30/2010. (III. 30.) FVM rendelet
a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet módosításáról1
2010.04.14.
„(1) Az MgSzH területi szervének nyilvántartásba kell vennie és egyedi azonosító számmal kell ellátnia
a) a 6. számú melléklet A. részében meghatározott növények, növényi termékek, egyéb anyagok, az 5. számú melléklet A. részének II. szakaszában felsorolt lágyszárú palánták – különösen Capsicum annuum, Lycopersicon lycopersicum, Musa L., Nicotiana L., Solanum melongena –, továbbá Helianthus annuus, Lycopersicon lycopersicum, Medicago sativa, Phaseolus L. vetőmagvai, valamint áruburgonya termelőit, előállítóit, felvásárlóit, gyűjtőraktározóit, nagykereskedelmi forgalmazóit, b) a Citrus, Fortunella, Poncirus fajok termésének gyűjtőraktározóit,
d) a 23. számú melléklet szerinti jelzést alkalmazó, feldolgozatlan nyersfából fa csomagolóanyagot előállító üzemet, továbbá a faanyagok és fa csomagolóanyagok kezelését végző üzemet (a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett).
(2) Amennyiben a zárlati károsítók elterjedésének veszélye nem áll fenn,
a) mentesül az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettség alól az a termelő, aki a teljes növény, növényi termék vagy egyéb anyagkészletét saját célra használja, valamint az a kistermelő, aki teljes növény, növényi termék vagy egyéb anyagkészletét a helyi piacon végső felhasználás céljából értékesíti (helyi forgalmazás), ez utóbbi azonban nem vonatkozik a 6. számú melléklet A. részének 1.1., 1.4., 1.5. és 2.1. pontjaiban felsorolt fásszárú szaporítóanyagokat, valamint az 1.3. pont alatti vetőburgonyát előállító kistermelőkre; b) az (1) bekezdés nem vonatkozik növények, növényi termékek, élelmiszerek és állati takarmányok kis mennyiségének szállítására, amennyiben azokat a tulajdonos vagy az átvevő nem üzemi célra vagy nagykereskedelmi forgalmazónak (viszonteladónak) történő eladásra vagy akkor, ha szállítás közbeni fogyasztásra szánja, azonban 6. számú melléklet A. rész 1.1., 1.4., 1.5. és 2.1. pontjaiban felsorolt fásszárú szaporítóanyagok, valamint az 1.3. pont alatti vetőburgonya kis mennyiségének szállítása során be kell tartani az (1) bekezdésben foglaltakat, ha a szállítás célja eladás; c) az a) pont szerinti, kistermelői mentesség csak a szabadföldi áruburgonyát 1 ha alatti, a termesztő-berendezésben hajtatott áruburgonyát 0,3 ha alatti területen termelőkre érvényesíthető, a b) pont szerinti, kis mennyiségek szállítására és forgalmazására szolgáló mentesség nem érvényesíthető.”
„(10) A 23. számú melléklet szerinti jelzést akkor lehet feltüntetni, ha a fa csomagolóanyag előállítása, illetve kezelése megfelel a 23. számú melléklet előírásainak, és ez alapján az MgSzH területi szerve a jelzésben feltüntetendő növény-egészségügyi nyilvántartási számot megadja. Hőkezelés esetén a megfelelést az üzemnek akkreditált vizsgáló intézet tanúsítványával kell igazolnia.” a) az MgSzH területi szerve, vagy
b) igazolási rendszerben termesztett (fémzárolt vagy certifikált) szaporítóanyag esetén, amennyiben a növény- egészségügyi feltételek teljesítését az MgSzH területi szerve igazolta, az MgSzH erre jogosult szervezeti egysége, vagy
c) az MgSzH területi szerve eseti felhatalmazása alapján a termelő, előállító, felvásárló, gyűjtőraktározó, forgalmazó, importőr
állítja elő és – ha szükséges – tárolja.
36/D. § (1) A növényútlevél kibocsátásán annak elkészítését (ideértve az adatok kitöltését), valamint nyomtatását és – ha szükséges – tárolását kell érteni. a) gondoskodnak arról, hogy a 36/C. § c) pontja szerinti termelő, előállító, felvásárló, gyűjtőraktározó, forgalmazó vagy importőr a növényútlevél kiállításáért vagy az arra történő felhatalmazásért vagy csereútlevél kiállításáért hozzájuk folyamodjon, b) ahol szükséges, az 5/B. § (1) és (3) bekezdésében előírt és a 34. § és a 35. § (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően végrehajtott ellenőrzések, vagy a 33. §-ban, illetve a 36/E. §-ban meghatározott követelmények alapján meghatározzák a vizsgálatköteles árukra alkalmazandó korlátozásokat, és ennek megfelelően a növényútlevél területi érvényességét, vagy meghatározzák az említett növényútlevél cseréjét, valamint a kitöltendő adatok körét, c) gondoskodnak arról, hogy az információt nyomtatott betűkkel vagy teljes egészében írógéppel töltsék ki; a növények vagy növényi termékek tudományos nevét latinul kell feltüntetni; az igazolatlan módosítások vagy törlések érvénytelenné teszik a növényútlevelet,
d) gondoskodnak arról, hogy ha a vizsgálatköteles árut az adott védett zónára megfelelőnek találták, az erre vonatkozó, a 24. számú melléklet szerinti kódot a ZP (zona protecta) megkülönböztető jelzéssel feltüntessék a növényútlevélen, amely azt jelenti, hogy a termék alkalmas a védett zónába való belépésre, e) gondoskodnak arról, hogy ha egy növényútlevelet az Európai Unión kívülről származó engedélyköteles termék számára adnak ki, a növényútlevelet a származási ország vagy, ahol ez szükséges, a növényútlevélen szereplő küldő ország feltüntetésével használják,
f) gondoskodnak arról, hogy ha egy növényútlevél helyébe csereútlevelet kell kiadni, a csereútlevélnek is a 36/B. § (1) bekezdésben leírtaknak kell megfelelnie; az eredetileg nyilvántartásba vett előállító vagy importőr növény-egészségügyi nyilvántartási számát is fel kell tüntetni a növényútlevélen az „RP” (replacement passport) megkülönböztető jelzéssel, ami azt jelenti, hogy a növényútlevél egy másik növényútlevél cseréjére szolgál, g) eljuttatják a növényútlevelet a felhasználókhoz, vagy felhatalmazzák a 36/C. § c) pontja szerinti termelőt, előállítót, felvásárlót, gyűjtőraktározót, forgalmazót vagy importőrt, hogy az előírásoknak megfelelően használja azt, h) gondoskodnak arról, hogy a növényútlevél címke részét a 36/C. § c) pontja szerinti termelő, előállító, felvásárló, gyűjtőraktározó, forgalmazó vagy importőr, saját felelősségére, úgy csatolja a növényekhez, növényi termékekhez vagy más anyagokhoz, azok csomagolásához vagy az azokat szállító járműhöz, hogy ne lehessen a címkét újra felhasználni. (3) Ha a 36/C. § c) pontja szerinti termelő, előállító, felvásárló, gyűjtőraktározó, forgalmazó vagy importőr olyan védett zónába szándékozik vizsgálatköteles árut szállítani, ahová nem rendelkezik érvényes növényútlevéllel, az MgSzH illetékes területi szerve megvizsgálja azt és meghatározza, hogy a termék alkalmas-e az adott védett zónába való belépésre. Ilyen esetben a kérelmezőnek a kiszállítást megelőzően időben tájékoztatnia kell az MgSzH illetékes területi szervét ilyen irányú szándékáról, és azzal egyidőben folyamodnia kell a megfelelő növényútlevélért.” [A növényútlevél egy későbbi időpontban és az Európai Unió bármely részében felcserélhető egy másik növényútlevéllel az alábbi rendelkezéseknek megfelelően:]
„c) a csereútlevelet a kérelmező telephelye szerint illetékes MgSzH területi szerve adhatja ki abban az esetben, ha az érintett termék azonossága garantálható, illetve az 1. és a 2. számú mellékletben felsorolt károsítók fertőzésének veszélye nem állt fenn a feladás óta, d) a csereútlevélnek tartalmaznia kell a csereútlevélre vonatkozó jelölést, az eredeti termelő növény-egészségügyi nyilvántartási számát, valamint – a növény-egészségügyi állapot megváltozása esetén – az adott változásért felelős természetes vagy jogi személy növény-egészségügyi nyilvántartási számát is.”
[A 6. számú melléklet B. részében felsorolt növényekből, növényi termékekből és egyéb anyagokból álló vagy azokat tartalmazó szállítmányok importőreinek vagy vámügyintézéssel megbízott képviselőinek az 50/A. § szerinti vámeljárás alá vonáshoz be kell nyújtani a szállítmányra vonatkozó okmányt vagy nyilatkozatot, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:]
„d) az importőr (2) bekezdés szerinti növény-egészségügyi nyilvántartási számát.” [Az értesítés tartalmazza]
„d) az importőr nevét, címét és növény-egészségügyi nyilvántartási számát,”
[Ez a rendelet a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„b) A Tanács 2007/33/EK irányelve (2007. június 11.) a burgonya-fonálféreg elleni védekezésről és a 69/465/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről,”
[Ez a rendelet a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„o) a Tanács 2000/29/EK irányelve (2000. május 22.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről, valamint az azt módosító,
1. a Bizottság 2001/33/EK, 2002/28/EK, 2002/36/EK, 2003/22/EK, 2003/47/EK, 2003/116/EK, 2004/31/EK, 2004/70/EK, 2004/102/EK, 2005/16/EK, 2005/77/EK, 2006/14/EK, 2006/35/EK, 2007/41/EK, 2008/64/EK, 2008/109/EK, 2009/7/EK, 2009/118/EK és 2010/1/EU irányelve, valamint a Tanács 2002/89/EK, 2005/15/EK irányelve,
2. az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről,”
[Ez a rendelet a következő közösségi határozatoknak való megfelelést szolgálja]
„6. a Bizottság 2004/4/EK határozata (2003. december 22.) a Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith elterjedése elleni, Egyiptomra vonatkozó szükséghelyzeti intézkedések tagállamok által történő meghozatalának ideiglenes engedélyezéséről, valamint az azt módosító 2004/836/EK, 2005/840/EK, 2006/749/EK, 2007/842/EK, 2008/857/EK és 2009/839/EK bizottsági határozat,”
[Ez a rendelet a következő közösségi határozatoknak való megfelelést szolgálja]
„12. a Bizottság 2006/133/EK határozata (2006. február 13.) a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Buhrer) Nickle et al. (a fenyőfa fonalférge) elterjedése elleni, Portugáliának az attól ismerten mentes területein kívüli más területeire vonatkozó ideiglenes kiegészítő intézkedéseknek a tagállamok számára történő előírásáról, valamint az azt módosító 2008/341/EK, 2008/378/EK, 2008/684/EK, 2008/790/EK, 2008/954/EK, 2009/420/EK, 2009/462/EK és 2009/993/EK bizottsági határozat,”
„(3) Ez a rendelet a Közösségben a meghatározott növény-egészségügyi kockázatoknak kitett védett övezetek elismeréséről szóló, 2008. július 4-i 690/2008/EK bizottsági rendelet, valamint az azt módosító 17/2010/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
8. § Ez a rendelet a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Bizottság 92/90/EGK irányelve (1992. november 3.) a növények, növényi termékek, illetve egyéb áruk termelői és importőrei kötelezettségeinek, valamint nyilvántartásba vételük részleteinek megállapításáról,
b) a Bizottság 92/105/EGK irányelve (1992. december 3.) egyes növények, növényi termékek, illetve egyéb áruk Közösségen belüli mozgásához használandó növényútlevelek bizonyos mértékű egységesítésének megállapításáról, valamint az ilyen növényútlevelek kibocsátásával kapcsolatos részletes eljárások, továbbá azok pótlásával kapcsolatos részletes eljárások és feltételek megállapításáról, valamint az azt módosító, a Bizottság 2005/17/EK irányelve,
c) a Bizottság 93/50/EGK irányelve (1993. június 24.) a 77/93/EGK tanácsi irányelv V. számú mellékletének „A” részében fel nem sorolt egyes növények termesztői, illetve az ilyen növények termesztési körzeteiben lévő raktárak vagy szállítási központok hivatalos nyilvántartásba vételéről,
d) a Tanács 2007/33/EK irányelve (2007. június 11.) a burgonya-fonálféreg elleni védekezésről és a 69/465/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről,
e) a Bizottság 2008/61/EK irányelve (2008. június 17.) a 2000/29/EK tanácsi irányelv I–V. mellékletében szereplő károsító szervezetek, növények, növényi eredetű termékek és egyéb áruk kísérlet vagy tudományos célú tevékenység, valamint fajtaszelekciós munka céljából a Közösség területére, vagy annak egyes védett övezeteibe történő beléptetésére vagy ezeken belüli mozgatására vonatkozó feltételek megállapításáról,
f) a Bizottság 2009/118/EK irányelve (2009. szeptember 9.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló 2000/29/EK tanácsi irányelv II–V. mellékletének módosításáról,
g) a Bizottság 2010/1/EU irányelve (2010. január 8.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló 2000/29/EK tanácsi irányelv II–V. mellékletének módosításáról,
h) a Bizottság 2009/420/EK határozata (2009. május 28.) a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Buhrer) Nickle et al. (a fenyőfa fonalférge) elterjedése elleni, Portugáliának az attól ismerten mentes területein kívüli más területeire vonatkozó ideiglenes kiegészítő intézkedéseknek a tagállamok számára történő előírásáról szóló 2006/133/EK határozat módosításáról,
i) a Bizottság 2009/462/EK határozata (2009. június 12.) a körülhatárolt területeken kívülről származó fogékony faanyagokra vonatkozó alkalmazási időpont tekintetében a 2009/420/EK határozattal módosított 2006/133/EK határozat melléklete 1. pontjának d) alpontjától való eltérésről,
j) a Bizottság 2009/839/EK határozata (2009. november 13.) a Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith elterjedése elleni, Egyiptomra vonatkozó szükséghelyzeti intézkedések tagállamok által történő meghozatalának ideiglenes engedélyezéséről szóló 2004/4/EK határozat módosításáról,
k) a Bizottság 2009/993/EK határozata (2009. december 17.) a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Buhrer) Nickle et al. (a fenyőfa fonalférge) elterjedése elleni, Portugáliának az attól ismerten mentes területein kívüli más területeire vonatkozó ideiglenes kiegészítő intézkedéseknek a tagállamok számára történő előírásáról szóló 2006/133/EK határozat módosításáról,
l) a Bizottság 17/2010/EU rendelete (2010. január 8.) a 690/2008/EK rendeletnek az olaszországi Velence megye Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. esetében védett övezetté nyilvánítása tekintetében történő módosításáról.
9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.
1. számú melléklet a 30/2010. (III. 30.) FVM rendelethez
[Károsító A fertőzés tárgya]
„5. Ditylenchus destructor Thorne Ültetésre szánt Crocus L. virághagymái és gumói, a Gladiolus Toum. ex L. nemzetség törpe fajtái és azok hibridjei, úgymint Gladiolus callianthus Marais, Gladiolus colvillei Sweet, Gladiolus nanus hort., Gladiolus ramosus hort., Gladiolus tubergenii hort., Hyacinthus L., Iris L., Trigridia Juss, Tulipa L., valamint az ültetésre szánt burgonyagumók (Solanum tuberosum L.)”
|
[Károsító |
A fertőzés tárgya |
Védett zóna (zónák)] |
|
„2. Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. |
Az alábbi nemzetségekhez tartozó növények részei, a termés, vetőmag és ültetésre szánt növények kivételével, de beleértve a beporzásra szolgáló élő pollent: Amelanchier Med., Chaenomeles Lindl., Cotoneaster Ehrh., Crataegus L., Cydonia Mill., Eriobotrya Lindl., Malus Mill., Mespilus L., Photinia davidiana (Dcne.) Cardot, Pyracantha Roem., Pyrus L. és Sorbus L. |
Spanyolország, Észtország, Franciaország (Korzika), Írország, Olaszország (Abruzzo, Apúlia, Basilicata, Calabria, Campania, Emilia-Romagna (Parma és Piacenza megye) Friuli-Venezia Giulia, Lazio, Liguria, Lombardia (Mantua megye kivételével) Marche, Molise, Piedmont, Szardinia, Szicília, Toscana, Umbria, Valle d’Aosta, Veneto (kivéve: Rovigo és Velence megye, valamint Padova megyében Castelbaldo, Barbona, Boara Pisani, Masi, Piacenza d’Adige, S. Urbano, Vescovana közigazgatási terület és Verona megyében az A4 autópályától délre fekvő terület), Lettország, Litvánia, Portugália, Szlovénia (Gorenjska, Koroška, Maribor and Notranjska régiókat kivéve), Szlovákia [Blahó, Felsővámos és Ekecs (Dunaszerdahely megye), Garamdamásd és Garamkelecsény (Lőcse megye), Málnapatak (Poltár megye), Tornagörgő (Rozsnyó megye), Nagyrépény (Topolcsány megye), Nagykázmér, Legenye, Kisgéres, Szenteske és Zétény (Tőketerebes megye) települések kivételével], Finnország, az Egyesült Királyság (Észak-Írország, Man-sziget és a Csatorna-szigetek)” |
|
[Károsító |
A fertőzés tárgya |
Védett zóna (zónák)] |
|
„1. Cryphonectria parasitica (Murrill.) Barr. |
Faanyag, kivéve a kérgezett fát, továbbá a Castanea Mill hántolt fakérge |
Csehország, Írország, Svédország, Egyesült Királyság (Man-sziget kivételével)” |
2. számú melléklet a 30/2010. (III. 30.) FVM rendelethez
|
[Leírás |
Védett zóna (zónák)] |
|
„1. Az A. rész 9., 9.1. és 18. pontjában felsorolt növényekre vonatkozó rendelkezések egyidejű fenntartásával – megfelelő esetben – az alábbi nemzetségekhez tartozó növények és az azok megporzására szolgáló élő virágpor: Amelanchier Med., Chaenomeles Lindl., Crataegus L., Cydonia Mill., Eriobotrya Lindl., Malus Mill, Mespilus L., Pyracantha Roem., Pyrus L. és Sorbus L., a termés és a vetőmag kivételével, amelyek az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al.-tól mentesnek elismert harmadik országokon kívüli harmadik országokból származnak (Svájc kivételével), vagy amelyekben a vonatkozó Növény-egészségügyi Intézkedések Nemzetközi Szabványának megfelelően károsítómentes területeket létesíteszik az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. károsítóval kapcsolatban és azokat annak ismerik el.
2. Az A. rész 9., 9.1. és 18. pontjában felsorolt növényekre vonatkozó rendelkezések egyidejű fenntartásával – megfelelő esetben – az alábbi nemzetségekhez tartozó növények és az azok megporzására szolgáló élő virágpor: Cotoneaster Ehrh. és Photinia davidiana (Dcne.) Cardot. a termés és a vetőmag kivételével, amely növények az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al.-tól mentesnek elismert harmadik országokon kívüli harmadik országokból származnak, vagy amelyekben a vonatkozó Növény-egészségügyi Intézkedések Nemzetközi Szabványának megfelelően károsítómentes területeket létesíteszik az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. károsítóval kapcsolatban és azokat annak ismerik el. |
Spanyolország, Észtország, Franciaország (Korzika), Írország, Olaszország (Abruzzo, Apúlia, Basilicata, Calabria, Campania, Emilia-Romagna (Parma és Piacenza megye) Friuli-Venezia Giulia, Lazio, Liguria, Lombardia (Mantua megye kivételével) Marche, Molise, Piedmont, Szardinia, Szicília, Toscana, Umbria, Valle d’Aosta, Veneto (kivéve: Rovigo és Velence megye, valamint Padova megyében Castelbaldo, Barbona, Boara Pisani, Masi, Piacenza d’Adige, S. Urbano, Vescovana közigazgatási terület és Verona megyében az A4 autópályától délre fekvő terület), Lettország, Litvánia, Portugália, Szlovénia (Gorenjska, Koroška, Maribor and Notranjska régiókat kivéve), Szlovákia [Blahó, Felsővámos és Ekecs (Dunaszerdahely megye), Garamdamásd és Garamkelecsény (Lőcse megye), Málnapatak (Poltár megye), Tornagörgő (Rozsnyó megye), Nagyrépény (Topolcsány megye), Nagykázmér, Legenye, Kisgéres, Szenteske és Zétény (Tőketerebes megye) települések kivételével], Finnország, az Egyesült Királyság (Észak-Írország, Man-sziget és a Csatorna-szigetek)
Spanyolország, Észtország, Franciaország (Korzika), Írország, Olaszország (Abruzzo, Apúlia, Basilicata, Calabria, Campania, Emilia-Romagna (Parma és Piacenza megye) Friuli-Venezia Giulia, Lazio, Liguria, Lombardia (Mantua megye kivételével) Marche, Molise, Piedmont, Szardinia, Szicília, Toscana, Umbria, Valle d’Aosta, Veneto (kivéve: Rovigo és Velence megye, valamint Padova megyében Castelbaldo, Barbona, Boara Pisani, Masi, Piacenza d’Adige, S. Urbano, Vescovana közigazgatási terület és Verona megyében az A4 autópályától délre fekvő terület), Lettország, Litvánia, Portugália, Szlovénia (Gorenjska, Koroška, Maribor and Notranjska régiókat kivéve), Szlovákia [Blahó, Felsővámos és Ekecs (Dunaszerdahely megye), Garamdamásd és Garamkelecsény (Lőcse megye), Málnapatak (Poltár megye), Tornagörgő (Rozsnyó megye), Nagyrépény (Topolcsány megye), Nagykázmér, Legenye, Kisgéres, Szenteske és Zétény (Tőketerebes megye) települések kivételével], Finnország, az Egyesült Királyság (Észak-Írország, Man-sziget és a Csatorna-szigetek)” |
3. számú melléklet a 30/2010. (III. 30.) FVM rendelethez
|
[Növények, növényi termékek és egyéb anyagok |
Különleges előírások] |
|
„16.5. A Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. nemzetségekbe tartozó növényfajok és hibridjeik harmadik országból származó termése, ahol a termésben a Thephritidae nem európai populációja előfordul |
A 16.1., 16.2. és 16.3. pontokban meghatározott termésre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a) a termés a meghatározott károsítótól mentes területről származik, vagy
b) a károsító egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen és annak közvetlen környezetében a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta, a betakarítást megelőző 3 hónap során legalább havonta elvégzett hatósági szemlék alkalmával, és a termőhelyen betakarított termésen a hatósági vizsgálat során nem észlelték a hivatkozott károsító tünetét, vagy
c) a termésből vett reprezentatív mintán végzett hatósági vizsgálat alapján, a termésen a károsító fejlődésének egyetlen stádiumában sem fordult elő, vagy
d) a termést megfelelően kezelték (gőzölés, hűtés vagy gyorsfagyasztás), amely hatásosnak bizonyult a károsító ellen anélkül, hogy a termésen kárt okozott volna, vagy ha mindez nem volt alkalmazható, vegyszeres kezelést végeztek, amennyiben azt jogszabályi rendelkezés lehetővé teszi.” |
| [Növények, növényi termékek és egyéb anyagok |
Különleges előírások] |
| „34. Növényhez tapadó vagy kísérő talaj és termesztő közeg, amely teljesen vagy részben talajból vagy szilárd szerves anyagokból, például növényi részből, humuszból – beleértve a tőzeget vagy a fakérget – vagy bármely szilárd szervetlen anyagból áll, és a növény életképességének fenntartását szolgálja, és amely az alábbi országokból származik: |
Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a) a termesztőközeg az elültetés idején
– talajtól és szerves anyagtól mentes volt, vagy
– rovartól és káros fonalféregtől mentes volt és megfelelő vizsgálatot, hőkezelést vagy gázosítást végeztek az egyéb károsítóktól való mentesség biztosítására, vagy
– megfelelő hőkezelést vagy gázosítást végeztek a károsítóktól való mentesség biztosítására, és
b) az elültetés óta
– megfelelő intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a termesztőközeg a károsítóktól mentes maradjon, vagy
– a szállítást megelőző két héten belül, a növényekről a termesztőközeget letisztították, a szállítás során az életképességük fenntartásához szükséges minimális mennyiség kivételével, valamint átültetés esetén, az erre a célra használt termesztőközeg megfelel az a) pontban előírt követelményeknek.” |
| a) |
Törökország |
| b) Belorusszia, Grúzia, Moldávia, Oroszország, Ukrajna,
c) Európán kívüli országok, Algéria, Egyiptom, Izrael, Líbia, Marokkó és Tunézia kivételével |
|
[Növények, növényi termékek és egyéb anyagok |
Különleges előírások] |
|
„46. Az olyan országból származó, ültetésre szánt növény, a vetőmag, a hagymagumó, a hagyma és a rizóma kivételével, ahol az alább meghatározott károsítók előfordulnak:
– Bean golden mosaic virus
– Cowpea mild mottle virus
– Lettuce infectious yellows virus
– Pepper mild tigré virus
– Squash leaf curl virus
– a Bemisia tabaci Genn. által átvitt más vírusok
a) Ahol a Bemisia tabaci Genn. nem európai populációi vagy a meghatározott károsítók más vektorai nem fordulnak elő
b) Ahol a Bemisia tabaci Genn. nem európai populációi vagy a meghatározott károsítók más vektorai előfordulnak |
A 4. számú melléklet A. részének 13. pontjában, valamint a 25.5., 25.6., 32.1., 32.2., 32.3., 35.1., 35.2., 44., 45.1., 45.2, és 45.3. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával
Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a felsorolt károsítók egyetlen tünetét sem észlelték a növényen a teljes vegetációs időszak alatt.
Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a felsorolt károsítók egyetlen tünetét sem észlelték meghatározott időszak során a növényen és
a) a növény a Bemisia tabaci Genn. kártevőtől és a felsorolt károsítók más vektorától mentes területekről származik, vagy
b) a termőhely mentes a Bemisia tabaci Genn. kártevőtől és a felsorolt károsítók más vektoraitól a megfelelő időközönként elvégzett hatósági szemle alapján, vagy
c) a növényeket a Bemisia tabaci Genn. károsítótól való mentesítés érdekében megfelelő kezelésnek vetették alá.”
|
|
[Növények, növényi termékek és egyéb anyagok |
Különleges előírások] |
|
„2.
a) A körülhatárolt területekről – amelyek részben a fenyőfa fonalférge ismert előfordulási területeiből, részben pedig az e területek körül pufferzónaként szolgáló, legalább 20 km szélességű területekből állnak – származó „fogékony növények” úgymint az Abies Mill., Cedrus Trew., Larix Mill., Picea A. Dietr., Pinus L., Pseudotsuga Carr. és Tsuga Carr. (a termések és a magok kivételével)
b) A körülhatárolt területeiről származó, a 2. a) pontban említett tűlevelűek faanyaga és hántolt fakérge a következő formájú faanyagok kivételével:
– faforgács, fűrészpor, fahulladék vagy más törmelék, amely egészében vagy részben e tűlevelűekből származik,
– csomagolóládák, rekeszek vagy hordók,
– raklapok, keretezett rakodólapok és egyéb raklapok,
– alátétfa, térköztartók és állványok, beleértve azokat, amelyek nem tartották meg természetes hengeres felszínüket
c) A körülhatárolt területeiről származó egészében vagy részben a 2. a) pontban említett tűlevelűekből származó faforgács, fűrészpor, fahulladék vagy más törmelék faanyaga
d) A körülhatárolt területeiről származó egészében vagy részben a 2. a) pontban említett tűlevelűekből származó fogékony faanyaga az alábbi formában:
– alátétfa, térköztartók és állványok, beleértve azokat is, amelyek nem tartották meg természetes hengeres felszínüket; továbbá csomagolóláda, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag, ideértve a bortartó dobozokat, – a teljes egészükben legfeljebb 6 mm vastagságú faanyagból készült dobozok kivételével – raklap, keretezett rakodólap és egyéb raklap, illetve raklapkeret, függetlenül attól, hogy ténylegesen használják-e bármilyen áruszállításhoz vagy sem.
|
Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a „fogékony növények” megfelelnek a 2006/133/EK bizottsági határozatban foglalt követelményeknek.
– a növényeket hatóságilag ellenőrizték és a Bursaphelenchus xylophilus károsítótól és az azáltal okozott tünetektől mentesnek találták, és
– a termőhelyen vagy annak közvetlen környezetében az utolsó teljes vegetációs ciklus kezdete óta nem észleltek Bursaphelenchus xylophilusra utaló tüneteket.
A 2006/133/EK bizottsági határozattal összhangban hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a faanyag és a hántolt kéreg Bizottság által elfogadott jegyzékben szereplő, a felelős hatóság által engedélyezett feldolgozóüzemben végzett olyan megfelelő hőkezelésen esett át, amely során annak belseje az élő Bursaphelenchus xylophilus-tól való mentesítés céljából 30 percen át elérte a legalább 56 °C-os maghőmérsékletet.
A 2006/133/EK bizottsági határozattal összhangban hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a faanyag átesett a Bizottság által elfogadott jegyzékben szereplő, a felelős hatóság által engedélyezett feldolgozóüzemben végzett megfelelő gázosító kezelésen.
A 2006/133/EK bizottsági határozattal összhangban hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a FAO növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó 15. számú nemzetközi szabványának (A nemzetközi kereskedelemben használt fa csomagolóanyag szabályozására vonatkozó irányelvek) I. számú mellékletében foglalt, jóváhagyott Bizottság által elfogadott jegyzékben szereplő, a felelős hatóság által engedélyezett feldolgozóüzemben végzett kezelések egyikét alkalmazták és az említett szabvány II. melléklete szerint megjelölték.”
|
|
[Növények, növényi termékek
és más anyagok |
Különleges előírások |
Védett zóna (zónák)] |
|
„1. Tűlevelűek (Coniferales) faanyaga |
Az A. rész I. szakaszának 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5., 1.6 és 1.7. pontjában felsorolt, a faanyagokra vonatkozó előírások sérelme nélkül, ahol alkalmazható:
a) a fának kérgezettnek kell lennie, vagy
b) hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a faanyag a Dendroctonus micans Kugelan-tól ismerten mentes területekről származik, vagy
c) a fán vagy annak csomagolásán a jelenlegi kereskedelmi alkalmazásnak megfelelően elhelyezett „mesterségesen szárított” („kiln-dried”), „KD,” vagy más nemzetközileg elfogadott jelzés révén kell bizonyítani, hogy a fa a szárazanyag-tartalom százalékában kifejezve 20%-nál alacsonyabb nedvességtartalomig történő mesterséges szárításon esett át a gyártás idején, amelyet megfelelő idő/hőmérséklet programmal értek el.
|
Görögország, Írország, Egyesült Királyság (Észak-Írország, Man-sziget és Jersey)
|
|
2. Tűlevelűek (Coniferales) faanyaga |
Az A. rész I. szakaszának 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5., 1.6 és 1.7. pontjában, ahol alkalmazható, valamint az 1. pontban felsorolt, a faanyagokra vonatkozó előírások sérelme nélkül:
a) a fának kérgezettnek kell lennie, vagy
b) hatósági nyilatkozat arról, hogy a faanyag az Ips duplicatus Sahlbergh-től mentes területekről származik, vagy
c) a fán vagy annak csomagolásán a jelenlegi kereskedelmi alkalmazásnak megfelelően elhelyezett „mesterségesen kiszárított” („kiln-dried”), „KD,” vagy más nemzetközileg elfogadott jelzés révén kell bizonyítani, hogy a fa a szárazanyag-tartalom százalékában kifejezve 20%-nál alacsonyabb nedvességtartalomig történő mesterséges szárításon esett át a gyártás idején, amelyet megfelelő idő/hőmérséklet programmal értek el.
|
Görögország, Írország, Egyesült Királyság
|
|
3. Tűlevelűek (Coniferales) faanyaga
|
Az A. rész I. szakaszának 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5., 1.6 és 1.7. pontjában, ahol alkalmazható, valamint a B. rész 1. és 2. pontjában felsorolt, a faanyagokra vonatkozó előírások sérelme nélkül:
a) a fának kérgezettnek kell lennie, vagy
b) hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a faanyag az Ips typographus Heer-től ismerten mentes területekről származik, vagy
c) a fán vagy annak csomagolásán a jelenlegi kereskedelmi alkalmazásnak megfelelően elhelyezett „mesterségesen szárított” („kiln-dried”), „KD,” vagy más nemzetközileg elfogadott jelzés révén kell bizonyítani, hogy a fa a szárazanyag-tartalom százalékában kifejezve 20%-nál alacsonyabb nedvességtartalomig történő mesterséges szárításon esett át a gyártás idején, amelyet megfelelő idő/hőmérséklet programmal értek el.
|
Írország, Egyesült Királyság
|
|
4. Tűlevelűek (Coniferales) faanyaga
|
Az A. rész I. szakaszának 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5., 1.6 és 1.7. pontjában, ahol alkalmazható, valamint az 1., 2. és 3. pontban felsorolt faanyagokra vonatkozó előírások sérelme nélkül:
a) a fának kérgezettnek kell lennie, vagy
b) hatósági nyilatkozattal kell igazolni, hogy a faanyag az Ips amitinus Eichhof-tól mentes területekről származik, vagy
c) a fán vagy annak csomagolásán a jelenlegi kereskedelmi alkalmazásnak megfelelően elhelyezett „mesterségesen szárított” („kiln-dried”), „KD,” vagy más nemzetközileg elfogadott jelzés révén kell bizonyítani, hogy a fa a szárazanyag-tartalom százalékában kifejezve 20%-nál alacsonyabb nedvességtartalomig történő mesterséges szárításon esett át a gyártás idején, amelyet megfelelő idő/hőmérséklet programmal értek el.
|
Görögország, Franciaország (Korzika), Írország, Egyesült Királyság
|
|
5. Tűlevelűek (Coniferales) faanyaga
|
Az A. rész I. szakasz 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5., 1.6 és 1.7. pontjában, ahol alkalmazható, valamint az 1., 2., 3. és 4. pontban felsorolt, a faanyagokra vonatkozó előírások sérelme nélkül:
a) a fának kérgezettnek kell lennie, vagy
b) hatósági nyilatkozattal kell igazolni, hogy a faanyag az Ips cembrae Heer-től mentes területekről származik, vagy
c) a fán vagy annak csomagolásán a jelenlegi kereskedelmi alkalmazásnak megfelelően elhelyezett „mesterségesen szárított” („kiln-dried”), „KD,” vagy más nemzetközileg elfogadott jelzés révén kell bizonyítani, hogy a fa a szárazanyag-tartalom százalékában kifejezve 20%-nál alacsonyabb nedvességtartalomig történő mesterséges szárításon esett át a gyártás idején, amelyet megfelelő idő/hőmérséklet programmal értek el.
|
Görögország, Írország, Egyesült Királyság (Észak-Írország, Man-sziget)”
|
|
[Növények, növényi termékek
és más anyagok |
Különleges előírások |
Védett zóna (zónák)] |
|
„6.1. Tűlevelűek (Coniferales) faanyaga
|
Az A. rész I. szakasz 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5., 1.6 és 1.7. pontjában, ahol alkalmazható, valamint az 1., 2., 3., 4. és 5. pontban felsorolt, a faanyagokra vonatkozó előírások sérelme nélkül:
a) a fának kérgezettnek kell lennie, vagy
b) hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a faanyag az Ips sexdentatus Börner-től mentes területekről származik, vagy
c) a fán vagy annak csomagolásán a jelenlegi kereskedelmi alkalmazásnak megfelelően elhelyezett „mesterségesen kiszárított” („kiln-dried”), „KD,” vagy más nemzetközileg elfogadott jelzés révén kell bizonyítani, hogy a fa a szárazanyag-tartalom százalékában kifejezve 20%-nál alacsonyabb nedvességtartalomig történő mesterséges szárításon esett át a gyártás idején, amelyet megfelelő idő/hőmérséklet programmal értek el. |
Írország, Ciprus, Egyesült Királyság (Észak-Írország, Man-sziget)
|
|
6.2. A Castanea Mill. faanyaga
|
a) A faanyagnak kérgezettnek kell lennie; vagy
b) hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a faanyag:
ba) Cryphonectria parasitica (Murrill.) Barr.-tól mentes területről származik, vagy
bb) nedvességtartalmát mesterséges szárítással, megfelelő idő/hőmérsékletprogramot alkalmazva, szárazanyag-százalékban kifejezett 20% alá vitték. A fán vagy bármely, a mindenkori használattal kapcsolatos csomagolóanyagon szerepelnie kell az ezt igazoló mesterségesen szárított (Kiln-dried) vagy K.D., illetve bármely más, nemzetközileg elfogadott jelzésnek.
|
Csehország, Írország, Svédország, Egyesült Királyság (Man-sziget kivételével).”
|
[Növények, növényi termékek
és más anyagok |
Különleges előírások |
Védett zóna (zónák)] |
„14.7. A Castanea Mill. hántolt fakérge |
Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a faanyag
a) Cryphonectria parasitica (Murrill.) Barr.-tól mentes területről származik, vagy
b) a Cryphonectria parasitica (Murrill.) Barr. elleni gázosításon vagy más, alkalmas kezelésen ment át. Az 50/A. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott dokumentumokon szerepelnie kell a hatóanyagot, a kéreg minimális hőmérsékletét, a g/m3-ben kifejezett arányszámot és az expozíció időtartamát (h) feltüntető, gázosítással történt fertőtlenítés igazolásának.
|
Csehország, Írország, Svédország, Egyesült Királyság (Man-sziget kivételével).”
|
|
[Növények, növényi termékek
és más anyagok |
Különleges előírások |
Védett zóna (zónák)] |
|
„21. Az alábbi nemzetségekhez tartozó növények és az azok megporzására szolgáló élő virágpora: Amelanchier Med., Chaenomeles Lindl., Cotoneaster Ehrh., Crataegus L., Cydonia Mill., Eriobotrya Lindl., Malus Mill., Mespilus L., Photinia davidiana (Dcne.) Cardot, Pyracantha Roem., Pyrus L. és Sorbus L., a termés és a vetőmag kivételével |
A 4. számú melléklet A. részének 9., 9.1. és 18. pontjában, a 4. számú melléklet B. részének 1. pontjában felsorolt növényekre vonatkozó tiltó rendelkezések egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat arról, hogy:
a) a növények olyan harmadik országokból származnak, amelyeket az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al.-tól mentesnek ismertek el; vagy
b) a növények harmadik országbeli károsítótól mentes területekről származnak, amelyeket a vonatkozó Növény-egészségügyi Intézkedések Nemzetközi Szabványának megfelelően az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. károsítóval kapcsolatban létesíteszik és annak ismerik el; vagy
c) a növények Valais svájci kantonból származnak; vagy
d) növények a jobb oldali oszlopban felsorolt védett zónákból származnak; vagy
e) a növényeket olyan táblán termesztették, illetve ha azokat
a legutolsó vegetációs időszak április 1-jétől október 31-ig terjedő időszakát magába foglaló legalább 7 hónapon át fenntartott „pufferzónába” szállították,
ea) amely egy hatóságilag kijelölt, legalább 50 km területű „pufferzóna” határán belül legalább 1 km-re található, ahol legkésőbb a legutolsó teljes vegetációs időszakot megelőző teljes vegetációs időszak kezdete előtt a gazdanövényekre egy hatóságilag engedélyezett és felügyelt ellenőrzési programot alkalmaznak, amelynek célja, hogy minimálisra csökkentse az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. ott termesztett növényekről való terjedésének kockázatát; a „pufferzóna” létesítését követően a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdetétől számítva legalább egyszer, a legmegfelelőbb időben, hatósági vizsgálatokat végeznek a zónában, amely nem terjed ki a táblára és az azt körülvevő 500 m-es sávra, és az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. tünetet mutató valamennyi gazdanövényt azonnal el kell távolítani; a vizsgálatok eredményeit minden év május 1-jéig megküldik a Bizottságnak és a többi tagállamnak; továbbá
eb) amelyet, valamint a „pufferzónát” a legutolsó teljes vegetációs időszakot megelőző teljes vegetációs időszak kezdete előtt hatóságilag engedélyeztek növénytermesztés céljára az e pontban meghatározott követelményeknek megfelelően;
és
ec) amely és az azt körülvevő 500 m-es sáv az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. károsítótól mentes volt a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta a hatósági vizsgálat során, amelyet legalább – kétszer végeznek a táblán a legmegfelelőbb időben, egyszer június–augusztus, egyszer pedig augusztus–november között,
és – egyszer végeznek az említett körülötte lévő sávban a legmegfelelőbb időben, az augusztustól novemberig terjedő időszakban;
és
ed) ahonnan származó növényekről a legmegfelelőbb időben hatóságilag vett mintákat megfelelő laboratóriumi módszerekkel hatóságilag tesztelték látens fertőzésekre. 2004. április 1. és 2005. április 1. között ezek a rendelkezések nem érintik a hatóságilag kijelölt „pufferzónákon” található táblákon termesztett és nevelt és a jobb oldali oszlopban felsorolt védett zónákba és azon belül szállított növényeket.
|
Spanyolország, Észtország, Franciaország (Korzika), Írország, Olaszország (Abruzzo, Apúlia, Basilicata, Calabria, Campania, Emilia-Romagna (Parma és Piacenza megye) Friuli-Venezia Giulia, Lazio, Liguria, Lombardia (Mantua megye kivételével) Marche, Molise, Piedmont, Szardinia, Szicília, Toscana, Umbria, Valle d’Aosta, Veneto (kivéve: Rovigo és Velence megye, valamint Padova megyében Castelbaldo, Barbona, Boara Pisani, Masi, Piacenza d’Adige, S. Urbano, Vescovana közigazgatási terület és Verona megyében az A4 autópályától délre fekvő terület), Lettország, Litvánia, Portugália, Szlovénia (Gorenjska, Koroška, Maribor and Notranjska régiókat kivéve), Szlovákia [Blahó, Felsővámos és Ekecs (Dunaszerdahely megye), Garamdamásd és Garamkelecsény (Lőcse megye), Málnapatak (Poltár megye), Tornagörgő (Rozsnyó megye), Nagyrépény (Topolcsány megye), Nagykázmér, Legenye,
Kisgéres, Szenteske és Zétény (Tőketerebes megye) települések kivételével], Finnország, az Egyesült Királyság (Észak-Írország, Man-sziget és a Csatorna-szigetek)”
|
|
[Növények, növényi termékek
és más anyagok |
Különleges előírások |
Védett zóna (zónák)] |
|
„21.3. Március 15. és június 30. között, méhkaptárak
|
Dokumentumokkal kell igazolni, hogy a méhkaptárak
a) olyan harmadik országokból származnak, amelyeket az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al.-tól mentesnek ismertek el; vagy
b) a növények Valais svájci kantonból származnak; vagy
c) a jobb oldali oszlopban felsorolt védett zónákból származnak; vagy
d) a szállítás előtt megfelelő zárlati intézkedést foganatosítottak.
|
Spanyolország, Észtország, Franciaország (Korzika), Írország, Olaszország (Abruzzo, Apúlia, Basilicata, Calabria, Campania, Emilia-Romagna (Parma és Piacenza megye) Friuli-Venezia Giulia, Lazio, Liguria, Lombardia (Mantua megye kivételével) Marche, Molise, Piedmont, Szardinia, Szicília, Toscana, Umbria, Valle d’Aosta, Veneto (kivéve: Rovigo és Velence megye, valamint Padova megyében Castelbaldo, Barbona, Boara Pisani, Masi, Piacenza d’Adige, S. Urbano, Vescovana közigazgatási terület és Verona megyében az A4 autópályától délre fekvő terület), Lettország, Litvánia, Portugália, Szlovénia (Gorenjska, Koroška, Maribor and Notranjska régiókat kivéve), Szlovákia [Blahó, Felsővámos és Ekecs (Dunaszerdahely megye), Garamdamásd és Garamkelecsény (Lőcse megye), Málnapatak (Poltár megye), Tornagörgő (Rozsnyó megye), Nagyrépény (Topolcsány megye), Nagykázmér, Legenye, Kisgéres, Szenteske és Zétény (Tőketerebes megye) települések kivételével], Finnország, az Egyesült Királyság (Észak-Írország, Man-sziget és a Csatorna-szigetek)”
|
4. számú melléklet a 30/2010. (III. 30.) FVM rendelethez
|
„ex |
4401 30 80 |
Fahulladék és törmelék (a fűrészpor kivételével), amely nincs rönkökbe, brikettbe, labdacsokba (pellet) vagy hasonló alakra tömörítve”. |
„2.1. Az alábbi nemzetségekbe tartozó növényfajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével: Abies Mill., Apium graveolens L., Argyranthemum spp., Aster spp., Brassica spp., Castanea Mill., Cucumis spp., Dendranthema (DC) Des Moul., Dianthus L. és hibridjeik, Exarum spp., Fragaria L., Gerbera Cass., Gypsophila L., az Impatiens L. új-guineai hibridjeinek minden fajtája, Lactuta spp., Larix Mill., Leucanthemum L., Lupinus L., Pelargonium l’Hérit. ex Air., Picea A. Dietr., Pinus L., Platanus L., Populus L., Prunus laurocerasus L., Prunus lusitanica L., Pseudotsuga Carr., Quercus L., Rubus L., Spinada L., Tanacetum L., Tsuga Carr. és Verbena L. és egyéb lágyszárú növények ültetésre szánt növényei, kivéve a Gramineae családba tartozókat, valamint a hagymát, a hagymagumót, a rizómát, a vetőmagot és a gumót.” „3. Az alábbi növények ültetésre szánt hagymái, hagymagumói és rhizómái, amelyeket növénytermesztéssel hivatásszerűen foglalkozó személyeknek történő előállításra és értékesítésre felhatalmazott termelő termesztett, és amelyek esetében a tagállamok felelős hatóságai biztosítják, hogy a nevezett növények, növényi termékek és egyéb anyagok előállítása más termékektől egyértelműen elkülönítve történik: Camassia Lindl., Chionodoxa Boiss., Crocus flavus Weston „Golden Yellow”, Galanthus L., Galtonia candicans (Baker) Decne.; a Gladiolus Tourn. ex L. törpe változatai és hibridjei (pl. Gladiolus callianthus Marais, Gladiolus colvillei Sweet, Gladiolus nanus hort., Gladiolus ramosus hort. és Gladiolus tubergenii hort.), Hyacinthus L., Iris L., Ismene Herbert, Muscari Miller, Narcissus L., Orinthogalum L., Puschkinia Adams, Scilla L., Tigridia Juss. és Tulipa L. A növényútlevél-kiállítás kötelezettsége nem vonatkozik a végső felhasználónak való értékesítésre termesztett és előkészített növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra.
|
„ex |
4401 30 40 |
Fűrészpor, amely nincs rönkökbe, brikettbe, labdacsokba (pellet) vagy hasonló alakra tömörítve (agglomerálva)” |
|
„ex |
4401 30 80 |
Egyéb fahulladék és törmelék, amely nincs rönkökbe, brikettbe, labdacsokba (pellet) vagy hasonló alakra tömörítve |
„7. b) Növényekhez tapadt vagy azokhoz tartozó, teljes egészében vagy részben az a) pontban meghatározott anyagból vagy teljes egészében vagy részben tőzegből vagy a növények életképességének megőrzésére szánt, bármilyen szilárd anyagból álló, Törökországból, Fehéroroszországból, Grúziából, Moldovából, Oroszországból, Ukrajnából, valamint Algérián, Egyiptomon, Izraelen, Líbián, Marokkón és Tunézián kívüli nem európai országokból származó talaj és termesztő közeg.”
5. számú melléklet a 30/2010. (III. 30.) FVM rendelethez
„1.1.2. Globodera rostochiensis (Wollenweber) Behrens és Globodera pallida (Stone) Behrens
1.1.2.1. A burgonya-fonálféreg 1.1.2.3. pontban felsorolt gazdanövényeinek és egyéb gyökeres, hagymás növényeknek a telepítése előtti kötelező talajvizsgálatok és az áruburgonya terület legalább 0,5%-án a burgonya-fonálféreg jelenlétének kiderítésére végzett hatósági ellenőrzések adatairól az MgSzH területi szerve kötelező nyilvántartást vezet, beleértve a mentes vizsgálati eredmények feljegyzését is. Az áruburgonyában végzett felderítés adatait ˙minden év április 1-jéig kell eljuttatni a Bizottságnak.
1.1.2.2. Hatóságilag fertőzöttnek kell nyilvánítani az olyan parcellát vagy termesztőberendezést, amelynek talajából a hatósági vizsgálat vagy felderítés során fonálféreg-fertőzöttséget mutattak ki.
1.1.2.3. Hatóságilag fertőzöttnek kell nyilvánítani az olyan parcelláról származó burgonyát vagy az alábbi azon növényeket, melyek:
a) a kártevők gyökeres gazdanövényei: Capsicum annuum, Lycopersicon esculentum, Solanum melongena,
b) egyéb gyökeres növények: Allium porrum, Beta vulgaris, Brassica spp., Fragaria, Asparagus,
c) ültetésre szánt, talajban termesztett hagyma, gumó, rizóma azok kivételével, amelyek esetében a csomagolás alapján vagy más módon bizonyított, hogy azokat nem hivatásszerűen vágott virág előállítással foglalkozó végfelhasználónak történő értékesítésre szánják: Allium ascalonicum, Allium cepa, Dahlia, Gladiolus, Hyacinthus, Iris, Lilium, Narcissus, Tulipa,
és egy olyan parcelláról származnak, amelyet a hatósági vizsgálat vagy felderítés nyomán burgonyafonálféreggel fertőzöttnek nyilvánítottak, vagy amelyek olyan talajjal érintkeztek, amelyben burgonya-fonálférget találtak.
Fertőzöttnek kell nyilvánítani e növények tárolóhelyeit is.
1.1.2.4. A fertőzöttnek nyilvánított parcellára az MgSzH területi szerve az alábbi intézkedéseket hozza:
1.1.2.4. 1. A fertőzöttnek nyilvánított parcellán
a) nem ültethető vetőburgonya termesztésére szánt burgonya; és
b) nem ültethetők vagy tárolhatók az 1.1.2.3. a)–c) pontban említett, ültetésre szánt növények. Az adott parcellán azonban ültethetők az 1.1.2.3. b)–c) pontban felsorolt növények, ha azokat a betakarítás után alávetik az alábbi, hatóságilag jóváhagyott intézkedések valamelyikének úgy, hogy ennek következtében nem áll fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének azonosítható kockázata. Az intézkedés lehet:
– megfelelő módszerekkel végzett fertőtlenítés, annak érdekében, hogy ne álljon fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének azonosítható veszélye;
– a talaj lemosással vagy kefével történő eltávolítása egészen addig, amíg az gyakorlatilag mentes lesz a talajmaradványoktól.
1.1.2.4.2. A fertőzöttnek nyilvánított, áruburgonya és ipari célra termesztett burgonya ültetésére használt parcellákat alá kell vetni a burgonya-fonálféreg felszámolását célzó, a fertőzöttségi szintnek megfelelő hatósági védekezési programnak. Ez tartalmazza a termesztési és forgalomba hozatali rendszerrel összefüggő intézkedéseket, a kémiai védekezés, valamint a meghatározott legmagasabb rezisztenciafokú ellenálló burgonyafajták használatának előírását, valamint egyéb intézkedéseket. Az MgSzH Központ e programról írásban tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.
Azon burgonyafajták esetében, amelyek ellenállóságáról az MgSZH Központ még nem értesítette a Bizottságot 2009 előtt, az ellenállóképesség fokát az MgSzH erre jogosult szervezeti egysége állapítja meg az útmutatójában megállapított, a standard pontszámokat jelölő táblázat szerint.
1.1.2.5. A fertőzöttnek nyilvánított parcelláról származó növényekre az MgSzH területi szerve az alábbi intézkedéseket hozza:
1.1.2.5.1. A fertőzöttnek nyilvánított parcelláról származó vetőburgonya vagy az 1.1.2.3. a) pontban felsorolt növények nem ültethetők el, kivéve, ha az MgSZH illetékes területi szervének felügyelete mellett, a hatóság által elfogadott olyan tudományos bizonyítékon alapuló, megfelelő módszer alkalmazásával fertőtlenítették, hogy nem áll fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének veszélye.
1.1.2.5.2. A fertőzöttnek nyilvánított parcelláról származó, ipari feldolgozásra vagy forgalmazásra szánt áruburgonyát hatóságilag jóváhagyott hulladékártalmatlanító eljárásokkal rendelkező feldolgozó vagy osztályozó üzembe kell szállítani, biztosítva azt, hogy nem áll fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének veszélye.
1.1.2.5.3. A fertőzöttnek nyilvánított parcelláról származó, 1.1.2.3. b)–c) pontban felsorolt növények nem ültethetők el, kivéve, ha, azokat alávetették az alábbi, hatóságilag jóváhagyott intézkedések valamelyikének, és így már nem fertőzőek. Az intézkedés lehet:
– megfelelő módszerekkel végzett fertőtlenítés,
– a talaj lemosással vagy kefével történő eltávolítása egészen addig, amíg az gyakorlatilag mentes lesz a talajmaradványoktól.
1.1.2.5.4. A fertőzöttnek nyilvánított tárolót fertőtleníteni kell.
1.1.2.6. Az MgSZH területi szerveinek be kell jelenteniük az MgSZH Központnak a fonálféreg fajok összetételében, a patotípusban, vagy a virulenciacsoportban beálló változással kapcsolatos gyanújukat. Minden ilyen esetben a hatóság által elfogadott megfelelő módszerekkel el kell végezni a burgonya-fonálféreg fajok és – adott esetben – a patotípus vagy virulenciacsoport vizsgálatát az előzetes eredmények megerősítésére. A megerősített eredményre vonatkozó adatokat évente, legkésőbb december 31-ig írásban meg kell küldeni a Bizottságnak és a többi tagállamnak.
1.1.2.7. Az MgSZH Központ minden évben legkésőbb január 31-ig írásban megküldi a Bizottságnak és a többi tagállamnak azon új burgonyafajták jegyzékét, amelyeket a hatósági vizsgálat ellenállónak talált a burgonya- fonálféreggel szemben. Meg kell adni azokat a fajokat, patotípusokat, virulenciacsoportokat vagy populációkat, amelyekkel szemben a fajták ellenállóak, továbbá az ellenállóképesség fokát, valamint azt az évet, amelyben az ellenállóképességüket megállapították.
1.1.2.8. A hatósági vizsgálat vagy felderítés alapján fertőzöttnek nyilvánított parcella feloldható a korlátozások alól, ha a burgonya-fonálféreg jelenlétének kimutatásától vagy az utolsó burgonyaterméstől számított legalább hat éves időszakot követően elvégzik az MgSzH által közzétett módszertani kézikönyv szerinti ismételt hatósági mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot, melynek eredménye alapján burgonya-fonálféregől mentes a parcella. A korlátozási időszak 3 évre csökkenthető, ha közben megtették a megfelelő, hatóságilag jóváhagyott védekezési intézkedéseket.
1.1.2.9. A rendelet 16. §-val összhangban kísérleti vagy tudományos célú tevékenység, valamint fajtaszelekciós munka végzése céljából eltérések engedélyezhetők az 1.1.2.4. és 1.1.2.5. pontban említett intézkedésektől.” „1.1.9.7. Azokról a területekről származó fogékony tűlevelűek (Coniferales) faanyagából újonnan készített csomagolóanyag esetében, a Thuja L. kivételével, ahol a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner and Buhere) Nicklet et al. előfordul, az MgSzH illetékes területi szerve elrendeli, hogy a csomagolóládák, rekeszek, dobok és hasonló csomagolóanyagok – a teljes egészükben legfeljebb 6 mm vastagságú faanyagból készült dobozok kivételével – raklapok, keretezett rakodólapok és egyéb raklapok, illetve raklapkeretek, alátétfa, térköztartók és állványok – beleértve azokat is, amelyek nem tartották meg természetes gömbfa formájukat – fogékony faanyagára a FAO növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó 15. számú nemzetközi szabványa (A nemzetközi kereskedelemben használt fa csomagolóanyag szabályozására vonatkozó iránymutatások) I. mellékletében foglalt jóváhagyott intézkedések valamelyikét kell alkalmazni, és a szabvány II. mellékletének megfelelően kell forgalmazni.” „b) Amennyiben fennáll a veszélye annak, hogy másik tagállam(ok)ból érkező vagy oda szállított burgonya befertőződhetett, az MgSzH Központ haladéktalanul értesíti az érintett tagállamo(ka)t, majd az értesítés tényét közli a Bizottsággal.
Az értesítés tartalmazza:
– a burgonyatétel fajtáját,
– a feladó és a címzett nevét és címét,
– a feladás (szállítás) időpontját,
– a feladott (szállított) tétel nagyságát,
– a növényútlevél másolatát vagy legalább a növényútlevél számát, adott esetben a termelő vagy a forgalmazó növény-egészségügyi nyilvántartási számát és a szállítólevél másolatát.”
„be) a növényútlevél másolata vagy legalább a növényútlevél száma, ahol értelmezhető, valamint ahol értelmezhető, a termelő növény-egészségügyi nyilvántartási száma és a szállítólevél másolata.”
6. számú melléklet a 30/2010. (III. 30.) FVM rendelethez
Az R. 8. számú melléklet II. szakaszában szereplő hatósági engedély minta 11. pontja helyébe a következő szövegrész lép:
|
„11. Additional declaration: |
|
Kiegészítő nyilatkozat:
|
|
This material is [introduced into]/[moved within] (‘) the Community under |
|
Ministerial Decree 7/2001 implementing Directive 2008/61/EC |
|
|
|
Az anyag szállítása a Közösség [területére]/ [területén belül]1 a 95/44/EK irányelvnek |
|
való megfelelést szolgáló |
|
7/2001. (I. 17.) FVM rendelet szerint történik |
|
|
|
1 Delete if not applicable – A nem kívánt rész törlendő” |
7. számú melléklet a 30/2010. (III. 30.) FVM rendelethez
„4. Allium cepa L., Allium porrum L., Allium schoenoprasum L. vetőmag
A termelő, termeltető minden év május 15-ig köteles az MgSzH illetékes területi szervének bejelenteni a továbbszaporítás céllal termesztett bármely szaporítási fokozatú vetőmag előállítását a faj, fajta, mennyiségi és területi adatok megnevezésével. Az MgSzH területi szerve a bejelentett területeken évente 1 alkalommal vizuális növény-egészségügyi vizsgálatot, illetve speciális laboratóriumi vizsgálatot végez, melynek eredményéről szemlejegyzőkönyvet, illetve laboratóriumi bizonyítványt állít ki.
4.2. Ültetésre szánt Allium porrum
A növényeket csak laboratóriumi vizsgálattal bizonyítottan, zárlati Globodera fajoktól mentes parcellán lehet előállítani és tárolni, vagy olyan területen, amelyen az előző 12 évben igazoltan nem termesztettek Solanum tuberosum, Lycopersicon esculentum, Capsicum annuum és Solanum melongena növényeket, vagy a megfelelő, hatóságilag jóváhagyott vizsgálat eredményein alapulva az utolsó 12 év során igazoltan nem volt a parcellában burgonya-fonálféreg. Nem szükséges hatósági vizsgálat, ha MgSzH területi szerve megállapította, hogy nem áll fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének veszélye, mert az e pont szerinti növényekből előállított növényeket ugyanazon a hatóságilag azonosítható, egybefüggő termőhelyen belül fogják elültetni, vagy ha az előállított növényeket a hatóság által elfogadott módszerrel kezelik (fertőtlenítik vagy róluk a talajt lemosással/lekeféléssel eltávolítják.)
4.3. Ültetésre szánt Allium cepa, A. ascalonicum hagymák
A hagymákat, ha azokat hivatásszerűen tevékenykedő végfelhasználónak történő értékesítésre szánják, csak laboratóriumi vizsgálattal bizonyítottan, zárlati Globodera fajoktól mentes parcellán lehet előállítani és tárolni, vagy olyan területen, amelyen az előző 12 évben igazoltan nem termesztettek Solanum tuberosum, Lycopersicon esculentum, Capsicum annuum és Solanum melongena növényeket, vagy a megfelelő, hatóságilag jóváhagyott vizsgálat eredményein alapulva az utolsó 12 év során igazoltan nem volt a parcellában burgonya-fonálféreg. Nem szükséges hatósági vizsgálat, ha MgSzH területi szerve megállapította, hogy nem áll fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének veszélye, mert az e pont szerinti növényekből előállított növényeket ugyanazon a hatóságilag azonosítható, egybefüggő termőhelyen belül fogják elültetni, vagy ha az előállított növényeket a hatóság által elfogadott módszerrel kezelik (fertőtlenítik vagy róluk a talajt lemosással/lekeféléssel eltávolítják.)”
„6.1. Vetőburgonyát csak laboratóriumi vizsgálattal bizonyított, zárlati Globodera fajoktól mentes parcellán lehet előállítani és tárolni. Nem szükséges hatósági vizsgálat, ha az MgSzH területi szerve megállapította, hogy nem áll fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének veszélye, mert a vetőburgonyából előállított vetőburgonyát ugyanazon a hatóságilag azonosítható, egybefüggő termőhelyen belül fogják elültetni.”
„6.3. A Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus és a Ralstonia (Pseudomonas) solanacearum hazai behurcolásának és elterjedésének megakadályozására, valamint felderítésére az alábbi intézkedéseket kell tenni:
– Hatóságilag működtetett monitoring rendszer, amely a termőhelyek szemléjét és a betakarított/betárolt gumótételek ellenőrzését jelenti.
– A felderítésbe mind a vető-, mind az étkezési burgonya gumótételeket be kell vonni. A vetőburgonya gumótételek laboratóriumi vizsgálatát el kell végezni, MgSzH által közzétett módszertani kézikönyv előírásai szerint. Az étkezési burgonyagumó tételekből szúrópróbaszerű laborvizsgálatot kell végezni, de indokolt esetben az ellenőrzés a vágott gumófelület vizuális vizsgálatával is történhet.
– A növényállományok ellenőrzését a megfelelő időpontban végzett szántóföldi szemle során, a vizuálisan észlelhető tünetek vizsgálatával kell elvégezni, a gyanús tüneteket mutató növényminták kiegészítő laboratóriumi vizsgálatával.
– Az évente felderítésbe vonandó állományok, tételek, minták számát, területeit és a felderítés időpontját szakmai, tudományos és statisztikai kritériumok alapján az MgSzH Központ állapítja meg.
– A kórokozó jelenlétének vizuális vizsgálat során megállapított veszélye esetén a megerősítő laboratóriumi vizsgálatot minden esetben MgSzH által közzétett módszertani kézikönyv előírásai szerint kell elvégezni.
– Felderítés jelleggel laboratóriumi vizsgálatban kell részesíteni a termőhelyek öntözésére használt felszíni vizeket és a kórokozó terjedését elősegítő gazdanövényeket.”
„7.1. Telepítésre szánt Beta vulgaris L.
A termelő, termeltető minden év május 15-ig köteles az MgSzH illetékes területi szervének bejelenteni a továbbszaporítási céllal termesztett vetőmag előállítását a faj, fajta, mennyiségi és területi adatok, valamint védett zónába szállításnál a védett zóna megnevezésével. Az MgSzH területi szerve a bejelentett területeken évente 2 alkalommal vizuális növény-egészségügyi vizsgálatot végez, melynek eredményéről szemlejegyzőkönyvet állít ki.
7.2. Ültetésre szánt Beta vulgaris növényeket csak laboratóriumi vizsgálattal bizonyítottan, zárlati Globodera fajoktól mentes parcellán lehet előállítani és tárolni, vagy olyan területen, amelyen az előző 12 évben igazoltan nem termesztettek Solanum tuberosum, Lycopersicon esculentum, Capsicum annuum és Solanum melongena növényeket, vagy a megfelelő, hatóságilag jóváhagyott vizsgálat eredményein alapulva az utolsó 12 év során igazoltan nem volt a parcellában burgonya-fonálféreg. Nem szükséges hatósági vizsgálat, ha MgSzH területi szerve megállapította, hogy nem áll fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének veszélye, mert az e pont szerinti növényekből előállított növényeket ugyanazon a hatóságilag azonosítható, egybefüggő termőhelyen belül fogják elültetni, vagy ha az előállított növényeket a hatóság által elfogadott módszerrel kezelik (fertőtlenítik vagy róluk a talajt lemosással/lekeféléssel eltávolítják.)”
„9.1. Továbbszaporításra termesztett lágyszárú növények
A termelő minden év február 28-ig köteles az MgSzH illetékes területi szervének bejelenteni a kereskedelmi forgalomba kerülő, a 6. számú melléklet A. része I. szakasza 2. pontjában meghatározott ültetésre szánt növények, továbbá a II. szakaszban felsorolt, védett zónában vizsgálatköteles ültetésre szánt lágyszárú növények bármely szaporítási fokozatú anyanövényeit, anyanövény állományait a védett zóna megnevezését az azonosításhoz szükséges faj, fajta, mennyiségi és területi adatok közlésével. Az MgSzH területi szerve a bejelentett területeken szabadföldi termesztés esetében évente 2 alkalommal, üvegházi termesztés esetén 2 havonta vizuális növényegészségügyi vizsgálatot, illetve szükség esetén speciális laboratóriumi vizsgálatot végez, melynek eredményéről szemlejegyzőkönyvet, illetve laboratóriumi jegyzőkönyvet állít ki. 9.2. Ültetésre szánt Lycopersicon esculentum, Capsicum annuum és Solanum melongena növényeket csak laboratóriumi vizsgálattal bizonyítottan, zárlati Globodera fajoktól mentes parcellán lehet előállítani és tárolni. Nem szükséges hatósági vizsgálat, ha MgSzH területi szerve megállapította, hogy nem áll fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének veszélye, mert az e pont szerinti növényekből előállított növényeket ugyanazon a hatóságilag azonosítható, egybefüggő termőhelyen belül fogják elültetni.
9.3. Ültetésre szánt Brassica spp. Fragaria spp. Asparagus spp. növényeket csak laboratóriumi vizsgálattal bizonyítottan, zárlati Globodera fajoktól mentes parcellán lehet előállítani és tárolni, vagy olyan területen, amelyen az előző 12 évben igazoltan nem termesztettek Solanum tuberosum, Lycopersicon esculentum, Capsicum annuum és Solanum melongena növényeket, vagy a megfelelő, hatóságilag jóváhagyott vizsgálat eredményein alapulva az utolsó 12 év során igazoltan nem volt a parcellában burgonya-fonálféreg. Nem szükséges hatósági vizsgálat, ha MgSzH területi szerve megállapította, hogy nem áll fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének veszélye, mert az e pont szerinti növényekből előállított növényeket ugyanazon a hatóságilag azonosítható, egybefüggő termőhelyen belül fogják elültetni, vagy ha az előállított növényeket a hatóság által elfogadott módszerrel kezelik (fertőtlenítik vagy róluk a talajt lemosással/lekeféléssel eltávolítják.)
10.1. Gumók, hagymák, rizómák
A termelő minden év február 28-ig köteles az MgSzH illetékes területi szervének bejelenteni a kereskedelmi forgalomba kerülő, a 6. számú melléklet I. szakasza 3. pontjában felsorolt fajok ültetésre szánt gumóinak, hagymáinak, gumós gyökereinek állományait az azonosításhoz szükséges faj, fajta, mennyiségi és területi adatok közlésével. Az MgSzH területi szerve a bejelentett területeken szabadföldi termesztés esetében évente 2 alkalommal, üvegházi termesztés esetén havonta 1 alkalommal vizuális növény-egészségügyi vizsgálatot, illetve szükség esetén speciális laboratóriumi vizsgálatot végez, melynek eredményéről szemlejegyzőkönyvet, illetve laboratóriumi jegyzőkönyvet állít ki. 10.2. Ültetésre szánt, talajban termesztett Dahlia spp., Gladiolus spp, Hyacinthus spp, Iris spp, Lilium spp, Narcissus spp. és Tulipa spp. gumók, hagymák, rizómák
A gumókat, hagymákat, rizómákat, ha azokat hivatásszerűen tevékenykedő végfelhasználónak történő értékesítésre szánják, csak laboratóriumi vizsgálattal bizonyítottan, zárlati Globodera fajoktól mentes parcellán lehet előállítani és tárolni, vagy olyan területen, amelyen az előző 12 évben igazoltan nem termesztettek Solanum tuberosum, Lycopersicon esculentum, Capsicum annuum és Solanum melongena növényeket, vagy a megfelelő, hatóságilag jóváhagyott vizsgálat eredményein alapulva az utolsó 12 év során igazoltan nem volt a parcellában burgonya-fonálféreg. Nem szükséges hatósági vizsgálat, ha MgSzH területi szerve megállapította, hogy nem áll fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének veszélye, mert az e pont szerinti növényekből előállított növényeket ugyanazon a hatóságilag azonosítható, egybefüggő termőhelyen belül fogják elültetni, vagy ha az előállított növényeket a hatóság által elfogadott módszerrel kezelik (fertőtlenítik vagy róluk a talajt lemosással/lekeféléssel eltávolítják.)”
8. számú melléklet a 30/2010. (III. 30.) FVM rendelethez
„4. Növény-egészségügyi nyilvántartási szám”
„9. A megkülönböztető „RP” jelzés csereútlevél esetén, és ahol értelmezhető, az eredetileg nyilvántartásba vett előállító vagy importőr kódja”
9. számú melléklet a 30/2010. (III. 30.) FVM rendelethez
A növényútlevélen feltüntetendő védett zóna kódok
|
Kód |
Károsító |
Ország |
Országrész leírás |
|
A1 |
Anthonomus grandis |
Spanyolország |
Andalúzia, Katalónia, Extremadura, Murcia, Valencia |
|
Görögország |
|
|
A2 |
Bemisia tabaci (európai populációk) |
Finnország |
|
|
Egyesült Királyság |
|
|
Írország |
|
|
Portugália |
Azori-szigetek, belső Beira, tengerparti Beira, Douro e Minho köze, Madeira, Ribatejo e Oeste (Albobaça, Alenquer, Bombarral, Cadaval, Caldas da Rainha, Lourinh~a, Nazaré, Obidos, Peniche és Torres Vedras települések) és Trás-os-Montes |
|
Svédország |
|
|
A3 |
Cephalcia lariciphila |
Egyesült Királyság |
Észak-Írország, Man-sziget és Jersey |
|
Írország |
|
A3.1 |
Daktulosphaira vitifoliae (Fitch) (Viteus vitifolii) |
Ciprus |
|
|
A4 |
Dendroctonus micans |
Egyesült Királyság |
Észak-Írország, Man-sziget, Jersey-sziget |
|
Görögország |
|
|
Írország |
|
|
A5 |
Gilphinia hercyniae |
Egyesült Királyság |
Észak-Írország, Man-sziget és Jersey |
|
Görögország |
|
|
Írország |
|
|
A6 |
Globodera paliida |
Finnország |
|
|
Lettország |
|
|
Szlovénia |
|
|
Szlovákia |
|
|
A7 |
Gonipterus scutellatus |
Görögország |
|
|
Portugália |
Azori-szigetek |
|
A8 |
Ips amitinus |
Franciaország |
Korzika |
|
Egyesült Királyság |
|
|
Görögország |
|
|
Írország |
|
|
A9 |
Ips cembrae |
Egyesült Királyság |
Észak-Írország, Man-sziget |
|
Görögország |
|
|
Írország |
|
|
A10 |
Ips duplicatus |
Egyesült Királyság |
|
|
Görögország |
|
|
Írország |
|
|
A11 |
Ips sexdentatus |
Ciprus |
|
|
Egyesült Királyság |
Észak-Írország, Man-sziget |
|
Írország |
|
|
A12 |
Ips typographus |
Egyesült Királyság |
|
|
Írország |
|
|
A13 |
Leptinotarsa decemlineata |
Spanyolország |
Menorca, Ibiza |
|
Ciprus |
|
|
Málta |
|
|
Finnország |
Åland területei, Häme, Kymi, Pirkanmaa, Satakunta, Turku és Uusimaa |
|
Egyesült Királyság |
|
|
Írország |
|
|
Portugália |
Azori-szigetek és Madeira |
|
Svédország |
Blekinge, Gotland, Halland, Kalmar és Skåne megyék |
|
A14 |
Liriomyza bryoniae |
Egyesült Királyság |
Észak-Írország |
|
Írország |
|
|
A15 |
Sternochetus (Cyptorhynchus) mangiferae |
Spanyolország |
Granada és Malaga |
|
Portugália |
Alentejo, Algarve és Madeira |
|
B1 |
Curtobacterium flaccumfaciens pv. flac. |
Spanyolország |
|
|
Görögország |
|
|
Portugália |
|
|
B2 |
Erwinia amylovora |
Spanyolország |
|
|
Észtország |
|
|
Franciaország |
Korzika |
|
Finnország |
|
|
Egyesült Királyság |
Észak-Írország, Man-sziget és a Csatorna-szigetek |
|
Írország |
|
|
Lettország |
|
|
Litvánia |
|
|
Olaszország |
Olaszország (Abruzzo, Basilicata, Calabria, Campania, Friuli-Venezia Giulia, Lazio, Liguria, Marche, Molise, Piemont, Szardínia, Szicília, Toscana, Umbria, Valle d’Aosta),
– és 2010. március 31-ig Apúlia, Emilia-Romagna [Parma és Piacenza megye], Lombardia [Mantova megye kivételével], Veneto [Rovigo és Velence megyék, Castelbaldo, Barbona, Piacenza d’Adige, Vescovana, S. Urbano, Boara Pisani és Masi települések, Padova megyében, valamint Verona megyében az A4-es autópályától délre fekvő terület kivételével]), |
|
Portugália |
|
|
Szlovénia |
Gorenjska, Koroška, Maribor és Notranjska régió kivételével |
|
Szlovákia |
Sárrét [Blahová], Felsővámos [Horné Mýto] és Ekecs [Okoč] [Dunaszerdahelyi járás – Dunajská Streda], Lekér [Hronovce] és Garamkelecsény [Hronské Kľačany] [Lőcsei járás – Levice], Málnapatak [Málinec] [Poltár járás – Poltár], Tornagörgő [Hrhov] [Rozsnyói járás – Rožňava], Nagyrépény [Veľké Ripňany] [Nagytapolcsányi járás – Topoľčany], Kázmér [Kazimír], Legenye [Luhyňa], Kisgéres [Malý Horeš], Szentes [Svätuše] és Zétény [Zatín] [Tőketerebesi járás – Trebišov] település kivételével) |
|
C01 |
Cryphonectria parasitica |
Csehország |
|
|
Írország |
|
|
Svédország |
|
|
Egyesült Királyság |
kivéve Man-sziget |
|
C1 |
Glomerella gossypii |
Görögország |
|
|
C2 |
Gremmeniella abietina |
Egyesült Királyság |
Észak-Írország |
|
Írország |
|
|
C3 |
Hypoxylon mammatum |
Egyesült Királyság |
Észak-Írország |
|
Írország |
|
|
D1 |
Beet necrotic yellow vein furovirus |
Finnország |
|
|
Franciaország |
Bretagne |
|
Egyesült Királyság |
Észak-Írország |
|
Írország |
|
|
Portugália |
Azori-szigetek |
|
D2 |
Tomato spotted wilt tospovirus |
Finnország |
|
|
Svédország |
|
|
D3 |
Citrus tristeza virus (európai izolátumok) |
Franciaország |
Korzika |
|
Málta |
|
|
Görögország |
|
|
Portugália |
(Madeira kivételével) |
|
D4 |
Grapevine flavescence dorée MLO izolátumok) |
Csehország |
|
|
Franciaország |
Elzász, Champagne-Ardenne és Lorraine) |
|
Olaszország |
Basilicata |
