113/2010. (IV. 13.) Korm. rendelet
113/2010. (IV. 13.) Korm. rendelet
a közbeszerzési eljárásokban alkalmazható átláthatósági megállapodásról és az átláthatósági biztosok nyilvántartásának vezetéséről1
A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 404. § (1) bekezdés p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az átláthatósági megállapodás
1. § (1) Az átláthatósági megállapodás a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően, a közbeszerzési eljárás előkészítésekor az ajánlatkérő és az átláthatósági biztos között írásban megkötött szerződés.
(2) Az átláthatósági megállapodás az átláthatósági biztos monitoring tevékenységére vonatkozó kötelezettségek rögzítésével a közbeszerzési eljárás jogszerűsége és átláthatósága érdekében biztosítja a gazdasági verseny tisztaságát, valamint elősegíti, hogy az arra kötelezett a közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságra hozatalára és a közérdekű adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó kötelezettségét teljesítse.
(3) A közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevője az eredményhirdetéskor – vagy ha a közbeszerzési eljárásban új átláthatósági megállapodás megkötésére kerül sor, a megállapodás megkötésével – az átláthatósági megállapodásban szerződő féllé válik.
(4) Egy közbeszerzési eljárásban egyidejűleg csak egy átláthatósági megállapodás köthető; átláthatósági megállapodás csak egy átláthatósági biztossal köthető.
2. § (1) Az átláthatósági megállapodás tartalmazza:
a) a szerződő felek azonosítására alkalmas adatokat és az átláthatósági biztos nyilvántartási számát,
b) az ajánlatkérő és az átláthatósági biztos elfogadó nyilatkozatát arra nézve, hogy a nyertes ajánlattevő az eredményhirdetéskor – vagy ha a közbeszerzési eljárásban új átláthatósági megállapodás megkötésére kerül sor – a megállapodás megkötésével szerződő féllé válik,
c) a szerződő felek kötelezettségvállalását annak lehetővé tételére, hogy az átláthatósági biztos a közbeszerzési eljárás, a jogorvoslati eljárás, valamint a közbeszerzési szerződés teljesítése és módosítása során valamennyi iratába betekintsen, valamennyi eljárási cselekménynél jelen legyen,
d) a szerződő felek kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az átláthatósági biztos számára valamennyi olyan információt, tájékoztatást, adatot haladéktalanul megadnak vagy rendelkezésére bocsátanak, amely a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben (a továbbiakban: Kbt.) és az e rendeletben meghatározott feladatának ellátásához szükséges,
e)2 az ajánlatkérő kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy haladéktalanul az átláthatósági biztos tudomására hoz minden olyan kiadást, amelyet a közbeszerzési eljárással vagy az annak alapján megkötött szerződéssel kapcsolatban teljesített, valamint az ajánlatkérő nyilatkozatát annak tudomásul vételéről, hogy az átláthatósági biztos ezen adatokat a Közbeszerzések Tanácsa honlapján és saját honlapján is nyilvánosságra hozza,
f) a szerződő felek nyilatkozatát az átláthatósági megállapodás nyilvánosságának tudomásul vételéről,
g) az átláthatósági biztos tevékenységének meghatározását, tevékenysége dokumentálásának rendjét,
h) az átláthatósági biztos tevékenységéért járó ellenszolgáltatás összegét,
i) az átláthatósági megállapodás megszegésének a szerződő felek által meghatározott jogkövetkezményeit,
j) az átláthatósági biztos nyilatkozatát arról, hogy a szerződés megkötésekor az adott eljárásban nem áll fenn vele szemben összeférhetetlenségi vagy kizárási ok, és kötelezettségvállalását arra, hogy ha később következik be ilyen ok, akkor arról haladéktalanul tájékoztatja a többi szerződő felet,
k) az átláthatósági biztos titoktartási nyilatkozatát, valamint kötelezettségvállalását arra, hogy a tudomására jutott adatokat csak a jogszabályokban és megállapodásban használt célra használja fel,
l) az ajánlatkérő kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az ajánlati felhívásban előírja az ajánlattevők részére, hogy az ajánlatukban tudomásul veszik az átláthatósági biztos c) és d) pontban foglalt jogait,
m) az ajánlatkérő kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az ajánlatokat elektronikus formában az átláthatósági biztos rendelkezésére bocsátja az eredményhirdetéssel egyidejűleg, továbbá
n) utalást arra vonatkozóan, hogy az átláthatósági megállapodásban, a Kbt.-ben és az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadók.
(2)3 Az átláthatósági megállapodást a Közbeszerzések Tanácsa és az átláthatósági biztos honlapján, és – ha azzal rendelkezik – az ajánlatkérő honlapján is közzé kell tenni a megkötését követő három munkanapon belül; a név (cégnév), az elérhetőség és az átláthatósági biztos nyilvántartási száma kivételével nem nyilvánosak a szerződő felek azonosítására alkalmas adatok. Amennyiben az átláthatósági biztos ehhez hozzájárul, az átláthatósági megállapodásban szereplő valamennyi adata közzétehető.
3. § (1) Ha az átláthatósági megállapodás megkötése kötelező, az átláthatósági biztos díját úgy kell meghatározni, hogy az ne haladja meg a munkaóránkénti bruttó 4800 Ft-ot.
(2) Ha az átláthatósági megállapodás megkötése kötelező, az (1) bekezdésben meghatározott díjon felül az átláthatósági biztos részére költségtérítés és egyéb juttatás nem állapítható meg.
4. § (1) Az átláthatósági biztos súlyos szerződésszegő magatartása esetén az átláthatósági megállapodást rendkívüli felmondással meg kell szüntetni. Az átláthatósági megállapodást mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő megszüntetheti. Az átláthatósági megállapodás megszüntetéséről a másik szerződő felet, valamint a Közbeszerzések Tanácsát értesíteni kell.
(2) Az átláthatósági biztos súlyos szerződésszegésének minősül, ha
a) megszegi a titoktartási kötelezettségét,
b) nem teszi meg a tőle elvárható intézkedéseket a jogsértések feltárása és azok megszüntetése érdekében, vagy
c) ha az e rendelet szerinti véleményezési és jelentéstételi kötelezettségének neki felróhatóan nem tesz eleget.
(3) Az átláthatósági megállapodás megszüntetése vagy megszűnése esetén – ha annak megkötése e rendelet szerint kötelező – az ajánlatkérő három munkanapon belül gondoskodik új átláthatósági megállapodás megkötéséről.
5. § Az átláthatósági megállapodás megsértésének ténye és az azt megalapozó adatok nem minősülnek üzleti titoknak.
2. Az átláthatósági megállapodás megkötésének kötelező esetei
6. § (1)4 Az egymilliárd forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű, a Közlekedési Operatív Programból finanszírozott közbeszerzési eljárásokban – ide nem értve a vasúti pályahálózat létesítésére, felújítására és fejlesztésére irányuló beruházásokkal összefüggő eljárásokat – az átláthatósági megállapodás megkötése és alkalmazása kötelező.
(2)5 Az átláthatósági megállapodás megkötése és alkalmazása kötelező a 200 millió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű
a) többségi részben állami költségvetési forrásból, európai uniós vagy más nemzetközi forrásból, vagy
b) többségi részben az a) pont szerinti forrásokból együttesen
megvalósuló közbeszerzési eljárásban.
7. § Ha az átláthatósági megállapodás megkötése és alkalmazása kötelező, hatályos átláthatósági megállapodás nélkül a közbeszerzési eljárást nem lehet megindítani és lefolytatni.
3. Az átláthatósági biztos kötelezettségei
8. § (1) Az átláthatósági biztos az eredményhirdetést követően a Közbeszerzések Tanácsa honlapján és a saját honlapján is öt munkanapon belül közzéteszi az elbírált ajánlatokat, kivéve az ajánlatban elkülönített, üzleti titoknak minősülő, a Kbt. szerint nem nyilvános adatokat.
(2)6 Az átláthatósági biztos a nyilvánosság követelményének érvényesülése érdekében a közbeszerzési eljárás előkészítő szakaszát értékelő, így különösen a verseny tisztaságát és nyilvánosságát, továbbá az ajánlattevők közötti esélyegyenlőséget veszélyeztető körülmények fennállását vizsgáló írásos véleményt készít, amelyet a Közbeszerzések Tanácsa honlapján és saját honlapján is az eredményhirdetésig közzétesz.
(3) Az átláthatósági biztos a nyilvánosság követelményének érvényesülése érdekében a 2. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján jelen van a közbeszerzési szerződés teljesítése során is, ha a szerződő felek a közbeszerzési szerződést módosítani kívánják, vagy ha a nyertes ajánlattevő helyébe projekttársaság lép. Az átláthatósági biztost a szerződésmódosítás előkészítésébe is e rendelet szabályainak megfelelő alkalmazásával be kell vonni.
(4) Ha a Kbt. 11/A. § (4) bekezdése szerinti figyelemfelhívást követően az ajánlatkérő vagy az átláthatósági megállapodásban részt vevő ajánlattevő a jogszabálysértés megszüntetése iránt haladéktalanul nem intézkedik, az átláthatósági biztos a honlapján közzéteszi a közbeszerzési eljárásban tapasztalt jogszabálysértés tényét, valamint a megsértett jogszabályi rendelkezést.
(5) Az átláthatósági biztos az átláthatósági megállapodás teljesítése során megszerzett, a közbeszerzési eljárásra vonatkozó vagy a szerződő felekkel kapcsolatos nem nyilvános adatokat, információkat – az átláthatósági megállapodás megszűnését követően is – harmadik személynek csak jogszabályban meghatározott esetben vagy az érintettek írásbeli hozzájárulásával adhatja át, és azokat nem használhatja fel.
(6) Az átláthatósági biztos az átláthatósági megállapodás hatálya alatt félévenként, valamint a megállapodás megszűnését követő 60 napon belül a közbeszerzési eljárásról nyilvános jelentést készít a Közbeszerzések Tanácsának, amely azt a honlapján közzéteszi.
9. § (1) Az átláthatósági biztos három munkanapon belül bejelenti a Közbeszerzések Tanácsa elnökének, ha átláthatósági megállapodást kötött, és azt is, ha az általa kötött átláthatósági megállapodás megszűnt, azt megszüntették vagy felbontották.
(2) Ha az adott közbeszerzési eljárásban új átláthatósági biztossal kell átláthatósági megállapodást kötni, az addig eljáró átláthatósági biztos köteles haladéktalanul valamennyi olyan adatot, információt az új átláthatósági biztos rendelkezésére bocsátani, amely a feladatának ellátásához szükséges.
4. Az átláthatósági biztosi tevékenység végzésének feltételei
10. § (1) Átláthatósági biztos az a természetes személy lehet, aki rendelkezik
a) jogi, közgazdasági vagy mérnöki szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel,
b) legalább három éves, az a) pontban foglalt szakképzettséggel betölthető munkakörben vagy ilyen szakképzettséggel gyakorolható tevékenységi körben szerzett szakmai gyakorlattal, továbbá
c)7 átláthatósági biztosi vizsgával.
(2) Nem lehet átláthatósági biztos, aki
a) a tevékenység megkezdését megelőző öt évben politikai pártban tisztséget viselt,
b) közbeszerzési biztos,
c) a Közbeszerzések Tanácsának tagja, vagy
d) országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselő vagy polgármester.
(3) Nem járhat el átláthatósági biztosként az a személy,
a) akinek az átláthatósági megállapodás megkötését megelőző egy évben az adott közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjével vagy nyertes ajánlattevőjével átláthatósági megállapodása volt hatályban, továbbá
b) aki az adott közbeszerzési eljárásban hivatalos közbeszerzési tanácsadóként részt vesz.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában foglalt egyéves korlátozás kezdő időpontja a korábbi átláthatósági megállapodás megszűnésének napja.
(5) Átláthatósági megállapodás megkötésében átláthatósági biztosként nem vehet részt az a személy, aki a (2)–(3) bekezdésben foglaltakon túl a Kbt.-ben meghatározott kizáró ok hatálya alatt áll, vagy akivel szemben az adott közbeszerzési eljárásban összeférhetetlenségi ok áll fenn.
11. § (1) Az átláthatósági biztos a végzettségét és a szakmai gyakorlatát okirattal köteles igazolni. Ha az átláthatósági biztos munkaviszony, közszolgálati, közalkalmazotti vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében szerezte a szakmai gyakorlatot, ezt a munkáltatói jogkör gyakorlója által kiállított okirattal is igazolhatja.
(2) A végzettséget és a gyakorlatot igazoló okiratokat egyszerű másolatban is be lehet nyújtani.
(3)8 Az átláthatósági biztosi tevékenység végzése feltételeként meghatározott vizsgakötelezettségnek az érintett személy a tevékenysége megkezdése előtt köteles eleget tenni.
5.9 Az átláthatósági biztosi vizsga
12. § (1) Az átláthatósági biztosi vizsga (a továbbiakban: vizsga) célja annak felmérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az átláthatósági biztosi tevékenységhez szükséges szakismerettel.
(2) A vizsgát a Közbeszerzések Tanácsa (a továbbiakban: vizsgaszervező) szervezi.
(3) A vizsga témaköreit az 1. melléklet határozza meg. A vizsga szabályzatát a 2. melléklet tartalmazza.
13. § (1) A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgarész megelőzi a szóbeli vizsgarészt. Szóbeli vizsgarészt az a vizsgázó tehet, aki az írásbeli vizsgát sikeresen teljesítette.
(2) A vizsgára való jelentkezést a vizsgázó nevére, anyja nevére, születési helyére és idejére, végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adattartalommal rendszeresített és a vizsgaszervező honlapján közzétett formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet benyújtani a vizsgaszervezőhöz.
(3) A vizsgaszervező a jelentkezések számának figyelembevételével vizsganapokat jelöl ki. A vizsgára kijelölt napokról, a vizsga helyéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb információkról a vizsgaszervező legalább 15 nappal az első vizsganapot megelőzően írásban tájékoztatja a vizsgázót, és a vizsga időpontját a honlapján is közzéteszi. Az írásbeli és szóbeli vizsgarész időpontjait három munkanap időköz biztosításával kell meghatározni. Az e bekezdésben meghatározott határidőktől a vizsgázó kérésére el lehet térni.
(4) A vizsgázó a vizsga napjától számított tizedik nap elteltével, de legfeljebb kilencven napon belül a sikertelen vizsgarészt megismételheti. Ha a megismételt vizsgarész is sikertelen, a jelölt további ismételt vizsgára nem bocsátható. Ez a rendelkezés nem akadálya újabb vizsgára való jelentkezésnek.
(5) A vizsgázó az írásbeli vizsga kijelölt napját megelőző harmadik munkanapig kérheti a vizsgaszervezőtől a vizsga elhalasztását. Halasztási kérelem esetén a vizsgaszervező a soron következő vizsgaidőpontot jelöli ki. A vizsga elhalasztását jelentkezésenként egy alkalommal lehet kérni.
14. § (1) A szóbeli vizsgarészt háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni, a bizottság tagjait és elnökét a vizsgaszervező jelöli ki. A vizsgáztatók jegyzékét a vizsgaszervező a honlapján közzéteszi. A vizsgabizottság összetételét a vizsga napját megelőző harmadik munkanap végéig a vizsgaszervező a honlapján közzéteszi.
(2) A vizsgabizottság tagja és elnöke nem lehet
a) a vizsgázó házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, leszármazottja, felmenője vagy testvére,
b) a vizsgázó felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető, vagy
c) akitől a vizsgázó elfogulatlan vizsgáztatása nem várható.
(3) Az összeférhetetlenséget vagy elfogultságot a vizsgabizottság tagja, elnöke és a vizsgázó is bejelentheti, legkésőbb a vizsga napját megelőző második munkanap végéig. Ha a vizsgaszervező az összeférhetetlenséget vagy az elfogultságot megállapítja, a vizsgázó vizsgáztatására másik vizsgabizottságot jelöl ki.
15. § (1) A vizsga eredményes, ha a jelölt az írásbeli és a szóbeli vizsgát is sikeresen teljesítette. A vizsga eredményéről a vizsgabizottság az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes értékelése alapján dönt.
(2)10 Az írásbeli vizsgarész sikertelensége esetén a vizsgázót írásban értesíteni kell. Az írásbeli vizsga eredményét és javítását az írásbeli vizsga időpontját követő második munkanap végéig a vizsgaszervező honlapján közzétett időpontban és helyszínen a vizsgázó megtekintheti.
(3) Az eredményes vizsgát tett vizsgázó tanúsítványt kap, amely tartalmazza
a) a vizsgázó családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja nevét, születési helyét és idejét,
b) a vizsga-típus megjelölését, a vizsgaszervező megnevezését,
c) a vizsga minősítését,
d) annak tényét, hogy a tanúsítvány kiállítása e rendelet alapján történt,
e) a tanúsítvány kiállításnak napját, valamint
f) a vizsgabizottság tagjainak és elnökének nevét és aláírását.
16. § (1) A vizsgaszervező
a) évente legalább hat alkalommal vizsgát szervez,
b) összegyűjti és nyilvántartja a jelentkezési lapokat, a vizsgajelentkezések alapján gondoskodik a jelentkezők vizsgára való beosztásáról, és az ezzel kapcsolatos szervezési feladatok ellátásáról,
c) megállapítja a vizsgakérdéseket,
d) a vizsga napját megelőző harmadik munkanap végéig összeállítja a vizsgabizottságot,
e) vezeti a vizsganyilvántartó-könyvet,
f) a szóbeli vizsga eredményes letételéig őrzi a vizsgadolgozatot és biztosítja a vizsgázó részére az értékelést követő betekintést, továbbá
g) gondoskodik a vizsgajegyzőkönyv vezetéséről, a tanúsítvány kitöltéséről.
(2) A vizsganyilvántartás sorszámot, a vizsgázás napját, a vizsgázó családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, a vizsga eredményeket és a vizsgával kapcsolatos megjegyzést tartalmaz.
(3) A vizsgáról készült jegyzőkönyv tartalmazza
a) a vizsga helyét és időpontját,
b) a vizsgázó nevét, születési családi és utónevét, anyja nevét, születési helyét és idejét,
c) a vizsgázó személyazonossága ellenőrzésének tényét, az azonosításra bemutatott okmány számát, típusát,
d) a vizsga eredményét,
e) szükség szerint a vizsgával kapcsolatos megjegyzéseket, valamint
f) a jegyzőkönyv keltét, a bizottság tagjainak és elnökének aláírását.
6. Az átláthatósági biztosok nyilvántartásának vezetése
17. § (1) Az átláthatósági biztosok nyilvántartásába való felvételre irányuló kérelmet a Közbeszerzések Tanácsánál kell írásban benyújtani.
(2)11 A nyilvántartás tartalmazza az átláthatósági biztosok nyilvántartásába való bejegyzés időpontját. Az átláthatósági biztos kérelmére a nyilvántartásban fel kell tüntetni az átláthatósági biztos felsőfokú végzettségére vonatkozó adatokat és honlapjának elérhetőségét.
18. § (1) Az átláthatósági biztost a Közbeszerzések Tanácsa törli a névjegyzékből, ha
a) a nyilvántartásba vétel feltétele megszűnt vagy felhívásra a feltétel meglétét nem igazolta,
b) a nyilvántartásból való törlését kéri,
c)12 az átláthatósági biztos nem teljesítette a 11. § (3) bekezdésében, valamint neki felróhatóan nem teljesítette a 8. § (2) és (6) bekezdésében vagy a 9. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét,
d) a bíróság jogerős határozatával megállapította, hogy az átláthatósági biztos e jogkörében eljárva szándékosan jogszabályt sértett,
e) az átláthatósági biztos meghalt.
(2) Az átláthatósági biztost kérelmére nem lehet törölni a nyilvántartásból, ha folyamatban levő közbeszerzési eljárásban hatályos átláthatósági megállapodás alapján átláthatósági biztosként vesz részt.
(3) Az átláthatósági biztos a névjegyzékből való törléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul köteles a folyamatban levő átláthatósági biztosi tevékenységét megszüntetni és a felekkel elszámolni.
7. Záró rendelkezések
19. § (1)13 Ez a rendelet a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel 2010. május 15-én lép hatályba.
(2) 2010. július 1-jén lép hatályba a 6. § (1) bekezdése és a 21. § (3) bekezdése.
(3)14 2011. január 1-jén lép hatályba a 6. § (2) bekezdése, az 5. alcím, a 21. § (4) bekezdése, valamint az 1. és 2. melléklet.
(4)15 2011. július 1-jén lép hatályba a 11. § (3) bekezdése, valamint a 18. § (1) bekezdés c) pontjában a „nem teljesítette a 11. § (3) bekezdésében, valamint” szövegrész.
20. § E rendelet rövidítése: Ábr.
21. §16 (1)17 Az átláthatósági biztosok nyilvántartásába 2011. január 1-je előtt bejegyzettek 2011. július 1-jéig, a 22. § (1) bekezdése alapján 2011. január 1-jét követően bejegyzettek 2011. szeptember 30-ig kötelesek vizsgát tenni.
(2) A vizsgaszervező a vizsgát első ízben legkésőbb 2011. január hónapban köteles megtartani.
(3)18 A 6. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettséget a 2010. július 1-jét követően előkészített közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni.
(4)19 A 6. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettséget a 2011. január 1-jét követően előkészített közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni.
22. §20 (1) 2011. július 1-jéig beérkezett kérelem alapján az is felvehető az átláthatósági biztosok névjegyzékébe, aki megfelel a 10. § (1) bekezdés a)–b) pontjában foglaltaknak és
a) közbeszerzési gyakorlatot,
b) érdekvédelmi szervezetben vagy társadalmi szervezetben, az annak nyilvántartásba vett – a közérdekű adatok nyilvánosságának érvényre juttatására irányuló – tevékenységében való legalább kétéves részvételt,
c) a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó, vagy közbeszerzés tárgykörben végzett igazgatási, oktatói, kutatói vagy tudományos tevékenységet, vagy
d) legalább kétéves költségvetési belső ellenőri, számvevői vagy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál folytatott ellenőri tevékenységet
okirattal igazol.
(2) Közbeszerzési gyakorlatnak minősül
a) legalább három éven keresztül legalább tíz közbeszerzési eljárással kapcsolatban kifejtett, a Kbt. hatálya alá tartozó, a közbeszerzési eljárás előkészítésével vagy lefolytatásával kapcsolatos tevékenység,
b) a Közbeszerzések Tanácsával fennálló, összesen legalább három éves tagsági viszony,
c) a Közbeszerzések Tanácsa Titkárságán – közszolgálati jogviszony keretében – a közbeszerzéssel összefüggő szakmai feladatok ellátására irányuló, összesen legalább három évig tartó munkavégzés,
d) közbeszerzési biztosként végzett, összesen legalább három évig tartó tevékenység, vagy
e) legalább három éven keresztül legalább tíz közbeszerzési eljárással kapcsolatban kifejtett, a Közbeszerzési Döntőbizottság által a közbeszerzési ügy érdemében hozott határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló perben bíróként, ügyvédként vagy szakértőként történt részvétel.
23. §21 Ha a kérelmező munkaviszony, közszolgálati, közalkalmazotti vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében fejtette ki a közbeszerzési gyakorlat alapjául szolgáló tevékenységét, a munkáltatói jogkör gyakorlója által kiállított igazolás igazolja a közbeszerzési gyakorlatot.
24. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
25. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet 1. melléklete a következő 35. sorral egészül ki:
|
[Sorszám |
Szabályozott szakma megnevezése |
Hatóság kijelölése, amelyhez a bejelentést meg kell tenni] |
|
„35. |
Átláthatósági biztos |
Közbeszerzések Tanácsa” |
26. § (1) A 6. § (1) bekezdése, a 21. § (3) bekezdése 2011. január 1-jén hatályát veszti.
(2)22 A 21–23. § 2011. október 1-jén hatályát veszti.
1. melléklet a 113/2010. (IV. 13.) Korm. rendelethez23
2. melléklet a 113/2010. (IV. 13.) Korm. rendelethez25
A rendeletet a 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte 2010. július 10. napjával. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 6. §-át.
A 2. § (1) bekezdés e) pontja a 182/2010. (V. 14.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a 182/2010. (V. 14.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a 19. § (2) bekezdése alapján 2010. július 1-jén lép hatályba. [A 6. § (1) bekezdését a 26. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 2011. január 1. napjával.]
A 6. § (2) bekezdése a 19. § (3) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lép hatályba.
A 8. § (2) bekezdése a 182/2010. (V. 14.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdés c) pontja a 19. § (3) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lép hatályba.
A 11. § (3) bekezdése a 19. § (4) bekezdése alapján 2011. július 1-jén lép hatályba.
Az 5. alcím (12–16. §) a 19. § (3) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lép hatályba.
A 15. § (2) bekezdése a 182/2010. (V. 14.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (2) bekezdése a 182/2010. (V. 14.) Korm. rendelet 10. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (1) bekezdés c) pontjában a „nem teljesítette a 11. § (3) bekezdésében, valamint” szövegrész a 19. § (4) bekezdése alapján 2011. július 1-jén lép hatályba.
A 19. § (1) bekezdése a 182/2010. (V. 14.) Korm. rendelet 10. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 19. § (3) bekezdése a 182/2010. (V. 14.) Korm. rendelet 10. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (4) bekezdését a 182/2010. (V. 14.) Korm. rendelet 10. § (8) bekezdése iktatta be.
A 21. §-t a – 182/2010. (V. 14.) Korm. rendelet 10. § (10) bekezdésével megállapított – 26. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezi 2011. október 1. napjával.
A 21. § (1) bekezdése a 182/2010. (V. 14.) Korm. rendelet 10. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (3) bekezdése a 19. § (2) bekezdése alapján 2010. július 1-jén lép hatályba. [A 21. § (3) bekezdését a 26. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezi 2011. január 1. napjával.]
A 21. § (4) bekezdése a 19. § (3) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lép hatályba.
A 22. §-t a – 182/2010. (V. 14.) Korm. rendelet 10. § (10) bekezdésével megállapított – 26. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezi 2011. október 1. napjával.
A 23. §-t a – 182/2010. (V. 14.) Korm. rendelet 10. § (10) bekezdésével megállapított – 26. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezi 2011. október 1. napjával.
A 26. § (2) bekezdése a 182/2010. (V. 14.) Korm. rendelet 10. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet a 19. § (3) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lép hatályba.
Az 1. melléklet 3. pont nyitó szövegrésze és számozása a 182/2010. (V. 14.) Korm. rendelet 10. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. számú melléklet a 19. § (3) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lép hatályba.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás