71/2009. (VIII. 19.) HM utasítás
71/2009. (VIII. 19.) HM utasítás
a Magyar Köztársaság honvédelmi miniszterének humánpolitikai irányelvei a 2009–2010. személyügyi évre1
2009.09.01.
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 52. § (1) bekezdésének f) pontja alapján a következő utasítást adom ki:
1. § Az utasítás hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra, a honvédelmi miniszter alárendeltségébe, közvetlen és fenntartói irányítása, valamint felügyelete alá tartozó szervezetekre, és a Magyar Honvédség katonai szervezeteire.
2. § Ezen utasítás mellékleteként kiadom a Magyar Köztársaság honvédelmi miniszterének humánpolitikai irányelveit a 2009–2010. személyügyi évre.
3. § Ez az utasítás 2009. szeptember 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti:
a) „a Magyar Köztársaság honvédelmi miniszterének humánpolitikai irányelvei a 2008–2009. személyügyi évre” kiadásáról szóló 87/2008. ( HK. 17.) HM utasítás,
b) „a Magyar Köztársaság honvédelmi miniszterének humánpolitikai irányelvei a 2007–2008. személyügyi évre” kiadásáról szóló 123/2007. (HK 21.) HM utasítás,
c) „a Magyar Köztársaság honvédelmi miniszterének humánpolitikai irányelvei a 2006–2007. személyügyi évre” kiadásáról szóló 110/2006. (HK 21.) HM utasítás.
Budapest, 2009. augusztus 12.
Dr. Szekeres Imre s. k.,
honvédelmi miniszter
Melléklet a 71/2009. (VIII. 19.) HM utasításhoz
A Magyar Köztársaság honvédelmi miniszterének humánpolitikai irányelvei a 2009–2010. személyügyi évre
A haderő-átalakítást követő szervezeti stabilizáció, valamint a szükséges létszámú és megfelelő minőségi mutatókkal rendelkező személyi állomány biztosítása érdekében – a Honvédelmi Miniszter 53/2008. (HK 12.) HM utasításával hatályba léptetett 2008–2017. közötti időszakra szóló humánstratégiával, valamint a 2007–2010. közötti humánpolitikai programmal összhangban – a 2009–2010. személyügyi év humán- és személyügyi igazgatási feladatainak végrehajtása során az alábbiakat kell figyelembe venni:
FŐ CÉLKITŰZÉSEK
1. A professzionális és hatékonyan alkalmazható, expedíciós képességekkel rendelkező, nemzetközi együttműködésre képes haderő számára megfelelő személyi állomány folyamatos biztosítása.
2. A haderő szervezeti stabilizációja során a professzionális haderő követelményeinek megfelelő korszerű állományszerkezet kialakításának folytatása, a rendfokozati arányok javítása.
3. A létszámhiányok csökkentése érdekében a toborzó rendszer működésének hatékonyabbá és célirányosabbá tétele mellett a haderő megtartó erejének javítása, a belső kommunikáció javítása.
4. A humánerőforrás-gazdálkodás toborzó-, fejlesztő-, megtartó és rekonverziós rendszereinek hatékony, komplex működtetése, a humán intézményrendszer korszerűsítésének folytatása.
5. A tárca védelmi tervező rendszerében megjelenő haderő-fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódó humánerőforrástervezési feladatok rendszerének kialakítása.
6. A személyi állomány számára tervezhető, a jelenlegi előmeneteli rendszerre épülő pályakép- és életpályamodell kidolgozásának folytatása, a munkaerőpiac megváltozott feltételeihez igazodó foglalkoztatáspolitika továbbfejlesztése, a változó munkaerő-piaci feltételekhez rugalmasan alkalmazkodó foglalkoztatáspolitika alkalmazása.
7. Az egyes katonai munkakörökhöz/munkakörcsaládokhoz köthető kompetenciák meghatározása, a kompetencia alapú teljesítményértékelés kidolgozásának folytatása, a személyi értékelési rendszer egyszerűsítése, az önértékeléssel egybekötött teljesítményértékelés kialakítása, a teljesítményértékelés informatikai hátterének kialakításán keresztül a bürokratikus elemek csökkentése.
8. Az önkéntes tartalékos állomány biztosításához szükséges új szakmai, szervezeti, humán és személyügyi szakigazgatási feltételrendszer kialakításának folytatása.
9. A HM KGIR-verzióváltással kapcsolatos szakmai feladatok végrehajtása.
I. A HUMÁNERŐFORRÁS-TERVEZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ HUMÁNPOLITIKAI IRÁNYELVEK
1. A haderő megtartó erejének javítása érdekében a feszültségpontok beazonosítása mentén a személyi állomány juttatási rendszerének lehetőség szerinti szinten tartása, a jelenlegi kompenzációs és ösztönző rendszer felülvizsgálata, a toborzó rendszerrel és megtartó képesség erősítésével kapcsolatos további vezetői döntések előkészítése.
2. Célzott kommunikációs tevékenység folytatása a Magyar Honvédség ismertségének és elfogadottságának növelésére, különös tekintettel a minőségi toborzás elősegítésére.
3. A jelenlegi foglalkoztatáspolitika további korszerűsítése, a teljesítményen és az egészséges versenyszellemen alapuló előmeneteli, ösztönzési, valamint képzési rendszer kidolgozásának befejezése és szervezeti kultúrába illesztésének folytatása.
4. Az önkéntes katonai szolgálat vonzerejének növelése érdekében a katonai hagyományápolás kézzelfoghatóbbá és életszerűbbé tétele, a csapathagyományok ápolása és a katonai hagyományőrzés rendszerének egymáshoz közelítése, a szükséges programok kidolgozása.
5. A tárca számára szükséges és a rendelkezésre álló munkaerő nagyságának, minőségi összetételének vizsgálata, a toborzási szükséglet és a beiskolázás valós igényeinek megállapítása, a haderő igényeinek megfelelő tiszthelyettes képzés folyamatos fejlesztése.
6. Új munkakörök rendszeresítése, a meglévő munkakörök módosítása egységes rendszerben, központilag, munkakörelemzés és értékelés után történjen.
7. A haderőfejlesztés céljaival összhangban – figyelemmel az egyes szervezetek sajátosságaira – a nem kifejezetten katonai ismereteket, tevékenységet igénylő beosztások esetében a polgári állomány foglalkoztatásának lehetőség szerinti előtérbe helyezése.
8. Részvétel az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) és a Foglalkozások Egységes Országos Rendszere (FEOR) folyamatos átdolgozásában, a honvédelmi tárca érdekeit megjelenítve.
9. A humánszolgálati intézményrendszer kialakításával kapcsolatos előkészítő, tervező-, szervezőmunka végzése, az új beosztási követelmények kialakítása, a munkakörelemzések végrehajtása.
II. A HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ HUMÁNPOLITIKAI IRÁNYELVEK
1. A toborzás tervezése, szervezése és végrehajtása során „a katonai toborzás hosszú távú irányelvei” című dokumentumban meghatározottak teljes körű figyelembevétele.
2. A toborzás főleg a legénységi állomány pótlására koncentráljon. A szerződéses legénységi állomány utánpótlásakor a szakképzettséggel, speciális képzettséggel, angolnyelv-ismerettel és gépjármű-vezetői jogosítvánnyal rendelkezők előnyben részesítése.
3. A katonai szervezeteknél kiemelt feladat a belső toborzás hatékonyságának javítása. Külön figyelmet kell fordítani szerződésben vállalt idő letelte előtt a hosszabbítás előkészítésére, a legénységi állománynál az optimális 8–10 év szolgálati idő elérése érdekében.
4. Kapcsolatok továbbfejlesztése az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) regionális munkaügyi központjaival. Részvétel állásbörzéken, az internetes toborzás lehetőségeinek kimunkálása, esetenként célirányos megkeresések folytatása.
5. A tiszthelyettesi állomány utánpótlása elsősorban a legénységi állományból belső toborzással, amelynek során a kiválasztás alapja a nyújtott teljesítmény, a megszerzett szakmai tudás és tapasztalat.
6. A toborzás során a nemek közötti esélyegyenlőség biztosításának kiemelt fontosságú területként való kezelése, valamint a romák társadalmi integrációját elősegítő programok, intézkedések figyelembevétele.
7. A haderő repülőgépvezető-képzési szükségletét kielégítő beiskolázási létszám biztosítása érdekében a főiskolák és egyetemek végzős hallgatói körében célzott toborzás folytatása.
8. A fizikai alkalmasság folyamatos fenntartásának biztosítása mind a hazai, mind a NATO-nak felajánlott és a nemzetközi együttműködésre kijelölt szervezetek állománya esetében.
9. A személyi értékelési rendszer korszerűsítésének és kompetencia alapúvá tételének részeként az összesített teljesítményértékelés rendszerének teljes kidolgozása, az önértékelés értékelési rendszeren belüli általánossá tétele, az alkalmazás jogszabályi feltételeinek megteremtése.
10. A teljesítményértékelések megkezdése előtt az állomány részletes tájékoztatása – többek között – az értékelés rendjéről, követelményeiről, a végrehajtás ütemezéséről.
11. A NATO-parancsnokságoknak át-, alárendelésre és nemzetközi együttműködésre kijelölt katonai szervezeteknél rendszeresített, illetve az európai uniónak felajánlott beosztások feltöltésének előtérbe helyezése.
12. Magyarország 2011. évi soros európai uniós elnökségére történő közvetlen felkészüléshez kapcsolódóan a honvédelmi tárcától az elnökségi munkában részt vevő személyi állomány további felkészítésének előtérbe helyezése.
13. Az ösztönző rendszer hatékonyságának növelése érdekében a személyi állomány jutalmazása, illetve az érdemek elismerése egyéb formáinak alkalmazása az éves teljesítményértékelés eredményeinek figyelembevétele mellett.
14. Speciális előmenetelű beosztásba történő kinevezés, áthelyezés esetén a beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat a viselt rendfokozattól csak rendkívül indokolt esetben térhet el kettőnél több rendfokozattal.
15. A személyi állomány mozgatásának tervezése során fel kell készülni a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 78. § (4) bekezdés e)–f) pontjában megfogalmazott, 2012. január 1-jét követően alkalmazásra kerülő kritériumokra.
16. A polgári életből, köztisztviselői és közalkalmazotti állományból történő tiszti, tiszthelyettesi állományba vétel csak abban az esetben célszerű, amennyiben az üres beosztás feltöltése elsődlegesen belső mozgatással, másodsorban rendelkezési állományból, valamint a Honvédség központi személyügyi szerv vezetője által kiírt pályázat útján nem realizálható.
17. Legénységi állomány kategóriából tiszthelyettesi állománycsoportba vétel őrmesteri rendfokozattal történik. Ettől eltérő rendfokozattal történő tiszthelyettesi állománycsoportba vételre csak rendkívül indokolt esetben kerülhet sor.
18. Más rendfokozati állománycsoportból tiszti állománybavétel csak abban az esetben történhet, ha az üres beosztás feltöltése elsősorban előmenetellel, másodsorban rendelkezési állományból nem realizálható.
19. Polgári életből, köztisztviselői és közalkalmazotti állományból történő tiszti, tiszthelyettesi állományba vételkor, illetve más rendfokozati állománycsoportból tiszti állományba vételkor az állománya kezdő rendfokozatától való eltérés esetén a szakmai ismeret és gyakorlati tapasztalat meglétét is vizsgálni kell.
20. Az üres beosztások feltöltésekor a külszolgálatból hazatérők, a rendelkezési állományban lévők, illetve a viselt rendfokozatuknál alacsonyabb beosztásban szolgálatot teljesítők számára prioritás biztosítása.
21. Az általános előmeneteli rendbe tartozó beosztást betöltők esetén megállapított maximális várakozási időtartamot várhatóan leszolgálók további katonai pályafutásának az időtartam lejárta előtt egy évvel történő megtervezése.
22. A szerződéses tiszti és tiszthelyettesi állományú katona hivatásos állományba vételére – legalább 10 év szerződéses jogviszony leteltét megelőzően – csak rendkívül indokolt esetben, a szolgálati érdek figyelembevétele mellett kerülhet sor.
23. A Hjt. 271. § szerinti „eltérített” rendszeresített rendfokozatú beosztásba, munkakörbe történő mozgatás feltétele az eltérítést megelőzően a beosztáshoz, munkakörhöz rendszeresített rendfokozat szerinti – a várakozási idő leteltén, illetve az előmeneteli tanfolyami végzettségen kívüli – valamennyi végzettségi, képzettségi, fizikai és pszichikai alkalmassági követelménynek való megfelelés.
24. A központi személyügyi szerv vezetője által kiírt pályázatokkal kapcsolatos kommunikáció hatékonyságának növelése, a pályázati felhívás minél szélesebb körhöz történő eljuttatása.
25. A központi személyügyi szerv vezetője által kiírt pályázat során a pályázatokat elbíráló bizottság javaslatának kialakítása során a megpályázott beosztás szerinti állományilletékes parancsnok (vezető) véleményének figyelembevétele.
26. Az általános előmeneteli rendbe tartozó beosztást betöltők esetén a megállapított maximális várakozási időtartamot várhatóan leszolgálók polgári életbe történő visszailleszkedésének támogatása.
27. A szervezetből kiváló és a polgári életbe visszatérő, illetve nyugállományba kerülő állomány megfelelő felkészítése, tájékoztatása.
28. A szervezetet elhagyók rekonverziós lehetőségeinek bővítése a kormányzat által biztosított új programokkal, a munkába helyezést elősegítő programok továbbfejlesztése, a hozzáférés teljeskörűvé tétele. A rekonverziós programok azonban nem erősíthetik a szervezetből történő kilépést, a kilépés szándékát ezekben az esetekben mindig vizsgálni szükséges, valamint meg kell teremteni a képzési költségek visszafizettetésének lehetőségét.
29. A személyügyi szaktevékenység bürokratikus elemeinek csökkentése, a papír alapú, korszerűtlen személyügyi eljárások elektronikus eljárásokkal történő kiváltásának folytatása.
30. A HM KGIR HRMS-rendszer új verziójának használatbavételével kapcsolatos előkészítői és kidolgozói tevékenység folytatása.
31. A HM KGIR HRMS-alapnyilvántartást végző szervezetek fordítsanak nagyobb figyelmet a rendszerben rögzített kiegészítő adatok naprakész vezetésére, folyamatos pontosítására (pl. iskolai és tanfolyami végzettség, elismerések).
32. A személyi mozgásokhoz kapcsolódó állománytábla- és munkakörijegyzék-módosítások esetén a kinevezés, áthelyezés időpontjának tervezése a személyügyi eljárási rend figyelembevételével történjen.
33. A személyi állomány magasabb beosztásba történő kinevezésére az éves teljesítményértékelés és a rangsorolás alapján kerül sor. Az előmeneteli bizottságok által készített rangsor összeállítása során, pontegyenlőség esetén az alábbi súlyozási elvek kerülnek érvényesítésre:
I. tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében:
a) az értékelt általános katonai képességei közül a szolgálatellátás színvonala (teljesítményértékelő lap 8. értékelési szempont) pontszámával növelni kell a teljesítményértékelés összpontszámát, további pontegyenlőség esetén;
b) ha az értékelt a beosztásához előírt iskolai végzettségnél magasabb végzettséggel, szakképzettséggel, illetve (az előírton túlmenően) egyéb, legalább azonos szintű szakképzettséggel rendelkezik, további 1 ponttal kell növelni a pontszámot, további pontegyenlőség esetén;
c) ha az értékelt a beosztáshoz előírt nyelvismeretnél (az előírt nyelvből, vagy ha nincs nyelvismeret előírva, bármely idegen nyelvből) magasabb szintű nyelvismerettel rendelkezik, további 1 ponttal növelni kell a pontszámot, további pontegyenlőség esetén;
d) az adott rendfokozatban eltöltött minden szolgálati év után 1 ponttal növelni kell a pontszámot, további pontegyenlőség esetén;
e) ha az értékelt teljesített külföldi szolgálatot, a pontszámot növelni kell 1 ponttal, további pontegyenlőség esetén;
f) az értékelt szöveges értékelése alapján rangsorolásáról az előmeneteli bizottság szótöbbséggel dönt, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
II. szerződéses legénység esetében:
a) az értékelt szolgálatellátás színvonala (teljesítményértékelő lap 9. értékelési szempont) pontszámával növelni kell a teljesítményértékelés összpontszámát, további pontegyenlőség esetén;
b) ha az értékelt a beosztásához előírt iskolai végzettségnél magasabb végzettséggel, szakképzettséggel, illetve (az előírton túlmenően) egyéb, legalább azonos szintű szakképzettséggel rendelkezik, további 1 ponttal kell növelni a pontszámot; további pontegyenlőség esetén;
c) ha az értékelt a beosztáshoz előírt nyelvismeretnél (az előírt nyelvből, vagy ha nincs nyelvismeret előírva, bármely idegen nyelvből) magasabb szintű nyelvismerettel rendelkezik, további 1 ponttal növelni kell a pontszámot, további pontegyenlőség esetén;
d) ha az értékelt teljesített külföldi szolgálatot, a pontszámot növelni kell 1 ponttal, további pontegyenlőség esetén;
e) az értékelt kötelességtudat, megbízhatóság (5. értékelési szempont) pontszámával növelni kell a pontszámot, további pontegyenlőség esetén;
f) az értékelt szöveges értékelése alapján rangsorolásáról az előmeneteli bizottság szótöbbséggel dönt, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
34. A súlyozással kialakított pontszám csak az azonos pontszámot elértek rangsorolására szolgál, és nem jelenti az elért pontszám tényleges növelését.
35. A súlyozások alapját a teljesítményértékelés során az értékelt területen elért pontszám képezi, függetlenül attól, hogy az a súlyozás szempontjaként hányszor kerül figyelembevételre.
III. A HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ HUMÁNPOLITIKAI IRÁNYELVEK
1. A Magyar Honvédség haderő-fejlesztési programjai és feladatai végrehajtásához kapcsolódó humánerőforrás-szükségletek költséghatékony tervezése, a költségigények nagybani megállapítása, egyeztetése.
2. A katonai oktatás- és képzésszervezés során a költséghatékonyság előtérbe helyezése, a képzések gyakorlati végrehajtása során a távoktatás mind szélesebb körű alkalmazása, az európai uniós pályáztatási lehetőségek kihasználása.
3. Az éves beiskolázási tervek összehangolása az előmeneteli rangsorokkal, az előmenetelhez kapcsolódó képzések időbeni megtervezése. A képzési igények meghatározásakor minden esetben a hatékony foglalkoztatási szemlélet előtérbe helyezése.
4. A személyi állomány előmenetelének, beiskolázásának központilag történő név szerinti tervezése, a beiskolázási létszámok pontos meghatározása a haderő-fejlesztési célkitűzések, az előmeneteli lehetőségek, valamint a költségvetési tételek ismeretében.
5. Az éves beiskolázási tervek összeállításakor a szakirányreferensek és a kamarai jogkört gyakorlók szélesebb körű bevonása, az át- és továbbképzések rendszerének egyszerűbbé, gyakorlatorientáltabbá és költséghatékonyabbá tétele.
6. A belföldi és külföldi képzések szervezésének végrehajtása során a megszerezhető képesítések egymásra épülő jellegének erősítése az azonos képesítési szint megismétlésének kizárásával.
7. Az idegen nyelvi felkészítés során a külszolgálatra felkészülő állomány, az EG 0356-haderőfejlesztési célkitűzésben vállalt nyelvi követelmények teljesítésében érintett, valamint a Magyar Honvédség beosztásaihoz kapcsolódó nyelvi követelményeknek való megfelelésben érintett állomány előnyben részesítése, a nyelvi képzések célirányosabb megszervezése.
8. A hazai és külföldi képzések, tanfolyamok, valamint az idegen nyelvi felkészítés hatékonyságának folyamatos vizsgálata, elemzése, a vizsgálatok eredményei alapján a szükséges korrekciók végrehajtása.
9. A Magyar Honvédség új, egységes képzési koncepciójának véglegesítése, jogszabályi megjelenítésének előkészítése.
10. A katonai felsőoktatás hatékonyságának és finanszírozhatóságának előtérbe helyezése, a tiszti és tiszthelyettesi állomány át- és továbbképzése folyamatosságának biztosítása, a képzési és kiképzési rendszer összehangolása.
11. A köztisztviselői, közalkalmazotti állomány továbbképzési rendszerének továbbfejlesztése, a képzés tervezettebbé, szervezettebbé tétele, az EU- és egyéb pályázati lehetőségek kihasználásának növelése.
12. Új képzési formák bevezethetőségének vizsgálata a költségcsökkentés és a haderő igényeinek figyelembevételével.
IV. A HUMÁN SZOLGÁLTATÁSOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ HUMÁNPOLITIKAI IRÁNYELVEK
1. Az egyes állománykategóriák mentálhigiénés jellemzőinek folyamatos vizsgálata, a szükségleteknek megfelelő preventív programok szervezése.
2. A személyi állomány szociális jellemzőiben, élet- és munkakörülményeiben bekövetkező változások, valamint a haderőfejlesztésből eredő foglalkoztatáspolitikai kihívások figyelemmel kísérése és elemzése.
3. A munkavállalói elégedettség szintjének folyamatos mérése, a visszajelzések és eredmények folyamatos elemzése, értékelése.
4. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szerződést felbontani szándékozó, illetve a szerződést hosszabbítani nem szándékozó állomány motivációs hátterének feltárására a humán/személyügyi szervek és az alegységparancsnokok részéről.
5. Az állomány rekreációs, üdültetési és pihenési rendjét hosszú távon biztosító, korszerű üdültetési koncepció kialakítása.
6. A lakhatási támogatási rendszer – mint életkörülményt alapvetően meghatározó tényező – működtetése és fejlesztése az indokoltság, az esélyegyenlőség, valamint az állomány és a rendfokozati csoportok közötti súlyozás szükségessége szerint.
7. A humán intézményrendszer kialakításának részeként a családtámogató és a csapatpszichológiai rendszer működési kereteinek megteremtése, és a toborzó hálózat fejlesztése.
8. A különböző családtámogató programok célirányos szervezésével a nemzetközi kötelezettségvállalásban részt vevők és hozzátartozóik felkészítésének, a hazatérést követő visszailleszkedésüknek segítése, támogatása.
9. A műveleti területen és a különböző missziókban szolgáló személyi állomány szolgálatteljesítése során keletkezett tapasztalatok rendszerezése, összegzése és beépítése a Magyar Honvédség humánerőforrás-gazdálkodásába.
10. A hivatásos és szerződéses állomány jó fizikai terhelhetőségének érdekében a szervezeti követelmények teljesítését támogató munkahelyi sporttevékenység feltételeinek fejlesztése.
A humánpolitikai irányelvekben foglaltak érvényesülését a HM kabinetfőnöke folyamatosan figyelemmel kíséri és annak megvalósításáról a Honvédelmi Minisztérium kollégiumát tájékoztatja.
1
Az utasítást a 25/2012. (IV. 21.) HM utasítás 1. § (2) bekezdés i) pontja hatályon kívül helyezte 2012. április 22. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás