110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet
a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és a vízi közlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről szóló 30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet módosításáról1
2010.04.17.
(E rendelet alkalmazásában:)
„a) érintett nyilvánosság: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
aa) amelyre az e rendelet szerinti eljárásban hozott döntés kihat, vagy kihathat, vagy
ab) amely az e rendelet szerinti eljárásban hozott döntésben egyébként érdekelt, ideértve a Kvt. 98. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi szervezetet is;” „(7) A környezethasználó előzetes vizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a felügyelőséghez, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely megfelel a 3. számú mellékletben szereplő tevékenységnek, azonban az abban meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy az ott szereplő kritériumot nem teljesíti, feltéve, hogy a tevékenység nem tartozik a 2. számú mellékletbe. Ha a felügyelőség az előzetes vizsgálat során az 5. § (2) bekezdés d) pont da) alpontja szerint dönt, akkor a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély szükséges.” „28. § E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és a vízi közlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről szóló 30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.” a) 3. § (1) bekezdésében az „előzetes vizsgálatot köteles kezdeményezni a felügyelőségnél” szövegrész helyébe „előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a felügyelőséghez” szöveg
c) 5. § (5) bekezdésében az „az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) tagállama” szövegrész helyébe az „az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes állam (a továbbiakban: az EGT-megállapodásban részes állam)” szöveg
e) 6. számú melléklet 2. pontjának felvezető szövegében az „A tervezett tevékenység számba vett változata(i)nak részletes leírása” szövegrész helyébe az „A tervezett tevékenység – ideértve a kapcsolódó műveleteket és létesítményeket is – számba vett változatainak részletes leírása” szöveg
lép.
„3. § (1) A Hortobágyi Nemzeti Parknak a Tisza-tóra eső területrészein a vízi közlekedés 4 kW-nál nagyobb teljesítményű belső égésű motorral hajtott kishajóval és csónakkal – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – tilos. (2) Tilos belső égésű motor használata az Óhalászi-holtág, a Porong tava, az Ispán tava, a Hód, a Gaznyilas és a Partos fenék elnevezésű területeken.
b) a tiszavalki kikötőből a IX. öblítő csatornán keresztül a Tisza fő medrébe vezető útvonalra,
c) a Füredi-Holt-Tiszától a X. öblítő csatornán keresztül a Tisza fő medrébe vezető útvonalra,
d) a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság által kijelölt túraútvonalakra.
(4) A (3) bekezdés d) pontjában megjelölt túraútvonalakon belső égésű motorral hajtott kishajó és csónak csak a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság által kiadott ökotúra-vezetői jogosítvány birtokában kaphat – legfeljebb 15 kW teljesítményig – üzemeltetési engedélyt. Az ökotúra-vezetői jogosítvány a hajózási hatóság által kiadott üzemeltetési engedéllyel együtt jogosít a (3) bekezdés d) pontjában megjelölt túraútvonalakon való közlekedésre.” „9. § E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és a vízi közlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről szóló 30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.” 10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
1. melléklet a 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelethez
„88. |
1. |
Országos közúthálózati kategóriába sorolható út (ha nem tartozik az 1. mellékletbe vagy a 87. pontba),
ha |
|
|
|
a) 50 ha-nál nagyobb erdőtömböt szel át, |
|
|
|
b) védett természeti területen halad át, |
|
|
|
c) Natura 2000 területen halad át, vagy |
|
|
|
d) gyógyhelyen a tervezett átlagos napi forgalom 1800 egységjármű vagy annál több |
|
2. |
Kerékpárút védett természeti területen vagy Natura 2000 területen” |
„b) a tervezett tevékenység, továbbá ha vannak más ésszerű telepítési, technológiai vagy egyéb változatai (a továbbiakban együtt: számításba vett változatok), akkor azok alapadatai:
ba) a tevékenység volumene,
bb) a telepítés és a működés vagy használat megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitás- kihasználás tervezett időbeli megoszlása,
bc) a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a település-rendezési eszközökben rögzített módja,
bd) a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények, valamint az azokhoz kapcsolódó létesítmények felsorolása és helye,
be) a tervezett technológia, vagy ahol nem értelmezhető, a tevékenység megvalósításának leírása, ideértve az anyagfelhasználás főbb mutatóinak megadását,
bf) a tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje, szállításigényessége, szolgáltatást nyújtó tevékenységnél a szolgáltatást igénybe vevők által keltett jármű- és személyforgalomé is,
bg) a már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések,
bh) a tevékenység telepítéséhez, megvalósításához és felhagyásához szükséges kapcsolódó műveletek:
1. a telepítés miatt megnyitott bányaüzem, célkitermelőhely vagy lerakóhely létesítése és üzemeltetése, a telepítéshez szükséges tereprendezés vagy mederkotrás,
2. a telepítéshez és a megvalósításhoz szükséges szállítás, raktározás, tárolás, vízrendezés,
3. a megvalósítás során keletkező hulladék- és szennyvízkezelés,
4. az energia- és vízellátás, ha az saját energiaellátó-rendszerrel vagy vízkivétellel történik,
5. egyéb – a bd)–bg) pontokban nem szereplő – kapcsolódó művelet;
bi) Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia,
bj) a ba)–bi) pont szerinti adatok bizonytalansága, rendelkezésre állása, megadva azt, hogy a tervezés mely későbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani,
bk) a telepítési hely lehatárolása térképen, megjelölve a telepítési hely szomszédságában meglévő vagy – a településrendezési tervekben szereplő – tervezett terület-felhasználási módokat,
bl) a tevékenység megvalósítása szükségessé teszi-e területrendezési tervek vagy a településrendezési eszközök módosítását.”
„1. A tevékenység és a kapcsolódó műveletek, létesítmények jellemzői:
a) terület igénybevételének nagysága, ideértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is;
b) más természeti erőforrás igénybevételének vagy használata korlátozásának nagysága;
c) kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagysága;
d) telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyisége, veszélyessége, kezelhetősége;
e) környezetterhelésének nagysága, jelentősége;
f) baleset, üzemzavar kockázatának mértéke, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára;
g) vonzereje más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában;
h) összeadódása más tevékenységekkel, figyelemmel arra, ha a tevékenység a telepítési helyen vagy az azzal szomszédos ingatlanon folytatott vagy tervezett azonos jellegű tevékenységgel együtt eléri vagy meghaladja a tevékenységre az 1. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket.” „3. A várható környezeti hatások jellemzői, figyelembe véve az 1. és 2. pontban lévő szempontokkal való összefüggést:
a) területi kiterjedés és a területen élő, várhatóan érintettek számának nagysága;
b) országhatáron történő átterjedés lehetősége;
c) összetettség (különös tekintettel a több környezeti elemre kiterjedő hatásfolyamatok kiváltásának lehetőségére, valamint a hatások szinergiájára);
d) hozzáadódás lehetősége a térségben másutt folytatott vagy tervezett tevékenység hatásaihoz;
f) bekövetkezés valószínűsége;
g) tartósság, gyakoriság, visszafordíthatóság (figyelembe véve az elkerülésre, csökkentésre tehető intézkedéseket);
h) a végső hatásviselőket (embert, természeti rendszereket) érő káros vagy zavaró hatások mértéke és
i) egyéb, a környezeti hatások szempontjából lényeges jellemzők.”
