19/2010. (IV. 30.) IRM rendelet
19/2010. (IV. 30.) IRM rendelet
a DNS-profil meghatározásának szakmai-módszertani követelményeiről1
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 96. § (2) bekezdés c) pontjában,
a 17. § tekintetében a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 96. § (2) bekezdés b) és c) pontjában,
a 11. §, a 18. § és a 3. melléklet tekintetében az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 31. § (5) bekezdés a) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. bűnjel: az Intézet részére átadott tárgyi bizonyítási eszköz;
2. bűnjelminta: az Intézet részére átadott, a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetéseinek nyomait hordozó tárgyon rögzített biológiai anyag, anyagmaradvány, valamint a személyektől levett összehasonlító (referencia) minta;
3. bűnjelszemle: a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített biológiai anyagmaradványoknak az Intézet által való felkutatása és a mintabiztosítás DNS-elemzésekhez;
4. DNS-marker: az a hely (lókusz) a DNS-molekulán, mely az egyénekre vonatkozó különféle genetikai információkat tartalmazza;
5. eseti DNS-profil: a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen vagy tárgyon rögzített anyagmaradványból meghatározott emberi DNS-profil;
6. Intézet: a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló kormányrendeletben DNS-vizsgálatra kijelölt szerv;
7. kalibrált eszköz vagy berendezés: olyan, a laboratóriumi tevékenység során használt eszköz vagy berendezés, amely a vizsgált jelleget, változót vagy mennyiséget ellenőrzötten pontosan és hitelesen méri;
8. laboratóriumi tevékenység: a DNS-profilok meghatározása során a tárgyakon hagyott nyomok felkutatásakor és megtalálásakor, valamint igazságügyi bizonyítékok előhívásakor, elemzésekor és értelmezésekor a laboratóriumban végzett bármilyen tevékenység szakértői vélemény nyilvánítása vagy igazságügyi bizonyítékok cseréje céljából;
9. mintabiztosítás: bűnjelen vagy bűnjelmintán DNS-kinyerése céljából lefolytatott biológiai nyomkutatás és az anyagmaradvány DNS-elemzésre alkalmas részének biztosítása;
10. laboratóriumi tevékenység eredménye: a laboratóriumi tevékenység bármilyen analitikai eredménye és közvetlenül kapcsolódó értelmezése;
11. személyi DNS-profil: a büntetőeljárás során ismert személyazonosságú embertől származó mintából meghatározott DNS-profil;
12. validált eszköz vagy berendezés: olyan, a laboratóriumi tevékenység során használt eszköz vagy berendezés, amely a forgalmazó és felhasználó által igazoltan és ellenőrzötten a specifikációjának megfelelően működik;
13. vizsgálati dokumentáció: a laboratóriumi tevékenység folyamatát és eredményeit teljes körűen tartalmazó, elektronikusan és papír alapon is rögzített irat, ide nem értve az igazságügyi szakértői véleményt.
2. Szakmai feltételek
2. § Eseti DNS-profil meghatározást az Intézet akkor végezhet, ha rendelkezik igazságügyi szakértői névjegyzékbe igazságügyi genetikai szakterületre bejegyzett legalább két olyan, az Intézet nevében eljárni jogosult szakértővel, akiknek igazságügyi szakértői kamarai tagsági viszonya nem szünetel vagy nincs felfüggesztve.
3. § (1) A vizsgálandó bűnjelet és az abból létrehozott származékokat óvni kell a jogosulatlan hozzáféréstől, fizikai megsemmisüléstől és a vizsgálhatóságot negatívan befolyásoló külső környezeti hatásoktól.
(2) Az Intézet a következő tevékenységeket egymástól elkülönített helyiségben végzi:
a) a bűnjelek kezelése és tárolása,
b) a bűnjelszemle és az anyagmaradványból történő mintabiztosítás,
c) a DNS-kinyerése és mennyiségi meghatározása,
d) a polimorf DNS-lókuszok láncreakcióval történő sokszorosítása (a továbbiakban: PCR-sokszorosítás), valamint a sokszorosított termékek kezelése és tárolása és
e) a kiértékelési, véleményezési és az adminisztrációs feladatok ellátása.
(3) Az Intézet rendelkezik a laboratóriumi vizsgálatok PCR-sokszorosítás előtti és PCR-sokszorosítás utáni munkafolyamatait egymástól egyértelműen elkülönítő, a laboratóriumi rendszerbe pozitív és negatív légnyomáskülönbséggel illeszkedő, lokális légelszívással ellátott helyiségekkel.
(4) Az Intézet a bűnjelszemlét kizárólag erre a célra kialakított, a felülszennyezés kizárását biztosító, a laboratóriumi rendszerbe illeszkedő, pozitív légnyomáskülönbséggel és lokális légelszívással rendelkező elsötétíthető helyiségben végzi.
4. § (1) Az Intézet a vizsgálati anyagokat, bűnjeleket, valamint származékaikat a hitelesség-láncolat sértetlenségének biztosítása érdekében egyedileg beazonosíthatóan megjelöli, egymástól elkülönítve csomagolja és tárolja.
(2) Az Intézet rendelkezik legalább háromszor, legalább 100 liternyi +4°C-ra hűthető, és legalább háromszor, legalább 50 liternyi –20 °C-ra mélyhűthető, valamint legalább 400 liternyi –70°C-ra mélyhűthető mintatároló kapacitással, amelyeknek a szünetmentes üzemeltetése biztosított.
(3) Az Intézet a bűnjeleket, valamint a laboratóriumi tevékenység alatt létrejött félkész és kész vizsgálati anyagokat úgy tárolja, hogy azokhoz arra jogosulatlan személy nem férhet hozzá.
5. § (1) Az Intézet rendelkezik olyan külön szabályzattal, amely
a) a minta biztosítására,
b) a vizsgálati anyagok kezelésére, megőrzésére,
c) az alkalmazott, szakmailag megfelelő vizsgálati módszerek részletes leírására,
d) az alkalmazott eszközök és berendezések megfelelő üzemelésének ellenőrzésére,
e) a vizsgálati eredmények értékelésére, értelmezésére, valamint
f) a szakértői vélemények elkészítésére, kibocsátására, tárolására
vonatkozó – e rendeletben nem szabályozott, részletes – előírásokat tartalmazza.
(2) Az Intézet olyan adatkezelési rendszerrel rendelkezik, amely biztosítja a laboratórium rendelkezésére bocsátott adatoknak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott szintű védelmét.
(3) Az Intézet a vizsgálati dokumentációját úgy készíti el, hogy a laboratóriumi tevékenység és a laboratóriumi tevékenység eredményének valamennyi eleme visszakereshető és ellenőrizhető legyen.
(4) Az Intézet – ha az eszköz vagy berendezés esetében fogalmilag lehetséges – a laboratóriumi tevékenységét érvényesen kalibrált, hitelesített, valamint igazságügyi alkalmazásra validált eszközzel és berendezéssel végzi.
(5) Az Intézet biztosítja az analitikai és az informatikai rendszer folyamatos és szünetmentes elektromos ellátását.
6. §2 Az eseti DNS-profil meghatározását végző Intézet évente dokumentáltan és sikeresen részt vesz eseti és személyi DNS-profilok meghatározására vonatkozó, szaktudást és felkészültséget bizonyító, a Forenzikus Tudományos Intézetek Európai Hálózata (ENFSI) által meghatározott nemzetközi szervezet által szervezett külső jártassági kontrollteszten.
3. Módszertani feltételek
7. § (1) A bűnjelszemlét az Intézet legalább két alkalmazottja végzi, akik közül az egyik az igazságügyi szakértői névjegyzékbe igazságügyi genetika szakterületre bejegyzett olyan szakértő, akinek igazságügyi szakértői kamarai tagsága nem szünetel vagy nincs felfüggesztve.
(2) A bűnjelszemléről, a mintabiztosításról és a vizsgálatokról az Intézet munkatervet készít, melyet írásban rögzít. A munkatervtől való eltérés esetén az eltérés tényét és okát dokumentálni szükséges. A dokumentációban fel kell tüntetni, hogy az eltérés kihatással van-e a DNS-profil megállapítására.
(3) A bűnjelszemléről és mintabiztosításról az Intézet digitális fotó- vagy videódokumentációt készít.
(4) Az Intézet a bűnjelszemléről a vizsgálati dokumentációhoz önálló jegyzőkönyvet csatol. A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a bűnjelszemle időpontját,
b) a bűnjelszemle vezetőjének és a többi résztvevőnek a nevét,
c) a bűnjelszemle vizsgálati tervét, amely röviden leírja az ügy fontos szakértői körülményeit, valamint bűnjelekre vagy bűnjelcsoportokra vonatkozóan a vizsgálat célját és annak megvalósítási tervét,
d) a szemlézett bűnjelek jelölését, leírását és szakértői jellemzését,
e) a bűnjelszemle során a bűnjeleken bekövetkező változások dokumentálását,
f) a bűnjeleken lefolytatott nyomkutatás eredményét,
g) a bűnjelekből DNS-elemzésre biztosított minták jelölését, leírását és szakértői jellemzését, valamint a mintabiztosítás módját és
h) a bűnjelen vagy a bűnjelmintán elvégzendő laboratóriumi tevékenységek rövid jelölését.
8. § (1) A bűnjelszemlét végző személyeknek védőöltözetet kell viselniük, amely egyszer használatos laboratóriumi köpenyből, gumikesztyűből, szájmaszkból, hajsapkából, és szükség esetén védőszemüvegből áll. Bűnjelváltáskor a kesztyűcsere kötelező. Ha a szennyezettség miatt indokolt, úgy a bűnjelváltáskor a teljes védőöltözetet cserélni kell.
(2) Minden bűnjel a többitől elkülönítve, kizárólag egyesével szemlézhető. A sértettől és a gyanúsítottól származó, valamint a helyszíneléskor biztosított minták és tárgyak szemléjét térben vagy időben el kell különíteni. Térben vagy időben külön kezelendők az alacsony és a magas kópiaszámú DNS-t tartalmazó minták.
(3) Minden egyes bűnjel szemléje után a vizsgálati helyszín érintett felületén, valamint minden mintabiztosítás után a használt eszközökön hatékony DNS-mentesítő tisztítást kell végezni.
(4) Az Intézet a biztosított bűnjelmintákat egyesével, az esetleges mintacsere és mintaszennyezés lehetőségének kizárásával, anonimizált azonosítóval ellátva tárolja.
9. § (1) A DNS-profil meghatározásához a mintának legfeljebb a fele használható fel, kivéve, ha a minta fele nem elégséges a sikeres vizsgálat elvégzéséhez. Ha a vizsgálat elvégzéséhez a minta több, mint fele felhasználásra került, azt a vizsgálati dokumentációban jelezni kell.
(2) Az eseti DNS-profil meghatározására szolgáló minta típusát, szöveti eredetét meg kell határozni.
(3) A bűnjelmintából kinyert DNS emberi eredetű összetevőjének mennyiségi meghatározását a minta jellegének meghatározása és a további vizsgálatok eredményes kivitelezése érdekében el kell végezni.
(4) A DNS-profil meghatározása során külső jártassági kontrolltesztben megnevezett vizsgáló és analizáló berendezések, szoftverek, eljárások és vegyszercsomagok alkalmazandók.
(5) Minden vizsgálandó mintacsoporthoz ismert DNS-profilú biológiai mintát (belső kontroll), valamint DNS-t nem tartalmazó mintát (reagens kontroll) kell rendelni, melyeket a teljes laboratóriumi munkafolyamat során a bűnjelmintákkal együtt kell kezelni. A mérési eredménnyel járó vizsgálatokhoz az előbbieken kívül egyéb mérési kontrollok (pozitív kontroll, negatív kontroll, kalibrációs standard) is társítandók.
(6) A bűnjelmintákból történő DNS kinyeréséhez a vizsgálati sikeresség érdekében alternatív eljárások alkalmazásának lehetőségét is szükséges biztosítani.
(7) Az Intézet az alacsony kópiaszámú (LCN) minták vizsgálatát a normál kópiaszámú minták vizsgálatától térben vagy időben elkülönülten végzi.
10. § (1) A DNS-profil meghatározásakor az 1. mellékletben megjelölt DNS-markereket kell meghatározni. Ha az adott minta vizsgálata során a megfelelő bizonyító erő elérése érdekében az 1. mellékletben megjelölt markereken túlmenően további DNS-markerek vizsgálata is indokolt, úgy a 2. mellékletben meghatározott DNS-markerek vizsgálatát is meg kell kísérelni.
(2) Ha a szakértői kirendelésben foglalt szakkérdés az 1. és a 2. mellékletben megjelölt DNS-markerek segítségével nem válaszolható meg, úgy más DNS-marker is vizsgálható.
(3) Ha a bűnjelen a DNS-elemzés indokolt és az első analízis DNS-profilt nem eredményez, – és a bűnjelminta mennyisége lehetővé teszi – a DNS-elemzést meg kell ismételni. Az ismételt analízis során előnyben kell részesíteni az alternatív vizsgálati eljárásokat.
(4) Ha egy minta töredékes vagy kevert genetikai DNS-profilt eredményez, azt a vizsgálati dokumentáció egyértelműen jelöli.
(5) Ha a kiértékelés során a DNS-markeren rendkívül ritka, új allél vagy normálistól eltérő allélszám kerül kimutatásra, azt ismételt vizsgálattal kell megerősíteni.
11. § (1) Vizsgálatra alkalmas DNS-t megfelelő mennyiségben tartalmazó biológiai minták azonos személyi eredete kizártnak tekintendő, ha legalább két lókuszon, vagy legalább két mitokondriális DNS-pozícióban eltérés észlelhető. A csak egyetlen lókuszon vagy pozícióban megfigyelt eltérés esetén mérlegelni kell a mutáció, allélkiesés, heteroplazmia, degradáció és más, genetikai vagy technológiai sajátosságokra visszavezethető okok lehetőségét.
(2) Ha az eseti DNS-profil és a személyi DNS-profil összevetése során megállapítást nyer, hogy a minták azonos személyi eredete nem kizárt, akkor a minta származásának bizonyítása érdekében a bizonyítóerő számításának a valószínűségszámítás Bayes-elvén kell alapulnia.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt valószínűségi hányadost a 3. mellékletben megjelölt módon kell megállapítani.
(4) Haploid genomok vizsgálata során annak eredményét külön kell értékelni és a genetikai statisztikai számítást elvégezni.
(5) Több személytől származó, kevert, valamint vizsgálatra alkalmas DNS-t minimális mennyiségben, alacsony kópiaszámban tartalmazó biológiai minták elemzése során figyelembe kell venni az allélkiesés vagy allél beépülés lehetőségét.
12. § (1) Személyi DNS-profilok meghatározása során a 2–11. §-ban foglalt rendelkezéseket a (2) és (3) bekezdésben megjelölt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Személyi DNS-profil meghatározást az Intézet akkor végezhet, ha rendelkezik igazságügyi szakértői névjegyzékbe igazságügyi genetikai szakterületre bejegyzett legalább egy olyan, az Intézet nevében eljárni jogosult szakértővel, akiknek a szakértői kamarai tagsági viszonya nem szünetel vagy nincs felfüggesztve.
(3) Az Intézet évente dokumentáltan és sikeresen részt vesz személyi DNS-profilok meghatározására vonatkozó, szaktudást és felkészültséget bizonyító, a Forenzikus Tudományos Intézetek Európai Hálózata (ENFSI) által meghatározott nemzetközi szervezet által szervezett külső jártassági kontrollteszten.
13. § Az Intézet laboratóriumi tevékenységet akkor végezhet, ha e tevékenységét nemzeti akkreditáló testület az MSZ ISO/IEC 17025:2005 szabványnak megfelelően akkreditálta.
4. Együttműködés
14. § A Kormány által kijelölt szakértői nyilvántartó szerv az Intézettel
a) az adatközlés rendje, technikai részleteinek meghatározása,
b) a kapcsolattartás, kommunikáció, és
c) a vitatott kérdések – ide nem értve az igazságügyi szakértői véleményt – rendezésének módja
vonatkozásában, e rendeletben nem szabályozott kérdéskörökben együttműködési megállapodást köt.
5. Záró rendelkezések
15. § (1) E rendelet – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2010. május 1-jén lép hatályba.
(2) A 6. § 2011. január 1-jén lép hatályba.
(3)3 A 13. § 2014. május 30-án lép hatályba.
(4) Az 1. melléklet 12–16. pontja 2011. november 30-án lép hatályba.
16. § Ez a rendelet a laboratóriumi tevékenységet végző igazságügyi szakértők akkreditálásáról szóló, 2009. november 30-i, 2009/905/IB tanácsi kerethatározat 2. cikkely a) pontjának, valamint a 4. cikkelynek való megfelelést szolgálja.
17–18. §4
19. §5
1. melléklet a 19/2010. (IV. 30.) IRM rendelethez
2. melléklet a 19/2010. (IV. 30.) IRM rendelethez
3. melléklet a 19/2010. (IV. 30.) IRM rendelethez
|
VH= |
Valószínűség (megfigyelt DNS-profilok azt feltételezve, hogy a származás fennáll) |
|
|
Valószínűség (megfigyelt DNS-profilok azt feltételezve, hogy a származás nem áll fenn) |
|
A rendeletet a 12/2016. (V. 4.) BM rendelet 27. § c) pontja hatályon kívül helyezte 2016. május 12. napjával.
A 6. § a 15. § (2) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lép hatályba.
A 15. § (3) bekezdése a 30/2013. (XI. 29.) KIM rendelet 7. §-a szerint módosított szöveg.
A 17–18. §-t a 19. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 19. § a (4) bekezdés alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet 12. pontja a 15. § (4) bekezdése alapján 2011. november 30-án lépett hatályba.
Az 1. melléklet 13. pontja a 15. § (4) bekezdése alapján 2011. november 30-án lépett hatályba.
Az 1. melléklet 14. pontja a 15. § (4) bekezdése alapján 2011. november 30-án lépett hatályba.
Az 1. melléklet 15. pontja a 15. § (4) bekezdése alapján 2011. november 30-án lépett hatályba.
Az 1. melléklet 16. pontja a 15. § (4) bekezdése alapján 2011. november 30-án lépett hatályba.
A 2. melléklet 6–10. pontját a 19. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás