2010. évi CLX. törvény
egyes állami tulajdonú szakosított hitelintézetekre vonatkozó törvények módosításáról1
2011.01.01.
[2. § Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében – az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően – a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]
„c) a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek – ezen belül elsődlegesen a kis- és középvállalkozások –, valamint a mezőgazdasági őstermelők és családi gazdálkodók tevékenységének hitel- és tőkefinanszírozásában;”
„k) az 1. számú mellékletben meghatározott állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek hitel- és tőkefinanszírozásában, valamint az érdekükben történő bankgarancia nyújtásában;” „m) kormányhatározat alapján egyéb fejlesztési feladatok ellátásában.”
„(10) Az MFB Zrt. a rábízott vagyon körébe tartozó állami vagyont az adott vagyontárgy sajátosságainak megfelelő, az azonosítást lehetővé tevő módon naturáliában (mennyiségben) és értékben, a keletkezés (aktiválás) időpontját is feltüntetve tartja nyilván. Ezen elkülönített nyilvántartás tételesen tartalmazza a társasági részesedések könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékvesztés összegét, és az azokban bekövetkezett változásokat is.”
„(12) Az MFB Zrt.-nek a 3. § (5) bekezdése alapján a Magyar Állam nevében végzett tulajdonosi joggyakorlásból eredő szervezeti működési költségeit a központi költségvetés biztosítja. (13) Az MFB Zrt. a rábízott vagyon értékének megőrzéséről köteles gondoskodni.”
„4. § (1) Az MFB Zrt. a 2. §-ban meghatározott feladatai ellátása érdekében pénzügyi szolgáltatási tevékenységet közvetlenül vagy más pénzügyi intézményen keresztül végezhet. (2) Az MFB Zrt. beruházáshoz kapcsolódó fejlesztési célú hitelen, illetőleg kölcsönön kívül kizárólag
b) befektetett pénzügyi eszköz,
c) befektetett eszközt terhelő általános forgalmi adó,
e) fejlesztési vagy forgóeszköz hitel, illetőleg kölcsön kiváltásának,
f) pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenységének és
g) a tulajdonában álló, illetőleg a rábízott vagyon körébe tartozó gazdasági társaságok
nyújthat hitelt, illetőleg kölcsönt.
(3) Az MFB Zrt. csak a (2) bekezdésben meghatározott hitelre, illetőleg kölcsönre, továbbá támogatáshoz kapcsolódóan vállalhat kezességet, bankgaranciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget. (4) Az MFB Zrt. kizárólag akkor nyújthat hitelt, illetőleg kölcsönt, valamint csak akkor vállalhat kezességet, bankgaranciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget, ha annak visszafizetése, megtérülése az ügyletre vonatkozó üzleti, pénzügyi tervek alapján, illetőleg a rendelkezésre álló fedezetekre tekintettel biztosított. Ha mindez a 2. § b), k) és m) pontjában megjelölt feladatok teljesíthetőségét akadályozza, akkor ezen feladatok teljesítésének kell elsőbbséget biztosítani. kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz kapcsolódóan, fejlesztési tőkefinanszírozás céljából – közvetlenül vagy közvetetten – szerezhet, ha a befektetés megtérülése az alapkezelő által a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan vállalt garancia (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy az alapkezelő által a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan tett ígéret (tőke-, illetve hozamvédelem) alapján kellően biztosított.” [5. § (1) Az Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB Zrt. által]
„a) forrásszerzés céljából felvett hitelekből és kölcsönökből, valamint kötvénykibocsátásokból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért;”
„(2) Az MFB Zrt. eredményéből osztalékot nem fizet, a felosztható eredményt az eredménytartalék növelésére kell fordítani.”
„(3) Az MFB Zrt. kizárólag
a) pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, árutőzsdei szolgáltatóban, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, befektetési alapkezelőben, tőzsdében, biztosítóban, viszontbiztosítóban, járulékos vállalkozásban, illetve nemzetközi pénzügyi szervezetben, c) a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében, kormányrendeletben meghatározott, 1990. január 1. napját követően részben vagy egészben közvetlenül vagy közvetve állami, önkormányzati tulajdonban állt gazdálkodó szervezetben, illetőleg ezek jogutódjaiban, d) a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében alapított gazdasági társaságban, e) átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb hároméves időtartamra, pénzügyi szolgáltatásból származó veszteségmérséklés céljából, illetőleg hiteltulajdonrész csereügylet vagy felszámolás következtében jogi személyiségű gazdasági társaságban, vagy
f) a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében, fejlesztési tőkefinanszírozás céljából jogi személyiségű gazdasági társaságban [Gt. 2. § (2) bekezdés] szerezhet közvetlenül vagy közvetve tulajdonrészt.
(4) Az MFB Zrt. egy gazdasági társaságban – a (3) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott társaságok kivételével – közvetlenül, illetőleg közvetetten legfeljebb 50%–1 szavazat mértékű tulajdoni részesedéssel rendelkezhet.” „(3) A felügyelőbizottság elnökét és tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója választja meg és hívja vissza.”
„(4) Az MFB Zrt. alkalmazottja nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag, kivéve, ha
a) az MFB Zrt., vagy a Magyar Állam közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik a gazdasági társaságban,
b) helyi önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi részesedéssel rendelkezik a gazdasági társaságban,
18/A. § (1) Az MFB Zrt. esetében – az ügyfél személyére, valamint az ügylet összegére vonatkozó adatok kivételével – banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről az MFB Zrt. rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint az MFB Zrt. által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik. (2) Nem minősül banktitoknak az MFB Zrt. tulajdonában álló, illetőleg a rábízott vagyon körébe tartozó gazdasági társaságok tulajdonlásával, illetve tulajdonosi irányításával összefüggő az MFB Zrt. rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely e társaságok személyére, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi kapcsolataira vonatkozik.”
„20. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza azon gazdasági társaságokat, amelyekben az MFB Zrt. a 8. § (3) bek. c) pontja szerint tulajdont szerezhet.” „25/A. § (1) A Bit. 83. § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti engedély nem szükséges a MEHIB Rt. vezető állású személyének, illetve ügyvezetőjének megválasztásához, illetve kinevezéséhez. (2) Vezető állású személynek, illetve ügyvezetőnek az a személy választható meg (nevezhető ki), aki megfelel a Bit. 83. §-ában, illetve 84. §-ában továbbá a 91. §-ában meghatározott feltételeknek. (3) Vezető állású személy, illetve ügyvezető megválasztását, illetve kinevezését a MEHIB Rt. a kinevezéstől számított 2 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni.
(4) Amennyiben a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy a megválasztott, illetve kinevezett személy nem felel meg e törvényben, valamint a Bit. 83. §-ában, illetve 84. §-ában továbbá a 91. §-ában meghatározott feltételeknek, 10 munkanapon belül kezdeményezheti a tulajdonosi jogok gyakorlójánál a megválasztott személy visszahívását, illetve a kinevezett személy felmentését.” 13. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi. CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § Ha egy személy a jelen törvény rendelkezései szerint több jogviszony alapján köteles vagyonnyilatkozatot tenni, úgy a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének – a 3/B. §-ban foglaltak szerint – egy jogviszonyhoz kapcsolódóan köteles eleget tenni, és a vagyonnyilatkozat tétel megtörténtéről a további jogviszonyok szerint őrzésre köteles személyt köteles teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban tájékoztatni.” „3/B. § Ha egy személy a jelen törvény rendelkezései szerint több jogviszony alapján köteles vagyonnyilatkozatot tenni, úgy a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének azon jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell eleget tenni, amelyik alapján a leggyakrabban kell vagyonnyilatkozatot tenni. Amennyiben több jogviszony esetén a vagyonnyilatkozat-tétel esedékességének gyakorisága azonos, úgy a vagyonnyilatkozatot a korábban keletkezett jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell megtenni. Amennyiben több jogviszony esetén a vagyonnyilatkozat-tétel esedékességének gyakorisága és a jogviszonyok létrejöttének ideje is azonos, úgy a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett választása szerinti jogviszony alapján kell a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek eleget tenni.” „3/C. § Ha egy személy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének egy jogviszony alapján eleget tett, majd olyan jogviszonyt létesít, amely alapján – a korábbi jogviszonyhoz képest – gyakrabban kell vagyonnyilatkozatot tennie, úgy ez utóbbi jogviszony alapján keletkező vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését és a 3/A. §-nak megfelelő nyilatkozat átadását követően a korábbi jogviszony kapcsán tett vagyonnyilatkozatát az annak őrzésért felelős személy visszaadja.” 17. §3 E törvény 2010. január 1-jén lép hatályba.
Melléklet a CLX. törvényhez
Beszállítói Befektetői Zrt.
Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
Corvinus Támogatásközvetítő Zrt.
Déli Áramlat Magyarország Zrt.
Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt.
MAG-Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Támogatásközvetítő Zrt.
Magyar Export-import Bank Zrt.
Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.
Magyar Követeléskezelő Zrt.
MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.
KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt.”
