8/2010. (IV. 21.) MeHVM rendelet
8/2010. (IV. 21.) MeHVM rendelet
az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatással kapcsolatos egyes miniszteri rendeletek módosításáról1
2010.04.22.
Az 1. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti fejlesztési- és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró építésügyért felelős miniszterrel egyetértésben,
a 2. § tekintetében az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (4) bekezdés s) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. § tekintetében az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (4) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. § tekintetében az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (4) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 5–6. § tekintetében az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (4) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladat- és hatásköréről szóló 29/2008. (II. 19.) Korm. rendelet 3. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet 1. § (1) bekezdésében az „egyéb műtárgyak” szövegrész helyébe az „egyéb burkoló, tartó, védő és jelző műtárgyak, ideértve a nyilvános telefonállomást burkoló, tartó és védő műtárgyat (telefonfülke) is” szöveg lép.
2. § (1) Az elektronikus hírközlési előfizetői szerződésekre és azok megkötésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 16/2003. (XII. 27.) IHM rendelet (a továbbiakban: R.1.) 14. §-a és az azt megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Előfizetői névjegyzék és országos belföldi tudakozó szolgáltatás
14. § (1) Minden előfizetői hozzáférést nyújtó telefonszolgáltató évente legalább egy alkalommal köteles valamennyi olyan telefon szolgáltatását igénybe vevő előfizetőjéről névjegyzéket készíteni, aki e névjegyzékben való szerepeltetéséhez hozzájárult. A névjegyzéket a telefonszolgáltató köteles elektronikusan – legalább interneten keresztül – hozzáférhetővé tenni.
(2) A helyhez kötött előfizetői hozzáférést nyújtó telefonszolgáltató köteles az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatónak az általa készített előfizetői névjegyzék adatait térítésmentesen rendelkezésre bocsátani. Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a számozási körzet valamennyi olyan előfizetőjének nevére, címére és előfizetői hívószámára, akik az adataik előfizetői névjegyzékben történő megjelenéséhez hozzájárultak.
(3) Az előfizetői névjegyzéknek legalább az előfizetői hozzáférési pont helye szerinti földrajzi terület, budapesti előfizetői hozzáférési pont esetében Budapest valamennyi előfizetői hozzáférést biztosító helyhez kötött telefon szolgáltatás előfizetőjének adatait tartalmazza, a névjegyzékben szereplő előfizető hozzájárulásától függően. Amennyiben a szolgáltató a nyomtatott előfizetői névjegyzéket több részre bontva állítja elő, az előfizető térítésmentesen csak az ő adatait is tartalmazó rész átvételére jogosult. Ha az előfizető írásban úgy nyilatkozott, hogy a névjegyzék fizikai átadását kéri, a szolgáltató térítésmentes adja át a névjegyzéket.
(4) A szolgáltató minden előfizető számára biztosítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott előfizetői névjegyzékben külön térítés nélkül feltüntethesse nevét, lakcímét (székhelyét) és előfizetői hívószámát, igény esetén az előfizetői hívószámhoz tartozó végberendezés felhasználási módját (telefon/fax). Egyéni előfizető díjmentesen kérheti továbbá neve után a foglalkozása és iskolai végzettsége, szakképesítése feltüntetését is, legfeljebb 24 karakter hosszúságig.
(5) Minden előfizetői hozzáférést nyújtó helyhez kötött telefonszolgáltató előfizetője számára – egyéni előfizető esetében díjmentesen – biztosítja, hogy kérése esetén az (1) bekezdésben meghatározott előfizetői névjegyzékben legalább egy mobil rádiótelefon előfizetői hívószámot is feltüntethessen.
(6) Az előfizetői névjegyzék természetes személynek nem minősülő előfizetők esetében az – előfizetői névjegyzékben való feltüntetéséhez hozzájáruló – előfizető nevét és legalább egy előfizetői hívószámát tartalmazza.
(7) Az előfizetői névjegyzék internetes változatát folyamatosan, az elektronikus adathordozón hozzáférhetővé tett vagy nyomtatott formát legalább évente frissíti a szolgáltató.”
(2) Az R.1. a 14. §-t követően a következő 14/A–14/B. §-sal egészül ki:
„14/A. § Az országos belföldi tudakozó szolgáltatás nyújtásához az adatainak abban történő felhasználásához hozzájárulását adó előfizető nevét, lakcímének a szolgáltatóval nyilvánosságra hozatal céljából közölt részét és kapcsolási számát az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató térítésmentesen kapja meg az előfizetői hozzáférést nyújtó érintett telefonszolgáltatóktól. Az e célból átadott információk csak az egyetemes tudakozó szolgáltatáshoz használhatók fel.
14/B. § Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató köteles évente előfizetői névjegyzéket megjelentetni általa meghatározott bontásban, és azt elektronikusan – legalább az interneten keresztül – hozzáférhetővé tenni. Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató az előfizető kérésére a névjegyzéket nyomtatott (telefonkönyv) vagy elektronikus adathordozó formájában köteles rendelkezésre bocsátani.”
(3) Az R.1. 17–18. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„17. § (1) Az igénylő az Eht. 117. § a) pontja szerinti egyetemes szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szándékát (a továbbiakban: igénybejelentés) a szolgáltató általános szerződési feltételeiben rögzített módon, legalább két lehetséges mód közül választva – melyek közül legalább egy hangalapú és egy írásos – teheti meg. Az igénybejelentés különösen ügyfélszolgálaton személyesen, postai úton vagy interneten keresztül elérhető elektronikus űrlap kitöltésével vagy a telefonos ügyfélszolgálaton keresztüli bejelentéssel történhet. Az igénylő nyilatkozik arról, hogy az igényelt hozzáférést kizárólag telefonszolgáltatásra vagy a telefonszolgáltatás igénybevétele mellett internet-, vagy fax szolgáltatásra is használni kívánja-e.
(2) Az igénybejelentést a szolgáltató írásban vagy elektronikus úton rögzíti és nyilvántartásba veszi. Amennyiben szükséges, a szolgáltató az igénylőt 15 napos határidő tűzésével az igénybejelentéssel azonos módon felkéri adathiány esetén az igénybejelentés megfelelő kiegészítésére, vagy az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának részletes pénzügyi és műszaki feltételeiről és követelményeiről szóló 97/2010. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (1) bekezdés c)–d) pontja szerinti nyilatkozat megtételére, amelyet írásban vagy elektronikus úton rögzít. Ha az igénylő igénybejelentését a 15 napos határidőn belül nem egészíti ki, a szolgáltató az igénybejelentést törli a nyilvántartásból.
(3) A szolgáltató az igénybejelentő számára ajánlatot tehet olyan más, nem egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatásra vagy szolgáltatási csomagra is, amely az igényelt előfizető hozzáférési ponton keresztül biztosítja legalább az általa igényelt szolgáltatások elérését.
(4) A szolgáltató az igénybejelentés rögzítésétől számított 15 napon belül az igénybejelentéssel azonos, vagy a szolgáltató által felkínált lehetőségek közül választva az igénybejelentő által kért módon értesíti az igénylőt
a) az igény elfogadásáról,
b) az igény visszautasításáról és a Korm. rendelet 3. § (2)–(3) bekezdésében szabályozott, az igénylőt megillető eljárásról, ha a visszautasítás Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében foglalt valamely feltétele fennáll, vagy
c) más a (3) bekezdésnek megfelelő szolgáltatás felajánlásáról.
(5) Amennyiben az előfizető a (3) bekezdés szerinti ajánlatot 15 napon belül nem fogadja el, és az igénybejelentés elfogadásának feltételei egyébként fennállnak, a szolgáltató 8 napon belül elfogadja az igénybejelentést, és erről értesíti az igénylőt, ezzel egyidejűleg számára az előfizetői szerződést megküldi.
18. § (1) Amennyiben a szolgáltató az igénybejelentést elfogadja, a szolgáltató az igénybejelentés elfogadásával egyidejűleg az előfizetői szerződést írásban is megküldi az igénylőnek és megjelöli, hogy az Eht. 117. § a) pontja szerinti nyilvános telefonhálózathoz való hozzáférés biztosítására milyen időponttól (év, hó, nap) vállal kötelezettséget.
(2) Az előfizetői szerződés akkor jön létre, amikor az előfizető elfogadó írásbeli nyilatkozata (az előfizetői szerződés aláírt példánya) a szolgáltatóhoz megérkezik, azonban a szerződésnek az Eht. 117. § a) pontja szerinti, a nyilvános telefonhálózathoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó rendelkezései a 17. § (5) bekezdés szerinti időpontban lépnek hatályba.”
3. § (1) Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás nettó elkerülhető költségei számításának alapelveiről és meghatározásának módjáról szóló 7/2004. (IV. 20.) IHM rendelet (a továbbiakban: R.2.) 1–7. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„1. § E rendelet hatálya
a) az Eht. 117. §-a szerinti egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatást (a továbbiakban: egyetemes szolgáltatás) nyújtó egyetemes szolgáltatóra (a továbbiakban: szolgáltató) és
b) a Nemzeti Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: hatóság)
terjed ki.
2. § (1) Amennyiben jogszabály vagy egyetemes szolgáltatási szerződés egyetemes szolgáltatások nettó elkerülhető költségeinek kimutatását vagy ellenőrzését írja elő, ezen költségeket e rendelet 1. mellékletében foglaltak szerint kell számítani, illetve ellenőrizni.
(2) A szolgáltatók kizárólag e rendelet szerint számított, az egyetemes szolgáltatás nyújtásából keletkező nettó elkerülhető költségeiknek az állam általi – a hatóságon keresztül történő – megtérítésére jogosultak.
3. § A szolgáltató azon szolgáltatások esetében készít nettó elkerülhető költségszámítást, amelyekre vonatkozóan az egyetemes szolgáltatási szerződésben kérte az ebből eredő méltánytalan többletteher megtérítését.
Telefonhálózathoz való hozzáférés
4. § (1) A tárgyévi nettó elkerülhető költségek számítása a szolgáltató hatóság által jóváhagyott számviteli szétválasztás kimutatásán alapulnak. A nettó elkerülhető költségek kiszámításában szereplő közvetlen költségek, valamint a kiszámításban szereplő tárgyi eszközök és immateriális javak tárgyévben aktivált értékei megegyeznek a szolgáltató főkönyvi és analitikus nyilvántartásaiban foglalt értékekkel.
(2) A telefonhálózathoz való hozzáférés biztosítása nettó elkerülhető költség megállapítása e rendelet 1. melléklet 1. pontja szerint történik.
Nyilvános telefonállomások
5. § (1) A tárgyévi várható nettó elkerülhető költségek, és egységköltségek számítása a szolgáltató megelőző legutolsó évi, a hatóság által jóváhagyott számviteli szétválasztás kimutatásán alapulnak. A nettó elkerülhető költségek kiszámításánál csak a ténylegesen felmerülő közvetlen költségek vehetők számításba.
(2) A nyilvános telefonállomások nettó elkerülhető költségének, valamint egységköltségének megállapítása e rendelet 1. melléklet 2. pontja szerint történik.
Előfizetői névjegyzék elérhetővé tétele
6. § Az előfizetői névjegyzék elérhetővé tételének nettó elkerülhető költségének megállapítása e rendelet 1. melléklet 3. pontjában foglaltak alapján történik.
Országos belföldi tudakozó nyújtása
7. § A belföldi tudakozó szolgáltatás nettó elkerülhető költségének megállapítása e rendelet 1. melléklet 4. pontjában foglaltak alapján történik.”
(2) Az R.2. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.
4. § A piacmeghatározás, a piacelemzés és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása, valamint a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírása során alkalmazandó alapelvekről szóló 16/2004. (IV. 24.) IHM rendelet 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A piacelemzési eljárás keretében Tanács az egyetemes szolgáltatásokon keresztül nyújtott szolgáltatások megfizethetőségét kiemelten vizsgálja.”
5. § A távbeszélő-szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező távközlési szolgáltató által nyújtott távbeszélő-szolgáltatás díjairól, valamint az egyetemes távközlési szolgáltatással kapcsolatos díjcsomagokról szóló 3/2002. (I. 21.) MeHVM rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az előfizető nem fizet egyszeri díjat azokért az előfizetői hozzáférési pontokért, amelyeket:
a) a mentők, tűzoltók, a rendőrség részére – az ANFT szerinti – speciális segélyhívószámokon kezdeményezett segélykérés célba juttatásához, továbbá a nyilvános segélyhívó berendezések céljára szolgáló helyi összeköttetésekhez (ezek áthelyezéséhez) létesítenek;
b) alkalmi állomásokhoz és alkalmi összeköttetésekre (vagy azok áthelyezéséhez) létesítenek.”
6. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
7. § Ez a rendelet a következő uniós irányelvnek való megfelelést szolgálja:
az Európai Parlament és a Tanács 2002/22/EK irányelve (2002. március 7.) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról (Egyetemes szolgáltatási irányelv).
8. § Hatályát veszti a távbeszélő-szolgáltatási piacon jelentős piaci erővel rendelkező távközlési szolgáltató által nyújtott távbeszélő-szolgáltatás díjairól, valamint az egyetemes távközlési szolgáltatással kapcsolatos díjcsomagokról szóló 3/2002. (I. 21.) MeHVM rendelet 3. §-a, 5. § (4) bekezdése, 7. § (3) bekezdése, 8. § (2) bekezdése, 9. § (2) bekezdése, 10. §-a, 12. §-a, 14. §-a, 18. §-a, valamint 2. számú melléklet 2. és 3. pontja, és az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató kijelölésére vonatkozó szabályokról szóló 3/2004. (III. 4.) IHM rendelet 7. § (5) bekezdése.
1. melléklet a 8/2010. (IV. 21.) MeHVM rendelethez
A nettó elkerülhető költség számítása
Az egyetemes szolgáltatások nettó elkerülhető költsége a figyelembe vehető szolgáltatások bevételeinek és költségeinek különbségeként határozható meg.
SZÁMÍTÁSI LÉPÉSEK
1. Telefonhálózathoz való hozzáférés nettó elkerülhető költségének meghatározása
1.1. A támogatásba bevont hozzáférési vonalak kiválasztása
1.2. A támogatásba bevont hozzáférési vonalak kiépítése tényleges költségének meghatározása
1.3. A hozzáférési vonalak bevételének meghatározása
A. Telefonhálózathoz való hozzáférés nettó elkerülhető költsége: = 1.2.–1.3.
2. Nyilvános telefonállomások nettó elkerülhető költségének és egységköltségnek meghatározása
2.1. A költségszámításba bevont, veszteségesen üzemeltethető nyilvános telefonállomások kiválasztása, száma (2.1.3.)
2.2. A nyilvános telefonállomások költségének meghatározása
2.3. A 2.1. pontban kiválasztott veszteségesen üzemeltethető nyilvános telefonállomások átlagos bevételének meghatározása
A. Nyilvános telefonállomások összes nettó elkerülhető költsége: = (2.2.–2.3.) × 2.1.3
B. Nyilvános telefonállomások nettó elkerülhető egységköltsége: = A ÷ 2.1.3
3. Előfizetői névjegyzék elérhetővé tétele közvetlen nettó elkerülhető költségének meghatározása
3.1. Az előfizetői névjegyzék elérhetővé tételével kapcsolatos költségek
3.2. Az előfizetői névjegyzékkel kapcsolatos bevételek
A. Az előfizetői névjegyzék nettó elkerülhető költsége: = 3.1.–3.2.
4. Országos belföldi tudakozó nyújtása
4.1. Az országos belföldi tudakozó költsége
4.2. Az országos belföldi tudakozó bevételei
A. Országos belföldi tudakozó nyújtása nettó elkerülhető költsége: = 4.1.–4.2.
SZÁMÍTÁSI LÉPÉSEK MEGHATÁROZÁSA
1. Telefonhálózathoz való hozzáférés nettó elkerülhető költségének meghatározása
1.1. A támogatásba bevont hozzáférési vonalak kiválasztása
A szolgáltató meghatározza, hogy számviteli kimutatásaiban adott aktivált értékű előfizetői hozzáférési vonal az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozik-e, és így igényelhető-e utána egyetemes támogatás. Nem vehető a számviteli kimutatásokban aktivált előfizetői hozzáférési vonal figyelembe, ha az adott előfizetői hozzáférési pont tekintetében a szolgáltató egyetemes szolgáltatási szerződéskötési kötelezettsége alapján az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának részletes pénzügyi és műszaki feltételeiről és követelményeiről szóló 97/2010. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. §-a szerint nem volt köteles hozzáférési vonalat kiépíteni.
1.2. A támogatásba bevont hozzáférési vonalak kiépítése tényleges költségének meghatározása
A szolgáltató – számviteli kimutatásai alapján – meghatározza az 1.1. pontban kiválasztott előfizetői hozzáférési vonalak tárgyévben aktivált értékét, melynek megfelelőségét beruházási számlákkal vagy a könyveiben elszámolt aktivált saját teljesítménnyel igazolja.
A szolgáltató meghatározza az 1.1. pont alapján kiválasztott hozzáférési vonalak tárgyévben aktivált értékének azon részét, amely közvetlenül és csak az igényelt hozzáférési ponton egyetemes előfizetői hozzáférési szolgáltatás nyújtása érdekében merült fel.
A hozzáférési vonalak összes tényleges kiépítési költségei meghatározása során figyelembe kell venni a szolgalmi és használati jogok létesítésére kiterjedő költségeket, valamint a szolgalmi és használati jog alapítása körében, a szolgáltató által az ingatlan tulajdonosa részére megfizetett kártalanítás összegét is.
Amennyiben egy szolgáltató olyan hálózati elemek aktivált értékét is be kívánja számítani, amelyek alkalmasak más hozzáférési vonalak egyes elemeinek kiváltására, úgy a következőképpen kell eljárnia:
– meghatározza az adott hálózati elem kapacitásának elméleti maximumát, azaz azt, hogy az adott hálózati elem, az alkalmazott technológiától függetlenül maximálisan hány darab előfizetői hozzáférési pont kiszolgálására alkalmas;
– az adott hálózati elem aktivált értékét a szolgáltató elosztja az előző pontban meghatározott értékkel;
– a hozzáférési vonalak költségének kiszámításakor olyan hálózati elem esetében, amely más hozzáférési vonalak egyes elemeinek kiváltására alkalmas az adott eszköz aktivált értékének előző pont szerint meghatározott része vehető figyelembe.
1.3. A hozzáférési vonalak bevételének meghatározása
A szolgáltató – számviteli kimutatásai alapján – meghatározza az 1.1. pont alapján kiválasztott hozzáférési vonalak bevételét. A bevételek meghatározása során figyelembe kell venni
a) az előfizetőtől beszedett egyszeri díjakat,
b) az előfizető által a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja alapján megfizetett összeget,
c) amennyiben a hozzáférésen helyhez kötött telefonszolgáltatáson kívül, a funkcionális internet hozzáféréshez elegendő adatátviteli sebességű szolgáltatástól nagyobb adatátviteli sebességű szolgáltatás vagy műsorterjesztési szolgáltatást is igénybe vesz, ezen szolgáltatásoknak a szolgáltató általános szerződési feltételeiben meghatározott 12 havi díját.
A. A telefonhálózathoz való hozzáférés nettó elkerülhető költség kiszámítása
Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítse érdekében nyújtott hozzáférési vonalak tárgyévre vonatkozó közvetlen nettó elkerülhető költsége az 1.1. pont szerint kiválasztott hozzáférési vonalak 1.2. pont szerinti tárgyévre vonatkozó tényleges aktivált értékének és az 1.3. pont szerinti tárgyévre vonatkozó bevételének különbsége.
2. Nyilvános telefonállomások nettó elkerülhető költségének meghatározása
2.1. A költségszámításba bevont, veszteségesen üzemeltethető nyilvános telefonállomások kiválasztása, száma
1. A szolgáltató településenként meghatározza azon nyilvános telefonállomásait, melyeket az egyetemes szolgáltatási kötelezettség miatt üzemeltet. Ezen állomások számának meghatározása során szükséges a nyilvános telefonállomások kialakításával és elhelyezésével kapcsolatos követelményeket figyelembe venni.
2. Következő lépésben a szolgáltató az előző pontban meghatározott nyilvános telefonállomások közül kiválasztja azokat, amelyek üzemeltetése adott évben nyereséges számára, azaz amelyek esetén a realizált bevételek meghaladják a 2.2. pontban meghatározott nyilvános telefonállomások egységköltségét.
3. A szolgáltató a nyilvános telefonállomások üzemeltetésével kapcsolatos támogatási igény kiszámításakor azon nyilvános telefonállomásaira határoz meg támogatási igényt, amelyek üzemeltetése az 1. pont szerinti állomásokból a 2. pont alapján kiválasztott nyilvános telefonállomásokon felül szükséges.
2.2. A nyilvános telefonállomások költségének meghatározása
A nyilvános állomások költségeit a szolgáltató a hatóság által kirótt számviteli szétválasztás kötelezettségre vonatkozó előírásoknak megfelelően elkészített, benyújtott és a hatóság által jóváhagyott számviteli szétválasztás kimutatásban (számviteli szétválasztás modellben) a helyhez kötött kiskereskedelmi üzletág nyilvános állomások üzleti területének múltbeli költsége (HCA) alapján határozza meg. A számviteli szétválasztási modellben a nyilvános állomások összes költségeként meghatározható összeg és az összesen üzemeltetett nyilvános állomás darabszámának hányadosa a nyilvános telefonállomások egységköltsége.
2.3. A 2.1. pontban kiválasztott veszteségesen üzemeltethető nyilvános telefonállomások átlagos bevételének meghatározása
1. A nyilvános telefonállomások esetében a szolgáltató azon forgalmi szolgáltatások bevételeit és a reklámcélból hasznosított telefonállomások esetében a reklámcélú hasznosításból származó bevételeket határozza meg, amelyek elvesznének az adott nyilvános telefonállomás megszűnésével (leszerelésével). Az egyes nyilvános telefonállomások bevételeinek meghatározását a szolgáltató a számviteli szétválasztásban szereplő nyilvános telefonállomások részletes analitikája alapján végzi el. A nyilvános telefonállomások esetében a használók által az állomásról indított vagy általuk fogadott hívások bevételeit kell meghatározni.
2. A nyilvános telefonállomások egy állomásra jutó átlagos bevétele a 2.1.3. pontban kiválasztott nyilvános telefonállomások egyedi bevételei összegének és a 2.1.3. szerinti nyilvános telefonállomások számának hányadosa.
A. A nyilvános telefonállomások nettó elkerülhető költségének meghatározása
A 2.2. pontban meghatározott egységköltség, valamint a 2.3.2. pont szerinti átlagos bevétel különbsége és a 2.1.3. pont szerint kiválasztott nyilvános telefonállomások számának szorzata.
B. A nyilvános telefonállomások nettó elkerülhető egységköltségének meghatározása
Az A. pont szerinti nettó elkerülhető költség és a 2.1.3. szerint kiválasztott veszteségesen üzemeltethető nyilvános telefonállomások darabszámának hányadosa a nyilvános telefonállomások nettó elkerülhető egységköltsége.
3. Előfizetői névjegyzék elérhetővé tétele közvetlen nettó elkerülhető költségének meghatározása
3.1. Az előfizetői névjegyzék elérhetővé tételével kapcsolatos költségek
A költségek megállapításánál a névjegyzék előállításával és előfizetőkhöz való eljuttatásával kapcsolatos költségeket, valamint az előfizetői névjegyzékben található adatok gyűjtésével, tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos költségek előfizetői névjegyzék szolgáltatásra aktivált részét lehet figyelembe venni.
3.2. Az előfizetői névjegyzékkel kapcsolatos bevételek
Az előfizetői névjegyzék bevételeinek meghatározásánál figyelembe kell venni a névjegyzék, mint reklámhordozó felület (kiemelt előfizetői megjelenés, előfizetői reklámok stb.) értékesítéséből származó bevételeket.
A. Az előfizetői névjegyzék nettó elkerülhető költsége
A névjegyzék elérhetővé tételével kapcsolatos költségek és a névjegyzékkel kapcsolatos bevételek különbségeként kell megállapítani.
4. Országos belföldi tudakozó nyújtása
4.1. Az országos belföldi tudakozó költségének meghatározása
Az országos belföldi tudakozó szolgáltatás nettó elkerülhető költségének megállapítása során a szolgáltató kizárólag azokat a költségeket veszi figyelembe, amelyek a belföldi tudakozó szolgáltatással kapcsolatban merültek fel. A nemzetközi tudakozó vagy a különleges tudakozó szolgáltatással kapcsolatos költségek a számítás során nem vehetőek figyelembe.
A költségek megállapításánál a névjegyzék előállításával és előfizetőkhöz való eljuttatásával, valamint az előfizetői névjegyzékben található adatok gyűjtésével, tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos költségeket lehet figyelembe venni.
4.2. Az országos belföldi tudakozó bevételeinek meghatározása
Az országos belföldi tudakozó szolgáltatás bevételeinek meghatározásakor a szolgáltatás által a szolgáltatásban érintett valamennyi szolgáltató hálózatában generált forgalmi szolgáltatásból származó bevételt együttesen figyelembe kell venni.
A. Országos belföldi tudakozó nyújtása nettó elkerülhető költség kiszámítása
A 4.1. pont szerint költségek és 4.2. pont szerinti bevételek különbsége adja meg az országos belföldi tudakozó szolgáltatás nettó elkerülhető költségét.
”
1
A rendelet a 6. § alapján hatályát vesztette 2010. április 23. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás