16/2010. (V. 27.) FVM utasítás

a Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról¹

2010.05.27.

1. A Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal szervezetének, működésének és ügyrendjének szabályozása érdekében a Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát ezen utasítás mellékleteként kiadom.

2. Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal 2006. augusztus 28-án kelt Szervezeti és Működési Szabályzata.

Budapest, 2010. május 10.

Gráf József s. k.,
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 16/2010. (V. 27.) FVM utasításhoz

A Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

Hajdú-Bihar megye területén az ingatlanügyi hatósági tevékenység körébe tartozó, hatósági és egyéb állami feladatokat a Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal (továbbiakban: Hivatal), illetve a Hajdú-Bihar megye területén működő Körzeti Földhivatalok (továbbiakban: Körzeti Hivatalok) látják el.

A Hivatal jogszabályokban meghatározott feladatainak és hatásköreinek gyakorlásához igazodó szervezetet, illetve a hatékony működéshez szükséges szabályokat kell kialakítani, illetve megállapítani – nagyrészt a Körzeti Hivatalokra is kötelező érvénnyel – az alábbiak szerint:

A Hivatal és a Körzeti Hivatalok jogállása, szervezete, létszáma

1. A Hivatal jogállása:

a) A Hivatal az 1967. évi 8. törvényerejű rendelettel és a 68/1990. (IV.4.)MT rendelettel létrehozott, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (továbbiakban: Miniszter) által 2009. június 25-én kiadott, 31.500/2009. számú alapító okirattal rendelkező, egységes költségvetés alapján gazdálkodó, közhatalmi feladatokat ellátó szervezet.

b) A Hivatal központi hivatal, önálló jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó közhatalmi költségvetési szerv, aki a Körzeti Hivatalok meghatározott gazdasági és pénzügyi feladatait is ellátja. Tevékenységét – azon belül gazdálkodását – a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (továbbiakban: FVM) irányítja.

c) A Hivatal jelen szabályzatát (továbbiakban: SZMSZ), valamint éves költségvetését a Miniszter adja ki, illetve hagyja jóvá.

d) A Hivatal felett

– az általános felügyeletet a Miniszter,

– a törvényességi és szakmai felügyeletet az FVM Földügyi és Térinformatikai Főosztálya (továbbiakban: Főosztály),

– a pénzügyi felügyeletet az FVM Költségvetési és Gazdálkodási Főosztálya gyakorolja.

Az FVM székhelye: 1055 Budapest, Kossuth tér 11.

e) A Hivatal adatai:

Megnevezése: Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal

Székhelye: Debrecen

Postacíme: 4024 Debrecen, Kossuth L. u. 12–14.

Számlavezető pénzintézet: magyar államkincstár

Előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10034002-01409402

Törzskönyvi azonosító száma: 324920

Államháztartási azonosító szám: 037217

KSH statisztikai főtevékenysége: 8413

Statisztikai számjele: 15324920 8413 312 09

Adószáma: 15324920-2-09

f) A Hivatal tevékenységi körei:

Szakágazati besorolása

– 841311 Mezőgazdaság, erdészet, halászat, vadászat igazgatása

Alaptevékenysége

– 841323 Földügy területi igazgatása és szabályozása

Alaptevékenységként figyelembe vett tevékenysége

– 6820 Saját tulajdonú ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

– 5590 Egyéb szálláshely szolgáltatás

Kisegítő, vagy vállalkozási tevékenysége

– 7112 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás

– 8219 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás

– 6311 Adatfeldolgozás

– 6201 Számítógépes programozás (adatbázis szolgáltatás)

– 6209 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás

g) A Hivatal – a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. melléklet 9. pontjában meghatározott illetékességi területén – ellátja az ingatlanügyi hatósági tevékenység körébe tartozó, külön jogszabályokban meghatározott, leginkább II. fokú hatósági és egyéb állami feladatokat. Ehhez a körhöz tartozik a földtulajdon, a földhasználat, a földvédelem, az ingatlan-nyilvántartás, a földértékelés és földminősítés, a földmérés és térképészet hatósági feladatainak végrehajtása, a kezelt adatok hatósági szolgáltatása, az ingatlanügyi hatósági feladatok megyei szinten történő összefogása és irányítása.

Ezeken túl a Hivatal – építésügyi hatóságként, jogszabályban meghatározott körben – II. fokon eljár a telekalakítási ügyekben, illetve jogszabályban meghatározott ügyekben más hatóság eljárásában szakhatóságként működik közre.

A Hivatal a rendelkezésre álló adat- és eszközállomány igénybevételével, alaptevékenységén kívül, megrendelők részére – jogszabályban, valamint 31.500/2009. számon kiadott alapító okiratában meghatározott körben – szabad kapacitásának kihasználását célzó, kisegítő, illetve vállalkozási tevékenységet (mérnöki tevékenységet, műszaki tanácsadást, fénymásolást és egyéb irodai szolgáltatást, adatfeldolgozást, számítógépes programozást, egyéb információ-technológiai szolgáltatást) is végezhet.

Vállalkozási tevékenység esetén a Hivatal köteles a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) szerinti külön nyilvántartásokat vezetni.

A Hivatal alapítói, illetve tulajdonosi (tagsági, részvényesi szavazatelsőbbségi) jogokat gazdálkodó szervezetek felett nem gyakorol.

h) A Hivatal alaptevékenységét – közfeladatát – az alábbi, meghatározó jogszabályok alapján végzi:

– 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről,

– 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól,

– 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról,

– 1996. évi LXXXV. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdoni lap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról,

– 1994. évi LV. törvény a termőföldről,

– 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről,

– 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről,

– 1993. évi II. törvény a földrendező és a földkiadó bizottságokról,

– 1996. évi LXXVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről,

– 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól,

– 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet a termőföldre vonatkozó elővásárlási és

előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól,

– 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól,

– 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól,

– 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól,

– 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről,

– 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról,

– 176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól,

– 105/1999. (XII. 22.) FVM rendelet a földminősítés részletes szabályairól,

– 155/2009. (XI. 16.) FVM rendelet a földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékéről és a díjfizetés részletes szabályairól,

– 177/2009. (XII. 28.) FVM rendelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról,

– 166/2009. (XII. 9.) FVM rendelet a telekalakítási engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról,

– 16/1997. (III. 5.) FM rendelet a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény végrehajtásáról,

– 21/1997. (III. 12.) FM–HM együttes rendelet a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról,

– 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelet a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról,

– 46/2010. (IV.27.) FVM rendelet az állami alapadatok felhasználásával végzett sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységről,

– 47/2010. (IV.27.) FVM rendelet a globális műholdas helymeghatározó rendszerek alkalmazásával végzett pontmeghatározások végrehajtásáról, dokumentálásáról, ellenőrzéséről, vizsgálatáról és átvételéről.

i) A Hivatal bélyegzőinek leírása:

A körbélyegző: középen a Magyar Köztársaság címere, körben a „Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal Debrecen” felirat oly módon, hogy a Debrecen helymegjelölés a címer talapzata alá kerüljön. A körbélyegzőket 1-től folyamatosan arab számos sorszámmal kell ellátni, lenyomatáról, használójáról külön nyilvántartást kell vezetni.

A fejbélyegző: a Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal megnevezés alatt a 4024. postai irányítószámot, a címet (4024. Debrecen, Kossuth L. u. 12–14.) a postafiók számát (Pf. 52.) a telefon és telefax számot tartalmazza.

j) Valamennyi hatósági döntés, illetve az azokhoz kapcsolódó köztes intézkedés kiadmányán körbélyegzőt kell használni. Cégszerű aláírásnál is körbélyegzőt kell használni, mely bélyegzővel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma minden esetben érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent.

2. A Hivatal szervezeti felépítése:

a) A Hivatal élén a hivatalvezető (továbbiakban: hivatalvezető) áll.

b) A hivatalvezető törzskari – legfőképp jogi-képviseleti, humánpolitikai, szakigazgatási koordinátori, iratkezelési, általános igazgatási, belső ellenőrzési, munka- és tűzvédelmi – feladatainak ellátásában a közvetlen irányítása alatt álló köztisztviselők közreműködnek.

c) A hivatalvezető közvetlen alárendeltségében végzi tevékenységét az informatikai biztonsági felelős is, aki feladatait – figyelemmel a vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokra – osztott munkakörben is elláthatja.

d) A Hivatal szervezeti keretein belül, a szakmailag összefüggő feladatokat azonos jogállású szervezeti egységek (továbbiakban: osztályok) látják el, melyek az alábbiak:

– Földügyi Osztály

– Ingatlan-nyilvántartási Osztály

– Földmérési Osztály

– Gazdasági Osztály

– Informatikai Osztály

A megyei földmérési szakfelügyelő feladatait a Földmérési Osztály keretein belül látja el.

e) A hivatalvezető a belső ellenőrzési, munkavédelmi és tűzvédelmi feladatait – melyeket a Hivatal más szabályzataiban meghatározott körben és mértékben a Körzeti Hivatalok vonatkozásában is ellát – a Hivatali szervezet keretein kívül álló szakemberek bevonásával, megbízásával is végrehajthatja.

f) A Hivatal szervezeti felépítését bemutató ábra:

3. A Körzeti Hivatalok jogállása:

a) A Körzeti Hivatalok a Hivatal jogi személyiségű szervezeti egységei.

b) A Körzeti Hivatalok illetékességi területükön – melyet a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 9/1–9/5. pontjai határoznak meg – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában ellátják az I. fokú ingatlanügyi hatósági, illetve – a meghatározott telekalakítási eljárásokban – építésügyi hatósági ügyeket. Egyebekben tevékenységi körükre, az alaptevékenységüket meghatározó jogszabályokra a I/1/f)–h) pontokban foglaltak értelemszerűen vonatkoznak.

c) A Körzeti Hivatalok szervezeti és működési szabályzatát – melyeket a jelen SZMSZ rendelkezéseinek figyelembe vételével a Körzeti Hivatalok vezetői (továbbiakban: körzeti hivatalvezetők) készítenek el – a hivatalvezető hagyja jóvá.

d) A Körzeti Hivatalok megnevezése és székhelye:

– Berettyóújfalui Körzeti Földhivatal

4100 Berettyóújfalu, Kossuth u. 31. sz.

– Debreceni Körzeti Földhivatal

4024 Debrecen, Kossuth L. u. 12–14. sz.

– Hajdúböszörményi Körzeti Földhivatal

4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 2. sz.

– Hajdúszoboszlói Körzeti Földhivatal

4200 Hajdúszoboszló, Kossuth u. 3. sz.

– Püspökladányi Körzeti Földhivatal

4150 Püspökladány, Bocskai u. 11. sz.

e) A körzeti hivatalvezető munkáltatói jogkörében, személyi juttatás terhére kötelezettséget – az évenként meghatározott létszám és bérkeret, illetve az alkalmanként biztosított jutalomkeret mértékéig – vállalhat. A Körzeti Hivatal a részére kiadott állandó készpénz ellátmány terhére kifizetéseket teljesíthet, melynek jogcímét, mértékét, elszámolását a Hivatal Pénzkezelési Szabályzata részletesen szabályozza.

f) A Körzeti Hivatalok bélyegzőinek leírása:

A körbélyegző: középen a Magyar Köztársaság címere, felül félkörben a Körzeti Földhivatal felirat, a címer talapzata alatt pedig a székhely szerinti település megnevezése. A körbélyegzőket 1-től folyamatosan arab számos sorszámmal kell ellátni, lenyomatáról, használójáról külön nyilvántartást kell vezetni.

A fejbélyegző: a Körzeti Földhivatal megnevezés alatt a postai irányítószámot, a címet, a postafiók számát a telefon és telefax számot tartalmazza.

4. A Körzeti Hivatalok szervezeti felépítése:

a) A Körzeti Hivatal élén a körzeti hivatalvezető áll. A Körzeti Hivatal földvédelmi, földhasznosítási, földminősítési és földhasználati, valamint humánpolitikai, pénzkezelési, iratkezelési és általános igazgatási feladatainak ellátásában a körzeti hivatalvezető közvetlen irányítása alatt álló köztisztviselők vesznek részt.

b) A Körzeti Hivatal keretein belül, a szakmailag összefüggő feladatokat azonos jogállású osztályok látják el, melyek az alábbiak:

– Ingatlan-nyilvántartási Osztály,

– Földmérési Osztály.

c) A Debreceni Körzeti Hivatalban Földügyi Osztály is működik, mely ellátja a földvédelmi, földhasznosítási, földminősítési és földhasználati feladatokat.

d) A Körzeti Hivatalok szervezeti felépítését bemutató ábra:

5. A Hivatal és a Körzeti Hivatalok létszáma:

A Hivatal és a Körzeti Hivatalok együttes létszámát a Kormány határozza meg. A Hivatal és az egyes Körzeti Hivatalok létszámát a hivatalvezető vezetői intézkedésben állapítja meg.

II.

A Hivatal és a Körzeti Hivatalok főbb feladatai és hatáskörei

1. A Hivatal és a Körzeti Hivatalok feladataikat a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek, valamint az ágazati utasításoknak megfelelően, az azokban rögzített eljárásrend szerint látják el, alapvetően az ingatlanügyi hatósági jogalkalmazás területén.

2. Feladataik ellátása során kötelesek elősegíteni:

– a törvényesség betartását,

– irányító, felügyeleti szerveik döntéseinek végrehajtását,

– az állampolgári jogok érvényesülését.

3. A jogalkalmazói tevékenységük – a hatósági ügyintézés – során törekedniük kell:

– az anyagi és eljárási jogszabályok maradéktalan érvényre juttatására,

– a hatékony, humánus és gyors ügyintézésre, az ügyintézési határidő betartására,

– az ügyintézés színvonalának emelésére, az ügyintézés jogszabályi kereteken belül történő egyszerűsítésére,

– az ügyfelek – szóbeli és írásbeli – kultúrált felvilágosítására,

– a gyakrabban előforduló hatósági ügyekben az ügyfelek ügyintézési felkészültségét, tájékoztatását elősegítő információs anyagok, tájékoztatók, szórólapok, irat- és nyomtatványminták biztosítására.

4. A Hivatal az ingatlanügyi hatósági tevékenység körébe tartozó, jogszabályokban meghatározott hatósági, valamint egyéb állami – közfeladata ellátását segítő, alátámasztó funkcionális – feladatokat lát el, ezen belül különösen:

a) Földvédelem, földminősítés és földhasználat területén, a Földügyi Osztály vezetőjének szakmai irányításával, koordinációjával:

– Segíti, irányítja és ellenőrzi a Körzeti Hivatalok szakmai munkáját, egységes jogalkalmazói gyakorlatot alakít ki.

– A Körzeti Hivataloktól felterjesztett, jogerős engedély nélküli más célú hasznosításának folytatásához hozzájáruló illetve az eredeti állapot helyreállítását elrendelő határozatokat továbbítja az FVM felé, a be nem fizetett földvédelmi járulék és bírság behajtására intézkedést kezdeményez.

– Regionális és települési területfejlesztési, szabályozási és rendezési terv-tervezeteket véleményez, szakhatósági állásfoglalásokat készít a termőföldvédelem fokozott érvényesítésével.

– Több Körzeti Hivatal illetékességi területét érintő más célú hasznosítás esetén határozatot hoz I. fokon.

– Megszűnt járási mintatereket pótol talajszelvény feltárásával a vonatkozó jogszabály szerint.

– Megyei szinten koordinálja, segíti a parlagfű elleni közérdekű védekezéssel kapcsolatos Körzeti Hivatali feladatok végrehajtását. A Körzeti Hivatalok költségelszámolásait ellenőrzi, összesíti és továbbítja a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal felé.

– Földvédelmi, földminősítési, földhasználati tárgyú fellebbezéseket bírál el, panaszokat vizsgál ki.

b) Ingatlan-nyilvántartás területén, az Ingatlan-nyilvántartási Osztály vezetőjének szakmai irányításával, koordinációjával:

– Az ingatlan-nyilvántartás szakterületét irányítja és ellenőrzi, az egységes jogalkalmazási gyakorlatot biztosítja.

– Az ingatlan adataiban, az ingatlanokhoz fűződő jogokban és tényekben történt változások ingatlan-nyilvántartási érvényesítését szervezi.

– Ingatlan-nyilvántartási ügyekben hozott elsőfokú határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket elbírálja.

– A rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos eljárás lefolytatását engedélyezi.

– Az ingatlan-nyilvántartás tartalma és a tényleges állapot összhangja érdekében végzendő feladatokat szervezi, ellenőrzi és irányítja.

– A hatáskörébe tartozó nyilvántartásokat folyamatosan vezeti (települések igazgatási területe, összterületek nyilvántartása, változások vezetése).

– Részt vesz újfelmérésben, térképfelújításban, ingatlan-nyilvántartás átalakításában, földrendezés ingatlan-nyilvántartási előkészítésében.

– Javaslatot alakít ki a külföldön kiállított okiratok hitelesítésére, felülhitelesítésére, a hatáskörbe tartozó iratok külföldre történő kézbesítése iránt intézkedik.

– Ingatlan-nyilvántartási statisztikai adatokat állít össze és terjeszt fel.

– A biztonsági papír, átpántoló címke és biztonsági pecsétcímke kezeléséről szóló, 2002. január 21-én hatályba lépett főosztályi Szabályzat előírásainak megfelelően biztosítja a Körzeti Hivatalok irányítását, ellenőrzését és műszaki támogatását a biztonsági elemek kezelésével és felhasználásával kapcsolatban. Kiemelt felelőssége van a biztonsági elemek felhasználását illetően a Körzeti Hivatalok és a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) információcseréjének, illetve a rendelések koordinálásában, valamint a megyei tartalékkészlet kezelésében és tárolásában.

– Megyei szinten koordinálja az ingatlan-nyilvántartási szolgáltatási díjak beszedését.

– A Körzeti Hivatalokkal együtt ellenőrzi a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vevők adatlekérdezéseinek jogszerűségét és a biztonsági előírások betartását.

c) Földmérés és térképészet területén, a Földmérési Osztály vezetőjének szakmai irányításával, koordinációjával:

– Irányítja, ellenőrzi, felügyeli és elemzi a Körzeti Hivatalok földmérési tevékenységét.

– A megye területén biztosítja a geodéziai koordináció érvényesülését, ellátja a földmérési szakfelügyeletet, valamint folyamatosan végzi a bejelentésre kötelezett geodéziai munkák minősítését, és minőségbiztosítását.

– A Körzeti Hivatalok bevonásával elvégzi a vízszintes és magassági alapponthálózattal kapcsolatos helyszínelési, karbantartási és helyreállítási feladatokat, vezeti az alappontok nyilvántartásával kapcsolatos munkarészeket, a munkarészekből adatot szolgáltat, elkészíti a FÖMI számára a jogszabályokban előírt jelentéseket.

– Az engedély nélkül elmozdított, vagy elpusztult geodéziai alappontok esetében intézkedik a kártérítési igény érvényesítéséről.

– A vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint ellátja az I. fokú hatósági feladatokat a vízszintes és magassági alapponthálózatokkal kapcsolatosan; a pontpusztulást, valamint az áthelyezési igényeket a jogszabálynak megfelelő módon jelenti a FÖMI részére.

– A földmérés területén II. fokú hatósági feladatokat lát el.

– A terepi és térképi állapot összhangjának biztosítása érdekében felügyeleti munkája során helyszínelési munkát végez, az észlelt eltérések rendezése céljából az illetékes Körzeti Hivatalnál eljárást kezdeményez.

– Elvégzi a Nemzeti Kataszteri Program keretében végzett újfelmérések (DAT) állami átvételét, működési területén feltárja a térségben jelentkező újfelmérésre vonatkozó igényeket.

– Kiépíti és működteti a digitális térképi adatok megyei szintű számítógépes elérhetőségének rendszerét.

– Elősegíti a földmérési műszaki fejlesztést, részt vesz új technológiák, és eljárások átvételében, azok hatékony alkalmazásában.

– Szabad kapacitása terhére, díjfizetés ellenében kisegítő, vagy vállalkozási tevékenységként ellát mérnöki szolgáltatást és műszaki tanácsadást.

A megyei földmérési szakfelügyelő útján

– Ellenőrzi a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges jogosultságot,

– Ellenőrzi a bejelentésre kötelezett sajátos célú geodéziai munkák bejelentésének teljesítését, valamint nyilvántartja azokat,

– Ellenőrzi a jogszabályok, szabványok, szakmai szabályzatok és a minőségi követelmények biztosításának betartását,

– Ellenőrzi a földmérési és térképészeti adatok jogszerű felhasználását,

– Az ingatlanrendező földmérői minősítéssel és a mérnökkamarai minősítéssel kapcsolatos eljárás során, igény esetén szakmai véleményezést készít, ellenőrzi azok jogszabályban előírt alkalmazását, illetve indokolt esetben kezdeményezi a minősítések felülvizsgálatát és visszavonását.

d) Gazdálkodás területén, a Gazdasági Osztály vezetőjének szakmai irányításával, koordinációjával:

– Összeállítja a költségvetési javaslatot, elkészíti a részletes intézményi költségvetést, gondoskodik annak végrehajtásáról, elkészíti a költségvetési évhez kapcsolódó beszámolókat.

– A Hivatal működéséhez szükséges pénzügyi feltételeket biztosítja, a banki és házipénztári forgalmat lebonyolítja.

– Szervezi, irányítja és ellenőrzi a Körzeti Hivatalok pénzügyi tevékenységét.

– Kialakítja a számviteli politikát, és a gazdálkodás részletes szabályait.

– Ellátja a központosított illetmény-számfejtéshez kapcsolódó feladatokat.

– Vagyongazdálkodási szabályainak megfelelően a vagyonkezelésében lévő kincstári vagyont kezeli, megóvására vagyongazdálkodási programot, szabályzatban meghatározott rendben és időben vagyonleltárt készít.

– Ellátja a könyvvezetéssel és adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat.

e) Informatika területén, az Informatikai Osztály vezetőjének szakmai irányításával, koordinációjával:

– Az Informatikai Osztály munkavállalóin keresztül ellátja a Körzeti Hivatalokban a rendszergazdai tevékenységet, így irányítva és ellenőrizve az informatikai rendszerek működését, ellátva a folyamatos üzemeltetéshez szükséges teendőket.

– Ellátja az adatvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos felügyeleti és megszervezi az adatvédelmi másolatok tárolását, a Hivatal Informatikai Biztonsági Szabályzatában foglaltak szerint.

– Éves üzemeltetési költségvetési javaslatot készít a rendszerek folyamatos működtetésének biztosítására, szervezi és felügyeli a számítógépek és perifériák szerviz és kellékanyag ellátását.

– Szervezi, irányítja és biztosítja a Körzeti Hivatalok és a Hivatal, valamint a központi szervek és a Hivatal közötti digitális adatáramlást.

– Kialakítja új rendszerek fogadó térségét, szervezi a köztisztviselők és ügykezelők oktatását és az oktatásban való közreműködését, valamint a hatékony munkavégzéshez szükséges szoftver-ismeretek szinten tartását.

f) A törzskari feladatok körébe tartozóan, a hivatalvezető közvetlen irányítása alatt álló köztisztviselők részvételével, koordinációjával, illetve külső szakértő bevonásával:

– Figyelemmel kíséri a hivatali tevékenységhez kapcsolódó jogszabály-változásokat, közreműködik azok egységes értelmezésének kialakításában.

– Ellátja a Hivatal és a Körzeti Hivatalok jogi képviseletét, elkészíti a büntető, szabálysértési, polgári, vagy közigazgatási peres és nem peres eljárásokkal kapcsolatos beadványokat.

– Ellátja az iratkezelés, ügyviteli munka szakmai felügyeletét, a Hivatal ügyiratainak nyilvántartásával, kezelésével, őrzésével és selejtezésével kapcsolatos feladatokat.

– A humánpolitika területén a Hivatal köztisztviselőinek és ügykezelőinek, illetve a Körzeti Hivatal vezetőinek kinevezésével, pályáztatásával, a közszolgálati jogviszony megszüntetésével kapcsolatos – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. (továbbiakban: Ktv.) előírásainak megfelelő – okmányokat elkészíti.

– Gondoskodik a törvényi előírásoknak megfelelő közszolgálati alapnyilvántartás felfektetéséről, folyamatos vezetéséről, a törvényben meghatározott adatszolgáltatások teljesítéséről, az iratok, adatok – a Hivatal Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzatában meghatározott – kezeléséről.

– A hivatalvezető munkáltatói jogkörébe tartozó döntéseket előkészíti.

– Segíti a körzeti hivatalvezetők személyzeti munkáját.

– Az oktatással, továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat koordinálja, előkészíti a szakmai továbbképzéseket.

– Megszervezi az osztályvezetők bevonásával a Körzeti Hivatalok szakmai átfogó és célellenőrzéseit.

– Meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés, tárgyi és szervezeti feltételeit, a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelményeket, biztosítja a munkavállalók életének, egészségének és testi épségének védelmét.

– Gondoskodik a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körével kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről.

– Gondoskodik a Hivatal belső ellenőrzésének megszervezéséről, rendszerének kialakításáról.

g) Valamennyi szakterületet érintően, valamennyi osztály részvételével:

Megyei szinten koordinálja, segíti, felügyeli és ellenőrzi

– a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésével,

– a telekalakítási eljárásokkal, illetve

– a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. működésével kapcsolatos Körzeti Hivatali feladatok jogszerű végrehajtását.

5. A Körzeti Hivatal illetékességi területén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – dönt, leginkább ingatlanügyi hatósági tevékenység körébe tartozó I. fokú hatósági ügyekben, valamint ellát egyéb állami – közfeladata ellátását segítő, alátámasztó funkcionális – feladatokat is, ezen belül különösen:

a) Földvédelem, földminősítés és földhasználat területén a Földügyi Osztály vezetőjének szakmai irányításával, illetve értelemszerűen a körzeti hivatalvezető közvetlen irányításával:

– Gyakorolja a termőföld időleges és végleges más célú hasznosításával kapcsolatos hatósági hatásköröket, a jogerős engedélyező határozatokat a Hivatalnak továbbítja, engedély nélküli más célú hasznosítás esetén eljár, a kirótt földvédelmi járulékokat és bírságokat behajtja.

– Folyamatosan – különösen határszemlék alkalmával – ellenőrzi a hasznosítási kötelezettség teljesítését, mulasztás esetén eljár.

– Elvégzi a földminősítési feladatokat, a művelési ág változásokkal kapcsolatos osztályba sorolásokat.

– Vezeti a községi mintatér jegyzékeket, szükség szerint új mintatereket tűz ki, járási mintatér pusztulása esetén értesíti a Hivatalt.

– Vezeti a földhasználati nyilvántartást, abból meghatározott körben és célra adatot szolgáltat.

– Szakhatósági állásfoglalásokat készít a termőföldvédelem fokozott érvényesítésével.

– Végrehajtja a parlagfű elleni közérdekű védekezéssel és a részarány-földkiadási munkákkal kapcsolatos Körzeti Hivatali feladatokat.

– A fellebbezések alapján eljár saját hatáskörben vagy azokat elbírálás céljából a Hivatalhoz felterjeszti.

– A kért és előírt jelentéseket, összesítéseket, tájékoztatókat szakszerűen összeállítja és határidőben a Hivatalhoz felterjeszti.

b) Ingatlan-nyilvántartás területén, az Ingatlan-nyilvántartási Osztály vezetőjének szakmai irányításával:

– Kezeli az ingatlan-nyilvántartást, az adatokban, jogokban és tényekben bekövetkezett változásokat folyamatosan érvényesíti, illetve döntést hoz azokról.

– A hatályos jogszabályokban meghatározott módon másolatokat ad ki az ingatlan-nyilvántartás részeiről.

– Ellátja az adatlekérdezéssel, adatszolgáltatással, az adatbázishoz csatlakozással kapcsolatos Körzeti Hivatali feladatokat.

– Lefolytatja a rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos I. fokú eljárást.

– Lefolytatja a tulajdoni lap pótlásával kapcsolatos eljárást.

– A megszűnt telekkönyvi, földnyilvántartási és ingatlan-nyilvántartási munkarészeket tárolja, azokról másolatokat ad ki.

– Az ingatlan-nyilvántartási ügyekben benyújtott jogorvoslati kérelmek alapján eljár saját hatáskörben vagy azokat elbírálásra előkészíti és felterjeszti a Hivatalhoz.

– Ellátja az ingatlan-nyilvántartás átalakításával, valamint új munkarészek közszemlére tételével kapcsolatos feladatokat.

– Átvezeti a települések közigazgatási, belterületi határában bekövetkezett változásokat és azokat jelenti a Hivatal felé.

– Ellátja az újfelméréssel, térképfelújítással, földrendezéssel kapcsolatos előkészítési, adatszolgáltatási, állami átvételi és nyilvántartási feladatokat.

– Ingatlan-nyilvántartási statisztikai adatokat állít össze.

– A biztonsági papír, átpántoló címke és biztonsági pecsétcímke kezeléséről szóló, 2002. január 21-én hatályba lépett főosztályi Szabályzat előírásai szerint felelős a biztonsági elemek szabályszerű, biztonságos kezeléséért, felhasználásáért, tárolásáért, valamint a zökkenőmentes, tulajdoni lap másolat szolgáltatás biztosításáért.

– Gondoskodik az ingatlan-nyilvántartási szolgáltatási díjak beszedéséről, szükség esetén intézkedik behajtásuk iránt.

– A Hivatallal közösen ellenőrzi a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vevők adatlekérdezéseinek jogszerűségét és a biztonsági előírások betartását.

c) Földmérés és térképészet területén, a Földmérési Osztály vezetőjének szakmai irányításával:

– Folyamatosan vezeti az ingatlan-nyilvántartási alaptérképek tartalmában bekövetkezett változásokat, az ezen változásokhoz kapcsolódó alapdokumentumokat minősíti, eredeti állapotukban tárolja, kezeli, azokból a jogosultak részére adatot szolgáltat.

– Az ingatlan-nyilvántartási térképről aktuális és hiteles másolatot szolgáltat.

– A grafikus és numerikus ingatlan-nyilvántartási térképek esetében ellátja az adat és térképtári feladatokat.

– Illetékességi területén közreműködik az újfelmérésben, részt vesz az előkészítő, és végrehajtó munkában, állást foglal a terepi és térképi eltérések ingatlan-nyilvántartási ábrázolásával kapcsolatosan, a Hivatal irányítása mellett részt vesz az új térképek állami átvételi eljárásának folyamatában.

– Ellátja az újfelmérés, térképfelújítás, a Nemzeti Kataszteri Program keretében elkészített új térképművek közszemlére tételével kapcsolatos hatósági feladatokat.

– I. fokon eljár a földmérési tárgyú beadványokkal kapcsolatosan.

– Vezeti a település fekvés- és határbázis numerikus állományában bekövetkezett időközi változásokat, valamint ellátja a települések igazgatási határváltozásával összefüggő földmérési hatósági feladatokat.

– A terepi és térképi állapot összhangjának biztosítása érdekében időszakonként helyszínelést végez, az észlelt eltérések rendezése céljából hatósági eljárást kezdeményez.

– Szabad kapacitása terhére díjfizetés ellenében kisegítő vagy vállalkozási tevékenységként ellát mérnöki szolgáltatást és műszaki tanácsadást.

d) Gazdálkodás területén, a körzeti hivatalvezető közvetlen irányításával:

– Ellátja a Hivatal vagyonkezelésében lévő épületek, tárgyi eszközök védelmét, állagmegóvását, felújításukra, karbantartási munkáikra javaslatot készít.

– A Körzeti Hivatal rendelkezésére bocsátott ellátmány keretei között gazdálkodik, gondoskodik a bevételek számlázásáról, a pénzkezelési szabályok betartásáról.

– Figyelemmel kíséri az évenként meghatározott létszám és bérkeret alakulását, javaslatot tesz a megtakarítások felhasználására.

– A bérszámfejtés alapbizonylatait (átsorolások, jelenléti ívek stb.) határidőben továbbítja a Hivatal felé.

e) Általános igazgatás, iratkezelés, humánpolitika területén, a körzeti hivatalvezető közvetlen irányításával:

– Ellátja az általános igazgatási tevékenységet, a beérkező iratok iktatását, kezelését, őrzését, selejtezését.

– Külön szabályzatok alapján ellátja a munkavédelem és a tűzvédelem feladatait.

– A humánpolitikai tevékenységgel kapcsolatosan munkáltatói iratelőkészítési, nyilvántartási, adatkezelési, adatszolgáltatási feladatokat lát el.

f) Valamennyi szakterületet érintően, a körzeti hivatalvezető közvetlen irányításával:

Végrehajtja

– a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésével,

– a telekalakítási eljárásokkal kapcsolatos, illetve

– a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. működésével kapcsolatos Körzeti Hivatali feladatokat.

III.

A Hivatal és Körzeti Hivatalok vezetőinek, az osztályok vezetőinek, valamint munkavállalóinak jogállása, kiemelt feladatai, felelősségi körük
A Hivatal és a Körzeti Hivatalok közötti irányítási és felelősségi viszonyok

1. A Hivatal és a Körzeti Hivatal – főosztályvezetői besorolású – hivatalvezető irányítása alatt működik. A kinevezési, felmentési és az egyéb munkáltatói jogkört a

– a hivatalvezető felett a Miniszter,

– a körzeti hivatalvezető és a Hivatal munkavállalói felett – a gazdasági vezető kivételével – a hivatalvezető,

– a Körzeti Hivatal munkavállalói felett pedig a körzeti hivatalvezető gyakorolja.

A Hivatalnál a gazdasági vezető – aki egyben a Gazdasági Osztály vezetője –megbízása a Miniszter hatáskörébe tartozik, de felette az egyéb munkáltatói jogköröket a hivatalvezető gyakorolja. A gazdasági vezető főosztályvezető-helyettesi besorolású, a gazdálkodási feladatok tekintetében a hivatalvezető helyettese.

2. A hivatalvezető:

a) aa) A hivatalvezető jogszabályokban, a Hivatal alapító okiratában, valamint a munkaköri leírásában rögzítettek szerint, saját jogkörében irányítja a Hivatalt.

ab) A gazdasági vezető javaslatainak figyelembe-vételével meghatározza a Hivatal gazdálkodási feladatait az egyes gazdasági jellegű döntések előkészítésében és végrehajtásában.

ac) Szükség szerint előterjesztést, javaslatot nyújt be az FVM felé a Hivatal belső szervezeti tagolódásának és gazdálkodási rendjének meghatározására.

ad) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja.

ae) A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

af) Gyakorolja a munkáltatói és egyéb munkáltatói jogköröket.

ag) Rendszeres munkamegbeszéléseket, munkaértekezleteket tart, rendszeresen beszámoltatja az osztályok vezetőit, a körzeti hivatalvezetőket az elvégzett feladatokról, értékeli teljesítményüket, felügyeli és ellenőrzi a Hivatal egész tevékenységét.

ah) Felelős a gazdálkodás rendjéért, szabályszerűségéért, a költségvetés végrehajtásáért.

ai) Kialakítja, irányítja és ellenőrzi a belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés tevékenységét.

b) A hivatalvezető a Hivatal tevékenységét közvetlenül, a Körzeti Hivatalokét pedig közvetetten – a körzeti hivatalvezetőkön keresztül, a jogszabályokban meghatározott körben – irányítja, felügyeli, illetve ellenőrzi.

Ezen jogköreit – értelemszerűen – szabályzatok és vezetői intézkedések kiadása útján, illetve egyedi, írásbeli, vagy szóbeli utasításokon keresztül gyakorolja.

c) A Hivatal szabályzatai, a hivatalvezető intézkedései, illetve az azokban foglalt rendelkezések – a hivatali szervezeti felépítés, valamint az egyes funkcionális feladat- és jogkörök (vagyonkezelés, gazdálkodás, informatika) sajátosságai miatt – többségében a Körzeti Hivatalokra, az ott alkalmazott munkavállalókra vonatkozóan is határoznak meg jogokat, illetve kötelezettségeket.

d) A hivatalvezető által kiadott szabályzatokat és vezetői intézkedéseket, azok tartalmát az érintett vezetőknek és beosztott munkavállalóknak meg kell ismerniük, és annak tudomásulvételét aláírásukkal dokumentálni kell.

3. A körzeti hivatalvezető:

a) A körzeti hivatalvezető összefogja és irányítja a Körzeti Hivatal munkáját, felel a számára meghatározott feladatok eredményes végrehajtásáért, felelős azhatósági tevékenység koordinálásáért, a munka elvégzéséért, valamint egyes vagyonvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi teendőkért. Ezen belül különösen:

aa) Vezeti és a hivatalvezető által előírt módon képviseli a Körzeti Hivatalt: felelős hivatala egészének munkájáért, az ügyek kulturált intézéséért.

ab) Gondoskodik az osztályok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

ac) Meghatározza a jogszabályok és a hivatalvezető döntései végrehajtásának tennivalóit, a célok eléréséhez szükséges konkrét feladatokat az egyes osztályok, illetőleg a közvetlen irányítása alá tartozó köztisztviselők részére; irányítja, szervezi és koordinálja, valamint ellenőrzi a feladatok végrehajtását, folyamatosan megteszi az ehhez szükséges intézkedéseket.

ad) Dönt a hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekben, dönt hatáskörei gyakorlásának átruházásáról; meghatározza a kiadmányozás rendjét.

ae) A Hivatal által biztosított források keretein belül megteremti a munkavégzés személyi, dologi és technikai feltételeit, a belső információ-ellátást és áramlást.

af) Gondoskodik a munkavállalók rendszeres képzéséről, továbbképzéséről, szervezi az igazgatási munka korszerűsítését.

ag) Felelős a működési feltételek biztosításáért, a költségvetési keretek célszerű, takarékos felhasználásáért.

ah) Irányítja, szervezi és összehangolja az ügyfelekkel történő kapcsolattartást, illetve a külső szervekkel történő együttműködést.

ai) Biztosítja a közigazgatási, hatósági ügyek jogszerű, kulturált intézését.

aj) Gyakorolja a munkáltatói és egyéb munkáltatói jogköröket a Körzeti Hivatal munkavállalói felett. Feladata ellátása érdekében az osztályok vezetőivel rendszeresen munkamegbeszélést tart.

ak) Feladatai ellátásáról, illetve a Körzeti Hivatal munkájáról beszámol a hivatalvezetőnek.

al) Gondoskodik az aktuális feladatrendszer és az egyes munkaköri leírások tartalmi összhangjának biztosításáról, a Hivatal, illetve a Körzeti Hivatal szabályzataiban foglaltak betartásáról, betartatásáról.

b) A körzeti hivatalvezető által kiadott szabályzatokra, vezetői intézkedésekre és utasításokra az III/2/b) és a d) pontokban foglaltak értelemszerűen vonatkoznak.

4. A Hivatal osztályait főosztályvezető-helyettesi, vagy osztályvezetői besorolású, a Körzeti Hivatalok osztályait pedig osztályvezető besorolású, határozatlan időre megbízott osztályvezetők irányítják. Azonos szervezetben az egyes osztályvezetők egymással mellérendeltségi viszonyban állnak.

5. Az osztályvezetők az osztályon munkavállalók szakmai munkáját irányítják, és összefogják, így segítve elő a hivatalvezető döntéseinek szakszerű és hatékony előkészítését, illetve a Hivatal Kiadmányozási Szabályzatában rögzítettek szerint – mind a hatósági jogalkalmazói tevékenység, mind az egyéb munkáltatói jogkörök gyakorlása terén – konkrét átruházott hatásköröket is gyakorolnak.

6. A Hivatal keretében működő Informatikai Osztály szervezeti felépítését és feladatainak ellátását tekintve sajátos jogállású szervezeti egység. Az Informatikai Osztályon dolgozó köztisztviselők felett a munkáltatói jogköröket a hivatalvezető – a Hivatal Kiadmányozási Szabályzatában foglaltak szerint megosztva azokat az osztály vezetőjével – gyakorolja.

Az Informatikai Osztály vezetője egyben a megyei rendszergazda. Az osztály egyes munkavállalói részére munkavégzés helyeként Körzeti Hivatal is megjelölhető, ahol ellátják a körzeti rendszergazdai teendőket. Ez esetben munkájuk szakmai irányításáért az osztály vezetője úgy felelős, hogy ezt a feladatkörét a Körzeti Földhivatali adatbázisokkal kapcsolatos tevékenységek során csak a körzeti hivatalvezető egyetértésével gyakorolhatja. Ezen munkavállalók esetében az előírt munkarend betartását a körzeti hivatalvezető igazolja.

7. A hivatalvezetőt távolléte, illetve akadályoztatása esetén a Hivatal külön szabályzatában kijelölt osztályvezető, vagy a hivatalvezető által esetileg, írásban megbízott másik osztályvezető helyettesíti.

8. A Hivatal osztályvezetőinek helyettesítését az általuk ezzel megbízott munkavállalók látják el. A megbízást a megbízott munkaköri leírásában is rögzíteni kell. A körzeti hivatalvezetők és osztályvezetők helyettesítési rendjére a 7. és a jelen pontban foglaltak értelemszerűen kell alkalmazni.

9. A hivatalok vezetői és beosztott munkavállalói köztisztviselők és ügykezelők (az előzőekben és a továbbiakban: köztisztviselők), illetve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) szerint foglalkoztatott munkavállalók (az előzőekben és a továbbiakban együtt: munkavállalók).

10. A köztisztviselők a Hivatallal és a Körzeti Hivatalokkal, mint közigazgatási szervvel közszolgálati jogviszonyban állnak.

E jogviszonyból következően mindkét felet sajátos jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik, amelyeket a Ktv., a végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletek, illetve a Hivatal Közszolgálati Szabályzata határoznak meg.

11. A Közszolgálati Szabályzatban – többek között – részletesen rögzíteni kell a képesítésre, továbbképzésre, a köztisztviselők alap- és szakvizsga kötelezettségére vonatkozó előírásokat, a címadományozással összefüggő kérdéseket, továbbá a köztisztviselők, a nyugállományú köztisztviselők részére adható szociális és egyéb juttatások körét és mértékét.

12. A 2007. évi CLII. törvény rendelkezéseit figyelembe véve, a hivatalvezető munkáltatói jogkörébe tartozó köztisztviselők közül vagyonnyilatkozatot kell tennie

a) A körzeti hivatalvezetőknek, valamint a Hivatal osztályvezetőinek;

b) A Hivatal azon köztisztviselőinek, akik közigazgatósági hatósági ügyben javaslattételi, döntési vagy ellenőrzési jogosultsággal rendelkeznek, a Hivatal jogi képviselőjének, illetve a Hivatal belső ellenőrének, amennyiben a Hivatal köztisztviselője;

c) A Gazdasági Osztály valamennyi köztisztviselőjének;

d) A Hivatal Közbeszerzési Szabályzatában foglalt rendelkezések figyelembe vételével, azon köztisztviselőknek, akik közbeszerzési eljárás során javaslattételre, döntésre, vagy ellenőrzésre jogosultak.

A vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatos további rendelkezéseket a Hivatal Vagyonnyilatkozat-tételi Szabályzata tartalmazza.

13. Szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói cím a Ktv. előírásai szerint adományozható. Az adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg a közigazgatási szerv felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának 20%-át.

A cím adományozásával kapcsolatos részletes szabályokat a Hivatal Közszolgálati Szabályzata tartalmazza.

14. A képzettségi pótlék megállapításának eljárásrendjét a szabályzat 3. számú függeléke tartalmazza.

15. A Hivatalnál és a Körzeti Hivataloknál fizikai munkakör ellátására az Mt. szabályai szerint, munkaszerződést kell kötni.

16. A Hivatal valamennyi munkavállalója köteles:

a) ügyfélfogadási időben az ügyfeleket fogadni, tájékoztatni, segíteni,

b) ügyintézése során az ügyfelekkel kulturáltan, humánusan viselkedni,

c) az ügyeket, ügyiratokat a jogszabályokban, belső szabályzatokban és vezetői intézkedésekben foglaltak szerint intézni, kezelni,

d) feladat ellátása során más belső szervezeti egységgel, külső szervvel, társszervvel, másik ügyintézővel és az ügyféllel együttműködni és egyeztetni, illetve az egyeztetés tényét szükség szerint dokumentálni,

e) a munkaköri leírásában megjelölt feladatkört legjobb tudása szerint ellátni.

17. A hivatalvezető és a körzeti hivatalvezetők, illetve a Hivatal osztályvezetői és beosztott munkavállalói munkavégzésük során a jogszabályi rendelkezésekben, hivatali szabályzatokban, illetve vezetői intézkedésekben, utasításokban foglaltak betartásáért, valamint a munkaköri leírásukban és egyéni teljesítmény követelményükben meghatározott feladatok szakszerű és határidőben történő ellátásáért munkajogi, fegyelmi, kártérítési, illetve büntetőjogi felelősséggel tartoznak.

18. A hivatalvezetőt a hatósági ügyintézés törvényileg szabályozott rendjében felügyeleti, ellenőrzési jogosultságok illetik meg. Ennek körében a hivatalvezető – a Főosztály által meghatározott éves feladattervre figyelemmel – legalább ötévenként minden Körzeti Hivatalnál átfogó ellenőrzést és ehhez kapcsolódóan utóvizsgálatot, illetve szükség szerint célvizsgálatot rendel el.

A Hivatal osztályain keresztül szakmai segítséget, illetve jogi útmutatást nyújt a Körzeti Hivatalok jogalkalmazói tevékenységéhez, de I. fokú hatósági ügyekben a döntéshozót nem utasíthatja.

19. A törvényekben, illetve más jogszabályokban meghatározott hatósági feladat- és hatáskörök gyakorlása során a döntési jogkör és a kiadmányozás joga – minden esetben – a hivatalvezetőt, illetve a körzeti hivatalvezetőket illeti meg. A hatékony munkamegosztás és operativitás érdekében a hivatalvezető, illetve a körzeti hivatalvezető egyes hatásköreinek gyakorlását, a kiadmányozás jogát osztályvezetőre, illetve közvetlenül az ügyet intéző köztisztviselőre ruházhatja át. Ennek körét és módját részletesen a Hivatal, illetve a Körzeti Hivatal Kiadmányozási Szabályzata rögzíti.

A hatáskörök gyakorlásának és kiadmányozási jogok átruházása során minden esetben érvényesíteni kell az utólagos beszámolási kötelezettséget.

20. A Körzeti Hivatalok és a Hivatal közötti, illetve a Hivatal és az FVM közötti információáramlás – úgy, mint kérelmek, panaszok, jelentések, javaslatok és tájékoztatások – vonatkozásában a szolgálati út betartása kötelező. Ennek formáit, illetve módjainak szabályozását a Hivatal Közszolgálati Szabályzata tartalmazza.

21. A Hivatal osztályai, a Hivatal és a Körzeti Hivatalok, a Hivatal és az FVM, vagy más szerv közötti, valamint az egyes ügyfelekkel való kapcsolattartás során – a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vétele mellett – törekedni kell az információáramoltatás és kommunikáció formáinak hatékony és költségkímélő kialakítására, használatára, előtérbe helyezve az elektronikus adattovábbítás és tájékoztatás lehetőségeit.

IV.

Az üzemszerű, hatékony és biztonságos működés feltételrendszerét biztosító egyes funkcionális tevékenységek

1. Iratkezelés:

a) A Hivatalban az iratkezelési feladatokat az 1995. évi LXVI. törvény, a 335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet, illetve a Miniszter 13/2008. (FVÉ 17.) FVM utasításának előírásainak megfelelően – figyelembe véve a 2009. évi CLV. törvény minősített adatok kezelésére, védelmére, nyilvántartására és továbbítására vonatkozó speciális szabályait is – kell ellátni.

b) Az iratkezelés felügyelete és ellenőrzése a hivatalvezető felelőségi körébe tartozik.

c) A Hivatalban a központi rendszerben történő iratkezelési feladatokat, azok valamennyi operatív munkamozzanatát a hivatalvezető közvetlen irányítása alatt álló köztisztviselők hajtják végre.

d) A Hivatalban elektronikus iktatási rendszer működik.

2. Informatikai feladatok ellátása, az informatikai rendszer működtetése:

a) Az informatikai rendszer folyamatos, szakszerű, biztonsági követelményeknek megfelelő működtetése kiemelt fontosságú feladat, elengedhetetlen feltétele az ingatlanügyi hatósági jogalkalmazó tevékenység magas színvonalú ellátásnak, de a tervezési, gazdálkodási, pénzügyi, számviteli munkamenetek zökkenőmentes lebonyolításának is.

b) A Hivatal, mint közfeladatot ellátó szerv, tevékenységi körében – a rendelkezésére álló technikai lehetőségek és pénzügyi források függvényében:

– A 2005. évi XC. törvényben, a 305/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben és a 18/2005. (XII. 27.) IHM rendeletben előírtak alapján eleget tesz a közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos kötelezettségének; a közzétételi egységekre vonatkozó leíró adatainak a földhivatali portálon (www.hajdu.foldhivatal.hu) és az egységes közadatkereső rendszeren való feltüntetésével.

A közzétételi kötelezettség teljesítésének részletes szabályait a Hivatal Közzétételi Szabályzata határozza meg.

– A 2004. évi CXL. törvényben foglalt elektronikus tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz, a meghatározott információkat és adatokat – hivatalonkénti bontásban – földhivatali portálon közzéteszi.

– A 2009. évi LX. törvény, illetve a 193/2005. (IX.22.) Korm. rendelet előírásai alapján megteremti az elektronikus közszolgáltatások igénybevételéhez, valamint az elektronikus ügyintézés lehetőségének biztosításához szükséges feltételeket, a szükséges informatikai környezetet; a Hivatal és a Körzeti Hivatalok részére hivatali kaput nyit, illetve intézkedik a szükséges munkavállalói ügyfélkapuk létesítéséről is.

c) Ügyfélkaput kötelesek létesíteni

A Hivatalban: az osztályok vezetői, a Gazdasági Osztály bérszámfejtéssel kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalója, az Informatikai Osztály vezetője és valamennyi munkavállalója;

A Körzeti Hivatalokban: a körzeti hivatalvezetők és az osztályok vezetői.

d) Az informatikai rendszer működtetésének, fejlesztésének stratégiai, alap-, illetve operatív feladatait az Informatikai Osztály látja el. Az Informatikai Osztály vezetője, illetve beosztott munkavállalói – mind a Hivatalra, mind a Körzeti Hivatalokra kiterjedően, a jogszabályi előírásokban, a Hivatal Informatikai Biztonsági Szabályzatában, valamint munkaköri leírásaikban foglalt elkülönülő kötelezettségeik szerint megosztva – gondoskodnak az elektronikus közszolgáltatás biztonságának megvalósításáról, a közszolgáltatás működtetése személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról, az elektronikus ügyintézés és elektronikus tájékoztatás jogszabályi kritériumainak megteremtéséről, az alaptevékenység ellátásához, a napi munkamenet biztosításához szükséges hardverek, szoftverek, hálózatok és adatbázisok folyamatos, zökkenőmentes és a biztonsági kritériumoknak megfelelő üzemeltetéséről, az ezekhez szükséges ráfordítások tervezéséről, ütemezéséről.

3. Belső kontrolltevékenység:

a) aa) A hivatalvezető köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a szervezet belső kontrollrendszerét, ezen belül folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzéseket (FEUVE) működtetni, mely az alábbiak szerint valósul meg:

ab) A hivatalvezető a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végez, melynek során felméri és megállapítja a Hivatal tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés keretében a hivatalvezető meghatározza az egyes kockázatokkal kapcsolatos intézkedéseket és megtételük módját.

ac) A kontrolltevékenységek, úgymint

– az engedélyezési és jóváhagyási eljárások,

– az információkhoz való hozzáférés szintjei,

– a fizikai kontrollok,

– és a beszámolási eljárások

szabályozásának elemeit részletesen a Hivatal Utalványozási, Közszolgálati Adatvédelmi, Informatikai Biztonsági, Pénzkezelési, Leltározási és Selejtezési, Gépjármű Üzemeltetési, Munkavédelmi, Tűzvédelmi Szabályzatai, Számviteli Politikája, illetve Házirendje, a Gazdasági Osztály Ügyrendje, valamint az ellenőrzési nyomvonal tartalmazzák.

b) A Hivatalon belüli információáramlás:

ba) A hivatalvezető köteles olyan rendszert működtetni, hogy abban valamennyi információ megfelelő időben és pontosan kerüljön meghatározásra, és az érintettekhez ellenőrizhető és számon kérhető módon eljusson. Ennek érdekében:

bb) Az aktuális szakmai feladatok meghatározása, a végrehajtás előkészítése, ellenőrzése céljából szükség szerint vezetői értekezletre kerül sor, melyen a hivatalvezető és az osztályvezetők, illetve szükség szerint az érdekképviseleti szerv képviselője is részt vesznek.

bc) A Hivatalban ún. kibővített vezetői értekezletet – az osztályvezetők, a körzeti hivatalvezetők, az érdekképviseleti szerv képviselője, valamint a hivatalvezető közvetlen irányítása alatt álló jogi-képviseleti, illetve általános igazgatási feladatokat ellátó köztisztviselők részvételével – szükség szerint, de negyedévente legalább egy alkalommal kell tartani. A kibővített vezetői értekezletről emlékeztetőt kell készíteni, melynek valóságtartalmáért a hivatalvezető a felelős.

Az értekezlet meghívóját visszaellenőrizhető módon kell eljuttatni a résztvevőknek.

bd) A Hivatal és a Körzeti Hivatalok valamennyi munkavállalója részvételével évente egy alkalommal, ún. összdolgozói értekezletet kell tartani.

be) A Hivatal osztályvezetői osztályuk munkavállalói részére szükség szerint tartanak értekezletet, szakmai megbeszélést.

bf) A Körzeti Hivatalokban az értekezletek rendjét a körzeti hivatalvezetők a szervezeti és működési szabályzatban állapítják meg.

A bb)–bf) pontokban felsorolt értekezletek célja minden esetben: az aktuális feladatok eredményes végrehajtásának megszervezése, az ellátott feladatokról történő beszámolás és beszámoltatás.

c) Külső kommunikáció. Képviselet, nyilatkozat, tájékoztatás:

ca) A Hivatal általános képviseletét, valamint – beleértve a Körzeti Hivatalokat is – a sajtótájékoztatás jogát kizárólag a hivatalvezető gyakorolja, mely jogköreit kivételes esetben, egyedileg, a Hivatal osztályvezetőjére, vagy a Körzeti Hivatal vezetőjére ruházhatja át; ezt általában írásban, de szükség esetén rövid úton, szóban – akár távbeszélőn keresztül is – is megteheti.

cb) A hivatalvezető képviseli a Hivatalt más szervek előtt, tájékoztatást ad szakmai és hivatali működést érintő kérdésekben; a Hivatal tevékenységével kapcsolatos közérdekű ügyekben – az illetékességi terület vonatkozásában – nyilatkozhat a média felé. E nyilatkozattétel, tájékoztatás esetén köteles a 1992. évi LXIII. törvény, valamint a Ktv. adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseit betartani.

cd) Tájékoztatás, illetve nyilatkozattétel esetén mindig szem előtt kell tartani azt a kritériumot, miszerint nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala a Hivatal tevékenységében zavart, illetve anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe, kompetenciájába tartozik.

ce) A hivatalvezetőnek minden nyilatkozattétel esetén figyelembe kell vennie az FVM ezzel kapcsolatos intézkedéseit, előírásait.

cf) A Hivatal munkavállalója nem közölhet illetéktelen személlyel olyan tényt, adatot, információt, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a Hivatalra, annak munkavállalójára, vagy más személyre nézve hátrányos következményekkel járhat.

cg) Amennyiben a munkavállalónak a feladatellátásához kapcsolódóan jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn, akkor azt köteles az előírt formában és határidőben – a vonatkozó jogszabályban előírt módon – továbbítani.

ch) A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmeket – a Körzeti Hivatalok vonatkozásában is – a hivatalvezető bírálja el, illetve intézkedik azok teljesítéséről.

d) Monitoring:

A hivatalvezető a monitoring keretében legkésőbb negyedévente köteles a Hivatal és a Körzeti Hivatalok tevékenységét, a célok megvalósítását, a költségvetési előirányzatok figyelembe vételével nyomon követni. A monitoring részét képezi a Gazdasági Osztály vezetője által készített beszámoló ellenőrzése is.

e) Szabálytalanságok kezelése:

A Szabálytalanságok Kezelésének Eljárásrendjét a jelen SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza. Előírásai – értelemszerűen – a Körzeti Hivatalokra is kiterjednek.

f) Belső ellenőrzés:

fa) A Hivatal belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért a hivatalvezető a felelős. A Hivatalnál – a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendeletben biztosított lehetőség alapján – megállapodás alapján, külső szakértő is elláthatja a belső ellenőrzési tevékenységet, beleértve a belső ellenőrzési vezetői feladatokat is.

fb) A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja azt, hogy:

– elemezni, vizsgálni és értékelni kell a belső kontrollrendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését;

– elemezni, vizsgálni és értékelni kell a belső kontrollrendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;

– elemezni és vizsgálni kell a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát;

– a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat kell tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket kell készíteni a hivatalvezető részére a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a belső kontrollrendszerek (ideértve a FEUVE-t is) javítása, továbbfejlesztése érdekében;

– ajánlásokat és javaslatokat kell megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, valamint a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében;

– nyomon kell követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket;

– el kell végezni a belső ellenőrzési tevékenység minőségértékelését.

fc) A belső ellenőrzést végző (végzők) jogait és kötelességeit a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet, valamint a Hivatal Belső Ellenőrzési Kézikönyve is részletesen tartalmazza.

fd) A belső ellenőrzés feladatkörében a hivatalvezető köteles

– gondoskodni az ellenőrzések nyilvántartásáról, valamint az ellenőrzési dokumentumok legalább 10 évig történő megőrzéséről, illetve a dokumentumok és az adatok biztonságos tárolásáról;

– a Pénzügyminisztérium által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével kialakítani és működtetni egy olyan nyilvántartási rendszert, amellyel a belső ellenőrzési jelentésben tett megállapítások és javaslatok alapján készült intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtása nyomon követhető.

A Hivatal és a Körzeti Hivatalok feladatellátásának és működésének rendje
Az alaptevékenység ellátásához szükséges vagyonelemek, egyes eszközök használata

1. A feladatok meghatározása:

a) Az ingatlanügyi hatósági jogalkalmazói tevékenység, valamint az ennek ellátását lehetővé tevő egyéb tevékenységek kereteit, tartalmát, illetve végzésének eljárásrendét alapjaiban a törvények és más jogszabályok, valamint a Miniszter utasításai határozzák meg.

b) A Miniszter meghatározza az ágazatra vonatkozó feladatokat, azon belül is a kiemelt célokat, valamint az egyes szakigazgatási területek céljait.

c) A Főosztály megállapítja a Hivatal és a Körzeti Hivatalok éves feladattervét, azon belül elhatárolva az általános, az egyes szakterületeket érintő, valamint a kiemelt feladatokat.

d) A Főosztály vezetője a hivatalvezető egyéni teljesítményértékeléséhez kapcsolódó feladatkiírás során – áttételesen – különböző teljesítmény elvárásokat fogalmaz meg a Hivatal szakszerű, hatékony és költségkímélő működésére vonatkozóan.

e) A Hivatal a feladatok szervezett, határidőben történő végrehajtása érdekében éves munkatervet, illetve annak végrehajtásáról beszámoló jelentést készít.

ea) A munkatervre – szervezetükre, szakterületükre vonatkozóan – a körzeti hivatalvezetők, a Hivatal osztályvezetői, valamint a hivatalvezető közvetlen irányítása alatt álló köztisztviselők tesznek javaslatot, az előre meghatározott időpontig.

eb) A munkatervben minden előírt feladatnál meg kell jelölni a végrehajtásért felelőst és a végrehajtás határidejét.

ec) A feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló jelentés – a munkatervhez hasonlóan – az egyes osztályok, szakterületek beszámolói és javaslatai alapján kerül összeállításra és a Körzeti Hivatalok elvégzett feladatait is tartalmazza.

ed) Az éves munkatervet és beszámolót a hivatalvezető készíti el (hagyja jóvá), illetve terjeszti fel a Főosztályhoz.

f) Az a)–e) pontokban meghatározottakon túl, de azokhoz kapcsolódóan, további feladatokat, eljárásrendeket és követelményeket határoznak meg a Hivatal más szabályzatai, illetve a hivatalvezető intézkedései.

Mindkét forma esetében alapvető követelmény, hogy a jogosultak, illetve a kötelezettek szervezeti és személyi köre pontosan elhatárolt legyen, rendelkezzen a feladat végrehajtása ellenőrzésének formájáról, a visszacsatolási módozatokról, a felelősségről és felelősségre vonásról.

g) Az a)–f) pontokban foglalt feladatok, illetve részfeladatok, az azokhoz kapcsolódó felelősségi és jogkörök egyénekre szabott lebontása a Hivatal vezető beosztású és beosztott munkavállalói, valamint a körzeti hivatalvezetők egyéni teljesítmény követelményében és munkaköri leírásában kerülnek meghatározásra.

ga) A teljesítmény követelmények és a munkaköri leírások meghatározása, kiadása a hivatalvezető munkáltatói jogkörébe tartozik, de ezeket a Hivatal Kiadmányozási Szabályzatában rögzített körben és mértékben a Hivatal osztályvezetőivel megosztva gyakorolja.

gb) A munkaköri leírások meghatározása során fontos kritérium, hogy osztott munkakör esetén az egyes feladatcsoportok jól elkülönítettek legyenek, a munkavégzés helye, valamint a kiküldetés keretében történő munkavégzés pontosan kerüljön rögzítésre.

2. Munkarend, munkaidő:

a) A Hivatalnál és a Körzeti Hivataloknál a munkaidő hétfőtől csütörtökig 8–16.30, pénteken 8–14 óráig tart. Ettől – indokolt esetben – a hivatalvezető és a körzeti hivatalvezető a hivatala Közszolgálati Szabályzatában előírt módon, eltérhet.

b) A számítógépen folyamatos munkát végzők részére az 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet előírásainak megfelelően óránként 10 perc szünetet kell biztosítani, melyet más munkavégzésre irányuló tevékenységgel kell eltölteni.

c) A munkahelyen való tartózkodás – kivéve a rendkívüli munkavégzés esetét –, illetve a munkából való távollét nyilvántartására, valamint a bérszámfejtés alapjául szolgálnak a jelenléti ívek.

A jelenléti ívek vezetésével, tárolásával, valamint a rendkívüli munkavégzés szabályozásával kapcsolatos további rendelkezéseket a Hivatal Közszolgálati Szabályzata tartalmazza.

3. Az ügyfélfogadás rendje:

a) A Hivatalnál és a Körzeti Hivataloknál a minimális ügyfélfogadási idő:

hétfőn 13–15,

szerdán 8–12 és 13–15 óra.

b) A hivatalvezető és körzeti hivatalvezetők, saját hatáskörben kibővíthetik az a) pontban foglalt ügyfélfogadási időtartamot.

c) Amennyiben előre nem látható esemény (vis maior), vagy az informatikai rendszer meghibásodása miatt az ügyfélfogadási rendet ideiglenesen meg kell változtatni, vagy az ügyfélfogadást szüneteltetni kell, abban az esetben erről az ügyfeleket, illetve a Főosztályt azonnal értesíteni kell.

ca) Az ügyfelek értesítését a földhivatali portálon, illetve a helyben szokásos módon – rendkívüli esetben helyi napilapban is – meg kell tenni, megjelölve benne a helyreállítás, visszaállítás várható időpontját is.

cb) Abban az esetben, ha az informatikai rendszer meghibásodása, leállása más megyék földhivatalai, vagy a FÖMI tevékenységét is érintik erről – rövid úton – a FÖMI-t értesíteni kell.

cd) Az értesítésekről való gondoskodás – az Informatikai Osztály közreműködésével – a hivatalvezető feladata.

4. A működést szolgáló vagyontárgyak, egyes eszközök használatának rendje:

a) A Hivatal, valamint a Körzeti Hivatalok elhelyezésére szolgáló – a Hivatal vagyonkezelésében álló – épületek, épületrészek, helyiségek, valamint a napi munkavégzést szolgáló gépjárművek, berendezések, gépek, számítástechnikai és irodatechnikai eszközök, földmérő műszerek biztonságos és rendeltetésszerű használatának szabályait, illetve az azokhoz kapcsolódó felelősségi viszonyokat a Hivatal Házirendje, Munkavédelmi, Tűzvédelmi, Gépjármű Üzemeltetési és Informatikai Biztonsági Szabályzata, valamint a Körzeti Hivatalok vonatkozó szabályzatai tartalmazzák.

b) A Hivatal gépjárműveinek használati rendje:

ba) A Hivatal a gyors és hatékony hatósági munkavégzés érdekében – kizárólag a munkaköri feladatellátáshoz kapcsolódóan – saját tulajdonában, vagy más jogcímen használatában álló gépjárműveket biztosít munkavállalói, illetve a Körzeti Hivatalok munkavállalói részére.

bb) A gépjárművek igénybevételének és használatának, a hivatali gépjármű nem gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatott munkavállaló általi vezetésének rendjét, valamint a munkavállaló saját gépjárműve hivatali célú használatának szabályait a Hivatal Gépjármű Üzemeltetési Szabályzata részletesen tartalmazza.

c) A vezetékes és rádiótelefonok használatának rendje:

A vezetékes és a rádiótelefonok használatának részletes rendjét, a rádiótelefonok juttatási körét, valamint a kapcsolódó felelősségi viszonyokat a Hivatal Telefon-használati Szabályzata tartalmazza.

d) A napi munkavégzést szolgáló berendezéseket, gépeket, eszközöket csak a munkafeladatok ellátásához, a Hivatal, illetve a Körzeti Hivatalok alap-, illetve kisegítő vagy vállalkozási tevékenységéhez lehet használni; bérbe adni, vagy bármilyen jogcímen más használatába adni még ideiglenesen sem lehet.

VI.

A Hivatal gazdálkodása

1. A Hivatal a rábízott állami vagyonnal és vagyontárgyakkal, alapvetően saját bevételeivel, esetlegesen a többletfeladatokhoz kapcsolódó támogatásértékű bevételekkel, előirányzat maradványával gazdálkodik, illetve fedezi az alaptevékenysége ellátásához szükséges kiadásokat.

2. A Hivatal gazdálkodását alapvetően az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.), a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, továbbá az Ámr., az FVM intézkedései, illetve a Pénzügyminisztérium útmutatói határozzák meg, valamint erre vonatkozó rendelkezéseket a Hivatal más szabályzatai is tartalmaznak.

3. A Hivatal a gazdálkodási módját tekintve önállóan működő és gazdálkodó, előirányzatok feletti rendelkezési jogosultsága szempontjából pedig teljes jogkörű költségvetési szerv, melynek keretében a Körzeti Hivatalok meghatározott gazdasági és pénzügyi feladatait is ellátja.

4. A Hivatal és a Körzeti Hivatalok alaptevékenységtől eltérő tevékenysége:

a) A Hivatal és a Körzeti Hivatalok kisegítő – az alaptevékenységétől eltérő, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, államháztartás körébe tartozó szervezet, vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett – tevékenységeket is végeznek, az I/1/f) pontban foglaltak szerint.

b) A kisegítő tevékenységet minden esetben a Hivatal Önköltség számítási Szabályzatában foglaltak alkalmazásával, figyelembe vételével kell végezni.

c) A Hivatal, mint központi közhatalmi költségvetési szerv, kisegítő tevékenysége ellenértékének jogcímét, mértékét, vagy mértéke megállapításának módját, valamint az ebből származó bevételek felhasználását törvény, kormányrendelet, vagy az FVM – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott – rendelete (jogalkotási jog hiányában nyilvános szabályzata) állapítja meg.

d) A Hivatal és a Körzeti Hivatalok vállalkozási – az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató és értékesítő – tevékenységeket is végezhetnek, az I/1/f) pontban foglaltak szerint.

5. A Hivatal gazdasági szervezete – a Gazdasági Osztály – a Hivatal és a Körzeti Hivatalok működtetéséért, a gazdálkodás megszervezéséért és irányításáért, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi és számviteli rend kialakításáért és betartásáért felelős szervezeti egység.

6. A Számviteli Politikában, a Gazdasági Osztály Ügyrendjében – mint a Hivatal szabályzataiban –, illetve a Hivatal Utalványozási Szabályzatában részletesen kell szabályozni a Gazdasági Osztály és a Körzeti Hivatalok közötti munkamegosztást, a felelősségvállalás, a pénzellátás, a kötelezettség vállalás, az utalványozás, az ellenjegyzés, az érvényesítés, az információáramlás, és a beszámolás rendjét.

A Gazdasági Osztály Ügyrendje ezeken kívül meghatározza a Gazdasági Osztály általános és részletes feladatait, létszámösszetételét, az egyes munkavállalók hatás-, és felelősségi köreit, feladatait.

7. A Gazdasági Osztály kiemelt feladatként ellátja:

a) a Hivatal éves költségvetésének előirányzata tekintetében a gazdálkodással, könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat,

b) a Hivatal működtetésével, üzemeltetésével, a vagyongazdálkodása körében a beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével és a vonatkozó adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat, valamint

c) a Körzeti Hivatalok a.) és b) pontokban felsorolt feladatait is.

8. A Hivatal gazdasági vezetőjének fontosabb feladatai, felelősségi körei:

a) Irányítja, vezeti és ellenőrzi a Gazdasági Osztályt;

b) Felelős a 5. és 6. pontban megjelölt feladatok ellátásáért;

c) A Körzeti Hivatalok gazdálkodási, adatszolgáltatási feladatai ellátásáért felelős munkavállalóinak iránymutatást ad.

e) Feladatait a hivatalvezető közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el;

f) Felelőssége nem érinti a hivatalvezető, a körzeti hivatalvezető, vagy az egyes ügyekért felelős munkavállalók felelősségét;

g) Ellenjegyzése, vagy az általa írásban kijelölt munkavállaló ellenjegyzése nélkül kötelezettségvállalásra nem kerülhet sor, illetve követelés nem írható elő;

h) Kétévente köteles a belső kontroll rendszerek témakörben a pénzügyminiszter által meghatározott továbbképzésen részt venni.

9. A Hivatal elemi és éves költségvetése:

a) A Miniszter által jóváhagyott éves költségvetési keretszámok alapján a Gazdasági Osztály elkészíti a Hivatal elemi költségvetését, amely magába foglalja:

– a kiadásokat, bevételeket és támogatásokat kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezve,

– a személyi juttatások és a létszám összetételét,

– a szakfeladatrend szerinti mutatók állományát és értékeit.

b) A Gazdasági Osztály az Ámr. Előírásai alapján elkészíti továbbá az éves költségvetést és annak részét képező megvalósítási tervet, mely magába foglalja az adott évben előírt követelményeket, a meglévő, illetve biztosítandó feltételek mellett – jogszabály, vagy egyéb rendelkezés alapján – ellátandó feladatait és azt, hogy azokat milyen módon, milyen folyamatokon és eljárásokon keresztül teljesíti.

10. Az előirányzat módosítása és az előirányzatok nyilvántartása:

a) A Hivatal saját előirányzat-módosítási hatáskörében – az FVM és a Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett – kiadási és bevételi előirányzatának fő összegét, a kiemelt előirányzatokat és azokon belül a megfelelő tételek előirányzatait felemelheti a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint.

b) A Gazdasági Osztály az évközi előirányzat-változást és az eredeti előirányzatot is nyilvántartja oly módon, hogy abból megállapítható legyen

– a költségvetési év azonosítása,

– az előirányzatnak, illetve megváltoztatásának a költségvetési tervezésben való tartalmi kezelése, ideértve azok egyszeri vagy tartós jellegét is,

– az előirányzatok megváltoztatásának jogszabályban megállapított hatáskörei esetei szerinti részletezése.

11. Költségvetési beszámolók és a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás:

A Hivatal beszámol költségvetési előirányzatainak féléves és éves felhasználásáról, melynek célja, hogy az FVM részére információkat biztosítson

– a költségvetésében számára meghatározott előirányzatok szakmai szempontú felhasználásáról,

– a személyi és tárgyi feltételek alakulásáról, az erőforrások kihasználásáról,

– a feladatok és az azokra meghatározott mennyiségi és minőségi követelmények teljesítéséről, valamint

– a megvalósítási tervben kitűzött teljesítmények, eredmények eléréséről.

12. A kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás, az utalvány ellenjegyzése:

a) Kötelezettségvállalásnak minősül az a foglalkoztatatásra irányuló jogviszony létesítéséről, szerződés (megállapodás) megkötéséről, támogatás biztosításáról, illetve más, pénzben kifejezhető értékű szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettség vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat, amelyet a Hivatal – illetve az I/3/f) pontban foglaltak tekintetében a Körzeti Hivatal – a költségvetése előirányzatainak terhére vállal.

b) Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként százezer forintot el nem érő kifizetések, a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó bírósági regisztrációs díjak, illetve a bírósági végrehajtások megelőlegezett költségeinek kifizetése, továbbá a pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kiadások esetében. Ennek részletes rendjét a Hivatal Utalványozási Szabályzata taglalja.

c) A Hivatal nevében kötelezettségvállalásra kizárólag a hivatalvezető – távolléte, vagy akadályoztatása esetén a Hivatal Utalványozási Szabályzatában kijelölt, a helyettesítésével megbízott osztályvezető – jogosult.

A kötelezettségvállalás kizárólag ellenjegyzés után, írásban történhet.

d) A Hivatalban a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a Gazdasági Osztály vezetője, vagy a Gazdasági Osztály általa írásban kijelölt munkavállalója jogosult.

e) A szakmai teljesítés igazolása a kiadás utalványozása előtt történik. A szakmai teljesítés igazolója általában az érintett szervezeti egység vezetője; az ez alóli kivételeket a Hivatal Utalványozási Szabályzata tételesen felsorolja.

A szakmai teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében annak teljesítését.

f) Érvényesítés, utalványozás, utalvány ellenjegyzése:

fa) A teljesítés igazolás alapján, azt követően az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a számlán az előírt alaki és tartalmi követelményeket betartották-e.

fb) Az utalvány ellenjegyzése során meg kell győződni arról, hogy a fizetés teljesítéséhez rendelkezésre áll-e az előirányzat, a megfelelő pénzügyi fedezet, valamint a szakmai igazolás és érvényesítés megtörtént-e.

fc) A kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének, vagy elszámolásának elrendelésére (utalványozásra) érvényesített okmány alapján a hivatalvezető – távolléte, vagy akadályoztatása esetén a Hivatal Utalványozási Szabályzatában kijelölt, a helyettesítésével megbízott osztályvezető – jogosult.

fd) Az utalványozás rendjét, illetve az ahhoz kapcsolódó összeférhetetlenségi szabályokat a Hivatal Utalványozási Szabályzata részletesen tartalmazza.

13. A Hivatal beszerzései:

a) A Hivatal beszerzéseit a hivatalvezető döntése, vagy jóváhagyása alapján a rendelkezésre álló előirányzatból, a felmért igények figyelembe vételével, – a Körzeti Hivatalok vonatkozásában is – a Hivatal Közbeszerzési Szabályzatában foglaltak szerint kell lebonyolítani.

b) A beszerzések nyilvántartásának analitikus rendszerét a Hivatal Számviteli Politikája tartalmazza.

14. Reprezentációs költség:

A Hivatal tekintetében a reprezentációs költség éves maximuma az elemi költségvetés kiadási előirányzat összegének 0,4 ezrelékében kerül megállapításra, amelynek egy része – a hivatalvezető által meghatározottan – a Körzeti Hivatalokat illeti meg.

A reprezentációs költség megállapításával, felhasználásával és elszámolásával kapcsolatos további rendelkezéseket a Hivatal reprezentációs-költség szabályzata tartalmazza.

15. A Hivatal vagyonkezelésében álló ingatlanok hasznosításának egyes kérdései:

a) A Hivatal gyakorolja a vagyonkezelői jogot a Hivatal és a Körzeti Földhivatalok elhelyezésére szolgáló ingatlan vagyon – épületek, épületrészek, helyiségek, lakások – tekintetében, amennyiben azok a magyar állam tulajdonában vannak.

b) A Hivatal és a Körzeti Hivatalok az ingatlanokat alapvetően alaptevékenységük, közfeladatuk ellátása érdekében, az ahhoz szükséges mértékben és módon használják, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X.4.) Korm. rendelet előírásai szerint, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak alapján.

c) A Hivatal az ingatlanok egyes részeit – a kapacitás kihasználása, illetve az alapfeladat magasabb színvonalú vagy hatékonyabb ellátása céljából – a vonatkozó jogszabályok és a vagyonkezelési szerződés rendelkezéseinek figyelembe vételével, bérbeadás útján hasznosíthatja. A bérbeadással kapcsolatos kiadási és bevételi elemeket alaptevékenységként kell elszámolni. A bérbeadás nem veszélyeztetheti a Hivatal, vagy a Körzeti Hivatalok alaptevékenységének ellátását.

d) A Hivatal a rendelkezésére álló pénzügyi forrásai erejéig gondoskodik a vagyonkezelésében álló ingatlanok felújításáról, karbantartásáról, állagmegóvásáról.

VII.

A Hivatal és más szervek, szervezetek kapcsolata

1. A Hivatal és a Körzeti Hivatalok szoros szakmai munkakapcsolatban állnak az FVM ágazati felügyelete alá tartozó hivatalokkal, szervekkel, így különösen:

a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok területi szerveivel és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalok megyei kirendeltségeivel.

2. A Hivatal és a Körzeti Hivatalok hatósági jogalkalmazói tevékenységi körükben hatékonyan működnek együtt más hatóságokkal, szakhatóságokkal, a bíróságokkal, ügyészségekkel, nyomozóhatóságokkal, az APEH szerveivel és a végrehajtókkal, de más közigazgatási szervek, illetve az önkormányzatok hatósági munkáját is segítik mind formális, mind informális eszközökkel.

A hivatalvezető az együttműködés bizonyos részterületeire vonatkozóan – a Hivatal és a Körzeti Hivatalok nevében – másik hatósággal, szervvel együttműködési megállapodást köthet.

3. A Hivatal és a Körzeti Hivatalok együttműködnek a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervével, segítik hatásköreik, ellenőrzéseik gyakorlását, lefolytatását, de egyéb – nem törvényességi ellenőrzési – feladatellátásuk, adatgyűjtésük során is közreműködnek azok hatékony végrehajtásában.

A hivatalvezető részt vesz az államigazgatási kollégiumi üléseken, részt vállal annak szakmai elemző és értékelő, valamint a területi informatikai kapcsolatok összehangolt fejlesztésének és működésének előmozdítását szolgáló munkájában.

4. A munkahelyi közszolgálati kérdések rendezésére a munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés szolgál. A munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetésben a hivatalvezető, vagy a körzeti hivatalvezető és az érdekképviseleti szerv képviselői vesznek részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak.

a) A hivatalvezető és a körzeti hivatalvezető az érdekképviseleti szerv véleményét köteles kikérni a köztisztviselők munkavégzésére, munka- és pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, hatáskörébe utalt szabályozásról, így különösen a Közszolgálati Szabályzat megalkotásakor, illetve módosításakor.

b) Az érdekképviseleti szerv tájékoztatást kérhet:

ba) az a.) pontban foglalt tárgykörben készült tervezetek, statisztikai létszám- és illetményadatok, számítások, elemzések és irányelvek megismerése érdekében,

bb) a közszolgálati jogszabályok végrehajtásáról,

bc) a helyi megállapodások betartásáról,

bd) legalább félévente a részmunkaidős és a határozott időre szóló foglalkoztatás helyzetének alakulásáról.

c) Az érdekképviseleti szerv javaslatot tehet:

ca) a hivatalvezető és a körzeti hivatalvezető részére a köztisztviselőket érintő intézkedésekre,

cb) a köztisztviselőket érintő helyi szabályozás egységes értelmezésére,

cc) a köztisztviselőket érintő helyi szabályozási tárgykörökre.

d) A vagyongyarapodási vizsgálattal kapcsolatosan, a kötelezett meghallgatása során – annak kérésére – az érdekképviseleti szerv jelenlétét biztosítani kell, illetve be kell vonni a minősítés kialakításába is, ha ezt a köztisztviselő kéri.

e) A hivatalvezető és a körzeti hivatalvezető az Mt. rendelkezései alapján köteles az érdekképviseleti szerv tisztségviselői számára munkaidő-kedvezményt biztosítani, illetve – az érdekképviseleti szerv kérésére – a munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét pénzben megváltani. A fel-, illetve fel nem használt időtartamot hiteles módon kell igazolni.

VIII.

Vegyes és záró rendelkezések

1. Jelen SZMSZ hatályba lépésével a Hivatal más, hatályos szabályzatának eddigi, a Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal Szervezeti és Működési Szabályzata mellékleteként való megjelölése hatályát veszti, úgy, hogy ez az adott szabályzat rendelkezéseit, azok kötelező érvényét és hatályát nem érinti; ugyanakkor a Hivatal más, hatályos szabályzatának azon rendelkezései, melyek a jelen SZMSZ előírásaival ellentétesek, a továbbiakban nem alkalmazhatók.

2. Ahol a Hivatal más, hatályos szabályzatában, a hivatalvezető vezetői intézkedésében, a Hivatal éves munkatervében, vagy bármelyik munkavállaló közszolgálati jogviszonyával, munkaviszonyával kapcsolatos dokumentumban, munkaköri leírásban, vagy egyéni teljesítmény követelményben

– a Pénzügyi és Gazdasági Osztály megnevezés szerepel, ott a továbbiakban Gazdasági Osztályt kell érteni;

– a Földvédelmi, Földhasznosítási és Földminősítési Osztály megnevezés szerepel, ott a továbbiakban Földügyi Osztályt kell érteni;

3. Jelen SZMSZ rendelkezéseinek betartása a Hivatalban és értelemszerűen a Körzeti Hivatalokban is – azok valamennyi munkavállalója számára – kötelező.

4. A Hivatal szabályzatainak felsorolását jelen SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza; azok karbantartásáról és aktualizálásáról – az osztályvezetők közreműködésével, javaslataik alapján – a hivatalvezető gondoskodik.

5. Jelen SZMSZ rendelkezéseinek figyelembevételével a körzeti hivatalvezetőknek gondoskodniuk kell a Körzeti Hivatal szervezeti és működési szabályzatának módosításáról (átdolgozásáról), valamint ennek hivatalvezetőhöz – jóváhagyásra – történő felterjesztéséről.

6. A Körzeti Hivataloknak a körzeti hivatalvezetők által kiadott – a jelen SZMSZ-t, valamint a Hivatal más szabályzatainak rendelkezéseit figyelembe vevő – további, saját szabályzatokkal is kell rendelkezniük, úgymint

– Kiadmányozási Szabályzat

– Közszolgálati Szabályzat

– Általános Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzat

– Munkavédelmi Szabályzat

– Tűzvédelmi Szabályzat

– Házirend

1. számú függelék

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

Az Ámr. 161. §-ának rendelkezései alapján, a Hivatalban – a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (továbbiakban: FEUVE) során – feltárt szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje az alábbiak szerint kerül megállapításra:

A szabálytalanság fogalma, a szabálytalanságok kezelésének célja

A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a Hivatal és a Hivatal munkavállalója részéről egyaránt.

1. A szabálytalanság fogalma:

a) A büntető-, szabálysértési, fegyelmi, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság (összefoglaló néven: szabálytalanság).

b) A szabálytalanság valamely létező szabálytól (jogszabályi rendelkezés, belső szabály, szabályzati előírás) való eltérést jelent. A szabálytalanságok két csoportját különböztethetjük meg:

– szándékosan okozott szabálytalanság (félrevezetés, csalás stb.),

– nem szándékosan okozott szabálytalanság (figyelmetlenség, hanyag magatartás).

2. A szabálytalanságok kezelésének célja:

A különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének megelőzéséhez, megakadályozásához hozzájáruljon, illetve azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapotot helyreállítása, hibákat, hiányosságokat, tévedéseket korrigálja, a felelősséget megállapítsa, a hathatós intézkedéseket foganatosítsa.

II.

A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben

1. A szabálytalanságok észlelésének lehetséges esetei:

a) valamely munkavállaló észleli a szabálytalanságot,

b) a hivatalvezető észleli a szabálytalanságot,

c) belső ellenőrzés észleli a szabálytalanságot,

d) külső ellenőrzés észleli a szabálytalanságot,

2. A Hivatal munkavállalója észleli a szabálytalanságot:

a) Azonnal köteles értesíteni az osztály vezetőjét.

b) Amennyiben az osztály vezetője az adott ügyben érintett, a munkavállalónak a hivatalvezetőt, annak érintettsége estén pedig a Főosztály vezetőjét kell értesítenie.

c) Amennyiben az osztály vezetője megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti a hivatalvezetőt.

d) Az értesítést követően a hivatalvezetőnek kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.

3. A hivatalvezető észleli a szabálytalanságot:

Az észlelést követően azonnal meg kell hozni az intézkedéseket a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. Amennyiben a hivatalvezető – a szabálytalanság jellegéből adódóan – feladat-, vagy hatáskörének hiányát állapítja meg, abban az esetben erről a Főosztály vezetőjét haladéktalanul értesíti.

4. A Hivatal belső ellenőre észleli a szabálytalanságot:

Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően kell eljárnia. A belső ellenőr a belső ellenőrzésekről jelentést köteles készíteni a Hivatal Belső Ellenőrzési Kézikönyve alapján. A jelentésben köteles a szabálytalanságokat rögzíteni és azok megszüntetésére javaslatot kidolgozni. A belső ellenőr jelentése kapcsán a vizsgálat alá vont osztálynak, Körzeti Hivatalnak intézkedési tervet kell kidolgoznia határidők megjelölésével és azokat végre kell hajtania.

5. Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot:

A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet a működését szabályozó jogszabály alapján jár el. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a Hivatalnak intézkedési tervet kell kidolgoznia.

III.

A szabálytalanság észlelését követő intézkedések, eljárások megindítása

1. A szabálytalanság észlelését követő intézkedések, eljárások megindítása a hivatalvezető feladata és felelőssége.

2. Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti, annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindíthassa.

3. Más esetekben (pl. fegyelmi ügyekben) a hivatalvezető vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkavállalókat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ.

4. A szabálytalanság lehet olyan súlyos, amely kártérítési, vagy fegyelmi eljárás megindítását indokolja. A fegyelmi jogkör gyakorlója a hivatalvezető. Az eljárást a Ktv., illetve az Mt. alapján kell lefolytatni.

5. A hivatalvezető feladatai a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése során:

a) Nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét;

b) Figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását;

c) A feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítja, információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

6. A hivatalvezető feladatai a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során:

a) A szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik;

b) Egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban rögzíti a kapcsolódó írásos dokumentumokat;

c) Nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket;

IV.

Jelentési kötelezettségek

1. A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek – amennyiben ezt az ellenőrzési megállapítások igénylik –intézkedési tervet kell készítenie.

2. A hivatalvezetőnek az éves ellenőrzési jelentésben az FVM felé számot kell adnia a belső ellenőr által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról.

Ellenőrzési nyomvonal

1. A hatékony FEUVE ellenőrzési rendszer kiépítése érdekében a Hivatalban kialakításra kerültek az ellenőrzési nyomvonalak, melyek meghatározzák a szükséges ellenőrzési pontokat, feladatokat és hatásköröket.

2. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma:

A költségvetési szerv végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, illetve táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása.

3. Az ellenőrzési nyomvonal elkészítése:

a) Az ellenőrzési nyomvonal a 2. pontban foglalt működési folyamatokhoz (gazdasági eseményekhez) hozzárendelve készült.

b) Az ellenőrzési nyomvonal felöleli a Hivatal tevékenységére jellemző összes folyamatot. A megfelelő irányítási szinteken szabályozott tevékenységek részletes információkat nyújtanak az egyes, a Hivatal tevékenységére vonatkozó gazdasági eseményekről, műveletekről, a műveletekben résztvevőkről, a felelősségeikről, a pénzügyi tranzakciókról, a folyamatot kísérő dokumentumokról. Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása a Hivatal teljes tevékenységére vonatkozik, a Hivatal szervezetét, struktúráját jellemző működési folyamatokkal, illetve a folyamatokat működtető folyamatgazdákkal együtt, vagyis azon személyekkel, akik a Hivatalon belül elsődlegesen felelősek az adott folyamat végrehajtásáért.

A Hivatal működési folyamatai a főfolyamatok mentén kerültek csoportosításra, majd a főfolyamatok megfelelő módon, oszthatóságuk alapján részfolyamatokká lettek bontva.

c) Szabályozni kell a feladatellátásnak a Hivatal kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító

– feltétel és követelményrendszerét,

– folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbá

– a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárást és dokumentumai tartalmát.

d) A Hivatalnál jelentkező ellenőrzési nyomvonal feladatrendszerét a Hivatal gazdálkodással kapcsolatos szabályzatai, illetve a hivatalvezető vonatkozó intézkedései tartalmazzák.

4. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a Hivatal működésében:

a) Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel. A Hivatal az egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja, teljes egészében tartalmazza az ellenőrzési pontok összességét.

b) A felelősségi szintek terén:

Az ellenőrzési nyomvonal egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök és az ellenőrzési pontok.

Az ellenőrzési nyomvonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, a hozzá tartozó felelős személye, de egyben megmutatja azt is, hogy a teljes folyamat minősége az egyes résztevékenységekért felelős közreműködőkön is múlik.

c) A Hivatalon belüli együttműködés erősítése terén:

ca) Célja, hogy a különböző osztályok kapcsolatában nagyobb rugalmasság, jobb együttműködés és koordináció legyen az ellenőrzési nyomvonal kialakításától;

cb) Az ellenőrzési nyomvonal egyben az eljárások, ellenőrzések együttesét is jelenti, ami a Hivatal teljes működését lefedi, teljes feladatellátására kiterjed, vagyis a működtetés jobbításának fontos eszköze.

d) A szervezeti működés terén:

A megbízható ellenőrzési nyomvonal kialakításának jelentősége abban áll, hogy segítségével feltérképezhető a szervezet összes folyamatában rejlő működési kockázat.

5. A Hivatal ellenőrzési nyomvonalai leginkább az alábbi területekre terjednek ki:

a) Tervezés folyamata;

b) Beszámolás folyamata;

c) Kötelezettségvállalás folyamata;

d) Beruházások – forrástól függetlenül, közbeszerzéssel, vagy egyéb módon;

e) Felújítások – közbeszerzéssel, vagy egyéb módon;

f) Beszerzések – közbeszerzéssel, vagy egyéb módon;

g) Szolgáltatási kiadások

– közüzemi, fenntartási kiadások havi rendszerességgel (energia, gáz, távhő, víz, csatorna, karbantartás stb.) és kommunikációs szolgáltatások,

– reprezentáció (vezetői, konferencia, egyéb),

– egyéb szolgáltatások;

h) Személyi juttatások

– foglalkoztatással kapcsolatos feladatok (rendszeres, nem rendszeres juttatások),

– megbízásokkal kapcsolatos feladatok (személyi előirányzat terhére, vagy ún. számlás foglalkoztatás),

– külső foglalkoztatás.

i) Selejtezéssel kapcsolatos feladatok

– az eszközök hasznosításának, selejtezésének ellenőrzési nyomvonalát a Hivatal Leltározási és Selejtezési Szabályzata tartalmazza.

2. számú függelék

A Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal szabályzatainak felsorolása

1. Kiadmányozási Szabályzat

2. Közszolgálati Szabályzat

3. Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzat

4. Informatikai Biztonsági Szabályzat

5. Közzétételi Szabályzat

6. Munkavédelmi Szabályzat

7. Tűzvédelmi Szabályzat

8. Gépjármű Üzemeltetési Szabályzat

9. Házirend

10. Gazdasági Osztály Ügyrendje

11. Számviteli Politika

12. Bizonylati Szabályzat

13. Utalványozási Szabályzat

14. Pénzkezelési Szabályzat

15. Leltározási és Selejtezési Szabályzat

16. Önköltségszámítási Szabályzat

17. Közbeszerzési Szabályzat

18. Belső Ellenőrzési Kézikönyv

19. Telefon-használati Szabályzat

20. Vagyonnyilatkozat-tételi Szabályzat

21. reprezentációs-költség szabályzat

22. Katasztrófa-elhárítási Terv

23. Influenza Pandémiás Terv

24. Ellenőrzési Nyomvonal

25. Esélyegyenlőségi Terv

3. számú függelék

A képzettségi pótlék megállapításának eljárásrendje

Az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges képesítéseket a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet határozza meg. A Hivatalban és a Körzeti Hivatalokban a további képzettségre képzettségi pótlék állapítható meg:

1. A munkakörhöz – további képzettségként – azonos szakmai (például: jogász, vagy igazgatásszervező; közgazdász, vagy közgazda) és szintű (egyetem, vagy főiskola), vagy azonos szakmai, de különböző szintű (például: közép, vagy felsőfokú társadalombiztosítási) képesítések nem ismerhetők el pótlékra jogosító további képzettségnek.

2. Képzettségi pótlékra való jogosultság kezdőnapja a jogosultság megállapítására irányuló kérelem és azt igazoló okirat (oklevél) benyújtását követő nap lehet.

Munkakörök	Képzettségi pótlékra jogosító további képzettségek
1. belső ellenőr	okleveles könyvvizsgálói felsőfokú szakképesítés [Ktv. 48/A.§. (4) bekk. b.) pontja alapján]
4. Gazdasági Osztály - középfokú szakirányú végzettséggel rendelkező - ügyintézője esetében	mérlegképes könyvelő képzettség [Ktv. 48/A.§.(4) bek. c.) pontja alapján]

Az utasítást a 4/2011. (III. 10.) VM utasítás 1. pont 1.10. alpontja hatályon kívül helyezte 2011. március 11. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek