5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet
2011.12.24.
„(3) A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél (irodánál) összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön vezetni kell. A munkáltató azon szervezeti egységénél, ahol időszakosan és rövid időtartamban történik a munkavégzés, így különösen a kizárólag irattárolásra, műszeres vagy egyéb ellenőrzésre szolgáló egységnél, telephelyen, nem kötelező munkabaleseti nyilvántartást vezetni.”
„(1) A munkáltatónak a munkaképtelenséget okozó munkabalesetet – az arról történő tudomásszerzését követően – haladéktalanul ki kell vizsgálnia. A vizsgálat megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni – tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel stb. –, hogy az alkalmas legyen a munkabaleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására.”
3. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak – telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen – haladéktalanul be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségének (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség). (2) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak és a sérült munkáltatója a munkabaleset bekövetkezésekor nem azonosítható, a súlyos munkabaleset bejelentési kötelezettsége tekintetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a sérült munkavállaló munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja. Amennyiben a munkáltató személye így sem állapítható meg, akkor a munkáltatónak azt kell tekinteni, akinek a területén a munkavégzés folyik.
(3) Súlyos munkabaleset esetén a munkáltató a munkavédelmi felügyelőség megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában megőrizni. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyhelyzetet idézne elő vagy jelentős anyagi kárral járna, akkor a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a munkabaleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni. ”
4. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket – ideértve a munkabalesetből eredő munkaképtelenségnek a későbbiekben megállapított időtartamát is – a 3. számú melléklet szerinti munkabaleseti jegyzőkönyvben (a továbbiakban: jegyzőkönyv) kell rögzíteni. Ha a sérült állapota vagy a munkabaleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás időpontjáig nem lehet befejezni, akkor ezt a tényt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. (2) A jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön, a 4. számú mellékletben foglaltak alapján kell kiállítani.” 5. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet a) a sérültnek, halála esetén hozzátartozójának;
b) a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségnek, illetve a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) munkabaleset helyszíne szerint illetékes területi szervének;
c) külföldi kiküldetés, külszolgálat, munkaerő-kölcsönzés esetén a magyarországi székhelyű munkáltató magyar munkavállalójának a b) pont szerinti munkabalesetéről a munkáltató székhelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségnek, illetve az MBFH munkáltató székhelye szerint illetékes területi szervének;
d) a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek);
e) munkaerő-kölcsönzés, kirendelés esetén a kölcsönbeadó, kirendelő munkáltatónak.
(2) Súlyos munkabaleset esetén az (1) bekezdés szerinti határidő indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható. (3) A súlyos munkabalesetről készített jegyzőkönyvnek a munkavédelmi felügyelőséghez történő megküldésekor másolatban mellékelni kell a munkáltatói balesetvizsgálat teljes dokumentációját így különösen:
a) a meghallgatási jegyzőkönyveket,
b) a szakmai képzettséget igazoló dokumentumot,
c) a kezelési jogosultságot igazoló dokumentumot,
d) az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot,
e) az üzembe helyezést dokumentáló iratot,
f) időszakos biztonsági felülvizsgálatot dokumentáló iratot,
g) a kockázatértékelést dokumentáló iratot,
h) fényképfelvételeket, videófelvételeket,
i) a belső szabályzatok vonatkozó részeit.”
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelességek teljesítésért belföldön más munkáltatóhoz történő kirendelés (kiküldetés), munkaerő-kölcsönzés, illetve a nem magyarországi székhelyű munkáltató által foglalkoztatott munkavállalót magyarországi székhelyű munkáltatónál ért munkabaleset esetén – a kirendelő (kiküldő) munkáltató, a kölcsönbeadó, illetve a foglalkoztató munkáltató értesítése mellett – a sérült munkáját közvetlenül irányító munkáltató a felelős.” „(3) Ez a rendelet a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló Európai Parlament és Tanács 1338/2008/EK (2008. december 16.) rendeletének 2. cikk negyedik francia bekezdésével valamint IV. melléklete d) pontjával kapcsolatban a végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket állapít meg.” 9. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
(5)4 Ez a rendelet 2013. január 2-án hatályát veszti.
1. melléklet az 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelethez
1. A famegmunkálásra vagy a fához hasonló fizikai tulajdonsággal rendelkező anyagok megmunkálására, húsfeldolgozásra vagy a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására szolgáló (egy- vagy többélű), következő típusú körfűrészek:
1.1. működés közben rögzített fűrészéllel/fűrészélekkel dolgozó fűrészgép, amely rögzített gépággyal rendelkezik, és a munkadarabot kézi előtolással vagy leszerelhető gépi előtolással mozgatja;
1.2. működés közben rögzített fűrészlappal dolgozó fűrészgép, kézzel működtetett váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy kocsival;
1.3. működés közben rögzített fűrészlappal dolgozó fűrészgép, amely a munkadarabot beépített mechanikus előtolással, kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatja;
1.4. mozgó élű fűrészgép, amely a munkadarabot mechanikus előtolással, kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatja.
2. Faipari gyalugép kézi előtolással.
3. Faipari vastagsági gyalugép egyoldali megmunkálásra, amely beépített mechanikus előtolással rendelkezik, a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.
4. A következő típusú szalagfűrészek kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel, famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására, vagy húsfeldolgozásra és a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására:
4.1. működés közben rögzített éllel/élekkel dolgozó fűrészgép, rögzített vagy váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy gépággyal;
4.2. váltakozó mozgású kocsira szerelt éllel rendelkező fűrészgép.
5. Az 1–4. és a 7. pont szerinti gépek kombinált kivitelben famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyag megmunkálására.
6. Faipari csapmarógép több szerszámtartóval, kézi előtolással.
7. Függőleges marógép kézi előtolással famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására.
8. Faipari kézi láncfűrészgép.
9. Kézzel adagolt és ürített, fémek hidegátalakítására való sajtó, beleértve azt az élhajlítógépet is, amely mozgó elemeinek elmozdulása meghaladhatja a 6 mm-t, és a sebessége meghaladhatja a 30 mm/s értéket.
10. Műanyag-feldolgozó fröccsöntőgép vagy formázóprés a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.
11. Gumiipari fröccsöntőgép vagy formázóprés a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.
12. A következő föld alatti munkára szolgáló gépek:
12.1. mozdony és fékezőkocsi,
12.2. hidraulikus energiával működtetett alátámasztó biztosító berendezés.
13. Kézi adagolású háztartási hulladékgyűjtő teherjármű, amely présmechanizmussal van felszerelve.
15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból.
16. Hordozható patronos rögzítő- és egyéb összekapcsoló gép.
17. Daruk és futómacskák gépi meghajtással.
18. Gépi hajtású emelőtargoncák.
20. Rakodógépek, jövesztő-rakodógépek.
21. Mezőgazdasági és erdészeti traktorok.
22. Járműürítés és -mozgatás különleges berendezései.
23. Személyszállításra használt folyamatos szállítóberendezések.”
2. melléklet az 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelethez
Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy
foglalkoztatásának feltételei
1. A munkáltatók tevékenységük alapján a következő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak az EU tagországok számára kötelezően alkalmazandó a NACE Rev. 2. (magyar nyelvű megfelelője, a gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere: TEÁOR ’08) alapján.
|
Ágazati
számjel |
Gazdasági tevékenység megnevezése |
|
I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY |
|
02 |
Erdőgazdálkodás
Kivéve:
02.3 Vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése |
|
05 |
Szénbányászat |
|
06 |
Kőolaj-, földgázkitermelés |
|
07 |
Fémtartalmú érc bányászata |
|
08 |
Egyéb bányászat |
|
09 |
Bányászati szolgáltatás |
|
10.1 |
Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása |
|
10.2 |
Halfeldolgozás, -tartósítás |
|
16 |
Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása
Kivéve:
16.29 Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása |
|
17 |
Papír, papírtermék gyártása |
|
19 |
Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás |
|
20 |
Vegyi anyag, -termék gyártása |
|
21 |
Gyógyszergyártás |
|
22 |
Gumi-, műanyag termék gyártása |
|
23 |
Nemfém ásványi termék gyártása |
|
24 |
Fémalapanyag gyártása |
|
25.2 |
Fűtési kazán, radiátor, fémtartály gyártása |
|
25.3 |
Gőzkazán gyártása |
|
25.4 |
Fegyver-, lőszergyártás |
|
25.5 |
Fémalakítás, porkohászat |
|
28 |
Gép, gépi berendezés gyártása
Kivéve:
28.23 Irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái) |
|
30.11 |
Hajógyártás |
|
30.2 |
Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása |
|
31 |
Bútorgyártás |
|
35 |
Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás |
|
37 |
Szennyvíz gyűjtése, kezelése |
|
38 |
Hulladékgazdálkodás |
|
39 |
Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés |
|
41.2 |
Lakó- és nem lakóépület építése |
|
42 |
Egyéb építmény építése |
|
43 |
Speciális szaképítés |
|
49 |
Szárazföldi, csővezetékes szállítás |
|
50 |
Vízi szállítás |
|
51 |
Légi szállítás |
|
52 |
Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység |
|
72.1 |
Természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés |
|
II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY |
|
01 |
Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások |
|
02.3 |
Vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése |
|
03 |
Halászat, halgazdálkodás |
|
10 |
Élelmiszergyártás
Kivéve:
10.1 Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása
10.2 Halfeldolgozás, -tartósítás |
|
11 |
Italgyártás |
|
12 |
Dohánytermék gyártása |
|
13 |
Textília gyártása |
|
14 |
Ruházati termék gyártása |
|
15 |
Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása |
|
16.29 |
Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása |
|
18 |
Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység |
|
25 |
Fémfeldolgozási termék gyártása
Kivéve:
25.2 Fűtési kazán, radiátor, fémtartály gyártása
25.3 Gőzkazán gyártása
25.4 Fegyver-, lőszergyártás
25.5 Fémalakítás, porkohászat |
|
26 |
Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása |
|
27 |
Villamos berendezés gyártása |
|
28.23 |
Irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái) |
|
29 |
Közúti jármű gyártása |
|
30 |
Egyéb jármű gyártása
Kivéve:
30.11 Hajógyártás
30.2 Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása |
|
32 |
Egyéb feldolgozóipari tevékenység |
|
33 |
Ipari gép, berendezés, eszköz javítása |
|
36 |
Víztermelés, -kezelés, -ellátás |
|
41.10 |
Épületépítési projekt szervezése |
|
45.2 |
Gépjárműjavítás, karbantartás |
|
45.4 |
Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása |
|
58 |
Kiadói tevékenység |
|
59 |
Film, videó gyártás, televízióműsor gyártása, hangfelvétel kiadás |
|
60 |
Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás |
|
61 |
Távközlés |
|
71.2 |
Műszaki vizsgálat, elemzés |
|
75 |
Állat-egészségügyi ellátás |
|
80 |
Biztonsági, nyomozói tevékenység |
|
81 |
Építmény üzemeltetés, zöldterület-kezelés |
|
85.32 |
Szakmai középfokú oktatás |
|
85.41 |
Felső szintű, nem felsőfokú oktatás |
|
85.42 |
Felsőfokú oktatás |
|
85.5 |
Egyéb oktatás |
|
86 |
Humán-egészségügyi ellátás |
|
87 |
Bentlakásos, nem kórházi ápolás |
|
95 |
Számítógép, személyi-, háztartási cikk javítása |
|
96 |
Egyéb személyi szolgáltatás |
|
97 |
Háztartási alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás |
|
III. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY |
|
45 |
Gépjármű-, motorkerékpár kereskedelme, javítása
Kivéve:
45.2 Gépjárműjavítás, karbantartás
45.4 Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása |
|
46 |
Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) |
|
47 |
Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) |
|
53 |
Postai, futárpostai tevékenység |
|
55 |
Szálláshely-szolgáltatás |
|
56 |
Vendéglátás |
|
62 |
Információ- technológiai szolgáltatás |
|
63 |
Információs szolgáltatás |
|
64 |
Pénzügyi közvetítés, kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység |
|
65 |
Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve: kötelező társadalombiztosítás) |
|
66 |
Egyéb pénzügyi tevékenység |
|
68 |
Ingatlanügyletek |
|
69 |
Jogi, számviteli, adószakértői tevékenység |
|
70 |
Üzletvezetési, vezetői tanácsadás |
|
71 |
Építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés
Kivéve:
71.2 Műszaki vizsgálat, elemzés |
|
72.2 |
Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés |
|
73 |
Reklám, piackutatás |
|
74 |
Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység |
|
77 |
Kölcsönzés, operatív lízing |
|
78 |
Munkaerőpiaci szolgáltatás |
|
79 |
Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás |
|
82 |
Adminisztratív-, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás |
|
84 |
Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás |
|
85 |
Oktatás
Kivéve:
85.32 Szakmai középfokú oktatás
85.41 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás
85.42 Felsőfokú oktatás
85.5 Egyéb oktatás |
|
88 |
Szociális ellátás bentlakás nélkül |
|
91 |
Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység |
|
92 |
Szerencsejáték, fogadás |
|
93 |
Sport-, szórakoztató-, szabadidős tevékenység |
|
94 |
Érdekképviselet |
|
96 |
Egyéb személyi szolgáltatás |
2. A munkáltatókat a veszélyességi osztályon belül az általuk foglalkoztatott munkavállalók – beleértve a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalókat is – állományi létszáma alapján kell csoportosítani:
a) 1–9 munkavállaló között;
b) 10–49 munkavállaló között;
c) 50–500 munkavállaló között;
d) 501–1000 munkavállaló között;
e) 1000 munkavállaló felett.
3. Az 1. és 2. pontban leírt szempontok alapján besorolt munkáltató – a 4–5. pontokban meghatározott eltérés figyelembevételével – legalább az alábbiakban meghatározott létszámú és munkavédelmi szakképesítésű személyt köteles, minimálisan az e pontban megállapított munkaidőtartamot kitöltő, munkavédelmi tevékenységre foglalkoztatni:
I/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti két órára,
I/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi két órára,
I/c) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi négy órára,
I/d) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,
I/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 600 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,
II/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,
II/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára,
II/c) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi két órára,
II/d) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,
II/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 800 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,
III/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,
III/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára,
III/c) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára napi négy órára,
III/d) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára napi négy órára,
III/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel.
4. A legfeljebb 9 fő munkavállalót foglalkoztató munkáltató (mikrovállalkozás) esetén, továbbá ha a munkáltató a tevékenysége alapján a II. vagy III. veszélyességi osztályba tartozik, és 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat (kisvállalkozás), akkor külön szakember kijelölése (foglalkoztatása) helyett kijelölt munkavállalójával vagy természetes személy munkaadóként maga is elláthatja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Valamennyi esetben (kijelölés, foglalkoztatás vagy a munkavédelmi feladatok személyes ellátása) a munkáltató kötelessége továbbá, hogy a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére munkavédelmi (bányászati) szakképesítésű személyt vegyen igénybe. Ez a személy lehet a kijelölt (foglalkoztatott) szakember vagy – a szakképzettségi feltétel fennállása esetén – a természetes személy munkáltató is.
5. Az 1. és a 2. pont szerinti besorolásról és ez alapján a 3. pont szerinti foglalkoztatásról a munkáltató saját felelősséggel gondoskodik.
Amennyiben a munkáltató az ágazati számjele szerinti tevékenység mellett más veszélyességi osztályba sorolásra alapot adó tevékenységet is folytat:
– ha ez utóbbi tevékenység magasabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 40%-át eléri, számjeléhez képest eggyel magasabb;
– ha ez utóbbi tevékenység alacsonyabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 60%-át eléri, számjeléhez képest eggyel alacsonyabb veszélyességi osztályba kell a munkáltatót besorolni.
A 2. pontban megjelölt létszámkategória szerinti besorolás alapja minden esetben a munkáltató teljes állományi létszáma (akkor is, ha a létszám százalékos aránya miatt magasabb vagy alacsonyabb veszélyességi osztályba kell sorolni a fentiek szerint).
Tanulókat, hallgatókat abban az arányban kell a munkavállalói létszámhoz számítani, amilyen arányt a gyakorlati képzésük képvisel a teljes oktatási idő tartamához képest.
6. A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítani a besorolás helyességét, az alapul vett adatok valódiságát továbbá a munkavédelmi szakember előírt óraszámban történő foglalkoztatását.
7. A munkáltató köteles a besorolását veszélyességi osztály vagy létszám kategória megváltozásakor módosítani és a besorolás megfelelősségét évenként felülvizsgálni, valamint mindezt írásban dokumentálni.
3. melléklet az 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelethez
4. melléklet az 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelethez
A munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatója
A kitöltési útmutató a munkahelyi balesetek európai statisztikája ESAW (European Statistics of Accidents at Work) módszertanának figyelembevételével készült.
A munkabaleset kivizsgálása során nyert adatok alapján a munkáltatónak – számítógéppel, írógéppel vagy nyomtatott betűvel – kell kitölteni a munkabaleseti jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) valamennyi rovatát az (E) blokk „A munkabalesettel kapcsolatos egyéb információk:” 1–6 pontjaihoz tartozó kódnégyzetek és a (F) és (G) blokkban lévő kódnégyzet, valamint a (J) blokk kivételével. Az (E) blokkban lévő sorokba a szöveges meghatározást, választ a munkáltatónak kell megadni. Az (E), (F), (G) blokkokban lévő kódnégyzeteket, valamint a jegyzőkönyv (J) blokkját az illetékes felügyelet (OMMF területi munkavédelmi felügyelősége, illetve a bányakapitányság) tölti ki.
A munkabaleset kivizsgálása során a munkáltatónak figyelemmel kell lennie a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 57. §-a (3) bekezdésének h) pontjában foglalt előírásra, amely szerint a munkáltató által kijelölt (vagy foglalkoztatott, megbízott) személy feladata a munkabalesetek kivizsgálása, valamint az Mvt. 65. §-ának (2) bekezdésében foglalt azon előírásra, amely munkabiztonsági szaktevékenységnek minősíti a súlyos munkabaleset, valamint az olyan – munkaeszköz, illetve technológia által okozott – munkabaleset kivizsgálását, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta. A kivizsgálás egyik tartalmi eleme a jegyzőkönyv szakszerű kitöltése, amely jogszabályban előírt szakképzettséggel rendelkező szakember bevonásával történhet. Területi kód: Annak a területnek (Budapest/megye/külföld) megfelelő kódszámát kell beírni a kódnégyzetekbe, ahol a munkabaleset bekövetkezett.
|
Kódszám |
Terület |
|
01 |
Budapest |
|
02 |
Baranya |
|
03 |
Bács-Kiskun |
|
04 |
Békés |
|
05 |
Borsod-Abaúj-Zemplén |
|
06 |
Csongrád |
|
07 |
Fejér |
|
08 |
Győr-Moson-Sopron |
|
09 |
Hajdú-Bihar |
|
10 |
Heves |
|
11 |
Komárom-Esztergom |
|
12 |
Nógrád |
|
13 |
Pest |
|
14 |
Somogy |
|
15 |
Szabolcs-Szatmár-Bereg |
|
16 |
Jász-Nagykun-Szolnok |
|
17 |
Tolna |
|
18 |
Vas |
|
19 |
Veszprém |
|
20 |
Zala |
|
21 |
Külföld |
Adatszolgáltatás jellege:
A kódnégyzetbe az alábbi kódszámok közül azt a számot kell beírni, amelynek okán a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésre került.
1-es, új jegyzőkönyvre utaló sorszámot kell beírni a kódnégyzetbe abban az esetben, ha az adott balesetről első alkalommal töltöttek ki munkabaleseti jegyzőkönyvet.
2-es, módosításra, kiegészítésre utaló sorszámot kell beírni, ha a balesetről már korábban töltöttek ki jegyzőkönyvet, de valamely adattal (kivéve munkaképtelen napok száma), tényezővel, megállapítással kapcsolatosan módosítás vált szükségessé.
3-as, nyilvántartásból való törlésre utaló sorszámot kell beírni, ha az adatszolgáltatásban meghatározott bejelentés megtétele után bekövetkezett, vagy utólag felismert tény, körülmény miatt, esetleg hatósági, bírósági döntés alapján a baleset nem minősül munkabalesetnek.
4-es, a balesetből eredő munkaképtelen napok számának közlésére utaló sorszámot kell beírni a kódnégyzetbe abban az esetben, ha a már jelentett munkabaleset sérültje visszanyerte munkaképességét és a sérülés miatti munkaképtelen napok számát a korábban megküldött jegyzőkönyv nem tartalmazta.
Ebben a blokkban az Mvt. 87. § 8. pontjának figyelembevételével a munkabaleseti jegyzőkönyvet kitöltő munkáltató adatait kell feltüntetni. Általánostól eltérő foglalkoztatás esetén, pl. kirendelés, munkaerő-kölcsönzés keretén belül foglalkoztatott munkavállaló balesetéről felvett munkabaleseti jegyzőkönyv (H) blokkjában a kirendelő és a kölcsönbeadó munkáltató nevét és címét szerepeltetni kell. A munkáltató (cégjegyzékben/vállalkozói igazolványban szereplő) teljes nevét kell beírni, kivéve a gazdálkodási formát, ami rövidített is lehet, pl. kft., bt. stb.
A munkáltató címeként (cégjegyzékben/vállalkozói igazolványban szereplő) székhely pontos címét kell beírni. Amennyiben a levelezési cím ettől eltérő, akkor azt a (H) blokkban fel kell tüntetni.
3–4. Telefonszáma, e-mail címe:
A rovat kitöltése során a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésével kapcsolatos esetleges további felvilágosítást adó személy elérhetőségi adatait célszerű megadni.
Amennyiben a munkáltató adószámmal nem rendelkezik, pl. magánszemély munkáltató akkor az adóazonosító jelet kell a megfelelő kódnégyzetekbe beírni.
A rovat külföldi tulajdonú munkáltatók esetén töltendő ki.
A kódnégyzetekbe a cégjegyzékben/statisztikai számjelben/vállalkozói igazolványban szereplő fő tevékenységi kört jelölő TEÁOR’08 (Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere)/(szakágazati) kódszámot kell beírni. A kódszám a munkáltató gazdasági főtevékenységét jelöli. Meghatározása a NACE Rev.2 részletes (4 számjegyes) verziója alapján történik, amely azonos a TEÁOR’08. szakágazati besorolásával. Tevékenységi kört/szakágazatot jelölő kódszámok, mint 0111 Gabonaféle termesztése, 0220 Fakitermelés, 2562 Fémmegmunkálás, 4120 Lakó és nem lakó épület építése stb. A kódszámok beírásánál figyelembe kell venni, hogy 2008 január 1-től a TEÁOR’03 helyébe a TEÁOR’08 lépett ezért az új „Főtevékenység”/„Fő tevékenységi köre” kódszámot kell a jegyzőkönyvben szerepeltetni. Magánszemély munkáltató esetében annak a gazdasági tevékenységnek megfelelő kódszámot kell beírni, amelyben a sérültet foglalkoztatta.
9. Helyi egység fő tevékenysége:
A kódnégyzetekbe a sérült munkahelyéül szolgáló helyi egység fő gazdasági tevékenységét jelölő kódszámot kell beírni a TEÁOR’08-ban leírtaknak megfelelően. A fő gazdasági tevékenység ebből a szempontból azt a tevékenységet jelenti, amely a legtöbb munkavállalót foglalkoztatja. Egy vállalkozás helyi egysége az üzleti vállalkozás, szakmai tevékenység, gazdaság, gyártó, közszolgáltató stb. földrajzi helye, pl. telephely, fióktelep stb. A helyi egység meghatározásának további értelmezése a 11. pontnál. A külön helyi egységgel nem rendelkező munkáltatónál történt baleset esetén a munkáltató főtevékenységét kell megjelölni. A sérült munkahelyéül szolgáló helyi egység fő gazdasági tevékenysége eltérhet a cégjegyzékben/statisztikai számjelben szereplő főtevékenységtől. Például a munkáltató cégjegyzékben megjelölt főtevékenysége „Saját tulajdonú ingatlan adásvétele” és a munkavállaló balesete a munkáltató fémszerkezet gyártó telephelyén történt akkor a helyi egység fő tevékenysége kódnégyzetekbe az utóbbi gazdasági tevékenységet jelölő 2511 kódszámot kell beírni.
10. Összlétszám-kategória:
A munkáltató összlétszámának megfelelő kategória kódszámot kell beírni. Összlétszám alatt a rész- és teljes munkaidőben, a munkáltató központjában és telephelyén (telephelyein, fióktelepein stb.) foglalkoztatott munkavállalók együttes létszáma értendő. Az összlétszámnál figyelembe kell venni a kirendelés, munkaerő kölcsönzés keretén belül foglalkoztatott munkavállalókat, (Mvt. 87. § 8. pont) szakmai gyakorlaton lévő tanulókat is.
|
Összlétszám és helyi egység
létszám-kategória kódszám |
Létszám-kategória határok |
|
0 |
Nincs munkavállaló (pl. egyéni vállalkozó munkavállaló alkalmazása nélkül) |
|
1 |
1–9 fő munkavállaló |
|
2 |
10–49 fő munkavállaló |
|
3 |
50–249 fő munkavállaló |
|
4 |
250–499 fő munkavállaló |
|
5 |
500 vagy több munkavállaló |
|
9 |
A munkavállalók száma ismeretlen |
11. Helyi egység létszám kategória:
A kódnégyzetekbe a balesetet szenvedett munkavállaló munkahelyéül szolgáló helyi egységben dolgozó munkavállalók számának megfelelő létszám-kategória (10. pont) kódszámot kell beírni. Amennyiben a munkáltató külön helyi egységgel nem rendelkezik, úgy az összlétszámnak megfelelő kategória kódszámot kell szerepeltetni.
Az ESAW-módszer a teljes munkaidő egyenértékben számított munkavállalók számát veszi figyelembe.
A teljes munkaidő egyenértékben számított dolgozó meghatározása a munkáltató helyi egységében végzett gazdasági tevékenységben foglalkoztatott teljes munkaidős alkalmazott szokásos éves átlagos munkaórájához viszonyítva történik. A helyi egység dolgozóinak teljes munkaidő egyenértéke egyenlő az ott dolgozók összes éves munkaórájának és az adott szektorra jellemző országos éves átlagos munkaórának a hányadosával. A legközelebbi egészszámra kell kerekíteni, kivéve a > 0 és < 1 értékeket, amelyet mindig 1-re kell kerekíteni.
A „helyi egység” az a földrajzilag meghatározható helyszín, ahol a munkát általában végzik, vagy amely a munka bázisának tekinthető. Ha egy személy több helyen (szállítás, építőipar, karbantartás, felügyelet, ügynökölés) vagy otthon dolgozik, helyi egységnek azt a helyet kell tekinteni, ahonnan az utasításokat adják vagy ahol a munkát szervezik. Rendszerint ez egy önálló épület, egy épület része vagy legföljebb egy önálló épületcsoport. A vállalkozás helyi egysége tehát azoknak a munkavállalóknak a csoportja, akik földrajzilag egyazon telephelyen dolgoznak.
A földrajzi meghatározottságot szigorúan kell érteni, mert egyazon munkáltató két egysége, amely különböző helyen található (ha mégoly közel esnek is egymáshoz) két helyi egységnek tekintendő. Ugyanakkor egyetlen helyi egység több szomszédos adminisztratív területen is fekhet egyszerre. Az egység határait a telephely határai jelölik ki, ami azt jelenti, hogy például egy áthaladó közút nem szakítja meg a határvonalak folytonosságát.
(B) A sérült (munkavállaló) adatai:
A sérült személyi okmányaiban szereplő teljes nevét kell beírni.
A kódnégyzetekbe a balesetet szenvedett munkavállaló hatósági bizonyítványában szereplő „Társadalombiztosítási Azonosító Jel” (TAJ) számot kell beírni.
A rovatba, amennyiben a sérült a születésekor anyakönyvezett nevétől eltérő házassági nevet használ, úgy minden esetben a születésekor anyakönyvezett (pl. leánykori név) nevet fel kell tüntetni.
A rovatba az anyja születési családi és utónevét kell beírni.
A rovatnál, ha a munkabalesetet szenvedett munkavállaló születési helye Magyarország államhatárán kívüli területre esik, akkor annak az országnak a nevét kell feltüntetni a jegyzőkönyvben, ahol a születési okmányt kiállították.
A kódnégyzetekbe az évet követő hó és nap kódokba egytagú, egykarakterű szám esetén 0-át kell a szám elé beírni. (Pl. 1954 április 6-án született munkavállaló esetén 1954 év, 04 hó, 06 nap számokat szerepeltetni.)
A sérült nemének megjelölésekor a kódnégyzetbe férfi esetén 1-es, nő esetén 2-es, ismeretlen nem esetén 9-es kódszámot kell alkalmazni.
A kódnégyzetbe az alábbiak közül a megfelelő kódszámot kell beírni. Ha a sérült többszörös állampolgár, akkor azt az országot kell megjelölni, ahol a sérült a balesetét bejelentette.
|
Kód |
Megjelölés |
|
0 |
Ismeretlen állampolgárságú |
|
1 |
Belföldi (Magyar állampolgár) |
|
2 |
Nem belföldi, de EU-tagállamból való |
|
3 |
Nem belföldi és EU-tagállamon kívüli |
Az életkor megjelölésekor a sérült években kifejezett életkorát kell megadni, vagyis a születési idő és a baleset időpontjának adatai alapján a betöltött éveket kell számolni, és azt kell a kódnégyzetekbe beírni. Például, egy 1980. március 30-án született munkavállaló 2009. március 27-én történt balesetének időpontjában 28 éves volt.
A rovatnál elsősorban a lakcímet igazoló hatósági igazolványba, személyi igazolványba vagy más, személyazonosításra alkalmas okmányba bejegyzett és postai irányítószámmal ellátott lakóhelyet (annak a lakásnak a címét, amelyben él) kell feltüntetni. Ha ez nem állapítható meg, úgy ebbe a rovatba a tartózkodási helyet kell beírni. Erről a körülményről a munkáltatónak az (H) blokk „Mellékletek, megjegyzések” rovatban tájékoztatást kell adnia.
A telefonszám beírására a sérült tudtával és hozzájárulásával kerülhet sor.
A szövegbeírásra alkalmas rovatba azt a munkakört kell beírni, amelyben a sérült munkavállalót a szervezett munkavégzés (Mvt. 87. § 9. pont) keretében foglalkoztatták. A kódnégyzetekbe a többszörösen módosított 9029/1993. (SK. 1994. 1.) KSH közlemény melléklete szerinti FEOR kódszámot kell szerepeltetni (FEOR: Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere). Tanulói, hallgatói munkabaleset esetén azt a munkakört kell megjelölni, amelyben a gyakorlati képzése történt. 13. Alkalmazotti viszonya:
A kódnégyzetekbe a balesetet szenvedett munkavállaló munkaviszonyának jellegét, foglalkoztatási viszonyának tartamát, valamint a munkaidő mértékét kifejező kódszámot kell beírni az alábbiak közül
|
Kódszám |
Foglalkoztatás jellege |
Foglalkoztatási viszony tartama |
Munkaidő mértéke |
|
000 |
Ismeretlen |
|
|
|
100 |
Önfoglalkoztató |
|
|
|
300 |
Munkavállaló |
Nem meghatározott |
Nem meghatározott |
|
301 |
Munkavállaló |
Nem meghatározott |
Teljes munkaidős |
|
302 |
Munkavállaló |
Nem meghatározott |
Részmunkaidős |
|
310 |
Munkavállaló |
Állandó munkaviszonyban lévő határozatlan időtartamra |
Nem meghatározott |
|
311 |
Munkavállaló |
Állandó munkaviszonyban lévő határozatlan időtartamra |
Teljes munkaidős |
|
312 |
Munkavállaló |
Állandó munkaviszonyban lévő határozatlan időtartamra |
Részmunkaidős |
|
320 |
Munkavállaló |
Ideiglenes munkaviszonyban lévő határozott időtartamra |
Nem meghatározott |
|
321 |
Munkavállaló |
Ideiglenes munkaviszonyban lévő határozott időtartamra |
Teljes munkaidős |
|
322 |
Munkavállaló |
Ideiglenes munkaviszonyban lévő határozott időtartamra |
Részmunkaidős |
|
400 |
Családi dolgozó |
|
|
|
500 |
Tanuló |
(szakmai, gyakorlati képzés esetén) |
|
|
900 |
Egyéb alkalmazotti státusz |
Idesorolható a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 72/A. §-a szerint foglalkoztatott személy is |
|
Részmunkaidőnek kell tekinteni az Mt.-ben meghatározott teljes munkaidő mértékét el nem érő munkaidőt. Például, alkalmi munkavállaló esetében, aki a sérülés napján négy órában volt foglalkoztatva az alkalmazotti viszonyt jelölő kódnégyzetekbe 322 kódszámot kell írni. Határozatlan időtartamra kötött teljes munkaidős munkavállaló balesete esetén a 311 kódszámot kell szerepeltetni. 14. Munkatapasztalat az adott munkakörben a munkáltatónál:
A kódnégyzetekbe azt az időtartamot kell beírni, amennyit eltöltött abban a munkakörben, amelyikben a balesetét elszenvedte a munkavállaló. Például, ha tíz éve lakatos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló átképzést követően hegesztőként dolgozott tovább a munkáltatónál negyed éven keresztül, amikor a balesete történt, akkor a kódnégyzetekbe 00 év 03 hónapot kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha az adott munkáltatónál lakatos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló, aki rendszeresen targoncavezetői feladatot látott el már három és fél éve, és targoncavezetés közben szenvedett balesetet, akkor a munkatapasztalat időtartama 03 év 06 hónap.
A munkatapasztalat időtartamát az adott munkáltatónál kell figyelembe venni.
(C) A munkabaleset adatai:
A kódnégyzetekbe az év utolsó 2 számát (pl. 2009. esetében 09-et), a baleset hónapját (pl. március hó: 03-at), a munkabaleset napját (pl. harmadika: 03-at) kell beírni.
A kódnégyzetbe a baleset bekövetkezésének időpontját, 24 órás időszámítás szerint kell kódolni egész órákban (pl. ha a munkabaleset délután 1 és 2 óra között következett be, akkor 13-at, ha hajnali 1 és 2 óra között történt, 01-et kell beírni. A 01 esetében az időt 01.00-tól 01.59-ig kell figyelembe venni). Amennyiben a baleset időpontja ismeretlen akkor 99-et kell beírni.
3. Sérülés a munkavégzés hányadik órájában és a hét hányadik napján következett be:
A kódnégyzetek kitöltésénél az órákat a műszakkezdés időpontjától kell számolni teljes órákban, így amennyiben a napi 8 órás munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállalót a munkaidőn túli első órában éri a baleset, akkor a kódnégyzetekbe 09-et kell írni. A 8 órás munkarendtől eltérő foglalkoztatás esetén, (pl. részmunkaidő, vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztás) a jegyzőkönyv (H) blokkjának „Mellékletek, megjegyzések” rovatában a munkaidő mértékét meg kell jelölni.
A hét napjainak kódolásakor a hét első napja a hétfő ezért, amennyiben a munkavállaló balesete szombaton történik, akkor a kódnégyzetbe 6-os kód kerül.
A kódnégyzetek kitöltésénél azt a sérülést kell megjelölni, amely a munkaképtelenséget okozta. Többszörös sérülés esetén a legsúlyosabb sérülést kell feltüntetni (pl. nyílt törés). A sérülés típusát szöveggel is szerepeltetni kell.
|
Kód |
Megjelölés |
|
000 |
Meg nem határozott, illetve ismeretlen sérülés típus |
|
010 |
Sebek és felületes sérülések (Ez a kódszám nem használható) |
|
011 |
Felületes sérülés |
|
012 |
Nyílt sebek |
|
019 |
Egyéb típusú sebek és felületes sérülések |
|
020 |
Csonttörések (Ez a kódszám nem használható) |
|
021 |
Zárt törések |
|
022 |
Nyílt törések |
|
029 |
Egyéb csonttörések |
|
030 |
Ficamok, húzódások, rándulások (Ez a kódszám nem használható) |
|
031 |
Ficamok |
|
032 |
Húzódások, rándulások |
|
039 |
Ficamok, húzódások, rándulások egyéb formái |
|
040 |
Traumás amputáció [testrész(ek) elvesztése] |
|
050 |
Agyrázkódás és belső sérülések (Ez a kódszám nem használható) |
|
051 |
Agyrázkódás |
|
052 |
Belső sérülések |
|
059 |
Egyéb típusú agyrázkódás, illetve belső sérülések |
|
060 |
Égések, forrázások, fagyási sérülések (Ez a kódszám nem használható) |
|
061 |
Égési sérülések, forrázások (hőhatás miatt) |
|
062 |
Kémiai égési sérülések (marások) |
|
063 |
Fagyási sérülések |
|
069 |
Egyéb égési, fagyási sérülések és forrázások |
|
070 |
Mérgezések és fertőzések (Ez a kódszám nem használható) |
|
071 |
Heveny mérgezések |
|
072 |
Heveny fertőzések |
|
079 |
Egyéb mérgezések és fertőzések |
|
080 |
Vízbefulladás és egyéb fulladás (Ez a kódszám nem használható) |
|
081 |
Fulladások |
|
082 |
Vízbefulladás, illetve nem halálos vízbe merülés |
|
083 |
A vízbefulladás és fulladás egyéb formái |
|
090 |
Hang, rezgés, illetve nyomás hatásai (Ez a kódszám nem használható) |
|
091 |
Heveny hallásvesztés |
|
092 |
Nyomásból adódó hatások |
|
099 |
Hang, rezgés, illetve nyomás heveny hatásainak egyéb formái |
|
100 |
Szélsőséges hőmérséklet, fény, illetve sugárzás hatásai (nem használható) |
|
101 |
Hőhatás, napszúrás |
|
102 |
Sugárzás hatásai (nem hősugárzás) |
|
103 |
A hőmérséklet csökkenés hatásai |
|
109 |
A szélsőséges hőmérséklet, fény, illetve sugárzás egyéb hatásai |
|
110 |
Sokk (Ez a kódszám nem használható) |
|
111 |
Agresszió és fenyegetés |
|
112 |
Traumás sokk |
|
119 |
Sokk egyéb formái |
|
120 |
Többszörös sérülések |
|
999 |
Egyéb máshova nem sorolt meghatározható sérülések |
Szöveges meghatározásánál és kódolásánál azt a testrészt kell pontosan megjelölni, amely a baleset során a legsúlyosabb mértékben sérült (pl. bal kéz mutató ujj).
|
Kód |
Megjelölés |
|
00 |
A sérült testrész nem határozható meg |
|
10 |
Fej pontosabb meghatározás nélkül csontokkal, izmokkal együtt
(Ez a kódszám nem használható) |
|
11 |
Fej, agy és agyidegek, véredények |
|
12 |
Arckoponya |
|
13 |
Szem |
|
14 |
Fül |
|
15 |
Fogak |
|
18 |
Többszörös fejsérülés |
|
19 |
Fej itt nem említett egyéb részeinek sérülése (pl. homlok, orr, állkapocs, halánték, tarkó, fej izmai) |
|
20 |
Nyak a nyaki csigolyákkal és tüskenyulványokkal együtt csontokkal, izmokkal együtt (Ez a kódszám nem használható) |
|
21 |
Nyak a nyaki csigolyákkal és tüskenyulványokkal együtt |
|
29 |
A nyak nem említett egyéb részei (nyakszírt, a nyak izmai) |
|
30 |
Hát a hátcsigolyákkal és tüskenyulványokkal csontokkal, izmokkal együtt
(Ez a kódszám nem használható) |
|
31 |
Hát a hátcsigolyákkal és tüskenyulványokkal együtt |
|
39 |
A hát nem említett egyéb részei |
|
40 |
Törzs és szervek, pontos meghatározás nélkül csontokkal, izmokkal együtt (Ez a kódszám nem használható) |
|
41 |
Mellkas, bordák a bordaízületekkel és a lapockával |
|
42 |
Mellkasi terület a szervekkel |
|
43 |
Medence és has a szervekkel |
|
48 |
Törzs több helyen |
|
49 |
A törzs fent nem említett részei |
|
50 |
Felső végtagok, pontosabb meghatározás nélkül csontokkal, izmokkal együtt
(Ez a kódszám nem használható) |
|
51 |
Váll és vállízület (vállcsúcs, kulcscsont) |
|
52 |
Kar a könyökkel együtt (felkar és alkar is) |
|
53 |
Kéz (benne tenyér, kézfej) |
|
54 |
Ujjak |
|
55 |
Csukló |
|
58 |
Felső végtagok, több helyen |
|
59 |
A felső végtagok fent nem említett egyéb részei |
|
60 |
Alsó végtagok, pontosabb meghatározás nélkül csontokkal, izmokkal együtt
(Ez a kódszám nem használható) |
|
61 |
Csípő és csípőízület |
|
62 |
Láb a térdekkel (benne felső és alsólábszár) |
|
63 |
Boka |
|
64 |
Lábfej |
|
65 |
Lábujjak (talp is) |
|
68 |
Alsó végtagok több helyen |
|
69 |
Az alsó végtagok fent nem említett egyéb részei (pl. farizom, az alsó végtag izmai, Achilles-ín) |
|
70 |
Egész test több helyen, pontos meghatározás nélkül (Ez a kódszám nem használható) |
|
71 |
Egész test (A test jelentős része pl. égési, fagyás sérülés mértéke) |
|
78 |
A test több része érintett |
|
99 |
A test fent nem említett egyéb részei |
A kódnégyzetben azt a helyet kell megjelölni, ahol a munkavállaló a balesetkor tartózkodott.
|
Kód |
Megjelölés |
|
0 |
Nem meghatározott |
|
1 |
Szokásos munkavégzés helye |
|
2 |
Változó (alkalmi, mozgó) munkavégzési hely |
|
9 |
Egyéb munkavégzési hely |
a) A szokásos munkavégzés helyét szigorú értelemben kell venni, mindig a szokásos helyi munkaegység telephelyén belül. Például, helyhez kötött a munkavégzés műhelyben, üzletben, hivatalban és általánosságban a munkáltató helyi egységének telephelyén belül.
b) A változó (alkalmi, mozgó) munkavégzési hely tágabb értelemben használatos, lefedve az alábbiakat:
ba) Olyan munkák, amelyek esetén a munkavégzés helye „mobil” (teherautó-vezető, építőipari munkás, szerelő, karbantartó, rendőr, őr, utcaseprő stb.);
bb) Általában állandó a munkavégzés helyén dolgozó személyek eseti helyzetekben:
– Eseti utazás a munkáltató képviseletében;
– Meghatározott eljárás a munkáltató képviseletében a helyi egységen kívül és valamely ügyfél vagy egy másik vállalat telephelyén belül (találkozó, küldetés, üzleti megbeszélés, telepítés vagy javítás stb.);
– Ideiglenes megbízás rögzített, de más a munkavégzés helyén vagy a szokásostól különböző helyi egységben, ideértve a több napig vagy hétig elfoglalt munkaállásokat is, amelyek azonban nem jelentenek végleges megbízást (vállalat munkavállalójának vagy munkaközvetítő alkalmazottjának ideiglenes kihelyezése egy másik vállalathoz, fontos karbantartási munkálatok egy ügyfél telephelyén, távmunka stb.
c) Az egyéb munkavégzési hely a fentiekhez nem kapcsolható munkaterület.
7. A baleset földrajzi helye:
A baleset földrajzi helye az a területi egység, ahol a baleset bekövetkezett. Magyarországon történt baleset esetén szövegesen be kell írni a baleset helyét a pontos cím (helységnév, út, utca, házszám) megjelölésével. A kódnégyzetekbe a területi számjelrendszerről szóló 9001/2008 (SK. 1) KSH közlemény 2. számú mellékletében szereplő – az adott helységhez (településhez) tartozó – NUTS kódot kell beírni. A kódszám képzés a NUTS-on (a rövidítés magyarul: Eurostat statisztikai célú területi egységek nomenklatúrája) alapul, mely összhangban van az ESAW előírásaival. Példa a rovat helyes kitöltésére:
A baleset helyszíne a munkáltató Vezseny, Fő út. 23. szám alatti telephelye
|
7. A baleset földrajzi helye: Vezseny, Fő út. 23. |
H |
U |
3 |
2 |
2 |
0 |
4 |
Ha a baleset lakott településen kívüli területen következett be, akkor a baleset helyszínéhez legközelebb eső település nevét és NUTS kódjának, HU jelet követő első három kódnégyzetébe a megyét jelölő, utolsó két kódnégyzetbe 99 kódszámot kell beírni. Közúton történt baleset esetén a közút számát, és ha ismert a km szelvényét, valamint a két irányban lévő települések nevét kell feltüntetni. A NUTS kód beírásánál a közelebbi települést kell figyelembe venni kivéve, ha baleset a távolabbi településhez eső megyében történik de, ebben az esetben is az utolsó két kódnégyzetbe 99 kódszámot kell írni.
Abban az esetben, ha a baleset külföldön következett be, szövegesen be kell írni a baleset helyét az ország és a település megjelölésével. A kódnégyzetekbe EU-s ország esetén – amennyiben ismert – a megfelelő kódokat kell beírni, ennek hiányában NUTS kódnak megfelelően az országot jelölő első két betű feltüntetése mellett a további öt kódnégyzetbe nulla számjegyet kell írni.
Az NUTS-osztályozás B függelékben meghatározott szintjét kell alkalmazni (NUTS 95, az 1998-as revízióval bővítve). Az osztályozás megnevezi az országot és az abban meghatározott régiókat.
Például, ha a baleset Németországban, Hamburg közeli autópályán történt akkor a rovatot az alábbiak szerint kell kitölteni.
|
7. A baleset földrajzi helye: Németország, Hamburg |
D |
E |
6 |
0 |
0 |
9 |
9 |
A kódnégyzetekbe a nem súlyos, de 3 napot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabaleset, valamint a súlyos munkabaleset (Mvt. 87. § 3. pont) súlyosságának mértékét jelölő kódszámot kell beírni.
|
Kód |
Megjelölés |
|
0 |
Nem súlyos munkabaleset, a munkaképtelenség időtartama 1–3 nap |
|
1 |
Nem súlyos munkabaleset, a munkaképtelenség időtartama meghaladja a 3 napot |
|
2 |
Nem súlyos csonkulással járó munkabaleset |
|
3 |
Súlyos csonkulásos munkabaleset |
|
4 |
Halálos munkabaleset (sérült, magzata, újszülöttje) |
|
5 |
Önálló életvezetést gátló maradandó károsodás |
|
6 |
Valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség) és a reprodukciós képesség elvesztésével, illetve jelentős mértékű károsodásával járó munkabaleset |
|
7 |
Orvosi vélemény szerint életveszélyes sérüléssel, károsodással járó munkabaleset |
|
8 |
A beszélőképesség elvesztésével, feltűnő torzulással, bénulással, elmezavarral járó munkabaleset |
9. A munkaképtelenség időtartama:
A munkaképtelenség időtartama azon naptári napok száma, amelyek alatt a munkavállaló a munkabalesetből kifolyólag munkaképtelen volt. A számot három számjegyes formátumban kell megadni. Mivel jelentésre csak azok a munkabalesetek kötelezettek, amelyek több mint három teljes naptári napig tartó munkaképtelenséget okoznak, ezért a munkaképtelen napok számát egy négytől 182 napig terjedő tartományban (a két szélsőértéket is beleértve) kell jelölni három számjegyű formában olyan esetekben, ahol a munkaképtelenség nem haladja meg a hat hónapot. Speciális kóddal kell jelölni a tartós rokkantságot (997) és a halálos balesetet (998). Ilyen esetekben a tartós rokkantság megállapításáig vagy a halál bekövetkeztéig kieső napokat nem kell figyelembe venni. A munkaképtelen napok számának meghatározásánál valamennyi kieső napot figyelembe kell venni még akkor is, ha azok pihenőnapra (pl. szombat, vasárnap) vagy munkaszüneti napra esnek.
Amennyiben a munkabaleseti jegyzőkönyv beküldési határidejéig a munkaképtelenség időtartama ismertté válik, akkor az alábbi számokat kell figyelembe venni.
004–182 Munkaképtelen napok száma (hat hónapnál rövidebb munkaképtelenség esetén)
997 Maradandó károsodás (munkaképesség elvesztése) vagy 183 vagy több munkából kiesett nap (hat hónap vagy annál hosszabb ideig történő munkaképtelenség)
998 Halálos kimenetelű munkabaleset
000 Munkából kiesett napok száma ismeretlen
Abban az esetben, ha a munkaképtelenség időtartama a jegyzőkönyv beküldési határidejéig nem állapítható meg, a harmadik kódnégyzetbe „A” betűjelzést kell beírni.
A munkaképtelenség időtartamának ismertté válását követően haladéktalanul, de legkésőbb a tárgy hónapot követő 8 napjáig gondoskodni kell a munkaképtelen napok számát közlő munkabaleseti jegyzőkönyv megküldéséről, amely az első jegyzőkönyv adatai közül – a munkaképtelen napok számán túl – legalább az (A), (B), (C) blokkokban leírtakat tartalmazza.
A jegyzőkönyv egy-egy példányát mindazon helyekre el kell juttatni, ahova az eredeti jegyzőkönyvet megküldte a munkáltató.
Amennyiben a munkavállaló a felgyógyulását követően a munkabalesetéből eredően ismét munkaképtelenné válik, akkor az ismételt felgyógyulását követően az előzőekben leírtak szerint kell eljárni, és az összes munkaképtelen napok számát közölni kell, továbbá a (H) blokk „mellékletek, megjegyzés” rovatában az ismételt jegyzőkönyv megküldésének okát jelezni kell.
(D) A munkabaleset részletes leírása:
A munkáltatónak ebben a blokkban a lehető legpontosabban le kell írnia a munkabaleset előzményeit, tényleges lefolyását (hol és hogyan történt a baleset, milyen körülmények között és mi okozta a sérülést stb.), tömören és egyértelműen rögzítenie kell a balesettel kapcsolatos összes tényt, körülményt, tevékenységet.
A munkabaleset leírásakor részletesen ki kell fejteni a jegyzőkönyv (E) blokkjában szereplő körülményeket és tényezőket, és ügyelni kell arra, hogy a jelzett blokkban megadott lehetőleg rövid, egy-két szavas válaszok, és a baleset leírásban szereplő megfogalmazások között ne legyen ellentmondás.
A munkabaleset leírása külön lapon folytatható, amelyen fényképpel, helyszínrajzzal bemutatható a munkabaleset helyszíne, illetve környezete.
(E) A munkabalesettel kapcsolatos egyéb információk:
Ebben a blokkban a szöveges választ igénylő rovatokat lehetőleg röviden, egy-két szóval kell kitölteni.
Azt a munkahelyet, munkaterületet vagy általános környezetet kell megjelölni, ahol a baleset történt (gyártóműhely, karbantartó műhely, felületkezelő üzem, építési terület/bontás/, raktárépület, közlekedési terület, istálló stb.).
Azt a fő tevékenységet kell megjelölni, amelyben a balesetet szenvedett munkavállaló a baleset idején részt vett. Ez annak a munkatípusnak és feladatnak a tágabb meghatározása, amelyet a sérült végzett azon időintervallumban, amely a balesettel végződött. A baleset idején és helyén éppen végzett fő feladatnak nem kell feltétlenül megegyezni a baleset pillanatában végzett konkrét fizikai tevékenységgel. A munkafolyamat rendszerint bizonyos időtartamot feltételez.
Munkafolyamatokra példa: termelés, gyártás, építkezés, földeken végzett munka, állattenyésztés, oktatás, járművezetés stb.
3. A sérült konkrét fizikai tevékenysége:
A balesetet szenvedett munkavállaló által a baleset időpontjában végzett konkrét fizikai tevékenységet kell meghatározni, vagyis azt, hogy pontosan mit csinált a sérült a baleset pillanatában. Például, fúrógép működtetése, gépjármű vezetése, munkavégzés gépi meghajtású kéziszerszámmal, teher szállítása kézben, járás stb.
3.1. A konkrét fizikai tevékenység anyagi (tárgyi) tényezője
Azt a munkaeszközt, beleértve tárgyat és anyagot (anyagi tényezőt) kell megjelölni, amelyet a balesetet szenvedett munkavállaló a baleset bekövetkezésekor használt, amellyel munkát végzett, függetlenül attól, hogy az adott munkaeszköz a baleset bekövetkezésében közrejátszott-e. Az anyagi tényezőnek nem feltétlenül van köze a balesethez. Ha azonban a konkrét fizikai tevékenységgel több anyagi tényező is kapcsolatban áll, akkor azt kell megnevezni, amelyik a legközelebbi kapcsolatba hozható a balesettel.
Anyagi tényezők: asztali fúrógép, kézi kalapács, gépalkatrész stb.
4. Balesetet kiváltó különleges esemény:
Azt a szokásos munkafolyamattól eltérő rendellenes eseményt, rendellenességet kell megnevezni, amely kiváltotta a balesetet. Ha események sorozatáról van szó, az utolsó rendellenességet kell megnevezni (azt, amely időben legközelebb áll a sérülést okozó érintkezéshez).
Balesetet kiváltó különleges esemény: szilánkokkal járó törés, robbanás, munkaeszköz feletti uralom elvesztése, elcsúszás, botlás stb.
4.1. Különleges esemény anyagi (tárgyi) tényezője:
Azt a munkaeszközt, beleértve tárgyat és anyagot kell feltüntetni, amelyet a balesetet szenvedett munkavállaló használt, amellyel érintkezésbe került, és amelynek a meghibásodása, rendellenes állapota a balesetet kiváltotta, illetve amellyel a sérülés összefüggésben van. Ha több anyagi tényező kapcsolódik az (utolsó) különleges eseményhez, az utolsó anyagi tényezőt kell megnevezni, vagyis azt, amely időben a legközelebb áll a sérülést okozó érintkezéshez.
Különleges esemény anyagi tényezője: fúrógép, épületelemek (ajtók, falak) stb.
5. A sérülést okozó érintkezés, a sérülés módja:
Azt a cselekvést, tevékenységet vagy környezeti eseményt kell feltüntetni, amely a munkavállaló sérülését okozta. Ha több sérülést okozó érintkezés is bekövetkezett azt kell megnevezni, amely a legsúlyosabb sérülést okozta.
Sérülést okozó érintkezés: repülő tárgy okozta érintkezés, érintkezés forró tárggyal, álló tárggyal való ütközés, beszorulás tárgyak közé stb.
5.1. A sérülést okozó érintkezés anyagi (tárgyi) tényezője:
Azt a munkaeszközt beleértve tárgyat és anyagot kell feltüntetni, amellyel a balesetet szenvedett munkavállaló érintkezésbe került, vagy amely a pszichológiai sérülését okozta. Ha több anyagi tényező is kapcsolatba hozható a sérüléssel, akkor azt az anyagi tényezőt kell megnevezni, amely a legsúlyosabb sérüléssel áll összefüggésben.
Anyagi tényező: szerszámgépből származó szilánk stb.
A baleset bekövetkezésében szerepet játszó személyi tényezőt a balesetet szenvedett személyre vonatkozóan az S (sérült) rovatnál kell bejegyezni. Amennyiben más személynek is volt szerepe a baleset bekövetkezésében, úgy azt az M (más személy) rovatnál kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha több személyi tényező is megállapítható a balesettel kapcsolatban, akkor azt a tényezőt kell megjelölni, amelyik a legnagyobb hatással volt a sérülés bekövetkezésére. Például, ha alkoholos befolyásoltság következménye a fegyelmezetlenség, akkor az alkoholos befolyásoltságot kell megjelölni. Amennyiben egyéb tényező kerül megjelölésre akkor azt a (H) blokkban meg kell nevezni.
|
Kód |
Megjelölés |
|
00 |
A személyi tényezőknek nem volt szerepe a balesetben |
|
01 |
Szakképzetlenség, kioktatás hiánya |
|
02 |
Gyakorlatlanság |
|
03 |
Egészségi alkalmatlanság |
|
04 |
Alkoholos befolyásoltság |
|
05 |
Gyógyszer hatása |
|
06 |
Kábítószer hatása |
|
07 |
Egyéb abnormális élettani hatás |
|
08 |
Figyelmetlenség |
|
09 |
Fegyelmezetlenség, szabályszegő, utasítás ellenes magatartás, tevékenység |
|
10 |
Egyéb, a besorolásban nem szereplő személyi tényező |
7. A biztonsági és jelző berendezések, egyéni védőeszközök, egyéb védelmi megoldások alkalmassága:
A 7.1–7.5. kódnégyzetekben a munkabaleset vizsgálata alapján a munkaeszköz biztonsági berendezéseivel (védőburkolat, védőberendezés), jelzőberendezésével, valamint egyéni védőeszközzel és egyéb védelmi megoldásokkal kapcsolatos megállapításokat kell a munkáltatónak az 1–8. kódszámok valamelyikével megjelölni. Egyéb védelmi megoldásoknál kell értékelni pl. az építési munkahelyeken és létesítményekben a le, illetve beesés elleni védelmet, gépjárműveknél a biztonsági övet stb.
|
Kód |
Megjelölés |
|
1 |
Alkalmas, rendeltetésszerűen használták |
|
2 |
Alkalmas, nem rendeltetésszerűen használták |
|
3 |
Alkalmas, nem használták |
|
4 |
Alkalmatlan, rendeltetésszerűen használták |
|
5 |
Alkalmatlan, nem rendeltetésszerűen használták |
|
6 |
Alkalmatlan, nem használták |
|
7 |
Szükséges, de nem volt |
|
8 |
Nem szükséges |
(F) A balesethez vezető ok/okok:
A balesetvizsgálat eredménye alapján röviden összefoglalva meg kell határozni, illetve le kell írni azt a tárgyi, személyi vagy szervezési okot vagy okokat, amelyek közvetlenül vagy közvetve jelentős hatással voltak a baleset bekövetkezésére (adott munkaeszköz, munkahely biztonsági állapotának hiánya, munkaeszköz karbantartásának, előírt felülvizsgálatának stb. elmulasztása, veszélyes anyag szabálytalan felhasználása, összehangolás hiánya építési munkahelyen stb.)
(G) Munkáltatói intézkedés(ek) a hasonló balesetek megelőzésére:
Ha a munkáltató a balesetvizsgálat eredményeként intézkedést tart szükségesnek, akkor annak jellegét, tartalmát (abban az esetben is, ha már a baleset után azonnal megtörtént) rögzíteni kell. Az intézkedést a munkahelyre, munkaeszközre, szervezési feladatra konkretizálva, egyértelműen és pontosan meg kell határozni. Az intézkedés lehet műszaki jellegű (technológia megváltoztatása, munkaeszköz átalakítása, biztonsági berendezés felszerelése stb.), szervezési, szabályozási jellegű (munkarend megváltoztatása, pihenőidő beiktatása, a munkáltató belső szabályozásának megváltoztatása, egyéni védőeszköz juttatása stb.) és oktatással kapcsolatos.
(H) Mellékletek, megjegyzések:
Itt kell felsorolni azokat a dokumentumokat, amelyek a munkabaleseti jegyzőkönyv mellékletét képezik.
– meghallgatási jegyzőkönyvek (sérült, tanúk),
– fényképfelvételek száma,
– alkoholos befolyásoltság vizsgálatának eredménye,
– szakmai képesítés, kezelési jogosultság dokumentumának másolata,
– munkaköri szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálat eredménye,
– vonatkozó technológiai, kezelési, karbantartási utasítás másolata,
– kockázatértékelés vonatkozó részének másolata,
– műszeres mérések eredménye,
– a munkavédelmi képviselő külön lapon leírt észrevétele.
A jegyzőkönyvben jelölt dokumentációk csatolása és megküldése súlyos munkabaleset esetén indokolt.
Amennyiben a blokkban a dokumentációk felsorolásához nem áll rendelkezésre elegendő hely, úgy azt külön dokumentáció jegyzéken (iratjegyzék) kell szerepeltetni, és a (H) blokkban csak a jegyzéket kell megjelölni.
Ebben a blokkban lehetősége van a munkáltatónak, hogy az előző rovatokon túlmenően bármilyen, a munkabalesettel kapcsolatos és általa lényegesnek tartott tényt, körülményt, véleményt rögzítsen. Itt kell indokolni az adatszolgáltatásban meghatározott határidőn túli késedelmet. Ha a jegyzőkönyvön biztosított hely nem elegendő a megjegyzések megtételére, akkor az észrevételeket a jegyzőkönyvhöz csatolt külön lapon kell folytatni.
(I) A kivizsgálást végzők adatai, hitelesítések:
1. Munkavédelmi képviselő:
A blokkban szereplő kódnégyzetet minden esetben ki kell tölteni a mellette felsorolt kódok valamelyikével. Amennyiben a munkavédelmi képviselő részt vett a baleset kivizsgálásában, és a munkáltatóétól eltérő a megállapítása, véleménye van, akkor e véleményét, megállapítását – kérésére – külön lapon kell a munkabaleseti jegyzőkönyvhöz csatolni. A baleseti vizsgálatban részt vevő munkavédelmi képviselő részére lehetővé kell tenni, hogy a rovatot aláírásával elláthassa.
2. A balesetkivizsgálást végezte:
A rovat kitöltése kötelező, ha munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy folytatja a vizsgálatot, ideértve a munkabiztonsági szaktevékenység alá tartozó munkabaleset vizsgálatát, illetve ha a balesetvizsgálat szolgáltatás keretében történik, egyéb esetekben az adatszolgáltatás önkéntes.
Szolgáltatás esetén a szolgáltatást végző cég (vállalkozás) nevét, címét is fel kell tüntetni.
3. Munkáltató képviselője:
E rovatba a munkáltató vezetőjének vagy az általa írásban (egyedileg vagy belső szabályzatban) feljogosított személynek a nevét és beosztását, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozónak, magánszemély munkáltató esetén a munkáltatói jogkört gyakorló személy nevét kell beírni. Az aláírás dátumát követően a jegyzőkönyvet az a személy írhatja alá, akit a név és a beosztás rovatba beírtak. Bélyegzővel rendelkező munkáltató esetén az aláírást a munkáltató működése során jogszerűen használt bélyegzőjével hitelesíteni kell.
(J) A jegyzőkönyvet ellenőrző munkavédelmi felügyelő:
Az adott munkabaleset vizsgálatával, munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésével kapcsolatos észrevételek, intézkedések feljegyzésére e rovatban van lehetőség.
A munkabaleseti esemény elemzését (vizsgálatát, kódolását) követően a felügyelő köteles a nevét, felügyelői igazolvány számát, a felülvizsgálat lezárásának napját beírni, majd ezt követően a jegyzőkönyvet aláírni.
