6/2010. (II. 26.) NFGM utasítás

a) Működési támogatás folyósítása fő szabályként időarányosan történik. Az Áht 101/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetek figyelembevételével a működési támogatás nyújtása előfinanszírozás keretében is történhet egyösszegű vagy részletekben történő kifizetés mellett. A már lezárult finanszírozási időszakokról – a támogatói okiratban, támogatási szerződésben – a kedvezményezettnek beszámolási kötelezettséget kell előírni.

b) Támogatási előleg – az Ámr. 150. §-ában foglaltaknak megfelelően – indokolt esetben nyújtható, ha ezt a támogatói okirat vagy a támogatási szerződés tartalmazza. Ennek mértéke – kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik – nem haladhatja meg a támogatás 25%-át, de legfeljebb a háromszázmillió forintot, az előleg folyósítására több részletben is sor kerülhet. Egyösszegű utófinanszírozás esetén támogatási előleg nem nyújtható. A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére – támogatási szerződés keretében – kifizetésre kerülő előlegeket az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 9. sz. mellékletének 3. e) pontja értelmében támogatási programelőlegként kell kezelni. A támogatási programelőleget és az előfinanszírozás miatti követeléseket az Áhsz. 22. § (1) bekezdés di) és dj) pontjai alapján követelésként kell kimutatni.

a) Az Áht.100/F. § (2)–(4) bekezdése alapján kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet vonatkozásában az értékhatárt meghaladó támogatási igény esetén a Kormány jóváhagyását kell kérni. A jóváhagyás megszerzéséhez az előirányzat szakmai kezelője előterjesztést készít. Az előterjesztésben be kell mutatni, hogy a társadalmi szervezet támogatásához milyen források állnak rendelkezésre.

b) A fenti szervezetekkel megkötésre kerülő támogatási szerződéseket a miniszter írja alá, akit akadályoztatása esetén a gazdasági ügyekért felelős államtitkár helyettesít.

c) A támogatási szerződés aláírását követően a Költségvetési és Kontrolling Főosztály a támogatás adatait (a kedvezményezett neve, szervezeti formája, a támogatást odaítélő szerv és a döntéshozó neve, a költségvetési fejezet neve, ÁHT-azonosítója, a kedvezményezett székhelye, adószáma, a költségvetésből nyújtott támogatás célja és összege, a támogatási döntés dátuma, a támogatói okirat vagy a támogatási szerződés száma, a megvalósítás helyszíne) negyedévente megküldi a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részére.

a) a Kötött segélyhitelezés fejezeti kezelésű előirányzatból nyújtott segélyhiteleknek az Eximbank lehívó levele szerinti teljesítéséhez,

b) a Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolattal összefüggő feladatok és a Nemzetközi tagdíjak (NKTH) fejezeti kezelésű előirányzatokból a tárca és a Nemzetközi Kutatási és Technológiai Hivatal (a továbbiakban NKTH) feladatkörébe tartozó nemzetközi szervezetekben betöltött tagsághoz kapcsolódó tagdíjfizetési, -hozzájárulási kötelezettségek teljesítéséhez,

c) az Építésügyi célelőirányzatból az építésügyi hatóságok által jogerős hatósági határozatban előírt bírságokból – a 2010. január 8-ig történt befizetések alapján – az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságokat megillető rész megfizetéséhez.

A fenti fizetési kötelezettségek teljesítése során is alkalmazni kell az érvényesítésre, az utalványozásra, az utalvány ellenjegyzésére és a kötelezettségvállalások nyilvántartására vonatkozó szabályokat.

a) 25,0 millió forint (áfa nélkül) értékhatárig az előirányzat szakmai kezelőjének vezetője,

b) 100,0 millió forint (áfa nélkül) értékhatárig – a kabinetfőnök egyetértésével – az előirányzat felett felügyeletet gyakorló szakállamtitkár, illetve a felügyelete alá tartozó előirányzatok vonatkozásában a kabinetfőnök.

c) felső értékhatár nélkül – az illetékes szakállamtitkár, illetve a kabinetfőnök egyetértésével – a miniszter.

a) a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata rendelkezésre áll, illetve a befolyt vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet,

b) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll és

c) a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.

Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg az előbbi feltételeknek, a Költségvetési és Kontrolling Főosztály vezetője erről írásban – indokolással ellátva – tájékoztatja a kötelezettségvállalót, valamint a gazdasági vezetőt és a minisztert.

a) Az előirányzat célja a jogszabály-előkészítési feladatok (törvénytervezetek, miniszterirendelet-tervezetek, kormány-előterjesztések) támogatása, beleértve a szükséges közpolitikai, társadalmi, kulturális hatások vizsgálatát is. Az előirányzat biztosítja az országos statisztikai adatgyűjtéshez (OSAP), valamint a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat végrehajtásához kapcsolódó egyes feladatok finanszírozását.

b) Az előirányzat felhasználására az NFGM közreműködő szervezetként igénybe veszi az NT Nemzetközi Technológiai Nonprofit Közhasznú Kft. (a továbbiakban: NT Kft.).

c) A támogatás folyósításának alapjául az NT Kft.-vel – az előirányzat szakmai kezelője közreműködésével – megkötött szerződés szolgál.

d) A támogatás folyósítása az NT Kft. részére negyedévente egyenlő részletekben történik.

e) Az NT Kft. a támogatás felhasználásáról utólag – a szerződésben meghatározott határidőre – pénzügyi elszámolást, valamint szakmai beszámolót (szöveges értékelést) készít, melynek elfogadásáról, vagy annak elutasításáról az előirányzat szakmai kezelője dönt.

f) Az e) pont szerinti esedékes elszámolási kötelezettség teljesítésének elmulasztása, illetve az elszámolás elfogadásának hiánya esetén – az előirányzat szakmai kezelője kezdeményezése alapján – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály a támogatás folyósítását átmenetileg felfüggeszti.

a) Az államigazgatás hatékonyságának növelését szolgáló előirányzat célja a minisztérium munkájának hatékonyságát növelő, kiemelt jelentőségű informatikai fejlesztési projektek megvalósítása, valamint egyes informatikai rendszerek üzemeltetésének támogatása.

b) Az előirányzat szakmai kezelője, az informatikai fejlesztési projektekhez kapcsolódó működési jellegű költségek finanszírozása céljából átcsoportosítást kezdeményezhet az NFGM Igazgatás költségvetése javára.

a) Az előirányzat célja, hogy fedezetet biztosítson az ELI-projekt megvalósításával összefüggő előkészítő fázisban felmerülő stratégiai, jogi, pénzügyi, szervezeti, irányítási és nemzetközi gazdaságdiplomáciai feladatok koordinálásából adódó kiadások finanszírozására.

b) Az NKTH felhasználási tervet készít az előirányzat terhére kifizetni tervezett, költségekről. A felhasználási tervet a kabinetfőnök hagyja jóvá. A jóváhagyott felhasználási terv egy példányát az előirányzat szakmai kezelője megküldi a Költségvetési és Kontrolling Főosztály részére.

c) A Költségvetési és Kontrolling Főosztály jelen utasítás hatálybalépését követően előirányzat módosítással intézkedik az előirányzat pénzügyi teljesítését végző, NKTH részére történő átcsoportosításáról.

a) A Nemzeti beruházásösztönzési vállalkozási célelőirányzat a következő célok megvalósításához nyújt támogatást:

– vállalkozások versenyképességének javítása,

– vállalati beruházások támogatása, kiemelten technológiai korszerűsítés ösztönzése,

– környezetvédelmi szempontú technológiaváltás, a hazai környezetvédelmi ipar termelésének és szolgáltatásának növelése,

– vállalkozói inkubátorházak létesítésének és fejlesztésének elősegítése, szolgáltatásaik igénybevételének támogatása,

– vállalkozások vezetési színvonalának, gazdasági tevékenységének javulását szolgáló módszerek elsajátítása és elterjesztése, a tanácsadási szolgáltatások igénybevételének támogatása,

– korszerű vállalatirányítási, minőségi, környezeti és egyéb hazai és közösségi szabványok, tanúsítványok bevezetésének támogatása,

– piaci információhoz való hozzáférés elősegítése, piacra jutás elősegítése,

– az országos és helyi piaci zavarok megelőzése, mérséklése és megszüntetése, piaci megfigyelési rendszer működtetése,

– a vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése,

– a szellemi tulajdon védelmének támogatása,

– logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése,

– tőzsdei bevezetés megkönnyítése,

– működőtőke-befektetések ösztönzése,

– az Európai Közösség és egyéb nemzetközi szervezetek programjaiban való részvétel és tagdíj társfinanszírozása,

– befektetésösztönzés elősegítése az országimázskép bemutatását szolgáló sajtó- és kommunikációs tevékenység útján,

– gazdaságstratégiai feladatok megalapozását szolgáló kutatási és szakmai tevékenység támogatása.

b) Az előirányzat felhasználása a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes fejezeti kezelésű előirányzatai kezeléséről és támogatásainak lebonyolításáról szóló 7/2010. (I. 19.) NFGM rendeletben meghatározott eljárási rend szerint történik.

a) A Kis- és középvállalkozói célelőirányzat a következő célok megvalósításához nyújt támogatást:

– a vállalkozásindításhoz szükséges feltételek megteremtése,

– a vállalkozói ismeretek és az Európai Közösség előírásainak elsajátítása, valamint a vállalkozói kultúra fejlesztése, beleértve az ezzel kapcsolatos képzési programok szervezését és lebonyolítását, továbbá módszertani és oktatási anyagok készítését,

– a KKV-k vezetési színvonalának, gazdasági tevékenységének javulását szolgáló módszerek elsajátítása és elterjesztése,

– műszaki-gazdasági, üzleti, valamint az európai közösségi szabályokról, pályázatokról szóló információk nyújtása, a szolgáltatandó információk gyűjtése, kiértékelése és terjesztése,

– a technológia fejlesztése és a termékek, szolgáltatások minőségi színvonalának növelése révén a versenyképesség javítása,

– a beszállítói kapcsolatok kialakulásának és megerősödésének előmozdítása,

– a hitelhez jutás lehetőségeinek bővítése,

– az innovációs képesség fejlesztése,

– a kül- és belpiaci lehetőségek feltárása, a piacra jutás elősegítése, valamint a kereskedelmi hálózat fejlesztése,

– a KKV-k közötti termelési, értékesítési, beszerzési együttműködés és a piacon való közös fellépés elősegítése,

– a KKV-k egymással, illetve kutató-fejlesztő intézményekkel közösen végzett kutatásai, vagy a kutatási eredmények átvételének, valamint azok gyakorlatba történő átültetési feltételeinek megteremtése,

– az adminisztratív terhek csökkentése,

– az Európai Közösség programjaiban való magyar részvétel biztosítása (tagdíj és társfinanszírozás),

– a KKV-k minősítése (rating),

– a KKV-k fejlesztéséhez kapcsolódó konferenciák, rendezvények szervezése lebonyolítása,

– a KKV-k fejlesztési stratégiáját megalapozó kutatások, elemzések, tanulmányok készítése,

– alapszintű és emelt szintű tanácsadás a KKV-k részére,

– a környezetvédelmi hatású fejlesztések elősegítése,

– a szellemi tulajdon védelmének elősegítése, a szellemi tulajdon védelme tudatosságának fejlesztése,

– a piaci információkhoz való hozzájutás esélyegyenlőségének biztosítása,

– vállalkozások versenyképességének javítása,

– vállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése,

– tőzsdei bevezetés megkönnyítése.

b) Az előirányzat felhasználása a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes fejezeti kezelésű előirányzatai kezeléséről és támogatásainak lebonyolításáról szóló 7/2010. (I. 19.) NFGM rendeletben meghatározott eljárási rend szerint történik.

a) Az előirányzat forrást biztosít:

– az ITD Hungary Nonprofit Közhasznú Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ITDH), közhasznú tevékenységének ellátásához, működési költségeinek finanszírozásához, a hazai regionális irodahálózat fenntartására,

– Befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési programok finanszírozására,

– kereskedelemfejlesztési pályázatok támogatásához,

– az egységes magyar külgazdasági külképviseleti rendszer működtetéséhez,

– külképviseleti hálózat felülvizsgálatának finanszírozásához,

b) A célelőirányzat felhasználásában közreműködő szervezetként részt vesz az ITDH. Az egységes magyar külgazdasági külképviseleti rendszer működtetése a Külügyminisztériummal történő együttműködés keretében történik.

c) Az előirányzat szakmai kezelője elkészíti a támogatási céloknak, az előirányzat terhére elvégzendő feladatoknak részletes felhasználási ütemezésére, valamint a kereskedelemfejlesztési pályázatok finanszírozására szolgáló keretre vonatkozó, indoklással alátámasztott javaslatát és azt jóváhagyásra előterjeszti a felügyeletet gyakorló szakállamtitkárhoz.

d) Az ITDH által ellátandó feladatok végrehajtására az NFGM támogatási szerződést köt, amely rögzíti az ellátandó feladatokat, a támogatással való elszámolás módját, az elszámolás rendjét, az ITDH által vállalt kötelezettségek nem teljesítése, illetve a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználása esetén alkalmazandó szankciókat. A szerződés előkészítése az előirányzat szakmai kezelőjének feladata. A szerződést a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár előterjesztése alapján a miniszter írja alá.

e) A célelőirányzatnak az egységes magyar külgazdasági képviseleti rendszer működtetéséhez kapcsolódó forrása az egységes állami külgazdasági külképviseleti rendszer működtetéséről szóló 8/2005. (XI. 8.) GKM–KüM együttes utasítás 6. §-ának 3. pontja alapján évközi előirányzat-átcsoportosítással a KüM részére átcsoportosításra kerül. Az előirányzat szakmai kezelője gondoskodik az előirányzat felhasználása érdekében szükséges teendők (az átcsoportosításhoz szükséges NFGM–KüM megállapodás előkészítése, a felhasználás elszámolása) ellátásáról.

f) A Költségvetési és Kontrolling Főosztály az ITDH működési támogatását, valamint a szakmai tevékenység – Külgazdaság-fejlesztési célelőirányzat felhasználásáról, kezeléséről, működtetéséről és ellenőrzéséről szóló 120/2007. (XII. 29.) GKM rendelet szerinti jogcímeinek – támogatási összegét a szerződésben foglalt ütemezés szerint folyósítja. A pályázati úton nyújtott támogatások összegét a 120/2007. (XII. 29.) GKM rendelet szerint az ITDH lehívó levelének kézhezvételét követő 15 napon belül a Költségvetési és Kontrolling Főosztály utalja át.

a) Az előirányzat a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) alapján meghatározott és a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendeletben megnevezett területrendezési szakterületi feladatok finanszírozására szolgál.

b) Az előirányzat felhasználására, kezelésére a területrendezési előirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon kerül sor.

c) Az előirányzat éves feladattervét az előirányzat szakmai kezelőjének felterjesztésére a szakállamtitkár javasolja miniszteri jóváhagyásra.

d) Az ellátandó feladatokra vonatkozó szerződések előkészítése az előirányzat szakmai kezelőjének feladata. A szerződéseket – a miniszter által jóváhagyott éves feladattervben meghatározott szakmai célok figyelembevételével és az ott megállapított keret erejéig – az előirányzat felett szakmai felügyeletet gyakorló szakállamtitkár írja alá.

e) Az előirányzat szakmai kezelőjének kezdeményezésére a szakmai teljesítés igazolása, valamint a kifizetés engedélyezése alapján a Költségvetési és Kontrolling Főosztály intézkedik az átutalás folyósításáról, a pénzügyi és számviteli feladatok ellátásáról.

a) Az előirányzat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 50. § rendelkezése alapján az épített környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel történő támogatására és finanszírozására szolgál, a törvény felhatalmazása alapján az építésügyi célelőirányzatról szóló 10/2009. (IV. 14.) NFGM rendelet (a továbbiakban: ÉC rendelet) szerint.

b) A célelőirányzat forrása (az építésügyi bírság, az építésfelügyeleti bírság, a visszatérítendő támogatás, a miniszter építésügyi feladat- és hatáskörébe tartozó eljárások esetén az eljárási bírság, a késedelmi kamat, a honvédelmi és katonai célú építmények építési célelőirányzatából jogszabályban meghatározott mértékű bírságösszeg, valamint a pályázati díj) az Étv. 62. § (2) bekezdés r) pontjában kapott felhatalmazás alapján az ÉC rendeletben meghatározott módon és mértékben kerül felhasználásra.

c) Az ellátandó feladatokra vonatkozó kötelezettségvállalások előkészítése az előirányzat szakmai kezelőjének feladata. A szerződéseket az előirányzat felett szakmai felügyeletet gyakorló szakállamtitkár, vagy a felhatalmazásával az általa írásban megbízott Építésügyi és Építészeti Főosztály (a továbbiakban: ÉÉF), vagy a Településrendezési és Településügyi Főosztály vezetője írja alá.

d) Az előirányzat éves, az ÉC rendelet szerinti feladattervét az ÉÉF vezetőjének előterjesztésére a szakállamtitkár javaslatára a miniszter hagyja jóvá.

e) A pályázatok kiírására a Költségvetési és Kontrolling Főosztály által szolgáltatott pénzügyi adatok birtokában folyamatosan, a rendelkezésre álló bevételi forrástól függően kerül sor. A pályázat szakmai kezelője az ÉÉF, vagy általa megbízott kezelő szervezet.

a) A Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (a továbbiakban: TRFC) Központi fejlesztési feladatok jogcím terhére a miniszter – keretfelosztó döntése alapján – forrást biztosíthat

b) A forrás a terület és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásáról szóló Korm. rendelet alapján kerül felhasználásra.

Vásárhelyi terv továbbfejlesztése – 25-4-3-2

a) A Vásárhelyi terv továbbfejlesztése (a továbbiakban: VTT) előirányzatának felhasználása pályázati rendszeren kívül, támogatási kérelem alapján történik.

b) A VTT terhére a lónyai árapasztó fióktározó építési munkálataihoz kapcsolódóan az érintett településeken az alábbi tevékenységek részesíthetők támogatásban:

c) A jánd–gulácsi (beregi) tározó építési munkálataihoz kapcsolódóan az érintett településeken az alábbi tevékenységek részesíthetők támogatásban:

d) A támogatási kérelem alapján a VTT terhére a b) pont esetében az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (a továbbiakban: Tanács) legkésőbb 2010. április 30-ig hozott döntéssel támogatást ítélhet meg Lónya, Mátyus, Tiszakerecseny önkormányzatai, vagy társulásai részére.

e) A támogatási kérelem alapján a VTT terhére a c) pont esetében a Tanács legkésőbb 2010. december 15-ig hozott döntéssel támogatást ítélhet meg Csaroda, Gulács, Hetefejércse, Jánd, Márokpapi, Tákos, Tivadar, Tarpa és Vásárosnamény önkormányzatai, vagy társulásai számára.

f) A támogatási döntést követő 90 napon belül a Tanács támogatási szerződést köt a kedvezményezettekkel.

g) A támogatási szerződés mintáját a miniszter juttatja el a Tanács részére, legkésőbb 2010. március 31-ig. A támogatási szerződés és az esetleges módosítás előkészítését a Tanács végzi.

a) A regionális fejlesztési tanácsok a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján:

b) A működési hozzájárulás biztosítására az NFGM a tanácsokkal támogatási szerződést köt.

a) A megyei területfejlesztési tanácsok a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján:

b) A működési hozzájárulás biztosítására az NFGM a tanácsokkal támogatási szerződést köt.

a) A kistérségi fejlesztési tanácsok a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján:

b) A működési hozzájárulás biztosítására az NFGM a tanácsokkal támogatási szerződést köt.

a) A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján a Főváros Önkormányzat Közgyűlése és a Közép-magyarországi Régió Fejlesztési Tanácsa Budapest Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot hozott létre a főváros és agglomerációja területén a főváros, valamint a körülötte elterülő régió fejlesztési céljai és érdekei összehangolására. Az előirányzat a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács működéséhez biztosít hozzájárulást.

b) A működési hozzájárulás biztosítására az NFGM a Budapest Agglomerációs Fejlesztési Tanáccsal támogatási szerződést köt.

a) A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján a regionális fejlesztési tanácsok és a megyei területfejlesztési tanácsok kezdeményezésével térségi fejlesztési tanácsok alakultak. Az előirányzat a tanácsok munkaszervezetei működéséhez biztosít forrást.

b) A működési hozzájárulás biztosítására az NFGM a térségi tanácsokkal támogatási szerződést köt.

a) A jogcímcsoport célja a Területi Információs Rendszer (TeIR) és Dokumentációs Központ működési feltételeinek biztosítása, melyek működtetését a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (a továbbiakban: VÁTI Kft.) látja el. A TeIR a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény előírásainak megfelelően kialakított rendszer működését a 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet szabályozza. A rendszer fejlesztésének és üzemeltetésének ellátása folyamatos feladat, amely magában foglalja a humán és technikai erőforrások biztosítását, az adatok beszerzését.

A dokumentációs központ működését az építésügy, a településfejlesztés és – rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról szóló 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet, valamint a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek nyilvántartásáról, továbbá az építésügyi műszaki dokumentációk megőrzésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 5/2000. (II. 11.) FVM rendelet előírásai határozzák meg.

b) A forrás a VÁTI Kft.-vel kötött megállapodás alapján kerül felhasználásra.

a) Az előirányzat az országos hulladékgazdálkodási tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat mellékletében meghatározott azbesztmentesítési program végrehajtása során az azbesztmentesítéssel érintett épületek körének megállapításával, a szennyezés mértékének és állapotának felmérésével, a szórt azbeszt kimutatásával, a mentesítés előkészítésével és a végrehajtás ellenőrzésével kapcsolatos szakértői feladatok elvégzését szolgálja.

b) A célelőirányzat felhasználásának az adott évre vonatkozó központi célkitűzését a szakmai és civil szervezetekkel egyeztetve az előirányzat szakmai kezelője február 15-ig határozza meg és hagyja jóvá.

c) A meghatározott célfeladat elvégzésére az előirányzat szakmai kezelője ajánlatkérést követően a kiválasztott szakmai szervezettel május 31-ig szerződést köt.

d) A feladat elvégzésének szakmai eredményeit az érintett ingatlanok tulajdonosainak, fenntartóinak, illetve az érintett operatív programok kezelőinek és működtetőinek megküldésre kerülnek.

a) Az előirányzat a nemzetközi szerződésen, jogszabályon alapuló kutatás-fejlesztési célú tagdíjfizetéseket biztosít a nemzetközi szervezetek felé. Az előirányzat keretein belül biztosított forrásból 2010. évben az alábbi nemzetközi szervezetek tagdíjainak finanszírozására kerül sor.

– CERN: Európai Részecskefizikai Kutatólaboratórium

– EUREKA (Európai piacorientált K+F együttműködés)

– NATO von Karman Intézet

– ICGEB (Nemzetközi Génsebészeti és Biotechnológiai Központ)

– COST

– ICSTI (Nemzetközi Tudományos és Műszaki Információs Központ)

– OECD GSF

b) Az NKTH felhasználási tervet készít az előirányzat terhére kifizetni tervezett, tagdíjfizetési kötelezettségekről. A felhasználási tervet a kabinetfőnök hagyja jóvá. A jóváhagyott felhasználási terv egy példányát az előirányzat szakmai kezelője megküldi a Költségvetési és Kontrolling Főosztály részére.

c) A Költségvetési és Kontrolling Főosztály jelen utasítás hatálybalépését követően előirányzat módosítással intézkedik az előirányzat pénzügyi teljesítését végző NKTH részére történő átcsoportosításáról.

a) Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet Budapesten történő elhelyezésére vonatkozó magyar kötelezettségvállalásról és a kapcsolódó feladatokról szóló kormányhatározat értelmében a Kormány kötelezettséget vállal az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI) Budapesten történő elhelyezése érdekében az ETI-székhely bérleti díjának, valamint az alkalmazottak munkabérének finanszírozására.

b) Az NKTH felhasználási tervet készít az előirányzat terhére kifizetni tervezett, költségekről. A felhasználási tervet a kabinetfőnök hagyja jóvá. A jóváhagyott felhasználási terv egy példányát az előirányzat szakmai kezelője megküldi a Költségvetési és Kontrolling Főosztály részére.

c) A Költségvetési és Kontrolling Főosztály jelen utasítás hatálybalépését követően előirányzat módosítással intézkedik az előirányzat pénzügyi teljesítését végző, NKTH részére történő átcsoportosításáról.

a) Az előirányzat működtetésének célja elősegíteni a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű európai és nemzetközi szabványosítási és akkreditálási kapcsolatok erősítését az európai és nemzetközi szervezetekben, továbbá az európai szabványok hazai bevezetését. Az európai és nemzetközi szervezetekben a hazai képviseletet a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT), valamint a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) látja el. Az előirányzat vissza nem térítendő támogatást biztosít: az MSZT részére a nemzetközi és európai szabványügyi szervezetekben való képviselethez, illetve az ezekből eredő feladatok ellátásához, és a tárca által l igényelt nemzeti szabványok kidolgozásának finanszírozásához, a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 9. § és 33. §-ban foglaltaknak megfelelően, valamint a NAT részére a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat– és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdés c) pontja alapján a nemzetközi együttműködés költségeinek fedezésére.

b) A támogatás felhasználásának alapjául az MSZT-vel, illetve a NAT-tal – az előirányzat szakmai kezelője közreműködésével – megkötött támogatási szerződés szolgál.

c) A Magyar Szabványügyi Testület, illetve a Nemzeti Akkreditáló Testület a támogatás felhasználásáról – a támogatási szerződésben meghatározott határidőre – szöveges indoklással alátámasztott éves elszámolást készít, melynek elfogadásáról az előirányzat szakmai kezelője dönt.

d) A c) pont szerint esedékes elszámolási kötelezettség teljesítésének elmulasztása, illetve az elszámolás elfogadásának hiánya esetén – az előirányzat szakmai kezelője kezdeményezése alapján – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály a támogatás folyósítását átmenetileg felfüggeszti.

a) Az előirányzat célja az ipar, a kereskedelem területén a védelmi felkészítési és a gazdaságmozgósítási feladatokkal kapcsolatos teendők finanszírozásának biztosítása, a minősített időszakokban az ágazatok működőképességének, a lakosság ellátásának, az állam irányíthatóságának biztosítása, illetve a Magyar Honvédség és rendvédelmi szervek, továbbá a szövetséges fegyveres erők szükségleteinek kielégítése.

b) Az NFGM a minősített időszaki igények kielégítéséhez szükséges, a Kormány által meghatározott hadiipari kapacitások biztosításához és fenntartásához – a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény és a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet szerint meghatározott – vissza nem térítendő támogatást nyújt. Az NFGM a támogatásokra jogosultak részére az évenként meghatározott támogatási összeget egy összegben, elszámolás alapján utólag bocsátja rendelkezésre.

c) A minősített időszakokban aza) bekezdésben nevesített célok elérése érdekében az NFGM az ágazatok honvédelmi törvényből fakadó feladatainak ellátására a támogatásra jogosultakkal szerződést, illetve megállapodást köt.

a) Az előirányzat a tárca és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal feladatkörébe tartozó nemzetközi szervezetekben betöltött tagsághoz kapcsolódó tagdíjfizetési, hozzájárulási kötelezettségek finanszírozására szolgál. Az előirányzatból történik az EU-tagságból adódó feladatokkal összefüggő kötelezettségek finanszírozása is.

b) Az előirányzat szakmai kezelője felhasználási tervet készít az előirányzat terhére kifizetni tervezett, a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján fennálló tagdíjfizetési kötelezettségek összegéről. A felhasználási tervet és a nemzetközi tagdíjak előirányzat terhére történő finanszírozását – a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár javaslata alapján – a miniszter hagyja jóvá.

c) Az esedékesség felmerülésekor az előirányzat szakmai kezelője intézkedik a Költségvetési és Kontrolling Főosztálynál a fizetendő összeg átutalásáról.

d) A nemzetközi szervezetekben betöltött tagsághoz kapcsolódó tagdíjfizetési, hozzájárulási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos teljesítésigazolásra jogosult:

a) Az előirányzat célja az ipari, kereskedelmi ágazatok polgári védelmi és katasztrófavédelmi rendszerének korszerűsítésének, az érintett szervezetek felkészítésének, a minisztériumi főügyelet, valamint a nukleárisbaleset-elhárítási rendszer működtetésének finanszírozása.

b) Az előirányzat nukleárisbaleset-elhárítással összefüggő célja, vissza nem térítendő támogatás nyújtása az ágazati nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervben és működési utasításban meghatározott feladatok végzéséhez, biztosításához és fenntartásához az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 248/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a miniszter által kijelölt szervezetek részére.

c) Az NFGM a támogatásra jogosultak részére az évenként meghatározott támogatást – a szerződésben meghatározott határidők figyelembevételével – bocsátja rendelkezésre. A támogatottak a kijelölés alapján hatáskörükbe utalt feladatok teljesítéséről és a támogatási összeg felhasználásáról minden év december 10-éig beszámolót készítenek az előirányzat szakmai kezelője részére.

a) Az előirányzat fedezetet biztosít a miniszter NATO-tagságból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez a hatáskörébe tartozó ágazatokban.

b) Az előirányzaton szereplő „a NATO és EU védelmi ülésein való képviselet biztosítása” megnevezésű részfeladathoz rendelt összeg a jelen utasítás hatályba lépését követő 15 napon belül előirányzat-módosítással átcsoportosításra kerül a pénzügyi teljesítést végző NFGM Igazgatás részére.

a) A Kincstár a központi költségvetési szervek irányító szervei részére a PM rendelet 4. § és az Ámr. 179. § (8) bekezdésében és a 199. §-ában megjelölt számlákat vezeti.

b) A PM rendelet 15. § (1) bekezdés értelmében a (3) bekezdésben szereplő díjfizetés alól mentes számlák – fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztási számla, fejezetimaradvány-elszámolási számla, fejezeti befizetési számla, fejezeti letéti számla – kivételével a Kincstár, az általa nyújtott szolgáltatások (a terhelési forgalomban (forintban/devizában), végrehajtott műveletek) után az 5. sz. mellékletben meghatározott díjakat számolja fel. A díjfizetésre kötelezett számlák:

c) A Kincstár a PM rendelet 16. § (1) bekezdése értelmében – a feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatok kivételével – az 5. sz. mellékletben meghatározott külön díjakat (számlavezetési díj, fiókbérleti díj, pótlólag kért számlakivonat, stb.), valamint rendelkezésre állási díjat számol fel az előzetesen bejelentett kötelezettségvállalás időben későbbi, vagy a teljesítés elmaradása, továbbá az előzetesen bejelentett kiadástól eltérő teljesítés esetén. A rendelet 16. § (2) bekezdése szerint a feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatoknál az 55. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű rendelkezésre állási díjat számol fel.

d) A Kincstár a számlavezetési díjakkal az aa)–ae) pont alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában az aa) pont alá tartozó fejezeti számlát terheli meg, az af)–ag) pont alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában pedig azt a fejezeti számlát, amelyhez az államháztartási egyedi azonosító számonkénti (ÁHT-T) fejezeti kezelésű előirányzatok tartoznak.

e) A Kincstár az NFGM valamennyi kincstári számláját terhelő rendelkezésre állási díjjal az NFGM Igazgatás előirányzat-felhasználási keretszámláját terheli meg. Az NFGM Igazgatás költségvetését közvetlenül érintő rendelkezésre állási díjakon túlmenő fejezeti kezelésű keretszámlákat érintő rendelkezésre állási díjak – azonos összegű előirányzat átcsoportosításával – az NFGM Igazgatás költségvetése részére visszapótlásra kerülnek.

a) A kötött segélyhitelezési program működtetését és az állami támogatás finanszírozását az NFGM biztosítja. Ennek során az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), valamint a hatályos „Hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről” szóló OECD Megállapodás szerint kell eljárni.

b) A kötött segélyhitelekhez kamattámogatás és adományelem formájában kapcsolódó állami támogatás finanszírozásának fedezetét a Kötött segélyhitelezés fejezeti kezelésű előirányzat biztosítja. Az előirányzat szolgál a segélyhitelezéssel összefüggő szakértői tárgyalások dologi költségeinek, valamint a vonatkozó Korm. rendelet alapján az NFGM által teljesítendő egyéb feladatok finanszírozására is. Az előirányzat a Kormány jóváhagyásával túlléphető.

c) A kötött segélyhitelezéssel összefüggő döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat az NFGM, a KÜM, a PM, a MeH, a KvVM, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, az Eximbank és a Mehib képviselőinek bevonásával, a Korm. rendelet. szerint működő Kötött Segélyhitel Koordinációs Szakértői Munkacsoport (a továbbiakban: Segélyhitelezési Munkacsoport) látja el, ügyrendje szerint eljárva.

d) A Segélyhitelezési Munkacsoport elnöke az NFGM nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős szakállamtitkára, a munkacsoport titkársági feladatait, az előirányzat szakmai kezelője látja el.

e) A kötött segélyhitel konstrukcióban támogatható országok körét a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Tárcaközi Bizottság határozza meg és teszi közzé.

f) Kötött segélyhitel nyújtását a Segélyhitelezési Munkacsoport javaslatával összhangban az NFGM kezdeményezi. A javaslat elkészítéséért az NFGM-ben az előirányzat szakmai kezelője a felelős. A kötött segélyhitel felajánlására nemzetközi versenytárgyaláson történő ajánlattételhez 20 millió EUR értékig a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, egyéb esetekben a Kormány jóváhagyása szükséges. Kötött segélyhitelek nyújtásáról a kedvezményezett országokkal kormányközi szerződésekben kell megállapodni.

g) A kötött segélyhiteleket saját forrásaiból az Eximbank nyújtja az arra jogosult országok számára, a kormányközi szerződésben meghatározott feltételekkel.

a) Az előirányzat a fejezethez tartozó költségvetési intézményeknél év közben felmerülő, előre nem tervezhető feladatok elvégzésére, eseti kormánykötelezettségek teljesítésére és egyéb állami feladatok ellátásának finanszírozására szolgál.

b) A fejezeti általános tartalék felhasználására vonatkozó támogatási igényeket, kérelmet a szakmai kezelőknek – a szakmai felügyeletet gyakorló felsővezető egyetértésével – a Költségvetési és Kontrolling Főosztály (az előirányzat szakmai kezelője) részére kell megküldeni. A támogatási kérelmeket részletesen indokolni és szükség szerint dokumentumokkal kell alátámasztani.

c) Az előirányzat szakmai kezelője a kérelmeket döntésre előkészíti. és a kabinetfőnök egyetértésével lehetőség szerint csoportosan jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti. A kérelem indokolt esetben soron kívüli eljárással is előterjeszthető.

d) A miniszteri jóváhagyást követően előirányzat szakmai kezelője értesíti az igénylőt a kérelem engedélyezéséről vagy annak elutasításáról.

e) Az engedélyezési dokumentum birtokában a Költségvetési és Kontrolling Főosztály gondoskodik a szükséges előirányzatnak a feladat ellátásában érintett intézmény, fejezeti kezelésű előirányzat javára történő átcsoportosításáról.

f) Az előirányzat szakmai kezelője az adott év előirányzata terhére – tekintettel a kincstári határidőkre – legkésőbb november 20-ig tud igényeket befogadni, annak figyelembevételével, hogy a szükséges átcsoportosítások és finanszírozások bonyolítására legkésőbb november 30-ig intézkedni tudjon

g) Az előirányzat felhasználása során az átcsoportosításban érintett intézményre, fejezeti kezelésű előirányzatra vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni. Az NFGM Igazgatáshoz átcsoportosított előirányzat felhasználása külön utasítás szerint történik.