7/2009. (II. 20.) KHEM utasítás
7/2009. (II. 20.) KHEM utasítás
a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium választható béren kívüli juttatási rendszeréről1
2010.01.01.
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 49/H. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) választható béren kívüli juttatási rendszerét (a továbbiakban: cafeteria rendszer) a következők szerint szabályozom:
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A cafeteria rendszer célja, alapelvei
(1) A cafeteria rendszer célja a minisztériumban a munkatársak részére egységes elvek alapján szabályozott, de az egyéni igényekhez igazodó szociális és jóléti juttatások biztosítása.
(2) A cafeteria rendszer keretében minden munkatárs a tárgyévben biztosított keretösszeg határáig egyenlő feltételek mellett választhat a rendszerbe bevont szolgáltatások közül, egyéni igényeinek megfelelően.
2. Az utasítás hatálya
(1) Az utasítás személyi hatálya – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – kiterjed a minisztériummal
a) közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre és ügykezelőkre,
b) munkaviszonyban álló munkavállalókra, valamint
c) a minisztérium állományába tartozó állami vezetőkre
(a továbbiakban együtt: munkatárs).
(2) Nem jogosult a cafeteria rendszerbe tartozó juttatások igénybevételére a munkatárs:
a) a szülési szabadság, terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamára,
b) a 30 napot meghaladó időtartamú, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára,
c) a 30 napon túli keresőképtelenség (tartós betegállomány) időtartamára,
d) ha a munkatárs a munkavégzési kötelezettség alól jogszabály, vagy a munkáltató intézkedése alapján 30 napot meghaladó időtartamban mentesül, ide nem értve a jogviszony megszüntetése esetén a felmentési (felmondási) idő munkavégzési kötelezettséggel nem érintett időtartamát,
e) a tartós külszolgálat időtartamára [a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseleteire, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteire, valamint más állami képviseleteire kihelyezett köztisztviselő és ügykezelő],
f) a nemzeti szakértői jogviszony időtartamára [a 209/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet alapján az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselő],
g) más munkáltatóhoz 2 hónapnál hosszabb időre kirendelt munkatárs – ha illetményét/bérét a minisztérium folyósítja,
h) az ösztöndíjas tanulmányi út időtartamára.
(3) A munkatárs nem jogosult a cafeteria rendszerbe tartozó juttatások igénybevételére, ha a munkavégzési kötelezettség alól mentesül prémium évek program vagy különleges foglalkoztatási állomány időtartamára.
(4) A cafeteria rendszer – az utasításban meghatározott feltételekkel – a következő szociális és jóléti juttatásokat tartalmazza:
a) önkéntes nyugdíjpénztári támogatás,
b) önkéntes egészségpénztári támogatás,
c) helyi közlekedési bérlet,
d) üdülési hozzájárulás,
e) otthoni internethasználat támogatása,
f) művelődési intézményi szolgáltatás,
g) iskolakezdési támogatás.
(5) A munkatárs a tárgyévben – a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a minisztériumnál fennálló jogviszonya teljes időtartamára jogosult a cafeteria rendszerbe tartozó, általa választott juttatások igénybevételére a II. fejezet 1. pontjának (1) bekezdésében meghatározott mértékben.
(6) Az utasítás hatálya nem terjed ki a munkatársnak jogszabály, illetve a belső szabályozás szerint kötelezően (alanyi jogon) járó és adható egyéb juttatásokra, különösen:
a) étkezési hozzájárulás,
b) ruházatiköltség-térítés,
c) munkába járás költségeinek megtérítése,
d) lakáscélú támogatások,
e) illetményelőleg,
f) szociális segély,
g) temetési segély.
Ezen juttatások mértékének megállapítása és folyósítása a hatályos jogszabályokban, illetve belső szabályozásokban foglaltaknak megfelelően történik.
3. Értelmező rendelkezések és alkalmazandó jogszabályok
(1) Az utasítás alkalmazásában
közszolgálati jogviszony: a Ktv. szerinti jogviszony;
munkaviszony: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti jogviszony;
állami vezetői szolgálati viszony: a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény szerinti jogviszony (miniszter, államtitkár, szakállamtitkár);
prémiumévek programban részt vevő munkatárs: a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: PéPtv.) 3. §-ának (1) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelő, határozott idejű kinevezéssel rendelkező köztisztviselő, ügykezelő, illetve határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló;
különleges foglalkoztatási állományba helyezett munkatárs: a PéPtv. 5. §-ának (1) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelő, határozott idejű kinevezéssel rendelkező köztisztviselő, ügykezelő
közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerint a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.
(2) Ahol az utasítás jogviszonyt említ, azon a (1) bekezdésben megjelölt jogviszonyokat kell érteni.
(3) Az utasítás alkalmazását segítő, a juttatási rendszer elemeihez kapcsolódó egyéb jogszabályok a következők:
a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény,
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény,
az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény,
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény).
II. A CAFETERIA RENDSZER MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
1. A juttatásokra felhasználható éves keretösszeg megállapítása
(1)2 A juttatásokra igénybe vehető éves keretösszeget a minisztériumi költségvetési lehetőségek, az Szja. törvény és egyéb irányadó jogszabályok figyelembevételével évente – a Humánigazgatási Főosztály és a Költségvetési Főosztály közös előterjesztése alapján, az érdek-képviseleti szervekkel történt egyeztetést követően – kell megállapítani. Az éves keretösszeget és a cafeteriajuttatáshoz kapcsolódó egyéb rendelkezéseket az utasítás melléklete tartalmazza.
(2) Az éves keretösszeg egy naptári évben a jelen utasításban meghatározott juttatási formák igénybevételére használható fel. A tárgyévben igénybe nem vett keret nem vihető át a következő évre.
(3) Az éves keretösszeg a munkaidővel, illetve a minisztériumnál jogviszonyban töltött idővel arányosan kerül megállapításra
a) a részmunkaidőben foglalkoztatott,
b) a határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel rendelkező, illetve
c) azon munkatársak esetében, akiknek a minisztériumnál fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg.
(4) Az (1)–(3) bekezdések szerint meghatározott keretösszeg 50%-a illeti meg a prémiumévek programban foglalkoztatott, valamint a különleges foglalkoztatási állományba helyezett, munkavégzésre kötelezett munkatársakat.
2. A juttatási elemek kiválasztása
(1) A tárgyévi keretösszeg mértékéről, valamint az egyes juttatási formák igénybevételi lehetőségeire vonatkozó főbb jogszabályi előírásokról, változásokról a Humánigazgatási Főosztály a tárgyév január hónapjában eljuttatott Tájékoztatóban (továbbiakban: Tájékoztató) értesíti a munkatársakat.
(2) A felhasználható egyéni keretösszeget és a juttatási elemeket tartalmazó Nyilatkozatot (a továbbiakban: Nyilatkozat) minden munkatárs a Tájékoztatóval egyidejűleg, elektronikus rendszeren keresztül kapja kézhez.
(3) A munkatárs a Humánigazgatási Főosztály által megadott határidőre és formában köteles nyilatkozni a részére megállapított keretösszeg felhasználásáról, az általa választott juttatási elemekről és azok mértékéről. A kitöltött Nyilatkozatot elektronikus formában, továbbá egy kinyomtatott és a munkatárs által aláírt papír alapú példányban a Humánigazgatási Főosztályra kell megküldeni.
(4) Év közben a minisztériummal jogviszonyt létesítő, valamint az a munkatárs, akinek a jogosultsága – az I. fejezet 2. pontjának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – év közben keletkezik, az első munkában töltött napját követő 15 napon belül köteles nyilatkozni a részére a Humánigazgatási Főosztály által megállapított keretösszeg felhasználásáról, az általa választott juttatások formájáról és mértékéről.
(5) Amennyiben a munkatárs a (2)–(3) bekezdés szerinti nyilatkozatot önhibájából – ide nem értve a rendes szabadság, betegállomány, illetve egyéb rajta kívül álló ok miatt – elmulasztja, úgy a cafeteria rendszerbe tartozó juttatások igénybe vételére nem jogosult.
(6) A cafeteria rendszerbe tartozó juttatásokra vonatkozó választás érvényessége a naptári évre, illetve a jogviszony, vagy jogosultság évközi megszűnéséig szól, annak módosítására év közben nincs lehetőség.
(7) Az egyes béren kívüli juttatási elemek igénybevételével kapcsolatban speciális (korlátozó) jogosultsági feltételek érvényesülnek, amelyeket az egyes elemekre vonatkozó III. fejezet részletesen tartalmaz.
3. Eljárás a jogviszony megszűnése esetén
(1) A jogviszony megszűnése esetén a választható illetményen kívüli juttatási elemek az utolsó munkában töltött napig vehetők igénybe. A jogszabály által kötelezően előírt elemeket (lásd elemek részletes leírásánál) a munkáltató a jogviszony megszűnésének napjáig teljesíti.
(2) Ha a munkatárs jogviszonya év közben megszűnik, köteles a részére nyújtott cafeteria összeggel az utolsó munkában töltött napon elszámolni.
(3) Amennyiben a munkatárs a tárgyévben a juttatási keret – jogviszonya időtartamával időarányosan megállapított – felhasználható mértékénél többet vett igénybe, úgy a különbözet utolsó illetményéből levonásra kerül. A helyi közlekedési bérlet – a munkatárs választása szerint – természetben is visszaadható.
(4) Amennyiben a munkatárs a juttatási keret felhasználható mértékénél kevesebbet vett igénybe, úgy részére a különbözet kifizetésre kerül.
(5) A (2) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók abban az esetben is, ha a munkatárs jogosultsága – az I. fejezet 2. pontjának (2) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve – év közben szűnik meg.
III. A CAFETERIA RENDSZERBE TARTOZÓ JUTTATÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
1. Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás
(1) A minisztérium munkáltatói tagdíj-hozzájárulást fizet annak a munkatársnak, aki
a) önkéntes nyugdíjpénztár tagja,
b) ezt a juttatási formát választja és
c) leadja a Humánigazgatási Főosztályon a záradékolt önkéntes nyugdíjpénztári belépési nyilatkozatát.
(2) Az önkéntes nyugdíjpénztár lehetőséget ad a nyugdíj-előtakarékosság megvalósításához. A pénztártag jogait és kötelezettségeit, a pénztár által nyújtott juttatások körét, fajtáit részletesen az adott pénztár alapszabálya határozza meg.
(3) Az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói tagdíj-hozzájárulás havonta azonos összegben legfeljebb az Szja törvényben meghatározott adómentes mértékig terjedhet.
A juttatás tárgyévre vonatkozó, adó- és járulékmenetesen adható maximális összegét a II.2.1. pont szerinti Tájékoztató tartalmazza.
(4) A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztárba történő átutalásáról havonta – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása és a munkatárs átutalási megbízása alapján – a Költségvetési Főosztály intézkedik.
(5) Abban az esetben, ha a munkatárs olyan önkéntes nyugdíjpénztárnak a tagja, amellyel a minisztérium még nem kötött együttműködési szerződést, a Humánigazgatási Főosztály intézkedik a szerződés megkötéséről.
(6) A szolgáltatás igénybe vételére minden pénztártag (munkatárs), jogviszonya megszűnése napjáig jogosult.
(7) A Nyilatkozat nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás részének kitöltése pénztári tagsági jogviszonyt nem keletkeztet.
2. Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás
(1) A minisztérium munkáltatói tagdíj-hozzájárulást fizet annak a munkatársnak, aki
a) önkéntes egészségpénztár tagja,
b) ezt a juttatási formát választja és
c) leadja a Humánigazgatási Főosztályon a záradékolt önkéntes egészségpénztári belépési nyilatkozatát.
(2) Az önkéntes egészségpénztár a társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, az egészség védelmét elősegítő juttatásokat szervező és finanszírozó intézmény, amely a magánszemély tag részére, tagdíjbefizetés ellenében az egészségügyi juttatások kedvezményes igénybevételét teszi lehetővé, továbbá egészségügyi célú önsegélyező juttatásokat is nyújthat.
(3) Az önkéntes egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás havonta azonos összegben legfeljebb az Szja törvényben meghatározott adómentes mértékig terjedhet.
A juttatás tárgyévre vonatkozó, adó- és járulékmenetesen adható maximális összegét a II.2.1. pont szerinti Tájékoztató tartalmazza.
(4) A munkáltatói tagdíj-hozzájárulásnak a munkatárs egészségpénztárnál vezetett egyéni számlájára történő átutalásáról havonta – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása és a munkatárs átutalási megbízása alapján – a Költségvetési Főosztály intézkedik.
(5) Abban az esetben, ha a munkatárs olyan önkéntes egészségpénztárnak a tagja, amellyel a minisztérium még nem kötött együttműködési szerződést, a Humánigazgatási Főosztály intézkedik a szerződés megkötéséről.
(6) A Nyilatkozat egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás részének kitöltése pénztári tagsági jogviszonyt nem keletkeztet.
3. Helyi közlekedési bérlet
(1) A naptári év elején jogviszonyban álló munkatárs kedvezményes éves Budapest-bérlet választására jogosult.
(2) Az év közben jogviszonyt létesítő, illetve felmentési idejét töltő munkatárs választása szerint havi Budapest-bérletre vagy költségeinek megtérítésére jogosult.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a bérletszelvények beszerzését és átadását – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása alapján – a Költségvetési Főosztály végzi.
(4) A (2) bekezdésben foglalt esetben – a Költségvetési Főosztállyal történt egyeztetés szerint – a munkatárs költségei a minisztérium nevére és címére szóló számla ellenében utólag megtéríthetők.
(5) Jogviszony megszűnésekor a munkatárs – választása szerint – visszaadhatja a bérletet, vagy a bérlet árának időarányosan fel nem használt összege az utolsó illetményéből (egyéb járandóságaiból) levonásra kerül.
4. Üdülési támogatás
(1) A minisztérium a munkatársnak és közeli hozzátartozóinak az üdülési hozzájárulást a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló üdülési csekk formájában – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása alapján – a Költségvetési Főosztály útján biztosítja.
(2) E juttatási formában a munkatárs akkor részesülhet, ha
ezt a juttatási formát választja, valamint
a rendelkezésére bocsátott nyomtatványon nyilatkozik az Szja törvényben meghatározott adatokról.
(3) Az üdülési hozzájárulás összege – a más kifizetőtől kapott üdülési hozzájárulással együtt – évente legfeljebb az Szja törvényben meghatározott adómentes mértékig terjedhet személyenként.
A juttatás tárgyévre vonatkozó, adó- és járulékmenetesen adható maximális összegét a II.2.1. pont szerinti Tájékoztató tartalmazza.
(4) Az üdülési csekk 1 évig érvényes és a Nemzeti Üdülési Szolgálatnál – a járulékos költségek önerőből történő megfizetése mellett – további egy évre meghosszabbítható.
5. Iskolakezdési támogatás
(1) A minisztérium – e juttatási forma választása esetén – utalvány formájában iskolakezdési támogatást nyújt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben, vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban részt vevő gyermek, tanuló számára a – rá tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult – szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján.
(2) Az iskolakezdési támogatás összege tanévenként és – az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő – gyermekenként az Szja törvényben meghatározott adómentes mértékig terjedhet.
A juttatás tárgyévre vonatkozó, adó- és járulékmenetesen adható maximális összegét a II.2.1. pont szerinti Tájékoztató tartalmazza.
(3) Az iskolakezdési támogatás utalvány kizárólag a tanév első napját megelőző és azt követő hatvan napon belül vehető igénybe.
(4) Az iskolakezdési támogatás utalvány kizárólag tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására jogosít.
(5) A Költségvetési Főosztály az adómentes iskolakezdési támogatások összegéről az Szja törvény szerinti analitikus nyilvántartást vezet.
(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetése érdekében a munkatárs köteles igazolni a családtámogatási ellátásra való jogosultság fennállását, továbbá köteles nyilatkozni az iskolakezdési támogatásban részesített gyermek (tanuló) adóazonosító jeléről, ennek hiányában személyes adatairól.
(7) Az utalványokat – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása alapján – a Költségvetési Főosztály biztosítja.
6. Internethasználatidíj-hozzájárulás
(1) A minisztérium – e juttatási forma választása esetén – támogatja a munkatársak otthoni internethasználatának költségeit (a munkatárs által megkötött egyedi szolgáltatási szerződés – tartalma szerint internetelérés – költségeinek finanszírozását).
(2) A juttatás bármely szolgáltatóval megkötött egyedi, már meglévő, vagy ezután megkötésre kerülő, bármely típusú internet hozzáférési formára vonatkozik, az Szja törvény 1. sz. mellékletének 7.11. pontjában meghatározottak szerint (adómentes juttatás).
(3) A juttatás felhasználható mind a havi díjak (előfizetési), mind a forgalmi díj (korláton felüli letöltési díj) megfizetésére, ezen díjak telefonbeszélgetéstől, kábeltelevízió-előfizetéstől való elkülönítésével.
(4) A juttatás a munkatárs választása szerint
utalvány, vagy
a havidíjhoz való pénzbeli hozzájárulás
formájában nyújtható.
(5) A juttatás folyósításának feltétele
mindkét forma választása esetén a minisztériumi munkatárs nevére szóló, egyedi szolgáltatási szerződés másolatának benyújtása,
a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott forma választása esetén utólagos tételes elszámolás.
(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti elszámolást a munkatársnak a tárgyév december 20. napjáig, illetve – amennyiben jogviszonya év közben szűnik meg – az utolsó munkában töltött napig kell megtennie és a Költségvetési Főosztályra eljuttatnia. Az elszámolás keretében a munkatárs az éves juttatás felhasználásáról havi kimutatást készít, illetve köteles benyújtani a pénzbeli hozzájárulás felhasználását igazoló, a munkatárs nevére kiállított eredeti számlákat és a befizetést igazoló csekk feladóvevények másolatát. Ha a számla azonos szolgáltatótól más szolgáltatást (pl. telefon-előfizetés és -beszélgetés vagy kábeltelevízió-előfizetés) is tartalmaz, az internethasználatot elkülönítetten kell szerepeltetni (részletes számla). Amennyiben a számlán az internethasználat/előfizetés nem szerepel elkülönítetten, úgy a támogatás csak a jogszabályban előírt járulékok felszámításával adható.
(7) Amennyiben a munkatárs a (4) bekezdés szerinti elszámolást elmulasztja, a folyósított hozzájárulást köteles visszafizetni, illetve az – előzetes írásbeli nyilatkozata alapján – illetményéből (munkabéréből) levonásra kerül.
(8) A juttatás adó- és járulékmentes, havi mértékét – az éves keretösszegen belül – a munkatárs maga határozza meg azzal, hogy minden hónapban azonos összegű (előfizetési és/vagy forgalmi díj) juttatás nyújtható.
7. Művelődési intézményi szolgáltatás igénybevétele
(1) A minisztérium – e juttatási forma választása esetén – támogatja a munkatárs és közeli hozzátartozója kulturális rendezvényeken való részvételének költségeit, utalvány formájában.
(2) Az utalvány kizárólag az Szja törvény 3. § 27. pontjában felsorolt szolgáltatási körben [könyvtári, levéltári szolgáltatás (SZJ 92.51); múzeumi szolgáltatás, kulturális örökség védelme (SZJ 92.52); előadó-művészet (SZJ 92.31.21), filmvetítés (SZJ 92.13.11), állat-, növénykert, védett természeti érték bemutatása (SZJ 92.53.1), közművelődési intézmény által nyújtott felnőtt- és egyéb oktatás (SZJ 80.4)] használható fel.
(3) A művelődési intézményi szolgáltatás utalványösszege személyenként az Szja törvényben meghatározott adómentes mértékig terjedhet.
A juttatás tárgyévre vonatkozó, adó- és járulékmenetesen adható maximális összegét a II.2.1. pont szerinti Tájékoztató tartalmazza.
(4) Az utalványokat – a Humánigazgatási Főosztály adatszolgáltatása alapján – a Költségvetési Főosztály biztosítja.
IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
(1) Jelen utasítás a közzététel napján lép hatályba, de visszamenőleges hatállyal 2009. január 1-jétől alkalmazandó.
(2) A cafeteria rendszerre vonatkozó részletszabályokat – így különösen a juttatásokra igénybe vehető éves keretösszeget, az egyes juttatások mértékét, az igénybevétel feltételeit – évente, a minisztérium költségvetési lehetőségeinek, az Szja törvény és egyéb irányadó jogszabályok figyelembevételével, felül kell vizsgálni.
(3) Az utasítás rendelkezéseit a hatálybalépésének napján felmentési idejüket töltő munkatársakra is alkalmazni kell.
Melléklet a 7/2009. (II. 20.) KHEM utasításhoz3
A 2010. évre vonatkozó keretösszeg és a cafeteriajuttatáshoz kapcsolódó egyéb rendelkezések
1. A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium igazgatása tekintetében a cafeteriajuttatás egy főre eső éves összegét – amely összeg magában foglalja a munkáltatót terhelő közterheket is – 850 000 Ft-ban, azaz nyolcszázötvenezer forintban határozom meg.
2. A Ktv. 49/F. § (1) bekezdésében felsorolt kötelező elemeken felül a következő választható juttatásokat határozom meg:
a) SZJA törvény 1. számú melléklet 7.11. pontjában foglaltak szerint a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat,
b) SZJA törvény 3. § 72. pontjának t) alpontjában megfogalmazottak szerint a munkáltató által lakáscélú felhasználásra hitelintézet vagy MÁK útján nyújtott vissza nem térítendő támogatás,
c) SZJA törvény 3. § 27. pontjában megfogalmazott művelődési intézményi szolgáltatás,
d) az SZJA törvény 1. számú melléklet 6.3. pontja szerinti kockázati életbiztosítás,
e) az SZJA törvény 69. § (1) bekezdés ec) pontja alapján ajándékutalvány,
f) az SZJA törvény 69. § (1) bekezdés ec) pontja alapján akkreditált nyelvi képzés.
3. A kedvezményes adókulccsal rendelkező cafeteriaelemeknél – a cafeteriajuttatás egy főre eső éves bruttó összegén belül – a kedvezményes adósávnál magasabb összegű választás lehetőségét engedélyezem.
4. A cafeteriaelemek év közbeni módosításának lehetőségét – kivéve a november 30-ai írásbeli nyilatkozatot a tárgyévben igénybe nem vett összeg felhasználásáról – nem engedélyezem.
Tájékoztató a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium választható béren kívüli juttatási rendszeréről szóló 7/2009. (II. 20.) KHEM utasítás II. 2. (1) pontja alapján
I. Az utasítás II. 1. (1) pontjához (A juttatásokra felhasználható éves keretösszeg megállapítása)
A 2009. évi keretösszeg: 400 000 Ft.
II. Az utasítás III. 1. pontjához (Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás)
2009. évben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 7. § (1) bekezdés kc) pontjában meghatározott adómentes értékhatár a tárgyév január 1-jén érvényes minimálbér 50%-a, azaz 35 750 Ft/hó.
III. Az utasítás III. 2. pontjához (Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás)
2009. évben az Szja tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott adómentes értékhatár a tárgyév január 1-jén érvényes minimálbér 30%-a, azaz 21 450 Ft/hó.
IV. Az utasítás III. 3. pontjához (Éves utazási bérlet)
Az Szja tv. 1. sz. melléklet 8.34. pontja szerint adómentes juttatás.
A kedvezményes éves Budapest-bérlet ára: 94 000 Ft (2009. január 20-ig 94 000 Ft) + kezelési díj 500 Ft.
A havi Budapest-bérlet ára: 9000 Ft.
V. Az utasítás III. 4. pontjához (Üdülési támogatás)
2009. évben az Szja tv. 1. sz. melléklet 8.3. pontjában meghatározott adómentes értékhatár a tárgyév január 1-jén érvényes minimálbér összege, azaz személyenként 71 500 Ft.
VI. Az utasítás III. 5. pontjához (Iskolakezdési támogatás)
2009. évben az Szja tv. 1. sz. melléklet 8.30. pontjában meghatározott adómentes értékhatár a tárgyév január 1-jén érvényes minimálbér 30%-a, azaz 21 450 Ft.
VII. Az utasítás III. 7. pontjához (Művelődési intézményi szolgáltatás igénybevétele)
2009. évben az Szja tv. 1. sz. melléklet 8.6. g) pontjában meghatározott adómentes értékhatár a tárgyév január 1-jén érvényes minimálbér összege, azaz személyenként 71 500 Ft.
1
Az utasítást az 1/2010. (I. 22.) KHEM utasítás 21. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2010. január 23. napjával.
2
A II. fejezet 1. pont (1) bekezdése a 42/2009. (XII. 23.) KHEM utasítás 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
3
A mellékletet a 42/2009. (XII. 23.) KHEM utasítás 4. § (4) bekezdése iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás