2011. évi CXCIII. törvény
a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról1
2011.12.31.
ELSŐ RÉSZ
I. Fejezet
II. Fejezet
MÁSODIK RÉSZ
ALAPKEZELŐRE, LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
III. Fejezet
ALAPKEZELŐKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
1. A befektetési alapkezelő által végezhető tevékenységek
2. Tőke- és szervezeti követelmények
3. Tárgyi és személyi feltételek
7. Ügyletek, megbízások rögzítésére és a nyilvántartásra vonatkozó előírások
8. Engedélyezési feltételek
9. Az engedélykérelem elutasításának esetei
10. A tevékenységi engedély visszavonásának esetei
13. A befektetési alapkezelő felszámolása
IV. Fejezet
ÁÉKBV-ALAPKEZELŐKRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK
14. Fióktelep létesítése, határon átnyúló szolgáltatás nyújtása
V. Fejezet
LETÉTKEZELŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
HARMADIK RÉSZ
A KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
VI. Fejezet
A BEFEKTETÉSI ALAPOK LÉTREJÖTTE
15. A befektetési alapok nyilvántartásba vétele
16. A befektetési alap részalapjai
17. Befektetési jegy sorozatok
18. A kezelési szabályzat
VII. Fejezet
A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSÉNEK ÁTADÁSA
VIII. Fejezet
A BEFEKTETÉSI ALAP JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE
19. A megszűnési eljárás általános szabályai
20. Eszközök értékesítése és a vagyon kifizetése
IX. Fejezet
BEFEKTETÉSI ALAP ÁTALAKULÁSA
X. Fejezet
ÁÉKBV EGYESÜLÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
21. Az ÁÉKBV egyesülésének engedélyezése
22. Harmadik fél általi ellenőrzés
23. A befektetők tájékoztatásának általános szempontjai
24. A befektetők tájékoztatásának kötelező tartalmi elemei
25. A befektetőknek szóló tájékoztatás módszere
26. A befektetők egyéb jogai
27. Költségek és hatálybalépés
XI. Fejezet
AZ EGYESÜLÉSRE VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK
XII. Fejezet
XIII. Fejezet
XIV. Fejezet
A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALA ÉS FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA
28. Közvetítő igénybevétele a folyamatos forgalmazás során
29. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának szünetelésére és felfüggesztésére vonatkozó általános szabályok
XV. Fejezet
ÁÉKBV ÁLTAL FORGALOMBA HOZOTT KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI ÉRTÉKPAPÍROK HATÁRON ÁTNYÚLÓ FORGALOMBA HOZATALA ÉS FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA
30. ÁÉKBV által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapírok más EGT-államban történő forgalomba hozatala
31. Más EGT-államban engedélyezett ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalomba hozatala
XVI. Fejezet
A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK, A BEFEKTETŐKNEK TÖRTÉNŐ KIFIZETÉSEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, AZ ILLIKVID ESZKÖZÖK ELKÜLÖNÍTÉSE
32. A nettó eszközérték megállapításának általános szabályai
33. Eljárás a nettó eszközérték-számításban bekövetkezett hiba esetén
34. A befektetők részére történő kifizetések
35. A befektetési alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítése
XVII. Fejezet
TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG
37. A kiemelt befektetői információ
38. A nyilvános befektetési alap rendszeres tájékoztatási, jelentési kötelezettségei
39. A nyilvános befektetési alapokra vonatkozó egyéb információk közzététele, a tájékoztatásra vonatkozó egyéb szabályok
40. A nyilvános befektetési alapokra vonatkozó rendkívüli tájékoztatási kötelezettség
41. A zártkörű befektetési alapokra vonatkozó rendelkezések
42. A közzétételi kötelezettségei teljesítésének módja
NEGYEDIK RÉSZ
A CÉL- ÉS GYŰJTŐ-ÁÉKBV-KRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
XVIII. Fejezet
A CÉL- ÉS GYŰJTŐ-ÁÉKBV-K SPECIÁLIS SZABÁLYAI
43. A cél- és gyűjtő-ÁÉKBV engedélyezése
44. A gyűjtő- és a cél-ÁÉKBV-re vonatkozó közös rendelkezések
45. A letétkezelőre és a könyvvizsgálóra vonatkozó speciális szabályok
46. ÁÉKBV átalakítása gyűjtő-ÁÉKBV-vé, cél-ÁÉKBV-váltás
47. A gyűjtő- és a cél-ÁÉKBV-re vonatkozó egyéb kötelezettségek, hatáskörrel rendelkező hatóságok
48. A cél-ÁÉKBV megszűnése
49. A cél-ÁÉKBV egyesülése, szétválása
ÖTÖDIK RÉSZ
A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐK ÉS A KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁK FELÜGYELETE
XIX. Fejezet
A FELÜGYELETRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
51. A Felügyelet eljárása
52. A Felügyelet befektetési alapkezelőkkel és alapokkal kapcsolatos nyilvántartása
53. A Felügyelet adatkezelése
54. A Felügyelet felé történő adatszolgáltatás
55. Felügyeleti intézkedések, szankciók
57. Más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő fióktelepének felügyelete
58. Titoktartási kötelezettség a felügyeleti eljárás során
HATODIK RÉSZ
XX. Fejezet
A KÖNYVVIZSGÁLÓKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
XXI. Fejezet
TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG
HETEDIK RÉSZ
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XXII. Fejezet
FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK
153. § (1) Ez a törvény – a (2)–(9) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A 174. § a kihirdetést követő nap lép hatályba.
(3) E törvény 1–71. §-a, 73–121. §-a, 122. § (1)–(3) bekezdése, 123–131. §-a, 132. § (1) és (3) bekezdése, 133–152. §-a, 154–161. §-a, 162. § (4)–(7) bekezdése, 163–166. §-a, 168–169. §-a, 170. § (10) bekezdése, 171. §-a, 173. §-a, 175–179. §-a, 185. § (3) bekezdése, 187. § (3) bekezdése, 188–190. §-a, 191. § (1) bekezdése 2012. január 1-én lép hatályba.
(4) E törvény 167. §-a az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba.
(5) Az államháztartásért felelős miniszter az Európai Bizottság határozata meghozatalának időpontját – annak ismertté válását követően haladéktalanul – a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.
(10) E törvény más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Batv.
59. Egyes törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosítása
60. Egyes törvényeknek a végtörlesztéshez kapcsolódó módosításáról
Hatályon kívül helyező rendelkezések
1. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez
A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítése
6. Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, 7. Bszt.: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény, 11. Bnytv.: a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény. 2. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez
Az alapkezelő működési szabályzatának kötelező tartalmi elemei
1. A szervezet működési rendje, felépítése, a szervezeten belüli döntési jogkörök meghatározásának szabályai.
2. A folyamatba épített belső ellenőrzési mechanizmusok szabályozása.
3. Az érdekellentétek megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályok.
4. A társaság saját vagyonának pénzügyi eszközökbe történő befektetésére és kezelésére vonatkozó szabályok, valamint a vezető tisztségviselők és az alkalmazottak befektetéseire vonatkozó szabályok.
5. A portfoliókra kötött összevont ügyletek során alkalmazandó allokációs szabályok.
6. A nyilvántartások vezetésének és az adatok megőrzésének szabályai.
7. A kockázat kezelésének elveire vonatkozó szabályok.
8. A tevékenység átadásának, delegálásának elveire vonatkozó szabályok.
9. A befektetők tájékoztatásának módjára és gyakoriságára vonatkozó szabályok.
10. Az ügyfélfogadás rendjére, a panaszok kezelésére vonatkozó szabályok.
11. A teljesítménymérés elvei, szabályai.
12. Az eszközök értékelésének elveire vonatkozó szabályok.
13. Az alkalmazottakra vonatkozó szakmai képzési követelmények.
14. A titoktartás szabályai.
3. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez
A kezelési szabályzat kötelező tartalmi elemei
1. A befektetési alapra vonatkozó információk
1.1. A befektetési alap neve, típusa
1.2. A befektetési alap nyilvántartásba vételének dátuma. Határozott futamidő esetén a futamidő végének feltüntetése.
1.3. Elszámolási és hozamfizetési napok.
1.4. A befektetési jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei.
1.5. A befektetési jegyek visszaváltásának módja, feltételei, valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszaváltás felfüggeszthető. A részalapok közötti váltás feltételei, költségei.
1.6. A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai, tőke és hozamígéret esetén ennek pontos feltételei
1.7. A befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási árának meghatározása, különös tekintettel az alábbiakra:
– a fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága,
– a befektetési jegyek eladásával vagy forgalomba hozatalával, illetve visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek,
– fenti árak közzétételének módja, helye és gyakorisága.
2. A befektetési alap kezelésének alapvető szabályai
2.1. A befektetési alap befektetési céljainak leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.: tőkenövekedés vagy jövedelem), befektetési politikáját (pl.: földrajzi vagy iparági specializáció), a befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható.
2.2. A befektetési alap részletes befektetési politikája és céljai, ezen belül különösen:
a) a befektetési stratégia,
b) a portfólió lehetséges elemei, azok tervezett arányai,
c) az egyes értékpapírfajták – beleértve az egy devizában denominált értékpapírok körének – maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya,
d) a származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre, alkalmazásuk célja, feltételei,
e) ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása,
f) az ingatlanalap portfóliójában lévő ingatlanok megterhelésének lehetősége és szabályai,
g) hitelfelvételi szabályok.
2.3 A befektetési alap tulajdonában lévő pénzügyi eszközök kölcsönzésének, az eszközök terhelhetőségének szabályai.
2.4 A befektetési alap által az alapkezelő társaság, a letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő díjak, valamint a fentiek részére történő költségtérítés módjának, összegének és kiszámításának leírása.
2.5 Az összesített és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték számítási módja, gyakorisága, közzétételének módja, helye, ideje, ideértve a hibás nettó eszközérték számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség részletes eljárási szabályai.
3. Tájékoztatási szabályok
3.1 Befektetők rendszeres és rendkívüli tájékoztatásának szabályai, annak módja, helye, ideje.
3.2 Annak a helynek a megnevezése, ahol a befektetési alap kezelési szabályzata, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések beszerezhetők.
4. A kezelési szabályzat jóváhagyásáról, módosításáról szóló felügyeleti és alapkezelői határozatok száma, ideje.
5. Közreműködő szervezetek
5.1 Az alapkezelő neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, saját tőkéje és alkalmazottainak száma, általa kezelt további befektetési alapok felsorolása;
5.2 A letétkezelő neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, az utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje és alkalmazottainak száma;
5.3 Amennyiben alkalmazandó, a forgalmazók neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, az utolsó, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje;
5.4 Amennyiben alkalmazandó, a könyvvizsgáló cég neve a jogi forma megjelölésével, székhelye, kamarai nyilvántartási száma; természetes személy könyvvizsgáló esetén neve, címe, kamarai nyilvántartási száma;
5.5 Amennyiben alkalmazandó, az ingatlanértékelő neve, székhelye, tevékenységi köre, alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, saját tőkéje és alkalmazottainak száma;
5.6 Azon szerződéses tanácsadó cégek vagy külső befektetési tanácsadók, amelyek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik, nevük, székhelyük, szolgáltatásuk.
6. A befektetési alapra vonatkozó, befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása. Részletes tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a befektetők részére kifizetett jövedelmet és árfolyamnyereséget terheli-e levonás a forrásnál.
4. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez
A megszűnési jelentés kötelező tartalmi elemei
A megszűnési jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
1. az éves jelentés kötelező tartalmi elemeit,
2. a portfólióban lévő eszközök nyilvántartási értékét, eszközönkénti bontásban,
3. az egyes értékesített eszközök befolyt ellenértékét,
4. az esetleges járulékos és egyéb bevételeket,
5. kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetéseket,
6. a végelszámolás során felmerült költségeket és felszámított díjakat tételesen,
7. a befektetők között felosztható tőkét,
8. az egy befektetési jegyre kifizethető összeget, és
9. a kifizetés kezdő napját és helyét.
5. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez
A nyilvános befektetési alap tájékoztatójának kötelező tartalmi elemei
1. A befektetési alapra vonatkozó információk (amennyiben a kezelési szabályzat nem része a tájékoztatónak, vagy a tájékoztatóhoz csatolt kezelési szabályzat az adott információkat nem tartalmazza)
1.1. A befektetési alap neve, típusa
1.2. A befektetési alap nyilvántartásba vételének dátuma. Határozott futamidő esetén a futamidő végének feltüntetése.
1.3. Annak a helynek a megnevezése, ahol a befektetési alap kezelési szabályzata, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések beszerezhetők.
1.4. A befektetési alapra vonatkozó, befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása. Részletes tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a befektetők részére kifizetett jövedelmet és árfolyamnyereséget terheli-e levonás a forrásnál.
1.5. Elszámolási és hozamfizetési napok.
1.6. A befektetési alap könyvvizsgálójának megnevezése.
1.7. A befektetési jegyek fajtájának és főbb jellemzőinek részletezése, különös tekintettel az alábbiakra:
– a befektetési jegy által megtestesített (dologi, személyi vagy egyéb) jog,
– a tulajdonjog igazolásának, nyilvántartásának módja,
– a befektetési jegyek jellemzői,
– a befektetési alap megszűnésére vonatkozó döntéshez szükséges körülmények meghatározása és a megszűnési eljárás leírása, különös tekintettel ezeknek a befektetők jogaira gyakorolt hatására.
1.8. Azoknak a tőzsdéknek vagy piacoknak a feltüntetése (ha vannak ilyenek), ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák.
1.9. A befektetési jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei.
1.10. A befektetési jegyek visszaváltásának módja, feltételei, valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszaváltás felfüggeszthető. A részalapok közötti váltás feltételei, költségei.
1.11. A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai.
1.12. A befektetési alap befektetési céljainak leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.: tőkenövekedés vagy jövedelem), befektetési politikáját (pl.: földrajzi vagy iparági specializáció), a befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható.
Amennyiben a befektetési alap befektetési alapba fektető alap és eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni egyetlen befektetési alapba, akkor ezen befektetési alap befektetési politikája és működési költségei.
1.13. Az eszközök értékelésének főbb szabályai.
1.14. A befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási árának meghatározása, különös tekintettel az alábbiakra:
– a fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága,
– a befektetési jegyek eladásával vagy forgalomba hozatalával, illetve visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek,
– fenti árak közzétételének módja, helye és gyakorisága.
1.15. A befektetési alap által az alapkezelő társaság, a letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő díjak, valamint a fentiek részére történő költségtérítés módjának, összegének és kiszámításának leírása.
2. Az alapkezelő társaságra vonatkozó információk
2.1. Cégjegyzés, jogi forma, alapító okirat szerinti iroda és székhely, ha az utóbbi az alapító okirat szerinti irodától eltér. Annak feltüntetése, hogy az alapkezelő társaság székhelye a befektetési alap székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban található-e.
2.2. A társaság alapításának dátuma. Határozott időtartamra alapított társaság esetén az időtartam feltüntetése.
2.3. Ha a társaság más nyilvános befektetési alapokat is kezel, ezek felsorolása, továbbá az egyéb kezelt vagyon nagyságának jelzése.
2.4. A társaság ügyvivő, ügyvezető és felügyeleti szerveinek tagjai és beosztásuk. Részletezni kell a társaságon kívüli főbb tevékenységeiket, ahol ezek a társaságra nézve jelentőséggel bírnak.
2.5. A jegyzett tőke összege, jelezve a már befizetett részt.
3. A letétkezelőre vonatkozó információk:
3.1. A letétkezelő neve, jogi formája, alapító okirat szerinti irodája és székhelye, ha az utóbbi az alapító okirat szerinti irodától eltér;
4. Olyan szerződéses tanácsadó cégekkel vagy külső befektetési tanácsadókkal kapcsolatos információk, amelyek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik:
4.1. A cég neve vagy cégjegyzése, vagy a tanácsadó neve;
4.2. Az alapkezelő társasággal kötött szerződés lényeges rendelkezései, a tanácsadó díjazására vonatkozók kivételével, amelyek fontosak lehetnek a befektetőkre nézve;
4.3. A tanácsadó egyéb lényeges tevékenységei.
5. A befektetők részére történő kifizetésekkel, a befektetési jegyek visszaváltásával és a befektetési alappal kapcsolatos egyéb információk közzétételének módja. Amennyiben a befektetési jegyeket más tagállamokban is forgalmazzák, a fenti információkat az ott kiadott tájékoztatóban az érintett tagállam vonatkozásában is meg kell adni.
6. Egyéb befektetési információk
6.1. Befektetési alap múltbeli teljesítménye – az ilyen információ szerepelhet a tájékoztatóban vagy ahhoz csatolható;
6.2. Annak a jellemző befektetőnek a profilja, akinek a befektetési alap befektetési jegyeit elsődlegesen szánják.
7. Egyéb pénzügyi információk
7.1. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak, kivéve az 1.14. pontban említett költségeket.
6. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez
Az éves és féléves jelentés kötelező tartalmi elemei
Az éves és féléves jelentésnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:
A befektetési alap eszközeinek és forrásainak tételes összetétele, a befektetési politikában meghatározott kategóriák szerint, de legalább az alábbi kategóriák szerint az időszak elején és végén. Az egyes eszközök felsorolásánál jelezni kell az adott eszköz teljes portfolióbeli arányát is.
a) átruházható értékpapírok,
II. A forgalomban levő befektetési jegyek száma
III. Az egy befektetési jegyre eső nettó eszközérték
IV. A befektetési alap összetétele, megkülönböztetve az alábbiakat:
a) a tőzsdén hivatalosan jegyzett átruházható értékpapírok;
b) más szabályozott piacon forgalmazott átruházható értékpapírok;
c) a közelmúltban forgalomba hozott átruházható értékpapírok;
d) egyéb átruházható értékpapírok;
e) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok;
A fentiek elemzése a befektetési alap befektetési politikájának tükrében a legmegfelelőbb szempontok alapján a nettó eszközök százalékos arányában; a fenti befektetések mindegyikénél jelezni kell, hogy milyen részarányt képvisel a befektetési alap összes eszközei viszonylatában. A portfolió összetételében a tárgyidőszakban bekövetkezett változások leírása.
Az éves jelentés tartalmazza továbbá:
V. A befektetési alap eszközeinek alakulása a tárgyidőszakban, ideértve az alábbiakat:
a) befektetésekből származó jövedelem,
g) felosztott és újra befektetett jövedelem,
h) a tőkeszámla változásai,
i) a befektetések értéknövekedése, illetve értékcsökkenése,
j) minden olyan egyéb változás, amely hatást gyakorol a befektetési alap eszközeire és kötelezettségeire.
VI. Összehasonlító táblázat az elmúlt három üzleti évről, feltüntetve az egyes üzleti évek végén regisztrált:
a) összes nettó eszközértéket,
b) egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket.
VII. A származtatott ügyletek részletes leírása a tárgyidőszakban, kategóriánkénti bontásban, feltüntetve az ezekből eredő kötelezettségvállalás összegét.
VIII. A befektetési alapkezelő működésében bekövetkezett változások, valamint a befektetési politika alakulására ható fontosabb tényezők bemutatása.
7. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez
A nyilvános ingatlanalapok éves és féléves jelentésében közzéteendő kiegészítő információk
1. Az éves jelentésben az alábbi, ingatlanonkénti adatokat kell megadni:
a) az ingatlan címe; helyrajzi száma; az alábbi 2. pont szerinti funkcionális kategóriák szerinti besorolása; bruttó, illetve nettó bérbeadható területe; az építés, használatba vétel éve; tervezett tartási időtávja. Az előbbi, ingatlanonkénti adatok társasházanként összevontan is megadhatóak,
b) telek besorolású ingatlannál: övezeti besorolás; beépíthetőség; szintterületi mutató; építménymagasság, minimum zöldterületi mutató; közműellátottság; építési engedély rendelkezésre állása.
2. Az éves és féléves jelentésben az ingatlanállomány elemeinek alábbi, funkcionális és földrajzi szempontú kategóriákba történő besorolására vonatkozó, az egyes kategóriák szerinti bontásban megadott összesített értékadatokat kell megadni:
|
Funkcionális kategóriák |
Ingatlanérték (Ft) |
|
Budapest és környéke |
Vidék |
Külföld |
|
Telek |
|
|
|
|
Lakóingatlan |
|
|
|
|
Irodaingatlan |
|
|
|
|
Kereskedelmi ingatlan |
|
|
|
|
Logisztikai ingatlan |
|
|
|
|
Ipari ingatlan |
|
|
|
|
Vegyes hasznosítású ingatlan |
|
|
|
|
Fejlesztés alatt álló ingatlan |
|
|
|
|
Egyéb ingatlan |
|
|
|
|
Összesen: |
|
|
|
A „Budapest és környéke” kategóriába Budapest és a vele közvetlenül határos települések, „Vidék” kategóriába pedig a „Budapest és környéke” kategóriába nem sorolható, de belföldön található települések sorolandók.
Amennyiben egy funkcionális kategóriába a portfólióból legalább két ingatlan (társasházak e tekintetben egy ingatlannak minősíthetők) tartozik, a funkcionális kategória adat kötelezően publikálandó. Egy ingatlan esetén az ingatlan az egyéb ingatlan kategóriába is besorolható, ebben az esetben funkcionális kategóriaadatként ez a megjelölés is feltüntethető. Adott funkcionális kategóriába tartozik egy ingatlan, amennyiben az adott funkció szerinti hasznosítás az ingatlan értékének vagy nettó bérterületének legalább 60 százalékát adja. Vegyes hasznosítású az ingatlan, amennyiben egyik funkció sem domináns a hasznosíthatóság szempontjából.
3. Az éves és féléves jelentésben az alábbi adatokat és mutatószámokat, funkcionális kategóriánkénti bontásban, illetve összesített adatként kell megadni:
a) az adott időszakra vonatkozó nettó (áfa nélküli, bérbeadó által viselt költségekkel csökkentett) bérletidíj-bevétel, továbbá ezen díjbevétel devizális megoszlása,
b) bérbeadottság (fordulónapi hatályos bérleti szerződésállomány szerinti nettó bérbe adott terület osztva a teljes nettó bérbe adható területtel),
c) ingatlanjövedelmezőség (a fordulónapi hatályos szerződésállományban rögzített nettó évesített bérleti díj osztva az ingatlanállomány fordulónapi nettó eszközérték szerinti értékével),
d) fajlagos bérletidíj-bevétel (nettó éves bérleti díj bevétel osztva az ingatlanok nettó bérbeadható területével),
e) fajlagos ingatlanértékek (ingatlanállomány fordulónapi nettó eszközérték szerinti értéke osztva az ingatlanállomány teljes bruttó területével),
f) ingatlanok adott időszaki piaci értékének százalékos változása (az ingatlanok adott időszak zárónapi és kezdőnapi piaci értékének különbsége csökkentve az időszaki értéknövelő beruházásokkal, osztva az ingatlanok időszak eleji nettó eszközérték szerinti piaci értékével).
4. Az éves és féléves jelentésben az alábbi adatokat, a teljes ingatlanportfólióra vonatkozóan, összesített adatként kell megadni:
a) időszak elején és végén az ingatlanportfólió aránya a nettó eszközértéken belül,
b) bérleti szerződések átlagos futamideje (aktuális bérleti díjjal súlyozott futamidő, határozatlan idejű szerződések esetén futamidőként a felmondási periódus hosszát alkalmazva),
d) bérleti szerződések biztosítéki szintje (biztosítékok értéke osztva a havi nettó bérleti díj és üzemeltetési költség összegével),
e) tőkeáttétel (fordulónapi teljes hitelállomány értéke osztva a fordulónapi nettó eszközértékkel).
5. Az éves jelentésben a bevételeken, díjakon, költségeken belül kell megadni:
a) ingatlanértékesítések nyeresége (ingatlanértékesítések nyeresége a nyilvántartási értékhez képest),
b) fedezeti ügyletek nyeresége vagy vesztesége,
c) kártérítés, bánatpénz címén befolyó bevételek, illetve ilyen címen kifizetett összegek,
d) a befektetési jegyek forgalmazása kapcsán a befektetők által az alapnak fizetett díjak,
e) ingatlanüzemeltetési költségek,
f) ingatlan-közmű költségek,
g) ingatlan-karbantartási költségek,
h) ingatlanbiztosítási költségek,
j) ingatlan-értékbecslési költségek,
k) ingatlanügynöki jutalékok,
8. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez
1. A befektetési alapkezelő a szóbeli panaszt valamennyi, a befektetők számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig, a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig, elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan fogadja.
2. A befektetési alapkezelő a telefonon történő panaszkezelés esetén biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.
3. Telefonon történő panaszkezelés esetén a befektetési alapkezelő és a panaszos közötti telefonos kommunikációt a befektetési alapkezelő hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt a szabályzata szerinti ideig, legalább azonban 1 évig megőrzi. Erről a panaszost a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A panaszos kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
4. A befektetési alapkezelő a szóbeli panaszt – az alábbi eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panaszos a panasz kezelésével nem ért egyet, a befektetési alapkezelő a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak – az álláspontjával együtt – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
5. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a befektetési alapkezelő a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
6. A befektetési alapkezelő az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő 30 napon belül megküldi a panaszosnak.
7. A panasz elutasítása esetén a befektetési alapkezelő válaszában tájékoztatja a panaszost arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – a Felügyelet vagy a békéltető testület eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Felügyelet és a békéltető testület levelezési címét.
8. A befektetési alapkezelő a panaszt és az arra adott választ a szabályzatában meghatározott ideig, legalább azonban 3 évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.
9. A befektetési alapkezelő az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.
10. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b) a panasz benyújtásának időpontját,
c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,
d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá
e) a panasz megválaszolásának időpontját.
11. A befektetési alapkezelő a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi.
9. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez
A letétkezelő és az ÁÉKBV-alapkezelő közötti szabványmegállapodás részletei
I. A megállapodás felei által nyújtott szolgáltatásokra és az általuk követendő eljárásokra vonatkozóan a megállapodásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a letétkezelőre bízott valamennyi ÁÉKBV-eszköztípus tekintetében elfogadandó eljárások leírása, ideértve a letéti őrzéssel kapcsolatos eljárásokat is;
b) a követendő eljárások leírása arra az esetre, ha az ÁÉKBV-alapkezelő az ÁÉKBV alapszabályának vagy tájékoztatójának a módosítását tervezi, meghatározva azokat a helyzeteket, amelyekben a letétkezelőt tájékoztatni kell, vagy amikor a módosítás véghezviteléhez a letétkezelővel kötött előzetes megállapodás szükséges;
c) azon eszközök és eljárások leírása, amelyek útján a letétkezelő az ÁÉKBV-alapkezelő részére továbbítja azokat a vonatkozó információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ÁÉKBV-alapkezelő teljesíthesse a kötelezettségeit, ideértve a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó bármely jog gyakorlásával összefüggő eszközök és eljárások leírásait, valamint az annak érdekében alkalmazott eszközöket és eljárásokat, hogy az ÁÉKBV-alapkezelő és az ÁÉKBV képes legyen a kellő időben és pontossággal hozzáférni az ÁÉKBV számláival kapcsolatos információkhoz;
d) azon eszközök és eljárások leírása, amelyekkel a letétkezelő hozzáférhet minden olyan vonatkozó információhoz, amely a feladatai teljesítéséhez szükséges;
e) azon eljárások leírása, amelyek útján a letétkezelő képes felvilágosítást kérni az ÁÉKBV-alapkezelő magatartásáról, és képes értékelni az átadott információ minőségét, ideértve a helyszíni látogatást is;
f) azon eljárások leírása, amelyekkel az ÁÉKBV-alapkezelő felülvizsgálhatja a letétkezelő teljesítményét a letétkezelő szerződéses kötelezettségei tekintetében.
II. Az információcserére, a titoktartási kötelezettségre és a pénzmosás elkerüléséhez kapcsolódóan a megállapodásnak legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:
a) azon információk felsorolása, amelyet az ÁÉKBV befektetési jegyeinek jegyzésével, visszaváltásával, forgalomba hozatalával, érvénytelenítésével vagy visszavásárlásával kapcsolatban ki kell cserélni az ÁÉKBV, az ÁÉKBV-alapkezelője és a letétkezelő között;
b) a megállapodás feleire vonatkozó titoktartási kötelezettségek, amelyeket úgy kell meghatározni, ahogy azok ne akadályozzák sem a Felügyeletet, sem az ÁÉKBV-alapkezelő székhely szerinti tagállama hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságait abban, hogy hozzáférjenek a releváns dokumentumokhoz és információkhoz.
c) a megállapodás feleinek feladataira és felelősségére vonatkozó információk a pénzmosás megelőzésével és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségek terén.
III. Amennyiben a letétkezelő vagy az ÁÉKBV-alapkezelő harmadik felet bíz meg feladatai ellátásával, a megállapodás felei legalább a következő elemeket is kötelesek a megállapodásba foglalni:
a) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a megállapodás felei rendszeresen megadják a letétkezelő vagy az ÁÉKBV-alapkezelő által a feladatai ellátásával megbízott bármely harmadik félre vonatkozó adatokat;
b) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a felek bármelyikének kérésére a másik fél tájékoztatást ad a harmadik fél kiválasztására szolgáló szempontokról és a kiválasztott harmadik fél által végzett tevékenység ellenőrzése érdekében tett lépésekről;
c) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a letétkezelőnek a 44. § (2) bekezdésében említett felelősségét nem befolyásolja az a tény, hogy az eszközök egy részét vagy egészét egy harmadik félnek letéti őrzés céljából átadta.
IV. A megállapodás módosításához és megszűnéséhez kapcsolódóan a megállapodásnak legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:
a) a megállapodás érvényességi ideje;
b) a megállapodás módosítására és megszűnésére vonatkozó feltételek;
c) a letétkezelő-váltás megkönnyítéséhez szükséges feltételek, továbbá az az eljárás, amelyet letétkezelő váltás esetén a korábbi letétkezelőnek alkalmaznia kell a releváns információknak az új letétkezelőhöz való eljuttatására.
V. A megállapodásra vonatkozó további előírások:
a) A megállapodásban rögzíteni kell, hogy a megállapodásra alkalmazandó jog az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamának joga.
b) Amennyiben a megállapodás felei vállalják, hogy a közöttük történő információáramlás egy része vagy egésze tekintetében elektronikus információtovábbítást alkalmaznak, a megállapodásnak ki kell térnie arra, hogy az így továbbított információkat rögzítik.
c) Amennyiben a megállapodás az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt több ÁÉKBV-re is kiterjed, a megállapodásban fel kell sorolni a hatálya alá tartozó ÁÉKBV-ket.
d) Az I. pont c) és d) pontjában említett eszközök és eljárások részleteit a megállapodás felei külön írásbeli megállapodásba is foglalhatják.
10. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez
A) A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodás kötelező tartalmi elemei
1. A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak az információkhoz való hozzáférés tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a) a cél- ÁÉKBV tájékoztatójának, kezelési szabályzatának és a kiemelt befektetői információknak a gyűjtő-ÁÉKBV részére történő átadás módját;
b) a cél-ÁÉKBV-t érintő, befektetés kezelési és kockázatkezelési tevékenységek kiszervezésére vonatkozó információk közlésének módját;
c) a cél-ÁÉKBV működésére vonatkozó belső szabályzatok, jelentések gyűjtő-ÁÉKBV részére történő átadásának módját;
d) a cél-ÁÉKBV által elkövetett esetleges jogsértésekkel kapcsolatos információk gyűjtő-ÁÉKBV részére történő átadásának módját;
e) a cél-ÁÉKBV által kötött származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk gyűjtő-ÁÉKBV részére történő átadásának módját;
f) tájékoztatást arról, hogy a cél-ÁÉKBV értesíti a gyűjtő-ÁÉKBV-t a harmadik felekkel kötött minden más információmegosztási megállapodásról, valamint arról, hogy a cél-ÁÉKBV hogyan és mikor bocsátja a gyűjtő-ÁÉKBV rendelkezésére ezeket az információmegosztási megállapodásokat.
2. A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak a gyűjtő-ÁÉKBV befektetése és befektetésének visszaváltása tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a) tájékoztatást arról, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV a cél-ÁÉKBV mely kollekítv befektetési értékpapír sorozataiba fektethet;
b) a gyűjtő-ÁÉKBV-t terhelő díjakat és költségeket, valamint a cél-ÁÉKBV által adott díjengedmények és díjvisszatérítések részleteit;
c) a gyűjtő-ÁÉKBV cél-ÁÉKBV-hez irányuló első eszközátruházására vagy annak további eseteire vonatkozó feltételeket.
3. A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak a kollektív befektetési értékpapír forgalmazás elszámolása tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a) a nettó eszközértékkel kapcsolatos számítási eljárás és a kollektív befektetési értékpapírok árára vonatkozó közzététel gyakoriságának és időzítésének összehangolását;
b) a megbízások gyűjtő-ÁÉKBV általi továbbításának – egyúttal a kereskedési ügynökök vagy más harmadik személyek feladatainak – összehangolását;
c) az annak a figyelembevételéhez szükséges intézkedéseket, hogy egyik vagy mindkét ÁÉKBV-t jegyzik vagy forgalmazzák egy másodlagos piacon;
d) ha szükséges, a 118.§ (2) bekezdésében előírt követelmények betartásához szükséges egyéb megfelelő intézkedéseket; e) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjai eltérő pénznemben denomináltak, a kollektív befektetési értékpapírokra vonatkozó megbízások átváltásának alapját;
f) a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak vásárlására vagy jegyzésére, illetve visszavásárlására vagy visszaváltására vonatkozó elszámolási ciklusokat és fizetési feltételeket, ideértve azokat a feltételeket is – amennyiben a felek erről megegyeztek –, amelyek alapján a cél-ÁÉKBV a visszaváltásra irányuló igényt egyéb eszközátruházás útján is teljesítheti a gyűjtő-ÁÉKBV felé, így különösen a 118.§ (4) és (5) bekezdésében említett esetekben; g) a befektetők kérdéseinek és panaszainak megfelelő kezelését biztosító eljárásokat;
h) ha a cél-ÁÉKBV alapkezelési szabályzata vagy létesítő okirata, illetve tájékoztatója az alapot bizonyos jogokkal és hatáskörökkel ruházza fel a befektetők tekintetében, de a cél-ÁÉKBV úgy dönt, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV tekintetében csak korlátozottan vagy egyáltalán nem kíván élni a jogok és hatáskörök egészével vagy egy részével, akkor az erre vonatkozó feltételeket.
4. A gyűjtő- és cél-ÁÉKBV közötti megállapodásnak a kollektív befektetési értékpapír-forgalmazást érintő egyéb események tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a) a két ÁÉKBV közül bármelyik által a saját kollektív befektetési értékpapírjai visszavásárlásának, visszaváltásának, vásárlásának vagy jegyzésének átmeneti felfüggesztésére és újrakezdésére vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét;
b) a cél-ÁÉKBV nettó eszközérték számítási hibáinak bejelentésére és megszüntetésére szolgáló megállapodásokat.
5. A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak a független könyvvizsgálói jelentésre vonatkozóan a következőket kell tartalmaznia:
a) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti éve azonos, az időszakos jelentések elkészítésének összehangolását;
b) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti éve eltérő, arra vonatkozó megállapodásokat, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV be tudja szerezni a cél-ÁÉKBV-től az időszakos jelentések időben történő elkészítéséhez szükséges összes információt, továbbá olyan megállapodásokat, amelyek révén a cél-ÁÉKBV a 120.§ (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban képes elkészíteni a gyűjtő-ÁÉKBV határidejével megegyező fordulónapú ad hoc jelentést. 6. A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak a két fél között fennálló egyéb megállapodásokat és szerződéses viszonyokat érintő változások tekintetében következőket kell tartalmaznia:
a) a cél-ÁÉKBV kezelési szabályzatát vagy létesítő okiratát, tájékoztatóját és kiemelt befektetői információit érintő tervezett és hatályos módosításokról adandó értesítés módját és idejét, amennyiben ez eltér a befektetőknek szóló tájékoztatással kapcsolatban megállapított általános szabályoktól;
b) a cél-ÁÉKBV tervezett vagy javasolt felszámolásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról adandó értesítés módját és idejét;
c) a két ÁÉKBV közül bármelyik által arra vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét, hogy az alap már nem felel meg a gyűjtő-, illetve a cél-ÁÉKBV-kre vonatkozó követelményeinek, vagy a jövőben már nem fog megfelelni azoknak;
d) a két ÁÉKBV közül bármelyik által arra vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét, hogy az alap le kívánja cserélni alapkezelő társaságát, letétkezelőjét, könyvvizsgálóját vagy bármely olyan harmadik felet, akit befektetéskezelési vagy kockázatkezelési funkció ellátásával bízott meg;
e) a cél-ÁÉKBV által tervezett egyéb módosításokról adandó értesítés módját és idejét.
7. A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak az alkalmazandó jog tekintetében rögzítenie kell, hogy:
a) amennyiben mindkét ÁÉKBV magyarországi székhelyű, úgy az alkalmazandó jog a magyar jog és mindkét fél elismeri a magyar bíróság kizárólagos illetőségét;
b) amennyiben valamely fél székhelye egy másik EGT-államban található, úgy az alkalmazandó jog valamely érintett EGT-állam joga és mindkét fél elismeri azon EGT-állam bíróságainak kizárólagos illetékességét, amelynek jogát a megállapodásra alkalmazandó jogként rögzítették.
B) A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti kapcsolatot szabályozó belső szabályzat kötelező tartalmi elemei
1. A szabályzatnak pótlólagos előírásokat kell tartalmaznia, amennyiben a befektetési alapkezelő üzletszabályzatának az összeférhetetlenségek mérséklésére szolgáló rendelkezések nem tudják megfelelő módon kezelni a gyűjtő- és cél-ÁÉKBV-k, illetve a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV egyéb befektetői között felmerülő esetleges összeférhetetlenségeket.
2. A szabályzatnak a gyűjtő-ÁÉKBV befektetése és befektetésének visszaváltása tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a) tájékoztatást arról, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV a cél-ÁÉKBV mely kollektív befektetési értékpapír sorozataiba fektethet;
b) a gyűjtő-ÁÉKBV-t terhelő díjakat és költségeket, valamint a cél-ÁÉKBV által adott díjengedmények és díjvisszatérítések részleteit;
c) a gyűjtő-ÁÉKBV cél-ÁÉKBV-hez irányuló első eszközátruházására vagy annak további eseteire vonatkozó feltételeket.
3. A szabályzatnak a kollektív befektetési értékpapír-forgalmazás elszámolása tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a) a nettó eszközértékkel kapcsolatos számítási eljárás és a kollektív befektetési értékpapírok árára vonatkozó közzététel gyakoriságának és időzítésének összehangolását;
b) a megbízások gyűjtő-ÁÉKBV általi továbbításának – egyúttal a kereskedési ügynökök vagy más harmadik személyek feladatainak – összehangolását;
c) annak a figyelembevételéhez szükséges intézkedéseket, hogy egyik vagy mindkét ÁÉKBV-t jegyzik vagy forgalmazzák egy másodlagos piacon;
e) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV befektetési jegyei eltérő pénznemben denomináltak, a befektetési jegyekre vonatkozó megbízások átváltásának alapját;
f) a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak vásárlására vagy jegyzésére, illetve visszavásárlására vagy visszaváltására vonatkozó elszámolási ciklusokat és fizetési feltételeket, ideértve azokat a feltételeket is – amennyiben a felek erről megegyeztek –, amelyek alapján a cél-ÁÉKBV a visszaváltásra irányuló igényt egyéb eszközátruházás útján is teljesítheti a gyűjtő-ÁÉKBV felé, így különösen a 118.§ (4) és (5) bekezdésében említett esetekben; g) ha a cél-ÁÉKBV alapkezelési szabályzata vagy létesítő okirata, illetve tájékoztatója az alapot bizonyos jogokkal és hatáskörökkel ruházza fel a befektetők tekintetében, de a cél-ÁÉKBV úgy dönt, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV tekintetében csak korlátozottan vagy egyáltalán nem kíván élni a jogok és hatáskörök egészével vagy egy részével, akkor az erre vonatkozó feltételeket.
4. A szabályzatnak a kollektív befektetési értékpapír-forgalmazást érintő egyéb események tekintetében a következőket kell tartalmaznia:
a) a két ÁÉKBV közül bármelyik által a saját kollektív befektetési értékpapírjai visszavásárlásának, visszaváltásának, vásárlásának vagy jegyzésének átmeneti felfüggesztésére és újrakezdésére vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét;
b) a cél-ÁÉKBV nettó eszközérték számítási hibáinak bejelentésére és megszüntetésére szolgáló megállapodásokat.
5. A szabályzatnak a független könyvvizsgálói jelentésre vonatkozóan a következőket kell tartalmaznia:
a) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti éve azonos, az időszakos jelentések elkészítésének összehangolását;
b) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti éve eltérő, arra vonatkozó megállapodásokat, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV be tudja szerezni a cél-ÁÉKBV-től az időszakos jelentések időben történő elkészítéséhez szükséges összes információt, továbbá olyan megállapodásokat, amelyek révén a cél-ÁÉKBV a 120. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban képes elkészíteni a gyűjtő-ÁÉKBV határidejével megegyező fordulónapú ad hoc jelentést. 11. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez
A letétkezelők közötti információ-megosztási megállapodás kötelező tartalmi elemei
1. A cél-ÁÉKBV letétkezelője és a gyűjtő-ÁÉKBV letétkezelője közötti információmegosztási megállapodásnak tartalmaznia kell a következőket:
a) a két letétkezelő között rendszeresen megosztandó dokumentumok és információkategóriák meghatározását, valamint hogy ezeket a dokumentumokat és információkat a letétkezelők továbbítják egymás számára vagy kérésre bocsátják egymás rendelkezésre;
b) azt a módot és időzítést, beleértve az alkalmazandó határidőket, amellyel a cél-ÁÉKBV letétkezelője továbbítja az információt a gyűjtő-ÁÉKBV letétkezelőjének;
c) a két letétkezelő közreműködésének összehangolását a működést illető kérdésekben, beleértve:
ca) az egyes ÁÉKBV-k nettó eszközértékével kapcsolatos számítási eljárást, ideértve azokat az intézkedéseket, amelyek révén a 118. § (2) bekezdésével összhangban elkerülhető az arbitrázsra lehetőséget adó piaci időzítés; cb) a gyűjtő-ÁÉKBV által a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak vásárlására, jegyzésére, vagy azok visszavásárlásának vagy visszaváltásának kérésére adott utasítások feldolgozását, és az ilyen ügyletek lebonyolítását, beleértve a természetbeni eszközátruházásra vonatkozó intézkedéseket;
d) az üzleti év végén alkalmazandó eljárások összehangolását;
e) azt, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV letétkezelője a cél-ÁÉKBV által – jogszabályok, a szabályzat vagy a létesítő okirat, tekintetében – elkövetett jogsértések mely részleteit közli a gyűjtő-ÁÉKBV letétkezelőjével, továbbá ennek módját és idejét;
f) az egyik letétkezelőtől a másik felé irányuló eseti segítségkérések kezelésének eljárását;
g) olyan esetleg bekövetkező események meghatározását, amelyekről a letétkezelőknek eseti alapon értesíteniük kell egymást, valamint ennek módját és idejét.
2. A letétkezelők közötti megállapodásnak az alkalmazandó jog tekintetében rögzítenie kell, hogy:
a) amennyiben a két ÁÉKBV-nek eltérő alapkezelője van és ennek megfelelően a két ÁÉKBV között a 118. § (1) bekezdés szerinti megállapodás áll fenn, úgy az alkalmazandó jog az ebben a megállapodásban rögzített jog és mindkét fél elismeri a hivatkozott megállapodásban kikötött bíróság kizárólagos illetékességét; b) amennyiben a két ÁÉKBV-nek azonos alapkezelője van és ennek megfelelően a két ÁÉKBV egymás közti viszonyát a 118. § (1) bekezdés szerinti belső szabályzat rendezi, úgy az alkalmazandó jog vagy annak az EGT-államnak a joga, amelyben a gyűjtő-ÁÉKBV letelepedett, vagy ha eltér, annak az EGT-államnak a joga, amelyben a cél-ÁÉKBV letelepedett, és hogy mindkét fél elismeri azon EGT-állam bíróságainak kizárólagos illetékességét, amelynek joga a köztük lévő információmegosztási megállapodásra alkalmazandó. 12. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez
A könyvvizsgálók közötti információ-megosztási megállapodás kötelező tartalmi elemei
1. A cél-ÁÉKBV könyvvizsgálója és a gyűjtő-ÁÉKBV könyvvizsgálója közötti információ-megosztási megállapodásnak tartalmaznia kell a következőket:
a) a két könyvvizsgáló között rendszeresen megosztandó dokumentumok és információkategóriák meghatározását;
b) azt, hogy az a) pontban említett dokumentumokat és információkat a könyvvizsgálók továbbítják egymás számára vagy kérésre bocsátják rendelkezésre;
c) azt a módot és időzítést, beleértve az alkalmazandó határidőket, amellyel a cél-ÁÉKBV könyvvizsgálója továbbítja az információt a gyűjtő-ÁÉKBV könyvvizsgálójának;
d) az adott ÁÉKBV-k vonatkozásában az egyes könyvvizsgálóknak az üzleti év végi eljárásokban való részvételének összehangolását;
e) azoknak a kérdéseknek a meghatározását, amelyeket a 120. § (2) bekezdése alapján a cél-ÁÉKBV könyvvizsgálójának független könyvvizsgálói jelentésében közzétett szabálytalanságként kell kezelni; f) az egyik könyvvizsgálótól a másik felé irányuló eseti segítségkérések kezelésének módját és időzítését, beleértve a cél-ÁÉKBV könyvvizsgálójának független könyvvizsgálói jelentésében közzétett szabálytalanságokra vonatkozó további információkéréseket.
2. A megállapodásnak rendelkeznie kell a 120. § (2) bekezdés szerinti független könyvvizsgálói jelentések elkészítéséről, valamint cél-ÁÉKBV-re vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésnek és tervezeteinek a gyűjtő-ÁÉKBV könyvvizsgálója számára történő rendelkezésre bocsátásának módjáról és idejéről. 3. Ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti évének fordulónapja eltér, a megállapodás tartalmazza, hogy a cél-ÁÉKBV könyvvizsgálójának milyen módon és mikor kell elkészítenie és a gyűjtő-ÁÉKBV könyvvizsgálójának rendelkezésére bocsátania a 120. § (2) bekezdésében előírt ad hoc jelentést és tervezeteit. 4. A könyvvizsgálók közötti megállapodásnak az alkalmazandó jog tekintetében rögzítenie kell, hogy:
a) amennyiben a két ÁÉKBV-nek eltérő alapkezelője van és ennek megfelelően a két ÁÉKBV között a 118. § (1) bekezdés szerinti megállapodás áll fenn, úgy az alkalmazandó jog az ebben a megállapodásban rögzített jog és mindkét fél elismeri a hivatkozott megállapodásban kikötött bíróság kizárólagos illetékességét; b) amennyiben a két ÁÉKBV-nek azonos alapkezelője van és ennek megfelelően a két ÁÉKBV egymás közti viszonyát a 118. § (1) bekezdés szerinti belső szabályzat rendezi, úgy az alkalmazandó jog vagy annak az EGT-államnak a joga, amelyben a gyűjtő-ÁÉKBV letelepedett, vagy annak az EGT-államnak a joga, amelyben a cél-ÁÉKBV letelepedett, és hogy mindkét fél elismeri azon EGT-állam bíróságainak kizárólagos illetékességét, amelynek joga a köztük lévő információmegosztási megállapodásra alkalmazandó. 13. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„17. Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/78/EU irányelve a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.” 14. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez
„20. Bnytv.: a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény, 21. Batv.: a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény.”
15. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez
„6.4. A helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetése esetén fizetendő 33%-os százalékos mértékű játékadót az adózó a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig vallja be és fizeti meg.”
(1. A kifizető az adóévet követő év március 20-ig elektronikus úton az állami adóhatósághoz adatot szolgáltat
d) a kifizetett kamat összegéről az alábbiak szerint)
„dc) a 4. c) pont esetén a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi ???. törvényben (Batv.) meghatározott ÁÉKBV, a 3. pont szerinti igazolás alapján ÁÉKBV-nek minősülő szervezet vagy az Európai Közösségen kívüli kollektív befektetési forma által közvetlenül, vagy a 3. pontban meghatározott szervezeten keresztül közvetve juttatott kamatjövedelem összegéről,”
a) a 3. pontban „európai befektetési alapként” szövegrész helyébe „ÁÉKBV-ként” szöveg
b) a 4. pont c), d) pontja „európai befektetési alap” szövegrész helyébe „ÁÉKBV” szöveg
c) a 4. pont c) pontja, a 10. pontjának b) pontja „európai befektetési alapnak” szövegrész helyébe „ÁÉKBV-nek” szöveg
d) 4. pont d) pontja „európai befektetési alapon” szövegrész helyébe „ÁÉKBV-n” szöveg
16. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez
„22. Bnytv.: a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény, 23. Batv.: a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény.”
„19. A portfóliókezelési tevékenységet végző teljesítményeinek bemutatásakor a hozamadatokat lehetőleg 5 évre visszamenően, illetve tevékenysége megkezdésétől – a naptári éveknek megfelelő bontásban – kell bemutatni.”
17. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja)
„25. Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/78/EU irányelve a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.” 18. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja)
„36. Az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve (2010. november 24.) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.”
