6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet

a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

2015.04.01.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (8) bekezdés m) pontjában, valamint 110. § (15) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és c) pontjában, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § j) pontjában meghatározott feladatkörünkben eljárva a következőket rendeljük el:

Szennyezettségi határértékek

1. § (1) A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szerinti, a tevékenységek engedélyezésére, a kivizsgálásra és a kármentesítésre irányuló eljárás során – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével –

a) a földtani közegre az 1. mellékletben és a 3. melléklet A) részében,

b) a felszín alatti vízre a 2. mellékletben és a 3. melléklet B) részében

megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni.

(2) A K1 besorolású veszélyes anyagokra vonatkozóan a 2. mellékletben és a 3. melléklet B) részében megadott (B) szennyezettségi határértékeket

a) e rendelet hatálybalépése előtt engedélyezett tevékenységek következtében kialakult állapot minősítéséhez,

b) az R. szerint megállapított szennyező anyag bevezetésére vonatkozó tilalmak alóli kivételek közé tartozó szennyezőanyag-bevezetés engedélyezése során, vagy

c) kármentesítési eljárás során

kell felhasználni.

(3)¹ Ha az R. szerint feladatkörrel rendelkező eljáró hatóság (a továbbiakban: eljáró hatóság) az R. szerinti elővizsgálat, illetve a tényfeltárási záródokumentáció alapján megállapítja, hogy az e rendeletben foglalt határértékek előírása esetén a tevékenység veszélyeztetné a felszíni vizekre vonatkozó határértékek teljesülését, az R. szerinti veszélyes anyagokra vonatkozóan a 2. mellékletben és a 3. melléklet B) részében megadott (B) szennyezettségi határértéknél szigorúbb határértéket is megállapíthat. E határértékek nem lehetnek szigorúbbak, mint a külön jogszabályban meghatározott felszíni vizekre vonatkozó határértékek.

Szennyezettség vizsgálata

2. § (1) A szennyező anyag elhelyezésével, bevezetésével járó tevékenységek hatásának az R. szerinti monitorozása, továbbá a már bekövetkezett szennyezettség kivizsgálása, tényfeltárása és monitoringja során azokat a szennyező anyagokat kell vizsgálni, melyek előfordulása a területen korábban és jelenleg végzett tevékenységek alapján valószínűsíthető.

(2) Az R. szerinti eljárások során a mintavételt és a minták vizsgálatát a 4. melléklet szerint kell végezni.

3. § (1)² Ha a 2. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat során a környezethasználó vagy az általa megbízott laboratórium és az eljáró hatóság által alkalmazott mintavételi eljárás, illetve a kapott vizsgálati eredmény a szennyezettség megállapítását érdemben befolyásoló módon eltér, akkor a vizsgálatot végző szervezetek – az eljáró hatóság bevonásával – egyeztetik a vizsgálat során alkalmazott mintavételi és analitikai eljárásokat, vizsgálati körülményeket.

(2)³ Ha vitás kérdés marad fenn, az eljáró hatóság megkeres egy harmadik laboratóriumot, és a környezethasználó vagy az általa megbízott laboratórium, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban együtt: környezetvédelmi hatóság) laboratóriuma és az eljáró hatóság által megkeresett harmadik laboratórium közösen vesz mintát.

(3)⁴ A mintavétel után a vett mintát meg kell osztani a környezetvédelmi hatósági laboratórium, az eljáró hatóság által megkeresett harmadik laboratórium, valamint a környezethasználó vagy az általa megkeresett laboratórium között. Ha mindhárom laboratórium vizsgálati eredménye az eredmények átlagától

a) legfeljebb 25%-kal tér el, akkor az eredményekből képzett átlagértéket,

b) 25%-nál nagyobb mértékben tér el, akkor a két egymáshoz legközelebb eső eredményből képzett átlagértéket

kell vizsgálati eredményként elfogadni.

(4) Ivóvízbázis veszélyeztetettsége esetén a (2) bekezdés szerinti harmadik laboratóriumként a közegészségügyi hatóság által működtetett laboratóriumot kell megkeresni.

Záró rendelkezések

4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A 3. melléklet 2010. december 22-én lép hatályba.

(3) Hatályát veszti a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM–EüM–FVM–KHVM együttes rendelet.

5. § Ez a rendelet a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló, 2006. december 12-i 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelethez

Anyagcsoportonként (B) szennyezettségi határértékek földtani közegre

CAS szám = Chemical Abstract Service azonosító száma

K_i = a veszélyességet jellemző besorolás, mely szerint K1 a minden esetben veszélyes anyagokat jelöli

B = (B) szennyezettségi határérték

1. Fémek (,,összes” kioldható) és félfémek (mértékegység: mg/kg szárazanyag)

CAS szám		B	K_i
7440–47–3	Króm összes	75	K2
	Króm VI.	1	K1
7440–48–4	Kobalt	30	K2
7440–02–0	Nikkel	40	K2
7440–50–8	Réz	75	K2
7440–66–6	Cink	200	K2
7440–38–2	Arzén	15	K1
7782–49–2	Szelén	1	K2
7439–98–7	Molibdén	7	K2
7440–43–9	Kadmium	1	K1
7440–31–5	Ón	30	K2
7440–39–3	Bárium	250	K2
7439–97–8	Higany	0,5	K1
7439–92–1	Ólom	100	K2
7440–22–4	Ezüst	2	K2

2. Szervetlen vegyületek (mértékegység: mg/kg szárazanyag)

	B	K_i
Cianid 4,5 pH	2	K1
Cianid összes	20	K1
Tiocianátok	1	K1

3. Alifás szénhidrogének (TPH) (mértékegység: mg/kg szárazanyag)

		B	K_i
	Összes alifás szénhidrogén (TPH) C₅–C₄₀	100	K1

4. Benzol és alkilbenzolok (BTEX) (mértékegység: mg/kg szárazanyag)

CAS szám		B	K_i
71–43–2	Benzol	0,2	K1
108–88–3	Toluol	0,5	K1
100–41–4	Etil-benzol	0,5	K1
1330–20–7	Xilolok	0,5	K1
	Egyéb alkilbenzolok összesen	0,5	K1
98–82–8	i-Propil-benzol
103–65–1	n-Propil-benzol
108–67–8	1,3,5-Trimetil-benzol
98–06–6	terc. Butil-benzol
95–63–6	1,2,4-Trimetil-benzol
135–98–8	sec. Butil-benzol
526–73–8	1,2,3-Trimetil-benzol
99–87–6	i-Propil-toluol
141–93–5	m-Dietil-benzol
105–05–5	p-Dietil-benzol
104–51–8	n-Butil-benzol
99–62–7	1,3-Diizopropil-benzol
102–25–0	1,3,5-Trietil-benzol
611–14–3	1,2-Metil-etil-benzol
620–14–4	1,3-Metil-etil-benzol
622–96–8	1,4-Metil-etil-benzol

5. Fenolok (mértékegység: mg/kg szárazanyag)

CAS szám		B	K_i
108–95–2	Fenol	1	K1
1319–77–3	Krezol	0,5	K1
120–80–9	Pirokatekol	0,5	K1
108–46–3	Rezorcin	0,5	K1
	Fenolok összesen	1	K1

6. Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) (mértékegység: mg/kg szárazanyag)

CAS szám		B	K_i
91–20–3	Naftalinok*		K1
208–96–8	Acenaftilén		K1
83–32–9	Acenaftén		K1
86–73–7	Fluorén		K1
85–01–8	Fenantrén		K1
120–12–7	Antracén		K1
206–44–0	Fluorantén		K1
129–00–0	Pirén		K1
56–55–3	Benz(a)antracén		K1
218–01–9	Krizén		K1
205–99–2	Benz(b)fluorantén		K1
207–08–9	Benz(k)fluorantén		K1
192–97–2	Benz(e)pirén		K1
50–32–8	Benz(a)pirén		K1
193–39–5	Indeno(1,2,3-cd)pirén		K1
191–24–2	Dibenz(a,h)antracén		K1
191–24–2	Benz(g.h.i)perilén		K1
	PAH-ok összesen	1	K1

* Naftalinok: Naftalin + 1-Metil-naftalin + 2-Metil-naftalin

7. Halogénezett aromás szénhidrogének (mértékegység: mg/kg szárazanyag)

CAS szám		B	K_i
108–90–7	Klórbenzol		K1
	Diklórbenzolok		K1
95–50–1	1,2-Diklórbenzol
541–73–1	1,3-Diklórbenzol
106–46–7	1,4-Diklórbenzol
	Triklórbenzolok		K1
120–82–1	1,2,4-Triklórbenzol
87–61–6	1,2,3-Triklórbenzol
108–70–3	1,3,5-Triklórbenzol
	Tetraklórbenzolok		K1
634–66–2	1,2,3,4-Tetraklórbenzol
634–90–2	1,2,3,5-Tetraklórbenzol
95–94–3	1,2,4,5-Tetraklórbenzol
608–93–5	Pentaklórbenzol		K1
118–74–1	Hexaklórbenzol		K1
90–13–1	Klórnaftalinok		K1
108–86–1	Bróm-benzol		K1
	Halogénezett aromás szénhidrogének összesen	1	K1

8. Halogénezett alifás szénhidrogének (mértékegység: mg/kg szárazanyag)

CAS szám		B	K_i
	Diklór-etilének		K1
75–35–4	1,1-Diklór-etilén
540–59–0	1,2-Diklór-etilén
75–09–2	Diklór-metán		K1
76–13–1	1,1,2-Triklór-trifluor-etán		K1
	Diklór-etánok		K1
75–34–3	1,1-Diklóretán
107–06–2	1,2-Diklóretán
67–66–3	Kloroform		K1
107–07–3	2-Klór-etanol		K1
56–23–5	Széntetraklorid		K1
78–87–5	1,2-Diklór-propán		K1
78–88–6	2,3-Diklór-propilén		K1
75–27–4	Bróm-diklór-metán		K1
79–01–6	Triklór-etilén		K1
106–89–8	Epiklórhidrin		K1
110–75–8	2-Klóretil-vinil-éter		K1
542–75–6	1,3-Diklór-propilén		K1
10061–01–5	cisz-1,3-Diklór-propilén
10061–02–6	transz-1,3-Diklór-propilén
79–00–5	1,1,2-Triklór-etán		K1
124–48–1	Dibróm-klórmetán		K1
106–93–4	1,2-Dibróm-etán		K1
127–18–4	Tetraklór-etilén		K1
79–34–5	1,1,2,2-Tetraklóretán		K1
	Halogénezett alifás szénhidrogén összesen	0,1	K1
75–01–4	Vinil-klorid	0,05	K1

9. Klórfenolok (mértékegysége: mg/kg szárazanyag)

CAS szám		B	K_i
	Monoklórfenolok		K1
95–57–8	2-Klórfenol
108–43–0	3-Klórfenol
106–48–9	4-Klórfenol
	Diklórfenolok		K1
120–83–2	2,4-Diklórfenol
576–24–9	2,3-Diklórfenol
583–78–8	2,5-Diklórfenol
87–65–0	2,6-Diklórfenol
95–77–2	3,4-Diklórfenol
591–35–5	3,5-Diklórfenol
	Triklórfenolok		K1
933–78–8	2,3,5-Triklórfenol
933–75–5	2,3,6-Triklórfenol
95–95–4	2,4,5-Triklórfenol
88–66–2	2,4,6-Triklórfenol
609–19–8	3,4,5-Triklórfenol
17700–93–3	2,3,4-Triklórfenol
	Tetraklórfenolok		K1
58–90–2	2,3,4,6-Tetraklórfenol
935–95–5	2,3,5,6-Tetraklórfenol
4901–51–3	2,3,4,5-Tetraklórfenol
87–86–5	Pentaklórfenol		K1
	Klórfenolok összesen	0,1	K1

10. Poliklórozott bifenilek (PCB) (mértékegység: mg/kg szárazanyag)

	CAS szám		B	K_i
	1336–36–3	PCB28, PCB52, PCB101, PCB118, PCB138, PCB153, PCB180,		K1
		a 7db PCB összesen	0,1	K1

11. Poliklórozott-dibenzo-dioxinok és dibenzo-furánok (PCDD/F) (mértékegység: ng/kg TEQ-ban szárazanyagra)

	CAS szám		B	K_i
		PCDD/F (ng/kg TEQ-ban*)	5	K1

* TEQ = Toxicitási Egyenérték

12. Növényvédő szerek (mértékegység: mg/kg szárazanyag)

CAS szám		B	K_i
50–29–3	DDT		K1
53–19–0	o,p’-DDD		K1
72–54–8	p,p’-DDD		K1
72–55–9	DDE		K1
	DDT/DDD/DDE	0,1	K1
309–00–2	Aldrin		K1
57–74–9	Klórdán		K1
60–57–1	Dieldrin		K1
72–20–8	Endrin		K1
	Összes drin	0,1	K1
319–84–6	α-HCH		K1
319–85–7	β-HCH		K1
319–86–8	δ-HCH		K1
58–89–9	γ-HCH		K1
608–73–1	Összes HCH	0,1	K1
	Triazinok	0,1	K1
	Foszforsavészterek	0,1	K1
	Fenoxi karbonsav származékok	0,1	K1
	Karbamátok	0,1	K1
	Egyéb * Növényvédő szerek aktív hatóanyagai	0,1	K1
	** Növényvédő szerek aktív hatóanyagai, beleértve azok bomlástermékeit és reakciótermékeit összesen	0,5	K1

* Növényvédő szerek: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény szerint.

** Összes: minden egyes,, a nyomon követési eljárás során kimutatott és számszerűsített növényvédő szer összege, beleértve az anyagcseretermékeket, a lebontási termékeket és a reakciótermékeket.

13. Egyéb vegyületek (mértékegysége: mg/kg szárazanyag)

CAS szám		B	K_i
110–86–1	Piridin	0,1	K2
109–99–9	Tetrahidro-furán	0,5	K2
110–01–0	Tetrahidro-tiofén	0,5	K2

2. melléklet a 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelethez

20090N20000006_1

3. melléklet a 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelethez⁵

20090N20000006_2

4. melléklet a 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelethez

Mintavétel és a minták analitikai vizsgálata

I. Mintavétel

1. Ha a szennyezés hatására a felszín alatti víztől elkülönült szerves fázis alakult ki, a szerves fázist és a vizet külön-külön kell mintázni, ha az az elérhető legjobb mintavételi eljárás mellett gazdaságilag lehetséges. Az elkülönült szerves fázis és a vízoszlop vastagságát a tisztítószivattyúzást megelőzően a mintavétel helyszínén meg kell mérni, és a mért értékeket a mintavételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

2. A 2. mellékletben megadott (B) szennyezettségi határértékek a felszín alatti vízben oldott szennyezőanyag koncentrációra vonatkoznak, ezért a vízmintának nem része

a) az elkülönült szerves fázis, valamint

b) a talajszemcse és a lebegő anyag.

3. A vízmintát 0.45 µm pórusátmérőjű szűrőn át kell szűrni, vagy 6000 fordulat/perccel kell centrifugálni, vagy minimum 2 órán, maximum 12 órán át ülepíteni kell. Fém vizsgálata esetén a minta szűrését és tartósítását a mintavétel helyszínén kell elvégezni.

II. A minták analitikai vizsgálata

1.⁶ Az 1–3. mellékletben meghatározott szennyező anyagok, illetve anyagcsoportok analitikai vizsgálata során alkalmazni ajánlott szabványokra, illetve mérési és elemzési módszerekre vonatkozóan a vízvédelemért és a környezetvédelemért felelős miniszter a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közös közleményt ad ki.

2. A minták analitikai vizsgálata során kapott eredmény akkor elfogadható, ha

a) felszín alatti vízminta esetén

aa) az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó anyagok és a vonatkozó paraméterek esetében a vizsgálati módszerek megfelelnek a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek,

ab) az a) pont aa) alpont hatálya alá nem tartozó anyagok és indikátorok esetében az alkalmazott mérési módszer kimutatási határa kisebb, mint a vizsgált anyagra vonatkozó (B) szennyezettségi határérték 25%-a,

ac) a (B) szennyezettségi határérték 90%-át elérő vagy azt meghaladó szennyező anyag koncentrációnál a mérési hiba legfeljebb +/–10%,

b) földtani közeg esetén

ba) az alkalmazott mérési módszer kimutatási határa kisebb, mint a vizsgált anyagra vonatkozó (B) szennyezettségi határérték 25%-a,

bb) a (B) szennyezettségi határérték 90%-át elérő vagy azt meghaladó szennyező anyag koncentrációnál a mérési hiba legfeljebb +/–15%.

Az 1. § (3) bekezdése az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 9. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

A 3. § (1) bekezdése az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

A 3. § (2) bekezdése az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 9. § (1) bekezdésével megállapított, a 15/2015. (III. 31.) FM rendelet 26. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁴

A 3. § (3) bekezdése az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 9. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 15/2015. (III. 31.) FM rendelet 26. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁵

A 3. melléklet e rendelet 4. § (2) bekezdése alapján 2010. december 22-én lép hatályba.

⁶

A 4. melléklet II. pont 1. alpontja az 52/2014. (XI. 28.) BM rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek