80/2009. (VII. 10.) AB határozat
80/2009. (VII. 10.) AB határozat1
2009.07.10.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Kerepes Nagyközség Képviselő-testületének a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 16/2006. (IV. 28.) rendeletének 6. § (6) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.
2. Az Alkotmánybíróság Kerepes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 15/2006. (IV. 28.) rendelete 7. § (8)–(14) bekezdései alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárását megszünteti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
1. A Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján – egy beadványban – kezdeményezte Kerepes Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 16/2006. (IV. 28.) rendeletét (a továbbiakban: Gyr.) módosító 14/2008. (VI. 10.) rendelet, valamint Kerepes Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 15/2006. (IV. 28.) rendeletét (a továbbiakban: Szr.) módosító 13/2008. (VI. 10.) rendelet 1. §-a alkotmányellenessége megállapítását és megsemmisítését, miután törvényességi észrevételét a képviselő-testület nem fogadta el. Az indítványozó kifejtette, hogy mindkét módosítás az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését sérti, mivel azokat törvényi felhatalmazás nélkül és a törvényi szabályozással ellentétes tartalommal alkották meg.
1.1. A Gyr. sérelmezett módosítása [Gyr. 6. § (6) bekezdése] a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapíthatósága tekintetében – a helyszíni szemle lefolytatásában való közreműködéssel, illetve a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos – kizáró feltételeket állapított meg. Az indítványozó szerint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) értelmében a képviselő-testület hatásköre a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására terjed ki, ezt az ellátást kiegészítheti, más pénzbeli támogatást állapíthat meg és a támogatást természetbeni ellátás formájában is nyújthatja. A törvényben meghatározott jogosultsági feltételek fennállása esetén a képviselő-testület – az indítványozó szerint – köteles a támogatást megállapítani és folyósítani további feltételek nélkül a rászoruló gyermek részére. A Gyr. módosításával tehát a képviselő-testület túlterjeszkedett a Gyvt.-ben kapott felhatalmazáson, ami ekként törvénysértő és alkotmányellenes.
1.2. Az Szr. módosítását [Szr. 7. § (8)–(14) bekezdései] hasonlóképpen alkotmányellenesnek ítélte az indítványozó, mivel abban a képviselő-testület a szociális segély feltételeként önkormányzati közérdekű munka végzését és az esetleges tankötelezettség teljesítését írta elő, valamint meghatározta az önkormányzati közérdekű munka végzésének feltételeit, továbbá az ennek ellenértékeként járó szociális segély mértékét. Álláspontja szerint ezekkel a rendelkezésekkel a képviselő-testület túlterjeszkedett a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott rendeletalkotási felhatalmazáson.
2. Az indítványozó mindkét esetben a módosító rendelkezéseket megállapító rendeletek alkotmányossága utólagos vizsgálatát kezdeményezte. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata, hogy nem a módosító rendelkezéseket hatályba léptető, hanem a módosított rendelkezéseket magába foglaló (inkorporáló) jogszabály rendelkezéseit vizsgálja [8/2003. (III. 14.) AB határozat, ABH 2003, 74, 81.], ezért az Alkotmánybíróság az indítványok alapján a vizsgálatot a Gyr. és az Szr. vonatkozó rendelkezései tekintetében végezte el.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:
„44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. A Gyr. érintett rendelkezései:
„6. § (6) Nem állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha
a) a kérelmező a helyszíni szemle lefolytatását szándékosan gátolja,
b) a szülő a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv.-ben meghatározott tankötelezettségét megszegi”.
III.
Az indítvány részben megalapozott.
1. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. A Gyvt. azon túl, hogy kötelezően ellátandó feladatként fogalmazza meg a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás biztosítását [18. § (1) bekezdés b) pont, 94. § (2) bekezdés], több kérdésben rendelet alkotására is felhatalmazza az önkormányzatok képviselő-testületeit. Így a települési képviselő-testület rendeletben szabályozza a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás mértékét [21. § (1) bekezdés], a hatáskörébe tartozó ellátást kiegészítheti és más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat [18. § (2) bekezdés], továbbá megállapítja a hatáskörébe tartozó ellátásoknál az igazolás és a nyilatkozat tartalmát, benyújtásának részletes szabályait, az elbírálás részletes szempontjait, a jövedelemszámításnál irányadó időszakot [131. § (1) bekezdés].
2. A Gyr. sérelmezett rendelkezéseiben a képviselő-testület a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásból kizáró két feltételt állapított meg. Az Alkotmánybíróság megállapította: a Gyvt. nem adott felhatalmazást arra, hogy az önkormányzatok a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosultság feltételeit szabályozzák, különösen arra nem, hogy azt szűkítsék. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az ilyen tartalmú önkormányzati rendeleti szabályozás ellentétes a Gyvt. előírásaival, így a Gyr. érintett 6. § (6) bekezdése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését sérti. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányellenesnek nyilvánított Gyr. rendelkezését megsemmisítette [lásd 7/1999. (IV. 28.) AB határozat, ABH 1999, 379.; 56/2002. (XI. 28.) AB határozat, ABH 2002, 648.].
3. Az Alkotmánybíróság az eljárása során megállapította, hogy Kerepes Nagyközség Önkormányzata a 9/2009. (V. 5.) rendeletével 2009. április 1-jei hatállyal módosította az Szr.-t. A hatályos szöveg az indítványozó által kifogásolt szabályozást nem tartalmazza. Az Alkotmánybíróság következetesen érvényesített gyakorlata, hogy a módosított vagy hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. §-ában foglalt bírói kezdeményezés és a 48. §-a szerinti alkotmányjogi panasz esetében [10/1992. (II. 25.) AB határozat, ABH 1992, 72, 76.], valamint akkor vizsgálja, ha a hatályát vesztő jogszabály helyébe lépő jogszabály azonos rendelkezési környezetben ugyancsak tartalmazza a sérelmezett rendelkezést (137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.). Az Alkotmánybíróság ezért az Szr. vonatkozásában tárgytalanná vált indítvány tekintetében az eljárását – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 31. § a) pontjára is figyelemmel – megszüntette.
Az Alkotmánybíróság e határozatának közzététele az Abtv. 41. §-án alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 1360/H/2008.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás