30/2011. (IX. 22.) BM rendelet

1. §¹ E rendeletet kell alkalmazni a hivatásos állományú rendőr (a továbbiakban: rendőr) Magyarország területén végzett szolgálati tevékenységére, valamint – törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában – a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. § (2) bekezdés 17. pontjában meghatározott béketámogató és polgári válságkezelési feladatokat ellátó rendőr szolgálati tevékenységére.

1/A. §² E rendeletet a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tisztjelöltjeiről és a tisztjelölti szolgálati jogviszonyról szóló 20/2016. (VI. 9.) BM rendelet 12. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a rendőrségnél szolgálatot teljesítő tisztjelöltre is alkalmazni kell, azzal, hogy a rendelkezések alkalmazásakor rendőrön a tisztjelöltet kell érteni.

1/B. §³ Az iskolaőrök tevékenységére a VIII/A. Fejezetben foglalt részletszabályok az irányadóak.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A rendőrség feladatainak ellátását szolgálati ágakra, szolgálatokra és szakszolgálatokra lebontva kell megszervezni.

(2) A szolgálati ágak:

(3) A szolgálatok:

(4) A szakszolgálatok:

4. § (1) A szakképzettséggel nem rendelkező rendőr kizárólag szakképzett rendőr irányításával intézkedhet. Ha a szakképzettséggel nem rendelkező rendőr az Rtv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott cselekményt önállóan észleli, illetve ilyen cselekményt hoznak tudomására, köteles arról a legközelebbi rendőrt vagy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv Rtv. 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott szervét értesíteni a rendőri intézkedés kezdeményezése érdekében.

(2) Több, egy időben szükséges intézkedés közül először a súlyosabb sérelemmel fenyegető helyzetnek megfelelő intézkedést kell foganatosítani.

(3)¹⁷ A rendőr meghatározott szolgálati feladat végrehajtása során észlelt vagy tudomására jutott kisebb súlyú jogsértő cselekmény esetén – a (3a) bekezdésben meghatározott kivétellel – a meghatározott szolgálati feladatának teljesítését folytatja, azonban a szolgálati elöljárónak történő jelentéssel, illetve a rendőrség ügyeletének vagy tevékenység-irányítási központjának értesítésével köteles intézkedést kezdeményezni.

(3a)¹⁸ E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a rendőr az életet, testi épséget vagy a közbiztonságot súlyosan és közvetlenül veszélyeztető esemény vagy magatartás észlelése esetén akkor is köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha az a már megkezdett szolgálati feladat ellátását veszélyeztetné.

(3b)¹⁹ A rendőr

(3c)²⁰ A (3b) bekezdés szerinti esetben, ha a rendőr a szolgálati feladat teljesítését befejezte, vagy az intézkedés foganatosítása vagy az intézkedés kezdeményezése a meghatározott szolgálati feladat ellátását már nem veszélyezteti, az észlelt jogsértő cselekmény vonatkozásában haladéktalanul köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni a szolgálati elöljárónak történő jelentéssel, illetve a rendőrség ügyeletének vagy tevékenység-irányítási központjának értesítésével.

(3d)²¹ A (3c) bekezdés szerinti jelentés vagy értesítés alapján az intézkedés foganatosítása addig halasztható, amíg az a meghatározott szolgálati feladat végrehajtását veszélyeztetné.

(3e)²² A terrorelhárítási, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési, valamint a titkos információgyűjtés folytatásához vagy a leplezett eszköz alkalmazásához kapcsolódó szolgálati feladat végrehajtása során a rendőr a szolgálati feladat tárgyát képező, azzal közvetlenül összefüggő jogsértő cselekmény észlelése esetén a jogsértő cselekményt a folyamatban lévő eljárás keretében kezeli.

(3f)²³ Az életet, testi épséget vagy a közbiztonságot súlyosan és közvetlenül veszélyeztető esemény vagy magatartás esetén az intézkedés foganatosítása, az intézkedés kezdeményezése, illetve az intézkedési kötelezettséggel összefüggő esemény vagy eredmény egyéb módon történő megszakítása, elhárítása a (3b) és a (3e) bekezdés szerinti esetben sem halasztható.

(3g)²⁴ Ha az intézkedés foganatosítása vagy az intézkedés kezdeményezése a rendőri jelleg leplezését veszélyeztetné, vagy más személy életét közvetlenül veszélyeztetné,

(4)²⁵ Szolgálati feladat végrehajtása során a rendőr a számára kijelölt területet csak utasításra vagy a szolgálati elöljáró engedélye alapján, valamint jogos védelem vagy végszükség esetén hagyhatja el. Az engedélykérés kivételesen mellőzhető, ha a szolgálati elöljáró vagy a rendőrség ügyeletesének értesítésére nincs mód, és a működési terület elhagyásával járó intézkedés elmulasztása az élet- és vagyonbiztonságra, valamint a bűnüldözés érdekeire másként el nem hárítható hátrányt jelent. A szolgálati feladat végrehajtásáról készült jelentésben – ha a szolgálati feladat végrehajtása során a rendőr a számára kijelölt területet elhagyta – meg kell jelölni az azt engedélyező személyt, vagy az engedélykérés mellőzésének okát.

(5) A rendőr szolgálaton kívül akkor intézkedik, ha

(6) A szolgálaton kívül lévő rendőr kizárólag abban az esetben intézkedhet, ha a felmerülő feladat végrehajtására megfelelő szakmai ismeretekkel és képzettséggel rendelkezik, egészséges, nincs szeszesitaltól befolyásolt állapotban, vagy nem áll intézkedési képességére hátrányosan ható gyógyszer, valamint bódító hatású anyag befolyása alatt.

(7) A rendőr intézkedése előtt felméri, hogy rendelkezésére állnak-e azok az eszközök, amelyekkel a megkezdett intézkedését eredményesen be tudja fejezni; ha nem, úgy az intézkedésének megkezdése előtt segítséget kér.

5. § (1) Az intézkedést a rendőr – az Rtv. 20. § (2) bekezdésének első mondatában meghatározottak közlését megelőzően – a napszaknak megfelelő köszönéssel, az intézkedés alá vont nemének, életkorának megfelelő megszólítással, ha a rendőr egyenruhát visel, tisztelgéssel kezdi meg. A polgári ruhában intézkedő rendőr az intézkedés megkezdése előtt szolgálati igazolványát és azonosító jelvényét felmutatja.

(2) A rendőri intézkedés eredményességének veszélyeztetésére figyelemmel az (1) bekezdésben meghatározottak intézkedés megkezdését megelőző közlése akkor mellőzhető, ha az ott meghatározott információk előzetes közlése, valamint a szolgálati igazolvány és az azonosító jelvény felmutatása az intézkedés megtételét lehetetlenné teszi, vagy annak eredményességét aránytalan mértékben veszélyezteti.

(2a)²⁶ Az útlevélkezelői fülkében útlevélkezelői szolgálatot teljesítő rendőr az (1) bekezdésben meghatározott tisztelgést nem hajtja végre.

(3) Ha az intézkedés alá vont a rendőr felszólításának nem tesz eleget, az intézkedő rendőr „A törvény nevében!” felszólítással figyelmezteti, hogy szigorúbban lép fel.

(4) A rendőri intézkedés során úgy kell eljárni, hogy a rendőr megelőzze megtámadását, lefegyverzését, továbbá akadályozza meg, hogy a figyelmét a szolgálati tevékenységtől elvonják vagy lekötöttségét jogellenes cselekmény elkövetésére használják fel.

(5) A rendőri intézkedés eredményes befejezését szükség esetén segítség igénybevételével is biztosítani kell.

(6) A rendőr az Rtv. V. Fejezetében foglalt intézkedését vagy az Rtv. VI. Fejezetében foglalt kényszerítő eszköz alkalmazását követően az Rtv. IX. Fejezetében meghatározott panasz lehetőségéről szóló tájékoztató keretében felhívja az intézkedés alá vont személy figyelmét a panasz előterjesztésének határidejére is.

6. § (1) A segítség igénybevételének rendőrség által történő kezdeményezésekor a rendőr – ha nincs egyenruhában – igazolja magát, ismerteti a felkért személlyel az igénybevétel célját és módját, valamint a törvény által biztosított fokozott büntetőjogi védelem tényét.

(2) Ha a rendőrség által segítségadásra felkért személy a segítségadás teljesítését megtagadja, fel kell hívni a figyelmét, hogy a segítségadást nem tagadhatja meg, kivéve, ha a segítségadás az életét, testi épségét vagy egészségét nyilvánvalóan veszélyezteti, vagy a segítségadás teljesítéséhez szükséges tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre.

7. § (1) A rendőr az intézkedés eredményességét akadályozó tárgy eltávolítása során úgy jár el, hogy az eltávolítás a lehető legkisebb károkozással járjon, valamint a károkozás ne legyen aránytalan az elérni kívánt törvényes célhoz képest.

(2) Ha az akadály eltávolítása különleges szakértelmet igényel, szükség esetén a rendőr közreműködőt vesz igénybe.

(3) Ha az akadály keletkezése ismert személy jogellenes magatartásának következménye, a vétlen károsult részére a rendőrség által teljesített kártalanítás, és a közreműködő részére kifizetett díj visszatérítése iránti igényt az akadály előidézőjével szemben a rendőrség érvényesíti.

8. § (1) A rendőr az általa észlelt vagy tudomására jutott és hivatalból üldözendő bűncselekményről – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – feljelentést tesz, vagy ha a nyomozó hatóság tagja, úgy hivatalból megteszi a szükséges intézkedéseket a büntetőeljárás megindítása érdekében.

(2) A rendőr a magánindítványra büntethető bűncselekmény észlelése esetén a feljelentés megtételére jogosult kérésére megadja a szükséges felvilágosítást.

(3) Ha a szándékos bűncselekmény elkövetésének helyszínén tetten ért vagy a menekülő elkövető elfogására nincs mód, a rendőr haladéktalanul intézkedik az elfogás és – szükség esetén – a helyszín biztosítása iránt.

9. § (1)²⁷ A rendőr szabálysértés észlelése esetén feljelentést tesz, vagy – jogszabály által meghatározott esetekben – helyszíni bírságot szab ki, vagy helyszíni bírság kiszabása helyett – ha a szabálysértési eljárásról szóló törvényben megállapított feltételek fennállnak – szóbeli figyelmeztetést alkalmaz.

(2)²⁸ A szóbeli figyelmeztetés során a rendőr a szabálysértés elkövetését elismerő személyt felszólítja a tevékenysége abbahagyására.

(3) A rendőrt közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés észlelése vagy tudomására hozása esetén abban az esetben terheli a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása érdekében szükséges intézkedési kötelezettség, ha

(4)²⁹ A várakozási szabályok megsértése miatt a gépjárművezető távollétében történő intézkedés esetén a feljelentés intézkedésről az intézkedő rendőrnek a gépjármű szélvédőjén – ha ez nem lehetséges, jól látható módon a gépjárművön egyéb helyen – tájékoztatást kell elhelyeznie.

(5)³⁰ A (4) bekezdés szerinti tájékoztatás tartalmazza

10. § (1) A rendőr az önveszélyes állapot vagy a személyeket, illetve az anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet észlelése esetén – az Rtv. 37. §-ában meghatározott intézkedések végrehajtása során – a helyszínen

(2) Biztonsági intézkedés keretében terület lezárására kell intézkedni

11. § (1) A helyszínt biztosító rendőr

(2) A helyszínről való bevonulása után a rendőr írásban jelenti, hogy

(3) A bűncselekmény vagy a baleset helyszínén életét vesztett, valamint súlyos és életveszélyes sérüléssel kórházba szállított személy közvetlen hozzátartozóját az ügyben eljáró rendőri szerv haladéktalanul értesíti. A rendőr az ilyen értesítést megfelelő körültekintéssel és tapintattal teszi meg. Ha gyermekkorú személy szenved sérülést, a rendőrség – közvetlen hozzátartozó hiányában – a gondozó, annak sikertelensége esetén az illetékes gyermekvédelmi hatóság értesítését is megkísérli.

12. § (1)³⁴ Közlekedési baleset helyszínén a rendőr a hatáskörébe nem tartozó ügyekben a helyszín megtekintése vagy a szemle lefolytatása érdekében a rendőrség ügyeletesét értesíti. A baleseti helyszínelő kiérkezéséig a rendőr gondoskodik az elsődleges intézkedések megtételére – különös tekintettel az elsősegélynyújtásra, értesítés adásra, helyszínbiztosításra, tanúkutatásra, adatgyűjtésre, kárelhárításra, a forgalom folyamatosságának biztosítására –, a kiérkezést követően segíti a baleseti helyszínelő munkáját, elvégzi a rábízott feladatokat, különös tekintettel a forgalomirányításra, valamint a helyszínfelmérésre.

(2) A közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegésével nem közúton súlyos sérülést vagy halált okozó közlekedési balesetnél is a közúti közlekedési balesetekre vonatkozó szabály szerint kell eljárni.

(3) Veszélyes árut szállító jármű balesetének helyszínén a rendőr a 11. §-ban meghatározottakon kívül

(4) A veszélyes árut szállító jármű balesetének helyszínéről tett jelentés alapján a rendőrség ügyeletese haladéktalanul értesíti a területileg illetékes katasztrófavédelmi szerv ügyeleti szolgálatát.

(5) Vasúti baleset esetén a 11. §-ban meghatározottakon túl a rendőr

(6) A vonat továbbhaladását a rendőri intézkedések csak súlyos következményekkel járó baleset, bűncselekményekre utaló adatok esetében akadályozhatják. Ilyen esetben a helyszíni szemlebizottság megérkezéséig a helyszínt változatlanul kell hagyni.

(7) Vízi baleset esetén a 11. §-ban meghatározottakon túl a rendőr

(8) Légi baleset helyszínén a 11. §-ban meghatározottakon túl a rendőr

(9) A baleset sérültjének elszállítására a rendőr csak abban az esetben vehet igénybe nem erre a célra szolgáló gépjárművet, ha

(10) A rendőr vasúti, vízi vagy légiközlekedési balesetről – jelentéstételi kötelezettségével egyidejűleg – a közlekedésbiztonsági szervezetet értesíti.

13. § (1)³⁵ Katasztrófa bekövetkezésének vagy veszélyének észlelése, vagy erre utaló bejelentés esetén a rendőr haladéktalanul gondoskodik az elhárításra jogosult hatóságok és szervek a rendőrség ügyeletesén keresztül történő értesítéséről. A rendőr jelentést tesz a rendőrség ügyeletesének, aki az észlelésről vagy a bejelentésről haladéktalanul értesíti a területileg illetékes katasztrófavédelmi szerv ügyeleti szolgálatát.

(2) Katasztrófa helyszínén a rendőr az elhárításra jogosult hatóságok és szervek megérkezéséig intézkedik

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerven kívül értesíteni kell

(4) A rendőr a kialakult helyzetről és a megtett intézkedésekről a szolgálati helyére történő bevonulása után haladéktalanul írásos jelentést készít.

(5) A katasztrófa elleni védekezés során a rendőr közreműködik

(6) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv katasztrófa vagy annak veszélye esetén soron kívül biztosítja

14. § (1) A védett személy utazásának és a rendezvények biztosítása során, valamint a védett létesítmények és épületek környezetében a területet, útvonalat vagy útvonal szakaszt ideiglenesen le lehet zárni.

(2)³⁶ A rendőr az (1) bekezdésben, továbbá a 10. § (2) bekezdésében, valamint az Rtv. 58. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a terület lezárása esetén – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – megakadályozza a lezárt területre illetéktelenek belépését, az illetéktelenül ott tartózkodókat távozásra szólítja fel.

(2a)³⁷ Közveszéllyel fenyegetés esetén az átvizsgálás végrehajtásával összefüggő biztonsági intézkedésekről, az átvizsgálás végrehajtásának módjáról, így különösen a létesítmény teljes vagy részleges kiürítésének szükségességéről az 58. § (1) bekezdése alapján intézkedésre jogosult rendőri szerv vezetője dönt, ha

(3) A terület lezárásával összefüggő intézkedések betartása kikényszeríthető.

(4) A terület lezárását az elrendelés indokának megszűnésekor fel kell oldani.

(5) Az intézkedést végrehajtó rendőri szerv szükség esetén tájékoztatja az érintett terület lakosságát a terület lezárásáról.

15. § (1) Ha az Rtv. 33–34. §-a, vagy 37. § b)–c) pontja alapján a személyt a lakásából szállítják el, szükség esetén a lakásban maradó vagyontárgyait a rendőr biztonságba helyezi, az üresen maradó lakást tanúk jelenlétében lepecsételi.

(2) A hátramaradt betegről, magatehetetlen személyről, gyermekről történő gondoskodás érdekében a rendőr intézkedik. Ha a helyszíni ellátásuk nem oldható meg, kórházba, intézetbe utalásukról kell gondoskodni, valamint karitatív szervezetet is fel lehet kérni ellátásukra. A növények, haszon- és díszállatok gondozására a helyi önkormányzat jegyzője útján kell intézkedni.

16. § (1) Az önmaga vagy mások életét, testi épségét, vagyonát veszélyeztető állapotban lévő személyt a rendőr intézkedésekor megakadályozza abban, hogy kárt vagy sérülést okozzon, ennek érdekében a rendőr kényszerítő eszközt alkalmazhat.

(2) A rendőr az öngyilkosságot megkísérlő vagy elkövetni szándékozó személyhez orvost hív, vagy közreműködik abban, hogy a mentőszolgálat egészségügyi intézetbe szállítsa. Az eseményről a rendőrség értesíti az elszállított személy ismert hozzátartozóját, törvényes képviselőjét vagy a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.

17. § (1)³⁹ Ha a rendőr súlyos emberi vagy emberre is veszélyes állati fertőző megbetegedésről vagy annak gyanújáról szerez tudomást, haladéktalanul jelentést tesz a rendőrség ügyeletesének, aki értesíti az állami népegészségügyi szervet. A rendőr az állami népegészségügyi szerv képviselőjének megérkezéséig gondoskodik a fertőzött vagy járványügyi eseménnyel érintett terület, helyiség lehetőség szerinti lezárásáról.

(2) Az állami népegészségügyi szerv által a zárlattal kapcsolatban előírt rendszabályok betartását az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv is ellenőrzi. A rendszabályok betartása kikényszeríthető.

(3) A lakosságot közvetlenül fenyegető közegészségügyi-járványügyi veszély elhárításához, valamint rendkívüli körülmények esetén tett intézkedései foganatosításához az állami népegészségügyi szerv kérésére az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv segítséget nyújt.

(4) Fertőző állatbetegség esetén az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni, valamint értesíteni kell az állatorvost és az illetékes állategészségügyi hatóságot intézkedés megtétele céljából.

18. § Víz-, gáz- és villanyvezeték, egyéb veszélyes anyagot továbbító vezeték, ezek műtárgyai, továbbá közúti, vasúti, légi irányítási, vízi közlekedési biztonsági berendezések közveszéllyel fenyegető hibája, megrongálódása esetén a rendőrség haladéktalanul értesíti az üzemeltető szervezetet, valamint az illetékes jegyzőt. Szükség esetén a terület lezárásáról, őrzéséről a 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint intézkedik.

19. § (1)⁴⁰ A rendőr haladéktalanul jelentést tesz a rendőrség ügyeletesének, valamint a szemlebizottság megérkezéséig gondoskodik a helyszín biztosításáról, ha olyan halálesetről szerez tudomást, amely

(2) A halálesetről az ismert hozzátartozót értesíteni kell.

(3) Nyilvános helyen történt halálesetnél a holttestet megfelelő módon el kell takarni.

20. § (1) Ha a rendőr – robbanó-, sugárzó, radioaktív, nukleáris vagy mérgező anyag kivételével – elhagyott dolgot talál, azt lehetőleg tanúk jelenlétében átvizsgálja, és jelentés kíséretében továbbítja az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez.

(2) A rendőr az állampolgár által talált dolgot – a lőfegyver, gáz- és riasztófegyver, légfegyver, lőszer, pirotechnikai termék, kábítószer, pszichotróp anyag, közbiztonságra különösen veszélyes eszköz, okmány, hatósági jelzés kivételével – csak akkor veszi át, ha annak a találó által a jegyzőhöz történő beszolgáltatása valamilyen oknál fogva nem lehetséges. A talált dolog rendőri átvételéről elismervényt kell adni. Arról, akit a rendőr a talált dologgal a polgármesteri hivatalhoz irányít, a hely, az idő, a talált dolog megnevezésével szolgálati elöljárójának haladéktalanul jelentést tesz.

(3) A (2) bekezdésben kivételként meghatározott talált eszközöket és anyagokat az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervhez kell beszolgáltatni. A beszolgáltatásról két példányban jegyzőkönyvet kell felvenni, a jegyzőkönyv egy példányát a megtalálónak kell átadni. A jegyzőkönyv alapján az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott illetékes szerv lefolytatja a közigazgatási hatósági eljárást és rendelkezik a dologról. Ezek a dolgok csak a birtoklására érvényes engedéllyel rendelkező jogosultnak adhatók ki.

(4) A rendőr a megtaláló személytől átvett dolgot – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – haladéktalanul továbbítja a jegyzőhöz.

21. § (1)⁴¹ Ha a rendőrnek elhagyott robbanó-, sugárzó, radioaktív, nukleáris vagy mérgező anyag találásáról tesznek bejelentést, vagy ilyen anyag találása jut tudomására, valamint a körülmények alapján feltehető, hogy a talált csomag ilyen anyagot vagy robbanószerkezetet tartalmaz, a találás helyére megy, és intézkedik az élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében. A rendőr a találásról jelentést tesz a rendőrség ügyeletesének.

(2)⁴² A rendőrség ügyeletese a szolgálati út betartásával

(3) A Magyar Honvédség Tűzszerész Ügyeletét kell értesíteni katonai robbanószerkezet találása esetén, kivéve ha

22. § Ha a rendőr közterületen állati tetemet talál, erről értesíti a gyepmesteri szolgálatot, sérült állat találása esetén a hatósági állatorvost vagy a jegyzőt.

23. §⁴⁴ Ha a rendőr az államhatáron átkóborolt háziállatot vagy az államhatáron elháríthatatlan ok következtében átkerült tárgyat talál, akkor jelentést tesz a területileg illetékes határrendészeti kirendeltség, ennek hiányában tevékenység-irányítási központ ügyeletesének, aki értesíti a jegyzőt, hogy intézkedjen az állat vagy tárgy biztonságos elhelyezésére, az államhatárról szóló törvényben és nemzetközi szerződésben meghatározott feladatok végrehajtására.

24. § (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv és a Terrorelhárítási Központ a közbiztonság védelme érdekében, katasztrófa, tűzeset vagy baleset, valamint rendezvény helyszínén a feltétlenül szükséges mértékben és időtartamban elrendelheti

(2) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv és a Terrorelhárítási Központ az ideiglenes intézkedések megtételekor a szükséges mértékben gondoskodik a közúti jelzőtáblák ideiglenes kihelyeztetéséről, valamint az állandó jelleggel kihelyezett közúti jelzőtáblák leszerelés vagy letakarás útján történő feloldásáról. A közút lezárása vagy forgalmának korlátozása érdekében kihelyezett közúti jelzéseket az ok megszűnésekor el kell távolítani, az állandó jelleggel ott lévő közúti jelzőtáblák hatályát vissza kell állítani.

(3) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a közlekedés biztonságát közvetlenül veszélyeztető körülmények – különös tekintettel a közúti jelzőtábla vagy útburkolati jel hiányára, felismerhetőséget akadályozó megrongálódására, ellentmondó jelzésekre, útrongálódásra –, vagy más rendellenességek miatt jogosult a közúti forgalom rendjének ideiglenes megváltoztatására, a veszélyeztetett útszakasz vagy útkereszteződés lezárására. Erről soron kívül értesíteni kell a közút kezelőjét, felszólítva a veszélyeztető helyzet megszüntetésére.

(4) A rendőrség fontos közérdekből a közúti járművek közlekedése vagy várakozása céljára ideiglenes jelleggel igénybe veheti az egyébként nem a közúti forgalom célját szolgáló közterületet, ha annak teherbírása megfelelő, valamint méret- és súlykorlátozás elrendelésével arra alkalmas.

24/A. §⁴⁶ (1) Az Rtv. 44. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben, ha bűncselekmény vagy szabálysértés, illetve a közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés gyanúja merül fel – lehetőség szerint az intézkedés helyszínén, annak megkezdésekor – az intézkedés alá vont jármű vezetőjét ellenőrizni kell alkoholfogyasztás kimutatására alkalmas, arra rendszeresített eszközzel.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés eredménye alkoholfogyasztásra utal, vagy nem vezet eredményre – a (3) bekezdésben foglalt esetet kivéve – haladéktalanul meg kell ismételni az ellenőrzést hiteles elektromos légalkoholmérő berendezéssel (a továbbiakban: hiteles mérőeszköz). Ha a hiteles mérőeszközzel történő mérés eredménye alkohol fogyasztására utal, újabb mérést kell elvégezni úgy, hogy arra az első méréstől számított legalább 30, de legfeljebb 45 perc elteltével kerüljön sor.

(3) A hiteles mérőeszközzel történő ellenőrzés megkezdése előtt az ellenőrzés alá vont járművezetőt

24/B. §⁴⁷ (1) A vérminta és a – lehetőleg közel azonos időben végzett – vizeletminta-vétel végrehajtása iránt – a rendőri intézkedés megkezdését követően a legrövidebb időn belül – akkor kell intézkedni, ha a járművezető

(2) Ha vizeletminta önkéntes biztosítása nem lehetséges, kétszeri vérmintavételre kell intézkedni úgy, hogy a második vérmintavételre az első vérmintavételtől számított legalább 30, de legfeljebb 45 perc elteltével kerüljön sor.

24/C. §⁴⁸ Ha a járművezetővel szemben alkoholfogyasztás, valamint a vezetési képességre hátrányosan ható egyéb szer fogyasztásának gyanúja egyaránt felmerül, az alkohol és a vezetési képességre hátrányosan ható egyéb szer vizsgálata érdekében is intézkedni kell.

25. § (1)⁴⁹ Az igazoltatás során a rendőr elkéri az igazoltatott személyazonosító igazolványát vagy egyéb, a személyazonosságot hitelt érdemlően igazoló okmányát. Ha az okmány valódisága vagy az igazoltatott személyazonossága kétséges, a rendőr ellenőrző kérdéseket tehet fel, felszólítja az igazoltatott személyt adatainak bemondására, a bemondott adatokat az okmánnyal összehasonlítja. Az intézkedés során minden esetben ellenőrizni kell az igazoltatott személy és a bemutatott okmány adatait a Schengeni Információs Rendszerben (SIS), a körözési nyilvántartási rendszerben, valamint – szükség szerint – a személyi adat- és lakcím nyilvántartásban vagy az okmány-nyilvántartásban.

(2) Az igazoltatás során meg kell állapítani az igazoltatott személyazonosságát, és – akinél ez a további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy egyéb körülmények ezt indokolják – az igazoltató lapon rögzíteni kell az igazoltatottnak az Rtv. 29. § (8) bekezdése szerinti személyazonosító adatait, az igazolványának sorozatát és számát, valamint az igazoltatás helyét, idejét és okát.

(3) Az Rtv. 24. § (4) bekezdésében meghatározott intézkedéskor a rendőr a szolgálat befejezését követően haladéktalanul írásos jelentést tesz, amely tartalmazza az igazoltatással érintett személynek az Rtv. 29. § (8) bekezdése szerinti személyazonosító adatait.

(4) Az igazoltatást kérő részére az igazoltatott személy adatait az igazoltatás helye szerint illetékes rendőrkapitányság adhatja ki.

26. §⁵⁰ (1) A fokozott ellenőrzés előre meghatározott céllal elrendelt, korlátozott időtartamon belül és az arra kijelölt földrajzi területen összehangoltan végrehajtott rendőri tevékenység.

(2) A meghatározott földrajzi területre elrendelt fokozott ellenőrzés nem akadálya annak, hogy ugyanarra a területre vagy annak egy részére – az eredeti elrendelés időtartamán belül – más célból újabb fokozott ellenőrzést rendeljenek el, ha az elrendelésre okot adó információk, körülmények merülnek fel.

(3) Fokozott ellenőrzés végrehajtását

(4) Az elrendelt fokozott ellenőrzés – ha annak célja továbbra is fennáll – saját hatáskörben legfeljebb két alkalommal, alkalmanként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

(5) A fokozott ellenőrzést írásban kell elrendelni, illetve meghosszabbítani, amit – az elrendelés vagy meghosszabbítás céljának és az alapjául szolgáló indokok megjelölésével – az elrendelő szerv honlapján közzé kell tenni.

(6) Ha a rendőr fokozott ellenőrzés keretében foganatosít rendőri intézkedést, a rendőri intézkedés végrehajtása során az intézkedés alá vont személlyel a fokozott ellenőrzés – rendőri intézkedéssel összhangban álló – célját és annak jogalapját is közölni kell.

(7) A fokozott ellenőrzés keretében foganatosított rendőri intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazása során az Rtv.-nek és e rendeletnek a rendőri intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazásával kapcsolatos szabályait alkalmazni kell. A fokozott ellenőrzés elrendelésének ténye nem mentesíti a rendőrt az alól, hogy jogszabályi kötelezettségeit teljesítse.

26/A. § (1) Kiemelt biztonsági intézkedés végrehajtását

(2) Ha a kiemelt biztonsági intézkedést nem az országos rendőrfőkapitány vagy a Terrorelhárítási Központ főigazgatója rendeli el, az elrendelő az elrendelésről haladéktalanul jelentést tesz az országos rendőrfőkapitánynak.

(3) A kiemelt biztonsági intézkedés elrendeléséről, illetve meghosszabbításáról az országos rendőrfőkapitány – az általa történt elrendelésről, illetve meghosszabbításról a Terrorelhárítási Központ főigazgatója – haladéktalanul jelentést tesz a rendészetért felelős miniszternek.

(4) A kiemelt biztonsági intézkedés meghosszabbításáról

(5) A kiemelt biztonsági intézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, illetve fenntartásáról és az azzal érintett településről vagy településrészéről a döntést hozó személy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, illetve – a Terrorelhárítási Központ főigazgatójának részéről történt döntéshozatal esetén – a Terrorelhárítási Központ internetes honlapján haladéktalanul közleményben tájékoztatja az érintett terület lakosságát.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott közleményben foglalt adatokról az ott megjelölt személy a kiemelt biztonsági intézkedéssel érintett település jegyzőjét haladéktalanul tájékoztatja.

27. § (1) A feltartóztatás a rendőrnek az a tevékenysége, amelynek során azt a személyt, aki a személyazonosságának igazolását megtagadja, továbbá azt, akitől felvilágosítást kér, az intézkedés helyszínének elhagyásában korlátozza, vagy a további intézkedés megtételéig a helyszín elhagyásában megakadályozza.

(2) A feltartóztatást meg kell szüntetni, ha az intézkedés célját elérte, és további intézkedésre nincs szükség.

28. § (1) A rendőr a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a tettenérés helye szerint illetékes, szükség esetén a legközelebbi általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervhez állítja elő.

(2)⁵⁴ Az Rtv. 33. § (1) bekezdés c) pontja szerint végrehajtott elfogásról az azt elrendelő hatóságot, az Rtv. 33. § (1) bekezdés d) pontja szerint végrehajtott elfogásról a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést, büntetést vagy intézkedést végrehajtó szervet haladéktalanul értesíteni kell.

(3) Az Rtv. 33. § (1) bekezdés f) pontja alapján végrehajtott elfogásról az idegenrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíteni kell. Az Rtv. 33. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja alapján fogvatartott személy meghatározott bíróság, ügyész, valamint nyomozó hatóság – ha az nem általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv – elé állításáról az előállítást végrehajtó általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv gondoskodik. Ha az elrendelő hatóság általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, akkor az előállításról maga gondoskodik.

(4) Törvényben meghatározott feltételek alapján elrendelt előállítást a végrehajtó szervnek az elrendelő határozatban megjelölt hatósághoz kell foganatosítania.

(5) Az igazolás megtagadása vagy a személyi adatok hitelességének hiánya miatt megkezdett előállítás végrehajtását mellőzni kell, ha az intézkedés alá vont személy az előállítás közben megfelelően igazolja magát, vagy személyazonosságát a rendőr megállapította, és ellene bűncselekmény megalapozott gyanúja nem merült fel, kivéve, ha vele szemben kényszerítő eszköz alkalmazására került sor.

(6) Az előállítás akkor is mellőzhető, ha az igazoltatott személy személyazonossága más, egyszerűbb módon tisztázható.

(7)⁵⁵ A rendőr a megkezdett, de mellőzött előállításról is jelentést készít, amelyben rögzíti az érintett személy személyazonosító adatait, az előállítás megkezdésének okát, helyét és időpontját, az intézkedés befejezésének helyét és időpontját, valamint az előállítás mellőzésének okát.

(8)⁵⁶ Az elfogás és előállítás végrehajtása esetén – ideértve a megkezdett, de mellőzött előállítást is – a rendőr szolgálati elöljárója haladéktalanul, de legkésőbb az intézkedésről történő beszámoltatásig köteles vizsgálni az intézkedés jogszerűségét, szakszerűségét és arányosságát. A vizsgálat eredményét az intézkedésről készült jelentésre kell rávezetni.

(9)⁵⁷ Az elfogás és előállítás végrehajtása során a rendőr a 60/A. §-ban meghatározott tárgyaló eljárását kezdeményezheti.

29. § (1)⁵⁸ A vizsgálat céljából előállított személytől a mintavétel szükség esetén – az Rtv. 44. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 194. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben – kikényszeríthető. Ilyenkor a mintavételre rendőrorvost, ahol ez nem lehetséges, vagy késedelmet okoz, ott az állami egészségügyi szolgálat orvosát kell igénybe venni.

(2) A szülői felügyelet vagy gyámság alól magát engedély nélkül kivonó személy vagy a bentlakásos gyermekvédelmi intézményből engedély nélkül távozó személy előállításáról értesíteni kell a felügyelet gyakorlására jogosultat, a hatáskörébe tartozó intézkedés megtételének felmerülése esetén a gyámhatóságot is. Az okok és körülmények tisztázása után a fogvatartott személyt át kell adni a felügyelet gyakorlására jogosultnak.

30. § (1) Az Rtv. 33. § (2) bekezdés e) pontja alapján az előállítás akkor foganatosítható, ha a pártfogolt a pártfogó felügyelettel összefüggő – törvényben meghatározott és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv hatáskörébe tartozó – magatartási szabályokat megszegte.

(2)⁵⁹ A pártfogó felügyelet alatt álló személlyel szemben az előírt szabályok megsértése miatt foganatosított rendőri intézkedésről a hely, idő és körülmények megjelölésével a felügyeletet elrendelő bíróságot, a vádemelést elhalasztó ügyészt és a pártfogó felügyelői szolgálatként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalt értesíteni kell.

(3)⁶⁰ Az előállítás a fogvatartott személy szabadon bocsátásáig, vagy a fogvatartott személy nyomozó hatóság által történő átvételig tart, ideértve azt is, ha a nyomozó hatóság a fogvatartott személy őrizetét rendeli el. Az előállítás ebben az esetben is legfeljebb az Rtv. 33. § (3) bekezdésében meghatározott ideig tarthat.

(4)⁶¹ Ha az előállítás időtartamának az Rtv. 33. § (3) bekezdése szerinti meghosszabbítása válik szükségessé, ennek tényét és időtartamát a fogvatartottal – a személyi szabadság korlátozása 8. órájának lejártát megelőzően – szóban közölni kell, és a meghosszabbítás tényét, okát, időtartamát, illetve annak közlését az előállításról készített jelentésen, valamint az előállítás időtartamáról kiállított igazoláson, az engedélyezésre jogosult vezető aláírásával együtt fel kell tüntetni.

31. § (1)⁶² Előállító egységben – az idegenrendészeti eljárás lefolytatása céljából előállított kiskorú személy kivételével – tizennégy éven aluli kiskorú személy nem helyezhető el. Ha az előállítás ideje alatt megállapítást nyer az, hogy az előállított személy kísérő nélküli kiskorú, az előállítást foganatosító rendőri szerv haladéktalanul gondoskodik gyermekvédelmi intézményben történő elhelyezéséről.

(2) A fogvatartott tényleges elhelyezése az előállító egységen belül az előállító helyiségben történik.

(3)⁶³ A rendőrkapitányság, a határrendészeti kirendeltség, valamint a rendőrőrs vezetője köteles a fogvatartott személy biztonságos elhelyezésére szolgáló előállító egységet kijelölni. A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, a Készenléti Rendőrség és a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság esetében előállító egység kijelölésére indokolt esetben a szerv vezetője jogosult.

(4) Az előállító egységben történő elhelyezés, őrzés végrehajtásának feltételeit a (3) bekezdésben meghatározott rendőri szerv vezetője biztosítja.

(5) Az előállító egységben történő elhelyezést megelőzően a fogvatartott személynél lévő tárgyakról az 1. mellékletben meghatározott, letéti tárgyakról szóló, 3 példányos jegyzéket kell készíteni. A letétként kezelt fizetőeszközt címletenként és – amennyiben sorszámmal rendelkezik – sorszám szerint, a többi letétként kezelt tárgyakat megnevezésük, számuk és egyedi azonosítást lehetővé tevő jellemzőik feltüntetésével kell a jegyzékben feltüntetni. A jegyzék eredeti példánya a letét őrzési helyén, a másolati példányok közül egy a fogvatartottnál, egy pedig az átíró tömbben kerül elhelyezésre.

(6) A letétként kezelt tárgyak letételkori, valamint megfelelő állapotban történő megőrzéséről az előállító egységet üzemeltető rendőrkapitányság, határrendészeti kirendeltség, rendőrőrs, illetve a (3) bekezdés szerint kijelölt előállító egység üzemeltetője gondoskodik. Az elhelyezés megszüntetését követően a fogvatartott személy részére a letéti tárgyai átadásra kerülnek. A letéti tárgyak nem igazolt hiányának, megrongálódásának vagy megsemmisülésének okát – jegyzőkönyv felvételét követő – parancsnoki kivizsgálás keretében kell megállapítani.

(7) Elhelyezéskor a fogvatartottat nyilatkoztatni kell sérüléséről, esetleges panaszáról. Betegség vagy sérülés esetén orvosi ellátásban kell részesíteni, ruházatát támadás vagy önveszély okozására alkalmas tárgy elvétele céljából a felügyeletet ellátó rendőrnek át kell vizsgálnia. A ruházat átvizsgálását a fogvatartottal ellentétes nemű személy nem végezheti, valamint nem lehet jelen, kivéve, ha az átvizsgálás technikai eszközzel történik.

(8)⁶⁴ Az előállítás biztonsági követelményeire figyelemmel, valamint az esetleges önkárosítás megelőzése érdekében az előállító helyiségben a fogvatartott saját tulajdonú alsó- és felsőruházatát nadrágszíj nélkül, lábbelijét cipőfűző nélkül tarthatja magánál.

(9) Gondoskodni kell az előállító helyiségben elhelyezett, azonos ügyben fogvatartott személyek, a férfiak és nők, a felnőtt korúak és a fiatalkorúak elkülönítéséről, valamint rendkívüli őr felállításával biztosított őrzéséről.

(10)⁶⁵ Az előállító egységben történő elhelyezéssel egyidejűleg a fogvatartott elhelyezéséről a 2. melléklet szerinti, a fogvatartás során keletkezett iratanyagokkal együtt tárolandó nyomtatványt kell kitölteni, amely tartalmazza

(11)⁶⁷ A személyi szabadság korlátozásának első 5 óráját követően az intézkedést foganatosító rendőri szerv gondoskodik a fogvatartott személy élelemmel történő ellátásáról. A fogvatartott személy étkezése az előállító helyiségben történik. Az étel kiosztását a felügyeletet ellátó rendkívüli őr végzi. Ha a rendkívüli őr nem rendelkezik az étel kiosztásához szükséges élelmiszerhigiéniai alapismereti vizsgával és érvényes egészségügyi könyvvel, akkor az élelmiszer kicsomagolását nem végezheti. Ilyen esetben a fogvatartottat előrecsomagolt élelmiszerrel és az annak elfogyasztásához szükséges egyszer használatos evőeszközökkel kell ellátni.

(12)⁶⁸ Az előállított őrzését végrehajtó, rendkívüli őri feladatokkal megbízott rendőr lőfegyvert, illetve gumilövedék, pirotechnikai eszköz, könnygázgránát, vagy elfogó háló kilövésére rendszeresített eszközt nem viselhet.

(13)⁶⁹ A büntetés-végrehajtási intézetből kikért és a rendőrség épületébe átkísért személyek biztonságos őrzésére a (2) bekezdésben meghatározott előállító helyiségben vagy a rendőrségi fogda ideiglenes elhelyezésre szolgáló helyiségében kerülhet sor, a helyiségben történő tartózkodás időtartama nem haladhatja meg a 12 órát.

32. §⁷⁰ A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti visszatartást az előállító egységben kell végrehajtani. E rendelkezés tekintetében előállító egységnek minősül az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság területi szerveinél, valamint a rendőrségen a biztonságos őrzésre alkalmas helyiség is.

33. § (1) Elővezetést jogszabályban erre felhatalmazott hatóságok határozata vagy végzése alapján lehet foganatosítani.

(2) Ha az elővezetés elrendelésére jogosult hatóság az intézkedés alá vont személy útba indulásának ellenőrzését rendelte el, a rendőr az elővezetés végrehajtása érdekében csak az útba indulást ellenőrzi.

34. § (1) Az elővezetési határozatot vagy végzést a rendőr előzetes igazoltatás után ismerteti az elővezetendő személlyel, utána kézbesíti.

(2) A rendőr lehetőséget ad arra, hogy az elővezetendő személy az évszaknak megfelelően felöltözzön, pénzét, élelmét, fontos személyi használati tárgyait – a saját és mások testi épségét veszélyeztető eszközökön kívül – magához vegye, a jelenlévő hozzátartozóitól elbúcsúzzon.

(3)⁷¹ El kell állni az elővezetéstől, ha azt a meg nem fizetett pénzbüntetés, pénzbírság vagy helyszíni bírság helyébe lépő szabadságvesztés büntetés, elzárás, illetve szabálysértési elzárás végrehajtása céljából rendelték el, és az elővezetendő személy hitelt érdemlően igazolja a pénzbüntetés, pénzbírság vagy helyszíni bírság megfizetését. El kell állni az elővezetéstől akkor is, ha az elővezetendő személy az elővezetés közben a kiszabott bírságot befizeti, ebben az esetben azonban az elővezetéssel kapcsolatban felmerült költségek megtérítését kezdeményezni kell.

(4) Ha a rendőrnek tudomására jut, hogy az elővezetendő személy a Magyar Honvédség tényleges katonai állományú tagja vagy rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja, az elővezetést nem hajthatja végre, azonban erről jelentést ír, és az elővezetendő személy szolgálati elöljáróját az elővezetés foganatosítása érdekében megkeresi.

(5) Ha az elővezetés bármely okból nem hajtható végre, ezt a körülményt a rendőr haladéktalanul jelenti szolgálati elöljárójának, aki erről, valamint a végrehajtást akadályozó okról soron kívül tájékoztatja az elrendelőt.

35. § (1)⁷² Ha a rendőr az igazoltatás során észleli, hogy az igazoltatott diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más mentességet élvező, nem magyar állampolgárságú személy, vagy közjogi tisztséget betöltő személy, akkor rögzíti a tényállást, és a továbbiakban a mentességet élvező személlyel szemben a mentességet megállapító jogszabályban meghatározottak szerint jár el.

(2)⁷³ A diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más mentességet élvező, nem magyar állampolgárságú személy, illetve a közjogi tisztséget betöltő személy által elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén a rendőr – az (1) bekezdésben meghatározottakra figyelemmel – foganatosítja a szükséges helyszíni intézkedést, feljelentést tesz, és végzi a szükséges büntető- vagy szabálysértési eljárási cselekményeket.

(3)⁷⁴ A diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más mentességet élvező, nem magyar állampolgárságú személlyel szembeni (1)–(2) bekezdés szerinti intézkedésről – a szolgálati út betartása mellett –

(4) A diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más mentességet élvező, nem magyar állampolgárságú személyek által kezdeményezett rendőrségi eljárások során a döntés előtt be kell szerezni a Külügyminisztérium állásfoglalását is.

36. § (1)⁷⁶ A Magyar Honvédség tényleges katonai állományú tagjával, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos állományú személlyel szemben a rendőr a testület és a rendfokozat tekintélyének megóvásával intézkedik.

(2) A Magyar Honvédség tényleges katonai állományú tagját a legközelebbi helyőrség-parancsnokságra, helyőrség komendánshoz kell előállítani. Ha az távolabb van, mint a legközelebbi általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, az előállítást az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervhez kell foganatosítani, és erről értesíteni kell a helyőrség ügyeletes parancsnokát vagy a komendánst.

(3)⁷⁷ A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos állományú személyt az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervhez kell előállítani. Erről az illetékes szerv parancsnokát, munkaidőn kívül az annak jogkörében eljáró személyt értesíteni kell.

(4) A Magyar Honvédség tényleges katonai állományú tagját is az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervhez kell előállítani, ha az arra okot adó cselekményét polgári személlyel közösen követte el.

(5) Ha az előállítandó személy lőfegyvert tart magánál, a biztonsági intézkedések megtétele mellett fel kell szólítani lőfegyvere feltalálási helyének közlésére és le kell fegyverezni.

37. § (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az állami és a helyi önkormányzati szervek által foganatosított végrehajtási eljárásban részt vevő személyek biztonsága megóvásához segítséget nyújt, valamint a végrehajtási eljárásban alkalmazható helyszíni kényszercselekményeknek való ellenszegülést megszünteti, továbbá – ha a végrehajtási kényszercselekményre feljogosított az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közreműködését kéri – végrehajtja a bíróság intézkedésében meghatározott adós személye elleni kényszercselekményt.

(2) A rendőrt az erre irányuló kérelem alapján az illetékes rendőrkapitányság vezetője rendeli ki, sürgős esetben a végrehajtási cselekményt foganatosító szóbeli kérésére is. A rendőr a végrehajtás helyszínén a közreműködést kérő intézkedése alapján működik közre. Sürgős kirendelés esetén a rendőrkapitányság vezetője legalább kétfős járőrt vezényel ki, amelynek vezetőjét a parancsnoki állományból jelöli ki.

(3) A rendőr végrehajtási cselekményeket nem végezhet, a végrehajtót kizárólagosan megillető kényszercselekményt nem foganatosíthat, rakodási, szállítási munkában nem vehet részt. A rendőr az Rtv.-ben megállapított kényszerítő eszközök megfelelő alkalmazása mellett gondoskodik arról, hogy az illetéktelen személyeket távol tartsa a végrehajtás helyszínétől.

(4) A rendőr szolgálati elöljárója köteles gondoskodni erősítésről, ha a feladat teljesítése nehézségekbe ütközik.

37/A. § (1) A rendőr az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. § (1c) bekezdése szerinti tartózkodás szabályai megszegésének felfedése esetén – a 9. § (1) bekezdésében meghatározottak alkalmazása mellett – arra kötelezi a szabálysértés elkövetőjét, hogy távozzon a tilalmazott területről.

(2) Ha az érintett az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel a szabálysértést a rendőri felszólítás ellenére tovább folytatja, a rendőr mérlegeli az Rtv. 33. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározottak szerinti előállítás alkalmazásának indokoltságát a szabálysértési eljárás azonnali lefolytatása érdekében.

38. § (1)⁷⁹ A testi kényszert, bilincset, vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, kardlapot, illetve szolgálati kutyát alkalmazó rendőr – az ellenszegülés megtörését, illetve a támadás megakadályozását követően – szóban köteles haladéktalanul jelentést tenni a közvetlen szolgálati elöljárójának, illetve értesíteni az ügyeletet vagy a tevékenység-irányítási központot. A kísérés során, a kizárólag annak végrehajtása érdekében történő bilincsalkalmazás kivételével a kényszerítő eszközt alkalmazó rendőr, valamint a csapaterőt, útzár alkalmazását, továbbá tömegoszlatást elrendelő parancsnok a helyszíni intézkedések után köteles írásos jelentést készíteni. Ha a kényszerítő eszköz alkalmazását személyi szabadságot korlátozó intézkedés követi, a kényszerítő eszközt alkalmazó rendőrnek a jelentést a személyi szabadságot korlátozó intézkedésről szóló írásos jelentésben kell megtennie.

(2) A kényszerítő eszköz alkalmazásáról készített jelentés tartalmazza:

(3) A kísérés során alkalmazott bilincs alkalmazásának kivételével a kényszerítő eszköz alkalmazását követően a rendőr szolgálati elöljárója haladéktalanul köteles kivizsgálni az alkalmazással összefüggő követelmények teljesülését.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott vizsgálat során a szolgálati elöljáró:

(5) A szolgálati elöljáró a megállapításait írásban rögzíti, amelyben állást foglal a szakszerűség, szükségesség, jogszerűség, arányosság követelményének megtartásáról. Ha megállapítása szerint a kényszerítő eszközök alkalmazására jogszabálysértő módon került sor, – ha annak jogszabályi feltételei fennállnak – az intézkedő rendőr ellen kártérítési, fegyelmi vagy kártérítési, fegyelmi és büntetőeljárást kezdeményez.

39. § (1) Az Rtv. szerinti kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha az intézkedés alá vont magatartása, ellenszegülésének mértéke annak Rtv. szerinti alkalmazását indokolja. A nagyobb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással járó kényszerítő eszköz akkor alkalmazható, ha a kisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással járó kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezetett eredményre vagy sikere eleve kilátástalan.

(2) Az intézkedés alá vont személy magatartása szempontjából a rendőr az alábbiak szerint tesz különbséget:

(3) A kényszerítő eszköz alkalmazását jól hallható, közérthető és határozott módon a következő sorrendben meg kell előznie:

40. § (1) A megfogás, a leszorítás, az elvezetés vagy más, a rendőr által fizikai erőkifejtéssel alkalmazott, valamely cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására irányuló kényszerítés (a továbbiakban: testi kényszer) akkor alkalmazható, ha a rendőri erőfölény vagy az intézkedés alá vont személy állapota, magatartása folytán a rendőri intézkedés eredményessége ezzel biztosítható.

(2) A testi kényszer alkalmazása során a rendőr önvédelmi fogásokat is használhat. A rendőr a támadás céljára szolgáló eszköz használatának megakadályozása, továbbá a támadás elhárítása érdekében az ehhez szükséges erejű és irányultságú ütést vagy rúgást alkalmazhat.

(3) Nem minősül testi kényszernek, amikor a rendőr – jogszerű intézkedése során, a biztonságos intézkedés végrehajtása érdekében – a felé kartávolságon belülre lépő, valamint a mozgásának folyamatosságát akadályozó személyt csupán nyújtott kezével, minimális erőkifejtéssel magától távol tartja.

41. § (1)⁸¹ A bilincs alkalmazása kizárólag az Rtv. 48. §-ában meghatározott esetekben, a kényszerítő eszköz alkalmazásának az Rtv.-ben és az e rendeletben meghatározott követelményei teljesülése esetén, különösen azzal szemben lehet indokolt,

(2)⁸²

(3) Bilincselést az erre a célra rendszeresített eszközzel kell végrehajtani. Ennek hiányában vagy ezek meghibásodása, megrongálódása esetén más, ilyen célra megfelelő eszköz is alkalmazható, de tilos vékony fém- vagy műanyag huzalt, a jellegénél fogva sérülést okozó eszközt alkalmazni.

(4) A bilincselés módjai:

(5) Tilos a tárgyhoz bilincselést járműben történő szállítás közben alkalmazni. Tilos a bilincs olyan módon való használata, amely indokolatlanul fájdalmat, sérülést okoz vagy jellegénél fogva megalázó.

(6) A bilincselés módját az intézkedő rendőr az adott körülmények között a legcélirányosabban választja meg azzal, hogy

(7) A rendőr az intézkedés alá vont személyt fekvő helyzetben, falnak vagy más tárgynak nyomva megbilincselheti, ha azt a személy aktív ellenszegülése, támadása, erőszakos magatartása vagy ezek kialakulásának megelőzése szükségessé teszi.

(8) Intézkedése során a rendőr saját magához mást nem bilincselhet.

(9) A bilincset a rendőr szolgálaton kívül nem tarthatja magánál.

42. § (1) A rendőr vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, kardlapot, valamint más eszközt saját elhatározásából vagy szolgálati elöljárója parancsára használhat.

(2) A rendőrbottal egy tekintet alá esik minden más alkalmi eszköz, amelynek hatása – a rendőrbot hiánya esetén – a rendszeresített rendőrbotéval azonos.

(3) A rendőr az (1) bekezdésben meghatározott rendszeresített eszközt szolgálaton kívül nem tarthatja magánál.

(4) A rendőr az intézkedés megkezdésekor a vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt készenlétbe helyezi, a rendőrbotot, a kardot kézbefogja, és felkészül a támadás elhárítására, az ellenszegülés megtörésére.

(5)⁸³ Ha műszaki jellemzőiből más nem következik, az elektromos sokkoló eszköz használata elsősorban a végtagokra irányulhat.

(6) A rendőrbot vagy a vele egy tekintet alá eső bármely más eszköz alkalmazásakor az ütés lehetőleg a támadó végtagot érje, kerülni kell, hogy az ütés súlyos sérülést okozzon.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott kényszerítő eszközöket nem szabad a támadás, ellenszegülés megszűnése, megtörése után alkalmazni.

(8) A csapaterő alkalmazásával egyidejűleg, valamint tömegoszlatás során a tömeg oszlatására vagy zárt térben kialakult ellenállási góc felszámolására vegyi eszköz alkalmazható.

43. § (1)⁸⁴ A rendőr csak az adott feladatra kiképzett és érvényes minősítéssel rendelkező, egészséges, ápolt és jó erőnlétű kutyával láthat el szolgálatot.

(2) A rendőr a szolgálati kutyát nyilvános helyre feladata ellátása céljából viheti be.

44. § (1) Közúton vagy közforgalom számára megnyitott egyéb úton útzár – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – ellenőrző-átengedő pont működtetésével telepíthető.

(2) Az (1) bekezdés szerint telepített útzárat – a forgalomkorlátozáshoz szükséges jelzéseken túl – megkülönböztető fényjelzést működtető jármű vagy villogó sárga fényt adó berendezés elhelyezésével is meg kell jelölni.

(3) Az út szolgálati járművel történő eltorlaszolása sürgős esetben, az útzár telepítésének elrendelésére jogosult engedélyével hajtható végre. Ebben az esetben a szolgálati jármű megkülönböztető fényjelzését folyamatosan működtetni kell.

(4) Ha az útzár telepítése határátkelőhelyen történik, az illetékes vámszervet is tájékoztatni kell.

(5) Az útzár alkalmazását

(6)⁸⁷ Az útzár autópályán, autóúton történő alkalmazását az országos rendőrfőkapitány, a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes, a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes, a műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes, vagy – a hatásköre szerint ellátott speciális feladatok végrehajtása során – a Terrorelhárítási Központ főigazgatója rendeli el.

(7)⁸⁸ Ha az útzár telepítésének elrendelésére jogosult szolgálati elöljáró döntésének meghozatala indokolatlan késedelemmel járna, az útzár telepítésének engedélyezésére a feladat- és hatáskörrel rendelkező ügyeletvezető is jogosult.

45. § Az Rtv. 51. § (3) bekezdésében meghatározott megállásra kényszerítéshez a rendőr szolgálati járművet, továbbá gépjármű elfogó hálót is felhasználhat. Ennek során a szolgálati járműben keletkezett kárért – ha az erre vonatkozó vizsgálat a kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos szabályok megsértése miatt más következtetésre nem jut – a rendőrt kártérítési felelősség nem terheli.

46. § (1) A lőfegyverhasználati jog gyakorlása független attól, hogy a rendőr egyenruhát vagy polgári öltözetet visel, szolgálatban vagy azon kívül van, és rendelkezik-e szolgálati lőfegyverrel.

(2) A rendőr a lőfegyverhasználat során elsősorban a rendőrségnél rendszeresített lőfegyvert használja. Az Rtv. 53. § (2) bekezdése alapján fegyverként használható más dolog lehet a nem rendszeresített lőfegyver és minden olyan eszköz, amely a rendőr feladatának teljesítését elősegíti.

(3) A fegyverhasználatot megelőző figyelmeztetést érthetően, határozottan „A törvény nevében fegyvert használok!” szavakkal kell megtenni.

(4) Szolgálati elöljárója parancsára a rendőr köteles a lőfegyverét használni. A lőfegyver parancsra történő használatának jogszerűségéért a parancsot kiadó szolgálati elöljáró a felelős. E parancs végrehajtása csak akkor tagadható meg, ha a rendőr tudja, hogy a lőfegyver használatával bűncselekményt követne el.

(5) Csapaterő zárt alakzatban történő alkalmazása esetén a rendőr saját elhatározásából is használhatja lőfegyverét, ha a zárt alakzattól elszakadt, vagy alakzaton kívüli feladat ellátására kap utasítást.

47. § (1) A lőfegyverhasználat során a lövést lehetőleg végtagra kell irányítani.

(2) Az Rtv. 55. §-ában meghatározottakon túl nincs helye a lőfegyverhasználatnak, ha a lőfegyverhasználat az államhatáron átlövést idézne elő, valamint a határúton közlekedő személlyel szemben, kivéve, ha fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett támadást, vagy fegyveres ellenállást kell leküzdeni.

(3) Ha a törvény csak a közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítása céljából teszi lehetővé a fegyverhasználatot és a közvetlen fenyegetés vagy támadás bármely oknál fogva megszűnt, a lőfegyverhasználati jogosultság is azonnal megszűnik. A lőfegyverhasználat további alkalmazásának helye nincs, ha az a célját elérte.

48. § (1) A figyelmeztető lövést általában függőleges irányba, a légtérbe kell leadni. Ha ez nem biztonságos, a lövés irányát úgy kell megválasztani – számolva a becsapódást esetlegesen követő gurulattal is –, hogy a lövedék életet, testi épséget ne veszélyeztessen, és lehetőleg ne okozzon anyagi kárt.

(2) Ha a támadás közvetett – a támadó ahhoz tárgyat vagy állatot alkalmaz –, akkor a rendőr elsősorban tárgyra, állatra ad le lövést. A rendőr az őt vagy segítőjét járművel elütni szándékozó támadó járművének kerekeire, az emberre uszított kutya támadása esetén az állatra leadott lövéssel hárítja el a veszélyt.

(3) Mások személyét, vagyonát közvetlenül veszélyeztető megvadult állatra a rendőr akkor lőhet, ha a veszélyhelyzet elhárítására az adott körülmények között más lehetőség nincs. Szolgálati feladata teljesítésének érdekében a rendőr a testi épségét közvetlenül veszélyeztető állatot lelőheti.

(4) A tárgyra, állatra irányuló lövésnek feltétele, hogy az ember életét, testi épségét ne veszélyeztesse.

49. § (1) A lőfegyverhasználat során sérültet elsősegélyben kell részesíteni, gondoskodni kell orvosi ellátásáról, a közvetlen hozzátartozója értesítéséről.

(2) A lőfegyverhasználatot, valamint a halaszthatatlan segítségnyújtást követően a rendőr közvetlen szolgálati elöljárójának haladéktalanul jelenti, és annak megérkezéséig a helyszínt biztosítja. A szolgálati elöljáró intézkedik a helyszíni szemle lefolytatására, függetlenül attól, hogy történt-e személyi sérülés vagy keletkezett-e kár. A szolgálati elöljáró a lőfegyverhasználatról jelentést tesz a szolgálati út betartásával.

(3)⁸⁹ A lőfegyvert használó rendőr szolgálati helye szerinti rendőri szerv vezetője öt munkanapon belül köteles kivizsgálni a lőfegyverhasználat, illetve a lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés jogszerűségét, szakszerűségét. Különösen indokolt esetben a határidőt

(4)⁹³ Ha a lőfegyverhasználatra fogvatartottal szemben került sor, erről a fogvatartásért felelős haladéktalanul értesíti a lőfegyvert használó rendőr szolgálati helye szerinti rendőri szerv székhelye szerint illetékes vármegyei (fővárosi) főügyészség büntetés-végrehajtási felügyeleti ügyészét, valamint a fogvatartottal szemben eljáró szerv vezetőjét. A lőfegyverhasználattal összefüggésben lefolytatott vizsgálatot lezáró jelentést az iratokkal együtt meg kell küldeni az ügyésznek.

50. § (1) A vizsgálat során jelentést kell íratni a lőfegyvert használó rendőrrel, a lőfegyver használatára utasítást adó szolgálati elöljáróval és azzal a rendőrrel, akinek hitelt érdemlő tudomása van az eseményről. Nem vehet részt a vizsgálatban, akinek jelentésírási kötelezettsége van. Ha a lőfegyvert használó rendőr szolgálati helye szerinti rendőri szerv vezetőjével szemben jelentésírási kötelezettség vagy egyéb kizáró ok áll fenn, a vizsgálatot a felettes rendőri szerv vezetője folytatja le.

(2) A lőfegyvert használó rendőr jelentése a következőket tartalmazza:

(3) A vizsgálat során a helyszíni szemle és a rendőri jelentések adatait is figyelembe véve, a meghallgatáson történő megjelenésre való felkérés után meg kell hallgatni az érdekelteket, különösen az intézkedés által érintettet, a sérültet és azt, akinek a lőfegyverhasználat kárt okozott.

(4) A vizsgálatot lezáró jelentés tartalmazza

(5) Ha a lőfegyverhasználattal kapcsolatban a lőfegyvert használó rendőr szolgálati helye szerinti rendőri szerv vagy az (1) bekezdésben meghatározott felettes rendőri szerv vezetője bűncselekmény megalapozott gyanúját állapítja meg, feljelentést tesz az illetékes ügyészi szervnél, fegyelmi vétség gyanúja esetén intézkedik a fegyelmi eljárás lefolytatására.

(6) A tárgyra vagy állatra irányuló, valamint a figyelmeztető és a nem szándékosan létrejött lövést a rendőr lehetőleg azonnal, szóban jelenti szolgálati elöljárójának, majd írásos jelentést készít, amely tartalmazza:

(7) Ha a (6) bekezdés szerinti lövés sérülést vagy kárt okozott, a lőfegyverhasználatra vonatkozó rendelkezések szerint kell a vizsgálatot lefolytatni.

51. § (1) A csapaterő alkalmazása esetén a rendőrség a személyi állomány összevonása és kötelékbe szervezése, ennek egyszemélyi parancsnoki vezetés alá helyezése, továbbá sajátos taktikai szabályok alkalmazása útján biztosítja a feladat végrehajtását.

(2) Az Rtv. 58. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített cselekmény elkövetése esetén a csapaterő alkalmazását az országos rendőrfőkapitány rendelheti el.

(3) A csapaterő alkalmazásának elrendelésére illetékességi területén az Rtv. 58. § (1) bekezdés b)–j) pontjában meghatározott esetekben a rendőrkapitány, a rendőrfőkapitány és az országos rendőrfőkapitány vagy helyetteseik jogosultak. A csapaterőt az erre a célra létrehozott törzs, valamint az alárendelt alegységek, szolgálati csoportok, csoportosítások élén álló parancsnokok útján az elrendelő vagy az általa intézkedésben kijelölt parancsnok (a továbbiakban: parancsnok) vezeti. Az alkalmazás tervét a parancsnok készíti elő, és annak szolgálati elöljárója hagyja jóvá.

(4) A rendőri intézkedések és a kényszerítő eszközök tekintetében – jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve – a csapaterőt a rendőrre vonatkozó jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik.

(5) A csapaterő alkalmazása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogok törvényben foglaltak szerinti korlátozását, ennek érdekében alkalmazható rendszabályokat az elrendelő vezető külön intézkedésben határozza meg. A csapaterő alkalmazásáról tájékoztatást kell adni a tömegtájékoztatási eszközök útján is. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, amikor a tájékoztatás a rendőri intézkedések eredményességét veszélyeztetné. A tájékoztatásról a csapaterő alkalmazását elrendelő vezető gondoskodik.

(6) A gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó, valamint más jelentős rendezvény helyszínén csapaterőnek a biztosításban való részvétele esetén azt a területet, ahová a belépők fokozott ellenőrzése kötelező, a rendőri szerv vezetője határozza meg. A fokozott ellenőrzés egyes feladatainak ellátására a rendezőt, a szervezőt a rendőri szerv vezetője hivatalosan felkérheti, akit – ha ezt vállalja – a végrehajtás módjára fel kell készíteni.

(7) A szervezőnek a rend fenntartása érdekében hozott intézkedései közül rendőri közreműködés csak azokhoz biztosítható, amelyekre a rendőrséget jogszabály egyébként is feljogosítja vagy kötelezi.

52. § (1) A tömegoszlatás a jogellenesen összegyűlt, valamint jogszerűen összegyűlt, de jogellenes magatartást tanúsító tömegnek a helyszín elhagyására, fizikai egységének megbontására irányuló – a tömeg egészére vagy annak jelentős részére kiható – rendőri intézkedések összessége.

(2) Ha a gyülekezési jogról szóló törvény a tömeg feloszlatását a rendőrség számára kötelezővé teszi, vagy a tömeg jogellenes magatartást tanúsít, a csapaterő kirendelésére jogosult rendőri vezető intézkedik a tömegoszlatásra.

(3) Tömegoszlatás elrendelésére – jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén – a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó olyan rendezvényeken, ahol a rendőrség a rend biztosításában közreműködik, a biztosítás parancsnoka jogosult.

(4) A feloszlatásra irányuló rendőri felszólítást hangosító eszköz alkalmazásával kétszer meg kell ismételni. Az ezeket követő utolsó felszólítás során a kényszerítő eszközök alkalmazását kilátásba kell helyezni.

(5) Az első és második felszólításban közölni kell a feloszlatás okát, ha jogsértés is megvalósul, a megvalósított jogsértés megjelölését, a helyszínről való eltávozás irányát. Az ezeket követő utolsó felszólításban közölni kell a feloszlatás tényét, a helyszínről való eltávozás irányát és a „törvény nevében” szavak előrebocsátásával a kényszerítő eszközök használatának kilátásba helyezését. Ha a rendőri csapaterőt a tömeg részéről közvetlen támadás éri, a rendőri intézkedést haladéktalanul meg kell kezdeni, amellyel egyidejűleg az első, majd ezt követően a többi előírt felszólítást is meg kell tenni.

(6) Tömeggel szemben a csapaterő a következő kényszerítő eszközöket alkalmazhatja:

(7) Tömeggel szembeni intézkedés során a rendőr a védőpajzsot vagy a rendőrbotot maga előtt tartva, vagy pajzs nélkül mozgó sorfallal a tömeget az adott helyről kiszoríthatja.

(8) A kényszerítő eszközök, így különösen a vízágyú, az ingerlőgáz, valamint a lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatás alkalmazására minden esetben a rendőri műveletet irányító parancsnok parancsára kerülhet sor, amelyben egyúttal az alkalmazás módját is meghatározza. A rendőri műveletet irányító parancsnok parancsára a vízágyú vízsugara színező festékanyaggal, ingerlő gázzal keverhető.

(9) Tömegoszlatásra tilos gumilövedéket és kardlapot alkalmazni.

53. § (1)⁹⁴ A személyvédelem során a Terrorelhárítási Központ vagy a Készenléti Rendőrség sajátos védelmi eszközökkel és módszerekkel gondoskodik Magyarország érdekei szempontjából – a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott – különösen fontos személyek (a továbbiakban: védett személyek) életének, testi épségének biztonságáról.

(2)⁹⁵ A személyvédelmi feladatokat a Terrorelhárítási Központ vagy a Készenléti Rendőrség más szervekkel együttműködve végzi, melynek során gondoskodik a védett személyek ellen irányuló erőszakos cselekmények felderítéséről, megelőzéséről, megszakításáról. A személyvédelmi feladatok ellátásában közreműködő rendőri és más szervek tevékenységét

(3)⁹⁶ A biztonság érdekében a Terrorelhárítási Központ vagy a Készenléti Rendőrség jogosult a védett személy lakó-, tartózkodási vagy munkahelyén, az általa látogatott helyeken, és azok közvetlen környezetében az adott területre egyébként érvényes közlekedési, tartózkodási szabályokat szigorítani, ideiglenesen személyi és technikai ellenőrzési rendszabályokat bevezetni.

54. § (1) A rendőrség végzi az ipari vagy természeti katasztrófa által veszélyeztetett területek kiürítésének biztosítását, a jogszabály által meghatározott épületek, létesítmények őrzését és védelmét.

(2) Az őrzésre kijelölt létesítmények védelmének módját

55. § Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feladatokon kívül

56. § (1)⁹⁹ Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tűzszerész alegységei végzik a nemzetbiztonsági, a közbiztonsági, a polgári légi közlekedés biztonságával, valamint a vízkár-elhárítás biztonságával kapcsolatos körben jelentkező alábbi tűzszerészeti feladatokat:

(2) A robbantással fenyegetett helyszínek átvizsgálását

(3)¹⁰⁵ A Magyar Honvédség Tűzszerész Ügyelet felkérése alapján a Készenléti Rendőrség Tűzszerész Szolgálat jogosult a tűzszerészeti feladatok végrehajtására.

(4)¹⁰⁶ Az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tűzszerészeti feladatokat az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a terrorizmust elhárító szerv kijelöléséről és feladatai ellátásának részletes szabályairól szóló 295/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet

57. § (1) Tűzszerész járőrt feladat-végrehajtásra a Készenléti Rendőrség Tűzszerész Szolgálatának parancsnoka – a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren az odavezényelt tűzszerész járőr tekintetében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság igazgatója –, valamint szolgálati elöljárói rendelhetnek ki.

(2)¹⁰⁷ Sürgős esetben a Terrorelhárítási Központ főigazgatója vagy ügyelete, valamint a vármegyei rendőr-főkapitányság tevékenység-irányítási központja a Készenléti Rendőrség Ügyeleti és Védelmi Szolgálatától kérheti a tűzszerész járőr kirendelését.

(3) A kirendelésnek tartalmaznia kell az átvizsgálandó helyszín rövid leírását, a terület nagyságát, pontos helyét (épület esetén azt, hogy földszintes vagy több szintes), ha meghatározható, a robbanószerkezet jellemzőit, mennyiségét, valamint annak a felelős vezetőnek a nevét, akivel a tűzszerész járőr parancsnokának a kapcsolatot fel kell vennie.

(4)¹⁰⁸ A robbantással való fenyegetés vagy erre utaló bejelentés alapján a vármegyei rendőr-főkapitányság vezetője, a vármegyei rendőr főkapitányság tevékenység-irányítási központjának ügyeletvezetője, valamint az ügyeletese rendelheti ki a vármegyei bombakutatót a veszélyeztetett objektum átvizsgálása céljából.

(5)¹⁰⁹ A Készenléti Rendőrség tűzszerész járőrét kell kirendelni – az (5a) bekezdésben foglaltak kivételével –, ha

(5a)¹¹⁴ Nem kell a Készenléti Rendőrség tűzszerész járőrét kirendelni, ha a Terrorelhárítási Központ a feladatkörébe tartozó tűzszerészeti feladatokat önállóan, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tűzszerész szolgálati ágának bevonása nélkül látja el.

(6) Az (5) bekezdés a)–d) pontja esetén a Készenléti Rendőrség tűzszerész járőrének kirendelésével egyidejűleg értesíteni kell az ORFK Főügyeletét is.

(7)¹¹⁵ A rendőrség ügyeletese a szolgálati út betartásával kéri a Készenléti Rendőrség Tűzszerész Szolgálat járőrének helyszínre irányítását

(8) A (7) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a megtalálás körülményei valószínűsítik, hogy

58. § (1)¹¹⁶ Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervhez érkezett közveszéllyel fenyegetéssel összefüggő bejelentés esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell a fenyegetett létesítmény vezetőjét, valamint egyeztetni kell a foganatosítandó intézkedéseket. A közveszéllyel fenyegetéssel kapcsolatos intézkedést az illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság vagy a rendőrkapitányság – határátkelőhely esetén a határrendészeti kirendeltség –, valamint, ha a fenyegetés a nemzetközi vagy a belföldi polgári repülés biztonságát veszélyezteti, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság teszi meg. A bejelentés valóságtartalmának ellenőrzése, a veszélyhelyzet kizárása a fenyegetett létesítmény használóira nem hárítható át.

(2) Közveszéllyel fenyegetés helyszínén az előzetes felderítő tevékenységre

(3) A Terrorelhárítási Központ által őrzött létesítmények és biztosított rendezvényeket ért fenyegetés esetén a fenyegetéssel kapcsolatos intézkedéseket a Terrorelhárítási Központ főigazgatója rendeli el.

(4)¹¹⁹ A Készenléti Rendőrség által őrzött létesítményeket, biztosított rendezvényeket, továbbá az általa védett személyek programhelyszíneit érintő közveszéllyel fenyegetés esetén a fenyegetéssel kapcsolatos intézkedéseket a Készenléti Rendőrség parancsnoka rendeli el.

59. § (1) Az államhatár közelében kialakult olyan fegyveres cselekmény esetén, amely közvetlenül veszélyezteti az államhatár rendjét, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a határőrizettel kapcsolatos feladatai megelőzik a határforgalom-ellenőrzésével, valamint az államhatár rendjének fenntartásával kapcsolatos szolgálati tevékenységét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazására kerülhet sor a rendőrrel vagy más személlyel szemben tanúsított, az államhatár, az átkelőhely rendjét, a más rendőrségi vagy a rendőrség által őrzött objektum, berendezés biztonságát közvetlenül sértő vagy veszélyeztető nyílt ellenszegülés, kényszerítés, támadás esetén.

(3) Az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekmény esetén intézkedni kell az érintett terület lezárására, az érintett terület vagy helyszín biztosítására, a veszélyeztetett személyek és javak mentésére.

(4) Tömeges méretű migráció esetére az Rtv. 6. § (4) bekezdése alapján intézkedési tervet kell készíteni. Tömeges méretű migráció megjelenése esetén az általános jelentési kötelezettség teljesítését követően az intézkedési tervben foglaltakat kell végrehajtani.

60. § (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv végzi a polgári repüléssel kapcsolatos rendészeti feladatokat, ellenőrzi a Magyarország légterében folytatott polgári repülés jogszerűségét, előírások szerinti végrehajtását. A Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Igazgatósága Légirendészeti Parancsnokság (a továbbiakban: Légirendészeti Parancsnokság) szervezi és végrehajtja a közbiztonság fenntartásával összefüggő repüléseket, valamint támogatja a rendőrség közlekedésrendészeti, ellenőrzési, bűnügyi, csapaterős kutató feladatainak ellátását.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében a Légirendészeti Parancsnokság

60/A. § (1) Az Rtv. 33. §-ában vagy 37. §-ában meghatározott intézkedés végrehajtása során az intézkedés alá vont személy magatartása következtében létrejött, az életet, testi épséget, vagyonbiztonságot veszélyeztető vagy sértő helyzetben (a továbbiakban: tárgyalást igénylő helyzet) a Terrorelhárítási Központ főigazgatója vagy az országos rendőrfőkapitány által meghatározott tárgyalói képzésen részt vett tárgyaló az intézkedés eredményes befejezése, illetve a helyzet békés megoldása érdekében speciális kommunikációt (a továbbiakban: tárgyalás) folytathat.

(2) A tárgyalás célja

61. § Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a határrendészeti feladatok végrehajtása során biztosítja a határőrizetet, a határforgalom ellenőrzését, végzi az illegális migráció kezelésével összefüggő rendészeti, valamint a határrend fenntartásával kapcsolatos feladatokat. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a feladatok végrehajtása érdekében járőr- és útlevélkezelői szolgálati formát alkalmaz.

62. § (1) A határőrizet keretében a rendőr a határterületen az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető cselekményeket megelőzi, felderíti, valamint megszakítja.

(2) A határőrizetet a határterületen folytatott folyamatos szolgálati tevékenységgel kell megvalósítani.

63. § (1) A határátkelőhelyen a rendőr a személyek, a birtokukban lévő járművek és tárgyak határforgalom-ellenőrzését és átléptetését – nemzetközi szerződés vagy jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a határátkelőhelyre történő érkezés sorrendjében hajtja végre.

(2) Ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály alapján elsőbbséget élvező személy vagy jármű vezetője határátlépési szándékát a határforgalom-ellenőrzést végző rendőrnek jelzi, vagy azt a rendőr észleli, a határforgalom-ellenőrzést soron kívül végre kell hajtani.

64. § (1) A határforgalom ellenőrzését végző rendőr a határforgalom ellenőrzése során a határátlépésre jelentkező személytől elkéri úti okmányát, továbbá a személy- és a járműforgalom, valamint a határátlépésre jelentkező személy birtokában lévő tárgy határforgalom-ellenőrzéséhez szükséges egyéb okmányokat.

(2) A határforgalom ellenőrzése során a határátlépésre jelentkező személy birtokában lévő jármű és tárgy átvizsgálásakor a határforgalom ellenőrzését végző rendőr szükség esetén felszólítja az üzemeltetőt vagy a fuvarozót, távollétükben a jármű vezetőjét a jármű utas-, motor-, csomag- és rakterének kinyitására, az ott található tárgyak ki- és berakodására, a csomag felnyitására. A vámzárral és egyéb vámbiztosító eszközzel ellátott raktér esetén az átvizsgálás csak az illetékes vámszervvel együttesen hajtható végre, kivéve, ha a lezárt szállítóeszközzel kapcsolatban bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, és a szállítóeszköz kinyitása a hivatalos eljárás lefolytatásához szükséges, feltéve, hogy a késedelem veszélye miatt a vámhatóság intézkedését nem lehet megvárni.

(3) A határforgalom ellenőrzését végző rendőr a határátlépésre jelentkező személy és a birtokában lévő jármű ellenőrzését követően adhat engedélyt a határátlépésre.

(4)¹²¹ Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a határátlépésre jelentkező személy ellenőrzéséhez, valamint az úti okmány, illetve a határátlépésre jelentkező személy birtokában lévő jármű vagy tárgy vizsgálatához a határátlépésre jelentkező személy, az úti okmány, illetve a jármű és a tárgy adatait összeveti az Rtv. 91/K. §-ában meghatározott nyilvántartások adataival, továbbá az ellenőrzéshez informatikai és más műszaki eszközöket vehet igénybe.

(5) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a határforgalom ellenőrzése során – nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa eltérő rendelkezésének hiányában – az államhatár átlépésére jelentkező személy bejegyzésre alkalmas úti okmányába és ezek mellékleteibe bejegyzi

(6)¹²³ Ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodás időtartamára vonatkozó feltételek meglétét bizonyítja, úti okmányába az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a határátkelőhelyen kívül, utólag is köteles bejegyezni a határátlépés tényét, helyét és időpontját, valamint köteles ezzel egyidejűleg a harmadik országbeli állampolgár részére kiállítani a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i 2016/399/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) VIII. melléklete szerinti formanyomtatványt.

65. § (1) A rendőr – önállóan vagy más hatóságokkal együttműködve – az ország területén jogellenesen tartózkodó személyek felderítése céljából a külső határon lévő határterületen kívül mélységi ellenőrzést végez.

(2) A mélységi ellenőrzés nem irányulhat a határforgalom ellenőrzésére.

66. § (1) A rendőr az államhatár rendjének fenntartását a határőrizeti tevékenységével biztosítja.

(2) A rendőr az államhatár rendjének fenntartása során

(3) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a határterületen a határőrizet, valamint az államhatár rendjének fenntartása érdekében mozgást érzékelő és gátló, a terep megfigyelését segítő, valamint más határőrizeti berendezést, műszaki-technikai eszközt használhat.

67. § (1) A rendőrök a szolgálati feladataikat külön végrehajtási rendelkezések alapján, különböző szolgálati formákban, a szakmai szabályzatokban meghatározott módon hajtják végre, amely előírásokat az adott feladat végrehajtására kijelölt rendőr szolgálati beosztásától függetlenül köteles betartani.

(2) A szolgálati elöljáró az alárendelt rendőr részére elrendelheti a feladat meghatározott szolgálati formában történő végrehajtását.

68. § (1) A rendőrségi feladatok végrehajtásának, a szervezet működésének, valamint irányításának és vezetésének, továbbá a rendőri munka folyamatosságának biztosítása, az együttműködő szervekkel való kapcsolat állandó fenntartása, a rendkívüli eseményekkel összefüggő halaszthatatlan intézkedések megtétele, az intézkedésre jogosult és köteles szervek, személyek értesítése, illetve a vezetők tájékoztatása érdekében állandó vagy ideiglenes jelleggel ügyeletet kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál vezető-ügyeletet kell biztosítani.

(3) Az ügyeletet ellátó személy (a továbbiakban: ügyeletes) – a Nemzeti Védelmi Szolgálat esetében a vezető-ügyeletet ellátó vezető (a továbbiakban: vezető ügyeletes) – a hivatali munkaidőn kívül a szerv vezetőjének jogkörét a részére meghatározott mértékben gyakorolja.

(4) Az ügyeletes, valamint a vezető-ügyeletes részére biztosítani kell azokat az eszközöket, amelyek a feladat zavartalan ellátásához és a hatáskörébe utalt intézkedések megtételéhez szükségesek.

(5) Az ügyeletest, valamint a vezető-ügyeletest a feladatának teljesítésétől elvonni, más feladatra igénybe venni nem lehet.

69. § (1) A körzeti megbízott az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetője által meghatározott körzetben teljesít szolgálatot, tevékenységét önállóan szervezi.

(2)¹²⁴ A körzeti megbízott alapvető feladata

70. § (1) A járőrözés a közterületek és nyilvános helyek, a határterület és – jogszabályban meghatározott esetekben – a határterületen kívüli területek rendőri vagy határrendészeti ellenőrzésének, továbbá a határőrizetnek az egyik formája. A járőrözés során egy vagy több rendőr előre meghatározott körzetben, területen vagy útvonalon, valamint menetvonalon bűnügyi, közrendvédelmi, határrendészeti, közlekedési, továbbá vízi rendészeti feladatot lát el, ellenőrzi a jogszabályok betartását, végzi a jogellenes cselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását és az elkövetők elfogását.

(2) Járőrözésre egy rendőrt lehet vezényelni a rendőrkapitányság székhelye szerinti városokban, valamint a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területére. Egyéb településeken csak indokolt esetben lehet járőrözésre egy rendőrt vezényelni.

(3)¹²⁶ A rendőr a mellé – közös végrehajtást igénylő feladat esetén – járőrtársként beosztott katonával, büntetés-végrehajtási felügyelővel, pénzügyőrrel, országgyűlési őrrel, az Európai Unió jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés alapján más állam rendvédelmi szervének tagjával, közterület-felügyelővel, fegyveres biztonsági őrrel, polgárőrrel, illetve az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény hatálya alá tartozó rendészeti feladatokat ellátó személyekkel együttműködve látja el a járőrözést. Ha a feladat jellege megkívánja, a rendőr járőrtársként osztható be katonai rendészeti járőrözésre. A vegyes összetételű járőrök tagjainak intézkedési jogára – jogszabály, az Európai Unió jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában – a vezénylő szervre vonatkozó jogszabályok irányadók.

(4) Attól függően, hogy a járőr feladatai között a bűnügyi, a közrendvédelmi, a határrendészeti vagy a közlekedést segítő, irányító és ellenőrző feladatok vannak túlsúlyban, a járőr szolgálati forma

71. § (1) Útlevélkezelői szolgálati formát alkalmaz az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a határforgalom ellenőrzés végrehajtására, amelynek során az útlevélkezelő a Schengeni határ-ellenőrzési kódexben, valamint a Határőrök gyakorlati kézikönyvében (Schengeni kézikönyv) meghatározottakat hajtja végre.

(2) Útlevélkezelésre megnövekedett forgalom esetén forgalmi sávonként két rendőrt kell vezényelni.

72. § (1) Az őrszolgálat az a szolgálati forma, amelynek során a rendőr a kijelölt őrhelyén, mozgási körzetében állandó vagy ideiglenes jelleggel személyt, meghatározott területet, létesítményt vagy értéket véd, őriz, közbiztonsági szempontból ellenőriz vagy protokolláris feladatot lát el.

(2) Az őrszolgálat formája lehet

73. § A mozgóőr a számára kijelölt mozgási körzetben, egy adott ponthoz meghatározott időközönként rendszeresen visszatérve látja el szolgálatát. Mozgási körzetét a közbiztonsági viszonyok és a feladat jellege szerint a szolgálati elöljáró jelöli ki.

74. § (1) Az objektumőr meghatározott létesítményhez tartozó, az őrutasításban meghatározott körzetben végzi feladatát.

(2) Zárt objektumon kívül, különösen közterületen, nyilvános helyen, illetve őrzött objektum külső körleteiben végrehajtott szolgálat során az objektumőr, a mozgóőr és a díszőr felállítási helyén történő tartózkodás időtartama legfeljebb hat óra lehet egyhuzamban. Az objektumőri szolgálat során a felállítási helyen történő tartózkodás ideje meghosszabbítható, ha az őrszolgálat ellátását ellehetetlenítő körülmény áll fenn. Az őrök váltásának megszervezéséről a szolgálati elöljárónak kell gondoskodnia.

75. § A fogdaőr a rendőrségi fogdában, az őrzött szálláson, a kijelölt őrhelyen vagy a meghatározott mozgási körzetben őrzi a fogvatartott személyt.

76. § (1) A kísérő őr feladata a felügyeletére bízott fogvatartott személy meghatározott helyre történő kísérése.

(2) A fogvatartott kísérése a végrehajtás módja szerint rendes vagy megerősített kísérés lehet a következők szerint:

(3) A légijárművön történő kísérést kivéve mindig a megerősített kísérési módot kell alkalmazni, ha a kísérés belföldről külföldre vagy külföldről belföldre irányul.

(4) A kísérésre vonatkozó utasítást a fogvatartás elrendelésére jogosult vezető adja. Ha a belföldről külföldre irányuló, vagy a külföldről belföldre történő kísérésre vonatkozó utasítás végrehajtásához külföldi állami szervekkel való kapcsolatfelvétel szükséges, akkor a végrehajtás módját a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ vezetőjével kell egyeztetni.

(5) A kísért személy figyelmét fel kell hívni a kísérés alatt tanúsítandó magatartásra, figyelmeztetni kell, hogy szökés, támadás vagy a kísérő őrnek való ellenszegülés esetén kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor. Ha a kísért személy veszélyessége ezt indokolja, a kísért személyt meg kell bilincselni. Ha a kísérő őr a kísérés biztonságát veszélyeztető körülményt észlel, haladéktalanul a legközelebbi általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervhez fordul.

(6)¹²⁷ A kísérés során a kijelölt útvonaltól csak abban az esetben lehet eltérni, ha az eredeti útvonalon történő haladás a biztonságos kísérést veszélyezteti. Ha a kísért személy megszökött, elfogására azonnal meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Ha az elfogásra tett haladéktalan intézkedés nem vezetett eredményre, azonnal jelentést kell tenni a rendőrség ügyeletesénél.

77. §¹²⁸ A rendkívüli őr külön utasításra végez a szolgálati elöljáró által meghatározott biztosítási, őrzési feladatot. Az utasítást rendkívüli őri őrutasításban, írásban kell meghatározni. Halaszthatatlan esetben az utasítást szóban is meg lehet határozni, azonban azt haladéktalanul írásba kell foglalni.

78. § A díszőr ünnepségek, rendezvények, katonai tiszteletadással rendezett kegyeleti aktusok alkalmával szolgálati elöljárója utasítása szerint teljesít ideiglenes protokolláris őrszolgálatot.

79. § (1) A személyvédelmi szolgálat célja

(2) A személybiztosító feladata a védett személy közvetlen fizikai védelme, életének, testi épségének megóvása.

(3)¹²⁹ A lakásbiztosító feladata a védett személy és a vele együtt lakó családtagjai állandó elhelyezésére szolgáló létesítmények védelme, az érkező küldemények biztonsági ellenőrzése, a belépő személyek ellenőrzése, továbbá a védett személy és a vele együtt lakó családtagjai állandó elhelyezésére szolgáló létesítmények elleni támadás elhárítása, az illetéktelen személyek bejutásának megakadályozása, a védelem technikai eszközeinek kezelése.

(4) A programhely-biztosító feladata a védett személyek által látogatott rendezvény helyszínének lezárása, a védett személy mozgásterületének biztosítása.

(5) Az útvonal-biztosító feladata a védett személy közlekedési útvonalának megelőző ellenőrzése, a veszélyforrások felmérése, elhárítása, az áthaladás biztosítása.

(6) A biztonsági gépjárművezető feladata a védett személy közúti közlekedése során – az erre kijelölt gépjárművekkel történő biztonságos szállításával – a védett személy közvetlen fizikai védelme, életének, testi épségének megóvása.

(7) Az operatív személyvédő feladata a védett személy részvételével lebonyolított programok, rendezvények, illetve a védelemre kijelölt objektumok felderítő biztosításának megszervezése és végrehajtása.

80. § (1)¹³⁰ Ha a Magyar Nemzeti Bank és más pénzintézetek nagy összegű pénz- és értékszállításait a rendőrség kíséri, a pénzkíséret végrehajtása során a pénzkísérő járőrcsoport vezetője folyamatos rádió-összeköttetést tart a területileg illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság tevékenység-irányítási központjával.

(2)¹³¹ A pénzkísérő járőrcsoport vezetője a pénzkíséret végrehajtása során kizárólag a közbiztonságot súlyosan veszélyeztető magatartás észlelése esetén köteles intézkedést kezdeményezni. Ebben az esetben a területileg illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság tevékenység-irányítási központja köteles soron kívül segítséget nyújtani a pénzkísérő járőrcsoport részére. Ebben az esetben a pénzkísérő járőrcsoport a pénzkísérési feladatát csak az intézkedés átadása után folytathatja.

81. § (1)¹³² A személyszállító vonatok, valamint a pályaudvarok és vasútállomások rendőri ellenőrzése a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság feladata.

(2)¹³³ Azt a vonatot, amelynek rendőri ellenőrzése közbiztonsági szempontból különösen indokolt, a rendőr-főkapitányság intézkedése alapján közrendvédelmi állománnyal a megye (főváros) területén kísérni kell. A vonatkísérési feladatok végrehajtása mellett, azzal összhangban meg kell szervezni a pályaudvarok és vasútállomások rendőri ellenőrzését.

(3) A személyszállító vonatok ellenőrzésére legalább kétfős rendőrjárőrt kell vezényelni.

(4) A vonatkísérést úgy kell szervezni és vezényelni, hogy a kijelölt vonatot a mindenkori közbiztonsági helyzetnek megfelelően, szükség szerint a cél- vagy a csatlakozó állomásig kísérjék. A rendőr-főkapitányság gondoskodik arról, hogy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervhez tartozó többi szerv, valamint a saját állománya által kísért vonatokat a közbeeső állomásokon helyi járőr fogadja.

82. § (1) A vonatkísérő

(2) A vonatkísérő a személyi szabadságot korlátozó intézkedés foganatosítása esetén

(3) A vonatkísérő a vonatkísérés megszakítása esetén az állomásra történő érkezést követően

(4)¹³⁴ A vonatkísérő intézkedéseinek jogszerűségét, szakszerűségét a helyi általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetője vagy szolgálatparancsnoka minősíti.

83. §¹³⁵ (1) A védelmi ellenőrzési és felügyeleti feladatra beosztott rendőr nemzetközi repülőtéren felügyeli

(2) A védelmi ellenőrzési és felügyeleti feladatokra beosztott rendőr az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személyek és dolgok védelmi ellenőrzését fegyveresen biztosítja.

(3) A védelmi ellenőrzési és felügyeleti feladatra beosztott rendőr nemzetközi repülőtéren

84. §¹³⁶ Készenlétet az országos rendőrfőkapitány, a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes, a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatója, a Készenléti Rendőrség parancsnoka, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság igazgatója, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ igazgatója, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ igazgatója, a Nemzetközi Oktatási Központ igazgatója, a vármegyei (fővárosi) rendőrfőkapitány, a rendőrkapitány és a határrendészeti kirendeltség vezetője rendelhet el az irányítása alatt álló szerv, szervezeti egység vagy szervezeti elem vonatkozásában.

85. § (1) A felügyeleti szolgálatra beosztottak feladata, hogy a közrendet, közbiztonságot veszélyeztető cselekményeket megelőzzék, megszakítsák, a szükséges rendőri intézkedéseket megtegyék, továbbá a rend fenntartása érdekében segítséget nyújtsanak a rendezőknek.

(2) Felügyeleti szolgálatot olyan, nagyobb számú közönséget vonzó rendezvényeken, kulturális és egyéb létesítményekben lehet szervezni, ahol a közrend, közbiztonság fenntartása érdekében az ilyen szolgálat ellátása szükséges.

(3) A rendőrkapitányság vezetője a helyi viszonyoknak megfelelően dönti el, hogy mely létesítményekben, milyen alkalomból indokolt felügyeleti szolgálatot elrendelni, valamint meghatározza azokat a létesítményeket, amelyekben e feladatot járőr hajtja végre.

86. § (1) A szolgálati elöljárók és feljebbvalók a szolgálati érintkezés alkalmával alárendeltjeiket, valamint az alacsonyabb rendfokozatúakat

(2) Az a rendőr, akit szolgálati elöljárója vagy feljebbvalója megszólít, „Parancs!” szóval jelentkezik.

(3) Az alárendelt a szolgálati elöljárót, az alacsonyabb rendfokozatú a feljebbvalót a rendfokozatával és az „úr” – nők esetében az „asszony” vagy a „kisasszony” – szóval szólítja meg.

(4) A távol lévő szolgálati elöljárót, feljebbvalót, valamint alárendeltet a vezetéknevével és rendfokozatával kell mások előtt megnevezni.

(5) A távbeszélőn történő szolgálati érintkezés alkalmával a hívó fél bemutatkozása – nevének, rendfokozatának közlése – után az alacsonyabb rendfokozatú köteles jelentkezni, kivéve, ha a szolgálati elöljáró-alárendelt viszonyból más következik.

87. § (1) Ha a rendőrség egymásnak szolgálatilag alá nem rendelt tagjai együtt látnak el szolgálatot, és a parancsnok nincs kijelölve, akkor azonos rendfokozat esetén a szolgálati elöljáró a felsőbb szintű rendőri szerv beosztottja, valamint azonos szervhez tartozás esetén a magasabb beosztású rendőr. Azonos beosztás esetén a magasabb rendfokozatú rendőr a szolgálati elöljáró, valamint annak a szolgálati ágnak a beosztottja, amelynek területén a szolgálatot együtt teljesítik.

(2) Ha az Rtv. 4. § (2) bekezdésében meghatározott szervek tagjai együtt látnak el szolgálatot – előzetes írásbeli megállapodás vagy műveleti terv hiányában – a szolgálati elöljáró annak a rendőri szervnek a tagja, amelynek a hatáskörébe tartozó ügyben az együttes szolgálatellátást végrehajtják.

(3) A feljebbvaló vagy – azonos rendfokozat esetén – a rendfokozatot régebben viselő rendőr akkor köteles szolgálati elöljárói viszonyba lépni, ha

(4) A szolgálati elöljárói viszonyba lépést egyértelműen és határozottan ki kell jelenteni, a polgári ruhában lévő feljebbvaló magát előre igazolva léphet szolgálati elöljárói viszonyba.

(5) A szolgálati elöljárói viszonyba lépés nem járhat a szolgálati intézkedésbe való indokolatlan beavatkozással.

(6) A szolgálati elöljárói viszonyba lépett feljebbvalónak az átvett intézkedést be kell fejeznie.

(7) Az intézkedő rendőröknek a szolgálati elöljárói viszonyba lépésről saját parancsnokuknak jelentést kell tenniük. Ebből a célból kölcsönösen feljegyzik egymás nevét, rendfokozatát, azonosító jelvényének számát és beosztási helyét.

88. § (1) A szolgálati elöljáró

(2) A szolgálati elöljáró a rendőrt köteles a szolgálat ellátására felkészíteni és eligazítani.

(3) A szolgálati elöljáró a kiadott parancsok végrehajtását ellenőrzi.

(4) A feljebbvaló mindenkor megköveteli az alacsonyabb rendfokozatúaktól a fegyelem, a rend, az öltözködési szabályok, valamint a magatartásra, az udvariasságra és a tiszteletadásra vonatkozó előírások megtartását.

89. § (1) Az alárendelt szolgálati elöljárójának szóban jelenti

(2) Az alárendelt szolgálati elöljárójának írásban jelenti

(3) Ha más jogszabály jelentési kötelezettséget ír elő, a jelentést írásban kell megtenni.

(4)¹³⁸ A rendőri intézkedéssel összefüggő rendkívüli eseményről írásban kell jelentést tenni, amelyet a szolgálati elöljáró köteles kivizsgálni. Az elfogással és előállítással, az idegenrendészeti hatáskörben elrendelt személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedéssel, illetve az elővezetéssel összefüggő rendkívüli eseményről haladéktalanul jelentést kell tenni a rendőri szerv székhelye szerint illetékes vármegyei (fővárosi) főügyészség büntetés-végrehajtási felügyeleti feladatot ellátó ügyészének.

90. § (1) Az utasításokat a szolgálati út betartásával kell kiadni, ugyanígy kell előterjeszteni a kérelmeket is. A szolgálati út a szolgálati érintkezésnek, az ügyek intézésének az a módja, amikor az ügy a közvetlen parancsnok és a közbeeső szolgálati elöljárók útján jut ahhoz, akinek abban döntési, utasítási, parancsadási, intézkedési joga vagy kötelessége van.

(2) A felsőbb szintű rendőri szerv, valamint a szolgálati elöljáró a szolgálati út betartását mellőzheti, ha a szolgálati út betartása miatt a szolgálati érdek sérelmet szenvedne. Az alárendelt a szolgálati út mellőzésével kapott utasítást jelenti közvetlen szolgálati elöljárójának.

(3) A rendőr az utasítás tudomásulvételét „Értettem!” szóval jelenti. Indokolt esetben a szolgálati elöljáró köteles meggyőződni arról, hogy az alárendelt pontosan megértette az utasítást. A távbeszélőn adott utasítás jogosultságáról kétség esetén visszahívással kell meggyőződni.

(4) Ha az utasítás végrehajtását elháríthatatlan akadály lehetetlenné teszi, ezt a körülményt az utasítást adó szolgálati elöljáró felé haladéktalanul jelenteni kell. Ha a rendőr kapcsolata megszakad a szolgálati elöljárójával, utasítás hiányában köteles a jogszabályok és más rendelkezések előírásai szerint önállóan eljárni.

(5) Az utasítást az alárendelt ellentmondás nélkül, kellő időben és a legjobb tudása szerint – az Rtv. 11–12. §-ában foglaltakra figyelemmel – hajtja végre. Ha a parancs teljesítését másik szolgálati elöljáró parancsa akadályozná, az alárendelt az előzőleg kapott utasítást köteles jelenteni. Ha a szolgálati elöljáró ennek ellenére utasítást ad parancsa végrehajtására, azt teljesíteni kell. Az utóbbi utasítás teljesítését követően az első utasítás végrehajtását meg kell kezdeni, valamint folytatni kell.

(6) Az első utasítás teljesítésének elmulasztásáért, késedelmes teljesítéséért az új utasítást adó szolgálati elöljáró felelős. Az, aki az újabb parancsot adta, értesíti erről az előző utasítást adó szolgálati elöljárót. Az utasítás végrehajtását mindkét szolgálati elöljárónak jelenteni kell. A fontosabb utasításokat a szolgálati elöljáró írásban adja ki, és gondoskodik az érintett beosztottak előtt történő kihirdetésükről.

91. § (1) A szolgálati elöljárónál a rendőri szerv vezetője és annak beosztottjai jelentkezni kötelesek.

(2) Jelentkezés alkalmával az alárendelt jelenti vezetéknevét, rendfokozatát és röviden azt, amit szolgálati elöljárója tudomására akar hozni.

(3) Ünnepi rendezvény, szemle vagy parancsnoki értekezlet kivételével a jelentkezéskor, jelentéstételkor nem kell nevet, rendfokozatot, beosztást jelenteni, ha a szolgálati elöljáró ismeri azt, aki jelent vagy jelentkezik.

(4) A rendőri szerv vezetője – a szolgálati elöljárói mellett – jelentkezni köteles az egységhez érkező köztársasági elnöknél, az Országgyűlés elnökénél és a miniszterelnöknél, valamint a rendészetért felelős miniszternél.

(5) Az előre bejelentett ellenőrzés alkalmával az ellenőrzött szerv vezetője szolgálati öltözetben köteles jelentkezni. A felsőbb szintű szervtől ellenőrzés céljából érkezett beosztottnál az ellenőrzött szerv vezetője köteles jelentkezni, ha az érkező nála magasabb vagy vele azonos rendfokozatú. A felsőbb szintű szervtől érkező beosztott köteles jelentkezni, ha alacsonyabb rendfokozatú, mint az ellenőrzés alá vont szerv vezetője.

(6) Ha az ellenőrzést végző nem szolgálati elöljáró, akkor csak az ellenőrzött szerv vezetője útján intézkedhet. Ez alól kivételt képez, ha a késedelem a szolgálati feladatok ellátását veszélyezteti. Az ellenőrzött szerv vezetője köteles az ellenőrzést végző felhívására intézkedni az észlelt törvénysértés megszüntetésére. Véleménykülönbség esetén – soron kívül – a közös szolgálati elöljáró döntését kell kérni.

92. § (1) A rendőrség egyenruhát viselő tagjai, a rendőrcsapatok és egységek a rendőrség alaki szabályzata előírásainak megfelelően teljesítenek tiszteletadást. A rendőrség egyenruhát viselő tagjai találkozáskor egymásnak tiszteletadást teljesítenek. Alárendeltek és alacsonyabb rendfokozatúak előre tisztelegnek. Az azonos rendfokozatúak kölcsönösen tisztelegnek egymásnak.

(2) A rendőrség egyenruhát viselő tagjai kölcsönös udvariasság alapján a rendfokozat figyelembevételével tiszteletadást teljesítenek a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek egyenruhát viselő tagjainak.

(3) A rendőr fentieken kívül tiszteletadást teljesít:

(4) A kötelező tiszteletadás szabályai – a helyzetnek megfelelően – nyilvános helyeken, közlekedési eszközökön is érvényesek.

(5) Ha a szolgálati elöljáró, valamint a feljebbvaló a rendőrt megdicséri, „Hazámat szolgálom!” szavakkal kell válaszolni. Csoport vagy kötelék megdicsérése esetén a parancsnok válaszol.

(6) Tiszteletadást nem kell teljesíteni

93. § (1) A körlet a rendőri szervek elhelyezésére szolgáló épület, valamint rendőri szállás, a hozzá tartozó létesítményekkel együtt.

(2) A körletparancsnok a rendőri szerv vezetője, aki felelős a körlet rendjéért, a körletben elhelyezett személyek fegyelméért. Ha a körletben több azonos szintű szerv van elhelyezve, a körletparancsnokot a közös szolgálati elöljáró jelöli ki. A körletparancsnoki teendőket utasításban alacsonyabb beosztású szolgálati elöljáróra is át lehet ruházni; az utasítást ismertetni kell.

(3) A körlet utcai homlokzatára jól látható helyen, megfelelő magasságban a rendőrhatóság vagy a rendőri szerv megnevezését tartalmazó, Magyarország címerével ellátott táblát kell kifüggeszteni. Sötétedéskor azt kellően meg kell világítani.

(4) Az épület fellobogózásáról a körletparancsnok intézkedik. A körletrendet a körletparancsnok határozza meg, azt ki kell függeszteni. A körletparancsnok elkészíti a körlet védelmi tervét, amelyet szolgálati elöljárója hagy jóvá.

(5) A körletben a női szállást, öltözőt és pihenőt a férfiakétól elkülönítve kell kialakítani.

94. § (1)¹⁴⁰ Fegyverzettel az a rendőr látható el, aki a fegyverhasználatra, a fegyver tárolására és az adott fegyver kezelésére vonatkozó szabályok ismeretéből sikeres vizsgát tett, és szolgálati beosztása indokolja a fegyverrel történő szolgálatellátást.

(2) Fegyverzetet személyi alapfelszerelésként, személyhez, beosztáshoz vagy technikai eszközhöz rendelt felszerelésként, alegység- és egységkészletként lehet kiadni.

(3) A személyi alapfelszerelésként, személyhez, beosztáshoz vagy technikai eszközhöz rendelt felszerelésként, alegység- és egységkészletként kiadható fegyvereket a fegyverzeti normában határozzák meg.

95. § (1) A használatra kiadott lőfegyverek – a (2) bekezdés kivételével – és az azzal egy tekintet alá eső eszközök az erre a célra kialakított fegyverszobában tárolhatók.

(2)¹⁴¹ A személyi felszerelésként kiadott maroklőfegyverek – csoportosan vagy egyénileg – a szolgálati helyen vagy a (2a) bekezdésben meghatározott helyen tárolhatók. A szolgálati lőfegyverek – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – csak ürített, fesztelenített állapotban, a lőszerektől elkülönítetten tárolhatóak.

(2a)¹⁴² Az azonnali bevethetőséget megkövetelő szolgálati feladatot, illetve a Hszt. 141. § (2) bekezdése szerinti kiemelt készenlétet ellátó állomány feladatellátására rendelt szolgálati lőfegyverek és lőszerek

(3)¹⁴³ Fokozott gondossággal kell meggyőződni a lőfegyver ürített állapotáról

(4) Azokban a helyiségekben, ahol ügyfelek is megjelenhetnek, a (2) bekezdés első mondata szerinti csoportos tárolás nem végezhető.

(5) Azokban a rendőri objektumokban, ahol folyamatos ügyeleti szolgálat nem működik, vagy az objektum technikai védelemmel nincs ellátva, lőfegyver és lőszer nem tárolható.

96. § (1) A szolgálati lőfegyver szolgálatban nyíltan is viselhető, szolgálaton kívül csak rejtett módon hordható.

(2) Géppisztolyt, gépkarabélyt, puskát a rendőr kizárólag szolgálatban és külön utasításra tarthat magánál.

(3) Az állományilletékes parancsnok engedélyével a rendőr szolgálati maroklőfegyverét, illetve az ahhoz tartozó lőszert szolgálaton kívül is magánál tarthatja.

(4) A rendőr szolgálati maroklőfegyvert (lőszert) más kereső foglalkozás végzése közben nem tarthat magánál.

(5)¹⁴⁴ Ha a rendőr a szolgálati maroklőfegyvert (lőszert) szolgálaton kívül magánál tartja, azt csak az általa életvitelszerűen lakott lakásban, biztonsági zárral ellátott szekrényben, fiókban vagy falhoz, padlóhoz, szekrényhez rögzített, biztonsági zárral ellátott vaslemez dobozban tarthatja úgy, hogy illetéktelen személy ne férhessen hozzá. A maroklőfegyvert ürített, fesztelenített állapotban, a lőszerektől elkülönítve kell tárolni.

97. § (1) A szolgálati maroklőfegyvert (lőszert) a rendőr szolgálaton kívül csak külön engedéllyel tarthatja magánál. Az engedély iránti kérelmet külön indokolással az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, aki a szolgálati maroklőfegyver (lőszer) szolgálaton kívüli birtoklását külön indokolás nélkül is megtilthatja, vagy a kiadott engedélyt visszavonhatja.

(1a)¹⁴⁵ Egyéni elbírálás alapján a szolgálati maroklőfegyver (lőszer) szolgálaton kívüli birtoklása abban az esetben engedélyezhető, ha a rendőri szerv vezetője vagy megbízása alapján a rendőr legalább osztályvezetői beosztású szolgálati elöljárója által az engedély megadását megelőzően lefolytatott ellenőrzés alapján a biztonságos tárolás 96. § (5) bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak.

(2)¹⁴⁶ Az egyéni elbírálás alapján szolgálaton kívül birtokolni engedélyezett szolgálati maroklőfegyver (lőszer) biztonságos tárolásának 96. § (5) bekezdésében meghatározott feltételei fennálltát a rendőri szerv vezetője vagy megbízása alapján a rendőr legalább osztályvezetői beosztású szolgálati elöljárója az engedély megadását követően évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, és az ellenőrzés eredményét írásban rögzíti.

(3) Amennyiben a rendőr 72 órát meghaladó ideig nem tartózkodik az (1) bekezdés szerinti engedélyben a szolgálati maroklőfegyver (lőszer) tárolásának helyéül megjelölt helyen, úgy a szolgálati maroklőfegyvert (lőszert) a szolgálati helyen kell tárolnia. A rendőr akadályoztatása esetén közvetlen parancsnoka intézkedik a szolgálati maroklőfegyver (lőszer) beszállítására.

(4) Az állományilletékes parancsnok nem adhat engedélyt, továbbá a kiadott engedélyt köteles visszavonni, ha

97/A. § (1)¹⁴⁹ Jogszabály, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában a rendőri szerv szolgálati lőfegyvereinek és lőszereinek szolgálati célból történő külföldre vitelét – beleértve a más rendvédelmi szervtől vezényeltek személyi felszerelését képező lőfegyvernek és lőszernek a külföldre vitelét is – (a továbbiakban: kivitel)

(1a)¹⁵⁰ Az (1) bekezdés szerinti engedélyt a kivitellel érintett rendőri szerv vezetője adja ki.

(2) A kísérő okmányként felhasználható engedélynek magyar és angol nyelven tartalmaznia kell

(3) Ha az adott ország nemzeti jogrendszere előírja, kivitel csak akkor engedélyezhető, ha a használat, valamint az átszállítás szempontjából érintett ország hatáskörrel rendelkező szerve a szolgálati lőfegyverek és lőszerek beszállításához vagy átszállításához hozzájárult vagy azt tudomásul vette.

(4) Az engedélyekről az azt kiadó szerv nyilvántartást vezet, amelyben rögzíteni kell a (2) bekezdésben meghatározott adatokon túl

97/B. § (1)¹⁵¹ Jogszabály, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában a külföldi rendészeti feladatokat ellátó hatóság szolgálati lőfegyvereinek, lőszereinek szolgálati célból Magyarország területére történő behozatalát

(1a)¹⁵² Az (1) bekezdés szerinti engedélyt annak a rendőri szervnek a vezetője adja ki, amely rendőri szerv feladatellátásához a külföldi rendészeti feladatokat ellátó hatóság magyarországi tevékenysége kapcsolódik.

(2)¹⁵³ Ha az engedélyezési hatáskör az (1a) bekezdés alapján nem állapítható meg, a behozatalt az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervének vezetője engedélyezi.

(3) Az engedélynek tartalmaznia kell

(4) Az engedélyekről az azt kiadó szerv nyilvántartást vezet, amelyben a (3) bekezdésben meghatározott adatokon kívül rögzíteni kell

97/C. § (1)¹⁵⁴ Jogszabály, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában a külföldi rendészeti feladatokat ellátó hatóság szolgálati lőfegyvereinek, lőszereinek Magyarország területén történő átszállítását

(1a)¹⁵⁵ Az (1) bekezdés szerinti engedélyt annak a rendőri szervnek a vezetője adja ki, amely rendőri szerv feladatellátásához a külföldi rendészeti feladatokat ellátó hatóság tevékenysége kapcsolódik.

(2)¹⁵⁶ Ha az engedélyezési hatáskör az (1a) bekezdés alapján nem állapítható meg, az átszállítást az (1) bekezdés a) pontja szerinti vezető engedélyezi.

(3) Az engedélyekről az azt kiadó szerv nyilvántartást vezet, amelyre a 97/B. § (4) bekezdésében foglalt előírásokat megfelelően alkalmazni kell.

97/D. § (1) Ha jogszabály, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés alapján e alcím szerinti engedély hiányában történik az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint a Terrorelhárítási Központ szolgálati lőfegyvereinek és lőszereinek kivitele, illetve a kivitelt követő visszahozatala vagy átszállítása, azok szállítására vonatkozó adatokat utólag rögzíteni kell az engedély kiadására egyébként jogosult szerv által vezetett nyilvántartásban.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adataira a 97/A. § (4) bekezdése rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a nyilvántartásban fel kell tüntetni a kivitel, illetve a kivitelt követő visszahozatal vagy az átszállítás jogcímét is.

97/E. § A 97/A–97/D. § szerinti nyilvántartás adatait az engedély hatályosságának lejártától számított 20 évig meg kell őrizni. A kiadott engedélyekről, az engedély másolatának megküldésével az ORFK Főügyeletét haladéktalanul tájékoztatni kell.

97/F. §¹⁵⁷ (1) Az Rtv. 62/A. §-ában meghatározott csapatok magyarországi tagja szolgálati lőfegyverének külföldre viteléről, illetve külföldi tagja szolgálati lőfegyverének Magyarország területére történő behozataláról és Magyarország területén történő átszállításáról az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetője igazolást állít ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolásra a 97/D. § és a 97/E. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

98. § (1) A rendőr szolgálatellátásra kipihenten, az előírásoknak megfelelő tiszta és ápolt öltözetben köteles megjelenni.

(2)¹⁵⁸

(3) Váltásos vagy vezényléses szolgálat esetén a rendőrrel a következő szolgálati beosztását a szolgálati elöljáró 7 nappal korábban közli, kivéve, ha a szolgálatba lépés időpontja nem látható előre.

(4)¹⁵⁹ Ha a rendőr alkoholfogyasztás miatt vagy más szer hatása miatt szolgálatképtelen állapotban van, szolgálatba nem osztható be.

(5)¹⁶⁰

98/A. §¹⁶¹ (1) Ha a szolgálati feladat jellegéből más nem következik, a szolgálat egyenruhában történő ellátása során a rendőr csak olyan haj-, arcszőrzet-, köröm-, illetve műköröm-viseletet hordhat, ami nem akadályozza vagy veszélyezteti a szolgálati feladatok biztonságos ellátását, nem alkalmas sérülés okozására, nem sérti a rendőri hivatás tekintélyét és a rendőrség működésébe vetett közbizalmat, valamint tükrözi az egyenruha méltóságát.

(2) A szolgálat egyenruhában történő ellátása során a rendőr látható testfelületén – a szolgálati elöljáró ellenkező utasításának hiányában a rendeltetésszerűen viselt karóra, gyűrű, nők esetében egy pár fülbevaló kivételével – ékszert, testékszert, divatékszert a szolgálat ellátása során nem viselhet.

99. § (1)¹⁶² A rendőr a sajtó, a rádió és a televízió megkeresése alapján a feladatkörébe tartozó szolgálati ügyekről, egyes bűncselekményekről csak engedéllyel és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások betartásával nyilatkozhat. Az engedélyt az országos rendőrfőkapitány, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatója, továbbá a vármegyei (fővárosi) rendőrfőkapitányok, azok helyettesei, a velük azonos hatáskörű, valamint az általuk felhatalmazott vezetők adhatják meg.

(2) Kivételes esetben – különösen bűncselekmény, közlekedési baleset vagy más rendkívüli esemény helyszínén – a rendőr tényközlő nyilatkozatot tehet, amelyben a minősített adat védelmére vonatkozó követelményeket és a személyhez fűződő jogokat nem sértheti, a felelősség kérdésében nem foglalhat állást. A rendőr nyilatkozatáról utólag az engedélyezésre jogosultnak jelentést tesz.

(3)¹⁶³ A rendőrség személyügyi kérdéseiről, országos jelentőségű, rendkívüli vagy váratlan eseményekről – a tények közlésén kívül – csak az országos rendőrfőkapitány, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatója vagy a helyetteseik hozzájárulásával lehet nyilatkozni.

(4)¹⁶⁴ A sajtó, a rádió, a televízió megkeresésére az országos rendőrfőkapitány és helyettesei, valamint – a hatáskörükbe tartozó ügyben – a Terrorelhárítási Központnál,és a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál a főigazgató, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál a főigazgató, az irányításuk alá tartozó szervek vezetői, továbbá ezen szervek vezetőinek helyettesei vagy megbízásuk alapján a sajtóreferens (sajtószóvivő) jogosultak nyilatkozni. Nyilatkozattételre a felsorolt vezetők által kijelölt személyek is jogosultak. A kijelölés nem utasítható vissza, ha a nyilatkozattétel a kijelölt személynek hivatalból kötelessége.

(5) Ha az intézkedésben egyidejűleg több, az Rtv. 4. § (2) bekezdésében meghatározott rendőri szerv vesz részt, úgy nyilatkozni csak az egymással történt egyeztetést követően lehet.

(6) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv állományába tartozó rendőr a rendőrség képviselőjeként, szakértőjeként a sajtóban, a rádió és a televízió műsoraiban, filmekben csak az országos rendőrfőkapitány, valamint helyettesei, a Terrorelhárítási Központ vagy a Nemzeti Védelmi Szolgálat állománya esetén a főigazgató előzetes hozzájárulásával szerepelhet. A rendőri mivoltra történő utalás nélkül tartott tudományos, kulturális előadások megtartásához, ilyen irányú egyéb közszerepléshez – beleértve a rádióban és televízióban történő szereplést is – engedély nem kell.

100. § (1) A rendőrségi adatok felhasználásával készített szakirodalmi, valamint valóságos rendőrségi ügyeket feldolgozó irodalmi alkotást a rendőr előzetes engedéllyel jelentethet meg. Az ilyen műveken a szerző nevén kívül rendfokozatát fel lehet tüntetni.

(2)¹⁶⁵ Nyilvános szerepléshez – ha az rendőrként történik – engedélyt kell kérni. Az engedély megadására vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságnál vagy az alárendeltségébe tartozó rendőrkapitányságnál, határrendészeti kirendeltségnél szolgálatot teljesítő rendőr esetében a vármegyei (fővárosi) rendőrfőkapitány, az Rtv. 4/A. §-a (1) bekezdése alapján az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szervnél szolgálatot teljesítő rendőr esetében a rendőri szerv vezetője, az ORFK állományában szolgálatot teljesítő rendőr esetében az országos rendőrfőkapitány, a Terrorelhárítási Központnál, a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál a főigazgató jogosult.

101. § (1) A rendőr kötelessége, hogy az esküben vállalt kötelezettségének teljesítéséhez, továbbá a szolgálat ellátásához szükséges szakmai képzettséget, általános műveltséget és fizikai erőnlétet megszerezze és fenntartsa; ehhez a munkáltató segítséget nyújt.

(2) A rendőr a szolgálat ellátásához előírt szakmai képzettséget a katonai, rendvédelmi és más felsőoktatási intézményekben, a rendészeti szakközépiskolákban, továbbá a rendőrség szaktanfolyamain szerezheti meg. A képzettség fejlesztése a szakmai iskolában folytatott tanulmányok elvégzése útján történik.

102. § (1) Az egyenruha viselésére jogosult csak a rendszeresített egyenruházati felszerelést viselheti.

(2) A szolgálati elöljáró köteles ellenőrizni, hogy a rendőr által viselt ruházat állapota megfelelő-e, a ruházat tiszta-e.

(3) A szolgálati elöljáró gondoskodik arról, hogy az állomány szolgálati öltözetét és felszerelését megfelelő körülmények között, a szolgálati helyén tudja tárolni.

102/A. § Az iskolaőr szolgálati elöljárója alatt a munkáltatót kell érteni.

102/B. § (1) Az iskolaőr az iskolaőri tevékenységet kipihenten, az előírásoknak megfelelő tiszta és ápolt formaruházatban köteles megkezdeni.

(2) Ha az iskolaőrt alkoholfogyasztás vagy más szer hatása az iskolaőri feladatok ellátásában korlátozza, vagy arra képtelenné teszi, iskolaőri tevékenységet nem láthat el.

102/C. § (1) Az iskolaőri tevékenység ellátása során az iskolaőr csak olyan hajat, arcszőrzetet, körmöt, illetve műkörmöt viselhet, amely nem akadályozza vagy veszélyezteti az iskolaőri feladatok biztonságos ellátását, illetve nem alkalmas sérülés okozására.

(2) Az iskolaőri tevékenység ellátása során az iskolaőr látható testfelületén – a rendeltetésszerűen viselt karóra, gyűrű, nők esetében egy pár fülbevaló kivételével – ékszert, testékszert, divatékszert nem viselhet.

102/D. §¹⁶⁷ (1) Az iskolaőr az iskolaőri tevékenységgel összefüggésben a média részére a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes előzetes engedélyével nyilatkozhat. Az iskolaőr a rendőrség képviselőjeként, szakértőjeként a sajtóban, a rádió és a televízió műsoraiban, filmekben nyilvános szereplésre nem jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik az iskolaőri mivoltra történő utalás nélkül tartott tudományos, kulturális előadások megtartására, ilyen irányú egyéb közszereplésre, beleértve a rádióban és televízióban történő szereplést is.

102/E. § (1) Az iskolaőr az iskolaőri tevékenységének ellátása során a rendészetért felelős miniszter által az oktatásért felelős miniszter egyetértésével összeállított műszaki dokumentáció alapján kialakított formaruhát köteles viselni.

(2) A szolgálati elöljáró az iskolaőri tevékenység ellátása során bármikor ellenőrizheti, hogy a viselt formaruházat állapota megfelelő-e, tiszta-e.

(3) Az iskolaőr formaruházatát csak az iskolaőri tevékenységének ellátása során, a nevelési, oktatási intézmény területén viselheti.

102/F. § (1) Az iskolaőr a szolgálati jelvényt a formaruházat felső ruházati viseletelemeinek mellzsebén baloldalt, a zsebfedő alatt, a rögzítőgombjára gombolva, vagy annak megfelelő helyre tűzve viseli. A szolgálati jelvényt a zsebtakaró alsó széle alá úgy kell feltűzni, hogy az a zseb függőleges középvonalával egybeessen.

(2) Az iskolaőr az azonosítására alkalmas névkitűzőt a formaruházat felső ruházati viseletelemeinek jobb oldali mellrészén lévő zsebfedő felső szélének tűzésén, középen vagy az ennek megfelelő helyen viseli.

102/G. § (1) Az iskolaőr köteles a formaruha megőrzésére, rendeltetésszerű használatára, állagmegóvására.

(2) Az iskolaőr a formaruhát nem változtathatja meg és – a testhez igazítást kivéve – nem alakíthatja át, továbbá az iskolaőri tevékenységének ellátása során a formaruha jellegén változtató más ruhaneműt nem viselhet.

(3) Az ORFK meghatározza a formaruházat viselésére vonatkozó előírások betartása ellenőrzésének rendjét.

102/H. § (1) Az iskolaőr az iskolaőri feladatai ellátása során hozzáfordulónak felvilágosítást ad, továbbá tőle elvárható segítséget nyújt.

(2) Az iskolaőr a felvilágosítást szakszerűen, közérthetően, a hozzáforduló életkorára figyelemmel köteles megadni.

102/I. § (1) Ha az iskolaőr a nevelési, oktatási intézményben olyan jogsértő magatartást észlel, illetve olyan magatartást hoznak a tudomására, amely rendőri intézkedést tesz szükségessé, köteles arról a legközelebbi rendőrt vagy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv Rtv. 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott szervét értesíteni a rendőri intézkedés kezdeményezése érdekében.

(2) Több, egy időben szükséges iskolaőri intézkedés közül először a súlyosabb sérelemmel fenyegető helyzetnek megfelelő intézkedést kell foganatosítani.

(3) Az iskolaőr intézkedése során úgy jár el, hogy megelőzze megtámadását, továbbá megakadályozza, hogy a figyelmét az iskolaőri tevékenységtől elvonják, vagy lekötöttségét más jogellenes cselekmény elkövetésére használják fel, valamint hogy elérje azt, hogy a nevelési, oktatási intézmény, illetve a tanulók vagy az intézmény dolgozóinak biztonságát sértő vagy veszélyeztető személy tevékenységével felhagyjon.

102/J. § (1) Az intézkedést az iskolaőr – a neve, azonosító száma, az intézkedés ténye és célja közlését megelőzően – a napszaknak megfelelő köszönéssel, az intézkedés alá vont nemének, életkorának megfelelő megszólítással kezdi meg.

(2) Az iskolaőri intézkedés eredményességének veszélyeztetésére figyelemmel az (1) bekezdésben meghatározottak intézkedés megkezdését megelőző közlése akkor mellőzhető, ha az ott meghatározottak előzetes közlése az iskolaőri intézkedés foganatosítását lehetetlenné teszi, vagy annak eredményességét aránytalan mértékben veszélyezteti.

102/K. § (1) Az iskolaőr köteles a nevelési, oktatási intézmény, illetve a tanulók vagy az intézmény dolgozóinak biztonságát sértő vagy veszélyeztető személyt tevékenysége abbahagyására felszólítani.

(2) Ha az intézkedés alá vont személy az iskolaőr felszólításának nem tesz eleget, az intézkedő iskolaőr figyelmezteti, hogy szigorúbban lép fel.

102/L. § A helyszínt biztosító iskolaőr

102/M. § (1) Az igazoltatás során az iskolaőr elkéri a biztonságot sértő vagy veszélyeztető személy (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: igazoltatott személy) személyazonosító igazolványát vagy egyéb, a személyazonosságot hitelt érdemlően igazoló okmányát. Ha az okmány valódisága vagy az igazoltatott személy személyazonossága kétséges, az iskolaőr ellenőrző kérdéseket tehet fel, felszólíthatja az igazoltatott személyt az adatainak bemondására, a bemondott adatokat az okmánnyal összehasonlítja.

(2) Az igazoltatás során meg kell állapítani az igazoltatott személy személyazonosságát, és – ha a további rendőri intézkedéshez, eljáráshoz szükséges – rögzíteni kell az igazoltatott személynek az Rtv. 29. § (8) bekezdése szerinti személyazonosító adatait, az igazolvány sorozatát és számát, valamint az igazoltatás helyét, idejét és célját.

102/N. § (1) Ha az iskolaőr feltartóztatja azt a személyt, akitől felvilágosítást kér, ennek során az intézkedés helyszínének elhagyásában korlátozhatja, vagy a további intézkedés megtételéig a helyszín elhagyásában megakadályozhatja.

(2) A feltartóztatást meg kell szüntetni, ha az intézkedés a célját elérte.

(3)¹⁶⁹ Az iskolaőr – az Rtv. 10/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti dolog (a továbbiakban: dolog) rendőr megérkezéséig történő ideiglenes elvétele érdekében – az intézkedés alá vont személyt felszólíthatja a dolog átadására.

(4)¹⁷⁰ Ha az intézkedés alá vont személy felszólításra a dolgot nem adja át, és a kényszerítő eszközök alkalmazásának feltételei fennállnak, az iskolaőr a kényszerítő eszköz alkalmazását követően – ha az nem igényli a ruházat vagy csomag átvizsgálását – a dolgot átvételi elismervény ellenében a rendőr megérkezéséig ideiglenesen elveheti az intézkedés alá vont személytől.

(5)¹⁷¹ Ha az intézkedés alá vont személy felszólításra a dolgot nem adja át, és a kényszerítő eszközök alkalmazásának feltételei nem állnak fenn, az iskolaőr a rendőr megérkezéséig biztosítja a helyszínt.

102/O. § (1) Az iskolaőr kényszerítő eszközt – a törvényes feltételek fennállása esetén – kizárólag a nevelési, oktatási intézmény területén alkalmazhat.

(2) A testi kényszert, bilincset, vegyi eszközt, rendőrbotot alkalmazó iskolaőr – a kényszerítő eszköz alkalmazására okot adó körülmény megszűnését követően – szóban haladéktalanul jelentést tesz a közvetlen szolgálati elöljárójának, valamint értesíti az ügyeletet vagy a tevékenységirányítási központot.

(3) A kényszerítő eszköz alkalmazásáról az iskolaőr által készített írásbeli jelentés tartalmazza:

(4) A kényszerítő eszköz alkalmazását követően az iskolaőr szolgálati elöljárója haladéktalanul kivizsgálja az alkalmazással összefüggő követelmények teljesülését.

(5) A (4) bekezdés szerinti vizsgálat során a szolgálati elöljáró

(6) A szolgálati elöljáró a megállapításait írásban rögzíti, amelyben állást foglal a szakszerűség, szükségesség, jogszerűség, arányosság követelményének megtartásáról. Ha megállapítása szerint a kényszerítő eszköz alkalmazására jogszabálysértő módon került sor, akkor – a jogszabályi feltételek fennállása esetén – az intézkedő iskolaőr ellen kártérítési eljárást, illetve büntetőeljárást kezdeményez.

102/P. § (1) Az iskolaőr kényszerítő eszközt csak akkor alkalmazhat, ha az intézkedés alá vont személy biztonságot sértő vagy veszélyeztető magatartása, ellenszegülésének mértéke a kényszerítő eszköz Rtv. szerinti alkalmazását indokolja.

(2) Súlyosabb korlátozással, illetve sérüléssel vagy károkozással járó kényszerítő eszköz akkor alkalmazható, ha a kisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással járó kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezetett eredményre, vagy sikere eleve kilátástalan.

(3) Az intézkedés alá vont személy magatartása szempontjából az iskolaőr az alábbiak szerint tesz különbséget:

(4) A kényszerítő eszköz alkalmazását jól hallható, közérthető és határozott módon a következő sorrendben meg kell előznie:

102/Q. § (1) A megfogás, a leszorítás, az elvezetés vagy más, az iskolaőr által fizikai erőkifejtéssel alkalmazott, valamely cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására irányuló kényszerítés (a továbbiakban: testi kényszer) akkor alkalmazható, ha az iskolaőri erőfölény vagy az intézkedés alá vont személy állapota, magatartása folytán az iskolaőri intézkedés eredményessége így biztosítható.

(2) A testi kényszer alkalmazása során az iskolaőr – a kényszerítő eszköz alkalmazásával érintett személy életkorára, testi fejlettségére figyelemmel arányos – önvédelmi fogásokat is használhat. Az iskolaőr ütést vagy rúgást nem alkalmazhat.

(3) Nem minősül testi kényszernek, amikor az iskolaőr – jogszerű intézkedése során, a biztonságos intézkedés végrehajtása érdekében – a felé kartávolságon belülre lépő, valamint a mozgásának folyamatosságát akadályozó személyt csupán nyújtott kezével, minimális erőkifejtéssel magától távol tartja.

102/R. § (1) Bilincs alkalmazására kizárólag az Rtv. 10/C. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben, a kényszerítő eszköz alkalmazásának az Rtv.-ben és az e rendeletben meghatározott követelményei teljesülése esetén, az intézkedésének tettlegesen ellenszegülő, valamint személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért olyan személlyel szemben kerülhet sor,

(2) A bilincselést az erre a célra rendszeresített eszközzel kell végrehajtani. Ennek hiányában vagy meghibásodása, megrongálódása esetén más, ilyen célra megfelelő eszköz is alkalmazható, de tilos vékony fém- vagy műanyag huzalt, illetve a jellegénél fogva sérülést okozó eszközt alkalmazni.

(3) Az iskolaőr a bilincselést – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag a kezek előrebilincselésével hajthatja végre.

(4) Az iskolaőr a tettleges ellenszegülés megtörése, valamint a személye, illetve segítője elleni támadás elhárítása érdekében a támadó magatartást vagy aktív ellenszegülést tanúsító személy kezeit hátra is bilincselheti.

(5) Tilos a bilincs olyan módon való használata, amely indokolatlanul fájdalmat, sérülést okoz, vagy jellegénél fogva megalázó.

(6) Az iskolaőr a bilincset szolgálaton kívül nem tarthatja magánál.

102/S. § (1) Az iskolaőr vegyi eszközt vagy rendőrbotot saját elhatározásából vagy szolgálati elöljárója parancsára használhat.

(2) A rendőrbottal egy tekintet alá esik minden más alkalmi eszköz, amelynek hatása – a rendőrbot hiánya esetén – a rendszeresített rendőrbotéval azonos.

(3) Az iskolaőr az (1) bekezdésben meghatározott rendszeresített eszközt szolgálaton kívül nem tarthatja magánál.

(4) Az iskolaőr az intézkedés megkezdésekor a vegyi eszközt készenlétbe helyezi, a rendőrbotot kézbe fogja, és felkészül a támadás elhárítására, az ellenszegülés megtörésére.

(5) A rendőrbot vagy a vele egy tekintet alá eső más eszköz alkalmazásakor az ütés kizárólag a támadó végtagot érheti, de ebben az esetben is kerülni kell, hogy az ütés súlyos sérülést okozzon.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott kényszerítő eszközök nem alkalmazhatóak a támadás, ellenszegülés megszűnése, megtörése után.

102/T. § Az iskolaőr a szolgálati elöljárójának írásban jelenti, hogy

102/U. § (1) Az iskolaőr szolgálati elöljárójának írásban jelenti, ha bűncselekmény, szabálysértés vagy a helyszínen közigazgatási bírsággal sújtható szabályszegés miatt vele szemben intézkedés történt.

(2) Ha más jogszabály jelentési kötelezettséget ír elő, a jelentést írásban kell megtenni.

(3) Az iskolaőri intézkedéssel összefüggő rendkívüli eseményről írásban kell jelentést tenni, amelyet a szolgálati elöljáró köteles kivizsgálni.

103. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)¹⁷²

103/A. §¹⁷³ A rendészetért felelős miniszter a műszaki dokumentáció összeállításáról az iskolaőrökről szóló 27/2020. (VII. 17.) BM rendelet hatálybalépésétől¹⁷⁴ számított tizenöt napon belül gondoskodik.

104. §¹⁷⁵ E rendelet 31. § (1) bekezdése a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikk (4) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

105. §¹⁷⁶ Ez a rendelet a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 12. cikke és a Schengeni határ-ellenőrzési kódexnek a külső határokon a releváns adatbázisok lekérdezésével végzett ellenőrzések megerősítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. március 15-ei (EU) 2017/458 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.