10/2012. (II. 21.) VM rendelet

a) A gyep jellegű élőhelyeket legeltetéssel vagy kaszálással kell fenntartani a 3.2.2. alpontban a legeltetésre, kaszálásra vonatkozó előírásoknak megfelelően.

b) A nádasodás, gyékényesedés megakadályozása, visszaszorítása érdekében a nádasodó, gyékényesedő területeket legeltetni, kaszálni kell.

c) Az inváziós fajok betelepülését, terjedését meg kell akadályozni, meglévő állományaikat mechanikus módszerekkel vagy vegyszeres kezeléssel kell visszaszorítani.

a) A tájképi értékek megőrzése érdekében új építmények létesítésekor gondoskodni kell azok tájba illesztéséről.

b) Mezőgazdasági művelés alatt álló területeken gondoskodni kell a magányos fák, dűlőutak melletti mezsgyék, fasorok, erdősávok, cserjés foltok fenntartásáról, valamint szükség szerinti pótlásáról.

c) A mezőgazdasági kultúra megválasztásakor a térségi adottságok mellett figyelembe kell venni a táj karakterét és a gazdálkodás hagyományait.

d) Természeti környezetben tett beavatkozásokat, különösen élőhely-rekonstrukciót a tájtörténeti információkkal, az aktuális természeti adottságokkal és a rendelkezésre álló erőforrásokkal összhangban kell megtervezni és megvalósítani.

e) A területen átmenő nyomvonalas létesítmények, elsősorban középfeszültségű légvezetékek kiváltását a rendelkezésre álló források függvényében folytatni kell.

f) A gyeppel borított területeken gondoskodni kell a használaton kívüli, rossz állapotban lévő, gazdálkodással összefüggő építmények elbontásáról. A használni kívánt építményeket tájba illő és a térségre jellemző módon kell felújítani, valamint gondoskodni kell állaguk megőrzéséről, környezetük gondozottságáról.

a) Engedélyezett kutatási tevékenységet a természetvédelmi kezelésért felelős Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) előzetes tájékoztatását követően lehet megkezdeni.

b) A kutatási engedélykérelem mellékleteként a kérelmezőnek részletes kutatási tervet kell benyújtania a természetvédelmi hatóság részére.

c) A kutatás eredményeit tartalmazó publikációk egy-egy példányát meg kell küldeni az igazgatóság és a természetvédelmi hatóság részére.

a) A területen kizárólag az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítása érdekében, valamint az e rendelet hatálybalépésekor hatályos engedéllyel rendelkező tevékenység keretében létesíthető épület és műtárgy (a továbbiakban együtt: építmény). Az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítása érdekében létesítendő építményeket tájba illő, természetes anyagokból (különösen kő, fa és nád) kell elkészíteni.

b) Bányászati tevékenység az e rendelet hatálybalépésekor hatályos engedélyben foglaltak szerint, csak a terület természeti és táji értékeinek (különös tekintettel az élőhelyekre és azok életközösségeire, továbbá a területen található védett növény- és állatfajokra) veszélyeztetése, károsítása nélkül valósítható meg.

c) 20 kV-os vagy ennél nagyobb feszültségű villamos energiaszállító vezeték csak földkábeles megoldással létesíthető a területen.

d) A jelenlegi földhasználati mód csak természetszerűbb vagy extenzívebb hasznosítás irányába változtatható a területen az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítása érdekében.

e) Vad mesterséges tenyésztése tilos.

f) Tilos a vadkibocsátás. Kivételt képez ez alól a fogoly kibocsátása, melyet az igazgatósággal történő előzetes egyeztetést követően végezhet a vadászatra jogosult.

g) Évente két alkalommal engedélyezhető társas vadászat a területen.

h) Vadászat során keletkezett hulladék, lőszerhüvely nem maradhat a területen, a vadászat befejeztével a hulladékot el kell távolítani a területről.

i) Állandó vadászati és vadgazdálkodási berendezés nem létesíthető.

j) Vad etetésére kizárólag mobil etetők használhatók, amelyek csak a vadetetés időszakában lehetnek a területen. Ezt követően haladéktalanul el kell távolítani a területről az etetőket a maradék takarmánnyal együtt. Az etetők számát és elhelyezkedését a kihelyezést megelőzően egyeztetni kell az igazgatósággal.

a) A területen nem végezhető mélyítő szántás és hígtrágya kijuttatása.

b) Előnyben kell részesíteni azokat, a térségre hagyományosan jellemző haszonnövény fajokat és -fajtákat, amelyek nem igényelnek intenzív termesztéstechnológiát.

c) A gazdálkodás során minimális munkaműveleti rendszert kell alkalmazni. Gyep és szántó határvonalát a gyepterület rovására nem lehet megváltoztatni.

d) A tápanyag-utánpótlást elsősorban szerves trágyázásra és pillangósok vetésére, zöldtrágyázásra kell alapozni.

e) A károkozók elleni védekezés során a megelőzést és mechanikai vagy biológiai eljárásokat kell előnyben részesíteni.

f) Gépi kaszálást és aratást a tábla közepétől vagy a táblaszél mellől indulva, állatok zárványterületre szorítása nélkül, vadriasztó lánc alkalmazásával kell végezni. Fokozottan védett madár fészkének megtalálása esetén tájékoztatni kell az igazgatóságot.

a) A területen nem végezhető talajjavítás, melioráció, öntözés, fogasolás, felülvetés, szerves és műtrágya kijuttatása, vegyszerhasználat, gyepégetés, libalegeltetés.

b) A becserjésedés megakadályozása, a cserjék visszaszorítása érdekében a területet rendszeresen kaszálni vagy legeltetni kell. A becserjésedő gyepeken cserjeirtást kell végezni.

c) A kaszáló és legelő jellegű területeket külön kell választani és törekedni kell arra, hogy a gyepkezelés ennek megfelelően történjék. Ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy adott évben esetenként a legelők egyes részeit kaszálják, vagy a kaszálókat kaszálás után legeltessék.

d) Legeltethető állatfajok: juh, szarvasmarha, bivaly, ló és szamár; kecske csak keresőként, juhállománnyal együtt, sertés csak természetvédelmi indokból, az igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően.

e) Az alul- és túllegeltetést kerülni kell, kivéve, ha az a természetvédelmi kezelés részeként, az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítása érdekében történik. Kiemelten jelentős fajok életfeltételeinek megteremtése és fenntartása érdekében az igazgatóság által meghatározott területeken túllegeltetést kell alkalmazni.

f) Legeltetés a túllegeltetés elkerülésével, pásztoroló vagy szakaszolt legeltetéssel végezhető a tavaszi felszáradástól az őszi esőzések beálltáig, általában április 24. és november 30. között. Ettől eltérő időszakban legeltetés csak száraz talajállapot mellett, a gyepfelület károsodása nélkül végezhető.

g) Nagy kiterjedésű, összefüggő területek egyidejű lekaszálását el kell kerülni.

h) A kaszálás során kaszálatlan sávok, táblák kijelölése szükséges az igazgatósággal való egyeztetés alapján.

i) Gépi kaszálást a tábla közepétől vagy a táblaszél mellől indulva, állatok zárványterületre szorítása nélkül, vadriasztó lánc alkalmazásával kell végezni Fokozottan védett madár fészkének megtalálása esetén tájékoztatni kell az igazgatóságot. A lekaszált, bebálázott szénát lehetőség szerint a bálázás utáni 20 napon belül, de legkésőbb július 31-ig el kell szállítani a területről.

j) Az esetleges sarjúkaszálás során az i) pontban meghatározott előírásoknak megfelelően kell eljárni.

k) A terület gyommentességét szükség szerinti gyakoriságú tisztító kaszálással vagy egyéb, az igazgatósággal előzetesen egyeztetett módon kell biztosítani; a területet hulladékmentesen kell tartani.

l) Legeltetés és egyéb, gyepen végzett tevékenység csak száraz talajállapot mellett történhet.

m) A legelőn tartott állatállomány elhelyezésére az igazgatósággal előzetesen egyeztetett helyen ideiglenes jellegű karám létesíthető. A karámbeli elhelyezés helyéről a felhalmozódott trágyát el kell szállítani és a területet eredeti állapotába kell visszaállítani.

n) Az állatállomány gondozószemélyzetének elhelyezésére az igazgatósággal előzetesen egyeztetett módon telepíthető ideiglenes szálláshely.

a) A Zsadány 36D, 36G, 36H erdőrészletek esetében az akácos állományokat őshonos tölgyes állományokra kell lecserélni cser, magyar kőris, mezei szil, mezei juhar, vadgyümölcsök elegyítése mellett.

b) A Zsadány 36B, 36E, 36F erdőrészletek esetében a pótlások során magyar kőris, mezei szil, mezei juhar, tatárjuhar elegyfajokat kell bevinni az állományba.

c) Az állománynevelési munkák során a holt faanyag legalább 20%-át a területen kell hagyni a korhadéklakó életközösségek megőrzése érdekében. Az állománynevelési munkák során a nem őshonos fajok egyedeit kell elsősorban eltávolítani.

d) Törekedni kell az őshonos elegyfajok elegyarányának fenntartására, egyedeinek védelmére.

e) Az erdőgazdálkodásra vonatkozó további részletes előírásokat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 32. § (2) és (3) bekezdése alapján felülvizsgált érvényes erdőterv tartalmazza.

a) A visszagyepesítést követően a gyep jellegű élőhelyeket legeltetéssel és kaszálással kell fenntartani a 3.2.2. alpontban a legeltetésre, kaszálásra vonatkozó előírásoknak megfelelően.

b) A visszagyepesítést követően az inváziós fajok betelepülését, terjedését meg kell akadályozni, meglévő állományaikat mechanikus módszerekkel vagy vegyszeres kezeléssel kell visszaszorítani.

c) A visszagyepesítést követően a nádasodás, gyékényesedés megakadályozása, visszaszorítása érdekében a nádasodó, gyékényesedő területeket legeltetni, kaszálni kell.

a) A terület tájképi értékeinek megőrzése érdekében új építmények létesítésekor gondoskodni kell azok tájba illesztéséről.

b) Mezőgazdasági művelés alatt álló területeken gondoskodni kell a magányos fák, a dűlőutak melletti mezsgyék, fasorok, erdősávok, cserjés foltok fenntartásáról, valamint szükség szerinti pótlásáról.

c) A mezőgazdasági kultúra megválasztásakor a térségi adottságok mellett figyelembe kell venni a táj karakterét és a gazdálkodás hagyományait.

d) Természeti környezetben tett beavatkozásokat, különösen élőhely-rekonstrukciót a tájtörténeti információkkal, az aktuális természeti adottságokkal és a rendelkezésre álló erőforrásokkal összhangban kell megtervezni és megvalósítani.

e) A gyeppel borított területeken gondoskodni kell a használaton kívüli, rossz állapotban lévő, gazdálkodással összefüggő építmények elbontásáról. A használni kívánt építményeket tájba illő és a térségre jellemző módon kell felújítani, valamint gondoskodni kell állaguk megőrzéséről, környezetük gondozottságáról.

a) Engedélyezett kutatási tevékenységet a természetvédelmi kezelésért felelős Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) előzetes tájékoztatását követően lehet megkezdeni.

b) A kutatási engedélykérelem mellékleteként a kérelmezőnek részletes kutatási tervet kell benyújtania a természetvédelmi hatóság részére.

c) A kutatás eredményeit tartalmazó publikációk egy példányát meg kell küldeni az igazgatóság és az illetékes természetvédelmi hatóság részére.

a) A területen kizárólag az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítása érdekében, valamint az e rendelet hatálybalépésekor hatályos engedéllyel rendelkező tevékenység keretében létesíthető épület és műtárgy (a továbbiakban együtt: építmény). Az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítása érdekében létesítendő építményeket tájba illő, természetes anyagokból (különösen kő, fa és nád) kell elkészíteni.

b) Bányászati tevékenység az e rendelet hatálybalépésekor hatályos engedélyben foglaltak szerint, csak a terület természeti és táji értékeinek (különös tekintettel az élőhelyekre és azok életközösségeire, továbbá a területen található védett növény- és állatfajokra) veszélyeztetése, károsítása nélkül valósítható meg.

c) 20 kV-os vagy ennél nagyobb feszültségű villamos energiaszállító vezeték csak földkábeles megoldással létesíthető a területen.

d) A jelenlegi földhasználati mód csak természetszerűbb vagy extenzívebb hasznosítás irányába változtatható a területen az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítása érdekében.

e) Vad mesterséges tenyésztése tilos.

f) Tilos a vadkibocsátás. Kivételt képez ez alól a fogoly kibocsátása, melyet az igazgatósággal történő előzetes egyeztetést követően végezhet a vadászatra jogosult.

g) Évente két alkalommal engedélyezhető társas vadászat a területen.

h) Vadászat során keletkezett hulladék, lőszerhüvely nem maradhat a területen, a vadászat befejeztével a hulladékot el kell távolítani a területről.

i) Állandó vadászati és vadgazdálkodási berendezés nem létesíthető.

j) Vad etetésére kizárólag mobil etetők használhatók, amelyek csak a vadetetés időszakában lehetnek a területen. Ezt követően haladéktalanul el kell távolítani a területről az etetőket a maradék takarmánnyal együtt. Az etetők számát és elhelyezkedését a kihelyezést megelőzően egyeztetni kell az igazgatósággal.

a) A területen nem végezhető mélyítő szántás, hígtrágya-kijuttatás.

b) Elsősorban a hagyományos, a térségre jellemző, a védett és fokozottan védett fajok megőrzésével összhangban álló kultúrák termeszthetők. Előnyben kell részesíteni azokat a fajokat, amelyek nem igényelnek intenzív termesztéstechnológiát.

c) A gazdálkodás során minimális munkaműveleti rendszert kell alkalmazni. Gyep és szántó határvonalát a gyepterület rovására nem lehet megváltoztatni.

d) A tápanyag-utánpótlást elsősorban szerves trágyázásra és pillangósok vetésére, zöldtrágyázásra kell alapozni.

e) A károkozók elleni védekezés során a megelőzést és mechanikai vagy biológiai eljárásokat kell előnyben részesíteni.

f) Gépi kaszálást és aratást a tábla közepétől, vagy a táblaszél mellől indulva, állatok zárványterületre szorítása nélkül, vadriasztó lánc alkalmazásával kell végezni. Fokozottan védett madár fészkének megtalálása esetén tájékoztatni kell az igazgatóságot.

a) A területen nem végezhető talajjavítás, melioráció, öntözés, fogasolás, felülvetés, szerves és műtrágya kijuttatása, vegyszerhasználat, gyepégetés, libalegeltetés.

b) A becserjésedés megakadályozása, a cserjék visszaszorítása érdekében a területet rendszeresen kaszálni vagy legeltetni kell. A becserjésedő gyepeken cserjeirtást kell végezni.

c) A kaszáló és legelő jellegű területeket a természetvédelmi kezelés szempontjából külön kell választani és törekedni kell arra, hogy a gyepkezelés (használat) ennek megfelelően történjék. Ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy adott évben esetenként a legelők egyes részeit kaszálják vagy a kaszálókat kaszálás után legeltessék.

d) Legeltethető állatfajok: juh, szarvasmarha, bivaly, ló és szamár; kecske csak keresőként, juhállománnyal együtt, sertés csak természetvédelmi indokból, az igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően.

e) Az alul- és túllegeltetést kerülni kell.

f) Legeltetés a túllegeltetés elkerülésével, pásztoroló vagy szakaszolt legeltetéssel végezhető április 24. és november 30. között a tavaszi felszáradástól az őszi esőzések beálltáig. Ettől eltérő időszakban legeltetés csak száraz talajállapot mellett, a gyepfelület károsodása nélkül végezhető.

g) Nagy kiterjedésű, összefüggő területek egyidejű lekaszálását el kell kerülni.

h) A kaszálás során kaszálatlan sávok, táblák kijelölése szükséges az igazgatósággal való egyeztetés alapján.

i) Gépi kaszálást a tábla közepétől vagy a táblaszél mellől indulva, állatok zárványterületre szorítása nélkül, vadriasztó lánc alkalmazásával kell végezni. Fokozottan védett madár fészkének megtalálása esetén tájékoztatni kell az igazgatóságot. A lekaszált, bebálázott szénát lehetőség szerint a bálázás utáni 20 napon belül, de legkésőbb július 31-ig el kell szállítani a területről.

j) Az esetleges sarjúkaszálás során az i) pontban meghatározott előírásoknak megfelelően kell eljárni.

k) A terület gyommentességét szükség szerinti számú tisztító kaszálással vagy egyéb, az igazgatósággal előzetesen egyeztetett módon kell biztosítani; a területet hulladékmentesen kell tartani.

l) Legeltetés és egyéb, gyepen végzett tevékenység csak száraz talajállapot mellett történhet.

m) A legelőn tartott állatállomány elhelyezésére az igazgatósággal előzetesen egyeztetett helyen ideiglenes jellegű karám létesíthető. A karámbeli elhelyezés helyéről a felhalmozódott trágyamennyiséget el kell szállítani és a területet eredeti állapotába kell visszaállítani.

n) Az állatállomány gondozószemélyzetének elhelyezésére az igazgatósággal előzetesen egyeztetett módon telepíthető ideiglenes szálláshely.