29/2011. (IV. 22.) VM rendelet
az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról1
2011.04.23.
1. § (1) Az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
„g) gyommentes állapot: gyommentes állapotúnak kell tekinteni azt a hasznosított területet, amelyen különböző – kémiai, fizikai, biológiai – gyomszabályozási módszerek alkalmazásával olyan mértékben megakadályozták a gyomnövények, beleértve a 4. számú mellékletben meghatározott veszélyes gyomnövények kelését, a szaporító képletek kialakulását, hogy a kultúrnövény, illetve gyep fejlődése nem kerül veszélybe a gyomnövények által kiváltott gyökérversengés és árnyékolás következtében;” (E rendelet alkalmazásában:)
„n) gémeskút: olyan kút, amelyből a talajvíz kiemelését a kétkarú emelő elvén működő, a föld felszíne felett található szerkezet szolgálja, és a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben rögzítésre került;”
„(1) Az e rendelet szerinti előírásokat az alábbi támogatások igénybevétele esetén kell alkalmazni:
a) az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint a szőlőültetvény szerkezet átalakításának és átállásának, és a szőlőültetvény kivágásának támogatása,
b) az EMVA-ból finanszírozott
ba) kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés,
bb) Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés,
bc) agrár-környezetgazdálkodási támogatás,
bd) mezőgazdasági földterületek első erdősítésének támogatása,
be) erdő-környezetvédelmi kifizetések, és
c) minden egyéb támogatás, amelyekre vonatkozóan az adott támogatás részletes feltételeit meghatározó jogszabály az e rendelet szerinti előírások alkalmazását írja elő.”
„c) annak b) és c) alpontjában szereplő előírás az ott felsorolt kultúrák önmaguk után történő termesztésére értendő.”
„(7) A tájképi elemet tartalmazó területen azok védelme érdekében az 1. számú melléklet 4–9. pontjaiban foglalt előírásokat kell betartani. A gémeskutak megőrzési kötelezettsége vonatkozásában a 2010. évi, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által felmért állapot számít kiindulási alapnak.” „(2) A helyszíni ellenőrzés során az ellenőr az adott táblára vonatkozó meg nem felelés mértékére, súlyosságára, valamint tartósságára vonatkozó megállapításait a 2. számú mellékletben meghatározott tényállások alapján határozza meg. Ezen táblára vonatkoztatott megállapítások előírás szintű összegzését és kiértékelését a 3. számú mellékletben foglaltak alapján kell megtenni. A kiértékelt meg nem felelések alapján történő szankciószámítást a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló 81/2009. (VII. 10.) FVM rendeletben meghatározottak szerint kell elvégezni.” „(8) Ha az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértése miatt az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv eljárást indít, tájékoztatja az MVH-t, amely alapján az MVH az 1. számú melléklet 7. pontjában foglalt előírás meg nem felelésének megállapítása és a földhasználó azonosítása érdekében eljárást kezdeményez.” 5. § Az R. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
1. a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 73/2009/EK tanácsi rendeletnek,
2. a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendeletnek,
3. az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendeletnek,
4. az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2006. december 15-i 1974/2006/EK bizottsági rendeletnek,
5. a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007 EK tanácsi rendeletnek
a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
1. melléklet a 29/2011. (IV. 22.) VM rendelethez
„3. Vetésváltásra vonatkozó előírások:
a) Önmaguk után ugyanazon a területen nem termeszthető növények: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, dinnye;
b) Egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék;
c) Egymás után legfeljebb három évig termeszthető: dohány és a kukorica;
d) Egymás után legfeljebb négy évig termeszthető: vetőmag termesztés céljából hibridkukorica;
e) Minden egyéb növény több évig termeszthető önmaga után.”
„9. A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben rögzített tájképi elemek megőrzése kötelező. Kunhalom területén gyep felszínborítás helyreállítása érdekében történő előkészítő beavatkozások kivételével bárminemű mezőgazdasági talajmunka végzése tilos. Kunhalom területén végzett fakivágás során tilos a földmű bolygatása.”
2. melléklet a 29/2011. (IV. 22.) VM rendelethez
|
|
Előírás |
Mérték |
Súlyosság |
Tartósság |
|
4. |
Vetésváltásra vonatkozó előírások:
a) Önmaguk után ugyanazon a területen nem termeszthető növények: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, dinnye;
b) Egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék;
c) Egymás után legfeljebb három évig termeszthető: dohány és a kukorica;
d) Egymás után legfeljebb négy évig termeszthető: vetőmag termesztés céljából hibridkukorica;
e) Minden egyéb növény több évig termeszthető önmaga után |
Kismértékű
(gazdaságon belüli):
A meg nem felelés hatása a kedvezményezett földterületére korlátozódik. Nagymértékű (gazdaságon átnyúló):
A meg nem felelés hatása a szomszédos földterületekre is átterjed (a monokultúra miatt kialakuló kórokozók illetve, károsító elemek fertőzik a szomszédos gazdaságot). |
Enyhe: Nincs látható következménye a meg nem felelésnek.
Súlyos: Látható következménye van (károkozás) a meg nem felelésnek, a megszokotton túli védekezés szükséges. |
Helyrehozható:
A megengedett ideig tartó monokultúrás termesztést követő első évben kerül azonosításra a meg nem felelés
Maradandó:
Bizonyítható, hogy a megengedett ideig tartó monokultúrás termesztést követően második évben is fennáll a meg nem felelés. |
|
|
|
|
|
” |
|
|
Előírás |
Mérték |
Súlyosság |
Tartósság |
|
8. |
A mezőgazdasági területeket gyommentesen kell tartani. |
Kismértékű
(gazdaságon belüli):
A meg nem felelés és hatása a kedvezményezett földterületére korlátozódik.
Nagymértékű (gazdaságon átnyúló):
A meg nem felelés és hatása a szomszédos földterületekre is átterjed. |
Enyhe: A gyomosnak minősített tábla szaporító képlettel rendelkező veszélyes gyomokat nem tartalmaz.
Súlyos: A gyomosnak minősített tábla szaporító képlettel rendelkező veszélyes gyomokat tartalmaz. |
Helyrehozható:
A gyomirtás eredményesen elvégezhető a szokásos eszközök használatával.
Maradandó:
Az eredményes gyomirtás nem végezhető el az alapkultúra károsodása nélkül. |
|
|
|
|
|
” |
|
|
Előírás |
Mérték |
Súlyosság |
Tartósság |
|
10. |
A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben rögzített tájképi elemek megőrzése kötelező. Kunhalom területén gyep felszínborítás helyreállítása érdekében történő előkészítő beavatkozások kivételével bárminemű mezőgazdasági talajmunka végzése tilos. Kunhalom területén végzett fakivágás során tilos a földmű bolygatása. |
Kismértékű
(gazdaságon belüli):
A meg nem felelés hatása a kedvezményezett földterületére korlátozódik.
Nagymértékű (gazdaságon átnyúló):
A meg nem felelés hatása a szomszédos földterületre is átterjed (gémeskút esetében nem megállapítható). |
Enyhe: A gémeskút megrongálódott vagy sérült, vagy a kunhalom kedvezményezett által hasznosított területének legfeljebb 20%-a megrongálódott vagy sérült.
Súlyos: A gémeskutat megszüntették a vizsgált területen, vagy a kunhalom kedvezményezett által hasznosított területének több mint 20%-a megrongálódott vagy sérült. |
Helyrehozható:
A gémeskút sérült részei ésszerű eszközök alkalmazásával helyrehozhatók (kisebb sérülések esetén), a kunhalom a talajmunka következtében károsodott, de a regenerálódásra alkalmas növényi részek még megmaradtak. A bekövetkezett károsodás nem teszi lehetetlenné a gyep felszínborítás, természetes növényzet önmagától történő regenerálódását.
Maradandó: A sérült vagy megrongált gémeskutak helyre-, vagy visszaállítása ésszerű eszközök alkalmazásával nem oldható meg (jelentős sérülés vagy rongálás megszüntetése esetén), vagy a kunhalom az elvégzett talajmunka következtében úgy károsodott, hogy a területen a gyepfelszín helyreállására alkalmas növényi részek nem találhatók. A gyep felszínborítást, természetes növényzetet csak mesterséges beavatkozással lehet helyreállítani. |
|
11. |
Öntözési célú vízhasználat csak érvényes vízjogi üzemeltetési engedély esetén lehetséges. |
Kismértékű
(gazdaságon belüli):
A meg nem felelés hatása a kedvezményezett földterületére korlátozódik.
Nagymértékű (gazdaságon átnyúló): Nem megállapítható. |
Enyhe: A vizsgált területre vonatkozóan rendelkezésre áll a vízjogi üzemeltetési engedély, de nem az abban foglalt kultúra kerül öntözésre.
Súlyos A vizsgált területre vonatkozólag nem áll rendelkezésre vízjogi üzemeltetési engedély, vagy a vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély szüneteltetéséről jogerős döntést hozott, vagy a vízjogi üzemeltetési engedély lejárt. |
Helyrehozható:
Az öntözési célú vízhasználathoz szükséges vízjogi üzemeltetési engedély beszerezhető.
Maradandó:
Nem megállapítható. |
|
|
|
|
|
” |
