1/2010. (II. 26.) KvVM utasítás
1/2010. (II. 26.) KvVM utasítás
az egységes közszolgálati szabályzatról szóló 19/2006. (K. V. Ért. 10.) KvVM utasítás módosításáról1
2010.02.15.
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 6. §-ának (1) bekezdése, illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint az egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 106. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki:
1. § Az egységes közszolgálati szabályzatról szóló 19/2006. (K. V. Ért. 10.) KvVM utasítással közzétett Egységes Közszolgálati Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Egységes Közszolgálati Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) valamennyi szervezeti egységére, a Minisztériummal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre és ügykezelőkre (a továbbiakban köztisztviselők), továbbá – a Szabályzatban nevesített esetekben – az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTVF), a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság főigazgatójára, az Országos Meteorológiai Szolgálat (a továbbiakban: OMSZ) elnökére, a KvVM Fejlesztési Igazgatóság (a továbbiakban: FI), a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatójára, illetve a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek, a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok és nemzeti park igazgatóságok igazgatóira (a továbbiakban mind együtt: központi költségvetési szerv vezetője), valamint – az OMSZ gazdasági vezetője kivételével – a felsorolt központi költségvetési szervek gazdasági vezetőire.”
2. § A Szabályzat 3. § (1) bekezdés c)–d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A miniszter gyakorolja a munkáltatói jogokat:]
„c) az irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek vezetői felett a szervezetirányítást ellátó államtitkárnak, szakállamtitkárnak, (a továbbiakban a kettő együtt: állami vezető), illetve az FI és OMSZ esetében a kabinetfőnöknek a kinevezésre vagy megbízásra, a felmentésre vagy a megbízás visszavonására, a közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszony megszűnésével kapcsolatos jogokra, az illetmény megállapítására és eltérítésére, a jutalmazásra, a premizálásra, a teljesítményértékelésre, a szakmai munka értékelésére, fegyelmi eljárás megindításának elrendelésére, kártérítésre vonatkozó igény érvényesítésére vonatkozó javaslattételi joga mellett, az egyéb munkáltatói jogokat a szervezetirányítást ellátó állami vezető, illetve az FI és az OMSZ esetében a kabinetfőnök gyakorolja;
d) az OKTVF gazdasági vezetője felett a kinevezés és felmentés, a miniszter irányítása alá tartozó többi központi költségvetési szerv gazdasági vezetője felett a kinevezés vagy megbízás, a felmentés vagy a megbízás visszavonása és a díjazásának megállapítása tekintetében, a központi költségvetési szerv vezetőjének – a szervezetirányítást ellátó állami vezetővel, illetve az FI esetében a kabinetfőnökkel előzetesen egyeztetett – javaslata alapján;”
3. § A Szabályzat 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az államtitkár:
a) gyakorolja a munkáltatói jogokat
aa) a szakállamtitkárok felett, a kinevezés, a felmentés, az illetmény eltérítése, a közszolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos jogok kivételével;
ab) az államtitkári titkárság vezetője és köztisztviselői felett,
ac) az irányítása alatt álló főosztály vezetője felett, a kinevezés, a felmentés, a közszolgálati jogviszony megszűnése, a vezetői megbízás adása és visszavonása, az illetmény megállapítása és eltérítése kivételével;
ad) az irányítása alá tartozó főosztály főosztályvezető-helyettese(i) és osztályvezetői kinevezése, felmentése, közszolgálati jogviszonyuk megszűnése, vezetői megbízás adása és visszavonása tekintetében az irányításukat ellátó főosztályvezető javaslata alapján;
b) dönt az irányítása alá tartozó szervezeti egységek köztisztviselőinek
ba) öt munkanapot meghaladó időtartamú fizetés nélküli szabadsága engedélyezéséről;
bb) tanulmányi szerződése megkötéséről.
c) a szociális bizottság javaslata alapján dönt a 16. § (2) bekezdés szerint biztosítható juttatások engedélyezéséről.
d) a Költségvetési Főosztály vezetőjének ellenjegyzése mellett dönt a 26. § (3) bekezdés szerinti támogatás átvállalásáról.”
