5/2009. (II. 4.) AB határozat
5/2009. (II. 4.) AB határozat1
2009.02.04.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldányának, illetve az azon szereplő kérdés hitelesítésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 231/2007. (VII. 31.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján a hitelesítési eljárást kezdeményező magánszemély kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 231/2007. (VII. 31.) OVB határozata ellen.
Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak az országos népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának a hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt: „Akarja-e Ön, hogy az országgyűlési képviselő választásokon csak olyanokat jelölhessenek, akik az Európai Unióhoz történő csatlakozás előtt (2004 május 1.) nem voltak országgyűlési képviselők?”
Az OVB határozata indokolásában rámutatott, hogy a választójog korlátozását a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) tartalmazza.
Az Alkotmány 70. § (5) bekezdése meghatározza, hogy kik nem rendelkeznek választójoggal. Az OVB álláspontja szerint az aktív vagy passzív választójog gyakorlásából csak az Alkotmány hivatkozott rendelkezésének a módosításával lehet bárkit is kizárni.
Az OVB határozata indokolásában megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás az Alkotmány módosítására kötelezné az Országgyűlést.
A választópolgárok által kezdeményezett népszavazás sem nyíltan, sem burkoltan nem eredményezheti az Alkotmány módosítását, ezért az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.
Az indítványozó kifogásában kifejtette, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdés az Alkotmány 20. § (5) bekezdésén alapul, amely az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről rendelkezik. Utalt arra, hogy a felhívott alkotmányi rendelkezés második mondata kimondja, hogy törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja.
Az indítványozó álláspontja szerint a kezdeményezésben foglalt kérdés – érvényes és eredményes népszavazás esetén – nem indokolja az Alkotmány módosítását, csupán az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kjt.) összeférhetetlenségi szabályainak, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) II. fejezet 5. §-ának kiegészítése válik szükségessé.
Az indítványozó az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés felvetését a „Magyarországon eluralkodott közállapotokkal”, valamint azzal indokolta, hogy véleménye szerint feltétlenül szükséges „az Országgyűlés tagjainak friss erőkkel történő feltöltése”.
Mindezek alapján kérte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg az OVB kifogással támadott határozatát és utasítsa új eljárásra az OVB-t.
II.
A kifogás nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetű. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatban, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].
2. Az Alkotmánybíróság a vizsgált ügyben megállapította, hogy az OVB kifogással támadott határozata megalapozott, ezért azt annak érdemben helyes indokai alapján helyben hagyta.
A választójog – ennek részeként az országgyűlési képviselők választására vonatkozó aktív és passzív választójog – olyan alkotmányos politikai alapjog, amelynek a gyakorlásából kizárt személyek körét (választójoggal nem rendelkezők) az Alkotmány 70. § (5) bekezdése sorolja fel.
Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy azt a kifogásban kifejtett indítványozói érvelést, amely szerint kizárólag a Kjt., illetve a Vjt. 5. §-a módosítását eredményezné a kezdeményezésben szereplő kérdés tárgyában megtartott érvényes és eredményes országos népszavazás nem találta megalapozottnak.
Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy az országgyűlési képviselők választására vonatkozó aktív és passzív választójogot az Alkotmány 70. § (1) bekezdése szabályozza akként, hogy a választójog két formája között nem tesz különbséget. Az országgyűlési képviselők megválasztására vonatkozó passzív választójog (választhatóság) gyakorlásának szükségképpeni törvényi előfeltétele a jelöltté válás.
Az országgyűlési képviselő választás esetében a passzív választójog gyakorlásának kétség kívül korlátját képezik az Alkotmányban és törvényben szabályozott különféle összeférhetetlenségi esetek, ilyen eseteket szabályoz a kifogásban is felhívott Alkotmány 20. § (5) bekezdés, valamint a Vjt. III. fejezete.
Az említett összeférhetetlenségi szabályok azonban választási lehetőséget adnak az érintett országgyűlési képviselő számára arra, hogy a képviselői megbízatásról való lemondással, vagy az összeférhetetlenségi ok (helyzet) megszüntetésével oldja fel az összeférhetetlenséget.
A népszavazási kezdeményezésben szereplő kérdés nem ilyen összeférhetetlenségi helyzet szabályozását jelenti, nem a passzív választójog gyakorlását korlátozó, hanem egy, azt kizáró (objektív) okot tartalmaz, a passzív választójog abszolút korlátját jelenti.
A kezdeményezésben szereplő kérdés alapján az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező választópolgár, amennyiben az Európai Unióhoz való csatlakozás (2004. május 1.) előtt országgyűlési képviselő volt, nem válhat országgyűlési képviselő jelöltté, ennek következtében országgyűlési képviselővé sem válaszható meg.
A kérdésben szereplő tényhelyzet – az, hogy a választójoggal rendelkező választópolgár 2004. május 1-je előtt országgyűlési képviselő volt-e vagy sem – tehát olyan, a passzív választójog gyakorlását (az országgyűlési képviselővé történő megválasztást) kizáró feltétel, amely nem korlátozza, hanem – a választópolgár döntésétől függetlenül – kizárja az országgyűlési képviselővé történő megválasztást.
Az Alkotmánybíróság 2/1993. (I. 22.) AB határozatának rendelkező részében kimondta, hogy „a népszuverenitásból fakadó jogoknak mind az Országgyűlés, mind népszavazás útján történő gyakorlása csak az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően történhet. A népszavazásra bocsátott kérdés nem foglalhat magában burkolt alkotmánymódosítást.” (ABH 1993, 33.)
Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata értelmében: „Az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben nem írható ki választópolgári kezdeményezésre olyan népszavazás, amely az Országgyűlésre kötelező volta miatt elvonná az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét.” [Először: 25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 262.]
Az Alkotmánybíróság a fent kifejtettek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Az Alkotmánybíróság határozatának közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Alkotmánybírósági ügyszám: 1005/H/2007.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás