2011. évi CXCV. törvény

1. § E törvény alkalmazásában

2. § Az államháztartás a közfeladatok ellátásának egységes szervezeti, tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási szabályok szerint működő rendszere.

3. § (1) Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll.

(2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik

(3) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik

3/A. § (1) Közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat.

(2) A közfeladatok ellátása költségvetési szervek alapításával és működtetésével vagy az azok ellátásához szükséges pénzügyi fedezet e törvényben meghatározott eszközökkel, részben vagy egészben történő biztosításával valósul meg. A közfeladatok ellátásában államháztartáson kívüli szervezet jogszabályban meghatározott rendben közreműködhet.

(3) A közfeladatot meghatározó jogszabályban meg kell határozni a közfeladat ellátásának módját és egyidejűleg rendelkezni kell az annak ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról. Új közfeladat kizárólag az annak ellátásához megfelelő pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén írható elő vagy vállalható. Ha a pénzügyi fedezet már nem áll rendelkezésre, intézkedni kell a pénzügyi fedezet biztosításáról vagy a közfeladat megszüntetéséről.

4. § (1) Az államháztartásban a tervezést, a gazdálkodást és a beszámolást középtávú tervezés és ezen alapuló éves költségvetés alapján kell folytatni. A költségvetés végrehajtásának éve megegyezik a naptári évvel.

(2) A tervezés során biztosítani kell a tervezett bevételek közgazdasági megalapozottságát, és azt, hogy csak annyi kiadás kerüljön megtervezésre, amennyi a közfeladatok ellátásához indokoltan szükséges.

(3) A gazdálkodás során biztosítani kell a bevételek és kiadások tervezés során meghatározott célhoz kötött felhasználását.

(4) A beszámolás során biztosítani kell, hogy valamennyi bevétel és kiadás teljes összegében, a költségvetési évek között összehasonlítható módon kerüljön számbavételre.

4/A. § (1) Az államháztartásban a bevételek és kiadások

(2) A költségvetési bevételek és kiadások különbözete a költségvetési többlet vagy a költségvetési hiány (a továbbiakban együtt: költségvetési egyenleg).

(3) A költségvetési többlet felhasználása és a költségvetési hiány finanszírozása finanszírozási bevételeken és kiadásokon keresztül valósul meg.

(4) A bevételeket és a kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni bevételként vagy kiadásként.

(5) Nem lehet bevételként és kiadásként elszámolni a pénzeszközök olyan változásának hatását, amelyek előlegként nem jelentik azok végleges felhasználását, az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt átmenetileg nem számolhatók el, továbbá a pénzeszközök közötti pénzforgalommal, a letéti és más megőrzésre, biztosítékul átvett pénzeszközök kezelésével, az államháztartáson belüli támogatások vagy a bevételek beszedésének, kiadások teljesítésének lebonyolításával kapcsolatosak.

5. § (1) A költségvetési évben teljesülő költségvetési bevételek előirányzott összegét (a továbbiakban: költségvetési bevételi előirányzat) és költségvetési kiadások előirányzott összegét (a továbbiakban: költségvetési kiadási előirányzat) az államháztartás központi alrendszere esetében a központi költségvetésről szóló törvény, az államháztartás önkormányzati alrendszere esetében a költségvetési rendelet, határozat állapítja meg.

(2)¹⁰ Az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési többlet felhasználásáról, a költségvetési hiány finanszírozásáról és az államadósság kezeléséről – a finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások központi költségvetésről szóló törvényben történő megállapítása nélkül – az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési többlet felhasználásáról, a költségvetési hiány finanszírozásáról a finanszírozási bevételek előirányzott összegének (a továbbiakban: finanszírozási bevételi előirányzat) és a finanszírozási kiadások előirányzott összegének (a továbbiakban: finanszírozási kiadási előirányzat) megállapításával a költségvetési rendelet, határozat rendelkezik.

(3) A költségvetési bevételi előirányzatok és a finanszírozási bevételi előirányzatok (a továbbiakban együtt: bevételi előirányzatok) a költségvetési bevételek beszedésének kötelezettségét és a finanszírozási bevételek teljesítésének jogosultságát, a költségvetési kiadási előirányzatok és a finanszírozási kiadási előirányzatok (a továbbiakban együtt: kiadási előirányzatok) az azok felhasználásának jogosultságát jelentik.

(4) A költségvetési kiadások – a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető költségvetési kiadásai kivételével – a költségvetésben megállapított (a továbbiakban: eredeti előirányzat) vagy az év közben módosított (a továbbiakban: módosított előirányzat) költségvetési kiadási előirányzatok mértékéig teljesíthetők. A költségvetési bevételek a költségvetési bevételi előirányzatokon felül is teljesíthetők.

6. § (1) A tervezés, gazdálkodás, beszámolás során a bevételi előirányzatokat és a kiadási előirányzatokat azok közgazdasági jellege szerinti közgazdasági és felmerülési helyük szerinti adminisztratív, a bevételeket és kiadásokat közgazdasági, adminisztratív és a kormányzati funkciók szerinti funkcionális osztályozás szerint kell nyilvántartani és bemutatni.

(2) A költségvetési bevételek és kiadások azok közgazdasági jellege szerint működési és felhalmozási bevételekre és kiadásokra, ezen belül kiemelt előirányzatokra oszthatók.

(3) Működési bevételek – és azok kiemelt előirányzatai – azok közgazdasági jellege szerint

(4) Felhalmozási bevételek – és azok kiemelt előirányzatai – azok közgazdasági jellege szerint

(5) Működési kiadások – és azok kiemelt előirányzatai – azok közgazdasági jellege szerint

(6) Felhalmozási kiadások – és azok kiemelt előirányzatai – azok közgazdasági jellege szerint

(7) Finanszírozási bevételek és kiadások azok közgazdasági jellege szerint

(8) A kiemelt előirányzatokat és a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a Kormány rendeletében meghatározott részletes közgazdasági jogcímekre (a továbbiakban: rovat) kell bontani. A rovatok egységes rovatrendet képeznek.

6/A. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényben a költségvetési bevételi előirányzatok és a költségvetési kiadási előirányzatok

(2) A központi kezelésű előirányzatok – a (3)–(5) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak.

(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezetet irányító szerv sajátos szakmai, ágazati feladatai ellátása vagy az államnak a fejezethez tartozó költségvetési szervek tevékenységével kapcsolatban felmerülő, illetve szakmailag ahhoz kapcsolódó sajátos kötelezettségei teljesítése során felmerülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak.

(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a társadalombiztosítás rendszerének működtetése során az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak.

(5) Az elkülönített állami pénzalapok a közfeladatok ellátása során az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások alapszerű elszámolására szolgálnak. Elkülönített állami pénzalapot közfeladat részben vagy egészben államháztartáson kívüli forrásból történő ellátásának biztosítása céljából törvény hozhat létre. Az elkülönített állami pénzalapot létrehozó törvényben meg kell határozni

(6) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek bevételeit és kiadásait a költségvetési szervek vagy a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai tartalmazzák.

6/B. § (1)¹² A központi kezelésű előirányzatokhoz, a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz, az elkülönített állami pénzalapokhoz és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz kapcsolódó tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat a fejezetet irányító szerv látja el a következők figyelembevételével:

(2)¹⁴ A fejezetet irányító szervnek címzett hatásköröket a fejezetet irányító szerv vezetője gyakorolja.

(3)¹⁵ A központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzata esetében jogszabály a fejezetet irányító szerv (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátására – a tervezéssel, az előirányzatok módosításával, átcsoportosításával és az éves költségvetési beszámoló jóváhagyásával kapcsolatos feladatok kivételével – kezelő szervet jelölhet ki. Ha e törvény központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat vagy elkülönített állami pénzalapok előirányzata kezelő szervéről rendelkezik, azon – kezelő szerv kijelölése hiányában – a fejezetet irányító szervet kell érteni.

6/C. § (1) A helyi önkormányzat bevételeit és kiadásait a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza. A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdést a helyi nemzetiségi önkormányzatra, az országos nemzetiségi önkormányzatra, a társulásra és a térségi fejlesztési tanácsra is alkalmazni kell, azzal, hogy

(3) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szervek bevételeit és kiadásait a költségvetési szervek bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai tartalmazzák.

7. §¹⁶ (1) A költségvetési szerv jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy.

(2) A költségvetési szerv tevékenysége lehet

7/A. §¹⁷ Költségvetési szerv akkor alapítható, ha a közfeladat alaptevékenységként való ellátása ekként biztosítható, a működéséhez szükséges feltételek adottak, az ellátandó feladat hatékonyan teljesíthető és a költségvetési szerv működtetéséhez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll.

8. § (1)¹⁸ Költségvetési szerv alapítására jogosult

(2)²³ Költségvetési szervet a miniszter más miniszterrel, az (1) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt szerv más ugyanilyen szervvel közösen is alapíthat.

(3) Költségvetési szerv alapítása történhet oly módon is, hogy a költségvetési szervből kiválás történik, amely alapján a költségvetési szerv az alapító okirat módosítását követően tovább működik, ezzel egyidejűleg pedig az alapításra vonatkozó szabályok szerint egy új költségvetési szerv jön létre.

(4)–(7)²⁴

(8)²⁵

8/A. §²⁶ (1) Az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapításáról jogszabályban, más alapító szerv által alapított költségvetési szerv esetén alapító okiratban kell rendelkezni. Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén – a jogszabályban megjelölt alapítási időpontot megelőzően – a költségvetési szerv alapításáról alapító okiratot is ki kell adni.

(2)²⁷ Az alapító okiratot és annak módosítását az alapító szerv – az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapító okiratát és annak módosítását az irányító szerv, minisztérium, a Miniszterelnöki Kormányiroda és a kormányhivatal alapító okiratát és annak módosítását a miniszterelnök – adja ki a kincstár által rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával. Az alapító okirat kiadására jogosult személy e tevékenységében nem helyettesíthető.

(3)²⁸ A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó, a miniszter által alapított költségvetési szerv – a miniszterelnök által kiadott alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv és a honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szerv kivételével – alapító- és megszüntető okiratának kiadásához minden esetben, az alapító okirat módosításához a Kormány rendeletében meghatározott esetekben szükséges az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése.

9. §²⁹ Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlását jelenti:

9/A. §³³ (1)³⁴ Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezésének hiányában az irányító szervnek címzett irányítási hatáskört az irányító szerv vezetője gyakorolja.

(2) Ha törvény kivételt nem tesz, az irányítási hatáskör gyakorlója az irányított költségvetési szerv hatáskörét nem vonhatja el és döntését nem változtathatja meg.

(3)³⁵ Törvény vagy kormányrendelet – a költségvetési szerv tevékenységének törvényességi és szakszerűségi ellenőrzése (ide nem értve a költségvetési szerv tevékenységének a pénzügyi ellenőrzését), valamint a 9. § a) és f) pontja szerinti irányítási hatáskör kivételével –

(4)³⁷ Törvény vagy kormányrendelet a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén a 9. § b)–i) pontjában meghatározott irányítási hatáskör gyakorlásával más szervet vagy személyt ruházhat fel. A költségvetési szerv tevékenységének törvényességi és szakszerűségi ellenőrzése (ide nem értve a költségvetési szerv tevékenységének a pénzügyi ellenőrzését), valamint a 9. § f) pontja szerinti irányítási hatáskör tekintetében kormányrendelet kizárólag törvény erre vonatkozó rendelkezése alapján adható ki.

(5) Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabály, más költségvetési szerv esetén az átadó irányító szerv és az átvevő irányító szerv közötti megállapodás alapján a költségvetési szerv az államháztartás azonos alrendszerébe tartozó más irányító szerv irányítása alá kerülhet.

(6) Törvény elrendelheti, hogy a költségvetési szerv az irányító szervtől az államháztartás más alrendszerébe tartozó irányító szerv irányítása alá kerüljön.

9/B. §³⁸ Ha jogszabály költségvetési szerv felügyeletét említi, azon

10. § (1) A költségvetési szerv vezetője felelős a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáért, valamint a költségvetési szerv számára jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért.

(2) A költségvetési szerv vezetője – helyettesítés kivételével – más költségvetési szervnél nem lehet vezető.

(3)⁴⁰

(4)⁴¹ A költségvetési szerv – a (4a) és (4b) bekezdésben meghatározott kivétellel – gazdasági szervezettel rendelkezik. A gazdasági szervezetet a Kormány rendeletében meghatározott képesítéssel rendelkező gazdasági vezető vezeti.

(4a)⁴² A gazdasági szervezet feladatait, ha a költségvetési szerv éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 100 főt nem éri el,

(4b)⁴³ Az irányító szerv döntése alapján a (4a) bekezdést a 100 fő éves átlagos statisztikai állományi létszámot elérő költségvetési szervre is alkalmazni kell.

(5)⁴⁴ A költségvetési szerv szervezetét, feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. A szervezeti egységekre vonatkozó szabályokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában vagy a szervezeti egységek ügyrendjében, a gazdálkodás részletes rendjét belső szabályzatban kell meghatározni.

(6)⁴⁵ A költségvetési szerv képviseletét a költségvetési szerv vezetője látja el, amely jogkör gyakorlása jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint – esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve – a költségvetési szerv vezetőjének helyettesére vagy más dolgozójára ruházható át.

11. § (1)⁴⁶ Az alapító szerv a költségvetési szervet jogutóddal vagy jogutód nélkül megszüntetheti. A költségvetési szervet meg kell szüntetni, ha az alapítás 7/A. §-ban meghatározott valamely feltétele tartósan nem áll fenn.

(2)⁴⁷ A költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással történhet. Átalakítás az egyesítés, a szétválás, vagy ha az alapító szerv a költségvetési szervet megszünteti, és az átalakítás során a megszüntetett költségvetési szerv jogutódjaként új költségvetési szervet alapít.

(3)⁴⁸ A költségvetési szerv más költségvetési szervvel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesíthető. Összeolvadásnál az összeolvadó költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. Beolvadásnál a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az egyesítésben részt vevő másik költségvetési szerv.

(3a)⁴⁹ Az alapító dönthet a költségvetési szerv különválás vagy kiválás útján több költségvetési szervvé szétválásáról. Különválás esetén a különváló költségvetési szerv megszűnik, jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek. Kiválás esetén a kiválással érintett költségvetési szerv fennmarad, és a kiválással érintett szervezeti egységéből önálló költségvetési szerv jön létre.

(3b)⁵⁰ A költségvetési szerv szétválására akként is sor kerülhet, hogy

(3c)⁵¹ Költségvetési szerv közös átalakítására a 8/A. §-t alkalmazni kell, azzal, hogy az alapító szerven kívül a Kormány is jogosult az irányítása vagy felügyelete alá tartozó, továbbá miniszter vagy miniszterek által alapított költségvetési szerv átalakítására.

(4) A költségvetési szerv általános jogutóddal történő megszüntetése a vele szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.

(5)⁵² A költségvetési szerv jogutód nélküli megszüntetése esetén az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) vagy a megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv megszüntetés időpontjában fennálló magánjogi jogait és kötelezettségeit – ideértve a vagyonkezelői jogot is – az alapító szerv, az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az alapító szerv által kijelölt szerv gyakorolja és teljesíti.

(6) A jogutód nélkül megszüntetett költségvetési szerv nem magánjogi jogai és kötelezettségei a jövőre nézve megszűnnek azzal, hogy a megszűnés napján fennálló kötelezettségek teljesítéséért és követelések beszedéséért az (5) bekezdés szerinti szerv felel.

(7)⁵³ A költségvetési szerv megszüntetéséről jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabályban, a nem jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén megszüntető okiratban kell rendelkezni. A jogszabály és a megszüntető okirat kiadására, valamint az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésére a 8/A. §-t kell alkalmazni.

11/A. § (1)⁵⁵ A Kormány tagja, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, vagy más személy vagy szervezet tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, az állam 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, továbbá a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: társaság) által ellátott állami vagy önkormányzati feladat, illetve végzett egyéb tevékenység (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: feladat) költségvetési szerv által történő átvételére, a társaság megszüntetésére, a megszüntetéssel összefüggő eljárások lefolytatására, a társaság jogainak és kötelezettségeinek rendezésére, a társaság tagjának helytállási kötelezettségére az ebben az alcímben foglaltakat kell alkalmazni.

(1a)⁵⁶ A társaság e törvény alapján történő megszüntetésekor a megszűnő társaságot terhelő kötelezettségekből származó követeléssel összefüggésben a Polgári Törvénykönyv szerinti tagi helytállási kötelezettség nem áll fenn.

(2)⁵⁷ A Kormány az állami feladat központi költségvetési szerv általi átvételéről és a társaság e törvény alapján történő megszüntetéséről kormányrendelettel, a helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzati feladat költségvetési szerv általi átvételéről és a társaság e törvény alapján történő megszüntetéséről önkormányzati rendelettel dönt. Az átvétel időpontjának, a kormányrendelet, illetve az önkormányzati rendelet kihirdetésének és hatálybalépésének megállapításakor figyelemmel kell lenni az állami, illetve az önkormányzati feladat átvételéhez, valamint az ebben az alcímben és törvényben meghatározottak teljesítéséhez szükséges időigényre.

(3)⁵⁸ A (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben, illetve önkormányzati rendeletben meg kell határozni:

(4)⁶³ A feladat átvételének időpontját megelőzően a társaság ügyvezetése

(5)⁶⁶ A (4) bekezdésben foglaltak elvégzését követően a társaság és az átvevő költségvetési szerv – a (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben az állam, illetve az önkormányzat képviselője – jegyzőkönyvet vesz fel arról, hogy a társaság vagyonát, iratait, számviteli és adóbizonylatait, a bíróságokkal, hatóságokkal fennálló, illetve megszüntetett jogviszonyokra vonatkozó iratokat az átvevő költségvetési szerv – a (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben az állam, illetve az önkormányzat képviselője – átvette, a szükséges tájékoztatást megkapta. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az átvevő költségvetési szerv irat- és bizonylat-megőrzési kötelezettségét.

(6) A társaság vezető tisztségviselői az (5) bekezdés szerinti jegyzőkönyvben nyilatkoznak

(7)⁶⁸ A társaság vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azért a kárért, amely abból keletkezik, hogy a vagyonátadással, az iratátadással és a jogszabályban meghatározott nyilatkozattétellel összefüggő kötelezettségeiket nem vagy nem teljeskörűen teljesítették, vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tettek.

(8) Azon társaság ezen alcím alapján történő megszüntetése kizárt, amely

(8a)⁶⁹ A (8) bekezdésben foglaltakon túl azon önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ezen alcím alapján történő megszüntetése kizárt, amely a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylettel rendelkezik.

(9)⁷⁰ Ezen alcím alkalmazásában 100%-os állami, illetve önkormányzati tulajdonban gazdasági társaságnak, illetve ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságnak minősül az a gazdasági társaság is, amelyben az állam, illetve önkormányzat, az állam, illetve önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság mellett kizárólag maga a gazdasági társaság rendelkezik saját üzletrésszel vagy részvénnyel.

11/B. § (1)⁷¹ A társaság legkésőbb a feladat átvételének időpontját megelőzően átutalja valamennyi pénzforgalmi számláján lévő pénzeszközét az átvevő költségvetési szerv fizetési számlájára, valamint a készpénzállományát átadja az átvevő költségvetési szerv részére. A pénzeszközök átadását a társaság saját tőkéjével (ezen belül az eredménytartalékával) szemben kell elszámolni.

(2)⁷² A feladat átvételének időpontjában a társaság tulajdonában álló vagyon e törvény erejénél fogva ingyenesen az államra, illetve az önkormányzatra száll. Az állam tulajdonába került vagyon tekintetében a vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva ingyenesen az átvevő költségvetési szervet illeti meg. Az önkormányzat tulajdonába került vagyon tekintetében az önkormányzati feladat átvételének időpontjával vagyonkezelési szerződést kell kötni.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában vagyonon a társaság számviteli beszámolójában szereplő eszközöket kell érteni az Nvt. 2. §-a szerinti vagyonelemek kivételével.

(4)⁷³ Az állami, illetve önkormányzati tulajdonba kerülő vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az eszköznek a társaság könyveiben szereplő bruttó értékével. Az átvételt követően nyilvántartásba kell venni az adott vagyonelemhez kapcsolódóan a társaság által korábban elszámolt értékcsökkenést és értékvesztést.

(5) A (2) bekezdésben meghatározottak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (3) bekezdés h) pontjában foglalt átalakítással esnek egy tekintet alá.

(6)⁷⁴ Az átvevő költségvetési szerv a feladat átvételének időpontjától számított harminc napon belül gondoskodik a társaság – a feladat átvételét megelőző napra, mint mérlegfordulónapra vonatkozó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti – tevékenységet lezáró számviteli beszámolójának elkészítéséről, könyvvizsgálatáról, letétbe helyezéséről és közzétételéről, valamint a záró adóbevallások elkészítéséről és azok illetékes adóhatóságnak történő benyújtásáról.

(7)⁷⁵ A társaság számviteli beszámolójának elkészítésére az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Szt. 178. § (1) bekezdés f) pontja felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a záróleltár és a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege értékhelyesbítést, értékelési tartalékot, időbeli elhatárolást, közvetített szolgáltatás nem tartalmazhat.

11/C. § (1)⁷⁶ A feladat átvételének időpontjában – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a társaság valamennyi jogának és kötelezettségének jogutódja az átvevő költségvetési szerv.

(2)⁷⁷ A társaságnak a 41. § (1) bekezdése szerinti tagsági, részesedési jogviszonyaiból, a 41. § (4) bekezdés szerinti ügyleteiből és – az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok kivételével – a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből származó valamennyi joga és kötelezettsége a feladat átvételének időpontjában e törvény erejénél fogva az államra száll. A 41. § (1) bekezdése szerinti tagsági, részesedési jogviszonyokat a 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben, illetve önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint a feladat átvételének időpontját követő kilencven napon belül felül kell vizsgálni.

(3)⁷⁸ Azon (1) és (2) bekezdés szerinti jogviszony, amelynek kizárólagos jogosultjává az átvevő költségvetési szerv és kizárólagos kötelezettjévé az állam, illetve az önkormányzat válik, a közfeladat átvételének időpontjában e törvény erejénél fogva megszűnik.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti jogutódlás a társasággal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és a jogutódlásra hivatkozással szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni.

(5)⁷⁹ A feladat átvételekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban, valamint polgári peres és nemperes eljárásokban a társaság jogutódjának az átvevő költségvetési szerv – a (2) bekezdés szerinti ügyletekkel kapcsolatban az állam, illetve önkormányzat – tekintendő, és ezen eljárásokban hozott határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság az átvevő költségvetési szervet, illetve az államot, illetve önkormányzatot terheli vagy illeti meg. Az átvételi felelős gondoskodik arról, hogy a fél személyében történő változás a feladat átvételekor folyamatban lévő eljárásokban bejelentésre kerüljön.

(6)⁸⁰ A feladat ellátásával összefüggő hatósági engedélyek jogosultjának a feladat átvételének időpontjától az átvevő költségvetési szerv tekintendő. A hatósági engedélyek ennek megfelelő módosítását az átvevő költségvetési szerv a feladat átvételének időpontját követően haladéktalanul kezdeményezi.

(7)⁸¹ Az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a feladat átvételének időpontjában a kedvezményezett társaság helyébe az átvevő költségvetési szerv lép. A jogutódlás miatti szerződésmódosítást az átvevő költségvetési szerv a feladat átvételének időpontjától számított tíz napon belül kezdeményezi. A támogató, illetve a közreműködő szervezet a szerződésmódosításokat a kezdeményezéstől számított harminc napon belül hajtja végre.

(8)⁸² Az európai uniós társfinanszírozású pályázati konstrukciók tekintetében a feladat átvételének időpontjában a pályázó társaság helyébe az átvevő költségvetési szerv lép.

(9)⁸³ A feladat átvételekor folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban a feladat átvételének időpontjában a társaság helyébe az átvevő költségvetési szerv lép.

11/D. § (1) A társaság ezen alcím alapján történő megszűnésére a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) végelszámolásra vonatkozó szabályait – ideértve a jogutód nélküli megszűnés bejegyzése iránti eljárás szabályait is – nem kell alkalmazni.

(2)⁸⁴ Az átvételi felelős a 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendelet, illetve önkormányzati rendelet kihirdetését követően haladéktalanul kezdeményezi a felhívás egyszeri közzétételét a Cégközlönyben. A felhívásban tájékoztatást kell adni arról, hogy a társaság megszűnésére e törvény rendelkezései alapján kerül sor, továbbá hivatkozni kell a kormányrendeletre, illetve az önkormányzati rendeletre, és meg kell jelölni a törzskönyvi nyilvántartásba már bejegyzett átvevő költségvetési szervet, illetve a 11/A. § (3) bekezdés c) pontja szerinti képviselőt. A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy a még le nem járt követelések megtérítését a hitelező nem követelheti, az e törvény szerinti feladatátvételre hivatkozással a szerződést nem mondhatja fel. Ha a feladatot újonnan alapított költségvetési szerv veszi át, az átvételi felelős a költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzését követően haladéktalanul a Cégközlönyben második felhívás közzétételét kezdeményezi, amelyben az első felhívásban foglaltakon túlmenően meg kell jelölni az átvevő költségvetési szervet.

(3)⁸⁵ Az átvételi felelősnek a feladat átvételének napját követően haladéktalanul, elektronikus úton benyújtott kérelmére a cégbíróság jogutód feltüntetése nélkül, öt munkanapon belül a feladat átvételének napjától megszűntnek nyilvánítja és törli a társaságot a cégjegyzékből. Az e bekezdés szerinti cégeljárásban a jogi képviselet kötelező. A kérelemben fel kell tüntetni, hogy a törlést e törvény, valamint a 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendelet, illetve önkormányzati rendelet alapján kérik. A kérelemhez csatolni kell a társaság vezető tisztségviselőjének nyilatkozatát arról, hogy nem áll fenn a 11/A. § (8) és (8a) bekezdése szerinti kizáró ok.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárásban a cégbíróság a társaság cégjegyzékből történő törlése során a Ctv.-ben előírt feltételek fennállását nem vizsgálja, azzal, hogy a törléshez az állami adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, a cégbíróság részére a társaság megszűnésével összefüggően nyújtott tájékoztatására kizárólag a 11/A. § (8) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében, soron kívül kerül sor.

(5)⁸⁶ A 11/A. § (8) és (8a) bekezdésében foglaltak fennállása esetén a társaság ezen alcímben foglaltak alapján nem törölhető a cégjegyzékből.

(6)⁸⁷

11/E. § (1)⁸⁸ Ha a feladatot újonnan alapított költségvetési szerv veszi át, az új költségvetési szerv nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának annyival kell megelőznie a feladat átvételének időpontját, hogy a feladat folyamatos ellátása biztosított legyen, és az átvevő költségvetési szerv legkésőbb a feladat átvételének időpontjától megkezdhesse a működését, továbbá hogy a foglalkoztatottak jogviszonyával kapcsolatos intézkedések kellő időben megtörténjenek.

(2)⁸⁹ Ha átvevő költségvetési szervként már működő költségvetési szerv kerül kijelölésre, az alapító okirat módosítására az (1) bekezdést kell alkalmazni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetekben a kincstár törzskönyvi nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárása során az ügyintézési határidő tíz nap. Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére legfeljebb ötnapos határidőt állapíthat meg. A kincstár eljárására egyebekben az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

11/F. § (1)⁹⁰ a feladat átvétele miatt bekövetkező jogállásváltozás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogállásváltozás) esetén, ha a munkavállaló a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, az állami tisztviselőkről szóló törvény, a honvédek jogállásáról szóló törvény vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogállási törvény) hatálya alá tartozó átvevő költségvetési szervhez kerül, a munkaviszonya – a (3)–(4), (6) és a (10) bekezdésben foglalt kivétellel – a feladat átvételének időpontjában (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: jogállásváltozás időpontja) közalkalmazotti, közszolgálati tisztségviselői, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogállásváltozásról az érintetteket az átvevő költségvetési szerv a jogállásváltozás időpontját megelőző tizenöt napon belül tájékoztatja. Ha eddig a határidőig az átvevő költségvetési szerv még nincs nyilvántartásba véve, abban az esetben az átvételi felelős tájékoztatja az érintetteket.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a munkaviszony, ha az átvevő költségvetési szerv a jogállási törvény rendelkezései alapján nem létesíthet közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonyt az átadással érintett munkavállalóval, ebben az esetben a munkaviszony e törvény erejénél fogva a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon megszűnik.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállalóval szemben a jogállási törvény alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a munkavállaló legfeljebb az (5) bekezdésben foglalt időpontig intézkedik, és ezt igazolja.

(5) A jogállásváltozás időpontját követő tizenöt napon belül a munkavállalót a jogállásváltozás időpontjával a jogállási törvény szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.

(6) A munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül aláírja a kinevezési okmányt, vagy nyilatkozik arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, ebben az esetben munkaviszonya jogállásváltozás nélkül a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon megszűnik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot vagy nem írja alá a kinevezési okiratot.

(7)⁹¹ Határozatlan időtartamú munkaviszony határozatlan időtartamú közalkalmazotti, közszolgálati tisztségviselői, kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős közalkalmazotti, közszolgálati tisztségviselői, kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át. Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony részmunkaidős közalkalmazotti, közszolgálati tisztségviselői, kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át.

(8)⁹² A munkavállaló munkaviszonyát a jogállásváltozást követően a rá irányadó jogállási törvény szerint közalkalmazotti, közszolgálati tisztségviselői, kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonyban töltött időként kell elismerni.

(9) A munkaviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően – a jogállási törvény figyelembevételével – kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.

(10) Ha a munkavállaló további foglalkoztatása – az átvevő költségvetési szervre irányadó jogállási törvény vonatkozó szabályaival összhangban – munkaviszonyban történik, abban az esetben az (1) bekezdéstől eltérően a munkaviszony nem alakul át. A munkavállaló részére a munkaszerződést a jogállásváltozás időpontját követő tizenöt napon belül kell átadni. A munkavállaló a munkaszerződés kézhezvételét követő tizenöt napon belül nyilatkozhat arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, ebben az esetben a munkaviszony a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon szűnik meg.

(11) Az átvevő költségvetési szerv a (3)–(4), (6) és (10) bekezdés esetén köteles a megszűnés napjával a munkavállaló számára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 77. § (1) bekezdés c) pontja szerinti végkielégítést és az Mt. 63. § (2) bekezdés szerinti távolléti díjat megfizetni.

(12)⁹³ A társaságnál hatályos kollektív szerződés a feladat átvételének időpontjában hatályát veszti.

(13)⁹⁴ A társaságnál működő üzemi tanács a feladat átvételének időpontjában megszűnik.

12. §

13. §⁹⁷ (1) Az államháztartásért felelős miniszter június 30-áig kidolgozza és az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi a központi költségvetési tervezés részletes ütemtervét, kereteit, tartalmi követelményeit, így különösen a tervezés során érvényesítendő számszerű és szabályozási követelményeket, a tervezéshez használt dokumentumokat, módszertani elveket, feltevéseket és paramétereket, továbbá az előírt adatszolgáltatások teljesítésének módját.

(2) A fejezetet irányító szerv az (1) bekezdés szerint közzétett tájékoztatóban meghatározottak alapján – a fejezetre nézve megállapított tervezett kiadási főösszeg megtartásával – megtervezi és egyezteti az államháztartásért felelős miniszterrel az általa irányított fejezetbe sorolt költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat és fejezeti kezelésű előirányzat, valamint az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tervezett bevételeit és kiadásait.

(3) A központi költségvetésről szóló törvény elkészítéséhez a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet, valamint a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személy adatszolgáltatást teljesít az államháztartásért felelős miniszternek.

(4)⁹⁸ Az államháztartásért felelős miniszter a (2) bekezdés szerinti egyeztetés és a (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján a 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámoknak megfelelően készíti elő a központi költségvetésről szóló törvény tervezetét. A 29. § (1) bekezdése szerinti tervszámoktól való eltérést és annak indokát a központi költségvetésről szóló törvény tervezetének indokolásában ismertetni kell.

13/A. §⁹⁹

13/B. §¹⁰⁰

14. § (1)¹⁰¹ A központi költségvetésről szóló törvény a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat fejezetekbe tagolva állapítja meg. A központi költségvetésről szóló törvényben szereplő fejezetek fejezetrendet képeznek.

(2) A központi költségvetésről szóló törvényben az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai alaponként külön fejezetben jelennek meg.

(3)¹⁰² A központi költségvetésről szóló törvény a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatásait, valamint a részükre juttatandó költségvetési támogatásokat önálló fejezetként tartalmazza.

(4) A központi költségvetésről szóló törvény az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon, valamint törvény által előírt önálló fejezeteken kívül fejezetként tartalmazza

(5)¹⁰⁴ A (3) és (4) bekezdés szerinti fejezetek kizárólag központi kezelésű előirányzatokat tartalmaznak.

15. § (1) A fejezetek címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre tagozódnak. A központi költségvetésről szóló törvényben szereplő címek címrendet képeznek.

(2)¹⁰⁵ A költségvetési szervek a fejezeteken belül címet alkotnak.

(2a)¹⁰⁶ A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az irányító szerve vagy a felügyeletét ellátó szerve költségvetési fejezetében alkot önálló címet. A honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szervek – ha az nemzetbiztonsági szempontból indokolt –, valamint a területileg széttagoltan működő, de azonos alaptevékenységet végző költségvetési szervek közül több is képezhet egy címet.

(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetenként egy címet alkotnak. A fejezeti általános tartalékot fejezeti kezelésű előirányzatként kell megtervezni.

(4) A (2) és (3) bekezdésben nem szereplő költségvetési kiadásokat – az elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési kiadásai kivételével – a központi kezelésű előirányzatok között kell megtervezni.

(5)¹⁰⁷

(6)¹⁰⁸ Az elkülönített állami pénzalap költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó fejezet az elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben meghatározott tartalmú, továbbá a központi költségvetésről szóló törvényben az elkülönített állami pénzalap számára előírt befizetési kötelezettség fedezetéül szolgáló költségvetési kiadási előirányzatokat, valamint az elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben meghatározott tartalmú költségvetési bevételi előirányzatokat cím, alcím szerinti bontásban tartalmazza.

(7)¹⁰⁹ A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó fejezet a szabályozási szempontból összetartozó költségvetési bevételi előirányzatokat és költségvetési kiadási előirányzatokat cím, alcím, jogcím-csoport, jogcím szerinti bontásban tartalmazza. A működési bevételek és kiadások címként jelennek meg, ezen belül alcímet alkotnak a központi hivatali szervek.

16. § (1)¹¹⁰ A központi költségvetésről szóló törvény az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek költségvetési kiadási előirányzatait működési kiadások és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, bevételi előirányzataikat összesítve tartalmazza.

(2)¹¹¹ A központi kezelésű előirányzatok és a fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait a központi költségvetésről szóló törvény működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzat bontás nélkül, összesítve tartalmazza.

17. §¹¹²

18. §¹¹³

19. § (1)¹¹⁴ Az állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételek és kiadások – törvény vagy a 6. § (7) bekezdésének eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetés költségvetési bevételét és költségvetési kiadását képezik.

(2) Az állami vagyon értékesítéséből származó bevétel – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a 14. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti fejezetek javára elszámolandó költségvetési bevételt képez.

20. § (1)¹¹⁵ Az Európai Unió költségvetéséből közvetlenül kapott támogatás összegét a felhasználás időpontjában lehet költségvetési bevételként elszámolni.

(2)¹¹⁶ Az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások azon – a központi költségvetésből megelőlegezett – részét, amelyet az Európai Bizottság megtérít, a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet költségvetési bevételei között kell elszámolni.

(3)¹¹⁷

21. § (1)¹¹⁸ A központi költségvetésről szóló törvényben rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékot kell képezni az év közben meghozott kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásáról a Kormány a 33. § (2) bekezdése szerint, egyedi határozatban rendelkezik.

(2) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzata nem lehet több a központi költségvetésről szóló törvény kiadási főösszegének 2%-ánál, és nem lehet kevesebb 0,5%-ánál.

(3)¹¹⁹ A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartaléknak – az éves hatást tekintve – legfeljebb 40%-a használható fel az első félévben. E mértéktől nagyobb felhasználáshoz az Országgyűlés jóváhagyása szükséges.

(4)¹²⁰ A céltartalék olyan, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott költségvetési kiadási előirányzat, amely évközi kormányzati intézkedés fedezetéül szolgál, és amelynek célját és rendeltetését egyidejűleg meghatározták, azonban a költségvetési kiadási előirányzat felhasználásának fejezet, cím, alcím szerinti megoszlása a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásakor még nem ismert.

(4a)¹²¹ A központi költségvetésről szóló törvényben fejezeti stabilitási tartalékot kell képezni a központi költségvetésről szóló törvényben nem szerepeltetett új feladatok, valamint az abban szerepeltetett feladatok bővítése előirányzati fedezetének biztosítására. A fejezeti stabilitási tartalék felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(5) Ha a központi költségvetésről szóló törvény – ide nem értve a fejezeti általános tartalékot – az (1)–(4) bekezdésben foglaltakon kívül más tartalék létrehozásáról rendelkezik, a központi költségvetésről szóló törvényben meg kell határozni a tartalék célját, felhasználásának módját és feltételeit.

(6)¹²²

22. § (1)¹²³ A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Gst. szerint egyezteti a Költségvetési Tanáccsal.

(2)¹²⁴ A Kormány október 15-éig – az országgyűlési képviselők általános választásának évében október 31-éig – benyújtja az Országgyűlésnek a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot.

(3)¹²⁵ A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat indokolásában

(4) Az Országgyűlés részére a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtásakor tájékoztatásul be kell mutatni

(5)¹²⁷ A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerkezetéhez igazodó részletező táblázatokat és ezek szöveges indokolásait a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtását követő tíz napon belül, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot pedig akként nyújtja be az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen.

(6)¹²⁸

(7)¹²⁹

(8)¹³⁰

23. § (1)¹³¹

(2)¹³² A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza

(3) A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék.

(4)¹³³ A Mötv. 111. § (4) bekezdésének alkalmazásában működési hiányon a (2) bekezdés e) pontja szerinti külső finanszírozású működési célú költségvetési hiányt kell érteni.

24. § (1)¹³⁴

(2)¹³⁵ A jegyző, főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) a költségvetési rendelet-tervezetet a 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően készíti elő. A tervszámoktól csak a külső gazdasági feltételeknek a tervszámok elfogadását követően bekövetkezett lényeges változása esetén térhet el, az eltérést és annak indokát a költségvetési rendelet-tervezet indokolásában ismertetni kell.

(3)¹³⁶ A jegyző által a (2) bekezdés szerint előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

(4) A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indokolással együtt – bemutatni:

25. § (1)¹⁴⁰ Ha a költségvetési rendeletet a képviselő-testület a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkot, amelyben felhatalmazást ad, hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szervei a bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, kiadásaikat teljesítsék.

(2) Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletben meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát. A felhatalmazás az új költségvetési rendelet hatálybalépésének napján megszűnik.

(3) Ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet a költségvetési év kezdetéig vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályvesztéséig nem alkotta meg, és az átmeneti gazdálkodásról rendeletet nem alkotott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályát vesztette, a polgármester jogosult a helyi önkormányzatot megillető bevételek beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére.

(4)¹⁴¹ A (3) bekezdés alapján folytatott gazdálkodásról a képviselő-testület részére a polgármester beszámol. A képviselő-testület az új költségvetési rendeletet az (1) és (3) bekezdés szerint beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési rendeletbe beépítve fogadja el.

26. § (1)¹⁴² A nemzetiségi önkormányzatra, a társulásra és az általuk irányított költségvetési szervekre a 23–25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy

(2) A térségi fejlesztési tanácsra a 23–25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy költségvetési rendeleten költségvetési határozatot kell érteni, a képviselő-testület hatáskörét a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, a polgármester részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács munkaszervezetének vezetője látja el.

27. §

28. §¹⁴⁴ (1)¹⁴⁵ A fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok költségvetési kiadási előirányzatai felhasználásának szabályait a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben, a központi költségvetés uniós fejlesztések fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. Jogalkotási jog hiányában a fejezetet irányító szerv vezetője – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – szabályzatot ad ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendeletben, belső szabályzatban a felhasználást – a költségvetési évre tekintet nélkül – mindaddig szabályozni kell, amíg annak eredeti vagy módosított kiadási előirányzatai terhére kifizetés teljesíthető.

28/A. §¹⁴⁶ (1)¹⁴⁷

(2)¹⁴⁸ Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja központi költségvetésről szóló törvényben, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv költségvetési rendeletben, határozatban megállapított bevételi és kiadási előirányzatai egységes rovatrend szerinti részletezéséről a Kormány rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetést kell készíteni. A Kormány rendelete elrendelheti az elemi költségvetésben egyéb, a gazdálkodással összefüggő tervadatok szerepeltetését is.

(3)¹⁴⁹ A központi költségvetésről szóló törvénynek és az elemi költségvetésnek a költségvetési kiadások és bevételek előirányzata szintjén – ha a központi költségvetésről szóló törvény a kiemelt előirányzatokat is megállapítja a kiemelt előirányzatok szintjén – meg kell egyeznie. A költségvetési rendeletnek, határozatnak és az elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati és finanszírozási bevételi előirányzati, finanszírozási kiadási előirányzati szinten meg kell egyeznie.

(4)¹⁵⁰

29. §¹⁵¹ (1)¹⁵² A Kormány december 31-éig egyedi határozatban megállapítja a központi költségvetés – a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított fejezetek szerinti bontású – költségvetési bevételeinek és költségvetési kiadásainak, valamint költségvetési egyenlegének és az államadósságnak a költségvetési évet követő három évre tervezett összegét.¹⁵³

(2)¹⁵⁴ A fejezetet irányító szerv vezetője az (1) bekezdés szerinti tervszámok megállapításához a Kormány rendeletében meghatározottak szerint adatot szolgáltat.

29/A. §¹⁵⁵ A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás évente, legkésőbb a költségvetési rendelet, határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg

30. § (1)¹⁵⁸ A bevételi előirányzatok és a kiadási előirányzatok módosítása, átcsoportosítása lehet csak az adott költségvetési évben érvényesülő (a továbbiakban: egyszeri) vagy a költségvetési éven túl tartósan érvényesülő (a továbbiakban: tartós).

(2)¹⁵⁹

(3)¹⁶⁰ A költségvetési bevételi előirányzatok – Kormány rendeletében és a 31. § (1) bekezdésében meghatározott kivételekkel – kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők, és a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell.

(4)¹⁶¹ A Kormány – a nemzetbiztonsági szolgálatok alaptevékenységével összefüggő, nemzetbiztonsági szempontból speciális többletbevételei kivételével – rendeletben meghatározhatja a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatain felüli többletbevétel felhasználásának korlátait.

31. §¹⁶² (1) A központi kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételi előirányzatait – és szükség szerint ezzel összhangban a költségvetési kiadási előirányzatait – módosítani kell, ha az adott költségvetési bevételre vonatkozó jogszabályi előírások év közben változnak.

(2)¹⁶³ Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait az (1) bekezdésben meghatározott eseten kívül – a 86. § (3) bekezdése szerinti esetben az Országgyűlés döntése alapján, (4) bekezdése szerinti esetben az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulásával – a fejezetet irányító szerv módosíthatja, ha a költségvetési bevételi előirányzatok túlteljesítése vagy a felülvizsgált és jóváhagyott előző évi költségvetési maradvány erre fedezetet biztosít.

(2a)¹⁶⁴ A 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe sorolt központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve mint kedvezményezett számára biztosított, a fejezet költségvetési bevételi előirányzatai javára elszámolandó európai uniós forrásból származó költségvetési támogatások összegével a fejezet költségvetési kiadási előirányzatait a fejezetet irányító szerv módosíthatja.

(2b)¹⁶⁵ A fejezetet irányító szerv a törvényben meghatározott kibocsátási egységek értékesítéséből származó, a központi költségvetésről szóló törvényben megtervezetten felül pénzforgalmilag teljesült bevételeknek a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékével megnövelheti a bevétel felhasználására szolgáló kiadási előirányzatot.

(2c)¹⁶⁶ A 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe sorolt, ingatlanok fejlesztését, vásárlását szolgáló kiadási előirányzatokat – az ezen előirányzatok terhére finanszírozott határozott idejű programok, projektek megvalósítása érdekében – a fejezetet irányító szerv javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter módosíthatja.

(2d)¹⁶⁷ Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat által a maradvány megállapítása, elszámolása során befizetett összeggel az államháztartásért felelős miniszter megnövelheti a bevétel felhasználására szolgáló kiadási előirányzatot.

(3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében foglalt esetekben módosíthatók.

32. § A központi költségvetésről szóló törvény csak a következő költségvetési kiadások tekintetében adhat felhatalmazást előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül az eredeti előirányzaton felüli kiadás teljesítésére:

33. §¹⁷¹ (1)¹⁷² A fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében meghatározott esetekben a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet hozhat létre. Más esetben a fejezet címrendjének, valamint a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosítására, kiegészítésére a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén a Kormány, a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetek esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult.

(1a)¹⁷³ Ha az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően olyan központi költségvetési szervet alapított, amelynek költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai a központi költségvetésben önálló fejezetet alkotnak, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén a Kormány, a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult a fejezetrend ezzel összefüggő kiegészítésére.

(2) A központi költségvetésről szóló törvény és e törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetésről szóló törvény által megállapított kiadási előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosításra a Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén a Kormány, a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult.

(3) A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt

(3a)¹⁷⁵ Az ugyanazon középirányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervek közötti, a (3) bekezdés a) pontja szerinti előirányzat-átcsoportosításról a középirányító szerv jogosult rendelkezni a fejezetet irányító szerv egyidejű tájékoztatása mellett.

(4) A (3) bekezdés alapján

(5)¹⁷⁶ Az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulására van szükség a (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti, a Kormány irányítása alá tartozó fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításhoz. A Kormány irányítása alá tartozó fejezetek közötti, a (3) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti előirányzat-átcsoportosítás az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett történik.

(6) A kincstár a központi költségvetésről szóló törvény szerinti szerkezetben és bontásban havonta közzéteszi a honlapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, továbbá a központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok és társadalombiztosítás pénzügyi alapjai eredeti előirányzatait, módosított előirányzatait, valamint teljesítési adatait.

(7) Az előirányzat-átcsoportosítás formai követelményeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

34. §¹⁷⁷ (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.

(2) A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.

(3)¹⁷⁸ A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.

(4)¹⁷⁹ A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások költségvetési kiadási előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(5)¹⁸⁰ A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak módosítására, átcsoportosítására az (1)–(4) bekezdést kell alkalmazni, azzal hogy a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, polgármesteren a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a társulási tanács elnökét, illetve a térségi fejlesztési tanács elnökét kell érteni.

(6)¹⁸¹

35. §¹⁸³ A kiemelt előirányzatok és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok közötti átcsoportosítás lehetőségét a Kormány rendeletben határozza meg.

36. § (1)¹⁸⁴ A 32. §-ban és az (5) bekezdésben meghatározott kivételekkel a költségvetési év kiadási előirányzatai és – ha jogszabály azt lehetővé teszi – a 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerint rendelkezésre bocsátott összeg terhére kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok (a továbbiakban: szabad előirányzat) mértékéig kerülhet sor. Más fizetési kötelezettségnek minősül a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, illetve véglegessé vált vagy azonnal végrehajtható hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség.

(2)¹⁸⁵ A Kormány egyedi határozatban a szabad előirányzatot meghaladó mértékű vagy tárgyévi előirányzattal nem rendelkező közfeladathoz kapcsolódó kötelezettségvállalást engedélyezhet az ahhoz szükséges előirányzat mértékéről hozott döntésével egyidejűleg, amelynek átcsoportosításáról az államháztartásért felelős miniszter a Kormány 33. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva utólag, egyoldalú nyilatkozatban gondoskodik.

(3)¹⁸⁶ Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi teljesítésnek – a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel – legkésőbb a költségvetési év december 31-éig meg kell történnie.

(4)¹⁸⁷ Az (5) bekezdésben foglaltak, valamint a 20. § (1) bekezdése szerinti pénzeszközök terhére vállalt kötelezettségek kivételével az államháztartás központi alrendszerében több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére kötelezettség

(4a)¹⁸⁸ Ha a következő évre szóló központi költségvetési törvény kihirdetésre kerül, a (4) bekezdés b) pontját a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettség

(4b)¹⁸⁹ A (4) bekezdés b) pontja és a (4a) bekezdés szerinti, ötmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű kötelezettségvállalás megtételéhez a Kormány előzetes jóváhagyása szükséges.

(4c)¹⁹⁰ A Kormány egyedi határozatával, az érintett költségvetési évek szerinti bontásban

(4d)¹⁹¹ A 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerint rendelkezésre bocsátott összeg terhére – a 32. § a) pontja szerinti költségvetési kiadási előirányzatok kivételével – több évre vagy a költségvetési éven túli évre szóló kötelezettség nem vállalható.

(5)¹⁹² A Kormány által egyedi határozatban biztosított beruházásösztönzési célú költségvetési támogatások esetén a több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettségek felső korlátját a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A költségvetési év költségvetési kiadási előirányzatain felül a költségvetési évben a Kormány egyedi döntésével vállalható kötelezettség.

(5a)¹⁹³ Az államháztartás önkormányzati alrendszerében több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.

(6) Kormányrendelet meghatározhatja a kötelezettségvállalás további feltételeit.

(7) A kötelezettségvállalásra jogosult személyek körét a Kormány rendeletben határozza meg.

37. § (1)¹⁹⁴ Kötelezettséget vállalni a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel meg kell győződnie arról, hogy a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, és

(2) A pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személyek körét, a pénzügyi ellenjegyző feladatait, összeférhetetlenségének eseteit, képesítési követelményeit a Kormány rendeletben határozza meg.

(3)¹⁹⁵ Az elektronikus aláírásnak a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti külképviseleteken történő bevezetéséig – ha egy gazdasági esemény során a pénzügyi ellenjegyzést, a kötelezettségvállalást, a teljesítésigazolást, az érvényesítést vagy az utalványozást végző személyek egymástól eltérő földrajzi helyen tartózkodnak – elegendő, ha a szükséges aláírások szkennelt formában állnak rendelkezésre, illetve az eredeti aláírások külön dokumentumokon kerülnek megtételre, amelyeket a kötelezettségvállalás helye szerinti külképviselet belső szabályzatban foglaltaknak megfelelően hitelesít.

38. § (1)¹⁹⁶ A bevételi előirányzatok javára bevételt elszámolni és a kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni – a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel – utalványozás alapján lehet. A kiadási előirányzatok terhére történő utalványozásra – a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel – a teljesítés igazolását, és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor.

(1a)¹⁹⁷

(2) A teljesítés igazolására, utalványozásra, érvényesítésre jogosultakat, feladataikat, összeférhetetlenségük eseteit, és az érvényesítő képesítési követelményeit a Kormány rendeletben határozza meg.

39. § (1)¹⁹⁹ Az államháztartásért felelős miniszter a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervhez, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervéhez, valamint az állam legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasághoz költségvetési felügyelőt rendelhet ki. Az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési felügyelő kirendeléséről az érintett fejezetet irányító szerv vezetőjét, – többségi állami tulajdonban álló gazdasági társasághoz történő kirendelés esetén – a tulajdonosi joggyakorlót előzetesen tájékoztatja.

(2)²⁰⁰ A költségvetési felügyelő a gazdálkodás költségvetés-politikával való összhangja és a takarékos, szabályszerű, eredményes működés érdekében a Kormány rendeletében meghatározott intézkedéseket tehet.

(3)²⁰¹ A költségvetési felügyelő határozott időtartamra szóló megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. A költségvetési felügyelő tevékenységének szakmai irányítását az államháztartásért felelős miniszter végzi.

(4)²⁰² A költségvetési felügyelő felett a (3) bekezdésben foglaltakon felüli munkáltatói jogokat a kincstár vezetője gyakorolja. A kincstár elnöke e jogkörök gyakorlásában nem utasítható.

(5)²⁰³ A költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezetői munkakörben, a költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezető-helyettesi munkakörben alkalmazott kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

40. § (1)²⁰⁴ A Kormány a központi költségvetés költségvetési egyenlegének, vagy a Gst. 4. § (1) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékeknek a tervezettől eltérő, kedvezőtlen alakulása esetén a központi költségvetés költségvetési kiadási előirányzatait – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – zárolhatja, csökkentheti, törölheti azon költségvetési kiadási előirányzatok kivételével, amelyek évközi módosításának, átcsoportosításának jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn.

(2)²⁰⁵ A zárolás nem vonatkozhat a 32. § szerinti költségvetési kiadási előirányzatokra és az európai uniós forrásokból finanszírozott költségvetési kiadási előirányzatokra.

(3)²⁰⁶ A zárolás feloldásáról vagy a zárolt összegnek megfelelő költségvetési kiadási előirányzat csökkentéséről, törléséről legkésőbb a költségvetési év zárását megelőzően intézkedni kell.

(4)²⁰⁷ Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, vagy ennek következményei elhárítása céljából a Kormány e törvény rendelkezéseitől eltérő átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyről az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell számolnia. E jogkörében a Kormány az (1) bekezdésben foglaltakon túl a központi költségvetésről szóló törvényben nem szereplő költségvetési kiadásokat teljesíthet és rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő.

(5) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, vagy ennek következményei elhárítása céljából a polgármester e törvény rendelkezéseitől eltérő, a helyi önkormányzat költségvetése körében a (4) bekezdés szerint átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyekről a képviselő-testület legközelebbi ülésén be kell számolnia.

40/A. §²⁰⁸

41. § (1)²⁰⁹ Törvény eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv, valamint az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatai terhére azok kezelő szerve jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet nem hozhat létre, abban tagsági, részesedési viszonyt nem szerezhet, és ahhoz nem csatlakozhat.

(2)²¹⁰ Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére támogatás, adomány, és más ellenérték nélküli kötelezettség nem vállalható, valamint kifizetés nem teljesíthető.

(3)²¹¹ A (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a költségvetési szerv foglalkoztatottjai számára jogszabály alapján nyújtható munkáltatói kölcsönökre, támogatásokra, az ellátottak pénzbeli juttatásaira, valamint a költségvetési szerv által foglalkoztatottak jóléti célú – oktatási, szociális vagy sportcélú – tevékenységet végző szervezetének juttatott támogatásokra.

(4)²¹² A költségvetési szerv saját nevében a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen nem köthet, továbbá

(5)²¹⁴ A (4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell a fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatai terhére végzett ügyletekre is.

(6)²¹⁵ A kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. A kötelezettséget vállaló ezen feltétel ellenőrzése céljából, a szerződésből eredő követelések elévüléséig az 55. § szerint jogosult a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átláthatóságával összefüggő, az 55. §-ban meghatározott adatokat kezelni azzal, hogy ahol az 55. § kedvezményezettről rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni. Jogszabály további feltételeket is megállapíthat a visszterhes szerződések megkötésének vagy azok alapján történő kifizetések feltételeként.

(7)²¹⁶ A (6) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából az a külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel Magyarország külképviselete a külképviselet működtetése, üzemeltetése, fenntartása vagy feladatainak ellátása érdekében visszterhes – használati, bérleti, lakásbérleti, vállalkozási, közüzemi, közszolgáltatási, tervezési, kivitelezési, utazási, pénzügyi, folyószámla, betéti, biztosítási, fuvarozási, megbízási, szállítmányozási, adásvételi – szerződést köt, – a megkötött szerződés vonatkozásában – átlátható szervezetnek minősül.

41/A. §²¹⁷ Valamely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet fizetési kötelezettségének az állam vagy az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által történő átvállalásáról kizárólag az Országgyűlés dönthet a központi költségvetésről szóló törvényben.

42. § (1)²¹⁸ Az önálló szabályozó szerv kivételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által kiszabott és beszedett bírság, annak késedelmi kamata és pótléka a költségvetési szervnél és területi szerveinél nem használható fel. A beszedett bírság, késedelmi kamat, pótlék – a bírságból jogszabály alapján a helyi önkormányzatot megillető rész kivételével – a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet javára elszámolandó költségvetési bevételt képez.

(2)²¹⁹ A beszedett bírság tekintetében keletkező visszafizetési kötelezettséget a bírságot felhasználó költségvetési szerv vagy – az (1) bekezdés szerinti esetben – a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet terhére kell teljesíteni.

(2a)²²⁰ A költségvetési szerv által fel nem használható bírságot, valamint más olyan bevételt, amely jogszabály alapján a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kizárólag a kincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számlára lehet beszedni. A központosított beszedési számla felett a bevételt beszedő költségvetési szerv a Kormány rendeletében foglaltak szerint korlátozottan rendelkezik.

(3)²²¹ Törvény eltérő rendelkezése hiányában – a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével – a jogerősen, illetve véglegesen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen vagy véglegesen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és azt az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 134. §-ában foglaltak szerint, vagy ha az nem az Ákr. hatálya alá tartozó eljárásban került megállapításra, akkor adók módjára kell behajtani.

43. § (1) A személyi juttatások kiemelt előirányzatot a foglalkoztatottak jogviszonyaira és a személyi juttatások kiemelt előirányzaton elszámolandó egyéb juttatásokra vonatkozó szabályok alapján kell megállapítani. A személyi juttatások kiemelt előirányzata a megfelelő összegű munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzat nélkül nem tervezhető és hagyható jóvá.

(2) A költségvetési szervnél foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan legfeljebb az (1) bekezdés szerint számított személyi juttatások kiemelt előirányzat törvény alapján járó munkabérek, illetmények fedezetére szolgáló részének megfelelő mértékéig, a munkavégzésre irányuló más jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan legfeljebb az (1) bekezdés szerint számított személyi juttatások kiemelt előirányzat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját foglalkoztatottnak fizetett juttatások fedezetére szolgáló részének megfelelő mértékéig vállalható kötelezettség.

44. § (1)²²³ Az államháztartásban, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál a személyi juttatások kiemelt előirányzaton elszámolandó kiadásokkal kapcsolatos számfejtési és az ehhez kapcsolódó kifizetőhelyi feladatok ellátása, az ezekkel kapcsolatos, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettségek teljesítése – ideértve a szakképzési hozzájárulás bevallási kötelezettségét is –, továbbá – a nemzetiségi önkormányzatok és az általuk irányított költségvetési szervek kivételével – a bevallásokon alapuló befizetési kötelezettségek teljesítése központosítottan, kizárólag a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés útján, illetve az abból történő adatszolgáltatás alapján történik. Az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségek központosított teljesítésére a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kerül sor.

(2) A kincstárral kötött megállapodás alapján a központosított illetményszámfejtéshez az államháztartásba nem tartozó szerv, szervezet is csatlakozhat. A megállapodás alapján végzett központosított illetményszámfejtés nem terjed ki az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségek központosított teljesítésére.

(3) A központosított illetményszámfejtésre alkalmazott rendszer a költségvetési szervekre, a helyi önkormányzatokra, a nemzetiségi önkormányzatokra, a társulásokra és a térségi fejlesztési tanácsokra vonatkozó, a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő adatokat a törzskönyvi nyilvántartásból veszi át.

45. § (1)²²⁴ Az állam nevében hitelt, kölcsönt – a törvényben vagy miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorló, valamint az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott esetén annak kezdeményezésére – az MNV Zrt., az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok esetében az MFB Zrt. nyújthat. Ilyen kölcsön az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság részére nyújtható.

(1a)²²⁵ Az (1) bekezdés szerinti hitel, kölcsön nyújtásához, átütemezéséhez az államháztartásért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.

(2)²²⁶ Az állam tulajdonában álló gazdasági társaságnak az állam nevében tőkeemelést, pótbefizetést és támogatást – a szakmai feladatok ellátásához nyújtott támogatás kivételével – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával lehet nyújtani. A jóváhagyásról az államháztartásért felelős miniszter és az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szerv írásos véleményének ismeretében kell dönteni.

(2a)²²⁷ A (2) bekezdés szerinti, pénzben teljesített tőkeemelést, pótbefizetést, támogatást

(2b)²²⁸ A (2a) bekezdés b) pontja szerinti tőkeemeléshez, pótbefizetéshez, támogatáshoz szükséges kiadási előirányzatot az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó meghatalmazott költségvetéséből a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe a 33. § (3) és (4) bekezdése szerint át kell csoportosítani. Ha az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott az államháztartás központi alrendszerén kívüli szervezet, a (2a) bekezdés b) pontja szerinti tőkeemeléshez, pótbefizetéshez, támogatáshoz szükséges pénzösszeget megfizeti az állam számára, amelyet a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezet bevételeként kell elszámolni. Az erre a célra befizetett összeggel a fejezet forrásjuttatás biztosítására szolgáló költségvetési kiadási előirányzatait a fejezetet irányító szerv módosíthatja.

(3)²²⁹ Az állami vagyonnal való gazdálkodás során a tulajdonosi joggyakorló saját nyilvántartásaiban nem számolhatja el az állam nevében végzett műveletek hatását.

(4) Ha az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv jogszabály, vagy az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján használt állami vagyon használatát, vagy az őt megillető más jog gyakorlását visszterhes szerződés alapján harmadik személynek átengedi, az ebből származó költségvetési bevétel – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a költségvetési szervet illeti meg.

(5)²³⁰ A 6. § (7) bekezdés b) pont bc) alpontja alapján nyújtott tulajdonosi kölcsön vissza nem térülő tőkeösszegét költségvetési kiadásként kell elszámolni a visszafizetés elmaradásának – így különösen a kölcsön, követelés elengedésének, beszámításának vagy tőkévé alakításának – időpontjában.

45/A. §²³¹ (1)²³² Az állam Magyarország területén székhellyel rendelkező, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján banknak minősülő hitelintézetben az alaptőke felemelése útján tulajdonosi részesedést szerezhet, ha

(2)²³³ Az alaptőke felemelésére vonatkozó, valamint az állam tulajdonszerzésének bejegyzésére irányuló jogügylet tekintetében, továbbá a hatósági és bírósági eljárásokban az államot a gazdaságpolitikáért felelős miniszter képviseli.

(3)²³⁴ Az (1) bekezdésben meghatározott alaptőke-felemeléssel megszerzett állami tulajdonosi részesedéssel működő bank (a továbbiakban: Bank) állami tulajdonú részesedése tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlására a gazdaságpolitikáért felelős miniszter jogosult.

(4) A (2) és (3) bekezdés esetében a 41. § (1) bekezdése nem alkalmazandó.

45/B. §²³⁵ (1)²³⁶ A Bankra a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben foglaltakat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Bank ügyvezető szerve az igazgatóság, amely az igazgatóság elnökéből és további igazgatósági tagokból áll.

(3) A Bank munkaszervezetének élén vezérigazgató áll, akinek feladatait és hatáskörét az igazgatóság határozza meg.

(4) A vezérigazgató és a vezérigazgató helyettesei felett a munkáltatói jogokat az igazgatóság gyakorolja.

(5) A Bank működésének, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásának ellenőrzését felügyelő bizottság végzi.

(6) Nem lehet az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja, aki

(7) Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagja, a vezérigazgató pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat.

(8)²³⁷ Ha a felügyelő bizottság megítélése szerint az igazgatóság, a vezérigazgató vagy annak helyettese tevékenysége jogszabályba, a Bank létesítő okiratába vagy közgyűlése határozatába ütközik, vagy egyébként sérti az állam érdekeit, ezt köteles jelezni a gazdaságpolitikáért felelős miniszternek is.

(9)²³⁸ A felügyelő bizottság tagja feladatát az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, és az állam érdekeit képviselő tag esetében az állam érdekeinek elsődlegessége alapján látja el. A tagok – a Polgári Törvénykönyv többek közös károkozására vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az állammal szemben az ellenőrzési kötelezettségük felróható megszegésével okozott károkért. Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.

46. § (1)²³⁹ A központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatai terhére a 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozási tevékenység nem folytatható.

(2) A költségvetési szerv a Kormány rendeletében meghatározott korlátokkal folytathat vállalkozási tevékenységet.

(3)²⁴⁰ A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó vállalkozási maradványnak a társasági adó mértékével megegyező hányadát köteles a központi költségvetésbe – az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe – befizetni.

47. § (1)²⁴¹ A Kormány az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv szabad előirányzatai, az irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv költségvetési bevételei után befizetési kötelezettséget írhat elő. A Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szerv a befizetett összeget az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével használhatja fel.

(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a központi költségvetésről szóló törvény a kormányhivatal részére a költségvetési bevételei után a központi költségvetésbe történő befizetési kötelezettséget írhat elő. A befizetendő összeg nem haladhatja meg a kormányhivatal költségvetési bevételeinek 50%-át.

48. §²⁴⁴ (1) Az államháztartás alrendszerei terhére támogatás

(2) A támogatás nem minősül egyedi döntés alapján nyújtott támogatásnak, ha a támogatás nyújtásának minden feltételét jogszabály meghatározza, és a támogatási döntés meghozatala során a döntéshozónak mérlegelési joga nincs. Nem minősül mérlegelési jognak, ha a döntéshozó a támogatási keret kimerüléséig a jogszabályi feltételeknek megfelelő támogatási igényeket beérkezési sorrendben teljesíti.

(3) Pályázat vagy kérelem (a továbbiakban együtt: támogatási igény) alapján nyújtott támogatás esetén a támogatási igényről jogszabályban, ennek hiányában az irányító szerv belső szabályzatában meghatározott személy, testület dönt.

48/A. §²⁴⁵ (1) A 48. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közigazgatási jogi jogviszonyban és a 48. § (1) bekezdés b) pontja szerinti polgári jogi jogviszonyban (a továbbiakban együtt: támogatási jogviszony) a kötelezettségvállalási jogkört gyakorló személy (a továbbiakban: támogató) a támogatás nyújtására, a kedvezményezett pedig – ha a támogatás jellege egyébként nem zárja ki – a számára megállapított kötelezettség teljesítésére köteles.

(2) Támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatási jogviszony a támogatói okirat közlésével jön létre. Támogatási igény alapján nyújtott támogatás esetén, ha a támogatói okiratban meghatározott valamely feltétel eltér a támogatási igénytől, a támogatási jogviszony létrejöttéhez a kedvezményezett elfogadó nyilatkozata is szükséges. Elfogadásnak kell tekinteni azt is, ha a kedvezményezett a támogatói okiratban meghatározott határidőn belül nem tesz nyilatkozatot. Ha a támogató a kedvezményezett nyilatkozatában foglaltakat elfogadja, a támogatási jogviszony a nyilatkozat tartalmának megfelelő támogatói okirat közlésével jön létre.

(3) A támogatási szerződést a támogató a kedvezményezett javára egyoldalúan módosíthatja. A támogatási szerződésnek a kedvezményezett hátrányára történő módosítására akkor van lehetőség, ha a támogatási szerződésben a felek ekként állapodtak meg, vagy ha a támogató általános szerződési feltételt alkalmaz, és az általános szerződési feltételben a támogató ezt kikötötte.

48/B. §²⁴⁶ (1) Nem lehet a támogatási jogviszonyban kedvezményezett

(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni

49. § A fejezetet irányító szerv a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásával lebonyolító szervet, az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására közreműködő szervezetet is megbízhat, ha azt jogszabály lehetővé teszi.

49/A. §²⁴⁸ (1) A támogatási szerződés alapján létrejött támogatási jogviszonyra az e törvényben meghatározott feltételeket – ha e törvényből más nem következik – a közigazgatási hatósági határozattal, hatósági szerződéssel vagy támogatói okirattal létrejött támogatási jogviszonyra is alkalmazni kell.

(2) E Fejezetet nem kell alkalmazni – az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek támogatásai kivételével – az 1. § 14. pont a)–d) alpontja szerinti támogatásokra.

50. § (1)²⁵⁰ Költségvetési támogatás annak nyújtható, aki

(2) Ha a költségvetési támogatás magyarországi beruházások ösztönzéséhez kapcsolódóan közvetlenül nyújtott fejlesztési célú költségvetési támogatásként kerül biztosításra, az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételről a Kormány egyedi határozatban dönt.

(3)²⁵²

(4) A támogatási igény benyújtásának feltételéül előírható, hogy a támogatási igény benyújtójának ne legyen esedékessé vált és még meg nem fizetett adótartozása – ide nem értve az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat –, valamint járulék-, illeték- vagy vámtartozása (a továbbiakban együtt: köztartozás).

(5) Jogszabály, pályázati kiírás az (1)–(4) bekezdésben meghatározottakon kívül további kizáró okokat is megállapíthat.

50/A. § A visszafizetési kötelezettséggel nyújtott költségvetési támogatás visszafizetésének biztosítása, valamint a költségvetési támogatás visszavonása, a támogatási szerződés felmondása vagy az attól történő elállás esetén visszafizetendő költségvetési támogatás visszakövetelése céljából – a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel – a támogatási szerződésben megfelelő biztosítékot kell kikötni.

50/B. § Ha a költségvetési támogatás részben vagy egészben az Európai Unió valamely közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott feltételek szerint kerül nyújtásra, a költségvetési támogatás az 50. §-tól és az 50/A. §-tól eltérően akkor biztosítható, ha a támogatási igény benyújtója megfelel az uniós jogi aktusban meghatározott feltételeknek. Jogszabály, pályázati kiírás további feltételeket csak abban az esetben állapíthat meg, ha azt az uniós jogi aktus nem zárja ki.

51. § (1) A költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátása egy összegben vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítésarányosan történhet.

(2) Az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusának eltérő rendelkezése hiányában az államháztartáson kívüli természetes személynek és jogi személynek folyósításra kerülő költségvetési támogatásból a kedvezményezettet terhelő köztartozás összegét – a Kormány rendeletében meghatározott kivétellel és módon, az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatása alapján – az agrártámogatások esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, más költségvetési támogatás esetén a kincstár visszatartja, és az állami adóhatóság megfelelő bevételi számláján jóváírja.

(3) A központi költségvetésről szóló törvény alapján nem állami intézmény fenntartójának az általa vagy intézménye útján ellátott köznevelési, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatra tekintettel biztosított költségvetési támogatás esetében a (2) bekezdést a nem állami intézmény fenntartója és az általa fenntartott intézmény köztartozására is alkalmazni kell.

(4)²⁵³ A Kormány rendeletben előírhatja, hogy a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, valamint a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő, az állam – közvetlen vagy közvetett – többségi tulajdonában álló gazdasági társaság kedvezményezett esetén az európai uniós forrásból, valamint a Kormány rendeletében meghatározott fejlesztési célú, nem európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számlára folyósíthatók. A kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesíthet, azokat más célra – így különösen értékpapír-vásárlásra, kamatbevétel realizálására – még átmenetileg sem veheti igénybe.

52. § (1) A költségvetési támogatások felhasználását – ha ennek a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti feltételei fennállnak – közbeszerzés alkalmazásához kell kötni.

(2) A költségvetési támogatás nem köthető olyan feltételhez, hogy a közbeszerzési eljárás ajánlattevőjét előzetesen válasszák ki. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a támogatási igény elbírálását megelőzően közbeszerzési eljárás kerüljön megindításra, vagy a támogató annak megindítását határozza meg a költségvetési támogatás feltételeként.

(3) A támogató a támogatási döntésre vonatkozó tájékoztatásban a támogatási szerződés megkötésének feltételeként előírhatja a támogatási szerződéskötést megelőzően közbeszerzési eljárás lefolytatását vagy a támogatási szerződésben a közbeszerzési eljárás megindításának előfeltételéül a közbeszerzési dokumentumok ellenőrzését és annak megindítását a támogató egyetértéséhez kötheti.

52/A. §²⁵⁴ (1) A 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére nyújtott költségvetési támogatást a folyósítását követő év december 31-éig lehet felhasználni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőtől a Kormány egyedi határozata rövidebb határidőt, a központi költségvetésről szóló törvény eltérő időpontot is megállapíthat.

(3) A támogató a Kormány egyedi határozata alapján nyújtott támogatás esetében a határidőt egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja.

53. § A kedvezményezettet beszámolási kötelezettség terheli a költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról. Ha a kedvezményezett a beszámolási kötelezettségének határidőben nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a költségvetési támogatás folyósítása felfüggesztésre kerül. A felfüggesztett költségvetési támogatás – ha annak feltételei egyébként fennállnak – a beszámolási kötelezettség teljesítését követően kerülhet folyósításra.

53/A. § (1) A költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogató a költségvetési támogatást visszavonhatja, a támogatási szerződéstől elállhat, azt felmondhatja vagy kezdeményezheti annak módosítását.

(2) A költségvetési támogatások jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása, továbbá a költségvetési támogatás visszavonása, a támogatási szerződéstől történő elállás vagy annak felmondása esetén a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás összegét a Kormány rendeletében meghatározott ügyleti kamattal, késedelem esetén késedelmi kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kedvezményezettet kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

(2a)²⁵⁶ A (2) bekezdésben meghatározott követeléssel kapcsolatos végrehajtás elrendelése esetén az Ákr. hatálya alá tartozó eljárásokban a végrehajtási megkeresés napját követően a késedelmi kamatot az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény rendelkezései alapján – az ott meghatározott kivétellel – a végrehajtást foganatosító szerv számítja fel és arról a megkereső szervet értesíti.

(3)²⁵⁷ Nemteljesítés esetén a visszafizetési kötelezettség érvényesítése elsősorban a biztosíték érvényesítésével történik. Ennek eredménytelensége esetén a visszafizetendő összeget és annak kamatait az állami adóhatóság a támogató megkeresésére adók módjára behajtandó köztartozásként, a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből nyújtott költségvetési támogatás esetén a 60/A. § (2) bekezdésében meghatározott módon hajtja be. Ha a nem természetes személy kedvezményezett jogszabály alapján mentesül a biztosíték nyújtása vagy választása szerint az önrész rendelkezésre állásának igazolása alól, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatással összefüggésben keletkező visszafizetési kötelezettségét a támogató által meghatározott határnapig nem teljesíti, illetve annak részletekben történő teljesítése esetén a részletfizetési kötelezettségét elmulasztja, és a visszafizetendő összeget nem lehet tőle behajtani, a támogató kezdeményezése alapján az állami adóhatóság a kedvezményezett és a kedvezményezettben többségi befolyással rendelkező szervezet adószámát törli.

(4)²⁵⁸ Ha a kedvezményezett a támogatott tevékenység megvalósítása érdekében olyan jogviszonyt létesít, amely alapján a támogató előleg számla alapján közvetlenül harmadik személynek folyósítja a költségvetési támogatást, a kedvezményezettet terhelő visszafizetési kötelezettség ezt a harmadik személyt terheli, ha a visszafizetési kötelezettség azért keletkezett, mert a támogatott tevékenység megvalósítása érdekében létesített jogviszonyon alapuló kötelezettségeit nem teljesítette a kedvezményezett számára. Ha a kötelezettségek teljesítésének elmaradása e harmadik személy szándékos magatartására vezethető vissza, és a visszafizetési kötelezettségét a támogató által meghatározott határnapig nem teljesíti, illetve annak részletekben történő teljesítése esetén a részletfizetési kötelezettségét elmulasztja, a visszafizetendő összeget a támogató kezdeményezésére adók módjára behajtandó köztartozásként kell behajtani. Behajthatatlanság esetén a támogató kezdeményezése alapján az állami adóhatóság a harmadik személy és a harmadik személyben többségi befolyással rendelkező szervezet adószámát törli.

54. § (1) A támogató a költségvetési támogatás felhasználását

(1a)²⁶² Az ellenőrzés kiterjedhet a kedvezményezett által a támogatott tevékenység megvalósítására kötött szerződésben részes olyan felekre is, akik a támogatási jogviszony teljesítésében közvetlen módon közreműködnek.

(2)²⁶³ A kedvezményezett és az (1a) bekezdés szerinti szerződő felek kötelesek a költségvetési támogatások lebonyolításában részt vevő és a költségvetési támogatást ellenőrző szervezetekkel együttműködni, az ellenőrzést végző szerv képviselőit ellenőrzési munkájukban a megfelelő dokumentumok, számlák, a megvalósítást igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai teljesítés vizsgálatában a helyszínen is segíteni. Ha a kedvezményezett vagy az (1a) bekezdés szerinti szerződő fél az ellenőrző szerv munkáját ellehetetleníti, a támogató a költségvetési támogatást visszavonhatja, a támogatási szerződéstől elállhat.

54/A–54/C. §

55. § A támogató és a támogató nevében eljáró szervezet az 50. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel ellenőrzése céljából, a kedvezményezett nyilatkozata alapján a költségvetési támogatás folyósításától számított öt évig, vagy – ha az későbbi – a költségvetési támogatás visszakövetelésére vonatkozó igény elévüléséig kezeli

56. § A támogató a költségvetési támogatás folyósításától számított öt évig a honlapján vagy – ha a támogató honlappal nem rendelkezik – a támogató irányító szervének honlapján közzéteheti a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kedvezményezettre vonatkozóan

56/A. § A Kormány rendeletben a költségvetési támogatásokra vonatkozó további szabályokat állapíthat meg.

56/B. § (1) A kincstár monitoringrendszert működtet a költségvetési támogatásokról és a költségvetési támogatásnak nem minősülő csekély összegű támogatásokról, valamint közreműködik a támogatások felhasználásának összehangolásában.

(2)²⁷⁰ A monitoringrendszerben nem rögzített támogatási döntés alapján az (1) bekezdés szerinti támogatás érvényesen nem nyújtható.

56/C. § (1) A támogató a monitoringrendszerbe történő adatátadással gondoskodik

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata alapján nyújtott támogatás esetén is alkalmazni kell, azzal, hogy a támogatási igény benyújtóján a törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata alapján támogatásra jogosult személyt, a támogatási igény célján a törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata alapján nyújtott támogatás célját kell érteni.

(3) A monitoringrendszerben kezelt adatok a támogatási döntés naptári évének utolsó napjától számított öt év elteltével törölhetők.

(4) A monitoringrendszerben nyilvántartott adatok kereshetőségét támogatási program, támogatási igény benyújtója, támogatás összege, döntéshozatalra jogosultak szerint és más módon csoportosított lekérdezhetőségét bárki számára, ingyenesen biztosítani kell.

56/D. § (1) Közérdekből nyilvános a pályázati kiírást előkészítő, a pályázatot kiíró, a támogatási döntést előkészítő és a döntéshozó személy, testület által a pályázattal, a pályázati eljárással, a támogatási döntéssel összefüggésben kezelt, közérdekű adatnak és különleges adatnak nem minősülő adat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok megismerésére a közérdekű adatokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket kell alkalmazni.

57. § (1)²⁷² A helyi önkormányzat az általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a kincstár útján igényli, azok módosítását a kincstár útján kezdeményezi, azokról a kincstár útján mond le, és az éves költségvetési beszámolót megalapozó végleges adatszolgáltatást a kincstár útján teljesíti.

(2) A kincstár a rendelkezésére álló adatok alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során ellenőrzi a támogatások igénylésének és módosításának megalapozottságát.

(3)²⁷³ Ha a kincstár az igénylésben meghatározott mutatószámot megalapozatlannak tartja, hivatalból megindított eljárás keretében kötelezi a helyi önkormányzatot, hogy a mutatószámon a kincstár által meghatározott változtatásokat a soron következő mutatószám módosításkor vezesse át. Nem kell határozatot hozni, ha a helyi önkormányzat a kincstár álláspontját alátámasztó bizonyítékok ismertetése során az eltérés jogszerűségét igazolja.

(4) Ha a helyi önkormányzat a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a kincstár jogosult az általa meghatározott mutatószámok átvezetésére.

(5)²⁷⁴ A helyi önkormányzat a soron következő mutatószám módosításkor a kincstár (3) bekezdés szerinti határozatában szerepeltetett mutatószámhoz képest eltérő mutatószámot szerepeltethet, ha azt a helyi önkormányzatnak a határozat véglegessé válását követően átvett vagy átadott feladat indokolja. A feladat átvételének, átadásának helyi önkormányzat általi bizonyítása alapján a kincstár a (3) bekezdés szerinti határozatát módosíthatja, visszavonhatja.

(6)²⁷⁵ A kincstár (4) bekezdés szerinti intézkedésével szemben azonnali jogvédelemnek nincs helye.

(7)²⁷⁶ A kincstár (3) bekezdés szerinti határozata elleni keresetlevelet a döntés közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani.

58. §²⁷⁷ (1) A helyi önkormányzat az éves költségvetési beszámolójában számol el a számára a költségvetési évben folyósított támogatásokkal.

(2)²⁷⁸ A helyi önkormányzat az éves költségvetési beszámolójában a költségvetési évben folyósított támogatások felhasználásával kapcsolatos önellenőrzést a költségvetési beszámoló teljesítésének határidejét követő második hónaptól a hatodik hónapig a Kormány rendeletében meghatározott mértékű – a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezetben elszámolandó – önellenőrzési pótlék megfizetésével egyidejűleg kezdeményezhet.

59. § (1)²⁷⁹ A kincstár a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolója alapján az Ákr. szerinti hatósági ellenőrzés keretében felülvizsgálja a támogatások elszámolását, felhasználását. A hatósági ellenőrzés tekintetében alkalmazandó kiegészítő rendelkezéseket kormányrendelet határozza meg. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszék jelentéseiben foglalt megállapításokat is figyelembe veszi.

(2) A felülvizsgálat megszervezése során biztosítani kell, hogy valamennyi helyi önkormányzatnál a felülvizsgálat esetében legalább négyévente – a kincstár által meghatározott támogatási jogcímek tekintetében – helyszíni ellenőrzésre kerüljön sor, amely a Polgári Törvénykönyv szerinti általános elévülési időn belül, a korábban nem vizsgált időszakra és jogcímekre is kiterjeszthető.

(3) A felülvizsgálat kiterjed az éves költségvetési beszámoló alapjául szolgáló dokumentumoknak a helyi önkormányzatnál, a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szervnél, továbbá – szükség esetén – valamennyi érintett gazdálkodó szervezetnél és más jogi személynél történő ellenőrzésre is.

(4) A felülvizsgálat szakmai szabályait, módszereit a kincstár az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével alakítja ki.

60. §²⁸⁰ (1) Ha a kincstár a felülvizsgálat során az éves költségvetési beszámolóban közölt adatokhoz képest eltérést tár fel, hivatalbóli eljárásban megállapítja a helyi önkormányzatot megillető vagy az általa visszafizetendő támogatás összegét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban az Ákr. rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(3) Az elsőfokú döntés ellen fellebbezésnek van helye. A közigazgatási perre az 57. § (6) és (7) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

60/A. § (1) Ha a helyi önkormányzat

(2) Jogosulatlan igénybevétel esetén és a visszafizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a helyi önkormányzat jogszabályban meghatározott mértékű ügyleti, illetve azon felül késedelmi kamatot fizet. Ha a helyi önkormányzat visszafizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a kincstár – az engedélyezett részletfizetés kivételével – beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájára.

(3) A helyi önkormányzat kérelme alapján a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségére vonatkozóan – a késedelmi kamat kivételével – a kincstár legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet, ha a kérelmező igazolja, hogy kötelező feladatainak ellátását az egyösszegű visszafizetés veszélyeztetné. A részletfizetésről hozott határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek. A részletfizetési kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(4) Ha a helyi önkormányzat a részletfizetést engedélyező határozatban foglalt fizetési kötelezettségének a határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett egyösszegű fizetési kötelezettséget a kötelezett az esedékessé válást követő tizenöt napon belül nem teljesíti, a kincstár beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájával szemben.

(5)²⁸¹ Az ügyfél a nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot.

60/B. §²⁸² A helyi önkormányzat kérelme alapján a kincstár által e törvény alapján benyújtott beszedési megbízás benyújtását a kincstár legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb négy hónapra elhalasztja, vagy a már benyújtott beszedési megbízást visszavonja és legfeljebb négy hónappal később nyújtja csak be ismételten, ha a kérelmező igazolja, hogy az általa fizetendő munkabérek, illetmények és ellátások kifizetését a beszedési megbízás érvényesítése veszélyeztetné.

61. § (1)²⁸³ Az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás, a beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének biztosítása.

(2)²⁸⁴ Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységének korlátozása nélkül e törvényben meghatározott esetben külső ellenőrzést a kincstár is végezhet.

(3)²⁸⁵ Az államháztartás kormányzati szintű ellenőrzése a kormányzati ellenőrzési szerv, az európai támogatásokat auditáló szerv és a kincstár által valósul meg.

(4) Az államháztartás belső kontrollrendszere a költségvetési szervek belső kontrollrendszere – beleértve a belső ellenőrzést – keretében valósul meg.

62. § Az államháztartásért felelős miniszter ellátja – az Állami Számvevőszék véleményének kikérésével – az államháztartás belső kontrollrendszerének – amely magában foglalja az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést – a nemzetközi standardokkal összhangban lévő fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával kapcsolatos feladatokat, megalkotja az ezekhez kapcsolódó jogszabályokat, módszertani útmutatókat, valamint ellátja a szakmai egyeztető fórumok működtetésével és kötelező továbbképzések szervezésével kapcsolatos feladatokat.

63. § (1) A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed

(2) A kormányzati ellenőrzési szerv feladatai ellátásával összefüggésben jogosult a minősített adat, az üzleti titok és az ellenőrzött szervezet, valamint az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szervezet által kezelt egyéb titokfajták megismerésére.

(3)²⁹³ A kormányzati ellenőrzési szerv az állami vagyon kezelésének ellenőrzése keretében az államot, mint tulajdonost törvény alapján megillető ellenőrzési jogkört külön meghatalmazás nélkül kizárólag az állami vagyonnal való gazdálkodás, a vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenység értékelése érdekében gyakorolhatja, az állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társasági részesedés tekintetében.

(4)²⁹⁴ A kormányzati ellenőrzési szerv személyes adatot ellenőrzési tevékenysége céljából, az ahhoz szükséges mértékben, az ellenőrzés dokumentumainak megőrzéséig kezelhet.

64. § (1) A kormányzati ellenőrzést végző személy a feladatai ellátása érdekében az ellenőrzött, és az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv, szervezet bármely helyiségébe beléphet, számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi dokumentumhoz és az informatikai rendszerek archív és élő adatállományához. Kérésére az ellenőrzött szerv, illetve az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni.

(2) A kormányzati ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során a dokumentumokba és az informatikai rendszerek adatállományába akkor is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, ha azok minősített adatot, üzleti titkot vagy törvény által védett egyéb titkot tartalmaznak. Az eredeti iratokat, valamint az informatikai rendszerek adatállományait eredeti adathordozón – másolat készítése és átvételi elismervény átadása mellett – elviheti, és az ellenőrzés befejezéséig magánál tarthatja. Az ellenőrzés befejezése után az átvett eredeti iratokat, adathordozókat, vissza kell szolgáltatni kivéve, ha büntető- vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése indokolt.

(3)²⁹⁵ A kormányzati ellenőrzést végző személy jogosult az adathordozókról fizikai tükörmásolatot készíteni vagy készíttetni, és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.

65. §²⁹⁶ (1) A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzése során az ellenőrzött szerv, szervezet vagy más – az ellenőrzés lefolytatásához szükséges adatok, tények, információk birtokában lévő – személy, szervezet vezetője, alkalmazottja a jogszabályokban meghatározottak szerint adatszolgáltatásra és együttműködésre köteles.

(2) Az ellenőrzéshez kapcsolódó adatszolgáltatási, együttműködési vagy az ellenőrzés végrehajtását elősegítő kötelezettség megszegése esetén

(3)²⁹⁸ Az eljárási bírságot a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője határozatban szabja ki. A bírságolással kapcsolatos eljárásra az Ákr. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(4)²⁹⁹

(5)³⁰⁰ A keresetlevelet a bírsággal sújtott személynek a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtania.

(6) A helyszíni ellenőrzés lefolytatásának akadályozása esetén az ellenőrzött vagy az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv adatszolgáltatási vagy együttműködési kötelezettségének érvényesítéséhez a kormányzati ellenőrzési szerv a rendőrség közreműködését veheti igénybe.

66. § (1) Ha a kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzése során a közpénzek vagy az állami vagyon jogszabálysértő, rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználását és ezzel összefüggésben károkozást vagy ennek veszélyét állapítja meg, a kár megelőzése, enyhítése érdekében az illetékes hatósághoz, illetve szervezethez fordulhat

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett hatóság, szervezet köteles a megkeresés kézhezvételét követő tizenöt napon belül a szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a kormányzati ellenőrzési szerv elnökét írásban értesíteni.

(3) Ha az (1) bekezdésben foglaltak alapján tett intézkedés fenntartása a továbbiakban már nem szükséges, erről a kormányzati ellenőrzési szerv elnöke az intézkedést foganatosító hatóságot, szervezetet értesíti.

67. §³⁰¹ (1) A kormányzati ellenőrzési szerv az ellenőrzései során feltárt, a kormányzati ellenőrzési szerv által ellenőrzött, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervet és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó, állami tulajdonban álló, valamint az állam többségi befolyása alatt lévő gazdasági társaságot megillető, az ellenőrzés tárgyával kapcsolatos polgári jogviszonyból fakadó jog, követelés, egyéb polgári jogi igény érvényesítése iránt, valamint a költségvetési támogatás visszafizetése érdekében a jogosult nevében és helyett a bíróságok és más hatóságok, valamint harmadik személyek előtt külön meghatalmazás nélkül eljárhat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kormányzati ellenőrzési szerv saját nevében közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül keresetet indíthat a hatáskörében eljárva megismert szerződés vagy a szerződés egyes rendelkezései semmisségének megállapítása iránt.

(3)³⁰² A kormányzati ellenőrzési szerv az ellenőrzés tárgyával kapcsolatos büntetőeljárásokban jogosult az állam, valamint az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek, mint sértettek képviseletét ellátni.

(4) A kormányzati ellenőrzési szerv a 63. § (1) bekezdésben, valamint az (1) bekezdésben meghatározott jogosultsága gyakorlása érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat – a családi állapotra, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére, a nemre és a nyilvántartásból való kikerülés okára vonatkozó adat kivételével – jogosult igényelni.

68. §³⁰³ Az európai támogatásokat auditáló szerv ellenőrzési jogköre kiterjed a kormányrendeletben meghatározott forrásokból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre

68/A. §³⁰⁴ Az európai támogatásokat auditáló szerv által végzett ellenőrzésre a 63. § (2) és (4) bekezdését, 64. § (1) és (2) bekezdését, 65. § (1) bekezdését, (2) bekezdés a) pontját és (3)–(5) bekezdését alkalmazni kell.

68/B. § (1) A kincstár ellenőrzési jogköre a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv

(2) A kincstár ellenőrzésére a 63. § (2) és (4) bekezdését, a 64. §-t, a 65. § (1)–(5) bekezdését és a 66. §-t kell alkalmazni.

(3) A kincstári ellenőrzés szakmai szabályait, módszereit a kincstár az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével alakítja ki.

69. § (1) A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következő célok:

(2) A belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével.

69/A. §³⁰⁶ A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek belső kontrollrendszerére a költségvetési szervek belső kontrollrendszerére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. A Kormány rendeletében a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek sajátosságai figyelembevételével azokra nézve a költségvetési szervek belső kontrollrendszerére vonatkozó, e törvényben meghatározott szabályoktól eltérő szabályokat állapíthat meg.

70. § (1) A belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. Az irányító szerv belső ellenőrzést végezhet

(2) A belső ellenőr bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenysége keretében a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást, és a közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére. A belső ellenőr ezenkívül más tevékenységbe nem vonható be.

(3) A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet az adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával.

(4)³⁰⁷ Aki költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet kíván végezni, köteles az erre irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint az államháztartásért felelős miniszter részére bejelenteni. Költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak az végezhet, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik a jogszabályban előírt végzettséggel és gyakorlattal.

(4a)³⁰⁸ Az ellenőrzés során a büntetlen előéletet igazoltnak kell tekinteni akkor is, ha a kérelmező munkáltatója igazolja, hogy a kérelmező jogszabály alapján büntetlen előélethez vagy nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakörben dolgozik.

(4b)–(4c)³⁰⁹

(5)³¹⁰ Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőrzési tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza az érintett

(5a)³¹¹ Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás az (5) bekezdés b), és g)–j) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott adatok közül a belső ellenőr nyilvántartási száma, neve és választása alapján az (5) bekezdés c)–f) pontjában meghatározott adatainak egyike nyilvános, ezen adatokról bárki tájékoztatást kaphat. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásban szereplő belső ellenőr nyilvános adatait honlapján nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárki tájékoztatást kaphasson.

(7)³¹² Törölni kell a nyilvántartásból, aki a (4) bekezdésben, az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel szabályait meghatározó jogszabályban foglaltakat vagy a kötelező továbbképzési kötelezettségre vonatkozó feltételeket nem teljesíti. A nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő tíz évig megőrzi.

(8)³¹³ A belső ellenőri tevékenység bejelentésére a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására és törlésére irányuló eljárásért az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

71. § (1)³¹⁵ Ha a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost bíz meg. Önkormányzati rendelet önkormányzati biztos megbízását az e bekezdésben meghatározottaknál kisebb mérték, rövidebb időtartam, lejárat esetén is kötelezővé teheti.

(2) A lejárt esedékességű tartozásállomány fennállásáig a pénzügyi ellenjegyzés és az érvényesítés szabályain felül csak az önkormányzati biztos ellenjegyzésével vállalható kötelezettség, és rendelhető el utalványozás.

(3) Az önkormányzati biztos a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv szervezeti felépítését, működési folyamatát és gazdálkodását érintő racionalizálási javaslatokat tehet, intézkedéseket kezdeményezhet.

72–73. §

74. §³¹⁷

75. § Az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolításával és finanszírozásával összefüggő, központi kezelést igénylő feladatait a kincstár és az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) látja el.

76. § (1) A kincstár

(2) A kincstár feladatai ellátása érdekében jogosult

(3) A kincstár a (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatait a kibocsátó által kiadott jegyzési, forgalomba hozatali lebonyolítási rendnek megfelelően, egyedi megállapodás alapján végzi.

77. § (1) A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál Kincstári Egységes Számla elnevezésű számlával rendelkezik. A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat, és azon az e törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát tarthatja és használhatja fel.

(2) A Kincstári Egységes Számla a 79. § (1), (2) és (4) bekezdése szerinti fizetési-számlavezetési tevékenységgel összefüggő pénzforgalom lebonyolítását szolgálja.

78. § (1) A kincstár a likvidásmenedzsment keretében folyamatosan figyelemmel kíséri a bevételek alakulását s ennek figyelembevételével biztosítja a kiadások rendelkezésre állását.

(2)³¹⁹ A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, és az általuk irányított költségvetési szerv a bevételek beérkezésének és a kiadások teljesítésének ütemezéséről likviditási tervet készít.

(3) A központi kezelésű előirányzatokból a kincstár által folyósított ellátási kiadásokat havi bontású finanszírozási terv alapján kell folyósítani.

(4)³²⁰ A kincstár a Kormány rendeletében meghatározott esetekben és módon a Kincstári Egységes Számla terhére megelőlegezheti egyes kiadások teljesítésének fedezetét. A megelőlegezésre a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon, díj és kamat felszámítása nélkül kerülhet sor.

(5)³²¹

79. § (1) A kincstári elszámolások körébe az államháztartás központi alrendszerébe tartozó jogi személyek és előirányzatok pénzforgalma (a továbbiakban együtt: kincstári kör) tartozik. A kincstári kör fizetési számlái – az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv dolgozói lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla, a nemzetbiztonsági szolgálatok alapfeladatai ellátásához szükséges speciális kiadások teljesítéséhez szükséges számla, és a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével – kizárólag a kincstárnál vezethetők.

(2)³²² A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni

(2a)³²⁶ A kincstári körön kívüli számlatulajdonos kérelmére a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése alól az államháztartásért felelős miniszter felmentést adhat.

(3)³²⁷ A kincstári körön kívüli számlatulajdonosok – a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, valamint a (2a) bekezdés szerinti felmentéssel rendelkező kincstári körön kívüli számlatulajdonos kivételével – hitelintézetnél forintban vezetett fizetési számlával – az általuk foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla kivételével –, valamint értékpapírszámlával nem rendelkezhetnek, értékpapírt nem vásárolhatnak.

(3a)³²⁸

(4)³²⁹ A kincstár vezeti a helyi önkormányzat megbízása esetén a helyi önkormányzat és költségvetési szervei, a nemzetiségi önkormányzat megbízása esetén a nemzetiségi önkormányzat és költségvetési szervei, a társulás megbízása esetén a társulás és költségvetési szervei, valamint az (1) bekezdésben meghatározotton kívüli, más köztestület megbízása esetén a köztestület fizetési számláját.

(4a)³³⁰ A kincstár fizetési számlát vezet

(4b)³³¹ A kincstár a 4/A. § (5) bekezdése szerinti pénzeszközök elkülönítésére letéti és más sajátos elszámolási, lebonyolítási számlákat vezethet.

(4c)³³² Ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás 84. § (1) bekezdése szerinti fizetési számláját nem a kincstár vezeti, a 84. § (1) bekezdése szerinti fizetési számlája mellett az 51. § (4) bekezdése szerinti költségvetési támogatások fogadására a kincstárnál fizetési számlát vezethet.

(4d)³³³ A kincstár fizetési számlát vezet a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő, az állam – közvetlen vagy közvetett – többségi tulajdonában álló gazdasági társaság megbízása esetén az ilyen gazdasági társaság számára 51. § (4) bekezdése szerinti költségvetési támogatások fogadására.

(5)³³⁴ A kincstár az (1)–(4a) bekezdés szerinti tevékenysége és az általa nyújtott szolgáltatások után jutalékot, díjat számolhat fel, azonban – a felsőoktatási intézményekben állami részösztöndíjas és önköltséges tanulmányokat folytató hallgatók által fizetett önköltség és az államháztartáson kívülről érkező adományok elkülönített kezelésére a felsőoktatási intézmény számára jogszabályban foglaltak alapján vezetett fizetési számla pénzeszközei kivételével – kamatot nem fizethet. A kincstár jogosult az általa vezetett fizetési számlák megterhelésével továbbhárítani a pénzforgalmi szolgáltatások díját, továbbá jogszabályban meghatározott más esetben azokat megterhelni.

(6)³³⁵ A kincstári kör és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok devizaeszközei kezelésére a kincstár devizaszámlát vezet. A kincstár a devizaszámla vezetése során díjakat számolhat fel és kamatot fizethet. A kincstár engedélyével, kivételes esetben hitelintézetnél is vezethető devizaszámla. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti külképviseletek működtetéséhez szükséges devizaszámlák a kihelyező költségvetési szerv gazdasági vezetőjének engedélyével pénzintézetnél is vezethetők.

80. § (1) A kincstár végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére irányuló pénzügyi lebonyolítási feladatokat, ennek keretében a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel a kiadásokhoz kötődően likviditási és előirányzati fedezet, valamint alaki, formai és pénzügyi ellenőrzést végez.

(2) A kincstár szabályzatban állapítja meg

81. § (1)³³⁸ Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére a kincstár havonta a működési bevételi előirányzatok és a működési kiadási előirányzatok különbségére jutó központi támogatás időarányos, a felhalmozási bevételi előirányzatok és felhalmozási kiadási előirányzatok különbségére eső központi támogatás teljesítésarányos részének megfelelő összegű előirányzat-felhasználási keretet nyit.

(2) Az előirányzat-felhasználási keret előrehozása a Kormány rendeletében meghatározott esetben és módon történhet.

(3)³³⁹

(4) A kincstár jogosult az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számláját a költségvetési szervet terhelő közterhek megfizetése céljából megterhelni.

(5)³⁴⁰ A fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési kiadásai teljesítéséhez szükséges központi támogatás biztosítása, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása a Kormány rendeletében megállapított eljárásrendben történik.

82. § (1)³⁴¹ A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén a központi támogatást – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – az időarányos mértékig, havi bontású finanszírozási terv szerint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerve által folyósított, de a központi kezelésű előirányzatokból finanszírozott ellátási kiadások megtérítését az alap kezelő szervének havi elszámolása alapján kell folyósítani.

(2) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatainak felhasználása előirányzat-felhasználási terv alapján történik.

(3) Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett éves költségvetési bevétele kisebb a teljesítendő kifizetések összegénél, a különbség a központi költségvetésről szóló törvényben a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésén kívül tervezett központi kezelésű előirányzatból átadásra kerül a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A központi költségvetés terhére történő tényleges kifizetésekre a költségvetési évben a tényleges költségvetési bevételek és költségvetési kiadások alakulása függvényében kerülhet sor.

83. § (1)³⁴² A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatását, a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott – egyéb költségvetési támogatást, a közfoglalkoztatáshoz nyújtott támogatásnak – a jogszabály alapján előlegként folyósított támogatás kivételével – a közfoglalkoztatási bér és annak közterhei megfizetésére szolgáló részét és az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerveknek folyósított támogatást a személyi juttatásokat terhelő közterhek, valamint jogszabályban meghatározott egyéb kötelezettségek beszámításával csökkentett összegben (a továbbiakban: nettó finanszírozás), ütemezetten a kincstár folyósítja. Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervet terhelő tartozások összege csak az egészségbiztosítási szerv által folyósított támogatásból vonható le.

(2)³⁴³ A 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó támogatásokat a központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint kell folyósítani.

(3)³⁴⁴ Ha az (1) bekezdés szerinti források az (1) bekezdésben meghatározott tartozásokra nem nyújtanak fedezetet, a különbözetet a kincstár a Kincstári Egységes Számla terhére megelőlegezi. A kincstár az ezen a jogcímen keletkező követelésének érvényesítése érdekében havonta beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzattal, Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervvel szemben. A megelőlegezett összeg után a megelőlegezést követő hónap első napjától a fizetési kötelezettség teljesítéséig a kincstár az előző évi átlagos jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot számít fel.

(3a)³⁴⁵ A helyi önkormányzat kérelme alapján, ha a helyi önkormányzat bizonyítja, hogy az általa fizetendő munkabérek, illetmények és ellátások kifizetésének fedezete nem áll rendelkezésére, a kincstár megállapodást köthet a helyi önkormányzattal, hogy az önkormányzat megbízása alapján a kérelmező helyi önkormányzatnak a nettó finanszírozás keretében járó támogatások, egyéb támogatások, illetve önkormányzati befizetések terhére közvetlenül fizesse ki a megállapodásban meghatározott időszakban a helyi önkormányzat által fizetendő munkabéreket, illetményeket és ellátásokat.

(4)³⁴⁶ Ha az e törvényben foglaltak alapján a kincstár által a helyi önkormányzat fizetési számlájára benyújtott beszedési megbízás kilencven napon belül nem teljesül, a követelés és annak kamata köztartozásnak minősül és azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.

(5)³⁴⁷ E törvény alapján a kincstár által benyújtható beszedési megbízások teljesítése céljából a helyi önkormányzat, Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv köteles a beszedési megbízás benyújtására történő felhatalmazást a számlavezetője részére megadni. Ennek elmulasztása esetén a helyi önkormányzatokért felelős miniszter – az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a kincstár – a nettó finanszírozás alapján a mulasztót megillető összeg folyósítását a kötelezettség teljesítéséig felfüggeszti.

(6)³⁴⁸ Ha a helyi önkormányzat a Mötv. 111/A. §-a szerinti valamely kötelezettségének nem tesz eleget, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a kötelezettség teljesítésére meghatározott határidő utolsó napját követő hónap első napjától a mulasztás megszüntetéséig a nettó finanszírozás alapján a helyi önkormányzatot megillető támogatás folyósítását felfüggeszti. E rendelkezést kell alkalmazni a nemzetiségi önkormányzat Njt. 134. §-a szerinti valamely kötelezettségének elmulasztására is, azzal, hogy a nemzetiségi önkormányzatot megillető támogatás folyósításának felfüggesztésére a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter jogosult.

(6a)³⁴⁹ Ha a helyi önkormányzat, illetve a nemzetiségi önkormányzat a kötelezettségnek a költségvetési évben legkésőbb december 5-éig nem tesz eleget, a költségvetési év során felfüggesztett támogatások összege az adott költségvetési évben nem folyósítható részére. Az előző évről vagy évekről áthúzódóan felfüggesztett támogatások abban az évben folyósíthatók a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat számára, amelyik évben a kötelezettségét teljesíti.

(6b)³⁵⁰

(7)³⁵¹

83/A. §³⁵² (1) A belföldi gépjárművek után beszedett adónak (a továbbiakban: gépjárműadó) a települési önkormányzat és a központi költségvetés közötti – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű – megosztását a kincstár ellenőrzi. A kincstár ellenőrzéséhez a települési önkormányzat a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatást teljesít.

(1a)³⁵³ Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén az önkormányzati hivatal a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot fizet, amelyet a kincstár határozatban szab ki.

(2)³⁵⁴ Ha a kincstár az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítja, hogy a települési önkormányzat a gépjárműadóval kapcsolatos fizetési kötelezettségét nem vagy nem a központi költségvetésről szóló törvénynek megfelelően teljesítette, hivatalból megindított eljárás keretében kötelezi a települési önkormányzatot a különbözet és az ehhez kapcsolódó kamat megfizetésére.

(3)³⁵⁵ A kincstár (1a) és (2) bekezdés szerinti határozata ellen indított közigazgatási perben az 57. § (6) és (7) bekezdését kell alkalmazni. A kincstár (1a) és (2) bekezdés szerinti határozatában foglaltak részletekben történő teljesítése a 60/A. § (3) és (4) bekezdése szerint kérhető és engedélyezhető.

(4)³⁵⁶ Az engedélyezett részletekben történő teljesítés kivételével, ha a települési önkormányzat, illetve az önkormányzati hivatal a kincstár (1a) és (2) bekezdés szerinti határozatában foglaltaknak a határozat közlését követő tizenöt napon belül nem tesz eleget, a meg nem fizetett összeg és a bírság együttes összegének erejéig a kincstár – a határozat bírósági felülvizsgálatára tekintet nélkül – beszedési megbízást nyújt be a települési önkormányzat fizetési számlájával szemben. A beszedési megbízás visszavonására a 60/B. §-t kell alkalmazni.

84. § (1)³⁵⁷ A települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás fizetési számláját választása alapján egy belföldi hitelintézet vagy a kincstár vezeti.

(2)³⁵⁸

(3)³⁵⁹ A megyei önkormányzat önkormányzati hivatala és a térségi fejlesztési tanács költségvetési szervként működő munkaszervezete kivételével az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számláját az irányító szerv által az (1) bekezdés szerint választott számlavezető vezeti.

(4)³⁶⁰ A helyi önkormányzat hitelfelvétele, kötvénykibocsátása fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon, a helyi önkormányzat általános működésének és ágazati feladatainak támogatása és a költségvetési támogatás nem használható fel. Ez az előírás nem vonatkozik a naptári éven belül lejáró, Gst. szerinti adósságot keletkeztető ügyletre, amelynek fedezetéül a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása felhasználható.

85. §³⁶¹ A bevételek beszedésekor, a kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. A kiadások készpénzben történő teljesítésére csak jogszabályban szabályozott esetekben kerülhet sor. A kiadások értékpapírral nem teljesíthetők.

86. § (1)³⁶³ Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi és kiadási előirányzatait a költségvetési évet megelőző év maradványának összegével megnöveli.

(2)³⁶⁴ A központi kezelésű előirányzatok szabad előirányzatai a költségvetési év utolsó napján törlésre kerülnek, költségvetési maradvánnyal nem rendelkeznek.

(3)³⁶⁵ A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési maradványának felhasználhatóságáról az Országgyűlés a zárszámadásról szóló törvényben dönt.

(4)³⁶⁶ Az elkülönített állami pénzalap költségvetési maradványa felhasználásának engedélyezésére az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulása esetén a fejezetet irányító szerv jogosult.

(5)³⁶⁷ Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv jogosult dönteni a költségvetési szerv maradványának elvonandó és felhasználható összegéről.

87. § A vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról

88. §³⁶⁹

89. §

90. § (1)³⁷² A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követő év szeptember 30-áig az Országgyűlés elé terjeszti. A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és az elkülönített állami pénzalapokról készített éves költségvetési beszámolókat a zárszámadásról szóló törvényjavaslat Országgyűlés elé történő beterjesztését két hónappal megelőzően megküldi az Állami Számvevőszéknek. A zárszámadásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék jelentésével együtt tárgyalja meg.

(2) A zárszámadásról szóló törvényben jóvá kell hagyni a költségvetési hiány finanszírozásának vagy a költségvetési többlet felhasználásának módját.

(3) Az Országgyűlés részére zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:

(3a)³⁸³

(4)³⁸⁴

(5)³⁸⁵ A Kormány és az Országgyűlés egyedi határozatának

(6)³⁸⁹ A kizárólag az (5) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezést tartalmazó határozat az (5) bekezdés szerint utoljára végrehajtottá vált rendelkezése végrehajtottá válását követő nappal visszavontnak minősül.

91. § (1)³⁹⁰ A helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé úgy, hogy az a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen. A zárszámadási rendelet tervezetével együtt a képviselő-testület részére tájékoztatásul be kell nyújtani a kincstár 68/B. § szerinti ellenőrzése keretében a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolójával kapcsolatosan elkészített jelentését.

(2) A zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:

(3)³⁹² A nemzetiségi önkormányzat és a társulás zárszámadásának megalkotására az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni a 26. § (1) bekezdésében meghatározott eltérésekkel.

(4) A térségi fejlesztési tanács zárszámadásának megalkotására az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy zárszámadási rendeleten zárszámadási határozatot kell érteni, a képviselő-testület hatáskörét a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, a polgármester részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács munkaszervezetének vezetője látja el.

92. § (1)³⁹³ A Polgári Törvénykönyv szerinti kezességnek, garanciának megfelelő, az állam nevében egyedileg meghatározott szerződéses kötelezettséget (a továbbiakban: egyedi állami kezesség) a Kormány egyedi határozatában vagy törvényben foglalt felhatalmazás alapján az államháztartásért felelős miniszter vállalhat.

(2) Egyedi állami kezesség abban az esetben vállalható, ha az nemzetgazdasági vagy valamely ágazatpolitikai cél megvalósítását szolgálja és a szerződéses kötelezettség teljesítése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján, és a rendelkezésre álló fedezetre tekintettel – az egyedi állami kezesség beváltása és egyéb állami többlettámogatás nélkül – megalapozott.

(2a)³⁹⁴ Egyedi állami kezesség nemzetközi pénzügyi intézmények felé a Polgári Törvénykönyvtől eltérő feltételekkel, az e szervezetekkel kölcsönösen elfogadott tartalommal és formában is vállalható.

(3)³⁹⁵ Törvényben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a Polgári Törvénykönyv szerinti kezességnek, garanciának megfelelő, az állam nevében vállalt kötelezettség (a továbbiakban e § alkalmazásában: jogszabályi állami kezesség) szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül keletkezik. A jogszabályi állami kezesség részletes feltételeit és szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3a)³⁹⁶ Egyedi állami kezesség és jogszabályi állami kezesség nem vállalható olyan kötelezettség biztosítására, amelynek jogosultja az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv.

(4) Az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezesség készfizető kezesség formájában csak az (1) és (3) bekezdés szerinti törvény, határozat kifejezett felhatalmazása esetén vállalható.

(5)³⁹⁷ Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezesség feltétele az állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem vagy azt az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességvállalási vagy garanciavállalási díj kikötése.

(5a)³⁹⁸ Egyedi állami kezességvállalás esetén – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kezességvállalási vagy garanciavállalási díjat az államháztartásért felelős miniszter állapítja meg. Az államháztartásért felelős miniszter az általa megállapított díjat vagy annak egy részét – indokolt esetben és az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon – elengedheti.

(6)³⁹⁹ Az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezességvállalás alapján az állam által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének az állammal szembeni tartozásává válik, és azt – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adók módjára behajtandó köztartozásként kell behajtani.

(7) Az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása esetén a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához egyedi állami kezesség (a továbbiakban: megmentési célú egyedi állami kezesség) vállalható. A megmentési célú egyedi állami kezesség esetén a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(8)⁴⁰⁰ Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása.

(9)⁴⁰¹ Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a jogszabályi állami kezességgel fedezett alapjogviszony feltételeinek módosítása esetén is biztosítani kell, hogy a jogszabályi állami kezesség nélküli fedezettség aránya legalább olyan mértékű legyen, mint az alapjogviszony létrejöttekor.

(10) A jogszabályi állami kezességgel fedezett alapjogviszony feltételeinek módosítása nem eredményezheti az állami kezességvállalás arányának növekedését. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az alapjogviszony módosításakor a járulékok tőkésítéséből keletkező összegre az állami kezességvállalás nem terjed ki.

93. § (1) Jogi személy részére, az általa vállalt kezesség, garancia érvényesítéséhez az állam nevében törvényben megtérítési kötelezettség vállalható (a továbbiakban: állami viszontgarancia).

(2)⁴⁰² Az állami viszontgarancia alapján az állam által kifizetett összeg behajtása (ideértve a követelés átruházást is) annak a jogi személynek a feladata, amely a viszontgarancia alapjául szolgáló kezességet, garanciát nyújtja (a továbbiakban: garantőr szervezet). A garantőr szervezet a követelés behajtásából származó, a Kormány rendeletében meghatározott költségekkel csökkentett bevételt az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező arányban köteles az államnak megfizetni. A garantőr szervezet a kezesség érvényesítése miatt rá átszálló követelés átruházása esetén az ellenérték viszontgarancia mértékével megegyező arányára figyelemmel köteles a Kormány rendeletében meghatározottak szerint elszámolni az állammal. Ha a garantőr szervezet e kötelezettségének nem tesz eleget, a meg nem fizetett összeg az állammal szembeni tartozássá válik, és azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó tartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.

94. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a kultúráért felelős miniszter javaslatára a (2) és (3) bekezdés szerint a kiállítási tárgyakban bekövetkezett károk megtérítéséért az állam nevében közvetlen és önálló kötelezettséget vállalhat a kiállítási tárggyal rendelkezni jogosult (e § alkalmazásában a továbbiakban: jogosult) irányába olyan kiállítások esetén, amelyek megrendezéséhez kiemelkedő kulturális érdek fűződik (a továbbiakban: kiállítási garancia).

(2) A kiállítási garancia a jogosult és az állami vagy önkormányzati muzeális intézmény vagy kiállítóhely (a továbbiakban: kiállító) megállapodása szerinti időtartamra, de legfeljebb a tárgyak eredeti őrzési vagy kiállítási helyéről történő elmozdításától az oda történő visszahelyezéséig, vagy a jogosult és a kiállító által meghatározott egyéb helyre való elhelyezéséig szól.

(3) A kiállítási garancia nem terjed ki arra az időszakra és összegre, amelyre vonatkozóan a kiállító vagy a jogosult biztosítással vagy érvényes garanciával rendelkezik, kiterjed viszont valamennyi a jogosult és a kiállító megállapodásában meghatározott káreseményre, kivéve amelyek

(4) A kiállítási tárgy elveszése esetén kifizetett kártérítést haladéktalanul vissza kell fizetni az állam részére, ha a kiállítási tárgy később előkerül.

(5) Az államháztartásért felelős miniszter a kiemelkedő kulturális érdeket jelentő kiállítás megrendezése érdekében az állam nevében – a kiállítási garanciával tartalmában és feltételeiben megegyező – közvetlen és önálló kötelezettséget vállalhat a kiállító által kötött biztosítási szerződésből eredő, a biztosító társaság által kifizetett összeg megtérítésére a biztosító társaság felé (a továbbiakban: kiállítási viszontgarancia).

(6) A kár megtérítésére tekintettel a biztosító társaságot megillető jogok a kiállítási viszontgarancia alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg erejéig az államra szállnak át.

(7)⁴⁰³ Kiállítási garancia és kiállítási viszontgarancia állami tulajdonban álló kiállítási tárgyra nem vállalható.

95. § (1) A 92–94. § szerinti eljárásokban – az e törvényben meghatározott kivételekkel – az államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli.

(2) A 92–94. § szerinti fizetési kötelezettségekből eredő, az államot terhelő kifizetés során – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az állami adóhatóság jár el.

(3) Az Országgyűlés a költségvetési év során vállalható egyedi állami kezesség, kiállítási garancia és kiállítási viszontgarancia, valamint állami viszontgarancia mértékét, annak felső határát a központi költségvetésről szóló törvényben állapítja meg.

96. §⁴⁰⁴ (1) A Polgári Törvénykönyv szerinti kezességet, garanciát a helyi önkormányzat érvényesen hitel, kölcsön visszafizetésére vagy kötvény megfizetésére vállalhat, ha a visszafizetés a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján és a rendelkezésre álló fedezetre tekintettel – a kezesség beváltása, garancia érvényesítése és a kezességet, garanciát vállaló általi egyéb többlettámogatás nélkül – kellően biztosított.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kezesség, garancia vállalásának feltétele az állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem, vagy azt az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó garanciavállalási vagy kezességvállalási díj kikötése.

97. § (1) Az állam, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

(2)⁴⁰⁵ A helyi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet.

(3) Az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell.

98. §⁴⁰⁶ A jogszabályban meghatározott családok otthonteremtési kedvezményével, lakásépítési kedvezménnyel, fiatalok otthonteremtési támogatásával, megelőlegező kölcsönnel, valamint – jogszabályban meghatározott esetben – kiegészítő kamattámogatással összefüggésben az állam javára jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A jogszabályban meghatározott kiegészítő kamattámogatással, megelőlegező kölcsönnel összefüggésben a hitelintézet javára jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

99. § Ha az Európai Bizottság tiltott állami támogatás visszafizettetését rendeli el, a visszafizetendő összeg adók módjára behajtandó követelésnek minősül.

100. § (1)⁴⁰⁷ A fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyont elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha a pénzbeli teljesítés nem vagy csak részben lehetséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyont az MNV Zrt. részére készpénzes értékesítésre vagy az értékesítésig további hasznosításra át kell adni. A vagyon átadója és az MNV Zrt. az átadáskor megállapodásban rendelkezik a vagyon értékesítése, hasznosítása során felmerülő költségekről.

(3) Az MNV. Zrt. az átadott vagyon értékesítéséből, hasznosításából származó költségvetési bevételnek a (2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzített költségekkel csökkentett részét – az elkülönített állami pénzalap esetén a központi támogatás arányában a központi költségvetést megillető hányad kivételével – a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja fizetési számlájára köteles átutalni.

101. § (1) Az állam külföldi követeléseivel (e § alkalmazásában a továbbiakban: külföldi követelés) való gazdálkodás feladatait az államháztartásért felelős miniszter a kincstár közreműködésével látja el.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter a külföldi követelések leépítését, átütemezését célzó pénzügyi konstrukciókat, megállapodásokat dolgoz ki.

(3) Az államháztartásért felelős miniszter állami tulajdonban álló gazdasági társaságot is bevonhat a külföldi követelések rendezésével kapcsolatos feladatok ellátásába.

102. § (1) Az államháztartás információs rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az –elemzésére, értékelésére is alkalmas módon – segítse az államháztartási pénzügyi folyamatok tervezését, az előirányzatok kialakítását, a költségvetés végrehajtását és ellenőrzését.

(2) Az államháztartás információs rendszerét össze kell hangolni a statisztikai, a nemzetközi kormányzati pénzügyi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségekkel, a nemzeti számlák rendszerével.

(3) A bevételek és kiadások zárt rendszerű és megfelelő csoportosításban történő bemutatásához mérlegeket kell kialakítani és összeállítani, figyelemmel az osztályozási rendszerek szempontjaira és előírásaira. A mérlegek – az e törvényben meghatározott kivétellel – a költségvetés előterjesztésekor a vonatkozó év tervadatait, az előző év várható, és az azt megelőző év tényadatait, a zárszámadáskor a költségvetési év terv- és tény-, továbbá az előző év tényadatait tartalmazzák.

103. § (1) Az államháztartás információs rendszerének működtetéséért és fejlesztéséért az államháztartásért felelős miniszter felelős. Az államháztartásért felelős miniszter az államháztartás információs rendszerével kapcsolatos feladatok ellátásáról a kincstár útján gondoskodik.

(2) Az államháztartás információs rendszere az államháztartás egészére, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekre, és az államháztartással kapcsolatba kerülő természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek e kapcsolatára kiterjedő

(3)⁴⁰⁸

(4)⁴⁰⁹ A kincstár a (2) bekezdés szerinti adatok kormányrendeletben meghatározott körét, valamint az adatoknak a nemzeti és regionális számlák európai rendszere szerinti adatokra történő átszámítására vonatkozó útmutatót közzéteszi a honlapján.

104. § (1)⁴¹⁰ A kincstár törzskönyvi nyilvántartást vezet a költségvetési szervekről, a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestületekről, a helyi önkormányzatokról, a nemzetiségi önkormányzatokról, a társulásokról, a térségi fejlesztési tanácsokról, valamint jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekről (a továbbiakban együtt: törzskönyvi jogi személy). A törzskönyvi nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2)⁴¹¹ A törzskönyvi nyilvántartás vezetése során az Ákr. rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. A törzskönyvi nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárásban az ügyintézési határidő 20 nap. A kincstár a hiánypótlási felhívás teljesítésére legfeljebb 15 napos határidőt állapíthat meg. A kincstár az ügyféllel a kapcsolatot írásban tartja. A kérelemnek helyt adó döntés a bejegyzés napján közöltnek tekintendő.

(3)⁴¹² A döntést megtámadó keresetlevelet 15 napon belül kell benyújtani. A bíróság határozata ellen perorvoslatnak nincs helye.

(4)⁴¹³

(5)–(6)⁴¹⁴

105. §⁴¹⁵ (1) A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre és a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával szűnik meg. A költségvetési szerv létrehozásáról, átalakításáról, illetve megszüntetéséről rendelkező alapító okirat későbbi időpontot, törvény vagy kormányrendelet más időpontot is megállapíthat a létrejövetel, átalakítás, illetve megszüntetés napjaként, ez esetben a kincstár a költségvetési szervet ezen időponttal jegyzi be a törzskönyvi nyilvántartásba, illetve törli a törzskönyvi nyilvántartásból.

(2)⁴¹⁶

(3)⁴¹⁷ A költségvetési szerv alapító okiratának a költségvetési szerv átalakítását, megszüntetését nem eredményező módosítása a bejegyzés napjától alkalmazandó, kivéve ha törvény vagy kormányrendelet más időpontot vagy az alapító okirat módosítása későbbi időpontot állapít meg.

(4) A költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzését megelőzően, a költségvetési szerv alapító okirata (3) bekezdés szerinti módosításának törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzése hiányában, illetve a költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásból való törlését követően a költségvetési szerv által megkötött szerződés semmis.

105/A. §⁴¹⁸ (1) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy) az alapító szerv által vagy törvényben meghatározott napon jön létre és szűnik meg.

(2)⁴¹⁹

(3) A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyre vonatkozó bejegyzés módosítása a bejegyzés napjától alkalmazandó, kivéve ha törvény más időpontot, vagy az adatmódosításra irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg.

105/B. §⁴²⁰ (1)⁴²¹ A bejelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan vagy valótlan adattartalommal teljesítő szerv a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírsággal sújtható.

(2) A kincstár jogosult az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, valamint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy fizetési számláját a bírság összegével megterhelni.

106. §⁴²² A kincstár a közoktatási, szociális, valamint gyermekvédelmi és gyermekjóléti célból a helyi önkormányzatoknak, helyi nemzetiségi önkormányzatoknak biztosított támogatások, továbbá a nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulások jogszabályban megállapított feltételeinek ellenőrzése céljából jogosult a fenntartók és a fenntartott intézmények ellátotti körébe tartozók neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, tanulói azonosítója, pedagógus azonosítója, társadalombiztosítási azonosító jele, továbbá az ellátás jogcíme és összege adatainak kezelésére. A kincstár ezen személyes adatokat a támogatással való elszámolási határidejének lejártát követő öt évig, vagy – ha az későbbi – a véglegessé vált hatósági határozat ellen indított közigazgatási perben hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti.

106/A. §⁴²³ (1)⁴²⁴ A kincstár a központosított illetményszámfejtés keretében jogosult a munkabér, az illetmény, a tiszteletdíj, a költségtérítés, egyéb pénzbeli juttatás és a megállapodás alapján biztosítottnak minősülő személy juttatásának számfejtése, kifizetése és annak ellenőrzése céljából az érintett

(2) A kincstár az (1) bekezdés szerinti személyes adatokat az érintett jogviszonya befejezését követő öt évig, vagy – ha az későbbi – a jogviszonyra vonatkozóan benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti.

(3) Ha a központi költségvetésről szóló törvény alapján a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartója részére olyan támogatás nyújtására kerül sor, amelynek alapján munkabér, illetmény, tiszteletdíj, költségtérítés vagy egyéb pénzbeli juttatás kifizetése történik, annak kifizetése és ellenőrzése céljából a kincstár jogosult annak az érintettnek az (1) bekezdésében meghatározott adatait a (2) bekezdésben meghatározott időtartamban kezelni, akire tekintettel a nem állami intézmény fenntartójának a költségvetési támogatás kifizetésre kerül.

(4)⁴²⁵ A kincstár a törzskönyvi nyilvántartás vezetése során jogosult a törzskönyvi jogi személy vezetőjének elektronikus azonosítása és képviseleti jogosultságának igazolása céljából a Korm. rendeletben meghatározott adatokon túl az adóazonosító jelének nyilvántartására és kezelésére. A kincstár a törzskönyvi jogi személy vezetőjének adóazonosító jelét harmadik személy részére, jogszabályi felhatalmazás kivételével, nem teszi megismerhetővé.

106/B. §⁴²⁶ A kincstár a belföldi gépjárművek után beszedett adó törvény alapján a központi költségvetést megillető hányadának a 83/A. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzése céljából betekinthet a települési önkormányzatnál a gépjárműadóval összefüggésben kezelt dokumentumokba, az azokban szereplő adótitkot és egyéb, a felméréshez szükséges adatokat megismerheti és kezelheti legkésőbb az adatkezelés megkezdésének napjától számított öt évig.

106/C. §⁴²⁷ (1) A lakáscélú állami támogatást nyújtó hitelintézet a támogatási szerződés megkötésének, módosításának, illetve megszűnésének időpontjától számított harminc napon belül továbbítja a lakáscélú állami támogatásban részesülő személy és – ha a támogatás megállapításának a támogatottnak más személlyel való együttköltözése a feltétele – az együttköltöző személy természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét és a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségekre vonatkozó adatokat a kincstár részére. A kincstár a lakáscélú állami támogatást nyújtó hitelintézet által továbbított adatokról nyilvántartást vezet.

(2)⁴²⁸ Az (1) bekezdés szerinti adatokat a kincstár és a lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv a lakáscélú állami támogatás szabályszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából a támogatásra vonatkozó visszakövetelési jog vagy a támogatással megszerzett ingatlanon az állami igényt biztosító jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom fennállásáig jogosult kezelni.

(3)⁴²⁹ Az állami adóhatóság a lakáscélú állami támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából a lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv, illetve a kincstár részére teljesített adatszolgáltatása keretében törvényben meghatározott személyes adatok mellett feltünteti a lakáscélú állami támogatásban részesülő személy adóazonosító jelét is. A lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv, illetve a kincstár a jogosulatlan támogatások igénybe vevőiről adóazonosító jel feltüntetésével tájékoztatja az állami adóhatóságot, ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére vagy behajtására az állami adóhatóság jogosult.

106/D. §⁴³⁰ (1) A kincstár a Kormány tagja felkérésére a központosított illetményszámfejtésbe – a 44. § (1) bekezdése alapján – tartozó szerveknél foglalkoztatott személyek személyre szóló tájékoztatása érdekében – a (3) bekezdés szerinti kivételekkel – teljesíti a Kormány tagja által meghatározott, a munkabérrel, az illetménnyel, a tiszteletdíjjal, a költségtérítéssel, illetve egyéb pénzbeli juttatással összefüggő, valamint az egyes foglalkoztatotti csoportok sajátos körülményeire vonatkozó tájékoztatást.

(2) A kincstár az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a Kormány tagja felkérésében meghatározott – a 106/A. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti adatok alapján (ide nem értve a társadalombiztosítási azonosító jelre, az adóazonosító jelre, a fizetési számlaszámra, valamint a behajtandó követelésekre vonatkozó adatokat) képezhető – tájékoztatási célcsoportoknak – a Kormányzati Tájékoztatási Központon (a továbbiakban: KTK) keresztül – akként teljesíti, hogy a tájékoztatás megszemélyesítése során személyes adat más adatkezelőnek való továbbítására nem kerül sor. A KTK a tájékoztatás az érintettekkel való közléséhez az érintettek természetes személyazonosító adatait és lakcímét használhatja fel.

(3) Nem nyújtható az (1) bekezdés alapján adatszolgáltatás a bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a Köztársasági Elnöki Hivatallal, az Országgyűlés Hivatalával, az Alkotmánybíróság Hivatalával, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával, az Állami Számvevőszékkel, önálló szabályozó szervvel, autonóm államigazgatási szervvel, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságával, a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságával, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával, az Országgyűlési Őrséggel, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalával vagy nemzetbiztonsági szolgálattal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állókra vonatkozónak.

(4) A kincstár az (1)–(3) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyását követően, a jóváhagyástól számított 15 munkanapon belül teljesíti a miniszter általa kiadott nyomtatvány használatával.

106/E. §⁴³¹ (1) A kincstár az általa folyósított, jogszabály által alanyi jogon összegszerűen megállapított, továbbá magánszemélyeket jogszabályban meghatározott feltételek alapján megillető támogatás folyósításával, valamint az e támogatásra tekintettel nyújtott juttatással kapcsolatos kormányzati tájékoztatás érdekében jogosult a támogatásra jogosult személy nevére, lakcímére és a folyósított támogatásra, nyújtott juttatásra vonatkozó adatainak kezelésére.

(2) A kincstár a Kormány tagja felkérésére, az államháztartásért felelős miniszter utasítása alapján teljesíti az (1) bekezdés szerinti támogatással, illetve juttatással összefüggő, az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott kormányzati tájékoztatást.

(3) A kincstár nem teljesíti a tájékoztatást azon személy részére, aki a tájékoztatás időpontját megelőzően legalább 30 nappal a kincstár részére írásban, neve és lakcíme megadásával nyilatkozik arról, hogy az adott támogatás, juttatás tekintetében tájékoztatásra nem tart igényt. A kincstár a nyilatkozatok adatait azok visszavonásáig, a tájékoztatás nyújtásának mellőzése céljából kezeli, azokat más célra nem kezelheti és más szerv részére nem továbbíthatja.

107. § (1)⁴³² A költségvetési szervek, a központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei, a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a társulások, a térségi fejlesztési tanácsok, valamint a 109. § (8) bekezdése alapján kiadott közleményben megjelölt kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek és besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személyek e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatásokat teljesítenek.

(2)⁴³³ A kincstár okirati mintát, nyomtatványt, elektronikus űrlapot alkalmazhat, illetve a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter jóváhagyásával rendszeresíthet különösen az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásra és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott bejelentések, kérelmek előterjesztésére. A kincstár a nyomtatványokról, elektronikus űrlapokról, elektronikus nyomtatványkitöltő programokról, azok formájáról, tartalmáról, használatának, kitöltésének, benyújtásának módjáról tájékoztatót tesz közzé.

108. §⁴³⁴ (1) A Kormány rendeletében meghatározott szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban: adatszolgáltatás kötelezettje)

(2) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatása akkor tekinthető teljesítettnek, ha azt az általa irányított költségvetési szervek is teljesítették.

(3)⁴³⁵ Ha az adatszolgáltatás kötelezettje

(3a)⁴³⁶ A bírságot

(4) A (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásában lényegesnek minősül az adatszolgáltatás szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – közvetlenül és hátrányosan – befolyásolja az adatszolgáltatásban közölt adatokat felhasználók döntéseit.

(5)⁴³⁷ Ha a bírság kiszabására okot adó körülmény az irányító szerv érdekkörében merül fel, a bírságot az irányító szervvel szemben kell kiszabni. Az adatszolgáltatásnak a határozat közlésétől számított 15 napon belül történő teljesítése esetén a (3) bekezdés a) és b) pontja alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. A kincstár e § szerinti határozatát 15 napon belül lehet megtámadni. A bíróság határozata ellen perorvoslatnak nincs helye.

(6)⁴³⁸ Azon központi kezelésű előirányzatok esetében, amelyek tekintetében a Kormány rendeletében foglaltak szerint a beszámolási és könyvvezetési feladatokat a kincstár látja el, a bírságot a Kormány rendeletében meghatározott részletező nyilvántartások vezetésére és azok adatai alapján a kincstár számára adatszolgáltatásra köteles szervezetekkel szemben kell kiszabni, ha a bírság kiszabására okot adó körülmény e szervezet mulasztása miatt keletkezett.

(7) A kincstár jogosult az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap, a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, a központi kezelésű előirányzat kezelő szerve és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerv fizetési számláját a bírság összegével megterhelni.

(8)⁴³⁹ A kincstár jogosult a helyi önkormányzattal szemben fennálló bírság befizetésére vonatkozó követelését elengedni, ha a bírság alapjául szolgáló körülmény a helyi önkormányzatnál a munkaszervezés vagy a pénzügyi-számviteli munkakört betöltő személyek hiánya miatt következett be, és a helyi önkormányzat igazolja, hogy a közös önkormányzati hivatalhoz csatlakozás vagy a közös önkormányzati hivatali feladatellátás javítása céljából a szükséges intézkedéseket megtette, és ezt az elmaradt adatszolgáltatások pótlása, a hibás adatszolgáltatások javítása, valamint legalább két egymást követő adatszolgáltatás tapasztalatai a kincstár megítélése szerint alátámasztják.

108/A. §⁴⁴⁰ (1) A Kormány rendeletben előírhatja, hogy az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve rendszeres adatszolgáltatást teljesítsen a költségvetési évben várhatóan felmerülő kiadásairól és bevételeiről, valamint kötelezettségvállalásairól, más fizetési kötelezettségeiről és követeléseiről a Kormány rendeletében meghatározott módon és gyakorisággal.

(2)⁴⁴¹ A Kormány rendeletben előírhatja az előre jelzett és a tényértékek eltérése esetére a szabad előirányzatoknak az előrejelzések javításának ösztönzését szolgáló átmeneti vagy tartós csökkentését vagy befizetési kötelezettség teljesítését.

109. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg

(2)⁴⁸⁷ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

(2a)⁴⁹¹

(3) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy

(4)⁵⁰⁰ Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az ár- és belvízvédelmi kártalanítás céljából létrehozott fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási szabályait, valamint a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapból 2016. december 31-én kártalanításra jogosult személy befizetési kötelezettségére és a kártalanításra való jogosultságára vonatkozó szabályokat.

(5)⁵⁰¹ Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy – ha azt törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata nem állapítja meg, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek költségvetési kiadási előirányzata és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatai kivételével – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg az általa irányított fejezetbe sorolt⁵⁰²

(5a)⁵¹⁵

(5b)⁵¹⁶

(6)⁵¹⁷ Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg a kiadások készpénzben történő teljesítésének eseteit.

(6a)⁵¹⁸ Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat arra, hogy rendeletben állapítsa meg az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok feladatellátásának önkormányzati fenntartású költségvetési szerv által történő átvételének és a társaság e törvény alapján történő megszüntetésének részletes szabályait.

(7) Az (1) bekezdés 15. pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nyilvántartásokkal kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával az adatkezelő csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

(8)⁵¹⁹ A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek és a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személyek megnevezését az államháztartásért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben és a Kormány honlapján közzéteszi.

(9)⁵²⁰ A nemzetközi pénzügyi intézményekkel létrejövő szerződéses jogviszonyokban – ideértve a magánszektor beruházásaihoz kapcsolódó szerződésekkel összefüggő egyetértő nyilatkozat kiadását – az államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli, amelynek során felel a szerződések előkészítéséért, megkötéséért, módosításáért, megszüntetéséért és a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséért.

(10)⁵²¹ Az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletek és határozatok alapján az – az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásban az igazságügyért felelős miniszter által képviselt – államot terhelő fizetési kötelezettségek teljesítése során létrejövő polgári jogviszonyokban az államot a kincstár képviseli.

(11)⁵²² Az államháztartásért felelős miniszter a kincstár útján a központi költségvetés likviditási helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére és a szükséges intézkedések kezdeményezésére Likviditási Bizottságot működtet.

110. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2011. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1–109. §, a 111. §, a 112. § (4)–(14) bekezdése, a 113. § (2) és (3) bekezdése és a 114. § (1)–(3) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.

111. § (1) Ha jogszabály állami garanciát, állami kezességvállalást vagy állami helytállást említ, azon az e törvényben szabályozott állami kezességvállalást kell érteni.

(2) Az 1993. január 1-jét megelőzően jogszabály által biztosított, jogszabályi felhatalmazás alapján vállalt állami kezességre, garanciára, helytállásra – a kezességvállalás érintetlenül hagyásával – e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)⁵²³ A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, valamint a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő, az állam – közvetlen vagy közvetett – többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, amennyiben a részére megítélt európai uniós forrásból nyújtott támogatás összege meghaladja az ötvenmillió forintot, az európai uniós forrásból származó költségvetési támogatások kincstáron kívüli fizetési számlán kezelt, még fel nem használt összegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára 2018. szeptember 30-ig átutalja. Ezt követően a kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti. A támogató ellenőrzi az átutalási kötelezettség teljesítését, annak felszólítás ellenére történő elmaradása esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit alkalmazza. E rendelkezést a 2018. október 31. napjáig lezáruló európai uniós projektek esetében nem kell alkalmazni

(4) A 92. § (9) bekezdését az e törvény hatálybalépését megelőzően létrejött állami kezességgel biztosított alapjogviszony e törvény hatálybalépését követően történő módosítása során is alkalmazni kell.

(5)⁵²⁴ Az állami adó- és vámhatóság 2018. október 1-jével a közhiteles törzskönyvi nyilvántartás részére egy egyszeri adatátadás keretében elektronikusan átadja a törzskönyvi jogi személy adószámát, valamint – a nyilvántartást vezető szerv adatszolgáltatása alapján azonosított – vezetője vagy a vezetői jogok gyakorlására ideiglenesen jogosult személy nevét és adóazonosító jelét nyilvántartásba vétel céljából. Az átadást követő naptól a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett törzskönyvi jogi személy által bejelentett vezető adóazonosító jele, átadásra kerül az „Egyablakos rendszer” keretében az állami adó – és vámhatóság részére.

(6)⁵²⁵ Az (5) bekezdésben meghatározott azonosítás sikertelensége esetén a hiányzó személyes adatok feltöltését a kincstár hibakezelési eljárás keretében egyedileg hajtja végre a rendelkezésre álló adatok, illetve iratok alapján.

(7)⁵²⁶ Azon kincstári körön kívüli számlatulajdonosok, amelyek a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvénnyel megállapított 79. § (3) bekezdése értelmében értékpapírszámlával nem rendelkezhetnek, a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvény hatálybalépésekor⁵²⁷ meglévő értékpapírszámláikat azok lejáratáig fenntarthatják.

(8)⁵²⁸ E törvénynek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 52/A. § (3) bekezdését az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXVII. törvény hatálybalépését⁵²⁹ megelőzően meghozott támogatási döntések esetében is alkalmazni kell.

(9)⁵³⁰ A VI. Fejezetet a 2012. január 1-jén vagy azt követően benyújtott támogatási igényekre, pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a 2012. január 1-jén vagy azt követően megjelentetett pályázati kiírásokra, valamint a 2012. január 1-jét megelőzően megjelentetett pályázati kiírások alapján 2014. január 1-jén vagy azt követően benyújtott pályázatokra és az azok alapján nyújtott költségvetési támogatásokra kell alkalmazni. Az e törvény alapján nyújtott támogatásra a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvényt nem kell alkalmazni.

(10)⁵³¹

(11) Ahol jogszabály Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet említ, azon a 63. § (1) bekezdésében meghatározott kormányzati ellenőrzési szervet kell érteni.

(12)⁵³²

(13)–(15)⁵³³

(16)⁵³⁴ A 45/A. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott képviselet, illetve tulajdonosi joggyakorlás tekintetében a 2015. január 1-je és az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény hatálybalépése közötti időszakban a gazdaságpolitikáért felelős miniszter eljárási cselekményeit, illetve jognyilatkozatait a képviseletre, illetve tulajdonosi joggyakorlásra jogosult által megtett eljárási cselekménynek, illetve jognyilatkozatnak kell tekintetni.

(16a)⁵³⁵

(17)–(18)⁵³⁶

(19)⁵³⁷

(20)–(22)⁵³⁸

(23)⁵³⁹

(24)⁵⁴⁰

(25)⁵⁴¹

(26)⁵⁴² A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 8/A. § (2) bekezdése nem érinti a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény hatálybalépésekor már megalapított költségvetési szervek alapításának érvényességét, azonban a költségvetési szerv alapító okiratának a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény hatálybalépését követő módosításánál az alapító okiratot a kincstár által közzétett formanyomtatványnak megfelelően módosítani kell.

(27)–(28)⁵⁴³

(29)⁵⁴⁴ A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 105. § (4) bekezdésének a költségvetési szerv által megkötött szerződés érvénytelenségére vonatkozó rendelkezését a 2015. február 28-át követően megkötött szerződések tekintetében kell alkalmazni. Az irányító szerv e határidőt megelőzően köteles gondoskodni a költségvetési szerv alapító okiratának a törzskönyvi nyilvántartásba elmulasztott bejegyzésének pótlásáról.

(30)⁵⁴⁵

(31)⁵⁴⁶

(32)⁵⁴⁷

(33)⁵⁴⁸ A nemzetiségi önkormányzatok és az általuk irányított költségvetési szervek esetében a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvénnyel megállapított 44. § (1) bekezdése szerinti, a személyi juttatások kiemelt előirányzaton elszámolandó kiadásokkal kapcsolatos, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettségeknek a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés útján történő teljesítése 2018. január 1-jétől valósul meg.

(34)⁵⁴⁹ A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság esetében a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvénnyel megállapított 44. § (1) bekezdése szerinti feladatoknak és kötelezettségeknek a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés útján történő teljesítése 2017. október 1-jétől valósul meg.

(35)⁵⁵⁰ Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 41. § (7) bekezdését a Módtv. hatálybalépése⁵⁵¹ napján hatályos visszterhes szerződések tekintetében is alkalmazni kell.

111/A. §⁵⁵²

111/B. §⁵⁵³

111/C. §⁵⁵⁴

111/D. §⁵⁵⁵

111/E. §⁵⁵⁶ (1)–(4)⁵⁵⁷

(5)⁵⁵⁸ A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap terhére kutatási, fejlesztési célra nyújtott költségvetési támogatásra a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap költségvetési évben jóváhagyott eredeti kiadási előirányzatának

111/F. §⁵⁵⁹ E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését⁵⁶⁰ követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

112. §⁵⁶² A 13. §, a 22–24. §, a 29. §, a 29/A. §, a 90. § (3) bekezdés f) pontja és a 103. § (4) bekezdése a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

113. §

114. §