4. § A Szabályzat a 7. § felett a következő alcímmel egészül ki:
„A pályázati eljárás rendje”
5. § A Szabályzat 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A köztisztviselő cafeteriajuttatásként – választása szerint – az alábbi juttatásokra jogosult:
a) üdülési kedvezmény, amely lehet
aa) üdülési csekk, vagy
ab) kedvezményes üdülés;
b) melegétkezési hozzájárulás;
c) iskolakezdési támogatás;
d) helyi utazásra szolgáló bérlet;
e) önkéntes kölcsönös biztosító pénztári támogatás, amely lehet
ea) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári támogatás,
eb) önkéntes kölcsönös egészségpénztári támogatás,
ec) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézményi támogatás;
f) magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés;
g) művelődési intézményi szolgáltatás [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 27. pont];
h) vissza nem térítendő lakáscélú munkáltatói támogatás [Szja tv. 3. § 72. pont t) alpont];
i) az Szja 1. számú melléklete 6.3. pontja szerinti biztosítás díja;
j) ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását) [Szja 1. számú melléklet 7.11. pontja].
(2) Az (1) bekezdés szerinti juttatások éves összegét a miniszter külön utasításban határozza meg. A juttatásokkal kapcsolatos részletes szabályokat a Szabályzat 2. számú függeléke tartalmazza.
(3) A köztisztviselő részére az (1) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi juttatások biztosíthatók:
a) lakásvásárláshoz, lakásépítéshez és -korszerűsítéshez kamatmentes kölcsön;
b) családalapítási támogatások, amelyek a következők:
ba) fiatal házasok egyösszegű – vissza nem térítendő – támogatása,
bb) egyösszegű – vissza nem térítendő – gyermekszületési támogatás;
c) szociális támogatások, amelyek a következők:
ca) rendkívüli (eseti) pénzbeli szociális segély,
cb) temetési segély,
cc) nyugállományú köztisztviselők juttatásai,
cd) kegyeleti gondozás;
d) illetményelőleg;
e) utazási kedvezmények, így
ea) Budapest közigazgatási határán kívül történő munkába járás költségeinek térítése,
eb) saját gépkocsival történő munkába járás költségtérítése,
ec) utazási utalvány használata;
f) tanulmányokkal kapcsolatos támogatások;
g) szűrővizsgálaton való részvétel biztosítása (egészségügyi támogatás);
h) sport- és szabadidős tevékenység támogatása.”
6. § A Szabályzat 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) a 16. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott juttatásokkal összefüggő feladatok koordinálását – eltérő rendelkezések hiányában – a szociális bizottság (a továbbiakban: Bizottság) látja el.”
7. § A Szabályzat 17/A. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Minisztériumban legalább háromtagú esélyegyenlőségi bizottság működik.
(2) Az esélyegyenlőségi bizottság elnöke a HO vezetője, tagjait a szociális bizottság választja tagjai közül.”
8. § A Szabályzat 21. §-a feletti alcím, illetve 21. §-a helyébe a következő alcím, illetőleg rendelkezés lép:
„Budapest közigazgatási határán kívülről történő munkába járás költségtérítése
21. § (1) Budapest közigazgatási határán kívülről történő munkába járás költségeinek megtérítésére vonatkozó előírásokat (ki veheti igénybe, mennyi a térítés mértéke) a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést szabályzó kormányrendelet állapítja meg.
(2) A köztisztviselő részére állandó vagy ideiglenes lakóhelyén, helyi díjszabással közlekedő helyi buszközlekedés díjához térítés nem jár.
(3) Munkába járási célra – utazási költségtérítés mellett – utazási kedvezmény (kedvezményes árú menetjegy) nem vehető igénybe.
(4) A bérlet- (menetjegy-) térítés iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a HO-hoz kell előterjeszteni, amely szervezeti egység a jogosultságról írásban értesíti a PSZO-t.
(5) A továbbiakban a PSZO a bérletjegy leadása esetén havonta – külön kérelem nélkül – a térítést kifizeti a köztisztviselőnek.”
9. § A Szabályzat 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kérelemhez csatolni kell:
a) az építés, bővítés, korszerűsítés esetén 30 napnál nem régebbi (tulajdonjogilag egyértelmű) tulajdoni lap teljes másolatát és műszaki dokumentációt, költségvetést és építési engedélyt, valamint az egyéb hatósági engedélyeket, továbbá, ha az igénylő nem kizárólagos tulajdonosa az ingatlannak, a tulajdonostárs(ak) ügyvéd által ellenjegyzett hozzájáruló nyilatkozatát a munkáltatói kölcsönt biztosító jelzálogjog bejegyzéséhez;
b) vásárlás esetén a vételár hitelt érdemlő, dokumentálható megállapításához szükséges iratokat, ügyvéd, vagy közjegyző által ellenjegyzett szerződést, vagy előszerződést, előlegről-foglalóról szóló megállapodást stb., 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap teljes másolatát.”
10. § (1) A Szabályzat 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A köztisztviselő házastársa vagy egyenesági rokona halála esetén temetési segélyben részesíthető.”
(2) A Szabályzat 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A támogatás mértéke:
a) rendkívüli eseti pénzbeli szociális segély esetén alkalmanként legfeljebb a köztisztviselői illetményalap 250%-a, azonban naptári évenként nem haladhatja meg a köztisztviselői illetményalap 500%-át,
b) temetési segély esetén a köztisztviselői illetményalap 250%-a
lehet.”
11. § A Szabályzat 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az illetményelőleg iránti kérelmet a PSZO-hoz kell benyújtani.”
12. § A Szabályzat 55/A. §-a feletti alcím helyébe a következő alcím lép:
„KÖZIGAZGATÁSI VERSENYVIZSGA (Ktv. 10/C. §)”
13. § A Szabályzat 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az előmenetelhez szükséges szakmai tanfolyamon való részvételt a munkáltatói jogkör gyakorlójának kezdeményezésére – szakmai szempontból – a HO vezetője hagyja jóvá.”
14. § A Szabályzat a 60. § felett a következő alcímmel egészül ki:
„IDEGENNYELV-TUDÁSI PÓTLÉK”
15. § A Szabályzat 78. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Annak megakadályozására, hogy az adathordozók tartalmát illetéktelen személyek megismerjék vagy fizikailag hozzáférhessenek, biztosítani szükséges a közszolgálati nyilvántartásba történő adatszolgáltatással összefüggő iratok és számítástechnikai adathordozók (kísérőjegyzék, jelentőlap, hibajavítással kapcsolatos iratok) védelmét a következőképp:]
„b) a számítástechnikai eszközök kezelésénél: induló jelszó biztosítása, amit csak a HO vezetője ismerhet. A jelszót zárt borítékban a HO vezetője zárt lemezszekrényben tárolja. A boríték felnyitására csak a HO vezetőjének utasítására, a vezető jelenlétében kerülhet sor.”
16. § A Szabályzat 83. § (8) bekezdése helyébe a következő a következő rendelkezés lép:
„(8) Amennyiben a vagyonnyilatkozatnak a Vnyt. 12. § (1) és (3) bekezdése szerinti visszaadása a kötelezett akadályoztatása miatt nem lehetséges, azt részére postai küldeményként tértivevénnyel kell megküldeni. A küldemény kézbesíthetetlensége esetén a vagyonnyilatkozatot a visszaérkezéstől számított 8 napon belül, a kötelezett elhalálozása esetén pedig a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel összefüggésben keletkezett iratait haladéktalanul meg kell semmisíteni, és erről jegyzőkönyvet kell készíteni.”
17. § A Szabályzat 2–4. számú függeléke helyébe az utasítás melléklete lép.
18. § (1) Az utasítás a kiadmányozás napján2 lép hatályba.
(2) A hatálybalépéssel egyidejűleg a Szabályzat 16/A. §-a, 19. §-a, 38. §-a és 82. §-a hatályát veszti.
Melléklet az 1/2010. (II. 26.) KvVM utasításhoz
„2. számú függelék a Szabályzathoz
Szabályzat a köztisztviselő cafeteriajuttatásairól
I. Bevezető rendelkezések
1. A cafeteriarendszer célja, alapelvei
1.1. A cafeteriarendszer célja a minisztériumban dolgozó munkatársak részére egységes elvek alapján szabályozott, de az egyéni igényekhez igazodó szociális és jóléti juttatások biztosítása.
1.2. A cafeteriarendszer a miniszter által külön utasításban meghatározott keretösszegen és juttatási formákon belül egyénre szabott választásra ad lehetőséget.
2. A szabályzat hatálya
2.1. Jelen szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) személyi hatálya – a 2.2. pontban foglalt kivételekkel – kiterjed a minisztérium
a) közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőire és ügykezelőire,
b) munkaviszonyban álló munkavállalóira, valamint
c) állományába tartozó állami vezetőkre [a továbbiakban a)–c) együtt: munkatárs],
d) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény hatálya alatt álló közszolgálati jogviszonyban állókra (a továbbiakban: prémium évek programban részt vevő munkatárs).
2.2. Nem jogosult a cafeteriarendszerbe tartozó juttatások igénybevételére a munkatárs:
a) tartós külszolgálat időtartamára [a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseleteire, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteire, valamint más állami képviseleteire kihelyezett köztisztviselőkre és ügykezelőkre],
b) nemzeti szakértői jogviszony időtartamára,
c) azon időtartamra, amely távollét során illetményben vagy átlagkeresetben nem részesül, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. Ilyen távollétnek minősül különösen:
ca) a 30 napot meghaladó, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság, a távollét első napjától számítva,
cb) a terhességi gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, valamint a gyermekgondozási segély időtartama, az ilyen jogcímen való távollét első napjától számítva,
cc) a 30 napon túli keresőképtelenség (tartós betegállomány) időtartama,
cd) ha a munkatárs a munkavégzési kötelezettség alól jogszabály, vagy a munkáltató intézkedése alapján 30 napot meghaladó időtartamban mentesül, ide nem értve a jogviszony megszüntetése esetén a felmentési (felmondási) idő munkavégzési kötelezettséggel nem érintett időtartamát.
2.3. A cafeteriarendszer a következő szociális és jóléti juttatásokat tartalmazza:
a) üdülési kedvezmény, amely lehet
aa) üdülési csekk, vagy
ab) kedvezményes üdülés;
b) melegétkezési hozzájárulás;
c) iskolakezdési támogatás;
d) helyi utazásra szolgáló bérlet;
e) önkéntes kölcsönös biztosító pénztári támogatás, amely lehet
ea) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári támogatás,
eb) önkéntes kölcsönös egészségpénztári támogatás,
ec) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézményi támogatás;
f) magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés;
g) művelődési intézményi szolgáltatás;
h) vissza nem térítendő lakáscélú munkáltatói támogatás;
i) kockázati életbiztosítás, balesetbiztosítás, a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás KvVM által fizetett díja;
j) ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását).
2.4. Az utasítás hatálya nem terjed ki a munkatársaknak jogszabály, illetve a minisztérium egyéb utasításai szerint kötelezően járó és adható egyéb juttatásokra.
3. Értelmező rendelkezések
3.1. Jelen szabályzat alkalmazásában
a) közszolgálati jogviszony: a Ktv. szerinti jogviszony;
b) munkaviszony: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. (a továbbiakban: Mt.) szerinti jogviszony;
c) állami vezető: a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 2006. évi LVII. tv. hatálya alá tartozó személy;
d) prémiumévek programban részt vevő munkatárs: a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. tv. (a továbbiakban: PéPtv.) 3. § (1) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelő, határozott idejű kinevezéssel rendelkező köztisztviselő, ügykezelő, illetve határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló;
e) különleges foglalkoztatási állományba helyezett munkatárs: a PéPtv. 5. § (1) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelő határozott idejű kinevezéssel rendelkező köztisztviselő, ügykezelő.
3.2. Ahol jelen szabályzat jogviszonyt említ, azon a közszolgálati jogviszonyt, az állami vezetői jogviszonyt és a munkaviszonyt is érteni kell.
II. A cafeteriarendszerre vonatkozó közös szabályok
4. A juttatásokra felhasználható éves keretösszeg megállapítása
4.1. A juttatásokra igénybe vehető éves keretösszeget a minisztériumi költségvetési lehetőségek, a Ktv. 49/F. § (4) bekezdése, az Szja tv. és egyéb irányadó jogszabályok figyelembevételével évente – a Humánpolitikai Osztály és a Költségvetési Főosztály közös előterjesztése alapján, az érdek-képviseleti szervekkel történt egyeztetést követően – a miniszter külön utasításban határozza meg.
4.2. Az éves keretösszeg egy naptári évben a 2.3. pontban meghatározott juttatási formák igénybevételére használható fel. A tárgyévben igénybe nem vett keret nem vihető át a következő évre. A tárgyévben fel nem használt összeg pénzben nem váltható meg.
4.3. Az éves keretösszeg a minisztériumnál jogviszonyban töltött idővel arányosan kerül megállapításra
a) a határozott idejű kinevezéssel rendelkező, illetve
b) azon munkatársak esetében, akiknek a minisztériumnál fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg.
4.4. A miniszter által külön utasításban meghatározott keretösszeg 30%-a illeti meg a Péptv. hatálya alá tartozó munkatársakat munkavégzési kötelezettségükre tekintet nélkül.
4.5. Ha a munkatársat a tárgyév közben áthelyezik, cafeteriajuttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Ha a munkatárs a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafeteriajuttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafeteriajuttatás értékét – legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig – csökkenteni kell. A juttatás időarányos elszámolásakor figyelembe kell venni a munkatárs nevére szóló, a minisztérium által már megrendelt utalványok összegét, valamint a rendszeresen havonta folyósítandó juttatások esetén a tárgyhavi munkáltatói hozzájárulást.
5. A juttatási elemek kiválasztása
5.1. A juttatások éves keretösszegén belül választható elemek maximális összegét és a juttatások igénybevételének részletes szabályait jelen utasítás tartalmazza. A munkatárs éves keretösszegét minden egyes választott elem és az ahhoz kapcsolódó járulékok csökkentik. A munkatárs az egyes juttatásokból kizárólag az utasításban meghatározott mértékig választhat a cafeteriarendszerből. Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, önkéntes kölcsönös egészségpénztári hozzájárulás, vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő hozzájárulás választása esetén a munkatárs köteles igénybe venni a keretösszegből legalább akkora összeget, amekkora összegű az adott pénztár által előírt minimum tagdíj összege.
5.2. A munkatárs az éves felhasználható egyéni keretösszeget és a választható elemeket tartalmazó nyilatkozatot legkésőbb tárgyév január 10-ig megkapja elektronikus rendszeren keresztül. A munkatárs köteles nyilatkozni a tárgyévre vonatkozóan a részére megállapított keretösszeg felhasználásáról, az általa választott juttatási elemekről és mértékéről. A választást követően a kitöltött nyilatkozatot tárgyév január 15-ig egy, a munkatárs által aláírt papíralapú példányban a Pénzügyi és Számviteli Osztálynak (a továbbiakban: PSZO) meg kell küldeni a választott juttatási formákhoz tartozó dokumentációval együttesen.
5.3. A cafeteriajuttatások választására vonatkozó nyilatkozat évente egy alkalommal, a tárgyév június 30-ig módosítható.
5.4. Amennyiben a munkatárs által a cafeterianyilatkozatban meghatározott valamely juttatás összege a munkatárson kívül álló okból csökken (pl. internet-előfizetési díj év közbeni csökkenése, önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosítás lejárta), a munkatárs jogosult a különbözeti összegről tárgyév november 30-ig ismételten nyilatkozni.
5.5. Az év közben a minisztériumnál jogviszonyt létesítő, valamint az a munkatárs, akinek a jogosultsága – az I. 2.2. pontban foglaltak figyelembevételével – év közben keletkezik, az első munkában töltött napját követő 10 munkanapon belül köteles nyilatkozni a Humánpolitikai Osztály által a részére megállapított keretösszeg felhasználásáról, az általa választott juttatások formájáról és mértékéről.
5.6. Amennyiben a munkatárs a 5.2. és 5.4–5.5. pont szerinti nyilatkozatot önhibájából – ide nem értve a rendes szabadság, betegállomány, illetve egyéb rajta kívül álló ok miatt – elmulasztja, vagy a fentiekben megjelölt határidőre nem csatolja be az egyes juttatási formákhoz szükséges nyilatkozatokat, tagsági okiratokat, és egyéb dokumentumokat, úgy a cafeteriarendszerbe tartozó juttatások közül a cafeteriakeret teljes összege erejéig kizárólag bérletre és melegétkezési utalványra jogosult.
5.7. A munkatárs a cafeterianyilatkozat kitöltésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy lemond azokról a pénztári befizetésekről (önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, önkéntes kölcsönös egészségpénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt támogatás, magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés), amelyet a cafeterianyilatkozatban nem választott.
6. Eljárás a jogviszony megszűnése esetén
6.1. Ha a munkatárs jogviszonya – bármilyen jogcímen – év közben megszűnik, köteles a részére nyújtott cafeteriaösszeggel az utolsó munkában töltött napon elszámolni a PSZO-on.
6.2. Amennyiben a munkatárs a tárgyévben a juttatási keret – jogviszonya időtartamával időarányosan megállapított – felhasználható mértékénél többet vett igénybe, úgy a különbözet utolsó illetményéből levonásra kerül. A helyi utazásra szolgáló bérletet a jogviszony megszűnésekor le kell adni. Amennyiben a munkatárs a juttatási keret felhasználható mértékénél kevesebbet vett igénybe, úgy részére a különbözet újabb nyilatkozat kitöltése esetén kiadásra kerül.
7. A béren kívüli juttatások nyilvántartása, elszámolása, az adó megállapítása
7.1. A juttatások nyilvántartása
7.1.1. A PSZO az erre a célra rendszeresített nyomtatvány szerint gondoskodik az igények felméréséről, ellenőrizve a szabályzat szerinti kitöltését.
7.1.2. A nyilvántartás az illetmény-számfejtési rendszer keretein belül történik, a nem rendszeres juttatások modul használatával, külön jogcímet nyitva az egyes juttatásokra vonatkozóan.
7.1.3. A PSZO minden munkatársról név szerinti nyilvántartást vezet az általa választott juttatási formák igénybevételéről, mely az adóbevallás és az adó megfizetésének alapbizonylatát képezi.
7.2. A juttatások elszámolása
7.2.1. A pénzbeli juttatások elszámolása a KIR keretében átutalással történik az alábbi ütemezés szerint:
– az önkéntes nyugdíjbiztosítás-pénztári támogatás elszámolása havonta,
– az önkéntes egészségpénztári támogatás elszámolása havonta,
– kedvezményes üdülési támogatás évente egyszer.
7.2.2. A nem pénzbeli térítésként biztosított juttatás utalvány vagy bérletszelvény formájában történik az alábbi ütemezés szerint:
– bérletszelvény legkésőbb az év elején, illetve belépéskor,
– étkezési hozzájárulás havonta,
– üdülési csekk évente egy alkalommal,
– művelődési utalvány évente egy alkalommal,
– iskolakezdési támogatás évente egy alkalommal.
7.2.3. Az önkéntes nyugdíjbiztosító- és egészségbiztosító-pénztári munkáltatói támogatás átutalásának alapja a belépéskor leadott, a kötelező választás alapjául is szolgáló, záradékolt belépési nyilatkozat, melyet a Humánpolitikai Osztály továbbít a PSZO felé. Nyugdíjbiztosító- és egészségbiztosítópénztár-váltás esetén a munkatársat adatszolgáltatási kötelezettség terheli a PSZO felé.
7.2.4. A helyi utazási bérlet beszerzéséről és kiadásáról – a Humánpolitikai Osztály adatszolgáltatása alapján – a PSZO gondoskodik.
7.2.5. Az étkezési utalványok, az üdülési csekk, az iskolakezdési támogatás, a művelődési szolgáltatás utalványai, valamint internetutalvány beszerzése és kiadása a PSZO feladata.
III. A béren kívüli juttatásokra vonatkozó különös szabályok
8. Üdülési kedvezmények
8.1. Üdülési csekk
8.1.1. Üdülési csekk igényelhető a jogosult munkatárs és a közeli hozzátartozója részére. A juttatást 25%-os mértékű adó terheli.
8.1.2. Közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenesági rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér.
8.1.3. E juttatási formában a munkatárs és közeli hozzátartozója akkor részesülhet, ha
a) ezt a juttatási formát választja, valamint
b) a rendelkezésére bocsátott nyomtatványon a munkatárs és/vagy közeli hozzátartozója nyilatkozik az Szja tv.-ben meghatározott adatokról.
8.1.4. Az üdülési hozzájárulás igénybe vehető maximális mértéke – a más kifizetőtől kapott üdülési hozzájárulással együtt – évente személyenként a mindenkori minimálbérnek megfelelő összeg.
8.1.5. Üdülési csekk igénybevétele esetén a munkatárs kedvezményes üdülésben nem részesülhet.
8.2. Kedvezményes üdülés
8.2.1. A munkáltatónak lehetősége van arra, hogy saját tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben 25 százalékos adókulcs mellett ezen a címen juttatásban részesítse a munkavállalóit, illetve a közeli hozzátartozói kör tagjait a minimálbér összegét meg nem haladó mértékig. A juttatás összege a kereskedelmi és a kedvezményes ár közötti különbözet.
8.2.2. A minisztérium esetén saját tulajdonú, vagyonkezelésű üdülőnek minősül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter irányítása alatt álló szerv tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülő is.
8.2.3. A kedvezményes üdültetésnél nem adódik össze a juttatás értéke abban az esetben, ha a magánszemély több juttató által is részesül ezen a jogcímen jövedelemben.
9. Étkezési hozzájárulás
9.1. A munkatárs a cafeteriarendszer keretében kizárólag melegétkezési utalványra jogosult, amennyiben ezt az elemet választja. A juttatást 25%-os mértékű adó terheli.
9.2. Az étkezési hozzájárulás havi összegét a munkatárs határozza meg, minden hónapra egyenlő összegben maximum nettó 18 000 Ft/hó mértékben.
9.3. A melegétkezési utalványt a minisztérium munkatársai az alábbi összegben igényelhetik: 3000 Ft/hó, 6000 Ft/hó, 9000 Ft/hó, 12 000 Ft/hó, 15 000 Ft/hó, valamint 18 000 Ft/hó.
9.4. Az étkezési utalványokat havonta utólag, a bérkifizetési jegyzék kiadásával egyidejűleg kapják meg a munkatársak.
10. Iskolakezdési támogatás
10.1. A minisztérium – e juttatási forma választása esetén – utalvány formájában iskolakezdési támogatást nyújt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben, vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban részt vevő gyermek, tanuló számára a – rá tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult – szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján.
10.2. Az iskolakezdési támogatás mértéke tanévenként és gyermekenként a mindenkori minimálbér 30%-a erejéig terjedhet. A juttatást 25%-os mértékű adó terheli.
10.3. Az iskolakezdési támogatási utalvány kizárólag a tanév első napját megelőző és azt követő hatvan napon belül vehető igénybe.
10.4. Az iskolakezdési támogatási utalvány kizárólag tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására jogosít.
11. Helyi utazásra szolgáló bérlet
11.1. A minisztérium a cafeteriarendszeren belül a munkatársnak – választása esetén – a tárgyévre érvényes helyi utazásra szolgáló bérletet bocsát rendelkezésre.
11.2. A bérlet igényléséről a jogviszonyban lévő munkatársnak a tárgyévet megelőző év december 15-ig nyilatkoznia kell.
11.3. Az év közben jogviszonyt létesítők a munkábalépést követő 10 napon belül nyilatkozhatnak a bérlet igényléséről.
11.4. A juttatást, ha igénybevételére 2010. január 1. után kerül sor, 25%-os mértékű adó terheli.
11.5. A bérletszelvények beszerzését és átadását az erre irányuló nyilatkozatok birtokában – a Humánpolitikai osztály adatszolgáltatása alapján – a PSZO végzi.
12. Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári támogatás
12.1. Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári támogatás
12.1.1. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári támogatás keretében a minisztérium munkáltatói tagdíj-hozzájárulást fizet annak a munkatársnak, aki
a) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja,
b) ezt a juttatási formát választja, valamint
c) leadja a PSZO-n a záradékolt önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári belépési nyilatkozatát.
12.1.2. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás havonta – a pénztár által szabályozott havi minimum összeg köztisztviselői befizetése esetén – 5000 Ft. A juttatást 25%-os mértékű adó terheli.
12.2. Önkéntes kölcsönös egészségpénztári támogatás
12.2.1. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári támogatás keretében a minisztérium munkáltatói tagdíj-hozzájárulást fizet annak a munkatársnak, aki
a) önkéntes kölcsönös egészségpénztár tagja,
b) ezt a juttatási formát választja, valamint
c) leadja a PSZO-n a záradékolt önkéntes kölcsönös egészségpénztári belépési nyilatkozatát.
12.2.2. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás havonta – a pénztár által szabályozott havi minimum összeg köztisztviselői befizetése esetén – 3500 Ft. A juttatást 25%-os mértékű adó terheli.
13. Otthoni internethasználat támogatása
A munkatárs vagy házastársa által megkötött egyedi szolgáltatási szerződés alapján a minisztérium az internethasználat díját értékhatár nélkül megtéríti. A juttatást 0%-os mértékű adó terheli.
14. Lakáscélú vissza nem térítendő támogatás
14.1. A munkatárs részére vissza nem térítendő lakáscélú munkáltatói támogatás – a lakáscélú számla vezetésével megbízott hitelintézet útján – nyújtható a cafeteria-keretösszeg figyelembevételével a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyen jogcímen folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt [SZJA tv. 3. § 72. pont t) alpontja].
14.2. A támogatás éves összege nem haladhatja meg a cafeteria éves keretösszegét.
14.3. Lakáscélú munkáltatói támogatás az alábbi célokra nyújtható:
a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzésére (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is),
b) a belföldön fekvő lakás építésére, építtetésére,
c) a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítést eredményező növelésére,
d) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítésére.
14.4. A lakáscélú munkáltatói támogatást az a munkatárs igényelheti, aki:
a) a lakáscélú támogatás felhasználásával a saját lakáshelyzetét rendezi (a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt lakás legalább 50%-os arányban a tulajdonában áll, illetve kerül)
b) a lakáscélú munkáltatói támogatást tárgyév november 30-ig használja fel,
c) nyilatkozik arról, hogy ilyen jogcímen a korábbiakban más munkáltatótól kapott-e ilyen jellegű támogatást.
14.5. A lakáscélú támogatást vissza kell vonni, ha annak felhasználását a 14.4. pontban megállapított határidőig nem igazolta, valamint ha azt nem a 13.2. pontban meghatározott célra használta fel. Ilyen esetben a munkatársnak újabb cafeterianyilatkozat letételére nincs lehetősége, annak összege elveszik.
14.6. Amennyiben a munkatárs jogviszonya év közben megszűnik, a támogatás időarányos részét vissza kell vonni. Ebben az esetben a munkatársnak a jogviszony megszűnésének napjáig igazolnia kell a támogatás lakáscélú felhasználását. A felhasználás igazolásának elmulasztása esetén a támogatási összeget teljes egészében vissza kell vonni.
14.7. A támogatás folyósítására az alábbi dokumentáció becsatolását követő 30 napon belül került sor:
– 14.3. a) esetében eredeti adásvételi szerződés,
– 14.3. b) pont esetén jogerős építési engedély másolata,
– 14.3. c) és d) pont esetén a felújításra vonatkozó előzetes költségvetési kalkuláció.
14.8. A támogatás igénylésével, kifizetésével és felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a PSZO végzi.
15. Kockázati életbiztosítás, balesetbiztosítás, a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás KvVM által fizetett díja
A minisztérium – e juttatási forma választása esetén – megtéríti a munkatársak kockázati életbiztosításának díját a munkatárs rendelkezésére álló cafeteria-keretösszeg erejéig. A biztosítást a KvVM PSZO köti meg a munkatárs által választott biztosító társasággal, az általa igényelt összegben és módozattal.
16. Művelődési intézményi szolgáltatás
16.1. A minisztérium – e juttatási forma választása esetén – támogatja a munkatárs kulturális rendezvényeken való részvételének költségeit, utalvány formájában.
16.2. A művelődési intézményi szolgáltatás a minimálbér mértékig választható – a más kifizetőtől kapott művelődési intézményi szolgáltatással együtt –, a juttatást 54%-os mértékű adó és az adóval növelt összeg után 27% TB-járulék terheli.
”
1
Az utasítást a 8/2010. (IX. 30.) VM utasítás 3. § (3) bekezdés i) pontja hatályon kívül helyezte 2010. október 11. napjával.
2
Az utasítás kiadmányozásának napja: 2010. február 15.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás