80/2009. (XII. 28.) IRM rendelet

1. § (1) E rendelet állapítja meg az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgokat terhelő jelzálogjoggal összefüggésben a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ptké.) 47. § (7) bekezdése és 48/A. § (2) bekezdése szerint tett zálogjogi nyilatkozaton alapuló zálogjogi nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) vezetésének és az abból való adatszolgáltatás szabályait.

(2) A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen: az egyedi azonosítójával megjelölt zálogtárgyra vonatkozó bejegyzés milyen zálogjogot (jelzálogjog, keretbiztosítéki jelzálogjog vagy önálló zálogjog) és milyen időrendben létesít.

(3) A zálogjognak a nyilvántartásba történő bejegyzésére e rendelet alapján közokiratba foglalt zálogszerződés vagy az elektronikus úton tett zálogjogi nyilatkozat alapján előterjesztett kérelemre, valamint a bíróság, más hatóság megkeresésére kerülhet sor.

(4) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a zálogjogviszony módosulásának, a nyilvántartásba bejegyzett más tények és adatok megváltoztatásának (a továbbiakban együttesen: változás) bejegyzésére, valamint a zálogjog vagy annak adatai törlésére a zálogjog bejegyzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

2. § (1) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: Kamara) köteles a nyilvántartás központi számítógépes rendszerét (a továbbiakban: a Kamara rendszere) úgy működtetni, hogy annak rendelkezésre állása éves szinten legalább 95,5%-os mértékben biztosítva legyen, a tervezett karbantartási célú üzemszünet pedig – ugyancsak éves szinten számítva – a negyvennyolc órát ne haladja meg.

(2) A rendszer üzemszünetére vonatkozó információkat a Kamara a honlapján közli. Az üzemszünet – ideértve a rendkívüli üzemszünetet is – időtartama a határidőkbe nem számít be, ha pedig egy munkanapon az ilyen üzemszünet a négy óra időtartamot meghaladja, a határidőbe ez a nap nem számít bele.

(3) A Kamara – honlapján – közzéteszi a rendszer informatikai alkalmazására vonatkozó műszaki paramétereket.

3. § A közjegyző a nyilvántartás tartalmát képező adatokat hivatali minősített elektronikus aláírása és minősített időbélyegző használatával jegyzi be a nyilvántartásba. A közjegyző az eljárás során elektronikus úton meghozott végzéseit hivatali minősített elektronikus aláírásával és minősített időbélyegzővel látja el.

4. § (1) Zálogjog bejegyzésére irányuló zálogjogi nyilatkozat elektronikus úton történő benyújtására az jogosult, aki felhasználóként való nyilvántartásba vételét (a továbbiakban: regisztráció) kérte.

(2) A regisztrációt az a természetes személy kérheti, aki minősített elektronikus aláírással és elektronikus levelezési címmel rendelkezik. A regisztrációra azt követően kerülhet sor, hogy a regisztrációját kérő a Kamara erre rendszeresített elektronikus felületén az általa közölt adatok valósággal egyezőségére és hitelességére vonatkozó nyilatkozatot tesz, amelyet minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel lát el.

(3) A Kamara a kérelmezőt felhasználóként nyilvántartásba veszi (a továbbiakban: regisztrált felhasználó), és felhasználónevet, jelszót, valamint tárhelyet bocsát a rendelkezésére.

5. § (1) Ha a regisztrációját kérő egy meghatározott személy vagy szervezet nevében állandó képviselőként kíván eljárni, képviseleti jogosultságát a regisztráció során hitelt érdemlően kell igazolnia. E regisztráció bármely közjegyzőnél személyesen kérhető. Állandó képviselő lehet a törvényes képviselő, a szervezeti képviselő, valamint az ilyen képviseletre meghatalmazott személy (Ptk. 222. §). Meghatalmazotti képviselet esetén a meghatalmazásban utalni kell arra, hogy azt a meghatalmazó állandó és általános (előre egyedileg meg nem határozott ügyekre kiterjedő) jelleggel, visszavonásig adja.

(2) A közjegyző a kérelmezőt erre irányuló kérelem és a szükséges adatok hitelt érdemlő igazolása után annak a megjelölésével veszi nyilvántartásba, hogy az általa képviselt gazdasági társaság főtevékenységként gépjármű forgalmazással foglalkozik.

(3) A közjegyző a kérelmező által minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel ellátott regisztrációs nyilatkozatot névaláírás-hitelesítéssel látja el, és továbbítja a Kamarához, amely a továbbiakban a 4. § (3) bekezdése szerint ját el.

(4) Ha a regisztrált felhasználó állandó képviselőként jár el, az általa feltöltött és a képviselt fél nyilatkozatát tartalmazó okiratok tekintetében a képviseleti jogosultságot az eljárás során nem kell külön vizsgálni.

(5) Az állandó képviseleti jogosultság megszűnését valamint a (2) bekezdésben meghatározott adatban történt változást az okot adó körülmény bekövetkeztét követő három munkanapon belül hitelt érdemlő módon a közjegyzőnek kell bejelenteni. A bejelentést – ha az a képviselőtől vagy a képviselttől származik – a közjegyző haladéktalanul rögzíti a Kamara rendszerében. A Kamara a bejelentés beérkezését követő három munkanapon belül törli a regisztrált felhasználó képviseleti jogosultságára vonatkozó nyilvántartási adatot.

(6) A közjegyző, valamint a Kamara a (2) bekezdésben meghatározott adatban bekövetkezett változást hivatalból is jogosult ellenőrizni, változás észlelése esetén pedig jogosult a változást átvezetni.

(7) Ha a regisztrált felhasználó eseti meghatalmazás alapján jár el, képviseleti jogosultságát a zálogjogi nyilatkozathoz mellékelt meghatalmazással, a nyilatkozatra vonatkozó alaki követelmények megtartásával kell igazolnia.

6. § (1) A nyilvántartás tekintetében egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolognak minősül az alvázszámmal rendelkező gépjármű. Az ilyen gépjármű egyedi azonosítója az alvázszám.

(2) A nyilvántartás a zálogjogra vonatkozó adatokat az (1) bekezdés szerinti egyedi azonosítóval megjelölt zálogtárgyak szerint tartalmazza.

7. § (1) A nyilvántartásba történő bejegyzés alapjául a közokiratba foglalt zálogszerződés, bírósági határozat, hatósági döntés vagy a zálogjogi nyilatkozat tételére jogosult által elektronikus úton tett zálogjogi nyilatkozat (a továbbiakban együtt: bejegyzés alapjául szolgáló okirat) szolgálhat.

(2) A nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy a bejegyzés a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok közül melyik alapján történt.

(3) Elektronikus úton tett zálogjogi nyilatkozatok a következők:

8. § (1) A zálogjog bejegyzése kérelemre vagy a bíróság, hatóság megkeresésére (a továbbiakban együtt: kérelem) történik. A kérelemhez mellékelni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot. A zálogjogi nyilatkozaton alapuló bejegyzés iránti kérelmet a Kamara rendszerén keresztül kizárólag elektronikus úton a regisztrált felhasználó nyújthatja be. A zálogszerződés közokiratba foglalása esetén a kérelmet a zálogszerződés is tartalmazhatja.

(2) Egy eljárás keretében egy zálogtárgyra egy – zálogjogra vonatkozó – bejegyzés kérhető, a változásbejegyzési kérelem azonban a bejegyzés több adatára is vonatkozhat.

(3)² A kérelem a bejegyzésig visszavonható. A kérelem visszavonása esetén a közjegyző a bejegyzési eljárást megszünteti.

(4) Az eljárásban szünetelésnek és felfüggesztésnek helye nincs.

9. § (1) A kérelem beérkezésének időpontját a nyilvántartásban – az általa érintett egyedi azonosítóval ellátott zálogtárgy egyidejű megjelölésével – fel kell tüntetni (a továbbiakban: széljegy).

(2) Az elektronikus úton tett zálogjogi nyilatkozat alapján indult eljárásban a széljegyet a Kamara rendszere a kérelem beérkezésének időpontjában rögzíti a nyilvántartásban.

(3)³ A széljegy a bejegyzés iránti eljárás megindítását tanúsítja. A bejegyzéssel, illetve a bejegyzési kérelmet elutasító határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg a széljegyet törölni kell. Törölni kell a széljegyet akkor is, ha a közjegyző az eljárást a kérelem visszavonása miatt jogerősen megszüntette.

10. § (1) A nyilvántartásban a zálogjog bejegyzésének ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát a széljegyzés időpontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték.

(2) A ranghely fenntartásának ténye legfeljebb egy évi időtartamra az erre jogosult kérelme alapján jegyezhető fel a nyilvántartásban.

11. § (1) A közjegyzői okiratba foglalt zálogszerződéssel alapított zálogjog bejegyzése iránt az a közjegyző jár el, aki a zálogszerződést közokiratba foglalta, bírósági, más hatósági megkeresés alapján pedig az a közjegyző, akihez a bíróság vagy hatóság megkeresése érkezett.

(2) Az elektronikus úton benyújtott bejegyzési kérelem alapján a Kamara rendszere által meghatározott közjegyző jár el.

12. § (1) Változás bejegyzésének tárgya a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változás, a zálogjog érvényesítésére irányuló bírósági vagy hatósági eljárás megindítása, a zálogjoggal biztosított követelés átszállása, a ranghely fenntartása, továbbá a ranghelycsere.

(2) A változás bejegyzésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a változást megelőző összes adatot, a változás időpontját és a korábbi adat törlésére történő utalást, illetve azt, hogy a törölt adat helyébe milyen új adat bejegyzését kérik. Ha a változás bejegyzésére irányuló kérelem valamely személyes adat megváltozására is utal, a kérelmet olyannak kell tekinteni, mint amelyben e személyes adatra vonatkozó változás átvezetését is kérték. Ha a kérelem a változás időpontját nem tartalmazza, a változás időpontjának a kérelem benyújtásának napját kell tekinteni.

(3) Az alvázszám változását a közjegyző a közlekedési igazgatási szerv igazolása alapján jegyzi be. A nyilvántartásban az új alvázszám mellett a régi alvázszámot is meg kell jeleníteni, és kereshetővé kell tenni.

13. § (1) A közokiratba foglalt zálogszerződés alapján előterjesztett kérelemre indult eljárásban a zálogjog nyilvántartásba vétele előtt a zálogjogi nyilvántartás adattartalmát nem változtató, a bejegyzett adatok közötti keresésre irányuló eljárással (a továbbiakban: lekérdezés) a közjegyző meggyőződik arról, hogy a zálogtárgy a zálogjogi nyilvántartásban szerepel-e. A lekérdezést a zálogtárgy egyedi azonosítója alapján kell elvégezni.

(2) A zálogtárgy, a zálogkötelezett, a zálogjogosult és a személyes kötelezett adatainak bejegyzése vagy módosítása során a közjegyző a zálogtárgy, illetve az érintett személy pontos, közokirat alapján ellenőrzött azonosító adatait rögzíti a nyilvántartásban.

(3) A közjegyző a bejegyzésre irányuló eljárást az okirat ügyszámát feltüntető széljegyzéssel kezdi, amelyet az okirat felolvasása előtt rögzít a nyilvántartásban.

(4) A zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása esetén a közjegyző a bejegyzést az e tárgyban hozott végzése alapján a szerződés aláírása után, de az okirat hiteles kiadmányának kiadása előtt foganatosítja, majd az okirat hiteles kiadmányával együtt a zálogjog bejegyzéséről szóló – záradék formájában kiállított – tanúsítványt is kiadja, amit díjmentesen bocsát az érintettek rendelkezésére.

14. § Bíróság vagy hatóság megkeresése alapján a közjegyző a megkeresésben foglalt közokiratra utalással közvetlenül foganatosítja a bejegyzést, az ilyen bejegyzésről az érintettek a nyilvántartás megtekintése útján értesülhetnek.

15. § (1) A Ptké. 47. § (4) és (7) bekezdése, valamint 48/A. § (1) és (2) bekezdése szerint elektronikus úton tett zálogjogi nyilatkozat alapján indult eljárásban az elektronikus nyilatkozatot a 4. § szerint regisztrált felhasználó az elektronikus nyomtatványon (a továbbiakban: nyomtatvány) a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott módon terjesztheti elő.

(2) A nyomtatványt a nyilatkozattevő és – ha a bejegyzéshez az ellenérdekű fél hozzájárulása szükséges vagy azt egyébként aláírja – a felhasználóként regisztrált ellenérdekű fél minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel látja el. Az eljárásban a kérelem előterjesztőjének a nyilatkozattevőt kell tekinteni.

(3) Ha az ellenérdekű fél nem regisztrált felhasználó, de hozzájárulása a bejegyzéshez szükséges vagy a nyomtatványt egyébként aláírja, a legalább egyszerű magánokirati formában papír alapon készült nyomtatvány elektronikus másolatát a nyilatkozattevőnek kell minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel ellátnia.

(4) A nyilatkozattevőnek a (2) vagy a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő elektronikus okirati mellékleteket egy példányban kell csatolnia, és ezzel egyidejűleg gondoskodnia kell a papír alapú dokumentumok biztonságos őrzéséről is.

16. § (1) A nyomtatványon fel kell tüntetni a Ptké. 47. § (5) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott adatokat. Fel kell tüntetni továbbá, hogy milyen zálogjog bejegyzését kérik, valamint nyilatkozni kell arról is, hogy a zálogkötelezett jogosult rendelkezni a zálogtárgyról vagy pedig arról, hogy a bejegyzést a zálogkötelezettnek a zálogtárgy feletti rendelkezési jogának megszerzésétől függő hatállyal kérik, továbbá rögzíteni kell a nem regisztrált felhasználó elektronikus levelezési címét vagy – több nem regisztrált felhasználó esetén – közös elektronikus levelezési címüket.

(2) A nyomtatványok adattartalmát az 1. melléklet határozza meg. A bejegyzési nyilatkozat megtételére az „A” jelű, a változásbejegyzési nyilatkozat megtételére a „B” jelű, a törlési nyilatkozat megtételére a „C” jelű, a bejegyzés-fenntartási nyilatkozat megtételére a „D” jelű, a ranghelyfenntartási nyilatkozat megtételére az „E” jelű lap adattartalma szolgál.

(3) Ha az összes adat feltüntetésére a megfelelő rovat nem tartalmaz elegendő helyet, a további adatokat folytatólagosan újabb nyomtatványon (pótlap) kell feltüntetni. A pótlapok adattartalmát a 2. melléklet határozza meg.

(4) A nyomtatványon az értéket, mennyiséget vagy egyéb számszerű adatot számmal kell kiírni. A pénznemet annak három betűből álló nemzetközi rövidítésével kell megjelölni.

(5) Az eljárás során alkalmazható nyomtatványokat és azok, illetve az egyéb mellékletek informatikai jellemzőit a Kamara honlapján közzéteszi.

17. § (1) A Kamara a hozzá beérkező elektronikus okiratokat informatikai szempontból – így az elektronikus aláírás hitelessége, az adatok sértetlensége, a minősített időbélyegző dátuma és hitelessége, az elektronikus okirat formátuma tekintetében – megvizsgálja. Ha a kérelem informatikai szempontból szabályszerűen került benyújtásra, a Kamara azt haladéktalanul továbbítja az eljáró közjegyzőhöz. A kérelem beérkezéséről a Kamara rendszere a felhasználói felületén tájékoztatja a benyújtót, egyidejűleg a beadvány minősített időbélyegzővel ellátott elektronikus lenyomatát részére hozzáférhetővé teszi. A kérelemnek az eljáró közjegyzőhöz történő továbbításáról a Kamara rendszere tájékoztatja a benyújtót.

(2) Ha a kérelem és mellékletei informatikai szempontból hibásak vagy hiányosak, a Kamara rendszere az elektronikus iratokat az ennek okát feltüntető elektronikus értesítéssel együtt a kérelmezőnek visszaküldi. Ebben az esetben a kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.

18. § (1) Az elektronikus úton benyújtott kérelmek elosztása a Kamara rendszerének alkalmazásával automatikusan – a mentesítés esetét kivéve – a közjegyzői állások között egyenlő arányban történik. Ha az adott zálogtárgy tekintetében az eljárás lefolytatására valamely közjegyző már kijelölésre került, az ugyanarra a zálogtárgyra vonatkozó újabb kérelem ügyében is ez a közjegyző jár el.

(2) A közjegyző a Kamara elnökétől írásban kérheti, hogy az általa megjelölt időszakra az elektronikus nyilatkozat alapján indult eljárásokban a közreműködés alól mentesítse. A Kamara elnöke a kérelmet csak az ügyfelek érdekeinek védelme és a Kamara rendszerének folyamatos és biztonságos működtetése érdekében tagadhatja meg. A közjegyző a mentesítés időszakában új ügyet nem kap; a folyamatban lévő ügyeket azonban a mentesítés nem érinti.

(3) Az elektronikus úton benyújtott kérelmet a Kamara rendszere továbbítja az eljáró közjegyzőhöz.

(4) Ha a közjegyzővel szemben kizárási ok áll fenn, ezt a közjegyző a kizárási ok megjelölésével jelzi a Kamara rendszere számára. A Kamara rendszere ebben az esetben az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően másik közjegyzőhöz továbbítja az elektronikus nyilatkozattal benyújtott kérelmet.

19. § (1) A közjegyző a hozzá való beérkezését követő két munkaórán belül köteles a kérelmet megvizsgálni abból a célból, hogy nem kell-e azokat a kérelmezőnek hiánypótlás végett visszaküldeni vagy elutasítani. A vizsgálat alapján a közjegyző a bejegyzésről, illetve – ha ennek van helye – a visszaküldésről vagy elutasításról a határidőn belül intézkedik. A közjegyző a nyilatkozattevő által a kérelem mellékleteként a tárhelyén elhelyezett zálogszerződést nem vizsgálja. A munkaóra számításánál a munkanapokon 9 és 15 óra közötti időszakot kell figyelembe venni.

(2) Ha a kérelem hiányos, vagy a nyilatkozatot nem az e rendelet 1. és 2. mellékleteiben meghatározott adattartalommal terjesztették elő, a jogi képviselővel eljáró kérelmező kivételével annak benyújtóját a hiányok tizenöt napon belül történő pótlására kell felhívni. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs. A kérelmező a hiánypótlást a kérelem és annak mellékletei ismételt, hiánytalan benyújtásával köteles teljesíteni. Az ekként benyújtott kérelmen a hiánypótlásként történő benyújtásra és a hiánypótlást elrendelő végzés számára hivatkozni kell. Hiánypótlási felhívás esetén a hiányok pótlásától az (1) bekezdés szerinti ügyintézési határidő újra kezdődik.

(3) Ha a közjegyző a zálogjogot az (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem jegyzi be, a kérelmet nem utasítja el, vagy nem rendeli el a hiányok pótlását, a Kamara rendszere az elektronikus úton benyújtott kérelmet továbbküldi azon közjegyzők egyikének, akik legkésőbb a rendszer napi indulásakor elektronikus aláírással ellátva jelzik, hogy az első helyen kijelölt közjegyző eljárási határidejének eredménytelen elteltét követően ismételt elosztásra kerülő ügyek soron kívüli elintézését az adott napon vállalják. E közjegyző az elmulasztott intézkedést a kérelem hozzá való érkezésének napján köteles megtenni.

(4) A 15 és 18 óra között beérkezett kérelmeket a Kamara rendszere automatikusan az ismételt elosztásra kerülő ügyek soron kívüli elintézését a (3) bekezdés szerint vállaló közjegyzőkhöz továbbítja. Ezen kérelmek tekintetében a közjegyző a beérkezést követő nap 9 órájától számított (1) bekezdés szerinti ügyintézési határidő lejártáig intézkedni köteles.

(5) A közjegyző a törlési kérelem esetén e § rendelkezéseit a 20. §-ban foglalt eltérésekkel alkalmazza.

20. § (1) Ha a törlést nem a zálogjogosult kérte, és a kérelemhez mellékelt törlési nyilatkozaton a zálogjogosult nem tett a törléshez hozzájáruló nyilatkozatot, a közjegyző a zálogjogosultat felhívja arra, hogy harminc napon belül az 1. melléklet „D” jelű lapja adattartalmának megfelelő nyomtatvány benyújtásával nyilatkozhat a bejegyzés fenntartásáról. A törlési kérelemről csak a fenntartó nyilatkozat beérkezését vagy a határidő eredménytelen leteltét követően lehet érdemben dönteni. Az eljáró közjegyző az érdemi döntést a fenntartó nyilatkozat beérkezését vagy a határidő eredménytelen leteltét követő napon hozza meg.

(2) Ha a zálogjognak a nyilvántartásból való törlését nem a zálogkötelezett kéri, és a törlési nyilatkozaton a zálogkötelezett nem nyilatkozik a törlendő zálogjog ranghelyének fenntartása vagy a törlendő zálogjog ranghelyén való új zálogjog alapítása tárgyában, a közjegyző őt arról értesíti, hogy az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül

(3) A törlési kérelemről az eljáró közjegyző az érdemi döntést a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat beérkezését vagy a határidő eredménytelen leteltét követő napon hozza meg.

(4) Ha a zálogkötelezett a (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelmet határidőn belül nem terjeszt elő, vagy bejelenti, hogy e jogával nem él, a közjegyző a zálogjogot a ranghely fenntartása nélkül, ellenkező esetben pedig a ranghely fenntartásával törli. A ranghely fenntartására irányuló nyilatkozatot a felhasználóként nem regisztrált zálogkötelezett az eljáró közjegyzőnél az 1. melléklet „E” jelű lapja adattartalmával rendelkező nyomtatvány helyett – ezzel azonos adattartalommal – papír alapon is megteheti. Ebben az esetben a közjegyző legkésőbb azon a napon határoz, amely időpontban megállapíthatóvá vált, hogy a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat papír alapú megtételére megszabott határidő is lejárt.

(5) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerint alapítani kívánt zálogjog bejegyzésére irányuló kérelmet határidőn belül benyújtják, a törlés ügyében eljáró közjegyző ennek megfelelően határoz, ellenkező esetben a zálogjog törlése iránt intézkedik.

(6) Ha a törlési nyilatkozaton a zálogkötelezett arról is nyilatkozik, hogy a törlendő zálogjog ranghelyének a törléstől számított egyévi időtartamra történő fenntartásának bejegyzését kéri, a zálogjogot a közjegyző a ranghely fenntartásával törli. Ha a törlési nyilatkozatban a zálogkötelezett arról nyilatkozik, hogy a törlendő zálogjog ranghelyén 30 napon belül új zálogjogot kíván alapítani, a törlési kérelem tárgyában az eljáró közjegyző a bejegyzési kérelem bevárásával ennek megfelelően határoz, a határidő eredménytelen letelte esetén pedig a zálogjog törlése iránt intézkedik.

(7) A törlési nyilatkozaton a zálogkötelezett úgy is nyilatkozhat, hogy a törlendő zálogjog ranghelyét fenntartani, illetve a törlendő zálogjog ranghelyén új zálogjogot alapítani nem kíván, ezekben az esetekben a (2) bekezdés szerinti értesítésnek nincs helye; a közjegyző – eltérő nyilatkozat hiányában – a zálogjogot a ranghely fenntartása és új zálogjog bejegyzése nélkül törli. Ha a zálogjognak a nyilvántartásból való törlését a zálogkötelezett kéri, és a törlési nyilatkozaton nem teszi meg a (6) bekezdésben meghatározott valamelyik nyilatkozatot, ezt úgy kell tekinteni, mint aki e lehetőséggel élni nem kíván.

(8) Ha a zálogkötelezett a ranghellyel való rendelkezés jogáról a Ptk. 264. § (2) bekezdése szerint lemondott, a ranghely fenntartására vagy a törlendő zálogjog ranghelyén új zálogjog alapítására irányuló kérelméhez mellékelnie kell azon személy ehhez hozzájáruló nyilatkozatát, akivel szemben e jogáról lemondott.

21. § (1) Az elektronikus nyilatkozat alapján indult eljárásban a regisztrált felhasználó részére az iratok kézbesítését a tárhelyén kell megkísérelni. A Kamara rendszere az irat tárhelyén történő elhelyezésével egyidejűleg a regisztrált felhasználó elektronikus levelezési címére automatikus értesítést küld. Ha a regisztrált felhasználó az irat tárhelyén történő elhelyezését követő öt munkanapon belül az iratot nem veszi át, a közjegyző az iratot részére papír alapon kézbesíti.

(2) A nem regisztrált felhasználó részére az iratokat papír alapon kell kézbesíteni, a kérelemnek helyt adó végzésről azonban a Kamara rendszere a fél által megadott elektronikus levelezési címre elektronikus értesítést küld.

(3) Ha a címzettnek a papír alapú iratot belföldön azért nem lehet kézbesíteni, mert a címzett a megadott címen ismeretlen vagy ismeretlen helyre költözött, továbbá ha a címzettnek nincs belföldi címe, az iratokat a Kamara honlapján kell hirdetmény útján kézbesíteni. Az iratot a hirdetménynek a Kamara honlapján történő közzétételét követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.

22. § (1) A kérelemnek helyt adó, valamint a kérelmet elutasító végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A bejegyzést az azt elrendelő végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül a végzés meghozatalával egyidejűleg kell teljesíteni.

(2) Ha a kérelmet elutasító végzés ellen a kérelmező fellebbezett a fellebbezést az ellenérdekű félnek nem kell észrevételezésre megküldeni.

(3) A fellebbezésről való lemondást a regisztrált felhasználó elektronikus úton is előterjesztheti.

(4)⁴ A fellebbezés kizárólag papír alapon a Pp. szerinti példányszámban a határozatot hozó közjegyzőnél terjeszthető elő. A szükséges iratokat a közjegyző terjeszti fel a törvényszékhez. A bíróság nemperes eljárásban a Pp.-nek a végzések elleni fellebbezésre vonatkozó szabályai szerint jár el. A fellebbezési eljárásban hozott határozatokat a bíróság kézbesíti a feleknek, és az iratokat a kézbesítési igazolások visszaérkezése után küldi meg a közjegyzőnek.

(5) A határozat jogerőre emelkedéséről a közjegyző a feleket a nyilvántartás útján – az erre történő utalás feltüntetésével – értesíti.

23. § (1) A Kamara a nyilvántartást a törvényben meghatározott korlátok között az e célra létrehozott internetes felületen térítésmentesen hozzáférhetővé teszi. A nyilvántartásba bárki, bármely közjegyzőnél is betekinthet, és annak alapján saját céljára feljegyzést készíthet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzáférés, illetve a betekintés a zálogtárgy egyedi azonosítója alapján történhet.

(3) Ha a zálogtárgy a nyilvántartásban szerepel, egyedi azonosítója alatt a nyilvántartott zálogjoggal biztosított követelések listája, valamint a zálogjogosult, a zálogkötelezett és a személyes kötelezett nyilvántartásban szereplő adatai is megjelennek.

(4) A nyilvántartásból – a kérelmező választása szerint – az adott zálogtárgyra vonatkozóan lekérdezhetők:

(5) A lekérdezés eredményéről a közjegyző kérelemre záradék formájában tanúsítványt állít ki. A közjegyzői tanúsítvány a zálogtárgy azonosítója alatt szereplő valamennyi lekérdezett bejegyzést hitelesen igazolja.

24. § Bíróság, nemzetbiztonsági szolgálat, nyomozó hatóság és a végrehajtó – ideértve adóigazgatási eljárásban eljáró végrehajtót is – a nyilvántartás adataiban a zálogjogosult, a zálogkötelezett és a személyes kötelezett adatai alapján is végezhet térítésmentes lekérdezést. Az ilyen lekérdezés megkezdésekor az annak alapjául szolgáló ügy tárgyát és számát, valamint az adott személy beazonosításához szükséges valamennyi adatot elektronikus úton a Kamara rendszere számára rendelkezésre kell bocsátani.

25. § A közjegyző a nyilvántartással kapcsolatosan keletkezett, illetve birtokába került valamennyi iratról – az elektronikus nyilatkozat alapján indult eljárásban a Kamara rendszere útján – nyilvántartást vezet.

26. § (1) A nyilvántartási rendszer üzemeltetési költségeinek fedezésére – ide értve a határozatok archiválásának díját is – a Kamara javára eljárásonként költségtérítést (a továbbiakban: költségtérítés), az eljárás lefolytatásáért a közjegyzőt megillető munkadíj és költségtérítés fejében meghatározott összeget (a továbbiakban: közjegyzői díj) kell fizetni (a továbbiakban együtt: eljárási költség), amelynek összegét a (2) bekezdés szerinti ügyértékre figyelemmel a rendelet 3. melléklete határozza meg.

(2) E rendelet alkalmazásában ügyérték a zálogjoggal biztosított követelés összege, önálló zálogjog esetén a zálogszerződésben meghatározott összeg, keretbiztosítéki jelzálogjog esetén pedig az a legmagasabb összeg, amelyre vonatkozóan a zálogjog bejegyzését kérik.

(3) Változás-bejegyzés esetén az eljárási költség összegét a magasabb ügyérték alapján kell megfizetni. Ha az ügyérték pénzneme nem magyar forint, az ügyérték meghatározásakor a kérelem benyújtását megelőző napon érvényes jegybanki középárfolyamot kell figyelembe venni.

(4) Az eljárási költség megfizetése alól mentes a bíróság, illetve hatóság megkeresése alapján lefolytatott eljárás.

(5) Mentes az eljárási költség megfizetése alól a 23. § (1)–(4) bekezdése és a 24. § alapján történő lekérdezés.

(6) Az e rendelet szerint nem térítésmentes tanúsítvány kiállításának közjegyzői díjára a közjegyzői díjszabásról szóló jogszabály irányadó.

27. § (1)⁵ Az eljárási költséget az eljárás megindulásakor kell megfizetni.

(2) A közokiratba foglalt zálogszerződés alapján előterjesztett kérelemre indult eljárásban az e rendelet szerint megállapított eljárási költséget a közjegyzőnél kell megfizetni.

(3) Az elektronikus nyilatkozat alapján indult eljárásban az eljárási költség megfizetésére irányuló kötelezettséget a Kamara honlapján közzétett tájékoztatás szerint, az abban megjelölt számla javára kell teljesíteni.

28. §⁶ (1) Elektronikus nyilatkozat alapján indult eljárásban a fizetésre kötelezett a díjfizetést a Kamarával kötött szerződés alapján úgy is teljesítheti, hogy általa meghatározott összeget átutalja a Kamara erre a célra rendszeresített fizetési számlájára.

(2) Ha a fél által átutalt összeg nem fedezi az eljárási költséget, a Kamara figyelmezteti a felet a 27. §-ban foglaltakra.

(3) Ha a szerződésben meghatározott időszakot követően a Kamara fizetési számlaszámán fel nem használt pénzösszeg marad, azt a Kamara a megállapodásban meghatározottak szerint kezeli.

(4) A fél által előre megfizetett pénzösszeg kezeléséért – a Kamara és a fél erre irányuló eltérő megállapodása hiányában – a Kamara kezelési költséget nem számíthat fel, és a fél kamatot nem igényelhet.

(5) A Kamara a szerződésben meghatározott időszak utolsó napját követő 10. napig összesítőt küld a félnek, amely tartalmazza a fél által kezdeményezett és elszámolt eljárások díját.

29. § (1) Az elektronikus nyilatkozat alapján indult eljárásban az eljárási költség viseléséről a közjegyző az eljárást befejező határozatában dönt. Az eljárási költséget a kérelmező viseli. Több kérelmező esetén azt a kérelmezők egyetemlegesen viselik.

(2)⁷ A közjegyző az eljárási költség viselésére és az eljárási költségnek a Kamara részére történő megfizetésére a kérelmezőt kötelezi.

(3)⁸

30. § (1) Az elektronikus nyilatkozat alapján indult eljárásban az eljárási költségből a közjegyzőt megillető közjegyzői díjat a Kamara a közjegyzőnek a tárgyhót követő 20. napig továbbutalja.

(2) A közokiratba foglalt zálogszerződés alapján előterjesztett kérelemre indult eljárásban az eljárási költségből a költségtérítést a közjegyző negyedévenként, a tárgyidőszakot követő 20. napig a Kamara részére átutalja.

31. §⁹ E rendeletnek az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 31/2012. (VI. 29.) KIM rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) megállapított rendelkezéseit a módosító rendelet hatályba lépését¹⁰ követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.