129/2011. (XII. 21.) VM rendelet
129/2011. (XII. 21.) VM rendelet
a Tétényi-fennsík természetvédelmi terület létesítéséről
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (2) bekezdés 3. és 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) Védetté nyilvánítom Tétényi-fennsík természetvédelmi terület elnevezéssel a Pest megyében, Törökbálint közigazgatási területén lévő, Törökbálint 0152/44 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területet, valamint a Budapest közigazgatási területén lévő, Budapest XXII. kerület 239924/3 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 6,42 hektár nagyságú területet (a következő EOV koordináta-párok által meghatározott területrészt: E643655-N230380, E643663-N230358, E643672-N230331, E643675-N230323, E643720-N230318, E643744-N230315, E643790-N230311, E643825-N230306, E643392-N230226, E643559-N230165, E643593-N230159, E643408-N230242, E643474-N230293, E643519-N230348, E643634-N230374, E643826-N230303, E643858-N230236, E643893-N230172, E643856-N230171, E643779-N230179, E643706-N230186, E643655-N230179, E643605-N230164, E643544-N230167, E643519-N230180, E643510-N230187, E643473-N230199, E643430-N230211, E643400-N230223, E643461-N230203), a 239926 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 0,69 hektár nagyságú területet (a következő EOV koordináta-párok által meghatározott területrészt: E643646-N230513, E643632-N230460, E643631-N230452, E643632-N230444, E643635-N230432, E643649-N230397, E643653-N230386, E643632-N230380, E643525-N230355, E643619-N230475, E643644-N230514), továbbá a 239932/1, 239932/2 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területet, mely területek nagysága összesen 147,78 hektár.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő, aláhúzással jelölt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú ingatlanok az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek.
2. § A védetté nyilvánítás célja a terület természetközeli állapotú pusztafüves lejtősztyepp vegetációjának és az élőhelyhez kötődő állatvilág hosszú távú megőrzése.
3. § A védett természeti terület természetvédelmi kezelési tervét az 1. melléklet tartalmazza.
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
1. melléklet a 129/2011. (XII. 21.) VM rendelethez
1. Természetvédelmi célkitűzések
1.1. A terület lejtősztyepp élőhelyeinek és változatos élővilágának megőrzése.
1.2. A területen található védett növény- és állatfajok [különös tekintettel: a pannon deres csenkesz (Festuca pallens subsp. pannonica), a pézsmahagyma (Allium moschatum), a borzas vértő (Onosma visianii), az ezüstaszott (Paronychia cephalotes), a csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima), az erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris), a barátposzáta (Sylvia atricapilla), a kenderike (Carduelis cannabina) és a tövisszúró gébics (Lanius collurio), beleértve a közösségi jelentőségű fajokat is] és élőhelyeik (dolomitsziklagyep, lejtősztyeppek, délies lejtőgyepek, lejtősztyeppek, délies lejtőgyepek, kikopások, északias lejtőgyepek, platógyepek, szegélygyepek), továbbá egyéb közösségi jelentőségű élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása.
1.3. Az őshonos növényzet regenerációjának elősegítése.
1.4. A terület élővilágának további, természetvédelmi célú kutatásának és bemutatásának biztosítása.
1.5. A terület urbanizációs hatásokkal mérsékelten érintett, természetközeli állapota hosszú távú megőrzésének és a tájképi értékek fennmaradásának biztosítása.
2. Természetvédelmi stratégiák
2.1. Az értékes és veszélyeztetett élőhelyek természetvédelmi vagyonkezelésbe vétele.
2.2. Az idegenhonos fa- és cserjefajok állományainak visszaszorítása.
2.3. A terület határain és a nagyobb átvezető utak mentén fás növényzet kialakulásának elősegítése.
2.4. A leromlott gyepekben a terület természetes növényzetére jellemző, ritkább fajok megtelepedésének elősegítése kaszálással, legeltetéssel.
2.5. Természetvédelmi kezeléseket megalapozó kutatások végzése.
2.6. A terület oktatási és bemutatási célú hasznosítása.
2.7. A közlekedés korlátozása.
2.8. Az illegális hulladék-elhelyezés megakadályozása.
2.9. Az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célok megvalósítását elősegítő és azt szolgáló földhasználat megvalósítása.
3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása
a) A természetközeli gyep, cserjés területeken a meglévő és megjelenő invazív fásszárú növényfajok, különösen a bálványfa (Ailanthus altissima), a keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia), a fehér akác (Robinia pseudoacacia) egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális, csepegésmentes növényvédőszer kijuttatással.
b) A cserjéseket a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) által meghatározott mértékben és területi kiterjedésben vissza kell alakítani gyeppé, a megmaradó területeken a természetes folyamatokon alapuló szukcesszió lehetőségét kell biztosítani.
c) Szükség szerint – az igazgatósággal egyeztetett helyen és módon – a szukcesszió elősegítése érdekében őshonos, a termőhelynek megfelelő facsoportokat kell mesterségesen kialakítani.
d) Az e pontban felsorolt, továbbá a jogszerűen végzett egyéb tevékenységek során keletkezett levágott növényi anyagot a területről a levágást követő egy hónapon belül el kell távolítani.
3.1.2 Táj- és kultúrtörténeti értékek
a) A területen hulladék elhelyezése tilos, az illegális hulladéklerakókat fel kell számolni.
b) A tájképromboló, használaton kívüli infrastruktúrát, az épületmaradványokat el kell bontani, a betontömböket és az építési hulladékot el kell szállítani a területről.
3.1.3. Látogatás
A területet – a jogszerűen gazdálkodók és a természetvédelmi kezelést végzők kivételével – csak gyalogosan lehet látogatni, a földutakról tilos letérni.
3.1.4. Oktatás, bemutatás
a) A természetvédelmi célú oktatási és bemutatási tevékenységet az igazgatóság által kijelölt területrészen kell megvalósítani.
b) A területen csak a természeti értékeket nem károsító rendezvény engedélyezhető.
3.1.5. Kutatás, vizsgálatok
a) A terület természeti értékeinek teljesebb megismerése céljából folytatni kell a terület természetvédelmi célú kutatását, megfigyelését különös tekintettel az ízeltlábú fajokra.
b) A területre betelepített növénypopulációk állapotát folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
c) A természetvédelmi kezelés hatékonyságának ellenőrzésére rendszeresen vizsgálni és dokumentálni kell a növényzet változását és egyes, az igazgatóság által meghatározott védett növény- és állatfajok, valamint az invazív növényfajok elterjedését, állományméretét.
3.1.6. Terület- és földhasználat
a) Gépjárművel közlekedni csak életveszély elhárítása, katonai, rendészeti tevékenység végzése, továbbá természetvédelmi kezelési célból lehetséges, ideértve a jogszerűen folytatott mezőgazdasági tevékenységhez szükséges közlekedést.
b) A terület ipari és bányászati céllal nem hasznosítható.
c) A földutak szilárd burkolattal való borítása vagy szélesítése tilos.
d) A területen új építmény létesítése tilos.
e) A meglévő építmények felújítása csak a természeti és táji értékek veszélyeztetése, károsítása nélkül végezhető el.
f) Tápanyag- és talajerő utánpótlás csak a legelő állatok elhullajtott ürülékével történhet.
g) A fás szárú invazív fajok egyedeinek eltávolítása során csepegésmentes technológiával kijuttatott gyomirtó vegyszerek használata és a zárlati károsítók elleni, jogszabályban előírt védekezés kivételével a területen tilos növényvédőszer használata.
h) A területen technikai sporttevékenységet folytatni tilos.
3.1.7. Természetvédelmi infrastruktúra
Az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítását szolgáló természetvédelmi infrastruktúra fejlesztése során csak természetes anyagokat lehet felhasználni.
3.2. Művelési ághoz vagy földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
Gyep (rét, legelő) művelési ágú területek kezelése
A gyepterületeket legeltetni csak juhval, 0,3 állategység/hektár állatlétszámmal, szakaszosan, az igazgatósággal egyeztetett módon lehet. Amennyiben a legeltetés nem lehetséges, úgy a gyepterületeket évente – az igazgatósággal egyeztetett – változó helyen, a gyepterület 10%-ának kaszálatlanul hagyása mellett mozaikosan lehet kaszálni vadkiszorító technikával, vadriasztó lánc használatával. A kaszálás legkorábbi kezdő időpontja július 1. A lekaszált növényanyagot le kell hordani a területről a kaszálást követő egy hónapon belül. Szükség esetén – az igazgatósággal egyeztetve – tisztító kaszálást kell végezni.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás