62/2010. (III. 18.) Korm. rendelet
a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet módosításáról1
2010.03.26.
„1. § E rendelet alkalmazásában: a) mák: a mák vagy ópiummák (Papaver somniferum L.) faj fajtáihoz, valamint a murvásmák (Papaver bracteatum Lindl.) faj fajtáihoz tartozó növény;
„b) ipari mák: a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: MgSzH Központ) által a Nemzeti Fajtajegyzékben, valamint az Európai Bizottság által a mezőgazdasági növényfajok közösségi fajtajegyzékében (a továbbiakban: Közösségi Fajtajegyzék) közzétett olyan – magas alkaloid tartalmú – mákfajta (a továbbiakban: mákfajta), amelyben a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal végezhető tevékenységekről szóló Korm. rendelet (a továbbiakban: KKR.) 1. számú melléklete szerint kábítószernek minősülő ópium alkaloidok összes hatóanyag koncentrációja a légszáraz állapotú kifejtett máktokban átlagosan 0,7% feletti; c) étkezési mák: az MgSzH Központ által a Nemzeti Fajtajegyzékben, valamint az Európai Bizottság által a Közösségi Fajtajegyzékben közzétett olyan – alacsony alkaloid tartalmú – mákfajta, amelyben a KKR. 1. számú melléklete szerint kábítószernek minősülő ópium alkaloidok összes hatóanyag koncentrációja a légszáraz állapotú kifejtett máktokban átlagosan 0,7% vagy az alatti; d) díszítő mák: virágkötészeti célra előállított étkezési mákfajta. A díszítő mák virágkötészeti célra felhasznált mákszalmája a növény 30–50 cm hosszú mákszára és kifejtett vagy kifejtetlen máktokja;
e) mákszalma: a levágott máknövény minden része. A magok a tokból való kifejtés és tisztítás után nem minősülnek a KKR. 1. számú melléklete szerint ellenőrzött szernek, kivéve az ipari mák vetőmagját, amelynek kivitele, illetve behozatala eseti export-, illetve import engedélyköteles; f) kifejtetlen ipari máktok: teljes éréskor legfeljebb 10 cm-es szárrésszel betakarított ipari mák magot tartalmazó tokja;
g) kifejtett máktok: teljes éréskor legfeljebb 10 cm-es szárrésszel betakarított mák magot már nem tartalmazó tokja;
h) kender: minden Cannabis nemzetséghez tartozó növény;
i) alacsony tetrahidrocannabinol (a továbbiakban: THC) tartalmú kender (Cannabis sativa L.): olyan, az MgSzH Központ által a Nemzeti Fajtajegyzékben, valamint az Európai Bizottság által a Közösségi Fajtajegyzékben közzétett rost- és magkenderfajta, amelynek szabad THC tartalma a növény légszáraz állapotú, gyökérzettől és száraktól mentes homogenizált részében, a növény érettségi állapotától függetlenül nem éri el a 0,2%-ot;
j) magas THC tartalmú kender: olyan, az MgSzH Központ által a Nemzeti Fajtajegyzékben, valamint az Európai Bizottság által a Közösségi Fajtajegyzékben közzétett rost- és magkenderfajta, amelynek szabad THC tartalma a növény légszáraz állapotú, gyökérzettől és száraktól mentes homogenizált részében, a növény érettségi állapotától függetlenül eléri vagy meghaladja a 0,2%-ot.”
„(3) A (2) bekezdése szerinti tevékenységi és eseti termesztetési engedélyt az EEKH közli az agrárpolitikáért felelős miniszterrel (a továbbiakban: miniszterrel).” ” „a) a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak a termőterület szerint illetékes területi szervével (a továbbiakban: MgSzH területi szerve) az MgSzH Központ által rendszeresített, és az MgSzH Központ honlapján közzétett formanyomtatványon az alábbi aa)–ah) pontokban meghatározott adatokat tárgyév május 15-ig, az ai) pont szerinti adatot pedig november 30-áig közölni:
aa) a termesztető neve, címe,
ab) a termesztők neve, címe,
ac) a vetett termőterületek nagysága,
ad) a termőterületek helye, helyrajzi száma, vagy fizikai blokk és parcella szám,
ae) a termesztett fajták neve,
af) a kiadott vetőmag fajtája, fémzár száma, mennyisége,
ag) a termesztési szerződések megkötésének dátuma, iktatószáma,
ah) az előző évi betakarított terület nagysága,
ai) a termesztető részére a termesztők által leadott mákszalma vagy kifejtetlen ipari máktok mennyisége (kg).”
„c) folyamatos nyilvántartást vezetni a szerződéses máktermesztőkről, azok vetőmag és ipari mák termőterületeinek helyéről és nagyságáról, az átadott és visszaszolgáltatott vetőmag, valamint az átvett ipari mák mákszalmájának mennyiségéről, továbbá a bejelentett különleges esetekről,”
„f) a megkötött szerződés alapján előállított kifejtetlen ipari mák mákszalmájának teljes mennyiségét átvenni,
g) a felhasználni nem kívánt mákszalmát legkésőbb augusztus 15-ig megsemmisíteni, illetve annak várható időpontját az MgSzH területi szervének legalább 7 nappal korábban bejelenteni,
h) biztosítani, hogy a mákszalma, a kifejtett máktok, illetve a máktokkal szennyezett mákmag csak megfelelő biztonsági eljárások mellett kerüljön felhasználásra vagy megsemmisítésre,”
[Az ipari mák termesztője köteles]
„a) az MgSzH Központ által rendszeresített, és az MgSzH Központ honlapján közzétett formanyomtatvány szerinti nyilvántartást vezetni, amely az alábbi adatokat tartalmazza:
aa) a szerződött terület nagysága, helye, helyrajzi száma, vagy fizikai blokk és parcella száma,
ab) a termesztetőtől átvett vetőmag mennyisége, fémzár száma,
ae) a vetett terület nagysága,
af) a termesztetőnek visszaszolgáltatott vetőmag mennyisége, fémzár száma,
ag) a virágzás kezdetének időpontja,
ah) a betakarítás kezdetének időpontja,
ai) a betakarított terület nagysága,
aj) a termesztetőnek átadott mákszalma vagy kifejtetlen ipari máktok mennyisége.”
[Az ipari mák termesztője köteles]
„d) az ipari mák mákszalmáját teljes mennyiségben a termesztető részére átadni, a tok átmeneti őrzésére alkalmas tárolóhelyet biztosítani, és annak folyamatos őrzéséről gondoskodni,
e) a betakarítás után a kifejtetlen ipari mák mákszalmájának a termesztető általi átvételét követően az általa az a) pontban meghatározott adattartalommal vezetett nyilvántartást a 7. § (2) bekezdése szerint aláíratni.” „(2) Az ellenőrzésről az MgSzH Központ által rendszeresített, és az MgSzH Központ honlapján közzétett formanyomtatványnak megfelelő jegyzőkönyvet, vagy hivatalos feljegyzést kell készíteni a (4) bekezdés szerinti adattartalommal. Az ellenőrzést végző a betakarítást követően aláírja a termesztő által vezetett nyilvántartást. Ha az ellenőrzés arra az eredményre vezet, hogy a termesztő a 6. § (1) bekezdésében foglalt bármely kötelezettségének nem tett eleget, az MgSzH területi szerve haladéktalanul értesíti a termesztetőt, egyúttal elrendelheti a növényállománynak, illetve a termésnek a termesztő költségén történő megsemmisítését.” „(4) Az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv, vagy hivatalos feljegyzés – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl – a következő adatokat tartalmazza:
a) a termesztő neve, címe, telefonszáma,
b) a tábla helye, helyrajzi száma, vagy fizikai blokk és parcella száma,
c) a faj és fajta megnevezése,
d) a nyilvántartás szerinti táblaméret,
e) a nyilvántartott és tényleges táblaméret közötti különbség,
g) észlelt rendellenességek,
h) megtett intézkedések.”
„(1) Étkezési mák vetéséhez kizárólag étkezési mákfajtának a termőterülettel arányos mennyiségű, fémzárolt vetőmagja használható fel. A termesztőnek a vetőmaggal kapcsolatos bizonylatokat és számlákat legalább a tenyészidőszak végéig meg kell őriznie.
(2) A termesztő az étkezési mák kereskedelmi céllal történő termesztése, illetve az étkezési mák 500 m2-t meghaladó termőterületen történő termesztése esetén köteles az MgSzH területi szerve részére a termesztés megkezdése előtt, de legkésőbb tárgyév május 15-ig a következő adattartalmú bejelentést tenni az MgSzH Központ által rendszeresített, és az MgSzH Központ honlapján közzétett formanyomtatványon:
a) a termesztő neve, címe,
b) a vetett termőterület nagysága, helye, helyrajzi száma, vagy fizikai blokk és parcella száma,
c) a termesztett fajta neve, vetőmag fémzár száma és mennyisége,
d) virágkötészeti célból termesztett mák esetén az exportáló, illetve a belföldi forgalmazó neve, címe,
e) az előző évi betakarított terület nagysága.
(3) A termesztőnek a bejelentésről az MgSzH területi szerve az MgSzH Központ által rendszeresített, és az MgSzH Központ honlapján közzétett formanyomtatvány szerinti igazolást állítja ki. Étkezési mák kizárólag ilyen igazolás birtokában hozható kereskedelmi forgalomba.”
7. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Az étkezési mák fel nem használt mákszalmáját, illetve kifejtett máktokját a termesztő felajánlhatja az ipari mákot termesztetőnek átvételre, aki a mákszalma, illetve a kifejtett máktok elfogadása esetén az elszállításról saját költségén gondoskodik, továbbá a nyilvántartás érdekében jegyzőkönyvvel dokumentálja az elszállítást. (2) A fel nem ajánlott, továbbá át nem vett mákszalmát és kifejtett máktokot égetéssel vagy talajba forgatással legkésőbb augusztus 15-ig meg kell semmisíteni. A megsemmisítés időpontjáról a 8. § (2) bekezdése szerinti bejelentésre kötelezett termesztő legalább 7 nappal korábban értesíti az MgSzH területi szervét, amely a megsemmisítés tényét a helyszínen ellenőrzi.” „(2) A díszítő mák termesztője tárgyév május 15-ig a 8. § (2) bekezdése szerinti adatokat, az ott megjelölt módon köteles az MgSzH területi szervével közölni.” „(4) A mákszalmát a díszítő mák termesztője virágkötészeti céllal értékesítheti, amennyiben
a) a KKR. 1. számú melléklete szerint kábítószernek minősülő ópium alkaloidok összes hatóanyag koncentrációja a légszáraz állapotú kifejtett máktokban 0,7% vagy az alatti, vagy b) a díszítő mákot, illetve mákszalmát kábítószerként való felhasználást megnehezítő eljárással (így különösen festéssel, lakkozással, fehérítéssel) kezelték, vagy
c) a Magyar Köztársaság területén kívülre történő értékesítés esetében a fogadó állam importőre írásos nyilatkozatban vállalja, hogy a díszítőmákot, illetve a mákszalmát a b) pont szerint, illetve saját nemzeti előírásainak megfelelően kezelni fogja, és a nyilatkozatot a KKR. szerinti eseti export engedély iránti kérelemhez csatolják.”
„(5) Díszítő mák exportja esetén az EEKH adja ki az eseti export engedélyt, a KKR. szerint.
(6) A díszítő mák virágkötészeti célra fel nem használt mákszalmáját a termesztő felajánlhatja az ipari mákot termesztetőnek átvételre, aki a mákszalma elfogadása esetén az elszállításról saját költségén gondoskodik, továbbá a nyilvántartás érdekében jegyzőkönyvvel dokumentálja az elszállítást, és a jegyzőkönyv másolatát megküldi az EEKH-nak.
(7) A fel nem ajánlott, továbbá át nem vett, valamint virágkötészeti célra nem értékesített díszítő mák mákszalmáját égetéssel vagy talajba forgatással legkésőbb augusztus 15-ig meg kell semmisíteni. A megsemmisítés időpontjáról a 8. § (2) bekezdése szerinti bejelentésre kötelezett termesztő legalább 7 nappal korábban értesíti az MgSzH területi szervét, amely a megsemmisítés tényét a helyszínen ellenőrzi.” „(2) A forgalomba hozatalra kerülő étkezési mákmagból az MgSzH területi szerve mintát vesz, és azt az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről szóló jogszabály szerinti határértékeknek való megfelelést ellenőrző vizsgálat céljából megküldi az erre akkreditált hatósági laboratóriumnak.
(3) Ipari mák magjának étkezési célra történő forgalomba hozatala esetén az első alkalommal forgalomba hozónak alkaloidvizsgálatra akkreditált laboratóriumban be kell vizsgáltatni a mákmagot az alkaloidtartalom meghatározása céljából. A vizsgálathoz szükséges mintavételt kérelemre, a külön jogszabály szerinti igazgatási szolgáltatási díj ellenében az MgSzH területi szerve végzi.”
10. § Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § A mák és a kender termesztésére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére a rendőrhatóság és az ÁNTSZ mellett az MgSzH területi szerve jogosult. Az MgSzH Központ az MgSzH területi szervei által végzett, a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének helyszíni ellenőrzésével kapcsolatos adatokat összesíti, és gondoskodik az ipari-, az étkezési és a díszítőmák termesztésével kapcsolatos, a miniszter részére történő adatszolgáltatásról.” „(1) Ipari mák termesztéstechnológiai kutatásával, nemesítésével, fajtakísérleteinek beállításával, kísérleti termesztésével, tudományos célú termesztésével és termeltetésével, vetőmagja előállításával, genetikai alapanyagainak tárolásával, továbbá a magas THC tartalmú kender genetikai alapanyagainak tárolásával az EEKH engedélyével rendelkező szervezet (a továbbiakban: engedélyes) foglalkozhat. Az EEKH a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet.”
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységekre vonatkozó engedély (a továbbiakban: tevékenységi engedély) iránti kérelmet az EEKH-hoz kell benyújtani. (4) A tevékenységi engedély iránti kérelemnek – a KKR szerinti gyógyászati célú tevékenységi engedély iránti kérelem tartalmi elemein túl – tartalmaznia kell
a) a kábítószer előállítására felhasználható, az (1) bekezdés szerinti tevékenységgel érintett növények körét és a tevékenység formáját, b) a kábítószer előállítására felhasználható növényekkel kapcsolatos fajtafenntartási kötelezettségvállalást.”
12. § Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § Tevékenységi engedély hiányában mák és kender kábítószernek minősülő hatóanyag-tartalmának növelésére gyógyászati célú tudományos kutatási tevékenység az EEKH által kibocsátott eseti kutatási engedély birtokában folytatható. Az EEKH az engedélyt közli a miniszterrel és az Országos Rendőr-főkapitánysággal is.” „17. § E rendelet a vetőmagok piacának közös szervezéséről szóló 2358/71/EGK rendelet módosításáról, valamint a vetőmagágazatban a 2000/2001. és 2001/2002. gazdasági évben nyújtandó támogatásról szóló 1405/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.” 14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.
f) 7. §-ának (3) bekezdésében az „Az MgSzH területi szerve” szövegrész helyébe „Az MgSzH területi szerve az MgSzH Központon keresztül” szövegrész, a „Minisztérium” szövegrész helyébe a „miniszter”,
g) 8. §-ának (5) bekezdésében „Az MgSzH területi szerve” szövegrész helyébe „Az MgSzH területi szerve az MgSzH Központon keresztül”,
k) 12. §-ában a „rendőrhatóság”szövegrész helyébe a „rendőrség”
szövegrész lép.
„(6) Nem tekintendő engedélyköteles exportnak, importnak vagy transzfernek a K1, K2, illetve a P2, a P3 vagy a P4 jegyzéken szereplő anyag olyan korlátozott mennyiségű – nemzetközi vonalakon közlekedő hajón, repülőgépen, vonaton, vagy nemzetközi autóbuszjáraton történő – szállítása, amelyre útközben elsősegélynyújtás miatt vagy egyéb sürgős esetben szükség lehet. E kábítószer és pszichotróp anyag megrendelése, tárolásának, felhasználásának ellenőrzése és nyilvántartása a személyszállítást végző gazdálkodó szervezet üzemorvosának, vagy más, a gazdálkodó szervezettel szerződésben álló orvosnak, mint egészségügyi szolgáltatónak a felelőssége.”
