368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

1. § E rendelet alkalmazásában

1/A. § A központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai jogi személyiséggel nem bírnak, munkáltatóként munkaerőt nem foglalkoztathatnak, saját tulajdonnal nem rendelkezhetnek.

1/B. §⁸ (1) A fejezetet irányító szerv mint költségvetési szerv és mint fejezetet irányító szerv e két feladatkörében külön félként eljárva szerződést nem köthet, más magánjogi kötelmet nem vállalhat.

(2) A fejezetet irányító szerv az e minőségében az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szervekre általa előírt követelményeket költségvetési szervként teljesíti.

(2a)⁹ Ha a fejezetet irányító szerv az Áht. 6/B. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint, az ott meghatározott feladatok részbeni vagy teljes körű ellátására kezelő szervet vagy kezelő szerveket jelöl ki, az e feladatok ellátására a kezelő szervvel a feladatellátás biztosítását szolgáló valamennyi feltételt tartalmazó megállapodást köt. Ha több kezelő szerv kerül kijelölésre, a megállapodásnak tartalmaznia kell a feladatok megosztásával és azok felelősségi rendjével kapcsolatos rendelkezéseket is.

(3)¹⁰ A kormányzati főhivatal a központi költségvetés tervezéséhez (15–18. §), a költségvetési maradvány elszámolásához (150–152. §) és a beszámoláshoz (160. § és 161. §) kapcsolódóan megtett intézkedéseiről tájékoztatja azt a fejezetet irányító szervet, amely fejezethez a központi költségvetésben címrend szerint kapcsolódik.

1/C. §¹¹ A központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap nem költségvetési szervi formában működő kezelő szervének az általa kezelt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap

1/D. §¹² (1)¹³ A központi költségvetés XLIII. fejezetébe sorolt,

(2) A központi költségvetés XLV. fejezetébe sorolt, a Beruházási Ügynökség feladatkörébe tartozó a Kormány egyedi határozatában jóváhagyott kormányzati beruházásokkal, valamint az azokhoz kötődő tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgáló központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve a Beruházási Ügynökségként kijelölt gazdasági társaság.

3. § (1)¹⁷ A költségvetési szervnél az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek és a B405. Ellátási díjak rovatain elszámolandó bevételek vállalkozási tevékenységre nem használhatók fel.

(2)¹⁸

(3)¹⁹ A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek összesített maradványa negatív nem lehet.

4. § (1)²⁰ Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. § (2) bekezdése szerinti közös alapításról az alapító szerveknek megállapodást kell kötniük, amelynek tartalmaznia kell

(2) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában költségvetési szerv alapítása esetén csak akkor nyitható meg a költségvetési szerv fizetési számlája, ha a törzskönyvi nyilvántartásba vétele megtörtént.

5. §²² (1) Az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv

(2)²⁴ Az alapító okirat – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – az alábbiak fennállása esetén tartalmazza a költségvetési szerv

(3)²⁵ Ha az Áht. 9. § a) pontja szerinti alapítói jogok gyakorlására jogosult és az irányító szerv személye nem azonos, az alapító okiratban mindkettőt meg kell jelölni.

(4)²⁶ Az alapító okirat módosítása esetén el kell készíteni és a módosító okirathoz csatolni kell az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát is. Az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát nem kell hitelesíteni, arra vonatkozóan a Kincstár igazolja, hogy az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt változata megfelel az alapító okirat módosítások szerinti tartalmának.

(5)²⁷ Az Áht. 8/A. § (3) bekezdésében foglalt költségvetési szerv alapító okiratának módosításához az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges, ha a módosításra a költségvetési szerv – ideértve annak jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységét is –

6. §³¹ A fejezetet irányító szervet, a helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervét és a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervét és annak vezetőjét az 1. melléklet határozza meg.

6/A. §³² Ha a Kormány rendelete a járványügyi okból kihirdetett veszélyhelyzet vagy az egészségügyi válsághelyzettel bevezetett járványügyi készültség (a továbbiakban: járványügyi készültség) idejére az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv feletti irányítást gyakorló miniszterként nem az egészségügyért felelős minisztert jelöli ki, az 1. melléklet I. pont 19. alpontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a központi költségvetés XX. fejezet 10. cím 1. alcíme tekintetében a fejezetet irányító szerv, valamint annak vezetője a Kormány rendeletében kijelölt miniszter és az általa vezetett minisztérium.

7. §³⁴ (1) A költségvetési szerv

(2)³⁵

9. §³⁷ (1)³⁸ A gazdasági szervezet

(2)³⁹ Az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül, szolgáltatás megrendelésével is történhet.

(2a)⁴⁰ A helyi önkormányzat és az általa alapított költségvetési szerv, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az általa alapított költségvetési szerv, az önkormányzati társulás és az általa alapított költségvetési szerv és a Kincstár közötti megállapodás alapján a Kincstár is elláthatja az (1) bekezdés a) pontjában foglalt egyes feladatokat. A megállapodásnak tartalmaznia kell az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatok részletes munkamegosztását és az ehhez kapcsolódó felelősségi köröket.

(3)⁴¹ A gazdasági szervezet feladatait indokolt esetben több szervezeti egység is elláthatja, ez azonban nem eredményezhet az egyes szervezeti egységek által ellátott tevékenységek között párhuzamosságot. Ha több szervezeti egység látja el a gazdasági szervezet feladatait, a szervezeti egységek összességét kell gazdasági szervezetnek tekinteni.

(4)⁴² Ha az önkormányzati hivatalnál, illetve a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szervnél az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátására önálló szervezeti egység kialakítására nincs lehetőség, az önkormányzati hivatal, illetve a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv egészében kell biztosítani az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását. Az ilyen önkormányzati hivatal, illetve társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gazdasági szervezet hiányában is ellátja az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feladatokat.

(5)⁴³ Az Áht. 10. § (4a)–(4d) bekezdése és a (4) bekezdés szerinti költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv) (1) bekezdés szerinti feladatait

(5a)⁴⁴ A munkamegosztási megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy az (1) bekezdés szerinti feladatok közül melyik feladatot melyik költségvetési szerv látja el. Egy feladatra csak egy költségvetési szerv jelölhető ki. Az irányító szerv az önkormányzati hivatalt külön gazdasági szervezet nélkül is kijelölheti az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására. A munkamegosztási megállapodást az irányító szerv hagyja jóvá.

(5b)⁴⁵

(6) A központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a kezelt központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a tervezéssel, gazdálkodással, finanszírozással, adatszolgáltatással és beszámolással kapcsolatos feladatokat a gazdasági szervezetével vagy ezekkel a feladatokkal a szervezeti és működési szabályzatában kijelölt más szervezeti egységével látja el.

(7) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve a kezelt elkülönített állami pénzalapokkal és társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat – figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra is – a gazdasági szervezetével vagy ezekkel a feladatokkal a szervezeti és működési szabályzatában kijelölt más szervezeti egységével látja el.

(8)⁴⁶ Ha a fővárosi és vármegyei kormányhivatal vagy a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala törvény alapján elkülönített állami pénzalap vagy társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzatai meghatározott része felett rendelkezési joggal bír, az azzal kapcsolatos gazdálkodási, nyilvántartás-vezetési, adatszolgáltatási feladatokat a fővárosi és vármegyei kormányhivatal szervezeti és működési szabályzata alapján e feladatért felelős szervezeti egysége vagy a fővárosi és vármegyei kormányhivatal vezetője által kijelölt, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal alkalmazásában álló személy látja el.

(9)⁴⁷

10/A. §⁴⁹ A gazdasági szervezetnek a 13. § (5) bekezdése szerinti ügyrenddel kell rendelkeznie. A gazdasági szervezet ügyrendjében nem kell szabályozni a 13. § (2)–(3a) bekezdése szerint kiadott szabályzatokban rendezett kérdéseket. Ha a gazdasági szervezet feladatait több szervezeti egység látja el, a szervezeti egységeknek külön-külön kell rendelkezniük ügyrenddel, de a gazdasági szervezet egészére nézve nem kell külön ügyrendet készíteni.

11. § (1) A költségvetési szerv gazdasági vezetője

(2)⁵³ Ha a gazdasági szervezet feladatait a 9. § (3) bekezdésében foglaltak szerint több szervezeti egység látja el, gazdasági vezetőnek e szervezeti egységek vezetőinek irányítását végző, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személyt kell tekinteni.

(3)⁵⁴ A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél gazdasági vezetőt nem kell megbízni, e rendelet gazdasági vezetőre meghatározott követelményeit

(4)⁵⁵

(4a)⁵⁶

(5)⁵⁷ E rendelet gazdasági vezetőre vonatkozó rendelkezéseit a 9. § (6) és (7) bekezdése esetén a kezelő szervnél a kezelt központi kezelésű előirányzatokkal, fejezeti kezelésű előirányzatokkal, elkülönített állami pénzalapokkal vagy társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységek vezetőire nézve is alkalmazni kell.

(6)⁵⁸ A gazdasági vezető a feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető az általa ellátott feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a Legfőbb Ügyészség, az önkormányzati hivatal, a kormányzati főhivatal, az autonóm államigazgatási szerv, valamint – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – a minisztérium gazdasági vezetőjére, akik a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személy vezetése és ellenőrzése alatt látják el feladataikat.

(7)⁵⁹ A minisztérium gazdasági ügyekkel megbízott politikai felsővezetője, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 3. § (7) bekezdés a) és b) pontja szerinti szakmai felsővezetője e rendelet alkalmazásában abban az esetben minősül gazdasági vezetőnek, ha az (1) bekezdés szerinti feladatokat kivétel nélkül ellátja.

(8)⁶⁰ A gazdasági vezető átmeneti vagy tartós akadályoztatása esetén a költségvetési szerv vezetője haladéktalanul köteles gondoskodni helyettesítéséről, a gazdasági vezetői álláshely megüresedése esetén annak betöltéséről. Az álláshely betöltéséig tartó átmeneti időszakra a költségvetési szerv vezetője írásban az 55. § (3) bekezdése szerinti végzettségű alkalmazottat jelöl ki a gazdasági vezetői feladatok ellátására a gazdasági vezető kinevezésére jogosult személy egyetértésével.

12. §⁶¹ (1)⁶² A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel – állami felsőoktatási intézmény gazdasági vezetőjének a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és gazdaságtudományok képzési területen szerzett szakképzettséggel – és emellett

(1a)⁶⁴ Ha a költségvetési szervnél a pénzügyi-számviteli feladatok ellátását önálló szervezeti egység végzi, és annak vezetője megfelel az (1) bekezdés szerinti feltételeknek, a gazdasági vezetőnek – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel és költségvetési szervnél szerzett öt év vezetői tapasztalattal kell rendelkeznie.

(2)⁶⁵ A gazdasági vezetőnek szerepelnie kell az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban, és rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel, kivéve ha az Szt. 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatokat ellátó, a gazdasági vezető irányítása alatt álló alkalmazottak közül legalább egy rendelkezik az (1) bekezdés szerinti szakképesítéssel, szerepel az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban és rendelkezik a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel.

(3)⁶⁶

13. § (1) A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzata tartalmazza

(2)⁷² A költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban rendezi a működéséhez kapcsolódó, a költségvetési szerv előirányzatait terhelő pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen

(3)⁷⁶ A központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a kezelt központi kezelésű előirányzatokkal, fejezeti kezelésű előirányzatokkal, elkülönített állami pénzalapokkal, társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladataira nézve külön szabályzatot készít a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tartalommal. Ha a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap terhére költségvetési támogatás nyújtható, az e bekezdés szerinti szabályzatban rendelkezni kell az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának, a támogatói döntések meghozatala és a kötelezettségvállalás belső egyeztetési és engedélyezési eljárási, továbbá dokumentációs szabályairól, határidőiről, a pénzügyi teljesítés, a beszámoltatás, az ellenőrzés feladatainak rendjéről, mindezek határidőiről, szervezeti megosztásáról, az egyes szervezeti egységek feladatairól is.

(3a)⁷⁷ Ha a (3) bekezdés szerinti előirányzatok meghatározott része felett tárca nélküli miniszter rendelkezik, ezen előirányzatok tekintetében a (3) bekezdésben meghatározott tárgykörök szabályozására a tárca nélküli miniszter tevékenységét jogszabály alapján segítő minisztériumot vezető miniszter a tárca nélküli miniszter egyetértésével jogosult.

(3b)⁷⁸ A (2) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével belső szabályzataiban rendelkezik

(4) Ha a költségvetési szerv számára a (2) bekezdés b)–h) pontjában felsorolt tevékenységeket jogszabály alapján más költségvetési szerv alapfeladatként látja el vagy nyújtja, az adott tevékenységre vonatkozó szabályozást a feladatot ellátó költségvetési szervvel egyeztetett módon kell kiadni.

(4a)⁷⁹ Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az újonnan alapított költségvetési szerv, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács az (1)–(4) bekezdés szerinti szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított harminc napon belül köteles elkészíteni. Jogszabály-módosítás esetén a szükséges változásokat a jogszabály hatálybalépését követő harminc napon belül kell a szabályzatokon átvezetni.

(4b)⁸⁰ Az (1)–(4) bekezdés szerinti szabályzatokat oly módon kell elkészíteni, hogy azokból megállapíthatóak legyenek a felelősségi körök, a javaslattételi, engedélyezési, jóváhagyási, kontroll és beszámoltatási eljárások.

(5) A költségvetési szerv szervezeti egységei által ellátott feladatok munkafolyamatainak leírását, a szervezeti egység vezetőinek és alkalmazottainak feladat- és hatáskörét, a helyettesítés rendjét, továbbá a szervezeti egység költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső kapcsolattartásának módját, szabályait – ha azokról a szervezeti és működési szabályzat vagy a költségvetési szerv más szabályzata nem rendelkezik – a szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza.

14. § (1) A költségvetési szerv megszüntetését megelőzően az irányító szervnek gondoskodnia kell

(2) A megszüntetésről rendelkező jogszabályban, megszüntető okiratban rendelkezni kell a megszüntetés okáról, a megszűnő költségvetési szerv közfeladatának jövőbeni ellátásáról, és meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és meghatározható azon kör, mérték, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv ezzel ellentétes kötelezettségvállalása semmis.

(3) A megszüntető okirat a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza a megszűnő költségvetési szerv nevét, székhelyét, ha a megszüntetésről jogszabály rendelkezett a jogszabály teljes megjelölését, a megszüntetésről döntő szerv megnevezését és székhelyét, valamint a megszűnés módját.

(4) Ha közfeladat ellátásának kötelezettsége a költségvetési szerv megszüntetése nélkül kerül más államháztartáson belüli vagy kívüli szervezethez, a (2) bekezdésben foglaltakat a módosító okiratra nézve is alkalmazni kell.

(5)⁸² Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha a költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése több alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, vagy annak eredményeként megváltozik az irányító szerv, az alapító szervek megállapodásban jelölik ki az új irányító szervet. Ilyen esetben a megszüntető okiratot – kiválás esetén az alapító okirat módosítását – a korábbi alapító szerv, a létrejövő új költségvetési szerv alapító okiratát, továbbá az új irányító szerv irányítása alá került költségvetési szerv alapító okiratának módosítását a megállapodásban kijelölt új alapító szerv adja ki.

(6)⁸³ Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv megszüntetése esetén a költségvetési szerv előirányzatait a fejezetet irányító szervnek vagy az Áht. 11. § (5) bekezdése szerinti kijelölt, a fejezetet irányító szerv nevében eljáró szervnek a megszüntetés napjával, de legkésőbb harminc napon belül, az előirányzatokat terhelő pénzforgalom nélküli tranzakciókat hatvan napon belül rendeznie kell a Kincstárnál, azzal, hogy az előirányzatok rendezése során előirányzat-átcsoportosításra az Áht. 11. § (5) bekezdése szerinti kijelölt szerv nem jogosult. Ha a költségvetési szerv jogutódja a megszűnés napját követően jön létre vagy közfeladatát a jövőben az irányító szerv által alapított államháztartáson kívüli szervezet látja el, a megszűnő költségvetési szerv pénzeszközeit a fejezetet irányító szerv fizetési számlájára kell átvezetni.

14/A. §⁸⁵ (1)⁸⁶ Az államháztartásért felelős miniszter a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 5/A. §-a szerinti előrejelzést az azt alátámasztó módszerekkel, feltevésekkel és vonatkozó paraméterekkel együtt április 30-áig és október 31-éig készíti el, és teszi közzé az általa vezetett minisztérium honlapján. Az előrejelzés készítése során a korábbi előrejelzések (4) bekezdés szerinti értékelését figyelembe kell venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előrejelzések tartalmazzák az Európai Bizottság által készített legújabb előrejelzésekhez képest a különbségeket, jelentős eltérések esetén az eltérés indokát.

(3) A makrogazdasági és költségvetési előrejelzésekben érzékenységvizsgálat keretében meg kell vizsgálni – a növekedésre és a kamatlábak változására vonatkozó különböző feltételezések esetén – a fő költségvetési változók alakulásának pályáját. A makrogazdasági és költségvetési előrejelzésekben alkalmazott alternatív feltételezések tartományának megválasztásakor az előrejelzések múltbeli megbízhatósága az irányadó, továbbá törekedni kell a vonatkozó kockázati forgatókönyvek figyelembevételére.

(4) Az államháztartásért felelős miniszter a központi költségvetési tervezéshez felhasznált makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket évente egyszer objektív kritériumok alapján átfogóan értékeli, többek között utólagos értékeléssel is. Az értékelés módszertanát – ideértve az objektív kritériumok meghatározását –, menetét, időzítését és az értékelés eredményét az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi. Ha az értékelés alapján legalább négy egymást követő évben a makrogazdasági előrejelzések tekintetében jelentős eltérés mutatkozik, az előrejelzés módszertanát vagy annak paramétereit meg kell változtatni.

15. § (1)⁸⁷ A központi költségvetési tervezésnek a legvalószínűbb makrogazdasági és költségvetési forgatókönyvön vagy egy annál óvatosabb forgatókönyvön kell alapulnia. A központi költségvetés fejezeteinek Áht. 13. § (2) bekezdése szerint tervezett kiadásait az Áht. 29. § (1) bekezdése alapján az adott fejezetre megállapított összes kiadás szerkezeti változásokkal és a szintrehozásokkal módosított összegeként kell megállapítani.

(2) Szerkezeti változásként kell szerepeltetni

(3) Szintrehozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, szerkezeti változásként beépült közfeladatok egész évi bevételi és kiadási előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését.

(4)⁸⁸ A fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv tervezett kiadásait az Áht. 13. § (2) bekezdése szerint tervezett kiadások között külön meg kell jelölni.

16. §⁸⁹ (1)⁹⁰ A fejezetet irányító szerv az Áht. 13. § (2) bekezdése szerinti tervezett bevételek és kiadások megállapításához meghatározza

(2) A tervezett bevételek és kiadások között meg kell tervezni mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek

17. §⁹³ (1)⁹⁴ A költségvetési szerv, valamint az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve a tervezett bevételeket és kiadásokat, továbbá az azokat befolyásoló jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, szerződések vagy más kötelezettségek módosítására vonatkozó javaslatokat a fejezetet irányító szervnek – a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó költségvetési szerven keresztül – küldi meg.

(2) A fejezetet irányító szerv a tervezett bevételek és kiadások államháztartásért felelős miniszterrel való egyeztetését megelőzően

(3) A Kormány és az Európai Unió Bizottsága által jóváhagyott éves vagy több évre szóló szakmai programokban vállalt kötelezettségek figyelembevételével kell éves szinten megtervezni a vállalt nemzeti társfinanszírozás összegét. A fejezetet irányító szerv a program benyújtásakor megjelölt finanszírozási eszközt a költségvetés tervezésekor biztosítja. Ha a Kormány célelőirányzatból történő finanszírozásra vállalt kötelezettségét, a fejezetet irányító szerv a tervezéskor a megfelelő célelőirányzatból elkülöníti és külön megtervezi az éves társfinanszírozás előirányzatát.

(4)⁹⁶ A fejezetet irányító szerv a tervezett bevételeket és kiadásokat, valamint az (1) bekezdés szerinti javaslatok alapján szükséges intézkedéseket az államháztartásért felelős miniszterrel lefolytatott egyeztetések során rögzített szempontok alapján véglegezi. Ennek során döntenie kell a nem ellátható közfeladat átmeneti felfüggesztéséről, megszüntetéséről, vagy a szükséges forrásoknak a közfeladat ellátásához szükséges összegű átcsoportosításáról.

18. § A fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv a tervezett bevételei és kiadásai elkészítésére a 16. § (2) bekezdése, 17. § (2) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése rendelkezéseit alkalmazza abban az esetben is, ha a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkezik, de más költségvetési szerv felett nem gyakorol irányító szervi hatásköröket, vagy önálló fejezettel nem rendelkezik, de fejezetet irányító szervi jogállással van felruházva. A szervezeten belül a tervezett bevételek és kiadások kialakításának, egyeztetésének rendjét belső szabályzat rögzíti.

23. §¹⁰² (1)¹⁰³ A Kormány részére a céltartalékok – kivéve az Egészségbiztosítási Alap Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék – felhasználására vonatkozó előterjesztést az államháztartásért felelős miniszter nyújthat be.

(2) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználására vonatkozó előterjesztésben a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére átcsoportosítandó előirányzat mértéke nem lehet kevesebb, mint 50 millió forint. Az előterjesztésben

(3)¹⁰⁷ A Kormány Áht. 21. § (1) bekezdése szerinti

(4)¹⁰⁹ A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból visszatérítési kötelezettséggel biztosított előirányzat visszatérülését, valamint a nem visszatérítési kötelezettséggel biztosított előirányzat fel nem használt, vagy nem rendeltetésszerűen felhasznált részét – ide nem értve, ha azt a 150. § (4) bekezdése vagy a 152. § (2) és (3) bekezdése szerint a Központi Maradványelszámolási Alap előirányzat javára kell befizetni – a Kincstár által megjelölt fizetési számlára be kell fizetni, amely az adott évi rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzatát növeli. Ha a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére átcsoportosított előirányzat egészére vagy annak legalább egy részére az átcsoportosításról, illetve – az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti esetben – a kötelezettségvállalás engedélyezéséről szóló kormányhatározat közzétételét követő hatvan napon belül a kötelezettségvállaló mulasztásából kötelezettségvállalásra nem kerül sor, az átcsoportosított előirányzat egészét – ide nem értve, ha azt a 150. § (4) bekezdése vagy a 152. § (2) és (3) bekezdése szerint a Központi Maradványelszámolási Alap előirányzat javára kell befizetni – vissza kell téríteni, illetve az előirányzat-átcsoportosítás iránt nem kell intézkedni. A visszatérítésre és a további felhasználásra e bekezdést kell alkalmazni.

(5)¹¹⁰ Az Áht. 21. § (6) bekezdése szerinti Beruházási Alap terhére átcsoportosított forrás nem teljes körű felhasználásából, valamint az e forrás felhasználásával nyújtott támogatásból származó forrást – ideértve a támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén fizetendő kamat összegét is – a Kincstár által megjelölt fizetési számlára kell megfizetni, amely a Beruházási Alap előirányzatát növeli.

24. § (1)¹¹² A helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között kell megtervezni

(2)¹¹⁵ A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek közül az önkormányzati hivatal költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között az önkormányzati hivatal nevében végzett tevékenységekkel kapcsolatos költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat kell megtervezni.

(3)¹¹⁶

(4)¹¹⁷

27. § (1) A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, annak eredményét írásban rögzíti, majd a rendelettervezetet és az egyeztetés eredményét a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti.

(2)¹²¹ A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt rendelettervezetet, amelyhez csatolja legalább a pénzügyi bizottság írásos véleményét.

28. § Az Áht. 24. § (4) bekezdés c) pontja szerinti közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni:

29. §¹²² (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a 24. §-t, a 27. §-t és a 28. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a 24. § (2) bekezdése szerinti költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni, jegyzőn az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti helyi önkormányzat jegyzőjét kell érteni.

(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat, a térségi fejlesztési tanács költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a 24. §-t, a 27. §-t és a 28. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a 24. § (2) bekezdése szerinti költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat az országos nemzetiségi önkormányzat, térségi fejlesztési tanács költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni, az önkormányzati hivatal és a jegyző alatt az országos nemzetiségi önkormányzat, térségi fejlesztési tanács tervezési feladatainak ellátásáért az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint felelős szervet és annak vezetőjét kell érteni.

(3) A társulás költségvetési határozatának szerkezetére és elkészítésére a 24. §-t, a 27. §-t és a 28. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a 24. § (2) bekezdése szerinti költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat a társulás költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni, az önkormányzati hivatal és a jegyző alatt a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó önkormányzati hivatalt és az azt vezető jegyzőt is érteni kell.

30. §¹²⁴ Az Áht. 28. § (1) bekezdése szerinti miniszteri rendelet, szabályzat mellékletében a központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzatának felhasználási szabályait – az egyedi és a programszerű kormányzati magasépítési beruházások központi kezelésű előirányzatai kivételével – a 3. mellékletben meghatározott módon – a honvédelmi miniszter által vezetett minisztérium fejezete tekintetében több cím, alcím, jogcímcsoport, jogcím szerinti bontásban – kell szabályozni. A központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően a rendeletet, szabályzatot a fejezetet irányító szerv vezetője haladéktalanul felülvizsgálja, és azt módosítja. Ha a fejezetet irányító szerv szabályzatot ad ki, a szabályzatnak rendelkeznie kell az Áht. 109. § (5) bekezdésében foglaltakról is.

31/A. §¹²⁷ Az elemi költségvetés az államháztartási számviteli kormányrendelet 6. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti költségvetési jelentésben szereplő eredeti előirányzatokat – költségvetési szerv év közben történő alapítása, új központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzata év közben történő létrehozása esetén a módosított előirányzatokat –, valamint az államháztartási számviteli kormányrendelet 6. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontja szerinti adatszolgáltatások tervértékeit tartalmazza. Az elemi költségvetés az államháztartási számviteli kormányrendelet 6. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti költségvetési jelentésben szereplő eredeti előirányzatoknál az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek esetében a működési és felhalmozási kiadási előirányzatokra eső központi támogatás összegét is tartalmazza.

32. §¹²⁸ (1)¹²⁹ Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv az elemi költségvetést a fejezetet irányító szervnek – a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv az e rendeletben meghatározott tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó költségvetési szerv útján – küldi meg a fejezetet irányító szerv által meghatározott időpontig. A fejezetet irányító szerv a felülvizsgált és jóváhagyott elemi költségvetésekről adatot szolgáltat a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.

(2)¹³⁰ A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését a fejezetet irányító szerv készíti el és arról adatot szolgáltat a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.

(3)¹³¹

(4)¹³² Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervei elkészítik az általuk kezelt elkülönített állami pénzalap, illetve társadalombiztosítás pénzügyi alapja elemi költségvetését, és arról adatot szolgáltatnak a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.

(5)¹³³ A központi kezelésű előirányzatok elemi költségvetését a fejezetet irányító szerv, ha a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter, a Kincstár készíti el. A Kincstár által készített elemi költségvetéshez az államháztartási számviteli kormányrendeletben meghatározott szervezetek adatot szolgáltatnak. Az elemi költségvetésről – ha annak elkészítésére nem a Kincstár köteles – a fejezetet irányító szerv adatot szolgáltat a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.

(6)¹³⁴ A Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe történő adatszolgáltatás határideje a költségvetési évet megelőző év november 30-a, illetve – év közben alapított költségvetési szerv vagy új előirányzat év közben történő létrehozása esetén – az alapítást, létrehozást követő harminc nap. Ha a központi költségvetésről szóló törvényt vagy a központi költségvetésről szóló törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről szóló törvényt a költségvetési évet megelőző év október 31-éig az Országgyűlés nem fogadja el, és nem hirdetik ki, az előzetes elemi költségvetést az Országgyűlés számára benyújtott központi költségvetésről szóló törvényjavaslatnak, illetve – ha rendelkezésre áll – a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatnak az összegző módosító javaslattal egybeszerkesztett szövege alapján kell elkészíteni. Ilyen esetben az elemi költségvetést a központi költségvetésről szóló törvény vagy a központi költségvetésről szóló törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről szóló törvény kihirdetésétől számított harminc napon belül – ha az Áht. 28/A. § (3) bekezdése szerinti követelmény teljesítéséhez szükséges – módosítani, véglegesíteni kell.

32/A. §¹³⁵ (1) Ha a következő évre szóló központi költségvetési törvény kihirdetésre kerül, és annak hatálybalépése előtt, de legkésőbb a tárgyév december 31-éig beolvadással vagy jogutód nélküli megszűnéssel a következő évre szóló központi költségvetési törvényben külön címként nevesített költségvetési szerv megszűnik, a megszűnt költségvetési szervhez a Kincstár átmeneti, technikai szervezetet rendel. A technikai szervezet a törzskönyvbe nem kerül bejegyzésre.

(2) A cím és a hozzá tartozó technikai szervezet kiadási és bevételi előirányzatairól a központi költségvetési törvénnyel összhangban, a költségvetési szervekre irányadó szabályok szerint elemi költségvetés készül azzal az eltéréssel, hogy az elemi költségvetésről a fejezetet irányító szerv szolgáltat adatot a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe.

(3) Az (1) bekezdés szerinti cím a hozzá tartozó technikai szervezet vonatkozásában a fejezetet irányító szerv fejezeti hatáskörben legkésőbb a következő évre szóló központi költségvetési törvény hatálybalépését követő tizedik munkanapig kezdeményezi a Kincstárnál

(4) Az (1) bekezdés szerinti címen és a hozzá tartozó technikai szervezeten kizárólag a következő évre szóló központi költségvetési törvény szerinti eredeti kiadási és bevételi előirányzatok megnyitását, valamint azok (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti évközi módosítását lehet elszámolni. Kiadás és bevétel, maradvány, vagyon és létszám a címeken vagy alcímeken és a hozzá tartozó technikai szervezeten nem mutatható ki.

(5) A Kincstár a technikai szervezet adatait a (3) bekezdés szerinti intézkedések elszámolását követően lezárja. A fejezetet irányító szerv – az év közben megszűnő költségvetési szervekre irányadó szabályok szerint – éves költségvetési beszámolót készít az elemi költségvetés szerinti adattartalommal.

33/B. §¹³⁸ Az Áht. 29. § (1) bekezdésében meghatározott összegek kialakításához a fejezetet irányító szerv szeptember 30-áig megküldi az államháztartásért felelős miniszternek a költségvetési évet követő három évre vonatkozó szakmai és költségvetési tervét, amely tartalmazza különösen a közfeladatokban tervezett változásokat, az ehhez szükséges törvénymódosításokat és mindezzel összefüggésben a tervezett bevételi és kiadási főösszeget.

34. § (1)¹³⁹ Az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési év eredeti vagy módosított költségvetési kiadási előirányzatain felüli források évközi biztosítása – a (2)–(2b) bekezdésben foglaltak kivételével – előirányzat-átcsoportosítással történik.

(2)¹⁴⁰ Az államháztartás központi alrendszerén belül előirányzat-átcsoportosítás helyett a Kincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalással kell teljesíteni

(2a)¹⁴² Ha egyedi határozat a (2) bekezdés a) pontja szerinti előirányzatok vagy a (2) bekezdés b) pontja szerinti forrásokkal biztosított kiadási előirányzatok terhére történő előirányzat-átcsoportosításról rendelkezik, azt a Kincstár által vezetett fizetési számlák közötti (2) bekezdés szerinti átutalással kell végrehajtani.

(2b)¹⁴³ Az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően a fejezeti kezelésű előirányzatról nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás Magyar Tudományos Akadémia és költségvetési szervei részére történő továbbadását a Kincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalással kell teljesíteni.

(3) Az államháztartás központi alrendszerében a természetes személyek és az államháztartás központi alrendszerén kívüli jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek számára a kiadásokat a fizetési számlák megterhelésével vagy – ha jogszabály azt megengedi – készpénzes fizetéssel kell teljesíteni.

34/A. §¹⁴⁴ Az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain megtervezett költségvetési bevételi előirányzatok a költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetők, ha a költségvetési bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év költségvetési bevételi előirányzatainak tervezésekor nem volt figyelembe vehető.

34/B. §¹⁴⁵ A költségvetési év során a költségvetési szerv átalakítása és a költségvetési szerv közfeladatának más költségvetési szerv részére történő átadása esetén az átalakítással érintett költségvetési szerv jogutódja, valamint a közfeladatot más költségvetési szervtől átvevő költségvetési szerv a jogelőd költségvetési szervnél az átalakítás, illetve a közfeladat átvételének napjáig jóváhagyott, de pénzügyileg nem teljesített költségvetési bevételi előirányzatokkal a költségvetési bevételi előirányzatait megnövelheti.

35. § (1)¹⁴⁶ A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat közhatalmi bevételek, működési bevételek és felhalmozási bevételek költségvetési bevételi előirányzatok eredeti vagy – ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették – módosított előirányzatán felül teljesített költségvetési bevétel (e § alkalmazásában a továbbiakban: többletbevétel) az irányító szerv előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használható fel.

(2)¹⁴⁷ Ha a többletbevétel a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat esetén eléri, vagy meghaladja az eredeti előirányzat 50%-át és legalább az ötszáz millió forintot, az ezt meghaladó többletbevétel az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével használható fel az (1) bekezdésben meghatározott módon.

(3) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a többletbevétel felhasználására irányuló kérelmet a fejezetet irányító szervhez nyújtja be. A fejezeti kezelésű előirányzat (2) bekezdés szerinti hányadot vagy összeget el nem érő többletbevételének felhasználására abban az esetben kell engedélyt kérni, ha a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve nem azonos a fejezetet irányító szervvel. Ha a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a fejezetet irányító szerv, a bevételi előirányzat növelésére fejezetet irányító szervi hatáskörben kiadott intézkedést az engedély megadásának kell tekinteni.

(4)¹⁴⁸ A fejezetet irányító szerv a (3) bekezdés alapján beérkezett kérelmeket és a fejezetet irányító szerv által kezelt fejezeti kezelésű előirányzatok többletbevételeit megvizsgálja abból a szempontból, hogy annak felhasználásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye szükséges-e, ennek alapján dönt a felhasználás engedélyezéséről, megtagadásáról, vagy – ha a többletbevétel felhasználásával egyébként egyetért – azok jóváhagyására kérelmet nyújt be az államháztartásért felelős miniszternek. A fejezetet irányító szerv által benyújtott kérelemben ismertetni kell a többletbevétel keletkezésének okát, a bevétel jellegét, tervezett felhasználási módját, külön megjelölve, ha annak felhasználási célja jogszabály, szerződés, nemzetközi kötelezettség vagy más hasonló okból kötött.

(5) Az államháztartásért felelős miniszter döntését a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül hozza meg, amelyben meghatározhatja a többletbevétel felhasználásának engedélyezett célját is. Ha az államháztartásért felelős miniszter határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a többletbevétel – a fejezetet irányító szerv által benyújtott kérelemben megfogalmazott céllal történő – felhasználásával egyetért.

(6)¹⁴⁹ Ha a többletbevétel felhasználásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye nem szükséges, és a többletbevétel felhasználásával az irányító szerv egyetért, vagy az államháztartásért felelős miniszter a többletbevétel felhasználását engedélyezi, az érintett költségvetési bevételi előirányzat és az engedélyezett felhasználási célnak megfelelő költségvetési kiadási előirányzat módosítását az irányító szerv kezdeményezi, és erről az érintetteket egyidejűleg értesíti.

(7) Ha az irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter a többletbevétel felhasználását nem engedélyezi, az irányító szerv erről az érintetteket értesíti.

(8) A felhasználásra nem engedélyezett többletbevételt a döntés közlésétől számított öt napon belül központi költségvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzat esetén a központi költségvetésbe – a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fejezeteibe sorolt költségvetési szerv esetén azon belül az adott társadalombiztosítás pénzügyi alapjába –, egyéb költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe be kell fizetni.

(9)¹⁵⁰ Az irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter döntéséig a többletbevétellel a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési bevételi előirányzatait nem lehet módosítani. Az irányító szerv a befizetési kötelezettségről történő tájékoztatásával egyidejűleg kezdeményezi a szükséges előirányzat-módosítást.

(10)¹⁵¹ Az (1) és (5)–(9) bekezdéstől eltérően a helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati és országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv értékhatárhoz kötött előzetes engedélyt adhat a többletbevétel felhasználásához. Ez esetben az irányító szerv hatáskörében az előirányzat módosításra utólag, a költségvetési szerv adatszolgáltatása alapján kerül sor.

36. §¹⁵² (1)¹⁵³ Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv saját hatáskörben a költségvetési kiadási előirányzatokat a 34/A. § és a 34/B. § szerint, a költségvetési bevételi előirányzatok növelésével egyidejűleg, továbbá a B813. Maradvány igénybevétele rovaton elszámolt maradvány által fedezett módon, annak összegéig megemelheti.

(2) A költségvetési szerv személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatai

(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti forrás illetmény- vagy munkabéremelésre, a meglévő létszám határozatlan időre szóló foglalkoztatással történő növelésére abban az esetben használható fel, és a (2) bekezdés a) pontja szerinti többletbevétel ilyen célú felhasználására is csak abban az esetben adható engedély, ha a forrás tartós és a következő évben a költségvetési szerv költségvetésében eredeti előirányzatként megtervezik.

(4) A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési kiadási előirányzatait az (1) és (2) bekezdés szerinti esetekben megemelheti. A személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatai növelésére a (2) bekezdés szerinti esetekben, a (3) bekezdésben foglaltak megtartásával kerülhet sor.

(5) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a bevételek kiemelt előirányzatain belül az egyes rovatok bevételi előirányzatait saját hatáskörben módosíthatja – növelheti és csökkentheti –, ha a tervezett bevételek jogcímének változása miatt az indokolt, de a bevételi kiemelt előirányzat megváltoztatása nem szükséges.

37. § (1) Az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető központi kezelésű előirányzatok túllépése esetén a Kincstár az előirányzat-felhasználási keretet megemeli.

(2)¹⁵⁶ Az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető fejezeti kezelésű előirányzatok túllépésekor a fejezetet irányító szervnek – a Kincstár által megállapított formában – be kell nyújtania az államháztartásért felelős miniszternek az eredeti költségvetési kiadási előirányzat túllépését megalapozó indokokat és számításokat. Ha a túllépés korábban közölt adataiban változás következik be, azokról ismételten adatot kell szolgáltatni.

(3)¹⁵⁷ Az államháztartásért felelős miniszter a (2) bekezdés szerint benyújtott számítások, indokolások jog- és tényszerűségét megvizsgálja, megfelelően igazolt igény esetén jelzi a Kincstár részére az előirányzat-felhasználási keret megemelésének engedélyezését, egyéb esetben felhívja a fejezetet irányító szervet a hiányosságok pótlására. Az előirányzat-felhasználási keret fel nem használt részének visszarendezését a fejezetet irányító szerv kezdeményezi a Kincstárnál.

38. §¹⁵⁹ A fejezetet irányító szerv új fejezeti kezelésű előirányzatot vagy elkülönített állami pénzalap előirányzataként új előirányzatot hozhat létre, ha

39. §¹⁶¹ (1)¹⁶² Az Áht. 33. § (3) bekezdése szerinti, a költségvetési szervek részére biztosított költségvetési támogatásokkal kapcsolatos előirányzat-átcsoportosítás a Kormány döntése nélkül a személyi juttatások eredeti költségvetési kiadási előirányzatainak 10%-áig történő növelésére irányulhat.

(2)¹⁶³

40. §¹⁶⁴ A Kincstár az Áht. 33. § (6) bekezdése szerinti adatokat a 156. § szerinti kincstári költségvetési jelentés alapján a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig teszi közzé.

41. §¹⁶⁵ (1)¹⁶⁶ A Kormány hatáskörében elrendelt új alcím, jogcím-csoport, jogcím létrehozásáról, a fejezetrend, a címrend és a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosításáról, kiegészítéséről, továbbá előirányzat-átcsoportosításról rendelkező határozatra a 23. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

(1a)¹⁶⁷ A Kormány egyedi határozatával biztosított többletforrásra megállapított kiemelt előirányzati bontásnak a tényleges felhasználás során bekövetkező változásából eredő előirányzat-átcsoportosítás a fejezetet irányító szerv saját hatáskörében végrehajtható azzal, hogy a személyi juttatások kiemelt előirányzatra történő előirányzat-átcsoportosításhoz az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges.

(2) Ha az előirányzat-átcsoportosításhoz az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulására van szükség, annak megadását az egyoldalú jognyilatkozatba, megállapodásba foglaltan kell megtenni, vagy a külön dokumentumban megadott előzetes hozzájárulást az egyoldalú jognyilatkozathoz, megállapodáshoz mellékletként kell csatolni.

(3) Ha az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója az előirányzatot átvevő fejezetet irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a megállapodást ez a költségvetési szerv is aláírja. Ebben az esetben a fejezetet irányító szerv arra vállal kötelezettséget, hogy az átvett előirányzatot a végső felhasználó rendelkezésére bocsátja, a felhasználás elszámoltatásában közreműködik, és a fel nem használt, továbbá a nem rendeltetésszerűen felhasznált előirányzatot az átadó jelzése alapján elvonja, az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója pedig a megállapodásban az átvevőre nézve megállapított összes egyéb kötelezettség teljesítéséért felel.

(4) A fejezetet irányító szerv Áht. 33. § (3) bekezdése szerinti intézkedésének elrendelésére a fejezetet irányító szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a fejezetet irányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szerint kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.

(5)¹⁶⁸ A középirányító szerv az Áht. 33. § (3a) bekezdése szerinti intézkedésének elrendelésére, a fejezetet irányító szerv egyidejű tájékoztatása mellett a középirányító szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a középirányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szerint kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.

42. § Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a kiadási és bevételi előirányzatokat saját hatáskörben a 36. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint megemelheti.

43. §¹⁷⁰ (1)¹⁷¹ A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzatok esetén a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(2)¹⁷² A költségvetési szerv a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(3)¹⁷³ Az (1) és (2) bekezdés szerinti átcsoportosítás során a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatai a 36. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetekben növelhetők, az egységes rovatrend K336. Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovat költségvetési kiadási előirányzata pedig csak a K1. Személyi juttatások rovatai költségvetési kiadási előirányzatai terhére növelhető.

(4)¹⁷⁴

(5)¹⁷⁵ A központi kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a költségvetési kiadási kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

43/A. §¹⁷⁶ (1)¹⁷⁷ A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításra a képviselő-testület, a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a térségi fejlesztési tanács jogosult.

(2) A költségvetési rendelet a helyi önkormányzat költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításra a polgármester számára felhatalmazást adhat.

(3)¹⁷⁸ A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, és a térségi fejlesztési tanács költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatain belül a rovatok közötti átcsoportosításra az (1) bekezdés szerinti átcsoportosításra jogosult irányító szerv vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, az Áht. 6/C. § (1) bekezdése vagy (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szerv állományába tartozó személy jogosult.

44. § (1) A 43. § (1) bekezdése szerinti intézkedés elrendelésére a fejezetet irányító szerv vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, a fejezetet irányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szabályainak megfelelően kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.

(2) A 43. § (2) bekezdése szerinti intézkedés elrendelésére a költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott, a költségvetési szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szabályainak megfelelően kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.

45. § (1)¹⁷⁹ A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, részvételi, ajánlattételi felhívás – a Kbt. 53. § (5) és (6) bekezdése alapján megindított közbeszerzési eljárás, valamint a Kbt. 104. §-a alapján megindított olyan közbeszerzési eljárás, amelyben a keretmegállapodás önmagában fizetési kötelezettséget nem keletkeztet kivételével –, a pályázati kiírás, továbbá minden olyan nyilatkozat, harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely feltételesen, valamely személy nyilatkozatától függő fizetési kötelezettséget tanúsít, a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel kötelezettségvállalásnak tekintendő.

(2) Ha a közbeszerzési eljárás, pályázat eredménytelen lett, a fizetési kötelezettséget keletkeztető nyilatkozat nem történt meg, a korábban lekötött előirányzat lekötését a kötelezettségvállalások meghiúsulásának szabályai szerint fel kell oldani.

(3)¹⁸⁰ Kezesség, garancia vállalására törvényben és e rendeletben foglalt szabályok szerint kerülhet sor. Ha a jogosult a kezességet beváltja, a garanciát érvényesíti, az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni.

(4) A kötelezettségvállalásra és pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó rendelkezéseket a kötelezettségvállalások olyan tartalmú módosítására is alkalmazni kell, amely a korábban megállapított fizetési kötelezettségek összegét növeli, vagy a 46. § szerint érintett évek közötti megoszlását módosítja.

45/A. §¹⁸² (1) A Kormány Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyedi határozatában fel kell tüntetni

(2) Ha az előirányzat-átcsoportosítás tárgyévi előirányzattal nem rendelkező közfeladathoz kapcsolódik, a címrend ezzel összefüggő kiegészítéséről a Kormány Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyedi határozatában kell rendelkezni.

(3) A Kormány Áht. 36. § (2) bekezdés szerinti egyedi határozatának elfogadására vonatkozó előterjesztés az államháztartásért felelős miniszter álláspontjának beszerzését követően nyújtható be a Kormány részére.

(4) Az előirányzat-átcsoportosításról az államháztartásért felelős miniszter a Kormány Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyedi határozatában megállapított határidőn belül, egy összegben gondoskodik. Az átcsoportosított előirányzat kizárólag a Kormány Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyedi határozatában megjelölt kötelezettségvállalás fedezetéül szolgálhat, annak terhére más kötelezettség nem vállalható.

(5) Az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség úgy vállalható, hogy az ahhoz kapcsolódó fizetési kötelezettség teljesítésének legkorábbi időpontja az előirányzat-átcsoportosítás (4) bekezdés szerinti időpontjánál későbbi időpontra essen.

46. § (1)¹⁸³ A helyi önkormányzati költségvetési szerv költségvetési évi kiadási előirányzatai terhére abban az esetben vállalható kötelezettség, ha az abból származó valamennyi kifizetés a költségvetési évet követő év június 30-áig megtörténik.

(2)¹⁸⁴ Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kiadási előirányzatai terhére a költségvetési év december 31-ét követően esedékes határozott és határozatlan idejű vagy a helyi önkormányzati költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt a költségvetési évet követő év június 30-át követő időpontra is fizetési kötelezettséget tartalmazó határozott idejű fizetési kötelezettség (a továbbiakban: több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás) esetén

(3)¹⁸⁵ A központi kezelésű előirányzatok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapja, az elkülönített állami pénzalapok, továbbá a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, társulások és a térségi fejlesztési tanácsok kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra a (2) bekezdés szerint kerülhet sor azzal, hogy a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségek mértékére az Áht. 36. § (4) bekezdés a) pontja vagy (5a) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározottakat kell alkalmazni.

(4)¹⁸⁶ Az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségekkel az (1)–(3) bekezdés szerint kell a költségvetési év szabad kiadási előirányzatait vagy az Áht. 36. § (4) bekezdése, (4a) bekezdése, (4c) bekezdése vagy (5a) bekezdése szerint a több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalások felső határának mértékét csökkenteni.

49. § Nem vállalható több év előirányzatait terhelő kötelezettség olyan költségvetési támogatás biztosítására, amely

50. § (1) A megkötött visszterhes szerződésnek, adott megbízásnak, megrendelésnek, vagy más hasonló visszterhes magánjogi kötelem írásba foglalását tartalmazó okiratnak az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell

(1a)¹⁹⁰ Jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel kötött visszterhes szerződés esetén az (1) bekezdés szerinti okiratnak az (1) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmaznia kell a szervezet képviselőjének nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy átlátható szervezetnek minősül. A szervezet képviselője a nyilatkozatban foglaltak változása esetén arról haladéktalanul köteles a kötelezettségvállalót tájékoztatni. A valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött visszterhes szerződést a kötelezettségvállaló felmondja vagy – ha a szerződés teljesítésére még nem került sor – a szerződéstől eláll.

(2)¹⁹¹ Az egységes rovatrend K122. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját alkalmazottnak fizetett juttatások és K336. Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovatain megtervezett költségvetési kiadási előirányzatok terhére akkor köthető szerződés, ha

(3)¹⁹³ Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által az egységes rovatrend K6. Beruházások és K7. Felújítások rovatai terhére megkötött visszterhes szerződések módosítása a szerződésben meghatározott ellenérték növelése céljából – nem érintve a Kbt. 141. §-ában foglaltakat – abban az esetben lehetséges, ha a módosítás

(4)¹⁹⁴ A szerződés módosítására nem kerülhet sor, ha a (3) bekezdés d) pontja szerinti fizetési kötelezettség növekménymértéke eléri vagy meghaladja a szerződésben szereplő eredeti összeg 30%-át.

(5)¹⁹⁵ A (3) bekezdés d) pont db) alpontja szerinti igazságügyi szakértő megbízásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik.

(6)¹⁹⁶ A Kormány a (3)–(5) bekezdésben foglalt eljárási szabályoktól egyedi döntéssel eltérhet.

50/A. §¹⁹⁷ Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat vagy a központi kezelésű előirányzat kezelő szerve által az egységes rovatrend K6. Beruházások vagy K7. Felújítások rovatai terhére építési beruházás megvalósítását célzó visszterhes szerződés az építési beruházás koncepció- és vázlatterveinek kormányrendeletben meghatározottak szerinti, országkép- és településképvédelmi szempontú előzetes véleményezés során kiadott előzetes településképi hozzájárulás birtokában köthető.

51. § (1)¹⁹⁸ Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervnél az egységes rovatrend K1102. Normatív jutalmak és a K1103. Céljuttatás, projektprémium rovatai költségvetési kiadási előirányzatai terhére a költségvetési évben együttesen az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 12%-áig, más költségvetési szervnél a költségvetési rendeletben, határozatban meghatározott összegig vállalható kötelezettség.

(1a)¹⁹⁹ A 2014–2020 közötti programozási időszak uniós fejlesztéspolitikai céljai teljesítésével összefüggő feladatok végrehajtásában részt vevő olyan költségvetési szerv, amely

(1b)²⁰⁰ A 2014–2020 közötti programozási időszak uniós fejlesztéspolitikai céljai teljesítésével összefüggő feladatok végrehajtásában részt vevő azon kormányzati főhivatal, amely a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendeletben kijelölt szervként a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció területén szakpolitikai felelősi feladatokat lát el, illetve az irányító hatóság eljárásában a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény alapján közreműködik, az egységes rovatrend K1103. Céljuttatás, projektprémium rovata elsősorban európai uniós forrásból fedezett költségvetési kiadási előirányzata terhére az (1) bekezdésben meghatározott mértéknél nagyobb kötelezettséget is vállalhat.

(2) A költségvetési szerv állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján díjazás a munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben díjfizetésére a feladatra vonatkozóan előzetesen írásban kötött szerződés e rendelet szabályai szerint igazolt teljesítése után kerülhet sor. A szerződésben ki kell kötni, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a költségvetési szerv állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett.

52. § (1)²⁰¹ Kötelezettségvállalásra – jogszabályban meghatározott kivétellel –

(2)²⁰² Az (1) bekezdés alkalmazásában

(3)²⁰⁵

(4)²⁰⁶ (4) A kötelezettséget vállaló szerv vezetője írásban kötelezettségvállalási joggal ruházhatja fel

(5)²¹¹ Az Országgyűlés által megválasztott személyek a tisztségük ellátásával összefüggő feladatok tekintetében, a független országgyűlési képviselők és a nemzetiségi szószólók az Országgyűlésről szóló törvény alapján számukra megállapított keret tekintetében jogosultak kötelezettségvállalásra. Törvény alapján az országgyűlési képviselőcsoportok részére megállapított keret tekintetében az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőit a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni.

(6) A helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget.

(6a)²¹² Ha a helyi önkormányzatnál nincs a (6) bekezdés alapján kötelezettségvállalásra jogosult személy vagy a kötelezettségvállalásra jogosult személy feladata ellátásában akadályoztatva van, a képviselő-testület egyedi határozatában az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személyt jelölhet ki a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vonatkozó kötelezettségvállalás gyakorlására. A képviselő-testület általi kijelölés megszűnik, ha a kötelezettségvállalásra más személy válik jogosulttá vagy az arra jogosult személy akadályoztatása megszűnik.

(7) A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra.

(7a)²¹³ Ha a nemzetiségi önkormányzatnál nincs a (7) bekezdés alapján kötelezettségvállalásra jogosult személy vagy a kötelezettségvállalásra jogosult személy feladata ellátásában akadályoztatva van,

(8)²¹⁴ A társulás, térségi fejlesztési tanács kiadási előirányzatai terhére a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács elnöke vagy a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács általa írásban, vagy az elnöki tisztség betöltésének hiánya esetén a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács által határozatban felhatalmazott valamely tagja vállalhat kötelezettséget.

(9)²¹⁵ Ha a kötelezettségvállalásra egyébként irányadó jogszabályok lehetővé teszik, írásos formának a felek által legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással – ha jogszabály előírja minősített elektronikus aláírással – ellátott elektronikus dokumentum is megfelel. A kötelezettséget vállaló szerv vezetője által az e § szerint adott írásos meghatalmazás legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban is történhet.

52/A. § (1)²¹⁷ Az egészségügyről szóló törvény szerinti városi intézmény, az országos társgyógyintézet, valamint az irányító jogkört gyakorló egészségügyi intézmény által irányított egészségügyi intézmény (a továbbiakban együtt: egészségügyi intézmény) tekintetében az egészségügyi törvény szerinti irányító vármegyei intézmény, az országos gyógyintézet, illetve az irányító jogkört gyakorló egészségügyi intézmény vezetője a (3) és (5)–(9) bekezdés szerint gyakorolja a kötelezettségvállalások előzetes jóváhagyását.

(2) Nem tartozik a kötelezettségvállalások előzetes jóváhagyásának kötelezettsége alá

(3) Az egészségügyi intézmény saját hatáskörben jogosult a (2) bekezdés alá tartozó kötelezettséget vállalni.

(4) Az egészségügyi intézmény értékhatártól függetlenül előzetes jóváhagyás nélkül jogosult kötelezettséget vállalni a következő tárgykörökben:

(5) Az egészségügyi intézmény értékhatártól függetlenül kizárólag előzetes jóváhagyást követően jogosult kötelezettséget vállalni a következő tárgykörökben:

(6) Az egészségügyi intézmény tervezett kötelezettségvállalásait az (1) bekezdés szerinti előzetes jóváhagyásra jogosult szerv vezetője egészségügyi szakmai, pénzügyi és jogi-közbeszerzési szempontok alapján vizsgálja.

(7)²¹⁹ Ha a kötelezettségvállalás értéke eléri vagy meghaladja az 5 000 000 forintot, vagy ha a kötelezettségvállalás az (5) bekezdés hatálya alá tartozik, az egészségügyi intézmény a kötelezettségvállalást megelőzően 10 munkanappal megküldi a dokumentumokat az irányító vármegyei intézménynek. A kötelezettségvállalás előzetes jóváhagyására 10 munkanap áll rendelkezésre, azzal, hogy az irányító vármegyei intézmény indokolt esetben a határidőt 5 munkanappal meghosszabbíthatja. Az irányító vármegyei intézmény által meghatározott hiánypótlás időtartama a határidőbe nem számít bele. Ha az irányító vármegyei intézmény fenti határidőn belül nem dönt a kötelezettségvállalás előzetes jóváhagyásáról, az egészségügyi intézmény jogosult saját hatáskörben kötelezettséget vállalni.

(8) A kötelezettségvállalás előzetes jóváhagyásáról szóló döntés a betegellátás biztonságát nem veszélyeztetheti.

(9)²²⁰ Az irányító vármegyei intézmény vezetője a kötelezettségvállalásra vonatkozó előzetes jóváhagyás megtagadásáról, annak indokával együtt haladéktalanul tájékoztatja a középirányító szerv vezetőjét.

(10)²²¹ Az (1)–(9) bekezdés szabályait kell alkalmazni – az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetem részeként működő klinikai központ (a továbbiakban: klinikai központ) kivételével – az irányító vármegyei intézmény, a vármegyei intézmény, az országos gyógyintézet és az irányító jogkörrel rendelkező egészségügyi intézmény kötelezettségvállalásai előzetes jóváhagyására is, azzal, hogy az előzetes jóváhagyás jogát az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv gyakorolja. Az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv az irányításáért felelős minisztert értesíti az előzetes jóváhagyás megtagadásáról és annak indokairól.

(11)²²² Ha az egészségügyi intézmény, az irányító vármegyei intézmény (ide nem értve a klinikai központot), a vármegyei intézmény, az országos gyógyintézet vagy az irányító jogkörrel rendelkező egészségügyi intézmény kötelezettségvállalása eléri vagy meghaladja az 50 000 000 forintot, a kötelezettségvállalás jóváhagyásáról az (1) és a (10) bekezdéstől eltérően az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv felterjesztése alapján az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szervet irányító miniszter dönt. Az egészségügyi intézmény a tervezett kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentumot az irányító vármegyei intézmény, az irányító jogkörrel rendelkező egészségügyi intézmény, illetve az országos gyógyintézet útján terjeszti fel egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szervhez.

(12)²²³ Ha járványügyi okból kihirdetett veszélyhelyzet vagy járványügyi készültség idején az állami fenntartású fekvőbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények tekintetében az irányítási jogkört nem az egészségügyért felelős miniszter gyakorolja, a Kormány rendeletében kijelölt miniszter a kötelezettségvállalásról szóló döntést az egészségügyért felelős miniszter indokolt véleménye ismeretében – és ha annak működtetéséről a Kormány döntött – az Operatív Törzs javaslatának kikérése mellett hozza meg.

53. § (1) Törvény vagy e rendelet eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely

(2) Az (1) bekezdés szerinti kifizetésre e rendeletnek a kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás) és nyilvántartására vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában rögzíti.

53/A. §²²⁷ (1)²²⁸ A pénzügyi ellenjegyzőnek az Áht. 37. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi fedezet vizsgálata során arról kell meggyőződnie, hogy a tervezett kifizetési időpontokban megfelelő mennyiségű pénzeszköz (likvid fedezet) áll rendelkezésére. A Kormány egyedi határozatán alapuló, költségvetési évet követő év vagy évek előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi fedezetet külön vizsgálat nélkül biztosítottnak kell tekinteni, ha a 46. § (2) bekezdés b) pontja, valamint (3) és (4) bekezdése szerinti feltételek teljesülnek.

(2) Az Áht. 32. §-a szerinti előirányzatok terhére történő kötelezettségvállalás és az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi ellenjegyzés során kizárólag arról kell meggyőződni, hogy

54. § (1)²³¹

(2)²³² A pénzügyi ellenjegyző a feladatai ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe.

(3)²³³ Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az Áht. 37. § (1) bekezdésében, illetve az 53/A. §-ában előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét.

(4)²³⁴ Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni, és e tényről az irányító szerv – a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerve esetén az érintett fejezetet irányító szerv – vezetőjét, egyéb kötelezettséget vállaló szerv esetén a pénzellátást végző szerv vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. Az irányító, illetve a pénzellátást végző szerv vezetője a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül – helyi önkormányzati, illetve helyi vagy országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén, a képviselő-testület, illetve a közgyűlés soron következő ülésén – köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.

(5)²³⁵ Ha a kötelezettséget vállaló szervhez önkormányzati biztost jelöltek ki, a kötelezettségvállaláshoz – a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző aláírása mellett – a biztos külön ellenjegyzése is szükséges.

(6)²³⁶ Ha a kötelezettséget vállaló szervhez költségvetési felügyelő került kirendelésre, a pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a költségvetési felügyelő az előzetes véleményezési jogát gyakorolhatta-e, ennek során az intézkedés végrehajtásának felfüggesztését nem javasolta. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére nem kerülhet sor, míg az intézkedés véleményezésére nem biztosítottak lehetőséget vagy a költségvetési felügyelő az intézkedés felfüggesztésére vonatkozó javaslatát fenntartja, és az intézkedés 61/A. § (5) bekezdése szerinti jóváhagyására nem került sor.

55. § (1) A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.

(2) A kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére

(3)²⁴⁶ A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.

(4)²⁴⁷ Ha a kötelezettségvállalásra elektronikus aláírással ellátott dokumentumban kerül sor, a pénzügyi ellenjegyzés az e dokumentumnak a pénzügyi ellenjegyző legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával történő ellátásával is igazolható. A (2) bekezdés szerinti írásos kijelölés az arra jogosult legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátott elektronikus dokumentumban is történhet.

56. § (1)²⁴⁸ A kötelezettségvállalást követően haladéktalanul gondoskodni kell annak az államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti nyilvántartásba vételéről, ezáltal a kötelezettségvállalás értékéből – a 46. §-ban foglaltakkal összhangban – a költségvetési év és az azt követő éveket terhelő rész nyilvántartásba vételéről.

(2)²⁴⁹ A kötelezettségvállalás értékének meghatározásához számba kell venni az abból származó valamennyi fizetési kötelezettséget, még abban az esetben is, ha valamely fizetési kötelezettség bekövetkezése bizonytalan vagy külön jövőbeli nyilatkozattól függ. Ha a fizetési kötelezettség jövőbeni mértéke nem határozható meg pontosan, a körülmények és az előző évek tapasztalatainak gondos mérlegelése alapján az adott piaci, gazdasági, társadalmi körülmények között – az ésszerű gazdálkodás mellett – reális legmagasabb összegű kötelezettséget kell feltételezni. Határozatlan időre vállalt kötelezettség értékét a költségvetési évben és az azt követő három éven keresztül származó fizetési kötelezettségek összegeként kell meghatározni.

(3)²⁵⁰

(4)²⁵¹

(5)²⁵² Az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségek esetén legkésőbb a teljesített kifizetésekkel egyidejűleg kell annak adatait és a kifizetés összegét az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni.

(6)²⁵³ A kötelezettségvállalás módosulása, meghiúsulása, megszűnése esetén haladéktalanul gondoskodni kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatok módosításáról.

56/A. §²⁵⁴ (1)²⁵⁵ Ha a központi költségvetési szerv 60 napja lejárt esedékességű, elismert tartozásállománya a költségvetési szerv módosított kiadási előirányzatai 10%-át, de legalább a százmillió forintot meghaladja, a költségvetési szerv vezetője a tartozásállomány felszámolására irányuló intézkedési tervet készít, amit az 5. mellékletben foglalt táblázat 4. sora szerinti adatszolgáltatással egyidejűleg továbbít a fejezetet irányító szerv vezetőjének. Az intézkedési tervet a fejezetet irányító szerv vezetője hagyja jóvá.

(2) A költségvetési szerv vezetője az (1) bekezdés szerinti intézkedési terv végrehajtásáról kéthavonta beszámol a fejezetet irányító szerv vezetőjének. A beszámolási kötelezettséget mindaddig teljesíteni kell, amíg az (1) bekezdésben meghatározott mértékű tartozásállomány fennáll.

(3) Ha

(4) A (3) bekezdés szerinti jelentésben a fejezetet irányító szerv vezetője beszámol a tartozásállomány kialakulásához vezető okokról, a tartozásállomány felszámolása érdekében elfogadott intézkedési terv tartalmáról, végrehajtásáról és a tartozásállomány felszámolására irányuló további intézkedésekről.

57. § (1) A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében – ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes – annak teljesítését.

(2) A kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában előírhatja a bevételek meghatározott körére nézve is a teljesítés igazolásának kötelezettségét.

(3)²⁵⁷ A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Az 53. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén a teljesítésigazolást nem kell elvégezni, kivéve, ha a kötelezettségvállaló szerv belső szabályzata azt kifejezetten előírja.

(4)²⁵⁸ A teljesítés igazolására a kötelezettségvállaló vagy az általa – az adott kötelezettségvállaláshoz vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott csoportjaihoz kapcsolódóan – írásban kijelölt személy jogosult.

(5)²⁵⁹ Ha a teljesítés igazolásának alapjául szolgáló okmány elektronikusan áll rendelkezésre, a teljesítés e dokumentumnak a teljesítésigazoló legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával történő ellátásával is igazolható. A (4) bekezdés szerinti írásos kijelölés a kötelezettségvállaló legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátott elektronikus dokumentumban is történhet.

(6)²⁶⁰ Ha a teljesítés igazolója az (1) bekezdés szerinti ellenőrzése során a kiadások teljesítése jogosságának, összegszerűségének, továbbá ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében – ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes – annak teljesítésének megsértését észleli, az 54. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.

58. § (1) Kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján – az 57. § (3) bekezdése szerinti esetben annak hiányában is – az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartási számviteli kormányrendelet és e rendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.

(2) Ha az érvényesítő az (1) bekezdésben megjelölt jogszabályok, szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárásra az 54. § (4) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az érvényesítés az 59. § (2) bekezdése szerinti okmány utalványozása előtt történik. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását.

(4)²⁶¹ Az érvényesítésre jogosult személyekre, azok kijelölésére – az (5) bekezdésben és az (5a) bekezdésben foglalt kiegészítéssel – az 55. § (2) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az érvényesítési feladatokat ellátó személynek az 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel kell rendelkeznie.

(5) Az európai uniós forrásból biztosított költségvetési támogatások esetén a közreműködő szervezet alkalmazásában álló személy is megbízható az érvényesítési feladatok ellátására. A megbízást írásba kell foglalni.

(5a)²⁶² Az 1/D. § (1) bekezdés c) pontja szerinti központi kezelésű előirányzat esetén az érvényesítő a fejezetet irányító szerv vezetője által írásban kijelölt, az MNV Zrt. alkalmazásában álló személy.

(6)²⁶³ Ha az utalványozás elrendelésére elektronikus dokumentumban kerül sor, az írásos érvényesítés az utalványrendeletnek az érvényesítő legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával történő ellátásával is igazolható. A (4) és (5) bekezdés szerinti írásos kijelölés, megbízás az arra jogosult legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátott elektronikus dokumentumban is történhet.

59. § (1)²⁶⁴ Jogszabályban meghatározott kivétellel az utalványozásra jogosult személyekre, azok kijelölésére, a kijelölés módjára – az (1a) és (1b) bekezdésben meghatározott kivétellel – az 52. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(1a)²⁶⁵ Az 1/D. § (1) bekezdés b) pontja szerinti központi kezelésű előirányzat esetén utalványozásra a fejezetet irányító szerv vezetője által írásban kijelölt, a kezelő szerv az 1/D. § (1) bekezdés c) pontja szerinti központi kezelésű előirányzat esetén utalványozásra az MNV Zrt. alkalmazásában álló személy jogosult.

(1b)²⁶⁶ A kiadások utalványozása az érvényesített okmány alapján történik. A bevételek utalványozására – ha az utalványozás a (4) bekezdésre figyelemmel szükséges, és a kötelezettséget vállaló szerv az 57. § (2) bekezdése alapján előírta a teljesítés igazolását – a teljesítés igazolását követően kerülhet sor.

(2)²⁶⁷ Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet. A külön írásbeli rendelkezés az érvényesítő és az utalványozó legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátott elektronikus dokumentumban is történhet.

(3) A külön írásbeli rendelkezésen fel kell tüntetni

(4) A bevételi és kiadási pénztárbizonylatra rávezetett rendelkezésen a (3) bekezdés szerinti adatokat kell feltüntetni azzal, hogy az okmányon már szereplő adatokat nem kell megismételni.

(5) Nem kell utalványozni

(6)²⁷³

60. § (1) A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.

(2)²⁷⁴ Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.

(3)²⁷⁵ A kötelezettséget vállaló szerv a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról – elektronikus aláírás alkalmazása esetén a használt tanúsítványokról és az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó tanúsítvány nyilvános adatairól – a belső szabályzatában foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet.

61. § (1)²⁷⁶ Költségvetési felügyelői megbízás annak a természetes személynek adható, aki a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel és a kijelölés évét megelőző tíz évben legalább hároméves költségvetési gyakorlattal rendelkezik, továbbá írásban nyilatkozik arról, hogy a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kizáró okok a tekintetében nem állnak fenn.

(2)²⁷⁷ A Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervnél, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervnél, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervénél, valamint az Áht. 39. § (1a) bekezdése szerinti feladattal érintett szervnél vagy testületnél (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kijelölt szerv) nem lehet költségvetési felügyelő az a természetes személy, aki

(3)²⁷⁸ Az állam legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaságnál, valamint az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságnál (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: állami tulajdonú gazdasági társaság) nem lehet költségvetési felügyelő az a természetes személy, aki

(4)²⁷⁹ A költségvetési felügyelőt az államháztartásért felelős miniszter megbízólevéllel látja el, amely tartalmazza

61/A. §²⁸² (1)²⁸³ A költségvetési felügyelő a kijelölt szerv tekintetében

(1a)²⁸⁴ Az Áht. 39. § (1a) bekezdése alapján a költségvetés végrehajtásának és a gazdálkodást érintő egyéb feladat ellátásának ellenőrzésére megbízott költségvetési felügyelő feladat- és hatáskörét az államháztartásért felelős miniszter a feladattal érintett szerv vagy testület vezetőjével előzetesen egyeztetettek szerint határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja alkalmazásában tervezéssel, gazdálkodással, beszámolással összefüggő intézkedés

(3)²⁸⁷ A költségvetési felügyelő az állami tulajdonú gazdasági társaság tekintetében előzetesen véleményezi a társaságnak nyújtott költségvetési támogatások felhasználásával összefüggő intézkedéseket.

(4)²⁸⁸ A költségvetési felügyelő jogosult a kijelölt szerv, illetve az állami tulajdonú gazdasági társaság tekintetében érvényes titoktartási követelmények szerinti nyilatkozatok megtételét követően a kijelölt szerv kezelésében lévő, közpénz felhasználásával összefüggő adatot, illetve az állami tulajdonú gazdasági társaság számára nyújtott költségvetési támogatások felhasználásával összefüggő adatot – ideértve az üzleti vagy más titoknak minősülő adatokat is – megismerni, az azokat tartalmazó iratokba vagy egyéb adathordozókba betekinteni. A költségvetési felügyelő minősített adatot kizárólag a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott személyi biztonsági feltételek teljesülése esetén ismerhet meg. A nemzetbiztonsági szolgálatoknál folytatott tevékenysége során a költségvetési felügyelő nem ismerheti meg azokat az adatokat, amelyek a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, forrására vagy az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utalnak.

(5)²⁸⁹ A költségvetési felügyelő az (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjában és a (3) bekezdésben meghatározott intézkedések tekintetében a kijelölt szerv vezetőjénél, illetve az állami tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselőjénél kifogással élhet. A kifogással egyidejűleg a költségvetési felügyelő indokolt javaslatot készít, amit a kijelölt szerv esetén annak vezetőjének, állami tulajdonú gazdasági társaság esetén az állami tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének, valamint a tulajdonosi joggyakorló képviseletében eljáró személynek haladéktalanul megküld. A kifogásolt intézkedés az államháztartásért felelős miniszter (6) bekezdés szerinti jóváhagyásáig vagy a kifogásnak a költségvetési felügyelő általi visszavonásáig nem hajtható végre.

(6)²⁹⁰ A kifogás eredménytelensége esetén a költségvetési felügyelő az indokolt javaslatot megküldi a kijelölt szerv esetén a fejezetet irányító szerv vezetőjének és az államháztartásért felelős miniszternek, állami tulajdonú gazdasági társaság esetén az állami tulajdonú gazdasági társaság tekintetében tulajdonosi joggyakorlóként eljáró szerv vezetőjének. A kifogásolt intézkedés az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyása esetén hajtható végre.

(7)²⁹¹ Az 56/A. § (1) bekezdése szerinti esetben az intézkedési tervet a fejezetet irányító szerv vezetőjének történő továbbítás előtt a költségvetési felügyelőnek kell megküldeni. A költségvetési felügyelő az intézkedési terv kézhezvételét követő 3 napon belül jelzi a kijelölt szerv vezetőjének az intézkedési tervvel kapcsolatos javaslatait. Ha a kijelölt szerv vezetője a költségvetési felügyelő javaslataival nem ért egyet, a kijelölt szerv vezetője az intézkedési tervet a költségvetési felügyelő észrevételeivel együtt továbbítja a fejezetet irányító szerv vezetőjének.

61/B. §²⁹² (1)²⁹³ A költségvetési felügyelő munkájához a Kincstár, a kijelölt szerv és az állami tulajdonú gazdasági társaság rendelkezésre bocsátja a 61/A. § szerinti intézkedések dokumentumait, az arra vonatkozó összefoglaló, és a különböző adatbázisokból, nyilvántartásokból rendelkezésre álló részletes adatokat, elkészíti a költségvetési felügyelő által kért dokumentumokat.

(2)²⁹⁴ A 61/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedések dokumentumait azok tervezett kiadmányozását – e rendelet szabályai szerint előzetes pénzügyi ellenjegyzést igénylő intézkedés esetén annak pénzügyi ellenjegyzését –, a 61/A. § (3) bekezdése szerinti intézkedések dokumentumait a tervezett intézkedések megtételét legalább három munkanappal megelőzően meg kell küldeni a költségvetési felügyelőnek. Ha a költségvetési felügyelő a kézhezvételtől számított három munkanapon belül a megküldött dokumentumokkal kapcsolatban nem nyilatkozik, az intézkedés megtételére sor kerülhet.

(3)²⁹⁵ A költségvetési felügyelő elhelyezéséhez szükséges feltételeket a kijelölt szerv, illetve az állami tulajdonú gazdasági társaság biztosítja.

(4)²⁹⁶ A költségvetési felügyelő működésével összefüggő kiadásokat az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló fejezetben kell biztosítani.

61/C. §²⁹⁷ (1)²⁹⁸ A költségvetési felügyelő tevékenységéről havonta írásban beszámol az államháztartásért felelős miniszternek, valamint kijelölt szerv esetén a fejezetet irányító szerv vezetőjének, állami tulajdonú gazdasági társaság esetén az állami tulajdonú gazdasági társaság tulajdonosi joggyakorlójának, továbbá az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság esetén a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságnak és annak a tulajdonosi joggyakorlójának.

(2)²⁹⁹ Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a költségvetési felügyelő az államháztartásért felelős miniszter felhívására is köteles a tevékenységéről beszámolni.

(3)³⁰⁰

61/E. §³⁰³ A központosított bevételt beszedő költségvetési szerv rendelkezési joga a központosított beszedési számla tekintetében a tévesen befizetett összegnek a befizető részére történő visszafizetésére vagy más központosított beszedési számlára történő átutalására, illetve a befizetőnek más okból visszajáró összeg visszautalására terjed ki.

62. §³⁰⁵ (1)³⁰⁶ A központosított illetményszámfejtés keretében

(2) A személyi juttatások számfejtése nem terjed ki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 8.19. pont b) alpontja szerinti adómentes reprezentációs és üzleti ajándék kiadásokra.

62/A. §³¹⁰ (1) A foglalkoztató a központosított illetményszámfejtéssel és a foglalkoztatót terhelő munkaügyi statisztikai és más adatszolgáltatások teljesítésével összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségét – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a Kincstár számára az illetményszámfejtő programon keresztül teljesíti.

(2)³¹¹ A foglalkoztató

(3)³¹⁷ A foglalkoztató által megküldött levonást, letiltást, közvetlen bírósági felhívást a Kincstár a számfejtésben érvényesíti, vagy ha a levonás, letiltás, közvetlen bírósági felhívás érvényesítése akadályba ütközik, erről haladéktalanul értesíti a foglalkoztatót.

(4)³¹⁸

(5)³¹⁹

(6)³²⁰

62/B. §³²¹ (1) Az illetményszámfejtő programban a foglalkoztató egyedi adatrögzítés vagy a Kincstár által meghatározott tartalom és struktúra szerinti csoportos adatátadás útján rögzíti

(2) A foglalkoztató

(2a)³²³ Az Áht. 44. § (4) bekezdése szerinti bírság mértéke – a valótlan vagy késedelmesen rögzített adat gyakoriságától és az ezzel okozott kár mértékétől függően – legfeljebb egymillió forint. A bírság összegének megállapításakor a kincstár a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott mérlegelési szempontok figyelembevétele mellett mérlegeli a kötelezettségszegő jogellenes magatartásának súlyát is. A bírság ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén ismételten is kiszabható.

(3) Ha a tárgyhavi számfejtést követően bekövetkező ok miatt a korábbi számfejtés módosítása szükséges, ennek tényéről a következő havi számfejtés időpontjáig a foglalkoztató tájékoztatja a foglalkoztatottat. A különbözetet legkésőbb a tárgyhót követő hónap személyi juttatásaival egyidejűleg kell számfejteni.

(4) Jogalap nélküli kifizetés esetén a jogszabály, a végrehajtható okirat vagy a foglalkoztatott hozzájárulása alapján történő levonásról – ha az más módon nem térült meg és személyi juttatás számfejtésére még sor kerül – a foglalkoztató írásban tájékoztatja a Kincstárt. A levonást a Kincstár érvényesíti.

(5)³²⁴ A foglalkoztató az Art. 16. § (1) bekezdése és 1. melléklet 3. pontja szerinti, a foglalkoztatottak bejelentésével kapcsolatos kötelezettségét és az Art. 50. § (1) és (2) bekezdése szerinti, a személyi juttatásokat terhelő, továbbá azokkal összefüggésben felmerülő, az állami adó- és vámhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettségét és azok önellenőrzését a Kincstár útján teljesíti.

(6)³²⁵ A költségvetési szerv átalakítása során megvalósuló feladatátadás folytán új költségvetési szervhez kerülő foglalkoztatottak tekintetében a feladatátadást megelőző időszakra benyújtott adóbevallások önellenőrzésére kizárólag a feladatot átvevő foglalkoztató jogosult.

62/C. §³²⁶ (1)³²⁷ A jogszabályban, illetve az alapján a foglalkoztató által meghatározott bérfizetési napon kifizetésre kerülő személyi juttatások bruttó összegét, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, a baleseti táppénz és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának összegét, az apákat megillető távolléti díjat és az azokat terhelő levonásokat a Kincstár a tárgyhavi számfejtés keretében – a foglalkoztató által a 62/B. § alapján rögzített adatok alapulvételével – a tárgyhónap utolsó munkanapján állapítja meg.

(1a)³²⁸ Amennyiben a bérfizetési határidőket megelőző munkaszüneti vagy igazgatási szünettel érintett napok száma miatt a bérfizetési határidők biztonsággal nem tarthatóak, a tárgyhavi számfejtésre az (1) bekezdésben meghatározott időpontnál legfeljebb 3 munkanappal korábban is sor kerülhet, amelyről a Kincstár az azt megelőző tizenötödik napig tájékoztatja a foglalkoztatót.

(2)³²⁹ Az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovaton kívüli személyi juttatások adatait az illetményszámfejtő programban – a Kincstárral kötött eltérő megállapodás hiányában – a foglalkoztató a tárgyhónap utolsó munkanapjáig rögzíti és állapítja meg a kifizetésre kerülő személyi juttatások bruttó összegét, valamint az azokat terhelő levonásokat.

(3)³³⁰ A jogszabályban, illetve az alapján a foglalkoztató által meghatározott bérfizetési naptól eltérő időpontban történő kifizetés érdekében történő számfejtésre

62/D. §³³¹ (1)³³² A Kincstár a személyi juttatások kifizetése teljesítéséhez

(2)³³³ A kifizető

(3)³³⁷ Ha a foglalkoztatott a fizetési jegyzék adatai alapján a számfejtés helyességét vitatja, arról a foglalkoztató haladéktalanul írásban tájékoztatja a Kincstárt. A Kincstár legkésőbb a tárgyhavi számfejtés zárását követő hónap utolsó munkanapjáig kivizsgálja a foglalkoztató által jelzett hibát, eltérést, indokolt esetben javítja az adatokat és pótolja az esetleges hiányosságokat.

(4)³³⁸ A (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti kötelezettségét a kifizető oly módon teljesíti, hogy az átutalására vonatkozó – a fizetési számlája terhére teljesítendő, az illetményszámfejtő programban előkészített – csoportos átutalási megbízást benyújtja a Kincstárnak, illetve a fizetési számláját vezető hitelintézetnek. E rendelkezéstől a központi költségvetési szerv foglalkoztató kivételével a Kincstárral kötött megállapodás eltérően rendelkezhet.

(5)³³⁹ A helyi önkormányzat és a társulás esetében a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott levonást – a (4) bekezdéstől eltérően – a Kincstár a nettó finanszírozás keretében megállapított forgótőke terhére teljesíti.

(6)³⁴⁰ A Kincstár a havi és az egyidejűleg megküldött önrevízióra vonatkozó adóbevallásokból az illetményszámfejtő programmal előállított adatszolgáltatások alapján a személyi juttatásokat terhelő és az azokkal összefüggésben felmerült közterhek befizetését az államháztartás központi alrendszerébe tartozó foglalkoztató fizetési számlájának megterhelésével, a helyi önkormányzat a nettó finanszírozás keretében teljesíti. A társulás és az általa irányított költségvetési szerv közterheit a Kincstár a társulás székhelye szerinti önkormányzat nettó finanszírozása keretében teljesíti.

(7)³⁴¹ A kifizető ez irányú döntése esetén a Kincstár a fizetési jegyzékek elektronikus úton történő közléséhez informatikai felületet biztosít, amelyen keresztül a foglalkoztatott az illetményszámfejtő programban előállított fizetési jegyzéket elektronikus formában elérheti.

62/E. §³⁴² (1)³⁴³ A Kincstár a személyi juttatások, az adók és a járulékok felhasználásáról az államháztartási számviteli kormányrendelet számviteli elszámolásainak megfelelően könyvelési értesítőt készít, amelyet tárgyhavi számfejtésnél a tárgyhónapot követő hónap ötödik munkanapjáig, a 62/C. § (3) bekezdése szerinti esetben a számfejtés napi zárását követő munkanapon elektronikus úton a foglalkoztató rendelkezésére bocsát.

(2)³⁴⁴ Ha az államháztartási számviteli kormányrendelet 44. § (5) bekezdése szerinti egyeztetés alapján a foglalkoztató megállapítja, hogy a könyvelési értesítő hibás adatot tartalmaz, a Kincstár a foglalkoztató tájékoztatása alapján, annak megalapozottsága esetén helyesbítő könyvelési értesítőt készít és elektronikus úton küld meg a foglalkoztató részére. A foglalkoztató által jelzett hiba, eltérés kivizsgálására és javítására, valamint az esetleges hiányosságok pótolására a 62/D. § (3) bekezdését kell alkalmazni. Az adóbevallás hibás, hiányos vagy késedelmes teljesítéséből eredő felelősség azt terheli, akinek a tevékenységében az azt kiváltó ok felmerült.

62/F. §³⁴⁵ A Kincstár ellátja a társadalombiztosítási kifizetőhely jogszabályban meghatározott feladatait. E feladatok tekintetében a Kincstár jogszabályban meghatározott hatósági hatáskört gyakorol.

62/G. §³⁴⁶ A Kincstár a jogviszony megszüntetésére vagy megszűnésének megállapítására vonatkozó foglalkoztatói intézkedés alapján végelszámolást készít, és azt, továbbá a foglalkoztatotti jogviszonyra vonatkozóan jogszabályban előírt igazolásokat a jogviszony megszüntetésének vagy megszűnésének időpontjához igazodóan, amennyiben a papíralapú megküldést jogszabályi előírás nem indokolja elektronikus úton megküldi a foglalkoztatónak.

62/H. §³⁴⁷ (1)³⁴⁸ A Kincstár a személyi jövedelemadó megállapításával kapcsolatos feladatok ellátása keretében elkészíti az adóévet követő év január 31-én jogviszonyban álló foglalkoztatottaknak az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti összesített igazolását.

(2)³⁴⁹ A Kincstár az általa készített, az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti összesített igazolást a foglalkoztatott részére történő átadására jogszabályban meghatározott határnapot megelőző ötödik munkanapig elektronikus úton átadja a foglalkoztatónak.

(3)³⁵⁰ A Kincstár az általa készített, az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti összesített igazolást az annak foglalkoztatott részére történő átadására jogszabályban meghatározott határnapot megelőző ötödik munkanapig megelőzően elektronikus úton átadja a foglalkoztatónak.

62/I. §³⁵¹ (1)³⁵² A központosított illetményszámfejtési körbe tartozó foglalkoztató jogszabályban meghatározott, központosított illetményszámfejtést érintő statisztikai és egyéb adatszolgáltatásait a Kincstár teljesíti. Az adatszolgáltatásokat a Kincstár elektronikus úton a foglalkoztatónak is megküldi.

(2) A Kincstár a központi statisztikai információs rendszerben szereplő foglalkoztató vonatkozásában a tárgyhavi számfejtés adataival megfelelően aktualizált adatbázisból – személyes adatot nem tartalmazó – statisztikai létszám- és bérgazdálkodási információs rendszert működtet és abból jogszabályban meghatározott rendszerességgel a foglalkoztató és annak irányító szerve, esetenként az államháztartásért felelős miniszter részére adatszolgáltatást teljesít.

63. § (1) A költségvetési szerv a kezelt állami vagyont magáncélra igénybe vevő számára köteles térítést előírni a felhasználás, igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével.

(2) A költségek és a térítés megállapításának rendjét belső szabályzatban kell rögzíteni.

64. § (1) A vállalkozási maradványt az államháztartási számviteli kormányrendeletben foglaltak szerint kell megállapítani.

(2)³⁵³

(3)³⁵⁴

65. §³⁵⁸ A támogatási döntés meghozatalának feltétele, hogy a támogatás nem minősül az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak vagy a támogatás biztosítására az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban kerül sor.

65/A. §³⁶⁰ (1)³⁶¹ Ha jogszabály – a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások esetén jogszabály vagy a Kormány határozata – a támogatás biztosításának módjáról nem rendelkezik, arról

(2) Ha a támogató a támogatási szerződés megkötésének feltételéül közbeszerzési eljárás megindítását vagy más egyéb feltétel teljesítését írta elő, a támogatási szerződés hatálya e feltétel teljesítésével áll be.

(3) Ha a támogatás biztosítására fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítással kerül sor, a támogatási szerződésre az Áht. 33. § (4) bekezdése szerinti megállapodás e rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeit is alkalmazni kell.

65/B. §³⁶³ (1) A támogatási szerződés csak abban az esetben módosítható, ha a támogatott tevékenység az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna.

(2) A támogatott tevékenység megvalósítását a kedvezményezett másra átruházhatja, ha az új kedvezményezett a korábbi kedvezményezettre meghatározott feltételeknek megfelel és ahhoz a támogató előzetesen hozzájárul. Nem kell a támogató hozzájárulása, ha a kedvezményezett személyében beálló változás jogszabályon alapul.

65/C. §³⁶⁵ (1)³⁶⁶ Az Áht. 49. §-a szerinti lebonyolító szervvel a fejezetet irányító szerv megállapodást köt. A megállapodásban rögzíteni kell az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, így különösen a számára rendelkezésre bocsátott összeg felhasználásának határidejét, valamint az elszámolással kapcsolatos szabályokat, továbbá a lebonyolító szerv adminisztratív jellegű feladatait, így különösen a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos technikai jellegű feladatokat, a beszámolók, részbeszámolók összesítését, a támogató döntéseit előkészítő, illetve végrehajtó jellegű feladatokat.

(2) A fejezetet irányító szerv a lebonyolítás céljából a Kincstárnál vezetett lebonyolítási számlára átutalja a megállapodásban meghatározott feladatok ellátásához szükséges összeget, amely felett a lebonyolító szerv rendelkezik. A lebonyolítási számla kizárólag a költségvetési támogatások kifizetésére vehető igénybe.

(3) A lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott összeg felhasználására nézve elkülönített nyilvántartást kell előírni a lebonyolító szerv számára.

(4) A lebonyolító szerv további lebonyolító szervet nem bízhat meg, a lebonyolítási számla feletti rendelkezési jogát nem ruházhatja át.

(5) A feladat elvégzésének határidejét követően a lebonyolító szerv a lebonyolítás céljából rendelkezésére bocsátott összeggel elszámol. Az elszámolás során a lebonyolítási számla egyenlegét, továbbá a lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott, nem rendeltetésszerűen felhasznált összeget vissza kell utalni a forrást biztosító fizetési számlára.

65/D. §³⁶⁷ Az Áht. 49. §-a szerinti közreműködő szervezet az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatás esetén a támogató képviseletében jár el. A közreműködő szervezet képviseleti joga jogszabályon alapul, a képviselet terjedelmét a fejezetet irányító szerv és a közreműködő szervezet között megkötött megállapodásban kell meghatározni.

66. § (1)³⁶⁹ A pályázati úton nyújtott támogatás esetén a támogatási igény formája pályázat. Pályázatot pályázati kiírás alapján lehet benyújtani. A pályázati kiírást a támogató internetes honlapján és az általa szükségesnek tartott egyéb helyen teszi közzé.

(2) A pályázati kiírás tartalmazza

(3) A pályázati kiírásban a pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati kiírás közzétételétől számítva legalább harminc nap álljon rendelkezésre. E rendelkezéstől a támogató, ha a pályázat céljára tekintettel indokolt, kivételesen eltérhet, a pályázat benyújtásának határidejét ez esetben úgy kell meghatározni, hogy az ne legyen aránytalanul rövid és biztosítsa a pályázatról való értesülés lehetőségét és a pályázat megfelelő elkészítéséhez objektíven szükséges időt.

(4) A pályázati kiírásban jogszabály által nem rendezett kérdésekről is lehet rendelkezni. A pályázati kiírás és a megkötött támogatási szerződés ellentmondása esetén a támogatási szerződés rendelkezései irányadóak.

(5) A támogató a pályázati kiírás közzététele és a pályázat benyújtásának határideje között köteles biztosítani a pályázók ésszerű időn belüli tájékoztatását.

67. § (1) A pályázati kiírás módosítására kizárólag

(2) A rendelkezésre álló költségvetési kiadási előirányzat kimerülése vagy annak veszélye esetén a pályázatok benyújtására vonatkozó további lehetőséget a támogató kizárhatja. A támogató a kizárásról a pályázati kiírás közzétételének módjával azonos módon közleményt tesz közzé. A kizárás nem érinti a kizárásra vonatkozó közlemény közzétételét megelőzően benyújtott pályázatokat.

68. § Ha a pályázati kiírás nem zárja ki, a pályázat benyújtására a támogató által biztosított elektronikus úton is lehetőség van.

69. § (1) A benyújtott pályázatnak – szükség szerint a pályázati kiírásban közölt formában elkészítve – tartalmaznia kell

(1a)³⁷² Külföldi pályázó esetén a támogató az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásától eltekinthet.

(2) A pályázat befogadását a pályázati kiírás a 75. § (2) és (3) bekezdése szerinti nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásától teheti függővé.

70. § (1)³⁷³ A támogató legfeljebb a pályázat beérkezését követő hetedik napig tájékoztatja a pályázót arról, hogy a pályázatának érdemi elbírálása megkezdődött. Az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás esetén az arra vonatkozó tájékoztatásnak tartalmaznia kell az elutasítás okát, valamint a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját.

(2) A pályázat befogadása során vizsgálni kell, hogy

(3) Ha a pályázó a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, a pályázati kiírás lehetőséget nyújt a hiánypótlásra, és a hibák, hiányosságok olyan jellegűek, hogy azok a hiánypótlás során pótolhatók, a támogató megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – felszólítja a pályázót a pályázat kijavítására. A pályázat kijavítására egy alkalommal van lehetőség. Ha a pályázó a hiánypótlást is hibásan, hiányosan teljesíti, a hiányosságokat nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül, vagy a pályázati kiírás nem ad lehetőséget hiánypótlásra, a hibás, hiányos pályázat további vizsgálat nélkül az (1) bekezdésében meghatározott módon elutasítható.

71. §³⁷⁴ (1) A támogatási döntés előkészítését írásban dokumentálni kell. Ebben meg kell határozni az elbírálás során tett észrevételeket, a pályázatok értékelését, és a véleményezésre jogosultak javaslatait a támogató részére. Írásban előkészített dokumentációnak kell tekinteni a megfelelően szabályozott jogosultsággal, zárt informatikai rendszerben, elektronikusan létrehozott dokumentációt is. Az írásos dokumentációban szereplő javaslatról a támogató dönt.

(1a)³⁷⁵ A Kincstár az általa üzemeltetett monitoringrendszerben kezelt, a döntés-előkészítéshez szükséges adatot továbbítja a támogató részére.

(2) A kedvezményezettekről a támogató által aláírt döntési listát kell készíteni. A támogató által aláírtnak minősül az elektronikus aláírással ellátott döntési lista is. A döntési lista tartalmazza a nyertes pályázók adatait, az elnyert költségvetési támogatás összegét és az ebből a költségvetési évben kifizetni tervezett összeget. A döntési lista nem minősül kötelezettségvállalásnak.

(3)³⁷⁶ E §-t nem kell alkalmazni a törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata alapján nyújtott támogatási döntésekre.

72. § (1)³⁷⁷

(1a)³⁷⁸ Ha a pályázat műszaki megfelelőségének, műszaki vagy pénzügyi megvalósíthatóságának megítélése különleges szaktudást igényel, a támogató a támogatási döntés meghozatalához e kérdések tekintetében szakértőt vehet igénybe.

(2) A pályázat csökkentett elszámolható összköltséggel vagy csökkentett támogatási összeggel támogatható, ha a pályázat tervezett elszámolható költségei között olyan költségtétel szerepel, amely nem elszámolható, nem szükséges a projekt céljának teljesítéséhez vagy aránytalanul magas, vagy az a rendelkezésre álló szabad előirányzatra tekintettel csak ekként lenne támogatható.

73. §³⁷⁹ (1) A támogató a pályázati kiírásban meghatározott határidőn belül írásban tájékoztatja a pályázat benyújtóját a támogatási döntésről. A tájékoztatás tartalmazza a támogatási döntést, a pályázatban megjelöltnél alacsonyabb költségvetési támogatás biztosítása, a költségvetési támogatás feltételekhez kötése vagy elutasítása esetén ennek indokait, a kedvezményezett által teljesítendő feltételeket és annak határidejét, a támogatási szerződés megkötésére a támogató által megállapított ésszerű határidőre utalást és a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját. Támogatói okirattal biztosított költségvetési támogatás esetén a tájékoztatás a támogatói okirat kiadásával valósul meg.

(2) Támogatási szerződés alkalmazása esetén, ha a kedvezményezett mulasztásából a támogató által meghatározott határidőtől számított további harminc napon belül nem kerül sor a szerződéskötésre, a támogatási döntés hatályát veszti. Ha a kedvezményezett mulasztása a támogató megítélése szerint méltányolható okból származik, a szerződéskötésre az általa megállapított határidőt követő harminc napon belül az eredeti határidőnél nem hosszabb időtartamú új határidőt állapíthat meg.

74. §³⁸⁰ (1) A támogatási szerződés alapján létrejött támogatási jogviszonyra – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – az e rendeletben meghatározott feltételeket a közigazgatási hatósági határozattal, hatósági szerződéssel vagy támogatói okirattal létrejött támogatási jogviszonyra is alkalmazni kell.

(2)³⁸¹ A támogatási kérelem alapján biztosított költségvetési támogatásra a 68. §-nak, a 69. §-nak, a 71–73. §-nak és a 75. § (3a) bekezdésének pályázatra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell, azzal, hogy a pályázat alatt a támogatási kérelmet, a pályázó alatt a támogatási igény benyújtóját kell érteni.

75. §³⁸² (1)³⁸³ A támogatási szerződés megkötéséhez a kedvezményezettnek be kell nyújtania a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, dokumentumokat. A (2) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, dokumentumokat a kedvezményezett papír alapon vagy elektronikus úton küldi meg a támogató részére. A nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásának határideje a támogatói okirattal biztosított költségvetési támogatás esetén a támogatói okirat kiadásának, támogatási szerződéssel biztosított költségvetési támogatás esetén a támogatási szerződés megkötésének napja. Támogatási szerződés alkalmazása esetén nem szükséges a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatok benyújtása, ha a kedvezményezett a nyilatkozatokat a támogatási szerződés szövegébe foglalva teszi meg.

(2) A kedvezményezettől írásbeli nyilatkozatot kell kérni arra vonatkozóan, hogy

(2a)³⁸⁷ Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kedvezményezett esetén a (2) bekezdés b), c) és f) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, a (2) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat helyett arról kell nyilatkozni, hogy nem áll fenn az Áht. 48/B. §-ában megjelölt kizáró okok egyike sem.

(3)³⁸⁸ Az államháztartáson kívüli kedvezményezett a támogatási szerződés megkötéséhez vagy – ha a pályázati kiírás lehetővé teszi – legkésőbb a költségvetési támogatás folyósítását megelőzően a támogató rendelkezésére bocsátja

(3a)³⁸⁹ Ha a kedvezményezett három éven belül több alkalommal nyújt be pályázatot ugyanahhoz a támogatóhoz, és a (3) bekezdésben meghatározott okiratokban foglalt adatok nem változtak, a (3) bekezdésben meghatározott okiratokat a legkorábban benyújtott pályázathoz kell csatolni, a további pályázatban pedig nyilatkozni arról, hogy a (3) bekezdésben meghatározott okiratokban foglalt adatok nem változtak.

(3b)³⁹⁰ A kedvezményezettől nem kérhető a (3) bekezdés szerinti olyan okirat és dokumentum, amelyet jogszabállyal rendszeresített nyilvános és közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell, vagy amelyet ilyen nyilvántartásból a támogató közvetlen adathozzáféréssel megszerezhet, illetve a bevett egyházak és belső jogi személyeik esetében a felelős miniszter által vezetett nyilvántartásból megismerhet.

(3c)³⁹¹ A (2)–(3a) bekezdésben meghatározott dokumentumok, nyilatkozatok elektronikusan is benyújthatóak.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozaton

(4a)³⁹² Ha a támogató a költségvetési támogatás feltételeként előírja, hogy a támogatás igénylőjének meghatározott nagyságrendű saját forrással kell rendelkeznie, nem tekinthető saját forrásnak az államháztartás központi alrendszeréből kapott más költségvetési támogatás, kivéve az EU Önerő Alapból és a Kbt. alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezetnek a részben európai uniós forrásból finanszírozott projektek megvalósításához európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokkal összhangban nyújtott önerő támogatást.

(5)³⁹³ A (2) és (3) bekezdés alapján benyújtott dokumentumok kiállításának dátuma nem lehet a támogatási igény benyújtásának napjától számított kilencven napnál régebbi.

(5a)³⁹⁴ Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben a kedvezményezett által benyújtott dokumentumok kiállításának dátuma régebbi, mint a támogatási igény benyújtásától számított 30 nap, a kedvezményezettnek nyilatkoznia kell arról, hogy a dokumentumban megjelölt adatban változás nem következett be. A nyilatkozat aláírásának dátuma nem lehet régebbi, mint a támogatási igény benyújtásától számított 30. nap.

(6) Költségvetési szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy, közalapítvány, illetve az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet támogatási igénye esetén – ideértve azt az esetet is, ha a támogató a gazdálkodó szervezet felett alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol – nem kell csatolni a (2) és (3) bekezdés szerinti olyan nyilatkozatokat, dokumentumokat, illetve nem kell a támogatási szerződésben megtenni azokat a nyilatkozatokat, amelyek olyan tények fennállását tanúsítják, amelyekről a támogatónak egyébként hivatalos tudomása van.

(6a)³⁹⁵

(6b)³⁹⁶ A kedvezményezett a (2) bekezdés h) pontja szerinti nyilatkozata esetén a szükséges véglegessé vált hatósági engedélyek meglétét a támogatott tevékenység megvalósítására vonatkozó beszámolóban utólagosan igazolni köteles. Az igazolás elmulasztása esetén a jogosulatlanul igénybevett támogatás jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

(7)³⁹⁷ Külföldi kedvezményezett esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a (2) bekezdés d) és g) pontja a magyarországi munkaügyi kapcsolatok és forgalmi adó tekintetében alkalmazandóak, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott megszüntetésre irányuló eljárás a kedvezményezett személyes jogának szabályai alapján értelmezendő. A külföldi kedvezményezett személyes joga alkalmazandó továbbá abban az esetben is, ha jogszabály a támogatás felhasználása tekintetében közbeszerzési kötelezettséget ír elő.

(7a)³⁹⁸ Külföldi kedvezményezett esetén a támogató a (2) bekezdés g) pontja szerinti nyilatkozattól eltekinthet.

(7b)³⁹⁹ Külföldi kedvezményezett esetén a támogatói okirat kibocsátásához a (3) bekezdés szerinti, harminc napnál régebbi dokumentumok és okiratok egyszerű másolata is elfogadható. A kedvezményezett a dokumentumok és okiratok (3) bekezdés szerinti, harminc napnál nem régebbi példányát a támogatói okirat kiadásától számított hatvan napon belül köteles a támogató részére megküldeni.

(8) Ha a (2) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, dokumentumokat a támogatási igényhez csatolták, és a nyilatkozat, dokumentum tartalma a befogadást követően további vizsgálatot nem igényel, azok ismételt benyújtása a támogatási szerződés megkötéséhez nem szükséges.

(8a)⁴⁰⁰ A költségvetési támogatások esetén a kedvezményezett által e célra megadott elektronikus címre elektronikusan – változatlan tartalom visszaidézésére alkalmas formában – megküldött támogatói okirat abban az időpontban minősül hivatalosan közöltnek, amikor az a kedvezményezett számára hozzáférhetővé vált.

(9) A támogató nem írhatja elő tulajdoni lap másolatának a támogatási igényhez történő csatolását. Szükség esetén a támogatási igény elbírálásához elektronikus tulajdoni lap másolatot kell felhasználni, amelynek költségét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a támogatási igény benyújtójának kell viselnie.

75/A. §⁴⁰¹ Az egyedi kérelem alapján nyújtott támogatások esetén a támogatási döntés előkészítése során a támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet a kérelmező által benyújtott nyilatkozatokban foglalt tartalommal kapcsolatban további ellenőrzést nem végezhet, a nyilatkozat valóságnak való megfelelőségéért és helytállóságáért a kérelmező felelős.

76. § (1) A támogatási szerződésben meg kell határozni az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, ha azokról jogszabály nem rendelkezik, így különösen

(2)⁴⁰⁴ A támogatási szerződésben – az európai uniós forrásból finanszírozott eszközbeszerzések kivételével – szerepeltetni kell, hogy a kedvezményezett a támogatott tevékenység megvalósítása során a költségvetési támogatás és – saját forrás jogszabály, pályázati kiírás vagy a támogató által történő előírása esetén – a saját forrás terhére a kétszázezer forint értékhatárt meghaladó értékű, áru beszerzésére vagy szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződést kizárólag írásban köthet. E bekezdés alkalmazásában írásban kötött szerződésnek minősül az elküldött és visszaigazolt megrendelés is. Az írásbeli alak megsértésével kötött szerződés teljesítése érdekében történt kifizetés összege a támogatott tevékenység költségei között nem vehető figyelembe.

(3)⁴⁰⁵ A (2) bekezdést nem kell alkalmazni a Kormány által kihirdetett, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kapcsán végzett humanitárius tevékenységgel összefüggésben nyújtott költségvetési támogatásokra.

(4)⁴⁰⁶ Ha a fejlesztési, beruházási célú költségvetési támogatásból származó átmenetileg szabad pénzeszközt a helyi önkormányzat kedvezményezett állampapír vásárlásával hasznosítja, a támogatási szerződés előírhatja a lekötés időtartamáról szóló dokumentum benyújtásának kötelezettségét.

77. § (1) Ha

(1a)⁴⁰⁷ Ha a pályázati kiírás célja másképp nem biztosítható, a támogató a felszabaduló összeg hatékony felhasználása céljából az (1) bekezdéstől eltérően a szakmailag megfelelő pályázatok rangsorára tekintet nélkül nyújthat költségvetési támogatást.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 71. § (2) bekezdése szerinti döntési listát az új kedvezményezettek tekintetében módosítani kell.

81. §⁴¹¹ Nem köthető támogatási szerződés azzal, aki

83. §⁴¹⁴ (1) A központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet költségvetési kiadási előirányzatai terhére nyújtott költségvetési támogatások esetén a helyi önkormányzat a támogatóval szembeni kötelezettségeit a Kincstár útján teljesíti.

(2)⁴¹⁵ A központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásokkal kapcsolatban a támogató megbízása alapján a támogató 70. §-ban meghatározott feladatait, a 75. § szerinti nyilatkozatok meglétének, a 81. §-ban és a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 20. §-ában meghatározott feltételek ellenőrzését, a 93. § (1) bekezdése szerinti részbeszámoló, beszámoló pénzügyi felülvizsgálatát, – a támogató és a Kincstár közötti megállapodás alapján – elfogadását, a 94. §-ban és 97–99. §-ban meghatározott feladatokat – a döntés-előkészítés, a támogatási szerződés módosításának, felmondásának vagy az attól való elállás kivételével – a Kincstár látja el.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben

(4) A nem nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatásról való lemondást legkésőbb a költségvetési év november 30-áig lehet benyújtani. A lemondás hibáinak, hiányosságainak pótlására a 70. § (3) bekezdését kell alkalmazni. A hibátlan, hiánytalan lemondást a benyújtást vagy a hiánypótlás teljesítését követő öt napon belül a Kincstár a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek megküldi.

84. § (1) A támogató az Áht. 50/A. §-a szerinti biztosíték kikötésétől

(2) Biztosíték lehet

85. § (1) Ha jogszabály vagy a pályázati kiírás eltérően nem rendelkezik, biztosíték legfeljebb a költségvetési támogatás összegét elérő biztosítéki értékig kérhető. A 84. § (2) bekezdés a) pontja szerinti biztosíték kivételével a megvalósítást követő időszakra (a továbbiakban: fenntartási időszak)

(2) Zálogjog biztosítékként történő alkalmazásánál első ranghelyű jelzálogjogot kell előírni. Második vagy további ranghelyre történő bejegyzés akkor fogadható el, ha a korábbi ranghelyű bejegyzések teljesítése esetén a vagyontárgy értéke még fedezetet nyújt a költségvetési támogatás összegére.

(3) A kikötött biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb a költségvetési támogatás folyósítását megelőzően kell biztosítani. A biztosítéknak a támogatási jogviszony alapján fennálló kötelezettségek megszűnéséig rendelkezésre kell állnia.

(4) Ha az adott biztosíték a vonatkozó jogszabályok szerint valamely nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a bejegyzés a költségvetési támogatás folyósításának feltétele.

(5) A kedvezményezett számára a biztosítékcserét lehetővé kell tenni, ha az új biztosíték végrehajthatósága, illetve az általa fedezett érték megfelel a biztosítékokra vonatkozó feltételeknek.

86. § (1) A költségvetési támogatás folyósítására a beszámoló vagy – ha e rendelet szerint előírásra került – a részbeszámoló elfogadását követően kerülhet sor. A költségvetési támogatás Áht. 51. § (1) bekezdése szerinti rendelkezésre bocsátásának módjára vonatkozó döntés meghozatala során figyelemmel kell lenni a költségvetési támogatás céljára, a támogatott tevékenység megvalósítási időszakának hosszára, a kedvezményezett saját forrásának mértékére. E §-t a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásra nem kell alkalmazni.

(2) A beszámoló, részbeszámoló hibáinak, hiányosságainak pótlására a 70. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

87. §⁴²⁴ (1) A költségvetési támogatás a beszámoló vagy a részbeszámoló elfogadását megelőzően is – a költségvetési támogatás céljához, a támogatott tevékenység megvalósítási időszakának hosszához, a kedvezményezett saját forrásának mértékéhez igazodó módon – folyósítható (a továbbiakban: támogatási előleg).

(2)⁴²⁵ A támogatási előleg összegét a pályázati kiírás vagy a támogatási szerződés határozza meg.

(3)⁴²⁶

(4) A támogatási előleget vagy annak első részletét a támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül kell folyósítani.

88. § (1) A költségvetési támogatás folyósítása

(2)⁴³⁰ Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a kifizetés feltétele, hogy a kedvezményezett a számla költségvetési támogatáson felüli összege kifizetését igazolja. Ha a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti kifizetés elszámolására a beszámolóban nincs lehetőség.

(3) Fel kell függeszteni a költségvetési támogatás folyósítását, ha azt a támogatási szerződés megkötését követően a kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz, vagy a támogatás folyósítója olyan körülményről szerez tudomást, amely a költségvetési támogatás visszavonását, a támogatási szerződés felmondását vagy az attól történő elállást teheti szükségessé. A felfüggesztésről és annak okáról a kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni kell.

(4)⁴³¹

89. § (1)⁴³² A költségvetési támogatás folyósítására csak azt követően kerülhet sor, hogy az előirányzat kezelő szerve a Kincstár részére eljuttatta a támogatási döntés 102/F. § (2) bekezdése szerinti adatait.

(2) Ha a Kincstár észleli, vagy valamely közreműködő tudomására jut, hogy a folyósított költségvetési támogatások halmozódásának tényleges szintje meghaladja az érintett támogatási szerződésekben meghatározott mértéket, haladéktalanul értesíti az érintett támogatókat.

90. §⁴³³ (1)⁴³⁴ A kedvezményezettet terhelő köztartozás fennállásáról és annak összegéről az állami adó- és vámhatóság a Kincstár elektronikus úton történő megkeresésére adatot szolgáltat. A (2) és (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel az adatszolgáltatásban szereplő köztartozás, de legfeljebb a költségvetési támogatás kifizetésére irányuló átutalási megbízás összegét a Kincstár kedvezményezettenként és adónemenként – ha valamennyi köztartozásra nem biztosít fedezetet adónemenként, a fennálló köztartozás arányaiban – utalja át az állami adó- és vámhatóságnak. A visszatartott költségvetési támogatásnak megfelelő összegű köztartozás az átutalással megfizetettnek minősül.

(2) Ha az Áht. 51. § (3) bekezdése szerinti nem állami intézmény fenntartójának vagy az általa fenntartott intézménynek az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatása alapján köztartozása van, és a fenntartó előzetesen benyújtott kérelme alapján a fejezetet irányító szerv vezetője a Kincstárnak – legkésőbb a költségvetési támogatás fenntartó részére történő folyósításának jogszabályban meghatározott határidejének leteltét megelőző ötödik napig – úgy nyilatkozik, hogy a köztartozás levonása a nem állami intézmény fenntartója vagy az általa fenntartott intézmény közfeladatai ellátását súlyosan veszélyeztetné, a költségvetési támogatást a Kincstár a köztartozás levonása nélkül utalja át a kedvezményezettnek. A köztartozással terhelt nem állami intézmény fenntartókról a Kincstár a költségvetési támogatás folyósítását követő öt napon belül értesíti a fejezetet irányító szerv vezetőjét.

(2a)⁴³⁵ Nem kell alkalmazni a köztartozás-vizsgálatot, ha a kedvezményezett határon túli szervezet vagy személy, és Magyarországon adószámmal vagy adóazonosító jellel nem rendelkezik.

(3)⁴³⁶ A Kincstár által végzett köztartozás-vizsgálatnál a költségvetési támogatások kifizetésére irányuló átutalási megbízásokhoz kapcsolódó kiegészítő szelvényeken a Kincstár által meghatározott jelölést kell alkalmazni. Az átutalási megbízás ilyen esetben csoportos megbízásként nem nyújtható be.

(4)⁴³⁷ A költségvetési támogatás visszatartásáról a Kincstár tájékoztatja a támogatót. A kedvezményezett tájékoztatásáról a támogató gondoskodik. A visszatartás a kedvezményezett – a költségvetési támogatás megszerzése érdekében vállalt – kötelezettségeit nem érinti.

(5)⁴³⁸

(6)⁴³⁹ Az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatásának alapja a kedvezményezett adóazonosító száma, amelyet a Kincstár megkeresése tartalmaz.

91. § A költségvetési támogatást, ha annak jogszabályban, támogatási szerződésben meghatározott feltételei fennállnak, a részbeszámoló, beszámoló elfogadásától számított negyvenöt, szállítói finanszírozás esetén harminc napon belül ki kell fizetni.

91/A. §⁴⁴¹ A költségvetési támogatás szabályszerű felhasználása érdekében a kedvezményezett közbeszerzési eljárást és más beszerzési eljárást úgy köteles lefolytatni, hogy az a költségvetési támogatás ésszerű és hatékony felhasználását biztosítsa.

92. § (1) A kedvezményezett a támogatott tevékenységről és a támogatott tevékenység megvalósításával kapcsolatban felmerült valamennyi költségről a támogatási szerződésben rögzített határidőig készíti el az Áht. 53. §-a szerinti beszámolót. A támogatási szerződés az egyes finanszírozási időszakok lezárásaként részbeszámoló benyújtását írhatja elő.

(2) A központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások esetén az éves költségvetési beszámolóban a költségvetési évben nyújtott valamennyi költségvetési támogatásnak az éves költségvetési beszámoló által érintett időszakban felhasznált részéről a Kincstár által az Áht. 107. § (2) bekezdése alapján kiadott űrlap szerinti tartalommal kell beszámolni. Az ilyen tartalmú beszámolás nem érinti a kedvezményezett támogatási szerződésben előírt, e § szerinti beszámolási kötelezettségét. Az éves költségvetési beszámoló Kincstár általi felülvizsgálatára az Áht. 59–60/B. §-át kell alkalmazni.

93. § (1) A költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról, a megítélt költségvetési támogatás kifizethetőségéről elsősorban a részbeszámoló, beszámoló alapján kell meggyőződni. A részbeszámoló, beszámoló támogatási szerződésben meghatározott tartalommal és formában ismerteti a költségvetési támogatás és – saját forrás jogszabály, pályázati kiírás vagy a támogató által történő előírása esetén – a saját forrás felhasználásának, a támogatott tevékenység megvalósításának szakmai vonatkozásait, tapasztalatait, elemzi a megvalósítás eredményességét, továbbá részletes pénzügyi elszámolást ad a költségvetési támogatás és a saját forrás felhasználásáról.

(1a)⁴⁴² A költségvetési támogatás, a saját forrás felhasználása és a támogatott tevékenység részletes szöveges ismertetése helyett – ha jogszabály, támogatói okirat vagy támogatási szerződés másként nem rendelkezik – a kedvezményezett nyilatkozatot tehet arról, hogy a rendelkezésére bocsátott támogatást a támogatási célnak megfelelően, jogszerűen és a támogatási szerződésben meghatározottak szerint használta fel, amelyhez a számviteli bizonylatokról készített összesítőt csatolni köteles.

(2)⁴⁴³ A kedvezményezett kizárólag a támogatott tevékenység időtartama alatt felmerült költségeket szerepeltetheti a részbeszámolóban, beszámolóban.

(3)⁴⁴⁴ A részbeszámolóhoz, beszámolóhoz csatolni kell a részbeszámoló, beszámoló által érintett időszakban felmerült, a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségeket igazoló számviteli bizonylatokról készített összesítőt. Az összesítő tartalmazza az elszámolás részét képező költséget igazoló számviteli bizonylatok sorszámát, típusát (így különösen számla, bérkifizetési összesítő, számlakivonat), a kiállításának keltét, a teljesítésének dátumát, a gazdasági esemény rövid leírását, nettó összegét, bruttó összegét, a támogatás terhére elszámolt összeget, a számviteli bizonylat kiállítójának nevét, adószámát, a pénzügyi teljesítés időpontját, valamint a kedvezményezett képviseletére jogosult vagy az általa meghatalmazott személy aláírását.

(4) A költségvetési támogatás terhére elszámolható költségeket és a költségvetési támogatás összegét forintban kell megállapítani, tekintet nélkül arra, hogy a költség forintban vagy más pénznemben keletkezett, vagy a költségvetési támogatás folyósítását a kedvezményezett vagy a szállító mely pénznemben kéri. A forinttól eltérő pénznemben kiállított számla, számviteli bizonylat esetében annak végösszegét és az arra tekintettel elszámolható költség összegét a számlán, számviteli bizonylaton megjelölt teljesítés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett középárfolyamon kell forintra átszámítani, a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett pénznemben kiállított számla, számviteli bizonylat esetén az Európai Központi Bank által közzétett középárfolyamon kell euróra átváltani.

(5) A támogatási szerződés előírhatja a részbeszámolóhoz, beszámolóhoz benyújtandó okiratok záradékolását.

94. § (1) A részbeszámoló, beszámoló elfogadásáról, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének kötelezettségéről a támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül írásban kell értesíteni a kedvezményezettet.

(2) A részbeszámoló, beszámoló határidejének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a támogató írásban, határidő tűzésével felszólítja a kedvezményezettet a kötelezettsége teljesítésére vagy a hiányok pótlására. Hiánypótlásra, ha jogszabály, pályázati kiírás, vagy támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik, legfeljebb egy alkalommal van lehetőség.

(3) Ha a részbeszámolási kötelezettség teljesítésére a (2) bekezdés szerinti határidő leteltéig nem vagy nem megfelelően kerül sor, a költségvetési támogatás fennmaradó része nem folyósítható mindaddig, amíg a kedvezményezett a kötelezettségének nem tesz eleget.

95. §⁴⁴⁵ (1)⁴⁴⁶ A támogatási szerződés Áht. 53/A. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti módosítása legfeljebb egy alkalommal abban az esetben lehetséges, ha a támogatás nyújtásának feltétele nem jogszabályon alapul és a támogatási döntés meghozatala során a döntéshozónak mérlegelési joga van.

(2) A támogatási szerződés módosítása a támogatási szerződésben meghatározott összegen felüli többlet költségvetési támogatás biztosítás érdekében abban az esetben lehetséges, ha a többlet költségvetési támogatás nyújtása

(3) A költségnövekmény nem támogatható, ha a (2) bekezdés e) pontja szerinti költségnövekmény mértéke eléri vagy meghaladja a támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban szereplő eredeti támogatási összeg 30%-át.

(4) A (2) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti igazságügyi szakértő megbízásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik.

(5) A Kormány a (2)–(4) bekezdésben foglalt eljárási szabályoktól egyedi döntéssel eltérhet.

(6) Nem kell a támogatási szerződést módosítani, ha

95/B. §⁴⁴⁸ (1) A támogatási szerződés 95. § (1) bekezdése szerinti módosítását a támogató vagy a kedvezményezett egyoldalúan, a támogató és a kedvezményezett közösen is kezdeményezhetik.

(2) A támogató a támogatási szerződésben meghatározott támogatási célt – ha az a kedvezményezett hátrányára történik – csak akkor módosíthatja, ha erről a felek a támogatási szerződésben megállapodtak, vagy a támogató általános szerződési feltételt alkalmaz, és az általános szerződési feltételben a támogató ezt kikötötte. A támogatói okiratban meghatározott támogatási cél támogató részéről történő módosítására az általános szerződési feltételekre történő kikötés szabálya irányadó.

(3) A támogatási szerződés eredeti célja a kedvezményezett kezdeményezésére – a 95. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – akkor is módosítható, ha a támogatott tevékenység eredeti célja meghiúsul, tartós akadályba ütközése a támogatási szerződésben meghatározott határidőhöz képest előreláthatóan eléri, vagy meghaladja a három hónapos késedelmet, ideértve az ezen határidő-módosítások miatt változó támogatási intenzitás esetét is. A kedvezményezett által kezdeményezett támogatási szerződésben meghatározott eredeti cél módosításáról a támogató a kezdeményezés beérkezésétől számított negyvenöt napon belül dönt.

(4) A támogató és a kedvezményezett a (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően közösen is kezdeményezheti a támogatási szerződésben meghatározott támogatási cél módosítását azzal, hogy a módosítás során a feleket nem köti a (3) bekezdésben foglalt határidő és a támogatási szerződés módosítása a támogató Áht. 53/A. § (5) bekezdése szerinti előzetes engedélyének minősül. Ha a támogató a támogatást biztosító előirányzat felett fejezetet irányító szervi jogállással nem bíró kezelő szervet, az előzetes engedélynek minősülő módosító szerződés érvényességéhez a fejezetet irányító szerv egyetértő záradéka is szükséges.

(5) A támogatási szerződés (2)–(4) bekezdés szerinti módosítása esetén a támogató a támogatott tevékenység időtartama alatt felmerült, a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségekről a 92–94. §-ban meghatározottak alapján elszámol a támogató felé.

(6) A támogatási szerződés (2)–(4) bekezdés szerinti módosítása esetén a fel nem használt költségvetési támogatás összege az Áht. 53/A. §-ában és a 96. §-ában foglaltaktól eltérően nem minősül a támogatás jogosulatlan igénybevételének, ha azt a kedvezményezett – a támogató döntése alapján – egy összegben vagy részletekben visszatéríti.

96. § A támogató a támogatási szerződésben meghatározott egyéb esetek mellett jogosult a támogatási szerződéstől elállni, azt felmondani, támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatás visszavonásáról rendelkezni, ha az alábbiakban foglalt feltételek közül legalább egy bekövetkezik:

97. § (1) Ha a 96. § a), c), d), f), h) vagy i) pontjában meghatározott bármely körülmény bekövetkezik, a támogatott tevékenység összköltsége a tervezetthez képest csökken, a kedvezményezett adólevonási jogosultságában, más adataiban vagy a költségvetési támogatás egyéb – a pályázati kiírásban meghatározott, a támogatási igényben ismertetett vagy a jogszabályban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzített – feltételeiben változás következik be, a kedvezményezett a tudomására jutástól számított nyolc napon belül köteles azt írásban bejelenteni a támogatónak.

(2) Ha a támogató az (1) bekezdés szerinti bejelentés útján vagy egyébként tudomást szerez az (1) bekezdésben meghatározott körülmények bekövetkezéséről, a tudomásszerzést követően a támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül megteszi az általa nyilvántartott adatok megváltoztatására, a költségvetési támogatás feltételeinek módosítására, támogatási szerződésben meghatározott esetekben annak visszavonására, az attól történő elállásra, annak módosítására, felmondására, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére, a 98. § (5) bekezdése szerinti részleges visszafizetés elrendelésére vagy más eljárás lefolytatására irányuló intézkedéseket.

(3) Támogatói okirat alkalmazása esetén a költségvetési támogatás visszavonása külön okirat kiadásával és a kedvezményezett részére történő megküldésével történik. A támogatási szerződés felmondásáról, az attól történő elállásról a támogató írásban értesíti a kedvezményezettet.

(4)⁴⁴⁹ Ha a támogatott tevékenység összköltsége csökken a tervezetthez képest, a költségvetési támogatás összegét az összköltség csökkenésének arányában csökkenteni kell, több forrás esetén az eredeti arányoknak megfelelően. Ha a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik, a támogatott tevékenység összköltségét a költségtervben meghatározott egyes költségnemek arányában kell csökkenteni.

(5)⁴⁵⁰ Nem kell alkalmazni a (4) bekezdést a Nemzeti Kulturális Alapból biztosított költségvetési támogatások esetén, ha az adott támogatott tevékenységhez biztosított valamennyi költségvetési támogatás összege a hárommillió forintot nem éri el, nem haladja meg a támogatott tevékenység összköltségét és nem ütközik az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokba.

98. § (1) Az Áht. 53/A. § (2) bekezdése szerinti ügyleti kamat mértéke

(2) Az Áht. 53/A. § (2) bekezdése szerinti késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat, illetve – külföldi törvényes fizetőeszköz pénznemében meghatározott pénztartozás esetén – külföldi kamat.

(3) Az ügyleti kamat számításakor a visszaköveteléssel, a késedelmi kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat, illetve külföldi kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

(4)⁴⁵¹ Az ügyleti kamat számításának kezdő időpontja a költségvetési támogatás folyósításának napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja. Ha a költségvetési támogatás folyósítására részletekben került sor, a jogosulatlan igénybevétel kezdő időpontja a visszafizetési kötelezettség összegével megegyező támogatási részlet folyósításának napja azzal, hogy a számítást az utolsó részlet folyósításának napjától kezdődően visszafelé kell elvégezni. A késedelmi kamat számításának kezdő időpontja a kötelezett késedelembe esésének napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja.

(5) A támogató a támogatói okirat visszavonása vagy a támogatási szerződés módosítása, felmondása vagy az attól történő elállás nélkül is elrendelheti a költségvetési támogatás részleges – a jogszabálysértéssel, illetve a nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes felhasználással arányos mértékű – visszafizetését. Ebben az esetben a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét az Áht. 53/A. § (2) bekezdése szerint köteles visszafizetni.

(6) Ha a visszafizetési kötelezettség a támogató saját érdekkörében felmerülő okból keletkezett, a támogatás visszafizetése a megállapított fizetési határidőig kamatmentes.

99. § (1) A visszafizetési kötelezettségről a támogató a támogatói okirat visszavonásáról szóló döntésben, a támogatási szerződés felek általi módosítása során, a támogatási szerződés felmondásáról vagy az attól történő elállásról küldött értesítésben, vagy külön fizetési felszólításban értesíti a kedvezményezettet.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kedvezményezettnek a döntés, értesítés, fizetési felszólítás kézhezvételét követő harminc nap áll rendelkezésére a visszafizetési kötelezettség teljesítésére.

(3) A visszafizetési kötelezettség a támogató döntése alapján részletekben is teljesíthető, azonban ennek időtartama nem haladhatja meg a tizenkét hónapot. A visszafizetés ütemezését külön megállapodásban kell rögzíteni.

(4) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv előirányzat-átcsoportosítással kapott és jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás költségvetési évben történő visszafizetés alatt a költségvetési támogatást biztosító előirányzat javára történő előirányzat-átcsoportosítást kell érteni.

(5)⁴⁵² A helyi önkormányzat a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatással összefüggésben keletkező visszafizetési kötelezettségét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történő befizetéssel teljesíti. A nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatás esetében, ha a visszafizetési kötelezettség a folyósítás évében keletkezik, a visszafizetési kötelezettséget az annak során történt elszámolással egyidejűleg kell teljesíteni.

(6)⁴⁵³ A visszafizetési kötelezettséget annak az előirányzatnak a javára kell teljesíteni, amelyből a támogatás folyósítása történt. Ilyen előirányzat hiányában, illetve ha a visszafizetési kötelezettséget az Áht. 67. §-a alapján a kormányzati ellenőrzési szerv érvényesíti, a visszafizetési kötelezettséget a központi költségvetés Áht. 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezete javára kell teljesíteni.

100. § (1) A támogatási igény jogosságát, a költségvetési támogatás és a saját forrás felhasználását jogszabályban, a pályázati kiírásban és a támogatási szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik.

(1a)⁴⁵⁴ Az ellenőrzés során az (1) bekezdés szerinti szervek adatot igényelhetnek a Kincstár által működtetett monitoring rendszerből.

(2) Az ellenőrzések lefolytatására a támogatási döntés meghozatalát, a támogatói okirat kiadását vagy a támogatási szerződés megkötését megelőzően, a költségvetési támogatás igénybevétele alatt, a támogatott tevékenység befejezésekor, illetve lezárásakor, valamint a beszámoló elfogadását követő öt évig kerülhet sor.

(3)⁴⁵⁵ Az ellenőrzés során a támogatónak vagy a támogató nevében eljáró szervezetnek – az irányítása alá tartozó költségvetési szerv kedvezményezett kivételével – ellenőriznie kell a részbeszámolóhoz, beszámolóhoz csatolt, a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségeket igazoló számviteli bizonylatokról készített összesítőt oly módon, hogy az összesítőből szúrópróbaszerűen kiválasztott bizonylatok létezését és az összesítővel való egyezőségének meglétét az eredeti bizonylatok vagy azok hiteles másolatának bekérésével vagy helyszíni ellenőrzés során vizsgálja. Hiteles másolatként a kedvezményezett képviseletére jogosult vagy az általa meghatalmazott személy által aláírt másolat fogadható el. A kiválasztásba a bizonylatok legkevesebb 5%-át, ha az összesítőn tíz darabnál kevesebb bizonylat szerepel, azok legalább 50%-át, de legkevesebb egy darab bizonylatot kell az ellenőrzésbe bevonni úgy, hogy az ellenőrzött számlák összege elérje az összesítőben szereplő érték minimum 10%-át. A támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet a támogatási szerződésben a bizonylatok száma tekintetében magasabb mértéket is meghatározhat.

101. §⁴⁵⁶ A támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet és a kedvezményezett a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos valamennyi dokumentumot köteles a kedvezményezett beszámolójának támogató általi jóváhagyásától számított legalább tíz évig megőrizni.

101/A. §⁴⁵⁷ (1)⁴⁵⁸ A Kormány egyedi határozatán alapuló, vissza nem térítendő költségvetési támogatásra e fejezet rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(1a)⁴⁵⁹ Az (1) bekezdés szerinti támogatásra a határon túli költségvetési támogatások sajátos szabályairól szóló 98/2012. (V. 15.) Korm. rendelet 3. § (1b) bekezdését minden esetben, más rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni, ha e § eltérően nem rendelkezik.

(1b)⁴⁶⁰ Az (1) bekezdésben meghatározott, a Kormány egyedi határozatán alapuló költségvetési támogatásnak minősül minden olyan, a Kormány határozata alapján nyújtott támogatás, amelyben a Kormány a támogatási célt, a kedvezményezett személyét és a biztosítandó költségvetési támogatás összegszerű mértékét meghatározza.

(2) A támogatási döntés meghozatalához nem szükséges

(3) A 75. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatokat a Kormány egyedi határozata alapján költségvetési támogatás igénylésére jogosult szervezet a 7. melléklet szerinti formában és tartalommal teszi meg, azzal, hogy a nyilatkozatban

(4) Ha a költségvetési támogatás az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak minősül, a támogatási kérelmet a 7. melléklet szerinti nyilatkozattal – kiegészítve a támogatott tevékenység bemutatásával, helyszínének megjelölésével és az elszámolni kívánt költségek részletesebb ismertetésével – kell benyújtani.

(5)⁴⁶³ A támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet a (3) bekezdés szerinti dokumentumot a támogatói okirat tervezetével együtt elektronikus úton vagy papír alapon küldi meg a Kormány egyedi határozata alapján költségvetési támogatás igénylésére jogosult szervezetnek, amely a kitöltött és a képviselője aláírásával ellátott dokumentumot – ha a támogató szóbeli vagy írásos nyilatkozatában azt lehetővé tette, úgy annak elektronikus úton egyszerű másolatát – a támogatónak a támogatói okirat kiadásáig visszaküldi. Ha a támogató a támogatói okiratot a dokumentumok egyszerű másolata alapján adta ki, a kedvezményezett az eredeti példányokat a másolatok elektronikus úton történő megküldését követő harminc napon belül megküldi a támogatónak.

(6) A költségvetési támogatás biztosítása támogatói okirat kibocsátásával történik.

(7) Ha a Kormány egyedi határozata alapján költségvetési támogatás igénylésére jogosult szervezet a dokumentumot a támogatónak az (5) bekezdés szerint megküldte, a támogatói okirat annak változatlan tartalmú kiadásával és arról a kedvezményezett szóbeli tájékoztatásával közöltnek tekintendő.

(8) A támogatói okirat kibocsátásához a 75. § (3) bekezdése szerinti, harminc napnál régebbi dokumentumok és okiratok egyszerű másolata is elfogadható. A kedvezményezett a dokumentumok és okiratok 75. § (3) bekezdése szerinti, harminc napnál nem régebbi példányát a támogatói okirat kiadásától számított hatvan napon belül köteles a támogató részére megküldeni.

(9) A támogatói okirat tartalmára a 76. § (1) bekezdését a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

(10)⁴⁶⁴ A kedvezményezett a támogatott tevékenység részletes bemutatását és a 76. § (1) bekezdés d) pontja szerinti költségtervet a támogatói okirat kiadásától számított hatvan napon belül küldi meg a támogatónak. Ha a kedvezményezett a támogatónak a költségtervet egyáltalán nem, vagy hiányosan, vagy nem az előírtaknak megfelelő tartalommal nyújtja be, és a hiányosságot felszólításra sem pótolja, akkor a támogató a támogatói okiratot jogosult azonnali hatállyal visszavonni.

(10a)⁴⁶⁵ A támogatási előlegként nyújtott költségvetési támogatást – a Kormány eltérő rendelkezése hiányában – a Kormány egyedi határozatának közzétételét követő tizenöt napon belül kell folyósítani.

(11) A kedvezményezett a megvalósításba a támogató előzetes tájékoztatása esetén vonhat be közreműködőket.

(12) Az e § szerinti költségvetési támogatásokra a 81. § d) pontját és a 85. § (3) bekezdés első mondatát nem kell alkalmazni.

(13)⁴⁶⁶ Ha a Kormány egyedi határozatában meghozott támogatási döntésének eredeti célját egyedi határozatában utóbb módosítja, a támogatói okirat tartalmát a módosított kormányhatározatban foglaltaknak megfelelően módosítani kell.

(14)⁴⁶⁷ A (13) bekezdést a Kormány egyedi határozatában meghozott támogatási döntését módosító határozatának (a továbbiakban: módosító kormányhatározat) megjelenését megelőzően létrejött jogviszonyokra abban az esetben kell alkalmazni, ha a kedvezményezett a támogatott tevékenység megvalósítását és a részére támogatási előlegként nyújtott költségvetési támogatás felhasználását a módosító kormányhatározat megjelenésének időpontjában még nem kezdte meg, amely tényről a kedvezményezett a támogató felszólítását követően haladéktalanul, írásban köteles nyilatkozni. A nyilatkozattétel felszólítás ellenére való elmaradása esetén a támogató a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit alkalmazza.

(15)⁴⁶⁸ A (14) bekezdést nem kell alkalmazni arra a Kormány egyedi határozatában meghozott támogatási döntésre, amely esetében az abban foglalt költségvetési támogatás az Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére került nyújtásra.

102. § (1)⁴⁶⁹ Ha a támogatott tevékenység beruházás, a beruházással létrehozott vagyon – ha az a kedvezményezett tulajdonába vagy vagyonkezelésébe kerül – támogatási szerződésben meghatározott időpontig csak a támogató előzetes jóváhagyásával és a támogató döntése alapján a foglalkoztatási, a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe vagy más használatába, illetve terhelhető meg. A támogató a jóváhagyás feltételeként kikötheti, hogy a kötelezettségek átvállalásának biztosítása érdekében a beruházással létrehozott vagyon elidegenítése esetén az új tulajdonos a kedvezményezett helyébe – részleges elidegenítés esetén a kedvezményezett mellé –, bérbe vagy más módon történő használatba adás esetén – e jogviszony fennállásának idejére – a kedvezményezett mellé a támogatási szerződésbe lépjen be, vagy a kötelezettségek átvállalásáról egyoldalú nyilatkozatot tegyen.

(2) A támogató előzetes jóváhagyásával a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalása nélkül is lehetséges az idő előtt elhasználódott vagy elavult vagyontárgyak pótlással együtt járó teljes vagy részleges elidegenítése vagy selejtezése.

102/A. § (1) Ha a támogatott tevékenység után általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezik, a költségvetési támogatás összegének fedezetet kell biztosítania a támogatott tevékenység rendeltetésszerű elvégzése során a kedvezményezettre áthárított vagy az általa fizetendő általános forgalmi adó teljes összegére nézve, kivéve ha a kedvezményezett az előzetesen felszámított vagy a termék beszerzése, a szolgáltatás igénybevétele után általa fizetendő általános forgalmi adó levonására jogosult.

(2) Ha a kedvezményezett a költségvetési támogatás felhasználása során a fizetendő adójából rá áthárított vagy az általa megállapított adót levonta vagy a keletkező adóterhet másra áthárította, a levonásba helyezett, illetve áthárított és a támogató által is támogatott általános forgalmi adó összegének megfelelő költségvetési támogatást köteles a jogosulatlanul igénybe vett támogatásokra vonatkozó szabályok szerint visszatéríteni.

102/B. § (1) A támogatott tevékenység akkor tekinthető befejezettnek, ha az a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározottak szerint teljesült, a megvalósítás során keletkezett számlák kiegyenlítése megtörtént, a költségvetési támogatással létrehozott vagy beszerzett eszköz aktiválásra került, és a kedvezményezettnek a támogatott tevékenység befejezését tanúsító, hatósági engedélyekkel és bizonylatokkal alátámasztott beszámolóját, elszámolását a támogató jóváhagyta, és a költségvetési támogatás folyósítása az igazolt támogatás-felhasználásnak megfelelő mértékben megtörtént.

(2) A támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha a támogatói okiratban, támogatási szerződésben a befejezést követő időszakra nézve a kedvezményezett további kötelezettséget nem vállalt és az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesültek. Ha a támogatói okirat, támogatási szerződés a támogatott tevékenység befejezését követő időszakra nézve további kötelezettséget tartalmaz, a támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha valamennyi vállalt kötelezettség teljesült, a kedvezményezett a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló záró beszámolóját benyújtotta, és azt a támogató jóváhagyta, valamint a záró jegyzőkönyv elkészült.

102/C. § (1) A nem közigazgatási hatósági határozattal biztosított költségvetési támogatások során a támogató által a támogatás igénylőjének és a kedvezményezettnek e rendelet alapján megküldött értesítéseire, felszólításaira (e § alkalmazásában a továbbiakban: értesítés), továbbá a támogató és a kedvezményezett egymás irányába történő nyilatkozataik megtételére rendelkezésre álló határidők számítására a (2)–(10) bekezdést kell alkalmazni.

(2) Postai úton történő kézbesítés esetén az értesítést hivatalos iratként kell feladni és kézbesíteni.

(3) Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az értesítést a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.

(4) Ha a küldemény a postai kézbesítés második megkísérlését követően is „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a posta által visszaküldött küldemény visszafordításának napját kell a kézbesítés napjának tekinteni.

(5) A határidőbe nem számít bele a közlés, kézbesítés napja.

(6) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(7)⁴⁷⁰

(8) A postai úton küldött nyilatkozat esetén a postára adás, elektronikus úton előterjesztett nyilatkozat esetén az elküldés napját kell a nyilatkozat megtételének napjaként tekinteni. Az ezzel kapcsolatos válasz megtételére rendelkezésre álló határidő ilyen esetben a postai úton küldött nyilatkozat esetén azon a napon kezdődik, amely napon azt a részére kézbesítettnek kell tekinteni. Elektronikus úton előterjesztett nyilatkozat esetén a válaszra rendelkezésre álló határidő a következő munkanapon kezdődik.

(9) A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be.

(10) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

102/D. § (1)⁴⁷¹ Pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a támogatás igénylője vagy a kedvezményezett – kezelő szerv kijelölése vagy lebonyolító szerv igénybevétele, illetve közreműködő szervezet kijelölése esetén – a kezelő szervnél, lebonyolító szervnél, illetve közreműködő szervnél, ennek hiányában a támogatónál kifogást nyújthat be, ha a pályázati eljárásra, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására vagy a támogatási szerződések megkötésére, a költségvetési támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás jogszabálysértő, a pályázati kiírásba vagy a támogatási szerződésbe ütközik. E §-t a kizárólag hazai forrás terhére finanszírozott, pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a költségvetési támogatás államháztartáson kívüli igénylője vagy kedvezményezettje tekintetében kell alkalmazni.

(2) Nem nyújtható be kifogás az olyan döntés, intézkedés ellen, amellyel szemben jogorvoslatnak van helye vagy amely a támogatás igénylőjére, illetve a kedvezményezettre vonatkozó jogot, kötelezettséget közvetlenül nem állapít meg.

(3) A kifogás benyújtására a kifogásolt intézkedéshez vagy mulasztáshoz kapcsolódóan megállapított határidőn belül, ennek hiányában az arról való tudomásszerzéstől számított tíz napon belül, de legkésőbb az annak bekövetkezésétől számított harminc napon belül, írásban van lehetőség. A kifogás benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának helye nincs.

(4) A kifogás tartalmazza

(5)⁴⁷² Érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a kifogást, ha

(5a)⁴⁷³ Kezelő szerv kijelölése vagy lebonyolító szerv, illetve közreműködő szervezet igénybevétele esetén a kezelő szerv, a lebonyolító szerv, illetve a közreműködő szerv, ennek hiányában a támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet – ha a kifogásban foglaltakkal egyetért – megteszi a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, vagy továbbítja a kifogást a fejezetet irányító szervnek.

(6)⁴⁷⁴ A fejezetet irányító szerv a kifogást annak kézhezvételétől számított harminc napon belül érdemben elbírálja. Az elbírálás határideje egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható, erről a határidő lejárta előtt tájékoztatni kell a kifogás benyújtóját. A kifogás elbírálásában – a fejezetet irányító szerv vezetője kivételével – nem vehet részt az, aki a kifogással érintett eljárásban részt vett.

(7) Ha a kifogás alapos, a fejezetet irányító szerv elrendeli a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetéséhez szükséges intézkedést, egyébként azt elutasítja, és döntéséről – elutasítás esetén az elutasítás indokainak megjelölésével – a kifogást benyújtóját írásban értesíti.

(8) A kifogás tárgyában hozott döntés ellen további kifogás előterjesztésének vagy más jogorvoslat igénybevételének nincs helye.

102/E. §⁴⁷⁶ (1)⁴⁷⁷ A támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet

(2)⁴⁷⁸ Az (1) bekezdés szerinti adatok változását a támogatási döntés meghozatalát megelőzően a támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet a Kincstárnak bejelenti. A bejelentésre az (1) bekezdést kell alkalmazni.

102/F. §⁴⁷⁹ (1)⁴⁸⁰ A támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet

(2)⁴⁸¹ A támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet a Kincstárt hét napon belül értesíti, ha

(3) A támogatás folyósításáról a támogató a támogatás teljes összegének folyósítását követően értesíti a Kincstárt.

103. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat alapján a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához igényelhető, feladatmutatók szerint járó támogatásra (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) való jogosultság feltételeiről és az igénylés lebonyolításának rendjéről az államháztartásért felelős miniszter – a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és az ágazati miniszterekkel együttműködve, a Kincstár útján – tájékoztatót tesz közzé.

(2)⁴⁸⁴ A helyi önkormányzat, társult feladatellátás esetében a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat a támogatás folyósításához szükséges, tájékoztatóban meghatározott adatokat a tájékoztatóban meghatározott határnapig közli a Kincstárral.

104. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és a feladatkörében érintett ágazati miniszterrel együttműködve az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény alapján a Kincstár útján értesítőt bocsát ki.

(2) Az értesítő alapján a helyi önkormányzat az értesítőben meghatározott határnapig a 103. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatását módosítja, ha

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti körülmény bekövetkezését az adatszolgáltatás módosításával egyidejűleg bizonyítani szükséges.

105. §⁴⁸⁵ A 103. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatást, annak évközi módosítását és az éves költségvetési beszámolót megalapozó végleges adatszolgáltatást elektronikus úton történő megküldéssel és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által – az államháztartásért felelős miniszterrel együttműködve, a Kincstár útján – működtetett információs rendszer útján elektronikusan kell teljesíteni.

105/A. §⁴⁸⁶ A támogatás igénylése és módosítása megalapozottságának ellenőrzését végző személyre a 109. § (4) bekezdését alkalmazni kell. Ha a támogatás igénylésének és módosításának megalapozottsága ellenőrzése során helyszíni ellenőrzésre kerül sor, a helyszíni ellenőrzésre a 109/A–109/C. §-t kell alkalmazni.

105/B. §⁴⁸⁷ A helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához kapcsolódó, a 111. § b)–h) pontja szerinti, nem feladatmutató alapján járó támogatások esetén az igénylés a központi költségvetésről szóló törvényben előírtak szerint, a lemondás a 83. § (3) bekezdés b) pontja és a 97. §, a visszafizetés a 99. § (5) bekezdése, a kamatok megállapítása a 98. § szerint történik.

106. § (1) Az Áht. 57. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzést úgy kell megszervezni, hogy valamennyi helyi önkormányzatnál a támogatás igénybevételének évében legalább egyszer sor kerüljön ellenőrzés lefolytatására. Az ellenőrzés lefolytatható a támogatási jogcímek meghatározott körére vonatkozóan is.

(2) A felülvizsgálat során hozott jegyzőkönyv, illetve ha az ellenőrzés keretében helyszíni ellenőrzésre is sor kerül, a helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyv tartalmazza

(3)⁴⁸⁸

(4)⁴⁸⁹ Az Áht. 57. § (3) bekezdése szerinti határozatot a Kincstár az utolsó adatszolgáltatás-módosítási határidő leteltét megelőző ötödik napig hozza meg.

107. §⁴⁹⁰ A helyi önkormányzat a számára megállapított támogatás módosítását, valamint az önkormányzati körön belüli és önkormányzati körön kívüli átadását a költségvetési év során legfeljebb két alkalommal, a 105. §-ban meghatározott módon kezdeményezheti a 103. § szerinti tájékoztatóban vagy a 104. § szerinti értesítőben foglaltak szerint. Ha a módosítás az államháztartás önkormányzati alrendszerén kívüli feladat, vagy intézmény átadásához kapcsolódik, a hiánytalan kérelmet a helyi önkormányzat a 105. §-ban meghatározottak szerint nyújtja be.

108. § A támogatással való elszámolás az igénylésre jogosult feladata.

109. § (1) Az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálatot az Igazgatóság területére vonatkozó munkaterv alapján kell megszervezni. A munkatervet a következő négy évre vonatkozóan minden év december 31-éig kell elkészíteni. A munkatervnek tartalmaznia kell az Igazgatóság illetékességi területéhez tartozó valamennyi helyi önkormányzat elszámolásai helyszíni ellenőrzésének tervezett időpontját negyedéves ütemezés szerint, valamint az első évre vonatkozóan a felülvizsgálatba bevont főbb támogatások jogcímeit.

(2)⁴⁹² A felülvizsgálatot a költségvetési évet követő év szeptember 30-áig kell megkezdeni.

(3) A felülvizsgálat során a Kincstár figyelembe veszi az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján készült jelentésben a tárgyévre és az azt megelőző, a Polgári Törvénykönyv szerinti általános elévülési időn belüli évekre megállapított, az ellenőrzöttet megillető pótlólagos támogatásokat, illetve az ellenőrzött által jogosulatlanul igénybe vett és az Állami Számvevőszék megállapítására vissza nem fizetett támogatásokat is.

(4) Felülvizsgálatot nem végezhet az a személy, aki

(5)⁴⁹⁶

(6) A Kincstár az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálatok tapasztalatait és számszaki összegzéseit május 31-éig megküldi az államháztartásért felelős miniszternek, a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek és az Állami Számvevőszék elnökének.

109/A. §⁴⁹⁷ (1) A felülvizsgálat során az Áht. 59. § (2) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzésre az Igazgatóság vezetője által kiadott ellenőrzési terv és az ellenőrök számára általa kiadott megbízólevél alapján kerülhet sor.

(2) Az ellenőrzési terv tartalmazza

(3) A helyszíni ellenőrzés vezetőjének kezdeményezésére az Igazgatóság vezetője dönthet az ellenőrzési terv módosításáról, kiegészítéséről.

(4) A megbízólevél tartalmazza

109/B. §⁴⁹⁸ A helyszíni ellenőrzésről szóló értesítés tartalmazza a helyszíni ellenőrzés célját és a helyszíni ellenőrzéssel érintett költségvetési szervek megnevezését. Az értesítést az Igazgatóság vezetője úgy közli, hogy azt a polgármester a helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt legalább öt nappal kézhez kapja. A polgármester az Igazgatóság értesítése alapján haladéktalanul tájékoztatja a helyszíni ellenőrzésről az érintett költségvetési szervek vezetőit.

109/C. §⁴⁹⁹ (1) Az ellenőrzés vezetője felelős

(2) Az ellenőr jogosult

(3) Az ellenőr köteles

(4) Az ellenőrzött szerv vezetője a helyszíni ellenőrzést végző személyekkel való kapcsolattartásra kapcsolattartót (a továbbiakban: kapcsolattartó) jelölhet ki. Ha az ellenőrzött szerv vezetője nem jelöl ki kapcsolattartót, az ellenőrzött szerv vezetőjét kell kapcsolattartónak tekinteni. Az ellenőrzött szerv vezetője felelősséggel tartozik annak biztosításáért, hogy a képviseletében a kapcsolattartó teljes jogkörrel eljárhasson.

(5) Az ellenőrzött szerv vezetője jogosult

(6) Az (5) bekezdés a) pontját az ellenőrzött szerv kapcsolattartója és alkalmazottai tekintetében is alkalmazni kell.

(7) Az ellenőrzött szerv vezetője, kapcsolattartója és alkalmazottja köteles a helyszíni ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, ennek keretében

109/D. §⁵⁰¹ A felülvizsgálat során megállapított eltérések bizonyítékainak megismerését és a további bizonyításra irányuló indítvány megtételét az Ákr. 76. §-a szerint kell biztosítani. Helyszíni ellenőrzés esetén a bizonyítékok ismertetésének a helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyv átadása vagy megküldése minősül.

110. § (1)⁵⁰² Ha a felülvizsgálat keretében végezett hatósági ellenőrzés során a Kincstár eltérést nem állapít meg, a hatósági ellenőrzést a 106. § (2) bekezdése szerinti jegyzőkönyv felvételével és a helyi önkormányzatnak történő átadásával vagy megküldésével zárja le.

(2)⁵⁰³ Az Áht. 60. §-a szerinti határozat tartalmazza

111. § A visszafizetési kötelezettség, illetve a helyi önkormányzatot megillető pótlólagos támogatás átutalásra kerülő összegének megállapítása és teljesítése során

112. § (1)⁵¹² A helyi önkormányzat ügyleti kamatot fizet az igénybe vett és az önkormányzatot ténylegesen megillető támogatás különbözete után, ha az igénybe vett támogatás legalább 3%-kal meghaladja az önkormányzatot ténylegesen megillető támogatás mértékét. Az ügyleti kamat mértéke, ha

(2)⁵¹⁶

(3) Ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összege nem haladja meg az ötszázezer forintot, az (1) bekezdés szerinti kamat 50%-át kell megfizetni.

(4)⁵¹⁷ A helyi önkormányzat a 111. § a) pontjában meghatározott egyenleggel kapcsolatban késedelmi kamatot fizet

(5)⁵¹⁹ A késedelmi kamat fizetési kötelezettség kezdő napja az államháztartási számviteli kormányrendelet által az éves költségvetési beszámoló Kincstárhoz történő benyújtására előírt határidőt követő 16. nap, zárónapja a teljesítés napja. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese. A késedelmi kamatot és a 98. § szerinti ügyleti kamatot a helyi önkormányzat állapítja meg, melyet a Kincstár ellenőriz. Ha a Kincstár a megállapított kamat összegét vitatja, a helyi önkormányzatot határozatban kötelezi a késedelmi kamatkülönbözet megfizetésére, illetve intézkedik a többlet visszautalása érdekében.

(6) E § alkalmazásában jegybanki alapkamaton, ha a helyi önkormányzat visszafizetési kötelezettségének

113. § (1) A helyi önkormányzat

(2) A támogatások Áht. 58. §-a szerinti elszámolása alapján a központi költségvetést megillető összeget a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolójának a Kincstárhoz történő benyújtására az államháztartási számviteli kormányrendelet által előírt benyújtási határidőt követő tizenöt napon belül kell megfizetni. A helyi önkormányzatot megillető pótlólagos támogatást a Kincstár legkésőbb a költségvetési évet követő év május 31-éig utalja át.

(3)⁵²¹ A támogatások Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálata során a helyi önkormányzat a központi költségvetést megillető összeget a Kincstár Áht. 60. §-a szerinti határozatának véglegessé válásától számított tizenöt napon belül fizeti meg. A helyi önkormányzatot megillető összeget a Kincstár a határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül utalja át.

(4) Ha a visszafizetendő támogatás együttes összege vagy a fizetendő kamatok együttes összege az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. A Kincstár a pótlólagosan megállapított ezer forint alatti támogatást és az ezer forint alatti kamatot nem utalja át.

(5)⁵²² Ha a visszafizetett támogatás a teljes visszafizetési kötelezettségre nem nyújt fedezetet, a teljesítést először az Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet költségvetési kiadási előirányzatai terhére nyújtott költségvetési támogatások jogosulatlanul igénybe vett részére az igénybevétel szerinti sorrendben, majd a helyi önkormányzat általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások összegére, ezt követően az ügyleti kamatra és a késedelmi kamatra kell elszámolni.

114. §⁵²³ Az Áht. 60/A. § (2) bekezdése szerinti beszedési megbízást a Kincstár akkor nyújtja be, ha a helyi önkormányzat

115. § (1) Az Áht. 60/A. § (3) bekezdése szerinti részletfizetés iránti kérelem

(2) Részletfizetés engedélyezése esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatási összegre vonatkozóan engedélyezett részleteket az utolsó részlet visszafizetés napjáig terheli késedelmi kamat.

115/A. §⁵²⁶ (1) Az Áht. 68/B. §-a szerinti kincstári ellenőrzés során a Kincstár szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzést végez.

(2) A Kincstár a kincstári ellenőrzést az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján végzi. A Kincstár az éves ellenőrzési tervet a tárgyév március 31-éig nyújtja be az államháztartásért felelős miniszternek.

115/B. §⁵²⁷ (1) A Kincstár elnöke a kincstári ellenőrzés lefolytatásához kijelöli a vizsgálatvezetőt és a kincstári ellenőrzést lefolytató ellenőröket (a továbbiakban: kincstári ellenőr).

(2)⁵²⁸ Kincstári ellenőrzést

(2a)⁵²⁹ Kincstári ellenőrzést vizsgálatvezetőként a (2) bekezdésben meghatározott végzettséggel rendelkező olyan személy végezhet, aki ellenőrzési, költségvetési, pénzügyi vagy számviteli munkakörben szerzett, legalább kétéves munkaviszonnyal, közszolgálati, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti jogviszonnyal, bírói, igazságügyi, ügyészi vagy hivatásos szolgálati viszonnyal rendelkezik.

(3)⁵³⁰ Nem végezhet kincstári ellenőrzést az, aki az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálatot a 109. § (4) bekezdése szerint nem végezhet.

(4) A kincstári ellenőr a (3) bekezdés szerinti körülményt az (1) bekezdés szerinti kijelölést vagy a (3) bekezdés szerinti körülmény felmerülését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a Kincstár elnökének. Az összeférhetetlenségről a Kincstár elnöke az összeférhetetlenség okának tudomására jutásától számított 8 napon belül határoz. A döntés meghozataláig a kincstári ellenőrt az összeférhetetlenséggel érintett kincstári ellenőrzéssel összefüggésben az ellenőrzési tevékenysége alól fel kell menteni.

(5)⁵³¹ A vizsgálatvezetőt és a kincstári ellenőröket a kincstári ellenőrzés lefolytatásához szükséges megbízólevéllel kell ellátni, a 109/A. § (4) bekezdése szerinti tartalommal.

115/C. §⁵³² (1) A kincstári ellenőrzést adatbekérés útján, illetve szükség szerint a helyszínen, a kincstári ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk és informatikai rendszerek adatállományainak értékelésével, a megfelelő ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.

(2) A helyszíni vizsgálatot annak megkezdése előtt legalább 5 nappal korábban írásban be kell jelenteni az ellenőrzött szerv vezetőjének, vagy ha kapcsolattartó kijelölésre került, a kapcsolattartónak. Ennek keretében tájékoztatást kell adni a kincstári ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazásról és a kincstári ellenőrzés várható időtartamáról.

115/D. §⁵³³ Az ellenőrzött szerv vezetője, a 109/C. § (4) bekezdése szerint kijelölt kapcsolattartó és alkalmazottja, valamint a kincstári ellenőr jogaira és kötelességeire a 109/C. § (2), (3) és (5)–(7) bekezdését kell alkalmazni.

115/E. §⁵³⁴ Az eljárási bírság kiszabása tekintetében a kincstári ellenőrzéshez kapcsolódó együttműködési, adatszolgáltatási vagy a kincstári ellenőrzés végrehajtását elősegítő kötelezettség megszegésének minősül, ha az ellenőrzött szerv az Áht. 64. §-ában vagy 66. § (2) bekezdésében vagy a 115/D. §-ban vagy a 115/F. § (8)–(10) bekezdésében meghatározott kötelezettségének határidőben nem tesz eleget.

115/F. §⁵³⁵ (1) A Kincstár a kincstári ellenőrzésről jelentést (a továbbiakban: ellenőrzési jelentés) készít.

(2) Az ellenőrzési jelentés tartalmazza

(3) Az ellenőrzési jelentésben lényegre törő, az eredményeket és a hiányosságokat összefoglaló, rövid, tömör értékelést kell adni, továbbá javaslatokat kell megfogalmazni a hiányosságok felszámolása és a folyamatok hatékonyabb, eredményesebb működése érdekében.

(4) A Kincstár az ellenőrzési jelentés tervezetének az ellenőrzött szervre vonatkozó megállapításait és a javaslatokat tartalmazó kivonatát egyeztetés céljából megküldi azon ellenőrzött szerv vezetőjének, akire vonatkozóan az ellenőrzési jelentéstervezet javaslatot tartalmaz.

(5) Ha az egyeztetéssel érintett ellenőrzött szerv vagy az, akire az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonatának tervezete megállapításokat vagy javaslatokat tartalmaz, az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonatának tervezetében szereplő megállapításokat vagy javaslatokat vitatja, az azokkal kapcsolatos észrevételeit az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonata tervezetének kézhezvételétől számított 8 napon belül a Kincstárnak írásban nyújthatja be. Az észrevételben meg kell jelölni azokat a jogszabályhelyeket vagy mellékelni kell azokat a dokumentumokat, amelyek az észrevételben foglaltakat alátámasztják. Ha az e bekezdésben meghatározott határidőben az ellenőrzött szerv részéről nem érkezik az ellenőrzési jelentésre észrevétel, azt akként kell tekintetni, hogy az ellenőrzött szerv az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonatának tervezetében szereplő megállapításokkal és javaslatokkal egyetért.

(6)⁵³⁷ Az észrevétel elfogadása esetén a Kincstár az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonatának tervezetét az elfogadott észrevételnek megfelelően, az észrevétel benyújtásától számított 8 napon belül módosítja, és erről vagy az észrevétel elutasításáról az ellenőrzött szervet haladéktalanul tájékoztatja.

(7)⁵³⁸ A Kincstár az adott hónapban beérkezett, lezárt ellenőrzési jelentéseket a kincstári ellenőrzés befejezését követő hónap harmadik munkanapjáig, összegyűjtve megküldi az ellenőrzött szerv vezetőjének. A Kincstár a lezárt ellenőrzési időszakról szóló jelentésekről összesítő kimutatást készít, amit az ellenőrzési időszak végét követő második hónap utolsó napjáig elektronikus úton megküld az államháztartásért felelős miniszternek és az Állami Számvevőszéknek.

(8)⁵³⁹ Az ellenőrzési jelentés alapján az ellenőrzött szerv vezetője a végrehajtásért felelős személyeket kijelölő és a végrehajtás határidejét feltüntető intézkedési tervet készít, és azt az ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül megküldi a Kincstár részére.

(9)⁵⁴⁰ Ha az intézkedési tervben foglalt intézkedések hiányosak vagy más okból nem elfogadhatóak, a Kincstár az intézkedési tervet indokolással és tizenöt munkanap póthatáridő tűzésével visszaküldi kijavításra, kiegészítésre az ellenőrzött szerv vezetőjének.

(10)⁵⁴¹ Az ellenőrzött szerv vezetője az intézkedési terv szerinti intézkedéseket köteles az abban meghatározott határidőre végrehajtani és arról a Kincstárt írásban tájékoztatni.

(11)⁵⁴² Az intézkedési tervben foglaltak megvalósítását a Kincstár utóellenőrzés keretében ellenőrizheti.

116. §⁵⁴³ (1) Önkormányzati biztos megbízását a képviselő-testületnél

(2) Önkormányzati biztosként

(3) Az önkormányzati biztost a (2) bekezdés szerinti személyek, szervezetek közül a képviselő-testület döntése alapján a polgármester bízza meg, és ennek tényét a helyben szokásos módon teszi közzé.

(4) A képviselő-testület a (3) bekezdés szerinti döntési jogát a pénzügyi bizottságára átruházhatja.

(5)⁵⁴⁶ Nem lehet önkormányzati biztos az a személy, gazdasági társaság név szerint megnevezett alkalmazottja, tagja, aki

117. §⁵⁴⁹ (1) Az önkormányzati biztossal a polgármester megbízási szerződést köt és megbízólevéllel látja el. A megbízólevél tartalmazza

(2) Az önkormányzati biztos jogosult a tervezéssel, gazdálkodással, az adatszolgáltatások teljesítésével és a beszámolással összefüggésben

(3) Az önkormányzati biztos köteles

(4) Az önkormányzati biztos tevékenységéről a képviselő-testületnek havonta – munkájának a költségvetési szerv által történő akadályoztatása esetén soron kívül – beszámol. A beszámolóban számot kell adni a megtett intézkedésekről, a tartozásállomány, a kintlévőségek alakulásáról, továbbá javaslatot kell tenni a költségvetési szerv hatáskörébe tartozó intézkedésekre.

(5) Az önkormányzati biztos megbízatásának megszűnésekor záró értékelést készít, amelyet – a (3) bekezdés h) pontjában megjelölt intézkedési tervvel együtt – a képviselő-testület tárgyal meg és dönt annak elfogadásáról. A képviselő-testületi ülésre a költségvetési szerv vezetőjét is meg kell hívni.

(6) A polgármester a képviselő-testület által elfogadott, az adósság újraképződését megakadályozó záró intézkedési tervben foglaltak végrehajtása érdekében megtett intézkedésekről azok végrehajtásáig negyedévente tájékoztatja a képviselő-testületet.

(7) A (3) bekezdés g) pontja alapján a polgármester vizsgálatot rendel el a költségvetési szerv vezetője, illetve gazdasági vezetője személyi felelősségének megállapítására a tartozásállomány létrejöttével összefüggésben.

(8) A költségvetési szerv vezetője köteles az önkormányzati biztos (2) bekezdésben foglalt jogai teljesítését elősegíteni, részére biztosítani

(9) Az önkormányzati biztos megbízásának megszüntetésére – a megbízási szerződésben meghatározott időtartam letelte előtt – akkor kerülhet sor, ha

(10) A képviselő-testület a (6) bekezdés szerinti intézkedések eredménytelensége esetén

118. §⁵⁵¹ (1) Az önkormányzati biztos tevékenységével összefüggő valamennyi kiadás – az önkormányzati biztos kezdeményezésére felbontott, megszüntetett, módosított szerződésekkel összefüggésben keletkező, költségvetési szervet terhelő kiadásokat kivéve – a helyi önkormányzatot terheli.

(2) Az önkormányzati biztost megillető havi díj összegét, a költségelszámolás rendjét és az abba bevonható költségek körét a 117. § (1) bekezdése szerinti megbízási szerződés tartalmazza. A havi díj összegét a kijelölt költségvetési szerv méretének, valamint vezetője havi alapilletményének figyelembevételével, a hatékonyság és takarékosság követelményeinek egyidejű érvényesítésével kell megállapítani. A költségelszámolás rendje a szerződés mellékletét képezi.

122. § (1)⁵⁵⁵

(2)⁵⁵⁶ A helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv likviditási terve a várható bevételeinek – ideértve az időszak elején rendelkezésre álló készpénz és számlaállomány együttes összegét is – alapul vételével, havi ütemezéssel tartalmazza a teljesíthető kiadásokat.

(3)⁵⁵⁷

122/A. §⁵⁵⁹ (1) A Kincstár a Kincstári Egységes Számla terhére díj és kamat felszámítása nélkül megelőlegezheti

(2)⁵⁶² A Kincstár a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítása érdekében – december 15-ét követően – a Kincstári Egységes Számla terhére megelőlegezi

(3)⁵⁶⁷ A tárgyévet követő év január 5-éig esedékes, következő járandóságok fizethetőek ki megelőlegezés nélkül:

123. §⁵⁶⁸ (1) A vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt agrártámogatások kizárólag abban az esetben finanszírozhatóak a 122/A. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha az így igénybe vett teljes összeget az Európai Unió utólagosan megtéríti, de a kifizetés időpontjában a vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt célokra felhasználható európai uniós forrás nem áll rendelkezésre.

(2) Az egységes területalapú támogatások megelőlegezésére igénybe vett összeg nagysága nem haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló törvény alapján meghatározott, évente kifizetésre kerülő, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap által megtérítendő egységes területalapú támogatások összegét. A cukorágazati hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésére igénybe vett összeg nem haladhatja meg az Európai Unió részére fizetendő hozzájárulás összegét.

(3) A 122/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megelőlegezés tervezett igénybevételről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek az államháztartásért felelős miniszter és a Kincstár részére évente január 15-éig havi bontású éves finanszírozási tervet, valamint minden hónap 15-éig a rendelkezésre álló információk alapján aktualizált havi finanszírozási tervet kell készítenie. Ha a vidékfejlesztési stratégiai tervek kifizetéseinek ütemezése megelőlegezést tesz szükségessé, az államháztartásért felelős miniszter jogosult a vidékfejlesztési stratégiai tervek intézkedései tekintetében a finanszírozási terv és a kifizetések ütemezését módosítani.

(4) Az igénybe vett megelőlegezést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az Európai Uniótól, illetve a cukorágazati hozzájárulás megfizetésére kötelezettektől e címen befolyó bevételekből soron kívül törleszti.

(5) Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból részben vagy egészben finanszírozott agrártámogatásokhoz kapcsolódó, az ügyféltől származó befizetéseket a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a Kincstári Egységes Számlához kapcsolódó megelőlegezési számlára havonta átutalja.

(6)⁵⁶⁹ A 122/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti megelőlegezés tervezett igénybevételéről finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható. A 122/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább harminc nappal kell benyújtani. Az igénybe vett megelőlegezés összegét az elkülönített állami pénzalap kezelő szerve a befolyó költségvetési bevételekből soron kívül törleszti.

(7)⁵⁷⁰ A 122/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti megelőlegezés feltétele, hogy a kifizetés időpontjában a támogatási szerződésben meghatározott célokra felhasználható európai uniós és hazai forrás nem áll rendelkezésre. A tervezett megelőlegezés igénybevételéről a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az államháztartásért felelős miniszter és a Kincstár részére a költségvetési év január 15-éig havi bontású finanszírozási tervet készít, amelyet a rendelkezésére álló információk alapján minden negyedévet követő hónap 15-éig aktualizál. Az államháztartásért felelős miniszter jogosult a finanszírozási terv és a megelőlegezés igénybevételének ütemezését módosítani. Az igénybe vett megelőlegezést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. támogatási szerződés alapján számára kiutalt bevételeiből soron kívül törleszti.

(8) A 122/A. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján kiutalható előleg az érintett egészségügyi szolgáltató utalási évre vonatkozó tizenkét havi finanszírozási összegéből számított havi átlagának 40%-a. A kiutalt előleg visszavonásáról az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve egy összegben a január első munkanapján esedékes finanszírozási összeg utalásánál gondoskodik.

124. § (1) A Kincstár a kincstári körbe tartozó pénzforgalom lebonyolítására a (2) bekezdésben és az Áht. 80. § (2) bekezdése alapján kiadott szabályzatában meghatározott fizetési számlákat vezet.

(2) A Kincstár a felsőoktatási intézmények számára az Áht. 79. § (5) bekezdése szerinti bevételekből származó pénzforgalom kezelésére külön fizetési számlát vezet.

(3)⁵⁷² A Kincstár az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kutatóhálózatába tartozó szervezetek államháztartáson kívüli bevételei kezelésére külön fizetési számlát vezet.

(4)⁵⁷³ A Kincstár a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, valamint a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő, az állam – közvetlen vagy közvetett – többségi tulajdonában álló gazdasági társaság számára az Áht. 51. § (4) bekezdése szerinti európai uniós forrásból és fejlesztési célú, nem európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások fogadására külön fizetési számlát vezet.

126. § (1)⁵⁷⁶ A likviditási fedezet vizsgálata során vizsgálni kell, hogy a terhelendő fizetési számlán rendelkezésre áll-e elegendő fedezet a megbízás teljesítéséhez. A központi kezelésű előirányzatokhoz és a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó fizetési számlák esetén likviditási fedezetvizsgálat nem történik.

(1a)⁵⁷⁷ A fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak fedezetét a teljesült költségvetési és finanszírozási bevételek, a központi támogatás módosított előirányzatai, valamint az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatok esetén a jóváhagyott keret összege képezi. A fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó fizetési számlák egyenlege a költségvetési év utolsó kincstári napján történő előirányzat-felhasználási keret folyósítását követően nulla vagy pozitív összegű lehet.

(2)⁵⁷⁸ Az előirányzati fedezetvizsgálat során vizsgálni kell, hogy a megfelelő kiadási előirányzatból rendelkezésre áll-e a kiadás teljesítéséhez szükséges előirányzat. Az egységes rovatrend rovatait érintő kifizetések teljesítése során az előirányzati fedezetvizsgálat az egységes rovatrend szerinti kiadási előirányzatok szintjén, előirányzati fedezet hiányában kiemelt előirányzati szinten történik.

(2a)⁵⁷⁹ A (3)–(5) bekezdésben meghatározottak kivételével az egységes rovatrend szerinti kiadási előirányzat-fedezetet a tárgyhónap vonatkozásában legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, december hónap vonatkozásában a tárgyévet követő év január 31-éig kell biztosítani.

(3) A (4) bekezdésben foglalt kivételekkel az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető kiadási előirányzatok esetén a Kincstár az előirányzati fedezetvizsgálat során az eredeti vagy a 37. § szerint megemelt előirányzat-felhasználási keret rendelkezésre állását vizsgálja.

(3a)⁵⁸⁰ Az elkülönített állami pénzalapok előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatai terhére teljesülő kifizetéseket a Kincstár előirányzati fedezetvizsgálat nélkül teljesíti.

(4) A Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási célú kifizetéseit megelőzően előirányzati fedezetvizsgálat nem történik.

(5) Az Egészségbiztosítási Alap ellátási célú, előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatai terhére teljesülő kifizetéseket, valamint a nem Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások kiadásait a Kincstár az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervéhez rendelt központi ellátási számláról és az ehhez kapcsolódó igazgatási szervek ellátási számlájáról likviditási fedezetvizsgálat nélkül, a nem túlléphető előirányzatok esetén a központi ellátási számlához kapcsolódó előirányzati fedezetvizsgálat mellett teljesíti.

(6)⁵⁸¹ A kincstári kör fizetési számlái javára, illetve terhére adott megbízások, továbbá a bevételeket és a kiadásokat érintő pénzforgalom nélküli rendezések során a Kincstár szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni.

127. § Az Áht. 80. § (2) bekezdés szerinti szabályzatban meg kell határozni

128. § (1) A Kincstár az Áht. 81. § (1) bekezdése szerinti előirányzat-felhasználási keretet (a 128–130. § alkalmazásában a továbbiakban: keret) havonta megállapítja és átvezeti a költségvetési szervek fizetési számlájára.

(2)⁵⁸⁵ A keret megállapítása során a Kincstár

(3)⁵⁸⁸ A Kincstár a működési előirányzatokra jutó központi támogatás január havi keretét – a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium 1–7. címéhez tartozó költségvetési szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – a személyi juttatások 1/12-ének 35%-ával és a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 1/12-ével csökkenti. A Kincstár ettől a fejezetet irányító szerv kérelmére eltérést engedélyezhet.

(4)⁵⁸⁹ Ha a központi költségvetésről szóló törvény a költségvetési évet megelőző év november 20-áig nem kerül az Országgyűlés által elfogadásra és kihirdetésre, és az előzetes, valamint a végleges elemi költségvetés között eltérés mutatkozik, az előzetesen megállapított január havi keret miatti korrekciót a Kincstár a március havi keret megállapításakor végzi el.

(5)⁵⁹⁰

(6)⁵⁹¹

(7)⁵⁹²

(8)⁵⁹³

(9)⁵⁹⁴

(10)⁵⁹⁵ Likvid fedezet hiányában a 62/D. § (6) bekezdése szerinti befizetési kötelezettséget a Kincstár mindaddig nem teljesíti, amíg a költségvetési szerv fizetési számlája a befizetési kötelezettség összegével nem terhelhető. A befizetési kötelezettség teljesítéséig a költségvetési szerv fizetési számlája terhére benyújtott egyéb fizetési megbízásokat a Kincstár nem teljesíti.

129. §⁵⁹⁶ A felhalmozási előirányzatok teljesítésarányos felhasználásának finanszírozása – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat kivételével – a 172/A. § szerinti felhasználási terv alapján történik.

130. § (1)⁵⁹⁷ A Kincstár az általa előre meghatározott időpontokban tájékoztatja a fejezetet irányító szervet az irányítása alá tartozó költségvetési szerv részére a 128. § (2) bekezdés b) pontja szerint megállapított összegről.

(2)⁵⁹⁸ Az (1) bekezdésben foglaltaktól való eltérést (e § alkalmazásában a továbbiakban: előrehozás) a Kincstár engedélyezhet.

(3)⁵⁹⁹

(4)⁶⁰⁰ Az előrehozást a fejezetet irányító szervnek kell kérnie a Kincstártól. Az előrehozást a következő havi keretnyitások során időarányosan, az időarányos havi ütemezéstől eltérően folyósítandó előrehozást havi részletezésben veszi figyelembe a Kincstár. A Kincstár a kérelem beérkezését követő öt munkanapon belül tájékoztatja a fejezetet irányító szervet az előrehozás nyilvántartásba vételéről vagy annak elutasításáról és az elutasítás indokairól.

132. §⁶⁰² (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok finanszírozására szolgáló előirányzat-felhasználási keretet egy összegben, a költségvetési év utolsó kincstári napján kell folyósítani.

(2) Az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a költségvetési év utolsó kincstári napján folyósításra kerülő előirányzat-felhasználási keret kizárólag a tárgyévi költségvetési év során ténylegesen teljesített költségvetési kiadások fedezetét biztosítja. Ha a költségvetési év során ténylegesen teljesített költségvetési kiadások a módosított kiadási előirányzat összegét nem haladják meg, akkor a költségvetési év utolsó kincstári napján a módosított támogatási előirányzat összegét kell folyósítani.

133. § (1) Az elkülönített állami pénzalap előirányzat-felhasználási terve havi részletezettségben a költségvetési és a tervezhető finanszírozási bevételeket és kiadásokat tartalmazza.

(2)⁶⁰³ Az előirányzat-felhasználási tervet az elkülönített állami pénzalap kezelő szerve készíti el és azt – a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tárgyhónapot megelőző hónap 25-éig megküldi a Kincstár részére.

(2a)⁶⁰⁴ Az elkülönített állami pénzalap központi támogatásokat tartalmazó, a tárgyévre vonatkozó előirányzat-felhasználási tervét az elkülönített állami pénzalap kezelő szerve a tárgyévet megelőző hónap 25-éig készíti el és megküldi a Kincstár részére. A központi támogatásokat tartalmazó előirányzat-felhasználási terv indokolt esetben az elfogadását követően módosítható.

(3) Az elkülönített állami pénzalap pénzeszközei terhére előírt befizetési kötelezettséget – ha törvény másként nem rendelkezik – az előirányzat-felhasználási tervben havonta az éves előirányzat 1/12-ével kell figyelembe venni.

(4)⁶⁰⁵ A Kincstár az elkülönített állami pénzalap központi támogatását a (2a) bekezdés szerinti előirányzat-felhasználási terv alapján – ha törvény eltérően nem rendelkezik – havonta, a tárgyhó 10-éig bocsátja rendelkezésre.

134. §⁶⁰⁶ Az állami adóhatóság adatokat szolgáltat foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap és a Nemzeti Kulturális Alap kezelő szerve, továbbá a Kincstár részére

135. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzat-felhasználási tervei a költségvetési és a tervezhető finanszírozási bevételeket és kiadásokat tartalmazzák. Az ellátások előirányzatainak központi intézkedésen alapuló emelése esetén, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben az előirányzat-felhasználási terv módosítható.

(2)⁶⁰⁷ Ha az Egészségbiztosítási Alap előirányzat-felhasználási tervében szereplő gyógyító-megelőző ellátás, gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportokon belül a jogcímek együttes összege, továbbá a külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím összege meghaladja az időarányos előirányzati szintet, a Kincstár az előirányzat-felhasználási tervet a pénzügyi folyamatokat bemutató és értékelő levél kíséretében az államháztartásért felelős miniszter részére jóváhagyás céljából megküldi. Az előirányzat-felhasználási tervhez mellékelni kell az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervének részletes indokolását.

(3) A Kincstár a jóváhagyott előirányzat-felhasználási terv alapján előirányzat-felhasználási keretet nyit, és arról tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerveit.

(4) Ha az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott, nem túlléphető előirányzatok (a továbbiakban: zárt előirányzatok) előirányzat-felhasználási tervének jóváhagyására a tárgyhónapot megelőző hó utolsó munkanapjáig nem kerül sor, a Kincstár az időarányosan még rendelkezésre álló előirányzatból egy hónapra számított mértékű előzetes előirányzat-felhasználási keretet nyit.

136. § (1)⁶⁰⁸ A Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított, de nem a Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő ellátások megtérítésére vonatkozó, az ellátások tényleges felhasználás szerinti igénybevételének ütemezését tartalmazó éves előirányzat-felhasználási tervet a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelő szerve készíti el a költségvetési évet megelőző év december 25. napjáig. A Kincstár az ellátások összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelő szerve által elkészített okmányok alapján a hónap utolsó előtti banki napján utalja át.

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén a központi hozzájárulás igénybevételének ütemezésére vonatkozó éves előirányzat-felhasználási tervet a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve jóváhagyásra az államháztartásért felelős miniszternek küldi meg a költségvetési évet megelőző év december 25-éig. A Kincstár a költségvetési hozzájárulás megtérítését a jóváhagyott tervben meghatározott időpontokban utalja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fizetési számlájára.

(3)⁶⁰⁹ Az éves előirányzat-felhasználási terv a jogosultság jogszabályi feltételeinek megváltoztatásán alapuló módosítása, az igénybe vett támogatás túlteljesülése, vagy alulteljesülése, illetve jogszabályon alapuló évközi intézkedés esetén a havi előirányzat-felhasználási terv benyújtásával egyidejűleg módosítható.

(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervének

(5) A Kincstár az előirányzat-felhasználási terv alaki és tartalmi ellenőrzése után

(6) A jóváhagyott előirányzat-felhasználási terv alapján a Kincstár gondoskodik az előirányzat-felhasználási keretek megnyitásáról és azt visszaigazolja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei részére.

(7) Az időarányos előirányzat számításánál az érintett jogcímcsoport együttes összegét kell figyelembe venni.

(8) Ha a zárt előirányzatoknál az előirányzat-felhasználási terv hó közi módosítása válik szükségessé, az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervének a módosítással érintett előirányzatokra vonatkozó tervtáblákat be kell nyújtania az államháztartásért felelős miniszternek jóváhagyásra.

(9) Ha az államháztartásért felelős miniszter a zárt előirányzatok tárgyhavi előirányzat-felhasználási kereteit az előző időszakban képződött megtakarítás beszámításával hagyja jóvá és az előirányzat-felhasználási terv nem így került benyújtásra, az előirányzat-felhasználási tervet a döntésnek megfelelően korrigálni kell. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjának kezelő szerve a korrekciót a Kincstár tájékoztatása alapján soron kívül végrehajtja és a korrigált tervet a Kincstárnak megküldi.

137. § (1)⁶¹³

(2)⁶¹⁴

(3) Az egészségügyi szolgáltatások ártámogatásának kincstári teljesítéséhez a megbízásokat a teljesítést egy munkanappal megelőzően kell a Kincstárnak átadni.

138. § (1)⁶¹⁵ A járulék és adó, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátás, továbbá a gyógyszerforgalmazás címén kimutatott összegeket az állami adóhatóság által vezetett számlák egyenlege alapján a Kincstár naponta átvezeti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fizetési számláira.

(2) Az állami adóhatósághoz késedelmi pótlék és bírság címen befolyt összegből a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető részt az állami adóhatóság havonta a tárgyhót követő hónap 15-éig átvezeti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fizetési számláira.

(3)⁶¹⁶ Az egészségügyi hozzájárulás címén kimutatott összegeket az állami adóhatóság által vezetett számlák egyenlege alapján a Kincstár naponta átvezeti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fizetési számláira.

(4) A jogerős fizetési meghagyások alapján teljesített munkáltatói táppénz-hozzájárulás címén az állami adóhatóság által vezetett számlákra befolyt összeget a Kincstár naponta átvezeti az Egészségbiztosítási Alap fizetési számlájára.

(5) Az állami adóhatóság adatokat szolgáltat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei, a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, illetve az egészségbiztosításért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, és a Kincstár részére

(6) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei az (1) bekezdés szerinti járulék címén átutalt bevételeket – a (7) bekezdésben megjelölt járulékbevételek kivételével – havonta a járulékelemek között az (1) bekezdésben szereplő járulék befizetésekhez tartozó mindenkori bevallott kötelezettség arányában megosztják. Az így elszámolt összegeket az éves járulék-elszámolás keretében, a halmozott éves bevallás arányában kell korrigálni.

(7)⁶¹⁷ A Kincstár a költségvetési évben az állami adóhatóság által vezetett számlákra befolyt egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással teljesített járulékokból a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető bevételek összegéről havonta, a tárgyhót követő hónap 10-éig elektronikusan adatot szolgáltat ezek kezelő szervei részére.

(8) A Kincstárnak az Egészségbiztosítási Alapot terhelő rokkantsági, rehabilitációs ellátások, kártérítési járadékok és baleseti járadékok, továbbá az MNV Zrt.-t, a Hadigondozottak Közalapítványát, a Nemzeti Földalapot terhelő, a Nyugdíjbiztosítási Alap által megelőlegezett ellátásokat, ezek posta- és egyéb költségeinek összegét havonta, a teljesítésről szóló számlát helyettesítő hivatalos értesítés alapján a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig, december hónapban az utolsó előtti kincstári napig kell megtérítenie úgy, hogy az még a tárgyhóban a Nyugdíjbiztosítási Alap fizetési számláján jóváírásra kerüljön. A Kincstár a megtérítésekről az államháztartásért felelős minisztert utólag tájékoztatja.

(9) A központi költségvetést terhelő,

139. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve a fedezet biztosítása céljából az Egészségbiztosítási Alap fizetési számlája terhére, a Kincstár által vezetett megfelelő fizetési számla javára

(1a)⁶¹⁸ A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére a központi költségvetés XLII. fejezetén belül a kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása

(1b)⁶²⁰ A Kincstár az Egészségbiztosítási Alap részére a központi költségvetés XX. fejezetén belül a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatából a folyósító szerv által benyújtott és az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.

(2)⁶²¹ Az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott, az (1) bekezdés a) pontja hatálya alá nem tartozó egészségügyi szolgáltatók számára kiutalandó támogatások összegéről a tárgyhót megelőző hónap utolsó munkanapjáig ad megbízást a Kincstárnak, amelyet a Kincstár a 4. melléklet szerint teljesít.

(3)⁶²²

(4)⁶²³ Az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve és a Kincstár az (1) és (2) bekezdéstől eltérő időpontú finanszírozási összeg, vagy jogszabály alapján igényelhető előleg átutalásáról is rendelkezhet.

(5) Az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve az (1) bekezdés a) pontja szerint finanszírozott egészségügyi szolgáltatókat – a (6) bekezdés szerinti eset kivételével – az érintett helyi önkormányzat vagy – a helyi önkormányzat tájékoztatásával – az egészségügyi szolgáltató kezdeményezésére évente felülvizsgálja. A helyi önkormányzat, egészségügyi szolgáltató a felülvizsgálatot a költségvetési évet megelőző év október 31-éig kezdeményezheti az (1) bekezdés a) pontja szerinti arány dokumentálásával.

(6) A gazdálkodási formaváltás esetén az Igazgatóság a törzskönyvi nyilvántartás alapján – az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervének értesítésével egyidejűleg – törli az intézményt az (1) bekezdés a) pontja szerint finanszírozott egészségügyi szolgáltatók közül.

140. § (1) Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti személyi juttatásokat terhelő közterheknek a személyi juttatásokat, valamint az egyéb kifizetéseket terhelő adók, járulékok, magánnyugdíjpénztári tagdíjak minősülnek.

(2)⁶²⁴ Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti egyéb kötelezettségnek minősül:

(3)⁶²⁷ Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti támogatások összegét az e § és a 143. § (2) és (3) bekezdése szerinti összegek hozzáadásával és levonásával, – ha a központi költségvetésről szóló törvény eltérően nem rendelkezik – a 4. melléklet szerinti ütemezésben kell folyósítani. A vármegyei önkormányzat esetén a helyi önkormányzatokért felelős miniszter ettől – a vármegyei önkormányzatnak a tárgyhó ötödik napjáig benyújtott kérelmére – eltérést engedélyezhet.

(3a)⁶²⁸ A helyi önkormányzat és az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervek által folyósított (megelőlegezett) társadalombiztosítási ellátások megtérítendő összegét elkülönítetten, a (3) bekezdésében meghatározott támogatással egyidejűleg kell folyósítani.

(4)⁶²⁹ A Kincstár az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével kidolgozza a nettó finanszírozás lebonyolításának szabályait és a feladatok időbeni lebonyolítását tartalmazó aktuális űrlap garnitúrát, amelyet folyamatosan frissítve, első esetben tárgyév január 31-éig, majd a módosulásokkal egyidejűleg a honlapján közzétesz.

(4a)⁶³⁰ A Kincstár az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével kidolgozza az Áht. 83. § (6b) bekezdése szerinti beszámítási eljárást bemutató aktuális űrlapgarnitúrát, amelyet a honlapján közzétesz.

(5)⁶³¹ A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a 4. melléklet alapján a helyi önkormányzatokat megillető támogatásokat a tárgyhó 18-áig utalványozza.

(6)⁶³² A folyósítás során a 104. § (1) és (2) bekezdése szerinti finanszírozási különbözeteket az alábbiak szerint kell érvényesíteni:

(7)⁶³⁵ A nettó finanszírozás keretében folyósított támogatások módosítása szerinti finanszírozási különbözeteket a következők szerint kell érvényesíteni:

(8)⁶⁴¹ Ha a helyi önkormányzatot a nettó finanszírozás keretében megillető összeg a lemondással érintett összeg egészére nem nyújt fedezetet, a Kincstár az Áht. 60/A. §-a szerint jár el.

(9)⁶⁴² A központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított támogatások évközi folyósítása nem követi a helyi önkormányzatok szétválását, egyesülését és a helyi önkormányzatok egymás közötti év közbeni feladatátadását. A finanszírozás módosításáról a helyi önkormányzat gondoskodik a 107. § szerint, vagy a finanszírozást pénzeszköz átadással, átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik.

(10)⁶⁴³ A forgótőke tárgyhavi visszapótlására csak addig a mértékig kerülhet sor, ameddig arra a helyi önkormányzatot, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból nettó módon finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervet megillető, a nettó finanszírozásnál figyelembe vett támogatások (3) bekezdés szerinti levonásokkal – ide nem értve az engedményezett forgótőkét – csökkentett összege fedezetet nyújt.

141. §⁶⁴⁴ (1) A helyi önkormányzat, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv részére az Áht. 83. § (1) és (2) bekezdése szerinti összeget – a (2) bekezdés szerinti költségvetési támogatás kivételével – az Áht. 84. § (1)–(3) bekezdése szerinti fizetési számlára kell folyósítani.

(2) Az Áht. 51. § (4) bekezdésének hatálya alá tartozó költségvetési támogatást az önkormányzat Kincstárnál vezetett fizetési számlájára kell folyósítani.

142. § (1)⁶⁴⁵ Ha a helyi önkormányzat ellen a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény szerinti eljárás indul, a kérelem bírósághoz történő érkezése és az adósságrendezés megindításáról szóló végzés cégközlönyben történő közzététele közötti időszakban az önkormányzat kérelmet nyújthat be a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez, amelyben kérelmezheti, hogy a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből, valamint a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapból a Startmunka-programhoz kapcsolódóan számára biztosított hozzájárulások, támogatások folyósítása a Kincstárban igazgatóságonként vezetendő elkülönített letéti számlára történjen. A kérelemhez az adósságrendezési eljárás megindítását igazoló dokumentumokat csatolni kell.

(2)⁶⁴⁶ A helyi önkormányzatokért felelős miniszter engedélye esetén a letéti számla felett a helyi önkormányzat rendelkezik.

(3)⁶⁴⁷ Az adósságrendezési eljárás megindításáról, illetve az erre irányuló kezdeményezés elutasításáról a helyi önkormányzat a tudomására jutástól számított három napon belül köteles értesíteni a Kincstárt. Az értesítést követően a Kincstár haladéktalanul intézkedik a letéti számla egyenlegének a helyi önkormányzat fizetési számlájára történő átutalásáról.

143. § (1) A Kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján megelőlegezett összeg beszedésére a tárgyhó 20. napját követően nyújt be beszedési megbízást.

(2)⁶⁴⁸ Ötvenezer forint alatti tartozás esetén a Kincstár a beszedést év közben a következő hónapokban a nettó finanszírozás során a helyi önkormányzatot, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervet megillető összegből történő levonás útján is érvényesítheti.

(3)⁶⁴⁹ Az Áht. 83. § (6) bekezdéssel érintett önkormányzat tekintetében a Kincstár a felfüggesztés időszakában megelőlegezett tartozásainak beszedését a felfüggesztett támogatások folyósításának hónapjában a nettó finanszírozás során a helyi önkormányzatot megillető összegből történő levonás útján érvényesíti.

144. §⁶⁵¹ (1) Az Áht. 83. § (5) vagy (6) bekezdése alapján felfüggesztett összegek folyósítása a kötelezettség teljesítését követő hónap 4. melléklet szerinti utalási időpontjában teljesíthető.

(2) Az Áht. 83. § (6b) bekezdése szerinti beszámításba be nem vonható jogcímeket a 8. melléklet tartalmazza.

(3) Ha a helyi önkormányzat Áht. 83. § (6b) bekezdése szerinti beszámítással megfizetett tartozása az Áht. 83. § (3) bekezdése szerinti beszedési megbízással is teljesül, a Kincstár a beszedési megbízásból utoljára befolyt összeg nyilvántartásba vételét követően külön kérelem nélkül intézkedik a többletösszeg visszautalásáról.

(4) A teljesítések nyilvántartási számláin – a pénzügyi számvitelben a pénzeszközök változását eredményező gazdasági eseményeken kívül – teljesítésként kell nyilvántartásba venni a helyi önkormányzat finanszírozása során a Kincstár által az Áht. 83. § (6b) bekezdése szerinti beszámítással megfizetett tartozásokat.

(5) Az Áht. 83. § (6b) bekezdése szerinti beszámítás esetén ezzel egyidejűleg a beszámításba bevont központi támogatások beszámítás előtti összegét a B11. Önkormányzatok működési támogatásai és a B21. Felhalmozási célú önkormányzati támogatások rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon is nyilvántartásba kell venni.

144/A. § (1)⁶⁵³ A központi költségvetésről szóló törvény alapján a központi költségvetést havonta megillető gépjárműadó összege befizetésének ellenőrzése céljából a települési önkormányzat az önkormányzati adóhatóság által a tárgyévben beszedett gépjárműadó összegének adatait, illetve a gépjárműadó fizetési számláról a települési önkormányzat által végrehajtott utalások adatait – havi kimutatással – a tárgyévet követő hónap 20. napjáig továbbítja az Igazgatóságnak.

(2)⁶⁵⁴ Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az önkormányzati adóhatóság teljesíti úgy, hogy az adónyilvántartó rendszerből kinyert – havi bontású gépjárműadó forgalmát részletező – adatokat a Kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben rögzíti, valamint az adatszolgáltatás hitelesített példányát és a 145. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fizetési számláról a terhelési összegeket, továbbá azok záró egyenlegét tartalmazó számlakivonatok hitelesített másolatait legkésőbb a tárgyévet követő hónap 21. napjáig elektronikus úton megküldi az Igazgatóságnak.

(3)⁶⁵⁵ Az Igazgatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését követő hatvan napon belül a rendelkezésre álló adatok alapján ellenőrzi, hogy az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét és a gépjárműadó központi költségvetés részére való befizetését megfelelően teljesítette-e az önkormányzati adóhatóság. Ha az ellenőrzés eredményeként ezek helyessége nem állapítható meg, vagy az Igazgatóság tartalmi vagy formai hibát talál, pótlólagos információért, illetve hiánypótlásért megkeresi az önkormányzati adóhatóságot.

(4)⁶⁵⁶

(5) Ha az Igazgatóság ellenőrzése során nem állapít meg eltérést, arról az önkormányzati adóhatóságot nem értesíti.

(6) Az Áht. 83/A. § (1a) bekezdése alapján kiszabható bírság mértéke legfeljebb

(7) A bírság mértékének megállapításakor az Igazgatóság a kötelezettségszegés súlyát és ismétlődő jellegét mérlegeli.

(8) Ha a bírság, illetve az Áht. 83/A. § (2) bekezdése alapján az Igazgatóság által megállapított különbözet és annak kamata nem éri el a tízezer forintot, azt nem kell megfizetni, és az Igazgatóság az önkormányzati adóhatóság értesítését mellőzi.

(9)⁶⁵⁷ Ha az Igazgatóság a (3) bekezdés szerinti ellenőrzés során a települési önkormányzat javára ezer forintot meghaladó összegben állapít meg eltérést, akkor határozat hozatala nélkül értesíti az önkormányzati adóhatóságot az eltérésről. Ezer forint alatti eltérés esetén az Igazgatóság mind a határozathozatalt, mind az értesítést mellőzi. Az eltérést a települési önkormányzat a központi költségvetést megillető gépjárműadó-bevétel 145. § (8) bekezdése szerinti utalásai során levonással érvényesíti.

(10)⁶⁵⁸ A (3) bekezdés szerinti ellenőrzési határidőt — annak lejárta előtt legalább öt nappal — indokolt esetben az ellenőrzést végző Igazgatóság vezetője egyszer, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. Az Igazgatóság az ellenőrzési határidő meghosszabbításáról végzést hoz, és erről az önkormányzati adóhatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

145. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a helyi önkormányzat a (3)–(5) bekezdés szerinti fizetési számlákat, alszámlákat az Áht. 84. § (1) bekezdése alapján választott számlavezetőnél vezethet.

(2)⁶⁵⁹ A hitellel rendelkező, kötvényt kibocsátó helyi önkormányzat – az Áht. 84. § (4) bekezdésében foglalt kivételekkel – a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatással, valamint a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos pénzforgalmát a fizetési számlájához kapcsolódó alszámlán köteles elkülöníteni. A helyi önkormányzat – az Áht. 84. § (4) bekezdésében foglalt kivételekkel – az alszámláról a hitelen, kötvényen alapuló fizetési kötelezettségeit nem teljesítheti.

(3)⁶⁶⁰ A helyi önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltakon túl a fizetési számlájához kapcsolódóan a következő alszámlákkal rendelkezhet:

(4)⁶⁶² A helyi önkormányzat

(5)⁶⁶⁴ A (3) bekezdés b) és c) pontja szerint nyitott alszámlákról, valamint a (4) bekezdés a)–c) pontja szerint vezetett fizetési számlákról kizárólag az alábbi műveletek teljesíthetők: