15/2011. (V. 6.) NGM utasítás

a Nemzetgazdasági Minisztérium kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatáról¹

2011.05.07.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/J. § (2) bekezdése, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § 6. pont k) alpontja alapján – figyelemmel az egyes miniszterek, valamint a miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjára és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében foglaltakra is – a Nemzetgazdasági Minisztérium kötelezettségvállalási és utalványozási rendjére a következő utasítást adom ki:

1. § A Nemzetgazdasági Minisztérium kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatát az utasítás mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium kötelezettségvállalásai rendjéről, szerződései megkötésének és nyilvántartásának általános szabályairól szóló 17/2010. (IV. 30.) NFGM utasítás.

1. melléklet a 15/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz

A Nemzetgazdasági Minisztérium kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzata

I. A szabályzat hatálya

1. Jelen szabályzat hatálya kiterjed a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM) által természetes vagy jogi személlyel, jogi személyiség nélküli szervezettel kötendő valamennyi megállapodására, szerződésére és az NGM képviseletében teendő valamennyi jognyilatkozatra, amennyiben az a költségvetési előirányzat terhére vagy javára fizetési, illetve más teljesítési, szolgáltatási kötelezettséggel jár, ide nem értve azokat a kötelezettségvállalásokat, melyekről a Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2010. (X. 5.) NGM utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) 100. § (1) és (2) bekezdése alapján kiadott külön szabályzatok rendelkeznek.

2. A kötelezettségvállalásokat kezdeményező, véleményező, ellenjegyző és aláíró, továbbá a kapcsolódó pénzügyi-számviteli tevékenységeket végző kormánytisztviselők a kötelezettségek vállalása, nyilvántartása során a jelen szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kötelesek eljárni. A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a mindenkori éves költségvetési törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.), valamint az SZMSZ és az egyéb vonatkozó belső utasítások, szabályzatok előírásait kell alkalmazni.

II. Értelmező rendelkezések

Jelen szabályzat alkalmazásában:

1. Kötelezettségvállalás: a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséről, szerződés (megállapodás) megkötéséről, támogatás biztosításáról, illetve más pénzben kifejezhető értékű szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettségvállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat, amelyet az NGM a költségvetése előirányzatainak terhére, illetve a központi és fejezeti kezelésű előirányzatainak terhére vállal.

Kötelezettségvállalási dokumentumok különösen az alábbiak:

a) kormány-tisztviselői kinevezési okmány, munkaszerződés,

b) megbízási szerződés,

c) egyéb szerződés (megállapodás),

d) elküldött és visszaigazolt megrendelés,

e) ideiglenes külföldi utazási engedély,

f) belföldi kiküldetés elrendelése,

g) pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma,

h) kormányhatározat alapján átcsoportosított és a határozat megjelenésétől számított 60 napon belül tett intézkedés dokumentuma,

i) egyéb, az Ámr. 72. § (1) bekezdésében felsoroltak,

j) az Ámr. 72. § (2) bekezdésében foglalt, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben (a továbbiakban: Kbt.) a közbeszerzés megkezdéseként a közbeszerzési eljárást megindító feladott hirdetmény, megküldött ajánlati, ajánlattételi felhívás, továbbá a meghirdetett támogatási konstrukció dokumentumai (pályázati felhívások, kiírások, támogatási programok, egyedi támogatások) – amennyiben nem kerülnek visszavonásra.

2. Ügyletkód: a pénzügyi-számviteli integrált rendszerben alkalmazott kód, amely a fejezeti kezelésű előirányzaton belüli részfeladat, igazgatás esetében pedig az elemi költségvetésben megtervezett előirányzatok kezelőinek azonosítására szolgál.

3. Részfeladat: egy fejezeti kezelésű előirányzat szakmai feladataiból álló, olyan összetartozó tevékenységhalmaz, amelynek elkülönített megfigyelése indokolt. Egy fejezeti kezelésű előirányzat részfeladatainak összessége alkotja a költségvetési törvényben meghatározott egyösszegű kiadási előirányzatot.

4. Szakfeladatrend: A költségvetési szerv alaptevékenységét az államháztartási szakfeladatok rendje (a továbbiakban: szakfeladatrend) szerint – szakfeladat számmal és megnevezéssel – kell meghatározni, és azt az alapító okiratában feltüntetni. A jóváhagyott éves költségvetés alapján elkészített elemi költségvetés a fejezeti kezelésű előirányzatok és a költségvetési szerv esetében magában foglalja a kiadásokat, bevételeket és támogatásokat, szakfeladatrend szerint részletezve.

5. Szerződés: A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szerinti szerződés, valamint a jelen szabályzat hatálya alá tartozó egyéb kötelezettségvállalási dokumentum.

6. Szakmai kezelő, szakmai szervezeti egység: az NGM azon hivatali egysége, mely az adott előirányzat felhasználását és az azzal összefüggő társadalmi cél működtetését szakmai felelősként ellátja. A fejezeti kezelésű előirányzatok szakmai kezelőit külön NGM utasítás jelöli ki.

7. Szakmai vezető: az előirányzat felhasználásáért felelős szakmai kezelő (szervezeti) egység vezetője.

8. Támogatási előleg: az Ámr. 124. § (5) bekezdése szerinti forrás.

III. A kötelezettségvállalások kezdeményezése

1. A kötelezettségvállalási folyamat megindításakor – pénzügyi kötelezettségvállalás esetén – előzetes fedezetvizsgálatot kell végrehajtani a megfelelő keret (fedezet) rendelkezésre állásának megállapítása érdekében.

2. Az előzetes fedezetvizsgálatért a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetője a felelős. A kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység az előzetes fedezetvizsgálatba az adatok pontosítása érdekében bevonja a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztályt.

3. Kötelezettségvállalást a szakmai szervezeti egység jogosult kezdeményezni

a) pályázati eljárás,

b) normatív alapú feladatellátás, vagy

c) egyedi kérelem, ajánlat, szakmai feladatellátáshoz kapcsolódó vállalások vagy váratlan események bekövetkezése, jogszabályi rendelkezés, illetve lebonyolítási és működési jellegű (beszerzés, megrendelés, közbeszerzési eljárások megindítása) döntés

alapján.

4. A kötelezettségvállalások dokumentumait a szakmai kezelő készíti elő (szakmai javaslattétel). A szakmai kezelő felelős az előirányzat szabályos és jogszerű felhasználásáért, a szükséges okiratok és dokumentációk pályázótól, kérelmezőtől történő bekéréséért, a közbeszerzési eljárás lebonyolításáért és a szükséges belső egyeztetések lefolytatásáért.

IV. A szakmai ügyirat tartalma előzetes kötelezettségvállalás esetén

1. Előzetes kötelezettségvállalásra kerül sor az Ámr. 72. § (2) bekezdése alapján, a Kbt. és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek szerint – a közbeszerzés megkezdéseként a közbeszerzési eljárást megindító – feladott hirdetmény, megküldött ajánlati, ajánlattételi felhívás, továbbá a meghirdetett támogatási konstrukció dokumentumai (pályázati felhívások, kiírások, támogatási programok, egyedi támogatások) esetében, amennyiben nem kerülnek visszavonásra.

2. Az előzetes kötelezettségvállalás szakmai ügyiratának tartalmaznia kell

a) a javaslattevőnek az – előzetes kötelezettségvállalás hatékonysági vizsgálatokon alapuló – indokolását,

b) a pályázati felhívás meghirdetésre kerülő dokumentációjának a tervezetét,

c) minden, a javaslat alapját képező, annak megismeréséhez és a felelős döntéshez szükséges okiratot és dokumentációt.

3. Az előzetes kötelezettségvállalás érvényes, ha a kötelezettségvállalás dokumentumait az arra jogosult (kötelezettségvállaló, ellenjegyző) aláírta. A pályázati felhívás az aláírást követően hirdethető meg. A pénzügyi ellenjegyzést megelőzően vagy annak hiányában kiírt pályázati felhívás érvénytelen.

V. A kötelezettségvállalás általános szabályai

1. A tárgyévi előirányzat terhére akkor vállalható kötelezettség, ha a pénzügyi teljesítés a tárgyévet követő év június 30-áig megtörténik.

2. A kötelezettségvállalás dokumentumai:

a) az a szerződés (megállapodás) megkötéséről, támogatás biztosításáról, illetve más, pénzben kifejezhető értékű szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettségvállalásról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat, amelyet az előirányzat felett rendelkezni jogosult személy az előirányzat forrásainak terhére vállal,

b) a jóváhagyott feladat megvalósítása érdekében kötött, szerződéssel alátámasztott és a Magyar Államkincstárnak az adott év december 20-áig bejelentett feladatfinanszírozási okmány,

c) kormányhatározat alapján átcsoportosított előirányzat-felhasználására tett intézkedés dokumentuma, továbbá

d) a nyertes pályázókról az Ámr. 135. § (3) bekezdése szerint kiadott döntési lista.

3. Az előzetes kötelezettségvállalás dokumentuma – a jelen utasítás értelmezésében – a pályázati kiírás, amennyiben nem kerül visszavonásra.

4. A kötelezettségvállalás kezdeményezése a 2. számú függelékként csatolt „Kötelezettségvállalási adatlap” alapján történik. A kötelezettségvállalás a szerződő felek aláírásától kezdődően hatályos.

5. Kötelezettségvállalások esetén minden esetben fel kell tüntetni a kötelezettségvállalás dokumentumában és – amennyiben szükséges készíteni – a Kötelezettségvállalási adatlapon a szakfeladatokat, számmal és elnevezéssel. Ez a kötelezettség a kötelezettségvállalást előkészítő szervezeti egység vezetőjét terheli.

6. A fejezeti kezelésű előirányzatok és költségvetési szerv esetében az államháztartási szakfeladatok rendjéről szóló 8/2010. (IX. 10.) NGM tájékoztatóban meghatározott szakfeladat valamelyikét kell feltüntetni. A szakfeladat kiválasztása esetén figyelemmel kell lenni annak tartalmi meghatározására és a kötelezettségvállalás tárgyára.

7. Tárgyévi előirányzatot terhelő kötelezettségvállalás kezdeményezése legkésőbb a tárgyév december 15-éig történhet. A kötelezettségvállalás dokumentumát úgy kell előkészíteni, hogy a szükséges aláírásokra – az érintett szervezeti egységek részére kellő határidő biztosításával – a tárgyév december 31-éig sor kerülhessen.

VI. A kötelezettségvállalás előkészítésének speciális szabályai határon túli kedvezményezett esetén

1. Határon túli kedvezményezett esetén a szakmai ügyirat tartalmára vonatkozó rendelkezéseket a 2–6. pontokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. Határon túli kedvezményezett esetén a támogatás összegének meghatározása forintban történik, de az átutalásra EUR-ban vagy USD-ben kerül sor. Az esetleges más pénznemre való átváltásról a kedvezményezettnek saját költségére kell gondoskodnia. A támogatási összeg felhasználási helye szerinti pénznemre való átváltásról szóló bizonylat hitelesített másolatát a kedvezményezettnek az elszámoláshoz csatolnia kell.

3. Az elszámoláshoz a támogatás felhasználási helye szerinti állam jogszabályainak megfelelő pénzügyi bizonylatok, számlák, banki átutalási igazolások, kifizetést igazoló bizonylatok másolatai és azok hivatalos magyar nyelvű fordításai fogadhatók el. A határon túli kedvezményezettek esetében a hivatalos magyar nyelvű fordítás helyett elfogadható, ha a számviteli bizonylaton, számlán a kedvezményezett magyar nyelven feltünteti annak tartalmát és büntetőjogi felelősséggel nyilatkozik, hogy az általa rávezetett fordítás megegyezik a számviteli bizonylat, számla tartalmával.

4. A kedvezményezett a magyar nyelven és a kedvezményezett nyelvén írt szerződés aláírásával nyilatkozik arról, hogy a Magyar Köztársaság adó-, vámhatóságai és illetékhivatalai hatáskörébe tartozó köztartozása nincs, vagy arra az illetékes hatóság fizetési könnyítést (részletfizetést, fizetési halasztást) engedélyezett.

5. A kamatszámításnál a Magyar Nemzeti Bank jegybanki alapkamata az irányadó.

6. A támogatási szerződésben ki kell kötni, hogy a szerződésből eredő esetleges jogviták eldöntése során a magyar nyelven készült szerződés és a magyar jog alkalmazandó, továbbá az eljárás lefolytatására a magyar bíróság illetékes.

VII. Kötelezettségvállalások típusaira vonatkozó szabályok

A. Elküldött és visszaigazolt megrendelés

1. Kivételesen indokolt esetben, amennyiben a kötelezettségvállalás tárgya egyszerű, teljesítése rövid határidőn belül történik, az egységes okiratba foglalt szerződés helyett megrendelés is tehető.

2. Amennyiben írásbeli megrendelésre kerül sor, úgy legalább a megrendelő és a partner azonosítására alkalmas adatokat (név, székhely, adószám, nyilvántartási szám, bankszámlaszám, képviselőjének neve) a megrendelés tárgyát (amennyiben lehetséges a teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek a lehetőségekhez képest legrészletesebb feltüntetésével, meghatározásával), a szakfeladatrend szerinti szakfeladat-megnevezést és -számot, a teljesítés határidejét, a szolgáltatás díját és fizetési feltételeket kell feltüntetni. A megrendelést az NGM képviseletében a kötelezettségvállalásra jogosult személynek kell aláírnia a pénzügyi ellenjegyzést követően. A megrendelés befogadásához a partner részéről írásbeli visszaigazolás szükséges.

B. Szerződés

1. Szerződés előkészítésének folyamatában a lehetséges szerződéses partner felkutatása a szerződéskötést kezdeményező szervezeti egység feladata. Amennyiben az adott szerződés megkötéséhez nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni és a kötendő szerződést ugyanakkor nem kizárólagosan egy szervezet vagy személy képes teljesíteni, úgy a szakmailag és gazdaságilag legmegfelelőbb partner kiválasztására legalább 3 ajánlat bekérése és kiértékelése alapján kerülhet sor. A kiértékelés szempontjai lehetnek többek között a termék, szolgáltatás minősége, ára, referenciák, fizetési feltételek, rendelkezésre állás, korábbi tapasztalatok stb.

2. Az NGM által kötött visszterhes szerződésnek, adott megbízásnak, megállapodásnak vagy más hasonló visszterhes magánjogi kötelemnek az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell az Ámr. 82. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmat.

3. A szerződéstervezet előkészítése a szerződéskötést kezdeményező szervezeti egység feladata.

4. Amennyiben rendelkezésre áll az adott típusszerződésre vonatkozó minta (megbízási, vállalkozási szerződéstervezet), a szerződéstervezetet az általános szerződésminta alapján kell előkészíteni.

5. Amennyiben a tervezett szerződésre nem áll rendelkezésre általános szerződésminta, úgy a szerződéstervezet előkészítése során alkalmazható a partner által előkészített szerződéstervezet is. A szerződéstervezet előkészítésében a Jogi és Kodifikációs Főosztály a szerződéskötést kezdeményező szervezeti egység megkeresése alapján szükség szerint közreműködik.

6. Az általános szerződésminták, szerződéstervezetek készítése során a szerződés tárgyát – amennyiben a feladat jellege ezt lehetővé teszi – részfeladatokra bontva kell meghatározni ezzel segítve a feladatok nyomon követését, ütemezését. Fejezeti kezelésű előirányzatok terhére kötendő szerződések esetében törekedni kell arra, hogy egy szerződés kizárólag egy államháztartási azonosító számot (ÁHT-t) tartalmazzon.

C. Támogatási szerződés

1. Törvény eltérő rendelkezése hiányában központi költségvetési szerv költségvetéséből társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány nem támogatható.

2. Ez a tilalom nem vonatkozik az NGM által foglalkoztatottak szakmai, munkavállalói érdek-képviseleti szervezetének, oktatási, kulturális, szociális és sportcélú tevékenységet végző vagy segítő szervezetének juttatott támogatásokra [Áht. 100/H. § (4) bek.].

3. A fejezeti kezelésű előirányzatból – törvény, kormányrendelet, vagy a Kormány nyilvános határozata eltérő rendelkezése hiányában – társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány részére akkor nyújtható támogatás, ha a szervezet közhasznú vagy kiemelten közhasznú és a támogatás nyújtása pályázati úton történik. E rendelkezést nem kell alkalmazni az éves költségvetési törvényben név szerint (címzetten) nevesített társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok részére biztosított támogatásokra.

4. A fejezeti kezelésű előirányzatából államháztartáson kívüli szervezetek részére támogatás nyújtható közvetlenül:

a) amennyiben az címzetten külön-külön megtervezésre került, vagy

b) egy jogcímen (együtt) lévő és jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint, pályázat útján vagy

c) egyedi döntéssel

történik.

5. A szerződéskötés támogatási kérelem vagy pályázat (a továbbiakban együtt: támogatási igény) alapján történhet. A szerződés aláírására a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az előirányzat felett kötelezettségvállalási jogkört gyakorló személy jogosult.

6. A támogatási szerződésben ismertetni kell a támogatási döntést megelőző eljárást (amennyiben volt ilyen), a támogatási döntés meghozatalának alapjául szolgáló jogszabályi helyet (amennyiben jogszabály kifejezetten rendelkezik az adott célra nyújtható támogatásról), illetve a támogatás indokait és jogcímét. Az éves költségvetésben címzetten nyújtandó támogatás is csak támogatási kérelemre nyújtható. A támogatást mindaddig nem szabad kifizetni, amíg a kedvezményezett (támogatott) az előző időszakra vonatkozó, teljes támogatás mértékének összegével szabályszerűen el nem számolt.

7. A támogatási szerződés mellékletét képezi a „Feladat-, költség- és ütemterv” elnevezésű dokumentum, amelyben pontosan meg kell határozni, hogy pontosan milyen célra kapja a támogatást, a nyújtandó támogatásösszeg felhasználására vonatkozó költségeket, valamint a támogatás folyósításának ütemezését, amennyiben több részletben történne az.

8. A kötelezettségvállalást előkészítő szervezeti egység feladata gondoskodni arról, hogy az Ámr. 113. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott iratok a támogatási döntés meghozatalát megelőzően már rendelkezésre álljanak.

9. A támogatás igénybevétele történhet előfinanszírozás, illetve utófinanszírozás formájában, egyösszegű vagy részletekben történő folyósítással. A költségvetésből nyújtott támogatás módjára vonatkozó döntés meghozatala során figyelemmel kell lenni a költségvetésből nyújtott támogatás céljára, a támogatott tevékenység megvalósítási időszakának hosszára, a kedvezményezett önerejének mértékére.

10. Részelszámolás benyújtására mind az elő-, mind az utófinanszírozás esetében lehetőség van, amennyiben ezt a jogosultságot a támogatói okirat, vagy a támogatási szerződés tartalmazza.

11. Utófinanszírozás keretében, indokolt esetben – amennyiben azt jogszabály nem zárja ki, illetve a jogszabályban meghatározott mértékig – előleg nyújtható, ha ezt a támogatói okirat vagy a támogatási szerződés tartalmazza.

VIII. A kötelezettségvállalások véleményezése és fedezetvizsgálat

1. A kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység az előkészített kötelezettségvállalás-tervezet (továbbiakban: szerződéstervezet) alapján a szerződéssel kapcsolatos alapadatokat rögzíti a szerződéses adatlapon. A Szerződéses adatlap mintáját az 1. számú függelék tartalmazza.

2. A Szerződéses adatlap kitöltése kötelező, amely kötelezettség teljesítéséért a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetője a felelős.

3. A szerződéstervezetet és a Szerződéses adatlapot a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával, annak útján kell megküldeni a Jogi és Kodifikációs Főosztály vezetője részére, jogi véleményezés céljából. A pályázati konstrukcióban megkötött támogatási szerződések esetében kizárólag a támogatásiszerződés-mintát kell megküldeni jogi véleményezésre a Jogi és Kodifikációs Főosztály részére.

4. Fejezeti kezelésű előirányzatok terhére kötendő szerződések esetében az NGM fejezet adott évre vonatkozó kötelezettségvállalás kezdeményezéséhez a szakmai felügyeletet gyakorló felsővezető engedélyét csatolni kell és a véleményeztetési eljárás során az iratokkal együtt kell továbbítani.

5. A véleményező feladata a szerződéstervezet és a Szerződéses adatlap véleményezése.

6. A véleményező jogi szempontból véleményezi a megküldött dokumentumokat, majd azt a szerződéskötést kezdeményező szervezeti egység részére 8 munkanapon belül a véleményező vezetőjének jóváhagyásával annak útján visszaküldi. Ettől rövidebb véleményezési határidőt a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység kérelmezhet, egyidejűleg megjelölve a sürgősebb véleményezési határidő okát. Az elvárt véleményezési határidő 3 munkanapnál rövidebb nem lehet.

7. A vélemény visszaérkezését követően a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység feladata az észrevételek átvezetése a szerződéstervezeten és a Szerződéses adatlapon.

8. Abban az esetben, ha a véleményező vagy a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység különböző álláspontot képvisel a szerződéstervezettel kapcsolatosan, úgy a szerződéskötést kezdeményező szervezeti egység egyeztetést kezdeményez, amelyet mindaddig folytatni köteles, ameddig a véleményező és a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység azonos álláspontra nem jut. Amennyiben a szerződés megkötésének a Jogi és Kodifikációs Főosztály jogi akadályát látja, úgy a szerződés nem köthető meg.

9. A vélemény átvezetését követően – és amennyiben a szerződéstervezet megfelel a 7. pontban foglaltaknak – nem szükséges a szerződéstervezet és a Szerződéses adatlap ismételt megküldése a véleményező részére.

10. A kötelezettségvállalásokban a szakmai, műszaki teljesítés határidejét úgy kell megállapítani, hogy a pénzügyi teljesítés határideje – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem haladhatja meg a tárgyévet követő év június 30-át.

11. A pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó szerződések esetén a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység a Szerződéses adatlap kitöltésével egyidejűleg kitölti a Kötelezettségvállalási adatlapot is. A Kötelezettségvállalási adatlap mintáját a 2. számú függelék tartalmazza.

12. A jogi szempontú véleményezési eljárás lezárását követően a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység ügyintézője a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetője jóváhagyásával a szerződés tervezetet, a Szerződéses adatlapot és Kötelezettségvállalási adatlapot véleményezés céljából megküldi a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztályra. Amennyiben nem pályázati úton odaítélt támogatási szerződés megkötését igényli a szervezeti egység, úgy csatolni szükséges a támogatási kérelmet, és az azt jóváhagyó támogatói döntést is. A véleményezés költségvetési és pénzügyi szempontból történik, illetve megtörténik annak ellenőrzése, hogy a Szerződéses adatlapon, a Kötelezettségvállalási adatlapon szereplő adatok megegyeznek-e a szerződéstervezet adataival. Fejezeti kezelésű előirányzatok esetén a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály a szerződés szerinti fizetési kötelezettség és az előirányzat-felhasználási terv összhangját is ellenőrzi.

13. A Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály írásban megfogalmazva jelzi kifogásait, illetve adatok eltérése esetén kezdeményezi az egyeztetést a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egységgel. Amennyiben észrevétele nincs, úgy ezt a tényt is rögzíti.

14. A kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység a véleményezési eljárás lezárását követően kinyomtatja a Szerződéses adatlapot, Kötelezettségvállalási adatlapot, és szerződéstervezetet (a továbbiakban együttesen: Dokumentumok) legalább 2-2 példányban, azokat iktatószámmal ellátja és gondoskodik az adatlapok aláírásáról.

IX. A kötelezettségvállaláshoz szükséges hozzájárulások megszerzése

1. A kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályok alkalmazásán felül az NGM igazgatási előirányzat terhére történő kötelezettségvállaláshoz a nettó – általános forgalmi adót nem tartalmazó – 8 millió forintot elérő vagy azt meghaladó kötelezettségvállalások esetén – az NGM gazdasági vezetőjének egyetértése is szükséges.

2. A kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység feladata a kötelezettségvállaláshoz szükséges engedély megkérése.

3. A kötelezettségvállalásra jogosult személyek a Kötelezettségvállalási adatlapon aláírásukkal engedélyezik, vagy utasítják el a kötelezettségvállalást. A jóváhagyott, vagy elutasított dokumentumok visszaküldésre kerülnek a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetője részére.

X. Kötelezettségvállalás ellenjegyzése

1. Pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó szerződés esetén az előzetes kötelezettségvállalás és a kötelezettségvállalás dokumentumainak ellenjegyzése jogi és pénzügyi ellenjegyzésből áll.

a) Pénzügyi ellenjegyzés nélkül pénzügyi teljesítési kötelezettséget is keletkeztető kötelezettség – tekintet nélkül annak tárgyára, ideértve a kötelezettségvállalás módosítását is – érvényesen nem vállalható.

b) A kötelezettségvállalás dokumentumának jogi ellenjegyzése annak igazolása, hogy a szerződés és mellékletei a vonatkozó jogszabályoknak megfelelnek. A jogi ellenjegyzésre a Jogi és Kodifikációs Főosztály vezetője, illetve az általa írásban kijelölt kormánytisztviselő jogosult.

2. A pályázati úton, vagy normatívák alapján kötendő szerződések esetében, melyek azonos tartalmi és formai követelményekkel kerülnek megkötésre, a Jogi és Kodifikációs Főosztály csak a mintaszerződést, illetve a szerződésmódosítás-mintát jegyzi ellen. Az ellenjegyzett mintaszerződések tartalma nem módosítható.

3. A pénzügyi ellenjegyzésre a jogi ellenjegyzést követően kerülhet sor. A pénzügyi ellenjegyzés annak igazolása, hogy

a) a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata rendelkezésre áll, illetve a befolyt bevétel biztosítja a fedezetet,

b) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll,

c) a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.

4. A pénzügyi kötelezettségvállalás dokumentumát a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység küldi meg jogi ellenjegyzés céljából a Jogi és Kodifikációs Főosztálynak. Amennyiben nem pályázati úton odaítélt támogatási szerződés megkötését igényli a szervezeti egység, úgy a támogatási kérelmet, és az azt jóváhagyó támogatói döntést is meg kell küldeni. A dokumentumokat a Jogi és Kodifikációs Főosztály jogi ellenjegyzést követően küldi meg a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály részére pénzügyi ellenjegyzésre. Amennyiben a jogi ellenjegyzésnek akadálya van, a Jogi és Kodifikációs Főosztály az iratokat a kötelezettségvállalást kezdeményezőnek az erről szóló véleményének közlésével visszaküldi. Jogi ellenjegyzés hiányában pénzügyi ellenjegyzésre nem kerülhet sor. Az ellenjegyzést utólagosan teljesülő feltételhez kötni nem lehet.

5. Az ellenjegyzés során a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály meggyőződik az ellenjegyzés jogszabályban előírt feltételeinek teljesüléséről, meglétéről, a Kötelezettségvállalási adatlapon szereplő adatok és a szerződéstervezet adatainak egyezőségéről. Eltérés esetén egyeztet a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egységgel, amely gondoskodik az adatok egyezősége érdekében szükséges intézkedések végrehajtásáról. Ellenőrzi a szerződés szerinti fizetési kötelezettség és az előirányzat-felhasználási terv összhangját is.

6. A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan azonos személy nem lehet.

7. Pénzügyi szabálytalanság, egyéb pontatlanság észlelése esetén a pénzügyi ellenjegyző az ügyiratot intézkedésre indokolással visszaküldi a szakmai szervezeti egységnek. A szakmai szervezeti egység új eljárást indít, vagy eltekint a kötelezettségvállalástól, a döntésről szükség szerint értesíti a szerződő felet.

8. A Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály a Szerződéses adatlap, Kötelezettségvállalási adatlap és szerződéstervezet alapján a szükséges adatokat rögzíti a pénzügyi-számviteli integrált rendszerben, majd az igazgatás esetében kiadási kötelezettségvállalási bizonylatot készít és azt az ellenőrzést követően jóváhagyólag aláírja.

9. A szükséges forrás rendelkezésre állását a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály a kötelezettségvállalás ellenjegyzése útján a szerződéstervezet valamennyi rendelkezésére bocsátott példányán igazolja, dátummal ellátja és a Szerződéskötési adatlapon, valamint a Kötelezettségvállalási adatlapon a kötelezettségvállalás számát feltünteti. Az ellenjegyző az ellenjegyzést vagy megtagadásának tényét a Kötelezettségvállalási adatlapon is rögzíti, amelyet indokolni szükséges.

10. Az ellenjegyzést követően a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály a rendelkezésére bocsátott szerződéstervezet valamennyi eredeti példányát, a Kötelezettségvállalási és a Szerződéses adatlap egy-egy példányával együtt 5 munkanapon belül visszaküldi a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység részére.

11. Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a vonatkozó szabályozásban foglaltaknak vagy nem áll rendelkezésre a teljesítéshez szükséges összeg, az ellenjegyzésre jogosultnak erről a Kötelezettségvállalási adatlap megküldésével tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalásra jogosult vezetőt, valamint a közigazgatási államtitkárt.

XI. A szerződés aláírása

1. A kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetője – pénzügyi kötelezettségvállalás esetében a pénzügyi ellenjegyzést követően – gondoskodik a szerződés felek által történő aláírásáról.

2. Az NGM és a szerződő fél(ek) részére a szerződés legalább kettő-kettő aláírt példányának rendelkezésre állását kell biztosítani.

3. A pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó szerződést a kötelezettségvállalás értéke szerint kötelezettségvállalásra jogosult vezető, míg a pénzügyi kötelezettségvállalást nem tartalmazó szerződést a szerződéskötést kezdeményező szervezeti egység vezetője vagy a megállapodás tárgya szerint illetékes szakmai felügyeletet gyakorló felsővezető írja alá.

4. A felek által aláírt szerződés NGM-et illető egy eredeti példányát a Jogi és Kodifikációs Főosztálynak, egy eredeti példányát a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztálynak továbbítja a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetője.

5. Abban az esetben, ha a pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó szerződéstervezetet a szerződő felek nem írják alá (a szerződés nem jön létre), a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység köteles erről írásban tájékoztatni a Költségvetési és Gazdálkodási, valamint a Jogi és Kodifikációs Főosztályt. A kötelezettségvállalásra jogosult vezetőnek rögzítenie kell a szerződéskötés meghiúsulásának tényét és rövid indokát.

XII. A pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó szerződések teljesítésigazolása

1. A költségvetési előirányzatot érintő pénzforgalmat csak a teljesítés szakmai-pénzügyi szempontú igazolása alapján lehet érvényesíteni. A szakmai-pénzügyi teljesítés igazolására jogosult személyt a szerződésben a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetője jelöli ki.

2. A teljesítés igazolása során meg kell győződni arról, hogy a feladat elvégzése előírásszerűen, a szerződésben foglaltak szerint megtörtént-e, illetőleg az ellenérték kifizetése megalapozott-e, amelyet a kötelezettségvállalásban meghatározottak szerint kell igazolni.

3. Amennyiben a szerződésszerű teljesítéssel kapcsolatosan kifogás nem merül fel, a teljesítés igazolására jogosult személy a teljesítést az utasítás 3. számú függelékben található nyomtatvány (Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése) „Teljesítésigazolás” rovatainak kitöltése és aláírása útján igazolja, és a nyomtatvány egy példányát az NGM-mel szerződő fél részére továbbítja. A számla kiállítására a nyomtatvány birtokában és alapján kerülhet sor azzal, hogy a számla kiállításának a kötelezettségvállalásban meghatározott részteljesítésekhez (részfeladatokhoz) kell igazodnia.

4. A szerződő fél által kiállított számlát a teljesítés igazolására jogosult személy formailag és számszerűleg is ellenőrzi.

5. A számla kifizetését a kötelezettségvállalásra jogosult vezető engedélyezi az utasítás 3. számú függelékeként csatolt, a „Teljesítésigazolás” rovatok tekintetében már kitöltött és aláírt nyomtatvány NGM-et illető példánya „Kifizetés engedélyezése” rovatainak kitöltése és aláírása útján. A nyomtatványon minden esetben fel kell tüntetni a részteljesítésekhez (részfeladatokhoz) a szakfeladatot és a (rész)összeget.

6. Ha valamely okból a kifizetés nem engedélyezhető, akkor a teljesítés igazolására jogosult személy gondoskodik a számla kiállítójának tájékoztatásáról, és szükség esetén intézkedik a hiánypótlás iránt.

7. A kötelezettségvállalásra jogosult vezető a teljesítésigazolásra jogosult személy által formailag is ellenőrzött és megfelelően kiállított számlát a teljesítésigazolással együtt továbbítja a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály részére.

8. Azon fejezeti kezelésű előirányzatok esetében, amelyeknél a pénzügyi-számviteli feladatokat a kezelő szervezet végzi, a kötelezettségvállalásra jogosult vezető a megfelelően kiállított számlát, valamint a pénzügyi és szakmai teljesítésigazolást a kezelő szervezet részére továbbítja.

9. Amennyiben támogatási szerződés – jogszabály vagy belső utasítás alapján – előlegfizetésről vagy a támogatási összeg kifizetése tekintetében előfinanszírozásról rendelkezik, a kötelezettségvállalásra jogosult vezetőnek a 3. függelék szerinti nyomtatvány „Kifizetés engedélyezése” rovatainak értelemszerű kitöltése és aláírása útján kell gondoskodnia a pénzügyi teljesítés engedélyezéséről, továbbá a nyomtatvány Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály vagy pénzügyi-számviteli feladatokat ellátó kezelő szervezet részére történő továbbításáról.

10. Amennyiben a támogatási szerződés esetében az NGM utófinanszírozás keretében nyújtja a támogatást, úgy a szerződő partner (kedvezményezett) szakmai és pénzügyi beszámolót köteles együttesen benyújtani a részelszámolás és záróelszámolás esetén egyaránt. Fejezeti kezelésű előirányzatok terhére nyújtott támogatás esetében a 3. számú függelék szerinti nyomtatvány kitöltése előtt, a beszámoló elfogadását, és kifizetés engedélyezését megelőzően a pénzügyi beszámolót és mellékleteit a szerződésteljesítés igazolására jogosult személy megküldi a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztályra, a bizonylatok formai szempontú véleményezése céljából.

XIII. Érvényesítés, utalványozás, utalványlap ellenjegyzése

A teljesítésigazolást, valamint a kifizetés engedélyezését követően, a kifizetendő számlát a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály is ellenőrzi, és a pénzügyi-számviteli integrált rendszerből nyert Kiadási utalványrendelet használatával az érvényesítésre, utalványozásra és ellenjegyzésre vonatkozó eljárásrend szerint jár el, ide nem értve azon előirányzatokat, amelyeknél a pénzügyi-számviteli feladatokat a kezelő szervezet végzi.

XIV. A szerződés módosítása, teljesítés nélkül történő megszűnése

1. A szerződés módosításának folyamatára a kötelezettségvállalási folyamatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

2. Amennyiben a módosítás pénzügyi kötelezettségvállalást nem tartalmaz – azaz a kötelezettségvállalás összege nem változik – úgy a szerződésmódosítást pénzügyi ellenjegyzés céljából a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztályra nem kell megküldeni.

3. Amennyiben a szerződés nem teljesítéssel szűnik meg, a szerződésben rögzített feltételek szerint kell eljárnia a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egységnek, azzal, hogy szükség szerint a Jogi és Kodifikációs Főosztályt a szerződés megszüntetésébe be kell vonni.

4. A XIV. Fejezet 3. pontjában foglaltak esetén a szerződés megszüntetését követően a lezárásra vonatkozó rendelkezéseket (XV. Fejezet) megfelelően alkalmazni kell.

XV. A kötelezettségvállalás lezárása

1. A szerződés teljes körű szakmai teljesítését követően a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetőjének gondoskodnia kell a kötelezettségvállalás lezárásáról.

2. A kötelezettségvállalás lezárását az utolsó pénzügyi teljesítés kezdeményezésekor, a pénzügyileg teljesítendő számlával és teljesítésigazolással, valamint támogatás nyújtása esetében a záróelszámolással együtt a – 4. számú függelékben szereplő – „Kötelezettségvállalás lezárása” nyomtatvány kitöltése útján kell igazolni, és azt a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály vagy a pénzügyi-számviteli feladatokat ellátó kezelő szervezet részére kell továbbítani.

3. A kötelezettségvállalás lezárásakor a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetőjének intézkednie kell a szerződésben rögzített, de fel nem használt összeg (maradvány) rögzítése és a maradvány felszabadításának engedélyeztetése iránt. Ennek érdekében az ilyen irányú igényét – szakmai indokolással ellátva – a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztályra megküldi.

XVI. A belső kontrollrendszerbe épített vezetői ellenőrzés általános szabályai, beszámoltatás

1. A belső kontrollrendszerbe épített, vezetői ellenőrzés az NGM-en belül az előirányzatok felhasználásával összefüggésben a gazdálkodásért felelős szakmai kezelők, a szakmai felügyeletet gyakorló felső vezetők és a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, melynek célja a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják

a) a pénzügyi döntések és dokumentumok elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizetések dokumentumait is),

b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,

c) a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás)

az a)–c) pontokban szereplő feladatkörök elkülönítése mellett.

2. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy

a) az NGM valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel,

b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra,

c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat gazdálkodásával kapcsolatosan,

d) a belső kontrollrendszer harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek,

e) a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.

3. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok

a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését és ellenőrzését illetően

aa) a költségvetési tervezés a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály és a szakmai kezelők feladata,

ab) a kötelezettségvállalás szabályszerű előkészítése, indítása, a kötelezettségvállalások nyilvántartása, a szerződés tartalmi előkészítése, a kedvezményezett beszámoltatása és pénzügyi elszámoltatása, a teljesítések igazolása, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumainak elkészítése és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszavonásával kapcsolatos eljárás kezdeményezése a szakmai szervezeti egység feladata, melyet a szakmai felügyeletet gyakorló felsővezető ellenőriz,

ac) a szerződés jogi ellenjegyzése a Jogi és Kodifikációs Főosztály feladata,

ad) az előirányzatok (kötelezettségvállalás) nyilvántartása, a kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges forrás rendelkezésre állásának és a kifizetés kezdeményezéséhez kapcsolódó dokumentumok teljességének ellenőrzését (érvényesítés) a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály végzi, ellenőrzi a Jogi és Koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár;

b) az előzetes pénzügyi ellenőrzés keretében a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály látja el, ellenőrzi a Jogi és Koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár;

c) a gazdasági események elszámolását biztosító feladatokat, így

ca) a kötelezettségvállalások nyilvántartását, valamint a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetést a Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály,

cb) az elemi beszámolót az Igazgatás tekintetében a Pénzügyi és Számviteli Osztály, míg a fejezeti kezelésű előirányzatokra a Fejezeti Költségvetési Osztály állítja össze, ellenőrzi a Jogi és Koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár.

4. A beszámoltatás a kedvezményezett által benyújtott szakmai beszámolónak és pénzügyi elszámolásnak a szerződésben meghatározott kötelezettségekkel történő összehasonlításából, az esetleges hiánypótlások bekéréséből, a feladatok határidőre, megfelelő minőségben és mennyiségben történt teljesítésének megállapításából áll.

1. számú függelék a 15/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz

Szerződéses adatlap

Az adatlap és szerződéstervezet KIR3 iktatórendszerből származó iktatószáma:

AZ NGM SZERZŐDÉSSEL ÉRINTETT SZERVEZETI EGYSÉGEI, MUNKATÁRSAI
Szerződéskötést kezdeményező szervezeti egység:
Kötelezettségvállaló:
Szakmai teljesítés igazoló:
Ügyintéző:
További érintett munkatársak:
Jogelőd szervezeti egység:
Jogutód szervezeti egység:
SZERZŐDÉS – ALAPADATOK
Kötelezettségvállalás azonosítója:
Az NGM szerződő (külső) partnere:
Szerződés típusa:
Szerződéskategória (témakör):
Szerződés tárgya:
Szerződés összege:		Nettó:		Bruttó:
Szerződés felek általi aláírásának kelte:
A szakmai teljesítés véghatárideje:
Szerződés minősítése: □ Nem minősített □ Üzleti titok □ Államtitok □ Szolgálati titok
Közbeszerzés:		Amennyiben nem közbeszerzés, annak indoka:
□ Igen		□ Értékhatár alatti		□ Kizárólagos jog/műszaki sajátosság
□ Nem		□ Nem visszterhes szerződés		□ Alaptevékenységhez fűződő tanácsadás
				□ A Kbt. (szakasz száma) szerinti kivételi kör
MÓDOSÍTÁS
Módosításra került szerződés azonosítója:
Megjegyzés:
Véleményezés	Név		Dátum		Iktatószám
Jogi
Közbeszerzési

Budapest, 2011. ……………………………………

Szerződéskötést kezdeményező szervezeti egység
vezető

2. számú függelék a 15/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz

Kötelezettségvállalási adatlap

Az adatlap és szerződéstervezet KIR3 iktatórendszerből származó iktatószáma:

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ADATAI
Ügyintéző:
Kötelezettségvállalás azonosítója:
Az NGM szerződő (külső) partnere:
Szerződő fél (felek) székhelye (lakóhelye):
Szerződő fél (felek) adószáma (adóazonosító jele):
Szerződő fél (felek) bankszámlaszáma:
Szerződés tárgya:
Szakfeladatrend szerinti besorolás (megnevezés és szám):
Forrás: □ Tárgyév □ .................... évi maradvány □ Egyebek
Kiadási előirányzat megnevezése:				ÁHT-azonosító:
Szerződés összege:		Nettó:		Bruttó:
Teljesítési adatok
Szakmai teljesítés(ek) határideje	Nettó összeg	Áfa	Bruttó összeg	Pénzügyi teljesítés időpontja	Ügyletkód

Kötelezettségvállalás ellenjegyzése (Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály)
Ellenjegyző neve, beosztása:
Ellenjegyzés dátuma:		Ellenjegyző aláírása:
Ellenjegyzés eredménye:	□ Forrás rendelkezésre áll □ Ellenjegyzés megtagadva
Ellenjegyzés megtagadásának indoka:

Egyetért: Budapest, 2011.		Budapest, 2011.
.................................................................................. Szakmai felügyeletet gyakorló felső vezető egyetért		.................................................................................. Kötelezettségvállalásra jogosult vezető

		Egyetért: Budapest, 2011.
		.................................................................................. közigazgatási államtitkár

Szerződés aláírása meghiúsult:
Meghiúsulás indoka:	............................................................................................... Kötelezettségvállalásra jogosult vezető
Budapest, 2011.

3. számú függelék a 15/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz

Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése

A teljesítésigazolás KIR3 iktatórendszerből származó iktatószáma:

TELJESÍTÉSIGAZOLÁS
Alapadatok
Szerződő fél(ek) megnevezése (külső partner):				Köt.váll. azonosító:
Szerződés tárgya:
Szakfeladat (megnevezés és szám):
	Kötelezettségvállaló	Teljesítésigazoló			Ügyintéző
Szervezeti egység megnevezése:
Név:
Beosztása:
Kifizetés forrása:
Az előirányzat megnevezése:			ÁHT azonosító:
Forrás: □ Tárgyév □ ............ évi maradvány	A szerződés ezen pénzügyi teljesítés után még kifizethető része (Ft vagy ..............) :		Nettó:			Bruttó:

Teljesítés/támogatás tartalma	Teljesítés dátuma	Ügyletkód	Összege (Ft vagy ..........)
			nettó	áfa	bruttó



Összesen:

A teljesítést, a feladat szakszerű elvégzését, szolgáltatás teljesítését/a támogatás kifizetésének jogosságát igazolom.

Budapest, 2011. ……………… hó … nap

………………………………………

teljesítésigazoló aláírása

Budapest, 2011. ……………… hó … nap

………………………………………

kötelezettségvállaló

Látta:

Budapest, 2011.

………………………………………

közigazgatási államtitkár

4. számú függelék a 15/2011. (V. 6.) NGM utasításhoz

Kötelezettségvállalás lezárása

A kötelezettségvállalás lezárásának KIR3 iktatórendszerből származó iktatószáma:

Alapadatok
	Kötelezettségvállaló	Teljesítésigazoló		Ügyintéző
Szervezeti egység megnevezése:
Név:
Beosztása:
Kötelezettségvállalás adatai
Köt.váll. azonosító:		ÁHT-azonosító:
Szerződő fél(ek) megnevezése:
Szerződés tárgya:
A pénzügyi teljesítésre vonatkozó adatok
Szerződés teljes bruttó összege (Ft):
A szerződés terhére kifizetett bruttó összeg (Ft):
A szerződésben fennmaradt összeg, amely lezárható (Ft):			Nettó:	Bruttó:
Visszafizetés esetén, annak indoklása és összege:			Nettó:	Bruttó:
Kifizetés forrása
Forrása: □ Tárgyév □ Tárgyévi maradvány □ ............évi maradvány
Az előirányzat megnevezése:
Ügyletkód(ok):

Alulírott nyilatkozom, hogy a fent nevezett kötelezettségvállalásra további pénzügyi teljesítést nem kezdeményezek, a szerződés lezárható.

Budapest, 2011. ……………… hó … nap

………………………………………

szervezeti egység vezetője

(vagy az általa írásban kijelölt személy neve)

Az utasítást a 24/2011. (VII. 21.) NGM utasítás 2. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte 2011. július 22. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező utasítás 2. § (1) bekezdését.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek