273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet
273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről
A Kormány a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 81. § (1) bekezdés a)–b) pontjában és 81. § (2) a)–h) pontjaiban, továbbá
a 36. § (2) bekezdése, a 39. § és a 40. § (1) bekezdése tekintetében a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 129. § (1) bekezdés c) pontjában,
a 37. § (1) bekezdése tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdése g) pontjában,
a 40. § (2) bekezdés tekintetében a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (1) bekezdés k) pontjában,
a 41. § (2) bekezdés tekintetében az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény 22. §-ában,
a 43. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában,
a 81. § (4), (7), (12), bekezdése és a 7. számú melléklet tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában,
a 82. § tekintetében a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 42. §-a (1) bekezdésének e) pontjában,
a 89. § tekintetében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (1) bekezdésének a) pontjában,
a 111. § tekintetében a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 207. § (1) bekezdésének c)–e) pontjában,
a 112. § tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdésének l) pontjában,
a 113. § tekintetében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. §-ának (6) bekezdésében,
a 120. § tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdésének j) és p) pontjai,
a 125. § tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdésének j) pontjában,
a 126. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 207. § (1) bekezdés i) pontjában, valamint
a 129. § tekintetében az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény 14. § a), c), d) és e) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. § (1) bekezdés b) pontjában és 35. § (2) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:
A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZERVEZETE ÉS A FELETTES SZERVEK RENDSZERE
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezete
1. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) a feladatait központi szervei, továbbá középfokú és alsó fokú területi szervei útján látja el.
(2) A NAV központi szervei:
a) a Központi Hivatal,
b) a Bűnügyi Főigazgatóság,
c) az Informatikai Intézet,
d)1
e) a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet.
(3) A NAV középfokú adóztatási szervei:
a) a regionális adó főigazgatóságok,
b)2
(4) A NAV középfokú vámszervei:
a) a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok,
b) a Repülőtéri Főigazgatóság,
c) a Bevetési Főigazgatóság,
d) a Szakértői Intézet.
(4a)3 A NAV középfokú adó- és vámszerve a Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóság (a továbbiakban: KAVFIG).
(5) A NAV Bűnügyi Főigazgatóságának középfokú szervei a regionális bűnügyi igazgatóságok.
(6) A NAV alsó fokú adóztatási szervei:
a) a megyei (fővárosi) adóigazgatóságok,
b)4
c) a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (a továbbiakban: KAIG).
(7) A NAV alsó fokú vámszervei:
a) a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok,
b) a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága (a továbbiakban: KAVIG),
c) az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság,
d) a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság,
e)5
f)6 az Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóság.
(8) A Bűnügyi Főigazgatóság alsó fokú szerve az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal.
2. § (1)7 A központi szervek székhelyét és illetékességi területét az 1. számú melléklet, a középfokú és az alsó fokú adóztatási szerveket, székhelyüket és illetékességi területüket a 2. számú melléklet, a középfokú és az alsó fokú vámszerveket, székhelyüket és illetékességi területüket a 3. számú melléklet, a középfokú adó- és vámszerv székhelyét és illetékességi területét a 3/A. számú melléklet, a Bűnügyi Főigazgatóság középfokú és alsó fokú szerveit, székhelyüket és illetékességi területüket a 4. számú melléklet tartalmazza.
(2)8 Az alsó fokú adóztatási szervek, illetve vámszervek kirendeltségeinek illetékessége megegyezik annak az alsó fokú adóztatási, illetve vámszervnek az illetékességével, amelynek a szervezetébe tartoznak.
(3)9
3. § A NAV igazgatóságai, illetve főigazgatóságai a tevékenységüket érintő körben – ideértve a polgári peres és nem peres eljárásokat is –, a NAV szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – külön meghatalmazás nélkül – képviselik a NAV-ot.
4. § (1) A főigazgatóság teszi meg az általa és az irányítása alá tartozó igazgatóságok által észlelt bűncselekmény miatt a büntető feljelentést. A Központi Hivatal teszi meg a büntető feljelentést az általa észlelt bűncselekmény miatt, illetve akkor is, ha egy vagy több főigazgatóság jelzése alapján a büntető feljelentés Központi Hivatal által történő megtétele indokolt.
(2)10 Az (1) bekezdéstől eltérően tettenérés, valamint halaszthatatlan nyomozási cselekmény megtétele esetén a helyszínen eljáró vámszerv teszi meg a feljelentést, illetve értesíti a nyomozó hatóságot.
Felettes szervek rendszere
5. § (1)11 A NAV elnöke felettes szerve a Központi Hivatalnak, a Bűnügyi Főigazgatóságnak, valamint – a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a NAV középfokú adóztatási szerveinek és vámszerveinek, továbbá a NAV középfokú adó- és vámszervének.
(2)12 A Központi Hivatal irányítása alatt áll az Informatikai Intézet és a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet.
(3)13 A Bevetési Főigazgatóság által foganatosított intézkedésekkel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmeket – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – az a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság bírálja el, amelynek az illetékességi területén az intézkedés foganatosítása történt.
(4)14 A Szakértői Intézet által hozott határozatokkal, illetve végzésekkel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmeket a KAVFIG bírálja el.
6. § (1) A regionális adó főigazgatóság felettes szerve az illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságoknak.
(2)15
7. § (1)16 A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság felettes szerve az illetékességi területén működő megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságoknak.
(2)17
(3) A Repülőtéri Főigazgatóság felettes szerve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóságnak, valamint a 2. számú Repülőtéri Igazgatóságnak.
(4)18 A Bevetési Főigazgatóság felettes szerve az Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóságnak.
7/A. §19 A KAVFIG felettes szerve a KAIG-nak, valamint a KAVIG-nak.
8. §20 A Bűnügyi Főigazgatóság felettes szerve a regionális bűnügyi igazgatóságoknak, valamint az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatalnak.
8/A. §21 Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a felettes szerv jogosult a jogorvoslati kérelmek elbírálására.
A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL EGYES SZERVEINEK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
Az adóztatási szervek általános hatásköri szabályai
9. § (1)22 A középfokú adóztatási szerv, illetve a KAVFIG az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben folytatja le a NAV elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket. A Központi Hivatal folytatja le
a) az adópolitikáért felelős miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket,
b) a NAV elnöke által elrendelt azon felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzéssel érintett eljárás másodfokon jogerőre emelkedett határozattal zárult,
c) azokat a felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzés lefolytatására a NAV elnöke a Központi Hivatalt jelölte ki.
(2) A Központi Hivatal által lefolytatott felülellenőrzés eredményeként hozott határozat elleni fellebbezési eljárás során nem járhat el az, aki a felülellenőrzés lefolytatásában, illetve a határozat meghozatalában részt vett.
10. § (1)23 A NAV, mint állami adóhatóság hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben – a (2)–(4) bekezdésben és a 11. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott eltérésekkel – első fokon az adóigazgatóságok járnak el. Az adóigazgatóságok járnak el továbbá a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a kényszertörlési eljárásban, a végelszámolási eljárásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban, valamint lefolytatják a NAV rendelkezése alá került és jogszabály alapján értékesíthetővé vált dolgok értékesítése során az árveréseket, illetve az elektronikus árveréseket.
(2) A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásban első fokon a KAIG jár el.
(3) A NAV-nak a számla, egyszerűsített számla és nyugta előállításával kapcsolatos sorszámtartomány kijelölési feladatait a Központi Hivatal látja el.
(4) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) alapján a külföldi utas számára rendszeresített adó-visszaigénylő laptól eltérő adattartalmú nyomtatvány használatának engedélyezését a Központi Hivatal végzi.
(5)24 A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezmény alapján a kölcsönös egyeztetési eljárások lefolytatásával, illetve a választott bírósági eljárással kapcsolatos feladatokat a KAIG látja el.
10/A. §25 Az adóigazgatóságok ellátják a vámazonosító szám megállapításával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.
11. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) szerinti hatósági és piacfelügyeleti feladatok tekintetében a Központi Hivatal jár el.
(2) A szerencsejáték-szervezők vonatkozásában a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti felügyeleti feladatok tekintetében a Központi Hivatal jár el.
(3)26 A szerencsejáték ügyben, valamint a játékautomata és ajándéksorsolás kapcsán kiszabott bírság, valamint a szerencsejáték felügyeleti díj és annak késedelmi pótléka végrehajtását a fizetésre kötelezett adóügyeiben eljáró adóigazgatóság folytatja le.
(4) A szerencsejáték-szervezéssel, valamint a játékautomata üzemeltetéssel összefüggő ellenőrzést a NAV alsó fokú adóztatási és vámszervei is lefolytathatják azzal, hogy az ellenőrzés megállapításai alapján a határozatot (végzést) a Központi Hivatal hozza meg.
(5)27 A szerencsejáték ügyben elkobzott dolog értékesítése, illetve megsemmisítése érdekében az elkobzott dolog helye szerint illetékes adóigazgatóság intézkedik.
A vámszervek általános hatásköri szabályai
12. § A NAV Központi Hivatala:
a) lefolytatja a közösségi jogi aktusban felhatalmazott szervezet megkeresésére végzendő ellenőrzést,
b) a dömpingellenes vám visszatérítésére vonatkozó kérelmeket fogadja és az Európai Bizottsághoz továbbítja,
c)28 jogosult az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény végrehajtásáról szóló 19/2001. (V. 25.) KöViM–PM együttes rendelet (a továbbiakban: TIR rendelet) 3. § (2) bekezdés b) pontjában említett biztosítási szerződés elfogadására,
d) ellátja az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról szóló 485/2008/EK rendelet 11. cikkében meghatározott feladatokat (Különleges Szolgálat),
e) végzi az Európai Bizottsággal, valamint a tagállamok, illetve harmadik országok vámhatóságaival történő kapcsolattartást az engedélyezett gazdálkodókkal kapcsolatos (AEO) ügyekben,
f) végzi – amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – a vámigazgatási ügyekben az Európai Bizottsággal, valamint a tagállamok, illetve harmadik országok vámhatóságaival történő kapcsolattartást,
g)29 ellátja, koordinálja és felügyeli a NAV-ot érintő piacfelügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályban foglalt feladatokat, valamint együttműködik a piacfelügyeleti hatóságokkal.
h)30 végzi a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény szerinti, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tagjai által benyújtott nyilatkozatok záradékolását,
i)31 ellátja a Hivatalos Zár Bizottság irányításával és működtetésével kapcsolatos feladatokat.
13. § (1)32 A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság, a KAVFIG, illetve a Repülőtéri Főigazgatóság a vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben folytatja le a NAV elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket. A Központi Hivatal folytatja le.
a) az adópolitikáért felelős miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket,
b) a NAV elnöke által elrendelt azon felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzéssel érintett eljárás másodfokon jogerőre emelkedett határozattal zárult,
c) azokat a felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzés lefolytatására a NAV elnöke a Központi Hivatalt jelölte ki.
(2) A Központi Hivatal által lefolytatott felülellenőrzés eredményeként hozott határozat elleni fellebbezési eljárás során nem járhat el az, aki a felülellenőrzés lefolytatásában, illetve a határozat meghozatalában részt vett.
14. § A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok végzik – a Rendőrség feladat- és hatáskörébe tartozó engedélyezések kivételével – az illetékességi területükön működő közúti határátkelőhelyen a vámközvetítő és más szolgáltató tevékenységet végzők elhelyezésével kapcsolatos feladatokat.
15. §33 (1) A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok első fokon eljárnak azokban az ügyekben, amelyeket közösségi jogi aktus, továbbá törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a vámhatóság hatáskörébe utal.
(2) Az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság első fokon ellátja a vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat, kivéve
a) a Jöt. szerinti vámhatósági feladatokat,
b) a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvényben (a továbbiakban: Rega-tv.) meghatározott adóztatási feladatokat,
c) a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvényben a vámhatóság részére meghatározott feladatokat,
d) a fémkereskedelmi hatósági feladatokat,
e) az utasok kézi- és feladott poggyászaival, valamint a nemzetközi postai küldemények forgalmával összefüggő vámigazgatási feladatokat.
(3) A 2. számú Repülőtéri Igazgatóság első fokon ellátja a vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat, kivéve
a) a jövedéki adóztatással, adóellenőrzéssel és engedélyezéssel, a Jöt. szerinti nyilvántartásba vétellel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott elsőfokú hatósági feladatokat, valamint
b) a fémkereskedelmi hatósági feladatokat.
(4) A Repülőtéri Főigazgatóság kiadja a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 14. § (7) bekezdése szerinti, a tranzitterület létesítésére vonatkozó engedélyt.
15/A. §34 Az 1. § (4) bekezdés c) pont szerinti vámszerv hivatalból, az 1. § (7) bekezdés a)–d) pont szerinti vámszerv hivatalból, valamint kérelemre ellátja a vámazonosító szám megállapításával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.
A regionális bűnügyi igazgatóságok hatásköre és az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal feladata
16. §35 A regionális bűnügyi igazgatóságok a 33. §-ban meghatározott kivétellel végzik a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények megelőzését, felderítését, valamint nyomozását az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint.
17. § Az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal végzi a NAV vámigazgatási-, jövedéki igazgatási, fémkereskedelmi, szabálysértési és nyomozóhatósági jogkörében eljárva a NAV rendelkezése alá került dolgok kezelésével, valamint az elkobzott árukkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat.
Az adóztatási szervek különös hatásköri szabályai
18. § (1)36 Kizárólag a KAIG jár el az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók, költségvetési támogatások tekintetében az illetékügyek kivételével, ide nem értve a 23. §-ban és a 48. §-ban meghatározott illetéket, illetve ha jogszabály másként nem rendelkezik:
a) az Áfa törvény alapján adó-visszatéríttetésre jogosult alábbi személyek, illetve szervek adó-visszatérítés iránti kérelmének elbírálása során:
aa) belföldön nem letelepedett adóalany,
ab) diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet, diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet tagja, a Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy annak képviselete, nemzetközi szervezet tisztviselője,
ac) Észak-atlanti Szerződés tagállamának fegyveres ereje,
ad) Egyesült Királyság fegyveres ereje,
ae) közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet, továbbá a külföldi illetőségű adományozótól származó pénzbeni adomány kedvezményezettje,
af) az Európai Közösség, az Európai Atomenergia-közösség, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, és az Európai Közösségek által létrehozott olyan szervezetek, amelyekre vonatkozik az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8. napján kelt jegyzőkönyv, az e jegyzőkönyvben és a végrehajtásáról vagy a szervezet székhelyegyezményéről szóló – jogszabályban kihirdetett – nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint,
b) a diplomáciai és konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek, szervek által foglalkoztatott belföldi adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel összefüggő adókötelezettségek tekintetében,
c) a Magyarország területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy adóügyében,
d) a fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozás adóügyében,
e) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség, továbbá azok hivatásos és szerződéses állományú tagjai, köztisztviselői, kormánytisztviselői és közalkalmazottai adóügyében,
f) a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe és közvetlen irányítása alá tartozó szervezetek, továbbá az olyan gazdasági társaságok adóügyeiben, amelyekben az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter,
g) a rendészetért felelős miniszter, illetve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága felügyelete és irányítása alá tartozó gazdasági társaságok adóügyeiben, amelyekben az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a rendészetért felelős miniszter, illetve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága,
h) a NAV alkalmazottai adóügyében,
i) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 4. és 10. számú mellékleteiben meghatározott külföldi illetőségű adózók adóügyeiben és az Art. 9. számú melléklet II. pontjában meghatározott adóügyekben.
(2)37 Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a KAIG jár el a NAV, a Bűnügyi Főigazgatóság, valamint a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet adóügyeiben az illetékügyek kivételével, ide nem értve a 48. §-ban meghatározott illetéket.
(3)38
(4)39 A KAIG jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a diplomáciai és konzuli képviselet, a diplomáciai és konzuli képviselet tagja, a nemzetközi szervezet vagy képviselete és ezek tisztviselője, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső személyek és szervezetek által megfizetett jövedéki adó, továbbá az általuk adójeggyel ellátott dohánygyártmány után megfizetett általános forgalmi adó visszaigénylésével kapcsolatos feladatokat.
(5)40 Az Art. 9. § (3) bekezdése szerinti, a pénzügyi képviselőt terhelő bejelentési kötelezettséget a KAIG-hoz kell teljesíteni.
(6)41 A KAIG látja el az Art. 72. § (1) bekezdés c) pontja szerinti állami garancia (kezesség) kiutalásával, valamint az Art. 87. § (1) bekezdés b) pontja szerinti állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzéssel kapcsolatos állami adóhatósági feladatokat.
(7)42 A KAIG a NAV elnökének utasítására, honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekek által indokolt esetben a hatáskörébe nem tartozó, a Magyar Honvédséggel, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokkal szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál is végezhet az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban ellenőrzést. Ebben az esetben az ellenőrzés eredménye alapján megindítandó hatósági eljárást is a KAIG folytatja le.
19. § (1)43 A KAIG jár el továbbá
a) a részvénytársasági formában működő hitelintézetek és biztosítók, valamint
b) az a) pontba nem tartozó, Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén székhellyel rendelkező – jogszabályban meghatározott – kiemelt adózók
adóügyeiben az illetékügyek kivételével, ide nem értve a 48. §-ban meghatározott illetéket.
(2) Ha az adózó az adóév első napján megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, amelyek alapján kiemelt adózónak minősül és a KAIG hatáskörébe tartozik, a KAIG hatáskörébe utalt adóügyekben 3 adóéven át akkor is a KAIG jár el, ha ezen időtartam alatt bármely adóévben az adózó bevallása szerint nem felel meg az előírt értékhatároknak.
(3) Ha az adózó jogutódlással jött létre – ide nem értve a szétválást –, akkor is a KAIG hatáskörébe tartozik, ha jogelődje megfelelt a KAIG hatáskörét megalapozó jogszabályban meghatározott feltételeknek.
(4)44 Amennyiben a KAIG – (1) bekezdés szerinti – hatásköre az ellenőrzés megkezdését követően szűnik meg, a megkezdett ellenőrzés befejezésére a KAIG jogosult. Ha az adózó az ellenőrzés megkezdését követően az (1) bekezdés alapján a KAIG hatáskörébe kerül, a megkezdett ellenőrzés befejezésére az ellenőrzést megkezdő adóigazgatóság a jogosult.
(5)45 Amennyiben a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsőfokú adóhatóságot, és az új eljárás megkezdését megelőzően a KAIG – (1) bekezdés szerinti – hatásköre megszűnt, az új eljárást az adózó székhelye szerint illetékes adóigazgatóság folytatja le. Amennyiben a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsőfokú adóhatóságot, és az új eljárás megkezdését megelőzően az adózó a KAIG – (1) bekezdés szerinti – hatáskörébe kerül, az új eljárást a KAIG folytatja le.
19/A. §46 (1) Ha a KAIG hatáskörébe tartozó adózó csődeljárás, felszámolási, kényszertörlési vagy végelszámolási eljárás alá kerül, illetve vele szemben vagyonrendezési eljárást rendelnek el, az ezekkel kapcsolatos feladatokat is a KAIG látja el.
(2) A KAIG helyszíni végrehajtási cselekmények lefolytatására – Budapest és Pest megye kivételével – az eljárási cselekmény helye szerint illetékes megyei adóigazgatóságot is megkeresheti.
19/B. §47 A Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, az állami adóhatóság által kiadott adószámmal nem rendelkező külföldi természetes személy tekintetében az egyes adókötelezettségek teljesítésére, illetve az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés általános megbízólevéllel való lefolytatására – a KAIG mellett – bármelyik más adóigazgatóság is jogosult.
20. § (1)48 A csoportos adóalanyiság időszakában az az adóigazgatóság jár el a csoport adóügyeiben és minden, a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos eljárásban, különösen a csoport létrehozatalával, megszűnésével, a csoporthoz csatlakozással, a csoportból kiválással, a csoporttag vagy a kívül maradó adóalany felelősségének megállapításával, valamint a csoportazonosító számmal kapcsolatos eljárásokban, amely a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő adóügyeiben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.
(2)49 A csoportazonosító szám törlése esetén a soron kívüli bevallási kötelezettséget az (1) bekezdés szerinti adóigazgatósághoz kell teljesíteni.
(3)50 A csoportos adóalanyiság időszakában az (1) bekezdés szerinti adóigazgatósághoz benyújtandó általános forgalmi adó bevallások, valamint a csoportazonosító szám törlése esetén benyújtandó soron kívüli adóbevallás ellenőrzését a csoport megszűnését követően is az (1) bekezdés szerinti adóigazgatóság folytatja le.
(4) Az adóhatóság a csoportos adóalany általános forgalmi adó kötelezettségeinek teljesítését külön tartja nyilván.
21. §51
22. § Az Áfa törvény 85. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti együttműködő közösség adóügyeiben az eljárást az együttműködő közösség képviselőjének (képviselő hiányában a legutolsó képviselőjének) adóügyeiben eljáró adóigazgatóság, az Áfa törvény 85. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti együttműködő közösség adóügyeiben az eljárást az együttműködő közösségnek minősülő adóalany adóügyeiben eljáró adóigazgatóság folytatja le.
23. § Az Art. 131. § (1)–(3) bekezdés szerinti soron kívüli adómegállapítás során az illetéket is az adó soron kívüli megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatóság szabja ki, állapítja meg.
A vámszervek különös hatásköri szabályai
24. § (1) A Bevetési Főigazgatóság – a felettes szervi feladatain túl –
a) ellátja a NAV nyomozó szervei által elrendelt személyi védelmet, valamint végzi a NAV nyomozó szerveinek felkérése alapján a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmény megakadályozása, megszakítása érdekében a tetten ért, vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek elfogását,
b) végzi a szolgálati kutyavezetők és szolgálati kutyák kiképzését; térítés ellenében e tevékenység a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség, valamint a hasonló tevékenységet végző külföldi társszervek részére is végezhető.
(2)52 A Bevetési Főigazgatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl:
a)53 végzi a pénzügyi jogszabálysértések megelőzése, felderítése érdekében a vámhatóság feladatát meghatározó jogszabályokban előírt helyszíni ellenőrzéseket, ide nem értve a jövedéki adóval kapcsolatos ellenőrzést és a Jöt. 111/A. §-a szerinti jövedéki ellenőrzést, de beleértve a Jöt. szerinti hatósági felügyelet keretében végzett ellenőrzést, továbbá végzi – kizárólag helyszíni eljárás keretében – az Art. 88. § (6) és (7) bekezdése és 119. §-a szerinti ellenőrzéseket,
b)54 megteszi a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatait meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén a jogsértés megszüntetése, mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket, továbbá végzi az eljárása során észlelt bűncselekmény gyanúja esetén a helyszín és a bizonyítékok biztosítását, halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalás foganatosítását és a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedések megtételét, a nyomozó hatóság felkérése alapján az elfogott, előállított, őrizetbe vett és fogva tartott személyek őrzését, kísérését,
c) végrehajtja a szabálysértési eljárásban elrendelt elővezetést, és
d) a NAV tv. 13. § (8) bekezdés e) pontja szerinti mélységi ellenőrzéseket végez.
(3)55 A dunai hajózási forgalomban a Duna – Európai Unió külső vámhatárának nem minősülő – teljes magyarországi folyamszakaszán, valamint annak hajózható mellékágain a mélységi ellenőrzések végrehajtására kizárólag a Bevetési Főigazgatóság rendelkezik hatáskörrel.
(4) Az Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóság:
a) őrzésvédelmi – így különösen egyes objektumok védelmével kapcsolatos – feladatokat végez,
b)56 végzi a NAV saját hatáskörében lefoglalt dolgok élő erős őrzésével, kísérésével összefüggő feladatokat, valamint végzi anyagi javak őrzését, kísérését és szállítását, továbbá a NAV más szervének felkérése alapján végzi a lefoglalt dolgok megsemmisítése során a helyszín biztosítását,
c) egyéb művelet-támogató tevékenységet végez, beleértve a szolgálati fegyverzet ellátást.
25. § A Szakértői Intézet:
a) kötelező tarifális és származás felvilágosítást ad ki,
b) jogszabályban foglalt előírások alapján vett minták analizálását és szakvéleményezését végzi,
c) ügyféli kérelemre szakvéleményt ad ki,
d) termékazonosításhoz szükséges állásfoglalásokat ad ki,
e) jogszabályban előírt vizsgálatokat végez,
f) eljár a jövedéki és az abból előállított termékeknek a Jöt. 48. § (20) bekezdése szerinti kötelező érvényű vámtarifa-besorolásával kapcsolatos ügyekben,
g) jogszabályban előírt esetekben szakértőként jár el,
h) mobil laboratóriumi szolgálatot lát el.
26. § (1)57
(2)58 A preferenciális származó helyzet igazolására feljogosító elfogadott exportőri, az engedélyes mérlegelői tevékenység, valamint a könyvelés szerinti elkülönítés engedélyezését azon, jogszabályban meghatározott kiemelt adózók tekintetében, akiknek székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, a KAVIG végzi.
27. § A KAVIG kizárólagos hatáskörébe tartozik országos illetékességgel a NAV, mint vámhatóság hatáskörébe utalt feladatok tekintetében:
a) az elektromos vezetéken szállított energia tekintetében valamennyi vámeljárás lefolytatása,
b)59 a biztonsági papírok szabad forgalomba bocsátása és az ahhoz kapcsolódó szállítási engedélyek ellenőrzése,
c) a Vtv. 54. § (1) bekezdésében meghatározott halasztott vámfizetés engedélyezése,
d) a különleges zárak jóváhagyása,
e) az egységes árutovábbítási eljárások szerinti TC32 Egyedi garanciajegy kibocsátásának engedélyezése,
f) a kezességvállalás engedélyezése,
g) a vámszabadterület és vámszabadraktár engedélyezésével, valamint a vámszabadterületen történő építkezésre vonatkozó előzetes jóváhagyás megadásával összefüggő feladatok ellátása,
h)60 a vámmentes vámkezelésre jogosultak köréről szóló NGM rendelet szerinti engedélyek kiadása,
i) az Áfa törvényben meghatározott, a termékimporthoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség önadózás útján történő teljesítésének engedélyezése,
j) az áruk ideiglenes behozataláról, Isztambulban, 1990. június 26-án kelt Egyezmény és mellékletei kihirdetéséről szóló 2005. évi CLXVIII. törvény szerinti ATA igazolványokkal kapcsolatos jogsértésekkel vagy szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása, továbbá a tagállamokkal történő koordinációs feladatok ellátása,
k)61 a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének nyilvántartásba vétele,
l)62 a nem természetes személy részére behozott nemesfémtárgyak – a kizárólag tudományos, egészségügyi, oktatási vagy ipari célt szolgáló nemesfémtárgyak kivételével –, valamint a drágakövek szabad forgalomba bocsátás vámeljárás – ideértve az átmeneti megőrzés engedélyezését is – és kiviteli eljárás lefolytatása,
m)63 a TIR rendelet 3. § (4) bekezdése szerinti feladatok ellátása,
n)64 a légiforgalom kivételével a Magyarország területén működő diplomáciai és konzuli képviseletek, a nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetve általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk vámeljárás alá vonása, amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy a címzett, illetve a feladó az említett személyi körbe tartozik,
o)65 az adójegyekkel, zárjegyekkel kapcsolatos első fokú feladatok ellátása az adójegy és a zárjegy felhasználásának helyszíni ellenőrzése és elszámolása, valamint az azt követő hatósági eljárás kivételével kivételével,
p)66 a Vtv. 1. § (3) bekezdés 3. pontjában meghatározott – megbízható vámadós jogálláshoz kapcsolódó – feltételek fennállásának megállapítása és ellenőrzése, ha a kérelmező székhelye, telephelye, számviteli nyilvántartásának helye, lakóhelye, tartózkodási helye nem Magyarországon van,
q)67
r) az államháztartási bevételi számlára előírás nélküli téves befizetés magyarországi székhellyel nem rendelkezők részére kérelemre történő visszautalással kapcsolatos feladatok ellátása,
s) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt forgalmi érték meghatározása.
27/A. §68 (1) A KAVIG azon adózók tekintetében, akiket csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjeként nyilvántartásba vett, a nyilvántartásba vételt követően végzi az Art. szerinti elsőfokú vámhatósági feladatokat, valamint a jövedéki adóztatással, adóellenőrzéssel és engedélyezéssel, valamint a Jöt. szerinti nyilvántartásba vétellel kapcsolatos jogszabályban meghatározott elsőfokú hatósági feladatokat.
(2) Ha az adózó megszünteti a csomagküldő adóügyi képviselői tevékenységét, az adózó tekintetében a nyilvántartásba vétel megszűnését követő 3 adóéven át továbbra is a KAVIG jár el az (1) bekezdés szerinti hatáskörében.
28. § (1)69 A KAVIG jogszabályban meghatározott azon kiemelt adózók tekintetében, akiknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, első fokon ellátja a vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat, kivéve
a) a Vtv.-ben meghatározott vámigazgatási feladatokat, ide nem értve a Vtv. szerinti utólagos ellenőrzést, valamint az e rendelet alapján a hatáskörébe utalt vámigazgatási feladatokat,
b) a NAV tv. 13. § (8) bekezdés e) pontja szerinti mélységi ellenőrzést,
c) a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvényben a vámhatóság részére meghatározott feladatokat,
d) a hatósági felügyeletet és a jövedéki ellenőrzést,
e) a fémkereskedelmi ellenőrzést.
(2) Ha az adózó az adóév első napján megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, amelyek alapján kiemelt adózónak minősül és az (1) bekezdés alapján a KAVIG hatáskörébe tartozik, a KAVIG hatáskörébe utalt ügyekben 3 adóéven át akkor is a KAVIG jár el, ha ezen időtartam alatt bármely adóévben az adózó bevallása szerint nem felel meg az előírt értékhatároknak.
(3) Ha az adózó jogutódlással jött létre – ide nem értve a szétválást –, akkor is a KAVIG hatáskörébe tartozik, ha jogelődje megfelelt a KAVIG hatáskörét megalapozó jogszabályban meghatározott feltételeknek.
(4)70
29. § (1) A katonai vámügyi szerv által Budapesten és Pest megyében indított eljárásokban a KAVIG jár el.
(2)71
(3)72 A Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy jövedéki adóügyében – a hatósági felügyelet és a jövedéki ellenőrzés kivételével –, valamint a Jöt. 57/C. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétele tekintetében a KAVIG jár el.
30. §73 Az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság végzi légi forgalomban a Magyarország területén működő diplomáciai és konzuli képviseletek, a nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetve általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk vámeljárás alá vonását, amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy a címzett, illetve a feladó az említett személyi körbe tartozik.
31. §74 A Rega-tv. 10/A–10/G. §-aiban foglalt, az adó különös szabályok szerint történő megállapítása, beszedése és ellenőrzése tekintetében vámhatóságként első fokú eljárásban:
a) a Békés Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,
b) a Komárom-Esztergom Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság, valamint
c) a Vas Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság
jár el.
32. § (1)75 Budapesten és Pest megyében a Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság látja el a fémkereskedelmi hatósági feladatokat. A Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság ellátja továbbá a fémkereskedelmi ellenőrzési feladatokat azon kiemelt adózók tekintetében, amelyeknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található azzal, hogy az ellenőrzést követő hatósági eljárást, illetve hatósági döntést a KAVIG folytatja le, illetve hozza meg.
(2) A NAV vámszerveinek hatáskörébe tartozó szabálysértések miatt Budapesten és Pest megyében az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság jár el.
32/A. §76 Az AEO tanúsítvány kiadását és nyomon követését, valamint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: EK végrehajtási rendelet) szerinti AEO feltételek vizsgálatát
a) a b)–c) pont kivételével a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság székhelye szerinti vám- és pénzügyőri igazgatóság a régió egész területén,
b) Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén – a c) pont kivételével – az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,
c) azon kiemelt adózók tekintetében, amelyeknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, a KAVIG
végzi.
32/B. §77 Az Art. 88. § (5) bekezdése szerinti feladat végrehajtása során a Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, az állami adóhatóság által kiadott adószámmal nem rendelkező külföldi természetes személy tekintetében az egyes adókötelezettségek teljesítésére, illetve az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés általános megbízólevéllel való lefolytatására bármelyik megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság jogosult.
32/C. §78 Az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 2–3. §-ában meghatározott vámhatósági feladatokat országos illetékességgel az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság látja el.
32/D. §79 Az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság folytatja le az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról szóló, 2008. május 26-i 485/2008/EK tanácsi rendelet szerinti felülvizsgálatokat azon személyek tekintetében – ide nem értve a KAVIG hatáskörébe tartozó kiemelt adózókat –, akiknek, illetve amelyeknek székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található.
A Bűnügyi Főigazgatóság különös hatásköri szabályai
33. § A Bűnügyi Főigazgatóság hatáskörébe tartozik, országos illetékességgel a Be. által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmények tekintetében:
a)80 az 500 millió forintot meghaladó értékre üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett bűncselekmények nyomozása,
b)81 a bűnszervezet tagjaként elkövetett bűncselekmények nyomozása,
c) az a) és a b) pontokba nem tartozó olyan bűncselekmények nyomozása, amelyeket az elkövető személye, vagy az elkövetés körülményei, illetve a bűncselekmény társadalomra való veszélyességének kiemelkedő foka miatt a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója vagy a NAV elnöke a Bűnügyi Főigazgatóság hatáskörébe von, illetve utal.
34. § A Bűnügyi Főigazgató egyedi ügyekben a 33. § a) és b) pontjában meghatározott nyomozó hatósági jogkörét regionális bűnügyi igazgatóságra ruházhatja át, amennyiben ezt a nyomozási cselekmények hatékonyabb elvégzése indokolja.
35. § A Bűnügyi Főigazgatóság ellátja a Be. által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmények tekintetében a NAV törvényben meghatározott fedett nyomozati tevékenységgel kapcsolatos feladatokat.
Kijelölési szabályok
36. § (1)82 A Kormány a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pontjában megjelölt központi kapcsolattartó irodaként a NAV szervezetén belül a Központi Hivatalt jelöli ki.
(1a)83 A Kormány az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. § (3) bekezdés 8. pontjában megjelölt központi kapcsolattartó irodaként a NAV szervezetén belül a Központi Hivatalt jelöli ki.
(1b)84 A Kormány az Art. 7. számú melléklet 18. pontjában meghatározott, a haszonhúzó illetősége szerinti tagállam részére teljesítendő adattovábbítási feladat ellátására a NAV szervezetén belül a Központi Hivatalt jelöli ki.
(2)85 A Kormány a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló európai uniós tanácsi rendeletben szabályozott illetékes hatóságként és központi jövedéki kapcsolattartó hivatalként a Központi Hivatalt jelöli ki.
(3)86
(4)87 A Kormány a NAV szervezetén belül a behajtási jogsegéllyel kapcsolatos feladatok ellátására az Aktv. 4. § (4) bekezdés
a) 4. pontjában megjelölt kapcsolattartó irodaként a Központi Hivatalt,
b) 5. pontjában megjelölt kapcsolattartó szervként az adóigazgatóságokat,
c) 6. pontjában megjelölt központi kapcsolattartó irodaként a Központi Hivatalt
jelöli ki.
37. § (1) A Kormány a NAV hivatásos állományának egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasságát vizsgáló és minősítő szervként a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetet jelöli ki. A NAV e vizsgálatokat külön megállapodás alapján az Állami Egészségügyi Központban vagy a Honvéd Egészségügyi Központban is végeztetheti.
(2) A Kormány humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézetként a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetet jelöli ki.
(3)88 A Kormány az Informatikai Intézetet informatikai feladatokat ellátó intézetként jelöli ki.
38. §89
39. § A Kormány vegyvizsgáló szervként a Szakértői Intézetet jelöli ki.
40. § (1)90 A Kormány a Jöt. 5. § (4) bekezdése szerinti csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének nyilvántartásba vételét végző szervként a KAVIG-ot jelöli ki.
(2) A Kormány a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény szerint kötelező bioüzemanyag-részarány teljesítésének ellenőrzésére és bírság kiszabására jogosult hatóságként a NAV vámszervét jelöli ki.
41. § (1)91 A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő hatóságként a Kormány a Központi Hivatal szervezetén belül működő Pénzmosás Elleni Információs Irodát jelöli ki.
(2)92 Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervként a Kormány a Központi Hivatal szervezetén belül működő Pénzmosás Elleni Információs Irodát jelöli ki.
(3)93 Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervként a Kormány a Központi Hivatal szervezetén belül működő Pénzmosás Elleni Információs Irodát jelöli ki.
42. §94
43. § (1) A Kormány a kártyaterem Szjtv. szerinti engedélyének kiadása iránti eljárásban
a)95 a kártyaterem helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt – annak elbírálása tekintetében, hogy az önkormányzat területén létesítendő kártyaterem az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e, továbbá a kártyaterem adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete az Szjtv. 2. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt vagy más helyi közösségi érdekre tekintettel nem tiltja-e –, valamint
b)96
szakhatóságként jelöli ki.
(2)97
(3) A Kormány a játékkaszinó Szjtv. szerinti engedélyének kiadása iránti eljárásban
a)98 a játékkaszinó helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt – annak elbírálása tekintetében, hogy az önkormányzat területén létesítendő játékkaszinó adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete az Szjtv. 2. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt vagy más helyi közösségi érdekre tekintettel nem tiltja-e –, valamint
b)99
szakhatóságként jelöli ki.
(4)100 Az ügyfélnek a játékkaszinó, vagy kártyaterem Szjtv. szerinti engedélye kiadása iránti eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóság hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.
A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL EGYES SZERVEINEK ILLETÉKESSÉGI SZABÁLYAI
44. § (1)101 Az eljárásra – ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa, törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik –
a) a magánszemély lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, mindezek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye,
b) a jogi személyiség nélküli vállalkozó – ideértve a vállalkozó magánszemélyt is – székhelye, ennek hiányában telephelye,
c) a jogi személy, illetve egyéb szervezet székhelye, ennek hiányában telephelye (a tevékenység gyakorlásának helye)
szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság, illetve megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság az illetékes.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárásra illetékes adóztatási szerv, illetve vámszerv nem állapítható meg, az eljárásra az Észak-budapesti Adóigazgatóság, illetve az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság az illetékes.
(3) Amennyiben a vámszervek hatáskörébe tartozó ügyben az (1) bekezdés b)–c) pontja alapján az eljárásra illetékes vámszerv nem állapítható meg, az eljárásra a jogi személyiség nélküli vállalkozó, a vállalkozó magánszemély, jogi személy, illetve egyéb szervezet számviteli nyilvántartásának helye szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság az illetékes.
Az adóztatási szervek különös illetékességi szabályai
45. § (1) A munkáltató (kifizető) és a magánszemély között az adóelőleg-levonással, illetve az adómegállapítással kapcsolatos vitában a munkáltató (kifizető) adóügyében eljáró adóigazgatóság dönt.
(2) Ha a vállalkozónak több telephelye van, a hatósági eljárást az elsőként bejelentett telephely szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság folytatja le. A később bejelentett telephely szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság is jogosult az adózó telephelyén az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, illetve az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés lefolytatására.
(3) Ha az első fokon eljáró adóigazgatóság eljárásában az illetékességébe nem tartozó adózó terhére kell mulasztási bírságot kiszabni, a bírság kiszabására az eljáró adóigazgatóság illetékes.
(3a)102 Amennyiben az Art. 14. § (4) bekezdése vagy a 99. § (1a) bekezdése alapján az adóhatóság által megállapított mulasztási bírság a felszámolót, a végelszámolót, illetve a vezető tisztségviselőt terheli, a mulasztási bírságot azon adóigazgatóság szabja ki, amely a mulasztással érintett, felszámolás, végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárás alatt álló adózó adóügyeiben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.
(3b)103 Az Art. szerinti általános megbízólevéllel végzett ellenőrzést követő hatósági eljárásra az ellenőrzést lefolytató adóigazgatóság az illetékes.
(4)104 Az alábbi ügyekben az adózó személyesen, postai vagy elektronikus úton benyújtott kérelmére – a 18. § (1) bekezdés a)–b), d)–i) pontjában és 19. § (1) bekezdésében megjelölt adózók kivételével – a NAV bármelyik megyei (fővárosi) adóigazgatósága eljárhat:
a) adó-, jövedelem- és illetőségigazolás kiadása,
b)105 magánszemély részére az adóazonosító jel kiadása, a vámazonosító szám kiadása, valamint az adóigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés,
c)106 START, START PLUSZ, START EXTRA, START BÓNUSZ kártyával kapcsolatos ügyintézés,
d)107 adószám kiadása, vámazonosító szám kiadása közvetlenül az állami adóhatóságnál bejelentésre kötelezett személyek, illetve szervezetek részére,
e)108 egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség bejelentéssel kapcsolatos ügyintézés.
f)109 az adózó adófolyószámlájával és bevallásaival kapcsolatos tájékoztatás és kivonat kiadása ügyében.
(4a)110 A NAV bármely megyei (fővárosi) adóigazgatóságánál kezdeményezhető az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 73. § (7) bekezdése, valamint a 74. § (1) bekezdése szerinti, a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján történő megfizetése, és az illetékköteles irat illetékkiszabásra történő bemutatása tényének igazolása. Az illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amely az irat illetékkiszabásra történő bemutatását igazolta.
(5)111 Ha az adózó adóztatási szervének illetékessége az ellenőrzés megkezdését követően az illetékességi okban bekövetkezett változás miatt szűnik meg, vagy az illetékesség megszűnéséről az adóztatási szerv az ellenőrzés megkezdését követően szerez tudomást, a megkezdett ellenőrzés befejezésére és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az ellenőrzést megkezdő adóztatási szerv az illetékes.
(6)112 Ha az adózó által szabályszerűen bejelentett székhely-, telephely-, lakóhelyváltozás az adóztatási szervnek a változásról történt tudomásszerzését megelőzően ténylegesen megtörtént, és az ellenőrzés során az adózó kötelezettségeit csak aránytalanul nagy költséggel tudná teljesíteni, a székhelynek, telephelynek, lakóhelynek a régió illetékességi területén belül történt megváltozása esetén a NAV területileg illetékes regionális adó főigazgatóságának vezetőjétől, egyéb esetekben a NAV elnökétől kérheti az ellenőrzés és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az új székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság kijelölését.
(7)113 A regionális adó főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a regionális főigazgató adott ügyre vonatkozó engedélyével a régió egész területén jogosultak ellenőrzés, valamint az azt követő hatósági eljárás lefolytatására. A regionális főigazgató a megyei (fővárosi) adóigazgatóságnak az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzésnek a régió másik megyei (fővárosi) adóigazgatóságának illetékességi területén való lefolytatására akkor adhat engedélyt, ha az alapellenőrzést is a megyei (fővárosi) adóigazgatóság végezte.
(8)114 Amennyiben a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsőfokú adóhatóságot, az új eljárást – a 19. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – az alapügyben eljáró adóigazgatóság folytatja le.
(9)115 A régió területén kívül a megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a NAV elnökének adott ügyre vonatkozó engedélyével végezhetnek ellenőrzést. Ilyen esetben az ellenőrzést követő első fokú hatósági eljárást is ez az adóigazgatóság folytatja le.
(9a)116 Amennyiben az adóigazgatóság által végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés során egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés kapcsolódó vizsgálatként történő lefolytatása válik szükségessé, e vizsgálatot az alapellenőrzést végző adóigazgatóság folytatja le, vagy indokolt esetben az ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi az arra az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatóságot.
(10)117 Az illetékességi területen kívül elvégzendő ellenőrzést a vizsgálattal érintett adózó székhelyén, a központi ügyintézés helyén, telephelyén, illetve a lakóhelyéhez, székhelyéhez, a központi ügyintézés helyéhez, telephelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben, illetve egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély adózó esetében – kérelmére – a bejelentett tartózkodási helyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben kell lefolytatni.
(11) A regionális adó főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a régió egész területén jogosultak végrehajtási cselekmények foganatosítására.
(12)118 A megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a NAV elnökének engedélyével jogosultak végrehajtási eljárás lefolytatására a régió területén kívül.
Az adóztatási szervek illetékességi szabályai illetékügyben
46. § (1) Az öröklés után járó illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki,
a) amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van,
b)119 amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye volt – ennek hiányában a NAV elnöke által kijelölt megyei (fővárosi) adóigazgatóság –, ha a hagyaték tárgyalás nélkül került átadásra,
c) amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó lakóhelye volt, ha a közjegyző székhelye Budapesten van.
(2) Az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki,
a) amelynek illetékességi területén az ingatlan található,
b) amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen megjelölt ingatlan fekszik, feltéve, hogy a vagyonszerzés tárgya ingatlan-, vagy az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, ha a szerződés több illetékügyben eljáró megyei (fővárosi) adóigazgatóság illetékességi területén fekvő ingatlanra vonatkozik.
(3)120 Ingó vagy ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozása vagy visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése esetén az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen feltüntetett szerző fél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, illetve székhelye, ennek hiányában telephelye, illetve a tevékenység gyakorlásának helye [a továbbiakban együtt: lakóhely (székhely)] található. Amennyiben az adózó belföldön nem letelepedett, úgy az illetéket az Észak-budapesti Adóigazgatóság szabja ki.
(4)121
(5)122 Az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzésével kapcsolatos ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek területén a praxisjogot szerző fél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye van.
(6)123 Az érdekelt fél indokolt kérelmére az e kormányrendeletben megállapított illetékességtől eltérően a NAV elnöke az illeték kiszabására más megyei (fővárosi) adóigazgatóságot is kijelölhet.
(7) Jogszabályi rendelkezés szerint kiállított lelet alapján az illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a fizetésre kötelezett, több fizetésre kötelezett esetében az, amelynek illetékességi területén az elsősorban fizetésre kötelezett, amennyiben ez külföldi, a soron következő belföldi lakóhelye (székhelye) van. Ha minden fizetésre kötelezettnek az ország területén kívül van a lakóhelye (székhelye), az illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a leletet készítő szerv székhelye van. A leletet a megyei (fővárosi) adóigazgatóságnak kell megküldeni.
(8)124 Jogszabályi rendelkezés szerint kiállított bírósági értesítés alapján az eljárási illeték megfizetésére az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság hívja fel az adóst, amelynek illetékességi területén az adós lakóhelye, székhelye van. Amennyiben a bírósági értesítés alapján az illeték megfizetésére több adós egyetemlegesen kötelezett, úgy az illeték megfizetésére az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság hívja fel az egyetemlegesen kötelezett adóstársakat, amelynek illetékességi területén annak az adósnak a lakóhelye, székhelye van, akinek a nevére kiállított bírósági értesítést az adóhatóság elsőként nyilvántartásba vette.
47. § (1)125 Az illeték törlése iránti eljárásban az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelyik a 45. § (4a) bekezdésben, illetve a 46. §-ban foglaltak szerint az illetéket kiszabta, megállapította.
(2) Az illeték visszatérítése iránti eljárásban
a)126 az Itv. 77. §-a szerinti, kiszabás alapján megfizetett illeték tekintetében az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelyik a 45. § (4a) bekezdésben, illetve a 46. §-ban foglaltak szerint az illetéket kiszabta,
b) az Itv. 32. §-a szerinti, a jogorvoslati eljárásban megfizetett illeték tekintetében az ügyfél lakóhelye (székhelye), illetve a bíróság székhelye szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság,
c) az eljárás megindítása nélkül megfizetett, az Itv. 73. § (12) bekezdés első mondata szerinti, továbbá az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 7. § (4) bekezdésszerinti illeték tekintetében az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság,
d) az Itv. 94. §-a szerinti megrongálódott, tévesen felragasztott, továbbá feleslegessé vált illetékbélyeg tekintetében az eljáró hatóság, illetve bíróság székhelye vagy az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság,
e)127 az Itv. 81. § (2) bekezdés első mondatában említett esetekben, ha az illeték megfizetése illetékbélyeggel történt, az adózó lakóhelye (székhelye) szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság
jár el.
(3)128
(4)129 Amennyiben az (1)–(2) bekezdésben foglaltak alapján az illetékes adóigazgatóság nem állapítható meg, úgy az illeték törlése, visszatérítése iránti eljárásban az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei adóigazgatóság, belföldön nem letelepedett adózó esetén pedig az Észak-budapesti Adóigazgatóság jár el.
48. §130 Az adóigazgatóságoknál indított eljárás tekintetében az Itv. 73. § (3) bekezdése szerinti, az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét előíró határozat meghozatalára irányuló eljárásban az az adóigazgatóság jár el, amelyiknél az eljárás indult, illetve folyamatban van.
49. § Az illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó fizetési könnyítés, mérséklés iránti ügyben, illetve végrehajtási ügyekben – ideértve az Art. 151. §-a szerinti visszatartási jog gyakorlását is – az adózó adóügyeiben eljáró adóigazgatóság jár el.
A vámszervek különös illetékességi szabályai
50. § (1)131 A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok, illetve Repülőtéri Főigazgatóság illetékességi területén az 1. sz. Repülőtéri Igazgatóság a főigazgató adott ügyre vonatkozó engedélyével a régió egész területén jogosult(ak) ellenőrzés, valamint az azt követő hatósági eljárás lefolytatására.
(2) A regionális főigazgató a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságnak az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzésnek a régió másik megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságának illetékességi területén való lefolytatására akkor adhat engedélyt, ha az alapellenőrzést is a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság végezte.
(3)132 A régió területén kívül a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok a NAV elnökének adott ügyre vonatkozó engedélyével végezhetnek ellenőrzést. Ilyen esetben az ellenőrzést követő első fokú hatósági eljárást is ez a vám- és pénzügyőri igazgatóság folytatja le.
(4)133 Amennyiben az eljáró vámszerv illetékessége az ellenőrzés megkezdését követően az illetékességi okban bekövetkezett változás miatt szűnik meg, vagy az illetékesség megszűnéséről a vámszerv az ellenőrzés megkezdését követően szerez tudomást, a megkezdett ellenőrzés befejezésére és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az ellenőrzést megkezdő vámszerv az illetékes.
(5)134 Ha az adózó, illetve az ügyfél által szabályszerűen bejelentett székhely-, telephely-, lakóhelyváltozás a vámszervnek a változásról történt tudomásszerzését megelőzően ténylegesen megtörtént, és az ellenőrzés során az adózó, illetve az ügyfél kötelezettségeit csak aránytalanul nagy költséggel tudná teljesíteni, a székhelynek, telephelynek, lakóhelynek a régió illetékességi területén belül történt megváltozása esetén a NAV területileg illetékes regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságának a vezetőjétől, egyéb esetekben a NAV elnökétől kérheti az ellenőrzés és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az új székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság, illetve a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság kijelölését.
(6)135 Az Art. szerinti általános megbízólevéllel végzett ellenőrzést követő hatósági eljárásra az ellenőrzést lefolytató vám- és pénzügyőri igazgatóság illetékes.
(7)136 Amennyiben a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsőfokú vámhatóságot, az új eljárást az alapügyben eljáró vám- és pénzügyőri igazgatóság folytatja le.
51. § (1) Az áruk vámeljárás alá vonására – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek az illetékességi területén az árukat vámeljárás alá bejelentik.
(1a)137 A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK vámkódex) 78. cikke szerinti vámáru-nyilatkozatok utólagos ellenőrzését az az alsó fokú vámszerv folytatja le, amely a vámeljárást lefolytatta, vagy indokolt esetben – amennyiben az nem azonos a vámeljárást lefolytató vámszervvel – az ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi az arra az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező alsó fokú vámszervet.
(2) Vámügyekben az engedélyezési eljárás lefolytatására – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek az illetékességi területén a kérelmezett tevékenységet gyakorolni kívánják.
(2a)138 A (2) bekezdéstől eltérően a kérelmező székhelye (lakóhelye) szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, valamint – amennyiben a kérelmező székhelye (lakóhelye) a Repülőtéri Főigazgatóság illetékességi területén van – az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes:
a) összkezesség és biztosítéknyújtás alóli mentesség engedélyezésére,
b) az EK végrehajtási rendelet 398. cikke szerinti engedélyezett feladói státusz engedélyezésére,
c) az EK végrehajtási rendelet 912g. cikke szerinti engedélyezett feladói státusz engedélyezésére,
d)139 az EK végrehajtási rendelet 406. cikke szerinti engedélyezett címzett státusz, valamint az EK végrehajtási rendelet 454a. cikke szerinti TIR eljáráshoz kapcsolódó engedélyezett címzett státusz engedélyezésére,
e) az áruk közösségi jellegére vonatkozóan engedélyezett feladó által adott igazolás engedélyezésére,
f) a preferenciális származási helyzet igazolására feljogosító elfogadott exportőri tevékenység engedélyezésére,
g) könyvelés szerinti elkülönülés engedélyezésére,
h) vámügynöki tevékenység engedélyezésére.
(3) Az Áfa törvény 4. számú mellékletében meghatározott engedélyezési feladatokat az adóraktár működési helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság látja el. Az adóraktár felügyeletét az a vámigazgatási ügyekben illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság látja el, amelynek illetékességi területén az adóraktár található.
(4) A vámszabadterületen történő ellenőrzéseket, valamint az ilyen területen történő építkezésre vonatkozó előzetes jóváhagyást az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság végzi, amelynek az illetékességi területén a vámszabad terület található.
(5)140 A vámösszegek megállapítása, valamint azok beszedése, könyvelése annak a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságnak, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóságnak a feladata, amelynek illetékességi területén a vámtartozás keletkezett vagy az EK vámkódex 215. cikke alapján keletkezettnek kell tekinteni. A KAVIG a hatáskörébe tartozó vámigazgatási ügyek tekintetében végzi a vámösszeg megállapítását, könyvelésbe vételét és beszedését.
52. §141 A külföldön működő magyar határkirendeltség, illetve a Magyarország területén működő külföldi vámhivatalok illetékességére a vonatkozó nemzetközi egyezmény rendelkezései az irányadóak.
53. §142
54. § (1) Ideiglenes behozatali vagy aktív feldolgozás vámeljárás alatt álló áru szabad forgalomba bocsátás vámeljárásra – az ATA igazolvánnyal vámkezelt termékek kivételével – az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, ahol az árut a fenti vámeljárások alá vonták.
(2) A csővezetéken szállított áru tekintetében behozatali és kiviteli irányú forgalom esetén egyaránt a csővezetéket üzemeltető gazdálkodónak a szállított áru mennyiségének hiteles mérési adatait nyilvántartó székhelye/telephelye szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság illetékes.
55. § (1) Meghatározott célú felhasználás szabadforgalomba bocsátásra vonatkozó – az EK végrehajtási rendelet 292. cikkének (1) bekezdése szerinti – írásbeli engedélyt a feldolgozás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság adhat ki. Meghatározott célú felhasználás szabadforgalomba bocsátásra vonatkozó – az EK végrehajtási rendelet 292. cikkének (3) bekezdése szerinti – egyszerű írásbeli engedély megadására az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek illetékességi területén az árut vámeljárás alá bejelentik.
(2) Az áru közösségi helyzetének igazolására az áru bemutatási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.
(3) Az egyszerűsített vámeljárások engedélyezésére – kivéve, ha azt a gazdasági vámeljárások engedélyezésére benyújtott kérelemben kérik, illetve a hiányos árunyilatkozattal kért egyszerűsített eljárás kivételével – a kérelmező vámügyi nyilvántartásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.
56. § (1) A Vtv. 48. §-ának (2)–(5) bekezdésében meghatározott biztosíték nyújtási mentességet a mentességre jogosult székhelye, magyarországi székhely hiányában a telephelye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság állapítja meg.
(2)143 A Vtv. 1. § (3) bekezdés 3. pontjában meghatározott – megbízható vámadós jogálláshoz kapcsolódó – feltételek fennállását, amennyiben a kérelmező székhelye, magyarországi székhely hiányában a telephelye az 1. illetve a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékességi területén van, az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság állapítja meg és ellenőrzi.
(3) A tranzitterület – Vtv. 14. §-a (7) bekezdésben említett – felügyeletét és a belépési engedélyek érvényesítését a nemzetközi közforgalmú repülőtér helye szerint illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság látja el.
(4)144 A vámok és az azokkal együtt kiszabott nem közösségi adók és díjak visszafizetése vagy elengedése tekintetében az EK végrehajtási rendelet 877. cikkében meghatározott döntéshozatallal, felügyelettel és a végrehajtással kapcsolatos feladatokat a könyvelést végző vámszerv látja el.
57. § (1)145 A Rega-tv.-ben meghatározott adóztatási feladatok végrehajtására elsőfokú adóhatósági jogkörben illetékes vámszervek a következők:
a)146 a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok, illetve – azon kiemelt adózók tekintetében, amelyeknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található – a KAVIG,
b) a Magyar Honvédség Pápa Bázis Repülőterén dolgozó EU tagországain kívüli állampolgárok tekintetében a Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,
c) a regisztrációs adónak a Rega-tv. 10/A–10/G. §-aiban foglalt különös szabályok szerint történő megállapítása, beszedése és ellenőrzése tekintetében
ca) ha a kérelmező lakóhelye vagy székhelye Bács-Kiskun megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén található, a Békés Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,
cb) ha a kérelmező lakóhelye vagy székhelye Budapest, Baranya megye, Fejér megye, Heves megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye vagy Tolna megye területén található, a Komárom-Esztergom Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,
cc) ha a kérelmező lakóhelye vagy székhelye Győr-Moson-Sopron megye, Somogy megye, Vas megye, Veszprém megye vagy Zala megye területén található, a Vas Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a regisztrációs adó-visszatérítési eljárásban a regisztrációs adó megállapítására irányuló eljárást lefolytató szerv jár el.
58. § (1)147 A jövedéki adóügyeknek nem minősülő jövedéki ügyekben – az engedélyezés és a nyilvántartásba vétel kivételével –, továbbá a hatósági felügyelet keretében végzendő adóztatási feladatokkal, illetve a Jöt. 15. § (1)–(2) bekezdése és 65. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos jövedéki adóügyekben az eljárásra az adóraktárnak, az adómentes felhasználó üzemének, a felhasználói engedélyes telephelyének, a kereskedő üzletének, raktárának, a postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelyének, a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató telephelyének fekvése, az egyéb személy jogosulatlan tevékenységének helye szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság az illetékes.
(2)148 Ismeretlen személy jövedéki ügyében eljárásra az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság (ideértve a 2. számú Repülőtéri Igazgatóságot is) illetékes, amely az ügyben az első intézkedést tette.
(3)149
59. § (1)150
(2)151 A 32/A. § szerinti vámszerv az engedélyezett gazdálkodói tanúsítványok kiadása, illetve az egyszerűsített engedélyezési eljárás EK végrehajtási rendelet 14h.–14j. cikke szerinti AEO feltételek vizsgálata során az illetékességi területén kívül is végezhet eljárási cselekményt.
(3)152 A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, a KAVIG, valamint az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság a Vtv. 1. § (3) bekezdés 7. pontja szerinti utólagos ellenőrzés végrehajtása során a Vtv. 7/N. §-ának (5) bekezdése szerinti kapcsolódó vizsgálatot illetékességi területén kívül is végezhet.
(4)153
(5)154 A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság mélységi ellenőrzést az illetékességi területén kívül is végezhet, ide nem értve a 24. § (3) bekezdése szerinti mélységi ellenőrzést.
60. § (1) Vámraktár engedélyezésére, amennyiben a számviteli nyilvántartás magában foglalja a raktárnyilvántartást is, a kérelmező számviteli nyilvántartásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.
(2) Ha a számviteli nyilvántartás a raktárnyilvántartást nem foglalja magában, vagy a kérelmező számviteli nyilvántartása nem Magyarországon található, és a raktározás kizárólag Magyarországon történik, továbbá az egyedi engedélyezés esete nem áll fenn, a vámraktár engedélyezésére a raktárnyilvántartás vezetésének helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult. Ha egy engedélyben több telephelyet kívánnak vámraktárként engedélyeztetni, az illetékességet az összesített adatokat tartalmazó – de minden engedélyeztetni kívánt telephelyen hozzáférhető – központi nyilvántartás vezetésének helye szerint kell megállapítani.
(3) Az egységes engedélyek kiadására a kérelmező számviteli nyilvántartásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.
(4) A TIR rendelet 7. §-a szerinti feladat ellátására a nemzetközi áruforgalom számára megnyitott határátkelőhelyeken, illetve az ország belterületén működő valamennyi megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.
61. §155
A nyomozó szervek illetékességi szabályai156
62. § (1) A Be. 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények nyomozására az a regionális bűnügyi igazgatóság illetékes, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették.
(2) Ha az elkövetés helye nem állapítható meg, az a regionális bűnügyi igazgatóság jár el, amelynek illetékességi területén a bűncselekményt felderítették.
(3) Ha az elkövető a bűncselekményt külföldön követte el, az elkövető lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális bűnügyi igazgatóság jár el.
(4) Ha az elkövető több regionális bűnügyi igazgatóság illetékességi területén követett el bűncselekményt, az a regionális bűnügyi igazgatóság illetékes, amely az ügyben korábban intézkedett (megelőzésen alapuló illetékesség).
(5) A regionális bűnügyi igazgatóságok közötti illetékességi összeütközés esetén a Bűnügyi Főigazgatóság dönt.
63. § A regionális bűnügyi igazgatóság az illetékességi területén kívül nyomozási cselekményt a Bűnügyi Főigazgatóság és az illetékes nyomozó szerv egyidejűleg történő, előzetes értesítése mellett végezhet. Halaszthatatlan nyomozási cselekmény végzésekor, illetve ha a tájékoztatás megtétele a szükséges nyomozati cselekmény(ek) eredményességét, időszerűségét veszélyezteti, az értesítést utólag haladéktalanul meg kell tenni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatályba léptető rendelkezés
64. § (1) E rendelet – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – 2011. január 1. napján lép hatályba.
(2) A 139. § (4) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 92. § 2011. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első ízben a 2011. évi üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(4) A 93. § 2011. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első ízben a 2011. évi üzleti évről készített éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.
A jogszabály rövidítését tartalmazó rendelkezés
65. § E rendeletnek a más jogszabályban alkalmazandó rövidítése: „NAV Korm. rendelet”.
Átmeneti rendelkezések
66. § (1) Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH megyei (fővárosi) igazgatóságánál folyamatban lévő első fokú eljárásokat – a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az e rendelet szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH regionális főigazgatóságánál folyamatban lévő másodfokú eljárásokat, felügyeleti intézkedés iránti eljárásokat, illetve felülellenőrzéseket az e rendelet szerint illetékességgel rendelkező regionális adó főigazgatóság folytatja le.
(2) Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságánál folyamatban lévő első fokú eljárásokat a KAIG, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH Kiemelt Ügyek Igazgatóságánál folyamatban lévő első fokú eljárásokat a KÜIG, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatóságánál folyamatban lévő másodfokú eljárásokat, felügyeleti intézkedés iránti eljárásokat, illetve felülellenőrzéseket a KAFIG folytatja le.
(3) Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH Központi Hivatalánál folyamatban lévő eljárásokat a NAV Központi Hivatala folytatja le.
(4) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 21/A. § (2) bekezdésének hatálya alá eső, és 2010. december 31-én folyamatban lévő ügy tekintetében 2011. január 1-jétől a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság illetékességi területén működő valamennyi megyei (fővárosi) adóigazgatóság illetékes, közülük az eljárást az folytatja le, amely 2010. december 31-ét követően az ügyben az első eljárási cselekményt tette.
(5) A kiszabás alapján az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága által 2010. szeptember 30-án jogerősen lezárt és a fővárosi illetékek beszedési számla javára megfizetett illeték 2010. október 1-jét követően kért visszatérítésével, törlésével kapcsolatban az a fővárosi adóigazgatóság jár el, amely az illeték kiszabására e rendelet alapján illetékességgel rendelkezne.
67. § (1) A vámhatóság hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor a Vám- és Pénzügyőrségnél folyamatban lévő első fokú eljárásokat – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – az e rendelet szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező alsó fokú vámszerv, az e rendelet hatálybalépésekor a Vám- és Pénzügyőrség középfokú szervénél folyamatban lévő másodfokú eljárásokat az e rendelet szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező középfokú felettes szerv, az e rendelet hatálybalépésekor a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál folyamatban lévő eljárásokat a NAV Központi Hivatala folytatja le.
(2) A 2010. december 31-én folyamatban lévő vámügyekben 2011. január 1-jét követően az alábbi illetékességi szabályok szerint kell eljárni:
a) a folyamatban lévő kiviteli, újrakiviteli, passzív feldolgozási, ideiglenes behozatali, aktív feldolgozási, árutovábbítási, vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárások esetében a vámfelügyelet ahhoz a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatósághoz kerül, amelynek illetékességi területén a vámfelügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal működött,
b) a folyamatban lévő átmeneti megőrzés és vámraktározási eljárás tekintetében a vámfelügyeletet az átmeneti megőrzés, illetve a vámraktár helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság látja el,
c) az ÁFA törvény 95. §-a szerinti adómentes termékimport esetében a feltételek teljesülésének vizsgálatát az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság ellenőrzi, amelynek illetékességi területén a kapcsolódó vámeljárást lefolytató vám- és pénzügyőri hivatal működött.
(3) A Vám- és Pénzügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnokságánál e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat a NAV Központi Hivatala folytatja le.
(4)157
68. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség, mint nyomozó hatóság hatáskörébe tartozó, e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat az e rendelet szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozóhatóság folytatja le.
(2) A 2011. január 1-jével a Vám- és Pénzügyőrségtől a Rendőrség hatáskörébe kerülő bűncselekmények nyomozását, amennyiben az 2010. december 31-én
a) a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál van folyamatban, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága,
b) a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságánál van folyamatban, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága,
c) a Vám- és Pénzügyőrség Bűnügyi Ellátó Nyomozó Hivatalánál van folyamatban, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága,
d) a Vám- és Pénzügyőrség regionális nyomozó hivatalánál van folyamatban, az e rendelet szerint illetékességgel rendelkező regionális bűnügyi igazgatóság
folytatja le.
69. § A NAV tv. 98. § (1) bekezdése szerinti nyomtatvány alatt a NAV által kiállított adóigazolványt, START, START PLUSZ, START EXTRA kártyát, továbbá a NAV által kiállított Szjtv. szerinti engedélyt és a játékautomata nyilvántartásba vételi igazolást is érteni kell.
70. § (1) A központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevőinek azonosításáról és azonosítási szolgáltatásról szóló 224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdés b) pontját a megszűnő Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és Vám- és Pénzügyőrség tekintetében nem kell alkalmazni. Az APEH és a VPOP elnevezésű hivatali kapuk továbbra is alkalmazhatóak.
(2) Az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről szóló 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott érkeztető számok a NAV-nál továbbra is alkalmazhatók VP és APEH megjelöléssel.
(3)158 Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyőrség azon elektronikus nyomtatványai, melyek tartalmuk alapján 2010. december 31-ét követően is megfelelőek, átmenetileg továbbra is használhatók a NAV által rendszeresített új elektronikus nyomtatványok megjelenéséig. A NAV átmenetileg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra, illetve a Vám- és Pénzügyőrségre utaló jelzést tartalmazó elektronikus dokumentumot, nyugtát stb. is küldhet az ügyfeleknek, valamint tovább használhatja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyőrség elektronikus aláírását. Az e bekezdés szerinti átmeneti időszak az elektronikus rendszer megfelelő fejlesztéséig tarthat.
71. § Az egyes vámhatósági tevékenységekhez kapcsolódó, 2010. december 31-ig nyújtott biztosítékok (ideértve a bankgaranciát is) azok eredeti tartalmukkal, hivatalból vagy kérelemre történő módosításukig, illetve lejártukig érvényesek maradnak. Az egyes vámhatósági tevékenységekhez kapcsolódó biztosítékok érvényesíthetősége tekintetében kedvezményezettnek kell tekinteni azt a vámszervet, amely a NAV megalakulását megelőzően hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, kedvezményezettnek tekintett vámszervtől saját illetékességi területén az adott vámhatósági hatáskört a NAV megalakulásakor átvette.
71/A. §159 (1) E rendeletnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelettel megállapított 10/A. §-át, 15/A. §-át és 45. § (4) bekezdés b) és d) pontját a 2012. január 1-jétől induló vámazonosító szám megállapításával és nyilvántartásával kapcsolatos ügyekben kell először alkalmazni. E rendelet hatályba lépését megelőzően indult, vámazonosító szám megállapítására és nyilvántartására irányuló eljárásokban a 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) E rendeletnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelettel megállapított 51. § (2a) bekezdés rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
71/B. §160 (1) A KÜIG-nél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. r.) hatályba lépésekor161 folyamatban lévő eljárásokat – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a KAIG folytatja le.
(2) A KÜIG-nél a Mód. r. hatályba lépésekor162 folyamatban lévő központosított ellenőrzéseket a központosított ellenőrzésre a NAV elnöke által kijelölt adóigazgatóság folytatja le.
71/C. §163 (1) A KAIG-nál a Mód. r. hatályba lépésekor164 folyamatban lévő, azon kiemelt adózókkal kapcsolatos eljárásokat, amelyeknek a székhelye nem Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található – a Mód. r. 13. §-ával megállapított 19. § (4) bekezdéstől eltérően –, az adózó székhelye szerint illetékes adóigazgatóság folytatja le.
(2) Amennyiben a Mód. r. hatályba lépését165 követően azon kiemelt adózók tekintetében lefolytatott eljárás vonatkozásában, amelyeknek a székhelye nem Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsőfokú adóhatóságot, az új eljárást az adózó székhelye szerint illetékes adóigazgatóság folytatja le.
(3) A KAIG-nál a Mód. r. hatályba lépésekor166 a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos folyamatban lévő eljárásokat az az adóigazgatóság folytatja le, amely a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő adóügyeiben hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.
71/D. §167 (1) A KAFIG-nál a Mód. r. hatályba lépésekor168 folyamatban lévő eljárásokat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a KAVFIG folytatja le.
(2) A KAFIG-nál a Mód. r. hatályba lépésekor169 folyamatban lévő, azon kiemelt adózókkal kapcsolatos eljárásokat, amelyeknek a székhelye nem Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, az adózó székhelye szerint illetékes adó főigazgatóság folytatja le.
(3) A KAVIG döntéseivel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálása tárgyában a Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóságon a Mód. r. hatályba lépésekor170 folyamatban lévő jogorvoslati eljárásokat a KAVFIG folytatja le.
71/E. §171 A Bevetési Főigazgatóság intézkedéseivel, valamint a Szakértői Intézet döntéseivel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálása tárgyában a NAV elnöke előtt a Mód. r. hatályba lépésekor172 folyamatban lévő jogorvoslati eljárásokat a Mód. r. által megállapított 5. § (3)–(4) bekezdésben megjelölt középfokú szerv folytatja le.
71/F. §173 (1) A Mód. r. által megállapított 46. § (8) bekezdést, valamint a Mód. r. által módosított 47. § (2) bekezdés e) pontot a Mód. r. hatályba lépését174 követően érkezett megkeresésekben kell alkalmazni.
(2) A Mód. r. által megállapított 45. § (3b) és (9a) bekezdést a Mód. r. hatályba lépésekor175 folyamatban lévő eljárások során is alkalmazni kell.
Az Európai Unió jogának való megfelelés176
72. §177 (1) A
a) 36. § (1a) bekezdése az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek,
b) 36. § (1b) bekezdése a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelvnek,
c) 36. § (4) bekezdése az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2010. március 16-i 2010/24/EU tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) A 36. § (1) bekezdése a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló, 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
73–138. §178
139. § (1)–(3)179
(4)180
(5)–(6)181
140. §182
1. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez
2. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez
3. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez
3/A. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez204
4. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez205
5. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez
Szerv |
Munkakör/Beosztás |
Maximum rendfokozat |
Képesítési követelmény |
---|---|---|---|
felsőfokú állami iskolai végzettség |
|||
Központi szerv |
Elnök |
tábornok |
jogi vagy közgazdasági felsőfokú végzettség |
Elnökhelyettes |
tábornok |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Szakfőigazgató |
tábornok |
||
Főigazgató |
tábornok |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Központi Hivatal főosztályvezető |
|||
Főigazgató-helyettes |
tábornok |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Igazgató |
|||
Bűnügyi Főigazgatóság főosztályvezető |
tábornok |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Központi Hivatali főosztályvezető-helyettes |
ezredes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Bűnügyi Főigazgatóság főosztályvezető-helyettes |
|||
Igazgató-helyettes |
ezredes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Főosztályvezető |
tábornok |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Központi Hivatal osztályvezető |
ezredes |
||
Főosztályvezető-helyettes |
ezredes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
RTF tanszékvezető |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
||
Osztályvezető |
alezredes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
RTF tanszékvezető-helyettes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
||
Területi szerv |
Főigazgató |
tábornok |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
Főigazgató-helyettes |
ezredes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Regionális bűnügyi igazgatóság igazgató |
|||
Regionális bűnügyi igazgatóság igazgató-helyettes |
ezredes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Főosztályvezető |
ezredes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Főosztályvezető-helyettes |
ezredes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Osztályvezető |
alezredes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Helyi szerv |
Igazgató |
alezredes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
Igazgató-helyettes |
alezredes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Főosztályvezető |
alezredes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Főosztályvezető-helyettes |
|||
Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal hivatalvezető |
alezredes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Osztályvezető |
alezredes |
6. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez206
Be- |
Szerv |
BM, NGM, valamint a BM és az NGM irányítása alá tartozó szervek |
Rendőrség |
Katasztrófavédelem (polgári védelem, |
Hivatásos önkormányzati tűzoltóság |
Büntetés-végrehajtás |
---|---|---|---|---|---|---|
I. BESOROLÁSI OSZTÁLY |
||||||
VI. |
Minisztériumi |
kiemelt főreferens |
|
|
|
|
osztályvezető- |
||||||
belső ellenőr (TEK) |
||||||
jogtanácsos (TEK) |
||||||
csoportvezető (TEK) |
||||||
pszichológus (TEK) |
||||||
ügyeletvezető (TEK) |
||||||
Központi |
osztályvezető- |
osztályvezető- |
osztályvezető- |
|
osztályvezető- |
|
alosztályvezető |
alosztályvezető |
alosztályvezető |
||||
kiemelt főreferens |
kiemelt főreferens |
kiemelt főreferens |
||||
szakcsoport- |
||||||
főiskolai tanár, docens |
||||||
Területi |
osztályvezető- |
osztályvezető- |
osztályvezető- |
osztályvezető- |
osztályvezető- |
|
Helyi |
|
hivatalvezető, alosztályvezető, kiemelt főreferens, kirendeltség- |
|
osztályvezető- |
|
|
V. |
Minisztériumi |
főreferens |
|
|
|
|
kiemelt főelőadó |
||||||
mentőtiszt (TEK) |
||||||
kiemelt biztonsági főtiszt (TEK) |
||||||
főmérnök (TEK) |
||||||
Központi |
csoportvezető, kiemelt főelőadó, főiskolai adjunktus |
csoportvezető, kiemelt főelőadó |
csoportvezető, kiemelt főelőadó |
|
kiemelt főelőadó |
|
Területi |
csoportvezető, kiemelt főelőadó |
csoportvezető, kiemelt főelőadó |
csoportvezető, kiemelt főelőadó, főiskolai adjunktus |
csoportvezető, kiemelt főelőadó |
csoportvezető, kiemelt főelőadó |
|
Helyi |
csoportvezető, kiemelt főelőadó |
kiemelt főelőadó |
csoportvezető, kiemelt főelőadó |
|||
IV. |
Minisztériumi |
főelőadó (TEK) |
|
|
|
|
szolgálat- |
||||||
Központi |
főelőadó, főiskolai tanársegéd |
főelőadó |
főelőadó |
|
főelőadó |
|
Területi |
főelőadó |
főelőadó |
főelőadó |
főelőadó |
főelőadó |
|
Helyi |
|
főelőadó technikai tiszt |
főelőadó |
főelőadó |
|
|
III. |
Minisztériumi |
előadó (TEK) |
|
|
|
|
Központi |
előadó |
előadó |
előadó |
|
előadó |
|
Területi |
előadó |
előadó |
előadó |
előadó |
előadó |
|
Helyi |
|
előadó |
előadó |
előadó |
|
|
II. |
Központi |
fogalmazó |
fogalmazó |
fogalmazó |
|
fogalmazó |
Területi |
fogalmazó |
fogalmazó |
fogalmazó |
fogalmazó |
fogalmazó |
|
Helyi |
|
fogalmazó |
fogalmazó |
fogalmazó |
|
|
I. |
Központi |
|
|
szerződéses |
|
|
Területi |
|
|
szerződéses |
szerződéses |
|
|
Helyi |
|
|
szerződéses |
szerződéses |
|
|
Pályakezdő |
||||||
II. BESOROLÁSI OSZTÁLY |
||||||
IV. |
Minisztériumi |
gépjárművezető (TEK) |
|
|
|
|
biztonsági gépjárművezető (TEK) |
||||||
referens (TEK) |
||||||
lakásbiztosító (TEK) |
||||||
helyszínbiztosító (TEK) |
||||||
objektumőr (TEK) |
||||||
Központi |
|
szolgálat- |
|
|
|
|
Területi |
szolgálat- |
szolgálat- |
szolgálatvezető |
szolgálatvezető |
főfelügyelő |
|
Helyi |
|
szolgálat- |
szolgálatvezető, szerparancsnok |
roham- |
|
|
III. |
Központi |
segédelőadó |
járőrvezető, segédelőadó |
|
|
segédelőadó |
Területi |
segédelőadó |
járőrvezető, segédelőadó, főhatárrendész |
segédelőadó |
segédelőadó |
segédelőadó, művezető |
|
Helyi |
|
járőrvezető, főhatárrendész |
különleges szerkezelő |
segédelőadó, szerparancsnok, különleges szerkezelő |
|
|
II. |
Központi |
|
gépjárművezető |
|
|
|
Területi |
kiképző |
járőr, határrendész |
gépjárművezető |
gépjárművezető |
felügyelő |
|
Helyi |
járőr, határrendész |
beosztott tűzoltó |
beosztott tűzoltó |
|||
I. |
Központi |
szerződéses |
||||
Területi |
szerződéses |
szerződéses |
||||
Helyi |
szerződéses |
szerződéses |
||||
Pályakezdő |
7. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez
Besorolási fokozat |
Szervezeti szint |
Alapbeosztások |
I. BESOROLÁSI OSZTÁLY |
||
Vezető-főtanácsos |
Központi szerv |
Kiemelt főreferens |
Középfokú szerv |
Kiemelt főreferens |
|
Alsó fokú szerv |
Kiemelt főreferens |
|
Főtanácsos |
Központi szerv |
Főreferens |
Középfokú szerv |
Főreferens |
|
Alsó fokú szerv |
Főreferens |
|
Vezető-tanácsos |
Központi szerv |
Vezető szakreferens |
Középfokú szerv |
Vezető szakreferens |
|
Alsó fokú szerv |
Vezető szakreferens |
|
Tanácsos |
Központi szerv |
Szakreferens |
Középfokú szerv |
Szakreferens |
|
Alsó fokú szerv |
Szakreferens |
|
Fogalmazó |
Központi szerv |
Referens |
Középfokú szerv |
Referens |
|
Alsó fokú szerv |
Referens |
|
Gyakornok |
Központi szerv |
Gyakornok |
Középfokú szerv |
Gyakornok |
|
Alsó fokú szerv |
Gyakornok |
|
II. BESOROLÁSI OSZTÁLY |
||
Főmunkatárs |
Központi szerv |
Főszemlész |
Középfokú szerv |
Főszemlész |
|
Alsó fokú szerv |
Főszemlész |
|
Főelőadó |
Központi szerv |
Szemlész |
Középfokú szerv |
Szemlész |
|
Alsó fokú szerv |
Szemlész |
|
Előadó |
Központi szerv |
Ügyintéző |
Középfokú szerv |
Ügyintéző |
|
Alsó fokú szerv |
Ügyintéző |
|
Gyakornok |
Központi szerv |
Gyakornok |
Középfokú szerv |
Gyakornok |
|
Alsó fokú szerv |
Gyakornok |
8. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez
Közúti szállítás esetén |
Cím, fax, e-mail |
|
Horvátország |
Letenye |
NAV Zala Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Letenye, |
Szerbia |
Röszke |
NAV Csongrád Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Röszke, |
Ukrajna |
Záhony |
NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Záhony, |
Vasúti szállítás esetén |
|
|
Horvátország |
Murakeresztúr |
NAV Zala Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Letenye, |
Szerbia |
Kelebia |
NAV Bács-Kiskun Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Tompa, |
Ukrajna |
Záhony |
NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Záhony, |
Vízi szállítás esetén (Duna) |
|
|
Mohács |
|
NAV Baranya Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Mohács, |
Légi szállítás esetén |
|
|
Budapest-Ferihegy |
|
NAV 1. számú Repülőtéri Igazgatóság |
9. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez
10. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez
Az 1. § (2) bekezdés d) pontját a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 19. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (3) bekezdés b) pontját a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (4a) bekezdését a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
Az 1. § (6) bekezdés b) pontját a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (7) bekezdés e) pontját a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 19. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (7) bekezdés f) pontja a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 19. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
Az 2. § (3) bekezdését a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 19. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § (2) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdése a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 19. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdését a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (4) bekezdését a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 6. § (2) bekezdését a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (1) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (3) bekezdése és a 31. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (2) bekezdését a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (4) bekezdése a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 19. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 7/A. §-t a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
A 8. § a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 8/A. §-t a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.
A 9. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított, a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 10. § (5) bekezdését a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.
A 10/A. §-t a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.
A 11. § (3) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 11. § (5) bekezdését a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.
A 12. § c) pontja a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 12. § g) pontja a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § h) pontját a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
A 12. § i) pontját a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.
A 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.
A 15/A. §-t a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be, szövege a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 18. § (1) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (2) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (3) bekezdését a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (4) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 18. § (5) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 18. § (6) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (7) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (4) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (5) bekezdését a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése iktatta be.
A 19/A. §-t a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be.
A 19/B. §-t a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be.
A 20. § (1) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (9) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 20. § (2) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (9) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 20. § (3) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (9) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 21. §-t a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. § (2) bekezdése a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (2) bekezdés a) pontja a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (10) bekezdése és 31. § 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (2) bekezdés b) pontja a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (3) bekezdése a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (4) bekezdés b) pontja a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (1) bekezdését a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (2) bekezdése a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított, a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (11) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 27. § b) pontja a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § h) pontja a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § k) pontja a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § l) pontja a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § m) pontja a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § n) pontja a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § 5. pontja, a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (12) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 27. § o) pontja a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (12) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 27. § p) pontja a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 15. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § q) pontját a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.
A 27/A. §-t a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be.
A 28. § (1) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (4) bekezdését a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (2) bekezdését a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (3) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § 7. pontja, a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (12) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 31. § nyitó szövegrésze a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (1) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.
A 32/A. §-t a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta be.
A 32/B. §-t a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta be.
A 32/C. §-t a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta be.
A 32/D. §-t a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta be.
A 33. § a) pontja a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § b) pontja a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 36. § (1) bekezdése a 319/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (1a) bekezdését a 319/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.
A 36. § (1b) bekezdését a 319/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.
A 36. § (2) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (3) bekezdését a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 19. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 36. § (4) bekezdését a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be, szövege a 319/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (3) bekezdése a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § 9. pontja és 19. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 38. §-t a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.
A 40. § (1) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (13) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 41. § (1) bekezdése a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (2) bekezdése a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (3) bekezdését a 89/2011. (VI. 1.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 42. §-t a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 16. pontja hatályon kívül helyezte.
A 43. § (1) bekezdés a) pontja a 255/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 33. §-a szerint módosított szöveg.
A 43. § (1) bekezdés b) pontját a 402/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 14. §-a hatályon kívül helyezte.
A 43. § (2) bekezdését a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 17. pontja hatályon kívül helyezte.
A 43. § (3) bekezdés a) pontja a 255/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 33. §-a szerint módosított szöveg.
A 43. § (3) bekezdés b) pontját a 402/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 14. §-a hatályon kívül helyezte.
A 43. § (4) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 18. pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 45. § (3a) bekezdését a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 45. § (3b) bekezdését a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdése iktatta be.
A 45. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 45. § (4) bekezdés b) pontja a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 45. § (4) bekezdés c) pontja a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 45. § (4) bekezdés d) pontja a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 45. § (4) bekezdés e) pontja a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 45. § (4) bekezdés f) pontját a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdése iktatta be.
A 45. § (4a) bekezdését a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 12. § (5) bekezdése iktatta be.
A 45. § (5) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (15) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 45. § (6) bekezdése a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 12. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 45. § (7) bekezdése a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § 12. pontja, a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 20. pontja szerint módosított szöveg.
A 45. § (8) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 45. § (9) bekezdése a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 19. § 10. pontja, a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (16) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 45. § (9a) bekezdését a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 22. § (6) bekezdése iktatta be.
A 45. § (10) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (16) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 45. § (12) bekezdését a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 12. § (7) bekezdése iktatta be.
A 46. § (1) bekezdés b) pontja a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (17) bekezdése és 31. § 21. pontja szerint módosított szöveg.
A 46. § (3) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (18) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 46. § (4) bekezdését a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 19. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.
A 46. § (5) bekezdése a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 19. § 12. pontja, a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (17) és (18) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 46. § (6) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (17) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 46. § (8) bekezdését a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 23. §-a iktatta be.
A 47. § (1) bekezdés a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (19) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 47. § (2) bekezdés a) pontja a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § 13. pontja, a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (19) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 47. § (2) bekezdés e) pontja a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (19) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 47. § (3) bekezdését a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 22. pontja hatályon kívül helyezte.
A 47. § (4) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (19) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 48. § a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (20) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 50. § (1) bekezdése a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § 12. pontja, a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 23. pontja szerint módosított szöveg.
Az 50. § (3) bekezdését a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 24. §-a iktatta be.
Az 50. § (4) bekezdését a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 24. §-a iktatta be.
Az 50. § (5) bekezdését a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 24. §-a iktatta be.
Az 50. § (6) bekezdését a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 24. §-a iktatta be.
Az 50. § (8) bekezdését a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 24. §-a iktatta be.
Az 51. § (1a) bekezdését a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 51. § (2a) bekezdését a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.
Az 51. § (2a) bekezdés d) pontja a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdésével megállaított szöveg.
Az 51. § (5) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 25. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 52. § a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
Az 53. §-t a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 19. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 56. § (2) bekezdése a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.
Az 56. § (4) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.
Az 57. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 27. §-ával megállapított szöveg.
Az 57. § (1) bekezdés a) pontja a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 27. §-ával megállapított szöveg.
Az 58. § (1) bekezdése a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § 15. pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (2) bekezdése a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § 16. pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (3) bekezdését a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 19. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 59. § (1) bekezdését a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 24. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 59. § (2) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (21) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 59. § (3) bekezdése a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (21) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 59. § (4) bekezdését a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 24. pontja.
Az 59. § (5) bekezdését a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése iktatta be.
A 61. §-t a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 19. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.
A 62. §-t megelőző alcím a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 30. § (22) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 67. § (4) bekezdését a 140. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 70. § (3) bekezdése a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 19. § 16. pontja szerint módosított szöveg.
A 71/A. §-t a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be.
A 71/B. §-t a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 28. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2013. január 1.
A hatálybalépés időpontja 2013. január 1.
A 71/C. §-t a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 28. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2013. január 1.
A hatálybalépés időpontja 2013. január 1.
A hatálybalépés időpontja 2013. január 1.
A 71/D. §-t a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 28. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2013. január 1.
A hatálybalépés időpontja 2013. január 1.
A hatálybalépés időpontja 2013. január 1.
A 71/E. §-t a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 28. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2013. január 1.
A 71/F. §-t a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 28. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2013. január 1.
A hatálybalépés időpontja 2013. január 1.
A 72. §-t megelőző alcímet a 319/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
A 72. §-t a 140. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 319/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
A 73–138. §-t a 140. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 73. §-t megelőző alcím címét a 319/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 5. §-a hatályon kívül helyezte.
A 139. § (1)–(3) bekezdését a 140. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 139. §-t megelőző alcím címét a 319/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 5. §-a hatályon kívül helyezte.
A 139. § (4) bekezdését a 140. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 139. § (1)–(3) bekezdését a 140. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 140. § a (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. számú melléklet 1. pontja a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § 18. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. számú melléklet 2. pontja a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § 18. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. számú melléklet 4. pontját a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 19. § 17. pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. számú melléklet A) rész 1. pontját a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 25. pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. számú melléklet B) rész 1. pontja a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. számú melléklet B) rész 2. pontját a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 25. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. számú melléklet A) rész 1. pontja a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. számú melléklet A) rész 8. pontja a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § 20. és 21. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. számú melléklet A) rész 9. pontja a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § 21. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. számú melléklet A) rész 10. pontja a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § 21. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. számú melléklet B) rész 1. pontját a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 31. § 26. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. számú melléklet B) rész 4. pontja a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § 23. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. számú melléklet B) rész 5. pontja a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § 23. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. számú melléklet B) rész 24. pontját megelőző nyitó szövegrészt a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. számú melléklet B) rész 24. pontja a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. számú melléklet B) rész 25. pontja a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. számú melléklet B) rész 26. pontját megelőző nyitó szövegrészt a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. számú melléklet B) rész 26. pontját a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 19. § 18. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. számú melléklet B) rész 27. pontját megelőző nyitó szövegrészt a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. számú melléklet B) rész 27. pontja a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. számú melléklet C) részét a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 19. § 19. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3/A. számú mellékletet a 366/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 29. § (3) bekezdése iktatta be.
A 4. számú melléklet a 269/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. számú melléklet a 361/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. § (6) bekezdése alapján nem lépett hatályba.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás