• Tartalom

2009. évi XLVII. törvény

2009. évi XLVII. törvény

a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról1

2015.01.01.
I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Alapvető rendelkezések

1. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások hatósági nyilvántartások. A bűnügyi nyilvántartások az azokban kezelt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartások.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások törvényességi felügyeletét a legfőbb ügyész látja el.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági nyilvántartások vezetésére és az azokhoz kapcsolódó hatósági eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában

a) belső azonosító kód: a szakértői nyilvántartó szerv által képzett olyan alfanumerikus azonosító, amelynek célja a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatok hozzárendelése a bűntettesek nyilvántartásában, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában vagy a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatokhoz;

b) bűnügyi nyilvántartó szerv: a bűnügyi nyilvántartási rendszer, valamint az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásának vezetéséért felelős, a Kormány által kijelölt központi közigazgatási szerv;

c) daktiloszkópiai nyilvántartás: ujj- és tenyérnyomtöredéket, valamint ujj- és tenyérnyomatot (a továbbiakban együtt: ujj- és tenyérnyomat) tartalmazó nyilvántartás;

d) DNS-elemzés: a DNS-profil meghatározásának folyamata;

e) DNS-profil: a dezoxiribonukleinsav-molekula meghatározott szakaszainak vizsgálata alapján képzett alfanumerikus adatsor;

f) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

g) ellenszegülés: a mintaadásra kötelezett személynek az a célzatos cselekvése, magatartása, amely a mintavétel megkezdését, folytatását, annak előírások szerinti végrehajtását akadályozza;

h) érintett: az a természetes személy, akinek az adatai az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásban szerepelnek;

i) harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam;

j) kapcsolati kód: a bűnügyi nyilvántartó szerv által képzett olyan alfanumerikus azonosító, amelynek célja az érintett személyazonosító adatainak hozzárendelése a bűnügyi nyilvántartásokban vagy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adataihoz;

k) minta: a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített vagy az e törvény alapján mintaadásra kötelezett természetes személytől származó ujj- és tenyérnyomat, valamint DNS-profil meghatározására alkalmas anyag;

l) szakértői nyilvántartó szerv: a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásának vezetéséért felelős, a Kormány által kijelölt szerv;

m) szakrendszeri azonosító kód: a szakértői nyilvántartó szerv által a DNS-profilhoz, valamint az ujj- és tenyérnyomathoz hozzárendelt egyedi alfanumerikus azonosító;

n) szájnyálkahártya-törlet: a szájüreg belső felületéről, annak sérelme nélkül, steril gézzel vagy más, az egészségügyben használatos hordozóval letörölt anyag;

o) testi kényszer: megfogás, lefogás, valamint testi erővel valamely cselekvés, magatartás abbahagyására vagy a mintavétel tűrésére kényszerítés.

II. Fejezet

A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER

A bűnügyi nyilvántartási rendszer tagozódása

3. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszer

a) a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából, valamint

b) a bűnügyi nyilvántartásokból

áll.

(2)2 A bűnügyi nyilvántartási rendszerben az adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv kezeli, a bűnügyi nyilvántartási rendszerből adatot továbbít, valamint a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokról e törvény szerinti hatósági bizonyítványt állít ki. A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg kivéve, ha e korlátozás alól a bűnügyi nyilvántartó szerv irányítására kijelölt miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad.

A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása

4. § (1) A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja

a) a bűnügyi nyilvántartásokban, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő adatok tekintetében az érintett, valamint

b) a büntetés-végrehajtási intézetbe és a rendőrségi fogdába befogadás során a befogadott személyek

azonosítása.

(2) A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása tartalmazza

a) az érintett

aa) családi és utónevét,

ab)3 születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevét,

ac) nemét,

ad) születési helyét és idejét,

ae)4 anyja születési családi és utónevét, továbbá annak megváltoztatása esetén anyja előző születési családi és utónevét,

af) személyi azonosítóját,

ag) előző családi és utónevét,

ah) állampolgárságát, előző állampolgárságát, valamint

ai)5 lakcímét, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímét (a továbbiakban együtt: személyazonosító adatok),

b) az érintett arcképmását, ha a nyilvántartásba vétel e törvényben meghatározott feltételei fennállnak,

c) a kapcsolati kódot, valamint

d) a halál tényét és időpontját.

(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatok nyilvántartásba vételével egyidejűleg kapcsolati kódot képez.

(4) Ha a szakértői nyilvántartó szerv belső azonosító kódot küld a bűnügyi nyilvántartó szervnek, az a kapcsolati kódról haladéktalanul tájékoztatja a szakértői nyilvántartó szervet.

(5) A bűnügyi nyilvántartó szerv a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában szereplő adatokat addig kezeli, amíg az érintett adatai a bűnügyi nyilvántartásokban vagy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szerepelnek.

5. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv az érintett személyazonosító adatait bejegyzéskor, a nyilvántartások adatainak módosításakor vagy javításakor, valamint az adatigénylés alapján vagy a kérelmező saját adatairól történő adattovábbítást megelőzően – a változások nyomon követése céljából – elektronikus úton egyedileg összehasonlítja

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyek esetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve vagy

b) az idegenrendészeti nyilvántartások hatálya alá tartozó személyek esetében a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv

által kezelt adatokkal.

(1a)6 A bűnügyi nyilvántartó szerv az anyakönyvi eljárásról szóló törvény alapján a központi anyakönyvi szerv által a névváltoztatással érintett, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás aktív nyilvántartásában nem szereplő személyek adatairól történt értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett személyazonosító adatait az értesítésben megküldött adatokkal.

(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv az összehasonlítást követően haladéktalanul gondoskodik a személyazonosító adatokban bekövetkező változásoknak a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában történő átvezetéséről.

(3)7 Az (1a) bekezdésben meghatározott összehasonlítást követően a bűnügyi nyilvántartó szerv a központi anyakönyvi szerv értesítésében megküldött adatokat haladéktalanul törli, ha az érintett személyazonosító adatait a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában nem kezeli.

(4)8 Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv EGT-állam, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet tájékoztatása alapján arról értesül, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó érintett személyazonosító adatai a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában szereplő adatoktól eltérnek, akkor a személyazonosító adatok változását haladéktalanul átvezeti a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában.

6. § (1) A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában az érintett arcképmását nyilván kell tartani, ha

a) bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vonták, vagy

b) a bíróság vele szemben bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott.

(2) Nem kell nyilvántartani annak az arcképmását,

a) akivel szemben magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárás, függetlenül attól, hogy az ügyész átvette-e a vád képviseletét,

b) akivel szemben pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás, továbbá

c) akinek katonai bűncselekménye miatt a katonai ügyész a feljelentést elutasította, és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta.

(3) Az érintett arcképmását az a nyomozó hatóság vagy ügyészség küldi meg a bűnügyi nyilvántartó szervnek, amelyik a gyanúsítottat büntetőeljárás alá vonta.

(4)9 A bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt személy arcképmását az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet az érintett befogadását követően megküldi a bűnügyi nyilvántartó szervnek.

A bűnügyi nyilvántartások közös szabályai

7. § E törvény alkalmazásában bűnügyi nyilvántartások:

a) a bűntettesek nyilvántartása,

b) a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása,

c)10 a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása,

d)11 a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartása és,

e)12 a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása.

8. § (1) A 7. §-ban meghatározott nyilvántartások egymással nem kapcsolhatók össze.

(2) Ha a 7. §-ban meghatározott nyilvántartások valamelyikében kezelt adatra vonatkozóan a nyilvántartás feltételei megszűnnek, az adatot a nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell.

(3) Ha az érintett adatait a bűnügyi nyilvántartások valamelyikéből e törvény szerint törlik, a törölt adatok közül azokat az adatokat, amelyeknek a 7. §-ban meghatározott másik nyilvántartásba való felvételéhez előírt feltételek bekövetkeztek, átmeneti adatállományba kell helyezni úgy, hogy azzal a nyilvántartással, amelyből az adatokat törölték, a kapcsolat ne legyen helyreállítható. A másik nyilvántartásba az adatokat az átmeneti adatállományból huszonnégy órán belül kell felvenni, és az adatfelvétellel egyidejűleg az átmeneti adatállományt törölni kell.

A bűntettesek nyilvántartása

9. § A bűntettesek nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja:

a) a büntetőügyben eljáró bíróság ítéletében foglalt büntetés és intézkedés végrehajtásának elősegítése,

b) a büntetett előélet tényének igazolása

ba) bűnmegelőzési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási és nemzetbiztonsági érdekek védelme,

bb) az érintett jogai gyakorlásának elősegítése, valamint

bc) mások jogainak és biztonságának védelme

érdekében.

10. §13 A bűntettesek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, és az ítélet jogerőre emelkedése napján a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) alapján nem mentesült.

11. § (1) A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot;

b) a belső azonosító kódot;

c) bűnösséget megállapító jogerős ítéletben a bíróság által megállapított

ca) bűncselekmény megnevezését,

cb)14 bűncselekménynek az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,

cc) elkövetői és elkövetési alakzatot,

cd) bűncselekmény elkövetésének helyét, idejét,

ce)15 azt a tényt, hogy az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső vagy erőszakos többszörös visszaeső,

cf) azt a tényt, hogy a bűncselekményt az elítélt bűnszervezet tagjaként követte el;

d) az első-, másod- és harmadfokon, valamint a perújítás, a felülvizsgálat, továbbá a törvényesség érdekében emelt jogorvoslat során eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;

e)16 a kiszabott büntetés nemét, mértékét és végrehajtási fokozatát (foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás vagy tevékenység megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői kategóriát, kitiltás esetén a település, országrész megnevezését, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a sportrendezvény, valamint a sportlétesítmény megnevezését); a kiszabott mellékbüntetés nemét és mértékét; a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját; a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját; a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén ennek tényét, a meghosszabbodott próbaidő tartamát és leteltének napját, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját; a javítóintézeti nevelés hátralévő részének szabadságvesztésre történő átváltoztatása esetén a javítóintézeti nevelést alkalmazó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;

f)17 a büntetés mellett alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, a korábban alkalmazott próbára bocsátás megszüntetése esetén a próbára bocsátást elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, jóvátételi munka helyett büntetés kiszabása esetén a jóvátételi munkát elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;

g) összbüntetésbe foglalás esetén az alapügyben eljárt bíróságok megnevezését, határozatuk számát, az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés végrehajtási fokozatát és mértékét;

h) közkegyelem vagy egyéni kegyelem alapján a bírósági határozatot érintő változásokat, az egyéni kegyelmi határozat számát és keltét;

i) a büntetés végrehajthatóságának elévülés okából történt megszűnését megállapító határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;

j) a törvényi mentesítés várható időpontját;

k)18 a külföldi ítélet érvényének elismerése esetén

ka) ennek tényét,

kb) a külföldi bíróság és az elismerő határozatot hozó magyar bíróság megnevezését,

kc) a külföldi bíróság és az elismerő határozatot hozó magyar bíróság által hozott határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját,

kd) az ítéletben a magyar bíróság által elismert bűncselekmény megnevezését, és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,

ke) a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartamát, továbbá a külföldön történt büntetés-végrehajtással kapcsolatos adatok közül a foganatba vétel időpontját, a feltételes szabadságra bocsátás napját, a büntetés vagy intézkedés kitöltésének időpontját, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját, a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetést kiszabó külföldi bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját,

kf) a kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele esetén ennek tényét, az elismert és átvett szabadságvesztés időtartamát,

kg) a törvényi mentesítés várható időpontját;

l) a nyilvántartásba vételt követően lefolytatott különleges eljárás során hozott határozat tárgyát, számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;

m)19 a szakrendszeri azonosító kódot.

(2) A büntetés-végrehajtási adatok közül a bűntettesek nyilvántartása tartalmazza

a)20 a szabadságvesztés vagy az elzárás előjegyzett kezdő napját, a befogadás napját, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása megkezdésének napját, a szabadságvesztés vagy az elzárás kitöltésének előjegyzett utolsó napját, a szabadságvesztés vagy az elzárás kitöltésének utolsó napját,

b)21 a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját vagy azt a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, a feltételes szabadság kezdőnapját és leteltének napját, a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját és az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, pártfogó felügyelet elrendelése esetén az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, a pártfogó felügyelet időtartamát,

c)22 a büntetés félbeszakítása esetén az engedélyező megnevezését, határozatának számát és keltét, a félbeszakítás kezdő napját, a félbeszakítás leteltének napját, a félbeszakítás meghosszabbítása esetén a meghosszabbítás leteltének napját, a jogellenesen büntetés-végrehajtási intézeten kívül töltött időtartam kezdőnapját és leteltének napját, a büntetés végrehajtása megszakításának kezdő és folytatásának kezdő napját,

d)23 a szabadon bocsátás és a büntetés-végrehajtási intézetből történő tényleges és végleges távozás napját,

e)24 a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás leteltének napját, továbbá a járművezetéstől eltiltás végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát.

12. § (1)25 A személyazonosító adatokat, a 11. § (1) bekezdés c)–g) és k) pontjában meghatározott adatokat, valamint azt a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a korábban engedélyezett feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt az eljárás befejeződött.

(1a)26 A korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén ennek tényét, a meghosszabbodott próbaidő tartamát és leteltének napját, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját [11. § (1) bekezdés e) pont] a büntetés-végrehajtási bíró közli, ha arra a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltozása miatt került sor.

(2) A 11. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott adatokat az alapügyben első fokon eljárt bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(2a)27 A 11. § (1) bekezdés i) pontjában, valamint, ha az elítélt beszámítással kitöltötte a feltételes szabadságra bocsátáshoz szükséges időtartamot, feltételes szabadságra bocsátás esetén a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat a büntetés-végrehajtási bíró közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(3)28 A 11. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját a különleges eljárásban jogerős határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(4)29 A 11. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott adatokat, valamint ha a bíróság a bűnügyi nyilvántartó szervvel korábban nem közölte, a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját a büntetés-végrehajtási intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(5)30 A 11. § (2) bekezdés e) pontja szerinti járművezetéstől eltiltás leteltének napját, a végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát az első fokon eljárt közlekedési hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, ha a vezetői engedély visszavonásáról az első fokon eljárt közlekedési igazgatási hatóság intézkedett.

13. § A bűntettesek nyilvántartásába felvett adatokat az érintett mentesítésének időpontjáig kell nyilvántartani.

A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása

14. § A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyekre vonatkozó adatok nyilvántartásának célja:

a) a büntetőügyben eljáró bíróság ítéletében foglalt büntetés és intézkedés végrehajtásának elősegítése;

b) a hátrányos jogkövetkezmények végrehajtásának biztosítása

ba) bűnmegelőzési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási és nemzetbiztonsági érdekek védelme,

bb) az érintett jogai gyakorlásának elősegítése, valamint

bc) mások jogainak és biztonságának védelme

érdekében.

15. § A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,

a) akinek az adatait a bűntettesek nyilvántartásából a mentesítés folytán törölték,

b) akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, és az ítélet jogerőre emelkedésének napján mentesült,

c) akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, de büntetés kiszabását mellőzte,

d)31 akivel szemben a bíróság megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka vagy kényszergyógykezelés intézkedést, illetve akivel szemben a bíróság terheltként elkobzás, vagyonelkobzás vagy elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedést alkalmazott, valamint

e)32 akit az ügyész megrovásban részesített.

f)33

g)34

16. § (1) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot;

b) a belső azonosító kódot;

c) a jogerős ítéletben a bíróság által megállapított

ca) bűncselekmény megnevezését,

cb)35 bűncselekménynek az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,

cc) elkövetői és elkövetési alakzat megjelölését,

cd) bűncselekmény elkövetésének helyét, idejét,

ce)36 azt a tényt, hogy az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső vagy erőszakos többszörös visszaeső,

cf) azt a tényt, hogy a bűncselekményt az elítélt bűnszervezet tagjaként követte el;

d) a megrovást alkalmazó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;

e) az első-, másod- és harmadfokon, valamint a perújítás, a felülvizsgálat, továbbá a törvényesség érdekében emelt jogorvoslat során eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;

f)37 a kiszabott büntetés nemét, mértékét és végrehajtási fokozatát (foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás vagy tevékenység megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői kategóriát, kitiltás esetén a település, országrész megnevezését, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a sportrendezvény, valamint a sportlétesítmény megnevezését), a kiszabott mellékbüntetés nemét és mértékét, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját; a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén ennek tényét, a meghosszabbodott próbaidő tartamát és leteltének napját, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;

g)38 az alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, a korábban alkalmazott próbára bocsátás megszüntetése vagy meghosszabbítása esetén a próbára bocsátást elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, a próbára bocsátás meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő lejáratának napját, jóvátételi munka helyett büntetés kiszabása esetén a jóvátételi munkát elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;

h) összbüntetésbe foglalás, valamint egységes intézkedés elrendelése esetén az alapügyben eljárt bíróságok megnevezését, határozatuk számát, az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés végrehajtási fokozatát és mértékét;

i) a büntetés végrehajthatóságának elévülés okából történt megszűnését megállapító határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének keltét;

j)39 a külföldi ítélet érvényének elismerése esetén

ja) ennek tényét,

jb) a külföldi bíróság és az elismerő határozatot hozó magyar bíróság megnevezését,

jc) a külföldi bíróság és az elismerő határozatot hozó magyar bíróság által hozott határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját,

jd) az ítéletben a magyar bíróság által elismert bűncselekmény megnevezését, és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,

je) a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartamát, továbbá a külföldön történt büntetés-végrehajtással kapcsolatos adatok közül a foganatba vétel időpontját, a feltételes szabadságra bocsátás napját, a büntetés vagy intézkedés kitöltésének időpontját, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén, a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját,

jf) a kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele esetén ennek tényét, az elismert és átvett szabadságvesztés időtartamát;

k)40 a mentesítés, a nyilvántartásba felvétel időpontját, valamint a nyilvántartásból való törlés várható időpontját;

l) a nyilvántartásba vételt követően lefolytatott különleges eljárás során hozott határozat tárgyát, számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;

m)41 a szakrendszeri azonosító kódot.

(2) A büntetés-végrehajtási adatok közül a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza

a)42 a szabadságvesztés vagy az elzárás előjegyzett kezdő napját, a befogadás napját, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása megkezdésének napját, a szabadságvesztés vagy az elzárás kitöltésének előjegyzett utolsó napját, a szabadságvesztés vagy az elzárás kitöltésének utolsó napját,

b)43 a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját vagy azt a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, a feltételes szabadság kezdőnapját és leteltének napját, a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját és az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, pártfogó felügyelet elrendelése esetén az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, a pártfogó felügyelet időtartamát,

c)44 a büntetés félbeszakítása esetén az engedélyező megnevezését, határozatának számát és keltét, a félbeszakítás kezdő napját, a félbeszakítás leteltének napját, a félbeszakítás meghosszabbítása esetén a meghosszabbítás leteltének napját, a jogellenesen büntetés-végrehajtási intézeten kívül töltött időtartam kezdőnapját és leteltének napját, a büntetés végrehajtása megszakításának kezdő és folytatásának kezdő napját,

d)45 a szabadon bocsátás és a büntetés-végrehajtási intézetből történő tényleges és végleges távozás napját,

e) a javítóintézeti nevelés megkezdésének napját,

f) a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás napját, az ideiglenes elbocsátás leteltének napját, az ideiglenes elbocsátás megszüntetésének tényét,

g) a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napját,

h)46 a közérdekű munka teljesítésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napját,

i)47 a pénzbüntetés teljesítésének napját,

j)48 a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés szabadságvesztésre, valamint a pénzbüntetés közérdekű munkára történő átváltoztatásáról szóló határozat számát és jogerőre emelkedésének napját, az eljárt bíróság megnevezését és az így kiszabott büntetés mértékét,

k)49 a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás leteltének napját, a járművezetéstől eltiltás végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát,

l)50 a jóvátételi munka igazolásának napját,

m)51 a kényszergyógykezelés megszüntetésének vagy megszűnésének napját.

17. § (1)52 A személyazonosító adatokat, a 16. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat, továbbá azt a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a korábban engedélyezett feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt az eljárás befejeződött.

(2) A 16. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adatokat a határozatot hozó ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(3) A 16. § (1) bekezdés e)–j) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt a határozat jogerőre emelkedett.

(3a)53 A korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje meghosszabbodása esetén ennek tényét, a meghosszabbodott próbaidő tartamát és leteltének napját, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját [16. § (1) bekezdés f) pont] a büntetés-végrehajtási bíró közli, ha arra a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltozása miatt került sor.

(4)54 A 16. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját a különleges eljárásban jogerős határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(5)55 A 16. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott adatokat, valamint ha a bíróság a bűnügyi nyilvántartó szervvel korábban nem közölte, a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját a büntetés-végrehajtási intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(6) A 16. § (2) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott adatokat a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(6a)56 A 16. § (2) bekezdés h) pontjában meghatározott adatokat a pártfogó felügyelő közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(7)57 A 16. § (2) bekezdés i) és j) pontja szerinti adatokat a büntetés-végrehajtási bíró közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(7a)58 A 16. § (2) bekezdés k) pontja szerinti járművezetéstől eltiltás leteltének napját, a végrehajtást befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát az első fokon eljárt közlekedési hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, ha a vezetői engedély visszavonásáról az első fokon eljárt közlekedési igazgatási hatóság intézkedett.

(7b)59 A 16. § (2) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat az alapügyben első fokon eljárt bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel,

(8)60 A 16. § (2) bekezdés m) pontjában meghatározott adatot az igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

18. § (1)61 A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén,

a) ha a büntetés határozott tartamú,

aa) öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

ab) öt évet meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, vagy

b) életfogytig tartó szabadságvesztés esetén az elítélt személy halálát követő tizenkét évig

kell nyilvántartani.

(2)62 A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott

a) elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, kiutasítás, lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése büntetés esetén a mentesítés beálltától,

b) foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a végrehajtás befejezésétől vagy a végrehajthatóság megszűnésétől

számított öt évig kell nyilvántartani.

(3)63 A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, de végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett

a) szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

b)64

kell nyilvántartani.

(4)65 A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett, a mellékbüntetésre vonatkozó adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott mellékbüntetés esetén a mellékbüntetés végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított öt évig kell nyilvántartani.

19. § (1) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek esetén

a) végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

b) a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a mentesítés beálltától számított öt évig

kell nyilvántartani.

(2)66 A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott

a) elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, kiutasítás, lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése büntetés esetén a mentesítés beálltától,

b) foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a végrehajtás befejezésétől vagy a végrehajthatóság megszűnésétől

számított három évig kell nyilvántartani.

(3)67 A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett, a mellékbüntetésre vonatkozó adatokat gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott mellékbüntetés esetén a mellékbüntetés végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított három évig kell nyilvántartani.

20. § A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat

a) megrovás alkalmazása esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől, ügyészi megrovás esetén a határozat kihirdetésétől,

b) próbára bocsátás alkalmazása esetén a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől,

c)68 jóvátételi munka alkalmazása esetén a jóvátételi munka elvégzésének igazolásától,

d)69 kényszergyógykezelést megszüntető végzés, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének elrendelése esetén a jogerőre emelkedéstől,

e)70 javítóintézeti nevelés esetén az intézkedés végrehajtásának befejezésétől,

f)71 büntetés kiszabásának mellőzésével hozott, bűnösséget megállapító jogerős ítélet esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől

számított három évig kell nyilvántartani.

A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása

21. § A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja a büntetőeljárások gyors és hatékony lefolytatásának elősegítése, törvényességének biztosítása, továbbá az érintett és mások jogainak, biztonságának védelme.

22. § (1) A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak adatait kell nyilvántartani, akivel szemben büntetőeljárás indult.

(2) Nem kell nyilvántartani annak az adatait,

a) akivel szemben a büntetőeljárás magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján indult, függetlenül attól, hogy az ügyész átvette-e a vád képviseletét,

b) akivel szemben pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás, továbbá

c) akinek katonai bűncselekménye miatt a katonai ügyész a feljelentést elutasította, és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta.

23. § A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot;

b) a belső azonosító kódot;

c) a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megalapozott gyanú szerinti

ca)72 megnevezését, az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,

cb) elkövetési helyét, idejét;

d) a megalapozott gyanú közlésének időpontját;

e)73 a vádemelés időpontját, a vád tárgyává tett bűncselekmény megnevezését, az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését, a vádirat számát és keltét;

f) vádemelés elhalasztása esetén az elhalasztás tényét, okát, időtartamát, az erről szóló határozat számát és keltét;

g) a nyomozás vagy az eljárás felfüggesztése esetén a felfüggesztés tényét, okát, időtartamát, az erről szóló határozat számát és keltét, valamint a nyomozás vagy az eljárás továbbfolytatásának időpontját;

h) a büntetőügy iktatószámát;

i)74 a büntetőügyek egyesítésének, elkülönítésének, áttételének tényét,

j) az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezését;

k)75 a szakrendszeri azonosító kódot.

24. § (1) A személyazonosító adatokat, valamint a 23. § c)–e) és h) pontjában meghatározott adatokat az a nyomozó hatóság, ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amelyik az érintettel szemben eljár.

(2) A 23. § f) pontjában meghatározott adatokat a határozatot hozó ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(3) A 23. § g) pontjában meghatározott adatokat a nyomozás felfüggesztése esetén a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség, az eljárás felfüggesztése esetén a határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(4)76 A 23. § i) pontjában meghatározott adatokat a büntetőügyek egyesítéséről, elkülönítéséről vagy áttételéről határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(5) A büntetőeljárás jogerős befejezésének időpontját a bíróság, a nyomozás megszüntetésének időpontját a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

25. §77 A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat

a) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,

b) a nyomozás megszüntetéséig vagy

c) a közvetítői eljárásban való részvételre, illetve kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételre tekintettel történő vádemelés elhalasztása, nyomozás vagy eljárás felfüggesztése esetén a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvétel sikeres igazolására, illetve a tevékeny megbánásra tekintettel a nyomozás vagy az eljárás megszüntetését követő három évig

kell nyilvántartani.

A kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartása

26. § A kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja az érintett, továbbá mások jogainak és biztonságának védelme, a büntetőeljárások gyors és hatékony lefolytatásának elősegítése.

27. § A kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet, távoltartást, ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el, továbbá akinek előzetes letartóztatása óvadék letétele miatt szűnt meg.

28. § A kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot;

b)78 az elrendelt kényszerintézkedést, annak időtartamát, megszűnése tényét;

c) az elrendelő határozat szerinti bűncselekmény

ca) megnevezését,

cb)79 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,

cc) elkövetésének helyét, idejét;

d) a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét.

29. § (1) A személyazonosító adatokat, valamint a 28. § b)–d) pontjában meghatározott adatokat – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kényszerintézkedés elrendeléséről, valamint meghosszabbításáról határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(2) A kényszerintézkedés megszüntetését a határozatot hozó bíróság vagy ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

30. § A kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat a kényszerintézkedés megszűnéséig vagy megszüntetéséig kell nyilvántartani.

A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása80

30/A. §81 A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének a célja a külföldre utazási korlátozás érvényesülésének az elősegítése, a külföldre utazási korlátozás ellenére történő külföldre utazások megelőzése.

30/B. §82 A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,

a) aki előzetes letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes végrehajtási letartóztatásban van, valamint aki ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll,

b) akivel szemben lakhelyelhagyási tilalmat vagy házi őrizetet rendeltek el,

c) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, illetve akinek felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtását utóbb elrendelték,

d) akivel szemben a bíróság felmentő ítélet mellett kényszergyógykezelést alkalmazott,

e) akinek a bíróság a javítóintézeti nevelését rendelte el, illetve akit javítóintézetből ideiglenesen elbocsátottak, valamint

f) akinek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján megtiltották Magyarország területének elhagyását és úti okmányának átadására kötelezték.

30/C. §83 A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot,

b)84 az elrendelt kényszerintézkedés és egyéb korlátozás tényét, időtartamát, illetve megszűnése vagy megszüntetése tényét; valamint az egyéb korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi döntés szerinti új időtartamot; továbbá abban az esetben, ha a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az átadási letartóztatás vagy az ideiglenes átadási letartóztatás azért szűnik meg, mert az érintettet Magyarország kiadta vagy átadta, az átadás tényét és időpontját,

c) a kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés tényét és mértékét, valamint a részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés tényét és végrehajtandó részének mértékét,

d) a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajtása elrendelésének, valamint a feltételes szabadság megszüntetésének a tényét és az ezáltal végrehajtandóvá vált szabadságvesztés mértékét,

e) az elrendelt kényszergyógykezelés tényét és amennyiben az határozott tartamú, a mértékét,

f) az elrendelt javítóintézeti nevelés tényét és mértékét,

g)85 a 30/B. § f) pontjában meghatározott esetben az egyéb korlátozás tényét, időtartamát, az egyéb korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi döntés szerinti új időtartamot, illetve megszüntetése tényét,

h) a kényszerintézkedést és egyéb korlátozást elrendelő határozat, a bűnösséget megállapító vagy a felmentő ítélet szerinti bűncselekmény

ha) megnevezését,

hb)86 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,

i) a határozattal és a határozatot hozó bírósággal kapcsolatban:

ia)87 a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról határozatot hozó, valamint az egyéb korlátozás elrendeléséről és az egyéb korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét,

ib) a szabadságvesztés büntetést kiszabó, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelő, illetve a kényszergyógykezelést, valamint a javítóintézeti nevelést és a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátást elrendelő első, másod- és harmadfokon, valamint a perújítás, a felülvizsgálat, továbbá a törvényesség érdekében emelt jogorvoslat során eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját,

ic) a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának elévülés okából történt megszűnését megállapító határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját,

id)88 a 30/B. § f) pontjában meghatározott esetben az egyéb korlátozás elrendeléséről és az egyéb korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét,

j) a szabadságvesztés előjegyzett utolsó napját,

k) a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napját, a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás napját, az ideiglenes elbocsátás leteltének napját, valamint

l)89 a 30/B. § a), b), c), d) és e) pontjában meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelése vagy kiszabása esetén annak tényét, hogy a terhelt vagy az elítélt a jogerős ítélet vagy határozat meghozatalakor érvényes úti okmánnyal rendelkezett.

30/D. §90 (1) A személyazonosító adatokat, valamint a 30/C. § b), c), d), e), f), h) pontjában, i) pont ia)–ic) alpontjában és l) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely e törvény rendelkezései szerint

a) kényszerintézkedés elrendelése esetén a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásába,

b) szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén a bűntettesek nyilvántartásába,

c) kényszergyógykezelés vagy javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába

teljesítendő adatközlésre köteles.

(2) A kiadatási letartóztatás, ideiglenes kiadatási letartóztatás, átadási letartóztatás, ideiglenes átadási letartóztatás, valamint ideiglenes végrehajtási letartóztatás elrendelésével kapcsolatos adatokat a határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(3)91 A kényszerintézkedés és egyéb korlátozás megszüntetését – a (3a) bekezdésében meghatározott kivétellel – a határozatot hozó bíróság vagy ügyész közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(3a)92 Ha a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az átadási letartóztatás vagy az ideiglenes átadási letartóztatás azért szűnik meg, mert az érintettet Magyarország kiadta vagy átadta, az átadás időpontját a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(4) A 30/C. § j) pontjában meghatározott adatot a büntetés-végrehajtási intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(5) A 30/C. § k) pontjában meghatározott adatokat a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(6)93 A 30/B. § f) pontjában meghatározott esetben az egyéb korlátozással kapcsolatos adatokat, valamint a személyazonosító adatokat az egyéb korlátozást elrendelő bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(7) A bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába az adatokat

a) kényszerintézkedés esetén a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásába,

b) szabadságvesztés büntetés esetén a bűntettesek nyilvántartásába,

c) kényszergyógykezelés és javítóintézeti nevelés esetén a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába

teljesítendő adatközlés alapján jegyzi be.

30/E. §94 A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat

a) a kényszerintézkedés és egyéb korlátozás megszűnéséig vagy megszüntetéséig,

b) a szabadságvesztés büntetés esetén a szabadságvesztés előjegyzett utolsó napjáig vagy a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának megszűnéséig,

c) a kényszergyógykezelés megszüntetéséig vagy határozott idejű kényszergyógykezelés esetén annak tartamáig, javítóintézeti nevelés esetén a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napjáig vagy az ideiglenes elbocsátás leteltének napjáig

kell nyilvántartani, és – amennyiben ilyen adattovábbítást kell teljesíteni –, akkor a 76. § (1) bekezdésben meghatározott adattovábbítást követően haladéktalanul törölni kell.

III. Fejezet

AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAINAK BÍRÓSÁGAI ÁLTAL MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROKKAL SZEMBEN HOZOTT ÍTÉLETEK NYILVÁNTARTÁSA

31. §95 Az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában (a továbbiakban: tagállami ítéletek nyilvántartása) szereplő adatok kezelésének célja az Európai Unió más tagállamában magyar állampolgárral szemben hozott, bűnösséget megállapító jogerős ítéletekben (a továbbiakban: tagállami ítélet) foglalt adatoknak:

a) tagállamok közötti – az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés keretében folytatott – kölcsönös cseréjének elősegítése,

b) az elítélttel szemben más bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott büntetőeljárásban való figyelembevétele.

32. § A tagállami ítéletek nyilvántartásában annak a magyar állampolgárnak az adatait kell nyilvántartani, akinek bűnösségét az Európai Unió más tagállamának bírósága jogerősen megállapította.

33. § (1) A tagállami ítéletek nyilvántartása a tagállami ítéletben szereplő, az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött alábbi adatokat tartalmazza:

a) az érintett személyazonosító adatait,

b) az ítélet keltét, jogerőre emelkedésének időpontját, valamint az ítéletet hozó bíróság megnevezését,

c) az ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését, a bűncselekmény jogi minősítését, a bűncselekmény elkövetésének időpontját,

d) a büntetésekre, az intézkedésekre és azok végrehajtására vonatkozó adatokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túl a tagállami ítéletek nyilvántartása – ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága azt a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldte – tartalmazza

a) az érintett szüleinek nevét,

b) az ítélet ügyiratszámát,

c) a bűncselekmény elkövetésének helyét,

d)96 az érintett külföldi személyi azonosítóját, ennek hiányában személyazonosító okmánya típusát és számát,

e) az érintett ujjnyomatát,

f) az érintett álnevét, továbbá

g) a mentesítés várható időpontját.

(3)97 A tagállami ítéletek nyilvántartása tartalmazza az elismerő határozatot hozó bíróság megnevezését, a határozat számát és keltét, valamint a határozat jogerőre emelkedésének napját, ha az Európai Unió más tagállamának bírósága által meghozott ítélet érvényét a magyar bíróság elismerte.

33/A. §98 (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv az érintett személyazonosító adatait bejegyzéskor, a tagállami ítéletek nyilvántartása adatainak módosításakor vagy javításakor, valamint a kérelemre történő adattovábbítást megelőzően – a változások nyomon követése céljából – elektronikus úton egyedileg összehasonlítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve által kezelt adatokkal.

(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv az anyakönyvi eljárásról szóló törvény alapján az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által a névváltoztatással érintett, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás aktív nyilvántartás hatálya alá nem tartozó személyek adatairól történt értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett személyazonosító adatait az értesítésben megküldött adatokkal.

(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv az összehasonlítást követően haladéktalanul átvezeti a személyazonosító adatokban bekövetkezett változást.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott összehasonlítást követően a bűnügyi nyilvántartó szerv az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter értesítésében megküldött adatokat haladéktalanul törli, ha az érintett adatait a tagállami ítéletek nyilvántartásában nem kezeli.

(5) Ha az elítélt személy személyazonossága az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldött személyazonosító adatok alapján kétséget kizáró módon nem állapítható meg, a bűnügyi nyilvántartó szerv – ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága erre vonatkozóan küldött adatot –

a) a 33. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve által továbbított, az érintett szüleinek nevére,

b) a 33. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott adatok alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve, a közúti közlekedési nyilvántartást kezelő nyilvántartó, vagy a központi útiokmány-nyilvántartást kezelő központi adatkezelő szerv által továbbított, az érintett személyazonosító okmánya típusára és számára

vonatkozó adatokkal való összehasonlítás útján állapítja meg az elítélt személy személyazonosságát.

(6) Ha az elítélt személy személyazonossága az (1)–(5) bekezdésben meghatározott módon kétséget kizáróan nem állapítható meg, és az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága a 33. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatot a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldte, a bűnügyi nyilvántartó szerv ezeket az adatokat megküldi a szakértői nyilvántartó szerv részére a 38. § b) vagy c) pont szerinti daktiloszkópiai nyilvántartásban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal való összehasonlítás céljából.

(7) Ha az elítélt személy személyazonossága az (1)–(6) bekezdésben meghatározott módon kétséget kizáróan nem állapítható meg, a bűnügyi nyilvántartó szerv az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött, egy személyhez kétséget kizáróan nem kapcsolható adatokról adattovábbítást nem teljesíthet.

34. § (1) A 33. §-ban meghatározott adatokat a tagállami ítéletről szóló tájékoztatásban meghatározott mentesítés beálltának idejéig kell nyilvántartani. Ha e tájékoztatásban nem szerepel mentesítésre vonatkozó adat, az adatokat akkor kell törölni, amikor a tagállam kijelölt központi hatóságának tájékoztatása szerint azt az érintett tagállam bűnügyi nyilvántartásából törölték.

(2) A 33. §-ban meghatározott adatok változását az érintett tagállam kijelölt központi hatósága által adott tájékoztatást követően a bűnügyi nyilvántartó szerv haladéktalanul átvezeti.

IV. Fejezet

A BŰNÜGYI ÉS RENDÉSZETI BIOMETRIKUS ADATOK NYILVÁNTARTÁSA

Közös szabályok

35. § A bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása daktiloszkópiai nyilvántartásból és DNS-profil-nyilvántartásból áll.

36. § (1) A szakértői nyilvántartó szerv az e törvény alapján nyilvántartásba vétel céljából részére megküldött mintákat, valamint DNS-profilokat

a) haladéktalanul nyilvántartásba veszi,

b) kezeli és az e törvény alapján arra jogosultnak továbbítja,

c) elemzi és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal összehasonlítja.

(2) A szakértői nyilvántartó szerv az e törvény alapján részére megküldött ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil nyilvántartásba vételével egyidejűleg belső azonosító kódot képez, amelyet haladéktalanul megküld a bűnügyi nyilvántartó szervnek annak megjelölésével, hogy a belső azonosító kód a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásának mely nyilvántartásában szerepel.

A daktiloszkópiai nyilvántartás

37. §99 A daktiloszkópiai nyilvántartás célja

a) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomat alapján a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe nem hozható,

b) a bűncselekményt elkövető,

c) a rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági eljárásban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt,

d) a büntetés-végrehajtási intézetbe, valamint a rendőrségi fogdába befogadás során a befogadott,

e) a személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott, valamint

f)100 a 33/A. § (6) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a külföldi bíróság által elítélt

személy azonosítása.

38. § A daktiloszkópiai nyilvántartás

a) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásából,

b) a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásából, valamint

c) a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásából

áll.

39. § (1) Ha az e törvény szerint arra jogosult szerv ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásba vételét kezdeményezi, a szakértői nyilvántartó szerv a nyilvántartásba vételt megelőzően haladéktalanul összehasonlítja az ujj- és tenyérnyomatot a 38. § szerinti nyilvántartásokban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás az ujj- és tenyérnyomatok azonosságát állapítja meg, a szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul közli az azonosság tényét, valamint azt a tényt, hogy mely – 38. § szerinti – nyilvántartásban található az ujj- és tenyérnyomattal azonos, korábban nyilvántartásba vett ujj- és tenyérnyomat

a) az (1) bekezdés szerint ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásba vételét kezdeményező szervvel, valamint

b) azzal a szervvel, amelynek kezdeményezésére azt az ujj- és tenyérnyomatot, amellyel az azonosságot megállapították, a 38. § szerinti nyilvántartások valamelyikébe korábban felvették.

40. § A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akinek ujj- és tenyérnyomatát bűncselekmény elkövetésének helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzítették, ha ezen adatokhoz személyazonosító adat nem kapcsolható.

41. § A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartása tartalmazza

a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény

aa) megnevezését,

ab) elkövetésének helyét és idejét;

b) a nyilvántartásba vételt kezdeményező nyomozó hatóság vagy ügyészség megnevezését;

c) a büntetőügy iktatószámát;

d) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatot, valamint

e) a szakrendszeri azonosító kódot.

42. § (1) A 41. § a)–d) pontjában meghatározott adatokat a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény miatt büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság vagy ügyészség – a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg – küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek.

(2) Ha a nyomozás megszüntetésére vagy a büntetőeljárás jogerős befejezésére azért került sor, mert a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény vagy a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény, ennek tényét a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

(3) Ha a büntetőeljárásban a tények tisztázása során megállapítható, hogy a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásába korábban nyilvántartásba vett ujj- és tenyérnyomat olyan személytől származik, aki nem hozható összefüggésbe a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetésével, ennek tényét a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

43. § (1) A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásába felvett adatokat

a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,

b) el nem évülő bűncselekmények esetén a 42. § (1) bekezdésében meghatározott adatok megküldésének időpontjától számított húsz évig,

c) a 42. § (2) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig vagy

d) a 42. § (3) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig

kell nyilvántartani.

(2) A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásába felvett adatokat a 39. § (2) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig kell nyilvántartani, ha a 39. § (1) bekezdése szerinti összehasonlítás az ujj- és tenyérnyomat azonosságát

a) a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában vagy

b) a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában

kezelt ujj- és tenyérnyomattal állapítja meg.

44. § (1) A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában annak a büntetőeljárás alá vont személynek az ujj- és tenyérnyomatát kell nyilvántartani, akit

a) ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja vagy

b)101 öt évet el nem érő szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos

ba) 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás és csempészet,

bb) a 2013. június 30-ig hatályban volt testi sértés (1978. évi IV. törvény 170. §), segítségnyújtás elmulasztása (1978. évi IV. törvény 172. §), személyi szabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 175. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), magánlaksértés (1978. évi IV. törvény 176. §), közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 184. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 185. §), közúti veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 186. §), cserbenhagyás (1978. évi IV. törvény 190. §), megrontás (1978. évi IV. törvény 201. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (1978. évi IV. törvény 205. §), kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), beutazási és tartózkodási tilalom megsértése (1978. évi IV. törvény 214. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §), bántalmazás hivatalos eljárásban (1978. évi IV. törvény 226. §), hivatalos személy elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 229. §), közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 230. §), hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), vesztegetés (1978. évi IV. törvény 250. §), befolyással üzérkedés (1978. évi IV. törvény 256. §), befolyás vásárlása (1978. évi IV. törvény 256/A. §), közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), rendbontás (1978. évi IV. törvény 271/A. §), közokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 274. §), magánokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 276. §), egyedi azonosító jel meghamisítása (1978. évi IV. törvény 277/A. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282–282/C. §), számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 300/C. §), pénzhamisítás (1978. évi IV. törvény 304. §), költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel visszaélés (1978. évi IV. törvény 313/C. §), lopás (1978. évi IV. törvény 316. §), sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §), rongálás (1978. évi IV. törvény 324. §), jármű önkényes elvétele (1978. évi IV. törvény 327. §) bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja vagy

bc) testi sértés (Btk. 164. §), segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 166. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176–177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178. és 179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés (Btk. 185. §), egészségügyi termék hamisítása (Btk. 186. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés (Btk. 200. §), prostitúció elősegítése (Btk. 201. §), kitartottság (Btk. 202. §), gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), magánlaksértés (Btk. 221. §), közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. 232. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), közúti veszélyeztetés (Btk. 234. §), cserbenhagyás (Btk. 239. §), hamis vád (Btk. 268. §), bűnpártolás (Btk. 282. §), vesztegetés (Btk. 290. §), vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §), hivatali vesztegetés (Btk. 293. §), hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §), vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §), befolyás vásárlása (Btk. 298. §), befolyással üzérkedés (Btk. 299. §), bántalmazás hivatalos eljárásban (Btk. 301. §), bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában (Btk. 302. §), hivatali visszaélés (Btk. 305. §), közfeladati helyzettel visszaélés (Btk. 306. §), hivatalos személy elleni erőszak (Btk. 310. §), közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (Btk. 311. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), közveszély okozása (Btk. 322. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §), garázdaság (Btk. 339. §), rendbontás (Btk. 340. §), közokirat-hamisítás (Btk. 342. §), biztonsági okmány hamisítása (Btk. 344. §) hamis magánokirat felhasználása (Btk. 345. §), egyedi azonosító jellel visszaélés (Btk. 347. §), embercsempészés (Btk. 353. §), lopás (Btk. 370. §), rongálás (Btk. 371. §), sikkasztás (Btk. 372. §), csalás (Btk. 373. §), információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §), pénzhamisítás (Btk. 389. §), készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel visszaélés (Btk. 393. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §), tiltott adatszerzés (Btk. 422. §), információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §) bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja

miatt büntetőeljárás alá vontak.

(2) Nem kell nyilvántartani annak az adatait,

a) akivel szemben magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárás, függetlenül attól, hogy az ügyész átvette-e a vád képviseletét,

b) akivel szemben pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás, továbbá

c) akinek katonai bűncselekménye miatt a katonai ügyész a feljelentést elutasította, és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta.

45. § A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot,

b) a büntetőeljárás alá vont személy ujj- és tenyérnyomatát,

c) a szakrendszeri azonosító kódot, valamint

d) a belső azonosító kódot.

46. § A büntetőeljárás alá vont személy ujj- és tenyérnyomatát – a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg – az a nyomozó hatóság vagy ügyészség küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek, amely a terheltet büntetőeljárás alá vonta.

47. § (1) A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásába felvett adatokat a 25. §-ban meghatározott időpontig kell nyilvántartani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

48. § A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában annak a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személynek az ujj- és tenyérnyomatát kell nyilvántartani,

a) akinek adatai a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában szerepeltek, és a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló büntetőeljárásban a bíróság vele szemben jogerős, bűnösséget megállapító ítéletet hozott, vagy

b) akit jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéltek.

49. § A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot,

b) az elítélt személy ujj- és tenyérnyomatát,

c) a szakrendszeri azonosító kódot, valamint

d) a belső azonosító kódot.

50. § (1) A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személy ujj- és tenyérnyomatát – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az érintett befogadását követően haladéktalanul az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek.

(2) Ha az ujj- és tenyérnyomatot e törvény alapján a büntetőeljárás során nyilvántartásba vették, és a büntetőeljárás alapjául szolgáló ügyben a bíróság jogerős, bűnösséget megállapító ítéletet hozott, a szakértői nyilvántartó szerv az ujj- és tenyérnyomatot az ítélet jogerőre emelkedését követően haladéktalanul

a) nyilvántartásba veszi a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában, és ezzel egyidejűleg

b) törli a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásából.

51. § (1) A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásába felvett adatokat a 18–20. §-ban meghatározott időpontig kell nyilvántartani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot, valamint, ha az érintett ujj- és tenyérnyomatát a büntetőeljárás időtartama alatt nyilvántartásba vették, és ebben az ügyben a bíróság jogerős, bűnösséget megállapító ítéletet hozott, ennek tényét a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

A DNS-profil-nyilvántartás

52. § A DNS-profil-nyilvántartás célja

a) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradvány alapján a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe nem hozható,

b) a bűncselekményt elkövető, valamint

c) a rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági eljárásban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt

személy azonosítása.

53. § A DNS-profil-nyilvántartás

a) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásából,

b) a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásából, valamint

c) a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásából

áll.

54. § (1) Ha az e törvény szerint arra jogosult szerv DNS-profil nyilvántartásba vételét kezdeményezi, a szakértői nyilvántartó szerv a nyilvántartásba vételt megelőzően haladéktalanul összehasonlítja a DNS-profilt az 53. § szerinti nyilvántartásokban kezelt DNS-profilokkal.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás a DNS-profilok azonosságát állapítja meg, az azonosság tényét, valamint azt a tényt, hogy mely – 53. § szerinti – nyilvántartásban található a DNS-profillal azonos, korábban nyilvántartásba vett DNS-profil, a szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul közli

a) az (1) bekezdés szerint a DNS-profil nyilvántartásba vételét kezdeményező szervvel, valamint

b) azzal a szervvel, amelynek kezdeményezésére azt a DNS-profilt, amellyel az azonosságot megállapították, az 53. § szerinti nyilvántartások valamelyikébe korábban felvették.

55. § A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akinek DNS-profilját bűncselekmény helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradványból határozták meg, ha ezen adatokhoz személyazonosító adat nem kapcsolható.

56. § A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartása tartalmazza

a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény

aa) megnevezését,

ab) elkövetésének helyét és idejét;

b) a nyilvántartásba vételt kezdeményező nyomozó hatóság vagy ügyészség megnevezését;

c) a büntetőügy iktatószámát;

d) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradványt, továbbá az abból meghatározott DNS-profilt, valamint

e) a szakrendszeri azonosító kódot.

57. § (1)102 Az 56. § a)–c) pontjában meghatározott adatokat, valamint a DNS-profil meghatározására alkalmas anyagmaradványt a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény miatt büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság vagy ügyészség megküldi az általa kirendelt és a Kormány által e szakkérdés vizsgálatára kijelölt szerv részére.

(2)103 A DNS-profilt a bűncselekmény helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradványból a szakkérdés vizsgálatára kirendelt szerv meghatározza, és az 56. § a)–c) pontjában meghatározott adatokat, a DNS-profilt, valamint az annak meghatározására alkalmas anyagmaradványt a szakértői nyilvántartó szerv részére – a DNS-profil meghatározását követően haladéktalanul – megküldi.

(3) Ha a nyomozás megszüntetésére vagy a büntetőeljárás jogerős befejezésére azért került sor, mert a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény vagy a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény, ennek tényét a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

(4) Ha a büntetőeljárásban a tények tisztázása során megállapítható, hogy a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásába korábban nyilvántartásba vett DNS-profil olyan személytől származik, aki nem hozható összefüggésbe a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetésével, ennek tényét a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

58. § (1) A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásába felvett adatokat

a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,

b) el nem évülő bűncselekmények esetén az 57. § (1) bekezdésében meghatározott adatok megküldésének időpontjától számított húsz évig,

c) az 57. § (3) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig vagy

d) az 57. § (4) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig

kell nyilvántartani.

(2) A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásába felvett adatokat az 54. § (2) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig kell nyilvántartani, ha az 54. § (1) bekezdése szerinti összehasonlítás a DNS-profil azonosságát

a) a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában vagy

b) a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában

kezelt DNS-profillal állapítja meg.

59. § A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben

a) ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény,

b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,

c)104 három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő

ca) 2013. június 30-ig hatályban volt emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), megrontás (1978. évi IV. törvény 201. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §),

cb) emberkereskedelem (Btk. 192. §), szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés (Btk. 200. §), kitartottság (Btk. 202. §), gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), embercsempészés (Btk. 353. §),

d)105 2013. június 30-ig hatályban volt kábítószerrel vagy kábítószernek minősülő anyaggal való visszaélés (1978. évi IV. törvény 282. §),

e)106 kábítószer birtoklása (Btk. 178. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §),

f)107 fegyveres elkövetéssel megvalósuló bűncselekmény vagy

g)108 a 2013. június 30-ig hatályban volt állam elleni bűncselekményekkel (1978. évi IV. törvény X. fejezet), terrorcselekménnyel (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegésével (1978. évi IV. törvény 261/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), pénzmosással (1978. évi IV. törvény 303. §), valamint szolgálati bűncselekményekkel (1978. évi IV. törvény XX. Fejezet I. cím) kapcsolatban fennálló feljelentési kötelezettség elmulasztása,

h)109 atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314–316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), lopás [Btk. 370. § (2) bekezdés b) pont bc) és bf)–bi) alpont, (3) bekezdés a) pont, b) pont ba) alpont, ha a kisebb értékre elkövetett lopást dolog elleni erőszakkal követik el, bb)–be) alpont és c) pont], rongálás [Btk. 371. § (3) bekezdés], sikkasztás [Btk. 371. § (2) bekezdés b) pont bb) alpont, (3) bekezdés a), c) pont, és b) pont, ha a kisebb értékre elkövetett sikkasztást közveszély színhelyén követik el], csalás [Btk. 373. § (2) bekezdés b) pont bb) alpont, (3) bekezdés a) és b) pont, ha a kisebb kárt okozó csalást közveszély színhelyén követik el], jármű önkényes elvétele [Btk. 380. § (1) bekezdés], pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 401. §)

miatt indítottak büntetőeljárást.

60. § A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot,

b) a büntetőeljárás alá vont személytől levett szájnyálkahártya-törletet, valamint az abból meghatározott DNS-profilt,

c) a szakrendszeri azonosító kódot,

d) a belső azonosító kódot.

61. § (1) A DNS-profil meghatározására alkalmas szájnyálkahártya-törletet – a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg – az a nyomozó hatóság vagy ügyészség küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek, amely a terheltet büntetőeljárás alá vonta.

(2)110 A büntetőeljárás alá vont személy DNS-profilját a szakértői nyilvántartó szerv határozza meg, amelynek során a Kormány által kijelölt szerv közreműködését veheti igénybe.

62. § (1) A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába felvett adatokat a 25. §-ban meghatározott időpontig kell nyilvántartani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

63. § A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,

a) akinek adatai a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában szerepeltek, és a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló büntetőeljárásban a bíróság vele szemben jogerős, bűnösséget megállapító ítéletet hozott, vagy

b) akit jogerősen háromévi vagy azt meghaladó tartamú, végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéltek.

64. § A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot,

b) elítélt személytől levett szájnyálkahártya-törletet, valamint az abból meghatározott DNS-profilt,

c) a szakrendszeri azonosító kódot,

d) a belső azonosító kódot.

65. § (1) A DNS-profil meghatározására alkalmas szájnyálkahártya-törletet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az érintett befogadását követően az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet haladéktalanul megküldi a szakértői nyilvántartó szervnek.

(2) Ha a DNS-profilt és a szájnyálkahártya-törletet e törvény alapján a büntetőeljárás alatt nyilvántartásba vették, és a büntetőeljárás alapjául szolgáló ügyben a bíróság jogerős, bűnösséget megállapító ítéletet hozott, a szakértői nyilvántartó szerv a DNS-profilt és a szájnyálkahártya-törletet az ítélet jogerőre emelkedését követően haladéktalanul

a) nyilvántartásba veszi a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában, és ezzel egyidejűleg

b) törli a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásából.

(3)111 Az elítélt személy DNS-profilját a szakértői nyilvántartó szerv határozza meg, amelynek során a Kormány által kijelölt szerv közreműködését veheti igénybe.

66. § (1) A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába felvett adatokat a 18–20. §-ban meghatározott időpontig kell nyilvántartani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot, valamint ha az érintett DNS-profilját és szájnyálkahártya-törletét a büntetőeljárás időtartama alatt nyilvántartásba vették, és ebben az ügyben a bíróság jogerős, bűnösséget megállapító ítéletet hozott, ennek tényét a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

V. Fejezet

ADATTOVÁBBÍTÁS A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZERBŐL

Az adattovábbítás formái és tartalma

67. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerből az e törvényben meghatározottak szerint

a) az arra jogosultnak közvetlen hozzáférést biztosít a nyilvántartott adatokhoz,

b)112 az arra jogosult részére adatigénylés alapján adattovábbítást végez,

c)113 az arra jogosult kérelmére adatot igazol, vagy

d)114 az útlevélhatóságnak a külföldre utazási korlátozás törlése céljából automatikus adattovábbítás alapján adatot továbbít.

(2) A bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók és felhasználhatók.

Közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel

68. § (1) Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni

a)115 a bíróság büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása, valamint bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából,

b)116 a nyomozó hatóság és az ügyészség bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása, valamint bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából,

c) a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,

d)117 a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv a terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt személyvédelmi feladatai ellátása céljából,

e)118 a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése és felderítése, a kifogástalan életvitel ellenőrzése, valamint a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása céljából,

f)119 a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ a 84. § b) pontjában meghatározott feladatai ellátása céljából,

g)120 a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzése céljából.

(2) A rendőrség jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő adatokat:

a) közbiztonság-védelmi feladatai ellátása során a kábítószerre, a pszichotróp anyagra, a kábítószer prekurzorra, a polgári felhasználású robbanóanyagra, a pirotechnikai termékre vonatkozó hatósági jogkörben, valamint a fegyver, a lőszer, a haditechnikai termék, továbbá a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszertároló hely üzemeltetéséhez, gyártásához és a kapcsolódó szolgáltatások közbiztonsági feltételeinek ellenőrzéséhez

ac) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

b) a közúti közlekedésrendészeti feladatai ellátása során a gépjárművezetéstől eltiltás hatálya alatt állás ellenőrzése céljából

c) a közrendvédelmi, valamint határrendészeti feladatainak ellátása során a kényszerintézkedések végrehajtása ellenőrzése céljából a 28. § b) és c) pontjában meghatározott adatok;

d)123 a vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenység, valamint a magánnyomozói tevékenység ellenőrzése során a közbiztonsági feltételek vizsgálata céljából

da)124 a 11. § (1) bekezdés ca), cb), cf) alpontjában, e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

db)125 a 16. § (1) bekezdés ca), cb), cf) alpontjában, f), g), i), k) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint

dc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

e)126 a rendészeti feladatokat ellátó személyek és a személy- és vagyonvédelmi tevékenység ellenőrzése során a közbiztonsági feltételek vizsgálata céljából

ea) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok, valamint

eb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, f), g), i), k) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok;

f)127 a légi közlekedés biztonságának ellenőrzése céljából

fa) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb) alpontjában, e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

fb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb) alpontjában, f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint

fc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

g)128 külön törvényben meghatározott nukleáris létesítményben, továbbá a nukleáris létesítmény hatósági ellenőrzésével, a létesítmény tervezésével, építésével, üzemeltetésével, átalakításával, a nukleáris berendezések karbantartásával, a nukleáris anyag felhasználásával, tárolásával, szállításával és a szállítmányok kísérésével összefüggő munkakörökben történő foglalkoztatás közbiztonsági feltételeinek ellenőrzésére irányuló eljárás során

ga) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, e), f), h), i) pontjában meghatározott adatok,

gb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, f), g), i) pontjában meghatározott adatok, valamint

gc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

h)129 a fegyveres biztonsági őr tevékenységének ellátását kizáró közbiztonsági feltételek ellenőrzése céljából

ha) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, e), h), i) pontjában meghatározott adatok,

hb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, f), g), i) pontjában meghatározott adatok, valamint

hc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

i)130 a külföldiek idegenrendészeti ellenőrzése céljából

ic) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

j)131 a szakszolgálati engedély kiadására irányuló eljárásban szakhatósági jogkörben eljárva, valamint a repülőtér zárt területére való belépés ellenőrzésekor a közbiztonsági feltételek vizsgálata céljából

ja) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb) alpontjában, e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

jb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb) alpontjában, f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint

jc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

k)132 befogadás során a terhelt személyazonosságának ellenőrzése céljából a 4. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt adatok;

l)133 határ-ellenőrzési feladatai ellátása során a külföldre utazás jogát korlátozó feltételek fennállásának helyszínen történő ellenőrzése céljából a 30/C. § b), c), d), e), f), g), h) és i) pontjában meghatározott adatokat.

(3)134 A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:

a) a 11. § (1) bekezdés e), f), h) és i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott adatok, továbbá

(4) A köztársasági elnök döntésének előkészítése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:

a)136 a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során a bűntettesek nyilvántartásában, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatok,

b)137 az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgársági eljárásban a honosítás és visszahonosítás törvényi feltételeinek vizsgálata során a bűntettesek nyilvántartásában és a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatok.

(5)138 A hadkötelezettség bevezetését követően a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai igazgatás területi szerve a hadkötelezettség feltételei fennállásának megállapítása céljából jogosultak közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő adatokat:

b) a 16. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok,

c) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok, valamint

d) a 28. § b) és c) pontjában meghatározott adatok.

(6)139 A menekültügyi hatóság a menekültkénti, menedékeskénti vagy befogadottkénti elismerés vagy az elismerés visszavonása feltételei fennállásának megállapítása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:

a) a 4. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok,

d) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok.

(7)141 Az idegenrendészeti hatóság a harmadik ország állampolgára tartózkodásának engedélyezésére, a tartózkodás feltételeinek ellenőrzésére és az engedély visszavonására irányuló eljárásában közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:

a) a 4. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok,

(7a)143 Az idegenrendészeti hatóság az EGT-állampolgár vagy harmadik országbeli állampolgár családtagja tartózkodási jogát igazoló okmány kiállítására, valamint a tartózkodási jog és az állandó tartózkodási jog megszűnésének megállapítására irányuló eljárásban közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:

a) a 4. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok,

(8)145 A büntetés-végrehajtási intézet közvetlen hozzáféréssel jogosult

a) az elítélt személyazonosságának ellenőrzése céljából a 4. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatot átvenni, valamint

b) a büntetőügy iktatószámának és a jogerős bírói határozat számának megadásával, a 11. § (1) bekezdés b) és m) pontjában vagy a 16. § (1) bekezdés b) és m) pontjában meghatározott adatokat átvenni annak igazolása céljából, hogy az elítélt ujj- és tenyérnyomatát vagy DNS-profilját az elítélés alapjául szolgáló büntetőeljárás során nyilvántartásba vették.

(9)146 Az útlevélhatóság a külföldre utazás jogát korlátozó feltételek fennállásának ellenőrzése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a 30/C. § b), c), d), e), f), g), h) és i) pontjában meghatározott adatokat.

(10)147 A szakértői nyilvántartó szerv az e törvényben meghatározott találati adattovábbítás és automatikus találati adathozzáférést követő adattovábbítás teljesítése, valamint szakvélemény elkészítése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat átvenni.

(11)148 Az Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátásához közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:

c) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok,

d) a 28. § b) és c) pontjában meghatározott adatok.

Az adatigénylés alapján történő adattovábbítás követelményei

69. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv adatigénylés alapján kizárólag annak az adatigénylőnek és abban a körben továbbíthat adatot a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, amely adatigénylő tekintetében törvény

a) az adatok átvételét és kezelését az adatkezelés céljának és az átvehető adatok körének pontos meghatározásával, valamint

b) az adatoknak a bűnügyi nyilvántartásokból a bűnügyi nyilvántartó szerv adattovábbítása alapján történő átvételének lehetővé tételével

előírja.

(2) Adatigénylés alapján kizárólag abban az esetben továbbítható adat, ha az adatigénylő közölte a következő adatokat:

a) annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik

aa) a családi és utónevét,

ab)150 születési családi és utónevét, továbbá, ha arra vonatkozóan információval rendelkezik, előző születési családi és utónevét,

ac) a születési helyét és idejét,

ad)151 az anyja születési családi és utónevét, továbbá, ha arra vonatkozóan információval rendelkezik, anyja előző születési családi és utónevét,

ae) az állampolgárságát,

af)152 a lakcímét, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímét, valamint

b) az adatigénylő pontos megnevezését és címét.

Az adatigénylés alapján,
valamint a közvetlen hozzáférés útján történő adattovábbítás biztosításának általános követelményei

70. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerből

a) az ott meghatározott adatok kezelésére feljogosított adatkezelő részére adatigénylésre az adatokat – törvény rendelkezése alapján – akkor továbbíthatja, ha az adatigénylő pontosan megjelöli az adatátvétel célját, továbbá azt az adatkört és azt a törvényi rendelkezést, amely tekintetében és amely rendelkezés szerint az igényelt adatok kezelésére törvény feljogosította, valamint

b) e törvény rendelkezése alapján adatokhoz való közvetlen hozzáférést kizárólag akkor biztosíthat, ha a közvetlen hozzáférést gyakorló személy a (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazással rendelkezik.

(2) A közvetlen hozzáféréssel csak az a személy vehet át adatokat, akinek a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv erre felhatalmazást adott.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv – a felhatalmazás kiadását, változását követően haladéktalanul – értesíti a bűnügyi nyilvántartó szervet.

(4) Az adatigénylésre történő adattovábbítási eljárást meg kell szüntetni, ha az adatigénylés az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek nem felel meg.

A hatósági erkölcsi bizonyítvány153

71. §154 (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján, jogviszony létesítésére, fenntartására vagy egyéb, törvényben meghatározott feltételnek való megfelelés igazolására az igazolás alanyának (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: hatósági erkölcsi bizonyítvány) állít ki.

(2) Ha törvény lehetővé teszi, hogy a kérelmező valamely eljárásban az eljáró szerv adatigénylését kezdeményezve igazoljon valamely, a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható, törvényben meghatározott tényt, az eljáró szerv adatigénylésére a bűnügyi nyilvántartó szerv hatósági erkölcsi bizonyítványt állít ki.

(3) A hatósági erkölcsi bizonyítványban igazolható tény, hogy a kérelmező

a) a kérelemben megjelölt törvényben meghatározott feltételeknek megfelel,

b) büntetlen előéletű,

c) nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt,

d)155 nem áll foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt, vagy

e)156 mely foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tény kizárólag önállóan igazolható, a (3) bekezdés b), c), d) és e) pontjában meghatározott tények önállóan vagy – a d) és az e) pont együttes igazolása kivételével – együttesen is igazolhatóak.

(4a)157 Ha a kérelmező foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll, akkor a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott tény igazolására irányuló kérelem esetén a hatósági erkölcsi bizonyítványban kötelező feltüntetni– erre irányuló kérelem hiányában is – a (3) bekezdés e) pontjában meghatározott tényt.

(5) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványt a kérelmező erre irányuló kérelme esetén a kérelmező által megjelölt belföldi címzett részére kézbesíti.

(6) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

72. §158 (1)159 A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített űrlapon papír alapon, a bűnügyi nyilvántartó szerv által működtetett ügyfélszolgálaton személyesen szóban vagy ügyfélkapun keresztül egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, elektronikus úton kell előterjeszteni.

(1a)160 A kérelmező elektronikus azonosítását követően és az információ megőrzését biztosító módon történő hangrögzítés mellett, a kérelem telefonon is előterjeszthető.

(2) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező 69. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait,

b) a kérelmező belföldi kézbesítési címét,

c) ha a kérelmező a hatósági erkölcsi bizonyítvány továbbítását meghatározott címzett részére kéri, az adattovábbítás címzettjének belföldi kézbesítési címét,

d) a 71. § (3) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott azon tényt, amelynek igazolását a kérelmező hatósági erkölcsi bizonyítványban kéri,

e) ha a kérelmező a 71. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tény igazolását kéri, az igazolandó feltételeket meghatározó törvényi rendelkezés megjelölését,

f) ha a kérelmező a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet papír alapon nyújtja be, a kérelmező saját kezű aláírását, valamint

g) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.

73. §161 (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítását megtagadja, ha a 71. § (3) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott tények a bűnügyi nyilvántartási rendszer adatai alapján nem igazolhatóak.

(2) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokra tekintettel megállapítja, hogy az adatok az érdemi döntés meghozatalához szükséges információkat nem vagy nem teljes körűen, illetve ellentmondásosan tartalmazzák, a tényállás tisztázása érdekében az ügyintézési határidőt egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

(3) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a (2) bekezdés alapján meghosszabbított ügyintézési határidő alatt a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges információkat hatáskörében megszerezni nem tudja, az eljárását legfeljebb hat hónapra felfüggeszti és az erről szóló döntésében a kérelmezőt a rendelkezésére álló adatok közlésére hívja fel.

(4) A kérelmező a (3) bekezdésben meghatározott esetben az adatközlési kötelezettségét kizárólag eredeti, hiteles irat formájában teljesítheti, ezen adatok tekintetében nyilatkozatot nem tehet, nyilatkozata a döntéshozatal során nem vehető figyelembe.

(5) Ha a kérelmező a (3) bekezdés szerinti felhívásnak az eljárás felfüggesztésének időtartama alatt nem tesz eleget, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárást megszünteti.

(6)162 Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban – a személyes úton előterjesztett kérelemre indult eljárás kivételével – megállapítja, hogy a kérelem nem tartalmazza a 72. § (2) bekezdésében foglaltakat, a kérelmezőt tizenöt napos határidő tűzésével a hiány pótlására hívja fel.

74. §163 (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmazza

a) a kérelmező 69. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait,

b) a kérelmező által igazolni kért – a 71. § (3) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott – tényt,

c) a hatósági erkölcsi bizonyítvány számát,

d) a hatósági erkölcsi bizonyítványt kiállító hatóság megnevezését, bélyegzőlenyomatát,

e) a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításának helyét és időpontját, valamint

f) a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadmányozására jogosult aláírását.

(2)164 A bűnügyi nyilvántartó szerv az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adattartalmat – az 5. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott összehasonlítást követően – a kérelmező személyiadat- és lakcímnyilvántartásban vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adataival, vagy a központi anyakönyvi szerv értesítésében megküldött adatokkal egyező módon határozza meg.

(3) A hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi ideje a kiállításától számított kilencven nap.

(4) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványt – a 75. § (4) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével – papír alapon, biztonsági okmányként, egyetlen eredeti példányban állítja ki.

(5) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványról másolatot vagy kivonatot nem készíthet.

(6) Ha a hatósági erkölcsi bizonyítvány a kiállító hatóság hibájából név, szám vagy más tény elírásával került kiállításra, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi idején belül a kijavítást a hibás hatósági erkölcsi bizonyítvány bevonása mellett, annak kicserélésével teljesíti.

(7) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiegészítésének nincs helye.

(8) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásában az eljárás alatt, illetve az érdemi döntés meghozatalát követően az iratbetekintési jogot kizárólag a kérelmező részére biztosítja, amely azt személyesen vagy jogi képviselője útján gyakorolhatja.

75. §165 (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet külföldön kizárólag Magyarország diplomáciai vagy konzuli képviseletén, személyesen lehet benyújtani (a továbbiakban: külföldi kérelem).

(2) Ha a kérelmezőnek az (1) bekezdés szerinti személyes megjelenése aránytalan nehézséget okoz és a kérelmező személyazonossága egyéb módon is kétséget kizáróan igazolható, a hivatásos konzuli tisztviselő mérlegelheti a hatósági erkölcsi bizonyítvány iránti kérelem postai úton történő elfogadását. Ebben az esetben a kérelmező személyazonosságát és aláírását az érintett ország gyakorlata szerint erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy hitelesíti. A hitelesítés – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – akkor fogadható el, ha a diplomáciai felülhitelesítésének feltételei fennállnak.

(3) A külföldi kérelem a 72. § (2) bekezdés a), d), e), és f) pontjában, valamint – a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kérelem esetén – a 72. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt adatokat tartalmazza.

(4) Külföldi kérelem előterjesztése esetén a hatósági erkölcsi bizonyítványt a bűnügyi nyilvántartó szerv

a) elektronikus közokiratként állítja ki és a kérelmező vagy meghatalmazottja részére Magyarország diplomáciai vagy konzuli képviselete útján kézbesíti, vagy

b) a kérelmező erre irányuló kérelme esetén a 74. § (4) bekezdésben meghatározott módon állítja ki, és az általa megadott belföldi kézbesítési címre kézbesíti.

(5) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott módon kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni.

(6) A hivatásos konzuli tisztviselő az elektronikus közokiratként kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványról papír alapú hiteles másolatot állít ki. A konzuli tisztviselő hitelesítésével így kiállított okirat a konzuli tisztviselő működése szerinti diplomáciai vagy konzuli képviselet konzuli kerületében hitelesen és teljeskörűen igazolja a benne foglalt adattartalmat.

(7) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjon felül a kérelmezőnek a konzuli tisztviselő eljárásban való közreműködéséért, illetve az elektronikus úton továbbított bizonyítványról történő hiteles másolat kiállításáért jogszabályban meghatározott konzuli díjat kell fizetnie.

75/A. §166 (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi ideje alatt, elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, tájékoztatást ad az általa kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány

a) kiállításának tényéről,

b) érvényességéről, valamint

c) visszavonásáról.

(2) A tájékoztatásra irányuló kizárólag elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével benyújtható kérelemben a 74. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározott minden adatot fel kell tüntetni.

Automatikus adattovábbítás a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásából167

76. §168 (1) Ha az érintett személyről a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában a 30/C. § l) pontjában szereplő adat szerepel, a bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatnak a 30/E. § szerinti törlését megelőzően a külföldre utazási korlátozásra vonatkozó bejegyzés útiokmány-nyilvántartásból történő törlése céljából az útlevélhatóságnak továbbítja:

a) az érintett személyazonosító adatai közül a 4. § (2) bekezdés a) pont aa)–ae) és ag–ah) alpontjában meghatározott adatokat, valamint

b) a 30/C. § b), c), d), e) és f) pontjában, i) pont ia), ib) és ic) alpontjában, valamint l) pontjában meghatározott adatokat.

(2) Az útlevélhatóság az automatikus adattovábbítás során megkapott adatokat a külföldre utazási korlátozásra vonatkozó bejegyzés útiokmány-nyilvántartásból történő törlése céljából a törlés bejegyzéséig kezelheti és ezt követően azon adatokat, amelyek a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § j) pontja alapján az útiokmány-nyilvántartásban nem kezelhetőek, haladéktalanul törli.

V/A. Fejezet169

ADATTOVÁBBÍTÁS AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAINAK BÍRÓSÁGAI ÁLTAL
MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROKKAL SZEMBEN HOZOTT ÍTÉLETEK NYILVÁNTARTÁSÁBÓL

76/A. § A bűnügyi nyilvántartó szerv a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság megkeresése alapján továbbítja az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásának adatállományából arra a magyar állampolgárságú, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyre vonatkozóan kezelt adatot, akivel szemben külföldi bíróság tagállami ítéletet hozott és az ítélet érvényét magyar bíróság a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti eljárásban még nem ismerte el.

VI. Fejezet

AZ EURÓPAI BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER KERETEI KÖZÖTT TÖRTÉNŐ ADATCSERE

Automatikus adattovábbítás

77. § A bűnügyi nyilvántartó szerv központi hatóságként végzi a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatoknak az Európai Unió más tagállamával való cseréjével összefüggő adatfogadási, adatátadási és egyéb adatkezelési feladatokat.

78. § (1)170 A bűnügyi nyilvántartó szerv késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Unió más tagállama központi hatóságát a bűntettesek nyilvántartásába, valamint – a 15. § a) és e) pontja szerinti adatok kivételével – a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett, az érintett tagállam állampolgáraira vonatkozó bűnösséget megállapító jogerős ítéletben szereplő alábbi adatokról és azok későbbi változásáról vagy módosulásáról:

a) az elítélt személyazonosító adatai,

b) az ítélet kelte, jogerőre emelkedésének időpontja, az ítéletet hozó bíróság megnevezése,

c) az ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetésének helye, időpontja, a bűncselekmény megnevezése vagy jogi minősítése, valamint azokra a rendelkezésekre való hivatkozás, amelyeken a bűncselekmény elbírálása alapult,

d) a büntetésekre, az intézkedésekre és azok végrehajtására vonatkozó adatok.

(2) Az átvevő tagállamot tájékoztatni kell

a) az adatok átadásával egyidejűleg az adatok törlésének várható időpontjáról, továbbá

b)171 arról, ha az adatok a bűntettesek nyilvántartásából vagy – a 15. § a) és e) pontja szerinti adatok kivételével – a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából törlésre kerültek.

(3) Ha az érintett személy két vagy több, az Európai Unió más tagállamának állampolgára, az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat valamennyi érintett tagállamnak továbbítani kell.

Adatigénylés az Európai Unió más tagállamának bűnügyi nyilvántartásából

79. § (1) A 68. § alapján az adatok átvételére jogosult szerv az e törvény mellékletében meghatározott adatkörben – a bűnügyi nyilvántartó szerv útján – adatokat igényelhet az Európai Unió más tagállamának bűnügyi nyilvántartásából.

(2) Az adatok átvételére az (1) bekezdés szerint jogosult szerv az átvett adatokat csak a kérelemben meghatározott büntetőeljárás céljára használhatja fel.

Kérelemre történő adattovábbítás az Európai Unió más tagállamának, valamint harmadik országnak

80. § (1)172 A bűnügyi nyilvántartó szerv az Európai Unió más tagállama kijelölt központi hatóságának kérelmére, a kérelem vagy az (1a) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül a mellékletben meghatározott formanyomtatványon adatokat továbbít – a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásának, a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásának, valamint a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásának kivételével – a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokból.

(1a)173 Ha az (1) bekezdés szerinti adattovábbítási kérelem teljesítéséhez a kérelemben foglaltakon túl további adat szükséges, a bűnügyi nyilvántartó szerv a kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul további tájékoztatást kér az adattovábbítási kérelmet benyújtó, az Európai Unió más tagállama kijelölt központi hatóságától.

(2)174 Ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága olyan magyar állampolgárról igényel adatot, akire vonatkozóan a tagállami ítéletek nyilvántartásában is szerepel adat, a bűnügyi nyilvántartó szerv adattovábbítása e nyilvántartásban kezelt adatokra is kiterjed. A megkereső tagállam kijelölt központi hatósága részére – az állampolgárság szerinti tagállam kijelölt központi hatóságát kivéve – adat csak büntetőeljárás céljából adható át.

(3)175 Az (1)–(2) bekezdés szerinti adattovábbítást megelőzően – ha az lehetséges – az adatok ellenőrzésével biztosítani kell, hogy azok naprakészek és pontosak legyenek. Amennyiben utóbb megállapításra került, hogy hibás vagy hiányos adatok kerültek továbbításra, erről az adatátvevőt haladéktalanul értesíteni kell.

(4) Ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága nem a megkeresett tagállam állampolgárságával rendelkező állampolgár tekintetében intéz megkeresést a bűnügyi nyilvántartások adataira vonatkozóan, annak tekintetében a bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény alapján kell eljárni.

(5) A tagállami ítéletek nyilvántartásából harmadik ország részére a 33. §-ban meghatározott adat kizárólag az adatot a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldő tagállam által meghatározott korlátok között, büntetőeljárás céljából történő felhasználásra továbbítható.

80/A. §176 Ha a megkereső tagállamban vagy Magyarországon lakóhellyel rendelkező vagy korábban lakóhellyel rendelkező személy, illetve a megkereső tagállam vagy Magyarország állampolgára, vagy volt állampolgára a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt, rá vonatkozó adatok kiadására irányuló kérelmet nyújt be a megkereső tagállam központi hatóságához, a bűnügyi nyilvántartó szerv a kézhezvételtől számított húsz munkanapon belül továbbítja az adatokat.

VII. Fejezet

ADATTOVÁBBÍTÁS A BŰNÜGYI ÉS RENDÉSZETI BIOMETRIKUS ADATOK NYILVÁNTARTÁSA ADATÁLLOMÁNYAIBÓL

Közös szabályok

81. § (1) A szakértői nyilvántartó szerv az e törvényben meghatározottak szerint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása adatállományából

a) összehasonlítás kezdeményezése alapján találati adattovábbítást végez,

b) az arra jogosult igénylése alapján adatokat továbbít, vagy

c) az arra jogosultnak közvetlen hozzáféréssel automatikus találati adathozzáférést biztosít.

(2) A bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók és felhasználhatók.

Találati adattovábbítás

82. § (1) A szakértői nyilvántartó szerv az e törvény szerint arra jogosultak kezdeményezése alapján az általuk megküldött mintát elemzi és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal összehasonlítja.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás eredményeként a szakértői nyilvántartó szerv megállapítja, hogy a minta és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő adat azonos személytől származik, az azonosság tényét, a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokat, valamint az azokhoz kapcsolódó személyazonosító adatokat haladéktalanul közli a megkereső szervvel.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás eredményeként a szakértői nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy a mintából meghatározott ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal azonos ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil nem található a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában, ennek tényét haladéktalanul közli a megkereső szervvel.

(4)177 Az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kezdeményezésére és adatátvételre

a) a nyomozó hatóság és az ügyészség a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása,

b) a nemzetbiztonsági szolgálatok a külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzés,

c) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv felderítés, elhárítás és információszerzés,

d) az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerint szakvélemény adására jogosult szerv szakvélemény elkészítése, valamint

e) a rendőrség a rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági eljárásban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt személy azonosítása,

f)178 a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése és felderítése

céljából jogosult.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a daktiloszkópiai nyilvántartásból az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kezdeményezésére és adatátvételre

a) a rendőrség a személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott személy azonosítása,

b) a büntetés-végrehajtási intézet a befogadás során a befogadott személy azonosítása,

c)179 a bűnügyi nyilvántartó szerv a 33/A. § (6) bekezdésében meghatározott esetben, külföldi bíróság által elítélt személy személyazonosságának megállapítása

céljából jogosult.

Igénylés alapján történő adattovábbítás

83. § (1)180 A szakértői nyilvántartó szerv erre irányuló adatigénylése alapján a bűncselekmények felderítése, a büntetőeljárás lefolytatása, valamint bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából a nyomozó hatóság vagy az ügyészség, a bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából a bíróság, továbbá bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése, valamint a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében végzett információcsere céljából a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatot ellátó szervei (a továbbiakban: bűnüldözési feladatot ellátó szerv) részére

a) a daktiloszkópiai nyilvántartásban kezelt ujj- és tenyérnyomat azonos másolatát,

b) a DNS-profil-nyilvántartásban kezelt DNS-profilt,

c) a 41. § a)–c) pontjában meghatározott adatokat, valamint

d) az 56. § a)–c) pontjában meghatározott adatokat

továbbítja.

(2) Az adatigénylésnek tartalmaznia kell az adatigénylő megnevezését, az adatigénylés célját és jogalapját.

VIII. Fejezet

A NEMZETKÖZI ADATÁTVÉTEL ÉS ADATTOVÁBBÍTÁS SZABÁLYAI

Adatátvétel és adattovábbítás kezdeményezésére jogosultak181

84. §182 EGT-tagállam, harmadik ország valamint nemzetközi szervezet részére történő adattovábbítás céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásából adatot igényelhet, valamint – ha erre e törvény alapján jogosult – közvetlen hozzáféréssel adatot vehet át:

a) a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján a bűnügyi jogsegély teljesítésére felhatalmazott magyar hatóság törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésen vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusán alapuló bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából a törvényben, valamint a nemzetközi szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott adatkörben,

b)183 a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, valamint a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény alapján közvetlen információcserére feljogosított magyar bűnüldözési feladatot ellátó szerv a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésének tárgyában létrehozott, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusain alapuló információcsere teljesítése céljából a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvényben, az Európai Unió kötelező jogi aktusában, továbbá a nemzetközi szerződésben meghatározott adatkörben,

c) a SIRENE Iroda a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvény szerinti kiegészítő információk beszerzése és továbbítása céljából a bűntettesek nyilvántartásába, a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába, a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásába, továbbá a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett adatokból.

Automatikus találati adathozzáférés

85. § (1)184 A Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött, a 2007. évi CXII. törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésen, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusán alapuló adatigénylés teljesítése céljából a szakértői nyilvántartó szerv biztosítja az Európai Unió más tagállamának, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott más állam (a továbbiakban együtt: együttműködő tagállam) kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontja részére

a) bűnmegelőzés és büntetőeljárás lefolytatása céljából az ujj- és tenyérnyomat, valamint

b) büntetőeljárás lefolytatása céljából a DNS-profil

elektronikus úton történő összehasonlítását a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal.

(2)185 Ha az (1) bekezdés alapján végzett összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil megegyezik az összehasonlítás alapjául szolgáló ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, a szakértői nyilvántartó szerv az együttműködő tagállam nemzeti kapcsolattartó pontja részére ennek tényét, valamint az ujj- és tenyérnyomathoz vagy DNS-profilhoz kapcsolódó szakrendszeri azonosító kódot automatikusan megküldi.

(3)186 Ha az (1) bekezdés alapján végzett összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil nem egyezik meg az összehasonlítás alapjául szolgáló ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, a szakértői nyilvántartó szerv az együttműködő tagállam nemzeti kapcsolattartó pontjával ezt a tényt automatikusan közli.

(4)187 A szakértői nyilvántartó szerv a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság rendelkezésére, egyedi ügyben a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett ujj- és tenyérnyomatot, valamint DNS-profilt automatikus találati adathozzáférés útján összehasonlítja az együttműködő tagállam nyilvántartásaiban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal, valamint DNS-profilokkal. Egyedi ügyben kizárólag bűnmegelőzési célból a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett ujj- és tenyérnyomatnak az automatikus találati adathozzáférés útján történő összehasonlítását kérheti a bűnüldözési feladatot ellátó szerv is.

(5)188 Ha az ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil (4) bekezdés szerinti összehasonlítása egyértelmű egyezést eredményez az együttműködő tagállam nyilvántartásaiban kezelt ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, az egyezés tényéről a szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul értesíti azt a bűnüldözési feladatot ellátó szervet, nyomozó hatóságot, ügyészséget vagy bíróságot, amely az összehasonlítást elrendelte. Az értesítés tartalmazza az együttműködő tagállamának nyilvántartásaiban kezelt ujj- és tenyérnyomathoz vagy DNS-profilhoz kapcsolódó szakrendszeri azonosító kódot, valamint az érintett együttműködő tagállam megjelölését.

(6)189 Ha a (4) bekezdés szerinti összehasonlítás eredményeként a szakértői nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal azonos ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil nem található, ennek tényét haladéktalanul közli azzal a bűnüldözési feladatot ellátó szervvel, nyomozó hatósággal, ügyészséggel vagy bírósággal, amely az összehasonlítást elrendelte.

(7)190 A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradványból meghatározott DNS-profilt a szakértői nyilvántartó szerv az együttműködő tagállammal egyeztetett időpontban automatizált módon összehasonlítja e tagállam nyilvántartásában kezelt DNS-profilokkal.

(8)191 Ha a DNS-profiloknak a (7) bekezdés szerinti összehasonlítása egyértelmű egyezést eredményez, a szakértői nyilvántartó szerv az egyezés tényéről, az összehasonlítás során az Európai Unió tagállamaitól átvett szakrendszeri azonosító kódról, valamint az érintett együttműködő tagállamról haladéktalanul értesíti azt a nyomozó hatóságot, ügyészséget vagy bíróságot, amelynek eljárásában a DNS-profil meghatározásának alapjául szolgáló anyagmaradvány rögzítésére sor került.

86. § (1) A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén folytatott együttműködés fokozásáról szóló, a 2008. évi LXVI. törvénnyel kihirdetett Megállapodáson (a továbbiakban: Megállapodás) alapuló adatigénylés teljesítése céljából a szakértői nyilvántartó szerv biztosítja a Megállapodás alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont részére az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil elektronikus úton történő összehasonlítását a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában, valamint a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában kezelt adatokkal.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján végzett összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában, valamint a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában kezelt ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil megegyezik az összehasonlítás alapjául szolgáló ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, a szakértői nyilvántartó szerv a Megállapodás alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont részére ennek tényét, valamint az ujj- és tenyérnyomathoz vagy DNS-profilhoz kapcsolódó szakrendszeri azonosító kódot automatikusan megküldi.

(3) Ha az (1) bekezdés alapján végzett összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában, valamint a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában kezelt ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil nem egyezik meg az összehasonlítás alapjául szolgáló ujj- és tenyérnyomattal vagy DNS-profillal, a szakértői nyilvántartó szerv a Megállapodás alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó ponttal ezt a tényt automatikusan közli.

Az automatikus találati adathozzáférés során elért találatot követő eljárás192

86/A. §193 (1) Ha a szakértői nyilvántartó szerv a 85. § (2) bekezdése alapján szakrendszeri azonosító kódot küldött az együttműködő tagállam nemzeti kapcsolattartó pontja részére, és az együttműködő tagállam ezt követően a bűnügyi jogsegély, vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében kérelemmel fordult a magyar szervekhez a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó további személyes adatok továbbítása érdekében, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság megkeresi a szakértői nyilvántartó szervet a megkapott szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok továbbítása érdekében.

(2) A szakértői nyilvántartó szerv a 68. § (10) bekezdése alapján közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétellel átveszi a bűnügyi nyilvántartási rendszer személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat. Az átvett személyazonosító adatokat haladéktalanul megküldi az személyazonosító adatok továbbítását kérő Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak, ügyészségnek vagy bíróságnak.

(3) A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság a (2) bekezdés alapján átvett személyazonosító adatokat a bűnügyi jogsegélyre, vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésére vonatkozó törvények alapján továbbítja az együttműködő tagállamnak.

(4) Ha az együttműködő tagállam a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok birtokában a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében további, a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok továbbítását kéri, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság közvetlen hozzáféréssel átveszi a bűnügyi nyilvántartási rendszerből azokat a személyes adatokat, amelyeket az együttműködő tagállam a kérelmében kifejezetten megjelölt.

86/B. §194 (1) Ha a szakértői nyilvántartó szerv a 85. § (5) bekezdése alapján szakrendszeri azonosító kódot küldött az összehasonlítást kérő bűnüldözési feladatot ellátó szervnek, nyomozó hatóságnak, ügyészségnek vagy bíróságnak, az értesített szerv a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében az együttműködő tagállamhoz fordulhat a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó személyazonosító adatok továbbítása érdekében. A bűnüldözési feladatot ellátó szerv és a nyomozó hatóság a kérelmét a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központon keresztül továbbítja az együttműködő tagállamnak.

(2) Ha ez a bűnmegelőzés vagy a büntetőeljárás lefolytatása céljából szükséges, a személyazonosító adatok birtokában az összehasonlítást kérő bűnüldözési feladatot ellátó szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság az együttműködő tagállamtól kérheti az érintett személlyel kapcsolatos további bűnügyi személyes adatok továbbítását. A bűnügyi személyes adatokat a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében vagy a 79. § alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv útján lehet igényelni.

86/C. §195 (1) Ha a szakértői nyilvántartó szerv a 85. § (8) bekezdése alapján szakrendszeri azonosító kódot küldött valamely nyomozó hatóságnak, ügyészségnek vagy bíróságnak, az értesített szerv a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében az együttműködő tagállamhoz fordulhat a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó személyazonosító adatok továbbítása érdekében. A bűnüldözési feladatot ellátó szerv és a nyomozó hatóság a kérelmét a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központon keresztül továbbítja az együttműködő tagállamnak.

(2) A személyazonosító adatok birtokában az a nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság, amelynek eljárásában a DNS-profil meghatározásának alapjául szolgáló anyagmaradvány rögzítésére sor került, az együttműködő tagállamtól kérheti az érintett személlyel kapcsolatos további bűnügyi személyes adatok továbbítását. A bűnügyi személyes adatokat a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében vagy a 79. § alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv útján lehet igényelni.

86/D. §196 (1) Ha a szakértői nyilvántartó szerv a 86. § (2) bekezdése alapján szakrendszeri azonosító kódot küldött a Megállapodás alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont részére, és az Amerikai Egyesült Államok hatáskörrel rendelkező szerve ezt követően a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében kérelemmel fordult a magyar szervekhez a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó további személyes adatok továbbítása érdekében, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság megkeresi a szakértői nyilvántartó szervet a megkapott szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok továbbítása érdekében.

(2) A szakértői nyilvántartó szerv a 68. § (10) bekezdése alapján közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétellel átveszi a bűnügyi nyilvántartási rendszer személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat. Az átvett személyazonosító adatokat haladéktalanul megküldi az személyazonosító adatok továbbítását kérő Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak, ügyészségnek vagy bíróságnak.

(3) A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság a (2) bekezdés alapján átvett személyazonosító adatokat a bűnügyi jogsegélyre vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésére vonatkozó törvények alapján továbbítja az együttműködő tagállamnak.

(4) Ha az Amerikai Egyesült Államok hatáskörrel rendelkező szerve a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok birtokában a bűnügyi jogsegély vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében további, a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok továbbítását kéri, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság közvetlen hozzáféréssel átveszi a bűnügyi nyilvántartási rendszerből azokat a személyes adatokat, amelyeket az együttműködő tagállam a kérelmében kifejezetten megjelölt.

IX. Fejezet

ADATVÉDELMI SZABÁLYOK

Az érintett tájékoztatása

87. § (1)197 Az érintett az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokban szereplő adatai kezelésére vonatkozó, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti tájékoztatásra, valamint az adatok törlésére, helyesbítésére irányuló kérelmét ügyfélkapun keresztül elektronikus úton is előterjesztheti.

(2)198 Az adatkezelő az érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint megillető tájékoztatásból az adatai továbbítására vonatkozó tájékoztatását mellőzi, ha az e törvény szerint az adatok átvételére jogosult az adatok átvételével egyidejűleg jelzi, hogy az adattovábbításra vonatkozó adatok közlésének teljesítése

a) a bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, a büntetőeljárás lefolytatásának, büntetés és intézkedés végrehajtásának eredményességét veszélyezteti vagy e tevékenységek folytatását akadályozza,

b) nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátását, azok eredményességét veszélyezteti.

(3)199 A tájékoztatás (2) bekezdés szerinti mellőzését írásban kell indokolni, annak megjelölésével, hogy a tájékoztatás mellőzésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény mely rendelkezése alapján került sor, valamint tájékoztatni kell az érintettet a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről.

88. § (1) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv vagy a szakértői nyilvántartó szerv megállapítja, hogy a nyilvántartott adatok helytelenek vagy pontatlanok, az adatokat helyesbíti.

(2)200 A bűnügyi nyilvántartó szerv a személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi rendelkezések betartásának ellenőrzésére vonatkozó jogkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások feletti törvényességi felügyeleti jogkörében eljáró ügyész részére a nyilvántartásokba való betekintést biztosítja.

(3) A (2) bekezdés szerinti betekintés tényéről, valamint a betekintés eredményeként tett megállapításokról jegyzőkönyvet kell felvenni.

Adattovábbítási nyilvántartás

89. § Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásokból teljesített adattovábbításokról az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.

90. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartás – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – tartalmazza:

a) az érintett személyazonosító adatait,

b) azt az ügyszámot és az ügy tárgyát, amelyhez az adatigénylést kérik,

c) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját,

d) az adattovábbítás időpontját,

e) azt a törvényi rendelkezést vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusának rendelkezését, amely az adatigénylőt az eljárásában, ellenőrzési tevékenysége vagy feladatköre gyakorlása során az adatkezelésre feljogosítja,

f) az adatigénylő megnevezését, az adathozzáférésre a 70. § (2) bekezdése szerint felhatalmazott személynek a közvetlen hozzáférésre való jogosultságot igazoló azonosító kódját, valamint

g) a továbbított adatok megnevezését.

(2)201 A Megállapodás alapján teljesített adattovábbításról vezetett adattovábbítási nyilvántartás tartalmára a Megállapodás 15. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az adattovábbítási nyilvántartás adatait az adattovábbítástól számított húsz évig meg kell őrizni.

91. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet:

a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv irányításáért felelős szerv vagy a szakértői nyilvántartó szerv irányításáért felelős szerv,

b) a törvényességi felügyelet gyakorlása során az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a legfőbb ügyész,

c)202 a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,

d) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, továbbá

e) külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok.

(2) Az Európai Unió más tagállama számára a tagállami ítéletek nyilvántartásából történő adattovábbításról az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti szervek igényelhetnek adatot.

91/A. §203 (1) A szakértői nyilvántartó szerv a 85. § alapján teljesített automatikus találati adathozzáférésről az adathozzáférés jogszerűségének ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:

a) az automatikus találati adathozzáférést kezdeményező együttműködő tagállami szerv megnevezését,

b) az automatikus találati adathozzáférést elrendelő, a 85. § (4) bekezdésében meghatározott szerv megnevezését,

c) az automatikus találati adathozzáférést végrehajtó, erre felhatalmazott személy azonosítására alkalmas megjelölést,

d) az automatikus találati adathozzáférés célját,

e) az automatikus találati adathozzáférés időpontját,

f) az automatikus találati adathozzáféréssel érintett adatokat,

g) az automatikus találati adathozzáférés eredményét.

(2)204 Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a szakértői nyilvántartó szerv a keletkezésüktől számított két évig kezeli, és azokat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal – kérésére – haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított négy héten belül közli.

(3)205 A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással összefüggő ellenőrzése eredményét 18 hónapig megőrzi, ezen időtartam lejártát követően haladéktalanul törli.

X. Fejezet

MINTAVÉTEL RENDJE

Mintavételi eljárás az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából

92. § (1) A büntetőeljárás alá vont személy arcképmásának rögzítéséről a 6. § (3) bekezdése szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség a megalapozott gyanú közlését követően haladéktalanul gondoskodik.

(2) A bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt személy arcképmásának rögzítéséről az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet a befogadást követően haladéktalanul gondoskodik.

(3) A bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt személy arcképmásának rögzítéséről abban az esetben is gondoskodni kell, ha arcképmása már szerepel a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában.

(4) A nyilvántartott személy köteles alávetni magát az arcképmás rögzítésének, ellenszegülése esetén vele szemben testi kényszer alkalmazható.

Mintavételi eljárás az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil nyilvántartásba vétele céljából

93. § (1) A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásába e törvény alapján felvételre kerülő ujj- és tenyérnyomat levételéről a 46. § szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség a megalapozott gyanú közlését követően haladéktalanul gondoskodik.

(2) A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásába e törvény alapján felvételre kerülő ujj- és tenyérnyomat levételéről az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet – az érintett befogadását követően haladéktalanul – gondoskodik.

(3) Nem kell újból mintavételt elrendelni, ha az ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásba vételére a büntetőeljárás alatt sor került, és a büntetőeljárás alapjául szolgáló ügyben a bíróság jogerős, bűnösséget megállapító ítéletet hozott.

94. § (1) A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába e törvény alapján felvételre kerülő szájnyálkahártya-törlet levételéről a 61. § (1) bekezdése szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség a megalapozott gyanú közlését követően haladéktalanul gondoskodik.

(2) A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába e törvény alapján felvételre kerülő szájnyálkahártya-törlet levételéről az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet – az érintett befogadását követően haladéktalanul – gondoskodik.

(3) Nem kell újból mintavételt elrendelni, ha a DNS-profil nyilvántartásba vételére a büntetőeljárás alatt sor került, és a büntetőeljárás alapjául szolgáló ügyben a bíróság jogerős, bűnösséget megállapító ítéletet hozott.

(4) A mintaadásra kötelezett személyt az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szerv – a mintavételt megelőzően – tájékoztatja arról, hogy a szájnyálkahártya-törlet levételének célja a DNS-elemzés.

95. § (1) A mintavételt a mintaadásra kötelezett személy fizikai sértetlenségének biztosításával kell végezni.

(2) A mintaadásra kötelezett személy köteles alávetni magát a mintavételi eljárásnak. A mintaadásra kötelezett személy ellenszegülése esetén testi kényszer alkalmazható vele szemben, erről a mintavételt megelőzően tájékoztatni kell.

(3) Testi kényszer alkalmazására kizárólag

a) a mintavételt elrendelő nyomozó hatóság,

b) az ügyészség és a katonai nyomozó hatóság által elrendelt mintavétel esetén az ügyészség, valamint a katonai nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes rendőrkapitányság, valamint

c) az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet

erre feljogosított tagja jogosult.

(4) A testi kényszer alkalmazására egyebekben a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott mintavételi szabályokat az arcképmás rögzítésére is megfelelően alkalmazni kell.

XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazások

96. § (1)206 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) kijelölje a bűnügyi nyilvántartó szervet,

b) kijelölje a szakértői nyilvántartó szervet, valamint a büntetőeljárás alá vont és az elítélt személy DNS-profiljának meghatározásában közreműködő szervet,207

c)208 állapítsa meg a 86/A–86/D. §-ban meghatározott adattovábbítási eljárások során alkalmazott formanyomtatványokat.209

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

a) a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályait,210

b) a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása részére történő adatközlés és az e nyilvántartások által teljesített adatszolgáltatás rendjét,211

c)212 az arcképmás, az ujj- és tenyérnyomat, a DNS-profil meghatározásra alkalmas anyagmaradvány rögzítésének, továbbá az ujj- és tenyérnyomat, valamint szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályait, továbbá a DNS-profil meghatározásának szakmai-módszertani követelményeit213

rendeletben állapítsa meg.

(3)214 Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a bűnügyi nyilvántartásokban kezelt adatok igazolására kiállított hatósági bizonyítvány kiadásának részletes eljárási rendjét,215

b) a bűnügyi nyilvántartó szerv által teljesített adatszolgáltatás rendjét.216

(4)217 Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény szerint a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint megfizetésének szabályait rendeletben állapítsa meg.218

Hatálybalépés

97. § Ez a törvény 2009. június 30-án lép hatályba.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

98. § E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:

a) a Tanács 2008/977/IB kerethatározata a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről,

b) a Tanács 2009/315/IB kerethatározata a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról,

c) az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról.

d)219 a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat 2–11. cikkei, valamint a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló, 2008. június 23-i 2008/616/IB tanácsi határozat 2–14. cikkei,

e)220 az egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és a megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló tanácsi határozat (2009. szeptember 21.),

f)221 a Tanács 2008/675/IB kerethatározata az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről.

99. §222 (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv 2013. január 10-ig a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába

a) a bűntettesek nyilvántartásából,

b) a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából és

c) a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásából

átveszi azon személyeknek az átvétel időpontjában az a)–c) pontokban meghatározott nyilvántartásokban kezelt, a 30/C. § b)–k) pontjában meghatározott adatait, akiknek az adatait a 30/B. § alapján a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában is nyilván kell tartani, valamint ezen adatok tekintetében létrehozza a kapcsolati kódot.

(2) Az útlevélhatóság 2013. január 11. és 20. között a 68. § (9) bekezdése alapján közvetlen hozzáféréssel átveszi a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatokat és összeveti azokat a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 24. §-a alapján vezetett útiokmány-nyilvántartással.

(3) Ha az érintett

a) az átvételkor az útiokmány-nyilvántartásban szerepel, de rá vonatkozóan az Utv. 24. § i) pontjában meghatározott adat nincs nyilvántartva, akkor az útlevélhatóság az átvett adatokat az útiokmány-nyilvántartásba bejegyzi,

b) az átvételkor az útiokmány-nyilvántartásban szerepel és rá vonatkozóan az Utv. 24. § i) pontjában meghatározott adat szerepel az útiokmány-nyilvántartásban, de az nem egyezik meg a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásából átvett adatokkal, akkor a külföldre utazási korlátozással kapcsolatos adatokat az útiokmány-nyilvántartásba az átvett adatoknak megfelelően jegyzi be,

c) az átvételkor az útiokmány-nyilvántartásban nem szerepel, akkor az átvett adatokat haladéktalanul törli.

(4) Az útiokmány-nyilvántartásnak a (2)–(3) bekezdés szerint megállapított adattartalma alapján az útlevélhatóság a bűnügyi nyilvántartó szerv részére továbbítja a 30/C. § l) pontja alapján a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelendő adatot.

Módosuló jogszabályok

100–105. §223

106. § (1)–(2)224

(3)225

Melléklet a 2009. évi XLVII. törvényhez



A bűnügyi nyilvántartásból származó információk iránti megkeresés

A formanyomtatvány helyes kitöltéséhez a tagállamoknak figyelembe kell venniük
a kitöltési útmutatót.


a) A megkereső tagállamra vonatkozó adatok:

Tagállam:

Központi hatóság(ok):

Kapcsolattartó:

Telefon (előhívószámmal):

Fax (előhívószámmal):

E-mail cím:

Levelezési cím:

Ügyiratszám (amennyiben ismert):


b) A kérelemben megjelölt személy személyazonosságára vonatkozó információk*:

Teljes név (valamennyi vezetéknév és utónév):

Előző nevek:

Esetleges álnevek és/vagy felvett nevek:

Nem: F ⬜ N ⬜

Állampolgárság:

Születési idő (számmal: éééé/hh/nn):

Születési hely (város és állam):

Apja neve:

Anyja neve:

Lakóhely vagy ismert lakcím:

Személyazonosító szám vagy a személyt azonosító dokumentum típusa és száma:

Ujjlenyomat:

A személyazonosságra vonatkozó egyéb adat, amennyiben rendelkezésre áll:


* A személy azonosításának megkönnyítésére minél több információt meg kell adni.


c) A megkeresés célja:

Kérjük, jelölje meg a megfelelő négyzetet

1.    ⬜büntetőeljárás (kérjük, nevezze meg azt a hatóságot, amely előtt az eljárás folyamatban van és – amennyiben rendelkezésre áll – az ügyszámot)


2.    ⬜büntetőeljárás keretén kívüli megkeresés (kérjük, a megfelelő négyzet megjelölésével nevezze meg azt a hatóságot, amely előtt az eljárás folyamatban van és – amennyiben rendelkezésre áll – az ügyszámot)

(i)  ⬜ igazságügyi hatóságtól származó megkeresés     
    

(ii)  ⬜ illetékes közigazgatási hatóságtól származó megkeresés     
    

(iii)  ⬜ az érintett személynek a bűnügyi nyilvántartásban rá vonatkozóan szereplő információkra irányuló kérelme
    

Az információ iránti megkeresés célja:

Megkereső hatóság:

⬜    Az érintett személy nem járult hozzá ahhoz, hogy az információt kiadják (amennyiben az érintett személytől a megkereső tagállam jogának megfelelően ilyen hozzájárulást kértek).


Kapcsolattartó, amennyiben további információkra van szükség:

Név:

Telefonszám:

E-mail cím:

Egyéb információ (például a kérelem sürgőssége):





Válasz a megkeresésre


Az érintett személlyel kapcsolatos információk

Kérjük, jelölje meg a megfelelő négyzetet

Alulírott hatóság megerősíti, hogy:

⬜    nem áll rendelkezésre ítéletre vonatkozó információ az érintett személy bűnügyi nyilvántartásában;

⬜    rendelkezésre áll információ az érintett személy bűnügyi nyilvántartásába bejegyzett ítélet(ek)ről; az ítéletek
jegyzéke e válasz mellékletét képezi;

⬜    rendelkezésre áll(nak) az érintett személy bűnügyi nyilvántartásába felvett egyéb információ(k); ezen
információ(ka)t csatolták (nem kötelező);

⬜    rendelkezésre áll információ az érintett személy bűnügyi nyilvántartásába bejegyzett ítéletről, de az ítélethozatal szerinti tagállam tájékoztatása szerint az ítéletre vonatkozó információt kizárólag büntetőeljárás céljára lehet továbbítani. További információra vonatkozó kérelem közvetlenül .........-nak/-nek küldendő (kérjük, nevezze meg az ítélethozatal szerinti tagállamot);

⬜    a megkeresés a megkeresett tagállam joga alapján a büntetőeljárástól eltérő semmilyen egyéb cél érdekében nem teljesíthető.


Kapcsolattartó, amennyiben további információkra van szükség:

Név:

Telefonszám:

E-mail cím:

Egyéb információ (büntetőeljárás keretén kívüli megkeresésekkel kapcsolatban az adatok felhasználására vonatkozó korlátozások):

Kérjük, jelezze a válaszadó formanyomtatványhoz csatolt oldalak számát:


Kelt 

.................................................................-án/-én


Aláírás és (adott esetben) hivatalos pecsét:


Név és beosztás/szervezet:


Kérjük, adott esetben csatolja az ítéletek jegyzékét és a teljes dokumentumcsomagot küldje el a megkereső tagállamnak. A formanyomtatványt és az ítéletek jegyzékét nem szükséges lefordítani a megkereső tagállam nyelvére.
1

A törvényt az Országgyűlés a 2009. június 8-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2009. június 19.

2

A 3. § (2) bekezdése a 2011: LXIX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

3

A 4. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2012: CCXXIII. törvény 195. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 4. § (2) bekezdés a) pont ae) alpontja a 2012: CCXXIII. törvény 195. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 4. § (2) bekezdés a) pont ai) alpontja a 2012: CCXXIII. törvény 195. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

6

Az 5. § (1a) bekezdését a 2013: LXXVI. törvény 104. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XXX. törvény 8. §-a szerint módosított szöveg.

7

Az 5. § (3) bekezdését a 2013: LXXVI. törvény 104. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XXX. törvény 8. §-a szerint módosított szöveg.

8

Az 5. § (4) bekezdését a 2014: LXXII. törvény 46. §-a iktatta be.

9

A 6. § (4) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 47. §-ával megállapított szöveg.

10

A 7. § c) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § a) pontja szerint módosított szöveg.

11

A 7. § d) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § b) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 7. § e) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (1) bekezdése iktatta be.

13

A 10. § a 2012: CCXXIII. törvény 196. §-ával megállapított szöveg.

14

A 11. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja a 2012: CCXXIII. törvény 197. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

15

A 11. § (1) bekezdés ce) alpontja a 2009: CXLIX. törvény 121. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

16

A 11. § (1) bekezdés e) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

17

A 11. § (1) bekezdés f) pontja a 2013: LXXVIII. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A 11. § (1) bekezdés k) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

19

A 11. § (1) bekezdés m) pontját a 2012: CCXXIII. törvény 197. § (3) bekezdése iktatta be.

20

A 11. § (2) bekezdés a) pontja a 2014: LXXII. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.

21

A 11. § (2) bekezdés b) pontja a 2014: LXXII. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.

22

A 11. § (2) bekezdés c) pontja a 2014: LXXII. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.

23

A 11. § (2) bekezdés d) pontja a 2014: LXXII. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.

24

A 11. § (2) bekezdés e) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 197. § (5) bekezdésével megállapított, a 2014: LXXII. törvény 72. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

25

A 12. § (1) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 50. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

26

A 12. § (1a) bekezdését a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (3) bekezdése iktatta be.

27

A 12. § (2a) bekezdését a 2013: LXXVIII. törvény 17. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

28

A 12. § (3) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 50. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

29

A 12. § (4) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 50. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

30

A 12. § (5) bekezdését a 2012: CCXXIII. törvény 198. §-a iktatta be.

31

A 15. § d) pontja a 2014: LXXII. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.

32

A 15. § e) pontja a 2014: LXXII. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.

33

A 15. § f) pontját a 2014: LXXII. törvény 73. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

34

A 15. § g) pontját a 2012: CCXXIII. törvény 199. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: LXXII. törvény 73. § 2. pontja.

35

A 16. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja a 2012: CCXXIII. törvény 200. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

36

A 16. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontja a 2012: CCXXIII. törvény 200. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

37

A 16. § (1) bekezdés f) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

38

A 16. § (1) bekezdés g) pontja a 2013: LXXVIII. törvény 17. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

39

A 16. § (1) bekezdés j) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

40

A 16. § (1) bekezdés k) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § d) pontja szerint módosított szöveg.

41

A 16. § (1) bekezdés m) pontját a 2012: CCXXIII. törvény 200. § (4) bekezdése iktatta be.

42

A 16. § (2) bekezdés a) pontja a 2014: LXXII. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.

43

A 16. § (2) bekezdés b) pontja a 2014: LXXII. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.

44

A 16. § (2) bekezdés c) pontja a 2014: LXXII. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.

45

A 16. § (2) bekezdés d) pontja a 2014: LXXII. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.

46

A 16. § (2) bekezdés h) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

47

A 16. § (2) bekezdés i) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

48

A 16. § (2) bekezdés j) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

49

A 16. § (2) bekezdés k) pontját a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (8) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: LXXII. törvény 72. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

50

A 16. § (2) bekezdés l) pontját a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (8) bekezdése iktatta be.

51

A 16. § (2) bekezdés m) pontját a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (8) bekezdése iktatta be.

52

A 17. § (1) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 53. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

53

A 17. § (3a) bekezdését a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (9) bekezdése iktatta be.

54

A 17. § (4) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 53. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

55

A 17. § (5) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 53. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

56

A 17. § (6a) bekezdését a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (10) bekezdése iktatta be.

57

A 17. § (7) bekezdése a 2013: LXXVIII. törvény 17. § (5) bekezdésével megállapított, a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § e) pontja szerint módosított szöveg.

58

A 17. § (7a) bekezdését a 2012: CCXXIII. törvény 201. §-a iktatta be, szövege a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § f) pontja szerint módosított szöveg.

59

A 17. § (7b) bekezdését a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (11) bekezdése iktatta be.

60

A 17. § (8) bekezdése a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § g) pontja szerint módosított szöveg.

61

A 18. § (1) bekezdése a 2010: CLXI. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.

62

A 18. § (2) bekezdése a 2013: CCXLV. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

63

A 18. § (3) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: CXLIX. törvény 121. § (3) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

64

A 18. § (3) bekezdés b) pontját a 2009: CXLIX. törvény 121. § (4) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

65

A 18. § (4) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 121. § (4) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

66

A 19. § (2) bekezdése a 2013: CCXLV. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.

67

A 19. § (3) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 121. § (4) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

68

A 20. § c) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 204. §-ával megállapított szöveg.

69

A 20. § d) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 204. §-ával megállapított szöveg.

70

A 20. § e) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 204. §-ával megállapított szöveg.

71

A 20. § f) pontját a 2012: CCXXIII. törvény 204. §-a iktatta be.

72

A 23. § c) pont ca) alpontja a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § h) pontja szerint módosított szöveg.

73

A 23. § e) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § h) pontja szerint módosított szöveg.

74

A 23. § i) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.

75

A 23. § k) pontját a 2012: CCXXIII. törvény 205. §-a iktatta be.

76

A 24. § (4) bekezdése a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § i) pontja szerint módosított szöveg.

77

A 25. § a 2012: CCXXIII. törvény 206. §-ával megállapított szöveg.

78

A 28. § b) pontja a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

79

A 28. § c) pont cb) alpontja a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (13) bekezdésével megállapított szöveg.

80

A 30/A. §-t megelőző alcímet a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdése iktatta be.

81

A 30/A. §-t a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdése iktatta be.

82

A 30/B. §-t a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdése iktatta be.

83

A 30/C. §-t a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdése iktatta be.

84

A 30/C. § b) pontja a 2014: LXXII. törvény 56. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

85

A 30/C. § g) pontja a 2014: LXXII. törvény 56. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

86

A 30/C. § h) pont hb) alpontja a 2012: CCXXIII. törvény 214. § a) pontja szerint módosított szöveg.

87

A 30/C. § i) pont ia) alpontja a 2014: LXXII. törvény 56. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

88

A 30/C. § i) pont id) alpontja a 2014: LXXII. törvény 56. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

89

A 30/C. § l) pontja a 2014: LXXII. törvény 72. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

90

A 30/D. §-t a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdése iktatta be.

91

A 30/D. § (3) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 72. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

92

A 30/D. § (3a) bekezdését a 2014: LXXII. törvény 57. §-a iktatta be.

93

A 30/D. § (6) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 72. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

94

A 30/E. §-t a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdése iktatta be.

95

A 31. § a 2010: CLXI. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.

96

A 33. § (2) bekezdés d) pontja a 2014: LXXII. törvény 72. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

97

A 33. § (3) bekezdése a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.

98

A 33/A. §-t a 2010: CLXI. törvény 60. §-a iktatta be, szövege a 2014: LXXII. törvény 58. §-ával megállapított szöveg.

99

A 37. § a 2010: CLXI. törvény 61. §-ával megállapított szöveg.

100

A 37. § f) pontja a 2014: LXXII. törvény 72. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

101

A 44. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 207. §-ával megállapított, a 2013: CLXXXVI. törvény 86. §-a szerint módosított szöveg.

102

Az 57. § (1) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 121. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

103

Az 57. § (2) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 121. § (3) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

104

Az 59. § c) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 208. §-ával megállapított szöveg.

105

Az 59. § d) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 208. §-ával megállapított szöveg.

106

Az 59. § e) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 208. §-ával megállapított szöveg.

107

Az 59. § f) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 208. §-ával megállapított szöveg.

108

Az 59. § g) pontját a 2012: CCXXIII. törvény 208. §-a iktatta be.

109

Az 59. § h) pontját a 2012: CCXXIII. törvény 208. §-a iktatta be, szövege a 2013: LXXVIII. törvény 17. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

110

A 61. § (2) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 209. §-ával megállapított szöveg.

111

A 65. § (3) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 210. §-ával megállapított szöveg.

112

A 67. § (1) bekezdés b) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § j) pontja szerint módosított szöveg.

113

A 67. § (1) bekezdés c) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § k) pontja szerint módosított szöveg.

114

A 67. § (1) bekezdés d) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (4) bekezdése iktatta be.

115

A 68. § (1) bekezdés a) pontja a 2014: LXXII. törvény 72. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

116

A 68. § (1) bekezdés b) pontja a 2010: CXLVII. törvény 110. § (1) bekezdés g) pontja, a 2014: LXXII. törvény 72. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

117

A 68. § (1) bekezdés d) pontját a 2010: CXLVII. törvény 102. § (1) bekezdése iktatta be.

118

A 68. § (1) bekezdés e) pontját a 2010: CXLVII. törvény 102. § (1) bekezdése iktatta be.

119

A 68. § (1) bekezdés f) pontját a 2012: CCXXIII. törvény 211. §-a iktatta be.

120

A 68. § (1) bekezdés g) pontját a 2013: CXCVIII. törvény 17. §-a iktatta be.

121

A 68. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (15) bekezdésével megállapított szöveg.

122

A 68. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § l) pontja szerint módosított szöveg.

123

A 68. § (2) bekezdés d) pont nyitó szövegrésze a 2014: LXXII. törvény 72. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

124

A 68. § (2) bekezdés d) pont da) alpontja a 2014: LXXII. törvény 72. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

125

A 68. § (2) bekezdés d) pont db) alpontja a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § l) pontja, a 2014: LXXII. törvény 72. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

126

A 68. § (2) bekezdés e) pontja a 2014: LXXII. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.

127

A 68. § (2) bekezdés f) pontja a 2014: LXXII. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.

128

A 68. § (2) bekezdés g) pontja a 2014: LXXII. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.

129

A 68. § (2) bekezdés h) pontja a 2014: LXXII. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.

130

A 68. § (2) bekezdés i) pontja a 2014: LXXII. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.

131

A 68. § (2) bekezdés j) pontja a 2014: LXXII. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.

132

A 68. § (2) bekezdés k) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: LXXII. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.

133

A 68. § (2) bekezdés l) pontját a 2014: LXXII. törvény 59. §-a iktatta be.

134

A 68. § (3) bekezdése a 2013: XXXVI. törvény 360. §-ával megállapított szöveg.

135

A 68. § (3) bekezdés b) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § m) pontja szerint módosított szöveg.

136

A 68. § (4) bekezdés a) pontja a 2014: LXXII. törvény 72. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

137

A 68. § (4) bekezdés b) pontja a 2012: CCVII. törvény 83. §-a szerint módosított szöveg.

138

A 68. § (5) bekezdése a 2011: CLXXVII. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.

139

A 68. § (6) bekezdése a 2010: CXLVII. törvény 102. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

140

A 68. § (6) bekezdés c) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § l) pontja szerint módosított szöveg.

141

A 68. § (7) bekezdése a 2010: CXLVII. törvény 102. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

142

A 68. § (7) bekezdés c) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § l) pontja szerint módosított szöveg.

143

A 68. § (7a) bekezdését a 2010: CXLVII. törvény 102. § (4) bekezdése iktatta be.

144

A 68. § (7a) bekezdés c) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § l) pontja szerint módosított szöveg.

145

A 68. § (8) bekezdése a 2013: CLXXXVI. törvény 84. § (16) bekezdésével megállapított szöveg.

146

A 68. § (9) bekezdése a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

147

A 68. § (10) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 72. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

148

A 68. § (11) bekezdését a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (7) bekezdése iktatta be.

149

A 68. § (11) bekezdés b) pontja a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § l) pontja szerint módosított szöveg.

150

A 69. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2012: CCXXIII. törvény 212. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

151

A 69. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja a 2012: CCXXIII. törvény 212. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

152

A 69. § (2) bekezdés a) pont af) alpontja a 2012: CCXXIII. törvény 212. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

153

A 71. §-t megelőző alcím a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

154

A 71. § a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

155

A 71. § (3) bekezdés d) pontja a 2013: LXXVIII. törvény 18. § b) pontja szerint módosított szöveg.

156

A 71. § (3) bekezdés e) pontja a 2013: LXXVIII. törvény 18. § b) pontja szerint módosított szöveg.

157

A 71. § (4a) bekezdését a 2013: CCXLV. törvény 39. §-a iktatta be.

158

A 72. § a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

159

A 72. § (1) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 63. §-ával megállapított szöveg.

160

A 72. § (1a) bekezdését a 2014: LXXII. törvény 64. §-a iktatta be.

161

A 73. § a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

162

A 73. § (6) bekezdését a 2014: LXXII. törvény 65. §-a iktatta be.

163

A 74. §-t megelőző alcímet a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (17) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. A 74. § a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

164

A 74. § (2) bekezdése a 2013: LXXVI. törvény 105. §-ával megállapított, a 2014: XXX. törvény 8. §-a szerint módosított szöveg.

165

A 75. § a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.

166

A 75/A. §-t a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (13) bekezdése iktatta be.

167

A 76. §-t megelőző alcímet a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (14) bekezdése iktatta be.

168

A 76. § a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.

169

Az V/A. Fejezetet [76/A. §] a 2010: CLXI. törvény 62. §-a iktatta be.

170

A 78. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: CCXXIII. törvény 214. § b) pontja, a 2014: LXXII. törvény 72. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

171

A 78. § (2) bekezdés b) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 214. § b) pontja, a 2014: LXXII. törvény 72. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

172

A 80. § (1) bekezdése a 2013: LXXVIII. törvény 17. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

173

A 80. § (1a) bekezdését a 2013: LXXVIII. törvény 17. § (8) bekezdése iktatta be.

174

A 80. § (2) bekezdése a 2010: CLXI. törvény 68. § (10) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

175

A 80. § (3) bekezdése a 2013: LXXVIII. törvény 18. § c) pontja szerint módosított szöveg.

176

A 80/A. §-t a 2013: LXXVIII. törvény 17. § (9) bekezdése iktatta be.

177

A 82. § (4) bekezdése a 2010: CXLVII. törvény 103. §-ával megállapított szöveg.

178

A 82. § (4) bekezdés f) pontját a 2013: LXXVIII. törvény 17. § (10) bekezdése iktatta be.

179

A 82. § (5) bekezdés c) pontját a 2010: CLXI. törvény 63. §-a iktatta be, szövege a 2014: LXXII. törvény 72. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

180

A 83. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2014: LXXII. törvény 67. §-ával megállapított szöveg.

181

A 84. §-t megelőző alcím a 2014: LXXII. törvény 68. §-ával megállapított szöveg.

182

A 84. § nyitó szövegrésze a 2014: LXXII. törvény 72. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

183

A 84. § b) pontja a 2014: LXXII. törvény 72. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

184

A 85. § (1) bekezdése a 2010: CXLVII. törvény 104. §-ával megállapított szöveg.

185

A 85. § (2) bekezdése a 2010: CXLVII. törvény 109. § (11) bekezdése, a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § n) pontja szerint módosított szöveg.

186

A 85. § (3) bekezdése a 2010: CXLVII. törvény 109. § (11) bekezdése, a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § n) pontja szerint módosított szöveg.

187

A 85. § (4) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 69. §-ával megállapított szöveg.

189

A 85. § (6) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 72. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

190

A 85. § (7) bekezdése a 2010: CXLVII. törvény 109. § (11) bekezdése, a 2013: CLXXXVI. törvény 85. § p) pontja szerint módosított szöveg.

191

A 85. § (8) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 72. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

192

A 86/A. §-t megelőző alcímet a 2014: LXXII. törvény 70. §-a iktatta be.

193

A 86/A. §-t a 2014: LXXII. törvény 70. §-a iktatta be.

194

A 86/B. §-t a 2014: LXXII. törvény 70. §-a iktatta be.

195

A 86/C. §-t a 2014: LXXII. törvény 70. §-a iktatta be.

196

A 86/D. §-t a 2014: LXXII. törvény 70. §-a iktatta be.

197

A 87. § (1) bekezdése a 2011: CXII. törvény 83. § (26) bekezdése szerint módosított szöveg.

198

A 87. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CXII. törvény 83. § (26) bekezdése szerint módosított szöveg.

199

A 87. § (3) bekezdése a 2011: CXII. törvény 83. § (26) bekezdése szerint módosított szöveg.

200

A 88. § (2) bekezdése a 2011: CXII. törvény 81. § (15) bekezdése szerint módosított szöveg.

201

A 90. § (2) bekezdése a 2010: CXLVII. törvény 110. § (1) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

202

A 91. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CXII. törvény 79. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

203

A 91/A. §-t a 2010: CXLVII. törvény 105. §-a iktatta be.

204

A 91/A. § (2) bekezdése a 2011: CXII. törvény 81. § (15) bekezdése szerint módosított szöveg.

205

A 91/A. § (3) bekezdése a 2011: CXII. törvény 81. § (15) bekezdése szerint módosított szöveg.

206

A 96. § (1) bekezdése a 2013: LXXXVIII. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.

208

A 96. § (1) bekezdés c) pontja a 2014: LXXII. törvény 71. §-ával megállapított szöveg.

212

A 96. § (2) bekezdés c) pontja a 2009: CXLIX. törvény 121. § (3) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.

214

A 96. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2014: LXXII. törvény 72. § 29. pontja szerint módosított szöveg.

217

A 96. § (4) bekezdése a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (15) bekezdésével megállapított, a 2014: LXXII. törvény 72. § 30. pontja szerint módosított szöveg.

219

A 98. § d) pontját a 2010: CXLVII. törvény 106. §-a iktatta be.

220

A 98. § e) pontját a 2010: CXLVII. törvény 106. §-a iktatta be.

221

A 98. § f) pontját a 2012: LXXVI. törvény 70. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 1. §-át.

222

A 99. § e törvény 106. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (16) bekezdése iktatta be.

223

A 100–105. § e törvény 106. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

224

A 106. § (1)–(2) bekezdése e törvény 106. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

225

A 106. § (3) bekezdése ugyanezen bekezdés alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére