24/2010. (V. 7.) EüM rendelet
2010.05.15.
„(6) Ez a rendelet a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének bizonyos anyagok felvétele tekintetében történő módosításáról szóló 2006. március 30-i 2006/37/EK bizottsági irányelvvel, valamint a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az élelmiszerekhez, köztük az étrend-kiegészítőkhöz hozzáadható vitaminok és ásványi anyagok, valamint ezek formái listáinak tekintetében történő módosításáról szóló 2009. november 30-i 1170/2009/EK bizottsági rendelettel módosított, az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2002. június 10-i 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
„(7) Ez a rendelet a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az élelmiszerekhez, köztük az étrend-kiegészítőkhöz hozzáadható vitaminok és ásványi anyagok, valamint ezek formái listáinak tekintetében történő módosításáról szóló 2009. november 30-i 1170/2009/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
(2) Ez a § 2014. december 31-én hatályát veszti.”
(7) Hatályát veszti az R.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.
3. § Ez a rendelet a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az élelmiszerekhez, köztük az étrend-kiegészítőkhöz hozzáadható vitaminok és ásványi anyagok, valamint ezek formái listáinak tekintetében történő módosításáról szóló 2009. november 30-i 1170/2009/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1. melléklet a 24/2010. (V. 7.) EüM rendelethez
Étrend-kiegészítők gyártásához felhasználható vitaminok és ásványi anyagok
1.14.1. (1) A folsav kifejezés alatt a folátok valamennyi formája értendő.
2. melléklet a 24/2010. (V. 7.) EüM rendelethez
Étrend-kiegészítők gyártásához felhasználható vitamin és ásványi anyag vegyületek
1.3.3. D-alfa-tokoferil-acetát
1.3.4. DL-alfa-tokoferil-acetát
1.3.5. D-alfa-tokoferilsav-szukcinát
1.3.6. vegyes tokoferolok (1)
1.3.7. tokotrienol-tokoferol (2)
1.4.1. fillokinon (fitomenadion)
1.5.1. tiamin-hidroklorid
1.5.3. tiamin-monofoszfát-klorid
1.5.4. tiamin-pirofoszfát-klorid
1.6.2. riboflavin–5’-foszfát nátriumsója
1.7.3. inozit-hexanikotinát (inozit-hexaniacinát)
1.8.1. kalcium-D-pantotenát
1.8.2. nátrium-D-pantotenát
1.9.1. piridoxin-hidroklorid
1.9.2. piridoxin–5’-foszfát
1.9.3. piridoxál–5’-foszfát
1.10.1. pteroilmonoglutaminsav
1.10.2. kalcium-L-metil-folát
1.11.3. 5’-deoxiadenozilkobalamin
1.13.2. nátrium-L-aszkorbát
1.13.3. kalcium-L-aszkorbát (4)
1.13.4. kálium-L-aszkorbát
1.13.5. L-aszkorbil–6-palmitát
1.13.6. magnézium-L-aszkorbát
2.1.2. kalcium-L-aszkorbát
2.1.3. kalcium-biszglicinát
2.1.6. kalcium-citrát-malát
2.1.7. kalcium citromsavval alkotott sói
2.1.9. kalcium-glicerofoszfát
2.1.12. kalcium ortofoszforsavval alkotott sói
2.1.13. kalcium-szukcinát
2.1.15. kalcium-L-lizinát
2.1.18. kalcium-L-pidolát
2.1.19. kalcium-L-treonát
2.2.2. magnézium-L-aszkorbát
2.2.3. magnézium-biszglicinát
2.2.4. magnézium-karbonát
2.2.6. magnézium citromsavval alkotott sói
2.2.7. magnézium-glükonát
2.2.8. magnézium-glicerofoszfát
2.2.9. magnézium ortofoszforsavval alkotott sói
2.2.11. magnézium-L-lizinát
2.2.12. magnézium-hidroxid
2.2.15. magnézium-L-pidolát
2.2.16. magnézium-kálium-citrát
2.2.17. magnézium-piruvát
2.2.18. magnézium-szukcinát
2.2.19. magnézium-szulfát
2.2.21. magnézium-acetil-taurát
2.3.1. vas(II)-karbonát (ferro-karbonát)
2.3.2. vas(II)-citrát (ferro-citrát)
2.3.3. vas(III)-ammónium-citrát (ferri-ammónium-citrát)
2.3.4. vas(II)-glükonát (ferro-glükonát)
2.3.5. vas(II)-fumarát (ferro-fumarát)
2.3.6. vas(III)-nátrium-difoszfát (ferri-nátrium-difoszfát)
2.3.7. vas(II)-laktát (ferro-laktát)
2.3.8. vas(II)-szulfát (ferro-szulfát)
2.3.9. vas(III)-difoszfát [vas(III)-pirofoszfát, ferri-difoszfát]
2.3.10. vas(III)-szaharát (ferri-szaharát)
2.3.11. elemi vas (karbonil, elektrolitikus, hidrogénnel redukált)
2.3.12. vas(II)-biszglicinát (ferro-biszglicinát)
2.3.13. vas (II)-L-pidolát (ferro-L-pidolát)
2.3.14. vas(II)-foszfát (ferro-foszfát)
2.3.15. vas(II)-taurát (ferro-taurát)
2.4.1. réz(II)-karbonát (kupri-karbonát)
2.4.2. réz(II)-citrát (kupri-citrát)
2.4.3. réz(II)-glükonát (kupri-glükonát)
2.4.4. réz(II)-szulfát (kupri-szulfát)
2.6.11. cink-mono-L-metionin-szulfát
2.7.2. mangán-L-aszpartát
2.7.3. mangán-biszglicinát
2.7.8. mangán-glicerofoszfát
2.8.1. nátrium-bikarbonát (hidrogén-karbonát)
2.8.8. nátrium ortofoszforsavval alkotott sói
2.9.1. kálium-bikarbonát (hidrogén-karbonát)
2.9.6. kálium-glicerofoszfát
2.9.11. kálium ortofoszforsavval alkotott sói
2.10.1. L-szeleno-metionin
2.10.2. szelénnel dúsított élesztő (5)
2.10.5. nátrium-hidrogén-szelenit
2.11.2. króm(III)-laktát-trihidrát
2.11.4. króm(III)-pikolinát
2.11.5. króm(III)-szulfát
2.12.1. ammónium-molibdát (molibdén (VI))
2.12.2. kálium-molibdát (molibdén (VI))
2.12.3. nátrium-molibdát (molibdén (VI))
2.13.4. nátrium-monofluor-foszfát
2.14.2. nátrium-borát (borax)
2.15.1. kolin-stabilizált ortokovasav
3.1. (1) alfa-tokoferol < 20%, béta-tokoferol < 10%, gamma-tokoferol 50–70% és delta-tokoferol 10–30%
3.2. (2) Az egyes tokoferolok és tokotrienolok jellemző szintjei:
3.2.1. 115 mg/g alfa-tokoferol (101 mg/g minimum)
3.2.2. 5 mg/g béta-tokoferol (< 1 mg/g minimum)
3.2.3. 45 mg/g gamma-tokoferol (25 mg/g minimum)
3.2.4. 12 mg/g delta-tokoferol (3 mg/g minimum)
3.2.5. 67 mg/g alfa-tokotrienol (30 mg/g minimum)
3.2.6. < 1mg/g béta-tokotrienol (< 1 mg/g minimum)
3.2.7. 82 mg/g gamma-tokotrienol (45 mg/g minimum)
3.2.8. 5 mg/g delta-tokotrienol (< 1 mg/g minimum)
3.3. (3) A menakinon főként menakinon–7 formában fordul elő, és kismértékben menakinon–6 formában.
3.4. (4) Legfeljebb 2% treonátot tartalmazhat.
3.5. (5) Szelénnel dúsított élesztők, melyeket nátrium-szelenit – mint szelénforrás – jelenlétében tenyésztéssel állítanak elő és melyek szárított, forgalmazott formában legfeljebb 2,5 mg Se/g-ot tartalmaznak. A szelén-metionin az élesztőben előforduló domináns szerves szelénfajta (a termékben előforduló összes kivont szelén mennyiség 60–85%-a). Az egyéb szerves szelénvegyületek – beleértve a szelenociszteint – aránya nem haladhatja meg az összes kivont szelén mennyiségének 10%-át. A szervetlen szelén szintje normál esetben nem haladhatja meg az összes kivont szelén mennyiségének 1%-át.