Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

14/2011. (X. 13.) MNB rendelet

14/2011. (X. 13.) MNB rendelet

a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről1

2012.10.31.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 60. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 4. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya kiterjed a jogi személyre, a gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, ezen jogalanyok gazdasági tevékenységére vonatkozóan, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 17. pontja alapján egyéni vállalkozónak minősülő személyre (a továbbiakban együtt: adatszolgáltatók).

2. § (1) Az adatszolgáltatók az 1. mellékletében felsorolt információkat az ott meghatározott módon, gyakorisággal és határidőben szolgáltatják a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére.

(2) A hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló PSZÁF rendeletben 20AB, 20ABB, 20ABU, illetve F20A táblakód alatt meghatározott információkat a bank, a szakosított hitelintézet, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes (valamely más) tagállamban székhellyel rendelkező ezen típusú pénzügyi intézmények magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: EGT fióktelep) az ott meghatározott gyakorisággal és határidőben, az MNB elektronikus adatbefogadási rendszerén (a továbbiakban: EBEAD) keresztül szolgáltatja az MNB részére is.

3. § (1) A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákat és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A 2. § (2) bekezdése szerinti információkhoz kapcsolódó táblákat és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket a hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló PSZÁF rendelet tartalmazza.

(3) Az információk szolgáltatásához szükséges – a 3. mellékletben meghatározott – technikai segédleteket az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, a honlapján teszi közzé.

4. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 136. § (2) bekezdése szerinti információszolgáltatási kötelezettséget az ott meghatározott adatszolgáltató az EBEAD-on keresztül teljesíti az MNB részére.

(2) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 147. § (1) és (2) bekezdése szerinti információszolgáltatási kötelezettséget az ott meghatározott adatszolgáltató az EBEAD-on keresztül teljesíti az MNB részére.

5. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat 79–81. sorában meghatározott P38, P39 és P40 azonosító kódú adatszolgáltatások táblái és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezések 2012. július 1-jén lépnek hatályba.

6. § (1)2

(2)3

(3)4

(4)5

7. § (1)6

(1a)7

(1b)8

(2)9

(3)10

1. melléklet a 14/2011. (XI. 13.) MNB rendelethez11


A jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk

I.

 

Azonosító
kód

Megnevezés

Az adatszolgáltatók köre

Az adatszolgáltatás

gyakorisága

teljesítésének módja

határideje

címzettje

1

D01

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

napi

elektronikus úton (EBEAD)

tárgynapot követő munkanap 11:30 óra

MNB Statisztika

2

E04

Napi jelentés az értékpapír állományokról

központi értéktári tevékenységet végző szervezet, az ezen típusú EGT fióktelep

napi

elektronikus úton (EBEAD)

tárgynapot követő munkanap 9:00 óra

MNB Statisztika

3

E06

Az értékpapír- számlákhoz kapcsolódó ügyletek adatai

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerinti elszámolóházak, az ezen típusú EGT fióktelepek

napi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgynapot követő munkanap
9:00 óra

MNB Statisztika

4

E14

Határidős részvényügyletek a BÉT-en

Tpt. szerinti elszámolóházak, az ezen típusú EGT fióktelepek

napi

elektronikus úton
(EBEAD)

tőzsdenapot követő munkanap 14:00 óra

MNB Statisztika

5

E20

A befektetési vállalkozások tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

letétkezelői tevékenységet végző befektetési vállalkozások, az ezen típusú EGT fióktelepek

havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 8. munkanap

MNB Statisztika

6

E21

A hitelintézetek saját tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

bankok, szakosított hitelintézetek, letétkezelési tevékenységet végző szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 8. munkanap

MNB Statisztika

7

E23

A központi értéktárnál vezetett egyesített összevont értékpapírszámlákon és biztosíték értékpapír letéti számlákon lévő értékpapír-állományok

központi értéktári tevékenységet végző szervezet, az ezen típusú EGT fióktelep

havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 3. munkanap

MNB Statisztika

8

E27

Értékpapírok központi értéktár által kiadott ISIN-kódjai és egyéb alapadatai

központi értéktári tevékenységet végző szervezet, az ezen típusú EGT fióktelep

napi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgynapot követő munkanap 9:00 óra

MNB Statisztika

9

E43

Opciós részvényügyletek a BÉT-en

Tpt. szerinti elszámolóházak, az ezen típusú EGT fióktelepek

napi

elektronikus úton
(EBEAD)

tőzsdenapot követő munkanap 14:00 óra

MNB Statisztika

10

E45

A Magyar Államkincstár saját tulajdonában lévő, valamint a nála letétbe helyezett értékpapírok állománya tulajdonosi bontásban

Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK)

havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 8. munkanap

MNB Statisztika

11

E48

A BÉT-es részvények kapitalizációja és forgalma, részvények tőzsdei be- és kivezetése

pénzügyi eszközök kereskedését lebonyolító tőzsdék, az ezen típusú EGT fióktelepek

havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 5. munkanap

MNB Statisztika

12

E50

Az állampapírok, az államadósság és az állami követelések felhalmozott és eredményszemléletű kamata

Államadósság Kezelő Központ Zrt. (a továbbiakban: ÁKK Zrt.)

havi, illetve negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 20. nap

MNB Statisztika

13

E53

A magyar állam értékpapír-kibocsátásai

ÁKK Zrt.

heti

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő 2. munkanap 9:00 óra

MNB Statisztika

14

E57

Tőzsdére bevezetendő/bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok adatai

pénzügyi eszközök kereskedését lebonyolító tőzsdék, az ezen típusú EGT fióktelepek

eseti

elektronikus úton
(e-mail)

01. tábla esetén az új kibocsátás dokumen-
tációjának a kibocsátótól a tőzsdére érkezését követő 2. munkanap 11:30 óra;
02., 03. tábla esetén az információnak a tőzsde tudomására jutását (keletkezését) követő 1. munkanap 11:30 óra

MNB Integrált kockázatkezelés
(keodata@mnb.hu)

15

E58

A forgalomban lévő magyar államkötvények és kamatozó kincstárjegyek cash-flow és kamatadatai

ÁKK Zrt.

havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 5. munkanap

MNB Statisztika

16

E60

Adatszolgáltatás repó-típusú és egyéb értékpapír ügyletekről

bankok, szakosított hitelintézetek, letétkezelési tevékenységet végző szövetkezeti hitelintézetek és befektetési vállalkozások, az ezen típusú EGT fióktelepek, ÁKK Zrt.

havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 5. munkanap

MNB Statisztika

17

E61

A Magyarországon és külföldön kibocsátott jelzáloglevelek adatai

jelzálog-hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 8. munkanap

MNB Statisztika

18

E62

Az állampapírnak nem minősülő, Magyarországon és külföldön kibocsátott kötvények adatai

kötvényt kibocsátó önkormányzatok, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek, jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezetek magyarországi fióktelepei

havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 8. munkanap

MNB Statisztika

19

E64

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások által kibocsátott értékpapírok adatai, illetve az általuk letétkezelt egyes értékpapírokra vonatkozó árinformációk

bankok, szakosított hitelintézetek, letétkezelési tevékenységet végző szövetkezeti hitelintézetek és befektetési vállalkozások, az ezen típusú EGT fióktelepek, ÁKK Zrt.

havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 8. munkanap

MNB Statisztika

20

F01

Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás (hó végi záró állomány)

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

havi, illetve intézményi változás esetén

elektronikus úton
(EBEAD)

a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap;
a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében előzetes: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; végleges: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap; intézményi változás esetén: az intézményi változást követő 20. munkanap

MNB Statisztika

21

F02

Biztosítók statisztikai mérlege

biztosítók, az ezen típusú EGT fióktelepek

negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 13. munkanap

MNB Statisztika

22

F03

Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás (hó végi záró állomány)

szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

havi, illetve intézményi változás esetén

elektronikus úton
(EBEAD)

a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap;
a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében előzetes: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; végleges: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap; intézményi változás esetén: az intézményi változást követő 20. munkanap

MNB Statisztika

23

F07

Befektetési alapok statisztikai mérlege

befektetési-alapkezelők, az ezen típusú EGT fióktelepek

havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 6. munkanap

MNB Statisztika

24

F08

Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás (tárgyév végi záró állomány)

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

éves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő év március 31.

MNB Statisztika

25

F09

Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás (tárgyév végi auditált záró állomány)

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

éves, illetve változás esetén

elektronikus úton
(EBEAD)

záró-közgyűlést követő 15. munkanap, változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap

MNB Statisztika

26

F14

Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás (tárgyév végi záró állomány)

szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

éves, illetve változás esetén

elektronikus úton
(EBEAD)

záró-közgyűlést követő 15. munkanap, utána változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap

MNB Statisztika

27

F19

A Felügyeleti mérleghez kapcsolódó negyedéves jelentés

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

negyedéves, illetve változás esetén

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap, utána változás esetén: a változást követő 11. munkanap

MNB Statisztika

28

F20

Költségvetési szervek mérleg-jelentése alrendszerenként (vagyonmérleg)

MÁK

negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

a feldolgozást követő munkanap

MNB Statisztika

29

F21

Társadalombiztosítási alapok költségvetési jelentése

Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 25. nap

MNB Statisztika

30

F28

A helyi önkormányzatok összesített költségvetési jelentése

MÁK

negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

a feldolgozást követő munkanap

MNB Statisztika

31

F32

A központi költségvetés bruttó adóssága

ÁKK Zrt.

havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

MNB Statisztika

32

F33

A Felügyeleti mérleghez kapcsolódó negyedéves jelentés

szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

negyedéves, illetve változás esetén

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap, utána változás esetén: a változást követő 11. munkanap

MNB Statisztika

33

F39

Nem monetáris pénzügyi közvetítők statisztikai mérlege

kijelölt – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek

negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 30. nap

MNB Statisztika

34

F57

A Magyar Államkincstár napi gyorsjelentése

MÁK

napi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgynapot követő munkanap 11:00 óra

MNB Statisztika

35

F58

A Magyar Államkincstár havi jelentése az állami költségvetés alrendszereinek adatairól

MÁK

havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 5., illetve 15. nap

MNB Statisztika

36

F66

A pénzpiaci alapok nem rezidensekkel szembeni követelés- és tartozásállományának országbontása

pénzpiaci alapnak minősített befektetési alapok kezelői

éves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő év január 11.

MNB Statisztika

37

F77

Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás külföldi bankfióktelepek adataival együtt
(hó végi záró állomány)

külföldön fióktelepet működtető bankok, szakosított hitelintézetek

havi, illetve intézményi változás esetén

elektronikus úton
(EBEAD)

a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap; intézményi változás esetén: az intézményi változást követő 20. munkanap

MNB Statisztika

38

F78

Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás külföldi bankfióktelepek adataival együtt
(hó végi záró állomány)

külföldön fióktelepet működtető szövetkezeti hitelintézetek

havi, illetve intézményi változás esetén

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap; intézményi változás esetén: az intézményi változást követő 20. munkanap

MNB Statisztika

39

F79

Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás külföldi bankfióktelepek adataival együtt
(tárgyév végi záró állomány)

külföldön fióktelepet működtető bankok, szakosított hitelintézetek

éves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő év március 31.

MNB Statisztika

40

F80

Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás külföldi bankfióktelepek adataival együtt
(tárgyév végi auditált záró állomány)

külföldön fióktelepet működtető bankok, szakosított hitelintézetek

éves, illetve változás esetén

elektronikus úton
(EBEAD)

záró-közgyűlést követő 15. munkanap, utána változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap

MNB Statisztika

41

F81

Felügyeleti mérleg és eredménykimutatás külföldi bankfióktelepek adataival együtt
(tárgyév végi auditált záró állomány)

külföldön fióktelepet működtető szövetkezeti hitelintézetek

éves, illetve változás esetén

elektronikus úton
(EBEAD)

záró-közgyűlést követő 15. munkanap, utána változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap

MNB Statisztika

42

F82

Átsorolások az F01-es jelentésre vonatkozóan

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

havi

elektronikus úton
(EBEAD)

a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében előzetes: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; végleges: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap

MNB Statisztika

43

F83

Átsorolások az F03-as jelentésre vonatkozóan

szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

havi

elektronikus úton
(EBEAD)

a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében előzetes: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap; végleges: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap

MNB Statisztika

44

F84

Átsorolások az F09-es jelentésre vonatkozóan

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

éves, illetve változás esetén

elektronikus úton
(EBEAD)

záró-közgyűlést követő 15. munkanap, utána változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap

MNB Statisztika

45

F85

Átsorolások az F14-es jelentésre vonatkozóan

szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

éves, illetve változás esetén

elektronikus úton
(EBEAD)

záró-közgyűlést követő 15. munkanap, utána változás esetén (indoklással): a változást követő 11. munkanap

MNB Statisztika

46

F86

Átsorolások az F19-es jelentésre vonatkozóan

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

negyedéves, illetve változás esetén

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap, utána változás esetén: a változást követő 11. munkanap

MNB Statisztika

47

F87

Átsorolások az F33-as jelentésre vonatkozóan

szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

negyedéves, illetve változás esetén

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap, utána változás esetén: a változást követő 11. munkanap

MNB Statisztika

48

F97

Állami, önkormányzati, illetve közszolgáltató vállalatok főbb pénzügyi adatai

kijelölt – többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő, illetve közszolgáltatást nyújtó, pénzügyi intézménynek nem minősülő – gazdálkodó szervezetek

negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 30. nap

MNB Statisztika

49

F98

Részletes éves beszámolót készítő vállalatok mérlege és eredménykimutatása

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

éves

elektronikus úton
(elektronikus adathordozó)

tárgyidőszakot követő év szeptember 30.

MNB Statisztika

50

H01

A nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések állományai

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú, 100 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező EGT fióktelepek

negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap

MNB Statisztika

51

H09

A nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések állományai

6 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező szövetkezeti hitelintézetek

negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap

MNB Statisztika

51a

H10

Jelentés az állami készfizető kezességvállalással biztosított vállalati hitelek adatairól

költségvetési viszontgarancia mellett készfizető kezességet vállaló, legalább
2,5 milliárd forintos jegyzett tőkével rendelkező pénzügyi vállalkozás

eseti

elektro-
nikus úton (EBEAD)

2012. október 26. 11:30 óra

MNB Statisztika”

52

H34

A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetétele

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú, 100 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező EGT fióktelepek

negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap

MNB Statisztika

53

K01

Jelentés a nem pénzügyi vállalatok betéteinek és hiteleinek kamatlábáról

kijelölt hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

egyedi elrendelés alapján, havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 9. munkanap

MNB Statisztika

54

K02

Napi jelentés a bankközi forinthitelek és forintbetétek kamatlábáról

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

napi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgynapot követő munkanap 10:00 óra

MNB Statisztika

55

K03

Jelentés a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények betéteinek és hiteleinek kamatlábáról, hitelköltség mutatójáról

kijelölt hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

egyedi elrendelés alapján, havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 9. munkanap

MNB Statisztika

56

K12

Napi jelentés a bankközi overnight forinthitelek és forintbetétek kamatlábáról

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

napi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgynapot követő munkanap 8:00 óra

MNB Statisztika

57

K13

Jelentés a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások betéteinek és hiteleinek kamatlábáról

bankok, – Tpt. szerinti elszámolóházak kivételével – a szakosított hitelintézetek, szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

éves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő év február 28.

MNB Statisztika

58

K14

Napi jelentés a kamatderivatíva ügyletekre vonatkozóan

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

napi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgynapot követő munkanap 11:30 óra

MNB Statisztika

59

AL1

Napi jelentés az egyes követelések és kötelezettségek könyv szerinti bruttó állományáról

kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

egyedi elrendelés alapján, napi

elektronikus úton
(EBEAD)

elrendelést követő első alkalommal a tárgynapot követő 1. munkanap 12:00 óra; az elrendelést követő második naptól a tárgynapot követő 1. munkanap 11:00 óra

MNB Statisztika

60

AL2

Napi jelentés a cash- flow adatokról

kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

egyedi elrendelés alapján, napi

elektronikus úton (EBEAD)

tárgynapot követő munkanap 12:00 óra

MNB Statisztika

60a

AL5

Havi jelentés a devizafinanszírozás megfelelési mutatóról

részvénytársasági formában működő hitelintézetek, a lakás-takarékpénztárak, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. kivételével

havi

elektronikus úton (EBEAD)

a naptári negyedév első két hónapja tekintetében:
- kizárólag a 01. tábla kitöltésére kötelezett adatszolgáltatóknak a tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanap,
- a 02. tábla kitöltésére is kötelezett adatszolgáltatóknak a tárgyidőszakot követő hónap 17. munkanap;
a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében:
- kizárólag a 01. tábla kitöltésére kötelezett adatszolgáltatóknak a tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap,
- a 02. tábla kitöltésére is kötelezett adatszolgáltatóknak a tárgyidőszakot követő hónap 22. munkanap

MNB Statisztika

61

L01

Nemzetközi tartalékok és devizalikviditás

MÁK, ÁKK Zrt.

havi

elektronikus úton (EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 15. nap.

MNB Statisztika

62

L10

Felvett vállalati és háztartási hitelek adatai

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

havi

elektronikus úton

tárgyidőszakot követő hónap 5. munkanap

MNB Statisztika

63

SL1

Önkormányzati finanszírozás

kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

egyedi elrendelés alapján, negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 12. munkanap 12:00 óra

MNB Statisztika

64

SL2

Fogyasztási hitelezés

kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

egyedi elrendelés alapján, negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 12. munkanap 12:00 óra

MNB Statisztika

65

SL3

Vállalati hitelezés

kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

egyedi elrendelés alapján, negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 12. munkanap 12:00 óra

MNB Statisztika

66

SL4

Üzleti célú ingatlanhitelezés

kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

egyedi elrendelés alapján, negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 12. munkanap 12:00 óra

MNB Statisztika

67

SL5

Lakáscélú hitelezés

kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

egyedi elrendelés alapján, negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 12. munkanap 12:00 óra

MNB Statisztika

68

SL6

Gépjármű finanszírozás

kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek, pénzügyi vállalkozások

egyedi elrendelés alapján, negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 12. munkanap 12:00 óra

MNB Statisztika

69

P02

Fogadott és küldött euróátutalások összesen és SCT formátumban

bankok, – a Tpt. szerinti elszámolóházak kivételével – a pénzforgalmi szolgáltatatást végző szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

féléves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap

MNB Statisztika

70

P03

Eseti felvigyázói értesítések

Tpt. szerinti központi szerződő fél, az ezen típusú EGT fióktelep

eseti

elektronikus úton (EBEAD)

az eseményt követő munkanap

MNB Statisztika

71

P04

A fizetési számlák száma

bankok, pénzforgalmi szolgáltatást végző szakosított hitelintézetek és szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek, MÁK

éves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap

MNB Statisztika

72

P05

Forint és deviza fizetések jóváírási és terhelési forgalma

bankok, pénzforgalmi szolgáltatást végző szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek, MÁK

negyedéves, a Magyar Takarék-
szövetkezeti Bank Zrt. levelezettjeinek belső köri adatai tekintetében féléves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap

MNB Statisztika

73

P06

Stressz tesztek

Tpt. szerinti központi szerződő fél, az ezen típusú EGT fióktelep

havi és eseti

elektronikus úton
(EBEAD)

havi adatszolgáltatás esetén a tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap, eseti adatszolgáltatás esetén az MNB felhívásának kézhezvételét követő 3. munkanap

MNB Statisztika

74

P07

Bankkártya elfogadói üzletág

hitelintézetek, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátását vagy elfogadását végző pénzforgalmi szolgáltatók, az ezen típusú EGT fióktelepek, pénzügyi intézménynek nem minősülő, ATM szolgáltatást közvetlenül nyújtó, vagy készpénzfelvételi funkcióval rendelkező POS berendezést üzemeltető jogi személyek

féléves

elektronikus úton (EBEAD

tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap

MNB Statisztika

75

P26

Kimutatás a pénzfeldolgozási tevékenységről

pénzfeldolgozási tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező szervezetek

éves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

MNB Statisztika

76

P27

Bankkártya kibocsátói üzletág

hitelintézetek, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátását végző pénzforgalmi szolgáltató, az ezen típusú EGT fióktelepek

féléves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap

MNB Statisztika

77

P34

Visszaélések a bankkártya üzletágban

hitelintézetek, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátását végző pénzforgalmi szolgáltatók, az ezen típusú EGT fióktelepek

féléves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő negyedik hónap utolsó munkanap

MNB Statisztika

78

P37

Havi jelentés a levelező banknál számlát vezető levelezett hitelintézetek pénzforgalmi (elszámolási) számla egyenlegéről

hitelintézetek számára számlát vezető bankok, az ezen típusú EGT fióktelepek

havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 1. munkanap 10:00 óra

MNB Statisztika

79

P38

Fizetési forgalom statisztikák

fizetési rendszer működtetését végző szervezet

havi

elektronikus úton (EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 5. munkanap

MNB Statisztika

80

P39

Fizetési rendszer statisztikák

fizetési rendszer működtetését végző szervezet

havi

elektronikus úton (EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

MNB Statisztika

81

P40

GIRO statisztikák

fizetési rendszer működtetését végző szervezet

havi

elektronikus úton (EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 5. munkanap

MNB Statisztika

82

P41

Felvigyázói statisztikák

Tpt. szerinti elszámolóházak, központi értéktári tevékenységet végző szervezet, Tpt. szerinti központi szerződő fél, az ezen típusú EGT fióktelepek

havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

MNB Statisztika

83

P42

Elektronikus pénz

hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek, elektronikuspénz-kibocsátó intézmények

féléves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap

MNB Statisztika

84

P44

Értékpapír-elszámolási rendszer statisztikák

központi értéktári tevékenységet végző szervezet, az ezen típusú EGT fióktelep

éves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő év február 28.

MNB Statisztika

85

P45

Visszaélések a pénzforgalomban

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap

MNB Statisztika

86

P46

Adatszolgáltatás a mobiltelefonos vásárlásokról

mobiltelefon szolgáltatók

negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap

MNB Statisztika

87

P47

Postai fizetési forgalom

Posta Elszámoló Központot működtető intézmény

féléves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap

MNB Statisztika

88

P48

Készpénzátutalási forgalom

a készpénzátutalási rendszerhez közvetlenül csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatók

féléves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap

MNB Statisztika

89

P49

Központi szerződő fél statisztikák

Tpt. szerinti központi szerződő fél, központi szerződő fél által garantált ügyletek elszámolását végző Tpt. szerinti elszámolóház, az ezen típusú EGT fióktelepek

éves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő év február 28.

MNB Statisztika

90

P50

A pénzfeldolgozási tevékenységgel összefüggő egyéb információk

bankjegyfeldolgozási tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező szervezetek

éves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő év február 28.

MNB Statisztika

91

P51

Napi euró valutaforgalmi jelentés

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

havi és eseti

elektronikus úton
(EBEAD)

havi adatszolgáltatás esetén a tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap, eseti adatszolgáltatás esetén a tárgynapot követő munkanap 12:00 óra

MNB Statisztika

92

R01

Tőkebefektetésben érintett adatszolgáltatók nem rezidens partnereinek törzsadatai

az R02, R03, R12, R13 vagy R29 adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett gazdasági szervezetek

az R02, R03, R12, R13 vagy R29 adatszolgáltatás első alkalommal történő teljesítésekor, ezt követően változás esetén

elektronikus úton
(EBEAD)

az R02, R03, R12 vagy R13 adatszolgáltatás-
hoz kapcsolódóan azok tárgyidőszakát követő hónap 9. munkanap;
az R29 adatszolgáltatás-
hoz kapcsolódóan annak tárgyidőszakát követő év június 20.

MNB Statisztika

93

R02

Tőkebefektetések havi adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

kijelölt – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak, G) Központi kormányzat, H) Helyi önkormányzatok, I) Társadalombiztosítási alapok, valamint K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek

egyedi elrendelés alapján, havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

MNB Statisztika

94

R03

Tőkebefektetések havi adatszolgáltatása – egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

kijelölt – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények, D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek

egyedi elrendelés alapján, havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

MNB Statisztika

95

R04

Értékpapír befektetések

kijelölt gazdasági szervezetek, a befektetési vállalkozások, bankok, szakosított hitelintézetek, ezen típusú EGT fióktelepek és a MÁK kivételével

egyedi elrendelés alapján, havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

MNB Statisztika

96

R05

Pénzügyi derivatívák havi adatszolgáltatása

kijelölt gazdasági szervezetek

egyedi elrendelés alapján, havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

MNB Statisztika

97

R06

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

kijelölt – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek

egyedi elrendelés alapján, havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

MNB Statisztika

98

R07

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása – egyéb monetáris intézmények

kijelölt – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek

egyedi elrendelés alapján, havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

MNB Statisztika

99

R08

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása – egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

kijelölt – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek

egyedi elrendelés alapján, havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

MNB Statisztika

100

R09

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása – központi kormányzat, helyi önkormányzatok és társadalombiztosítási alapok

kijelölt – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti G) Központi kormányzat, H) Helyi önkormányzatok és I) Társadalombiztosítási alapok szektorába sorolt – gazdasági szervezetek

egyedi elrendelés alapján, havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

MNB Statisztika

101

R10

Konzorciális hitelek

kijelölt hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

egyedi elrendelés alapján, havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

MNB Statisztika

102

R11

Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak havi adatszolgáltatása

kijelölt gazdasági szervezetek

egyedi elrendelés alapján, havi

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

MNB Statisztika

103

R12

Tőkebefektetések negyedéves adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

az R02 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak, G) Központi kormányzat, H) Helyi önkormányzatok, I) Társadalombiztosítási alapok, valamint K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek, illetve amelyeknek
– a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a külföldi befektetőkre jutó saját tőke összege legalább 1 milliárd forint, vagy kisebb, mint mínusz 1 milliárd forint, vagy
– egy vagy több külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében legalább 10%-os közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkeznek, és ezen részesedések együttes értéke vagy a külföldi fióktelepnek átadott vagyon értéke eléri a 100 millió forintot, vagy
– a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a külföldi közvetlen tőkebefektetőkkel, a külföldi közvetlen tőkebefektetésekkel, a külföldi fióktelepekkel vagy egyéb külföldi vállalatcsoporttagokkal szemben fennálló, tulajdonosi viszonyon kívüli követelés vagy tartozás állománya eléri a 250 millió forintot, vagy
– a tárgyidőszakban 250 millió forintot elérő értékben vásároltak nem rezidenstől vagy értékesítettek nem rezidensnek rezidens társaságbeli, legalább 10%-os részesedést.

negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 12. munkanap

MNB Statisztika

104

R13

Tőkebefektetések negyedéves adatszolgáltatása – egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

az R03 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények, D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek, illetve amelyeknek
– a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a külföldi befektetőkre jutó saját tőke összege legalább 1 milliárd forint, vagy kisebb mint mínusz 1 milliárd forint, vagy
– egy vagy több külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében legalább 10%-os közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkeznek, és ezen részesedések együttes értéke vagy a külföldi fióktelepnek átadott vagyon értéke eléri a 100 millió forintot, vagy
– a tárgyidőszakban 250 millió forintot elérő értékben vásároltak nem rezidenstől vagy értékesítettek nem rezidensnek rezidens társaságbeli, legalább 10%-os részesedést

negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

MNB Statisztika

105

R14

Pénzügyi derivatívák negyedéves adatszolgáltatása

az R05 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon gazdasági szervezetek, amelyeknek a nem rezidens partnerekkel kötött pénzügyi derivatív megállapodásaikhoz kapcsolódóan
– a tárgynegyedév folyamán lebonyolított, illetve elszámolt tranzakcióik (bevételek és kiadások) összege eléri a 250 millió Ft-ot, vagy
– a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a pénzügyi derivatíva pozícióik (követelések és tartozások) piaci értékének összege eléri az 50 millió Ft-ot

negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

MNB Statisztika

106

R15

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

az R06 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek esetében a tárgynegyedév első vagy utolsó napján az adatszolgáltatásban szereplő összes követelés vagy összes tartozás állománya eléri a 250 millió Ft-ot

negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

MNB Statisztika

107

R16

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása – egyéb monetáris intézmények

az R07 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek esetében a tárgynegyedév első vagy utolsó napján az adatszolgáltatásban szereplő összes követelés vagy összes tartozás állománya eléri a 250 millió forintot

negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

MNB Statisztika

108

R17

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása – egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

az R08 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek esetében a tárgynegyedév első vagy utolsó napján az adatszolgáltatásban szereplő összes követelés vagy összes tartozás állománya eléri a 250 millió Ft-ot.

negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

MNB Statisztika

109

R18

Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak negyedéves adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

az R11 adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak, C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények, D) Egyéb pénzügyi közvetítők, valamint E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek adatszolgáltatásban szereplő tárgynegyedévi összes bevételi vagy összes kiadási forgalma eléri a 100 millió Ft-ot

negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

MNB Statisztika

110

R19

Nem pénzügyi vállalatok tájékoztató mérlegadatai

kijelölt – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok szektorába sorolt – gazdasági szervezetek

negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 30. nap

MNB Statisztika

111

R20

Éven túli lejáratú tartozások esedékességi bontása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, háztartásokat segítő nonprofit intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

az R06, R08, R15 vagy R17 adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett, éven túli lejáratú tartozással rendelkező gazdasági szervezetek

negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

MNB Statisztika

112

R21

Éven túli lejáratú követelések és tartozások esedékességi bontása – egyéb monetáris intézmények

az R07, R10 vagy R16 adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett, éven túli lejáratú követeléssel vagy tartozással rendelkező gazdasági szervezetek

negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

MNB Statisztika

113

R22

Éven túli lejáratú tartozások esedékességi bontása – központi kormányzat, helyi önkormányzatok és társadalombiztosítási alapok

az R09 adatszolgáltatás teljesítésére kijelölt, éven túli lejáratú tartozással rendelkező gazdasági szervezetek

negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

MNB Statisztika

114

R24

Az állam és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint a nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek külfölddel szemben keletkezett éven túli adóssága egyes adatainak negyedéves adatszolgáltatása

éven túli külföldi adóssággal rendelkező költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek

negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

MNB Statisztika

115

R25

Állam által vállalt kezességek

MÁK

negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő 51. nap

MNB Statisztika

116

R26

Az euróban vezetett ÁFA számlák miatt nem rezidensekkel szemben fennálló követelések és tartozások állománya és forgalma

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

MNB Statisztika

117

R27

Belföldi magánszemélyek külföldi és külföldi magánszemélyek belföldi ingatlanbefektetései

azon ingatlanközvetítői tevékenységet végzők, amelyek közvetítésével a rezidens magánszemélyek külföldi, illetve a külföldi magánszemélyek belföldi ingatlan adásvételeire vonatkozóan a tárgyidőszakban megkötött szerződések szerinti vételárak összege eléri az 500 millió Ft-ot

éves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő év március 10. munkanap

MNB Statisztika

118

R28

Az állam és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint a nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek külfölddel szemben keletkezett éven túli adóssága egyes adatainak éves adatszolgáltatása

éven túli külföldi adóssággal rendelkező költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek

éves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő év február 10. munkanap

MNB Statisztika

119

R29

Tőkebefektetések éves adatszolgáltatása

azon gazdasági szervezetek, amelyek
– külföldi befektetővel rendelkeznek, és a külföldi befektetőre jutó összes saját tőke összege a tárgyév vagy a tárgyévet megelőző év mérlegforduló-napján eléri a 500 millió forintot, vagy kisebb, mint mínusz 500 millió forint, vagy a tárgyévi eredmény-kimutatásban a külföldi befektetőre jutó összes osztalék összege eléri a 500 millió forintot, vagy
– egy vagy több külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében legalább 10%-os részesedéssel vagy külföldi fiókteleppel rendelkeznek, és ezen részesedések együttes értéke vagy a külföldi fióktelepnek átadott vagyon értéke a tárgyév vagy a tárgyévet megelőző év mérlegforduló-napján eléri a 10 millió forintot.

éves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő év június 30.

MNB Statisztika

120

R38

Rezidens, nem-bank ügyfelek külföldi (forint és deviza) fizetési forgalom miatti jóváírásai és terhelései

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

negyedéves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap

MNB Statisztika

121

R39

Éven túli lejáratú hiteltartozások előtörlesztései

az R06–R10 vagy az R15–R17 adatszolgáltatások teljesítésére kötelezett, éven túli külföldi adósággal rendelkező és a tárgyidőszakban előtörlesztést végrehajtó gazdasági szervezetek

éves

elektronikus úton
(EBEAD)

tárgyidőszakot követő év február 10. munkanap

MNB Statisztika

122

W06

A hitelintézetek szöveges jelentése aktuális témákban

kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

egyedi elrendelés alapján, eseti

papíron

az egyedi elrendelésben foglaltak szerint

MNB Pénzügyi stabilitás

123

W08

Jelentés krízis/katasztrófahelyzetről, jelentős és ismétlődő üzemzavarokról

Tpt. szerinti és pénzforgalmi elszámolóházak, központi értéktári tevékenységet végző szervezet, Tpt. szerinti központi szerződő fél, az ezen típusú EGT fióktelepek

eseti

Elektronikus úton (GiroHálóMail vagy EBEAD) és papíron

az esemény, (ismétlődő üzemzavar esetén az ismételt előfordulás) kivizsgálását követő 5. munkanap, de legkésőbb az eseményt követő 20. munkanap

MNB Pénzforgalom és értékpapír- elszámolás

124

W11

Jelentés a banki pénzforgalmat érintő üzemzavarokról

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

eseti

elektronikus úton (GiroHálóMail vagy EBEAD) és papíron

az esemény kivizsgálását követő 5. munkanap, de legkésőbb az eseményt követő 20. munkanap

MNB Pénzforgalom és értékpapír- elszámolás

125

W12

Jelentés nagyértékű visszaélésről

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT fióktelepek

eseti

elektronikus úton (GiroHálóMail vagy EBEAD) és papíron

az esemény kivizsgálásának befejezésétől számított 2 hét

MNB Pénzforgalom és értékpapír- elszámolás


II.

 

Azonosító
kód

Megnevezés

Az adatszolgáltatók köre

Az adatszolgáltatás

gyakorisága

teljesítésének módja

határideje

címzettje

1

Z01

Munkaerő-felmérés anonimizált adatai

Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH)

negyedéves

elektronikus úton (elektronikus adathordozó)

megállapodás szerint

MNB Monetáris stratégia és közgazdasági elemzés

2

Z02

A háztartások jövedelmére és fogyasztására vonatkozó anonimizált adatok

KSH

éves

elektronikus úton (elektronikus adathordozó)

megállapodás szerint

MNB Monetáris stratégia és közgazdasági elemzés

3

Z03

A fogyasztói árindex számításához felhasznált bolti szintű, anonimizált áradatok

KSH

megállapodás szerint

elektronikus úton

megállapodás szerint

MNB Kutatás

2. melléklet a 14/2011. (XI. 13.) MNB rendelethez12


I. AZ INFORMÁCIÓK SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákban (a továbbiakban: táblák) és az azok kitöltésére vonatkozó előírásokban (a továbbiakban: kitöltési előírás) használt kifejezések tartalmára – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – az egyes adatszolgáltatókra vonatkozó számviteli és egyéb jogszabályokban foglaltak tekintendők irányadónak.
Amennyiben valamely adatszolgáltatás teljesítésére az 1. mellékletben foglaltak szerint az EGT fióktelep is köteles, a kitöltési előírások alkalmazása szempontjából az ott nevesített pénzügyi szervezet típuson – adatszolgáltatói vonatkozásban – az ugyanezen típusú EGT fióktelepet is érteni kell.
A jelen mellékletben használt rövidítések a táblákra és a kitöltési előírásokra érvényesek.

A. Szektor-meghatározások

1. Változások a szektor-meghatározásokban
A szektor-meghatározások módszertana tekintetében 2012. évre vonatkozóan a korábbiakhoz képest lényeges változás nem történt.

2. A szektorok
Az adatszolgáltatásokban – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a következő szektorok szerepelnek:

Szektorkód

Szektor

Rezidensek:

A)

Nem pénzügyi vállalatok

B)

Központi bank

C)

Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

D)

Egyéb pénzügyi közvetítők

E)

Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

F)

Biztosítók és nyugdíjpénztárak

G)

Központi kormányzat

H)

Helyi önkormányzatok

I)

Társadalombiztosítási alapok

J)

Háztartások

K)

Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Nem-rezidensek:

L)

Külföld
Egyes adatszolgáltatásokban bizonyos szektorok összevontan vagy további alábontásokkal szerepelnek. Az ezekre vonatkozó előírásokat a I.A.4., és a I.H.6. pont, illetve az érintett adatszolgáltatások kitöltési előírásai határozzák meg.

3. Rezidensek és nem-rezidensek elkülönítése
Rezidens: minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely gazdasági érdekeltségének központja Magyarország gazdasági területén van. Ennek megfelelően rezidensnek minősül:
1. Magyarország területén állampolgárságától függetlenül legalább egy éve életvitelszerűen tartózkodó, vagy szándékai szerint tartózkodni akaró természetes személy, ide nem értve az itt működő külföldi diplomáciai és konzuli képviseletek nem magyar állampolgárságú tagját, alkalmazottját és azok családtagját, továbbá a tanulmányok folytatása vagy gyógyászati kezelés céljából itt tartózkodó illetve ide érkező személyt,
2. a külföldön működő magyar diplomáciai és konzuli képviseletek, azok magyar állampolgárságú tagja, alkalmazottja és az említett személyek családtagja, a Magyar Honvédség hivatásos vagy szerződéses állományának külföldön szolgálatot teljesítő tagja, továbbá a Magyar Állam alkalmazásban külföldön munkát végző egyéb természetes személy.
3. Magyarország területén – ideértve a vámszabad- és a tranzitterületet is – székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet).
4. Amennyiben egy szervezet rezidensi státusza – a fizikai jelenlét hiányában –, nem állapítható meg a székhelye alapján, a szervezet bejegyzésének helyét kell figyelembe venni, azaz a magyar cégbíróságnál bejegyzett szervezet minősül rezidensnek.
Nem rezidens: a rezidensnek nem minősülő természetes személy és szervezet. Nem rezidensnek minősül az a szervezet, amely gazdasági érdekeltségének központja nem Magyarország területén – ideértve a vámszabad és a tranzitterületet is – van, és magyar cégbíróságnál nincs bejegyezve. Nem rezidensnek minősül – többek között – az a szervezet, amelyre egyidejűleg igaz, hogy adószáma 51-re végződik, gazdálkodási forma kódja (az egységes statisztikai számjel 13.-15. karaktere) 931, és magyar cégbíróságnál nincs bejegyezve.

4. A rezidens szektorok leírása
Egyes szervezetek többféle tevékenységet végeznek egymás mellett. A szektorba soroláshoz mindig az adott szervezet főtevékenysége szolgál alapul.
A) Nem pénzügyi vállalatok
A nem pénzügyi vállalatok szektorába tartoznak azok a gazdasági szervezetek, amelyek fő tevékenységként piaci értékesítésre szánt javakat állítanak elő, illetve nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak. Gazdálkodási forma szerint – a pénzügyi szolgáltatást nyújtók kivételével – ide tartoznak:
–    a jogi személyiségű gazdasági társaságok, kivéve azokat, amelyeket közgazdasági szempontok alapján, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a központi kormányzatba kell sorolni,
–    a szövetkezetek (a szövetkezeti hitelintézetek és a biztosító szövetkezetek kivételével),
–    egyéb jogi személyiségű vállalkozások,
–    jogi személyiség nélküli vállalkozások,
–    a gazdasági szervezeteket segítő és azok által finanszírozott nonprofit intézmények.
B) Központi bank
Ide a Magyar Nemzeti Bank tartozik.
C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények
Jellegzetesen a betétgyűjtő pénzügyi intézmények alkotják ezt a szektort.
Ide a központi bank kivételével a bankok, a szakosított hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek (együtt: hitelintézetek) tartoznak, valamint a befektetési alapok közül a pénzpiaci alapok. A hitelintézetek között szerepel (a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően) a Hpt. szerint hitelintézetnek minősülő valamennyi intézmény, függetlenül az egységes statisztikai számjele (ESS) részét képező szakágazati (TEÁOR) kódtól. A pénzpiaci alapokhoz azok a befektetési alapok sorolandók, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak, és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe, vagy maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik. (Pénzpiaci eszköz: a Tpt. szerint meghatározott fogalom.)
D) Egyéb pénzügyi közvetítők
Ide azok a pénzügyi közvetítők tartoznak, amelyek nem végeznek betétgyűjtést, de főtevékenységként jelentős mennyiségű egyéb forrást gyűjtenek, amelyet kihelyeznek a pénz- és tőkepiacon.
Ide sorolandók például a pénzügyi vállalkozások jelentős része, a befektetési alapok a pénzpiaci alapok kivételével, a befektetési alapkezelő társaságok, a kockázatitőke-társaságok és alapok, valamint a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-befektetési társaságok és az értékpapír-kereskedők.
E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők
Itt azok az intézmények szerepelnek, amelyeknek fő tevékenysége olyan pénzügyi kiegészítő szolgáltatás nyújtása, amely szorosan kapcsolódik valamilyen pénzügyi közvetítési tevékenységhez. Ezen intézmények azonban nem gyűjtenek jelentős mennyiségű forrást, hanem a hitelnyújtók és a hitelfelvevők között úgy létesítenek kapcsolatot, hogy az nem érinti lényegesen a mérlegüket. Ide tartoznak azok a pénzügyi intézmények is, amelyek fő tevékenységként a pénzügyi közvetítés biztonságát garantálják.
Ide tartoznak például a tőzsde, a központi szerződő fél, a betétbiztosítási, intézményvédelmi és befektetésvédelmi alapok, egyéb pénzügyi kiegészítő szolgáltatást végző intézmények, és a befektetési vállalkozások közül az értékpapír-bizományosok.
F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak
Ide a biztosítótársaságok, a biztosítási egyesületek (a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben F1 és F2 alcsoportkód alatti listák), a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes kölcsönös nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárak (a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben F3–F6 alcsoportkód alatti listák), valamint a biztosítóként és pénztárként működő magyarországi fióktelepek (a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben F7 alcsoportkód alatti lista) tartoznak.
G) Központi kormányzat
A központi kormányzat magába foglalja a központi költségvetést, a központi költségvetés intézményeit, az elkülönített állami pénzalapokat, és azokat a gazdasági társaságokat, amelyek közgazdasági szempontok alapján, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett külön listának megfelelően a központi kormányzatba sorolandók. Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a központi kormányzat finanszíroz, és amelyek felett a központi kormányzat gyakorolja az irányítást.
Amennyiben az adatszolgáltatásban elkülönítendő a központi kormányzaton belül a központi költségvetés valamint a központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények csoportja, a központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények alatt a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listákban szereplő, a központi kormányzatba sorolt gazdasági társaságok (G2) és nonprofit intézmények (G1) értendők.
H) Helyi önkormányzatok
A helyi önkormányzatok magukba foglalják a megyei és a települési önkormányzatokat és azok intézményeit, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokat és azok intézményeit. Ide tartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a helyi önkormányzatok finanszíroznak, és amelyek felett a helyi önkormányzatok gyakorolják az irányítást.
I) Társadalombiztosítási alapok
Ide tartoznak a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek intézményei.
Az államháztartás az érintett adatszolgáltatásokban a központi kormányzat, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok együttesét jelenti (G+H+I).
J) Háztartások
A háztartások szektora a természetes személyeket és az egyéni vállalkozásokat foglalja magába. Az egyéni vállalkozások körébe tartoznak az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozók, az egyéb egyéni vállalkozók és az adószámmal rendelkező magánszemélyek (egyéni vállalkozásnak minősülnek például a mezőgazdasági őstermelők, mezőgazdasági kistermelők, kisiparosok, magánkereskedők).
K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények
A nonprofit intézmények közül csak a háztartásokat segítő nonprofit intézmények alkotnak külön szektort a nemzetközi makrostatisztikai módszertan szerint. Azok a nonprofit intézmények, amelyeket az üzleti szervezetek finanszíroznak és irányítanak, a nem pénzügyi vállalatokhoz tartoznak. Azok a nonprofit szervezetek, amelyeket az államháztartás intézményei finanszíroznak és irányítanak, a központi kormányzatba vagy a helyi önkormányzatokhoz sorolódnak.
A háztartásokat segítő nonprofit intézmények körébe tartoznak azok a nonprofit szervezetek, amelyek elsősorban a háztartásoktól kapják forrásaikat vagy nincsenek az állam vagy a gazdálkodó szervezetek irányítása alatt. Ezek a szervezetek lehetnek szakszervezetek, munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, politikai pártok, egyházak, egyházi intézmények, egyesületek és az alapítványok jelentős része.

5. A szektor meghatározásának módja
Egy adott ügyfél megfelelő szektorát a következőképpen kell meghatározni:
5.1.    Meg kell vizsgálni, hogy az ügyfél rendelkezik-e egységes statisztikai számjellel, illetve a befektetési alapok esetében PSZÁF engedély számmal vagy MNB által adott technikai törzsszámmal. Ha igen, akkor az 5.2. alpontban leírtakat kell követni, ha nem, akkor az 5.4. alpont előírásait.
5.2.    Ha az ügyfél rendelkezik egységes statisztikai számjellel, illetve PSZÁF engedély számmal vagy MNB technikai törzsszámmal, akkor meg kell vizsgálni, hogy szerepel-e valamelyik, az MNB által készített listán. A listákon azok az intézmények szerepelnek, amelyek szektorbesorolásánál gazdálkodási forma kódjukat, azaz egységes statisztikai számjelük 13–15. számjelét nem kell felhasználni. Ha az ügyfél szerepel valamelyik listán, akkor a lista alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az ügyfél nem szerepel a listákon, akkor az 5.3. alpont szerint kell eljárni.
Az MNB listát készített azokról a pénzügyi vállalatokról, amelyek a B) Központi bank, a C) Egyéb monetáris intézmények, a D) Egyéb pénzügyi közvetítők, az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és az F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak szektorba tartoznak.
Ugyancsak listát készített az MNB azokról a nonprofit intézményekről, amelyeket az A) Nem pénzügyi vállalatok, a G) Központi kormányzat vagy H) Helyi önkormányzatok szektorába kell besorolni.
Lista készült továbbá azokról a gazdasági társaságokról is, amelyeket a G) Központi kormányzat szektorba kell sorolni.
A fentiekben említett, a 3. mellékletének 1. pontja szerinti listák tartalmazzák az érintett szervezetek nevét, törzsszámát (az egységes statisztikai számjel első nyolc számjegyét) és a megfelelő szektorbesorolást. A listákat az MNB egy fájlba összevonva, a honlapján teszi közzé. A fájlt az MNB havonta, a hónap utolsó előtti munkanapján frissíti, és ezt kell alkalmazni valamennyi, a frissítést követő hónapban beküldendő adatszolgáltatás elkészítéséhez.
5.3.    Ha az ügyfél rendelkezik egységes statisztikai számjellel és nincs egy listán sem, akkor az egységes statisztikai számjele alapján a I.A.6. pontban leírt algoritmus alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az algoritmus alapján nem lehet szektorba sorolni, akkor az 5.4. alpontban leírtakat kell követni.
5.4.    Ha a besorolandó ügyfélnek nincs egységes statisztikai számjele, (ami a magánszemélyeknél és a nem rezidenseknél tipikusan előforduló helyzet), vagy az egységes statisztikai számjel alapján nem lehet meghatározni a megfelelő szektort, akkor a I.A.3., és a I.A.4. pontban leírt információk alapján (tehát a rezidensek és nem rezidensek elkülönítése, valamint a rezidens szektorok leírása alapján) kell meghatározni a megfelelő szektort.

6. Az egységes statisztikai számjel felhasználása a gazdasági szereplők szektorának meghatározásában
6.1.    Az egységes statisztikai számjel (ESS)
Az egységes statisztikai számjel (ESS) használatát a Központi Statisztikai Hivatal elnökének – a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott feladatkörében kiadott – a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 8/2010. (VIII. 25.) KSH közleménye határozza meg.
Az ESS első 8 számjegye a törzsszám, a szervezetek egyedi azonosítója, ennek alapján lehet eldönteni, hogy egy adott szervezet szerepel-e a kivétel listákon vagy sem. Az ESS 9–12. számjegye a szervezet főtevékenysége szerinti szakágazatát fejezi ki. Ez a négy számjegy megegyezik az adott szervezet négyjegyű TEÁOR besorolásával. A TEÁOR besorolást nem kell használni a szektor-meghatározás során, mivel a B)–F) szektorba sorolt pénzügyi vállalatokat az MNB külön listákon határozza meg. Az ESS 13–15. számjegye a gazdálkodási forma szerinti (GFO) kód. Ennek a kódnak van szerepe a megfelelő szektor meghatározásában.
Az ESS 16–17. számjegye a területi (megye) kód. Nincs szerepe a szektorizációban.
6.2.    A listákon nem szereplő, egységes statisztikai számjellel rendelkező gazdasági szereplők szektorának meghatározása az ESS segítségével (2011. január 1-jétől érvényes GFO kód alapján)
6.2.1.    Az A) Nem pénzügyi vállalatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:
a) Az ESS 13–14. számjegye 11, 12, 13, 21, 22, 54, 57, 61, 62, 71, 72, 73, 92
b) Az ESS 13–15. számjegye 591, 593, 692, 693, 952
6.2.2.    A G) Központi kormányzat szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:
a) Az ESS 13–14. számjegye 31, 34, 35.
b) Az ESS 13–15. számjegye 381, 391, 392, 393, 561, 562.
6.2.3.    A H) Helyi önkormányzatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:
a) Az ESS 13–14. számjegye 32, 36, 37.
b) Az ESS 13–15. számjegye 382, 951.
6.2.4.    Az I) Társadalombiztosítási alapok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:
a) Az ESS 13–14. számjegye 33.
b) Az ESS 13–15. számjegye 394, 395.
6.2.5.    A J) Háztartások szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:
a) Az ESS 13–14. számjegye 23.
b) Az ESS 13–15. számjegye 811, 961.
6.2.6.    A K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorba kell sorolni a következő, a listákon nem szereplő szervezeteket:
a) Az ESS 13–14. számjegye 51, 52, 53, 55.
b) Az ESS 13–15. számjegye 569, 599, 699.
6.2.7.    Az L) Külföld szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:
Az ESS 13–15. számjegye 931 (adószámuk 51-re végződik), 941, 942.

B. Számítástechnikai segédlet (általános leírás)

Az általános számítástechnikai leírás célja, hogy az adatszolgáltatások készítőit ellássa azon információkkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az adatszolgáltatásokat elektronikus formában be tudják nyújtani az MNB-be.

1. Általános tartalmi tudnivalók
1.1.    Egy adatszolgáltatás egy vagy több táblából áll, a táblák sorokból, a sorok rovatokból állnak.
–    Egy fájlban egy adatszolgáltatónak eredeti („E” jelű) adatszolgáltatás esetén egy adott adatgyűjtési egység egy konkrét vonatkozási idejéhez tartozó összes adatát kell beküldenie.
–    Amennyiben módosított („M” jelű) adatszolgáltatást tartalmaz a fájl, akkor is teljes adatszolgáltatást kell mindig beküldeni, azaz a beküldött módosított adatszolgáltatásnak az adott adatszolgáltatáshoz tartozó összes táblára vonatkozó adatszolgáltatást tartalmaznia kell. Módosításkor az adott adatszolgáltatást teljes egészében a módosított értékekkel együtt kell megküldeni.
–    Amennyiben az adatszolgáltató a megadott vonatkozási időre nem rendelkezik adattal, tehát a teljes adatszolgáltatása (azaz minden táblája) nemleges, ekkor a „bizonylat jellege” mező értéke „N”.
–    Az adatszolgáltató egy adatszolgáltatásban jelentendő teljes táblára jelezheti, hogy nem rendelkezik adattal, azaz a táblára „nemleges” jelentést küldhet. Ekkor a rendszer az adott tábla minden celláját „nincs adat” információval veszi.
–    A nem beküldött sorok (illetve a beküldött sorok adatot nem tartalmazó celláinak) adatait minden jelentett táblára üresnek veszi a rendszer, ami azt jelenti, hogy numerikus típusú adat esetén nullát, karakteres és dátum típus esetén null adatot tárol le.
–    Ha a számértéket tartalmazó rovat értéke nulla, és a tizedesjegy jelentése nincs meghatározva, akkor ezek a rovatok üresen hagyhatók, de tetszés szerint a nulla érték be is írható. Amennyiben a tizedesjegyek jelentése előírás, akkor a nulla értéket a meghatározott számú tizedesjeggyel kell megadni.
–    Ha a tizedesjegyek száma meghatározott, akkor kevesebb megadása hibának számít, több esetén a befogadó rendszer kerekít az előírt tizedesjegy számra.
1.2.    Az elektronikus állományban a táblák adatrovatait tartalmazó információkon kívül azonosító információk is szerepelnek. Ezek adnak információt a feldolgozó rendszer számára arról, hogy az adatok:
–    mely adatszolgáltatásból származnak,
–    mely időszakra/időpontra vonatkoznak (vonatkozási idő dátuma),
–    mely adatszolgáltatótól érkeznek,
–    az adatszolgáltató mely napon készítette az adatszolgáltatást (kitöltés dátuma),
–    a bizonylat eredeti, módosító vagy nemleges jellegű-e,
–    mely tábla mely sorában szerepelnek.
1.3.    A vonatkozási idő jelzésére az alábbi táblában közölt dátumkódokat kell használni:

200⬜
200⬜F⬜
200⬜N⬜
200⬜ ⬜⬜
200⬜H⬜⬜
200⬜ ⬜⬜ ⬜⬜
200⬜ ⬜⬜ ⬜⬜
200⬜ ⬜⬜ ⬜⬜

0–9
1 vagy 2
1–4
01–12
01–52
01–31
...
...

éves gyakoriság esetén
féléves gyakoriság esetén
negyedéves gyakoriság esetén
havi gyakoriság esetén
heti gyakoriság esetén
napi gyakoriság esetén
egyszeri*
eseti*
* Az adatgyűjtés konkrét vonatkozási ideje alapján lehet bekódolni.

2. Az adatszolgáltatások EBEAD-on történő beküldésére vonatkozó alapvető szabályok
2.1.    Az EBEAD rendszer használatának feltételei:
–    az Internetre közvetlenül, vagy proxy kiszolgálón keresztül kapcsolódó számítógép,
–    HTTPS protokollon keresztül kommunikálni képes WEB böngésző program,
–    Microsoft Excel szoftver vagy ennek fájljait megjeleníteni képes program,
–    E-mail postafiók,
–    HTTPS alapú kommunikáció,
–    sikeres felhasználói teszt,
–    a bejelentkezés módjától függően a 2.2.1. vagy a 2.2.2. alpontokban felsorolt többletkövetelmények teljesítése.
2.2.    Az EBEAD rendszerbe történő bejelentkezés tanúsítvány vagy felhasználónév és jelszó használata útján történik.
2.2.1.    A tanúsítvány alapú azonosításhoz kapcsolódó többletkövetelmények:
– a tanúsítvány alapú azonosítást biztosító eszközök,
– az alkalmazott WEB böngészőre telepített, minősített hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott, OCSP alapú lekérdezhetőséggel rendelkező, fokozott biztonságú tanúsítvány.
2.2.2.    A felhasználónév és jelszó alapú azonosításhoz kapcsolódó többletkövetelmények:
– postai úton történő regisztráció az MNB-nél,
– a regisztráció elektronikus úton, felhasználónév és jelszó megadásával történő érvényesítése.
2.3.    Az adatszolgáltatónak az EBEAD rendszerben, az általa teljesítendő minden egyes adatszolgáltatás vonatkozásában meg kell adnia az adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatos értesítések fogadására szolgáló elektronikus elérhetőségét (e-mail cím).
2.4.    Az EBEAD használatához szükséges további információkat, így különösen a rendszerhez történő csatlakozás lépéseit, a támogatott fájl típusokat, a fájl típusok megnevezésére és szerkezetére vonatkozó szabályokat, valamint a rendszer funkcióinak részletes leírását a 3. melléklet 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

C. Eljárás bankszünnap esetén

A Hpt. 215. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján a hitelintézeteknek a PSZÁF-nál, illetve az MNB-nél tett bejelentésében pontosan fel kell tüntetniük, hogy a bankszünnap
a)    könyvelési szünnapot,
b)    pénztári szünnapot, vagy
c)    könyvelési és pénztári szünnapot együttesen
jelent-e.
A b) esetben valamennyi aznapra, mint tárgynapra vonatkozó, és az aznapi határidős adatszolgáltatást is teljesíteni kell.
Az a) és c) esetben a napi gyakorisággal elrendelt adatszolgáltatásokra az alábbiak érvényesek:
–    Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, és azon a napon bármilyen ügylet lebonyolítására sor került, arra vonatkozóan az adatszolgáltatást minden esetben teljesíteni kell.
–    Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, de azon a napon ügyletkötés nem történt, akkor aznapra nemleges adatszolgáltatást kell beküldeni.
–    Ha az adatszolgáltatás teljesítési határideje bankszünnapra esik és ezért az adatszolgáltató aznap adatszolgáltatást nem tud küldeni, akkor gondoskodnia kell arról, hogy az ezen a napon teljesítendő adatszolgáltatások a megelőző nap 22 óráig beérkezzenek az MNB-hez.
Havi, negyedéves, féléves vagy éves adatszolgáltatásnál, amennyiben az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítési határideje könyvelési szünnapra esik, akkor az adatszolgáltatást a banküzem szünetelésétől függetlenül az 1. mellékletben rögzített időszakra vonatkozóan, az ott meghatározott teljesítési határidőre kell megküldeni.

D. Az adatszolgáltatások kísérőlevele

A fizetési mérleg (R jelű) adatszolgáltatások esetén – a nemleges adatszolgáltatásokat kivéve – az adatszolgáltatások részeként, azok első táblájaként az alábbi adatokat tartalmazó, kitöltött táblát kell megküldeni:
ELOLAP tábla

Sor-
szám

Megnevezés

Adatok

a

01

Az adatszolgáltatást kitöltő személy neve:

 

02

telefonszáma:

 

03

e-mail címe:

 

04

A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 9. § (2) bekezdése szerinti aláírásra kötelezett: az MNB felé kapcsolattartással megbízott vezető, ennek hiányában a szervezet ügyvezetését/vezetését ellátó személy neve:

 

05

telefonszáma:

 

06

e-mail címe:

 

07

Az adatszolgáltatás kitöltésének dátuma:

 

E. Nemleges adatszolgáltatás, eljárás az adatszolgáltatások módosítása esetén

Amennyiben az adott tárgyidőszakra valamely adatszolgáltatás egyetlen táblájában sincs jelentendő adat, akkor az adatszolgáltatónak adatszolgáltatási kötelezettségét – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – nemleges jelentés beküldésével kell teljesítenie. Az adatszolgáltató a nemleges jelentést az adott adatszolgáltatásra irányadó, az 1. mellékletben meghatározott gyakorisággal és határidőre, a I.B.1.1. alpontban, továbbá a 3. melléklet 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben foglaltaknak megfelelően köteles beküldeni.
Amennyiben az adatszolgáltató bármely okból kifolyólag módosító adatszolgáltatást küld, a módosítás beküldéséről az adatszolgáltató – a fizetési mérleg statisztikai (R jelű) adatszolgáltatásokat kivéve – köteles írásban (postai úton, faxon vagy elektronikus levélben), az adatszolgáltatás megküldésével egyidejűleg tájékoztatni a 3. melléklet 6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben az adott adatszolgáltatás bankszakmai felelőseként megjelölt személyt.

F. Irányelvek a statisztikai információszolgáltatásokhoz

A statisztikai információk helyessége érdekében:
–    teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek (pl. azon adatszolgáltatásoknál, amelyekben a teljes mérleg adatait kell jelenteni, a mérleg két oldalának egyensúlyban kell lennie, a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel);
–    egy adatszolgáltató azonos tartalmú adatainak egymással konzisztensnek kell lenniük;
–    a szolgáltatott statisztikai információknak teljes körűeknek kell lenniük;
–    az adott adatszolgáltató által teljesített különböző típusú adatszolgáltatásokban az azonos számviteli tartalmú adatoknak tételesen meg kell egyeznie.

G. A fizetési mérleg statisztikai (R jelű) adatszolgáltatások teljesítésének közös szabályai

1. Becslés alkalmazása
Amennyiben az egyes adatszolgáltatások előírt beküldési határidőre történő teljesítéséhez szükséges adatok az adatszolgáltatónál nem állnak időben rendelkezésére, akkor becslés alapján ideiglenes adatokat kell közölnie. Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezésének hiányában az adatok véglegessé válása esetén az adatszolgáltatónak módosító jelentést kell beküldenie az MNB részére.

2. Az adatszolgáltatás beküldési határidejének módosítására irányuló kérelem
Amennyiben az egyes adatszolgáltatások előírt beküldési határidőre történő teljesítéséhez szükséges adatok az adatszolgáltatónál becslés alkalmazásával sem állnak időben rendelkezésre, az adatszolgáltatónak írásbeli kérelmet kell benyújtania határidő hosszabbítás érdekében az MNB Statisztika részére, legkésőbb az adatszolgáltatási határidő lejárta előtt egy munkanappal.

3. Az adatszolgáltatási kötelezettség időbeli hatálya
A kijelöléses adatszolgáltatás (R02, R03, R04, R05, R06, R07, R08, R09, R10, R11 adatszolgáltatás) tekintetében fennálló adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti.
A küszöbértékes adatszolgáltatás (R12, R13, R14, R15, R16, R17, R18, R27, R29 adatszolgáltatás) azon tárgyidőszaktól kezdődően teljesítendő, amelyre vonatkozóan első ízben teljesülnek az 1. mellékletben az adott adatszolgáltatás adatszolgáltatói körénél meghatározott feltételek, ezt megelőzően nemleges adatszolgáltatást beküldeni nem kell. Az adatszolgáltatási kötelezettség ezen tárgyidőszaktól kezdődően folyamatosan fennáll, függetlenül attól, hogy esetlegesen valamely további tárgyidőszak vonatkozásában már nem állnak fenn a hivatkozott feltételek.

4. Tárgyidőszak meghatározása
Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezésének hiányában a tárgyidőszak havi adatszolgáltatásoknál a naptári hónap, negyedéves adatszolgáltatásoknál a naptári negyedév, éves adatszolgáltatásoknál a naptári év.
Amennyiben az adatszolgáltató könyvvezetés szerinti pénzügyi hónapja nem egyezik meg a naptári hónappal, ebben az esetben azon pénzügyi hónap szerint kell jelenteni, amelynek a vége a legközelebb van az adott naptári hónap végéhez. Az előírt jelentési gyakoriságot és határidőt ebben az esetben is be kell tartani.

5. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek
Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában az adatszolgáltatást minden adatszolgáltatónak a saját ügyleteire vonatkozóan, a magyar számviteli jogszabályoknak megfelelően vezetett számviteli nyilvántartásai és beszámolói, továbbá az üzleti okmányai alapján kell kitöltenie. Az adatszolgáltatásban szereplő adatok más adatszolgáltató adataival nem vonhatóak össze, az adatok kizárólag az adatszolgáltató törzsszáma alatt megjelenő önálló gazdasági egység működésére vonatkozhatnak.
Ez alól kivételt a befektetési alapkezelők képeznek, amelyeknek saját ügyleteikkel együtt az általuk kezelt alapok nem rezidensekkel szemben fennálló követeléseit és tartozásait is jelenteniük kell.

6. Országonkénti bontás
Az országonkénti bontás azt jelenti, hogy az adatszolgáltató követelése vagy tartozása mely országgal vagy nemzetközi szervezettel szemben áll fenn. Ezen adatok megadásakor a 3. melléklet 4.2. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott országkódokat kell alkalmazni.
Amennyiben a nem rezidens fél nemzetközi szervezet vagy nemzetközi intézmény (pl. Világbank, EIB, EBRD, IMF, ECB), úgy azt nem a székhelynek megfelelő országkódon, hanem a szervezetnek vagy intézménynek megfelelő kódon kell jelenteni, melyet szintén az előző bekezdésben hivatkozott technikai segédlet tartalmaz.

H. Fogalmak

1. Az „Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról” (D01) és a „Napi jelentés a kamatderivatíva ügyletekre vonatkozóan” (K14) adatszolgáltatás tábláiban és kitöltési előírásában használt fogalmak
1.1.    Azonnali pozíció: az adatszolgáltatók spot konverziói által generált pozíciók, beleértve a swap ügyletek spot illetve termin lábai által generált pozíciót is, amennyiben ezek nem képezik részét a nettó határidős pozíciónak.
1.2.    Eladási deviza: az eladott deviza ISO kódja, swap üzlet esetén az induló láb eladási oldalának devizaneme.
1.3.    Eladott összeg: az eladott deviza összege, swap üzlet esetén az induló láb eladott összege.
1.4.    Értéknap: az üzlet értéknapja, swap üzlet esetén az üzlet induló lábának értéknapja.
1.5.    Évesített kamatláb: a I.H.3.3. alpontban meghatározott fogalom azzal, hogy fix kamatláb esetében, amennyiben a fix kamatot nem százalékos mértékben, hanem összegszerűen határozzák meg, amelyet a futamidő végén egy összegben teljesítenek, az évesített kamatláb meghatározásához az alábbi képlet alkalmazandó:


1.6.    Fixing kockázat: a fixing napok eltérése miatti kockázat. Az FRA és IRS ügyletek OTC jellegéből fakadóan a folyamatos ügyletkötéseik eredményeképpen a piaci szereplők gyakran kerülhetnek olyan pozícióba, hogy a különböző időpontokban megkötött, egymással ellentétes irányú, de más paramétereiben (névérték, futamidő) megegyező ügyletek fixing napja (általában az elszámolási napot megelőző második munkanap) között marad néhány nap eltérés. Így bár közel fedezett az adott bank pozíciója, a fedezés nem tökéletes.
1.7.    Kötésnap: az üzletkötés napja.
1.8.    Opciós díj: az adatszolgáltatók által kötött opciók (vett és eladott egyaránt) díja.
1.9.    Összesített hosszú pozíció: a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezéséhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet] 41. § (1) bekezdésében meghatározott pozíció.
1.10.    Összesített rövid pozíció: a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdésében meghatározott pozíció.
1.11.    Összesített nyitott pozíció: a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 41. § (3) bekezdésében meghatározott pozíció.
1.12.    Szavatoló tőke: a Hpt. 5. melléklete szerinti tőke.
1.13.    Származékos ügylet típusok
1.13.1.    Amortizálódó ügylet: olyan ügylet, amelynél a névérték (ténylegesen vagy névlegesen elcserélt tőke) csökken a futamidő során (pl. amortizálódó kamatswap, amortizálódó deviza kamatcsere, amortizálódó kamatozó devizacsere ügyletek).
1.13.2.    Határidős kamatláb megállapodás (FRA, forward rate agreement): két fél közötti, egy jövőbeni időpontban induló periódusra vonatkozó határidős kamatláb megállapodás, amely lehetővé teszi a jövőben esedékes hitelfelvétel vagy befektetés kamatának rögzítését.
1.13.3.    Opció: olyan szerződés, amely a birtokosát (vevőjét) feljogosítja, de nem kötelezi arra, hogy megvásároljon (vételi opció, call opció), vagy eladjon (eladási opció, put opció) egy speciális vagy standard tőzsdeárut vagy pénzügyi instrumentumot meghatározott áron, meghatározott időszak során (amerikai opció) vagy meghatározott napon (európai opció). Az opciók esetében a jogosulti (opció vevője) és a kötelezetti (opció eladója) pozíció megkülönböztetésére használatos a long és a short kifejezés is (például vételi opció jogosultjának pozíciója az angol terminológia felhasználásával: long call).
1.13.4.    Kamatswap (IRS, Interest Rate Swap): azonos devizanemben meghatározott tőkeösszegre vonatkozó kamatfizetések cseréjét jelentő derivatív ügylet. Alapesetben két fél közötti megállapodás változó kamatozású kamatfizetések fix kamatozású kamatfizetésekre való cseréléséről (vagy fordítva), egy meghatározott tőkeösszegre és meghatározott periódusra vonatkozóan. Az eltérő devizájú kamatok cseréjére vonatkozó ügyletek (kamatozó devizacsere ügylet, deviza kamatcsere ügylet) meghatározását az 1.13.6.2., és az 1.13.6.3. alpont tartalmazza.
1.13.5.    Határidős deviza ügylet (foreign currency forward): Két fél között meghatározott mennyiségű deviza megvásárlására és eladására megkötött szerződés, ahol az árat a szerződés létrehozásakor határozzák meg, a szállításra és a pénzügyi rendezésre pedig meghatározott jövőbeni időpontban kerül sor. A forward ügyletek teljesítése akár a devizaösszegek leszállításával (leszállításos határidős ügylet) azaz a teljes devizaösszegek cseréjével, akár az értékkülönbözet elszámolásával (elszámolásos határidős ügylet) is történhet.
1.13.6.    Deviza swap ügylet (Currency swap): azokat a származékos ügyleteket foglalja magában, amelyek devizák cseréjére vonatkoznak. Deviza swap ügyletnek tekintendő az egyszerű devizacsere ügylet, a kamatozó devizacsere ügylet, a deviza kamatcsere ügylet, továbbá az 1.13.5. pontban említett leszállításos határidős deviza ügylet is.
1.13.6.1.    Egyszerű devizacsere ügylet (simple currency swap vagy FX swap): olyan árfolyamüzlet, amely alapesetben egy adott deviza azonnali eladását/vételét és egy időben ugyanannak a devizaösszegnek a határidős vételét/eladását jelenti: azonnali ügylet (spot) + határidős ügylet (forward) = devizacsere-ügylet (swap).
1.13.6.2.    Kamatozó devizacsere ügylet (Cross currency interest rate swap – CCIRS): Az ügyletet kötő felek kamatfizetések és tőkeösszegek cseréjéről állapodnak meg, meghatározott tőkeösszegekre és meghatározott periódusra vonatkozóan. A csere eltérő devizájú tőke és kamatösszegre vonatkozik. A kicserélt kamatok lehetnek fixek (fix to fix), változók (floating to floating – basis swap), illetve a megállapodás vonatkozhat fix kamatok változóra (fix to floating) illetve változó kamatok fixre történő cseréjére (floating to fix) is. Ebbe a körbe nem csak deviza-deviza csere ügyletek, hanem forint-deviza, deviza-forint ügyletek is beletartoznak. Ezen ügyletek egyik altípusa, a Bázis swap, amelynél a kamatcsere két eltérő változó alapú kamat cseréjére vonatkozik. Szintén ebbe a körbe tartozik a Mark-to-market swap, amely esetében az ügylet résztvevői elsősorban a deviza árfolyamváltozások hatására változó partner (hitel) kockázatuk csökkentése érdekében meghatározott feltételek mellett megváltoztatják valamely elcserélt tőkeösszeget, és a különbözetet egymással elszámolják, vagy a partnerkockázat kezelése betét elhelyezéssel történik, miközben az ügylet feltételei nem változnak.
1.13.6.3.    Deviza kamatcsere ügylet (Only interest strip cross currency interest rate swap): olyan, különböző devizában (illetve forintban és devizában) meghatározott nominális értékek kamatcseréjére vonatkozó megállapodás, ahol a nominális tőkék cseréjére nem kerül sor.
1.14.    Törlés/módosítás: amennyiben a tranzakció egy korábbi ügylet törlése vagy módosítása
1.15.    Vételi deviza: a vásárolt deviza ISO kódja, swap ügylet esetén az induló láb vételi oldalának devizaneme.
1.16.    Vételi összeg: a vásárolt deviza összege, swap ügylet esetén az induló láb megvásárolt összege.

2. Az értékpapír statisztikai (E jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak
2.1.    ISIN-kód: az ISO 6166-os szabványnak megfelelő 12 karakteres egyedi értékpapír-azonosító.
2.2.    Tárgynap: az üzlet elszámolási műveletének lebonyolítási napja.
– KELER Zrt.-nél nyilvántartott értékpapírok esetében a KELER Zrt. szabályzata szerinti „Elszámoló nap”,
– KELER Zrt.-nél nem nyilvántartott értékpapírok esetében a számviteli elszámolás időpontja.
2.3.    Jelentő letétkezelő: a jelentő letétkezelők körébe tartozik valamennyi rezidens befektetési vállalkozás, bank, szakosított hitelintézet, valamint a Magyar Államkincstár. A jelentő letétkezelők körének listáját a 3. melléklet 12. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza, és az megtalálható a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján is.
2.4.    Letétkezelt értékpapír: az adatszolgáltatónál értékpapír-számlán, valamint értékpapír-letétkezelés, letéti őrzés, vagy felelős őrzés keretében elhelyezett értékpapírok, abban az esetben is, ha az adatszolgáltató az értékpapírt máshol helyezte letétbe, letéti őrzésbe vagy értékpapír számlára.
2.5.    Kibocsátó törzsszáma: az adott kibocsátó szervezet KSH törzsszáma, amely az adószám első 8 számjegye.
2.6.    Értékpapír-sorozat: a Tpt.-ben meghatározott fogalom.
2.7.    Pénzügyi teljesítés időpontja: a kibocsátott állományok elszámolási értéknapja.
2.8.    Állomány névértéken: a tárgyidőszak végén forgalomban lévő állomány névértéken.
2.9.    Névérték és kibocsátási érték különbsége: a tárgyidőszak végén forgalomban lévő állampapírok névértéke csökkentve azok kibocsátási értékével, figyelembe véve valamennyi kibocsátás (aukció, jegyzés, hálózati értékesítés) tényleges eladási árát.
2.10.    Felhalmozott kamat állománya: a tárgyidőszak végén forgalomban lévő állományon a névértéktől eltérő kibocsátási ár, illetve a névleges kamatozás miatt felhalmozódott kamat összege. Visszavásárolt állományra vonatkozóan a felhalmozott kamat nem értelmezett.
2.11.    Elszámolt nettó pénzforgalmi kamatkiadás, kamatbevétel: a tárgyidőszak során elszámolt kamatkiadás és bevétel egyenlege, figyelembe véve a kibocsátás, visszaváltás, kamatfizetés kapcsán könyvelt költségvetési pénzforgalmat, függetlenül attól, hogy az a névleges kamat halmozódásából, vagy árfolyamváltozásból adódott-e. Tartozások esetében nettó kamatkiadás, követelések esetében nettó kamatbevétel szerepeltetendő.
2.12.    Eredményszemléletű kamatkiadás, kamatbevétel: a tárgyidőszak során az egyes követelésekre, állampapírokra és egyéb adósságelemekre járó vagy fizetendő kamat összege.
2.13.    ISMA konvenció: a nemzetközi értékpapír-piaci szövetség (ISMA) ajánlása alapján számított belső megtérülési ráta.
2.14.    Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír: a nemzetközi terminológia szerint „equity” típusú értékpapíroknak minősülnek a részvények, a befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek, a certifikátok, valamint a warrantok.
2.15.    Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom. A nemzetközi terminológia szerint „debt” típusú értékpapíroknak minősülnek a kötvények, kincstárjegyek, takarékjegyek, jelzáloglevelek, és a letéti jegyek.
2.16.    Tőketörlesztés: a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok címletértékének csökkenése, amely nem jár együtt az értékpapírok forgalomban lévő mennyiségének változásával.

3. A kamatstatisztikai (az 1. pontban érintett K14 jelű kivételével a K jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak
3.1.    Aktuális kamatláb: az állományokra a tárgyhónap utolsó napján alkalmazott tényleges (nem a meghirdetett) kamatlábbal egyenlő. Sávos kamatozású betétek esetében a hó végi állományokra vonatkozó táblánál mindig azon sávhoz tartozó kamatlábat kell figyelembe venni, amilyen sávba az állomány tartozik.
3.2.    Átstrukturált hitelek: a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben meghatározott hitel.
3.3.    Évesített kamatláb: a kamatláb éves szintre való kivetítése, éves százalékos mértékben való kifejezése.
Az évesített kamatláb számítására két képletet lehet alkalmazni.
Az évesített kamatláb számítására a következő jelenérték számítási képletet lehet alkalmazni, amely képlet minden betét- és hitelkonstrukcióra alkalmazható. A képlet az ügylet kezdő időpontjában keletkező pénzmozgást teszi egyenlővé a későbbi időpontok cash-flow-inak jelenértékével. Az évesített kamatláb az a belső megtérülési ráta, ahol a cash-flow-k jelenértéke megegyezik.
a)    A képletek szempontjából a kamattőkésítés rendszeressége a meghatározó. (A kamattőkésítés csak a betéti konstrukcióknál értelmezhető. A továbbiakban a kamattőkésítés a kamatmegállapítást, illetve a kamatfizetést is jelenti.)
Amennyiben a kamattőkésítés és a tőketörlesztés is szabályos időközönként történik, a kamattőkésítés és a tőketörlesztés viszonyára három fő eset különböztethető meg.
–    A kamattőkésítés és a tőketörlesztés is azonos időközönként történik, rendszerességük megegyezik.
–    A kamattőkésítés gyakoribb, mint a tőketörlesztés. (Ide tartozik az az eset is, amikor a tőketörlesztés csak a futamidő végén egy összegben történik.)
–    A tőketörlesztés gyakoribb, mint a kamattőkésítés.
b)    A kamattőkésítés és a tőketörlesztés nem szabályos időközönként történik.
Az a) esetben, amikor a kamattőkésítés legalább olyan gyakori, mint a tőketörlesztés (a/1, a/2. eset), a két képlet azonos eredményt ad, ekkor a 2. képlet is alkalmazható.
Az a/3. esetben valamint a b) esetben csak az 1. képletet lehet alkalmazni. (Például ide tartoznak azok a kamattámogatásos konstrukciók is, amikor a kamattámogatás és a kamatfizetés periódusa nem esik egybe.
1. képlet


Ak:    a k sorszámú hitelrészlet illetve betételhelyezés összege, a képlet akkor is alkalmazható, ha a hitelt egy részletben veszik igénybe, illetve egyszerre helyezik el a betétet. Ilyenkor a képlet bal oldalán az elhelyezett betétösszeg, illetve a felvett hitel összege található.
A’k:    a k’ sorszámú törlesztőrészlet összege, illetve a betétvisszafizetés összege (kamatokkal növelve),
m:    a hitelfolyósítások, betételhelyezések száma,
m’:    a törlesztőrészletek, betétvisszafizetések száma,
tk:    a k-adik hitelfolyósítás, betételhelyezés években vagy töredékévekben kifejezett időpontja,
t’k:    a k’-adik törlesztőrészlet, betétvisszafizetés években vagy töredékévekben kifejezett időpontja,
i:    az évesített kamatláb századrésze.
Az állományokra vonatkozó évesített kamatláb számításánál kezdő időpontnak az állomány megfigyelésének időpontját kell tekinteni, és nem a hitel- illetve a betétszerződés megkötésének időpontját kell figyelembe venni.
Az évesített kamatláb számítására az alábbi képlet csak azoknál a betét- illetve hitelkonstrukcióknál alkalmazható, ahol betéteknél a kamattőkésítés, hiteleknél a kamatfizetés és a tőkeösszeg törlesztése is szabályos időközönként történik, és a kamattőkésítés (kamatfizetés) legalább olyan gyakori, mint a tőkeösszeg törlesztése. Ez magában foglalja azokat az eseteket is, amikor a tőkeösszeget az ügylet végén egy összegben törlesztik.
Ez a képlet alkalmazható a látra szóló és folyószámlabetétekre, a folyószámlahitelekre is, amennyiben a betéteknél a kamattőkésítés, hiteleknél a kamatok megállapítása szabályos időközönként történik.
2. képlet


X:    az évesített kamatláb
rsz:    a szerződésben meghatározott éves kamatláb
N:    az éven belüli kamattőkésítések száma, pl. féléves gyakoriságú kamattőkésítés esetén 2, negyedéves gyakoriságú kamatfizetés esetén 4, stb.
A szerződésben meghatározott kamatláb illetve az évesített kamatláb sem tartalmazza az utólag felszámított büntetőkamatot, késedelmi kamatot, valamint mellékköltségeket (pl. felszámított egyszeri költségeket, rendelkezésre tartási jutalékot). Kivétel: a folyószámlahitelek esetében az adatszolgáltató meghatározhat egy limitet, és ha az ügyfél folyószámlájának negatív egyenlege ezt meghaladja, büntetést számol fel. Amennyiben a büntetés külön fizetendő költségekben jelenik meg, az évesített kamat számításánál nem kell figyelembe venni. Ha azonban a büntetőkamat a kamatláb része, a limitet meghaladó részre a magasabb, büntetőkamatot is tartalmazó kamatlábat kell alkalmazni a számítás során.
A változó kamatozású konstrukciók esetében a képletben az utolsó ismert kamatlábbal kell számolni a teljes kamatozási periódusra.
Azon változó kamatozású új hitelszerződések esetében, amelyeknél a kamatláb a folyósítás napján érvényes báziskamatlábhoz van kötve (és így a szerződéskötés pillanatában még nem ismert) az évesített kamatláb számításánál a szerződéskötés napján érvényes aktuális báziskamatlábat kell a számítás alapját képező szerződéses kamatlábnak tekinteni.
Az évesített kamatláb számításánál a törtévet négy tizedesjegy pontossággal kell figyelembe venni. A kamatperiódusok számának meghatározása során 365 napos évvel kell számolni.
3.4.    Fedezett hitel: a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet által elismert fedezettel biztosított hitel, amennyiben a fedezet értéke meghaladja a hitel összegét vagy azzal egyenértékű.
3.5.    Kamatfixálás: a kamatláb előre rögzítése bizonyos időtartamra.
3.6.    Lezárt (likvidált) ügylet: olyan ügylet, amelyet a lejárat előtt egy ellenkező irányú ügylettel, vagy nettósítással zárnak le.
3.7.    Referenciakamat: olyan, széles körben használt kamatláb, amelyhez a szerződések változó kamatát indexálják.
3.8.    Rossznak minősített hitel: a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 7. melléklet V. fejezet 17. bekezdése szerinti hitel.
3.9.    Rövid lejárat: az instrumentum eredeti lejárata legfeljebb 1 év.
3.10.    Szerződéses kamatláb: az ügyféllel kötött szerződésben meghatározott kamatláb.
Amennyiben a szerződéskötéskor még nem ismert a kamatláb, amellyel az ügyfél igénybe veszi a hitelt, a szerződéses kamatláb megegyezik az első hitelfolyósítás kamatlábával.
Azon változó kamatozású új hitelszerződések esetében, amelyeknél a kamatláb a folyósítás napján érvényes báziskamatlábhoz van kötve (és így a szerződéskötés pillanatában még nem ismert), a szerződéses kamatláb megegyezik a szerződéskötés napján érvényes aktuális báziskamattal.
A lekötési idő függvényében sávosan kamatozó betétek esetében, ha már a szerződéskötéskor is egyértelmű a lekötés futamideje, akkor a szerződéses kamatláb megegyezik az egyes sávokhoz tartozó kamatlábak súlyozott átlagával. Amennyiben a szerződéskötéskor még nem egyértelmű, hogy az ügyfél mennyi időre fogja lekötni a betétet, a szerződéses kamatláb megegyezik a legrövidebb futamidőhöz tartozó kamatlábbal.
A lekötött összeg függvényében sávos kamatozású betétek esetében a szerződéses kamatláb megegyezik a súlyozott átlagkamatlábbal, mivel a szerződéskötéskor minden esetben ismert a lekötött összeg és az összeghatárokhoz tartozó kamatlábak is.
3.11.    Új szerződés: minden olyan új pénzügyi jellegű megállapodás az adatszolgáltató és az ügyfelek között, amely
–    elsőként határozza meg a betétek, illetve a hitelek kamatlábát,
–    a meglévő hitelekre és betétekre vonatkozó új megállapodás, ha a hitel típusa megváltozik, vagy ha a kamatkondíciókban – beleértve az egyéb költségeket is – változás van.
Az adatszolgáltatás szempontjából újnak tekintendők az átárazott szerződések is, kivéve az az átárazás, mely
–    automatikusan – az eredeti szerződés alapján, az ügyfél közreműködése nélkül – történik, és ahol nem tárgyalják újra a feltételeket és a kamatlábat sem (például a folyamatos lekötésű betéti konstrukciók, amennyiben a lekötés futamidejét az ügyfél nem változtatja meg), vagy
–    fix kamatozású konstrukció automatikus átalakulása változó kamatozásúvá, vagy fordítva, amennyiben ezt az átalakulást már az eredeti szerződésben rögzítették.
Új szerződésnek tekintendők a tárgyhónapban kötött új betétszerződések akkor is, ha azok a tárgyhónapban lejárnak, illetve az ügyfél a tárgyhónapban felmondja a betétet.
Új szerződésnek tekintendő, ha az adatszolgáltató az ügyfél bankszámlájáról rendszeresen – az ügyféllel kötött egyszeri szerződés alapján – növeli a már meglévő lekötött betétet.
Amennyiben egy lekötött betéthez az ügyfél tetszőleges gyakorisággal fizethet be újabb összegeket, minden befizetés új szerződésnek minősül.
Új szerződésnek minősül a meglévő hitelkeret növelése is (kivéve a folyószámla-hitel soron jelentendő rulírozó és roll-over hiteleket). Ebben az esetben csak a hitelkeret-növekményt kell jelenteni.
Új szerződésnek minősül a hitel devizanemének megváltozása, vagy ha lineáris kamatozásból annuitásossá válik a hitel. Ha a hitel devizanemének megváltoztatására már az eredeti szerződéskötéskor lehetőséget kap az ügyfél, akkor a futamidő alatti devizanemváltás nem minősül új szerződésnek.
Egy kombinált termék (pl. lakáshitel lakástakarék megtakarítással vagy életbiztosítással) módosítása normál annuitásos hitellé, vagy fordítva nem minősül új szerződésnek, kivéve, ha a kamatkondíciókban vagy az egyéb költségekben is változás van.
A hitelek esetében új szerződésnek minősül az eredeti szerződésben rögzített teljes összeg (hitelkeret) akkor is, ha a hitelt részletekben veszik igénybe.
Amennyiben a szerződéskötéskor még nem ismert a kamatláb, amellyel az ügyfél igénybe veszi a hitelt, az új szerződés összege megegyezik a teljes hitelkerettel az első folyósítás időpontjában.
Az ún. multicurrency hitelek esetében az első lehíváskor kell új szerződést jelenteni a lehívás devizanemében, ahol is az új szerződés összege megegyezik a szerződésben szereplő teljes hitel/hitelkeret összegével.
3.12.    Változó kamatozás: a szerződésben a hitelintézet fenntartja magának a jogot, hogy a futamidő alatt a kamatlábat egyoldalúan, előre nem ismert mértékben megváltoztassa.

4. A pénzforgalmi (P jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak
Bankkártya adatszolgáltatások (P07, P27, P34)
Bankkártyákkal kapcsolatos általános fogalmak:
4.1.    Hazai kibocsátású kártyával lebonyolított hazai forgalom: az adatszolgáltató kártyáival végrehajtott műveletek közül azokat kell itt jelenteni, amelyeknél a tranzakció lebonyolításának országa Magyarország.
4.2.    Hazai kibocsátású kártyával lebonyolított külföldi forgalom: az adatszolgáltató kártyáival végrehajtott műveletek közül azokat kell itt jelenteni, amelyeknél a tranzakció lebonyolításának országa Magyarországon kívüli bármely más ország.
4.3.    Készpénz funkcióval rendelkező kártya: a kártya birtokosát készpénz felvételére és befizetésére feljogosító kártya, amelyet ATM, valamint bankfióki-, postai- és kereskedői POS berendezéseknél lehet használni.
4.4.    Fizetési funkcióval rendelkező kártya: áru, illetve szolgáltatás ellenértékének a kifizetésére alkalmas kártya, amely minimum a következő funkciók valamelyikével rendelkezik: debit (betéti) funkció, delayed debit (terhelési) funkció, credit (hitel) funkció, előrefizetett funkció. Ugyanaz a kártya rendelkezhet a felsoroltak közül több funkcióval is. Ennek alapján a következő kategóriák különböztethetők meg a fizetési funkcióval rendelkező kártyákon belül:
–    Debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya; ezen belül hitelkerethez kapcsolódó debit funkcióval rendelkező kártya,
–    Credit (hitel) funkcióval rendelkező kártya,
–    Delayed debit (terhelési) funkcióval rendelkező kártya,
–    Előrefizetett funkcióval rendelkező kártya,
–    Debit és/vagy delayed debit (betéti és/vagy terhelési) funkcióval rendelkező kártya,
–    Credit és/vagy delayed debit (hitel és/vagy terhelési) funkcióval rendelkező kártya,
–    Egyéb, a két utóbbi kategóriába nem sorolható, több funkcióval rendelkező kártya.
A három utóbbi alkategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha a forgalmi adatokat nem lehet szétválasztani aszerint, hogy mikor használjuk a kártyát debit, credit, delayed debit vagy előrefizetett funkcióval rendelkező kártyaként.
Bizonyos esetekben külön lehet a forgalmi adatokat választani aszerint, hogy mikor használják például a debit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkező kártyát debit, és mikor delayed debit kártyaként. Ilyenkor a fizikailag egyetlen kártyát nem a kombinált, vagyis a debit és/vagy delayed debit, alkategóriában kell jelenteni, hanem mind a debit funkcióval rendelkező kártyáknál, mind pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyáknál, de azoktól elkülönítve, azaz külön sorban.
4.5.    Készpénz és fizetési funkcióval rendelkező kártya: fizikailag ugyanaz a kártya a fent definiált készpénz funkcióval és fizetési funkcióval egyaránt rendelkezik.
4.6.    Debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos fizetési számlájához kapcsolódó kártya, amely feljogosítja őt arra, hogy a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésben foglalt feltételekkel, számlaegyenlege erejéig készpénzt vegyen fel, illetve vásároljon. Minden egyes művelet összegével automatikusan megterhelik a kártyabirtokos fizetési számláját. A betéti funkcióval rendelkező kártya mögött állhat olyan fizetési számla is, amelyhez folyószámlahitel kapcsolódik. Minden kártyát, amely debit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezen kívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya delayed debit funkcióval is rendelkezik, és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint egyértelműen szétválasztani, a debit és/vagy delayed debit funkcióval ellátott kártyák között kell jelenteni.
4.7.    Hitelkerethez kapcsolódó debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya: a debit funkcióval rendelkező kártyákon belül egy alkategória; egy olyan debit kártya, amely nem fizetési számlához, hanem hitelszámlához kapcsolódik, az ezen jegyzett keret erejéig vehet fel készpénzt, illetve vásárolhat a kártya birtokosa. Minden művelet összegével automatikusan megterhelik a hitelkeretet, nincs kamatmentes hitelperiódus.
4.8.    Credit (hitel) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésben foglaltaknak megfelelően, egy előre meghatározott összegű hitelkerethez kapcsolódó kártya, amellyel az ügyfél kerete erejéig vehet fel készpénzt, illetve vásárolhat. A számlázási periódus (általában egy hónap) végén, a kártya birtokosa dönti el, hogy a kibocsátó által megküldött értesítőben meghatározott határidőig teljes egészében kifizeti tartozását, vagy csak annak szerződésben meghatározott mértékét. A költések abban az esetben kamatmentesek, ha a teljes tartozás visszafizetésre kerül a fizetési határidő végéig. Amennyiben nem a teljes tartozás kerül visszafizetésre, akkor vagy a teljes tartozásra, vagy annak fennmaradó részére számítják fel a kamatot. A fennmaradó tranzakciókra azok értéknapjától kerül felszámításra a kamat. Általában nem vonatkozik a kamatmentesség a készpénzfelvételi műveletekre, ezek ugyanis a tranzakció keltétől kamatoznak. Minden kártyát, amely credit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezen kívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya delayed debit funkcióval is rendelkezik, és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint egyértelműen szétválasztani, a credit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között kell jelenteni.
4.9.    Delayed debit (terhelési) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésben foglaltaknak megfelelően, egy előre meghatározott összegű hitelkerethez kapcsolódó kártya. A kártya készpénz felvételére és vásárlásra alkalmas. A számlázási periódus végén a kártyabirtokos tartozása teljes összegét köteles kiegyenlíteni. Minden kártyát, amely delayed debit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezen kívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya credit funkcióval is rendelkezik, és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint szétválasztani, a credit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között kell jelenteni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, amikor a kártya debit funkcióval is rendelkezik, és a forgalmi adatok az egyes funkciók szerint nem szétválaszthatók. Ilyen esetekben a kártyát a debit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkező kártyák alkategóriában kell jelenteni.
4.10.    Előrefizetett funkcióval rendelkező kártya: egy előre kifizetett összeghez kapcsolódó kártya, amelyet a kibocsátó egy fizetési számlán tart nyilván. A kártya birtokosa a fizetési számlán lévő összeg erejéig használhatja a kártyáját készpénz felvételére és/vagy áru, szolgáltatás ellenértékének a kifizetésére. Ide tartoznak azok a konstrukciók is, amelyeknél a kártya mögött álló számla újra feltölthető, és azok is, amelyek esetében ez nem lehetséges (azaz csak addig érvényes a kártya, amíg a kártya igénylésekor előre kifizetett összeget fel nem használja a kártyabirtokos). Nem tartoznak ide azok a kártyák, amelyeknél az előre fizetett összeget maga a kártya tárolja, ezeket az elektronikus pénz funkcióval rendelkező kártyáknál kell jelenteni.
4.11.    Debit és/vagy delayed debit (betéti és/vagy terhelési) funkcióval rendelkező kártya: fizikailag egyetlen kártya, amely debit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkezik. Ezt a kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha a forgalmi adatokat nem lehet szétválasztani debit funkcióval rendelkező kártyákra és delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra. Amennyiben a forgalmi adatok a két funkció szerint szétválaszhatók, a fizikailag egyetlen kártyát két helyen kell jelenteni, egyrészt a debit funkcióval rendelkező kártyák között, másrészt pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között.
Akkor beszélünk erről a konstrukcióról, amikor az egyértelmű, hogy a kérdéses kártyát az adatszolgáltató által vezetett számla megterhelésére használja a kártyabirtokos, de az nem határozható meg egyértelműen a kártyabirtokos és kibocsátó közötti szerződésből, hogy:
–    a megterhelt számla a kártyabirtokos fizetési számlája, amelyhez esetenként folyószámlahitel is kapcsolódhat (vagyis debit funkcióval ellátott kártyáról van szó), vagy
–    a megterhelt számla a kártyabirtokos részére nyújtott hitelkeret, amelyre terhelt összeget a kártyabirtokos a számlázási periódus végén köteles csak kiegyenlíteni (vagyis delayed debit funkcióval rendelkező kártyáról van szó).
4.12.    Credit és/vagy delayed debit (hitel és/vagy terhelési) funkcióval rendelkező kártya: fizikailag egyetlen kártya, amely credit és/vagy delayed debit funkcióval rendelkezik. Ezt a kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha nem lehet a forgalmi adatokat szétválasztani credit funkcióval rendelkező kártyákra, és delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra. Amennyiben a forgalmi adatok a két funkció szerint szétválaszhatók, a fizikailag egyetlen kártyát két helyen kell jelenteni, egyrészt a credit funkcióval rendelkező kártyák között, másrészt pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között.
Akkor beszélünk erről a konstrukcióról, amikor az egyértelmű, hogy a kérdéses kártyához egy hitelkeret kapcsolódik, de az nem határozható meg egyértelműen a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésből, hogy:
–    a kártyabirtokos a számlázási periódus végén köteles kiegyenlíteni a teljes tartozását (vagyis delayed debit funkcióval rendelkező kártyáról van szó), vagy
–    csak annak egy, a szerződésben előre meghatározott hányadát köteles kiegyenlíteni (ebben az esetben credit funkcióval rendelkező kártyáról van szó); a kártyabirtokos azonban ebben az esetben is dönthet úgy, hogy tartozása teljes összegét kiegyenlíti.
4.13.    Egyéb funkcióval rendelkező kártya: egy olyan több funkciós kártya, amely sem a debit és/vagy delayed debit, sem pedig a credit és/vagy delayed debit kombinált kategóriákba nem illeszthető funkciókkal rendelkezik. Például: credit, debit és delayed debit funkcióval egyaránt rendelkező kártya; vagy credit és debit funkcióval rendelkező kártya. Az Egyéb kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha nem lehet a forgalmi adatokat szétválasztani credit funkcióval rendelkező kártyákra, delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra, és debit funkcióval rendelkező kártyákra.
4.14.    Elektronikus pénz funkcióval rendelkező kártya: olyan kártya, amelyen ténylegesen tárolható elektronikus pénz, függetlenül attól, hogy a kártyabirtokos feltöltötte-e már legalább egyszer a kártyáját vagy sem, illetve, hogy a tárgyidőszak utolsó munkanapján tárol-e a kártya elektronikus értékeket vagy sem. Azok a kártyák, amelyek csak technikailag alkalmasak e-pénz tárolására, de gyakorlatilag nincs hozzájuk kapcsolható e-pénz kibocsátás, nem tartoznak ide. Azok a kártyák sem tartoznak ide, amelyek nem maguk tárolják az elektronikus értékeket, hanem csupán hozzáférést biztosítanak egy máshol (pl. bankszámlán) tárolt előre kifizetett pénzösszeghez.
4.15.    Business illetve corporate kártya: a vállalatok és egyéb szervezetek alkalmazottai részére kibocsátott kártya.
4.16.    Lakossági kártya: privát ügyfelek részére kibocsátott kártya.
4.17.    Co-branded kártya: A kártya arculatán a kibocsátó védjegye mellett szerepel a partner védjegye is, és a kibocsátás mögött gazdasági érdekközösség húzódik meg. Nemzetközi védjeggyel ellátott kártyák esetében az is feltétel, hogy a nemzetközi kártyatársaság co-branded termékként engedélyezze a konstrukciót.
4.18.    Érintés nélküli fizetési funkcióval rendelkező kártya: olyan kártya, amellyel lehetőség van a POS terminál és a kártya közötti adatátvitelre közvetlen fizikai kapcsolat nélkül (érintés nélküli adatátvitel). Az ilyen funkcióval rendelkező kártyák forgalmi adatainál a kibocsátói oldalról a kártya teljes forgalmát jelenteni kell, nem csak az érintés nélküli fizetési forgalmat (P27 03, 04, 05 tábla).
Bankkártya visszaélésekkel kapcsolatos fogalmak:
4.19.    Felmerült kár: a beszámolási időszakban az adatszolgáltató kibocsátói vagy elfogadói üzletágában az adatszolgáltató tudomására jutott visszaélés, amely vagy még ugyanabban a beszámolási időszakban leírt veszteségként megjelenik a kártyaüzletág valamely szereplőjénél, vagy végleges rendezése áthúzódik egy következő beszámolási időszakra.
4.20.    A kártyaüzletág valamely szereplőjénél jelentkező veszteség: a jelen, vagy egy korábbi beszámolási időszakban, az adatszolgáltató kibocsátói vagy elfogadói üzletágában felmerült kár veszteségként történő leírásának jelentése, kárviselőként bontva.
4.21.    On-us forgalomban felmerült kár: az adatszolgáltató saját hálózatában a saját kártyái használatához kapcsolódó kár.
4.22.    Belföldi bankközi forgalomban felmerült kár: a kibocsátói üzletágban: az adatszolgáltató kártyáihoz kapcsolódóan más hazai bankok hálózatában felmerült kár. Az elfogadói üzletágban: az elfogadó bank hálózatában más hazai bank által kibocsátott kártyák használatához tapadó kár.
A következő meghatározásokban, zárójelben szerepelnek a kártyatársaságok által használt fogalmak is:
4.23.    Határon átnyúló (Cross-border) forgalomban felmerült kár: a kibocsátói üzletágban: az adatszolgáltató kártyáinak külföldi használatához kapcsolódó kár. Az elfogadói üzletágban: az elfogadó hálózatában a külföldi kibocsátású kártyák használatához tapadó kár.
4.24.    Elveszett/ellopott kártyákkal okozott kár (Lost/Stolen): azokat a káreseményeket és leírt veszteséget kell jelenteni, amelyeket a kártya jogos birtokosa által elvesztett, vagy a tőle ellopott kártyákkal követtek el.
4.25.    Meg nem kapott kártyákkal okozott kár (Card not received): azokkal a kártyákkal elkövetett visszaélést és a belőle származó veszteséget kell feltüntetni, amelyeket a kibocsátó bank postai úton továbbít a kártyabirtokos részére, de a kártya nem érkezik meg jogos birtokosához, illetéktelen személy bonyolít le vele jogtalan tranzakciókat.
4.26.    Hamis adatokkal igényelt kártyával okozott kár (Fraudulent application): azokat az eseteket kell itt jelenteni, amikor a kártyabirtokos hamis adatokkal kér és kap kártyát a kibocsátótól és ezzel jogtalan műveleteket bonyolít le.
4.27.    Hamisított kártyákkal okozott kár (Counterfeit): mindenféle kártyahamisítás ide értendő, például: duplikált (skimming) kártyákkal elkövetett visszaélések, valódi kártyák megszemélyesítési adatainak megváltoztatása.
4.28.    Mail/telefon/internet útján okozott kár (Card not present): azok a visszaélések tartoznak ide, amikor a kártya adatainak felhasználásával (függetlenül attól, hogy ezek az adatok esetleg lopott, elvesztett vagy hamisított kártyához tartoznak), annak nem jogos birtokosa bonyolít le műveleteket telefonon, postán vagy interneten keresztül történő vásárlás esetén, vagyis amikor a kártya fizikailag nincs jelen a tranzakciónál.
4.29.    Egyéb visszaélésekkel okozott kár (Other): mindazon visszaélések ide tartoznak, amelyek a 4.24.–4.28. pont alatt nevesített kár kategóriák egyikébe sem sorolhatók. Nem tartozik azonban ide a kártyabirtokos ügyfél számlaegyenleg túllépéséből eredő kár, valamint azok a visszaélések, amikor a kártyabirtokos saját maga él vissza a saját kártyájával. Ez utóbbi esetben, abban a kár kategóriában kell szerepeltetni az összeget, amelybe az ügyfél bejelentése alapján besorolható. A veszteségek között azonban egyik esetben sem kell szerepeltetni a tételt (függetlenül attól, hogy a kár értéke az ügyféltől behajtható-e vagy sem), ugyanis az ilyen esetek a hitelezési veszteség kategóriájába és nem a bankkártyás veszteségek közé tartoznak.
4.30.    Kártya adatszerzés (Card Skimming): a bankkártya használatához szükséges bármely adat (pl. mágnescsík vagy chip adatai, PIN) jogosulatlan megszerzése ATM és POS berendezéseknél abból a célból, hogy az adatok birtokában hamisított kártyát gyártsanak és azzal jogosulatlan műveleteket hajtsanak végre.
4.31.    Kártya plasztik megszerzése (Card Trapping): az ATM tranzakció végrehajtása során fizikailag megszerzik a kártyát és a hozzá tartozó PIN kódot. Később a kártyát jogosulatlanul használják készpénz felvételére.
4.32.    Tranzakció reverzálás (Transaction reversal fraud): a kártyabirtokos sikeres készpénzfelvétel kapcsán az ATM működését úgy befolyásolja, hogy az a tranzakciót sikertelennek minősítse és törölje, miközben a készpénz egy része vagy az egésze kiadásra kerül.
4.33.    Készpénz illetéktelen megszerzése (Cash Trapping): az ATM művelet során a kártyabirtokos nem jut hozzá a készpénzhez annak ellenére, hogy a bizonylat szerint a gép kiadta azt. Miután a kártyabirtokos a berendezés meghibásodását feltételezve távozik, a csalók megszerzik az általuk „manipulált” gépbe ragadt pénzt.
Elektronikus pénz adatszolgáltatás (P42)
4.34.    Elektronikus pénz: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom.
4.35.    Kártya alapú elektronikus pénzrendszer: az elektronikus pénz tárolása az ügyfél rendelkezésére bocsátott kártyán, vagy egyéb eszközön történik.
4.36.    Szerver alapú elektronikus pénzrendszer: az elektronikus pénzt a kibocsátó egy központi szerveren tárolja.

5. A fizetési mérleg statisztikai (R jelű) adatszolgáltatásokban használt fogalmak
5.1.    A könyv szerinti értéket korrigáló tételek (ingatlan): a terv szerinti értékcsökkenés tárgyévi összege, továbbá a terven felüli értékcsökkenésként, terven felüli értékcsökkenés visszaírásaként, illetve az értékhelyesbítésként a tárgyévben elszámolt összegek (előjelhelyesen), és az értéknövelő beruházás (felújítás).
5.2.    A szerzett, illetve átruházott külföldi ingatlan értéke: az adatszolgáltató által megszerzett, illetve átruházott külföldi ingatlan szerződés szerinti értéke, amely összeget az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében kell megadni.
5.3.    Adósság elengedés: a hitelező és az adós közti megállapodás, amely alapján az adós fizetésképtelenné válása miatt a hitelező eltekint a fennálló adósság egy részének vagy egészének törlesztésétől.
5.4.    Államilag garantált hitel: államilag garantált hitel akkor keletkezik, ha a Magyar Állam (képviseletében eljár: az államháztartásért felelős miniszter) az adós által nem rezidenstől felvett hitel adósságszolgálatára (tőketörlesztés és/vagy kamatfizetés) kezességet vállal.
5.5.    Állományváltozást eredményező tranzakciók (ingatlan): a tárgyév tranzakciói (adásvétel, csere, apportba vétel, apportba való átadás, térítés nélküli átvétel, átadás stb.) által előidézett állományváltozások ingatlanonként összesített összege.
5.6.    Az érintett rezidens vállalkozás megnevezése és törzsszáma: annak a rezidens vállalkozásnak a neve és törzsszáma, amelyben lévő részesedést az adatszolgáltató nem rezidens féltől megszerzett, vagy nem rezidens fél részére átruházott.
5.7.    Egyéb nem rezidens vállalatcsoporttag: az adatszolgáltatóval azonos vállalatcsoporthoz tartozó, de az adatszolgáltatóval közvetlen részesedési viszonyban nem álló gazdasági szereplő. (Azaz a vállalatcsoport mindazon tagjai, akik nem minősülnek közvetlen tőkebefektetőnek vagy tőkebefektetésnek). A vállalatcsoport azon vállalatok összessége, amelyek közvetlen vagy közvetett módon ugyanazon (végső) befektető tulajdonában, illetve ellenőrzése alatt állnak.
5.8.    Egyéb változások (a derivatíva adatszolgáltatásokat kivéve): minden, a követelések és tartozások állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás. Az egyéb változás okai lehetnek: követelés leírás, követelés elengedés, átsorolás, hibás jelentés, követelés megvásárlás és értékesítés esetén a névérték és a forgalmi (piaci) érték közti árkülönbözet, adósság elengedés, ár- és árfolyam miatti átértékelődés.
5.9.    Egyéb változások – kamatok: minden, az időarányosan járó és fizetendő kamatok állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás (pl: kamatkövetelések leírása, kamattartozások elengedése). A kamattőkésítés nem tartozik ide.
5.10.    Egyedileg azonosított hitel: egyéb befektetések esetén a konzorciális-, államilag garantált, a Világbanktól felvett, valamint a költségvetési szervek és a többségi állami tulajdonban lévő adatszolgáltatók azon hiteltartozásai, amelyek esetében az adott táblában előírt egyedi azonosító adatok is kötelezően kitöltendők.
5.11.    Eredeti devizanem: azon devizanem, amelyben a követelés, illetve tartozás fennáll, illetve visszafizetendő (ez eltérhet a szerződés szerinti devizanemtől).
5.12.    Eszmei, szellemi javak: a vagyoni értékű jogok (szabadalom, találmány, szerzői jog, franchise, védjegy, bányászati jog, stb.), beleértve az emissziós kvótákat is.
5.13.    Hitelazonosító vagy adósságazonosító: költségvetési szerv, többségi állami tulajdonú, valamint államilag garantált vagy Világbankkal szemben fennálló hiteltartozással rendelkező adósok éven túli hiteleinek saját nyilvántartásában szereplő azonosító adata.
5.14.    Hosszú lejáratú (éven túli) követelések és tartozások: az egy évnél hosszabb eredeti lejárattal rendelkező követelések és tartozások.
5.15.    Időszakra járó és fizetendő időarányos kamatok: a tárgyidőszakra vonatkozóan számított, állományt növelő kamatösszegek függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelentek-e, illetve, hogy az adott időszakon belül pénzügyileg rendezték-e azokat (esetleg azok egy részét).
5.16.    Kamathátralék: a halmozódó esedékes, de ki nem fizetett kamat összege.
5.17.    Kereskedelmi hitel: áru- és szolgáltatás export vagy import miatti, nem rezidensekkel szemben fennálló vevőkövetelés vagy szállítói tartozás, valamint ezen ügyletekkel kapcsolatos előleg- (előre) fizetések.
5.18.    Készenléti (stand-by) hitel: beruházási hitelek esetében gyakori, hogy a beruházás pénzügyi ellenőrzését és a hitelcél megvalósulását a bank úgy végzi, hogy csak a teljesítés függvényében folyósítja a hitelt. A készenléti hitel tehát csak egy ígérvény, amelyet meghatározott feltételek megvalósulása esetében folyósít a bank.
5.19.    Konzorciális (szindikált) hitel: rezidensek és nem rezidensek együttes részvételével nyújtott hitel.
5.20.    Követelés leírás: A behajthatatlannak minősített követelések számviteli szabályok alapján történő kivezetése a hitelező könyveiből.
5.21.    Közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban lévő tőkebefektetés: olyan nem rezidens vállalat, amely az adatszolgáltató valamely többségi tulajdonú külföldi közvetlen tőkebefektetésének (amelyben az adatszolgáltató 50%-ot meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezik) többségi tulajdonú leányvállalata, illetve annak többségi tulajdonú leányvállalata, mindaddig figyelembe véve a tulajdonosi láncban következő cégeket, amíg többségi tulajdoni hányad áll fenn. Minden közvetett tulajdonosi (részesedési) viszonyban lévő tőkebefektetés egyidejűleg egyéb cégcsoporttag.
5.22.    Külföldi ingatlan országa: a külföldi ingatlan fekvése szerinti ország.
5.23.    Külföldi közvetlen tőkebefektetés: olyan nem rezidens vállalat, amelyben az adatszolgáltató 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkezik.
5.24.    Külföldi közvetlen tőkebefektető: az adatszolgáltató társaságban 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal rendelkező nem rezidens befektető (természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet).
5.25.    Lehívatlan állomány: a tárgyidőszak végén a szerződésben szereplő összeg azon része, amely még nem került lehívásra. Az R28-as adatszolgáltatásban már korábbi évben jelentett hitelek esetén a jelenleg lehívatlan állomány = előző éves adatszolgáltatásban szereplő lehívatlan állomány + szerződés szerinti új összeg – lehívások – törlések.
5.26.    Nettó tranzakció: a pénzügyi eszköz állomány növekedésének és csökkenésének egyéb változások nélkül számított különbsége.
5.27.    Osztalékkövetelés növekedése: külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló követelés esetén a külföldi vállalat által a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékból az adatszolgáltatóra jutó rész; külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló követelés esetén az adatszolgáltató által a tőkebefektetőnek a tárgyidőszakban kifizetett osztalékelőleg.
5.28.    Osztalékkövetelés csökkenése (egyéb tranzakció és levont adó): külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló követelés a külföldi vállalat által az adatszolgáltató részére a tárgyidőszakban kifizetett osztalék, illetve az ezután levont osztalékadó összege; külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló követelés esetén a tőkebefektető által az adatszolgáltatónak visszafizetett osztalékelőleg vagy az osztalékelőlegből származó követelésnek a beszámoló jóváhagyása utáni kivezetése.
5.29.    Osztaléktartozás növekedése: külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló tartozás esetén a külföldi vállalat által az adatszolgáltatónak a tárgyidőszakban kifizetett osztalékelőleg; külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékból a külföldi tőkebefektetőre jutó rész.
5.30.    Osztaléktartozás csökkenése (egyéb tranzakció és levont adó): külföldi közvetlen tőkebefektetővel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által a külföldi tőkebefektető részére a tárgyidőszakban kifizetett osztalék, illetve az ezután levont osztalékadó összege; külföldi közvetlen tőkebefektetéssel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által visszafizetett osztalékelőleg vagy az osztalékelőlegből származó tartozásnak a beszámoló jóváhagyása utáni kivezetése.
5.31.    Partner, kibocsátó, letétkezelő törzsszáma: a rezidens vállalkozás, szervezet KSH-törzsszáma (adószámának első nyolc karaktere). Befektetési alap esetén az MNB által adott, a KELER Zrt. rendelkezésére bocsátott technikai törzsszám. Új, induló befektetési alapnál az MNB törzsszámot képzéséig az ’FB000000’ – szám helyettesíti. Nem-rezidens esetén (amennyiben nincs KSH-törzsszáma, vagy az MNB és a KELER Zrt. által közösen rögzített „fiktív” törzsszáma) a „00000001” nyolc karakteres kód. Rezidens magánszemély esetében a „00000004” nyolc karakteres kód.
5.32.    Pénzügyi derivatíva pozíció: a tárgyidőszak kezdetén vagy végén nyitott pénzügyi derivatíva ügyletek szerződésenként kiértékelt, piaci értéken számított állománya:. Ha a nyitott pénzügyi derivatív ügylet értéke negatív, akkor az adatszolgáltatónak nettó tartozása, ha pozitív, akkor nettó követelése van a nem rezidens partnerrel szemben.
5.33.    Pénzügyi derivatíva tranzakció: minden olyan fizetés, illetve elszámolás, amely az ügyletek kötésével, zárásával, valamint az ügyletek élettartama alatt az ügyletekből eredő kötelezettségek és követelések teljesítésével kapcsolatos, ide nem értve a különböző költségek és jutalékok összegét.
5.34.    Roll-over hitel: egy adott pozíció (hitelügylet) lejáratkori lezárása és egyidejű megújítása további időszakokra.
5.35.    Rövid lejáratú követelések és tartozások: egy évnél nem hosszabb eredeti lejáratú követelések és tartozások.
5.36.    Rulírozó (revolving) hitel: a rulírozó hitelkeret terhére felvett kölcsön csökkenti a hitelkeretet, de a visszafizetett kölcsönt a jogosult a hitelkeret nyitvatartási idején belül a hitelkeret felső határáig újból igénybe veheti.
5.37.    Szerződés szerinti devizanem: a hitelszerződésben rögzített devizanem, amelyben a hitelkeret megállapítása történt.
5.38.    Szerződés szerinti összeg: a hitelszerződésben (commitment) rögzített hitelkeret nagysága.
5.39.    Tárgyév során a külföldi ingatlanokból nem rezidenstől származó nettó jövedelem: a külföldi ingatlan nem rezidens fél, vagy felek részére történő bérbeadásából származó tárgyévi jövedelem és tárgyévi működési költség (pl. ingatlan fenntartási költségek, helyi ingatlan adó) egyenlege.
5.40.    Többdevizás (multicurreny) hitel: a multicurrency hitel esetén a szerződés szerinti összeg megállapítása egy devizanemben történik, ugyanakkor az adós a szerződésben rögzített (akár egyszerre) több devizában veheti igénybe a hitelt és annak devizanemét pedig menet közben részben vagy egészben váltogathatja.
5.41.    Tőkehátralék: a halmozódó esedékes, de ki nem fizetett tőke összege.
5.42.    Törlés: a felek megállapodása alapján a szerződés szerinti összeg lehívatlan részét csökkentő tétel.
5.43.    Tranzakció piaci értéke: a tranzakció szerződés szerinti értéke.
5.44.    Tranzakciók: a nem rezidens partnerrel végzett minden olyan művelet, ami az ügyletből eredő követelések és tartozások növekedését és csökkenését eredményezi – függetlenül attól, hogy kapcsolódott-e hozzá pénzmozgás vagy sem –, de nem tartozik az egyéb változások közé.
5.45.    Úton lévő tételek: egy pénzügyi eszközben történő növekedés és csökkenés és annak pénzügyi teljesítése közti eltérésből származó tételek.
5.46.    Végső befektető: a vállalatcsoport tulajdonosi láncai csúcsán lévő befektető, amely fölött más befektető nem gyakorol tulajdonosi ellenőrzést. Végső befektető csak az lehet, aki egyébként külföldi közvetlen tőkebefektető vagy egyéb cégcsoporttag.

6. A Felügyeleti mérlegben és az eredménykimutatásban használt rövidítések, fogalmak
6.1.    GBC: Giro Bankkártya Zrt.
6.2.    Hitkr.: a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet.
6.3.    Jht.: a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény.
6.4.    MPI-k: monetáris pénzügyi intézmények. Ide tartoznak a központi bankok és az egyéb monetáris pénzügyi intézmények.
6.5.    Ptv.: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény.
6.6.    Szmt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény.
6.7.    Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény.
6.8.    Átvezetési számla: a pénzeszközökkel kapcsolatos számlák egymás közötti forgalmában az ellenszámla helyettesítője. A Hitkr. szerint az átvezetési számla állománya a pénzeszközállomány része.
6.9.    Befektetési jegy: a Tpt. szerinti értékpapír.
6.10.    Betét a Felügyeleti mérleg forrás oldalán: a hitelintézettel szemben fennálló követelés, amely betétszerződés, bankszámla-szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközöket jelent. Betétnek minősül a hitelintézet által kibocsátott utazási csekk, valamint az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett pénzösszeg (elektronikus pénz) is. A Treasury által kötött un. bankközi ügyletek szintén betétnek minősülnek a Felügyeleti mérleg szempontjából.
6.11.    Betéti okirat: a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amely nem számlán és nem könyves-betétben került elhelyezésre, függetlenül az okirat elnevezésétől, címletezésétől, lejáratától, illetve attól, hogy bemutatóra szóló-e vagy sem (pl. a hitelintézet által kibocsátott takaréklevél, értékjegy, pénztárjegy, betétjegy, takarékjegy, takarékszelvény, értéklevél, kamatjegy, trezorjegy).
6.12.    Bruttó érték: az értékvesztésekkel, céltartalékkal, stb. nem csökkentett, értékelési különbözettel nem módosított, de a törlesztésekkel csökkentett beszerzési, bekerülési, nyilvántartási (szerződés szerinti) érték (hitelintézet által kötött szerződésből fakadó követelés esetén a még nem törlesztett tőkeösszeg, vásárolt követeléseknél a bekerülési értékből még nem törlesztett rész). Mérlegtételek esetén a könyv szerinti bruttó érték, mérlegen kívüli tételek esetében a nyilvántartási érték.
6.13.    Egyéb hitel: minden, a kiemelt hitelsorokba nem tartozó hitel, értelmezése szektoronként eltérő.
6.14.    Elszámolási számla: A nostro és loro számlák közös megnevezése.
6.15.    Eredeti lejárat: (kibocsátáskori, illetve szerződéskötéskor meghatározott futamidő): a pénzügyi instrumentum azon kötött „élettartamát” jelenti, amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza (pl. kibocsátott értékpapírok), illetve amelynek letelte előtt csak valamely hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamat elvesztése) váltható vissza (pl. a betétek és a felvett hitelek egyes típusai), illetve nyújtott hitelek szerződésben meghatározott lejárata.
6.16.    Értékpapír-kölcsönzés: a Tpt. szerinti értékpapír átruházás.
6.17.    Értékpapírosítás: olyan művelet, amely során a monetáris pénzügyi intézmény a mérlegében lévő hitelt
vagy az eredeti adós által kibocsátott új, forgatható, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra cseréli (közvetítő részvétele nélkül), amelyeket ezzel egy időben, vagy később befektetőknek elad (a hitel ebben az esetben megszűnik);
vagy egy – rendszerint az értékpapírosított hitel tartására létrehozott – közvetítőnek (Financial Vehicle Corporation; FVC) adja el, amely azt új hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásával finanszírozza. Ennek során két megoldás lehetséges:
A hitelező monetáris pénzügyi intézmény a hitelt az új értékpapírokra cseréli, melyeket ezzel egy időben, vagy később befektetőknek elad.
Az új értékpapírokat a közvetítő közvetlenül befektetőknek adja el, a hitelező monetáris pénzügyi intézmény pedig pénzt kap az eladott hitel fejében.
6.18.    Felmondási idő: megegyezik azon időtartammal, amely akkor kezdődik, amikor a pénzügyi instrumentum tulajdonosa értesítést küld az instrumentum visszaváltására irányuló szándékáról, és addig a napig tart, amikor a tulajdonos az instrumentumot már hátrányos szerződéses feltétel nélkül visszaválthatja.
6.19.    Felmondásos betét: Olyan lejárat nélküli nem transzferálható betét, amely csak egy előzetes felmondási időszak letelte után váltható pénzre, illetve a felmondási idő előtti készpénzre váltás csak szankció ellenében lehetséges (kamatveszteség).
6.20.    Felmondott felvett hitelek: azok a hitelintézet által felvett hitelek, amelyeket rendes felmondás keretében mondtak fel.
6.21.    Fizetési számla: A Ptv. szerinti számla.
6.22.    Fogyasztási hitel: a háztartásoknak a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsön (például áruvásárlási, gépjárművásárlási, személyi hitel). A fogyasztási hitelek között kell jelenteni azokat a hitelkártya-konstrukciókat is, ahol a bank nem biztosít kamatmentes periódust, és a kártya csak a hitelhez történő hozzáférést biztosítja.
6.23.    Folyószámlahitel: a hitelintézet által vezetett fizetési számlán és a nem fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számlán kialakult negatív egyenleg (overdraft), valamint az ezen számlákhoz kapcsolódóan nyújtott kényszerhitel. Folyószámlahitelnek minősül az a kártyahitel is, amelynél a bank kamatmentes periódust biztosít. Azt a kártyahitelt, ahol a bank kamatmentes periódust nem biztosít a kártyához, a fogyasztási hitelek között kell jelenteni. A folyószámlahitelek között kell kimutatni a határozott futamidővel nem rendelkező újratöltődő (rulírozó, rollover) hiteleket is.
6.24.    Hátralévő futamidő: A hitel, betét vagy egyéb instrumentum szerződésben meghatározott eredeti lejárata és a jelentés vonatkozási ideje között fennálló időtartam.
6.25.    Hitelkeret: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján az adós részére rendelkezésre tartott pénzösszeg, amelynek terhére a hitelintézet – meghatározott szerződési feltételek megléte esetén – a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére köteles.
6.26.    Hitelleírás: (a tranzakciók kiszámításához szükséges adatokat tartalmazó 04. táblában) az előző hónap végén még a mérlegben szereplő hitel- és hiteljellegű követelések leírása, valamint azok törlesztésekkel csökkentett szerződés szerinti, illetve bruttó könyv szerinti értéke alatti eladása a tárgyhónapban.
6.27.    Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a Tpt. szerinti értékpapír, ide nem értve a befektetési jegyet.
6.28.    Intézményi változás: az adatszolgáltató MPI-k körében bekövetkező változás: összeolvadás, beolvadás, különválás, kiválás, megszűnés, átalakulás más típusú intézménnyé.
6.29.    Járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek elsődleges tevékenysége, hogy hitelintézet számára végez üzletszerű tevékenységet kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást.
6.30.    Jelzáloglevél: a Jht. szerinti értékpapír.
6.31.    Kockázati tőkealap-jegy: a Tpt. szerinti értékpapír.
6.32.    Konszolidációs államkötvények: a hitel-, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott, átadott államkötvények.
6.33.    Konzorciális hitel: a hitelfelvevő részére hitelintézetek egy csoportja által nyújtott hitel, függetlenül elnevezésétől (szindikált hitel, klub hitel, loan participation, stb.)
6.34.    Könyv szerinti bruttó érték: az eszközök, valamint azok mérlegen kívüli tételeinek beszerzési, illetve bekerülési, nyilvántartási (értékvesztésekkel, céltartalékkal, stb. nem csökkentett, értékelési különbözettel nem módosított) értéke. A hitelintézet által kötött szerződésből eredő követelés esetén a még nem törlesztett tőkeösszeg. Megvásárolt követelések esetén a bekerülési értékből még nem törlesztett rész.
6.35.    Kötvény: hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
6.36.    Kumulatív elsőbbségi részvény: azon osztalékelsőbbségi részvény vagy ezzel egyenrangú jegyzett és befizetett saját tőke (szövetkezetek esetében a befektetői tagok által jegyezhető, szavazati jogot nem biztosító részjegy), amely esetében a tulajdonos a nyereséges évben minden korlátozás nélkül jogosult az elmúlt év(ek) elmaradt hozamának kifizetésére is. Ez a részvény a szavatoló tőke alapvető tőkeelemeként nem vehető figyelembe, a járulékos tőkében meghatározott limit szerint ismerhető el.
6.37.    Külföld (L szektor): A GMU országai külön szektort képeznek az adatszolgáltatásokban. A külfölddel kapcsolatos állományokat GMU tagországokra és egyéb külföldre bontva kell jelenteni.
GMU tagországok
A GMU tagországokra ugyanazt a szektorbontást kell alkalmazni, mint a belföld esetében. Az ettől való eltérések a következők:
A GMU monetáris pénzügyi intézmények szektora az alábbi két alszektorra bomlik1:
–    GMU jegybankok, EKB és tartalékolási kötelezettség alá eső GMU monetáris pénzügyi intézmények, valamint
–    tartalékolási kötelezettség alá nem eső GMU egyéb monetáris pénzügyi intézmények.
A Felügyeleti mérlegben szereplő „GMU hitelintézetek” kifejezés a GMU tagországok pénzpiaci alapok nélküli egyéb monetáris pénzügyi intézményeit jelenti.
Az államháztartás (ÁHT) négy alszektorra bomlik a GMU tagországok esetében:
–    központi kormányzat,
–    tagállami/tartományi kormányzat,
–    helyi önkormányzatok,
–    társadalombiztosítási alapok
Az egyes alszektorokba értendők a hozzájuk kapcsolódó nonprofit intézmények is.
Egyéb külföld
Az egyéb külföld szektorát a GMU tagországok kivételével az összes külföldi ország, valamint a nemzetközi intézmények (ideértve az EKB kivételével az EU intézményeit is) alkotják. Az egyéb külföldnél a következő bontást kell alkalmazni:
–    bankok,
–    nem bankok, amelybe
az ÁHT és
az egyéb szektorok (idesorolandók a fent említett nemzetközi intézmények is) tartoznak.
6.38.    Látra szóló és folyószámla betét: látra szóló betétnek minősül a hitelintézet által vezetett fizetési számlához és az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számlához kapcsolódó lekötetlen betét, az egy munkanapra lekötött betét, a hitelintézet által kibocsátott utazási csekk, az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett, nem lekötött pénzösszeg (elektronikus pénz), a látra szóló takarékbetét, valamint a futamidő nélküli betét (a betéti okiratokat kivéve). Folyószámla betét a hitelintézet által vezetett fizetési számla és az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számla pozitív egyenlege.
6.39.    Lekötött betét: olyan nem transzferálható, egy napnál hosszabb időre lekötött betét, amelyet nem lehet, vagy csak bizonyos hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamatok elvesztése) lehet a szerződés szerinti rögzített határidő előtt visszaváltani. A két éven túli lekötésű betétek tartalmazhatnak nyugdíj-előtakarékossági számlákat is. A futamidő nélküli betéteket (a betéti okiratokat kivéve) a látra szóló betétek közé kell sorolni.
6.40.    Megvásárolt követelés: faktorálásból és forfetírozásból eredő követelés. A faktorálás általában rövid lejáratú, a forfetírozás éven túli lejáratú követelés megelőlegezést, vásárlást jelent. A nem pénzügyi vállalatok esetében külön soron, a többi szektornál az egyéb hitelek között jelentendő. Nem értendők ide a megvásárolt hitelek.
6.41.    Multicurrency (többdevizás) hitel: olyan hitel, amelyben a bank lehetőséget nyújt az ügyfélnek arra, hogy a hitelt az általa megválasztott, a hitelszerződésben előzetesen rögzített devizanemek egyikében hívja le. Nem tartoznak ide az olyan konstrukciók, amelyek esetében a bank döntése a hitel denominációjának megváltoztatása.
6.42.    Nem valódi penziós (elhelyezési) ügylet: az Szmt. szerinti ügylet.
6.43.    Nettó érték: a könyv szerinti bruttó érték értékvesztéssel csökkentett, illetve értékelési különbözettel módosított összege.
6.44.    Penziós ügylet: az Szmt. szerinti ügylet.
6.45.    Repó- és fordított repóügylet: a Tpt. szerinti ügyletek.
6.46.    Sajátos szállításos repó ügylet: a Tpt. szerinti repóügylet Hitkr-ben meghatározott speciális típusa.
6.47.    Számla-összevezetés: a fogalom alatt alapvetően kétféle ügylet-típus értendő:
A cash pool, amely esetében az ügyfélcsoport bankszámláinak – általában nap végi – összevezetése egy főszámlára ténylegesen megtörténik, s az egyes pool-tagok a főszámla egyenlege erejéig egymást hitelezik, a bank pedig csak a főszámla mínuszba menetele esetén nyújt hitelt az ügyfélcsoportnak. E konstrukciónak léteznek különböző altípusai (zero balancing, target balancing, stb.), de az ügylet lényegét tekintve azok egységesen kezelendők.
A kamat pool, azaz a virtuális, vagy notional pool konstrukció, amely nem jár tényleges számla-összevezetéssel, kizárólag arra irányul, hogy bizonyos szempontból kapcsolatban álló ügyfélcsoport (vagy egy ügyfél több számlája esetén) kedvezőbb kamatot érhessen el a bankszámláik egyenlegeinek virtuális összevezetése segítségével megállapítható egyenleg alapján.
6.48.    Valódi penziós (elhelyezési) ügylet: az Szmt. szerinti ügylet.


II. A SZOLGÁLTATANDÓ INFORMÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁBLÁK ÉS AZ AZOK KITÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

MNB azonosító: D01

 

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

 

01. Állományi adatok külföld

 

Értéknap: _ _ _ _ _ _ _ _

Az állomány típusa: K (külföld)

(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, ezerben)

Sorkód

ISO
kód

Nostro
számlák
állománya

Bankközi
kihelyezések

Egyéb
kihelyezések

Érték-
papír
követelés

Egyéb
eszköz

Pénztári
valuta-
készlet

Loro
számlák
állománya

Bankközi
felvétek

Egyéb
felvétek

Érték-
papír
tartozás

Egyéb
forrás

Rövid

Hosszú

Rövid

Hosszú

Bank

Egyéb

Rövid

Hosszú

Rövid

Hosszú

a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

l

m

n

o

p

q

01

USD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

02

CHF

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

03

CAD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

04

GBP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

02. Állományi adatok belföld

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Értéknap: _ _ _ _ _ _ _ _

Az állomány típusa: B (belföld)

(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, ezerben)

 

Sorkód

ISO
kód

Nostro
számlák
állománya

Bankközi
kihelyezések

Egyéb
kihelyezések

Érték-
papír
követelés

Egyéb
eszköz

Loro
számlák
állománya

Bankközi
felvétek

Egyéb
felvétek

Érték-
papír
tartozás

Egyéb
forrás

 

Rövid

Hosszú

Rövid

Hosszú

Bank

Egyéb

Rövid

Hosszú

Rövid

Hosszú

 

a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

l

m

n

o

p

 

01

USD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

02

CHF

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

03

CAD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

04

GBP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


MNB azonosító: D01

 

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

 

03. Nyitott pozíciók

(külföldi állomány + belföldi állomány)

 

Értéknap: _ _ _ _ _ _ _ _

(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió Ft-ban)

Sorkód

ISO
kód

Nettó
számla-
állomány

Nettó bankközi
kihelyezések/
felvétek

Nettó egyéb
kihelyezések/
felvétek

Nettó egyéb
eszköz/forrás

Mérleg szerinti
nettó nyitott
pozíció

Azonnali
pozíció

Nettó határidős
pozíció

Visszavonhatatlan
garanciák
pozíciója

Jövőbeli
bevételek/kiadások
pozíciója

Opciós
ügyletek
pozíciója

Mérleg szerinti + mérlegen kívüli
nettó nyitott
pozíció

a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

l

01

USD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

02

CHF

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

03

CAD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

04

GBP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

04. Nyitott pozíciók összesen (külföldi állomány + belföldi állomány)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Értéknap: _ _ _ _ _ _ _ _

(adatok tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió Ft-ban)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sorkód

Megnevezés

Mérleg szerinti
nettó nyitott
pozíció

Mérleg szerinti + mérlegen kívüli
nettó nyitott
pozíció

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a

b

 

 

 

 

 

 

 

 

01

Összesített hosszú pozíció

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

02

Összesített rövid pozíció

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

03

Teljes nyitott pozíció

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

04

Szavatoló tőke

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MNB azonosító: D01

 

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

 

05. Tranzakciós adatok

(adatok ezerben, 6 tizedesjeggyel)

Sorkód

Kötésnap

Értéknap

Üzlettípus

Vételi deviza ISO kódja

Vételi
összeg

Eladási deviza ISO kódja

Eladott
összeg

Swap termin értéknap

Swap termin vételi összeg

Swap termin eladási összeg

Bankközi/ ügyfél

Külföldi/ belföldi

Partner azonosítója

OTC / Tőzsde

Opciós
díj

Törlés / módosítás

Határidős ügylet leszállítása / opció lehívása

Belső, összevont, féloldalas tételek

Technikai tranzakciók

a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

l

m

n

o

p

q

r

s

01

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

02

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

03

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

04

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



MNB azonosító: D01

Kitöltési előírások
Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek
Az adatszolgáltatásnak a benyújtását megelőző napra, mint értéknapra vonatkozó deviza állományi adatokat és alapesetben az e napra, mint kötésnapra vonatkozó forgalmi adatokat kell tartalmaznia. A külföldi székhellyel rendelkező magyarországi fióktelep adatszolgáltatónak azokat a tranzakciókat kell megjeleníteni, amelyeket ténylegesen ő köt (még ha helyzetéből adódóan jogilag a külföldi központ nevében teszi is). A ténylegesen a külföldi központ által kötött tranzakciókat nem kell jelenteni

2. Az adatok számbavétele
Az adatszolgáltatás elkészítésekor a 3. melléklet 4.4. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben felsorolt devizákat külön-külön kell megjeleníteni, míg az ott nem szereplő devizákra illetve az aranyra vonatkozó állományi és forgalmi adatokat forintra átszámítva, EGY ISO kóddal (egyéb deviza) kell jelenteni.
A forintra történő átszámításhoz valamennyi esetben a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet] 8. §-ában meghatározott árfolyamot kell alkalmazni. Állományi és nyitott pozíciós adatok esetén az értéknapra, tranzakciós adatok esetén a kötésnapra vonatkozó árfolyamot kell használni.
Az adatokat a 01 és 02. táblákban tizedesjegy nélkül, kerekítve ezerben kell megadni, a 03 és 04. táblákban tizedesjegy nélkül, kerekítve, millió forintban. A 05. forgalmi tábla tranzakciós értékeit (ideértve az opciós díjat is) ezres nagyságrendben, 6 tizedesjegy kiírásával kell megadni.

3. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 1. pontja tartalmazza.


II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A táblák között fennálló összefüggéseket, egyedi ellenőrzési szempontokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, a táblák oszlopainak tartalmát, a helyes kitöltését segítő módszertani útmutatást pedig a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.
A táblák kitöltésénél használható kódokat a 3. melléklet 4.4. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01-es tábla: Állományi adatok külföld és 02-es tábla: Állományi adatok belföld
1. A 01. táblában a nem rezidensekkel, a 02. táblában a rezidensekkel szembeni követeléseket és kötelezettségeket kell szerepeltetni. A rezidens, nem-rezidens kör pontos meghatározását e melléklet I.A.3. pontja tartalmazza.
2. A táblák elkészítésénél – jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában – a Felügyeleti mérlegnél előírt értékelési elveket kell alkalmazni. A Felügyeleti mérleg sorai és az operatív napi jelentés állományi adatai közötti tartalmi összefüggéseket a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.
3. Az állományi adatok között a forint állományokat nem kell feltüntetni.
4. Az állományi adatoknak értéknapos egyenlegeket kell tükrözniük. Ennek megfelelően, a nem értéknapos könyvelést alkalmazó adatszolgáltatóknak a mérlegen kívüli nyitott deviza pozíciót eredményező tranzakciók lekönyvelt állományával is korrigálni kell a mérleg tételeket.
5. A deviza eredményszámláikat hónap közben devizában vezető adatszolgáltatók a deviza eredmény tételeket is szerepeltethetik a deviza mérlegtételek között, amíg azokat devizában tartják nyilván.

03-as tábla: Nyitott pozíciók
1. Mind a mérleg szerinti, mind a mérlegen kívüli deviza nyitott pozíció számításának keretében devizanemenként kell meghatározni és külön sorban feltüntetni a deviza nyitott pozíciós adatokat.
A pozíció meghatározást a 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 40. §-ában meghatározottak szerint kell elvégezni, azzal a kiegészítéssel, hogy az azonnali ügyletek nyitott pozícióját is meg kell határozni. Az azonnali pozíciós adatokat a mérlegen kívüli nyitott pozíciók között, a nettó határidős pozíciótól elkülönítetten kell megjeleníteni.

04-es tábla: Nyitott pozíciók összesen
1. A tábla a mérleg szerinti illetve a mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozícióra vonatkozó adatokat tartalmazza, külön-külön oszlopokban.
2. A teljes nyitott pozíciót előjelhelyesen kell megjeleníteni.
3. A mérleg szerinti adatok meghatározásához a 03. nyitott pozíciós tábla f oszlopában szereplő adatokat kell felhasználni, míg a mérleg szerinti + mérlegen kívüli nettó nyitott pozíciós oszlop értékeinek a 03. nyitott pozíciós tábla l oszlopában szereplő adatokkal kell konzisztensnek lenniük.
4. A szavatoló tőke soron a tábla mindkét oszlopában ugyanannak az értéknek kell szerepelnie. Mivel a külföldi székhellyel rendelkező magyarországi fióktelepnek nincs külön szavatoló tőkéje, a jelen adatszolgáltatás vonatkozó adathelyein nullát kell jelentenie.

05-ös tábla: Tranzakciós adatok
1. A táblában a jelentés benyújtását megelőző munkanapon kötött, spot, határidős (forward, futures), opció, egyszerű devizacsere (simple currency swap vagy Fx-swap) és a nem amortizálódó kamatozó devizacsere(CCIRS) ügyletek deviza-deviza és deviza-forint tranzakcióit kell szerepeltetni, beleértve a belső, nem treasury által kötött konverziókat is.
A nem amortizálódó kamatozó devizacsere ügyletek esetén a táblában csak a kezdeti és a lejáratkori devizacsere ügyleteket kell megjeleníteni, míg a kamatok cseréjét nem kell feltüntetni.
A nem amortizálódó kamatozó devizacsere ügyletek esetén, ha rollover történik, (tehát az adott ügyletet újraértékelik és a különbözettel elszámolnak a felek, majd a tőkét egy új ügyletként újra nyitják) abban az esetben az új tőkeösszegre vonatkozóan kötött új ügyletet újra le kell jelenteni.
A mark-to-market swapok esetében a tőkeösszegeket csak az ügylet kötésekor kell jelenteni, a futamidő alatti kamatperiódusonként történő tőkeösszeg változást nem kell jelenteni, de ha technikai okokból az adatszolgáltató ezeket is jelenti, akkor az ügylet valutanapjának a tőkeösszeg változásának napját, lejáratnak az eredeti lejáratot kell tekinteni és az ügyletet „TH” technikai tranzakció jelzővel kell megjelölni az „s” oszlopban.
Az amortizálódó kamatozó devizacsere (CCIRS) ügyleteket nem kell feltüntetni a jelentésben, de ha az adatszolgáltató technikai okokból jelenti azokat, akkor az eredeti ügyletet és az amortizálódás során jelentett tranzakciókat is „TH” technikai tranzakció jelzővel kell megjelölni az „s” oszlopban.
A valuta-deviza, valuta-valuta, valuta-forint ügyleteket nem kell jelenteni.
Abban az esetben, amikor az adatszolgáltatásból kimaradnak bizonyos előző munkanapon kötött ügyletek (pl. a jelentés beküldésének időpontját követően könyvelt ügyletek), akkor az adatszolgáltatónak ezeket az ügyleteket a következő napi jelentésében fel kell tüntetnie. Egyben indoklást kell küldeni a tranzakciók jelentése csúszásának okáról. A jelen táblához kapcsolódó 6. pontban részletezett, módosító jelzővel ellátott tranzakciók esetén nem kell indokolni a lejelentett tranzakció visszamenőleges értéknapját.
2. Az adatszolgáltatásban az alábbi kivételektől eltekintve tranzakciónként külön soron kell feltüntetni az ügyleteket.
a)    Az 5 millió forint értékhatár alatti ügyleteket az adatszolgáltatóknak összevontan kell szerepeltetniük az adatszolgáltatásban. Az összevonást abban az esetben kell megtenni, ha azonos az üzlettípus, a deviza pár, a futamidő, az ügyletkötési helyszín (tőzsde, otc), illetve azonosak a „törlés/módosítás”, a „határidős ügylet leszállítása/opció lehívása” és a „technikai tranzakciók” oszlopokban szereplő kódok. A tábla partnerre vonatkozó információkat tartalmazó k, l és m oszlopait ebben az esetben nem kötelező kitölteni.
b)    Az 5 millió forint értékű vagy 5 millió forint értékhatár fölötti, nem treasury által kötött belső konverziók esetén az adatszolgáltatóknak lehetőségük van az összevont megjelenítésre. Az összevonást abban az esetben lehet megtenni, ha azonos az üzlettípus, a deviza pár, a futamidő, az ügyletkötési helyszín (tőzsde, otc), illetve azonosak a „törlés/módosítás”, a „határidős ügylet leszállítása/opció lehívása” és a „technikai tranzakciók” oszlopokban szereplő kódok. A tábla partnerre vonatkozó információkat tartalmazó k, l és m oszlopait ebben az esetben nem kötelező kitölteni. Tranzakciónkénti megjelenítés esetén sem kötelező a tábla, partnerre vonatkozó információkat tartalmazó k, l és m oszlopainak a kitöltése.
3. Rendkívüli esetekben, amikor az adatszolgáltató nem tudja összepárosítani bizonyos tranzakciók vételi és eladási oldalát. Amennyiben az egyik oldalon forint szerepel, úgy az adatszolgáltatónak lehetősége van a következőre. A forint oldali összeg és devizanem megfelelő oldalon történő feltüntetése mellett azt kell megadni, hogy a másik oldalon, forinton kívüli másik devizanem szerepel. Értékét ezer forintban kell megjeleníteni, ISO kódja DEV (mint deviza). Az említett tranzakciókat megkülönböztetett jelző alkalmazásával kell jelenteni.
4. A határidős ügyletek jelentésének módja: az adatszolgáltatók által kötött tranzakciókat a szerződéskötés napját követő napi adatszolgáltatásban kell szerepeltetni, szerződés szerinti értéken. Leszállításos (nem eredmény elszámolásos) teljesítés esetén, megkülönböztetett jelzővel ellátott spot konverzióként le kell jelenteni a pénzmozgást. A konverziót a kapcsolódó spot ügylet „kötésnapjára” vonatkozó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni.
5. Az opciós ügyletek jelentésének módja: az adatszolgáltatók által kötött tranzakciókat a szerződéskötés napját követő napi adatszolgáltatásban kell szerepelteti, szerződés szerinti értéken. A korábban kötött opciók lehívása esetén, megkülönböztetett jelzővel ellátott spot konverzióként le kell jelenteni a pénzmozgást. A konverziót a kapcsolódó spot ügylet „kötésnapjára” vonatkozó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni.
6. A korábban már lejelentett ügyletekkel kapcsolatos (pl. korábbi adatszolgáltatási) hiba feltárása esetén a már lejelentett tranzakciókat korrigálni kell, szükség esetén törlési, módosító tranzakciók segítségével.
– Tranzakciók törlésekor az eredeti tranzakciót ismételten le kell jelenteni, törlési jelzővel ellátva.
– Tranzakció módosításakor az eredeti ügyletet szintén ismét le kell jelenteni, ugyanazon paraméterekkel és törlési jelzővel ellátva. Emellett az új, módosított tranzakciót, szintén megkülönböztetett jelzéssel ellátva, újonnan szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban.
7. A deviza eredmény számláikat az adatszolgáltatásban szerepeltető adatszolgáltatóknak az állományi adatként lejelentett eredménytételek forintosításához kapcsolódó konverziókat is szerepeltetniük kell a tranzakciós adatok között, megkülönböztetett jelző használatával. A tábla partnerre vonatkozó információkat tartalmazó k, l és m oszlopait üresen kell hagyni. Amennyiben az eredmény számlára könyvelt tétel nem kerül be a jelentésbe, akkor a vele szemben lekönyvelt deviza mérleg tételhez nem kell konverziót jelenteni.
8. A fentiekben nem jelzett technikai ügyleteket nem kell szerepeltetni a jelentésben, amennyiben azokat mégis jelentik, a TH technikai jelző használata kötelező. A tábla partnerre vonatkozó információkat tartalmazó k, l és m oszlopait üresen kell hagyni.

MNB azonosító: E04

 

Napi jelentés az értékpapír állományokról

 

01. tábla

forintban vagy devizában, teljes összegben, kerekítés nélkül

Sorszám

Intézmény

Értékpapír
típusa

Értékpapír azonosítója (ISIN kód)

Értékpapír
rövid neve

Saját/Idegen

Deviza ISO-kódja

Állomány összesen

Zárolt állomány összesen

Nem-
rezidens

típus

törzsszám

név

a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

0001

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0002

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0003

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



MNB azonosító: E04

Kitöltési előírások
Napi jelentés az értékpapír állományokról

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatást az államkötvény, kincstárjegy, MNB kötvény és egyéb értékpapír állományokról (belföldön és a külföldön kibocsátott papírokról egyaránt) forintban, illetve a devizában kibocsátott papírokról a kibocsátás devizanemében kell benyújtani.
2. A jelentésnek az értékpapír típusánál megjelölt papír tényleges, az értékpapírszámlákon lekönyvelt állományának adatait kell tartalmaznia.
3. A jelentésben nem kell szerepeltetni a tárgynapon lejáró értékpapír állományokat.
4. A jelentésben nem kell szerepeltetni a befektetési jegyek ún. „puffer” számláinak állományát.
5. Abban az esetben, ha a beküldött jelentés hibás adatot tartalmaz, a hiba kijavítása után a teljes jelentést ismételten el kell küldeni.
6. A rezidens/nem-rezidens fogalmának meghatározását e melléklet I.A.3. pontja, a táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt további fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 2. pontja tartalmazza.


II. A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla:
Az adatokat névértéken, teljes összegben, egész számra kerekítve kell szerepeltetni.
A denomináció meghatározásánál felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.
Az a), d), g) oszlopokban felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.
i) Állomány összesen: az egyes intézmények által vásárolt, illetve letétkezelt teljes értékpapír állomány.
A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euró-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét a 3. melléklet 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.
A tábla hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: E06

01. tábla: Az értékpapírszámlákhoz kapcsolódó ügyletek adatai

 

 

Sor-
szám

Érték-
nap

ISIN-
kód

Értékpapír
rövid
neve

Értékpapír-
fajta

OTC-
ügylet
típusa

OTC
forrás

Ügylet
szereplői

Hosszabbítás
típusa

Vissza-
vásárlás
dátuma

Vissza-
vásárlási
ár (Ft)

Névérték
(Ft)

Vételár
(Ft)

Árfolyam
(%)

Kamat
(%)

Értékpapír
átadó
törzsszáma

Értékpapír
átadó
számla

Értékpapír
átvevő
törzsszáma

Értékpapír
átvevő
számla

a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

l

m

n

o

p

q

r

001

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

002

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

nnn

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



MNB azonosító: E06

Kitöltési előírások
Az értékpapírszámlákhoz kapcsolódó ügyletek adatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatás az elszámolóház által vezetett értékpapírszámlákhoz kapcsolódó valamennyi ügylet adatait tartalmazza ügyletenként.
2. A táblában és a jelen kitöltési előírásban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 2. pontja tartalmazza.


II. A 01. tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A denomináció meghatározásánál felhasználható deviza kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.
A d), e), f), g), h), p) és r) oszlopokban felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza..
j) Visszavásárlási ár
Visszavásárlási árat csak repo, illetve szállításos repo esetén kell megadni.
n) Kamat
A repó ügyletek kamattartalmát kell megadni százalékban, 4 tizedesjegy pontossággal.
A tábla hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: E14

 

Határidős részvényügyletek a BÉT-en

 

 

01. tábla Napi forgalom a határidős piacon

Sor-
szám

Határidős részvénytermék

Határidő

Rezidens

Nem rezidens

Elszámolóár
(pont, illetve forint)

Vétel

Eladás

Vétel

Eladás

(kontraktus)

(kontraktus)

a

b

c

d

e

f

g

001

 

 

 

 

 

 

 

002

 

 

 

 

 

 

 

003

 

 

 

 

 

 

 

004

 

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

 

nnn

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

02. tábla Napi nyitott pozíciók (a klíring után)

kontraktus

 

Sor-
szám

Határidős részvénytermék

Határidő

Rezidens

Nem rezidens

 

Vételi

Eladási

Vételi

Eladási

 

a

b

c

d

e

f

 

001

 

 

 

 

 

 

 

002

 

 

 

 

 

 

 

003

 

 

 

 

 

 

 

004

 

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

 

nnn

 

 

 

 

 

 

 


MNB azonosító: E14

Határidős részvényügyletek a BÉT-en

03. tábla A tőzsdenapon lezárt pozíciók

kontraktus

Sor-
szám

Határidős részvénytermék

Határidő

Rezidens

Nem rezidens

Vételi

Eladási

Vételi

Eladási

a

b

c

d

e

f

001

 

 

 

 

 

 

002

 

 

 

 

 

 

003

 

 

 

 

 

 

004

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

nnn

 

 

 

 

 

 

04. tábla A nyitott pozíciókon keletkezett tőzsdenapi árkülönbözet
forint

Sor-
szám

Határidős részvénytermék

Határidő

Rezidens

Nem rezidens

a

b

c

d

001

 

 

 

 

002

 

 

 

 

003

 

 

 

 

004

 

 

 

 

005

 

 

 

 

...

 

 

 

 

...

 

 

 

 

...

 

 

 

 

nnn

 

 

 

 


MNB azonosító: E14

Kitöltési előírások
Határidős részvényügyletek a BÉT-en

Általános előírások

1. A rezidensek, illetve a nem rezidensek meghatározásánál e melléklet I. A. 3. pontjában leírtakat kell figyelembe venni.
2. A táblák a rezidensek, illetve a nem rezidensek összevont adatait tartalmazzák (tehát brókerenkénti, illetve megbízónkénti adatok nem szerepelnek bennük).
3. A határidőket arab számokkal kell megadni. Például 200403 jelenti 2004. márciust. Mindegyik határidő csak egyszer szerepelhet az egyes táblákban.
4. Valamennyi, aktuálisan létező instrumentumot hiánytalanul szerepeltetni kell. A már létező instrumentumok elnevezése, kódja nem változhat.
5. Az egyes, táblán belüli összefüggéseket a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

MNB azonosító: E20

A befektetési vállalkozások tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

01. tábla Értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

(darab ill. ezer deviza)

Sor-
szám

Értékpapír-
azonosító
(ISIN-kód)

Értékpapír neve

Az állomány megfigyelési egységének kódja*

Összes állomány

Az
adatszol-
gáltató saját
tulajdonában lévő, nem általa kibocsátott állomány**

Ügyfelek
tulajdonában lévő nem általuk kibocsátott állomány összesen**

Rezidens ügyfelek tulajdonában lévő értékpapírok állománya szektoronként **

(L)
Nem-rezidens ügyfelek tulajdonában lévő érték-
papírok állománya**

A kibocsátó tulajdonában lévő, általa kibocsátott értékpapírok állománya

(A)
Nem pénzügyi vállalatok

(C)-ből
Szövetkezeti
hitelintézetek és pénzpiaci alapok

(D)
Egyéb pénzügyi közvetítők

(E)
Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

(F)
Biztosítók,
nyugdíjpénz-
tárak

(G)
Központi költségvetés

(H)
Helyi önkor-
mányzatok

(I)
Társadalom-
biztosítási alapok

(J)
Háztartások

(K)
Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

a

b

c

d=e+f+r

e

f=g+...+q

g

h

i

j

k

l

m

n

o

p

q

r

01

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

02

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

03

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

04

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

05

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

nn

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A zárójelben lévő nyomtatott nagybetűk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik.

A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DRB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

**/ Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő állományt nem szabad az e-q oszlopokban szerepeltetni. (Ezen állományok jelentésére az „r” oszlop szolgál.)

MNB azonosító: E20

02. tábla Nem-rezidens tulajdonban lévő értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

(darab ill. ezer deviza)

Sor-
szám

Értékpapír-
azonosító
(ISIN-kód)

Értékpapír neve

Az állomány megfigyelési egységének kódja*

Ország
ISO-kódja

Összes állomány

(A)
Nem pénzügyi vállalatok

(C)
Egyéb monetáris intézmények

(D)
Egyéb pénzügyi közvetítők

(E)
Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

(F)
Biztosítók,
nyugdíjpénz-
tárak

(G)
Központi költségvetés

(H)
Helyi önkor-
mányzatok

(I)
Társadalom-
biztosítási alapok

(J)
Háztartások

(K)
Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

a

b

c

d

e=f+….+n+o

f

g

h

i

j

k

l

m

n

o

01

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

02

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

03

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

04

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

05

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

nn

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A zárójelben lévő nyomtatott nagybetűk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik.

A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DRB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

MNB azonosító: E20

 

04. tábla: Az adatszolgáltató jelentésében 111-es kóddal szereplő értékpapírok jellemzői

 

Sorszám

Hivatkozott Táblaszám

Hivatkozott Sorszám

Értékpapír neve

Értékpapír-
azonosítók

Értékpapír hosszú neve

Kibocsátó neve

Kibocsátó országa

Kibocsátás dátuma

Lejárat dátuma

Denomináció

Címletérték

Jogviszony jellege

Kamatláb

Kamatozás típusa

Kamatfizetés dátuma

Kamatfizetési gyakoriság

Első kamatfizetés dátuma

Tőke-
törlesztések adatai

Hozam/kamat/
osztalék kifizetésének adatai

Értékpapírhoz kapcsolódó speciális jogok

 

a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

l

m

n

o

p

q

r

s

t

01

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

02

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

03

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

04

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

05

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

nn

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MNB azonosító: E20

 

05. tábla: Az adatszolgáltató által a KELER-számláitól* különböző helyen elhelyezett értékpapírok állománya

 

Sorszám

Értékpapír-azonosító
(ISIN-kód)

Értékpapír neve

Az állomány megfigyelési egységének kódja**

Értékpapír állománya
(darab ill. ezer deviza)

Elhelyezés jogcímének kódja

Értékpapír helye

Értékpapír helyének
törzsszáma

a

b

c

d

e

f

g

01

 

 

 

 

 

 

 

02

 

 

 

 

 

 

 

03

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

nn

 

 

 

 

 

 

 

A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.

* Összevont értékpapírszámla; Tőzsdei elszámolási értékpapírszámla; Biztosíték értékpapír letéti számla

**/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DRB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

 

06. tábla: Más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál letétben elhelyezett értékpapírok állománya

 

Sorszám

Értékpapír-azonosító
(ISIN-kód)

Értékpapír neve

Az állomány megfigyelési egységének kódja*

Értékpapír állománya
(darab ill. ezer deviza)

Elhelyezés jogcímének kódja

Jelentő letétkezelő neve

Jelentő letétkezelő törzsszáma

a

b

c

d

e

f

g

01

 

 

 

 

 

 

 

02

 

 

 

 

 

 

 

03

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

nn

 

 

 

 

 

 

 

A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DRB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

MNB azonosító: E21

A hitelintézetek saját tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

01. tábla Értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

(darab ill. ezer deviza)

Sorszám

Értékpapír-azonosító
(ISIN-kód)

Értékpapír neve

Az állomány megfigyelési egységének kódja*

Összes állomány

Az adatszol-gáltató saját
tulajdonában lévő, nem általa kibocsátott állomány**

Ügyfelek
tulajdonában lévő nem általuk kibocsátott állomány összesen**

Rezidens ügyfelek tulajdonában lévő értékpapírok állománya szektoronként **

(L)
Nem-rezidens ügyfelek tulajdonában lévő érték-
papírok állománya**

A kibocsátó tulajdonában lévő, általa kibocsátott értékpapírok állománya

(A)
Nem pénzügyi vállalatok

(C)-ből
Szövetkezeti
hitelintézetek és pénzpiaci alapok

(D)
Egyéb pénzügyi közvetítők

(E)
Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

(F)
Biztosítók,
nyugdíjpénz-
tárak

(G)
Központi költségvetés

(H)
Helyi önkor-
mányzatok

(I)
Társadalom-
biztosítási alapok

(J)
Háztartások

(K)
Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

a

b

c

d=e+f+r

e

f=g+...+q

g

h

i

j

k

l

m

n

o

p

q

r

01

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

02

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

03

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

04

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

05

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

nn

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A zárójelben lévő nyomtatott nagybetűk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik.

A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DRB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

**/ Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő állományt nem szabad az e-q oszlopokban szerepeltetni. (Ezen állományok jelentésére az „r” oszlop szolgál.)

MNB azonosító: E21

 

02. tábla Nem-rezidens tulajdonban lévő értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

(darab ill. ezer deviza)

Sor-
szám

Értékpapír-
azonosító
(ISIN-kód)

Értékpapír neve

Az állomány megfigyelési egységének kódja*

Ország
ISO-kódja

Összes
állomány

(A)
Nem pénzügyi vállalatok

(C)
Egyéb monetáris intézmények

(D)
Egyéb pénzügyi közvetítők

(E)
Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

(F)
Biztosítók,
nyugdíjpénz-
tárak

(G)
Központi költségvetés

(H)
Helyi önkor-
mányzatok

(I)
Társadalom-
biztosítási alapok

(J)
Háztartások

(K)
Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

a

b

c

d

e=f+….+n+o

f

g

h

i

j

k

l

m

n

o

01

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

02

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

03

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

04

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

05

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

nn

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A zárójelben lévő nyomtatott nagybetűk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik.

A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DRB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

MNB azonosító: E21

 

04. tábla: Az adatszolgáltató jelentésében 111-es kóddal szereplő értékpapírok jellemzői

 

Sor-
szám

Hivatkozott táblaszám

Hivatkozott sorszám

Értékpapír neve

Értékpapír-
azonosítók

Értékpapír hosszú neve

Kibocsátó neve

Kibocsátó országa

Kibocsátás dátuma

Lejárat dátuma

Denomináció

Címletérték

Jogviszony jellege

Kamatláb

Kamatozás típusa

Kamatfizetés dátuma

Kamatfizetési gyakoriság

Első kamatfizetés dátuma

Tőke-
törlesztések adatai

Hozam/kamat/
osztalék kifizetésének adatai

Értékpapírhoz kapcsolódó speciális jogok

 

a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

l

m

n

o

p

q

r

s

t

01

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

02

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

03

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

04

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

05

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

nn

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MNB azonosító: E21

 

 

05. tábla: Az adatszolgáltató által a KELER-számláitól* különböző helyen elhelyezett értékpapírok állománya

 

 

Sorszám

Értékpapír-azonosító
(ISIN-kód)

Értékpapír neve

Az állomány megfigyelési egységének kódja**

Értékpapír állománya
(darab ill. ezer deviza)

Elhelyezés jogcímének kódja

Értékpapír helye

Értékpapír helyének
törzsszáma

 

a

b

c

d

e

f

g

01

 

 

 

 

 

 

 

02

 

 

 

 

 

 

 

03

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

nn

 

 

 

 

 

 

 

A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.

* Összevont értékpapírszámla; Tőzsdei elszámolási értékpapírszámla; Biztosíték értékpapír letéti számla

**/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DRB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.

 

06. tábla: Más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál letétben elhelyezett értékpapírok állománya

 

Sorszám

Értékpapír-azonosító
(ISIN-kód)

Értékpapír neve

Az állomány megfigyelési egységének kódja*

Értékpapír állománya
(darab ill. ezer deviza)

Elhelyezés jogcímének kódja

Jelentő letétkezelő neve

Jelentő letétkezelő törzsszáma

 

a

b

c

d

e

f

g

01

 

 

 

 

 

 

 

02

 

 

 

 

 

 

 

03

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

nn

 

 

 

 

 

 

 

A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.

*/ Részesedést megtestesítő értékpapírok esetén DRB, hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja.


MNB azonosító: E45

A Magyar Államkincstár saját tulajdonában lévő, valamint a nála letétbe helyezett állampapírok állománya tulajdonosi bontásban

01. tábla: Értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

(ezer deviza)

Sor-
szám

Értékpapír-
azonosító
(ISIN-kód)

Értékpapír neve

Az állomány megfigyelési egységének kódja*

Összes állomány

Az adatszol-
gáltató saját
tulajdonában lévő, nem általa kibocsátott állomány**

Ügyfelek
tulajdonában lévő nem általuk kibocsátott állomány összesen**

Rezidens ügyfelek tulajdonában lévő értékpapírok állománya szektoronként **

(L)
Nem-
rezidens ügyfelek tulajdonában lévő érték-
papírok állománya**

A kibocsátó tulajdonában lévő, általa kibocsátott értékpapírok állománya

(A)

Nem pénzügyi vállalatok

(C)-ből

Szövetkezeti
hitelintézetek és pénzpiaci alapok

(D)

Egyéb pénzügyi közvetítők

(E)

Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

(F)

Biztosítók,
nyugdíjpénz-
tárak

(G)

Központi költségvetés

(H)

Helyi önkor-
mányzatok

(I)

Társadalom-
biztosítási alapok

(J)

Háztartások

(K)

Háztartáso-
kat segítő nonprofit intézmények

a

b

c

d=e+f+r

e

f=g+...+q

g

h

i

j

k

l

m

n

o

p

q

r

01

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

02

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

03

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

04

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

05

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

nn

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A zárójelben lévő nyomtatott nagybetűk az MNB által egységesen alkalmazott szektorkódokat jelentik.

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.

*/ A papír denominációjának deviza ISO-kódja.

**/ Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő állományt nem szabad az e-q oszlopokban szerepeltetni. (Ezen állományok jelentésére az „r” oszlop szolgál.)

MNB azonosító: E45

A Magyar Államkincstár saját tulajdonában lévő, valamint a nála letétbe helyezett állampapírok állománya tulajdonosi bontásban

04. tábla: Az adatszolgáltató jelentésében 111-es kóddal szereplő értékpapírok jellemzői

 

Sorszám

Hivatkozott Táblaszám

Hivatkozott Sorszám

Értékpapír neve

Értékpapír-
azonosítók

Értékpapír hosszú neve

Kibocsátó neve

Kibocsátó országa

Kibocsátás dátuma

Lejárat dátuma

Denomináció

Címletérték

Jogviszony jellege

Kamatláb

Kamatozás típusa

Kamatfizetés dátuma

Kamatfizetési gyakoriság

Első kamat-
fizetés dátuma

Tőketörlesz-
tések adatai

Hozam/kamat/
osztalék kifizetésének adatai

Értékpapír-
hoz kapcsolódó speciális jogok

a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

l

m

n

o

p

q

r

s

t

01

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

02

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

03

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

04

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

05

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

nn

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MNB azonosító: E45

A Magyar Államkincstár saját tulajdonában lévő, valamint a nála letétbe helyezett értékpapírok állománya tulajdonosi bontásban

 

05. tábla: Az adatszolgáltató által a KELER-számláitól* különböző helyen elhelyezett értékpapírok állománya

 

Sorszám

Értékpapír-azonosító
(ISIN-kód)

Értékpapír neve

Az állomány megfigyelési egységének kódja**

Értékpapír állománya
(darab ill. ezer deviza)

Elhelyezés jogcímének kódja

Értékpapír helye

Értékpapír helyének törzsszáma

a

b

c

d

e

f

g

01

 

 

 

 

 

 

 

02

 

 

 

 

 

 

 

03

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

nn

 

 

 

 

 

 

 

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.
* Összevont értékpapírszámla; Tőzsdei elszámolási értékpapírszámla; Biztosíték értékpapír letéti számla
**/ A papír denominációjának deviza ISO-kódja.

 

06. tábla: Más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál letétben elhelyezett értékpapírok állománya

 

 

Sorszám

Értékpapír-azonosító
(ISIN-kód)

Értékpapír neve

Az állomány megfigyelési egységének kódja*

Értékpapír állománya
(darab ill. ezer deviza)

Elhelyezés jogcímének kódja

Jelentő letétkezelő neve

Jelentő letétkezelő törzsszáma

a

b

c

d

e

f

g

01

 

 

 

 

 

 

 

02

 

 

 

 

 

 

 

03

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

nn

 

 

 

 

 

 

 

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában) kell a táblában szerepeltetni.
*/ A papír denominációjának deviza ISO-kódja.


MNB azonosító: E20, E21, E45

Kitöltési előírások
A befektetési vállalkozások saját tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett
(rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban
A hitelintézetek saját tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban
A Magyar Államkincstár saját tulajdonában lévő, valamint a nála letétbe helyezett értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban
I. Általános előírások

1. Az adatgyűjtésekben szereplő értékpapírok köre
a)    Az adatgyűjtések az adatszolgáltatók tulajdonában lévő, valamint a náluk letéti őrzés, letétkezelés, vagy felelős őrzés során elhelyezett értékpapíroknak a hónap utolsó napjára (mint tárgynapra) vonatkozó záró állományát tartalmazzák, tulajdonosi bontásban.
b)    Az E20,E21 adatszolgáltatásban valamennyi, sorozatban kibocsátott értékpapírt (államkötvény, MNB-kötvény, kincstárjegy, egyéb kötvény, részvény, beleértve a letéti igazolás formájában forgalmazott részvényeket is, befektetési jegy, kárpótlási jegy, jelzáloglevél, letéti jegy) szerepeltetni kell, függetlenül attól, hogy azt rezidens vagy nem-rezidens bocsátotta-e ki, illetve hogy a kibocsátás külföldön, vagy belföldön történt-e. (A letéti igazolások aszerint minősülnek rezidens, vagy nem-rezidens kibocsátásúnak, hogy a mögötte lévő részvény rezidens, vagy nem-rezidens kibocsátású értékpapír-e.)
Az E45 adatszolgáltatásban szerepeltetni kell valamennyi, a Magyar Államkincstár Értékpapír Üzletszabályzatában felsorolt, értékpapír letéti számlán tartható értékpapírt.
A táblákban a jelentett értékpapíroknak sorozatonként kell megjelenniük.
c)    Az adatszolgáltatásokban a nyilvános és a zárt körben kibocsátott értékpapírokat egyaránt szerepeltetni kell.
d)    A saját tulajdonban lévő értékpapír-állomány teljes mennyiségét jelenteni kell, függetlenül attól, hogy az értékpapír fizikailag hol található (KELER Zrt-nél, idegen helyen, saját trezorban). A letétkezelés, letéti őrzés, vagy felelős őrzés keretében az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírokat szintén teljes mennyiségben jelenteni kell, még akkor is, ha az adatszolgáltató az értékpapírt máshol helyezte letétbe, vagy letéti őrzésbe (Részletesebben lásd II. 1. pont: másodlagos letétkezelés). Az adatszolgáltatónál más jelentő letétkezelő által elhelyezett értékpapír-állományok a 01. táblában nem jelenhetnek meg.
A lejárt értékpapírokat az adatszolgáltatásban nem szabad szerepeltetni.
2. Az értékpapírok azonosítása és egyéb kérdések
Az értékpapír-azonosítóként az adott értékpapírhoz rendelt ISIN-kódot, ennek hiányában a 111-es kódot kell megadni.
Az értékpapírok pontos nevénél a letéti igazolások esetében a névben a típust (ADR, EDR, GRD, stb.) is fel kell tüntetni. Az egyes adatok szóközzel kerülnek elválasztásra.
Egy adott értékpapírnak, amelyet a 111-es gyűjtőkódon jelentenek, az adatszolgáltatás minden táblájában azonos néven kell szerepelnie. Minden 111-es kód alatt jelentett értékpapír-sorozatnál egymástól eltérő nevet kell alkalmazni.
Azokról az értékpapírokról, amelyek az adatszolgáltatásban 111-es kóddal szerepelnek a 04. táblában is kell leíró jellegű adatokat szolgáltatni.
Az E20–E21-es adatgyűjtéseknél a letéti igazolás (ADR, EDR, GDR stb.) saját ISIN-kódját kell megadni (nem pedig a mögöttes termék azonosítóját).
3. Az értékpapír-állományok számbavétele
a)    Az értékpapír-állományokat az adatszolgáltatás minden táblájában egységesen az alábbiak szerint kell jelenteni:
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) névértéken kerülnek a jelentésbe ezer egységben, az értékpapír eredeti denominációjában, a.jelen pont c) alpontjában leírtak figyelembevételével).
Az E20–E21-es adatszolgáltatásokban a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok állományait darabszám szerint kell a táblákban szerepeltetni.
b)    A futamidő alatt is törlesztő kötvényeknél a táblákban a törlesztéssel korrigált névértéket kell jelenteni. Az adatszolgáltatás összeállításakor a tárgynapi T761-es KELER-kivonatot kell használni, amely a névértékes állomány mellett tartalmazza a fennálló tőkeértékre vonatkozó információt is. A törlesztés napján már a csökkentett tőkeértéket kell jelenteni. Amennyiben a hó utolsó napja munkaszüneti napra esik, a tőke továbbvezetését ennek az „elméleti” vonatkozási időpontnak megfelelő állapotra kell elvégezni, tehát az adatszolgáltatásban a korrigált értéknek kell szerepelnie.
c)    A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euró-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét a 3. melléklet 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.
d)    A tárgynapi értékpapír-állományokat az adatszolgáltatás készítés napja és a tárgynap között ismertté vált események figyelembevételével kell szerepeltetni.
4. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 2. pontja tartalmazza.
5. Az egyes, táblák közötti összefüggéseket, ellenőrzési szempontokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.


II. Speciális kezelést igénylő esetek

1. Néhány sajátos értékpapírügylet adatszolgáltatásban való szerepeltetése
a)    Repó-ügyletek és a kölcsönszerződések
1.    Repó-ügyletek: Eladási és visszavásárlási megállapodások, amelyeknek két fajtáját különböztetjük meg a jelentésekben: az óvadéki és a szállításos repót (ez utóbbi alá értve a sajátos szállításos repót is).
Óvadéki repó-ügylet esetén az értékpapír vevője csak korlátozott rendelkezési jogot szerez, az ügylet időtartama alatt az értékpapírral nem rendelkezik szabadon (pl. a KELER Zrt-n keresztül végrehajtott ügyletek esetén az eladó számlájáról nem veszik le azt, csak zárolják), ezért az értékpapírt az eladó tulajdonaként kell jelenteni.
Szállításos repó-ügylet esetén az értékpapír vevője teljes körűen rendelkezik a megvásárolt értékpapírok felett, tulajdonosi és birtokosi jogot is szerez az értékpapír fölött (pl. a KELER Zrt-n keresztül végrehajtott ügyletek esetén az értékpapírokat a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg az eladó KELER Zrt-nél lévő értékpapír-számlájáról transzferálják a vevő értékpapír-számlájára), ezért az értékpapír vevőjének kell jelentenie, az eladó viszont nem szerepeltetheti a jelentésében. (Előfordulhat, hogy a letétkezelő saját ügyfelével köt szállításos repó-ügyletet,ezért a KELER-számláját nem érinti közvetlenül az ügylet, de ekkor is az előbbiekkel analóg módon kell eljárni: vagyis, az adatszolgáltató eladói minőségében nem szerepeltetheti saját tulajdonaként az értékpapírt, viszont mint a vevő letétkezelője, a vevő szektorában jelentenie kell.)
2.    Kölcsönszerződések: A kölcsönszerződés keretében átadott értékpapírt minden esetben a kölcsönbevevő tulajdonában kell kimutatni, a kölcsönbeadó állományában nem szerepelhet azon idő alatt, amíg az kölcsönben van.
– Amennyiben egy jelentő letétkezelő konkrét és meghatározott számú értékpapírt kölcsönvesz egy másik jelentő letétkezelőtől, akkor a kölcsönbeadó letétkezelő a saját tulajdonú értékpapír-állományát a kölcsönadott értékpapír-mennyiséggel a jelentéseiben csökkenti, a kölcsönbevevő letétkezelő pedig ezt az értékpapír-mennyiséget a saját tulajdonaként a jelentéseiben kimutatja.
– Ha a letétkezelő saját ügyfelének adott mennyiségű értékpapírt kölcsönöz, akkor a kölcsönbeadó letétkezelő a kölcsönbeadott értékpapír mennyiségével csökkenti saját tulajdonát. Ha az értékpapír kölcsönbevevője az értékpapírt a hitelező letétkezelőnél vezetett számlán tartja, akkor a letétkezelő az értékpapírt abban az ügyfélszektorban jelenti le, amelybe a kölcsönbevevő ügyfél tartozik. Ha pedig az ügyfél már eladta (vagy más letétkezelőnél vezetett számlára transzferáltatta) az értékpapírt, akkor a hitelező letétkezelő jelentésében az általa kölcsönzött értékpapír már nem szerepelhet.
– A fentiek szerint kell a jelentéseket elkészíteni abban az esetben is, amikor a tőzsdetag letétkezelő (adatszolgáltató) az ügyfele megbízásából annak tőzsdei értékpapírját adja el, de az eladni kívánt tőzsdei értékpapír (az ügyfél késedelmes értékpapír-teljesítése miatt) nem érkezik meg az elszámolóház által előírt elszámolási napra a letétkezelő KELER Zrt-nél vezetett számlájára, és a letétkezelő – a köztük lévő szerződés alapján– saját állományával hidalja át az ügyfele késedelmes értékpapír-szállítását (számlatranszferét). Ebben az esetben az adatszolgáltató saját állománya csökken az általa biztosított értékpapír mennyiségével, az ügyfele szektorában pedig nem történik állományváltozás.
A kölcsönügyleteket a teljesítés napjától kezdve kell a jelentésekben kimutatni. A teljesítés napja leggyakrabban a kölcsönbevevő KELER Zrt-nél vezetett számláján történő jóváírás értéknapja.
b)    Másodlagos letétkezelés: Az értékpapírt a 01. táblában mindig az jelenti, aki az eredeti tulajdonossal letétkezelőként kapcsolatban van. Ezért többszörös letétkezelés esetén a következőket kell alkalmazni:
    Az a jelentő letétkezelő, akinél az értékpapírt tulajdonosa eredetileg elhelyezte, a 01-es és 05-ös táblában is jelenti az adott értékpapírt. A más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírokat a 01. tábla kitöltésekor nem szabad szerepeltetni, ezek a 06-os táblába kerülnek. Előfordulhat olyan eset is, hogy az adatszolgáltató a más jelentő letétkezelőtől kapott értékpapírt továbbadja letétkezelésre egy újabb jelentő letétkezelőnek. Ekkor az adott értékpapír-állománynak a 06-os és 05-ös táblában egyaránt meg kell jelennie (a 01. táblában viszont értelemszerűen nem szerepelhet).
c)    Hitelmegállapodás fedezeteként a jelentőnél elhelyezett értékpapírok: Amennyiben bármilyen hitel-megállapodás keretében (pl. lombard hitel) fedezetként az ügyfél értékpapírt helyez el az adatszolgáltatónál, akkor ezeket az értékpapírokat is jelenteni kell a megfelelő ügyfélszektorban.
d)    Vagyonkezelés, portfóliókezelés (csak E20, E21 adatszolgáltatások esetében): Ha az adatszolgáltató olyan vagyonkezelést (portfóliókezelést) végez, amelynél más a letétkezelő, akkor az értékpapír-állományt a 01. táblában nem kell jelentenie. Viszont a vagyonkezelt értékpapírokkal kapcsolatos bizományosi tevékenysége keretében átmenetileg hozzá került (KELER Zrt-nél vezetett számláján lévő) értékpapír-állományokra a másodlagos letétkezelésnél leírt jelentési technikát kell alkalmazni, azaz a 06-os táblában szerepeltetnie kell.
A vagyonkezelt értékpapírok letétkezelőjének adatszolgáltatási kötelezettsége a vagyonkezelésbe került értékpapír vásárlásának tárgynapjától az értékpapír eladásának tárgynapjáig áll fenn. (Az adatszolgáltatás tárgynapjára vonatkozó információkat az adatszolgáltatás beküldéséig rendelkezésre álló idő alatt kell korrigálnia.)


III. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A szektorok meghatározásánál az e melléklet I. A. 4. pontjában, és az ott hivatkozott, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben foglaltak az irányadók.
2. Az értékpapír denominációjának meghatározásánál felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.
3. A táblákban alkalmazandó országkódokat a 3. melléklet 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.
4. A táblákban felhasználható további kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (a továbbiakban: kódlista) tartalmazza.
5. A dátumokat ÉÉÉÉHHNN formátumban kell megadni. Ahol az adott oszlopban egyéb információ is szerepel, ott szóközzel kell elválasztani a dátumot ezen egyéb információktól.

01. tábla: Értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint
Mindhárom adatszolgáltatás esetében a 01. tábla az adatszolgáltatók tulajdonában lévő, és a náluk letéti őrzés, letétkezelés, vagy felelős őrzés során elhelyezett, rezidensek és nem rezidensek által (belföldön, vagy külföldön) kibocsátott értékpapírok hó végi állományát tartalmazza, tulajdonosi bontásban.
Az E20–E21-es adatszolgáltatásoknál a Magyarországon kibocsátott, letéti igazolás formájában (ADR, EDR, GDR stb.) külföldön forgalmazott értékpapírokat is jelenteni kell. (A letéti igazolás saját ISIN-kódjával, a tulajdonos szektorában.) Ezen kívül, ha az adatszolgáltató belföldi konverziós hely (vagyis a letéti igazolás kibocsátójának a számlája nála van), akkor a letéti igazolások mögötti értékpapírletéteket is szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban, mégpedig a letéti igazolás kibocsátójának szektorában (általában ez a nem-rezidensek szektora).
Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:
b/ Az értékpapír pontos nevét kell megadni. Letéti igazolások esetében (E20–E21-es adatszolgáltatás) a névben a típust (ADR, EDR, GDR stb.) is fel kell tüntetni.
c/ A részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DRB kódjelet (darab) kell megadni. A letéti igazolásokat a mögöttes értékpapír mennyiségi egységében (DRB) kell megadni, hiszen nem jellemző, hogy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lenne a mögöttes letét.
e/ Az adatszolgáltató tulajdonában lévő értékpapírok állományát tartalmazza. Nem szerepelhet ebben az oszlopban az adatszolgáltató által birtokolt, saját maga által kibocsátott értékpapírok állománya (amelyek jelentésére az r oszlop szolgál).
g-től q-ig/ Az adatszolgáltató ügyfelei tulajdonában lévő értékpapír-állományok, megbontva a tulajdonosok szektorai szerint. A h/ oszlopban az „Egyéb monetáris intézmények” közül csak a szövetkezeti hitelintézetek és a pénzpiaci alapok szerepelhetnek. Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő állományt nem szabad ezekben az oszlopokban szerepeltetni (azok jelentésére az r oszlop szolgál).
r/ Ebbe az oszlopba a kibocsátó tulajdonában lévő, általa kibocsátott értékpapírok állományát kell beírni. Ide kerül tehát az adatszolgáltató tulajdonában lévő, saját kibocsátású értékpapírjainak állománya, illetve az adatszolgáltató ügyfelének, mint az adott értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő értékpapír-állomány. (Pl. itt kell jelenteni, ha Kibocsátó Zrt. tulajdonában van 1000 darab Kibocsátó Zrt. törzsrészvény; vagy az adatszolgáltatást beküldő Bróker Zrt. tulajdonol 1500 eFt névértékű Bróker Zrt. kötvényt vagy 200 ezer USD névértékű Bróker Zrt. dollár kötvényt.)

A 02-es táblára vonatkozó előírások csak az E20–E21 adatszolgáltatóira vonatkoznak.
02. tábla: Nem-rezidens tulajdonban lévő értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint
Az egyes oszlopokban lévő mezők kitöltésére a 01. táblánál leírtak megfelelően irányadók azzal, hogy az f)–o) oszlopokban, a szektorbontásnál az „egyéb monetáris intézmények”-nél az e melléklet I.A. 4. pontjának az ezen szektorra vonatkozó rendelkezéseitől nem kell eltérni.
d/ Ebben az oszlopban kell jelenteni annak az országnak az ISO-kódját, amely országból az értékpapír tulajdonosa származik. A letéti igazolások mögött lévő értékpapírletét esetén, a letéti igazolást kibocsátó intézmény telephelyének országkódját kell megadni.

04. tábla: Az adatszolgáltató jelentésében 111-es kóddal szereplő értékpapírok jellemzői
Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:
a/ Annak a táblának a számát kell megjelölni, amelyben a 111-es kóddal jelentett értékpapír előfordul. (Ha ez több táblát is érint, akkor a sorszám szerinti legelső adatszolgáltatási tábla szerepeljen.)
b/ Annak az a mezőben megjelölt táblában lévő sornak a sorszámát jelöli, amelyben a kérdéses értékpapír szerepel.
d/ Az értékpapír-azonosítók mellett meg kell jelölni azok típusát is. (Pl.: CUSIP, saját stb.) Az egyes adatok egymástól szóközzel legyenek elválasztva.
l/ A kódlista alapján kell kitölteni.
m/ Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg és fix kamatozású, tehát ha az l mező értéke ’D’ és az n mező értéke ’F’.
Maximum 3 karakter egészrész és maximum 6 karakter tizedes.
n/, p/, q/ Csak akkor kell – a kódlista alapján – kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg, tehát ha az l mező értéke ’D’.
o/ Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg, tehát az l mező értéke ’D’.
Egy teljes naptári évet tekintve, a naptári éven belüli első kamatfizetés dátumát kell beírni.

05. tábla: Az adatszolgáltató által a KELER-számláitól különböző helyen elhelyezett értékpapírok állománya
A 05. tábla az adatszolgáltató által a KELER Zrt-nél vezetett számláitól (egyesített összevont értékpapírszámla, biztosíték értékpapír letéti számla) különböző helyen (beleértve a saját értéktárban) elhelyezett értékpapírok állományának jelentésére szolgál.
Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:
e/ A kódlista alapján kell kitölteni.
f/ Azt az intézményt kell megnevezni, ahol az értékpapírt elhelyezték. (Saját értéktárban történt elhelyezés esetén az adatszolgáltató saját nevét kell megadni.)
g/ Az „f” oszlopban megadott cég törzsszáma, nem-rezidens esetén pedig „00000001” szerepel.
Az egyéb oszlopokban lévő mezők kitöltésére a 01 táblánál leírtak megfelelően irányadók.

06. tábla: Más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírok állománya
A 06. táblában azokat az értékpapírokat kell felsorolni, amelyeket az adatszolgáltatónál egy másik jelentő letétkezelő (rezidens bank, szakosított hitelintézet, befektetési vállalkozás) helyezett el. E papírok megjelenhetnek az adatszolgáltató KELER Zrt-nél vezetett számláján, saját értéktárában, illetve – ha a jelentő pl harmadlagos letétbe adta tovább – egy másik jelentő letétkezelőnél is. (Ez utóbbi esetben természetesen a 05-ös táblában is szerepeltetnie kell a kérdéses állományt.)
Ezek az állományok a 01-es táblában nem jelenhetnek meg.
Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:
e/ A kódlista alapján kell kitölteni.
f/ Annak a jelentő letétkezelőnek a nevét kell beírni, amely az értékpapírt az adatszolgáltatónál elhelyezte.
g/ Az „f” oszlopban megadott cég törzsszámát kell megadni.
Az egyéb oszlopokban lévő mezők kitöltésére a 01 táblánál leírtak megfelelően irányadók.

MNB azonosító: E23

01. tábla: A központi értéktárnál vezetett egyesített összevont
értékpapírszámlákon és biztosíték értékpapír letéti számlákon lévő
értékpapír-állományok

 

(darab ill. ezer deviza)

Sor-
szám

Főszámla-
tulajdonos
törzsszáma

Főszámla-
tulajdonos
megnevezése

ISIN kód

Az értékpapír neve

Az állomány
megfigyelési
egységének
kódja*

Teljes értékpapír számlaállomány

saját tulajdonú

nem saját tulajdonú

a

b

c

d

e

f

g

0001

 

 

 

 

 

 

 

0002

 

 

 

 

 

 

 

0003

 

 

 

 

 

 

 

0004

 

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

 

9999

 

 

 

 

 

 

 


MNB azonosító: E23

Kitöltési előírások
A központi értéktárnál vezetett egyesített összevont értékpapírszámlákon és
biztosíték értékpapír letéti számlákon lévő értékpapír-állományok

Általános előírások

1. A 01. tábla valamennyi gazdálkodó szervezetnek az adatszolgáltatónál vezetett egyesített összevont értékpapírszámláján és biztosíték értékpapír letéti számláján lévő értékpapír állományokat tartalmazza.
2. Az állományokat értékpapírsorozatonként és főszámlatulajdonosonként kell felsorolni.
3. Az adatszolgáltatásnak az értékpapír hóvégi, az egyesített összevont értékpapírszámlákon és a biztosíték értékpapír letéti számlákon lekönyvelt záró állományának adatait kell tartalmaznia.
4. Az értékpapírok állományát a következő módon kell jelenteni:
a)    a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén az állományokat darabszám szerint,
b)    a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (kötvények) pedig névértéken, az értékpapír eredeti denominációjában. (A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euró-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét a 3. melléklet 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.
5. Az állomány megfigyelési egységének kódja részesedést megtestesítő értékpapírok esetén a DB kódjel (darab), a hitelviszonyt megtestesítő papíroknál a papír denominációjának deviza ISO-kódja. (A deviza ISO-kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza).
6. A teljes értékpapír számlaállományt saját (saját tulajdonú) illetve idegen (ügyfél tulajdonú) bontásban kell megadni.
7. A teljes értékpapír számlaállományból (f+g) külön meg kell adni (a h oszlopban) a puffer számlákon szereplő (a kibocsátó által visszavásárolt, vagy forgalomba nem hozott) állományokat.
8. A táblában és a jelen kitöltési előírásban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I.H.2. pontja tartalmazza.

MNB adatgyűjtés azonosító: E27

Értékpapírok központi értéktár által kiadott ISIN-kódjai és egyéb alapadatai

01. tábla Értékpapírok központi értéktár által kiadott ISIN-kódjai és egyéb alapadatai

 

Sorszám

Az utolsó módosítás dátuma

Módosítás típusa

ISIN státusza

Kereszt hivatkozások

ISIN-kód

Értékpapír hivatalos neve

CFI-kód

Értékpapír-
fajta

Értékpapír- alfajta

Kibocsátó törzsszáma

Kibocsátó neve

Alapkezelő törzsszáma

 

a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

k

l

01

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

02

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

03

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

04

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

05

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

nn

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(folytatás)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kibocsátó székhelyének országa

Alapcímlet

Denomináció

Kibocsátott összes darabszám

Kibocsátott össznévérték

Értékpapír- kibocsátás dátuma

Lejárat
dátuma

Értékpapír megjelenési formája

Kibocsátás jellege

Kamatozás típusa

BÉT-re bevezetett-e

Esemény-kód

 

m

n

o

p

q

r

s

t

u

v

w

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MNB adatgyűjtés azonosító: E27

 

 

 

 

 

02. tábla Értékpapírok kibocsátásai, tőketörlesztései és kamatfizetései

 

 

 

 

 

 

 

Sor-
szám

ISIN-kód

Változáskezelés/Tranzakció kódja

Tranzakció dátuma

Mennyiség megfigyelési egysége

Kibocsátás, tőketörlesztés, kamatfizetés, illetve állományátadás adatai

Kereszt hivatkozások

 

a

b

c

d

e

f

01

 

 

 

 

 

 

02

 

 

 

 

 

 

03

 

 

 

 

 

 

04

 

 

 

 

 

 

05

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

nn

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

03. tábla KELER Zrt. által vezetett értékpapírszámlán tartott értékpapírok egyéb
„Kódkiadó Szervezet” által kiadott ISIN-kódja és egyes alapadatai

 

 

 

 

 

 

 

 

Sor-
szám

ISIN-kód

Értékpapír rövid neve

Névérték (alapcímlet)

Devizanem

Értékpapír jogviszony jellege

 

 

a

b

c

d

e

 

01

 

 

 

 

 

 

02

 

 

 

 

 

 

03

 

 

 

 

 

 

04

 

 

 

 

 

 

05

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

nn

 

 

 

 

 

 


MNB azonosító: E27

Kitöltési előírások
Értékpapírok központi értéktár által kiadott ISIN-kódjai és egyéb alapadatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatást a központi értéktári tevékenységet végző szervezet (KELER Zrt.) kell benyújtania azon értékpapírok ISIN-kódjáról és más alapadatairól, amelyeknél a KELER Zrt. mint „Nemzeti Kódkiadó Szervezet”, ISIN-kódot ad ki (01.tábla és 02. tábla), valamint azon értékpapírokról, amelyekre ugyan nem a KELER Zrt. adja ki az ISIN-kódot, de rendszereiben információval rendelkezik az adott értékpapírról (03. tábla).
2. Az adatszolgáltatásban csak azokat a rekordokat kell szerepeltetni, amelyeknél valamely mezőben változás következett be.
3. Az eredetileg GMU tagdevizákban denominált értékpapírok devizaértékben megadott állományait minden esetben euróban kell jelenteni, EUR deviza ISO-kód használata mellett.
4. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. H. 2. pontja tartalmazza.


II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. Az értékpapír denominációjának meghatározásánál felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.
2. A táblákban alkalmazandó országkódokat a 3. melléklet 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.
3. A táblákban alkalmazandó további kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (a továbbiakban: kódlista) tartalmazza.

01. tábla: Értékpapírok KELER Zrt. által kiadott ISIN-kódja és egyéb alapadatai
Az egyes oszlopok tartalma:
a) Az ISIN-kód kiadásának, megszüntetésének, illetve (esetleges módosítások esetén) a rekord frissítésének dátuma.
b), c), h), i), t), u), v), w), y), z) A kódlista szerint kell kitölteni.
d) Maximum 18 hivatkozás, szóközzel elválasztva. Minden egyes hivatkozás tartalmaz egy 12 karakteres ISIN kódot, plusz 1 toldalék kódot, melyeket a kódlista tartalmaz.
f) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál itt az értékpapír rövid nevét kell szerepeltetni.
g) A pénzügyi eszközök osztályozására (Classification for Financial Instruments) vonatkozó ISO 10962 szabványnak megfelelő kód.
j) Befektetési jegy esetén ide a befektetési alapoknak, az MNB által adott, a KELER Zrt. rendelkezésére bocsátott technikai törzsszámát kell beírni. Új, induló befektetési alapoknál és kockázati tőkealapoknál az MNB törzsszámot képzéséig az ’FB000000’ – szám helyettesíti. Nem-rezidens kibocsátó esetén (amennyiben nincs KSH-törzsszáma, vagy az MNB és a KELER Zrt. által közösen rögzített „fiktív” törzsszáma) a „00000001” nyolc karakteres kódot kell ebbe a mezőbe írni.
k) A kibocsátó cég hivatalos neve. (Befektetési jegy esetén a befektetési alap tekintendő kibocsátónak.)
l) Csak befektetési jegyek és kockázati tőkejegyek esetén kell kitölteni.
q) Kitöltése kötelező, amennyiben az alapcímlet (n) és a kibocsátott összes darabszám (p) mező valamelyike nem határozható meg. (Devizaegységben, az o mezőben meghatározott devizanemben, MCU esetén HUF-ban.)
r) Az értékpapír első kibocsátásának dátuma.
s) Lejárattal rendelkező értékpapíroknál kell kitölteni.
v) Csak akkor kell kitölteni, ha az értékpapír hitelviszonyt testesít meg.
Az a)–e) és x) mezők lehetséges kapcsolatait és összefüggéseit a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

02. tábla: Értékpapírok kibocsátásai, tőketörlesztései és kamatfizetései
A tábla az előző adatszolgáltatás óta bekövetkezett, adott értékpapír-sorozatokhoz kapcsolódó állományváltozási (kibocsátási, tőketörlesztési, kamatfizetési és állomány- átcsoportosításra vonatkozó) adatokat tartalmazza. A módosított rekordnál a bizonylat jellege mező értéke ’M’, a Kitöltés dátuma mező értéke pedig a módosítás dátumát tartalmazza.
Kibocsátási adatokat minden olyan értékapírra kell szolgáltatni, amelyre a KELER Zrt. azonosítót ad ki, tőketörlesztési adatokat csak ún. tőketörlesztéses papírokra (amelyek a futamidejük alatt tőkét törlesztenek), kamatfizetési adatokat pedig azokra a hitelviszonyt megtestesítő, fix kamatozású papírokra, amelyeknek cashflow-ja a 01. tábla u-x oszlopaiban szereplő adatokból egyértelműen nem határozható meg.
Az egyes oszlopok tartalma:
b) A kódlista alapján kell kitölteni.
f) A 01 tábla d) oszlopánál leírtak megfelelően irányadónak tekintendők.
d) Értékadatok esetén a papír denominációjának deviza ISO-kódja, darabban megadott adatok esetén DB, százalékos adatok esetén PC kódjel.
e) Törlesztés esetén – százalékos érték megadásánál – és kamatfizetésnél a címletérték százalékában megadott mérték. A kibocsátási adatokat a mennyiség megfigyelési egységében kell közölni. Az állományátadásnál: állománynövekedés esetén pozitív, állománycsökkenés esetén negatív számot kell megadni.

03. tábla: KELER Zrt. által vezetett értékpapírszámlán tartott értékpapírok egyéb „Kódkiadó Szervezet” által kiadott ISIN-kódja és egyes alapadatai
Az egyes oszlopok tartalma
e) A kódlista szerint kell kitölteni.

MNB azonosító: E43

Opciós részvényügyletek a BÉT-en

 

01. tábla Napi forgalom a BÉT opciós piacán (Call)

kontraktus

Sor-
szám

Opciós részvénytermék

Opciós sorozat

Call

Elszámolóár
(forint)

Rezidens

Nem rezidens

Vétel

Eladás

Vétel

Eladás

a

b

c

d

e

f

g

001

 

 

 

 

 

 

 

002

 

 

 

 

 

 

 

003

 

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

 

nnn

 

 

 

 

 

 

 

02. tábla Napi forgalom a BÉT opciós piacán (Put)

kontraktus

Sor-
szám

Opciós részvénytermék

Opciós sorozat

Put

Elszámolóár
(forint)

Rezidens

Nem rezidens

Vétel

Eladás

Vétel

Eladás

a

b

c

d

e

f

g

001

 

 

 

 

 

 

 

002

 

 

 

 

 

 

 

003

 

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

 

nnn

 

 

 

 

 

 

 

MNB azonosító: E43

Opciós részvényügyletek a BÉT-en

 

03. tábla Nyitott kötésállomány a BÉT opciós piacán (a tőzsdenap végén) (Call)

kontraktus

Sor-
szám

Opciós részvénytermék

Opciós sorozat

Call

Rezidens

Nem rezidens

Vételi

Eladási

Vételi

Eladási

a

b

c

d

e

f

001

 

 

 

 

 

 

002

 

 

 

 

 

 

003

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

nnn

 

 

 

 

 

 

 

 

04. tábla Nyitott kötésállomány a BÉT opciós piacán (a tőzsdenap végén) (Put)

 

 

 

 

 

 

 

kontraktus

Sor-
szám

Opciós részvénytermék

Opciós sorozat

Put

Rezidens

Nem rezidens

Vételi

Eladási

Vételi

Eladási

a

b

c

d

e

f

001

 

 

 

 

 

 

002

 

 

 

 

 

 

003

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

...

 

 

 

 

 

 

nnn

 

 

 

 

 

 
1

A rendeletet a 20/2012. (X. 15.) MNB rendelet 7. § a) pontja hatályon kívül helyezte 2013. január 1. napjával.

2

A 6. § (1) bekezdését a 7. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

3

A 6. § (2) bekezdését a 7. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

4

A 6. § (3) bekezdését újonnan az 5/2012. (III. 30.) MNB rendelet 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 7. § (1) bekezdése.

5

A 6. § (4) bekezdését a 3/2012. (I. 12.) MNB rendelet 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 7. § (1b) bekezdése.

6

A 7. § (1) bekezdését újonnan az 5/2012. (III. 30.) MNB rendelet 2. §-a iktatta be, hatályát vesztette a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján.

7

A 7. § (1a) bekezdését a 3/2012. (I. 12.) MNB rendelet 2. §-a iktatta be, hatályát vesztette a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján.

8

A 7. § (1b) bekezdését a 3/2012. (I. 12.) MNB rendelet 2. §-a iktatta be, hatályát vesztette a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján.

9

A 7. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

10

A 7. § (3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

1:

Az egyes intézmények két alszektor szerinti besorolásához segítséget ad az Európai Központi Bank honlapján elhelyezett ún. MFI lista, amelynek pontos elérési útvonala a 3. melléklet 1. pontja szerinti listákat tartalmazó, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben található.

1)

DTMF = Dual-Tone Multi-Frequency (TONE mode)

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére