában és (2) bekezdés m) pontjában meghatározott adatokat, ha az érintett személlyel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el.
(4) A köztársasági elnök döntésének előkészítése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:
a)250 a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során a bűntettesek nyilvántartásában, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatok,
b)251 az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgársági eljárásban a honosítás és visszahonosítás törvényi feltételeinek vizsgálata során a bűntettesek nyilvántartásában és a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatok.
(5)252 A Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadkötelezettség feltételei fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerből a következő adatokat jogosult átvenni:
a) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontjában e), f), h), i), j pontjában, a 11. § (2) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatok,
b) a 16. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok,
c) a 23. § c), f), g) és h) pontjában meghatározott adatok.
(5a)253 A Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve az (5) bekezdés alapján történő adatátvétel során megkapott adatokat a behívhatóságot befolyásoló katonai igazgatási döntés meghozataláig kezeli, ezt követően az adatok törlésre kerülnek.
(6)254 A menekültügyi hatóság a menekültkénti, menedékeskénti vagy befogadottkénti elismerés vagy az elismerés visszavonása feltételei fennállásának megállapítása, továbbá az ellátási és integrációs feladatai ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:
a)255 a 4. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott adatok,
b)256 a 11. § (1) bekezdés ca), cb), d), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,
c)257 a 16. § (1) bekezdés ca), cb), f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint
d)258 a 23. § c), f)–h) és k) pontjában meghatározott adatok.
(7)259 Az idegenrendészeti hatóság a harmadik ország állampolgára tartózkodásának engedélyezésére, a tartózkodás feltételeinek ellenőrzésére és az engedély visszavonására irányuló eljárásában közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:
a)260 a 4. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott adatok,
b)261 a 11. § (1) bekezdés ca), cb), d), e), f), h), i), a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,
c)262 a 16. § (1) bekezdés ca), cb), f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok,
d)263 a 23. § c), f)–h) és k) pontjában meghatározott adatok.
(7a)264 Az idegenrendészeti hatóság az EGT-állampolgár vagy harmadik országbeli állampolgár családtagja tartózkodási jogát igazoló okmány kiállítására, valamint a tartózkodási jog és az állandó tartózkodási jog megszűnésének megállapítására irányuló eljárásban közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:
a)265 a 4. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott adatok,
b)266 a 11. § (1) bekezdés ca), cb), d), e), f), h), i), a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,
c)267 a 16. § (1) bekezdés ca), cb), f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok,
d)268 a 23. § c), f)–h) és k) pontjában meghatározott adatok.
(8)269 A büntetés-végrehajtási intézet közvetlen hozzáféréssel jogosult
a)270 az elítélt személyazonosságának ellenőrzése céljából a 4. § (2) bekezdés a) pontjában és b) pont ba) alpontjában foglalt adatot átvenni,
b) a DNS-profil nyilvántartásba vételével kapcsolatos mintavételi kötelezettség fennállásának ellenőrzése céljából a 4. § (2) bekezdés e)–g) pontjában foglalt adatot átvenni, valamint
c) a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő által a pártfogó felügyelet végrehajtása céljából közvetlen hozzáféréssel átvenni a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy következő adatait:
ca) a 11. § (1) bekezdés c)–l) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott adatok,
cb) ha az érintett személlyel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el, a 16. § (1) bekezdés c)–l) pontjában és (2) bekezdés m) pontjában meghatározott adatok,
cc)271 ha az érintett személlyel szemben letartóztatást, bűnügyi felügyeletet, távoltartást vagy előzetes kényszergyógykezelést rendeltek el, a 23. § c) és h) pontjában meghatározott adatok.
d)272 a büntetés-végrehajtási bírói előterjesztések, a speciális részlegre helyezés, a kapcsolattartás engedélyezése, az intézet elhagyásával járó kapcsolattartási formák engedélyezése körében hozott döntés megalapozása, valamint a biztonsági előírások meghatározása céljából az elítélttel és az egyéb jogcímen fogvatartottal szemben a fogvatartás alatt megindult újabb büntetőeljárásra vonatkozóan a 23. § c)−k) pontjában meghatározott adatokat átvenni.
(8a)273 A pártfogó felügyelői szolgálat a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtása céljából jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a közérdekű munka, illetve pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy következő adatait:
a) a 11. § (1) bekezdés c)–l) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott adatok,
b) ha az érintett személlyel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el, a 16. § (1) bekezdés c)–l) pontjában és (2) bekezdés m) pontjában meghatározott adatok,
c)274 ha az érintett személlyel szemben letartóztatást, bűnügyi felügyeletet, távoltartást vagy előzetes kényszergyógykezelést rendeltek el, a 23. § c) és h) pontjában meghatározott adatok.
(9)275 Az útlevélhatóság a külföldre utazás jogát korlátozó feltételek fennállásának ellenőrzése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a 30/C. § b), c), d), e), f), g), h) és i) pontjában meghatározott adatokat.
(10)276 A szakértői nyilvántartó szerv az e törvényben meghatározott találati adattovábbítás és automatikus találati adathozzáférést követő adattovábbítás teljesítése, valamint szakvélemény elkészítése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat átvenni.
(11)277 Az Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatainak ellátásához közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:
a) a 11. § (1) bekezdés c), e), f), h) és i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,
b)278 a 16. § (1) bekezdés c), f), g) és i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok,
c)279 a 23. § c), f), g) és h) pontjában meghatározott adatok.
d)280
68/A. §281 Ha
a)282 a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, vagy az arra törvényben kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat a kifogástalan életvitel ellenőrzése céljából,
b) a rendőrség a 68. § (2) bekezdés a), b), d)–h) és j) pontjában meghatározott célból,
c) a köztársasági elnök a 68. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott célból, illetve
d) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai igazgatás területi szerve a 68. § (5) bekezdésében meghatározott célból
közvetlen hozzáféréssel adatokat kíván átvenni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, és az a személy, akire az adatkérés vonatkozik, magyar állampolgár, a bűnügyi nyilvántartó szerv biztosítja az érintett személyazonosító adatainak elektronikus úton történő összehasonlítását a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt adatokkal.
Az adatigénylés alapján, valamint a közvetlen hozzáféréssel történő adattovábbítás általános követelményei283
69. § (1)284 A bűnügyi nyilvántartó szerv adatigénylés alapján – a 71. § (2) bekezdés szerinti kivétellel – kizárólag annak az adatigénylőnek és abban a körben továbbíthat adatot a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, amely adatigénylő tekintetében törvény
a) az adatok átvételét és kezelését az adatkezelés céljának és az átvehető adatok körének pontos meghatározásával, valamint
b) az adatoknak a bűnügyi nyilvántartásokból a bűnügyi nyilvántartó szerv adattovábbítása alapján történő átvételének lehetővé tételével
előírja.
(2) Adatigénylés alapján kizárólag abban az esetben továbbítható adat, ha az adatigénylő közölte a következő adatokat:
a) annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik
aa) a családi és utónevét,
ab)285 születési családi és utónevét, továbbá, ha arra vonatkozóan információval rendelkezik, előző születési családi és utónevét,
ac) a születési helyét és idejét,
ad)286 az anyja születési családi és utónevét, továbbá, ha arra vonatkozóan információval rendelkezik, anyja előző születési családi és utónevét,
ae) az állampolgárságát,
af)287 a lakcímét, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímét, valamint
b) az adatigénylő pontos megnevezését és címét.
(3)288 Az adatigénylők kérelmüket elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével (a továbbiakban: elektronikus úton előterjesztett adatigénylés) terjeszthetik elő. Az elektronikus úton előterjesztetett adatigénylés során az adatigénylő a bűnügyi nyilvántartó szerv által adott egyedi azonosítóval azonosítja magát, az így küldött kérelem hiteles dokumentumnak minősül. A bűnügyi nyilvántartó szerv az adatközlést elektronikus úton teljesíti, amelyet akkor kell kézbesítettnek tekinteni, ha az egyedi informatikai alkalmazás annak hozzáférhetőségét igazolja.
(4)289 Elektronikus úton előterjesztett adatigénylés alapján csak az a személy vehet át adatokat, akinek az adatigénylő erre felhatalmazást adott.
(5)290 A (4) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról az adatigénylő – a felhatalmazás kiadását, változását követően haladéktalanul – értesíti a bűnügyi nyilvántartó szervet.
(6)291 Az elektronikus úton előterjesztett adatigénylésre az adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus úton továbbítja.
70. §292 (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerből
a) az ott meghatározott adatok kezelésére feljogosított adatkezelő részére adatigénylésre az adatokat – törvény rendelkezése alapján – akkor továbbíthatja, ha az adatigénylő pontosan megjelöli az adatátvétel célját, továbbá azt az adatkört és azt a törvényi rendelkezést, amely tekintetében és amely rendelkezés szerint az igényelt adatok kezelésére törvény feljogosította, valamint
b) e törvény rendelkezése alapján adatokhoz való közvetlen hozzáférést kizárólag akkor biztosíthat, ha a közvetlen hozzáférést gyakorló személy a (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazással rendelkezik.
(2) A közvetlen hozzáféréssel csak az a személy vehet át adatokat, akinek a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv erre felhatalmazást adott.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv – a felhatalmazás kiadását, változását követően haladéktalanul – értesíti a bűnügyi nyilvántartó szervet.
(4) Az adatigénylésre történő adattovábbítási eljárást meg kell szüntetni, ha az adatigénylés az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek nem felel meg.
A bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartása293
70/A. §294 (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásának célja a bűnügyi nyilvántartó szerv, elektronikus úton adatközlést teljesítő szerv, a közvetlen hozzáférés útján történő adattovábbításra jogosult szerv, valamint az elektronikus úton előterjesztett adatigénylésre jogosult szerv hozzáféréshez szükséges adatainak tárolása, valamint az adatkezelés jogszerűsége ellenőrzésének biztosítása.
(2) A bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartása tartalmazza a bűnügyi nyilvántartó szerv, az elektronikus adatközlést teljesítő szerv, a közvetlen hozzáférés útján történő adattovábbításra jogosult szerv, valamint az elektronikus úton adatigénylésre jogosult szerv
a) megnevezését,
b) levelezési címét,
c) telefonszámát,
d) telefaxszámát,
e) elektronikus levélcímét,
f) hozzáférési jogosultságának típusát, megadásának és visszavonásának tényét és időpontját,
g) a szerv által adott felhatalmazás jogosultjának
ga) születési családi és utónevét,
gb) személyi azonosítóját,
gc) beosztását,
gd) szervezeti egységét,
ge) jogosultságának terjedelmét, megadásának és visszavonásának tényét és időpontját,
gf) egyedi azonosítóját.
(3) A bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt adatok teljes körét közvetlen adathozzáféréssel történő adatátvétellel jogosult átvenni:
a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából
aa) a bűnügyi nyilvántartó szerv irányításáért felelős szerv,
ab) a szakértői nyilvántartó szerv irányításáért felelős szerv,
ac) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH),
ad) a törvényességi felügyelet gyakorlása során a legfőbb ügyész;
b)295 az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve az előkészítő eljárást lefolytató szerv;
c) törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok.
(4) A bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt adatokat a jogosultság törlésétől számított öt évig kell kezelni.
A hatósági erkölcsi bizonyítvány296
71. §297 (1)298 A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján, a 76/A. §-ban és a 76/B. §-ban meghatározottak szerinti ellenőrzést követően, jogviszony létesítésére, fenntartására vagy egyéb, törvényben meghatározott feltételnek való megfelelés igazolására az igazolás alanyának (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: hatósági erkölcsi bizonyítvány) állít ki.
(1a)299 A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárása vagy a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokra vonatkozó tájékoztatás iránti kérelem teljesítése során ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartását. Ha a szerv az ügyfelet a körözött személyek nyilvántartásában azonosítja, e tényről a rendőrséget értesíti.
(2)300 Ha törvény valamely jogosultság feltételeként a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható, a (3) bekezdés szerinti tényt határoz meg, a jogosultsághoz szükséges hatósági döntés, hatósági ellenőrzés vagy bejelentés tárgyában hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság adatigénylésre jogosult. Az adatigénylés alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv adattovábbítás útján igazolja az adatigénylés szerinti tényt az adatigénylő hatóság számára. A bűnügyi nyilvántartó szerv által továbbított adatokat az adatigénylő hatóság – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az eljárása jogerős befejezéséig, illetve a hatósági ellenőrzés időtartamára kezeli.
(2a)301 A (3) bekezdés szerinti valamely tényhez mint feltételhez kötött jogosultság gyakorlására irányuló kérelem vagy bejelentés benyújtása a kérelmező vagy bejelentő ahhoz való hozzájárulásának minősül, hogy a jogosultság feltételét képező tényt a jogosultsághoz szükséges hatósági döntés, hatósági ellenőrzés vagy bejelentés tárgyában hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság megismerje.
(3) A hatósági erkölcsi bizonyítványban igazolható tény, hogy a kérelmező
a) a kérelemben megjelölt törvényben meghatározott feltételeknek megfelel,
b) büntetlen előéletű,
c) nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt,
d)302 nem áll foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt, vagy
e)303 mely foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tény kizárólag önállóan igazolható, a (3) bekezdés b), c), d) és e) pontjában meghatározott tények önállóan vagy – a d) és az e) pont együttes igazolása kivételével – együttesen is igazolhatóak.
(4a)304 Ha a kérelmező foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll, akkor a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott tény igazolására irányuló kérelem esetén a hatósági erkölcsi bizonyítványban kötelező feltüntetni– erre irányuló kérelem hiányában is – a (3) bekezdés e) pontjában meghatározott tényt.
(5) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványt a kérelmező erre irányuló kérelme esetén a kérelmező által megjelölt belföldi címzett részére kézbesíti.
(6)305 Ha a kérelmező harmadik országbeli állampolgár vagy az Európai Unió tagállamának állampolgára és a (3) bekezdés a), d) vagy e) pontjában meghatározott tény igazolására irányuló kérelméből egyértelműen megállapítható, hogy az gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járó szakmai vagy szervezett önkéntes foglalkozás, illetve tevékenység végzése érdekében került benyújtásra, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állna, a bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszeren kívül az Európai Unió más tagállamában vagy az Egyesült Királyságban történő elítélést is figyelembe veszi a 79. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint.
72. §306 (1)307 A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített űrlapon papír alapon, a bűnügyi nyilvántartó szerv által működtetett ügyfélszolgálaton, valamint a kormányablakban személyesen szóban vagy elektronikus azonosítását követően, elektronikus úton kell előterjeszteni.
(1a)308 A kérelmező elektronikus azonosítását követően és az információ megőrzését biztosító módon történő hangrögzítés mellett, a kérelem telefonon is előterjeszthető.
(1b)309
(2) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező 69. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait,
b) a kérelmező belföldi kézbesítési címét,
c) ha a kérelmező a hatósági erkölcsi bizonyítvány továbbítását meghatározott címzett részére kéri, az adattovábbítás címzettjének belföldi kézbesítési címét,
d) a 71. § (3) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott azon tényt, amelynek igazolását a kérelmező hatósági erkölcsi bizonyítványban kéri,
e) ha a kérelmező a 71. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tény igazolását kéri, az igazolandó feltételeket meghatározó törvényi rendelkezés megjelölését,
f)310 ha a kérelmező a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet papír alapon nyújtja be, a kérelmező saját kezű aláírását.
g)311
73. §312 (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítását megtagadja, ha a 71. § (3) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott tények a bűnügyi nyilvántartási rendszer adatai alapján nem igazolhatóak.
(2)313 Ha a kérelmező magyar állampolgár, a bűnügyi nyilvántartó szerv elvégzi a 76/A. §-ban és a 76/B. §-ban meghatározottak szerinti ellenőrzést, megfeleltetési eljárás kezdeményezése esetén a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárást felfüggeszti.
(3)314 Ha a kérelmező harmadik országbeli állampolgár vagy az Európai Unió tagállamának állampolgára és a 71. § (6) bekezdése szerinti kérelmet terjeszt elő, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárást
a) a 79. § (3) bekezdése szerinti adatigénylés esetén az Európai Unió más tagállama, illetve az Egyesült Királyság válasza megérkezéséig,
b) ha a válasz alapján megfeleltetési eljárást kell kezdeményezni, akkor legfeljebb a megfeleltetési eljárás jogerős befejezéséig, illetve a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe való bejegyzést eredményező módon történő megfeleltetés esetén az adatoknak a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe történő bejegyzéséig
felfüggeszti.
(4)315
(5)316
(6)317 Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban – a személyes úton előterjesztett kérelemre indult eljárás kivételével – megállapítja, hogy a kérelem nem tartalmazza a 72. § (2) bekezdésében foglaltakat, a kérelmezőt tizenöt napos határidő tűzésével a hiány pótlására hívja fel.
74. §318 (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmazza
a) a kérelmező 69. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait,
b) a kérelmező által igazolni kért – a 71. § (3) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott – tényt,
c) a hatósági erkölcsi bizonyítvány számát,
d) a hatósági erkölcsi bizonyítványt kiállító hatóság megnevezését, bélyegzőlenyomatát,
e) a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításának helyét és időpontját, valamint
f) a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadmányozására jogosult aláírását.
(2)319 A bűnügyi nyilvántartó szerv az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adattartalmat – az 5. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott összehasonlítást követően – a kérelmező személyiadat- és lakcímnyilvántartásban vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adataival, vagy a Kormány által rendeletben kijelölt anyakönyvi szerv értesítésében megküldött adatokkal egyező módon határozza meg.
(3) A hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi ideje a kiállításától számított kilencven nap.
(4) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványt – a 75. § (4) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével – papír alapon, biztonsági okmányként, egyetlen eredeti példányban állítja ki.
(5) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványról másolatot vagy kivonatot nem készíthet.
(6) Ha a hatósági erkölcsi bizonyítvány a kiállító hatóság hibájából név, szám vagy más tény elírásával került kiállításra, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi idején belül a kijavítást a hibás hatósági erkölcsi bizonyítvány bevonása mellett, annak kicserélésével teljesíti.
(7)320
(8) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásában az eljárás alatt, illetve az érdemi döntés meghozatalát követően az iratbetekintési jogot kizárólag a kérelmező részére biztosítja, amely azt személyesen vagy jogi képviselője útján gyakorolhatja.
75. §321 (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet külföldön kizárólag Magyarország diplomáciai vagy konzuli képviseletén, személyesen lehet benyújtani (a továbbiakban: külföldi kérelem).
(2) Ha a kérelmezőnek az (1) bekezdés szerinti személyes megjelenése aránytalan nehézséget okoz és a kérelmező személyazonossága egyéb módon is kétséget kizáróan igazolható, a hivatásos konzuli tisztviselő mérlegelheti a hatósági erkölcsi bizonyítvány iránti kérelem postai úton történő elfogadását. Ebben az esetben a kérelmező személyazonosságát és aláírását az érintett ország gyakorlata szerint erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy hitelesíti. A hitelesítés – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – akkor fogadható el, ha a diplomáciai felülhitelesítésének feltételei fennállnak.
(3) A külföldi kérelem a 72. § (2) bekezdés a), d), e), és f) pontjában, valamint – a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kérelem esetén – a 72. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt adatokat tartalmazza.
(4) Külföldi kérelem előterjesztése esetén a hatósági erkölcsi bizonyítványt a bűnügyi nyilvántartó szerv
a) elektronikus közokiratként állítja ki és a kérelmező vagy meghatalmazottja részére Magyarország diplomáciai vagy konzuli képviselete útján kézbesíti, vagy
b) a kérelmező erre irányuló kérelme esetén a 74. § (4) bekezdésben meghatározott módon állítja ki, és az általa megadott belföldi kézbesítési címre kézbesíti.
(5) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott módon kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni.
(6) A hivatásos konzuli tisztviselő az elektronikus közokiratként kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványról papír alapú hiteles másolatot állít ki. A konzuli tisztviselő hitelesítésével így kiállított okirat a konzuli tisztviselő működése szerinti diplomáciai vagy konzuli képviselet konzuli kerületében hitelesen és teljeskörűen igazolja a benne foglalt adattartalmat.
(7)322 A kérelmezőnek a konzuli tisztviselő eljárásban való közreműködéséért, illetve az elektronikus úton továbbított bizonyítványról történő hiteles másolat kiállításáért jogszabályban meghatározott konzuli díjat kell fizetnie.
75/A. §323 (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi ideje alatt, elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, tájékoztatást ad az általa kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány
a) kiállításának tényéről,
b) érvényességéről, valamint
c) visszavonásáról.
(2) A tájékoztatásra irányuló kizárólag elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével benyújtható kérelemben a 74. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározott minden adatot fel kell tüntetni.
A gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozó adatok megismerhetővé tétele324
75/B. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a gyermekek védelmének biztosítása, a gyermekek sérelmére vagy kihasználásával elkövetett nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekmények megelőzése céljából a gyermekekkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyek ellenőrzése érdekében, a (2)–(3) bekezdésben és a 75/C. §-ban meghatározott feltételekkel, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással történő azonosítással igénybe vehető elektronikus felület (a továbbiakban: felület) útján megismerhetővé teszi az érintettre vonatkozó,
a) a 4. § (2) bekezdés
aa) a) pont aa) alpontja szerinti adatot,
ab) a) pont ad) alpontja szerinti születési idő adatból képzett, a születési évre vonatkozó adatot,
ac) a) pont ai) alpontja szerinti lakcímadatból a nyilvántartott település nevét, fővárosi lakcím esetén a kerület megnevezését is,
ad) b) pontja szerint a legutoljára készített azon arcképmást, amelyet az érintettről szemből készítettek,
b) a 11. § (1) bekezdés
ba)325 c) pont ca) és cb) alpontja szerinti adatot,
bb) c) pont cd) alpontja szerinti adatok közül a bűncselekmény elkövetésének idejét,
bc) d) pontja szerinti adatok közül a határozat jogerőre emelkedésének napjára vonatkozó adatot,
bd) k) pont kc) alpontja szerinti adatok közül a külföldi bíróság által hozott határozat jogerőre emelkedésének napját,
c) a 16. § (1) bekezdés
ca)326 c) pont ca) és cb) alpontja szerinti adatot,
cb) c) pont cd) alpontja szerinti adatok közül a bűncselekmény elkövetésének idejét,
cc) e) pontja szerinti adatok közül a határozat jogerőre emelkedésének napjára vonatkozó adatot,
cd) j) pont jc) alpontja szerinti adatok közül a külföldi bíróság által hozott határozat jogerőre emelkedésének napját.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kizárólag akkor tehetők megismerhetővé, ha
a) az érintett a bűncselekményt nem fiatalkorúként követte el, vagy a Be. 678. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a nyilvántartás szerint – a 4. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja és a 11. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontja, illetve a 16. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontja szerinti adatokból – megállapítható, hogy a bűncselekményt tizennyolcadik életévének betöltése után követte el,
b) azok
ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) bekezdés a) pont, (3) bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés a) pont, (3) bekezdés], megrontás (1978. évi IV. törvény 201–202/A. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pont], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont, (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont, (4) bekezdés, (4a) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés, (3a) bekezdés b) pont, (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § 2020. június 30-ig hatályban volt (1) bekezdés c) pont, (2) bekezdés, (4) bekezdés b) pont], gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204–204/A. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés] elkövetéséhez kapcsolódnak, vagy
bb) az érintett Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti végleges hatályú foglalkozástól eltiltásához kapcsolódnak, és
c) az érintett emiatt a bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szerepel, legfeljebb azonban a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába való felvételétől számított tizenkét évig.
(3) Az érintettre vonatkozó adat megismerhetővé tétele a felületen akkor kezdeményezhető, ha
a) a kezdeményező olyan nagykorú személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
aa) hozzátartozója, vagy
ab) nevelését, felügyeletét vagy gondozását látja el
(a továbbiakban együtt: az érintett adatainak megismerésére jogosult személy);
b) az érintett adatainak megismerésére jogosult személy megítélése szerint az adatok megismerése az (1) bekezdésben meghatározott célból feltehetően szükséges, és az erre vonatkozó adat más módon történő megismerése egyébként aránytalan nehézséggel járna, és
c) az érintett adatainak megismerésére jogosult személy
ca) az adatmegismerés szükségességének b) pont szerinti feltételei fennállásáról nyilatkozik, valamint
cb) megjelöli azon személy családi és utónevét, akire az adatmegismerési igény vonatkozik.
75/C. § (1) Több találat esetén valamennyi érintett 75/B. § (1) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott adatait kell megismerhetővé tenni. A 75/B. § (1) bekezdésében meghatározott további adatok csak az érintett adatainak megismerésére jogosult személy által a gyermekkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyként azonosított érintett vonatkozásában ismerhetők meg.
(2) A felületen keresztül megismert adatokat az érintett adatainak megismerésére jogosult személy köteles bizalmasan kezelni, azok kizárólag a 75/B. § (1) bekezdésében meghatározott célból használhatóak fel, és tehetők harmadik személy számára megismerhetővé. A felületen keresztül megismert adatokról másolat – így különösen képernyőfotó, kivonat vagy más összefoglaló – nem készíthető, továbbá azokat tilos nyilvánosságra hozni, sokszorosítani, nyilvántartásba rendezni vagy adatbázisba foglalni.
(3)327 A bűnügyi nyilvántartó szerv megfelelő technikai és szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítja, hogy a felületen
a) a 75/B. § (1) bekezdése szerint megismerhető adatokról szöveges másolat ne legyen készíthető, valamint
b) a 75/B. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja szerint megismerhető adat – különösen vízjelezéssel vagy más hatékonynak tekinthető adatrejtési intézkedéssel – olyan módon jelenjen meg, hogy abból a (2) bekezdés szerint tilalmazott felhasználás esetén egyértelműen megállapítható legyen az a körülmény, hogy az adat a felületről származik.
Automatikus adattovábbítás a bűnügyi nyilvántartási rendszerből328
76. §329 (1)330 A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelendő adatok bejegyzésekor a bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerből az érintett személy 4. § (2) bekezdés a) pont aa)–ae), ag) és ah) alpontjában meghatározott személyazonosító adataival automatikus keresést indít az útiokmány-nyilvántartásban annak a ténynek a megismerése céljából, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal. Ha a kereséssel érintett személy rendelkezik érvényes úti okmánnyal, a bűnügyi nyilvántartó szerv
a) ezt a tényt automatikusan bejegyzi a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába, egyidejűleg
b) a bűnügyi nyilvántartási rendszerből automatikus adattovábbítással továbbítja az útiokmány-nyilvántartásba történő automatikus bejegyzés érdekében az érintett személy 4. § (2) bekezdés a) pont aa)–ae), ag) és ah) alpontjában meghatározott személyazonosító adatait, valamint a külföldre utazási korlátozás tényét.
(1a)331 Ha az érintett személyről a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában szerepel az a tény, hogy érvényes úti okmánnyal rendelkezik, a bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatnak a 30/E. § szerinti törlését megelőzően a külföldre utazási korlátozásra vonatkozó bejegyzés útiokmány-nyilvántartásból történő törlése céljából az útlevélhatóságnak automatikus adattovábbítás útján továbbítja az érintett személy személyazonosító adatai közül a 4. § (2) bekezdés a) pont aa)–ae), ag) és ah) alpontjában meghatározott adatokat.
(2)332 Az útlevélhatóság az (1) bekezdés b) pontja és az (1a) bekezdés alapján automatikus adattovábbítás során megkapott adatokat a külföldre utazási korlátozásra vonatkozó tény útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzésig, illetve az útiokmány-nyilvántartásból való törléséig kezelheti, és ezt követően az adatokat haladéktalanul törli.
(3)333 Ha a bűntettesek nyilvántartása vagy a hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása részére az adatközlési kötelezettséget teljesítő szerv valamely személlyel kapcsolatban törvényben meghatározott, a választójogot befolyásoló adatközlést teljesít, a bűnügyi nyilvántartó szerv a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv részére – a nyilvántartásba történő felvétel, az abban történő módosítás vagy az abból történő törlés céljából – automatikus adattovábbítás útján továbbítja
a) az érintett 4. § (2) bekezdés a) pont aa), ab) és ad)–ai) alpontjában meghatározott adatait, valamint
b) azt a tényt, hogy az érintett személy nem rendelkezik aktív vagy passzív választójoggal, illetve az aktív vagy passzív választójogát visszanyerte.
(4)334 A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv a (3) bekezdés alapján történő automatikus adattovábbítás során megkapott adatokat a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásából való törlés bejegyzéséig kezelheti.
A bűnügyi nyilvántartási rendszerből való adattovábbítás és a tagállami ítéletek nyilvántartása közötti kapcsolat335
76/A. §336 (1) Ha
a)337 a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, vagy az arra törvényben kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat a kifogástalan életvitel ellenőrzése céljából,
b) a rendőrség a 68. § (2) bekezdés a), b), d)–h) és j) pontjában meghatározott célból,
c) a köztársasági elnök a 68. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott célból, illetve
d) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai igazgatás területi szerve a 68. § (5) bekezdésében meghatározott célból
közvetlen hozzáféréssel adatokat kíván átvenni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, és a 76/E. § alapján annak tényéről kap tájékoztatást, hogy az érintett szerepel a tagállami ítéletek nyilvántartásában, kérheti, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv a 76/B. §-ban meghatározottak szerint intézkedjen a megfeleltetési eljárás lefolytatása érdekében.
(2) Ha az adatigénylő a bűnügyi nyilvántartási rendszerből a 69–70. §-ok szerinti adatigénylés alapján kér adatokat és az a személy, akire az adatátvétel vonatkozik, magyar állampolgár, az adatigénylő az adatigénylés keretében, azzal egyidejűleg kérheti, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv ellenőrizze, hogy szerepel-e az érintettre vonatkozó adat a tagállami ítéletek nyilvántartásában.
(3) Ha a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban a kérelmező magyar állampolgár, a bűnügyi nyilvántartó szerv ellenőrzi, hogy szerepel-e a kérelmezőre vonatkozó adat a tagállami ítéletek nyilvántartásában.
76/B. §338 (1) Ha a 76/A. § szerinti esetben a bűnügyi nyilvántartó szerv megállapítja, hogy a tagállami ítéletek nyilvántartásában a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétellel vagy az adatigényléssel érintett személyre, illetve a kérelmezőre vonatkozó, magyar bíróság által még nem elismert vagy nem megfeleltetett tagállami ítélet szerepel, a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a bíróságnál kezdeményezi, hogy a magyar bíróság a megfeleltetést végezze el.
(2)339 A bűnügyi nyilvántartó szerv az (1) bekezdés alapján az érintettre, illetve a kérelmezőre vonatkozó, az Európai Unió más tagállamának vagy az Egyesült Királyság kijelölt központi hatósága által megküldött, a 33. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatokat küldi meg a bíróságnak, továbbá tájékoztatja a bíróságot, hogy a megfeleltetési eljárás lefolytatására közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel vagy adatigénylés alapján történő adattovábbítás teljesítése érdekében, illetve hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás során van szükség.
(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv nem kezdeményezi, hogy a magyar bíróság a megfeleltetést végezze el, ha az érintett személlyel, illetve a kérelmezővel szemben hozott tagállami ítélet alapján
a) a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy intézkedés nemére, tartamára, illetve a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének időpontjára tekintettel nyilvánvaló, hogy a tagállami ítélet megfeleltetése esetén az ítélettel kapcsolatos adatok bűnügyi nyilvántartási rendszerbe történő bejegyzésének nem lenne helye,
b) az adatátvétel, illetve az adatigénylés céljára tekintettel nyilvánvaló, hogy a tagállami ítélet megfeleltetése esetén az ítélettel kapcsolatos adatok közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervnek történő továbbításának nem lenne helye, illetve
c) a hatósági erkölcsi bizonyítványban igazolni kívánt tény jellegére tekintettel nyilvánvaló, hogy a tagállami ítélet megfeleltetése esetén az ítélettel kapcsolatos adatok a hatósági erkölcsi bizonyítványban igazolni kívánt tény igazolását nem érintenék.
(4)340 Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a tagállami ítélet megfeleltetését a bíróságnál kezdeményezi, a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárást legfeljebb a megfeleltetési eljárás jogerős befejezéséig, illetve a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe való bejegyzést eredményező módon történő megfeleltetés esetén az adatoknak a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe történő bejegyzéséig felfüggeszti.
(5)341 Ha a magyar bíróság a tagállami ítéletet a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe való bejegyzést eredményező módon megfeleltette, a bűnügyi nyilvántartási szerv
a) a megfeleltetett tagállami ítélettel kapcsolatos adatokat továbbítja a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre vagy az adatigénylésre jogosult szervnek, illetve
b) a megfeleltetett tagállami ítélettel kapcsolatos adatok figyelembevételével állítja ki a hatósági erkölcsi bizonyítványt.
(6)342 A bűnügyi nyilvántartó szerv jogszabályban meghatározottak szerint tájékoztatja a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre vagy az adatigénylésre jogosult szervet a 76/A. §, illetve a 76/B. § alapján tett intézkedésekről, illetve arról, ha ilyen intézkedésre nem került sor.
A bűnügyi nyilvántartási rendszerből való adattovábbítás és az Európai Unió más tagállamának bűnügyi nyilvántartásából történő adatigénylés közötti kapcsolat343
76/C. §344 (1) Ha az adatigénylés olyan, gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járó szakmai vagy szervezett önkéntes foglalkozás, illetve tevékenység engedélyezése, vagy azok ellenőrzése céljából kerül benyújtásra, amelynek keretében az adatigényléssel érintett személy tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyba kerülne vagy ilyen viszonyban áll, és aki harmadik országbeli állampolgár vagy az Európai Unió tagállamának állampolgára, az adatigénylő az adatigénylés keretében, azzal egyidejűleg kérheti, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv ellenőrizze, hogy szerepel-e az érintettre vonatkozó adat az Európai Unió más tagállamának vagy az Egyesült Királyság bűnügyi nyilvántartásában.
(2) A 71. § (6) bekezdése szerinti esetben a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban a bűnügyi nyilvántartó szerv a 79. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint ellenőrzi, hogy szerepel-e a kérelmezőre vonatkozó adat az Európai Unió más tagállamának vagy az Egyesült Királyság bűnügyi nyilvántartásában.
(3) Ha az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben a bűnügyi nyilvántartó szerv megállapítja, hogy az Európai Unió más tagállamának vagy az Egyesült Királyság bűnügyi nyilvántartásában az adatigényléssel érintett személyre, illetve a kérelmezőre vonatkozó, magyar bíróság által még nem elismert vagy nem megfeleltetett ítélet szerepel, a bíróságnál kezdeményezi, hogy a magyar bíróság a megfeleltetést végezze el. A megfeleltetéssel kapcsolatos eljárásra a 76/B. §-ban meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
ADATTOVÁBBÍTÁS A TAGÁLLAMI ÍTÉLETEK NYILVÁNTARTÁSÁBÓL
76/D. § A tagállami ítéletek nyilvántartásának adatállományából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni
a)346 az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság arra a magyar állampolgárságú, bűncselekménnyel megalapozottan gyanúsítható személyre, illetve
b)347 a nemzetbiztonsági szolgálatok arra a felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladata ellátása során érintett magyar állampolgárságú személyre, illetve
c)348 a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában meghatározott megelőzési, felderítési és elhárítási feladatai ellátása során érintett személyre
vonatkozóan kezelt adatot, akivel szemben külföldi bíróság tagállami ítéletet hozott és az ítélet esetében magyar bíróság a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti, a külföldi ítélet elismerésére irányuló eljárást, illetve az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti megfeleltetési eljárást még nem folytatott le.
76/E. § Ha a 68/A. §-ban meghatározott elektronikus úton történő összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy az a személy, akire az adatkérés vonatkozik, szerepel a tagállami ítéletek nyilvántartásában, a bűnügyi nyilvántartó szerv ennek tényéről a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel keretében, elektronikus úton tájékoztatja a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre jogosult szervet.
AZ EURÓPAI BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER KERETEI KÖZÖTT TÖRTÉNŐ ADATCSERE
Automatikus adattovábbítás
77. § A bűnügyi nyilvántartó szerv központi hatóságként végzi a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatoknak az Európai Unió más tagállamával való cseréjével összefüggő adatfogadási, adatátadási és egyéb adatkezelési feladatokat.
78. § (1)349 A bűnügyi nyilvántartó szerv késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Unió más tagállama központi hatóságát a bűntettesek nyilvántartásába, valamint – a 15. § a) és e) pontja szerinti adatok kivételével – a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett, az érintett tagállam állampolgáraira vonatkozó bűnösséget megállapító jogerős ügydöntő határozatban szereplő alábbi adatokról és azok későbbi változásáról vagy módosulásáról:
a) az elítélt személyazonosító adatai,
b)350 az ügydöntő határozat kelte, jogerőre emelkedésének időpontja, az azt meghozó bíróság megnevezése,
c)351 az ügydöntő határozat alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetésének helye, időpontja, a bűncselekmény megnevezése vagy jogi minősítése, valamint azokra a rendelkezésekre való hivatkozás, amelyeken a bűncselekmény elbírálása alapult,
d) a büntetésekre, az intézkedésekre és azok végrehajtására vonatkozó adatok.
(2) Az átvevő tagállamot tájékoztatni kell
a) az adatok átadásával egyidejűleg az adatok törlésének várható időpontjáról, továbbá
b)352 arról, ha az adatok a bűntettesek nyilvántartásából vagy – a 15. § a) és e) pontja szerinti adatok kivételével – a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából törlésre kerültek,
c)353 arról, ha az adatok a bűntettesek nyilvántartásában vagy – a 15. § a) és e) pontja szerinti adatok kivételével – a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában módosításra kerültek.
(3) Ha az érintett személy két vagy több, az Európai Unió más tagállamának állampolgára, az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat valamennyi érintett tagállamnak továbbítani kell.
A 2019/816 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében meghatározott adattovábbítás, valamint a 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti többszörös személyazonosság ellenőrzése354
78/A. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv központi hatóságként végzi a 2019/816 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott személyazonosító adatoknak a 2019/816 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, a harmadik országbeli állampolgárokkal és hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központi rendszerbe (a továbbiakban: ECRIS-TCN) történő továbbítását.
(2) Az ECRIS-TCN-be történő adattovábbítás érdekében a bűnügyi nyilvántartó szerv a szakrendszeri azonosító kód megadásával igénylés alapján történő adattovábbítással átveszi a szakértői nyilvántartó szervtől az érintettnek az adattovábbítás tárgyát képező bűncselekménnyel összefüggésben rögzített ujjnyomatának azonos másolatát.
(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv jelzéssel látja el az ECRIS-TCN-be továbbítandó adatokat, ha az érintett harmadik országbeli állampolgárt az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 1. számú mellékletében meghatározott terrorista bűncselekmény vagy más súlyos bűncselekmény elkövetéséért ítélték el.
78/B. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv központi hatóságként végzi az általa az ECRIS-TCN-be feltöltött adatok tekintetében a 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott esetekben a többszörös személyazonosság manuális ellenőrzését.
(2) Amennyiben az ECRIS-TCN-be feltöltött adatok tekintetében a 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti lekérdezés sárga kapcsolatot eredményez, és a rendelkezésre álló személyazonosító adatok alapján kétséget kizáró módon nem állapítható meg, hogy azok azonos vagy különböző személyeket jelölnek, a bűnügyi nyilvántartó szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, az idegenrendészeti nyilvántartás, vagy a központi útiokmány-nyilvántartás adataival való összehasonlítás útján értékeli az adatok egyezőségét.
(3) Ha az adatok egyezősége a (2) bekezdésben meghatározott módon kétséget kizáróan nem állapítható meg, és az uniós információs rendszerek valamelyike ujjnyomatadatot tartalmaz, a bűnügyi nyilvántartó szerv az ujjnyomatadatokat továbbíthatja a szakértői nyilvántartó szerv részére a daktiloszkópiai nyilvántartásban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal való összehasonlítás céljából.
(4) Ha az adatok egyezősége a (3) bekezdésben meghatározott módon sem állapítható meg kétséget kizáróan, a bűnügyi nyilvántartó szerv az ECRIS-TCN-be feltöltött adatok vonatkozásában adategyeztetést kezdeményez a bűnügyi nyilvántartási rendszer részére adatot közlő bírósággal.
Adatigénylés az Európai Unió más tagállamának bűnügyi nyilvántartásából
79. § (1) A 68. § alapján az adatok átvételére jogosult szerv az e törvény mellékletében meghatározott adatkörben – a bűnügyi nyilvántartó szerv útján – adatokat igényelhet az Európai Unió más tagállamának bűnügyi nyilvántartásából.
(2) Az adatok átvételére az (1) bekezdés szerint jogosult szerv az átvett adatokat csak a kérelemben meghatározott büntetőeljárás céljára használhatja fel.
(3)355 A bűnügyi nyilvántartó szerv adatokat igényelhet
a) az Európai Unió más tagállamának bűnügyi nyilvántartásából, illetve
b) ha az érintett harmadik országbeli állampolgár, akkor az ECRIS-TCN-ből
annak megállapítása érdekében, hogy mely tagállam központi hatóságától kell a 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikke alapján, illetve az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás) 649. cikke alapján adatot igényelnie az érintett személy által elkövetett, a 80/C. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekményekre vonatkozóan, ha az érintett személy gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járó szakmai vagy szervezett önkéntes tevékenység végzésére való alkalmazása érdekében jogviszony létesítése, fenntartása vagy egyéb, törvényben meghatározott feltételnek való megfelelése igazolását kéri, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állna.
(4)356 Ha az (1) bekezdés szerinti adatigénylés érdekében az adatok átvételére jogosult szerv az ECRIS-TCN-ben ujjnyomattal történő adatigénylést is kezdeményez, ennek feltétele, hogy
a) az a személy, akire az adatigénylés vonatkozik, harmadik országbeli állampolgár,
b) az érintettnek az adatigénylés tárgyát képező bűncselekménnyel összefüggésben rögzített ujj- és tenyérnyomatát a szakértői nyilvántartó szerv a daktiloszkópiai nyilvántartásban már nyilvántartásba vette, és
c) az adatok átvételére jogosult szerv az (1) bekezdés szerinti adatigénylésében a b) pont szerinti ujj- és tenyérnyomathoz tartozó belső azonosító kódot a bűnügyi nyilvántartó szervvel közli.
(5)357 A (4) bekezdés szerinti, az ECRIS-TCN-ben ujjnyomattal történő adatigénylés elvégzése érdekében a bűnügyi nyilvántartó szerv a belső azonosító kód segítségével a szakértői nyilvántartó szervtől átveszi az ujjnyomat azonos másolatát és ezzel végzi el az ECRIS-TCN-ben az adatigénylést.
79/A. §358 (1)359 Ha a kérelmező a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt, rá vonatkozó adatok kiadására irányuló kérelmet nyújt be, a bűnügyi nyilvántartó szerv a kérelmezőre vonatkozó adatok kiadása céljából megkeresi azon tagállam központi hatóságát, amelyben a kérelmező lakóhellyel rendelkezik vagy korábban azzal rendelkezett, illetve amelynek állampolgára vagy volt állampolgára.
(2)360 Ha a kérelmező az Európai Unió más tagállamának vagy az Egyesült Királyság állampolgára és az állampolgársága szerinti állam bűnügyi nyilvántartási rendszerében kezelt, rá vonatkozó adatok kiadására irányuló kérelmet nyújt be, a bűnügyi nyilvántartó szerv az adatok kiadása céljából megkeresi a kérelmező állampolgársága szerinti tagállam központi hatóságát.
(3)361 Ha a kérelmező harmadik országbeli állampolgár és a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt, rá vonatkozó adatok kiadására irányuló kérelmet nyújt be, a bűnügyi nyilvántartó szerv az ECRIS-TCN-ben ellenőrzi, hogy az Európai Unió más tagállamának bűnügyi nyilvántartásában a kérelmezőre vonatkozó adat szerepel-e. Ha az ECRIS-TCN-ben a kérelmezőre vonatkozó információ szerepel arról, hogy valamely tagállamban kezelnek a kérelmezőről bűnügyi adatot, a bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi adatok kiadása céljából kizárólag ennek a tagállamnak a központi hatóságát keresi meg.
Kérelemre történő adattovábbítás az Európai Unió más tagállamának, valamint harmadik országnak
80. § (1)362 A bűnügyi nyilvántartó szerv az Európai Unió más tagállama kijelölt központi hatóságának kérelmére, a kérelem vagy az (1a) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül, az Egyesült Királyság kérelmére, a kérelem vagy az (1a) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított húsz munkanapon belül a mellékletben meghatározott formanyomtatványon vagy elektronikus úton adatokat továbbít – a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásának, a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásának, valamint a 15. § e) pontja szerinti adatok kivételével – a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokból.
(1a)363 Ha az (1) bekezdés szerinti adattovábbítási kérelem teljesítéséhez a kérelemben foglaltakon túl további adat szükséges, a bűnügyi nyilvántartó szerv a kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul további tájékoztatást kér az adattovábbítási kérelmet benyújtó, az Európai Unió más tagállama kijelölt központi hatóságától.
(2)364 Ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága olyan magyar állampolgárról igényel adatot, akire vonatkozóan a tagállami ítéletek nyilvántartásában is szerepel adat, a bűnügyi nyilvántartó szerv adattovábbítása e nyilvántartásban kezelt adatokra is kiterjed.
(2a)365 A megkereső tagállam kijelölt központi hatósága részére – a 80/C. §-ban meghatározott kérelem teljesítésének kivételével – adat csak büntetőeljárás céljából adható át.
(3)366 Az adattovábbítást megelőzően – ha az lehetséges – az adatok ellenőrzésével biztosítani kell, hogy azok naprakészek és pontosak legyenek. Amennyiben utóbb megállapításra került, hogy hibás vagy hiányos adatok kerültek továbbításra, erről az adatátvevőt haladéktalanul értesíteni kell.
(4) Ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága nem a megkeresett tagállam állampolgárságával rendelkező állampolgár tekintetében intéz megkeresést a bűnügyi nyilvántartások adataira vonatkozóan, annak tekintetében a bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény alapján kell eljárni.
(5) A tagállami ítéletek nyilvántartásából harmadik ország részére a 33. §-ban meghatározott adat kizárólag az adatot a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldő tagállam által meghatározott korlátok között, büntetőeljárás céljából történő felhasználásra továbbítható.
80/A. §367 Ha a megkereső tagállamban vagy Magyarországon lakóhellyel rendelkező vagy korábban lakóhellyel rendelkező személy, illetve a megkereső tagállam vagy Magyarország állampolgára vagy volt állampolgára a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt, rá vonatkozó adatok kiadására irányuló kérelmet nyújt be a megkereső tagállam központi hatóságához, az ilyen megkeresésre a bűnügyi nyilvántartó szerv a kézhezvételtől számított húsz munkanapon belül továbbítja az adatokat.
80/B. §368 A 77–80/A. §-nak az Európai Unió tagállamára vonatkozó rendelkezéseit az Egyesült Királyság tekintetében is alkalmazni kell.
80/C. §369 (1)370 Ha valamely személynek gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járó szakmai vagy szervezett önkéntes tevékenység végzésére való alkalmazása céljából, az érintett személy hozzájárulásával benyújtott kérelmet követően, az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága a 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikke alapján, illetve az Egyesült Királyság kijelölt központi hatósága a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás 649. cikke alapján az érintett személyre vonatkozóan a bűnügyi nyilvántartási rendszerben, valamint a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt adatoknak az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszeren keresztül történő kiadására irányuló kérelmet nyújt be a bűnügyi nyilvántartó szervhez, a bűnügyi nyilvántartó szerv a kérelem vagy a 80. § (1a) bekezdésének alkalmazásával kért tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül továbbítja
c) a 16. § (1) bekezdés c)–g) és j)–l) pontjában, valamint
meghatározott adatokat a kérelmet benyújtó központi hatóság részére.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kizárólag akkor továbbíthatóak, ha azok
a) a bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szereplő, következő bűncselekmények elkövetéséhez kapcsolódó adatok:
aa) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (4) bekezdés b) pont], ha a bűncselekményt 2002. április 1-je után követték el,
ab) a 2013. június 30-ig hatályban volt üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés], ha a bűncselekményt 1997. szeptember 15-e előtt követték el,
ac) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (5) bekezdés c) pont], erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], megrontás [1978. évi IV. törvény 201–202/A. §], tiltott pornográf felvétellel visszaélés [1978. évi IV. törvény 204. § (1)–(6) bekezdés], üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pont],
ad)371 emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés a) pont], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont, (4) bekezdés és (4a) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés, (3a) bekezdés b) pont és (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § 2020. június 30-ig hatályban volt (1) bekezdés c) pont, (2) bekezdés és (4) bekezdés b) pont], gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204–204/A. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés], vagy
b) a 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3–7. cikkében vagy a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás 649. cikk (3) bekezdésében meghatározott valamely bűncselekmény magyar állampolgár általi, az Európai Unió más tagállamának bírósága jogerős ítéletében megállapított elkövetéséhez kapcsolódó, a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt adatok.
ADATTOVÁBBÍTÁS A BŰNÜGYI ÉS RENDÉSZETI BIOMETRIKUS ADATOK NYILVÁNTARTÁSA ADATÁLLOMÁNYAIBÓL
Közös szabályok
81. § (1) A szakértői nyilvántartó szerv az e törvényben meghatározottak szerint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása adatállományából
a) összehasonlítás kezdeményezése alapján találati adattovábbítást végez,
b) az arra jogosult igénylése alapján adatokat továbbít, vagy
c) az arra jogosultnak közvetlen hozzáféréssel automatikus találati adathozzáférést biztosít.
(2) A bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók és felhasználhatók.
Találati adattovábbítás
82. § (1) A szakértői nyilvántartó szerv az e törvény szerint arra jogosultak kezdeményezése alapján az általuk megküldött mintát elemzi és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal összehasonlítja.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás eredményeként a szakértői nyilvántartó szerv megállapítja, hogy a minta és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő adat azonos személytől származik, az azonosság tényét, a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokat, valamint az azokhoz kapcsolódó személyazonosító adatokat haladéktalanul közli a megkereső szervvel.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás eredményeként a szakértői nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy a mintából meghatározott ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal azonos ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil nem található a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában, ennek tényét haladéktalanul közli a megkereső szervvel.
(4)372 Az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kezdeményezésére és adatátvételre
a)373 az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság és az ügyészség a bűncselekmények felderítése, illetve büntetőeljárás lefolytatása,
b) a nemzetbiztonsági szolgálatok a külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzés,
c)374 a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv a rendőrségről szóló törvény alapján hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, továbbá elhárítás és információszerzés,
d) az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerint szakvélemény adására jogosult szerv szakvélemény elkészítése, valamint
e) a rendőrség a rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági eljárásban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt személy azonosítása,
f)375 a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése
céljából jogosult.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a daktiloszkópiai nyilvántartásból az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kezdeményezésére és adatátvételre
a)376 a rendőrség a személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott személy azonosítása, valamint a határforgalom-ellenőrzés során az ellenőrzött személy azonosítása,
b) a büntetés-végrehajtási intézet a befogadás során a befogadott személy azonosítása,
c)377 a bűnügyi nyilvántartó szerv a 33/A. § (6) bekezdésében meghatározott esetben, külföldi bíróság által elítélt személy személyazonosságának megállapítása
céljából jogosult.
Igénylés alapján történő adattovábbítás
83. § (1)378 A szakértői nyilvántartó szerv erre irányuló adatigénylése alapján a bűncselekmények felderítése, a büntetőeljárás lefolytatása, valamint bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség, a bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából a bíróság, továbbá bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése, valamint a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében végzett információcsere céljából a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnmegelőzési feladatot ellátó szervei (a továbbiakban: bűnüldözési feladatot ellátó szerv) részére
a) a daktiloszkópiai nyilvántartásban kezelt ujj- és tenyérnyomat azonos másolatát,
b) a DNS-profil-nyilvántartásban kezelt DNS-profilt,
c) a 41. § a)–c) pontjában meghatározott adatokat, valamint
d) az 56. § a)–c) pontjában meghatározott adatokat
továbbítja.
(1a)379 A szakértői nyilvántartó szerv erre irányuló adatigénylése alapján a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló törvény szerinti, az idegenrendészeti hatóság által elhelyezendő figyelmeztető jelzés, illetve kiegészítő adat adattartalmának beszerzése, technikai minőség-ellenőrzése céljából az idegenrendészeti hatóság részére a daktiloszkópiai nyilvántartásban kezelt ujj- és tenyérnyomat azonos másolatát továbbítja.
(1b)380 A szakértői nyilvántartó szerv erre irányuló adatigénylése alapján a 2019/816 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében meghatározott, az ECRIS-TCN számára történő adattovábbítás, illetve az ECRIS-TCN-ben ujjnyomattal történő adatigénylés céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv részére a daktiloszkópiai nyilvántartásban kezelt ujjnyomat azonos másolatát továbbítja.
(2) Az adatigénylésnek tartalmaznia kell az adatigénylő megnevezését, az adatigénylés célját és jogalapját.
A NEMZETKÖZI ADATÁTVÉTEL ÉS ADATTOVÁBBÍTÁS SZABÁLYAI
Adatátvétel és adattovábbítás kezdeményezésére jogosultak381
84. §382 EGT-tagállam, harmadik ország valamint nemzetközi szervezet részére történő adattovábbítás céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásából adatot igényelhet, valamint – ha erre e törvény alapján jogosult – közvetlen hozzáféréssel adatot vehet át:
a) a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján a bűnügyi jogsegély teljesítésére felhatalmazott magyar hatóság törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésen vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusán alapuló bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából a törvényben, valamint a nemzetközi szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott adatkörben,
b)383 a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, valamint a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény alapján közvetlen információcserére feljogosított magyar bűnüldözési feladatot ellátó szerv a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésének tárgyában létrehozott, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusain alapuló információcsere teljesítése céljából a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvényben, az Európai Unió kötelező jogi aktusában, továbbá a nemzetközi szerződésben meghatározott adatkörben,
c)384 a SIRENE Iroda a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről szóló törvény szerinti kiegészítő információk beszerzése és továbbítása céljából a bűntettesek nyilvántartásába, a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába, továbbá a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett adatokból.
Automatikus találati adathozzáférés
85. § (1)385 Az Európai Unió kötelező jogi aktusán, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésen vagy a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodáson alapuló adatigénylés teljesítése céljából a szakértői nyilvántartó szerv biztosítja az Európai Unió más tagállamának, illetve az Európai Unió kötelező jogi aktusában vagy a nemzetközi szerződésben meghatározott más állam (a továbbiakban együtt: együttműködő tagállam) kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontja részére
a) bűnmegelőzés és büntetőeljárás lefolytatása céljából az ujj- és tenyérnyomat, valamint
b) büntetőeljárás lefolytatása céljából a DNS-profil
elektronikus úton történő összehasonlítását a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal.
(2)386 Ha az (1) bekezdés alapján végzett összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil megegyezik az összehasonlítás alapjául szolgáló ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, a szakértői nyilvántartó szerv az együttműködő tagállam nemzeti kapcsolattartó pontja részére ennek tényét, valamint az ujj- és tenyérnyomathoz vagy DNS-profilhoz kapcsolódó szakrendszeri azonosító kódot automatikusan megküldi.
(3)387 Ha az (1) bekezdés alapján végzett összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil nem egyezik meg az összehasonlítás alapjául szolgáló ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, a szakértői nyilvántartó szerv az együttműködő tagállam nemzeti kapcsolattartó pontjával ezt a tényt automatikusan közli.
(4)388 A szakértői nyilvántartó szerv az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság rendelkezésére, egyedi ügyben büntetőeljárás lefolytatása céljából
a) a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett ujj- és tenyérnyomatot,
b) a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett DNS-profilt, vagy
c) a 82. § (4) bekezdés a) pontja alapján megküldött mintát
automatikus találati adathozzáférés útján összehasonlítja az együttműködő tagállam nyilvántartásaiban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal, valamint DNS-profilokkal.
(4a)389 A szakértői nyilvántartó szerv egyedi ügyben kizárólag bűncselekmények megelőzése vagy felderítése céljából
a)390 az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség rendelkezésére a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett ujj- és tenyérnyomatot vagy a 82. § (4) bekezdés a) pontja alapján megküldött ujj- és tenyérnyomatot,
b) a bűnüldözési feladatot ellátó szerv rendelkezésére a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett ujj- és tenyérnyomatot, illetve a 82. § (4) bekezdés c) vagy f) pontja alapján megküldött ujj- és tenyérnyomatot
automatikus találati adathozzáférés útján összehasonlítja az együttműködő tagállam nyilvántartásaiban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal.
(5)391 Ha az ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil (4) vagy (4a) bekezdés szerinti összehasonlítása egyértelmű egyezést eredményez az együttműködő tagállam nyilvántartásaiban kezelt ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, az egyezés tényéről a szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul értesíti azt a bűnüldözési feladatot ellátó szervet, előkészítő eljárást folytató szervet, nyomozó hatóságot, ügyészséget vagy bíróságot, amely az összehasonlítást elrendelte. Az értesítés tartalmazza az együttműködő tagállam nyilvántartásaiban kezelt ujj- és tenyérnyomathoz vagy DNS-profilhoz kapcsolódó szakrendszeri azonosító kódot, valamint az érintett együttműködő tagállam megjelölését.
(6)392 Ha a (4) vagy (4a) bekezdés szerinti összehasonlítás eredményeként a szakértői nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal azonos ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil nem található, ennek tényét haladéktalanul közli azzal a bűnüldözési feladatot ellátó szervvel, előkészítő eljárást folytató szervvel, nyomozó hatósággal, ügyészséggel vagy bírósággal, amely az összehasonlítást elrendelte.
(7)393 A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradványból meghatározott DNS-profilt a szakértői nyilvántartó szerv az együttműködő tagállammal egyeztetett időpontban automatizált módon összehasonlítja e tagállam nyilvántartásában kezelt DNS-profilokkal.
(8)394 Ha a DNS-profiloknak a (7) bekezdés szerinti összehasonlítása egyértelmű egyezést eredményez, a szakértői nyilvántartó szerv az egyezés tényéről, az összehasonlítás során az Európai Unió tagállamaitól átvett szakrendszeri azonosító kódról, valamint az érintett együttműködő tagállamról haladéktalanul értesíti azt az előkészítő eljárást folytató szervet, nyomozó hatóságot, ügyészséget vagy bíróságot, amelynek eljárásában a DNS-profil meghatározásának alapjául szolgáló anyagmaradvány rögzítésére sor került.
86. § (1) A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén folytatott együttműködés fokozásáról szóló, a 2008. évi LXVI. törvénnyel kihirdetett Megállapodáson (a továbbiakban: Megállapodás) alapuló adatigénylés teljesítése céljából a szakértői nyilvántartó szerv biztosítja a Megállapodás alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont részére az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil elektronikus úton történő összehasonlítását a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában, valamint a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában kezelt adatokkal.
(2) Ha az (1) bekezdés alapján végzett összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában, valamint a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában kezelt ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil megegyezik az összehasonlítás alapjául szolgáló ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, a szakértői nyilvántartó szerv a Megállapodás alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont részére ennek tényét, valamint az ujj- és tenyérnyomathoz vagy DNS-profilhoz kapcsolódó szakrendszeri azonosító kódot automatikusan megküldi.
(3) Ha az (1) bekezdés alapján végzett összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában, valamint a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában kezelt ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil nem egyezik meg az összehasonlítás alapjául szolgáló ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, a szakértői nyilvántartó szerv a Megállapodás alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó ponttal ezt a tényt automatikusan közli.
Az automatikus találati adathozzáférés során elért találatot követő eljárás395
86/A. §396 (1) Ha a szakértői nyilvántartó szerv a 85. § (2) bekezdése alapján szakrendszeri azonosító kódot küldött az együttműködő tagállam nemzeti kapcsolattartó pontja részére, és az együttműködő tagállam ezt követően a bűnügyi jogsegély, vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében kérelemmel fordult a magyar szervekhez a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó további személyes adatok továbbítása érdekében, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság megkeresi a szakértői nyilvántartó szervet a megkapott szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok továbbítása érdekében.
(2) A szakértői nyilvántartó szerv a 68. § (10) bekezdése alapján közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétellel átveszi a bűnügyi nyilvántartási rendszer személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat. Az átvett személyazonosító adatokat haladéktalanul megküldi az személyazonosító adatok továbbítását kérő Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak, ügyészségnek vagy bíróságnak.
(3) A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság a (2) bekezdés alapján átvett személyazonosító adatokat a bűnügyi jogsegélyre, vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésére vonatkozó törvények alapján továbbítja az együttműködő tagállamnak.
(4) Ha az együttműködő tagállam a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok birtokában a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében további, a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok továbbítását kéri, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság közvetlen hozzáféréssel átveszi a bűnügyi nyilvántartási rendszerből azokat a személyes adatokat, amelyeket az együttműködő tagállam a kérelmében kifejezetten megjelölt.
86/B. §397 (1)398 Ha a szakértői nyilvántartó szerv a 85. § (5) bekezdése alapján szakrendszeri azonosító kódot küldött az összehasonlítást kérő bűnüldözési feladatot ellátó szervnek, előkészítő eljárást folytató szervnek, nyomozó hatóságnak, ügyészségnek vagy bíróságnak, az értesített szerv a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében az együttműködő tagállamhoz fordulhat a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó személyazonosító adatok továbbítása érdekében. A bűnüldözési feladatot ellátó szerv, az ügyészség kivételével az előkészítő eljárást folytató szerv és a nyomozó hatóság a kérelmét a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központon keresztül továbbítja az együttműködő tagállamnak.
(2)399 Ha ez a bűnmegelőzés vagy a büntetőeljárás lefolytatása céljából szükséges, a személyazonosító adatok birtokában az összehasonlítást kérő bűnüldözési feladatot ellátó szerv, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság az együttműködő tagállamtól kérheti az érintett személlyel kapcsolatos további bűnügyi személyes adatok továbbítását. A bűnügyi személyes adatokat a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében vagy a 79. § alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv útján lehet igényelni.
86/C. §400 (1)401 Ha a szakértői nyilvántartó szerv a 85. § (8) bekezdése alapján szakrendszeri azonosító kódot küldött valamely előkészítő eljárást folytató szervnek, nyomozó hatóságnak, ügyészségnek vagy bíróságnak, az értesített szerv a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében az együttműködő tagállamhoz fordulhat a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó személyazonosító adatok továbbítása érdekében. A bűnüldözési feladatot ellátó szerv, az ügyészség kivételével az előkészítő eljárást folytató szerv és a nyomozó hatóság a kérelmét a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központon keresztül továbbítja az együttműködő tagállamnak.
(2)402 A személyazonosító adatok birtokában az az előkészítő eljárást folytató szerv, nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság, amelynek eljárásában a DNS-profil meghatározásának alapjául szolgáló anyagmaradvány rögzítésére sor került, az együttműködő tagállamtól kérheti az érintett személlyel kapcsolatos további bűnügyi személyes adatok továbbítását. A bűnügyi személyes adatokat a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében vagy a 79. § alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv útján lehet igényelni.
86/D. §403 (1) Ha a szakértői nyilvántartó szerv a 86. § (2) bekezdése alapján szakrendszeri azonosító kódot küldött a Megállapodás alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont részére, és az Amerikai Egyesült Államok hatáskörrel rendelkező szerve ezt követően a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében kérelemmel fordult a magyar szervekhez a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó további személyes adatok továbbítása érdekében, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság megkeresi a szakértői nyilvántartó szervet a megkapott szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok továbbítása érdekében.
(2) A szakértői nyilvántartó szerv a 68. § (10) bekezdése alapján közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétellel átveszi a bűnügyi nyilvántartási rendszer személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat. Az átvett személyazonosító adatokat haladéktalanul megküldi az személyazonosító adatok továbbítását kérő Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak, ügyészségnek vagy bíróságnak.
(3) A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság a (2) bekezdés alapján átvett személyazonosító adatokat a bűnügyi jogsegélyre vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésére vonatkozó törvények alapján továbbítja az együttműködő tagállamnak.
(4) Ha az Amerikai Egyesült Államok hatáskörrel rendelkező szerve a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok birtokában a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében további, a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok továbbítását kéri, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság közvetlen hozzáféréssel átveszi a bűnügyi nyilvántartási rendszerből azokat a személyes adatokat, amelyeket az együttműködő tagállam a kérelmében kifejezetten megjelölt.
86/E. §404 E fejezetnek az Európai Unió tagállamára vonatkozó rendelkezéseit az Egyesült Királyság tekintetében is alkalmazni kell.
ADATVÉDELMI SZABÁLYOK
Az érintett tájékoztatása
87. § (1)405
(2)406 Az adatkezelő az érintett hozzáféréshez való jogának gyakorlása során az adatai továbbítására vonatkozó tájékoztatását mellőzi, ha az e törvény szerint az adatok átvételére jogosult az adatok átvételével egyidejűleg jelzi, hogy az adattovábbításra vonatkozó adatok közlésének teljesítése
a) a bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, a büntetőeljárás lefolytatásának, büntetés és intézkedés végrehajtásának eredményességét veszélyezteti vagy e tevékenységek folytatását akadályozza,
b) nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátását, azok eredményességét veszélyezteti.
(3)407 A tájékoztatás (2) bekezdés szerinti mellőzését írásban kell indokolni, kivéve, ha az indokolás a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott valamely érdek érvényesülését veszélyezteti, valamint tájékoztatni kell az érintettet a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről.
(4)408 Az érintett 67. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adattovábbításról való tájékoztatása kizárólag a 90. § (1a) bekezdés b) és d) pontja szerinti adatokra vonatkozhat.
88. § (1) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv vagy a szakértői nyilvántartó szerv megállapítja, hogy a nyilvántartott adatok helytelenek vagy pontatlanok, az adatokat helyesbíti.
(2)409 A bűnügyi nyilvántartó szerv a személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi rendelkezések betartásának ellenőrzésére vonatkozó jogkörében eljáró NAIH, valamint az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások feletti törvényességi felügyeleti jogkörében eljáró ügyészség részére a nyilvántartásokba való betekintést biztosítja.
(3) A (2) bekezdés szerinti betekintés tényéről, valamint a betekintés eredményeként tett megállapításokról jegyzőkönyvet kell felvenni.
Adattovábbítási nyilvántartás
89. § Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokból teljesített adattovábbításokról az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.
90. § (1)410 Az adattovábbítási nyilvántartás – az (1a)–(2) bekezdésben foglaltak kivételével – tartalmazza:
a) az érintett személyazonosító adatait,
b) azt az ügyszámot és az ügy tárgyát, amelyhez az adatigénylést kérik,
c) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját,
d) az adattovábbítás időpontját,
e) azt a törvényi rendelkezést vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusának rendelkezését, amely az adatigénylőt az eljárásában, ellenőrzési tevékenysége vagy feladatköre gyakorlása során az adatkezelésre feljogosítja,
f) az adatigénylő megnevezését, az adathozzáférésre a 70. § (2) bekezdése szerint felhatalmazott személynek a közvetlen hozzáférésre való jogosultságot igazoló azonosító kódját, valamint
g) a továbbított adatok megnevezését.
(1a)411 A 67. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adattovábbításról az adattovábbítási nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a) az érintett személyazonosító adatai,
b) az adattovábbítás időpontja,
c) az érintett adatainak megismerésére jogosult személy családi és utóneve, anyja családi és utóneve, születési helye és ideje,
d) a továbbított adatok megnevezése.
(2)412 A Megállapodás alapján teljesített adattovábbításról vezetett adattovábbítási nyilvántartás tartalmára a Megállapodás 15. cikkét kell alkalmazni.
(3) Az adattovábbítási nyilvántartás adatait az adattovábbítástól számított húsz évig meg kell őrizni.
91. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet:
a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv irányításáért felelős szerv vagy a szakértői nyilvántartó szerv irányításáért felelős szerv,
b) a törvényességi felügyelet gyakorlása során az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a legfőbb ügyész,
c)413 a NAIH,
d)414 az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv, továbbá
e) külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok.
(2)415 Az Európai Unió más tagállama vagy az Egyesült Királyság számára a tagállami ítéletek nyilvántartásából történő adattovábbításról az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti szervek igényelhetnek adatot.
91/A. §416 (1) A szakértői nyilvántartó szerv a 85. § alapján teljesített automatikus találati adathozzáférésről az adathozzáférés jogszerűségének ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:
a) az automatikus találati adathozzáférést kezdeményező együttműködő tagállami szerv megnevezését,
b) az automatikus találati adathozzáférést elrendelő, a 85. § (4) bekezdésében meghatározott szerv megnevezését,
c) az automatikus találati adathozzáférést végrehajtó, erre felhatalmazott személy azonosítására alkalmas megjelölést,
d) az automatikus találati adathozzáférés célját,
e) az automatikus találati adathozzáférés időpontját,
f) az automatikus találati adathozzáféréssel érintett adatokat,
g) az automatikus találati adathozzáférés eredményét.
(2)417 Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a szakértői nyilvántartó szerv a keletkezésüktől számított két évig kezeli, és azokat a NAIH-hal – kérésére – haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított négy héten belül közli.
(3)418 A NAIH az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással összefüggő ellenőrzése eredményét 18 hónapig megőrzi, ezen időtartam lejártát követően haladéktalanul törli.
MINTAVÉTEL RENDJE
Mintavételi eljárás az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából
92. § (1) A büntetőeljárás alá vont személy arcképmásának rögzítéséről a 6. § (3) bekezdése szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség a megalapozott gyanú közlését követően haladéktalanul gondoskodik.
(2) A bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt személy arcképmásának rögzítéséről az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet a befogadást követően haladéktalanul gondoskodik.
(3) A bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt személy arcképmásának rögzítéséről abban az esetben is gondoskodni kell, ha arcképmása már szerepel a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában.
(4) A nyilvántartott személy köteles alávetni magát az arcképmás rögzítésének, ellenszegülése esetén vele szemben testi kényszer alkalmazható.
Mintavételi eljárás az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil nyilvántartásba vétele céljából
93. § (1) A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásába e törvény alapján felvételre kerülő ujj- és tenyérnyomat levételéről a 46. § szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség a megalapozott gyanú közlését követően haladéktalanul gondoskodik.
(2)419 Ha a bűncselekmény miatt jogerősen elítélt személy ujj- és tenyérnyomata nyilvántartásba vételének a kezdeményezése az 50. § (2) bekezdése alapján az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet kötelessége, a büntetés-végrehajtási intézet az ujj- és tenyérnyomat levételéről – az érintett befogadását követően haladéktalanul – gondoskodik.
(3)420 A nyomozó hatóság vagy az ügyészség, illetve a büntetés-végrehajtási intézet az ujj- és tenyérnyomat levételét követően, a mintavételhez kapcsolódó belső azonosító kódot haladéktalanul megküldi a bűnügyi nyilvántartó szervnek.
94. §421 (1) Ha fennállnak a DNS-profil nyilvántartásba vételének az 59. §-ban vagy a 63. § b) pontjában meghatározott feltételei, a szájnyálkahártya-törlet levétele előtt a 61. § (1) bekezdése szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség, illetve a 65. § (2) bekezdése szerinti büntetés-végrehajtási intézet a DNS-profil nyilvántartásba vételével kapcsolatos mintavételi kötelezettség fennállásának ellenőrzése céljából a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában ellenőrzi, hogy a nyilvántartásban szerepel-e kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profil.
(2) Nem kell a szájnyálkahártya-törletet levenni, ha a 4. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt adat szerint az érintettel kapcsolatban a nyilvántartásban szerepel kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profil.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján a 4. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt adat szerint az érintettel kapcsolatban a nyilvántartásban nem szerepel kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profil, akkor a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába e törvény alapján felvételre kerülő szájnyálkahártya-törlet levételéről a 61. § (1) bekezdése szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség a megalapozott gyanú közlését követően haladéktalanul gondoskodik.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján a 4. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt adat szerint az érintettel kapcsolatban a nyilvántartásban nem szerepel kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profil, akkor a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába e törvény alapján felvételre kerülő szájnyálkahártya-törlet levételéről az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet – az érintett befogadását követően haladéktalanul – gondoskodik.
(5) A 61. § (1) bekezdése szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség, illetve a 65. § (2) bekezdése szerinti büntetés-végrehajtási intézet a szájnyálkahártya-törlet levételét követően a mintavételhez kapcsolódó belső azonosító kódot haladéktalanul megküldi a bűnügyi nyilvántartó szervnek.
(6) Ha az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján a 4. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt adat szerint az érintettel kapcsolatban a nyilvántartásban szerepelt kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profil és a szájnyálkahártya-törlet levételét erre tekintettel nem végezték el, de a szakértői nyilvántartó szerv megállapítja, hogy időközben a DNS-profil-nyilvántartásban az érintett személlyel kapcsolatban már nem tart nyilván adatot vagy abban nem szerepel az érintetthez tartozó kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profil, akkor tájékoztatja a 61. § (1) bekezdése szerinti nyomozó hatóságot vagy ügyészséget, illetve a 65. § (2) bekezdése szerinti büntetés-végrehajtási intézetet arról, hogy az adatok törlése miatt a DNS-profil nyilvántartásba vételével kapcsolatban mintavételi kötelezettség áll fenn. A 61. § (1) bekezdése szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség, illetve a 65. § (2) bekezdése szerinti büntetés-végrehajtási intézet a tájékoztatást követően a (3) vagy a (4) és az (5) bekezdés szerint jár el.
(7) Ha a 39. § (3) bekezdése szerinti összehasonlítás az ujj- és tenyérnyomatok azonosságát nem állapítja meg, a szakértői nyilvántartó szerv erről haladéktalanul tájékoztatja a 61. § (1) bekezdése szerinti nyomozó hatóságot vagy ügyészséget. A 61. § (1) bekezdése szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség a tájékoztatást követően a (3) és az (5) bekezdés szerint jár el.
(8) A mintaadásra kötelezett személyt az (1) bekezdésben meghatározott szerv – a mintavételt megelőzően – tájékoztatja arról, hogy a szájnyálkahártya-törlet levételének célja a DNS-elemzés.
95. § (1) A mintavételt a mintaadásra kötelezett személy fizikai sértetlenségének biztosításával kell végezni.
(2) A mintaadásra kötelezett személy köteles alávetni magát a mintavételi eljárásnak. A mintaadásra kötelezett személy ellenszegülése esetén testi kényszer alkalmazható vele szemben, erről a mintavételt megelőzően tájékoztatni kell.
(3) Testi kényszer alkalmazására kizárólag
a) a mintavételt elrendelő nyomozó hatóság,
b) az ügyészség és a katonai nyomozó hatóság által elrendelt mintavétel esetén az ügyészség, valamint a katonai nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes rendőrkapitányság, valamint
c) az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet
erre feljogosított tagja jogosult.
(4)422 A testi kényszer alkalmazására egyebekben a Rendőrségről szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott mintavételi szabályokat az arcképmás rögzítésére is megfelelően alkalmazni kell.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Felhatalmazások
96. § (1)423 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) kijelölje a bűnügyi nyilvántartó szervet,424
b) kijelölje a szakértői nyilvántartó szervet, valamint a büntetőeljárás alá vont és az elítélt személy DNS-profiljának meghatározásában közreműködő szervet,425
c)426 állapítsa meg a 86/A–86/D. §-ban meghatározott adattovábbítási eljárások során alkalmazott formanyomtatványokat,427
d)428 állapítsa meg a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás részletes szabályait,429
e)430 kijelölje az eliminációs nyilvántartást kezelő szakértői nyilvántartó szervet, valamint az érintett személy DNS-profiljának meghatározásában közreműködő szervet,
f)431 állapítsa meg az ECRIS-TCN, illetve az uniós információs rendszerek interoperabilitását biztosító kereteket, beleértve az interoperabilitás során eljáró hatóságok bűnügyi nyilvántartáshoz kapcsolódó, interoperabilitással érintett egyes feladatait.
(1a)432 Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy
a) az arcképmás, az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil meghatározásra alkalmas anyagmaradvány rögzítésének részletes technikai szabályait,
b) az ujj- és tenyérnyomat és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályait,433
c) a DNS-profil meghatározásának szakmai-módszertani követelményeit,434
d) a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása és az eliminációs nyilvántartás technikai vezetésének részletes szabályait, valamint435
e) az eliminációs nyilvántartás részére teljesítendő adatszolgáltatás rendjét436
rendeletben állapítsa meg.437
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a) a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályait,438
b) a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása részére történő adatközlés és az e nyilvántartások által teljesített adatszolgáltatás rendjét,439
c)440
rendeletben állapítsa meg.
(3)441 Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a)442
b) a bűnügyi nyilvántartó szerv által teljesített adatszolgáltatás rendjét.443
(4)444
Hatálybalépés
97. § Ez a törvény 2009. június 30-án lép hatályba.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
98. §445 (1) Ez a törvény
a) a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról szóló 2009. február 26-i 2009/315/IB tanácsi kerethatározatnak,
b) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat 2–11. cikkének,
c) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló 2008. június 23-i 2008/616/IB tanácsi határozat 2–14. cikkének,
d) az egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és e megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló 2009. szeptember 21-i 2009/1023/IB tanácsi határozatnak,
e) az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi kerethatározatnak,
f)446 a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikk (3) bekezdésének,
g)447 a 2009/315/IB tanácsi kerethatározatnak a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információcsere és az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) tekintetében történő módosításáról, valamint a 2009/316/IB tanácsi határozat felváltásáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/884 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás Harmadik Része végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3)448 A 83. § (1a) bekezdése
a) a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(4)449 Ez a törvény
a) az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN) létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2019/816 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
c) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Átmeneti rendelkezések450
99. §451 (1) E törvénynek a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény és azzal összefüggésben más törvények módosításáról szóló 2015. évi CLII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 39. § (3) bekezdését, 61. § (2) és (3) bekezdését, 61/A. §-át, 62. § (1) bekezdését, 65. §-át, 65/A. §-át, 66. §-át és 94. §-át a 2016. január 1-jét követően elrendelt mintavételek esetében kell alkalmazni.
(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv e törvénynek a Módtv.-vel megállapított 4/A. §-a szerinti adatközlést a 2016. január 1-jét követően megindított büntetőeljárások esetén teljesíti.
100. §452 Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig a bűnügyi nyilvántartó szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
100/A. §453 E törvénynek az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, és ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi XXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 68/A. §-át, 71. § (1) bekezdését, 73. § (2) bekezdését, 76/A–76/C. §-át és 76/E. §-át a Módtv1. hatálybalépését454 követően kezdeményezett közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel és adatigénylés esetén, illetve a Módtv1. hatálybalépését követően indult hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban kell alkalmazni.
100/B. §455 E törvénynek az egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2020. december 31-ét követően indult eljárásokban is alkalmazni kell.
Módosuló jogszabályok
101. §456
102. §457
103. §458
104. §459
105. §460
106. § (1)461
(2)462
(3)463
Melléklet a 2009. évi XLVII. törvényhez
A formanyomtatvány helyes kitöltéséhez a tagállamoknak figyelembe kell venniük |
|
|
|
|
|
|
|
A törvényt az Országgyűlés a 2009. június 8-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2009. június 19.
Az 1. § (3) bekezdése a 2017: L. törvény 318. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § a) pontja a 2015: CLII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 2/A. §-t a 2021: CXXXIV. törvény 48. §-a iktatta be.
A 3. § (2) bekezdése a 2011: LXIX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2012: CCXXIII. törvény 195. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés a) pont ae) alpontja a 2012: CCXXIII. törvény 195. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés a) pont ah) alpontja a 2021: CXXXIV. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés a) pont ai) alpontja a 2012: CCXXIII. törvény 195. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés b) pontja a 2021: XXXI. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés c) ponja a 2015: CLII. törvény 42. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés e) pontját a 2015: CLII. törvény 7. §-a iktatta be.
A 4. § (2) bekezdés f) pontját a 2015: CLII. törvény 7. §-a iktatta be.
A 4. § (2) bekezdés g) pontját a 2015: CLII. törvény 7. §-a iktatta be.
A 4. § (3) bekezdése a 2021: XXXI. törvény 46. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (4)–(5) bekezdését a 2015: CLII. törvény 42. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § (4)–(5) bekezdését a 2015: CLII. törvény 42. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 4/A. §-t a 2015: CLII. törvény 8. §-a iktatta be.
A 4/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 267. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 4/A. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja a 2017: CXCVII. törvény 267. § 2–4. pontja szerint módosított szöveg.
A 4/B. §-t a 2015: CLII. törvény 9. §-a iktatta be.
A 4/C. §-t a 2021: XXXI. törvény 47. §-a iktatta be.
A 4/C. § (2) bekezdése a 2021: CXXXIV. törvény 50. §-ával megállapított szöveg.
A 4/C. § (4) bekezdését a 2021: CXXXIV. törvény 68. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1a) bekezdését a 2013: LXXVI. törvény 104. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 82. §-a szerint módosított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdését a 2013: LXXVI. törvény 104. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 82. §-a szerint módosított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdését a 2014: LXXII. törvény 46. §-a iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 268. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 267. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a 2022. évi XLIV. törvény 39. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 267. § 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (4) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 47. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § c) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § a) pontja, a 2014: LXXII. törvény 72. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § d) pontja a 2014: LXXII. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § e) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: LXXII. törvény 73. § 1. pontja.
A 9. § a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 267. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § a 2012: CCXXIII. törvény 196. §-ával megállapított, a 2015: CLII. törvény 41. § a) pontja, a 2017: CXCVII. törvény 267. § 1. és 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés b) pontját a 2015: CLII. törvény 42. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. § (1) bekezdés c) pont nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 267. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja a 2012: CCXXIII. törvény 197. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés ce) alpontja a 2009: CXLIX. törvény 121. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés d) pontja a 2017: CXCVII. törvény 267. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés e) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés f) pontja a 2013: LXXVIII. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés k) pontja a 2017: XXXIX. törvény 52. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2020: XLIII. törvény 38. § a) pontja, a 2021: LI. törvény 44. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés l) pontja a 2017: CXCVII. törvény 264. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés m) pontját a 2012: CCXXIII. törvény 197. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2015: CLII. törvény 42. § 3. pontja.
A 11. § (2) bekezdés a) pontja a 2014: LXXII. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (2) bekezdés b) pontja a 2014: LXXII. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (2) bekezdés c) pontja a 2014: LXXII. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (2) bekezdés d) pontja a 2014: LXXII. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (2) bekezdés e) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 197. § (5) bekezdésével megállapított, a 2014: LXXII. törvény 72. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 50. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (1a) bekezdését a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (3) bekezdése iktatta be.
A 12. § (1b) bekezdését a 2015: CLII. törvény 10. §-a iktatta be, szövege a 2017: XXXIX. törvény 52. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 267. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (2a) bekezdését a 2013: LXXVIII. törvény 17. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 264. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (4) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 50. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (5) bekezdését a 2012: CCXXIII. törvény 198. §-a iktatta be, szövege a 2019: CX. törvény 64. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § a 2015: CLII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése a 2017: XXXIX. törvény 52. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (3) bekezdése a 2017: XXXIX. törvény 52. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 267. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 267. § 1. és 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § c) pontja a 2017: CXCVII. törvény 267. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § d) pontja a 2014: LXXII. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § e) pontja a 2017: CXCVII. törvény 264. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § f) pontját a 2014: LXXII. törvény 73. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § g) pontját a 2012: CCXXIII. törvény 199. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: LXXII. törvény 73. § 2. pontja.
A 16. § (1) bekezdés b) pontját a 2015: CLII. törvény 42. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (1) bekezdés c) pont nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 267. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja a 2012: CCXXIII. törvény 200. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontja a 2012: CCXXIII. törvény 200. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdés e) pontja a 2017: CXCVII. törvény 267. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (1) bekezdés f) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdés g) pontja a 2013: LXXVIII. törvény 17. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdés j) pontja a 2017: XXXIX. törvény 52. § (4) bekezdésével megállapított, a 2020: XLIII. törvény 38. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (1) bekezdés k) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (1) bekezdés l) pontja a 2017: CXCVII. törvény 264. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdés m) pontját a 2012: CCXXIII. törvény 200. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2015: CLII. törvény 42. § 4. pontja.
A 16. § (2) bekezdés a) pontja a 2014: LXXII. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdés b) pontja a 2014: LXXII. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdés c) pontja a 2014: LXXII. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdés d) pontja a 2014: LXXII. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdés h) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. A 16. § (2) bekezdés h) pontja a 2022. évi LX. törvény 31. §-a szerint módosított szöveg.
A 16. § (2) bekezdés i) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdés j) pontja a 2022. évi LX. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdés k) pontját a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (8) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: LXXII. törvény 72. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (2) bekezdés l) pontját a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (8) bekezdése iktatta be.
A 16. § (2) bekezdés m) pontját a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (8) bekezdése iktatta be.
A 17. § (1) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 53. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (3a) bekezdését a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (9) bekezdése iktatta be.
A 17. § (3b) bekezdését a 2015: CLII. törvény 12. §-a iktatta be, szövege a 2017: XXXIX. törvény 52. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 264. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (5) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 53. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (6a) bekezdését a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (10) bekezdése iktatta be.
A 17. § (7) bekezdése a 2013: LXXVIII. törvény 17. § (5) bekezdésével megállapított, a 2017: CXCVII. törvény 267. § 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (7a) bekezdését a 2012: CCXXIII. törvény 201. §-a iktatta be, szövege a 2019: CX. törvény 64. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (7b) bekezdését a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (11) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CXCVII. törvény 267. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (8) bekezdése a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (1) bekezdése a 2010: CLXI. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (2) bekezdése a 2013: CCXLV. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (3) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: CXLIX. törvény 121. § (3) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (3) bekezdés b) pontját a 2009: CXLIX. törvény 121. § (4) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (4) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 121. § (4) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (2) bekezdése a 2013: CCXLV. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (3) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 121. § (4) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 267. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § c) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 204. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § d) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 204. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § e) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 204. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § f) pontját a 2012: CCXXIII. törvény 204. §-a iktatta be, szövege a 2017: CXCVII. törvény 267. § 2. és 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 20/A. §-t a 2015: CLII. törvény 13. §-a iktatta be, szövege a 2017: XXXIX. törvény 52. § (6) bekezdésével megállapított, a 2017: L. törvény 318. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 267. § 13. pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (2) bekezdése a 2022. évi XLIV. törvény 39. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § b) pontját a 2015: CLII. törvény 42. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § c) pont ca) alpontja a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § e) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § f) pontja a 2017: CXCVII. törvény 267. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § g) pontja a 2017: CXCVII. törvény 264. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § h) pontja a 2017: CXCVII. törvény 264. § (7) bekezdésével megállapított, a 2022. évi XLIV. törvény 39. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 23. § i) pontja a 2014: LXXII. törvény 54. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § j) pontja a 2014: LXXII. törvény 54. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § k) pontját a 2012: CCXXIII. törvény 205. §-a iktatta be, szövege a 2014: LXXII. törvény 54. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § l) pontját a 2014: LXXII. törvény 54. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2015: CLII. törvény 42. § 5. pontja.
A 24. § (1) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 72. § 3. pontja, a 2017: CXCVII. törvény 267. § 16. pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 264. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (4) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 55. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (5) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 55. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (6) bekezdését a 2014: LXXII. törvény 55. § (2) bekezdése iktatta be.
A 24. § (7) bekezdését a 2014: LXXII. törvény 55. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CXCVII. törvény 264. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § a 2017: CXCVII. törvény 265. §-ával megállapított szöveg.
A 26–30. §-t és a 26. §-t megelőző alcímet a 2014: LXXII. törvény 73. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 26–30. §-t és a 26. §-t megelőző alcímet a 2014: LXXII. törvény 73. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 26–30. §-t és a 26. §-t megelőző alcímet a 2014: LXXII. törvény 73. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 26–30. §-t és a 26. §-t megelőző alcímet a 2014: LXXII. törvény 73. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 26–30. §-t és a 26. §-t megelőző alcímet a 2014: LXXII. törvény 73. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 30/A. §-t megelőző alcímet a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdése iktatta be.
A 30/A. §-t a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdése iktatta be.
A 30/B. §-t a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdése iktatta be.
A 30/B. § a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 267. § 17. pontja szerint módosított szöveg.
A 30/B. § b) pontja a 2019: LV. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított, a 2020: XLIII. törvény 38. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 30/C. §-t a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdése iktatta be.
A 30/C. § b) pontja a 2014: LXXII. törvény 56. § (1) bekezdésével megállapított, a 2019: LV. törvény 20. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 30/C. § g) pontja a 2014: LXXII. törvény 56. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30/C. § h) pont hb) alpontja a 2012: CCXXIII. törvény 214. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 30/C. § i) pont ia) alpontja a 2014: LXXII. törvény 56. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30/C. § i) pont ib) alpontja a 2017: CXCVII. törvény 267. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 30/C. § i) pont id) alpontja a 2014: LXXII. törvény 56. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30/C. § l) pontja a 2019: LV. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30/D. §-t a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdése iktatta be.
A 30/D. § (1) bekezdése a 2019: LV. törvény 20. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30/D. § (1a) bekezdését a 2019: LV. törvény 20. § (4) bekezdése iktatta be.
A 30/D. § (2) bekezdése a 2019: LV. törvény 20. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 30/D. § (3) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 72. § 6. pontja, a 2017: CXCVII. törvény 267. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 30/D. § (3a) bekezdését a 2014: LXXII. törvény 57. §-a iktatta be, szövege a 2019: LV. törvény 20. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 30/D. § (6) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 72. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 30/D. § (7) bekezdés a) pontja a 2014: LXXII. törvény 72. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 30/E. §-t a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdése iktatta be, záró szövegrésze a 2019: LV. törvény 20. § (7) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 31. § a 2017: XXXIX. törvény 52. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 31. § b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 268. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (2) bekezdés d) pontja a 2014: LXXII. törvény 72. § 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (2) bekezdés g) pontja a 2017: XXXIX. törvény 56. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (3) bekezdése a 2017: XXXIX. törvény 52. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33/A. §-t a 2010: CLXI. törvény 60. §-a iktatta be, szövege a 2014: LXXII. törvény 58. §-ával megállapított szöveg.
A 33/A. § (2) bekezdése a 2016: CIV. törvény 82. §-a szerint módosított szöveg
A 33/A. § (4) bekezdése a 2016: CIV. törvény 82. §-a szerint módosított szöveg
A 33/B. §-t a 2017: XXXIX. törvény 52. § (9) bekezdése iktatta be.
A 34. § (1) bekezdése a 2017: XXXIX. törvény 56. § a)–b) pontja szerint módosított szöveg.
A 34/A. §-t a 2021: LI. törvény 37. §-a iktatta be.
A 36. § a 2015: CLII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § a 2010: CLXI. törvény 61. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § e) pontja a 2021: CXLII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § f) pontja a 2014: LXXII. törvény 72. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (1) bekezdése a 2020: XXXI. törvény 98. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2020: XXXI. törvény 98. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (3) bekezdését a 2015: CLII. törvény 15. §-a iktatta be, szövege a 2017: CXCVII. törvény 267. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 42. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 266. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 43. § (1) bekezdés d) pontja a 2020: XXXI. törvény 98. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (1) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 268. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 207. §-ával megállapított, a 2013: CLXXXVI. törvény 86. §-a szerint módosított szöveg.
A 44. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja a 2017: CXCVII. törvény 268. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja a 2017: CXCVII. törvény 267. § 20. pontja és 268. § a) pontja, a 2018: CXVIII. törvény 28. §-a, a 2020: XLIII. törvény 38. § d) pontja, a 2021: CXXXIV. törvény 67. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (2) bekezdése a 2022. évi XLIV. törvény 39. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 46. § a 2017: CXCVII. törvény 267. § 21. pontja szerint módosított szöveg.
A 46/A. §-t a 2015: CLII. törvény 16. §-a iktatta be.
A 47. § (1) bekezdése a 2015: CLII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.
A 48. § a) pontja a 2015: CLII. törvény 18. §-ával megállapított, a 2017: CXCVII. törvény 267. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 50. § a 2015: CLII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.
Az 50. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 267. § 1–2. pontja szerint módosított szöveg.
Az 50/A. §-t a 2015: CLII. törvény 20. §-a iktatta be.
Az 51. § a 2015: CLII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.
Az 54. § (1) bekezdése a 2020: XXXI. törvény 98. § d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 54. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2020: XXXI. törvény 98. § e) pontja szerint módosított szöveg.
Az 54. § (2) bekezdés b) pontja a 2020: XXXI. törvény 98. § e) pontja szerint módosított szöveg.
Az 54. § (3) bekezdését a 2020: XXXI. törvény 93. §-a iktatta be.
Az 57. § (1) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 121. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
Az 57. § (2) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 121. § (3) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
Az 57. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 266. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 58. § (1) bekezdés d) pontja a 2020: XXXI. törvény 98. § f) pontja szerint módosított szöveg.
Az 59. § záró szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 267. § 22. pontja szerint módosított szöveg.
Az 59. § c) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 208. §-ával megállapított szöveg.
Az 59. § c) pont cb) alpontja a 2015: XCII. törvény 5. §-ával megállapított, a 2020: XLIII. törvény 39. §-a, a 2021: CXXXIV. törvény 67. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 59. § d) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 208. §-ával megállapított szöveg.
Az 59. § e) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 208. §-ával megállapított szöveg.
Az 59. § f) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 208. §-ával megállapított szöveg.
Az 59. § g) pontját a 2012: CCXXIII. törvény 208. §-a iktatta be.
Az 59. § h) pontját a 2012: CCXXIII. törvény 208. §-a iktatta be, szövege a 2013: LXXVIII. törvény 17. § (6) bekezdésével megállapított, a 2017: XXXIX. törvény 56. § c) pontja, a 2019: LV. törvény 20. § (7) bekezdés d) pontja, a 2021: CXXXIV. törvény 67. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 61. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 267. § 23. pontja szerint módosított szöveg.
A 61. § (2) bekezdése a 2015: CLII. törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 61. § (3) bekezdését a 2015: CLII. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.
A 61. § (4) bekezdését a 2015: CLII. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.
A 61/A. §-t a 2015: CLII. törvény 23. §-a iktatta be.
A 62. § (1) bekezdése a 2015: CLII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.
A 63. § a) pontja a 2015: CLII. törvény 25. §-ával megállapított, a 2017: CXCVII. törvény 267. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 65. § a 2015: CLII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.
A 65. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 267. § 1–2. pontja szerint módosított szöveg.
A 65/A. §-t a 2015: CLII. törvény 27. §-a iktatta be.
A 66. § a 2015: CLII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.
A IV/A. Fejezetet (66/A–66/F. §-t) a 2020: XXXI. törvény 94. §-a iktatta be.
A 67. § (1) bekezdése a 2021: LXXIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 67. § (1) bekezdés d) pontja a 2021: CXXXIV. törvény 51. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 67. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontja a 2021: CXXXIV. törvény 51. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 67. § (1) bekezdés f) pontját a 2021: CXXXIV. törvény 51. § (3) bekezdése iktatta be.
A 68. § (1) bekezdés a) pontja a 2014: LXXII. törvény 72. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 68. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 266. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 68. § (1) bekezdés c) pontja a 2022: IV. törvény 97. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 68. § (1) bekezdés d) pontját a 2010: CXLVII. törvény 102. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CXCVII. törvény 266. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 68. § (1) bekezdés e) pontját a 2010: CXLVII. törvény 102. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CXCVII. törvény 268. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 68. § (1) bekezdés f) pontját a 2012: CCXXIII. törvény 211. §-a iktatta be.
A 68. § (1) bekezdés g) pontját a 2013: CXCVIII. törvény 17. §-a iktatta be, szövege a 2022: IV. törvény 97. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 68. § (1) bekezdés h) pontját a 2017: CXLIV. törvény 49. § (1) bekezdése iktatta be.
A 68. § (2) bekezdés a) pontja a 2015: CLXXXVI. törvény 157. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2023. évi XXXVIII. törvény 74. §-a szerint módosított szöveg.
A 68. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 68. § (2) bekezdés c) pontja a 2018: VI. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 68. § (2) bekezdés d) pont nyitó szövegrésze a 2014: LXXII. törvény 72. § 13. pontja, a 2015: CLXXXVI. törvény 158. § a) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 68. § (2) bekezdés d) pont da) alpontja a 2014: LXXII. törvény 72. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 68. § (2) bekezdés d) pont db) alpontja a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § l) pontja, a 2014: LXXII. törvény 72. § 15. pontja szerint módosított szöveg.
A 68. § (2) bekezdés e) pontja a 2022. évi LX. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.
A 68. § (2) bekezdés f) pontja a 2014: LXXII. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.
A 68. § (2) bekezdés g) pontja a 2014: LXXII. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.
A 68. § (2) bekezdés h) pontja a 2014: LXXII. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.
A 68. § (2) bekezdés i) pontja a 2014: LXXII. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.
A 68. § (2) bekezdés j) pontja a 2014: LXXII. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.
A 68. § (2) bekezdés k) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: XXXI. törvény 48. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 68. § (2) bekezdés l) pontját a 2014: LXXII. törvény 59. §-a iktatta be.
A 68. § (2) bekezdés m) pontját a 2020: LXXIV. törvény 5. §-a iktatta be.
A 68. § (3) bekezdését a 2015: CCXIX. törvény 9. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2020: XXXI. törvény 95. §-a iktatta be.
A 68. § (4) bekezdés a) pontja a 2014: LXXII. törvény 72. § 16. pontja szerint módosított szöveg.
A 68. § (4) bekezdés b) pontja a 2012: CCVII. törvény 83. §-a szerint módosított szöveg.
A 68. § (5) bekezdése a 2019: CV. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 68. § (5a) bekezdését a 2019: CV. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be.
A 68. § (6) bekezdése a 2010: CXLVII. törvény 102. § (2) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2017: CXLIII. törvény 95. §-a szerint módosított szöveg.
A 68. § (6) bekezdés a) pontja a 2021: XXXI. törvény 50. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 68. § (6) bekezdés b) pontja a 2018: CXXXIII. törvény 81. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 68. § (6) bekezdés c) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 68. § (6) bekezdés d) pontja a 2018: CXXXIII. törvény 81. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 68. § (7) bekezdése a 2010: CXLVII. törvény 102. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 68. § (7) bekezdés a) pontja a 2021: XXXI. törvény 50. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 68. § (7) bekezdés b) pontja a 2018: CXXXIII. törvény 82. §-a szerint módosított szöveg.
A 68. § (7) bekezdés c) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 68. § (7) bekezdés d) pontját a 2018: CXXXIII. törvény 81. § (3) bekezdése iktatta be.
A 68. § (7a) bekezdését a 2010: CXLVII. törvény 102. § (4) bekezdése iktatta be.
A 68. § (7a) bekezdés a) pontja a 2021: XXXI. törvény 50. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 68. § (7a) bekezdés b) pontja a 2018: CXXXIII. törvény 82. §-a szerint módosított szöveg.
A 68. § (7a) bekezdés c) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 68. § (7a) bekezdés d) pontját a 2018: CXXXIII. törvény 81. § (4) bekezdése iktatta be.
A 68. § (8) bekezdése a 2015: CLXXXVI. törvény 157. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 68. § (8) bekezdés a) pontja a 2021: XXXI. törvény 48. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 68. § (8) bekezdés c) pont cc) alpontja a 2017: CXCVII. törvény 267. § 24. pontja szerint módosított szöveg.
A 68. § (8) bekezdés d) pontját a 2022. évi LX. törvény 30. §-a iktatta be.
A 68. § (8a) bekezdését a 2015: CLXXXVI. törvény 157. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 68. § (8a) bekezdés c) pontja a 2017: CXCVII. törvény 267. § 24. pontja szerint módosított szöveg.
A 68. § (9) bekezdése a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 68. § (10) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 72. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 68. § (11) bekezdését a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (7) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 267. § 25. pontja szerint módosított szöveg.
A 68. § (11) bekezdés b) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 68. § (11) bekezdés c) pontja a 2014: LXXII. törvény 72. § 18. pontja szerint módosított szöveg.
A 68. § (11) bekezdés d) pontját a 2014: LXXII. törvény 73. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.
A 68/A. §-t a 2017: XXXIX. törvény 52. § (10) bekezdése iktatta be.
A 68/A. § a) pontja a 2022: IV. törvény 98. §-ával megállapított szöveg.
A 69. §-t megelőző alcím a 2014: LXXII. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.
A 69. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2015: CLXXXVI. törvény 158. § c) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 69. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2012: CCXXIII. törvény 212. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 69. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja a 2012: CCXXIII. törvény 212. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 69. § (2) bekezdés a) pont af) alpontja a 2012: CCXXIII. törvény 212. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 69. § (3) bekezdését a 2014: LXXII. törvény 61. §-a iktatta be, szövege a 2017: CXLIV. törvény 49. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 69. § (4) bekezdését a 2014: LXXII. törvény 61. §-a iktatta be.
A 69. § (5) bekezdését a 2014: LXXII. törvény 61. §-a iktatta be.
A 69. § (6) bekezdését a 2014: LXXII. törvény 61. §-a iktatta be.
A 70. §-t megelőző alcímet a 2014: LXXII. törvény 73. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.
A 70/A. §-t megelőző alcímet a 2014: LXXII. törvény 62. §-a iktatta be.
A 70/A. §-t a 2014: LXXII. törvény 62. §-a iktatta be.
A 70/A. § (3) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 267. § 26. pontja szerint módosított szöveg.
A 71. §-t megelőző alcím a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 71. § a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 71. § (1) bekezdése a 2017: XXXIX. törvény 56. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 71. § (1a) bekezdését a 2020: XXXI. törvény 96. §-a iktatta be.
A 71. § (2) bekezdése a 2015: CLXXXVI. törvény 157. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 71. § (2a) bekezdését a 2015: CLXXXVI. törvény 157. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 71. § (3) bekezdés d) pontja a 2013: LXXVIII. törvény 18. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 71. § (3) bekezdés e) pontja a 2013: LXXVIII. törvény 18. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 71. § (4a) bekezdését a 2013: CCXLV. törvény 39. §-a iktatta be.
A 71. § (6) bekezdését a 2015: CXCIV. törvény 8. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2021: CXXXIV. törvény 52. §-a iktatta be.
A 72. § a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.
A 72. § (1) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 63. §-ával megállapított, a 2016: CXXI. törvény 60. § (2) bekezdése, a 2019: CX. törvény 64. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 72. § (1a) bekezdését a 2014: LXXII. törvény 64. §-a iktatta be.
A 72. § (1b) bekezdését a 2019: CX. törvény 64. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: CXXI. törvény 69. §-a.
A 72. § (2) bekezdés f) pontja a 2021: CXXXIV. törvény 67. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 72. § (2) bekezdés g) pontját a 2015: CXCIV. törvény 8. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 73. § a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.
A 73. § (2) bekezdését a 2015: CLXXXVI. törvény 159. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2017: XXXIX. törvény 52. § (10) bekezdése iktatta be.
A 73. § (3) bekezdését a 2015: CLXXXVI. törvény 159. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2021: CXXXIV. törvény 53. §-a iktatta be.
A 73. § (4) bekezdését a 2017: L. törvény 319. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 73. § (5) bekezdését a 2017: L. törvény 319. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 73. § (6) bekezdését a 2014: LXXII. törvény 65. §-a iktatta be.
A 74. §-t megelőző alcímet a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (17) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. A 74. § a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.
A 74. § (2) bekezdése a 2013: LXXVI. törvény 105. §-ával megállapított, a 2016: CIV. törvény 82. §-a szerint módosított szöveg.
A 74. § (7) bekezdését a 2017: L. törvény 319. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 75. § a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.
A 75. § (7) bekezdése a 2015: CXCIV. törvény 8. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 75/A. §-t a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (13) bekezdése iktatta be.
Az „” alcímet (75/B–75/C. §) a 2021: LXXIX. törvény 5. §-a iktatta be.
A 75/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja a 2021: CXXXIV. törvény 67. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 75/B. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja a 2021: CXXXIV. törvény 67. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 75/C. § (3) bekezdésének „– a lehetséges mértékben –” szövegrészét az Alkotmánybíróság a 17/2023. (VIII. 3.) AB határozat 1. pontjával megsemmisítette 2023. augusztus 4. napjával.
A 76. §-t megelőző alcímet a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (14) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CCXIX. törvény 8. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 76. § a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.
A 76. § (1) bekezdése a 2019: LV. törvény 20. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 76. § (1a) bekezdését a 2019: LV. törvény 20. § (5) bekezdése iktatta be.
A 76. § (2) bekezdése a 2019: LV. törvény 20. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 76. § (3) bekezdését a 2015: CCXIX. törvény 7. §-a iktatta be.
A 76. § (4) bekezdését a 2015: CCXIX. törvény 7. §-a iktatta be.
A 76. §-t megelőző alcímet a 2017: XXXIX. törvény 53. §-a iktatta be.
A 76/A. §-t a 2017: XXXIX. törvény – 2017: CXLIV. törvény 124. §-a szerint módosított – 53. §-a iktatta be.
A 76/A. § (1) bekezdés a) pontja a 2022: IV. törvény 99. §-ával megállapított szöveg.
A 76/B. §-t a 2017: XXXIX. törvény 53. §-a iktatta be.
A 76/B. § (2) bekezdése a 2021: LI. törvény 44. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 76/B. § (4) bekezdése a 2020: XLIII. törvény 38. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 76/B. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2020: XLIII. törvény 38. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 76/B. § (6) bekezdését a 2021: CXXXIV. törvény 54. §-a iktatta be.
Az „A bűnügyi nyilvántartási rendszerből való adattovábbítás és az Európai Unió más tagállamának bűnügyi nyilvántartásából történő adatigénylés közötti kapcsolat” alcím címét a 2021: CXXXIV. törvény 55. §-a iktatta be.
A 76/C. §-t a 2017: XXXIX. törvény 53. §-a iktatta be, szövege a 2021: CXXXIV. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.
Az V/A. Fejezetet a 2010: CLXI. törvény 62. §-a iktatta be, szövege a 2017: XXXIX. törvény – 2017: CXLIV. törvény 125. §-a szerint módosított – 54. §-ával megállapított szöveg.
A 76/D. § a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 266. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 76/D. § b) pontja a 2021: CXXXIV. törvény 67. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 76/D. § c) pontját a 2021: CXXXIV. törvény 57. §-a iktatta be.
A 78. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: CCXXIII. törvény 214. § b) pontja, a 2014: LXXII. törvény 72. § 20. pontja, a 2017: CXCVII. törvény 267. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 78. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 267. § 2. és 27. pontja szerint módosított szöveg.
A 78. § (1) bekezdés c) pontja a 2017: CXCVII. törvény 267. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 78. § (2) bekezdés b) pontja a 2021: CXXXIV. törvény 58. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 78. § (2) bekezdés c) pontját a 2021: CXXXIV. törvény 58. § (2) bekezdése iktatta be.
Az „A 2019/816 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében meghatározott adattovábbítás, valamint a 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti többszörös személyazonosság ellenőrzése” alcímet (78/A–78/B. §) a 2021: CXXXIV. törvény 58. § (3) bekezdése iktatta be.
A 79. § (3) bekezdését a 2021: CXXXIV. törvény 59. §-a iktatta be.
A 79. § (4) bekezdését a 2021: CXXXIV. törvény 59. §-a iktatta be.
A 79. § (5) bekezdését a 2021: CXXXIV. törvény 59. §-a iktatta be.
A 79/A. §-t a 2015: CLII. törvény 30. §-a iktatta be.
A 79/A. § (1) bekezdése a 2021: CXXXIV. törvény 67. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 79/A. § (2) bekezdése a 2021: CXXXIV. törvény 67. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 79/A. § (3) bekezdését a 2021: CXXXIV. törvény 60. §-a iktatta be.
A 80. § (1) bekezdése a 2021: CXXXIV. törvény 61. §-ával megállapított szöveg
A 80. § (1a) bekezdését a 2013: LXXVIII. törvény 17. § (8) bekezdése iktatta be.
A 80. § (2) bekezdése a 2015: CLII. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.
A 80. § (2a) bekezdését a 2015: CLII. törvény 32. §-a iktatta be, szövege a 2021: LI. törvény 44. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 80. § (3) bekezdése a 2013: LXXVIII. törvény 18. § c) pontja, a 2015: CLII. törvény 42. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 80/A. §-t a 2013: LXXVIII. törvény 17. § (9) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLII. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.
A 80/B. §-t a 2015: CLII. törvény 34. §-a iktatta be, szövege a 2021: LI. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.
A 80/C. §-t a 2021: LI. törvény 39. §-a iktatta be.
A 80/C. § nyitó szövegrésze a 2021: CXXXIV. törvény 67. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 80/C. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja a 2021: CXXXIV. törvény 62. §-ával megállapított szöveg.
A 82. § (4) bekezdése a 2010: CXLVII. törvény 103. §-ával megállapított szöveg.
A 82. § (4) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 266. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 82. § (4) bekezdés c) pontja a 2017: CXCVII. törvény 267. § 28. pontja szerint módosított szöveg.
A 82. § (4) bekezdés f) pontját a 2013: LXXVIII. törvény 17. § (10) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CXCVII. törvény 268. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 82. § (5) bekezdés a) pontja a 2021: CXLII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.
A 82. § (5) bekezdés c) pontját a 2010: CLXI. törvény 63. §-a iktatta be, szövege a 2014: LXXII. törvény 72. § 21. pontja szerint módosított szöveg.
A 83. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2014: LXXII. törvény 67. §-ával megállapított, a 2017: CXCVII. törvény 267. § 29. pontja és 268. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 83. § (1a) bekezdését a 2021: CXX. törvény 56. §-a iktatta be.
A 83. § (1b) bekezdését a 2021: CXXXIV. törvény 63. §-a iktatta be.
A 84. §-t megelőző alcím a 2014: LXXII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg.
A 84. § nyitó szövegrésze a 2014: LXXII. törvény 72. § 22. pontja szerint módosított szöveg.
A 84. § b) pontja a 2014: LXXII. törvény 72. § 23. pontja szerint módosított szöveg.
A 84. § c) pontja a 2015: XXXV. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.
A 85. § (1) bekezdése a 2021: LI. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.
A 85. § (2) bekezdése a 2010: CXLVII. törvény 109. § (11) bekezdése, a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § n) pontja szerint módosított szöveg.
A 85. § (3) bekezdése a 2010: CXLVII. törvény 109. § (11) bekezdése, a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § n) pontja szerint módosított szöveg.
A 85. § (4) bekezdése a 2015: XXXV. törvény 20. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 267. § 29. pontja szerint módosított szöveg.
A 85. § (4a) bekezdését a 2015: XXXV. törvény 20. §-a iktatta be.
A 85. § (4a) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 267. § 29. pontja szerint módosított szöveg.
A 85. § (5) bekezdése a 2015: XXXV. törvény 20. §-ával megállapított, a 2017: CXCVII. törvény 267. § 30. pontja szerint módosított szöveg.
A 85. § (6) bekezdése a 2015: XXXV. törvény 20. §-ával megállapított, a 2017: CXCVII. törvény 267. § 31. pontja szerint módosított szöveg.
A 85. § (7) bekezdése a 2010: CXLVII. törvény 109. § (11) bekezdése, a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § p) pontja szerint módosított szöveg.
A 85. § (8) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 72. § 26. pontja, a 2017: CXCVII. törvény 267. § 32. pontja szerint módosított szöveg.
A 86/A. §-t megelőző alcímet a 2014: LXXII. törvény 70. §-a iktatta be.
A 86/A. §-t a 2014: LXXII. törvény 70. §-a iktatta be.
A 86/B. §-t a 2014: LXXII. törvény 70. §-a iktatta be.
A 86/B. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 267. § 33. pontja szerint módosított szöveg.
A 86/B. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 267. § 29. pontja szerint módosított szöveg.
A 86/C. §-t a 2014: LXXII. törvény 70. §-a iktatta be.
A 86/C. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 267. § 33. pontja szerint módosított szöveg.
A 86/C. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 267. § 34. pontja szerint módosított szöveg.
A 86/D. §-t a 2014: LXXII. törvény 70. §-a iktatta be.
A 86/E. §-t a 2021: LI. törvény 41. §-a iktatta be.
A 87. § (1) bekezdését a 2016: CXXI. törvény 60. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 87. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2019: XXXIV. törvény 79. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 87. § (3) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 79. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 77. § (4) bekezdését a 2021: LXXIX. törvény 6. §-a iktatta be.
A 88. § (2) bekezdése a 2011: CXII. törvény 81. § (15) bekezdése, a 2014: LXXII. törvény 72. § 27. pontja, a 2017: CXCVII. törvény 267. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 90. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2021: LXXIX. törvény 8. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 90. § (1a) bekezdését a 2021: LXXIX. törvény 7. §-a iktatta be.
A 90. § (2) bekezdése a 2010: CXLVII. törvény 110. § (1) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
A 91. § (1) bekezdés c) pontja a 2014: LXXII. törvény 72. § 27. pontjával megállapított szöveg.
A 91. § (1) bekezdés d) pontja a 2017: CXCVII. törvény 267. § 35. pontja szerint módosított szöveg.
A 91. § (2) bekezdése a 2021: LI. törvény 44. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 91/A. §-t a 2010: CXLVII. törvény 105. §-a iktatta be.
A 91/A. § (2) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 72. § 28. pontja szerint módosított szöveg.
A 91/A. § (3) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 72. § 27. pontja szerint módosított szöveg.
A 93. § (2) bekezdése a 2015: CLII. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 93. § (3) bekezdése a 2015: CLII. törvény 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 94. § a 2015: CLII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.
A 95. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 268. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 96. § (1) bekezdése a 2013: LXXXVIII. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.
A 96. § (1) bekezdés c) pontja a 2014: LXXII. törvény 71. §-ával megállapított szöveg.
A 96. § (1) bekezdés d) pontját a 2017: CXLIV. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be.
A 96. § (1) bekezdés e) pontját a 2020: XXXI. törvény 97. §-a iktatta be, szövege a 2021: CXXXIV. törvény 64. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 96. § (1) bekezdés f) pontját a 2021: CXXXIV. törvény 64. § (2) bekezdése iktatta be.
A 96. § (1a) bekezdését a 2015: CLII. törvény 37. §-a iktatta be, szövege a 2021: XXXI. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.
Lásd a 12/2016. (V. 4.) BM rendeletet.
A 96. § (2) bekezdés c) pontját a 2015: CLII. törvény 42. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.
A 96. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2014: LXXII. törvény 72. § 29. pontja szerint módosított szöveg.
A 96. § (3) bekezdés a) pontját a 2017: CXLIV. törvény 50. §-a hatályon kívül helyezte.
Lásd az 53/2012. (XII. 22.) KIM rendeletet.
A 96. § (4) bekezdését a 2015: CXCIV. törvény 8. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 98. § a 2021: LI. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.
A 98. § (1) bekezdés f) pontja a 2021: CXXXIV. törvény 67. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 98. § (1) bekezdés g) pontját a 2021: CXXXIV. törvény 65. §-a iktatta be.
A 98. § (3) bekezdését a 2021: CXX. törvény 57. §-a iktatta be.
A 98. § (4) bekezdését a 2021: CXXXIV. törvény 66. §-a iktatta be.
A 99. §-t megelőző alcím címet a 2015: CLII. törvény 39. §-a iktatta be.
A 99. § e törvény 106. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (16) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLII. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.
A 100. § e törvény 106. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 2016: CXXI. törvény 60. § (1) bekezdése iktatta be.
A 100/A. §-t a 2017: XXXIX. törvény 55. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2017. május 23.
A 100/B. §-t a 2021: LI. törvény 43. §-a iktatta be.
A 101–105. § e törvény 106. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 101–105. § e törvény 106. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 101–105. § e törvény 106. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 101–105. § e törvény 106. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 101–105. § e törvény 106. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 106. § (1)–(2) bekezdése e törvény 106. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 106. § (1)–(2) bekezdése e törvény 106. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 106. § (3) bekezdése ugyanezen bekezdés alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás