262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet

1. § (1)¹ E rendelet hatálya a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos eljárásokra, jogügyletekre, jogviszonyokra, valamint az azokban részt vevő természetes személyekre, és a gazdálkodó szervezetekre terjed ki. E rendelet hatálya – az I., az V–VI. és a VIII. fejezetben foglalt rendelkezések kivételével – nem terjed ki a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 21. és 22. §-ban meghatározott eljárásokra és jogügyletekre.

(2) E rendelet alkalmazásában

2. §⁹ (1) Az Nfatv. 8. § (1) bekezdés d)–f) pontjainak alkalmazása szempontjából a földrészletek értéke alatt a hasznosítással közvetlenül érintett egyes földrészletek értékét kell érteni.

(2) Az Nfatv. 24. § alkalmazásában a helyben kialakult piaci ár tekintetében a 4/A. §-ban feljogosított szakértő által elvégzett értékbecslésben megállapított összeg az irányadó.

(3)¹⁰ A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet nyilvános pályázat vagy árverés útján történő értékesítése során a Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK) közreműködőként a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal) igénybe veszi.

3. § (1)¹¹ A természetvédelemért felelős miniszter egyetértése szükséges védett természeti területnek és Natura 2000 területnek minősülő földrészlet tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházásához vagy vagyonkezelésbe adásához.

(2)¹² A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter egyetértése szükséges a vízvédelmi terület tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházásához, vagy vagyonkezelésbe adásához.

(3)¹³ Az erdőgazdálkodásért felelős miniszter egyetértése szükséges az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 8. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott földterület tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházásához illetve az állam 100%-os tulajdonában álló erdő, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelésbe adásához.

(4)¹⁴ A kulturális örökség védelméért felelős miniszter egyetértése szükséges a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre és a régészeti védőövezetre kiterjedő földrészlet tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházásához, vagy vagyonkezelésbe adásához.

(5)¹⁵ Az NFK megkeresésére a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter nyilatkozik az értékesítés vagy csere útján hasznosítandó ingatlan parti sávval való érintettségéről, valamint arról, hogy erre tekintettel van-e akadálya az adott ingatlan tulajdonjoga átruházásának.

(6)¹⁶ A feladatköre által érintett miniszter egyedi hasznosítási ügyben az NFK megkeresésének kézhezvételétől, míg pályáztatás útján történő értékesítés esetén az NFK által rendelkezésre bocsátott ingatlanjegyzék kézhezvételétől számított 30 napon belül adja meg az (1)–(5) bekezdés szerinti nyilatkozatát.

(7)¹⁷ Amennyiben a feladatköre által érintett miniszter a hozzájárulását valamilyen – az értékesítési pályázati kiírásban, illetve az (1)–(5) bekezdés szerinti szerződésben rögzítendő – hasznosítási feltételhez vagy előíráshoz köti, úgy annak konkrét szövegét az NFK rendelkezésére bocsátja.

(8)¹⁸ A Balaton Fejlesztési Tanács (a továbbiakban: BFT) előzetes egyetértése szükséges a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet önkormányzat számára bármely jogcímen történő tulajdonátruházásához és vagyonkezelésbe adásához. A BFT állásfoglalását az NFK megkeresésétől számított 15 napon belül adja meg, e határidő elmulasztása esetén egyetértése megadottnak tekintendő.

(9)¹⁹ Nincs szükség az e §-ban foglalt személy vagy szervezet előzetes egyetértésére, ha a tulajdonjog átruházására a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 12. és 16. §-ában szabályozott bekebelezés útján kerül sor.

3/A. §²⁰ (1) Védett természeti területnek vagy Natura 2000 területnek minősülő földrészlet haszonbérlet útján történő hasznosítása esetén a természetvédelemért felelős miniszter, vízvédelmi területnek minősülő, valamint parti sávval érintett földrészlet haszonbérlet útján történő hasznosítása esetén a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre és régészeti védőövezetre kiterjedő földrészlet, valamint műemléknek minősülő földrészlet haszonbérlet útján történő hasznosítása esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter határozza meg a pályázati felhívásban, valamint a szerződésben rögzítendő hasznosítási előírásokat.

(2) A feladatköre által érintett miniszter a pályáztatásra, vagy pályáztatás mellőzésével haszonbérbe adásra szánt ingatlanjegyzék átvételét követő 30 napon belül konkrét, megszövegezett formában bocsátja az NFK rendelkezésére az (1) bekezdés szerinti előírásokat.

4. §²¹ (1)²² A védett természeti területnek minősülő földrészlet tulajdonjogát csak csere útján lehet átruházni, kivéve azokat az eseteket, amikor az Nfatv. vagy más törvény a védett természeti terület tulajdonjogának egyéb jogcímen történő átruházását kifejezetten lehetővé teszi.

(2)²³ A földrészletnek eladás vagy csere útján történő hasznosítására vonatkozó döntés megalapozásához – a 4/B. §-ban foglaltak kivételével – el kell végeztetni az érintett földrészlet forgalmi értékbecslését (a továbbiakban: értékbecslés). Az eladásra vagy cserére vonatkozó döntés értékbecslési kötelezettség esetén az értékbecslésben rögzített érvényességi időn belül hozható meg. Értékbecslési kötelezettség esetén az értékbecslésben megállapított forgalmi értéknél alacsonyabb ellenértéket az adásvételi és a csereszerződésben megállapítani nem lehet.

(2a)²⁴ Az értékbecslés – a (2b) bekezdésben rögzített kivételektől eltekintve – helyszíni szemlén alapul.

(2b)²⁵ Nem kötelező helyszíni szemle lefolytatása a kizárólag szántó, rét, legelő alrészletet tartalmazó földrészlet értékesítését megalapozó értékbecslés elkészítéséhez, ha a földrészletben a Magyar Állam tulajdonrésze nem haladja meg a 10 hektárt.

(2c)²⁶ Ha az NFK tudomással bír arról, hogy a (2b) bekezdés alá tartozó földrészlet természetbeni állapota eltér az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett művelési ágtól vagy a földrészlet értéknövelő beruházással érintett, azt köteles az értékbecslés megrendelésekor jelezni.

(2d)²⁷ Ha a (2c) bekezdésben foglalt jelzés alapján vagy az értékbecslés készítése során egyéb módon a szakértő tudomására jut, hogy a földrészlet természetbeni állapota úgy tér el az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett művelési ágtól, hogy az a természetben nem kizárólag szántó, rét, legelő alrészletet tartalmaz, vagy a földrészlet értéknövelő beruházással érintett, a (2b) bekezdés nem alkalmazható.

(2e)²⁸ A (2b) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha

(2f)²⁹ Az adásvételi és a csereszerződésben rögzíteni szükséges, hogy az értékbecslés díját a vevő, illetve a cserepartner viseli, továbbá elővásárlási joggyakorlás esetén az elővásárlási vevő az előzetesen megfizetett értékbecslési díjat közvetlenül az eredeti vevő számára téríti meg.

(2g)³⁰ Amennyiben a kérelmező a (2b) bekezdés alapján készült értékbecslésben megállapított forgalmi értéket kifogásolja, úgy kötelező az értékbecslés felülvizsgálata helyszíni szemle lefolytatásával. Amennyiben a felülvizsgálat alapján az eredeti értékbecslésben foglalt forgalmi érték megváltoztatásra kerül, úgy a felülvizsgálat díját az NFK viseli. Amennyiben a felülvizsgálat az eredeti értékbecslésben foglalt forgalmi értéket megerősíti, úgy a felülvizsgálat díját a kérelmező viseli.

(2h)³¹ Az 1 hektár térmértéket meg nem haladó ingatlanok eladás útján történő hasznosítása esetén az értékbecslési díjat az NFK viseli.

(2i)³² A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 12. és 16. §-ában szabályozott bekebelezés esetén a földrészlet ellenértéke az e §-okban rögzített értékbecslési ajánlat alapján is megállapítható.

(3)³³ A vagyonkezelői jog alatt álló földrészlet tulajdonjoga akkor ruházható át, ha a tulajdonátruházó szerződés megkötése előtt a vagyonkezelési szerződés megszüntetésre kerül, és a felek a 41. § (2) bekezdése szerint elszámoltak egymással.

4/A. §³⁴ A 4. § (2) bekezdése szerinti értékbecslést végezhet

4/B. §³⁵ (1)³⁶ Mellőzhető az értékbecslés elvégzése az Nfatv. 21. § (3a) bekezdés b) pontjában meghatározott területnagyságot meghaladó, az ingatlan-nyilvántartásban szőlő, gyümölcsös vagy halastó művelési ágban nyilvántartott, alrészletet nem tartalmazó földrészletek versenyeztetés útján történő eladása esetén. A földrészletek értékét a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani.

(2)³⁷ Versenyeztetés útján szántó, rét, legelő vagy nádas művelési ágban nyilvántartott földrészletek eladására a vármegyei és a helyi átlagárak figyelembe vételén alapuló, az NFK által Ft/AK mértékegységben meghatározott értékhez képest legalább 10%-kal magasabb áron kerülhet sor. Az NFK fentiek szerinti érték megállapítási módszere egyszerűsített, általánosított értékbecslésnek minősül.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott földrészletekkel szomszédos, vagy azok alrészletét képező művelés alól kivett területek eladására a kivett terület fekvése szerinti településen fekvő, szántó művelési ágú földek átlag aranykorona (AK) értékét fajlagosan (területarányosan) figyelembe véve, a 4. § (2) bekezdésében előírt értékbecslés elvégzése nélkül, legalább a (2) bekezdésben megállapított értéken kerülhet sor.

(4)³⁸

6. § (1)⁴³ Az NFK a földrészlet nyilvános pályázat útján történő eladása, haszonbérbe adása során elektronikus pályázati rendszert alkalmaz.

(2)⁴⁴ A pályázati felhívásban az NFK – mint kiíró – valamennyi pályázó számára egyenlő esélyt biztosít, valamint a pályázati felhívás és kiírás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy az abban foglalt feltételek teljesíthetők legyenek. A pályázati felhívás és kiírás mintadokumentumait az NFK elnöke javaslatára a Birtokpolitikai Tanács hagyja jóvá. A meghirdetésre kerülő egyes pályázati felhívásokat az NFK elnöke aláírásával hagyja jóvá.

(3)⁴⁵

(4)⁴⁶ A pályázati eljárás kezdő napja a pályázati felhívást tartalmazó hirdetménynek az NFK honlapján történő közzétételét követő nap.

(5)⁴⁷

7. § (1)⁴⁸ A földrészlet nyilvános pályázat útján történő haszonbérbe adására irányuló pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

(1a)⁴⁹ Ha a haszonbérleti pályázati felhívás tárgyát képező birtoktest a Földforgalmi tv. hatálya alá tartozó földrészletet tartalmaz, akkor a pályázati felhívásnak – a Földforgalmi tv. 44. §-ában foglalt előírások figyelembevételével – tartalmaznia kell a haszonbérleti jogviszony időtartamát.

(1b)⁵⁰ Ha a haszonbérleti pályázati felhívás tárgyát képező birtoktest a Földforgalmi tv. hatálya alá tartozó földrészletet tartalmaz, a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell továbbá a figyelemfelhívást arra vonatkozóan, hogy a pályázati eljárásban pályázóként az a természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet vehet részt, aki a Földforgalmi tv. alapján földhasználati jogosultsággal rendelkezik, továbbá tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a pályázati eljárás során az előhaszonbérleti jog nem gyakorolható.

(2)⁵¹ A pályázati kiírás a pályázati felhívásban foglalt adatokon túl tartalmazza:

(3)⁵²

(4)⁵³ Ha a haszonbérleti pályázati felhívás tárgyát védett természeti terület, Natura 2000 terület, vízvédelmi terület, védetté nyilvánított régészeti lelőhely, régészeti védőövezet, műemlék vagy parti sávval érintett ingatlan képezi, az (1) bekezdés 12. pontjában foglalt előírásnak tartalmaznia kell az e területre vonatkozó, a feladatköre által érintett miniszter által az NFK rendelkezésére bocsátott hasznosítási előírásokat.

(5)⁵⁴

(6)⁵⁵

(7)⁵⁶

(8)⁵⁷

(9)⁵⁸

7/A. §⁵⁹ (1) A földrészlet nyilvános pályázat útján történő eladására irányuló pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

(2) Ha az értékesítési pályázati felhívás tárgyát képező földrészlet a Földforgalmi tv. hatálya alá tartozik, a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell továbbá a figyelemfelhívást arra vonatkozóan, hogy a pályázati eljárásban pályázóként az a természetes személy vehet részt, aki a Földforgalmi tv. alapján tulajdonszerzési jogosultsággal rendelkezik.

(3) Az értékesítési pályázati kiírás a pályázati felhívásban foglalt adatokon túl tartalmazza:

7/B. §⁶¹ (1) Az NFK oly módon teszi közzé a pályázati felhívást, és a készíti el a pályázati kiírást, hogy az abban foglalt jogok, tények, adatok megegyezzenek a pályázati felhívás közzétételének időpontjában az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokkal, tényekkel és adatokkal.

(2) A pályázati kiírás a regisztrált pályázónak a pályázati regisztráció aktiválását követően válik elérhetővé az elektronikus pályázati rendszeren keresztül. Regisztrációs díjfizetési kötelezettség esetén a pályázati regisztráció aktiválásának feltétele a regisztrációs díj megfizetése.

(3) Az NFK a pályázók bármelyikének biztosított információt, adatot és egyéb szolgáltatást a többi pályázó számára is ugyanolyan módon biztosítja.

8. § (1) A pályázati felhívásban foglaltak a pályázati eljárás kezdő napját követően nem módosíthatók.

(2)⁶² Az NFK a pályázati felhívást a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt vonhatja vissza. A visszavonásról a pályázati felhívás közlésével megegyező helyeken és módon, legkésőbb a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejárta napján köteles hirdetményt közzétenni.

(3)⁶³

8/A. § A haszonbérleti és az értékesítési pályáztatási eljárásban való részvétel előfeltétele, hogy a pályázó a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatási regisztrációval rendelkezzen. A megadott adatok és a feltöltött dokumentumok valóságtartalmáért a partner felel. A regisztráció során a pályázó köteles adatkezeléssel összefüggő nyilatkozatot tenni.

9. § (1)⁶⁵ Az NFK pályázati felhívásonként pályázati regisztrációs díjat állapíthat meg, melynek összege nem lehet kevesebb 2000 forintnál.

(2)⁶⁶ A pályázaton való részvételért pályázati biztosítékot (e fejezetben a továbbiakban: biztosíték) kell fizetni. A biztosíték összege a pályázati felhívásban közölt haszonbérleti díj éves összegének, illetve minimális vételár összegének – ezer forintra kerekített – tíz százaléka, amelytől az NFK a pályázati felhívásban eltérhet azzal, hogy a biztosíték összege nem lehet kevesebb 10 000 forintnál.

(3)⁶⁷ A regisztrációs díjat és a biztosítékot a pályázati felhívásban, illetőleg a kiírásban meghatározott időpontig kell az NFK rendelkezésére bocsátani.

(4) A nyertes pályázó által befizetett biztosíték az ellenszolgáltatásba beszámít vagy a szerződést biztosító mellékkötelezettséggé fordul át.

10. § (1)⁶⁸ Az NFK a pályázati felhívás visszavonása esetén a regisztrációs díj összegét valamennyi pályázónak visszafizeti. A pályázati eljárás érvénytelenségének megállapítása esetén az NFK a regisztrációs díj összegét valamennyi pályázónak visszafizeti, kivéve azt a pályázót, akinek érdekkörében felmerült ok eredményezte a pályázati eljárás érvénytelenségét. A regisztrációs díj összegének visszafizetése arra a bankszámlaszámra történő visszautalással történik, amelyről a regisztrációs díjat a pályázó az NFK részére átutalta.

(2)⁶⁹ Az NFK – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a biztosíték összegét köteles visszafizetni:

(3) Nem jár vissza a biztosíték, ha

(4)⁷¹ A pályázati felhívás visszavonása, illetve a pályázati eljárás érvénytelenné nyilvánítása esetén a regisztrációs díj összegét a visszavonásról, illetve az eredménytelenségről szóló hirdetmény közzétételétől számított harminc napon belül kell visszafizetni.

(5)⁷²

(6)⁷³ A biztosíték összegét a (2) bekezdés

(7)⁷⁴ A biztosíték összegének visszafizetését banki átutalással kell teljesíteni arra a bankszámlaszámra, amelyről a pályázó a biztosítékot az NFK részére átutalta.

(8)⁷⁵ Az NFK a regisztrációs díjra és a biztosítékra kamatot nem fizet. Ha azonban az e §-ban előírt visszafizetési határidőt elmulasztja, akkor a a Polgári Törvénykönyvről szóló

2013. évi V. törvény 6:48. §-a szerinti késedelmi kamat egyidejű megfizetésére köteles.

11. § (1)⁷⁶ A pályázó a pályázatát köteles a pályázat benyújtására nyitva álló határidőben, a pályázati azonosítószám feltüntetésével elektronikus úton benyújtani.

(2)⁷⁷

(3) A pályázó csak egy pályázatot nyújthat be a közzétett pályázati felhívás alapján megindult eljárásban.

(4) A pályázatnak minden esetben tartalmaznia kell a pályázó által

(5) A pályázatnak minden esetben tartalmaznia kell a pályázó nyilatkozatát arról, hogy

(6)⁷⁹ Ha a pályázati felhívás a földrészlet eladására irányul, a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy elővásárlásra jogosult-e, és ha igen, az elővásárlási joga szerződésen vagy jogszabályon alapul. Ha az elővásárlási jog jogszabályon alapul, nyilatkozni kell arról is, a jogosultság mely jogszabály alapján és mely jogcímen illeti meg. Az elővásárlási jogosultságot megalapozó igazolásokat az elektronikus pályázati felületen csatolni kell, amelynek elmaradása a pályázat érvénytelenségét vonja maga után.

(7)⁸⁰

(8)⁸¹

(9)⁸² A pályázó nem igényelhet térítést az NFK-tól a pályázata elkészítéséért. A pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek – az ajánlat érvényességétől, illetve eredményességétől függetlenül – a pályázót terhelik.

(10)⁸³ A pályázó a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig visszavonhatja a pályázatát.

(11)⁸⁴ Az elektronikus pályázati felületen megadott adatok és feltöltött dokumentumok valóságtartalmáért a pályázó felel. A pályázó az NFK felhívására a megjelölt határidőig köteles a pályázatában foglaltakat igazolni.

12. § (1)⁸⁵ A pályázó a pályázat eredményének a közléséig köteles titokban tartani pályázata tartalmát.

(2)⁸⁶ A pályázó és az NFK mint kiíró köteles továbbá a pályázati eljárás befejezését követően is bizalmasan kezelni az NFK által a pályázó rendelkezésére bocsátott és közérdekű adatnak, vagy közérdekből nyilvános adatnak nem minősülő adatot, tényt, információt, azokról harmadik személynek tájékoztatást nem adhat. Ez a tilalom nem zárja ki a finanszírozó bankokkal, valamint a pályázat elkészítéséhez a pályázó által igénybe vett, felhatalmazással rendelkező szakértővel való adatközlést, az e §-ban foglalt titoktartási kötelezettség azonban e személyekre is kiterjed.

13. § (1) A pályázó ajánlati kötöttsége – ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik – akkor kezdődik, amikor a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

(2)⁸⁷ A pályázó a pályázatában foglaltakhoz a pályázati felhívásban meghatározott időpontig, de legalább a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártától számított kilencven napig kötve van, kivéve, ha az NFK ezen időtartam alatt a nyertes pályázóval szerződést köt, vagy a pályázati felhívást visszavonja, vagy a pályázati eljárást eredménytelennek, illetve érvénytelennek nyilvánítja.

14. § (1) Érvénytelen a pályázat, ha

(2)⁹² Az NFK érvénytelennek nyilváníthatja a pályázatot, ha pályázó vagy az érdekkörébe tartozó más személy a 12. §-ban foglalt titoktartási kötelezettségét megsértette.

(3)⁹³ Az érvénytelen vagy érvénytelennek nyilvánított pályázatot benyújtó pályázó a pályázati eljárásban, illetve annak további szakaszában nem vehet részt. Erről – az érvénytelenség okának megjelölésével – az NFK elektronikus úton értesíti a pályázót.

15. §⁹⁴ (1)⁹⁵ A pályázat benyújtását követően a pályázó az elektronikus pályázati felületen kap visszaigazolást a pályázat befogadásáról.

(2)⁹⁶ A pályázatok tartalma az NFK számára csak a pályázatok beadására nyitva álló határidő lejártával válik megismerhetővé az elektronikus pályázati felületen.

(3)⁹⁷ A pályázatok beadására nyitva álló határidő lejártát követően a pályázó számára az NFK honlapján megismerhetővé válik az adott pályázati felhívásra pályázatot benyújtók száma.

(4)⁹⁸

(5)⁹⁹ Az NFK a pályázók számát a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig, a pályázatok tartalmát a döntéshozatalig titkosan kezeli, arról felvilágosítást sem a pályázóknak, sem harmadik személyeknek nem ad.

(6)¹⁰⁰ A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártát követően a 16. §-ban meghatározott értékelő bizottság megkezdi a pályázatok értékelését.

16. § (1)¹⁰¹ A pályázatok elbírálására vonatkozó döntés előkészítése érdekében az NFK alkalmazottaiból, illetőleg az NFK által megbízott külső szakértőkből értékelő bizottságot (a továbbiakban: bizottság) kell létrehozni. A bizottság elnökét és tagjait (a továbbiakban együtt: a bizottság tagjai) az NFK elnöke írásban nevezi ki, a bizottság elnökének és tagjainak egyidejű megnevezésével. Az egyes pályázatok tartalmával és azok értékelésének eredményével összefüggésben a bizottság tagjait titoktartási kötelezettség terheli.

(2)¹⁰²

(3)¹⁰³ A bizottság a pályázatokat először az érvényességi kritériumoknak való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg. A bizottság az érvénytelennek minősített pályázatokról külön jegyzéket készít.

(4) A bizottság köteles a pályázati felhívásban és kiírásban meghatározott szempontok szerint megvizsgálni a pályázók alkalmasságát a szerződés teljesítésére, továbbá ellenőrizheti a csatolt dokumentumok valódiságát.

(5) A bizottság a pályázatok összehasonlítását a pályázati kiírásban meghatározott szempontok és súlyozás alapján végzi. A bizottság speciális szakkérdés eldöntésére jogosult, független szakértőt kérhet fel véleményadásra.

17. § (1) A pályázatok értékeléséről a bizottság jegyzőkönyvet (a továbbiakban: értékelési jegyzőkönyv) készít, amelynek tartalmaznia kell:

(2)¹⁰⁴ Az értékelési jegyzőkönyvet a bizottság minden tagja aláírásával hitelesíti, és azt a bizottság a pályázatok beadására nyitva álló határidő lejártától számított negyvenöt napon belül megküldi az NFK elnökének. Az értékelési jegyzőkönyvhöz a bizottság tagja különvéleményt fűzhet.

(3)¹⁰⁵ Az NFK elnöke részére megküldött értékelési jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

18. § (1)¹⁰⁹ A pályázatok elbírálásáról a bizottság javaslatának mérlegelésével – az Nfatv. 8. § (1) bekezdés d) és h) pontjában meghatározott esetet kivéve – az NFK elnöke dönt. Az Nfatv. 8. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a pályázatok elbírálásáról a bizottság javaslatának mérlegelésével a Tanács, az Nfatv. 8. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben a Tanács a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MNV Zrt.) vagy – az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 42/A. § (1) bekezdése szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában – a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MVH) közösen dönt.

(2) A pályázatok közül az összességében legkedvezőbb ajánlatokat kínáló, megalapozott és érvényes pályázat mellett kell dönteni. A pályázati felhívásban és kiírásban közölt bírálati szempontokkal ellentétes döntés nem hozható.

(3)¹¹⁰ Több, azonos értékű, érvényes pályázatot benyújtó pályázó közül sorsolással kell kiválasztani a pályázat nyertesét. A sorsolást az NFK hivatalos helyiségében, közjegyző, az NFK képviselője, és az érintett pályázók jelenlétében kell megtartani. A sorsolásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4)¹¹¹ Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, a pályázatokat a bizottság által átadott értékelési jegyzőkönyv kézhezvételét követő naptól számított tizenöt napon belül kell elbírálni. A pályázati kiírás szerinti elbírálási határidő nem haladhatja meg a pályázatok benyújtási határidejének lejártától számított kilencven napot.

19. § (1) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha

(2)¹¹⁵ A pályázati eljárás eredménytelenségéről szóló döntést az NFK-nak a pályázati felhívással megegyező helyeken és módon, hirdetmény formájában kell közzétenni.

20. § (1) Érvénytelen és így eredménytelenné válik a pályázati eljárás, ha

(2)¹¹⁷ Az érvénytelenséget az NFK elnöke állapítja meg.

21. §¹¹⁸ Az NFK a pályázati eljárás során készített jegyzőkönyveket és egyéb dokumentumokat, továbbá a nyertes pályázó pályázati dokumentációját öt évig őrzi meg.

22. §¹¹⁹ (1)¹²⁰ Az NFK a pályázati eljárás eredményét az elbírálást követő harminc napon belül az NFK honlapján közzéteszi.

(2)¹²¹ Az NFK a pályázati eljárás eredményét – az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül – hirdetmény formájában, a pályázati felhívással megegyező helyeken és módon is közzéteszi. Az eredmény közlésének tartalmaznia kell a nyertes pályázó nevét, lakóhelyét (székhelyét), az általa ajánlott és az NFK által elfogadott ellenszolgáltatást, és – amennyiben van ilyen – a megkötendő szerződést biztosító mellékkötelezettségek megjelölését.

(3)¹²²

23. § (1)¹²³ Az NFK a szerződést a pályázat nyertesével köti meg az Nfatv. 26. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül. A pályázat eredményeként megkötendő szerződéssel kapcsolatos költségek az NFK-val szerződő felet terhelik.

(2)¹²⁴

(3)¹²⁵

23/A. §¹²⁶ A pályázati eljárás eredményeként megkötött szerződés aláírásának dátumától számított harminc napon belül az NFK – az NFK-val szerződést kötő pályázó kivételével – törli az elektronikus rendszerből valamennyi pályázó pályázati dokumentációját.

23/B. §¹²⁷ (1) Értékesítési pályáztatás estén a szerződéskötést követően az NFK gondoskodik a szerződésnek az elővásárlási jog gyakorlása érdekében történő közléséről. Amennyiben az elővásárlási joggyakorlásra rendelkezésre álló határidőn belül érvényes elővásárlási jognyilatkozat benyújtására kerül sor, úgy az elővásárló a megkötött szerződésben a pályázat nyertesének helyébe lép.

(2) Több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult közül sorsolással kell kiválasztani a szerződő felet. A sorsolást az NFK által kijelölt helyen, közjegyző, az NFK képviselője és az azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosultak jelenlétében kell megtartani. A sorsolásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) Az elővásárlási jog gyakorlása esetén a nyertes pályázó részére az általa megfizetett pályázati biztosítékot az elővásárlásra jogosult tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követő tizenöt napon belül vissza kell téríteni.

23/C. §¹²⁸ Értékesítési pályáztatás esetén a 29. § (6)–(8) bekezdésében és a 33/A. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

24. § (1) A pályázatok értékelésében és elbírálásában nem vehet részt

(2)¹³¹ A pályázat értékelésében vagy elbírálásában részt vevő köteles az NFK elnökének haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármilyen összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(3)¹³² Összeférhetetlenségi kérdésben az NFK elnöke dönt. Ha az összeférhetetlenségi ok az NFK elnökével szemben merül fel, akkor az összeférhetetlenségi kérdésben a Tanács dönt.

28/A. § (1) Az állami tulajdonban lévő halastó haszonbérbeadásának elsődleges célja azok olyan módon történő hasznosítása, amely hosszú távon biztosítja az állami tulajdonú halastavak állagmegőrzését, javítja a gazdálkodás feltételeit és a haszonbérleti díjakból állami bevételt biztosít.

(1a)¹⁴¹ Halastó eladására vagy haszonbérbe adására irányuló pályázati felhívás közzétételét megelőzően a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős minisztert minden esetben meg kell keresni.

(1b)¹⁴² Halastó eladására vagy haszonbérbe adására irányuló pályáztatás során együtt kell meghirdetni a halastóhoz kapcsolódó, azzal egy műszaki egységet képező állami tulajdonú területeket is. Haszonbérleti pályáztatás esetén ezek a területek egy birtoktestet képeznek, értékesítési pályáztatás esetén pedig meghirdetésükre dologösszességként kerül sor.

(2) Ha a haszonbérleti szerződés tárgyát képező, halastavat tartalmazó földrészlet (a továbbiakban: halastavat tartalmazó földrészlet) vízvédelmi területnek minősül, a földrészlet haszonbérbe adása során a 37. § rendelkezését kell alkalmazni és a szerződés megkötését megelőzően a vízügyi igazgatóság előzetes véleményét be kell szerezni. A vízügyi igazgatóság vagyonkezelésében levő és belvíztározásra kijelölt, egyéb kezelésű halastóként nyilvántartott területen a vagyonkezelővel történő előzetes egyeztetés mellett a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény VII. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Halastó hasznosítása esetén a 16. § szerinti bizottságba külső szakértőként az Országos Halgazdálkodási Tanács, a (2) bekezdés szerinti esetben a vagyonkezelő legalább egy képviselőjét is meg kell hívni.

(4)¹⁴³ A halastavat tartalmazó földrészlet bérleti díjának megállapításakor az NFK figyelembe veszi a halastó építésének idejét és műszaki állapotát, a meglévő infrastruktúrát, a vízellátás módját, a halastó meglévő információk szerint elvárható hozamát, megközelíthetőségét, valamint a termelést hátrányosan befolyásoló egyéb tényezőket. Ezek a tényezők az alap haszonbérleti díjat legfeljebb 75%-kal csökkenthetik.

(5)¹⁴⁴ Az NFK az éves haszonbérleti díj 36. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálata során a haszonbérleti díjat csökkentő tényezőként veszi figyelembe a haszonbérbe adott, állami tulajdonú, halastavat tartalmazó földrészleten megvalósított, annak műszaki állapotát és piaci értékét növelő, bizonylatokkal igazolt beruházásokat, ideértve az európai uniós vagy nemzeti pályázati forrásból megvalósult fejlesztések önrészét is. Ebben az esetben az alap haszonbérleti díj 50%-nál nagyobb mértékben is csökkenthető.

(6) A (4) bekezdés alkalmazása esetén a szerződés megszűnésekor a haszonbérlő nem követelheti a haszonbérleti jog időtartama alatt létesített beruházások megállapítható tényleges értékének megtérítését.

(7) Halastavat tartalmazó földrészlet esetében a haszonbérleti szerződés időtartama legfeljebb 20 év.

(8) Halastavat tartalmazó földrészlet haszonbérbe adására vagy eladására irányuló pályázati eljárásban pályázóként az a természetes vagy jogi személy vehet részt, amely a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendelet (a továbbiakban: Hhvtv. Vhr.) szerinti szakirányú halászati, halgazdálkodási végzettséggel rendelkezik, vagy ilyen végzettségű alkalmazottat foglalkoztat. 100 hektárnál nagyobb összes kiterjedésű halastóterületet hasznosító halgazdálkodásra jogosultnak a Hhvtv. Vhr.-ben meghatározott felsőfokú halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie vagy ilyen végzettséggel rendelkező személyt kell foglalkoztatnia. A jogosultságot igazoló dokumentumok másolatát a pályázónak csatolnia kell a pályázati anyaghoz.

(9) Halastavat tartalmazó birtoktest esetében a pályázatok elbírálásának eredményeként egy nyertes pályázó választható ki.

(10) Halastavat tartalmazó földrészlet esetében a haszonbérleti szerződésben ki kell kötni, hogy a haszonbérlet időtartama alatt a bérelt földrészleten található halastó kultúrállapota és műszaki állapota nem romolhat.

(11)¹⁴⁵ Az e §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a halastónak minősülő földrészlet nyilvános pályáztatás mellőzésével történő haszonbérbe adása vagy értékesítése során is.

29. §¹⁴⁶ (1)¹⁴⁷

(2)¹⁴⁸ Az árverés lebonyolításában a kormányhivatal az e Fejezetben foglaltak szerint közreműködik.

(3)¹⁴⁹ Az árverési eljárásban árverezőként a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti helyben lakó, földművesnek minősülő természetes személy vehet részt.

(4)¹⁵⁰ Az Evt. szerint erdőnek minősülő és az Evt. 8. § (1), illetve (4) bekezdésének hatálya alá tartozó alrészletet is tartalmazó földnek a hirdetményben megjelölt, ezen alrészletet nem érintő részére is lehet árverést folytatni. A földrészlet megosztását ebben az esetben az eredményes árverést követően az NFK kezdeményezi, megelőlegezve az eljárás költségeit. Az adásvételi szerződés megkötésére a megosztást és az eljárás költségeinek a nyertes árverező által az NFK részére történő megtérítését követően kerülhet sor.

(5)¹⁵¹ Az elővásárlási jog gyakorlása esetén a (4) bekezdés szerinti költséget az elővásárlási jogával élő jogosult viseli. A nyertes árverező részére az általa megfizetett eljárási költséget a 32/A. § (7) bekezdésében meghatározott határidőben vissza kell téríteni.

(6)¹⁵² Az árverésen értékesítésre kerülő földrészlet vonatkozásában az államot a szerződés megkötésétől számított 20 éves időtartamra – a szerződés szerinti vételáron – visszavásárlási jog illeti meg. A visszavásárlási jog biztosítására a földrészletet 20 éves időtartamra elidegenítési és terhelési tilalom terheli. A visszavásárlási jogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat az adásvételi szerződésben is rögzíteni kell. A földrészletek tulajdoni lapjára az állam javára – a vevő költségviselése mellett – a visszavásárlási jogot be kell jegyeztetni, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat fel kell jegyeztetni. Az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez az NFK – a földrészlet törvényes vagy végrendeleti örökös általi elidegenítésnek az esetét kivéve – a 20 éves időtartam lejárata előtt nem járulhat hozzá. Az elidegenítési tilalom fenntartása mellett a terhelési tilalom törléséhez a 20 éves időtartam lejárata előtt csak abban az esetben járulhat hozzá, ha a földrészlet vételárának kiegyenlítése nem pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön felhasználásával történt, és a földrészletre pénzügyi intézmény javára kíván a tulajdonos terhet alapítani.

(7)¹⁵³ Abban az esetben, ha a földrészlet vételárának kiegyenlítése nem pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön felhasználásával történt, az NFK kizárólag akkor él a visszavásárlási joggal, ha tudomást szerez arról, hogy a tulajdonos a földrészlet elidegenítése vagy megterhelése érdekében intézkedést tett.

(8)¹⁵⁴ A visszavásárlási jog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez az NFK abban az esetben is hozzájárulhat, ha a vevő az árverésen értékesítésre került földrészletet elcseréli, feltéve, hogy a cserével megszerzett földrészlet vagy földrészletek – a 4. §-ban foglaltaknak megfelelő értékbecsléssel alátámasztott – értéke legalább azonos az elcserélt földrészletével, és a vevő által cserével megszerzett ingatlanra vagy ingatlanokra a vevő vállalja az állam javára – a vevő költségviselése mellett – a visszavásárlási jog bejegyzését, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzését a szerződéskötéskor megállapodottakkal azonos visszavásárlási feltételekkel. Abban az esetben, ha a földrészlet vételárának kiegyenlítése pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön felhasználásával történt, a vevő által megszerzett földrészlet cseréje esetén a cseréhez a pénzügyi intézmény hozzájárulásának beszerzéséről a vevő köteles gondoskodni, és az NFK-hoz benyújtott cserekérelméhez a pénzügyi intézmény hozzájárulását csatolni.

(9)¹⁵⁵ A visszavásárlási jog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez az NFK abban az esetben is hozzájárulhat, ha az ingatlan nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással érintett területen helyezkedik el, és a visszavásárlási jog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom fennmaradása a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítását akadályozza.

(10)¹⁵⁶ Ha az állam javára bejegyzett visszavásárlási joggal, valamint elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt földet – ideértve a tanyát is – az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: 2021. évi CXLIII. törvény) szerinti gazdaságátadás érinti, az NFK hozzájárul a 2021. évi CXLIII. törvény 3. § (2) bekezdésében meghatározott gazdaságátadási szerződés megkötéséhez, valamint a gazdaságátvevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez, azzal, hogy az állam javára bejegyzett visszavásárlási jog és az annak biztosítására feljegyzett elidegenítési és terhelési tilalom változatlan feltételek mellett továbbra is fennáll.

(11)¹⁵⁷ Az elidegenítési és terhelési tilalomból eredő jogosultsága folytán az NFK – az állam javára szóló visszavásárlási jog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom fenntartása mellett – az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményei szerint, valamint a földügyi birtokpolitika elveire tekintettel hozzájárulhat az árverésen értékesítésre került földrészletnek a vevő részéről a földművesnek minősülő közeli hozzátartozója részére történő ajándékozásához, feltéve, hogy az ajándékozáshoz a jelzálogjoggal rendelkező pénzügyi intézmény is hozzájárul.

30. § (1)¹⁵⁸ Az árverési eljárás során az árverésre bocsátott földrészlet tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szerződés megkötésére licitálás útján, a legmagasabb vételárat felajánló árverező vagy a 32/A. §-ban foglaltak szerint a felajánlott legmagasabb összegű érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlatot tevő elővásárlásra jogosult szerez jogot.

(2) Amennyiben a kikiáltási áron érvényes vételi ajánlatot nem tettek, az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani.

(3)¹⁵⁹ Az árverési biztosíték a földrészlet kikiáltási árának 10%-a, amit az árverésen való licitálás feltételeként az árverezőnek – helyrajzi számonként – az árverési hirdetményben meghatározottak szerint kell megfizetni legkésőbb az árverést megelőző harmadik munkanap nulla óráig.

(4)¹⁶⁰ Az árverési biztosíték elhelyezésére az NFK a Magyar Államkincstárnál letéti számlát nyit.

(5)¹⁶¹ A nyertes árverező esetében az árverési biztosíték a vételárba beszámításra kerül, a nem nyertes árverezők esetén az árverés napját követő 30 napon belül intézkedni kell az árverési biztosíték visszafizetése iránt.

31. § (1)¹⁶² Az árverési hirdetményt az Nfatv. 26. § (2) bekezdésében előírt módon, a kormányhivatalnak az árverezés helye szerinti megyei jogú városban található hivatali helyiségében, az árveréssel érintett földrészlet fekvése szerinti településen a helyben szokásos módon, valamint az árverés helyszínén is ki kell függeszteni, továbbá vármegyei, illetve helyi sajtótermékekben is közzé kell tenni. A közös önkormányzati hivatal esetében az árverési hirdetményt az Nfatv. 26. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján a közös önkormányzati hivatalnál is közzé kell tenni. Az árverés meghirdetésének napja az árverési hirdetménynek az NFK internetes honlapján történő közzétételének napja.

(2)¹⁶³ Az árverési hirdetmény közzétételének időpontja legalább harminc nappal meg kell, hogy előzze a hirdetményben megjelölt árverési időpontot.

(3)¹⁶⁴ A hirdetményben fel kell tüntetni

(4)¹⁷⁵

(5)¹⁷⁶ A (3) bekezdés 11. pontjában foglalt adatokat az NFK a Magyar Államkincstár adatszolgáltatása alapján állapítja meg.

32. §¹⁷⁷ (1)¹⁷⁸ Árverést megyei jogú városban lehet tartani. Az árverést az NFK részéről eljáró személy és közjegyző jelenlétében a kormányhivatal részéről eljáró személy (a továbbiakban: árverezésvezető) bonyolítja le. A közjegyző árverésen történő közreműködéséért járó díjat a kormányhivatal viseli.

(2) Az árverésről az árverezésvezető – a licitálás során kialakult végső sorrendet is tartalmazó – jegyzőkönyvet készít.

(3)¹⁷⁹ A jegyzőkönyv személyes adatokat tartalmazó mellékletét kizárólag az NFK kezeli.

(4)¹⁸⁰ Árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazott jogi képviselő útján lehet. Az árverésen árverezőként történő személyes részvétel esetén a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselőre a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti jogi képviseletre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ha az árverező egyben elővásárlásra jogosult, ez nem akadálya annak, hogy vételi ajánlatot tegyen.

(5)¹⁸¹ Az árverezőnek, valamint az elővásárlásra jogosultnak az árverésen való részvétel feltételeként árverési naponként az árverési hirdetményben meghatározottak szerint 30 ezer forint összegű regisztrációs díjat kell a regisztráció helyszínén befizetnie. A regisztrációs díj a kormányhivatal bevétele.

(6)¹⁸² Az árverésen árverezőként az vehet részt, aki

(7)¹⁸³ A (6) bekezdés a) pontja szerinti befizetés teljesítéséről a regisztráció helyszínén az árverést lebonyolító kormányhivatalnak a Magyar Államkincstár kimutatása vagy az általa kiállított igazolás alapján meg kell győződnie.

(8) A (6) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott okiratok csak eredetiben, vagy közjegyző által hitelesített másolatban fogadhatóak el.

(8a)¹⁸⁴ A (8) bekezdés szerint átadott okiratokat az árverést követően az árverező kérésére vissza kell adni. A visszaadott okiratról a kormányhivatal másolatot készít. Az okiratokat, illetve az azokról készített másolatokat a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.

(9)¹⁸⁵ Az árverésen az árverést lebonyolító kormányhivatal és az NFK részéről eljáró személyek, a közjegyző, valamint a (6) bekezdés szerinti árverezők és a 32/A. § szerinti elővásárlásra jogosultak vesznek részt.

(10) Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közölni kell az árverésre kerülő földrészlet kikiáltási árát, amely nem lehet kevesebb a földrészletre vonatkozó értékbecslésben megállapított, vagy a 4/B. § alapján kiszámított, 50 000 forintra kerekített összegnél, és fel kell hívni az árverezőket az ajánlatuk megtételére.

(11) Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Az utolsó ajánlat elhangzását követően, az esetleges további ajánlattételre irányuló háromszori felszólítást követően az árverés az adott földrészlet vonatkozásában lezárul.

(12) Az árverések során alkalmazandó licitküszöb összege 5 millió forintot nem meghaladó kikiáltási ár esetén 50 000 forint, 5 millió forintot meghaladó kikiáltási ár esetén 100 000 forint, 10 millió forintot meghaladó kikiáltási ár esetén 200 000 forint, 50 millió forintot meghaladó kikiáltási ár esetén 500 000 forint. A licitküszöböktől az árverezők nem térhetnek el.

(12a)¹⁸⁶ A (12) bekezdésben alkalmazott licitküszöbökkel történő licitálásra az árverésen egyedül résztvevő licitálónak is biztosítani kell a lehetőséget.

(13) Az a vételi ajánlat érvényes, amelynek összege – a licitküszöb összegével – meghaladja az előzőleg tett érvényes vételi ajánlat összegét.

(13a)¹⁸⁷ Ha az azonos licitösszeggel vételi ajánlatot tevő árverezők közül nem lehet megállapítani a sorrendet (egyidejű licit), és nem tesznek magasabb összegű érvényes vételi ajánlatot, akkor annak az árverezőnek az ajánlatát kell elfogadni, aki az árverés során az egyidejű licitet megelőzően a legmagasabb összegű ajánlatot tette. Ennek hiányában az árverést eredménytelennek kell tekinteni.

(14) Az árverező a vételi ajánlatát nem vonhatja vissza.

32/A. §¹⁸⁸ (1) Az adott földrészlet vonatkozásában az árverés lezárultát követően az árverezésvezető felhívja a jelen lévő elővásárlásra jogosultakat elővásárlási jogosultságuk gyakorlására.

(2) Az elővásárlási jog akkor gyakorolható, ha annak jogosultja

(3) Az elővásárlásra jogosult az árverésen árverezőként a 32. § (6) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén vehet részt.

(4) Az elővásárlásra jogosult a felajánlott legmagasabb összegű érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat tételével gyakorolhatja elővásárlási jogát. Az elővásárlási jognyilatkozat nem vonható vissza, és feltételt nem tartalmazhat.

(5) Vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatnak csak az elővásárlásra jogosult által az árverésvezetői felhívásra haladéktalanul megtett nyilatkozat minősül.

(6) A föld árverési vevője a legmagasabb összegű érvényes vételi ajánlatot tevő árverező. Ha a legmagasabb összegű vételi ajánlatra vonatkozóan árverésvezetői felhívásra elővásárlásra jogosult tesz elfogadó nyilatkozatot, az elővásárlásra jogosult lesz az árverési vevő. Ha több elővásárlásra jogosult tesz a legmagasabb összegű vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot, közülük a Földforgalmi tv. alapján az elővásárlási sorrendben előrébb álló elővásárlásra jogosult lesz az árverési vevő. Több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult esetén az árverezésvezető helyben lefolytatott sorsolással dönt az árverési vevő személyéről.

(7) Az elővásárlási jog gyakorlása esetén a nyertes árverező részére az általa megfizetett árverési biztosítékot az elővásárlásra jogosult tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követő öt napon belül vissza kell téríteni.

32/B. §¹⁸⁹ Az árverés eredménytelen, ha

32/C. §¹⁹⁰ (1) Az árverésről készített jegyzőkönyv (a továbbiakban: árverési jegyzőkönyv) tartalmazza:

(2)¹⁹³ Az árverési jegyzőkönyvet az árverésvezető és az árverési vevő aláírásával látja el. A közjegyző az árverésről tanúsítványt állít ki, amely a jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képezi. A jegyzőkönyv és mellékletei eredeti példányát az NFK köteles megőrizni, a kormányhivatal és a nyertes árverező a jegyzőkönyvről másolati példányt kap. További másolatokat az árverés kapcsán keletkezett iratokról nem lehet kiállítani.

(3)¹⁹⁴ A licitálók és az elővásárlásra jogosultak személyes adatait – az (1) bekezdés f) pontja szerint – tartalmazó mellékletet az NFK az árverésre bocsátott földrészlet vevője tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséig megőrzi, és az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul megsemmisíti. A licitálók és az elővásárlásra jogosultak személyes adatait az NFK zártan kezeli, és azokat kizárólag a soron következő legmagasabb vételárat ajánló és elővásárlási jogát gyakorló elővásárlásra jogosult személyének megállapítása érdekében használhatja fel.

33. §¹⁹⁵ (1) Ha a nyertes árverező vagy a sorrend szerinti elsőhelyi elővásárlásra jogosult

(2) Az árverési eljárás során a 6. § (2) és (4) bekezdését, a 8. § (2) bekezdését, a 10. § (2) bekezdés a) pontját, a 21. és 22. §-t, a 23/A. §-t, a 23/C. §-t, valamint a 24. §-t megfelelően alkalmazni kell. Az összeférhetetlenségi szabályokat az NFK és a közreműködő kormányhivatal részéről az árverés lebonyolítását végző személyek és az árverező, valamint az elővásárlásra jogosult személyek viszonyában kell alkalmazni.

33/A. §¹⁹⁶ (1)¹⁹⁷ Ha a visszavásárlási joggal terhelt földrészletek vételárának kiegyenlítése pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön felhasználásával történik, az NFK a (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el, ha a pénzügyi intézmény teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatával értesíti az NFK-t a kölcsönszerződés felmondásáról, és az értesítésben – adatváltozás esetén újabb értesítésben –

(2)¹⁹⁸ Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő értesítés esetén az NFK él az államot megillető visszavásárlási joggal, és a visszavásárlási ár összegéből a pénzügyi intézmény (1) bekezdés szerinti értesítésében megjelölt teljes követelést az értesítésben, több értesítés esetén a legutolsó értesítésben meghatározott, a fizetés napjára számolt napi kamatokkal növelten a pénzügyi intézmény részére legkésőbb az értesítés, több értesítés esetén az első értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül megfizeti a pénzügyi intézmény által az értesítésben megadott bankszámlára történő átutalás útján.

34. §¹⁹⁹ Az adásvételi és a haszonbérleti szerződésben rögzíteni kell a szerződés tárgyát képező földrészlet rendeltetését, továbbá azt, hogy az védett természeti területtel, Natura 2000 területtel, vízvédelmi területtel, védetté nyilvánított régészeti lelőhellyel, régészeti védőövezettel, műemlékkel vagy parti sávval érintett-e.

35. § (1)²⁰⁰ Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a birtokbaadás időpontja nem lehet korábbi, mint a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése.

(1a)²⁰¹

(2) A vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozat megadásának a feltétele a teljes vételár megfizetése.

36. § (1)²⁰² A haszonbérleti szerződésbe kell foglalni az NFK azon jogát, hogy két évenként felülvizsgálja a szerződésben meghatározott haszonbérleti díjat, és a felülvizsgálat eredményeként, valamint a piaci érték figyelembevételével a haszonbérleti díj összegének megváltozása miatt a szerződés módosítását kezdeményezze. Ha a szerződés fennállása alatt a díj felülvizsgált összegében a felek harminc napon belül nem tudnak megállapodni, az NFK a haszonbérleti szerződést felmondhatja.

(2)²⁰³ Az Nfatv. 18. § (1c) bekezdésében meghatározott esetekben az NFK-val e rendelet alapján megkötött haszonbérleti szerződés időtartamának – a Földforgalmi tv.-ben foglalt előírások betartásával történő – meghosszabbításához nem kell pályázati eljárást lefolytatni.

37. §²⁰⁴ (1) Ha a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földrészlet védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, illetve vízvédelmi területnek minősül, vagy parti sávval, védetté nyilvánított régészeti lelőhellyel, régészeti védőövezettel, illetve műemlékkel érintett, úgy a feladatköre által érintett miniszter által a 3/A. §-ban foglaltak szerint adott előírásokat a haszonbérleti szerződésbe kell foglalni.

(2) Ha a védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, erdőnek, illetve vízvédelmi területnek minősülő, vagy parti sávval, védetté nyilvánított régészeti lelőhellyel, régészeti védőövezettel, illetve műemlékkel érintett fölrészlet tulajdonjogának átruházását a feladatköre által érintett miniszter valamilyen hasznosítási feltételhez vagy előíráshoz köti, úgy az általa a 3. § (7) bekezdésében foglaltak szerint adott előírásokat az adásvételi, illetve egyéb tulajdon átruházást célzó szerződésbe kell foglalni.

38. §²⁰⁵ A haszonbérlő a szerződés megszűnésekor vagy a szerződésben meghatározott esetben köteles a földrészlet értékének az átvételkor fennálló állapothoz viszonyított, a gazdálkodási tevékenységével összefüggésben keletkezett értékkülönbözetével (értékcsökkenésével vagy értéknövekedésével) a szerződés és az 50/E. § előírásai szerint elszámolni.

38/A. §²⁰⁶ (1) Az Nfatv. 18. § (8a) bekezdése szerinti kompenzációs megállapodás megkötésekor a kompenzáció mértéke az érintett földterületre vetítve hektáronként legfeljebb 320 000 forint összegű lehet. A kompenzáció összegének meghatározása során a Földforgalmi tv. 53. § (2a) bekezdésében meghatározott szempontokat kell figyelembe venni. A kompenzációs megállapodás szerinti összeg azt követően fizethető ki, ha a haszonbérleti szerződés megszüntetése és a haszonbérleti jog földhasználati nyilvántartásból való törlése megtörtént, továbbá az ingatlant a kompenzációra jogosult haszonbérlő az NFK vagy az általa megjelölt személy birtokába adta.

(2) Ha a haszonbérleti szerződés alapján a használati jogosultság megszerzéséért a haszonbérlő ellenértéket fizetett, a kompenzációval érintett földterületek vonatkozásában annak a haszonbérleti szerződésből hátralevő időszakra eső arányos részével az NFK-nak el kell számolnia a haszonbérlő felé.

39. § (1)²⁰⁷

(2)²⁰⁸

(3)²⁰⁹ A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről – szükség esetén az ingatlan-nyilvántartásban szereplő, de időközben megszűnt vagyonkezelő törlésének kezdeményezésével együtt – a vagyonkezelő köteles gondoskodni a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül.

(4) Ha a vagyonkezelői jog ugyanazon földrészletre – meghatározott eszmei hányadok szerint – több vagyonkezelőt is megillet, a földrészlet birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a szerződésnek tartalmaznia kell.

(5)²¹⁰

(6) A szerződés módosításának minősül az, ha a szerződés tárgyát több földrészlet képezi, és a földrészletek egy részén a vagyonkezelői jog a 43. § (1) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott esetek miatt megszűnik.

(7)²¹¹ Ha a szerződés tárgyát képező földrészlet védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, erdőnek, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek, illetve vízvédelmi területnek minősül, vagy parti sávval, védetté nyilvánított régészeti lelőhellyel, régészeti védőövezettel, illetve műemlékkel érintett, a szerződés mellékletében rögzíteni kell a 3. § szerinti előírásokat is.

40. § (1) A vagyonkezelő a földrészletet rendeltetésének, a szerződésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, vagyonkezelőtől elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja, és szedheti annak hasznait. Felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye. A vagyonkezelő a földrészletet nem idegenítheti el, és azt nem terhelheti meg.

(2)²¹² Az NFK ellenőrizheti a használatot, követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kár megtérítését. Abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a kifogásolt használat megszüntetésének követelése sem vezetne eredményre, az NFK a zerződést azonnali hatállyal felmondhatja, és kártérítést követelhet.

(3) A vagyonkezelő köteles a (2) bekezdés szerinti ellenőrzést tűrni, illetve annak lefolytatását lehetővé tenni, és abban lehetőség szerint közreműködni.

(4) Ha jogszabály vagy szerződés nem tiltja a vagyonkezelő a kezelt földrészletet más használatába adhatja. Ha a vagyonkezelő a földrészletet más használatába adta, a használó magatartásáért mint sajátjáért felel.

41. § (1) A vagyonkezelői jog alatt álló földrészlettel összefüggő közterhek viselése, és jogszabály által előírt kötelezettségek teljesítése a vagyonkezelőt terheli.

(2)²¹³ A vagyonkezelő a szerződés megszűnésekor vagy a szerződésben meghatározott esetben köteles a földrészlet értékének az átvételkor fennálló állapothoz viszonyított, a gazdálkodási tevékenységével összefüggésben keletkezett értékkülönbözetével (értékcsökkenésével vagy értéknövekedésével) a szerződés és az 50/E. § előírásai szerint elszámolni.

(3)²¹⁴ A vagyonkezelőnek az Nfatv. 23. § (1) bekezdésében meghatározott, az NFK hozzájárulásával elvégzett tevékenységek értékét bizonylatokkal – így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal – kell igazolnia, és arról a szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal az NFK-nak be kell számolnia.

42. § (1) A vagyonkezelő – a szerződés szerint – a jogosultsága fejében ellenszolgáltatásra köteles oly módon, hogy vagyonkezelői díjat (e fejezetben a továbbiakban: díj) fizet vagy a szerződésben meghatározott kötelezettséget teljesít.

(2) A szerződés alapján a díjfizetés történhet

(3)²¹⁵ Ha a vagyonkezelő a szerződés alapján a (2) bekezdés a) pontja szerinti díjfizetésre köteles, az esedékes díjfizetés elmulasztása esetén az NFK harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólítja a vagyonkezelőt. Ha a vagyonkezelő a díjfizetési kötelezettségének az NFK által megjelölt határidő végéig nem tesz eleget, az NFK a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(4)²¹⁶ Ha a vagyonkezelő a szerződés alapján a (2) bekezdés b) pontja szerinti díjfizetésre köteles, a díjat a szerződés megkötésekor, vagy a szerződés időtartama alatt a szerződésben meghatározott időpontban kell az NFK-nak megfizetni. Ha a vagyonkezelő díjfizetési kötelezettsége a szerződés megkötésekor esedékes, és ennek nem tesz eleget, az NFK harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a díj megfizetésére írásban felszólítja a vagyonkezelőt. Ha a vagyonkezelő az NFK felszólítására sem tesz eleget a díjfizetési kötelezettségének, az NFK jogosult a szerződéstől elállni. Ha a vagyonkezelő a szerződés alapján a szerződésben meghatározott időpontban köteles az egyszeri díjfizetési kötelezettségének eleget tenni, ha azt elmulasztja, az NFK a (3) bekezdésben foglaltak szerint a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(5)²¹⁷ Ha a felek a szerződésben úgy állapodnak meg, hogy a vagyonkezelő értéknövelő beruházást végez, annak a szerződésben előírt módon meghatározott és az NFK-nak számlázott értékét a vagyonkezelő a vagyonkezelői jog ellenszolgáltatása miatt még fennálló, az NFK-val szembeni kötelezettségébe beszámíthatja.

(6)²¹⁸ Ha a vagyonkezelő – díjfizetés helyett – más kötelezettség teljesítésére köteles, azt a szerződésben úgy kell meghatározni, hogy a kötelezettség teljesítése ellenőrizhető legyen. A szerződés szerinti teljesítésről a vagyonkezelőnek – a szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal – az NFK részére be kell számolnia. A szerződésben meghatározott kötelezettség teljesítése miatti szerződésszegésre a (3) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni. A vagyonkezelői jog ellenében vállalt kötelezettségnek csak olyan értéknövelő beruházás megvalósítása minősülhet, amely az érintett földrészlet piaci értékének növelését eredményezi. Nem vehető figyelembe ellenszolgáltatásként az állami vagy európai uniós forrás igénybevételével megvalósított értéknövelő beruházásoknál, a támogatásként nyújtott összeg.

(7)²¹⁹ A (2) bekezdés a) pontja szerinti díjfizetés esetén a szerződésbe kell foglalni az NFK azon jogát, hogy két évenként felülvizsgálja a szerződésben meghatározott díjat, és a felülvizsgálat eredményeként, valamint a piaci érték figyelembevételével a díj összegének megváltozása miatt a szerződés módosítását kezdeményezze. Ha a szerződés fennállása alatt a díj felülvizsgált összegében a felek harminc napon belül nem tudnak megállapodni, az NFK a szerződést felmondhatja.

43. § (1) A szerződés megszűnik:

(2) A szerződés azonnali hatállyal felmondható, ha

(3) Ha az azonnali hatályú felmondást a másik fél 15 napon belül nem veszi tudomásul, a felmondási jogot gyakorló fél további 15 napon belül a bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti.

(4)²²⁰ A rendes felmondási időt a felek a szerződésben határozzák meg, oly módon, hogy az NFK a Tfvt.-ben előírtak szerint, az ott meghatározott föld hasznosítási kötelezettségének teljesítéséről, illetve a művelés alól kivett területekkel összefüggő gazdálkodási feladatok ellátásáról gondoskodni tudjon.

(5) A szerződés közös megegyezéssel a gazdasági év végével szüntethető meg.

(6) Ha vagyonkezelő központi költségvetési szerv, a vagyonkezelési szerződés vagyonkezelő általi rendes felmondással vagy közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez a központi költségvetési szervet irányító vagy felügyelő szerv egyetértése szükséges.

(7)²²¹ A szerződés megszűnése esetén a vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Ettől az időponttól kezdődően a vagyonkezelő által a földrészlet használatára harmadik személlyel kötött szerződésben a vagyonkezelő helyébe az NFK lép.

43/A. §²²³ (1) A természetvédelmi célú vagyonkezelés elsődleges célja állami tulajdonban álló földrészleteken természetvédelmi közcélok megvalósítása, az élő és élettelen természeti értékek megóvása, a tájképi, kultúrtörténeti értékek megőrzése, a természeti vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének fenntartható módon való növelése.

(2) A természetvédelmi célú vagyonkezelés során a védett területen történő mező-, erdőgazdálkodási tevékenység (a továbbiakban: gazdálkodás) a természetvédelmi célokra tekintettel folytatható, előnyben kell részesíteni a hagyományos (tájjellegű), természetkímélő, természetközeli gazdálkodási módok alkalmazását, biztosítani kell az őshonos és régen honosult háziállatok állományának génrezervátumként való fenntartását, valamint az állatállományok (megfelelő létszám, faj- és fajtaösszetétel esetén) útján a védett terület természetvédelmi érdekeknek megfelelő területfenntartását, gondozását.

(3) A nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) a vagyonkezelésben lévő védett területek nyilvántartását a Természetvédelmi Információs Rendszerben naprakészen vezeti.

(4) Az igazgatóság a vagyonkezelési tevékenységét a természetvédelemért felelős miniszter által jóváhagyott hosszútávú (10 éves) természetvédelmi célú vagyonkezelési terv, valamint az annak alapján elkészített éves természetvédelmi célú vagyonkezelési terv figyelembevételével végzi.

43/B. §²²⁴ Az igazgatóság a vagyonkezelésében álló vagy vagyonkezelésébe kerülő védett területet érintően a birtoklás, a használat, és hasznosítás jogát saját maga gyakorolja (a továbbiakban: saját használat), ha

43/C. § (1)²²⁶ E rendelet előírásait – a IV. és a VII. fejezetben foglaltak kivételével – az igazgatóság vagyonkezelésében álló területnek az igazgatóság mint vagyonkezelő részéről történő használatba adása során az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy az NFK alatt az igazgatóságot, az NFK elnöke, illetve a Tanács alatt az igazgatóság vezetőjét kell érteni.

(2)²²⁷ Ha a 43/B. §-ban meghatározott földrészleteket érintően a saját használatot az igazgatóság a rendelkezésére álló eszközökkel nem képes megvalósítani, vagy a vagyonkezelt terület átlagos (nem kiemelkedő) természetvédelmi értékű és a hagyományos gazdálkodási módok a természetvédelmi kezelés részét képezhetik, az általa vagyonkezelt területet az igazgatóság haszonbérbe adhatja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az igazgatóság a haszonbérleti szerződés fennállása alatt köteles érvényre juttatni a természetvédelmi célok elérését, a megfelelő kezelési eljárások alkalmazását.

(4)²²⁸ Az igazgatóság által lefolytatandó pályáztatási eljárás során nem kell alkalmazni a 7. § (1) bekezdés 5. és 15. pontját, a 7. § (2) bekezdés 5–7. pontját, a 9–10. § tekintetében a pályázati biztosítékra vonatkozó rendelkezéseket, a 11. § (7)–(8) bekezdését, a 14. § (1) bekezdés c) pontját, valamint a 18. § (3) bekezdése tekintetében a közjegyzőre vonatkozó rendelkezéseket.

43/D. § (1)²²⁹ Az igazgatóság az általa vagyonkezelt területet nyilvános pályáztatás útján, vagy annak mellőzésével adhatja haszonbérbe. A pályáztatás mellőzésével történő haszonbérbe adás során az igazgatóság köteles a szerződő fél nyilatkozatát beszerezni a 11. § (5) bekezdés b)–e) pontjában foglaltakról. Az igazgatóság vezetője dönthet úgy, hogy a pályáztatási eljárásra az elektronikus pályáztatási rendszer mellőzésével kerül sor.

(2)²³⁰ Nem kell pályáztatási eljárást lefolytatni

(3)²³¹ A pályázati felhívást az igazgatóság székhelyén és a honlapján kell közzétenni.

(4)²³² A 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a védett természeti területek és Natura 2000 területek, a vízvédelmi területek, a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, a régészeti védőövezettel, műemlékkel vagy parti sávval érintett területek használatára vonatkozó természetvédelmi követelmény- és feltételrendszert.

(5) A pályázati eljárásban résztvevő pályázókra vonatkozó előírások kapcsán a 26. § (2) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.

(6)²³³ A pályázó a pályázatát a pályázat benyújtására nyitva álló határidőben, a pályázati azonosítószám feltüntetésével – az igazgatóság vezetőjének az (1) bekezdés szerinti eltérő döntése hiányában – elektronikus úton nyújthatja be.

(7) A 14. § (1) bekezdésében foglaltakon túl érvénytelen az a pályázat is, ha a pályázati eljárás kezdő napját megelőző

(8) A pályázatok elbírálására az igazgatóság vezetője legalább 3 tagú értékelő bizottságot hoz létre az igazgatóság alkalmazottaiból. Az értékelő bizottság tagjait és elnökét az igazgatóság vezetője írásban nevezi ki.

(9) A 17. § (1) bekezdésben foglaltakon túl az értékelési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a természetvédelmi szempontból legkedvezőbb pályázatra vonatkozó javaslatot és annak indokait is.

(10) A pályázatok értékelése során előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki vagy amely

44. § (1)²³⁶ Az NFK a földrészlet tulajdonjogát versenyeztetés nélkül csere jogcímén átruházhatja.

(2)²³⁷ A csere feltétele, hogy a csere tárgyát képező földrészletek tehermentesek legyenek, és a piaci értékük közel azonos legyen, ennek hiányában a szerződő fél illetőleg az NFK vállalja az értékkülönbözet megtérítését, vagy a szerződő fél vállalja a javára fennálló értékkülönbözetről való lemondást. Az ellenszolgáltatásként megtérítésre kerülő értékkülönbözet nem haladhatja meg a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet piaci értékének 20%-át.

(3)²³⁸ Földet érintő csere esetében a (2) bekezdésben foglaltakon túl a csere feltétele, hogy

(4) A Nemzeti Földalapba tartozó védett természeti területet legalább azonos természetvédelmi értékű védett természeti területtel, az állam kizárólagos tulajdonában álló erdőt az Evt. 8. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén lehet elcserélni.

(5)²³⁹ A (3) bekezdés szerinti település szerinti átlag AK értéket az adott település azonos művelési ágú földjeinek egy hektárra vetített AK értékeinek átlaga alapján kell megállapítani. Ha a csere tárgyát több föld képezi, vagy olyan föld képezi, amelynek több művelési ága van, a művelési ágak területi mértéke alapján súlyozott átlagos egy hektárra vetített Ak érték alapján kell az átlag AK értéket megállapítani. E bekezdésben foglalt, a település átlag AK értékét az NFK megkeresésére az ingatlanügyi hatóság állapítja meg.

45. § (1)²⁴⁰ Ha a föld tulajdonosa (a továbbiakban: cserepartner) a cserét birtok-összevonási céllal vagy az állattartó telepe működéséhez szükséges takarmánytermő terület biztosítása céljából kezdeményezi, a csereügylet a 44. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek hiányában sem tagadható meg, feltéve, hogy

(2)²⁴² Az (1) bekezdés alapján az állattartó telep működéséhez szántó, rét, legelő, valamint fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld tulajdonjoga ruházható át az állattartó telepet legalább egy éve folyamatosan üzemeltető természetes személy részére. Az állattartó telep működését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági bizonyítványával kell igazolni.

46. § (1) A csereszerződéssel kapcsolatos költségek a cserepartnert terhelik.

(2) Az értékkülönbözet megtérítésével kötött csereszerződésben rögzíteni kell, hogy a birtokbaadás időpontja nem lehet korábbi, mint a cserepartner tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése.

(3) Az értékkülönbözet megtérítésével kötött csereszerződés esetén a cserepartner tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének a feltétele az értékkülönbözet megfizetése. A birtokbaadásról a csereszerződésben rendelkeznek a felek.

47. § (1)²⁴⁴ A vagyonkezelőt, haszonbérlőt, vagy az Nfatv. szerinti egyéb jogcímen alapuló szerződés szerinti használót (e fejezetben a továbbiakban együtt: használó) megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az NFK ellenőrzi. Ennek érdekében a használó és az NFK közötti, a földrészlet használatára, hasznosítására létesített szerződés (e fejezetben a továbbiakban: szerződés) rögzíteni kell, hogy a tulajdonosi ellenőrzés e rendelet szerinti eljárásrendjét, a felek jogait, kötelezettségeit a felek a szerződés részének tekintik.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a földrészlettel való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a rendeltetésellenes, jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása, továbbá a vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása.

(3)²⁴⁵ Az NFK éves ellenőrzési tervet készít. Az éves ellenőrzési tapasztalatokról, az azok nyomán tett intézkedésekről az NFK elnöke a tárgyévet követő év május 31-ig jelentést készít az agrárpolitikáért felelős miniszter részére. A személyes adatokat nem tartalmazó (anonimizált) jelentést az NFK a honlapján közzéteszi.

48. § (1)²⁴⁶ Az NFK megbízásából tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult:

(2)²⁴⁸ Az NFK megbízásából tulajdonosi ellenőrzést végző személy köteles:

48/A. §²⁵⁰ Az Nfatv. 19/A. § (2) bekezdésében meghatározott módon, törvényben történő kijelöléssel létrejött vagyonkezelői jog jogosultja köteles 30 napon belül írásban jelezni az NFK felé, ha a vagyonkezelésében lévő földrészlet 90 napot meghaladó időtartamban a jogszabályban meghatározott, általa ellátandó állami feladathoz, vagy alapfeladathoz szükségtelenné vált. E bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a vagyonkezelői jog gyakorlásának ideiglenes szünetelése a földrészlet értékesítésének előkészítése miatt következett be.

49. § (1) A használó jogosult:

(2) A használó köteles:

(3)²⁵³ A (2) bekezdés e) pontjában említett intézkedések végrehajtását, az ellenőrzés során tett megállapítások, javaslatok hasznosulását az NFK szükség esetén utóellenőrzés keretében megvizsgálja.

50. §²⁵⁴ Ha a tulajdonosi ellenőrzés eredményeként az NFK megállapítja a földrészlet adatainak változását, a hatósági nyilvántartásokkal összefüggő eljárást kezdeményez, illetve a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásában a változás átvezetéséről intézkedik.

50/A. §²⁵⁵ (1)²⁵⁶ A használót – a Nemzeti Földalap vagyon-nyilvántartásának naprakész vezetése és az NFK beszámoló-készítési kötelezettségének megalapozottsága érdekében – e rendelet,, valamint a szerződés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség terheli a szerződés tartama alatt.

(2)²⁵⁷ A használó e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége az NFK felé akkor is fennáll, ha az NFK-val vagy az NFK jogelődjével kötött szerződés az adatszolgáltatási kötelezettségről nem rendelkezik.

(3)²⁵⁸ A használó 15 napon belül köteles tájékoztatni az NFK-t, ha

(4)²⁶⁰ A használó haladéktalanul köteles tájékoztatni az NFK-t, ha

(5)²⁶¹ Ha a használó vagyonkezelő, a (3)–(4) bekezdésben foglaltakon túl 15 napon belül köteles tájékoztatni az NFK-t a földrészlet

(6) A tájékoztatási kötelezettség teljesítési határidejének a kezdő napja

50/C. §²⁶³ (1) A használó az adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében – a gazdálkodási formájának megfelelően – a saját számviteli politikáját és nyilvántartásait úgy köteles kialakítani és vezetni, hogy azok biztosítsák az adatszolgáltatás pontosságát és ellenőrizhetőségét.

(2)²⁶⁴ A nyilvántartás pontossága és az adatellenőrzések biztosítása érdekében a használó köteles az NFK-val együttműködni.

(3)²⁶⁵ A használó köteles tűrni, hogy az NFK vagy az általa megbízott szervezet vagy személy helyszíni szemle vagy a rendelkezésére bocsátott dokumentumok megvizsgálásával ellenőrizze a használói adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének teljes körűségét és megfelelőségét.

(4)²⁶⁶ Ha a használó az adatszolgáltatási kötelezettségének nem, vagy hiányosan, illetve hibásan tesz eleget, úgy az NFK az értéknövelő beruházások fennállásáról és azok értékéről a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, egyéb adatok tekintetében a használót 15 napos határidővel felhívja a kötelezettség teljesítésére, illetve a hiányosság pótlására. E határidő elmulasztása a fennálló szerződés szempontjából lényeges kötelezettségszegésnek minősül.

(5)²⁶⁷ Ha a használó központi költségvetési szerv, az NFK a (4) bekezdés szerinti mulasztást jelzi az irányítást vagy felügyeletet ellátó szerv vezetőjének. Az irányítást vagy felügyeletet ellátó szerv vezetője a jelzés nyomán tett intézkedéseiről köteles az NFK-t tájékoztatni.

50/D. §²⁶⁸ (1)²⁶⁹ A Nemzeti Földalap vagyon-nyilvántartásának naprakész vezetése érdekében a kormányhivatal és annak járási (fővárosi kerületi) hivatala, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Államkincstár, az MNV Zrt., az MVH, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, valamint az Országos Kórházi Főigazgatóság együttműködik az NFK-val.

(2)²⁷⁰ Az erdészeti hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal az állami erdők vagyonkezelőinek erdőgazdálkodási tevékenységéről szóló beszámolót a tárgyévet követő év július 15-ig megküldi az NFK részére.

50/E. §²⁷¹ (1) A haszonbérlő és a vagyonkezelő a földhasználati jogviszonyának megszűnésekor, vagy a szerződésben meghatározott esetben köteles a földrészlet értékének az átvételkor fennálló állapothoz viszonyított, a gazdálkodási tevékenységével összefüggésben keletkezett értékkülönbözetével (értékcsökkenésével vagy értéknövekedésével) a szerződés és e rendelet előírásai szerint elszámolni.

(2)²⁷² Ha azonos földrészletre az elszámolási kötelezettséggel járó szerződés megszűnését követően a haszonbérlő vagy a vagyonkezelő földhasználati jogosultsága azonos vagy más jogcímen változatlanul fennáll, a haszonbérlő és a vagyonkezelő az újabb földhasználati jogviszonyának megszűnésekor elszámol egymással. Az elszámolásra legkésőbb az utolsó használati szerződés megszűnését követő év december 31-ig van lehetőség, amely határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) Ültetvény vagy halastó értékesítése esetén – az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – korábbi haszonbérleti szerződésből fennálló elszámolási igény esetén az új tulajdonos a használóval a tulajdonjoga bejegyzésétől számított 1 éven belül elszámolásra köteles.

(4) A haszonbérlő vagy a vagyonkezelő – e rendelet előírásai alapján történő – elszámolás iránti jogszerű igényének feltétele, hogy a haszonbérlő vagy a vagyonkezelő – szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az értéknövelő beruházás megvalósítására az NFK vagy a korábban eljárt tulajdonosi joggyakorló igazolt hozzájárulásával rendelkezett.

(5) A haszonbérlő vagy a vagyonkezelő a jogelődje által végrehajtott értéknövelő beruházásokkal kapcsolatos elszámolási igény érvényesítésekor a jogutódlást igazolni köteles.

(6) Az NFK-val szembeni, értéknövelő beruházásokkal kapcsolatos elszámolási igény – szerződés eltérő rendelkezése hiányában – harmadik személyre nem ruházható át, nem terhelhető meg, illetve nem adható biztosítékul.

(7) Az NFK jogosult vizsgálni a haszonbérlő vagy a vagyonkezelő által végrehajtott értéknövelő beruházások jogszerűségét, és igényelheti az elszámolás megfelelőségének megállapításához szükséges, hitelt érdemlő dokumentumok benyújtását. A haszonbérlő és a vagyonkezelő köteles az ehhez szükséges okiratokat és alátámasztó bizonylatokat az NFK rendelkezésére bocsátani.

(8) Az elszámolásra vonatkozó eljárás a haszonbérlő vagy a vagyonkezelő erre irányuló kifejezett írásbeli kérelmére indul, amely kérelemnek az NFK által kért dokumentumokon felül tartalmaznia kell a vagyonkezelőnek a beruházás megtérítésének módjára vonatkozó javaslatát is. Amennyiben a dokumentumszolgáltatási kötelezettségének az NFK honlapján közzétett szabályzatban előírtak szerint a haszonbérlő és a vagyonkezelő nem tesz eleget vagy az a felhívás ellenére hiányos, az NFK az elszámolási (megtérítési) igényt elutasítja.

(9) A haszonbérlő és a vagyonkezelő elszámolási igénye előterjesztésekor az általános forgalmi adó adólevonási jogosultságáról nyilatkozni köteles.

(10) Amennyiben a haszonbérlő vagy a vagyonkezelő könyvvizsgálatra kötelezett, az NFK az elszámolási igény megfelelőségéről, alátámasztottságáról, valódiságáráról a haszonbérlő és a vagyonkezelő könyvvizsgálója nyilatkozatát kérheti.

(11) Az NFK által elismert elszámolási igények teljesítésére az NFK és haszonbérlő vagy a vagyonkezelő által végrehajtott értéknövelő beruházások megtérítésére az NFK és haszonbérlő vagy a vagyonkezelő elszámolási megállapodást köt. Megtérítési igényen alapuló kifizetés az NFK részéről kizárólag elszámolási megállapodás megkötését követően teljesíthető.

(12) Az elszámolás során a haszonbérlő és a vagyonkezelő által nemzeti vagy európai uniós támogatási forrás felhasználásával megvalósított értéknövelő beruházás esetén a támogatás teljes összegét a haszonbérlő vagy a vagyonkezelő számára megtérítendő összegből (maradványértékből) le kell vonni.

(13) A maradványértékből le kell vonni a beruházás művelésből történő kivonás esetén eredményezett értéknövekményt, a földvédelmi járulék összegét.

(14) Az e rendeletben foglalt értéknövelő beruházásokkal kapcsolatos elszámolási szabályok megfelelően vonatkoznak az egyéb jogcímen földhasználatra jogosultak értéknövelő beruházásokkal kapcsolatos elszámolási igényére.

51. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

52. § (1) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése után közzétett pályázati felhívások és árverési hirdetmények alapján indult eljárásokra és az azok alapján kötött szerződésekre kell alkalmazni.

(2) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően közzétett pályázati felhívások és árverési hirdetmények alapján indult eljárásokra és az azok alapján kötött szerződésekre, valamint a rendelet hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre a hatálybalépést megelőző napon alkalmazandó rendelkezéseket kell alkalmazni.

53. §²⁷³ E rendeletnek az egységes elektronikus ügyintézési kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 11. § (1) bekezdését és 43/D. § (6) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

55. §²⁷⁵ E rendeletnek az egyes földügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 242/2011. (XI. 18.) Korm rendelet (a továbbiakban: Mr.) 2. §-ával módosított 26. § (2) bekezdésének b) pontját az Mr. hatálybalépését²⁷⁶ megelőzően közzétett pályázati felhívások alapján indult eljárásokban is alkalmazni kell.

56. §²⁷⁷ (1) E rendeletnek a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 153/2013. (V. 24.) Korm rendelet (a továbbiakban: Mr2.) 1. §-ával módosított 1. § (1) bekezdését, 2. §-ával módosított 4. § (2) bekezdését, 4. §-ával módosított 10. § (6) bekezdését, 8. §-ával módosított 20. § (1) bekezdés c) pontját, 9. §-ával módosított 21. §-át, 10. §-ával módosított 22. §-át, 11. §-ával megállapított 23/A. §-át, 12. § (1) bekezdésével módosított 35. § (1) bekezdését, 12. § (2) bekezdésével megállapított 35. § (1a) bekezdését, 13. §-ával módosított 36. § (2) bekezdését, 14. §-ával megállapított 48/A. §-át, 16. §-ával módosított 47. § (1) bekezdését, 17. §-ával megállapított 50/A. §-át, és 50/C–50/D. §-át az Mr2. hatálybalépését²⁷⁸ megelőzően közzétett pályázati felhívások alapján indult eljárásokban, illetve az Mr2. hatálybalépésekor fennálló szerződések esetében is alkalmazni kell.

(2) E rendeletnek az Mr2. 3. §-ával módosított 7. § (2) bekezdés 18. pontját és az 5. §-ával módosított 11. § (1) bekezdését az Mr2. hatálybalépését²⁷⁹ követően közzétett pályázati felhívások alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) E rendeletnek az Mr2. 6. §-ával módosított 15. § (6) bekezdését az Mr2. hatálybalépését²⁸⁰ megelőzően közzétett pályázati felhívások alapján indult eljárásokban is alkalmazni kell, feltéve, hogy a pályázatok felbontására az Mr2. hatálybalépéséig még nem került sor.

(4) E rendeletnek az Mr2. 7. §-ával módosított 16. § (1) bekezdését az Mr2. hatálybalépését²⁸¹ megelőzően közzétett pályázati felhívások alapján indult eljárásokban is alkalmazni kell, feltéve, hogy az értékelő bizottság létrehozatalára az Mr2. hatálybalépéséig még nem került sor.

(5)²⁸² Az Mr2. hatálybalépéséig²⁸³ már lezárult pályázati eljárások esetében az Mr2. hatálybalépésétől számított nyolc napon belül az NFK – az NFK-val szerződést kötő pályázó kivételével – valamennyi pályázó részére az általa benyújtott, és az NFK megőrzésében lévő valamennyi pályázati dokumentációt postai úton visszaküldi. A pályázati dokumentációknak a közjegyzők részére megőrzés céljából átadott, és a közjegyző által az NFK részére visszaszolgáltatott pályázati dokumentációkat az NFK – a beérkezésük napjától számított nyolc napon belül – megsemmisíti.

(6)²⁸⁴ Ha az NFK-val vagy az NFK jogelődjével kötött szerződés az 50/B. §-ban meghatározott kikötést nem tartalmazza, akkor az NFK köteles – az 50/B. §-ban foglaltaknak a szerződésben való rögzítése céljából – a szerződés módosítását kezdeményezni.

57. §²⁸⁵ (1) E rendeletnek a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 320/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mr3.) módosított rendelkezéseit – a (2)–(4) bekezdésben foglaltak szerint – az Mr3. hatálybalépését²⁸⁶ megelőzően közzétett pályázati felhívások alapján indult olyan eljárásokban is alkalmazni kell, amelyek tekintetében az Mr3. hatályba lépéséig a pályázatok értékelése még nem zárult le.

(2)²⁸⁷ Ha az (1) bekezdés szerinti haszonbérleti pályázati felhívásban szereplő földrészlet területe a 100 hektárt eléri, az NFK elnöke dönthet arról, hogy pályázatok elbírálása során a 26/A. §-ban foglaltak szerint több nyertes pályázó kerüljön kiválasztásra. E döntésről az NFK – a döntést követően haladéktalanul – hirdetmény formájában, a pályázati felhívással megegyező helyeken és módon értesíti a pályázókat.

(3) Ha a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 306/2013. (VIII. 1.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 306/2013. (VIII. 1.) Korm. rendelet] 5. §-ában meghatározott eset áll fenn, és az Mr3. hatályba lépéséig²⁸⁸ nem került sor a 306/2013. (VIII. 1.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése szerinti hirdetmény közzétételére, akkor a (2) bekezdésben foglaltakat a hirdetmény közzétételének módja és határideje tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a (2) bekezdés szerinti döntést

(4) A (2) bekezdésben meghatározott hirdetménynek tartalmaznia kell, hogy

58. §²⁹¹ E rendeletnek a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet és a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 325/2015. (XI. 10.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mr4.) megállapított rendelkezéseit az Mr4. hatálybalépését²⁹² követően megtartott árverésekre alkalmazni kell, függetlenül az árverésre vonatkozó hirdetmény tartalmától, azzal, hogy ha az Mr4. hatálybalépését megelőzően közzétett hirdetmény e rendelet Mr4.-gyel megállapított rendelkezéseinek nem felel meg, új hirdetményt közzétenni nem szükséges.

59. §²⁹³ E rendeletnek a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 54/2016. (III. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mr5.) megállapított rendelkezéseit az Mr5. hatálybalépését²⁹⁴ megelőzően megtartott árverések során értékesített földrészlet tekintetében is alkalmazni kell akkor, ha az érintett földrészlet megosztására irányuló eljárást az Mr5. hatálybalépésének napjáig jogerős határozattal nem zárták le – függetlenül az árverésre vonatkozó hirdetmény tartalmától – azzal, hogy ha az Mr5. hatálybalépését megelőzően közzétett hirdetmény e rendelet Mr5.-tel megállapított rendelkezéseinek nem felel meg, új hirdetményt közzétenni nem szükséges.

60. §²⁹⁵ E rendeletnek az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 73/2022. (III. 2.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mr6.) megállapított 29. § (9) bekezdését az Mr6. hatálybalépését²⁹⁶ megelőzően megtartott árverések során értékesített földrészlet tekintetében is alkalmazni kell akkor, ha az érintett földrészlet megosztására irányuló eljárást az Mr6. hatálybalépésének napjáig végleges határozattal nem zárták le – függetlenül az árverésre vonatkozó hirdetmény tartalmától –, azzal, hogy ha az Mr6. hatálybalépését megelőzően közzétett hirdetmény e rendelet Mr6.-tal megállapított rendelkezéseinek nem felel meg, új hirdetményt közzétenni nem szükséges.

61. §²⁹⁷ Az 50/E. § (2) bekezdése szerinti elszámolásra nyitva álló határidő a 2023. január 1-jét megelőzően megszűnt használati szerződések esetében 2023. december 31-én jár le, mely határidő elmulasztása jogvesztő.