12/2011. (IX. 6.) MNB rendelet
12/2011. (IX. 6.) MNB rendelet
az érmék feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról1
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 60. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint a 60. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az MNB tv. 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. A rendelet alkalmazási köre
1. § E rendeletet kell alkalmazni
a) az MNB által kibocsátott, forgalomban lévő, továbbá a forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható forintérmék (a továbbiakban: forintérme), valamint
b)2 a 3. § (1) bekezdése, a 3. § (2) bekezdés b) pontja, a 3. § (2) bekezdés d) pont db) alpontja, az 5–8. § tekintetében – az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2001. június 28-i 1338/2001/EK tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Tanácsi rendelet) nem szabályozott kérdésekben – a pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézmény által kibocsátott, forgalomban lévő, továbbá a forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható külföldi érmék (a továbbiakban: külföldi érme)
[a továbbiakban az a) és b) pont alatti érmék együtt: érme] feldolgozására, forgalmazására, valamint hamisítás elleni védelmére.
2. Értelmező rendelkezések
2. §3 E rendelet alkalmazásában
1. átváltási határnap: a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló MNB rendeletben meghatározott fogalom;
2. bevonási határnap: a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló MNB rendeletben meghatározott fogalom;
3. érme-visszaforgatás: a készpénzforgalmazás keretében teljesített
a) érmekifizetés,
b) érmekiadás,
c) érmeátadás;
4. érmevizsgáló gép: olyan gép, amelyet a pénzfeldolgozó és a pénzforgalmazó az érmék valódiságának, illetve forgalomképességének – a gép működtetőjének beavatkozása nélküli – ellenőrzésére működtet;
5. forgalomból bevont érme: törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő, az MNB 2004. május 1. előtt közzétett hirdetményében (a továbbiakban: MNB hirdetmény) vagy MNB rendeletben, illetve a pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézmény jogi aktusában vagy hivatalos közleményében ilyenként meghatározott érme;
6. forgalomképes érme: olyan, törvényes fizetőeszköznek minősülő, valódi
a) forintérme, amely az 1. mellékletben foglalt kritériumok,
b) külföldi érme, amely a kibocsátó forgalomképességre vonatkozó rendelkezései
alapján érme-visszaforgatásra alkalmas;
7. forgalomképtelen érme:
a) a forgalomból bevont valódi érme,
b) olyan, törvényes fizetőeszköznek minősülő, valódi
ba) forintérme, amely az 1. mellékletben foglalt kritériumok,
bb) külföldi érme, amely a kibocsátó forgalomképességre vonatkozó rendelkezései
alapján érme-visszaforgatásra nem alkalmas;
8. forintbankjegy átváltása: a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló MNB rendeletben meghatározott művelet;
9. forintbankjegyek címletváltása: a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló MNB rendeletben meghatározott művelet;
10. forintérme átváltása: a forgalomból bevont forintérmének a hitelintézet és a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény (a továbbiakban: posta) által a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: új MNB tv.) 23. § (3) bekezdése szerinti határidőn belül végrehajtott, valamint a nehezen felismerhető és sérült forintérmének azonos címletű, forgalomképes forintérmére történő cseréje. Nem minősül forintérme átváltásának a forgalomból bevont, a nehezen felismerhető és a sérült forintérme fizetésül való elfogadása, ideértve az ügyfél saját fizetési számlájára történő befizetést is;
11. forintérmék címletváltása: a forgalomképes, valamint a törvényes fizetőeszköznek minősülő forgalomképtelen forintérméknek – azok névértékével egyező összegben – más címletű, forgalomképes forintbankjegyekre, illetve forintérmékre történő cseréje;
12. hamis érme: a valódi érme technikai jellemzőinek (pl. anyagának, méretének, súlyának) vagy címletértékének felhasználásával, illetve a valódi érme képének utánzásával vagy módosításával, megtévesztési szándékkal készített hamisítvány;
13. hamisgyanús érme: olyan – akár törvényes fizetőeszköznek minősülő, akár már forgalomból bevont – érme, amelynek valódiságát illetően – a pénzfeldolgozó és a pénzforgalmazó által a 4. § (1) és (2) bekezdése, illetve az 5. § szerint elvégzett valódiságvizsgálat alapján, szakmailag megalapozott – kétség merül fel;
14. készpénzforgalmazás: a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló MNB rendeletben meghatározott fogalom;
15. pénzfeldolgozás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott tevékenység;
16. pénzfeldolgozó: a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló MNB rendeletben meghatározott szervezet;
17. pénzforgalmazó: a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló MNB rendeletben meghatározott szervezet;
18. pénztár: a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló MNB rendeletben meghatározott helyiség;
19. törvényes fizetőeszköz: a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló MNB rendeletben meghatározott fogalom;
20. ügyfél: a készpénzforgalmazás keretében a pénzfeldolgozó vagy a pénzforgalmazó szolgáltatását igénybe vevő természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
3. Az érmék forgalmazására vonatkozó szabályok
3. § (1) A pénzfeldolgozó és a pénzforgalmazó – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – csak azt követően forgathatja vissza az érméket, ha azok valódiságát és forgalomképességét teljes körűen vagy mintavétellel megvizsgálta, és azokat valódinak és forgalomképesnek minősítette.
(2) A valódiság- és forgalomképességi vizsgálatot ismételten nem kell elvégezni
a) az MNB-től átvett forintérme vonatkozásában,
b) az eurót törvényes fizetőeszközként bevezető tagállam nemzeti központi bankjától átvett euroérme vonatkozásában,
c) a b) pontban nem szabályozott, pénzkibocsátásra jogosult külföldi intézménytől átvett külföldi érme vonatkozásában, valamint
d) a más pénzfeldolgozótól, pénzforgalmazótól átvett azon érme vonatkozásában, amelynek valódiság- és forgalomképességi vizsgálatát valamely pénzfeldolgozó, pénzforgalmazó
da) forintérme esetén a 4. §-ban
db) euroérme esetén az 5. §-ban,
dc) a db) alpontban nem szabályozott külföldi érme esetén az 5. § (2) és (3) bekezdésében
foglaltak szerint már igazoltan elvégezte.
4. § (1) A forintérme valódiság- és forgalomképességi vizsgálatát érmevizsgáló géppel vagy kézi ellenőrzéssel kell elvégezni.
(2) A forintérme valódiságvizsgálatát a kibocsátásáról rendelkező MNB hirdetményben, illetve MNB rendeletben, valamint az MNB-nek az adott címlet leírását tartalmazó kiadványában foglaltak figyelembevételével, forgalomképességi vizsgálatát az 1. mellékletben foglalt szempontok szerint kell elvégezni.
(3) Teljes körűen kell megvizsgálni az ötvenforintos és annál magasabb címletű forintérmék valódiságát és forgalomképességét.
(4) Mintavétellel is elegendő megvizsgálni az ötvenforintosnál alacsonyabb címletű forintérmék valódiságát és forgalomképességét azzal, hogy a valódiság- és forgalomképességi vizsgálatot a pénzforgalmazó által évente kifizetett, illetve a pénzfeldolgozó által évente feldolgozott forintérmék címletenkénti mennyiségének legalább 10%-a tekintetében el kell végezni.
5. § (1) Az euroérme valódiság-vizsgálatát a Tanácsi rendelet 6. cikkében foglaltak szerint kell elvégezni.
(2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott külföldi érme valódiság- és forgalomképességi vizsgálatát, valamint az euroérme forgalomképességi vizsgálatát érmevizsgáló géppel vagy kézi ellenőrzéssel kell elvégezni.
(3) A külföldi érme tekintetében az (1) és (2) bekezdés szerinti vizsgálatok során igazodni kell a kibocsátó ilyen irányú rendelkezéseihez, jogi aktusában vagy hivatalos közleményében szereplő leíráshoz, illetve az ilyen leírás alapján – az erre szakosodott információszolgáltató szervezet által – az érmékről készített kiadványokban foglaltakhoz.
4. A hamisgyanús érme kezelésére vonatkozó előírások
6. § (1) A természetes és a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az érme valódisága iránti legcsekélyebb kétsége esetén köteles az érmét a fellelést követően szakértői vizsgálat céljából a hitelintézetnek, a postának vagy az MNB-nek átadni. A hitelintézet és a posta köteles az érmét átvenni, valódiságát megvizsgálni, és az általa hamisgyanúsnak minősített érmét – az átvételre vonatkozó jegyzőkönyvvel, az átvételtől számított 20 munkanapon belül – továbbítani az MNB-nek.
(2) A pénzfeldolgozó és a pénzforgalmazó köteles a valódiság- és forgalomképességi vizsgálat során fellelt és az általa elvégzett valódiságvizsgálat alapján is hamisgyanúsnak minősített érmét – az átvételre vonatkozó jegyzőkönyvvel, a felleléstől számított 20 munkanapon belül – átadni vagy megküldeni az MNB-nek.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti jegyzőkönyv tartalmi elemeit a 2. melléklet határozza meg.
7. § (1) A hamisgyanús érme szakértői vizsgálatát az MNB végzi.
(2) Az MNB szakértői vizsgálata szerint hamis érme ellenértékének megtérítése sem az azt fellelő vagy szakértői vizsgálat céljából továbbító pénzfeldolgozótól, illetve pénzforgalmazótól, sem az MNB-től nem igényelhető.
(3) Az MNB a szakértői vizsgálat eredményéről a vizsgálat kezdeményezőjét vagy annak MNB-nél eljárt megbízottját értesíti, és a szakértői vizsgálat szerint valódi forintérme ellenértékét, illetve a valódi külföldi érmét – a szakértői vizsgálat eredményéről szóló értesítéssel egyidejűleg – visszajuttatja a szakértői vizsgálat kezdeményezőjének vagy annak MNB-nél eljárt megbízottjának.
(4) A hamis érme őrzését és kezelését – uniós jogi aktus vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az MNB végzi.
(5)4 Az MNB a pénzhamisítás megelőzése és felderítése érdekében együttműködik a bűnüldöző szervekkel, és kérésükre – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben és az új MNB tv. 24. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – pénzhamisításra vonatkozó adatokat ad át részükre.
8. § (1) A pénzfeldolgozó a 7. § (3) bekezdése szerint részére visszajuttatott valódi forintérme ellenértékét, illetve a valódi külföldi érmét a megbízójával kötött megállapodásban foglalt, ilyen megállapodás hiányában a (2) bekezdés szerinti határidőn belül köteles a megbízó részére átadni, megküldeni vagy köteles vele elszámolni.
(2) A pénzforgalmazó a 7. § (3) bekezdése szerint részére visszajuttatott valódi forintérme ellenértékét, illetve a valódi külföldi érmét – annak kézhezvételét követő 10 munkanapon belül – köteles az érme befizetőjének (birtokosának) átadni, megküldeni vagy köteles vele elszámolni.
(3) Az MNB szakértői vizsgálata szerint hamis érme esetén a pénzfeldolgozó és a pénzforgalmazó az MNB szakértői vizsgálatának eredményéről köteles – az erről szóló értesítés kézhezvételét követő 10 munkanapon belül – az érme befizetőjét (birtokosát) értesíteni.
(4) A hitelintézet és a posta a 6. § (1) bekezdése alapján átvett, de általa valódinak minősített érmét köteles forgalomképtelennek minősíteni, és annak ellenértékét köteles az általa elvégzett vizsgálatot követő 10 munkanapon belül az érme befizetőjének (birtokosának) átadni, megküldeni vagy köteles vele elszámolni.
5.5
9. §
6. 6 A forintérmék címletváltásának és átváltásának szabályai
10. § (1) A forintérmék címletváltására és átváltására a pénztárat üzemeltető fiókkal rendelkező hitelintézet és a posta köteles.
(2) A forintérmék címletváltása és átváltása keretében – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – egy alkalommal legfeljebb 50 darab forintérme cseréjét kell elvégezni.
(3) A (2) bekezdés szerinti mennyiségi korlátozás az új MNB tv. 23. § (3) bekezdése szerinti átváltási kötelezettségre nem vonatkozik.
(4) A forintérmék címletváltásának és átváltásának kötelezettsége nem terjed ki a szándékosan megcsonkított (pl. félbevágott, átlyukasztott, esztergált) forintérmére, valamint arra a forintérmére, amelynek a valódisága vagy névértéke nem állapítható meg egyértelműen. A nem egyértelműen valódi forintérme tekintetében a hitelintézet és a posta köteles valódiságvizsgálatot végezni, és az általa hamisgyanúsnak minősített forintérmét a 6. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az MNB-nek átadni vagy megküldeni.
11. § (1) A hitelintézet és a posta – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –
a) a forintérmék címletváltásáért és átváltásáért díjat számíthat fel, amelynek maximális mértéke – ideértve a címletváltással és átváltással összefüggésben egyéb címen felszámított különdíjat is – a becserélt forintérme névértékének 10 százaléka,
b) a forintérmék címletváltását és átváltását a nála vezetetett fizetési számla meglétéhez, illetve az általa nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez kötheti,
c) a forintérmék címletváltását és átváltását ténylegesen végző fiókjai számát korlátozhatja azzal, hogy a fővárosban, illetve az adott megyében fiókkal rendelkező hitelintézetnek és postának biztosítania kell, hogy a fővárosban, illetve az adott megyében – elsősorban a megyeszékhelyen – legalább 1-1 fiókja ténylegesen végezze a forintérmék címletváltását és átváltását.
(2) A hitelintézet és a posta
a) az új MNB tv. 23. § (3) bekezdése szerinti átváltási kötelezettségének a pénztárral rendelkező valamennyi fiókjában köteles eleget tenni,
b) az új MNB tv. 23. § (3) bekezdése szerinti átváltási kötelezettség teljesítéséért díjat nem számíthat fel,
c) az új MNB tv. 23. § (3) bekezdése szerinti átváltási kötelezettség teljesítését a nála vezetett számla meglétéhez, illetve az általa nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez nem kötheti.
12. § (1) A hitelintézet és a posta a forintérmék címletváltását és átváltását ténylegesen végző fiókjában jól látható helyen, hirdetményben köteles közzétenni a forintérmék címletváltása és átváltása tekintetében a 11. § (1) bekezdése szerint meghatározott feltételeket és díjat, valamint a 11. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően az átváltás igénybevételének lehetőségét.
(2) A hitelintézet és a posta a 11. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a (2) bekezdés a) pontja alapján a forintérmék címletváltását és átváltását ténylegesen nem végző fiókjában jól látható helyen, hirdetményben köteles közzétenni a forintérmék címletváltását és átváltását ténylegesen végző legközelebbi fiókjának címét, valamint az (1) bekezdésben meghatározott információkat.
(3) A hitelintézet és a posta internetes honlap működtetése esetén köteles azon folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon elérhetővé tenni a forintérmék címletváltását és átváltását ténylegesen végző fiókjainak listáját, valamint az (1) bekezdésben meghatározott információkat.
7. A pénzfeldolgozóra vonatkozó speciális előírások
13. §7 A pénzfeldolgozó az egyes kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzése feltételeinek részletszabályairól szóló 536/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § f) pontjában előírt belső ügyviteli szabályzatot az e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles kidolgozni.
8. Záró rendelkezések
14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
15. § (1)8
(2)9 E rendelet 3. § (1) bekezdése, 3. § (2) bekezdés b) pontja, 3. § (2) bekezdés d) pont db) alpontja, 5. § (1) és (3) bekezdése, 6–8. §-a – az új MNB tv. 24. § (1) bekezdés b)–d) pontjával és (2)–(6) bekezdésével, valamint a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló 11/2011. (IX. 6.) MNB rendelet 3. § (1) bekezdésével, 3. § (2) bekezdés b) pontjával, 3. § (2) bekezdés d) pont db) alpontjával, 3. § (4) bekezdésével, 7. §-ával, 14–16. §-ával együtt –
1. az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2001. június 28-i 1338/2001/EK tanácsi rendelet és az azt módosító 44/2009/EK tanácsi rendelet,
2. az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló 1338/2001/EK rendelet hatásainak az eurót közös valutaként el nem fogadó tagállamokra történő kiterjesztéséről szóló, 2001. június 28-i 1339/2001/EK tanácsi rendelet és az azt módosító 45/2009/EK tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
16. § E rendelet tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdés első, második és harmadik francia bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
17. §10
1. melléklet a 12/2011. (IX. 6.) MNB rendelethez
2. melléklet a 12/2011. (IX. 6.) MNB rendelethez
A rendeletet a 20/2019. (V. 13.) MNB rendelet 19. §-a hatályon kívül helyezte 2019. július 15. napjával.
Az 1. § b) pontja a 35/2014. (IX. 25.) MNB rendelet 3. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. § a 35/2014. (IX. 25.) MNB rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (5) bekezdése a 35/2014. (IX. 25.) MNB rendelet 3. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. alcímet (9. §) a 35/2014. (IX. 25.) MNB rendelet 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. alcím (10–12. §) a 35/2014. (IX. 25.) MNB rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § a 35/2014. (IX. 25.) MNB rendelet 3. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 15. § (1) bekezdését a 35/2014. (IX. 25.) MNB rendelet 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (2) bekezdése a 35/2014. (IX. 25.) MNB rendelet 3. § (4) bekezdése és 4. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás