5/2010. (VIII. 31.) OVB állásfoglalás

az Országos Választási Bizottság egyes állásfoglalásai szövegének megállapításáról és egyes állásfoglalásainak hatályon kívül helyezéséről

2010.08.31.

Az Országos Választási Bizottság – 2010. augusztus 17-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 90/A. § (4) bekezdésének a) pontjában, 99/K. § (5) bekezdésének a) pontjában, 105/A. § (4) bekezdésének a) pontjában, 115/I. §-a (8) bekezdésének a) pontjában, 115/P. § (5) bekezdésének a) pontjában, 124/A. § (3) bekezdésének a) pontjában, 131/A. § a) pontjában és 143/A. § (4) bekezdésében írt hatáskörében eljárva az alábbi állásfoglalást adja ki:

Az Országos Választási Bizottság eddigi állásfoglalásait felülvizsgálva megállapítja, hogy a korábban kiadott OVB-állásfoglalások egy része a jogszabályok változásai miatt idejét múlt megállapításokat tartalmaz.

II.

Az I. pontban leírtakra tekintettel az Országos Választási Bizottság

szövegét – a jogszabályok hatályos rendelkezéseivel összhangban – a melléklet szerint állapítja meg.

III.

Szintén az I. pontban leírtakra tekintettel jelen állásfoglalás közzétételével egyidejűleg hatályát veszti a 23/2002. (IX. 9.) OVB, az 5/2003. (IX. 18.), a 3/2006. (II. 9.) OVB, a 10/2006. (III. 30.) OVB, a 20/2006. (VII. 4.) OVB, a 22/2006. (IX. 7.) OVB, és a 3/2008. (II. 12.) OVB állásfoglalás.

Melléklet az 5/2010. (VIII. 31.) OVB állásfoglaláshoz

1. A 3/1998. (III. 18.) OVB állásfoglalás szövege:

„3/1998. (III. 18.) OVB állásfoglalás

az országgyűlési képviselő-választáson jelöltként indulók névhasználatának tárgyában

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazással élve az országgyűlési képviselő-választáson jelöltként indulók névhasználatának tárgyában a következő

állásfoglalást

adja ki:

A Ve. 47. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánló választópolgár az ajánlószelvényre rávezeti lakcímét, személyi azonosítóját, saját kezű aláírását, az ajánlott személy családi és utónevét, valamint a jelölő szervezet nevét, illetőleg a független jelölés tényét.

A Ve. 52. §-ának (2) bekezdése szerint a jelölt bejelentésének tartalmaznia kell a jelölt családi és utónevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy van választójoga, a jelölést elfogadja, s nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetőleg megválasztása esetén arról lemond.

A Ve. 96. §-ának (2) bekezdése szerint az egyéni választókerület szavazólapja ábécé sorrendben tartalmazza a jelöltek hivatalosan használt családi és utónevét: a (3) bekezdés szerint a területi listás szavazólapon – a jelölő szervezet által bejelentett sorrendben – fel kell tüntetni a listán induló jelöltek közül az első öt jelölt nevét, valamint az esetleges listakapcsolás tényét.

A Ve. 47. §-a (2) bekezdésének alkalmazása során az ajánlószelvény akkor is érvényes, ha a jelöltet olyan néven ajánlják, amely szerepel a jelölt személyi igazolványában, és amely alapján a jelölt személye azonosítható.

A Ve. 52. §-ának (2) bekezdése és 96. §-ának (2)–(3) bekezdése alkalmazásában a jelölt családi és utónevén azt a nevet kell érteni, amely a jelöltet születési, illetőleg a házassági anyakönyv szerint (születési vagy házassági név) megilleti.

Az ajánlószelvény, illetőleg a jelölt bejelentése érvényességének nem feltétele, hogy az ajánlószelvényen, illetőleg a jelölt bejelentése során a jelölt neve tartalmazza a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet 30. §-ában foglalt, a doktori cím használatára utaló megjelölést.

Az ajánlószelvény, illetőleg a jelölt bejelentésének érvényességét nem érinti, ha az ajánlószelvényen, illetőleg a jelölt bejelentése során a jelölt neve tartalmazza a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 77. §-ának (2) bekezdése alapján viselt felvett nevet is. Ha a jelölt bejelentése a felvett nevet is tartalmazza, úgy azt a szavazólapon a jelölt neve mellett fel kell tüntetni.”

2. A 6/1998. (IV. 1.) OVB állásfoglalás szövege:

„6/1998. (IV. 1.) OVB állásfoglalás

a választási szervek megbízott tagjai megbízásának kezdő időpontja tárgyában

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazással élve a választási szervek megbízott tagjai megbízásának kezdő időpontja tárgyában a következő

állásfoglalást

adja ki:

A Ve. 25. § (1) bekezdése szerint a választási bizottságoknak – a 23. §-ban említetteken felüli – további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, listát állító jelölő szervezet, vagy a független jelölt bízza meg. A 25. § (1) bekezdés a) pontja szerint az Országos Választási Bizottság egy-egy tagját a 23. § (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben az országos listát állító jelölő szervezet bízza meg.

A Ve. 28. §-ának (1) bekezdése szerint a választási bizottság tagjai az illetékes polgármester, a fővárosi főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, illetőleg az Országgyűlés elnöke előtt esküt tesznek.

A Ve. 55. §-ának (2) bekezdése szerint az illetékes választási bizottság minden a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetőleg listát – a bejelentést követő 2 napon belül – nyilvántartásba vesz.

A Ve. 25. §-ának (1) bekezdése szerinti megbízási jogosultság a választási bizottság tagjának megbízására a jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt számára a jelöltnek, illetőleg a listának a Ve. 55. §-ának (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételével egyidejűleg nyílik meg. A választási bizottság megbízott tagja a választási bizottság döntéseinek meghozatalában a Ve. 28. §-ának (1) bekezdése szerinti eskü letételét követően vehet részt.”

3. A 8/1998. (IV. 24.) OVB állásfoglalás szövege:

„8/1998. (IV. 24.) OVB állásfoglalás

a szavazatszámláló bizottságok megbízott tagjai tárgyában

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazással élve a szavazatszámláló bizottságok megbízott tagjai tárgyában a következő állásfoglalást adja ki:

Abban az esetben, ha valamely országgyűlési egyéni választókerületben két vagy több jelölő szervezet közös egyéni jelöltet állított, és emellett a szervezetek az adott megyében önálló területi listákat állítottak, a jelölő szervezetek a Ve. 25. §-ának (1) bekezdése alapján a közös jelölt egyéni választókerületében a szavazatszámláló bizottságokba egy tagot bízhatnak meg a közös egyéni jelölés jogán, emellett további egy-egy tagot az általuk önállóan állított területi listák jogán.”

4. Az 1/2002. (II. 1.) OVB állásfoglalás szövege:

„1/2002. (II. 1.) OVB állásfoglalás

a közös jelölt- és közös listaállítással kapcsolatos egyes kérdésekről

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. §-a (2) bekezdésének a) pontjában írt hatáskörében eljárva az alábbi

állásfoglalást

adja ki:

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 5. §-a (1) bekezdésének második mondata szerint két vagy több párt közösen is ajánlhat és jelölhet.

A Vjt. 5. § (5) bekezdésének első mondata alapján a pártok közös egyéni választókerületi jelölés alapján – ugyanazon pártok részvételével – közös területi listát, közös területi listák alapján – ugyanazon pártok részvételével – közös országos listát állíthatnak.

A Vjt. 5. § (9) bekezdése kimondja, hogy ugyanazon párt egy választókerületben csak egy – önálló, közös vagy kapcsolt – listát állíthat.

A Vjt. 7. § (1) bekezdés utolsó mondata úgy rendelkezik, hogy a választópolgár egy jelöltre szavazhat. A 8. § (1) bekezdés utolsó mondata szerint pedig a választópolgár egy listára szavazhat.

A Vjt. 8. § (5) bekezdésének értelmében a Vjt. 8. § (1) és (3) bekezdéseiben említett esetben sem kap mandátumot a lista, ha az alábbi feltételeknek nem tesz eleget:

a) A pártlista nem kap mandátumot, ha az azt állító párt területi listái a választópolgárok által valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát nem érték el. E vonatkozásban összesíteni csak az ugyanazon párt területi listáira leadott érvényes szavazatokat lehet.

ba) A közös lista, illetőleg a kapcsolásban részt vevő listák nem kapnak mandátumot, ha az országosan összesített érvényes szavazatoknak legalább tíz százalékát, kettőnél több párt által állított közös, illetőleg kapcsolt lista esetében legalább tizenöt százalékát együttesen nem érték el. E vonatkozásban összesíteni csak az ugyanazon pártok által, azonos módon összeállított közös, illetőleg kapcsolt listákra leadott érvényes szavazatokat lehet.

bb) A ba) pont szerinti határt elérő listakapcsolásnak vagy közös listának az a tagja, amely az összes területi pártlistára leadott országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát nem érte el, kiesik és nem kaphat mandátumot. E vonatkozásban összesíteni csak az ugyanazon pártok által, azonos módon összeállított listakapcsolásban, illetőleg közös listában részt vevő ugyanazon listákra, illetőleg pártokra leadott érvényes szavazatokat lehet. Ha a listakapcsolásból valamely lista vagy a közös listából valamely párt kiesik, a továbbiakban úgy kell tekinteni, mintha a kiesett lista a kapcsolásban vagy a kiesett párt a közös lista állításában nem vett volna részt, így annak jelöltjei nem szerezhetnek mandátumot.

A Vjt. 8. § (7) bekezdése kimondja, hogy a Vjt. 8. § (5) bekezdés bb) pontja szerinti százalékos határ kiszámításánál a közös listára leadott szavazatokat a 9. § (3) bekezdése alapján az érintett pártok által – országosan egységesen – előzetesen tett nyilatkozatnak megfelelően, ennek hiányában egyenlő arányban kell megosztani a pártok között.

A Vjt. 9. § (1) bekezdés első mondata értelmében az országos listákon a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz.

A Vjt. 9. § (3) bekezdése alapján a közös egyéni választókerületi jelölt és a közös területi lista töredékszavazatai az érintett pártok által – országosan egységesen – előzetesen meghatározott arányban kerülnek fel a közös jelöltet, illetőleg a közös listát állító pártok (2) bekezdés szerinti országos listáira. A pártok eltérő rendelkezése hiányában a töredékszavazatok felkerülnek

a) arra a közös országos listára, amelyet a jelöltet, illetőleg a listát állító pártok indítottak,

b) arra a kapcsolt országos listára, amely kapcsolásban a jelöltet, illetőleg a listát állító pártok közös országos listája részt vesz.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 25. §-ának (1) bekezdése szerint a választási bizottságoknak – a 23. §-ban említetteken felüli – további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, listát állító jelölő szervezet, vagy a független jelölt bízza meg.

A Ve. 44. § (1) bekezdése szerint a kampányidőszakban a műsorszolgáltatók a jelölő szervezetek, illetőleg a jelöltek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.

A Ve. 46. § (1) bekezdésének első mondata szerint jelöltet ajánlani ajánlószelvényen lehet. A Ve. 49. § (1) bekezdése kimondja, hogy közös jelöltet állítani csak olyan ajánlószelvények alapján lehet, amelyeken az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet neve fel van tüntetve.

A Ve. 49. § (2) bekezdésének értelmében, ha több jelölő szervezet közösen állít jelöltet, a továbbiakban – a választás szempontjából – egy jelölő szervezetnek számítanak.

A Ve. 55. § (1) bekezdése szerint a jelölő szervezet, a jelölt, illetőleg a lista bejelentéséről a választási iroda, nyilvántartásba vételéről a választási bizottság igazolást ad ki.

A Ve. 91. § (1) bekezdésének első mondata szerint minden jelölő szervezet, amely a választásokon jelöltet állít, a jelöltállítással arányos központi költségvetési támogatásra jogosult. A 92. § (1) bekezdése szerint a független jelöltek, illetőleg a jelölő szervezetek a választásra a 91. §-ban foglalt költségvetési támogatáson felül jelöltenként legfeljebb egymillió forintot fordíthatnak. A figyelembe vehető jelöltek számát a 91. § (2) bekezdése szerint kell megállapítani.

A Ve. 93. § (1) alapján az országos közszolgálati műsorszolgáltatók az országos listát állító jelölő szervezetek, a körzeti közszolgálati műsorszolgáltatók a vételkörzetükben területi listát állító jelölő szervezetek, a helyi közszolgálati műsorszolgáltatók a vételkörzetükben induló egyéni választókerületi jelöltek politikai hirdetéseit a szavazást megelőző 18. naptól legkésőbb a szavazást megelőző 3. napig legalább egyszer ingyenesen közlik.

A Ve. 93. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a választási kampány utolsó napján a Ve. 93. § (1) bekezdésben megjelölt műsorszolgáltatók az (1) bekezdésben meghatározottak szerint, ingyenesen közzéteszik a jelölő szervezetek, illetőleg jelöltek által készített politikai hirdetéseket.

A Ve. 96. § (5) bekezdése akként rendelkezik, hogy közös jelölt, illetőleg közös lista állítása esetén valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni a szavazólapon.

A Ve. 149. § g) pontja szerint jelölő szervezet: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet; a közös jelöltet, listát állító jelölő szervezetek egy jelölő szervezetnek számítanak.

1. A Vjt. és a Ve. hivatkozott rendelkezéseiből következik, hogy amennyiben több jelölő szervezet (párt) közösen állít jelöltet, illetve közös listát, e jelölő szervezetek (pártok) a Ve. által szabályozott választási eljárás vonatkozásában az ajánlástól az eredmény megállapításáig a jelölő szervezetet megillető jogosultságok és kötelezettségek szempontjából egy jelölő szervezetnek minősülnek. Ennek megfelelően:

a) a közösen jelöltet, illetve közös listát állító jelölő szervezetek (pártok) a választási bizottságokba egy jelölő szervezetként egy tag megbízására jogosultak;

b) a műsorszolgáltatók a közösen jelöltet, illetve közös listát állító jelölő szervezetek (pártok) politikai hirdetéseit egy jelölő szervezet politikai hirdetéseiként kötelesek azonos feltételekkel közzétenni;

c) a közösen jelöltet, illetve közös listát állító jelölő szervezetek (pártok) a Ve. 92. § (1) bekezdése alapján, a Ve. 91. §-ában meghatározott költségvetési támogatáson felül egy jelölő szervezetként, jelöltenként legfeljebb egymillió forintot fordíthatnak a választásra;

d) a közösen jelöltet, illetve közös listát állító jelölő szervezetek (pártok) egy jelölő szervezetként jogosultak a Ve. 91. § (1) bekezdésében meghatározott, a jelöltállítással arányos költségvetési támogatásra;

e) a közösen jelöltet, illetve közös listát állító jelölő szervezetek (pártok) mindegyikének nevét fel kell tüntetni az ajánlószelvényen és a szavazólapon.

2. a) A törvényi rendelkezésekből egyértelműen következik, hogy a közös listát állító pártoknak a mandátumok megszerzéséhez együttesen – a valamennyi területi pártlistára leadott, az országosan összesített érvényes szavazatok vonatkozásában – legalább a tíz, illetve tizenöt százalékos határt, egyenként pedig legalább az ötszázalékos határt el kell érniük. A megfelelő határt elérő közös listának az a tagja, amelyik legalább az ötszázalékos határt elérte, mandátumhoz jut; a közös listának az e határt el nem ért tagja nem kaphat mandátumot. A százalékos határ kiszámításánál közös listát állító jelölő szervezetek (pártok) határidőben megtett előzetes nyilatkozata az irányadó; ennek hiányában a közös listára leadott szavazatokat egyenlő arányban kell megosztani a listaállításban részt vevő jelölő szervezetek (pártok) között.

b) Ha a Vjt. 5. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően több párt közös egyéni választókerületi jelölés alapján közös területi listákat és ezek alapján közös országos listát állít, a közös egyéni választókerületi jelöltek és a közös területi listák töredékszavazatai kizárólag a közös jelöltet, illetve területi listát állító pártok közös országos listájára kerülhetnek fel, függetlenül attól, hogy e pártok kötöttek-e vagy sem kifejezetten erre vonatkozó megállapodást.”

5. A 3/2002. (II. 1.) OVB állásfoglalás szövege:

„3/2002. (II. 1.) OVB állásfoglalás

a választási bizottságok tagjainak összeférhetetlensége tárgyában

állásfoglalást

adja ki:

A Ve. 21. § (2) bekezdésében foglaltak szerint „választási bizottságok”: a) a szavazatszámláló bizottság, b) a helyi választási bizottság, c) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, d) a területi választási bizottság, e) az Országos Választási Bizottság.

A Ve. 22. §-ának (2) bekezdése szerint: „A választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint jelölt.”

A Ve. 149. §-ának h) pontja az értelmező rendelkezések között határozza meg, hogy a Ve. alkalmazása során kik minősülnek képviselőnek: „h) képviselő: az országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, a települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, a megyei közgyűlés tagja, a fővárosi közgyűlés tagja, a kisebbségi önkormányzat tagja”.

A Ve. 22. §-ának (2) bekezdésében használt „képviselő” fogalom a 149. § h) pontjában felsorolt valamennyi tisztséget magában foglalja, függetlenül attól, hogy melyik választási bizottságról (szavazatszámláló bizottság, helyi választási bizottság, országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, területi választási bizottság, Országos Választási Bizottság) van szó.

Ezért a Ve. 149. § h) pontjában használt „képviselő” fogalom szigorúan meghatározott; kiterjesztő vagy megszorító értelmezésére nincs lehetőség.”

6. Az 5/2002. (II. 7.) OVB állásfoglalás szövege:

„5/2002. (II. 7.) OVB állásfoglalás

a választási kampány résztvevői tárgyában

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. § (2) bekezdésének a) pontjában írt hatáskörében eljárva az alábbi állásfoglalást adja ki:

Az Alkotmány 3. § (3) bekezdése szerint a pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.

Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.

A Ve. 2. § alapján a választási eljárási törvényt kell alkalmazni:

a) az országgyűlési képviselők választására,

b) az Európai Parlament tagjainak választására,

c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására,

d) a kisebbségi önkormányzatok tagjainak megválasztására,

e) az országos népszavazásra,

f) a helyi népszavazásra,

g) az országos népi kezdeményezésre,

h) a helyi népi kezdeményezésre, továbbá

i) azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását törvény elrendeli [az a)–i) pontban foglaltak együtt: választás].

A Ve. 3. § szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket:

a) a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása,

b) önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban,

c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,

d) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,

e) jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása,

f) a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása.

A Ve. 40. § (1) bekezdése értelmében a választási kampány a választás kitűzésétől a szavazás napjának kezdetéig tart.

A Ve. 92. § (3) bekezdése szerint a választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását az Állami Számvevőszék a választás második fordulóját követő egy éven belül az országgyűlési képviselethez jutott jelölő szervezetek és független jelöltek tekintetében hivatalból, egyéb jelölő szervezetek és független jelöltek tekintetében más jelölt, jelölő szervezet kérelmére ellenőrzi. Az ellenőrzés iránti kérelmet a választás második fordulóját követő 3 hónapon belül lehet benyújtani. A kérelemhez bizonyítási indítványt kell csatolni.

A Ve. 149. § o) pontja alapján a választási kampány: választási program ismertetése, jelölt, lista, jelölő szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele.

Az Alkotmány hivatkozott 3. § (3) bekezdése rendelkezik a pártok és a közhatalom szétválasztásáról, arról, hogy a pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak, egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése egyidejűleg kimondja, hogy mindenkinek joga van arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje.

A Ve. 3. § szerint, az ott meghatározott alapelveket a Ve. tárgyi hatálya alá tartozó választásban [Ve. 2. § a)–i) pontok] érintett résztvevőknek kell érvényre juttatniuk.

A Ve. VI. fejezetében szabályozott választási kampány (Ve. 40–45. §) a Ve. tárgyi hatálya alá tartozó eljárás része.

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. szervi hatálya alá nem tartozó állami szervek – például az Országgyűlés, a Kormány és más közigazgatatási szervek, a bírói ügyészi szervek stb. – nem résztvevői a Ve. tárgyi hatálya alá tartozó választási eljárásnak. A Ve. szervi hatálya alá nem tartozó állami szervek feladat- és hatáskör gyakorlása, tevékenysége nem tartozik a Ve. által szabályozott választási eljárás körébe. Ezért az állami szervek hatáskörének és feladatkörének gyakorlása, működése nem sorolható a Ve. 149. § o) pontban meghatározott és 40–45. §-ban szabályozott választási kampány körébe, s kampánycselekménynek sem minősíthető.

Az Országos Választási Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel a választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználásának ellenőrzésére nézve. E pénzeszközök felhasználásának ellenőrzése a Ve. 92. § (3) bekezdésében meghatározott állami szerv hatásköri jogosítványa.

Dr. Ficzere Lajos s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke”

7. A 15/2002. (IV. 7.) OVB állásfoglalás szövege:

„15/2002. (IV. 7.) OVB állásfoglalás

a választójoggal rendelkező fogva tartottak választójogának gyakorlásáról

állásfoglalást

adja ki:

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 3. §-a értelmében a választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 12. §-a alapján a helyi választási iroda vezetője a választás kitűzését követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai és a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása alapján szavazókörönként összeállítja a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékét, és azon a változásokat folyamatosan átvezeti.

A Ve. 13. §-a a következők szerint rendelkezik:

(1) A névjegyzékbe fel kell venni azokat a választójoggal rendelkező személyeket, akiknek a lakóhelye (a továbbiakban: lakcím) a szavazókörben van.

(2) A névjegyzéket úgy kell összeállítani, hogy alkalmas legyen a főváros, a megye, a település, illetőleg a választókerület, a szavazókör és a választópolgár azonosítására. A névjegyzék tartalmazza a választópolgár:

a) családi és utónevét (nők esetén leánykori családi és utónevét is),

b) személyi azonosítóját,

c) lakcímét,

d) névjegyzékbeli sorszámát,

e) az azonos nevű és lakcímű választópolgárok születési idejét, ennek azonossága esetén egyéb természetes személyazonosító adatát.

A Ve. 61. § (3) bekezdése szerint mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetővé tétele érdekében – kérésére – a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja, a szavazatszámláló bizottság illetékességi területén belül, mozgóurnával felkeresi és amennyiben igazolással kíván szavazni, a névjegyzékbe felveszi. A mozgóurnát a választópolgár írásban kérheti a helyi választási iroda vezetőjétől, illetőleg a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól. A mozgóurnás szavazás lebonyolítására a választópolgár lakóhelye szerinti szavazatszámláló bizottság, igazolással szavazó választópolgár esetében – a település egészére kiterjedő illetékességgel – a 10. § (2) bekezdése szerint kijelölt szavazatszámláló bizottság illetékes. A mozgásában gátolt és igazolással szavazó választópolgár névjegyzékbe vételét a 10. § (2) bekezdése szerint kijelölt szavazatszámláló bizottság utólag ellenőrzi.

A Ve. 66. §-a alapján:

(1) A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel.

(2) A szavazatszámláló bizottság – a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolvány alapján – megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben.

(3) A névjegyzékbe a szavazatszámláló bizottság nem vehet fel választópolgárt. Az igazolással szavazásra kijelölt szavazatszámláló bizottság felveszi a névjegyzékbe azt a választópolgárt, aki a településre szóló igazolással rendelkezik.

(4) A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki

a) nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni,

b) nem szerepel a névjegyzékben és

ba) nem rendelkezik igazolással,

bb) rendelkezik igazolással, de nem az igazolással szavazásra kijelölt szavazatszámláló bizottságtól kéri névjegyzékbe vételét.

(5) Azokról a választópolgárokról, akiknek a névjegyzékbe vételét visszautasították a szavazatszámláló bizottság jegyzéket vezet.

A Ve. 89. § (1)–(10) bekezdései az alábbiakat rendeli:

(1) Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakcímétől távol, de Magyarország területén tartózkodik, a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől kért igazolással azon település helyi választási irodájának vezetőjétől – vagy a szavazás napján szavazatszámláló bizottságától – kérheti a névjegyzékbe való felvételét, ahol a szavazás napján tartózkodik. Az igazolás alapján a választópolgár azon a magyarországi településen szavazhat, ahol tartózkodik. Az igazoláskérés célja nem lehet a választás eredményének a joggal való visszaélést megvalósító befolyásolása.

(2) Igazolást legkésőbb az első fordulót megelőző második napig lehet kiadni. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni. Az igazolás ajánlott levélben is kérhető, feltéve, hogy az az illetékes helyi választási irodához legkésőbb az első fordulót megelőző 5. napon megérkezik. A levélben kért igazolást a választópolgár számára az általa megjelölt magyarországi címre tértivevénnyel kell megküldeni.

(3) Az igazolás kiadásához az igazolást kérő a nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, annak a településnek a nevét, ahol a szavazás napján tartózkodik, továbbá azt köteles közölni, hogy az igazolást az első, a második vagy mindkét fordulóra kéri.

(4) A helyi választási iroda vezetője az igazolásban feltünteti a választópolgár nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, a lakcíme szerinti választókerület megjelölését, a települést, ahol a választópolgár szavazni kíván, a választókerület megjelölését, továbbá az igazolással szavazásra kijelölt szavazóhelyiség címét.

(5) Az igazolás kiadásakor a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt külön nyilvántartásba veszi, egyidejűleg törli a névjegyzékből, továbbá feltünteti a névjegyzéken – ha az igazolás csak az első fordulóra szól, a második forduló névjegyzékén is – annak a településnek és választókerületnek a megjelölését, ahova az igazolás szól, és a külön névjegyzéket a (6) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követően megküldi az Országos Választási Iroda részére. Az igazolás átvételét a választópolgár, illetőleg e célra szóló meghatalmazás alapján az általa megbízott személy az aláírásával elismeri.

(6) A választás első fordulóját megelőző harmadik napig a helyi választási iroda vezetője – a kiadott igazolás bevonásával egyidejűleg – kérelmére visszaveszi a névjegyzékbe azt, akit igazolás kiadása miatt törölt onnan. A választópolgár a lakóhelye szerinti névjegyzékbe történő visszavételét egy alkalommal kérheti.

(7) Az igazolás, valamint a személyazonosság és lakcím igazolására alkalmas igazolvány alapján a tartózkodási hely szerint illetékes helyi választási iroda vezetője vagy az igazolással szavazásra kijelölt szavazatszámláló bizottság a választópolgárt felveszi a névjegyzékbe, továbbá külön nyilvántartásba veszi. Az igazolást a választópolgártól – a (8) bekezdésben foglalt eset kivételével – be kell vonni, és azt, valamint a külön nyilvántartást a választási iratok között meg kell őrizni.

(8) Ha az igazolás mindkét választási fordulóra szól, a választás első fordulójában a helyi választási iroda vezetője, illetőleg az igazolással szavazásra kijelölt szavazatszámláló bizottság az igazoláson feltünteti a választópolgár névjegyzékbe vételének tényét, és az igazolást lebélyegzi. A mindkét választási fordulóra szóló igazolást az első fordulóban a választópolgár részére vissza kell adni.

(9) A választás második fordulójában az a választópolgár, aki az első (vagy mindkét) fordulóra igazolást kapott, csak akkor vehető fel a névjegyzékbe és szavazhat, ha a választás első fordulója érvénytelen vagy eredménytelen volt abban a választókerületben, ahova az igazolás szólt. A választás érvényességét és eredményességét az egyéni választókerületi és a területi listás választás tekintetében külön-külön kell vizsgálni.

(10) A választás második fordulójában az a választópolgár, aki kizárólag a választás második fordulójára kapott igazolást, csak akkor vehető fel a névjegyzékbe és szavazhat, ha a lakóhelye szerinti választókerületben a választás első fordulója érvénytelen vagy eredménytelen volt. A választás érvényességét és eredményességét az egyéni választókerületi és a területi listás választás tekintetében külön-külön kell vizsgálni.

A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet 36–37. §-ai szerint a szabadságvesztés büntetését töltő, a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt, valamint az előzetes letartóztatásban lévő polgár az állandó személyazonosító igazolványát a büntetés-végrehajtási intézetnek, illetőleg az előzetes letartóztatást foganatosító szervnek köteles átadni. Az őrizetbe vett, illetőleg elzárást vagy pénzbírságot helyettesítő elzárást letöltő polgár az állandó személyazonosító igazolványát az őrizetet vagy elzárást foganatosító szervnek köteles átadni.

A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 28. §-a értelmében:

(1) A fogva tartottról a fogva tartó bv. szerv helyi, az Országos Parancsnokság központi nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás kiterjed

a) a fogva tartott személyazonosító adataira, Társadalombiztosítási Azonosító Jelére és fényképére;

b) lakcímére;

c) a választójoggal nem rendelkező fogva tartott személyi azonosítójára;

d) a végrehajtás során a büntetés-végrehajtás e törvényben meghatározott feladatai ellátásához és a fogva tartott jogainak a gyakorlásához szükséges adatokra, iratokra;

e) a büntetőeljárásban, illetve a fogva tartottal kapcsolatos egyéb – bírósági, ügyészségi, közjegyzői, államigazgatási – eljárásban keletkezett azon iratokra, amelyeket jogszabály rendelkezése alapján a bv. szervezet részére meg kell küldeni.

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 77. § (1) bekezdése szerint a rendőrség feladatai ellátása során

a) bűnmegelőzési, bűnüldözési (a továbbiakban együtt: bűnüldözési) feladatai ellátásához szükséges személyes adatokat,

b) rendészeti és határrendészeti feladatainak ellátásához szükséges személyes adatokat,

c) az általa lefolytatott közigazgatási eljárásban részt vevők személyes adatait

kezeli.

Az Rtv. 81. §-a szerint a rendőrség az intézkedéssel érintett természetes személy személyazonosító adatait – nem magyar állampolgár esetében állampolgárságát is –, lakcímét, az üggyel összefüggő adatait, továbbá a bűnüldözési célú adatkezelésekben a bűncselekményhez kapcsolódó kriminalisztikai jellegű adatokat kezeli. A Rendőrség törvény rendelkezése alapján azonosító kódokat használhat.

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a választójoggal rendelkező fogva tartottak akkor gyakorolhatják a választásra vonatkozó jogukat, ha – amennyiben szükséges – rendelkeznek a Ve. 89. §-ában meghatározott igazolással, valamint a személyazonosság és a lakcím megállapításának alapjául szolgáló, a Ve. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti igazolvány a fogva tartó intézménynél rendelkezésre áll, illetőleg a szavazni kívánó személyazonossága a büntetés-végrehajtási intézet, illetve a rendőrség által a fentiekben hivatkozott jogszabályok alapján minden kétséget kizáróan megállapítható.

Dr. Ficzere Lajos s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke”

8. A 19/2002. (IV. 18.) OVB állásfoglalás szövege:

„Az Országos Választási Bizottság 19/2002. (IV. 18.) OVB állásfoglalása

a szavazás titkosságának egyes kérdéseiről

állásfoglalást

adja ki:

Az Alkotmány 71. § (1) bekezdése szerint az országgyűlési képviselőket, az Európai Parlament képviselőit, a helyi önkormányzati képviselőket, valamint a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 3. §-a szerint a választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul.

A Ve. 3. § a)–f) pontjai a következőket írják elő:

„A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket:

a) a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása,

b) önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban,

c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,

d) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,

e) jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása,

f) a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása.”

A Ve. 41. § alapján a kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát (a továbbiakban: plakát) elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.

A Ve. 45. § (1)–(3) bekezdései kimondják:

„(1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utónevét, valamint lakcímét a jelölteknek, jelölő szervezeteknek kérésükre, díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett a szavazás napja előtti 20. napot követően átadja. A szolgáltatás nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban is igényelhető.

(2) A közszemlére tett névjegyzék másolatát a helyi választási iroda vezetője a jelölt, jelölő szervezet által írásban bejelentett igény alapján díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett, a szavazás napja előtti 20. napot követően – legfeljebb szavazóköri bontásban – a jelölt, jelölő szervezet számára átadja.

(3) Az (1)–(2) bekezdés alapján teljesített adatszolgáltatás adatait kizárólag a választási kampány céljára lehet felhasználni. Egyéb célú felhasználásuk, jogosulatlan személynek, szervezetnek, más jelöltnek vagy jelölő szervezetnek történő átadásuk tilos. Az adatszolgáltatás adatait a szavazás napján meg kell semmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül át kell adni az adatszolgáltatónak.”

A Ve. 59. § (1) és (3) bekezdése, valamint 60. §-a szerint az ajánlószelvényekről másolatot készíteni tilos. Nem tekinthető másolatnak a jelölés érvényességének megállapítása céljából vezetett technikai nyilvántartás. Az ajánlószelvényeket, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási iroda a szavazás napján megsemmisíti. A jelöltnek a be nem nyújtott ajánlószelvényeket a benyújtásukra rendelkezésre álló határidő lejártát követő három napon belül meg kell semmisítenie, s erről jegyzőkönyvet kell készítenie. A jegyzőkönyvet három napon belül a választási bizottságnak át kell adni.

Az OVB a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján megállapítja, hogy a választói névjegyzék a szavazás napján kizárólag a választópolgárok választásra vonatkozó joga gyakorlásának biztosítására és a rendeltetésszerű joggyakorlás ellenőrzésére szolgál. A választói névjegyzék semmilyen más nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze.

A szavazás titkossága Alkotmányban foglalt alapelvének, valamint a Ve. 3. §-ában meghatározott alapelveknek – különösen a szavazásban való önkéntes részvétel, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének – súlyos sérelmét valósítja meg, ha a választási névjegyzék alapján bárki hozzáférhetővé tesz olyan adatokat, amelyek a szavazati jogukat gyakorolt, illetőleg a szavazni jogosult, de még meg nem jelent választópolgárok személyére vonatkoznak.

Ennek alapján tilalmazott minden olyan magatartás, amely bármilyen módon (telefon, egyéb távközlési eszköz stb.) az említett adatokról arra nem jogosult szerveknek, szervezeteknek, személyeknek tájékoztatást ad.

Budapest, 2002. április 18.

Dr. Ficzere Lajos s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke”

9. A 25/2002. (IX. 26.) OVB állásfoglalás szövege:

„25/2002. (IX. 26.) OVB állásfoglalás

a közhasznú szervezetnek minősülő jelölő szervezetek jelöltjei és listái nyilvántartásba vételének tárgyában

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. §-a (2) bekezdésének a) pontjában írt hatáskörében eljárva a közhasznú szervezetnek minősülő jelölő szervezetek jelöltjei és listái nyilvántartásba vételének tárgyában az alábbi

állásfoglalást

adja ki:

A Ve. 149. § g) pontja alapján jelölő szervezet a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet lehet.

A Ve. 55. § (2) bekezdése szerint az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetőleg listát – a bejelentését követő 2 napon belül – nyilvántartásba vesz. Az 56. § (3) bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a lista nyilvántartásba vételét, ha a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg.

A Ve. 59. § (4) bekezdése értelmében a jelölő szervezet jelölési jogosultságát a választási bizottság a bíróság által bejegyzett társadalmi szervezetek nyilvántartásában ellenőrizheti.

A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Khsz.) 2. § (1) bekezdése szerint közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet. A Khsz. 4. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében a közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Szintén a Khsz. 26. § d) pontja szerint a törvény alkalmazásában közvetlen politikai tevékenység: a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.

A Khsz. 22. § (4) bekezdése és 23. §-a kimondja, hogy a közhasznú szervezet 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállás törlését, illetőleg alacsonyabb közhasznúsági fokozatba történő átsorolását, ha a működése e törvény 4–5. §-ában foglalt feltételeknek nem felel meg, illetőleg az ügyész a közhasznúsági nyilvántartásba vételre illetékes bíróságnál indítványozhatja a közhasznú jogállás törlését, illetőleg az alacsonyabb közhasznúsági fokozatba történő átsorolást, ha a közhasznú szervezet működése és vagyonfelhasználása az e törvényben, a létesítő okiratban vagy az ennek alapján készített belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, és ezen a szervezet az ügyészi felhívás után sem változtat.

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a Khsz.-ben foglalt korlátozások nem jelentik azt, hogy a közhasznú szervezetnek minősülő jelölő szervezetek a megyei és a fővárosi önkormányzati választáson ne állíthatnának jelölteket és listákat, tekintettel arra, hogy a jelöltek és listák állítása a választási jogszabályok vonatkozó rendelkezései szerint történik. A Khsz.-ben foglalt korlátozások megszegése a Khsz. szerinti jogkövetkezményeket vonja maga után.

Dr. Ficzere Lajos s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke”

10. A 2/2003. (II. 21.) OVB állásfoglalás szövege:

„2/2003. (II. 21.) OVB állásfoglalás

az országos népszavazás egyes kérdéseiről

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. §-a (2) bekezdésének a) pontjában írt hatáskörében eljárva az Alkotmány által kiírt országos népszavazás egyes kérdéseiről a következő

állásfoglalást

adja ki:

a) A Ve. 43. § (2) bekezdése szerint a választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek, jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampányt folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre. A 44. § (1) bekezdése alapján a kampányidőszakban a műsorszolgáltatók a jelölő szervezetek, illetőleg a jelöltek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.

b) A Ve. 45. § (1) és (2) bekezdése szerint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utónevét, valamint lakcímét a jelölteknek, jelölő szervezeteknek kérésükre, díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett a szavazás napja előtti 20. napot követően átadja. A szolgáltatás nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban is igényelhető. A közszemlére tett névjegyzék másolatát a helyi választási iroda vezetője a jelölt, jelölő szervezet által írásban bejelentett igény alapján díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett, a szavazás napja előtti 20. napot követően – legfeljebb szavazóköri bontásban – a jelölt, jelölő szervezet számára átadja.

A Ve. 51. § (1) bekezdésének közös szabálya alapján azt a jelölő szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, bírósági bejegyzésének hiteles másolatával kell bejelenteni.

A Ve. XIII. fejezetében szabályozott 123. §-a szerint a népszavazáson a névjegyzéket a szavazás napja előtt 18 nappal kell közszemlére tenni. A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükről legkésőbb a szavazás napja előtti 16. napig kell értesítő megküldésével tájékoztatni.

c) A Ve. 3. § szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk többek között a következő alapelveket: a jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása és a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása.

A Ve. 6. § (1) bekezdése alapján a választási bizottságok működése és tevékenysége, valamint a választási bizottságok rendelkezésére álló adatok – törvényben megállapított kivétellel – nyilvánosak. A választási eljárás nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. A (2) bekezdés kimondja, hogy a választás számítógépes adatait azonos feltételekkel, díjfizetés ellenében bárki igényelheti.

A Ve. 74. § (2) és (3) bekezdése szerint a jegyzőkönyveket két példányban kell kiállítani, melyeket a választási bizottság jelen levő tagjai aláírnak, továbbá a jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát a hozzá tartozó határozatokkal együtt az illetékes választási bizottság – kérésükre, ingyenesen – átadja a jelöltek jelen levő képviselőinek. A 75. § (2) bekezdése alapján a jegyzőkönyvek egy példánya az illetékes választási irodában a szavazást követő három napon belül megtekinthető.

A Ve. 73. § (2) bekezdése alapján a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.

A 73. § (4) bekezdése szerint a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen

a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy

b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére

hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.

d) A Ve. 116. §-a alapján az I–X. fejezet, valamint a 89. § (1)–(7) bekezdése, a 99/O. § rendelkezéseit az országos népszavazáson a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A Ve. 149. § g) pontja szerint a Ve. alkalmazásában jelölő szervezet: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet.

A fentiek alapján az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazás esetében jelölés, jelölt és jelölő szervezet nincs, ezért azon,

a) az állami és önkormányzati költségvetési szervek valamennyi, a népszavazáson kampányt folytatni kívánó, Magyarországon bejegyzett és nyilvántartott párt és társadalmi szervezet számára – a Ve. 43. § (2) bekezdésének második mondata szerinti korlátozással – azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést; a műsorszolgáltatók pedig minden, a népszavazáson kampányt folytatni kívánó, Magyarországon bejegyzett és nyilvántartott párt és társadalmi szervezet hirdetését azonos feltételekkel kötelesek közzétenni;

b) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerve a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utónevét, valamint lakcímét, illetőleg a helyi választási iroda vezetője a közszemlére tett névjegyzék másolatát – kérelemre, díjfizetés ellenében – minden, Magyarországon bejegyzett és nyilvántartott pártnak és társadalmi szervezetnek köteles átadni;

a névjegyzék közszemlére tételének a Ve. 123. §-ában foglalt időpontja miatt a fenti adatok átadására csak a népszavazás napja előtti 18. napot követően kerülhet sor;

c) a népszavazási eredmények elleni jogorvoslat érdemi biztosítása érdekében bármely választópolgár, illetve Magyarországon bejegyzett és nyilvántartott párt és társadalmi szervezet kérheti a választási bizottságtól a szavazóköri eredményt rögzítő jegyzőkönyvek másolati példányának kiadását.

Dr. Ficzere Lajos s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke”

11. A 3/2003. (II. 21.) OVB állásfoglalás szövege:

„3/2003. (II. 21.) OVB állásfoglalás

az országos népszavazáson a választási bizottságokba történő megbízás tárgyában

állásfoglalást

adja ki:

A Ve. 125. § (1) bekezdése szerint a választási bizottságokba – az Országos Választási Bizottság kivételével – a kezdeményezést benyújtók választási bizottságonként egy közös megbízottat, továbbá a kezdeményezés benyújtásában részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok egy-egy megbízottat küldhetnek. A (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az Országos Választási Bizottság tagjaként a kezdeményezést benyújtó, de országgyűlési képviselőcsoporttal nem rendelkező szervezetek egy közös képviselőt bízhatnak meg.

A Ve. 149. § i) pontjának értelmező rendelkezése alapján „kezdeményezést benyújtók: népszavazás állampolgári kezdeményezése, valamint népi kezdeményezés esetén azok a szervezetek, illetve magánszemélyek, amelyek, illetve akik a kezdeményezést benyújtották”.

A Ve. az országos népszavazásra vonatkozó, eltéréseket tartalmazó rendelkezéseiben egyértelműen meghatározza a választási bizottságok összetételét. Ha a népszavazás nem állampolgári kezdeményezés alapján indul, hanem a Köztársasági Elnök, a Kormány vagy az országgyűlési képviselők egyötöde kezdeményezi, illetőleg az Alkotmány írja ki, akkor a Ve. szerinti kezdeményezést benyújtók nincsenek. Ennek figyelembevételével a választási bizottságokba az országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok küldhetnek egy-egy megbízottat.

Dr. Ficzere Lajos s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke”

12. A 2/2004. (III. 24.) OVB állásfoglalás szövege:

„2/2004. (III. 24.) OVB állásfoglalás

a választási bizottságok tagjainak összeférhetetlenségéről

állásfoglalást

adja ki:

A Ve. 21. § szerint a választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. Választási bizottságok: a) a szavazatszámláló bizottság, b) a helyi választási bizottság, c) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, d) a területi választási bizottság, e) az Országos Választási Bizottság.

A 99/K. § (1) bekezdése alapján az európai parlamenti képviselők választásán a következő választási bizottságok működnek: a) szavazatszámláló bizottság, b) az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság, c) területi választási bizottság, d) Országos Választási Bizottság.

A 22. § (1) bekezdésének fő szabálya az, hogy a választási bizottságnak csak a választókerületben – a helyi választási bizottságnak csak a településen – lakcímmel rendelkező választópolgár lehet tagja.

A (2)–(3) bekezdések szerint a választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint jelölt. Nem lehet továbbá a választási bizottság választott tagja a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem.

A (4) bekezdés alapján pedig az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek.

Az előző (2)–(4) bekezdésekben meghatározott egyes fogalmakat a Ve. 149. §-ának megfelelő pontjai határozzák meg.

A Ve. 3. § d) pontja alapján a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek a többi között érvényre kell juttatniuk a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

A Ve. a választási bizottsági póttagság intézményét az alábbiakban rögzíti:

A 23. § (1) bekezdésének első mondata alapján a szavazatszámláló bizottság három tagját és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti 20. napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A (2) bekezdés szerint a helyi választási bizottság három – az egy szavazókörrel rendelkező településen öt – tagját és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti 42. napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A (3) bekezdés alapján az országgyűlési egyéni választókerületi, illetőleg a területi választási bizottság három-három tagját és szükséges számban póttagokat a fővárosi, megyei közgyűlés választja meg; személyükre a területi választási iroda vezetője tesz indítványt. Végül a (4) bekezdés azt írja elő, az Országos Választási Bizottság öt tagját és szükséges számban póttagokat az Országgyűlés választja meg; személyükre – a pártok javaslataira is figyelemmel – a választások és népszavazások lebonyolításáért felelős miniszter tesz indítványt.

A 27. § (1) bekezdés szerint, ha a választási bizottság választott tagja meghalt, vagy megbízatása a 26. § (4) bekezdésében meghatározott okból megszűnt, helyébe a póttag lép. Póttag hiányában a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi, megyei közgyűlés vagy az általuk kijelölt bizottságuk, az Országos Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új tagot választ. A (4) bekezdés alapján pedig, ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma kevesebb mint öt, illetőleg az igazolással szavazás lebonyolítására kijelölt szavazatszámláló bizottság tagjainak száma kevesebb mint hét, a helyi választási iroda vezetője a póttagok vagy más szavazatszámláló bizottság tagjai közül a bizottságot kiegészíti. Ha ilyen módon nincs lehetőség a szavazatszámláló bizottság kiegészítésére, akkor arról a területi választási iroda vezetője gondoskodik más település szavazatszámláló bizottságának esküt tett tagjai vagy póttagjai megbízásával.

A Ve. 26. §-a a választási bizottság tagja megbízatásának megszűnéséről tételesen és kimerítően rendelkezik, az alábbiak szerint:

„(1) A választási bizottság választott tagjainak megbízatása a – 23. §-ban meghatározott – következő általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig tart.

(2) A választási bizottság megbízott tagjának megbízatása – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a választás végleges eredményének közzétételével szűnik meg.

(3) Az Országos Választási Bizottságba az Országgyűlés alakuló ülésén képviselőcsoportot alakító pártok által a 25. § szerint megbízott tagok megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időpontig, illetőleg a képviselőcsoport megszűnéséig tart. Azok a pártok, amelyek a 25. § szerint nem bíztak meg tagot az Országos Választási Bizottságba, de az Országgyűlésben képviselőcsoportot alakítottak, az Országos Választási Bizottságba egy-egy tagot bízhatnak meg, akiknek a megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időpontig, illetőleg a képviselőcsoport megszűnéséig tart.

(4) A választási bizottság tagjának megbízatása az (1)–(3) bekezdésben foglaltakon túl megszűnik:

a) ha a megbízatás törvényes feltételei megszűntek,

b) ha a választási bizottság megállapította tagjának összeférhetetlenségét,

c) lemondással,

d) a megbízatás visszavonásával.”

A Ve.-nek a jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezései [a 77–85. §-ai , a 99. § , a 99/P. § , a 130. §,131. § és a 146. §, 147. §] a többi között tartalmazzák a jogorvoslatok benyújtására és elbírálására nyitva álló, a jogorvoslat benyújtója, illetve az azt elbíráló választási bizottság és bíróság számára irányadó jogvesztő határidőket.

E körben, a 77. § (1) bekezdése szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a választási eljárás alapelveinek (3. §) megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással bárki benyújthat.

A 79. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság elsőfokú határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy fellebbezést nyújthat be.

A 73. § (2) bekezdése alapján a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.

A 73. § (4) bekezdése szerint a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen

a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy

b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére

hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.

A Ve. fenti rendelkezései alapján az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy

a) a választási bizottságok választott, illetőleg megbízott tagjainak, valamint póttagjainak (a továbbiakban mindhárom kör együttesen: tag) jogai és kötelezettségei megbízatásuk fennállása alatt mindvégig azonosak, kivéve azokat a jogokat és kötelezettségeket, ahol a Ve. kifejezetten eltérést állapít meg;

b) erre tekintettel, a tagok összeférhetetlenségének fennállását, a megbízatás fennállása alatt mindvégig azonos módon és folyamatosan kell vizsgálni;

c) a tagok fennálló összeférhetetlenségét bárki jogosult, az arra jogszabályban kötelezett pedig köteles az illetékes választási szervnek jelezni; ez a kötelezettség különösen terheli az összeférhetetlenséggel érintett tagot [Ve. 3. § d)];

d) a tag fentiek szerint észlelt és fennálló összeférhetetlensége a megbízatás fennállása alatt mindvégig az összeférhetetlenség megállapításához [Ve. 26. § (4) b)] vezet;

e) a Ve. jogorvoslati eljárásaiban meghatározott jogvesztő határidőkön belül a tag észlelt és fennálló összeférhetetlenségére és annak jogkövetkezményeire a jogorvoslati eljárásban hivatkozni lehet;

f) a Ve. jogorvoslati eljárásaiban meghatározott jogvesztő határidők lejártát követően a tag észlelt olyan korábbi összeférhetetlenségének, amely az észlelés időpontjában már nem áll fenn, nincs a választási eljárásban megjelenő jogkövetkezménye.

Dr. Ficzere Lajos s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke”

13. A 4/2004. (IV. 29.) OVB állásfoglalás szövege:

„4/2004. (IV. 29.) OVB állásfoglalás

az aláírásgyűjtésről

állásfoglalást

adja ki:

A Ve. 118. §-ának (2) bekezdése szerint az országos népszavazást kezdeményezők aláírásainak gyűjtésére a többi között a törvény 48. §-a, az 50. §-a (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése, valamint az 54. §, az 59. § és a 60. § rendelkezéseit a XIII. fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

A 48. § (1) bekezdése alapján az ajánlószelvényt az állampolgárok zaklatása nélkül – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – bárhol lehet gyűjteni.

A (2) bekezdés értelmében nem gyűjthető ajánlószelvény:

a) munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben,

b) a Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben,

c) tömegközlekedési eszközön,

d) állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.

A (3) bekezdés kimondja, hogy az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos.

Az 50. § (1) bekezdésének c) pontja szerint érvénytelen az az ajánlás, amelyet az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtöttek. A (2) bekezdés pedig kimondja, hogy aki ugyanazt a jelöltet többször ajánlotta, annak valamennyi ajánlása érvénytelen.

Az 54. § (1)–(2) bekezdéseiben foglaltak alapján az ajánlásokat az illetékes választási bizottságnak ellenőriznie kell. Az ajánlások ellenőrzése pedig a számszerűség, a törvény 46. § (2) bekezdésében és az 50. § (1) bekezdésének a)–b) pontjában, valamint (2)–(3) bekezdésében foglaltak ellenőrzését, továbbá az ajánlószelvényt átadó választópolgárok azonosítását jelenti.

Az 59. § kimondja, hogy az ajánlószelvényekről másolatot készíteni tilos. Nem tekinthető másolatnak a jelölés érvényességének megállapítása céljából vezetett technikai nyilvántartás. A jelölésnek az ajánló személyre vonatkozó adatai nem nyilvánosak. A jelöléssel kapcsolatos kifogás esetén az ajánlószelvény adatait, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási bizottság, a választási iroda és a bíróság ellenőrizheti. Az ajánlószelvényeket, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási iroda a szavazás napján megsemmisíti. A jelölő szervezet jelölési jogosultságát a választási bizottság a bíróság által bejegyzett társadalmi szervezetek nyilvántartásában ellenőrizze.

A 60. § előírja, hogy a jelöltnek a be nem nyújtott ajánlószelvényeket a benyújtásukra rendelkezésre álló határidő lejártát követő három napon belül meg kell semmisítenie, s erről jegyzőkönyvet kell készítenie. A jegyzőkönyvet három napon belül a választási bizottságnak át kell adni.

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtést elősegítő cselekmény az azt megkönnyítő technikai segítségnyújtás, így az aláírásgyűjtő ívek kezelése, tárolása, sokszorosítása, az aláírást gyűjtő, illetőleg az aláíró polgár részére való átadása vagy más módon történő rendelkezésre bocsátása, valamint az említett magatartások más általi megvalósításának lehetővé tétele.

Erre tekintettel, az aláírásgyűjtésből a Ve. alapján helyszín szerint kizárt szervezetek, intézmények az aláírásgyűjtéshez nem nyújthatnak a fentiek szerinti olyan technikai segítséget, amely alkalmas a tilalmazott módon történő aláírásgyűjtés bármilyen úton történő megvalósítására.

Dr. Ficzere Lajos s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke”

14. Az 1/2006. (II. 2.) OVB állásfoglalás szövege:

„1/2006. (II. 2.) OVB állásfoglalás

a választási bizottságok határozatainak a jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatásáról

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényben (a továbbiakban: Ve.) írt hatáskörében a választási bizottságok határozatainak a jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatásáról az alábbi

állásfoglalást

adja ki:

Az Alkotmány 57. § (5) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.

A Ve. 3. §-a elrendeli, hogy a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket:

a) a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása,

b) önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban,

c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,

d) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,

e) jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása,

f) a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása.

A Ve. 4. § (3) bekezdése szerint az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők, azok – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – a határidő utolsó napján 16 órakor járnak le.

A Ve. 81. § (2) bekezdésének első mondata alapján érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a fellebbezést, ha az elkésett, nem a 80. § (1) bekezdése szerinti választási bizottsághoz nyújtották be, vagy nem tartalmazza a 80. § (4) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat.

A 80. § (1)–(4) bekezdései a következőkben rendelkeznek:

„80. § (1) A fellebbezést a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál (szavazatszámláló bizottság döntése elleni fellebbezés esetén az elbírálására jogosult választási bizottságnál) kell előterjeszteni.

(2) A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított 2 napon belül megérkezzen az (1) bekezdés szerinti választási bizottsághoz.

(3) A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos döntése elleni fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A fellebbezést elbíráló választási bizottság legkésőbb a fellebbezés felterjesztését követő napon dönt.

(4) A fellebbezésnek tartalmaznia kell

a) a fellebbezés 79. § (2) bekezdés szerinti alapját,

b) a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét,

c) a fellebbezés benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.”

A 79. § (2) bekezdése szerint fellebbezést lehet benyújtani [a)] jogszabálysértésre hivatkozással, illetve [b)] a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.

A Ve. 84. § (1) bekezdése előírja, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

A 84. § (4) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, ha az elkésett, nem a 83. § (1) bekezdése szerinti választási bizottsághoz nyújtották be, vagy nem tartalmazza a 83. § (4) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat.

A 83. § (1)–(4) bekezdései a következőkben rendelkeznek:

„83. § (1) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell előterjeszteni.

(2) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított 2 napon belül megérkezzen az (1) bekezdés szerinti választási bizottsághoz.

(3) A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos döntése elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elbíráló bíróság legkésőbb a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem felterjesztését követő napon dönt.

(4) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelem 82. § (2) bekezdés szerinti jogalapjának megjelölését,

b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét,

c) a kérelem benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.”

A 82. § (2) bekezdése szerint bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet lehet benyújtani [a)] jogszabálysértésre hivatkozással, illetve [b)] a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. 3. §-ában rögzített alapelvek egyidejű és egyenlő érvényesülése érdekében kívánatos, hogy a választási bizottságok határozatainak a jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatása legalább az alábbiakra terjedjen ki:

a) azon határozatok körében, amelyek ellen fellebbezés nyújtható be, a Ve. 4. § (3) bekezdése második fordulatának, a 79. § (2), a 80. § (1) és (4) bekezdéseinek, továbbá – a határozat tartalmától függően – a 80. § (2) bekezdése vagy a (3) bekezdésének első mondata lehető legszöveghűbb ismertetésére;

b) azon határozatok körében, amelyek ellen bírósági felülvizsgálat iránti kérelem nyújtható be, a Ve. 4. § (3) bekezdése második fordulatának, a 82. § (2), a 83. § (1) és (4) bekezdéseinek, továbbá – a határozat tartalmától függően – a 83. § (2) bekezdése vagy a (3) bekezdésének első mondata, illetve a 84. § (1) bekezdése lehető legszöveghűbb ismertetésére.

Az egy adott ügyben eljáró választási bizottság az alapelvek érvényesülése, valamint a gyors és hatékony ügyintézés érdekében – megítélése szerint – a jogorvoslatról szóló tájékoztatás keretében a kérelmezőt a fentiek melletti további információkkal is elláthatja.

Dr. Ficzere Lajos s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke”

15. A 4/2006. (II. 16.) OVB állásfoglalás szövege:

„4/2006. (II. 16.) OVB állásfoglalás

a választási eljárás határidőiről

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 90/A. §-a (4) bekezdésének a) pontjában, a 99/K. § (5) bekezdésének a) pontjában, 105/A. § (4) bekezdésének a) pontjában, 124/A. § (3) bekezdésének a) pontjában, 131/A. § a) pontjában és 143/A. § (4) bekezdésében írt hatáskörében a választási határidők tárgyában az alábbi

állásfoglalást

adja ki:

A választási bizottságok hatáskörébe tartozó kifogások tárgyában mind az igények bejelentésére, mind pedig azok elbírálására kivételesen szűk határidők állnak rendelkezésre.

Ennek indoka a választási eljárásokkal összefüggő jogsérelmek gyors elbírálásához fűződő kiemelkedő társadalmi érdek. Ezért a választási bizottságok előtti jogérvényesítésre csak olyan kifogásolt cselekmények esetében van lehetőség, amelyek alkalmasak a gyors elbírálás követelményeinek alkalmazására.

A választási eljárási alapelveknek megfelelően a jogalkotó egyértelműen rendelkezik a Ve. 77. § (1) bekezdésében, mikor kimondja, hogy a „kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított 2 napon belül megérkezzen.”

Ez azt jelenti, hogy

– egyrészt a kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő számításánál a sérelemről való tudomásszerzés időpontja közömbös, a kifogás benyújtására irányadó határidő kezdő időpontja a jogszabálysértés elkövetésének időpontja (objektív határidő);

– másrészt a kifogásnak 2 napon belül be is kell érkeznie (anyagi jogi határidő) a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.

A fentiek alapján az Országos Választási Bizottság rámutat arra, hogy azokra az esetekre, amikor a rendelkezés alkalmazásának objektív előfeltételei bármilyen okból nem állnak fenn – ideértve azt az esetet is, hogy a jogsérelmet elszenvedő az igényérvényesítésre rendelkezésre álló objektív határidőn túl értesült a jogainak sérelméről –, a választási bizottság hatásköre nem terjed ki.

Az Országos Választási Bizottság arra is felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a választási eljárás sajátos szabályai miatt a választási bizottságok előtti igényérvényesítésre nincs lehetőség, ez nem zárja ki, hogy a jogaiban megsértett fél más állami szerveknél keressen jogvédelmet.

Dr. Szigeti Péter s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke”

16. A 8/2006. (III. 28.) OVB állásfoglalás szövege:

„8/2006. (III. 28.) OVB állásfoglalás

a kifogás benyújtására nyitva álló határidőről folyamatos tevékenység esetén

Az Országos Választási Bizottság az 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 90/A. §-a (4) bekezdésének a) pontjában írt hatáskörében eljárva, az alábbi állásfoglalást hozza a folyamatos elkövetés esetében a kifogás benyújtására nyitva álló határidő számításáról.

A Ve. 77. § (1) bekezdése értelmében a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított 2 napon belül megérkezzen.

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy ezen jogszabályhely helyes értelmezése a folyamatosan fennálló (állapotszerű) tevékenységek esetében a következő:

– a kifogást a sérelmezett és jogszabálysértő tevékenység elkövetésének (fennállásának) teljes időtartama alatt be lehet nyújtani,

– a jogorvoslati határidő kezdete pedig nem a sérelmezett és jogszabálysértőnek vélelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.

Az Országos Választási Bizottság ezért megállapítja, hogy a folyamatos tevékenységek esetében a jogorvoslat benyújtására a jogszabálysértőnek vélelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt, valamint ezen folyamatosan tartó tevékenység megszűntét – azaz a sérelmezett tevékenység befejezését – követő 2 napos határidő alatt van lehetőség.

Dr. Szigeti Péter s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke”

17. A 15/2006. (IV. 23.) OVB állásfoglalás szövege:

„15/2006. (IV. 23.) OVB állásfoglalás

a külképviseleti szavazatok megszámlálására kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságának a szavazatszámlálással kapcsolatos tevékenysége tárgyában

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 90/A. § (4) bekezdésének a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva a külképviseleti szavazatok megszámlálására kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságának a szavazatszámlálással kapcsolatos tevékenysége tárgyában az alábbi állásfoglalást

adja ki:

A Ve. 97/A. §-a a következők szerint rendelkezik:

„(1) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a 73/A. § (4) bekezdése szerinti, a külképviseleti szavazólapokat tartalmazó belső borítékokat – azok felbontása nélkül – szállítóborítékba zárja, amelyen fel kell tüntetni az abban elhelyezett belső borítékok számát. A szállítóborítékot az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik, továbbá elnöke bélyegzőlenyomattal is ellátja. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a szállítóborítékban elhelyezett belső borítékok számát külön jegyzőkönyvben rögzíti. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elnöke a szállítóborítékot és a jegyzőkönyv egy példányát az országgyűlési egyéni választókerület székhelyén lévő, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság által kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága elnökének adja át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság a külképviseleti szavazólapokat tartalmazó borítékokat – azok felbontása nélkül – összekeveri a szavazókörben leadott szavazatokat tartalmazó borítékokkal.

(3) A szavazás második fordulójában az (1) bekezdése szerinti szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárása után lezárja az urnát úgy, hogy ne lehessen abba szavazólapot elhelyezni vagy abból szavazólapot eltávolítani. Az urnát a szavazatszámláló bizottság az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak adja át, amely gondoskodik annak biztonságos őrzéséről.

(4) A szavazás második fordulójában az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság legkésőbb a magyarországi szavazást követő 6. napon az urnát és a 73/A. § (4) bekezdése szerinti szavazólapokat tartalmazó borítékokat átadja az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottságnak, amely a jelen §-ban és – a 76. § kivételével – a IX. fejezetben foglalt feladatokat haladéktalanul ellátja.”

A Ve. IX. fejezete a szavazatok összesítése cím alatt tartalmazza többek között a szavazatszámlálással kapcsolatos rendelkezéseket (72. §).

A fenti rendelkezésekből – figyelemmel az Alkotmány 71. § (1) bekezdésében rögzített, a szavazás titkosságát megfogalmazó alapelvre is – egyértelműen következik: a külképviseleti szavazatok megszámlálására kijelölt szavazókörben az országgyűlési képviselő-választás második fordulójában csak az az eljárás tekinthető törvényesnek, melynek során a szavazatszámláló bizottság a második forduló napján a szavazás lezárását követően az urnát (urnákat) nem bontja fel, hanem annak nyílását lezárja.

Az urná(k)ban lévő szavazatok megszámlálására csak azt követően kerülhet sor, hogy a külképviseleteken leadott szavazólapokat tartalmazó borítékokat a szavazatszámláló bizottság összekeverte a szavazókörben leadott szavazatokat tartalmazó borítékokkal.

Az Alkotmánybíróság 32/2004. (IX. 14.) AB határozatában kifejtette: „A szavazás titkosságát az államnak minden körülmények között biztosítania kell. A szavazás titkosságát sérti az is, ha a szavazatok számlálása során rekonstruálható a választópolgárok által leadott szavazatok tartalma, a szavazatszámláló bizottság meg tudja állapítani, hogy a választópolgár milyen szavazatot adott le.”

Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság idézett határozatában foglaltaknak eleget téve alkotta meg a külképviseleti szavazatok megszámlálásának Ve.-ben található rendjét. Ennek megfelelően az Alkotmányban foglalt, és a Btk. 211. § f) pontja alapján büntetőjogi védelmet élvező szavazás titkossága választási alapelv sérelmét valósíthatja meg az a szavazatszámláló bizottság, amely a külképviseleti szavazatokkal történő összekeverést megelőzően megszámlálja a szavazókörben leadott szavazatokat.

Ennek megfelelően az Országos Választási Bizottság a Ve. 90/A. § (4) bekezdés l) pontjában megfogalmazott hatáskörében eljárva minden olyan esetben büntető feljelentést tesz, mikor a külképviseleti szavazatok megszámlálására kijelölt szavazatszámláló bizottság a külképviseletről érkező szavazatokat a szavazókörben leadott többi szavazattól elkülönítve számolja meg.

Dr. Szigeti Péter s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke”

18. A 18/2006. (VI. 21.) OVB állásfoglalás szövege:

„18/2006. (VI. 21.) OVB állásfoglalás

a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 105/A. §-a (4) bekezdésének a) pontjában, 115/I. §-a (8) bekezdésének a) pontjában és 115/P. §-a (5) bekezdésének a) pontjában írt hatáskörében a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről az alábbi

állásfoglalást

adja ki:

A Ve. 51. §-a szerint:

„(1) Azt a jelölő szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásából a választás kitűzését követően kiállított kivonat csatolásával kell bejelenteni az alábbiak szerint:

a) ha a jelölő szervezet több megye, illetőleg a főváros és valamely megye területén is jelöltet vagy listát kíván állítani, az Országos Választási Bizottságnál,

b) ha a jelölő szervezet csak egy megye, illetőleg a főváros területén belül, de több országgyűlési egyéni választókerületben, illetőleg több településen kíván jelöltet állítani, a területi választási bizottságnál,

c) ha a jelölő szervezet csak egy országgyűlési egyéni választókerületben, illetőleg csak egy településen kíván jelöltet állítani, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnál, illetőleg a helyi választási bizottságnál.”

A Ve. 55. § (2) bekezdése szerint „Az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetőleg listát – a bejelentését követő 2 napon belül – nyilvántartásba vesz.” Az 56. § alapján „(1) A választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét, ha a jelölő szervezet a törvényes feltételeknek nem felel meg. (2) A választási bizottság visszautasítja a jelölt nyilvántartásba vételét, ha a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg, vagy a jelölt a törvényben előírt nyilatkozatait nem tette meg. (3) A választási bizottság visszautasítja a lista nyilvántartásba vételét, ha a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg.”

A Ve. 105/A. § (4) bekezdése, 115/I. § (8) bekezdése és 115/P. § (5) bekezdése rendelkezik az Országos Választási Bizottság hatásköréről a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, a települési, a megyei és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választásán. Ezek a rendelkezések nem nevesítik, hogy az Országos Választási Bizottság dönt a több megye, illetőleg a főváros és valamely megye területén is jelöltet vagy listát állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről. Ezzel ellentétben az országgyűlési választásokra és az Európai Parlament tagjainak választására vonatkozó hatásköri szabályok [Ve. 90/A. § (4) bekezdés b) pont, 99/K. § (5) bekezdés b) pont] nevesítik az Országos Választási Bizottság e hatáskörét.

Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a testület a Ve. különös rendelkezéseiben felsorolt hatásköri jegyzékben meghatározottak mellett minden olyan egyéb tevékenységet köteles ellátni, melyet a jogszabályok meghatároznak részére. Ilyen tevékenység a több megye, illetőleg a főváros és valamely megye területén is jelöltet vagy listát állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vétele, mert a Ve. 55. §-ban foglalt „illetékes választási bizottság” alatt – a bejelentés helye és a Ve. összefüggéseiből következően, eltérő rendelkezés hiányában – az Országos Választási Bizottságot kell érteni.

Dr. Szigeti Péter s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke”

19. A 23/2006. (IX. 11.) OVB állásfoglalás szövege:

„23/2006. (IX. 11.) OVB állásfoglalás

a Ve. 57. §-ában foglalt határidő elmulasztásáról

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 90/A. § (4) bekezdésének a) pontjában, 99/K. § (5) bekezdésének a) pontjában, 105/A. § (4) bekezdésének a) pontjában, 115/I. § (8) bekezdésének a) pontjában és 115/P. § (5) bekezdésének a) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a Ve. 57. §-ában foglalt határidő elmulasztásáról az alábbi

állásfoglalást

adja ki.

A Ve. 57. §-a szerint: „Ha a választópolgárt egy jelölési fajtán belül több helyen is jelöltnek ajánlották, akkor legkésőbb a választást megelőző 26. napig nyilatkoznia kell arról, hogy melyik jelölést fogadja el.”

Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint az egy jelölési fajtán belül több helyen is jelöltnek ajánlott választópolgár a Ve. 57. §-ában előírt nyilatkozat megtételével teljesíti a jelölés törvényes feltételeit.

Az egy jelölési fajtán belül több helyen is jelöltnek ajánlott választópolgár jelöltté csak akkor válik jogszerűen, ha a Ve. 57. §-a szerinti nyilatkozatát az ott előírt határidőben megteszi. E határidő elmulasztása esetén a jelöltek nyilvántartásából mindegyik helyen törölni kell.

Dr. Szigeti Péter s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke”

20. A 24/2006. (IX. 17.) OVB állásfoglalás szövege:

„24/2006. (IX. 17.) OVB állásfoglalás

az önkormányzati képviselők mandátumának keletkezéséről az önkormányzati listás választásokon

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 105/A. § (4) bekezdésének a) pontjában írt hatáskörében eljárva az önkormányzati képviselők mandátumának keletkezéséről az önkormányzati listás választásokon az alábbi

állásfoglalást

adja ki:

A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény szerint:

„1. § (1) A helyi önkormányzati képviselő (a továbbiakban: önkormányzati képviselő) megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

(2) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület, a közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) alakuló ülésén, időközi választás esetén a megválasztását, illetőleg a kislistán, a kompenzációs listán, a megyei közgyűlési listán mandátumhoz jutott képviselők esetében a megbízólevelének átvételét – a választás eredménye elleni jogorvoslat esetén a jogorvoslati eljárás befejezését-követő ülésen a polgármesterre irányadó szöveggel – esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá.

2. § Az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik:

a) a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján,”

A Ve. a jelöltek kiesésére vonatkozóan az alábbiakat tartalmazza:

„53. § (3) A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg, azt a lista bejelentése után nem lehet módosítani. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesett, helyére a listán soron következő jelölt lép.”

„58. § A jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban lemondott, választójogát elvesztette, vagy meghalt. A kiesett jelölt nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell.”

„67. § (3) Ha egy jelölt kiesett a szavazólapok elkészítése után, e tényről a szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatni a választópolgárokat. A kiesett jelölt nevét a szavazólapon át kell húzni.”

A listán megválasztott képviselő kiesésére vonatkozó szabályok az alábbiak:

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (Övjt.) 21. §-a értelmében ha a megyei, a kompenzációs vagy a fővárosi listáról megválasztott képviselő kiesik, helyére az eredetileg bejelentett listáról a jelölő szervezet által bejelentett jelölt lép. Ha a jelölő szervezet a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 115. § (2) bekezdésében meghatározott határidőig nem jelenti be a jelöltet, a megüresedett helyre a listán soron következő jelölt lép.

A Ve. 115. § (2) bekezdése szerint „Ha a megyei, a kompenzációs vagy a fővárosi listáról megválasztott képviselő kiesik, helyére a jelölő szervezet a megüresedéstől számított 30 napon belül jelentheti be az új jelöltet az illetékes választási bizottsághoz.”

Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint – a jogszabály szóhasználatának általánosan elfogadott jelentéstartalmára és az önkormányzati képviselet folytonosságára tekintettel – a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 1. § (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az önkormányzati általános választáson megválasztott helyi önkormányzati képviselő megbízatása az eredmény jogerőre emelkedésével, a választás napjára visszaható hatállyal keletkezik azzal, hogy az eskü letételéig az önkormányzati képviselő nem gyakorolhatja jogait.

Ennek az önkormányzati választások listás választásaira kiható jogkövetkezményei az alábbiak:

A szavazás megkezdéséig, azaz a szavazás napján reggel 6.00 óráig a listáról kiesett jelölt (Ve. 58. § első mondata) tekintetében a Ve. 58. § második mondatában, valamint a Ve. 67. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A kiesett jelölt helyére – a Ve. 53. § (3) bekezdés utolsó mondatának megfelelően – a listán soron következő jelölt lép.

A szavazás megkezdését követően a szavazás befejezéséig a listáról kiesett jelölt helyére – a Ve. 53. § (3) bekezdés utolsó mondata alapján – a listán soron következő jelölt lép. A szavazás megkezdése és a szavazás befejezése közötti időben kiesett jelölt vonatkozásában azonban nem alkalmazható a Ve. 58. § második mondata, illetve a Ve. 67. § (3) bekezdése, mert ez sértené a választójog egyenlőségét, azt a követelményt, hogy minden választópolgár egyenlő feltételekkel vesz részt a szavazásban.

A szavazás befejezését, azaz a szavazás napján 19.00 órát követően a megválasztott jelölt önkormányzati képviselőnek minősül. Így kiesése esetén reá az Övjt. 53. § (3) bekezdésében, valamint a Ve. 115. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A szavazás befejezése és az eredmény jogerős megállapítása közötti időszakban kiesett képviselő helyére szánt új jelölt bejelentéséről azonban – az erre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottság – csak az eredmény jogerőre emelkedését követően határozhat.

Dr. Szigeti Péter s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke”

21. A 25/2006. (IX. 21.) OVB állásfoglalás szövege:

„25/2006. (IX. 21.) OVB állásfoglalás

a választási bizottságokba történő delegálásról

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 90/A. § (4) bekezdésének a) pontjában, 99/K. § (5) bekezdésének a) pontjában, 105/A. § (4) bekezdésének a) pontjában, 115/I. § (8) bekezdésének a) pontjában és 115/P. § (5) bekezdésének a) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a választási bizottságokba történő delegálásról az alábbi

állásfoglalást

adja ki:

A Ve. 3. §-a rögzíti: „A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket:

(...)

c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között”.

A Ve. 21. §-ának (2) bekezdése alapján

„Választási bizottságok:

a) a szavazatszámláló bizottság,

b) a helyi választási bizottság,

c) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,

d) a területi választási bizottság,

e) az Országos Választási Bizottság.”

A Ve. 25. §-ának (1) bekezdése szerint „A választási bizottságoknak – a 23. §-ban említetteken: felüli – további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, listát állító jelölő szervezet, vagy a független jelölt bízza meg.”

A Ve. 28. §-ának (4) bekezdése alapján: „A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj.”

A Ve. 49. §-ának (2) bekezdése megállapítja: „Ha több jelölő szervezet közösen állít jelöltet, a továbbiakban – a választás szempontjából – egy jelölő szervezetnek számítanak.”

A választási eljárásról szóló törvény rendelkezései alapján egy adott választási bizottság egy időben több választástípussal kapcsolatos feladatot lát el (pl. önkormányzati választások alkalmával a helyi választási bizottság feladatköre felöleli az egyéni listás választást és a polgármester-választást, 10 000 főnél nagyobb településeken az egyéni választókerületi választást és a polgármester-választást stb.)

Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint ezekben a választási bizottságokban kell biztosítani a Ve. 25. § (1) bekezdésének alkalmazásával az esélyegyenlőséget a jelöltek, jelölő szervezetek között. A Ve. e rendelkezése alapján ugyanis a választási bizottságokba történő delegálás célja a jelöltek, jelölő szervezetek képviseletének biztosítása a választási eljárás során hozott döntésekben.

A jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvének érvényesülését ezért a Ve. 25. § (1) bekezdésének olyan értelmezése biztosítja, amely szerint a jelölő szervezet vagy független jelölt választási bizottságonként egy-egy tagot bízhat meg, függetlenül attól, hogy hány választástípusban állított jelöltet (listát). Ebből következően a megbízott tag a Ve. 28. §-ának (4) bekezdésére is tekintettel minden választástípussal kapcsolatos döntésben részt vehet. Ellenkező értelmezés esetén ugyanis, ha valamely jelölő szervezetnek vagy független jelöltnek több megbízottja is részt venne a döntéshozatalban, az a jelölő szervezetet vagy független jelöltet indokolatlan előnybe hozná azokkal a jelölő szervezetekkel, független jelöltekkel szemben, akik csak egy választástípusban történt jelölés alapján bízhattak meg egy tagot a választási bizottságba.

A közös jelöltek (listák) után megbízott választási bizottságokkal kapcsolatban az Országos Választási Bizottság már 1/2002. (II. 1.) OVB állásfoglalásában megállapította, hogy „a közösen jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek (pártok) a választási bizottságokba egy jelölő szervezetként egy tag megbízására jogosultak”.

Dr. Szigeti Péter s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke”

22. A 26/2006. (XII. 5.) OVB állásfoglalás szövege:

„26/2006. (XII. 5.) OVB állásfoglalás

a jogorvoslattal kapcsolatos határidők számításáról

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényben (a továbbiakban: Ve.) írt hatásköreiben a jogorvoslattal kapcsolatos határidőknek a választási bizottságok általi számításáról az alábbi

állásfoglalást

adja ki:

A Ve. 3. § c) és e) pontjai szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek – a többi között – érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket:

„c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,”

„e) jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása”.

A 4. § (3) bekezdése alapján az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők, azok – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – a határidő utolsó napján 16 órakor járnak le.

A jogorvoslatok körében a 77. § (1) bekezdése a következő:

„Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a választási eljárás alapelveinek (3. §) megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással bárki benyújthat. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított 2 napon belül megérkezzen. A választási bizottság a benyújtott kifogásról a beérkezésétől – áttétel esetén az elbírálására jogosult választási bizottsághoz történő beérkezésétől – számított 2 napon belül dönt.”

Ugyancsak jogorvoslatot szabályozó rendelkezések az alábbiak:

„79. § (1) A választási bizottság elsőfokú határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy fellebbezést nyújthat be.

80. § (1) A fellebbezést a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál (szavazatszámláló bizottság döntése elleni fellebbezés esetén az elbírálására jogosult választási bizottságnál) kell előterjeszteni.

(2) A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított 2 napon belül megérkezzen az (1) bekezdés szerinti választási bizottsághoz.

81. § (1) A fellebbezésről az annak elbírálására jogosult választási bizottság a beérkezésétől számított 2 napon belül dönt.”

„80. § (3) A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos döntése elleni fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A fellebbezést elbíráló választási bizottság legkésőbb a fellebbezés felterjesztését követő napon dönt.”

A fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jogorvoslat pártatlan elbírálása követelményeire figyelemmel – megállapítja, hogy a választási bizottságokhoz a jogvesztő határidőn belül a 16 órát követően érkezett beadványok tekintetében a jogorvoslattal kapcsolatos határidők számításának kezdő napja a beadvány beérkezését követő nap.

Dr. Halmai Gábor s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnökhelyettese”

23. A 2/2007. (III. 19.) OVB állásfoglalás szövege:

„2/2007. (III. 19.) OVB állásfoglalás

a kampánycsend egyes kérdéseiről

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 90/A. § (4) bekezdésének a) pontjában, 99/K. § (5) bekezdésének a) pontjában, 105/A. § (4) bekezdésének a) pontjában, 115/I. § (8) bekezdése a) pontjában, 124/A. § (3) bekezdésének a) pontjában és 143/A. § (4) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva megvizsgálta a korábban elfogadott OVB-állásfoglalásokat.

A kampánycsend tárgyában kiadott eddigi állásfoglalásait – azokat az időközi törvényi változásokra tekintettel részben módosítva – egységes szerkezetben, az alábbi

állásfoglalásban

adja ki.

A Ve. 2. §-a szerint e törvényt kell alkalmazni:

„a) az országgyűlési képviselők választására,

b) az Európai Parlament tagjainak választására,

c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak a választására,

d) a kisebbségi önkormányzatok tagjainak megválasztására,

e) az országos népszavazásra,

f) a helyi népszavazásra,

g) az országos népi kezdeményezésre, továbbá

h) a helyi népi kezdeményezésre,

i) azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását jogszabály elrendeli [az a)–i) pontban foglaltak együtt: választás].”

A választási kampányról, a kampánycsendről és annak megsértéséről – valamennyi, a 2. §-ban felsorolt választásra érvényes általános szabályai között – a Ve. az alábbiakban rendelkezik:

„40. § (1) A választási kampány a választás kitűzésétől a szavazás napjának kezdetéig tart.

(2) A szavazás napján 0 órától 19 óráig választási kampányt folytatni tilos.”

41. § A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát (a továbbiakban: plakát) elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.”

1. A kampánycsend megsértésének minősül, ha a kampánycsend idejére bárki politikai gyűlést, tüntetést szervez, vezet, vagy abban részt vesz.

2. A kampánycsend időszakában pártjelvények, zászlók, szimbólumok, a jelölt vagy jelölő szervezet nevét, illetve fényképét tartalmazó tárgyak (a továbbiakban együtt: pártszimbólumok) osztogatása alkalmas a választópolgárok választói akaratának befolyásolására, ennek következtében bárki számára tilos.

Tekintettel arra, hogy a választási bizottságok (szavazatszámláló bizottságok) és a választási irodák (a továbbiakban együtt: választási szervek) tagjainak kiemelt feladata és felelőssége a választások tisztaságának biztosítása, a választások törvényes lebonyolítása, a pártatlanság érvényesítése [Ve. 21. § (1) bekezdése és 35. § (1) bekezdése], a választási szervek tagjai a kampánycsend időszakában pártszimbólumokat nem használhatnak, nem osztogathatnak, azokat ruházatukon nem viselhetik. Tilos továbbá pártszimbólumok használata, pártokhoz köthető egyenruha viselése a választási szervek hivatalos helyiségeiben, így különösen a szavazóhelyiségekben.

A kampánycsend időszakában sem tilos azonban azoknak a jelképeknek, zászlóknak a kitűzése, használata a választási szervek hivatalos helyiségeiben (így különösen a szavazóhelyiségekben), amelyeket a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény alapján az állami és a helyi önkormányzati szervek középületeire állandó jelleggel ki kell tűzni, illetőleg fel kell vonni.

3. A kampánycsend ideje alatt a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni. A kampánycsend megsértése szempontjából a nyilvánosságra hozatal, a közzététel, a megjelenítés, valamint a tartalom frissítésének időpontja irányadó.

Ezért a kampánycsend megsértésének minősül, ha annak kezdetét követően az írott vagy elektronikus médium a választással kapcsolatos, már nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási eredményt közzétesz, függetlenül attól, hogy az adott közvélemény-kutatást mikor végezték.

4. Nem valósul meg kampánycsendsértés, ha a kampánycsend beálltát megelőzően megjelent, a választói akarat befolyásolására alkalmas információkat tartalmazó sajtótermékek a kampánycsend idején addigi terjesztési helyükön, a kampánycsend beálltát megelőző feltételekkel továbbra is megvásárolhatók.

A kampánycsend megsértését jelenti azonban, ha az ilyen írott sajtótermék terjesztésének kezdete a kampánycsend napja.

5. Nem minősül a kampánycsend megsértésének, ha a kampánycsend beálltát megelőzően közzétett, a jelöltekkel vagy jelölő szervezetekkel kapcsolatos információ elérhető az elektronikus tartalomszolgáltató oldalán, akár a kampánycsend ideje alatt is. A kampánycsend megsértését jelenti azonban, ha annak beállta után az elektronikus tartalomszolgáltató akár korábbi, akár a kampánycsend ideje alatt keletkezett ilyen információkat tesz közzé, vagy azokat frissíti.

6. A kampánycsend megsértésének minősül, ha annak beállta után bármely írott vagy elektronikus médium a választással összefüggésbe hozható személyt vagy jelölő szervezetet említ vagy szerepeltet, így különösen a jelöltek számáról és összetételéről, az esetleges visszalépésekről információt szolgáltat, amennyiben ez a cselekmény alkalmas a választópolgárok választói akaratának befolyásolására. Ez a tilalom irányadó a korábban felvett programok ismétlésére is. A kampánycsend idején a kiesett jelöltről szóló tájékoztatásra a Ve. 67. § (3) bekezdése értelmében a szavazatszámláló bizottság jogosult.

7. A kampánycsend megsértésének minősül az olyan magatartás, amikor jelöltek, jelölő szervezetek vagy mások szervezetten – a kampánycsend időszaka alatt – a választópolgárok részére azok külön kérése vagy előzetes felhatalmazása nélkül a választáson történő részvételre, egyes jelöltek vagy jelölő szervezetek támogatására buzdító SMS-t, e-mailt vagy automatizált hívásmódú üzeneteket küldenek.

8. A közszereplő jelöltek vagy jelölő szervezetek listáin szereplő személyek által írt internetes napló, és a jelöltek vagy jelölő szervezetek honlapjai a kampánycsend alatt nem frissíthetők, azok adattartalma nem változtatható meg. E korlátozás független attól, hogy a honlapot tartalmazó adathordozó eszközt hol helyezték el, ha annak adattartalma Magyarországról elektronikus úton elérhető. Kampánycsendsértést azonban csak a magyar joghatóság alá tartozó személy vagy szervezet követhet el.

9. A választópolgárok külön, előzetes megrendelése alapján, az általuk megadott e-mail címre elektronikus úton eljuttatott tájékoztatás vagy egyéb információ megküldése – annak konkrét tartalmától függetlenül – az önkéntesség következtében nem alkalmas a választópolgárok választói akaratának befolyásolására, így a kampánycsend megsértését sem valósítja meg.

10. Az állampolgárok, mint magánszemélyek közötti személyes kommunikáció – tartalmától és formájától [a többi között levél, SMS, e-mail, internetes napló (blog/)] függetlenül – nem valósítja meg a kampánycsend megsértését.

11. A műsorszolgáltatóknak a választási kampányban való közreműködéséről az általános szabályok között a Ve. 44–44/A. §-ai, míg az egyes választásokra vonatkozó különleges rendelkezések között a 93. § (az országgyűlési képviselők választása) és a 106. § (a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása) szólnak. Ezek nem állapítanak meg speciális szabályokat a műsorszolgáltatóknak a kampánycsend alatti magatartására. Ebből következően valamennyi választás tekintetében, mind az országos, mind a regionális, mind a helyi műsorszolgáltatók kampánycsend alatti működésére a Ve. 41. §-ában foglaltak az irányadók, figyelemmel a 6. pontban foglaltakra is.

A műsornak, illetőleg az információszolgáltatásnak a választással való összefüggését, továbbá a választópolgárok választói akaratának befolyásolásra való alkalmasságát azonban minden esetben az adott választásra vonatkoztatva kell vizsgálni. Kampánycsendsértés csak akkor állapítható meg, ha a műsor (információszolgáltatás) az adott választással közvetlen összefüggésben áll, és tartalma az adott választás tekintetében – objektíve – alkalmas a választói akarat befolyásolására.

12. Jelen állásfoglalás közzétételével egyidejűleg hatályát veszti a 7/1994. (V. 5.) OVB állásfoglalás, a 11/1998. (V. 18.) OVB állásfoglalás, a 13/2002. (IV. 2.) OVB állásfoglalás, a 14/2002. (IV. 4.) OVB állásfoglalás, a 6/2006. (III. 9.) OVB állásfoglalás és a 14/2006. (IV. 18.) OVB állásfoglalás.

Dr. Szigeti Péter s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke”

24. A 7/2008. (VI. 25.) OVB állásfoglalás szövege:

„7/2008. (VI. 25.) OVB állásfoglalás

a helyi népszavazás kitűzésére irányadó határidőkről

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 144/A. § (4) bekezdésében írt a helyi népszavazás kitűzésére irányadó határidők alkalmazásával kapcsolatban az alábbi

állásfoglalást

adja ki.

A Ve. 4. §-ának (1) bekezdése szerint „a választást legkésőbb 60 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni. A választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre vagy a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, illetve az azokat megelőző vagy követő napra”.

A Ve. 141. §-a alapján „a népszavazás időpontját a képviselő-testület, illetőleg a fővárosi, megyei közgyűlés (...) a népszavazás elrendelésével egyidejűleg tűzi ki, az attól számított négy hónapon belüli időpontra”.

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. 141. §-ában foglalt szabály speciális rendelkezés, amely azonban nem helyettesíti, hanem kiegészíti a Ve. 4. §-ában foglalt általános rendelkezést. A helyi népszavazás kitűzése során mindkét szabályra figyelemmel kell lenni, hiszen a Ve. 4. §-a a népszavazás legkorábbi lehetséges időpontját határozza meg, a Ve. 141. §-a pedig a legkésőbbit, Így a helyi népszavazást a Ve. idézett rendelkezései alapján legfeljebb négy hónapon belüli időpontra, az elrendeléstől számított legkevesebb 60 napra kell kitűzni.

Dr. Szigeti Péter s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke”

25. Az 1/2010. (II. 25.) OVB állásfoglalás szövege:

„1/2010. (II. 25.) OVB állásfoglalás

az ajánlószelvényekről és az ajánlás folyamatáról

Az Országos Választási Bizottság – 2010. február 22-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 90/A. § (4) bekezdés a) pontjában, 99/K. § (5) bekezdés a) pontjában és 105/A. § (4) bekezdés a) pontjában írt hatáskörében az alábbi

állásfoglalást

adja ki.

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 5. § (2) bekezdése szerint „az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább hétszázötven választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges.”

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 9. §-a kimondja, hogy

„(1) Egyéni listás, illetve egyéni választókerületi képviselőjelölt az, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott.

(2) A megyei választókerületben listát állíthat az a jelölő szervezet, amely a választókerület választópolgárai 1%-ának ajánlását összegyűjtötte.

(3) Polgármesterjelölt az, akit

a) a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3%-a,

b) a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak 2%-a, de legalább 300 választópolgár,

c) a 100 000-nél több lakosú település esetén a választópolgárok 1%-a, de legalább 2000 választópolgár

jelöltnek ajánlott.

(4) Főpolgármester jelölt az, akit a főváros választópolgárainak 2%-a ajánlott.”

Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény 5. § (2) bekezdése szerint „a listaállításhoz legalább 20 000 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges.”

A Ve. 14. § (4) bekezdése szerint „az értesítő és az ajánlószelvény kiküldéséről a helyi választási iroda vezetője gondoskodik”.

A Ve. 14. § (6) bekezdésben foglaltak szerint „az a választópolgár, aki nem kapja meg az értesítőt és az ajánlószelvényt, azokat a helyi választási irodától igényelheti”.

A Ve. 46. § (1) bekezdése rögzíti, hogy „jelöltet ajánlani ajánlószelvényen lehet. Az ajánlószelvényt az értesítőkkel együtt kell eljuttatni a választópolgároknak” [a szavazás napja előtti 58. napig Ve. 14. § (1) bekezdés].

A Ve. 46. § (4) bekezdése szerint „az ajánlás nem vonható vissza”.

A Ve. 47. §-a megállapítja, hogy „az ajánlószelvényen jelöltet ajánlani a kitöltött ajánlószelvénynek a jelölt, illetőleg a jelölő szervezet képviselője részére történő átadásával lehet”, továbbá hogy az ajánlás során „az ajánló választópolgár az ajánlószelvényre rávezeti családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, az ajánlott személy családi és utónevét, a jelölő szervezet nevét, illetőleg a független jelölés tényét. Az ajánlószelvényt az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja.”

A Ve. 48. § (2) bekezdése a) pontja szerint nem gyűjthető ajánlószelvény „munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben”.

A Ve. 48. § (3) bekezdése leszögezi, hogy „az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos”.

A Ve. 50. § (1) bekezdése szerint: „Érvénytelen az az ajánlás, amelyet

a) nem a hivatalos ajánlószelvényen adtak le,

b) nem a 47. § (2) bekezdése szerint kitöltött ajánlószelvényen adtak le,

c) az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtöttek.

(2) Aki ugyanazt a jelöltet többször ajánlotta, annak valamennyi ajánlása érvénytelen.

(3) Aki több jelöltet is ajánlott, annak valamennyi ajánlása érvénytelen.”

A Ve. 52. § (1) bekezdése alapján „a jelöltet (...) az ajánlószelvények átadásával kell bejelenteni az illetékes választási bizottságnál”, ideértve a Ve. 99/L. § (1) bekezdés és 107. § (1) bekezdés szerinti listákat.

A Ve. 54. §-a megállapítja, hogy „az ajánlásokat az illetékes választási bizottságnak ellenőriznie kell. Az ajánlások ellenőrzése a számszerűség, a 46. § (2) bekezdésében és az 50. § (1) bekezdésének a)–b) pontjában, valamint (2)–(3) bekezdésében foglaltak ellenőrzését, továbbá az ajánlószelvényt átadó választópolgárok azonosítását jelenti.”

A Ve. 38. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a választási iroda „ellátja a jelöltajánlások ellenőrzésével kapcsolatos technikai feladatokat”.

A Ve. 55. § (2) bekezdése szerint „az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetőleg listát – a bejelentését követő 2 napon belül – nyilvántartásba vesz”.

A Ve. 56. § (2) bekezdése szerint „a választási bizottság visszautasítja a jelölt nyilvántartásba vételét, ha a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg, vagy a jelölt a törvényben előírt nyilatkozatait nem tette meg”.

A Ve. 59. § (1) bekezdése szerint „az ajánlószelvényekről másolatot készíteni tilos”.

A Ve. 59. § (2) bekezdése alapján „a jelölésnek az ajánló személyre vonatkozó adatai nem nyilvánosak. A jelöléssel kapcsolatos kifogás esetén az ajánlószelvény adatait, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási bizottság, a választási iroda és a bíróság ellenőrizheti.”

1. Az ajánlószelvény választópolgárhoz való eljuttatásáért a helyi választási iroda vezetője felel. E feladatához tartozik, hogy gondoskodjon az ajánlószelvények értesítővel együtt való megküldéséről, és biztosítson pótlólagosan ajánlószelvényt azon választópolgárok számára, akik nem kaptak.

2. Hivatalos ajánlószelvénynek csak a helyi választási iroda által a fenti eljárási rendben biztosított ajánlószelvény minősül. Az ajánlószelvényről kitöltetlen állapotban sem lehet másolatot készíteni, illetve a másolt ajánlószelvényen szereplő ajánlás érvénytelen, függetlenül a másolás módjától.

3. Az ajánlószelvények gyűjtésének a Ve. 48. § (2) bekezdése a) pontjában foglalt tilalmának célja a választási cselekmények kizárása a munkahelyekről. Ebből következően a tilalom nemcsak a munkahelyeken munkát végzők egymás közötti kapcsolatában zárja ki az ajánlószelvények gyűjtését, hanem tilalmazza azt is, hogy munkahelyeken munkaidőben bárki ajánlószelvényt gyűjtsön.

E tekintetben az Országos Választási Bizottság a munkahely fogalmának meghatározásánál a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 5. pontjában foglaltakat tekintette irányadónak, mely szerint munkahely „minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó (akkor is, ha egyéni céget alapított) munkavégzési helyét [...]”.

Értelemszerűen nem vonatkozik a tilalom a jelölő szervezetek által fenntartott, működtetett munkahelyekre.

A tilalom megsértését jelenti azonban, ha a jelölő szervezet – a saját maga által fenntartott munkahelyeken kívül – más munkahelyet jelöl meg, hirdet meg, népszerűsít az ajánló szelvények gyűjtésére vagy leadására.

4. Az ajánlás érvényességének és hitelességének elengedhetetlen feltétele a saját kezű aláírás. A többi adat az ajánló választópolgár jelenlétében másképp is rávezethető az ajánlószelvényre.

A nevének saját kezű aláírására képtelen (pl. testi fogyatékos, vak, illetve gyengénlátó, írástudatlan) választópolgár az ajánlószelvényt a választási iroda vezetője, tagja, valamint bíróság, közjegyző előtt láthatja el kézjegyével. A választópolgár kézjegyét a választási iroda hivatalos személyként eljáró vezetője vagy tagja, valamint a bíróság, illetőleg a közjegyző hitelesíti.

Az ajánlási szabályok megsértését jelenti azonban az, ha a választópolgár csak a személyes adatait vagy/és az aláírását tartalmazó ajánlószelvényt, vagy teljesen üres ajánlószelvényt ad át a jelöltnek vagy a jelölt, illetve a jelölő szervezet képviselőjének, és a hiányzó adatokat a választópolgár távollétében más tölti ki.

Egyebekben a választópolgárnak az ajánlószelvény kitöltése során kinyilvánított akaratát a legmesszebbmenőkig tiszteletben kell tartani. Ezért azokat az ajánlásokat is érvényesnek kell elfogadni, amelyeken a jelölt neve nem az anyakönyvben szereplő formában, de egyébként egyértelműen azonosíthatóan (pl. leánykori név, felvett név stb.), illetőleg amelyeken a jelölő szervezet neve a hivatalos megnevezéstől eltérő formában, de egyébként minden kétséget kizáró módon megállapíthatóan (pl. rövid név, betűszavas rövidítés stb.) szerepel.

5. Az ajánlás folyamata az ajánló választópolgár részéről a kitöltött ajánlószelvénynek a jelölt, illetve a jelölő szervezet képviselőjének való átadásával lezárul. Mivel az ajánlás nem vonható vissza, ha a nyilvántartásba vett jelölt bármely okból kiesik, illetőleg a még nyilvántartásba nem vett jelölt az ajánlószelvényeket nem adja le, a választópolgár újabb érvényes ajánlást más jelölt részére már nem adhat. A jelölt, illetve a jelölő szervezet képviselőjének átadott ajánlószelvényeket más jelölt nevére utólag átírni nem lehet.

6. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint az ajánlószelvény a jelölt/lista bejelentését követően is gyűjthető, függetlenül attól, hogy olyan jelöltről/listáról van-e szó, akit/amit már nyilvántartásba vettek vagy nyilvántartásba vételi kérelmét elutasították. Az ajánlások a jelölt-, illetve listaállításra nyitva álló határidőn belül adhatók le az illetékes választási bizottság részére.

Amennyiben a jelölt/lista nyilvántartásba vételét a szükségesnél kevesebb számú ajánlás miatt tagadta meg a választási bizottság, ugyanazon jelölt/lista ismételt bejelentése esetén az érvényes ajánlások számába a korábban és az átadás után – a fenti határidőn belül – tovább gyűjtött összes érvényes ajánlószelvényt bele kell számolni.

Amennyiben a jelöltet/listát a választási bizottság nyilvántartásba vette, a választási iroda a pótlólag benyújtott ajánlószelvényeket – tekintettel arra, hogy azok ellenőrzése a jelölt/lista nyilvántartásba vételéhez a továbbiakban már nem szükséges – megőrzésre átveszi, ám azokat nem ellenőrzi.

Amennyiben a jelölt/lista nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követően más jelölt/lista nyilvántartásba vétele érdekében nyújtanak be olyan ajánlószelvényeket, melyek a Ve. 50. § (3) bekezdésében foglalt ok következtében érvénytelennek minősülnek, ez nem eredményezi a már jogerősen nyilvántartásba vett jelölt/lista nyilvántartásból való törlését. Amennyiben azonban a nyilvántartásba vételről szóló döntés még nem emelkedett jogerőre, a döntés megváltoztatása a jogorvoslati eljárás során lehetséges.

7. A jelölt, jelölő szervezet az ajánlószelvényekről másolatot nem készíthet, és a rajtuk szereplő adatokat választói adatbázis készítésére vagy egyéb célból nem használhatja fel.

8. Az ajánlások ellenőrzése során a választási bizottság testületként jár. A bizottság tagja csak a bizottság döntése alapján végezhet önállóan ellenőrzési feladatot, illetve tekinthet be a technikai nyilvántartásba.

Jelen állásfoglalás kiadásával hatályát veszti az ajánlószelvényekről és az ajánlás folyamatáról szóló 1/2009. OVB állásfoglalás.

Dr. Szigeti Péter s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke”

26. A 2/2010. (III. 11.) OVB állásfoglalás szövege:

„2/2010. (III. 11.) OVB állásfoglalás

a kifogások és fellebbezések benyújtásának módjáról

Az Országos Választási Bizottság – 2010. március 4-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 90/A. § (4) bekezdésének a) pontjában, 99/K. § (5) bekezdésének a) pontjában, 105/A. § (4) bekezdésének a) pontjában, 115/I. §-a (8) bekezdésének a) pontjában, 115/P. § (5) bekezdésének a) pontjában, 124/A. § (3) bekezdésének a) pontjában, 131/A. § a) pontjában és 143/A. § (4) bekezdésében írt hatáskörében eljárva az alábbi

állásfoglalást

adja ki.

A Ve. 77. § (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza:

A Ve. 77. § (2) bekezdése az alábbiakat tartalmazza:

„A kifogásnak tartalmaznia kell

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.”

A Ve. 77. § (5) bekezdése az alábbiakat tartalmazza:

„Ha a kifogás elkésett, vagy nem tartalmazza a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakat, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. ...”

A Ve. 80. § (4) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: „A fellebbezésnek tartalmaznia kell

a) a fellebbezés 79. § (2) bekezdés szerinti alapját,

b) a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét,

A Ve. 81. § (2) bekezdése az alábbiakat tartalmazza:

„Érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a fellebbezést, ha az elkésett, nem a 80. § (1) bekezdése szerinti választási bizottsághoz nyújtották be, vagy nem tartalmazza a 80. § (4) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat. ...”

A Ve. 85. §-a az alábbiakat tartalmazza:

„A jelen fejezetben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a névjegyzék összeállításával, a médiakampánnyal, valamint az eredmény megállapításával kapcsolatos jogorvoslatokra is, a 20/E. §-ban, a 44/A. §-ban, illetőleg a 73. §-ban foglalt eltérésekkel.”

A választási bizottságok és a választási irodavezetők által elbírálandó kifogások és fellebbezések formai és tartalmi követelményeit meghatározó rendelkezések nem tartalmaznak szabályokat a jogorvoslati kérelmek benyújtásának módjáról, ezért azok írásos formában a kérelmező választása szerint – személyesen, postai úton, faxon vagy e-mailen is – eljuttathatók a döntésre jogosulthoz.

Jelen állásfoglalás nem vonatkozik a bíróságok, illetve az Alkotmánybíróság által elbírálandó jogorvoslati kérelmekre.

Dr. Szigeti Péter s. k.,
az Országos Választási Bizottság elnöke”

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek