21/2010. (V. 12.) PM rendelet
21/2010. (V. 12.) PM rendelet
a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályairól szóló 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet módosításáról1
2010.05.15.
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 451. § (2) bekezdés e) és n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályairól szóló 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet (a továbbiakban: Ny.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A Tpt. 61. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettséget, továbbá a Tpt. 61. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alóli mentesülés bejelentését az Európai Bizottság által meghatározott tartalmú, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által üzemeltetett honlapon közzétett formanyomtatvány alkalmazásával kell teljesíteni.”
2. § (1) Az Ny. 5. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A honlapon a szabályozott információt úgy kell elérhetővé tenni, hogy az
a) a közzétételt követő legalább egy évig adott üzleti évre vonatkozóan év szerinti bontásban a honlap főoldalán jól látható és beazonosítható legyen,
b) a közzétételt követő egy év után a honlap főoldalán jól látható és beazonosítható menüpont (link) alatt – az üzleti évekre vonatkozó bontásban – elérhető legyen.”
(2) Az Ny. 5. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A már közzétett szabályozott információ módosítása esetén]
„a) a szabályozott információt a módosítás egyértelmű jelölésével újra közzé kell tenni,”
3. § Az Ny. 7. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az információtárolási rendszernek meg kell felelnie az Európai Bizottság által meghatározott követelményeknek.”
4. § (1) Az Ny. 1. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.
(2) Az Ny. 2. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.
(3) Az Ny 3. melléklete helyébe e rendelet 3. melléklete lép.
(4) Az Ny 4. melléklete helyébe e rendelet 4. melléklete lép.
5. § Hatályát veszti az Ny. 5. melléklete.
6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(2) A kibocsátó a 2009. évre vonatkozó éves jelentési kötelezettségét e rendelet 1. mellékletének rendelkezései szerint, vagy az Ny. e rendelet hatálybalépését megelőző napján hatályos rendelkezése alapján teljesíti.
(3) A kibocsátó a 2010. évre vonatkozó féléves jelentési kötelezettségét e rendelet 2. mellékletének rendelkezései szerint teljesíti.
7. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról,
b) a Bizottság 2007. március 8-i 2007/14/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról.
1. melléklet a 21/2010. (V. 12.) PM rendelethez
Éves Jelentés
1. Magyarországi székhelyű kibocsátó az éves jelentést a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásaival összhangban készíti el. Harmadik országbeli kibocsátó az éves jelentést a Bizottság 2008. december 12-i, egyes harmadik országok nemzeti számviteli standardjainak és egyes nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak harmadik országbeli értékpapír-kibocsátók által a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítésére való alkalmazásáról szóló 2008/961/EK határozatában foglaltaknak megfelelően készíti el. Az egymást követő éves jelentések alapjául szolgáló számviteli elveknek azonosnak kell lenniük. Amennyiben a kibocsátó az alkalmazott számviteli elveket megváltoztatja, az adatok összehasonlíthatóságát ez esetben is biztosítani kell.
2. Az összevont (konszolidált) beszámoló készítésére nem köteles kibocsátó éves jelentése – az 5. részben meghatározott kivétellel – legalább a következőket tartalmazza:
2.1. a kibocsátó legfőbb szerve által elfogadott éves beszámoló, amelynek részei:
2.1.1. mérleg,
2.1.2. eredménykimutatás,
2.1.3. kiegészítő melléklet,
2.2. a 4. részben meghatározott vezetőségi jelentés
2.3. független könyvvizsgálói jelentés,
2.4. a kibocsátó nyilatkozata (az aláírók nevének és beosztásának közlésével), hogy
2.4.1. az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudásuk szerint elkészített – az 2.1. pontban meghatározott – éves beszámoló valós és megbízható képet ad a kibocsátó eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá
2.4.2. a vezetőségi jelentés megbízható képet ad a kibocsátó helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket.
3. Amennyiben a kibocsátó összevont (konszolidált) beszámoló készítésére is köteles, az éves jelentés – a 2. részben foglaltakon kívül – legalább a következőket tartalmazza:
3.1. összevont (konszolidált) éves beszámoló, amelynek részei:
3.1.2. összevont (konszolidált) mérleg,
3.1.3. összevont (konszolidált) eredménykimutatás,
3.1.4. összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet,
3.2. a 4. részben meghatározott összevont (konszolidált) vezetőségi jelentés,
3.3. független könyvvizsgálói jelentés,
3.4. a kibocsátó nyilatkozata (az aláírók nevének és beosztásának közlésével), hogy
3.4.1. az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudásuk szerint elkészített – a 3.1. pontban meghatározott – összevont (konszolidált) éves beszámoló valós és megbízható képet ad a kibocsátó és a konszolidációba bevont vállalkozások eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá
3.4.2. az összevont (konszolidált) vezetőségi jelentés megbízható képet ad a kibocsátó és a konszolidációba bevont vállalkozások helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket.
3.5. Amennyiben a kibocsátó a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendelet 4. cikke hatálya alá tarozik, akkor a 3.1. pont helyett az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját.
4. A vezetőségi jelentés az éves beszámolót kísérő elemzés, amely bemutatja azokat a fő folyamatokat és tényezőket, amely az éves jelentés időszakában a kibocsátó üzleti teljesítményére, fejlődésére és helyzetére hatással voltak, illetve a jövőben hatással lesznek. A vezetőségi jelentésben bemutatott adatoknak összehasonlíthatónak kell lenniük az előző időszak vezetőségi jelentésében szereplő adatokkal. A vezetőségi jelentés legalább az alábbi információkat tartalmazza:
4.1. a vállalkozás üzleti környezete,
4.2. a vállalkozás céljai és stratégiája,
4.3. a vállalkozás főbb erőforrásai és kockázatai, az ezekkel kapcsolatos változások és bizonytalanságok,
4.4. az éves beszámoló időszakában elért eredményei és kilátásai,
4.5. a teljesítmény mérésének mennyiségi és minőségi mutatói, illetve jelzői. Amennyiben a kibocsátó összevont (konszolidált) éves beszámolót készít, az azt kísérő összevont (konszolidált) vezetőségi jelentés a kibocsátó és a konszolidációba bevont vállalkozások együttes helyzetére vonatkozik.
5. A helyi önkormányzat által készített éves jelentés legalább a következőket tartalmazza:
5.1. a külön jogszabály szerinti éves költségvetési beszámoló, amelynek részei:
5.1.1. könyvviteli mérleg,
5.1.2. pénzforgalmi jelentés,
5.1.3. pénzmaradvány-kimutatás, eredménykimutatás,
5.1.4. kiegészítő melléklet,
5.2. a kibocsátó nyilatkozata (az aláírók nevének és beosztásának közlésével), hogy az alkalmazható számviteli előírások alapján a legjobb tudásuk szerint elkészített – az 5.1. pontban meghatározott – pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet adnak a kibocsátó és a konszolidációba bevont vállalkozások eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről.”
2. melléklet a 21/2010. (V. 12.) PM rendelethez
Féléves Jelentés
1. A féléves jelentésnek elegendő információt kell tartalmaznia annak érdekében, hogy az adott féléves időszakot érintő, a jelentésben tükröződő események, változások és tendenciák megismerhetőek legyenek. A mérleg esetén az összehasonlítás alapja a folyó pénzügyi év első hat hónapjának utolsó napjával, mint mérlegfordulónappal készült mérleg és a közvetlenül azt megelőző pénzügyi év utolsó napjával, mint mérlegfordulónappal készült mérleg. Az eredménykimutatás esetén az összehasonlítás alapja a folyó pénzügyi év első hat hónapjának utolsó napjával készített eredménykimutatás és az előző pénzügyi év első hat hónapjának utolsó napjával készített eredménykimutatás. A féléves jelentés alapjául szolgáló számviteli elveknek azonosaknak kell lenniük. Amennyiben a kibocsátó az alkalmazott számviteli elveket megváltoztatja, az adatok összehasonlíthatóságát ez esetben is köteles biztosítani. A rövidített mérleg és a rövidített eredménykimutatás elkészítésekor az éves pénzügyi beszámolók elkészítésekor alkalmazottakkal azonos elismerési és mérési elveket kell követni. Magyarországi székhelyű, szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója a féléves jelentést a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben meghatározott számviteli elveknek megfelelően készíti el. Magyarországi székhelyű szabályozott piacra be nem vezetett értékpapír kibocsátója a féléves jelentést a 2. melléklet vagy a 3. melléklet alapján készíti el. Harmadik országbeli kibocsátó a féléves jelentést a Bizottság 2008. december 12-i, egyes harmadik országok nemzeti számviteli standardjainak és egyes nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak harmadik országbeli értékpapír-kibocsátók által a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítésére való alkalmazásáról szóló 2008/961/EK határozatában foglaltaknak megfelelően készíti el.
2. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére nem köteles kibocsátó féléves jelentése legalább a következőket tartalmazza:
2.1. féléves beszámoló, amelynek részei:
a mérleg és az eredménykimutatás kivonata, amely az éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának összegző sorait tartalmazza, továbbá mindazon sorokat, amelyek kihagyása félrevezető,
2.2. az 1. melléklet 4. részében meghatározott vezetőségi jelentés a féléves beszámoló időszakáról,
2.3. a könyvvizsgálói felülvizsgálatra vonatkozóan
2.3.1. független könyvvizsgálói jelentés, ha készült, vagy
2.3.2. a kibocsátó arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a féléves beszámolót független könyvvizsgáló nem vizsgálta,
2.4. a kibocsátó nyilatkozata (az aláírók nevének és beosztásának közlésével), hogy
2.4.1. az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudásuk szerint elkészített – a 2.1. pontban meghatározott – féléves beszámoló valós és megbízható képet ad a kibocsátó eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá
2.4.2. a vezetőségi jelentés megbízható képet ad a kibocsátó helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a pénzügyi év hátralevő hat hónapját érintő főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket.
3. Összevont (konszolidált) beszámoló készítésére köteles kibocsátó féléves jelentése legalább a következőket tartalmazza:
3.1. összevont (konszolidált) féléves beszámoló, amelynek részei:
3.1.1. a mérleg és az eredménykimutatás kivonata, amely az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának összegző sorait tartalmazza, továbbá mindazon sorokat, amelyek kihagyása félrevezető,
3.2. az 1. melléklet 4. részében meghatározott összevont (konszolidált) vezetőségi jelentés az összevont (konszolidált) féléves beszámoló időszakáról
3.3. a könyvvizsgálói felülvizsgálatra vonatkozóan
3.3.1. független könyvvizsgálói jelentés, ha készült,
3.3.2. a kibocsátó arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a féléves összevont (konszolidált) beszámolót független könyvvizsgáló nem vizsgálta,
3.4. a kibocsátó nyilatkozata (az aláírók nevének és beosztásának közlésével), hogy
3.4.1. az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudásuk szerint elkészített – a 3.1. pontban meghatározott – összevont (konszolidált) féléves beszámoló valós és megbízható képet ad a kibocsátó és a konszolidációba bevont vállalkozások eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá
3.4.2. az összevont (konszolidált) vezetőségi jelentés megbízható képet ad a kibocsátó és a konszolidációba bevont vállalkozások helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve pénzügyi év hátralevő hat hónapját érintő főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket.
3.5. Amennyiben a kibocsátó a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendelet 4. cikke hatálya alá tarozik, akkor a 3.1. pont helyett az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját.”
3. melléklet a 21/2010. (V. 12.) PM rendelethez
Időközi vezetőségi beszámoló
Az időközi vezetőségi beszámolónak elegendő információt kell tartalmaznia az éves, féléves jelentésben foglalt vezetőségi jelentéssel történő összehasonlításhoz, annak érdekében, hogy az adott időszakot érintő, a beszámolóban tükröződő események, változások és tendenciák megismerhetőek legyenek. Az időközi vezetőségi beszámoló legalább a következőket tartalmazza:
1. a pénzügyi év első, illetőleg második hat hónapjában bekövetkezett jelentősebb események és tranzakciók, azoknak a kibocsátó és a konszolidációba bevont vállalkozásai pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásainak elemzését,
2. a kibocsátó és konszolidációba bevont vállalkozásai pénzügyi helyzetének és teljesítményének ismertetését,
3. a kibocsátó nyilatkozatát (az aláírók nevének és beosztásának közlésével), hogy az 1. és 2. pontban leírtak megbízható és valós képet adnak a kibocsátó és konszolidációba bevont vállalkozásai helyzetéről.”
4. melléklet a 21/2010. (V. 12.) PM rendelethez
A rendkívüli tájékoztatás keretében közzéteendő információk köre
A rendkívüli tájékoztatás keretében – legalább az 1–5. részben meghatározott – minden olyan információt közzé kell tenni, amely az adott értékpapír értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érinti.
1. A rendkívüli tájékoztatás keretében nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója (a helyi önkormányzatok kivételével) – legalább az 1.1.–1.26. pontban meghatározott – információkat teszi közzé.
1.1. az értékpapírhoz kapcsolódó jogok kibocsátó által tervezett megváltoztatására vonatkozó döntés és az értékpapírhoz kapcsolódó jogok megváltoztatásának végrehajtása,
1.2. értékpapír forgalomba hozatala,
1.3. az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése, kivezetése,
1.4. az értékpapír alapján fennálló kötelezettség teljesítésének módja, helye, időpontja,
1.5. jelentős szervezeti változásra vonatkozó döntés (megszűnés, átalakulás, egyesülés, szétválás),
1.6. tevékenységi kör jelentős módosulása (tevékenységek megindítása, megszűnése), a piaci irányultság megváltozása (új piacok megnyílása, nagy megrendelések bizonyos országokból vagy a meglévő piacokon folytatott tevékenyég megszüntetése),
1.7. a kibocsátó működését, piaci helyzetét jelentősen befolyásoló döntés,
1.8. a kibocsátó fizetési számlájának bírósági, végrehajtási vagy egyéb hatósági eljárás keretében történő zárolása,
1.9. csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárást elrendelő jogerős végzés kézhezvétele, az eljárás lezárása,
1.10. a saját tőke legalább tíz százalékának elvesztése a legutolsó közzétett jelentéshez képest,
1.11. a felvett hitelek állományának huszonöt százalékos változása, ha a felvett hitelek állománya a változást megelőzően a saját tőke huszonöt százalékát meghaladta,
1.12. olyan engedély megszerzése vagy megvonása, amely a kibocsátó gazdasági teljesítményét jelentősen befolyásolhatja,
1.13. a kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjának tulajdonlásában bekövetkezett változás (dátum, mennyiség, az ügyletet követően a kibocsátó által tulajdonolt összmennyiség),
1.14. a kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjára vonatkozó vételi vagy eladási opció, vételi vagy eladási megbízás és ezek teljesülése (dátum, mennyiség, árfolyam, befektetési vállalkozás neve, az ügyletet követően a kibocsátó által tulajdonolt összmennyiség),
1.15. a legutolsó tájékoztatásban közzétetthez képest a kockázati tényezők jelentős változása,
1.16. a legutolsó tájékoztatásban közzétetthez képest a kibocsátó terveinek, stratégiájának jelentős változása,
1.17. a kibocsátó székhelyének, elérhetőségének változása (új cím, új központi telefonszám, faxszám, honlap, e-mail cím stb.), ügyfélszolgálat címe, elérhetősége, a változás tényleges bekövetkezésekor,
1.18. a kibocsátó által elnyert nagy megrendelésre kötött szerződés érvényes létrejötte és annak egyoldalú vagy közös megszüntetése,
1.19. az eljáró felügyeleti hatóság megválasztása,
1.20. új hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala esetén a kapcsolódó garanciákra és biztosítékokra vonatkozó információk,
1.21. a kibocsátó létesítő okiratának módosítására vonatkozó kezdeményezés döntésre jogosult elé terjesztése,
1.22. peres eljárás megindítása és lezárása a kibocsátó által vagy a kibocsátó ellen,
1.23. az adóhatóság által lefolytatott eljárás akkor, ha az eljárás során meghozott érdemi határozatban kötelezettségként megállapított pénzbírság összege az alaptőke tíz százalékát meghaladja,
1.24. a kibocsátó új befektetései, ideértve a leányvállalat alapítását is, vagy már meglevő befektetések növelése abban az esetben, ha az a befektetés tárgyát képező társaság alaptőkéjének, törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja,
1.25. a kibocsátó meglevő befektetéseinek részleges vagy teljes eladása abban az esetben, ha az eladás nagyságrendje a befektetéssel érintett társaság alap- vagy törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja,
1.26. a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójának rendkívüli tájékoztatási kötelezettségi körébe tartozik továbbá:
1.26.1. nem hitelintézeti tevékenységet folytató kibocsátó esetén a saját tőke tíz százalékát meghaladó összegben – nem a konszolidációs körbe tartozó vállalkozás részére – nyújtott pénzkölcsön, valamint a nyújtott pénzkölcsön állományának tíz százalékos változása, ha a nyújtott pénzkölcsön állománya a változást megelőzően a saját tőke tíz százalékát meghaladja,
1.26.2. hitelminősítés megváltozása,
1.26.3. árjegyzői szerződés megkötése esetén az árjegyzői szerződés lényeges adatai [árjegyző(k) neve, az árjegyzői kötelezettség kereskedési időn belüli teljesítési ideje, az ársáv mértéke, a minimális ajánlati kötelezettség, a szerződés időbeli hatálya], vagy azok módosulása,
1.26.4. olyan szerződés vagy megállapodás érvényes létrejötte, amely a teljes értékpapír-sorozat szabad forgalmazhatóságát korlátozza, az erről rendelkezésére álló információk megjelölésével,
1.26.5. a kibocsátó eszközeinek jelentős növekedése, csökkenése vagy az eszközök összetételében és az ezt finanszírozó saját és idegen források összetételében, megszerzésük feltételeiben beálló jelentős változás.
2. Az 1. részben foglaltakon kívül a részvény kibocsátójának legalább a 2.1.–2.8. pontban meghatározott információt közzé kell tennie:
2.1. a részvények tulajdonosai között létrejött – a kibocsátó tudomására jutott – szerződés, amely a kibocsátóra vagy a részvények többi tulajdonosára jelentős kihatással van,
2.2. a közgyűlések helye, ideje és napirendje, a részvények és a szavazati jogok teljes száma és a részvénytulajdonosok közgyűléseken való részvételi jogai, a képviseleti jog gyakorlásának feltételei,
2.3. a közgyűlés határozatai, azok lényeges tartalmának összefoglalásával, a szavazatszám, szavazati arány megjelölésével,
2.4. új részvények kibocsátása, ideértve a részvények kiosztására, jegyzésére, érvénytelenítésére vagy átváltására vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatos információkat,
2.5. a vezető állású személyekben bekövetkezett változás és az újonnan megválasztott vezetőnek a kibocsátó bármely értékpapírjából tulajdonában lévő mennyisége,
2.6. a vezető állású személyek értékpapír-tulajdonának változása a kibocsátó által kibocsátott értékpapírokból (dátum, értékpapír megnevezése, mennyiség, árfolyam, befektetési vállalkozás neve, az ügyletet követően a kibocsátó által adott értékpapírból tulajdonolt összmennyiség),
2.7. a különböző részvénysorozatokhoz, -fajtákhoz vagy -osztályokhoz kapcsolódó jogokban bekövetkező változások, ideértve az adott kibocsátó által kibocsátott származtatott értékpapírokhoz kapcsolódó és az adott kibocsátó részvényeihez hozzáférést biztosító jogokban bekövetkező változásokat is,
2.8. a szabályozott piacra bevezetett részvény kibocsátójának rendkívüli tájékoztatási kötelezettségi körébe tartozik továbbá:
2.8.1. ha a kibocsátó rendszeres tájékoztatási kötelezettsége körébe tartozó jelentései elkészítése során úgy ítéli meg, hogy az adott időszak eredménye következtében eredménye lényegesen kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb lesz, mint amit a piaci szereplők a már korábban közzétett információi alapján várnak, az erről szóló tájékoztatás, amelynek ki kell térnie a már korábban közzétett információk alapján várt eredmény bemutatására, annak módosítására, röviden összefoglalva az eltérés indokait,
2.8.2. a kibocsátóhoz érkezett nyilvános vételi ajánlat (és a csatolt működési terv, gazdasági tevékenységről szóló jelentés).
3. Az 1. részben foglaltakon kívül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátójának legalább a 3.1.–3.5. pontban meghatározott információt közzé kell tennie:
3.1. a visszafizetésről, törlesztésről és az utolsó kamatfizetésről beszámoló záróközlemény,
3.2. a kibocsátási célként megjelölt feladat, projekt előrehaladása, főbb határpontjainak, fázisainak megvalósulása,
3.3. a kibocsátó legfőbb szervének olyan döntése, amely a működését, piaci helyzetét jelentősen befolyásolja,
3.4. beváltási, átváltási, jegyzési vagy törlési jogok gyakorlása,
3.5. ezen értékpapírok jogaiban bekövetkező változások, ideértve az ilyen értékpapírok kikötéseiben és feltételeiben bekövetkező olyan változásokat is, amelyek közvetve befolyásolhatják e jogokat, és amelyek elsősorban a hitelfeltételekben vagy a kamatlábakban bekövetkezett változásokból keletkeznek.
4. Ha a kibocsátó érdekkörébe tartozó konszolidációba bevont társaság (a továbbiakban: társaság) nem köteles a Tpt. alapján rendszeres és rendkívüli tájékoztatást közzétenni, akkor minden, ezen társaság esetében jelentőséggel bíró – legalább a 4.1.–4.18. pontban meghatározott – információt a kibocsátó teszi közzé, amennyiben az információ a kibocsátó értékpapírjának értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érinti:
4.1. jelentős szervezeti változásra vonatkozó, az erre jogosult által meghozott döntés (szétválás, beolvadás, átalakulás),
4.2. tevékenységi kör módosulása (tevékenységek megindítása vagy megszűnése), a piaci irányultság megváltozása (új piacok megnyílása, nagy megrendelések bizonyos országokból vagy piacok bezáródása),
4.3. a társaság ügyvezetése által hozott döntés, amely a társaság működését, piaci helyzetét jelentősen befolyásolja,
4.4. a társaság bankszámlájának zárolása,
4.5. csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárást elrendelő jogerős végzés kézhezvétele, az eljárás lezárása,
4.6. a saját tőke legalább tíz százalékának elvesztése a legutolsó közzétett jelentéshez képest,
4.7. a felvett hitelek állományának huszonöt százalékos változása, ha a felvett hitelek állománya a változást megelőzően a saját tőke huszonöt százalékát meghaladja,
4.8. olyan engedélyek megszerzése vagy megvonása, melyek a társaság gazdasági teljesítményét jelentősen befolyásolhatják,
4.9. a legutolsó tájékoztatásban közzétett kockázati tényezők jelentős megváltozása,
4.10. a társaság terveinek, stratégiájának jelentős megváltozása,
4.11. a társaság által elnyert nagy megrendelésre megkötött szerződés érvényes létrejötte és annak egyoldalú vagy közös megszüntetése,
4.12. új hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala esetén a kapcsolódó garanciákra és biztosítékokra vonatkozó információk,
4.13. a társaság létesítő okiratának módosítására vonatkozó kezdeményezés döntésre jogosult elé terjesztése,
4.14. peres eljárás megindítása és lezárása a társaság által vagy a társaság ellen,
4.15. az adóhatóság által lefolytatott eljárás akkor, ha az eljárás során meghozott érdemi határozatban kötelezettségként megállapított pénzbírság összege az alaptőke tíz százalékát meghaladja,
4.16. a társaság új befektetései, ideértve a leányvállalat alapítását is, vagy már meglevő befektetések növelése abban az esetben, ha az a befektetés tárgyát képező társaság alaptőkéjének, törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja,
4.17. a társaság meglevő befektetéseinek részleges vagy teljes eladása abban az esetben, ha az eladás nagyságrendje a befektetéssel érintett társaság alap- vagy törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja,
4.18. a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója közzéteszi, ha a konszolidációs körébe tartozó vállalkozások között fennálló tőkekapcsolatokban változás áll be.
5. A rendkívüli tájékoztatás keretében – legalább az 5.1.–5.15. pontban meghatározott – minden olyan információt közzé kell tenni, amely a helyi önkormányzat esetében jelentőséggel bír:
5.1. az értékpapírhoz kapcsolódó jogok kibocsátó által tervezett megváltoztatására vonatkozó döntés és az értékpapírhoz kapcsolódó jogok megváltoztatásának végrehajtása,
5.2. értékpapír forgalomba hozatala,
5.3. az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése, kivezetése,
5.4. az értékpapír alapján fennálló kötelezettség teljesítésének módja, helye, időpontja,
5.5. a képviselő-testület döntése, amely a helyi önkormányzat gazdálkodási helyzetét jelentősen befolyásolja,
5.6. jelentős szervezeti változásra vonatkozó döntés,
5.7. a helyi önkormányzat fizetési számlájának zárolása,
5.8. a helyi önkormányzat ellen adósságrendezési eljárást elrendelő jogerős végzés kézhezvétele,
5.9. az éves tervezett bevételének tíz százalékát meghaladó hitelfelvétel,
5.10. a forgalomba hozatal céljának megvalósításával kapcsolatos nehézségek (engedélyek megvonása, természeti és egyéb katasztrófák stb.),
5.11. peres eljárás megindítása és lezárása a helyi önkormányzat által vagy a helyi önkormányzat ellen akkor, ha a pertárgy értéke az éves tervezett bevétel tíz százalékát meghaladja,
5.12. a képviselő-testület feloszlatását kezdeményező javaslat és az azt eredményező döntés meghozatala,
5.13. a helyi önkormányzat új befektetései vagy már meglévő befektetések növelése abban az esetben, ha a befektetés nagyságrendje az éves tervezett bevétel tíz százalékát meghaladja,
5.14. a helyi önkormányzat meglévő befektetéseinek részleges vagy teljes eladása abban az esetben, ha az eladás nagyságrendje az éves tervezett bevétel tíz százalékát meghaladja,
5.15. a legutolsó tájékoztatóban közzétett kockázati tényezők jelentős megváltozása.”
1
A rendelet a 6. § (1) bekezdése alapján hatályát vesztette 2010. május 16. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás