15/2010. (IV. 9.) EüM rendelet

a szakképzésről szóló törvény alapján alap-, közép-, emeltszintű, valamint felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel, egészségügyi főiskolai végzettséggel vagy felsőoktatási intézményben, orvos- és egészségtudományi képzési terület alapképzési szakán szerzett szakképzettséggel rendelkezők egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzéséről¹

2010.07.09.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés i) pont ia), ib) és if) alpontjában,

a 13. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés f) pontjában,

a 14. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés g) pont gh) alpontjában,

a 15. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés h) pontjában

kapott felhatalmazás alapján,

az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

1. § E rendelet alkalmazásában

a) szakdolgozó: a szakképzésről szóló törvény alapján alap-, közép-, emeltszintű, valamint felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel, egészségügyi főiskolai végzettséggel vagy felsőoktatási intézményben, orvos- és egészségtudományi képzési terület alapképzési szakán szerzett szakképzettséggel rendelkező személy,

b) licenc: a szakdolgozó által, vizsgával (a továbbiakban: vizsga) záruló egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés (a továbbiakban: képzés) keretében megszerezhető bizonyítvány, amely a szakdolgozót a szakképesítésén vagy szakképzettségén alapuló, de szakképesítése vagy szakképzettsége alapján nem végezhető szakmai tevékenység végzésére jogosítja.

2. § Az 1. melléklet határozza meg azon tevékenységek körét, amelyekre licenc szerezhető, valamint a képzésben való részvételhez szükséges képesítési és szakmai feltételeket, a képzés időtartamát, a megszerezhető képesítés birtokában végezhető szakmai tevékenységek körét, továbbá a képzés és a vizsga szakmai tartalmát.

3. § (1) A képzés az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 116/D. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartam alatt teljesítendő, legalább 60, legfeljebb 120 órás, az elméleti és gyakorlati ismereteket egyaránt tartalmazó felkészítést foglalja magában.

(2) A képzéseket csak az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által tájékoztatóban kiadott, a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján közzétett, az 1. mellékletben foglaltak alapján megállapított központi oktatási program alkalmazásával lehet megszervezni.

4. § (1) Képzést és vizsgát bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szervezhet (a továbbiakban együtt: képzést szervező), a (3) bekezdésben – a képzés és a vizsga lebonyolítására – meghatározott intézményekben.

(2) A képzést szervező

a) gondoskodik a képzés és a vizsga (3) bekezdés szerinti helyszínen, az adott kompetenciával képzettsége alapján rendelkező oktató általi lebonyolításáról,

b) ellátja a képzésre és a vizsgára jelentkezéssel kapcsolatos adminisztratív feladatokat,

c) ellátja a vizsgabizottság tagjainak megbízásával kapcsolatos, a 6. § (4)–(5) bekezdése szerinti feladatokat,

d) kiállítja a képzés teljesítéséről a 6. § (3) bekezdése szerinti igazolást,

e) ellátja a vizsgabizonyítványok kiállításával kapcsolatos feladatokat és

f) gondoskodik a vizsgadokumentációnak az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (a továbbiakban: ETI), a vizsga nyilvántartásához szükséges adatoknak a működési nyilvántartást vezető szerv részére történő eljuttatásáról.

(3) A képzés és a vizsga lebonyolítására az adott szakma, szakterület vagy szaktevékenység vonatkozásában működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál, valamint

a) a szakképzésről szóló törvény alapján alap-, közép-, emeltszintű, vagy felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők számára szervezett képzés és vizsga esetén az ETI-nél,

b) egészségügyi főiskolai végzettséggel vagy felsőoktatási intézményben, orvos- és egészségtudományi képzési terület alapképzési szakán szerzett szakképzettséggel rendelkezők számára szervezett képzés és vizsga esetén a felsőoktatási intézmények orvos- és egészségtudományi képzési területen alapképzést folytató karain

kerülhet sor.

(4) A képzésekkel és a vizsgákkal kapcsolatos koordinációs feladatokat országos szinten az ETI látja el.

(5) A képzést szervezők bejelentik az ETI-nek a képzés és a vizsga:

a) időpontját,

b) helyét,

c) díját és

d) jelentkezési határidejét.

(6) Az ETI által vezetett, az (5) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó jegyzék nyilvános, azt az ETI a honlapján, valamint a minisztérium honlapján közzéteszi.

5. §² (1) A képzést és a vizsgát az adott év március 1-jén hatályos szabályok szerint megszerezhető valamennyi licenc vonatkozásában országosan legalább évente egy alkalommal meg kell hirdetni.

(2) Azokat a képzéseket és vizsgákat, amelyeket adott évben egyetlen más képzést szervező sem indít

a) a szakképzésről szóló törvény alapján alap-, közép-, emeltszintű, vagy felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők számára az ETI,

b) az egészségügyi főiskolai végzettséggel vagy felsőoktatási intézményben, orvos- és egészségtudományi képzési terület alapképzési szakán szerzett szakképzettséggel rendelkezők vonatkozásában a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 141. § (1) bekezdésében meghatározott felsőoktatási intézmények

kötelesek meghirdetni és jelentkezés esetén azok lebonyolításáról gondoskodni.

6. § (1) A szakdolgozó a képzésre történő jelentkezését a képzést szervezőnek nyújtja be. A képzésre történő jelentkezéshez csatolni kell az 1. mellékletben meghatározottak alapján az adott licenc megszerzéséhez szükséges képesítési és szakmai feltételek teljesítését igazoló okleveleket, bizonyítványokat, igazolásokat.

(2) A szakdolgozó a képzés teljesítését követően jelentkezhet vizsgára a képzést szervezőnél. Vizsgára csak a működési nyilvántartásban szereplő szakdolgozó jelentkezhet.

(3) A vizsgára történő jelentkezéshez csatolni kell a képzést szervező igazolását a képzés befejezéséről. Az igazolás tartalmazza a vizsgára jelentkező természetes személyazonosító adatait, valamint az elvégzett képzés helyét és idejét.

(4) A vizsga 3 tagú vizsgabizottság előtt zajlik. A vizsgabizottság elnöke az országos szakmai vizsgaelnöki vagy szakértői névjegyzékben szereplő, szakirányú végzettséggel rendelkező személy, két tagja közül egyik az adott szakmához kapcsolódó szakorvos, másik a vizsgát lebonyolító képző hely képviselője. A vizsgabizottság tagjainak képzettségük alapján az adott kompetenciával rendelkezniük kell.

(5) A vizsgabizottság tagjainak és közülük az elnöknek a megbízásáról a képzést szervező gondoskodik. Nem lehet a vizsgabizottság tagja, akitől valamely ok miatt a szakdolgozó teljesítményének tárgyilagos megítélése nem várható el.

7. § (1) A vizsgabizottság a vizsgázó teljesítményét az adott licenc vonatkozásában az 1. mellékletben meghatározott képzés és vizsga szakmai tartalma alapján megfelelt/nem megfelelt minősítéssel értékeli.

(2) A vizsgáról a vizsgabizottság elnökének aláírásával hitelesített jegyzőkönyv készül.

(3) A vizsgázó nevére az eredményes vizsgáról a képzést szervező bizonyítványt állít ki. A bizonyítványnak tartalmaznia kell:

a) a bizonyítvány sorszámát,

b) a vizsgázó természetes személyazonosító adatait,

c) a szakképzésről szóló törvény alapján alap-, közép-, emeltszintű, valamint felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek esetében az alap szakképesítésének OKJ számát, az egészségügyi főiskolai végzettséggel vagy felsőoktatási intézményben, orvos- és egészségtudományi képzési terület alapképzési szakán szerzett szakképzettséggel rendelkező személyek esetében az alap szakképesítésének megnevezését,

d) a vizsgázó szakdolgozó működési nyilvántartási számát,

e) a licenc megnevezését,

f) a képzést szervező nevét, címét,

g) a képzés és – ha eltérő – a vizsga lebonyolításának helyét,

h) a kiállítás dátumát és

i) a licenc alapján végezhető tevékenységre való jogosultság lejártának időpontját.

(4) A képzést szervező a (3) bekezdés a)–b) és d)–g) pontja szerinti adatokat a vizsgát követő 5 munkanapon belül megküldi a működési nyilvántartásban való rögzítés céljából a működési nyilvántartást vezető szerv részére.

(5) A vizsgázó a bizonyítvány kiállítását követően jogosult az adott licenc birtokában végezhető tevékenység folytatására.

(6) A vizsga sikeres letétele elméleti továbbképzésként a szakdolgozó továbbképzési kötelezettségének teljesítésébe beszámít.

8. § A vizsga dokumentációját a képzést szervező intézmény a vizsga lebonyolítását követően haladéktalanul továbbítja az ETI részére. A vizsga dokumentációját az ETI 10 évig őrzi.

9. § (1) A licenc a megszerzésétől, valamint a megújításától számított 5 éves időszak ideje alatt jogosít az adott tevékenység végzésére. A jogosultsági időszak kezdete a 7. § (5) bekezdésében meghatározott időpont. A jogosultsági időszak lejárta esetére a licenc megújítása

a) a licenc megújítására irányuló, a működési nyilvántartást vezető szerv részére benyújtott kérelemmel lehetséges, ha a licenc jogosultja az adott tevékenységet a jogosultsági időszak alatt legalább három évig, legalább havonta, önállóan gyakorolta,

b) az a) pontban foglalt feltételek hiányában ismételt licenc vizsga letételével lehetséges.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a licenc megújítására irányuló kérelemhez csatolni kell a feltételek fennállásáról szóló igazolást, a kérelem pedig tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait és a működési nyilvántartási számát.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételek fennállása esetén a működési nyilvántartást vezető szerv a licencet megújítja. A licenc megújításáról a működési nyilvántartást vezető szerv igazolást ad ki, amely a licenc megújítását hitelesen tanúsítja. Az igazolásnak tartalmaznia kell:

a) a szakdolgozó természetes személyazonosító adatait és működési nyilvántartási számát,

b) a licenc megnevezését,

c) az igazolás kiállításának dátumát és

d) a licenc alapján végezhető tevékenységre való jogosultság lejártának időpontját.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ismételt licenc vizsgára a 6. § (4)–(5) bekezdésében és a 7–8. §-ban foglaltak irányadók.

10. § A miniszter az 1. melléklet szerinti licencként elismert tevékenységek szakmai tartalmát és központi képzési programját legalább öt évenként hivatalból felülvizsgálja.

11. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.

(2) Az 5. § 2011. január 1-jén lép hatályba.

12. §³ (1) Képzési kötelezettség teljesítése nélkül jogosult vizsgát tenni a szakdolgozó, ha

a) igazolja, hogy az adott licenc vonatkozásában az 1. mellékletben szakmai feltételként megjelölt területen a vizsgára történő jelentkezésig legalább 2 éves gyakorlatot szerzett és

b) a vizsgára e rendelet hatálybalépését követő 12 hónapon belül jelentkezik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgára a szakdolgozó bármely, az adott licenc vonatkozásában vizsgát meghirdető képzést szervezőnél jelentkezhet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgára az e rendeletben foglaltak a 6. § (1)–(3) bekezdésében meghatározottak kivételével irányadók.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolást alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott szakdolgozó részére a munkáltató, ennek hiányában

a) az otthonápolási szolgálatvezető,

b) az a) pont szerinti személy kivételével a tevékenység elvégzésére utasítás adási joggal rendelkező személy vagy

c) a működési engedélyt kiállító szerv

állítja ki. Az igazolás tartalmazza a vizsgára jelentkező természetes személyazonosító adatait és működési nyilvántartási számát is.

(5) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak vonatkozásában az e rendelet hatálybalépését megelőzően teljesített gyakorlati időt is be kell számítani.

(6) Az (1) bekezdés szerinti vizsgáról szóló bizonyítványban a képzést szervező nevét és címét, valamint a képzés lebonyolításának helyét nem kell feltüntetni.

13–15. §⁴

16. §⁵ (1) A 13–15. § az e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(2) A 12. § 2011. augusztus 1-jén hatályát veszti.

(3) Ez a § 2011. augusztus 2-án hatályát veszti.

1. melléklet a 15/2010. (IV. 9.) EüM rendelethez

I. INTRAVÉNÁS GYÓGYSZERELÉS ÉS INFÚZIÓS TERÁPIA

1. A képzésben való részvételhez szükséges képesítési és szakmai feltételek

1.1. Igazolás az elvárt 1 éves munkagyakorlatról fekvőbeteg ellátásban

1.2. Szakmai előképzettségi szint:

1.2.1. OKJ Ápoló szakképesítés vagy 5.4 szintű egészségügyi szakmacsoporton belüli szakirányú ismereteket tartalmazó szakképesítés vagy OKJ előtti államilag elismert egészségügyi ápoló szakképesítés (felnőtt, gyermek szakápoló), az 1995. december 7-e előtt szerzett felnőtt szakápoló szakképesítés vagy az 1975. március 1-jét megelőzően hatályos jogszabályok alapján szerzett általános betegápoló szakképesítés

1.2.2. Mentőápoló

1.2.3. Diplomás ápoló, ápoló (BSc)

2. A képzés időtartama: 80 óra

3. Megszerezhető képesítés birtokában végezhető szakmai tevékenységek köre

3.1. Intravénásan gyógyszerel, infúziós terápiát alkalmaz

3.1.1. A perifériás vénás injekció helyét kiválasztja

3.1.2. Megválasztja a megfelelő beadási technikát

3.1.3. Perifériás vénát biztosít

3.1.4. Intravénás injekciót ad

3.1.5. Hatóanyag nélküli vagy hatóanyagot tartalmazó keverék infúziót csatlakoztat

3.1.6. Beadási sebességet megválasztja, túlnyomásos infúziót bead

3.1.7. Infúzort és perfúzort működtet

3.1.8. Centrális vénakanülöket használ

3.1.9. Perifériás vénakanült ideiglenes lezár, eltávolít

3.2. Nem várt eseményeket felismer, elhárít, elhárításukban közreműködik

4. A képzés és a vizsga szakmai tartalma

4.1. Vénabiztosítás anatómiai, élettani vonatkozásai

4.2. Perifériás vénabiztosítás technikái, eszközei, kivitelezése, gondozása

4.3. Centrális vénakanül típusai, használata, gondozása

4.4. Intravénás készítmények, parenterálisan adható oldatok, együttesen alkalmazható hatóanyagok

4.5. Infúzorok/perfúzorok alkalmazása

4.6. Hatóanyagot tartalmazó keverék infúziók alkalmazása

4.7. Dekanülálás

4.8. Nem várt események felismerése, elhárítása

II. PARENTERÁLIS TÁPLÁLÁS

1. A képzésben való részvételhez szükséges képesítési és szakmai feltételek

1.1. Intravénás gyógyszerelés és infúziós terápia licenc vizsga bizonyítvány, vagy az intravénás gyógyszerelés és infúziós terápia tevékenység végzésére feljogosító szakképesítés

1.2. Szakmai előképzettségi szint:

1.2.1. OKJ Ápoló szakképesítés, ápolói alapképesítésre épülő 5.4 szintű egészségügyi szakmacsoporton belüli szakirányú ismereteket tartalmazó szakképesítés vagy OKJ előtti államilag elismert egészségügyi ápoló szakképesítés (felnőtt, gyermek szakápoló)

1.2.2. Diplomás ápoló, ápoló (BSc)

2. A képzés időtartama: 60 óra

3. Megszerezhető képesítés birtokában végezhető szakmai tevékenységek köre

3.1. Parenterális táplálást alkalmaz

3.1.1. Táplálási terv meghatározásában részt vesz

3.1.2. Részleges vagy teljes parenterális táplálást végez

3.1.3. Perifériás és centrális parenterális táplálást végez

3.1.4. Parenterális terápiát végez a beteg otthonában

3.1.5. A táplálás folyamatát és a beteg állapotát folyamatosan monitorizálja

3.1.6. Táplálási periódust lezár, újratervezésében részt vesz

3.1.7. Beteget és hozzátartozót edukál

3.2. Nem várt eseményeket felismer, elhárít, elhárításukban közreműködik

4. A képzés és a vizsga szakmai tartalma

4.1. Az emésztőrendszer élettani, kórélettani vonatkozásai

4.2. Folyadék és elektrolit háztartás, energiaháztartás élettani, kórélettani táplálkozási vonatkozásai

4.3. Parenterális tápszerek és adalékanyagok alkalmazása, kezelése

4.4. Parenterális táplálás technikák

4.5. Nem várt események felismerése, elhárítása

4.6. Edukációs terv, beteg és hozzátartozó edukációja

4.7. Parenterális táplálás különböző ellátási szinteken

III. TRANSZFÚZIÓS TERÁPIA

1. A képzésben való részvételhez szükséges képesítési és szakmai feltételek

1.1. Intravénás gyógyszerelés és infúziós terápia licenc vizsga bizonyítvány vagy az intravénás gyógyszerelés és infúziós terápia tevékenység végzésére feljogosító szakképesítés

1.2. Szakmai előképzettségi szint:

1.2.1. OKJ Ápoló szakképesítés, ápolói alapképesítésre épülő 5.4 szintű egészségügyi szakmacsoporton belüli szakirányú i smereteket tartalmazó szakképesítés vagy OKJ előtti államilag elismert egészségügyi ápoló szakképesítés (felnőtt, gyermek szakápoló)

1.2.2. Diplomás ápoló, ápoló (BSc)

2. A képzés időtartama: 60 óra

3. Megszerezhető képesítés birtokában végezhető szakmai tevékenységek köre

3.1. Transzfúziós terápiát alkalmaz

3.1.1. Vércsoport meghatározásokhoz vérmintát vesz, tárol

3.1.2. Klinikai vércsoport meghatározást végez, mintákat tárol

3.1.3. Vért, vérkészítményt bead

3.1.4. Biológiai próbát végez

3.1.5. Beteget folyamatosan megfigyeli, észleléseit dokumentálja

3.1.6. Beteget és hozzátartozót edukál

3.2. Nem várt eseményeket felismer, elhárít, elhárításukban közreműködik

4. A képzés és a vizsga szakmai tartalma

4.1. Vércsoportok és azok meghatározási lehetőségei

4.2. Vérkészítmények

4.3. Transzfúziós eljárási szabályok és azok alkalmazása

4.4. A transzfúzió különleges formái

4.5. Nem várt események felismerése, elhárítása

4.6. Beteg és hozzátartozó edukációja

IV. TARTÓS FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS

1. A képzésben való részvételhez szükséges képesítési és szakmai feltételek

1.2. Szakmai előképzettségi szint:

1.2.2. Diplomás ápoló, ápoló (BSc)

2. A képzés időtartama: 80 óra

3. Megszerezhető képesítés birtokában végezhető szakmai tevékenységek köre

3.1. Tartós fájdalomcsillapítást alkalmaz

3.1.1. Fájdalmat felmér

3.1.2. Krónikus fájdalmat csillapít orvosi elrendelésnek megfelelően

3.1.3. Különböző személyre szabott fájdalomcsillapítási módokat alkalmaz orvosi elrendelésnek megfelelően

3.1.3.1. gyógyszeres

3.1.3.2. nem gyógyszeres

3.1.3.3. alternatív

3.1.4. Folyamatosan monitorizálja a beteget a fájdalom terápia során

3.1.5. Nem megfelelőség esetén javaslatot tesz a fájdalom terápia módosítására

3.1.6. Beteget és hozzátartozót edukál

3.2. Nem várt eseményeket felismer, elhárít, elhárításukban közreműködik

4. A képzés és a vizsga szakmai tartalma

4.1. A fájdalom transzkulturális megközelítése

4.2. A fájdalom anatómiai, élettani és kórélettani vonatkozásai

4.3. A fájdalom felmérés módszerei és eszközei

4.4. A fájdalomcsillapítás terápiás elvei és módszerei, eszközei

4.5. Nem várt események felismerése, elhárítása

4.6. A beteg és hozzátartozó edukációja

V. ARTÉRIA PUNKCIÓ ÉS ARTÉRIA KANÜLÁLÁS

1. A képzésben való részvételhez szükséges képesítési és szakmai feltételek

1.2. Szakmai előképzettségi szint:

1.2.1. Aneszteziológia, intenzív és sürgősségi ellátás területén szerzett 5.4 szintű egészségügyi szakképesítés (felnőtt, gyermek)

1.2.2. Diplomás ápoló, ápoló (BSc)

2. A képzés időtartama: 60 óra

3. Megszerezhető képesítés birtokában végezhető szakmai tevékenységek köre

3.1. Artériát pungál, artériát kanülál

3.1.1. Artéria punkció helyét kiválasztja orvosi elrendelésnek megfelelően

3.1.2. A klinikai állapottól függően mintavétel céljára orvosi elrendelésnek megfelelően

3.1.2.1. artéria radialist,

3.1.2.2. artéria brachialist vagy

3.1.2.3. artéria femoralist

pungál

3.1.3. Artéria radialist vagy artéria femoralist katéterez invazív monitorozás, illetve mintavétel céljából orvosi elrendelésnek megfelelően

3.1.4. Artériás kanült gondoz

3.1.5. Monitort csatlakoztat artériás kanülhöz

3.1.6. Artériás kanült ideiglenesen lezár

3.1.7. Artériás kanült megszüntet

3.1.8. Artériás szúrt csatornát ellát

3.2. Nem várt eseményeket felismer, elhárít, elhárításukban közreműködik

4. A képzés és a vizsga szakmai tartalma

4.1. Artériák anatómia, élettani vonatkozásai

4.2. Artéria punkció/kanülálás helyei

4.3. Artéria punkció/kanülálás indikációja, kontraindikációja

4.4. Artéria punkció/kanülálás eszközei

4.5. Allen teszt kivitelezése

4.6. Artéria punkció/kanülálás kivitelezése

4.7. Nem várt események felismerése, elhárítása

4.8. Artériás kanül gondozása

4.9. Dekanülálás

4.10. Beteg követés, ellenőrzés

VI. SZABAD LÉGÚT BIZTOSÍTÁS, LÉLEGEZTETÉS SÜRGŐSSÉGI ÁLLAPOTOKBAN

1. A képzésben való részvételhez szükséges képesítési és szakmai feltételek

1.1. Szakmai előképzettségi szint:

1.1.1. OKJ Ápoló szakképesítés, alap ápolói szakképesítésre épülő 5.4 szintű egészségügyi szakmacsoporton belüli szakirányú ismereteket tartalmazó szakképesítés vagy OKJ előtti államilag elismert egészségügyi ápoló szakképesítés (felnőtt, gyermek szakápoló)

1.1.2. Mentőápoló

1.1.3. Diplomás ápoló, ápoló (BSc)

2. A képzés időtartama: 80 óra

3. Megszerezhető képesítés birtokában végezhető szakmai tevékenységek köre

3.1. Sürgősségi esetekben eszközös légútbiztosítást végez

3.1.1. Arcmaszk használata ballonos lélegeztetéssel

3.1.2. Oropharingeális tubust behelyez

3.1.3. Laringeális maszkot alkalmaz

3.1.4. Nasopharingeális tubust bevezet

3.1.5. Laryngo-tracheális tubust alkalmaz

3.1.6. Oxigén terápiát alkalmaz

3.1.7. Ballonos lélegeztetést végez

3.2. Nem várt eseményeket felismer, elhárít, elhárításukban közreműködik

4. A képzés és a vizsga szakmai tartalma

4.1. Felsőlégutak anatómiája, élettana

4.2. A légzés élettana és kórélettana

4.3. Légút biztosítás indikációi

4.4. Légút biztosítás eszközzel

4.5. Oxigén terápia alkalmazása

4.6. Lélegeztetés

4.7. Nem várt események felismerése, elhárítása

VII. INKONTINENCIA, SZTÓMA ELLÁTÁSA

1. A képzésben való részvételhez szükséges képesítési és szakmai feltételek

1.1. Igazolás az elvárt 1 éves munkagyakorlatról fekvőbeteg ellátásban

1.2. Szakmai előképzettségi szint:

1.2.1. OKJ Ápoló szakképesítés, ápolói alap szakképesítésre épülő 5.4 szintű egészségügyi szakmacsoporton belüli szakirányú ismereteket tartalmazó szakképesítés vagy OKJ előtti államilag elismert egészségügyi ápoló szakképesítés (felnőtt, gyermek szakápoló)

1.2.2. Diplomás ápoló, ápoló (BSc)

2. A képzés időtartama: 120 óra

3. Megszerezhető képesítés birtokában végezhető szakmai tevékenységek köre

3.1. Vizelet inkontinenciát ellát

3.1.1. Hólyag teltség állapot vizsgálatot végez

3.1.2. Hólyagtréninget, kondicionálást végez

3.1.3. Férfi beteget katéterez

3.1.4. Állandó katéterezést végez

3.1.5. Intermittáló katéterezést végez

3.1.6. Beteget és hozzátartozót edukál

3.1.7. Suprapubikus katéterrel ellátott beteget gondoz

3.1.8. A vizelet jellemzőinek eszközös és eszköznélküli vizsgálatát végzi

3.2. Széklet inkontinenciát ellát

3.2.1. Sztóma ellátást végez

3.2.1.1. ileosztómát ellát

3.2.1.2. colosztómát ellát

3.2.1.3. urosztómát ellát

3.2.2. Sztómán át történő táplálást végez

3.2.3. Koch-rezervoir kezelést végez

3.2.4. Irrigálást végez

3.2.5. Beöntést ad sztómán keresztül

3.2.6. Beteget és hozzátartozót edukál

3.3. Nem várt eseményeket felismer, elhárít, elhárításukban közreműködik

4. A képzés és a vizsga szakmai tartalma

4.1. Vizelet elvezető rendszer anatómiai vonatkozásai

4.2. Székletürítés anatómiai vonatkozásai

4.3. A kontinencia élettana, kórélettana (hólyag és bél)

4.4. Inkontinenciához vezető állapotok

4.5. Inkontinencia

4.5.1. fajtái

4.5.2. kezelési módjai

4.5.3. ellátás gyógyászati segédeszközei

4.5.4. táplálkozási vonatkozásai

4.5.5. speciális bőrápolási vonatkozásai

4.5.6. szövődményei (sipoly, fisztula ellátás)

4.6. Nem várt események felismerése, elhárítása

4.7. A beteg és hozzátartozó edukációja

VIII. SEBKEZELÉS

1. A képzésben való részvételhez szükséges képesítési és szakmai feltételek

1.1. Igazolás az elvárt 1 éves munkagyakorlatról fekvőbeteg ellátásban

1.2. Szakmai előképzettségi szint:

1.2.1. OKJ Ápoló szakképesítés vagy ápolói alap szakképesítésre épülő 5.4 szintű egészségügyi szakmacsoporton belüli szakirányú ismereteket tartalmazó szakképesítés

1.2.2. OKJ előtti államilag elismert egészségügyi szakképesítés, általános ápoló és általános asszisztens szakképesítésre épülő szakirányú végzettségek

1.2.3. Diplomás ápoló, ápoló (BSc)

2. A képzés időtartama: 80 óra

3. Megszerezhető képesítés birtokában végezhető szakmai tevékenységek köre

3.1. Sebfelmérést végez

3.2. Sebellátási tervet készít

3.3. Orvosi elrendelésre:

3.3.1. Krónikus sebek kezelését végzi

3.3.2. Fertőzött sebek kezelését végzi

3.3.3. Drenált sebek ellátását, gondozását végzi

3.3.4. Nekrotikus sebek kezelését végzi, kivéve sebészi debridement

3.3.5. Speciális kötszereket alkalmaz

3.3.6. Enzimatikus debridement-et alkalmaz

3.3.7. Varratot szed reakciómentes seb esetén

3.4. Váladék- és fájdalomkontrollt végez

3.5. Elhúzódó sebgyógyulás tüneteit észleli és értelmezi

3.6. Sebdokumentációt vezet

3.7. Rizikószűrést végez krónikus sebek kialakulásának megelőzése céljából

3.8. Életviteli tanácsadást végez krónikus sebbel rendelkező betegek számára

3.9. Beteget és hozzátartozót oktat

4. A képzés és a vizsga szakmai tartalma

4.1. Anatómia-élettan (sejtek működése és szabályzó rendszerei, folyadéktranszport, szövetek kialakulása és működése, vér és alkotóelemei, a szervezet védekező rendszerei, nedvkeringés és zavarai, értani ismeretek, a bőr)

4.2. Seb fogalma, fajtái

4.3. Sebgyógyulás folyamata

4.4. Sebgyógyulást befolyásoló állapotok, tényezők

4.5. Sebgyógyulás zavarai

4.6. Sebészeti fertőzések

4.7. Krónikus sebek kialakulásához vezető kórképek, vizsgáló módszerek, terápiás lehetőségek, szövődmények, megelőzési lehetőségek

4.8. Leggyakoribb krónikus sebek és kezelésük:

4.8.1. Decubitus/nyomási fekély

4.8.2. Lábszárfekély

4.9. Sebkezelés

4.10. Szövetegyesítő eljárások

4.11. Kötözéstan, kötszerismeret

4.12. Gyógyászati segédeszközök rendelésével kapcsolatos ismeretek

4.13. Rehabilitációs ismeretek

A rendeletet a 17/2010. (XII. 20.) NEFMI rendelet 8. §-a hatályon kívül helyezte 2010. december 25. napjával.

Az 5. § a 11. § (2) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lép hatályba.

Az 12. § a 16. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette 2011. augusztus 1. napjával.

⁴

A 13–15. §-t a 16. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵

Az 16. § a (3) bekezdés alapján hatályát vesztette 2011. augusztus 2. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek

15/2010. (IV. 9.) EüM rendelet

15/2010. (IV. 9.) EüM rendelet

Megnyitottak