360/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet
2012.01.01.
[Az (1) bekezdésben meghatározott feladatain túl a Hivatal feladata és hatásköre:]
„c) a hatáskörébe tartozó úti okmányok soron kívüli, sürgősségi, valamint azonnali eljárás keretében történő kiállítására vonatkozó kérelmek átvételére és az ilyen eljárásban kiállított úti okmányok kiadására ügyfélszolgálati irodát tart fenn;”
a) a magánútlevél és a második magánútlevél iránti kérelmet belföldön a körzetközponti jegyzőnél vagy a Hivatalnál, külföldön a konzuli tisztviselőnél,
b) a szolgálati és hajós szolgálati útlevél iránti kérelmet, valamint a magánútlevél, a második magánútlevél, a szolgálati és hajós szolgálati útlevél soron kívüli kiállítására vonatkozó kérelmet, továbbá a magánútlevél és a második magánútlevél sürgősségi kiállítására vonatkozó kérelmet a körzetközponti jegyzőnél vagy a Hivatalnál,
c) a magánútlevél és a második magánútlevél azonnali kiállítására vonatkozó kérelmet a Hivatalnál,
d) a diplomata- és külügyi szolgálati útlevél iránti kérelmet a külügyminiszternél,
e) az ideiglenes magánútlevél iránti kérelmet a konzuli tisztviselőnél,
f) a menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmánya, az oltalmazottként elismert személy úti okmánya, valamint a menedékes úti okmánya iránti kérelmet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervénél,
g) a bevándorolt és a letelepedett jogállású személy, valamint a hontalan úti okmánya iránti kérelmet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kérelmező lakóhelye vagy – hontalan esetében – tartózkodási helye szerint illetékes területi szervénél,
h) a menekültként elismert személy, az oltalmazottként elismert személy és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmánya iránti kérelmet a külképviseletnél
„16. § A magyar állampolgárság a magyar állampolgárságról szóló törvényben meghatározottak szerint igazolható. Ha a kérelmező nem rendelkezik az állampolgárság igazolására alkalmas okmánnyal, az eljáró útlevélhatóság vagy az eljárásban közreműködő hatóság az állampolgárság megállapítása érdekében megkeresi a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt.”
„21. § (1) A konzuli tisztviselő a külföldön élő vagy tartózkodó állampolgár részére az ideiglenes magánútlevelet soron kívül állítja ki. (2) Az útlevélhatóság az úti okmányt soron kívüli eljárás keretében hét napon belül kiállítja.”
7. § Az Utv. vhr. – e rendelettel megállapított – „Különleges eljárások” alcíme az alábbi 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § Az útlevélhatóság a magánútlevelet, valamint a második magánútlevelet sürgősségi eljárás keretében a kérelem benyújtásától számított három napon belül kiállítja.”
8. § Az Utv. vhr. – e rendelettel megállapított – „Különleges eljárások” alcíme az alábbi 21/B. §-sal egészül ki:
„21/B. § Az útlevélhatóság a magánútlevelet, valamint a második magánútlevelet azonnali eljárás keretében a kérelem benyújtásától számított huszonnégy órán belül kiállítja ”
„(2) Az úti okmányt – a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kérelmező a kérelem benyújtásakor tett kézbesítési címre vonatkozó nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően a) személyesen vagy törvényes képviselője útján a körzetközponti jegyzőnél,
b) külföldön a konzuli tisztviselőnél vagy a konzuli tisztviselő által – a könyvelt küldeményként történő kézbesítésre vonatkozó szabályoknak megfelelően – postára adott úti okmányt postai úton,
c) az eljáró útlevélhatóságnál, vagy
d) belföldön – a könyvelt küldeményként történő kézbesítésre vonatkozó szabályoknak megfelelően – postai úton
„(2a) A sürgősségi, valamint az azonnali kiállítású úti okmányt a kérelmező személyesen vagy törvényes képviselője útján a Hivatalnál veheti át.”
a) európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, annak házastársa, gyermeke diplomata-útlevelét az Országgyűlés Hivatalánál,
c) a) és b) pontban meghatározott hivatalos útlevelek kivételével a hivatalos útlevelet az utazást elrendelő szervnél,
d) a)–c) pontban meghatározott útlevelek kivételével az összes úti okmányt az útlevélhatóságnál, vagy a körzetközponti jegyzőnél
tizenöt napon belül le kell adni, ha megszűnt az arra való jogosultság.”
„(2) Az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, annak házastársa, gyermeke diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala, az Utv. 14. § (4) bekezdésben meghatározott személy szolgálati útlevele esetében a kiadásra javaslatot tevő szerv az Utv. 20. § (1) bekezdés b) pontja alapján érvénytelenné váló hivatalos útlevél jogosultját, a jogosultság megszűnését megelőző tizenöt nappal értesíti a jogosultság megszűnésének időpontjáról, a leadási kötelezettségről, annak határidejéről, valamint a leadás elmaradásának jogkövetkezményeiről. (2a) A (2) bekezdésben meghatározott hivatalos útlevelek kivételével az utazást elrendelő szerv az Utv. 20. § (1) bekezdés b) pontja alapján érvénytelenné váló hivatalos útlevél jogosultját, a jogosultság megszűnését megelőző tizenöt nappal értesíti a jogosultság megszűnésének időpontjáról, a leadási kötelezettségről, annak határidejéről, valamint a leadás elmaradásának jogkövetkezményeiről. (2b) Ha a hivatalos útlevél jogosultja az Utv. 20. § (1) bekezdés b) pontja szerint érvénytelenné vált hivatalos útlevelet a tizenöt napos határidőn belül nem adja le, akkor a) az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, annak házastársa, gyermeke diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala,
c) az a) és b) pontban meghatározott hivatalos útlevelek kivételével az utazást elrendelő szerv
a leadási határidő eredménytelen elteltét követő munkanapon értesíti az útlevélhatóságot.”
„26. § A hivatalos útlevél rendeltetésszerű használatával összefüggésben az utazást elrendelő szerv – az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala, az Utv. 14. § (4) bekezdésében meghatározott szolgálati útlevél esetében a javaslatot tevő szerv – ellenőrzi, hogy a) a hivatalos útlevél kizárólag utazás céljából került felhasználásra,
b) a hivatalos útlevél a jogszabályban meghatározott határidőn belül került leadásra.”
„29. § (1) A diplomata- – kivéve az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, annak házastársa, gyermeke diplomata-útlevelét –, a külügyi szolgálati, a szolgálati – kivéve az Utv. 14. § (4) bekezdésében meghatározott személy szolgálati útlevelét – és a hajós szolgálati útlevél, valamint a határátlépési igazolvány esetén az utazást elrendelő szerv a) nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az úti okmány adatait, az utazónak történő átadás és visszavétel időpontját,
b) ellenőrzi a rendeltetésszerű – kizárólag hivatalos célú – felhasználást,
c) gondoskodik a biztonságos őrzésről,
d) az úti okmányt haladéktalanul megküldi az útlevélhatóságnak, ha az arra való jogosultság megszűnt.
(2) Az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, annak házastársa, gyermeke diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala
a) nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az úti okmány adatait, az utazónak történő átadás és visszavétel időpontját,
b) gondoskodik a biztonságos őrzésről,
c) az úti okmányt haladéktalanul megküldi az útlevélhatóságnak, ha az arra való jogosultság megszűnt.
a) nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az úti okmány adatait, az utazónak történő átadás és visszavétel időpontját,
b) ellenőrzi a rendeltetésszerű felhasználást,
c) gondoskodik a biztonságos őrzésről,
d) az úti okmányt haladéktalanul megküldi az útlevélhatóságnak, ha az arra való jogosultság megszűnt.
14. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.