18/2012. (VIII. 22.) HM rendelet
18/2012. (VIII. 22.) HM rendelet
a Magyar Honvédség külföldi szolgálatot teljesítő és külföldi tanulmányokat folytató személyi állománya devizaellátmányáról és egyes ellátmányon kívüli pénzbeli járandóságairól szóló 26/2007. (VI. 20.) HM rendelet módosításáról és a honvédelmi miniszter által alapítható és adományozható elismerésekről szóló 27/2002. (IV. 17.) HM rendelet módosításáról1
2012.09.01.
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. § (2) bekezdés i) pontjában és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (7) bekezdés a) pont ac) alpontjában,
a 2. alcím tekintetében a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (6) bekezdésében, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában
kapott felhatalmazás alapján – a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:
1. A Magyar Honvédség külföldi szolgálatot teljesítő és külföldi tanulmányokat folytató személyi állománya devizaellátmányáról és egyes ellátmányon kívüli pénzbeli járandóságairól szóló 26/2007. (VI. 20.) HM rendelet módosítása
1. § A Magyar Honvédség külföldi szolgálatot teljesítő és külföldi tanulmányokat folytató személyi állománya devizaellátmányáról és egyes ellátmányon kívüli pénzbeli járandóságairól szóló 26/2007. (VI. 20.) HM rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Amennyiben a Hjt. 48/A. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (a továbbiakban: NKE) szolgálatot teljesítő kiküldött nem a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) – a HM és az NKE közötti külön megállapodásban rögzített – képzési igényeihez kapcsolódóan lát el külföldön feladatot, a külföldi feladatellátás időtartamára a honvédség által e rendelet szerint biztosítható juttatásokra a 4. §-ban foglaltak kivételével nem jogosult.”
2. § Az R1. 3. § i) pont 2. és 3. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[engedélyező elöljáró: az a parancsnok (vezető), aki a hatáskörébe utaltak számára az e rendeletben foglalt szabályok figyelembevételével meghatározott juttatások kifizetésének, elszámolásának engedélyezésére jogosult. Így engedélyező elöljáró:]
„2. a Szövetséges Fegyveres Erők Európai Legfelsőbb Parancsnokságán (SHAPE), a SHAPE alárendeltségében lévő parancsnokságokon, valamint a SHAPE-en, mint bázison beosztást betöltők esetében: az MH Nemzeti Katonai Képviselet (Mons) katonai képviselője,
3. a Szövetséges Transzformációs Parancsnokság (ACT, Norfolk) alárendeltségében, ideértve az ACT Európai Törzselemét is, valamint az Amerikai Egyesült Államok Fegyveres Erői parancsnokságain a Magyarország részére biztosított beosztást betöltők esetében: az MH Nemzeti Összekötő Képviselet (Norfolk) képviseletvezetője,”
3. § Az R1. 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A kiküldöttel együtt az állomáshelyen életvitelszerűen kint tartózkodó családtag is jogosult devizaellátmányra, amennyiben őt a honvédség kifejezetten a családtagként való külföldi jelenlétére tekintettel a kiküldött állomáshelyén részmunkaidős közalkalmazotti jogviszony keretében átmeneti jelleggel, nem állománytáblás vagy nem munkaköri jegyzékben létrehozott helyen foglalkoztatja. Ez esetben a foglalkoztatott családtag a foglalkoztatás időtartamával összhangban megállapított arányos – a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, valamint a foglalkoztató honvédségi szervezet részére jóváhagyott közalkalmazotti béralap figyelembevételével megállapított – közalkalmazotti illetményén, továbbá a (2) bekezdés szerint megállapított, de a foglalkoztatás időtartamának megfelelően arányosan csökkentett devizaellátmányon felül saját jogán e rendelet alapján folyósítható egyéb juttatásra nem jogosult. Az illetékes személyügyi szerv által előkészített és a HM KPH által előzetesen véleményezett – ellenjegyzett – közalkalmazotti kinevezésről szóló dokumentumot a foglalkoztató honvédségi szervezet vezetője adja ki.”
4. § Az R1. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem jár a családtagi pótlék a kiküldöttnek mindaddig, amíg a 7. § (1) és (3) bekezdése szerinti igazolások külön írásbeli felszólítás ellenére sem kerülnek benyújtásra. Továbbá nem jár a családtagi pótlék az után a családtag után, aki a tárgyhónapban az állomáshely szerinti alapellátmány összegét meghaladó, külföldi tartózkodás ideje alatt szerzett jövedelemmel – ide nem értve a nyugdíjat, a nyugdíjszerű ellátásokat, továbbá a nem foglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelmet – rendelkezik. A kiküldött köteles írásban bejelenteni az illetékes pénzügyi ellátó szervnek a vele együtt külföldön élő családtagjai külföldi tartózkodás ideje alatt szerzett jövedelmét, és az annak mértékében bekövetkezett változásokat, amennyiben e családtagok után családtagi pótlékot vesz igénybe. Az előzőeken túlmenően nem jár a családtagi pótlék a kiküldöttnek a külszolgálat alatti tartós elhelyezésül szolgáló, 18. § szerinti lakóingatlan használatba vételét megelőzően, kivéve a 20. § (1) bekezdése szerinti azon esetet, amikor az ideiglenes elhelyezést a honvédség a kiküldött kérelme alapján a családtagi pótlékra jogosító családtagok számát is figyelembe véve biztosítja.”
5. § Az R1. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kiküldött devizaellátmánya és családtagi pótléka szempontjából irányadó alapellátmány összegét a személyi jövedelemadóról szóló törvény vonatkozó szabályai, továbbá a járulékfizetésre kötelezetteknél a munkaerő-piaci-, az egészségbiztosítási- és a nyugdíjjárulék – beleértve az esetleges magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is – fizetési szabályok alapulvételével bruttósítani kell.”
6. § Az R1. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A 15. § (1) bekezdés d) pontja és (3) bekezdése szerinti utazás esetén a honvédség az utazást a (3) bekezdés szerinti utazási költségátalány folyósítása formájában biztosítja. A 15. § (1) bekezdés a)–c), e) és f) pontja szerinti utazások esetén a honvédség az utazást elsődlegesen a következő típusú utazási jegy térítésmentes nyújtása formájában biztosítja, vagy a kiküldött külön kérelmére az utazási jegy helyett a (3) bekezdés szerinti utazási költségátalányt folyósít:
a) Ukrajna és Románia kivételével, a Magyarországgal szomszédos országokban, valamint a Cseh Köztársaságban történő szolgálatteljesítés esetén – a c) pont szerinti eset kivételével – a belföldi kiküldetésre vonatkozó szabályok alapján meghatározott kocsiosztályú vonatjegy;
b) az a) pontba nem tartozó országokban történő szolgálatteljesítés esetén – a c) pont szerinti eset kivételével – az 57. § (2) és (3) bekezdése szerinti repülőjegy;
c) az eredeti állomáshelyről béketámogató műveletbe vezényelt kiküldöttet a vezénylő külföldi szervezet által meghatározott utazási jegy, ennek hiányában a b) pont szerinti repülőjegy.
(2) Az (1) bekezdés szerinti utazási jogosultság e rendelet eltérő rendelkezése kivételével nem ruházható át más személyre, továbbá a jogosultságok naptári évek között nem csoportosíthatók át, és nem halmozhatók.
(3) Az utazási költségátalány adott naptári évre érvényes normaösszegét az illetékes logisztikai ellátó szerv a honvédség tartós külföldi szolgálatot teljesítő kiküldöttei állomáshelyéül szolgáló településenkénti bontásban elkészíti, és legkésőbb minden év január 31-ig közzéteszi. Az utazási költségátalány normaösszegének meghatározása, igénylése és folyósítása a 16/A. §-ban meghatározott szempontok és eljárásrend figyelembevételével történik.”
7. § Az R1. „Utazási költségtérítés” alcíme a következő 16/A. és 16/B. §-sal egészül ki:
„16/A. § (1) Ha a kiküldött külföldi szolgálat alatti állomáshelyéül szolgáló település szárazföldön megközelíthető, és annak Budapesttől közúton mért távolsága nem haladja meg a 3000 kilométert, valamint a portugáliai állomáshelyek esetében az utazási költségátalány adott naptári évre érvényes normaösszegét külföldi helyőrségenként a kilométerben kifejezett távolság, a (6) bekezdés szerinti üzemanyag fogyasztási norma és üzemanyagár norma figyelembevételével, forintban kell meghatározni.
(2) Tengerentúli helyőrségek esetén, továbbá ha a kiküldött külföldi szolgálat alatti állomáshelyéül szolgáló, szárazföldön megközelíthető település Budapesttől közúton mért távolsága – ide nem értve a portugáliai állomáshelyeket – meghaladja a 3000 kilométert, az utazási költségátalány adott naptári évre érvényes normaösszegét külföldi helyőrségenként az adott viszonylaton való utazáshoz egyébként szükséges turistaosztályú, teljesárú repülőjegy adott év január 15-én érvényes tarifa szerinti beszerzési értéke alapján, forintban kell meghatározni.
(3) Az utazási költségátalányt a 15. § (1) bekezdés a), b) és f) pontja esetében legkésőbb az utazás megkezdése előtti ötödik napig, a 15. § (1) bekezdés c) és e) pontja esetében soron kívül, de legkésőbb a kiküldött kérelmének beérkezését követő ötödik napig kell átutalni a kiküldött részére.
(4) A 15. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az utazási költségátalány külön igénylés nélkül, minden év május 31-ig kerül átutalásra a kiküldött részére. Amennyiben valamely családtag az adott év május 31. utáni időszakban válik családtagi pótlékra jogosító hozzátartozóvá, és az éves szabadságot a kiküldött az érintett családtag családtagi pótlékra jogosító hozzátartozóvá válása előtt még nem töltötte le, az érintett családtag után járó utazási költségátalány a családtag családtagi pótlékra jogosító hozzátartozóvá válását alátámasztó besorolási határozat vagy parancs kiadását követő harminc napon belül kerül a kiküldött részére átutalásra.
(5) Az utazási költségátalányt forintban kell a kiküldött részére folyósítani, a költségátalány felhasználását a kiküldöttnek nem kell számla leadásával igazolnia. Az utazási költségátalány után fennálló adó- és járulékfizetési kötelezettség a vonatkozó jogszabályok alapján a kiküldöttet terheli.
(6) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából
a) benzinüzemű gépjárműveknél az 1001–1500 köbcentiméteres hengerűrtartalom tartományhoz, gázolajüzemű gépjárműveknél az 1501–2000 köbcentiméteres hengerűrtartalom tartományhoz a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendeletben alapnorma-átalányként megállapított üzemanyag fogyasztási normák átlagát kell irányadónak tekinteni;
b) benzinüzemű gépjárműveknél az ESZ-95 ólmozatlan motorbenzinre, gázolajüzemű gépjárműveknél a gázolajra az állami adóhatóság által közzétett, az adott év január hónapjára érvényes üzemanyagár normák átlagát kell irányadónak tekinteni.
16/B. § (1) Az utazási jegyről való lemondást a 15. § (1) bekezdés a), b) és f) pontja esetében legkésőbb az utazás megkezdése előtti tizenöt munkanappal kell az engedélyező elöljáró és egyidejűleg az illetékes pénzügyi ellátó szerv részére bejelenteni.
(2) A 15. § (1) bekezdés c) pontja esetében az utazási jegyről csak különösen indokolt esetben – különösen idő hiánya miatt – lehet lemondani. A 15. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a kiküldöttnek az utazási jegyről való lemondásról a hazautazási szándékának írásbeli bejelentésével egyidejűleg kell nyilatkoznia. Az e bekezdés szerinti esetekben az utazási jegyről való lemondás esetén az engedélyező elöljáró engedélyével szolgálati vagy saját gépjárművet lehet igénybe venni.
(3) Ha a kiküldött a 15. § (1) bekezdés c) pontja szerinti utazáshoz, vagy a kiküldött és családtagi pótlékra jogosító hozzátartozója a 15. § (1) bekezdés e) pontja szerinti utazáshoz szolgálati vagy saját gépjárművet vesz igénybe, az utazás kapcsán a kiküldött részére az 54. és 58. §-okban foglaltak szerinti költségtérítések fizethetők.
(4) Szolgálati vagy saját gépjárművel történő utazás esetén az utazás időtartamát és útvonalát az engedélyező elöljáró határozza meg.”
8. § Az R1. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Az állomáshelyre történő első kiutazás és végleges hazautazás alkalmával, ideértve a másik állomáshelyre történő áthelyezés esetét is, a honvédség a legszükségesebb személyi ingóságok szállításához – ide nem értve a 17/A. § szerinti berendezési tárgyakat – a (2)–(11) bekezdés szerinti feltételekkel biztosít költségtérítést.
(2) A személyi ingóságok szállításának elszámolása során legfeljebb a következő súlyhatárok vehetők figyelembe:
a) vasúton, közúton és hajón történő szállítás esetén a kiküldött után 200, a házastárs után 150, családtagi pótlékra jogosító gyermekenként 50-50 kg;
b) légi szállítás igénybevétele esetén a kiküldött után 150, a házastárs után 100, a családtagi pótlékra jogosító gyermekenként 30-30 kg.
(3) Amennyiben a szállítás konténerrel történik, melynél a számlázás alapját a szállítótérfogat képezi, a tényleges számla szerinti összeg, legfeljebb azonban a (9) bekezdés szerinti normaösszeg számolható el.
(4) Repülőgépen történő első kiutazás és végleges hazautazás alkalmával a repülőtársaság által személyenként biztosított súlyhatáron felül 20-20 kg túlsúlyt a honvédség terhére lehet elszámolni. A repülőtársaság által személyenként biztosított súlyhatár hiányában személyenként összesen 40-40 kg súlyt lehet a honvédség terhére elszámolni.
(5) A kiküldött részére a külföldi állomáshelyre történő első ki- és végleges hazautazása során a (2) és (4) bekezdésben meghatározott súlyhatárokig a személyi ingóságok szállítása (6) bekezdés szerinti vám-, és vámmal kapcsolatos költségeit meg kell téríteni, melynek során a számlával igazolt költségek elszámolását az illetékes logisztikai ellátó szerv vezetője engedélyezi.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazása során a honvédség a következő vámjellegű költségeket téríti meg:
a) a kiküldött és családtagi pótlékra jogosító hozzátartozói személyi ingóságairól készülő egységes vámáru-nyilatkozat elkészítésének költsége,
b) egyes spedíciós költségek, különösen garanciajegy, tranzit vámokmány kiállításának díja,
c) vámszemle díjak, különösen magyarországi, helyszíni.
(7) A kiküldött és családtagi pótlékra jogosító hozzátartozói személyi ingóságainak ki- és hazaszállíttatása, továbbá másik állomáshelyre történő áthelyezés esetén az új állomáshelyre való átszállítása, az onnan történő visszaszállítása megszervezését, továbbá a szállítás vámügyintézését a kiküldött végzi.
(8) A kiküldött részére a személyi ingóságok szállításának költsége az (1)–(4) bekezdésben foglaltak alapján a szállítási költség számlával igazolt összegéig, de legfeljebb a (9) bekezdés szerinti normaösszegig téríthető meg, amennyiben a szállításhoz a honvédség nem biztosít térítésmentesen szállítókapacitást. A számlán szereplő tételek közül a csomagolási, rakodási, szállítási szolgáltatásról szólók számolhatók el. Amennyiben az elszámolás során külföldi pénznemben kiállított számla kerül benyújtásra, a költségtérítés folyósításához szükséges átváltásnál a kifizetés hónapját megelőző hónap tizenötödik napján érvényes, hivatalos MNB devizaárfolyamot kell figyelembe venni.
(9) Az illetékes logisztikai ellátó szerv minden év január 31-ig – a honvédség tartós külföldi szolgálatot teljesítő kiküldöttei állomáshelyéül szolgáló településenkénti bontásban – elkészíti és közzéteszi az adott naptári évre érvényes személyi ingóság szállítási normaösszegeket, külön-külön az állomáshelyre való kiköltözés és a hazaköltözés költségeire vonatkoztatva azzal, hogy a hazatelepülésre megállapított norma összege nem lehet alacsonyabb, mint a kihelyezésre vonatkozó norma. A norma összegének meghatározása során a tengerentúli szállítások esetében – amennyiben gazdaságosabb – a konténerrel történő vízi szállítási formát kell figyelembe venni.
(10) A kiküldött saját gépjárművének saját elhatározásból Magyarországról külföldre történő kivitele, Magyarországra történő behozatala és a kapcsolódó vámügyintézés a kiküldött feladata, és a költségek is a kiküldöttet terhelik.
(11) A tartós külszolgálat alatti áthelyezés miatti állomáshelyváltás, és a kiküldött akaratától függetlenül szükségessé váló, állomáshelyen belüli átköltözés esetén a (8) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kiküldött részére folyósítható költségtérítés maximális mértékét az illetékes logisztikai ellátó szerv esetenként – az átköltözés időpontját megelőzően – határozza meg az adott szállítási viszonylathoz kapcsolódó sajátosságokat figyelembe véve, így különösen az eredeti és az új állomáshely távolságát, az átköltözés során igénybe vehető szállítási formákat, ez utóbbiak költség- és időigényét.”
9. § Az R1. a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § (1) Az állomáshelyre történő első kiutazás és végleges hazautazás alkalmával, ideértve a másik állomáshelyre történő áthelyezés, valamint a kiküldött akaratától függetlenül szükségessé váló, állomáshelyen belüli átköltözés esetét is, a honvédség a kiküldött családjának a vonatkozó belső rendelkezésben meghatározott lakásberendezés – különösen bútorzat és háztartási eszközök – szállításához a (2)–(5) bekezdés szerinti feltételekkel biztosít költségtérítést. A 18. § (3) bekezdés a) pontja és b) pont bb) alpontja szerinti esetekben nem biztosítható költségtérítés lakásberendezés szállításához.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ingóságok ki- és hazaszállíttatása, másik állomáshelyre történő áthelyezés, valamint a kiküldött akaratától függetlenül szükségessé váló, állomáshelyen belüli átköltözés esetén az új lakóingatlanba való átszállítása, az onnan történő visszaszállítása megszervezését, továbbá a szállítás vámügyintézését a kiküldött végzi. A vám-, és vámmal kapcsolatos költségek elszámolására a 17. § (6) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni, azzal, hogy a számlával igazolt költségek elszámolását az illetékes logisztikai ellátó szerv vezetője engedélyezi.
(3) A kiküldött részére az (1) bekezdés szerinti ingóságok szállításának költsége a szállítási költség számlával igazolt összegéig, de legfeljebb a (4) bekezdés szerinti normaösszegig téríthető meg, amennyiben a szállításhoz a honvédség nem biztosít térítésmentesen szállítókapacitást. A számlán szereplő tételek közül a csomagolási, rakodási, szállítási, szét- és összeszerelési szolgáltatásról szólók számolhatók el. Ha a nagyobb méretű berendezési tárgyak lakóingatlanba történő bemozgatása csak speciális mobil lift alkalmazásával lehetséges, e szolgáltatás számlával igazolt költsége is elszámolható az illetékes logisztikai ellátó szerv vezetője előzetes engedélyével. Amennyiben az elszámolás során külföldi pénznemben kiállított számla kerül benyújtásra, a költségtérítés folyósításához szükséges átváltásnál a kifizetés hónapját megelőző hónap tizenötödik napján érvényes, hivatalos MNB devizaárfolyamot kell figyelembe venni.
(4) Az illetékes logisztikai ellátó szerv minden év január 31-ig a honvédség tartós külföldi szolgálatot teljesítő kiküldöttei állomáshelyéül szolgáló településenkénti bontásban elkészíti és közzéteszi az adott naptári évre érvényes lakásberendezés szállítási normaösszegeit, külön-külön az állomáshelyre való kiköltözés és a hazaköltözés költségeire vonatkoztatva, azzal, hogy a hazatelepülésre megállapított norma összege nem lehet alacsonyabb, mint a kihelyezésre vonatkozó norma. A norma összegének meghatározása során a tengerentúli szállítások esetében – amennyiben gazdaságosabb – a konténerrel történő vízi szállítási formát kell figyelembe venni.
(5) A tartós külszolgálat alatti áthelyezés miatti állomáshelyváltás, és a kiküldött akaratától függetlenül szükségessé váló, állomáshelyen belüli átköltözés esetén a (3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kiküldött részére folyósítható költségtérítés maximális mértékét az illetékes logisztikai ellátó szerv esetenként – az átköltözés időpontját megelőzően – határozza meg az adott szállítási viszonylathoz kapcsolódó sajátosságokat figyelembe véve, így különösen az eredeti és az új állomáshely távolságát, az átköltözés során igénybe vehető szállítási formákat, ez utóbbiak költség- és időigényét.”
10. § (1) Az R1. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kiküldött és családtagi pótlékra jogosító hozzátartozói számára a külszolgálat alatt tartós elhelyezésül szolgáló – a kiküldött feladatkörének, a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozói létszámának megfelelő – lakóingatlan felkutatása és kiválasztása, valamint az illetékes logisztikai ellátó szerv vezetője előzetes felhatalmazása alapján a bérleti szerződés megkötése, továbbá a bérleti szerződés megszűnésekor a lakóingatlannak a tulajdonos részére történő visszaadása a kiküldött feladata. Ehhez az illetékes logisztikai ellátó szerv az ellátási tevékenység során összegyűlt gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva, megfelelő információk nyújtásával szakmai támogatást ad. A lakásbérleti szerződés megkötését megelőzően a honvédség a szerződéstervezet jogi felülvizsgálatához igény esetén szakmai segítséget biztosít.”
(2) Az R1. 18. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti lakóingatlan kiválasztása során a (2) bekezdésben foglaltakon kívül a következő szempontok figyelembevételével kell eljárni:
a) elsősorban berendezett lakóingatlan bérlésére kell törekedni,
b) ha a kiküldött állomáshelyéül szolgáló településen nem érhető el az előírt feltételeknek megfelelő berendezett lakóingatlan, és a 74. § (7) bekezdése szerinti feltételek sem teljesülnek,
ba) a kiküldött részére engedélyezhető a saját tulajdonú lakásberendezési tárgyak Magyarországról történő kiszállítása, amelyhez költségtérítés a 17/A. § szerint biztosítható;
bb) saját tulajdonú, Magyarországról kiszállítható lakásberendezés hiányában, továbbá azok nem költséghatékony szállíthatósága esetén a lakásberendezés helyszíni bérlésének költsége legfeljebb a (4) bekezdés szerinti berendezett és berendezés nélküli lakásbérleti normák különbözetének összegéig elszámolható.
(4) A (3) bekezdés alkalmazása során irányadó, a berendezett és a berendezés nélküli lakásra külön-külön megállapított lakásbérleti normák mértékét az illetékes logisztikai ellátó szerv javaslatai alapján összeállított belső rendelkezés határozza meg.”
11. § (1) Az R1. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A külföldi lakhatással összefüggésben felmerülő költségek az (1a)–(7) bekezdésben foglaltak szerint oszlanak meg a költségviselő felek között.”
(2) Az R1. 19. §-a a következő (1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A lakás- és a garázsbérlet bérleti díját, továbbá – amennyiben vannak a lakásban elhelyezett honvédségi tulajdonú berendezési tárgyak – azok és a garázs biztosítási díját, a lakás- és garázsbérletnél kifizetett letét összegét, továbbá a bérleti szerződés megkötéséhez kapcsolódó esetleges ügynöki, szakértői díjak költségét a honvédség megtéríti. A lakás- vagy garázsbérlet megszűnésekor a tulajdonos által a kiküldöttnek visszatérített letét összegét 15 munkanapon belül a honvédség részére vissza kell fizetni. Ha a lakásbérletről szóló szerződés másként nem rendelkezik, a biztosítás szempontjából honvédségi tulajdonúnak kell tekinteni azokat a berendezési tárgyakat is, amelyek a bérbeadó tulajdonát képezik, de a bérlés ideje alatt azokat a lakásban hagyja, és használatra átengedi a bérlő részére. Ha a lakásberendezés külön szolgáltatótól kerül bérlésre, és a bérlés díja a biztosítási díjat nem tartalmazza, akkor a biztosítás szempontjából azt is honvédségi tulajdonúnak kell tekinteni. A kiküldött a bérbeadó által kötött lakásbiztosítás hiányában köteles biztosítást kötni a honvédségi tulajdonúnak tekintett lakásberendezési tárgyakra.
(1b) A bérelt lakóingatlanokban a bérleti viszony fennállása alatt, valamint a lakóingatlan visszaadásakor a kiküldött és családja által történő rendeltetésszerű használat során bekövetkező, a bérleti szerződés alapján a kiküldött helytállási kötelezettsége körébe tartozó meghibásodások javíttatásának költsége a kiküldöttet terheli. Kivételt képeznek ez alól azok az időszaki karbantartások, amelyek végrehajtását a bérleti szerződés, a biztosítási szerződés vagy helyi jogszabály kötelezően előírja. Ha a lakásban van honvédségi tulajdonú lakásberendezés, annak egyes meghibásodott, és ebből következően részben vagy egészben használhatatlanná vált vagy felesleges berendezési tárgyait a kiküldött köteles megőrizni, és azokkal a külszolgálat végén elszámolni. Azon lakóingatlanban keletkezett károkat, amelyet a honvédség folyamatos bérlése mellett egymást követően több kiküldött vett igénybe, a lakóingatlan tulajdonos részére történő végleges visszaadásakor – a hazatelepülő kiküldött egyidejű jelenlétével – a honvédség téríti meg a tulajdonos részére. A kiküldött az általa és családja által okozott károkat a lakóingatlannak az illetékes logisztikai ellátó szerv és a kiküldött között létrejött átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján téríti meg a honvédségnek.
(1c) A lakás berendezésére vonatkozó szabályokat külön belső rendelkezés – a 3. § i) pont 6. alpontja szerinti szervezetek állománya esetében KNBSZ főigazgatói intézkedés – tartalmazza.
(1d) A honvédség tulajdonának védelme – valamint külön indokolt esetben, az illetékes logisztikai ellátó szerv javaslata alapján a HM közigazgatási államtitkára, a 3. § i) pont 6. alpontja szerinti szervezetek állománya esetében a KNBSZ főigazgatója engedélyével a kiküldött és családja személyi biztonsága – érdekében szükség szerint gondoskodni kell a technikai biztosítás feltételeiről, amelynek költsége a honvédséget terheli.”
(3) Az R1. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kiküldött tulajdonát képező ingóságok, berendezési tárgyak biztosításának díja a kiküldöttet terheli. Amennyiben a lakásra, valamint annak berendezési tárgyaira kötött biztosítási szerződésben nem különülnek el a honvédségi és a kiküldött tulajdonát képező vagyontárgyak biztosítási összegei, a biztosítási díj megtérítése során csak a honvédségi tulajdonú tárgyakra eső, arányosan megállapított rész számolható el.”
12. § Az R1. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A tartós külföldi szolgálat megkezdésekor a 18. § (1) bekezdése szerinti lakóingatlan kiküldött által történő kiválasztásáig, de legfeljebb a kiutazástól számított 30 napra a honvédség kizárólag a kiküldött részére, a honvédség által foglalt szállást biztosít. Kivételes esetben, ha a 18. § (1) bekezdése szerinti lakóingatlanba a kiküldött neki fel nem róható okból a kiutazástól számított 30 napon belül nem tud beköltözni, továbbá ha az nem jár a honvédség számára többletköltséggel, az illetékes logisztikai ellátó szerv vezetője a kiküldött részletes indokolással alátámasztott kérelme, valamint az engedélyező elöljáró azt támogató javaslata alapján, szociális és gazdaságossági szempontok figyelembevételével engedélyezheti az ideiglenes elhelyezés 30 napot meghaladó időtartamú igénybevételét, valamint különösen indokolt esetben azt, hogy a kiküldött a folyamatos felügyeletre szoruló, családtagi pótlékra jogosító családtagokkal együtt vegye igénybe az ideiglenes elhelyezést. Az ideiglenes elhelyezés költségeit a honvédség viseli.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szállás kategóriáját a külön belső rendelkezésben előírt szempontok alapján kell meghatározni.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti szállás költsége – ide nem értve a mosatás, valamint egyéb kiegészítő szolgáltatások, különösen a minibár igénybevételéből eredő költségeket – tartalmazza a reggeli költségét is, minden eltöltött naptári nap után az időarányos havi devizaellátmány egy napra eső összegét 10%-kal csökkenteni kell.
(4) A tartós külföldi szolgálat befejezésekor, a kiköltözés feladatainak végrehajtása érdekében a honvédség szükség esetén az (1) bekezdés szerinti ideiglenes szálláshoz hasonló feltételekkel ideiglenes elhelyezést biztosít kizárólag a kiküldött részére a 18. § (1) bekezdése szerinti lakóingatlan kiküldött által történő elhagyásától a végleges hazautazásig terjedő időre, de legfeljebb a 18. § (1) bekezdése szerinti lakóingatlan kiküldött által történő elhagyásától számított 15 napra. Kivételes esetben az illetékes logisztikai ellátó szerv vezetője a kiküldött részletes indoklással alátámasztott kérelme, valamint az engedélyező elöljáró azt támogató javaslata alapján, szociális és gazdaságossági szempontok figyelembevételével engedélyezheti, hogy a kiküldött az e bekezdés szerinti ideiglenes elhelyezést indokolt esetben a kiküldött folyamatos felügyeletére szoruló, családtagi pótlékra jogosító családtagokkal együtt vegye igénybe.”
13. § (1) Az R1. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A külföldi gyógykezelés költségéből az (1) bekezdés szerint az FKH ESZSZ-t terhelő rész megtérítése érdekében szükséges elszámolás, és az európai egészségbiztosítási kártya kiállíttatásához szükséges ügyintézés során a feladat- és hatáskörrel rendelkező egészségbiztosítási szervvel való közvetlen kapcsolattartás a kiküldött feladata.”
(2) Az R1. 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az illetékes pénzügyi ellátó szerv az 500 EUR-t, vagy annak megfelelő összeget meghaladó egyszeri egészségügyi ellátás összegének 85%-ával azonos mértékű előleget folyósít a kiküldött kérelmére a költségek igazolása esetén, a kiküldött FKH ESZSZ-szel való elszámolása megtörténtéig. Az FKH ESZSZ által történő visszatérítést követően haladéktalanul, de legkésőbb az előleg folyósítását követő hat hónapon belül, vagy a visszatérítés végleges elmaradása esetén az elszámolás sikertelenségére vonatkozó írásos értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül a kiküldöttnek a felvett előleget egy összegben, a felvétel pénznemében vissza kell fizetnie.”
14. § Az R1. 32/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32/A. § (1) Az EU intézményeiben nemzeti szakértőként külföldi szolgálatot teljesítő kiküldött (a továbbiakban: EU-beosztást betöltő) honvédségi ellátását az e fejezet szerinti szabályok szerint kell biztosítani azzal az eltéréssel, hogy
a) az EU-beosztást betöltő személy külföldi szolgálattal összefüggő ellátását az EU által nyújtott juttatások igénybevételével kell biztosítani;
b) nem jogosult a 6. § szerinti devizaellátmányra, valamint a 11. § (1) és (2) bekezdése, a 13. és 14. §, a 18–20. §-ok, továbbá a 26. § és 28. § szerinti juttatásokra;
c) családtagi pótlékra a (2) bekezdés szerinti feltételekkel jogosult;
d) utazási és szállítási költségek megtérítésére csak abban az esetben jogosult, ha számára hasonló juttatás igénybevételét az EU illetékes szerve nem biztosít;
e) a 23. § szerinti tandíjköltség-térítésben az általános feltételek teljesülésén kívül csak akkor részesülhet, ha számára hasonló juttatást az EU illetékes szerve nem biztosít.
(2) Az EU-beosztást betöltő részére járó családtagi pótlék havi nettó összegét a 7. és 8. §-ok szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy a pótlék felszámítási alapját a 2,5-es szorzószámmal számított devizaellátmány helyett a Tanács Főtitkárságához kirendelt nemzeti szakértőkre és nemzeti katonai állományra vonatkozó tanácsi határozat szerinti, a tárgyév január 1-jén érvényes napidíj 30 nappal számított egyhavi mértéke képezi.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak megvalósulásának elősegítése érdekében, a külszolgálatot megelőző hivatalos levélváltás során a honvédség az EU illetékes szervénél kezdeményezi a vonatkozó EU-s rendelkezések alapján nyújtható ellátások folyósítását. Az EU juttatásainak igénylése céljából kitöltendő, az EU által erre a célra előírt hivatalos adatlap kiadmányozására és az EU illetékes szervéhez való eljuttatására a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese intézkedik.
(4) Az EU illetékes szerve részére megküldésre kerülő hivatalos adatlap egy aláírt, másolati példányát a honvédség központi személyügyi szerve megküldi a HM KPH részére. Az EU-beosztást betöltő az EU által részére biztosított juttatások mértékéről, továbbá az azokban bekövetkező változásról köteles az e rendelet szerinti illetékes pénzügyi ellátó szerv részére a változástól számított tizenöt napon belül írásbeli nyilatkozatot tenni.”
15. § Az R1. 74. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Magyar Honvédség külföldi szolgálatot teljesítő és külföldi tanulmányokat folytató személyi állománya devizaellátmányáról és egyes ellátmányon kívüli pénzbeli járandóságairól szóló 26/2007. (VI. 20.) HM rendelet módosításáról és a honvédelmi miniszter által alapítható és adományozható elismerésekről szóló 27/2002. (IV. 17.) HM rendelet módosításáról szóló 18/2012. (VIII. 22.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) hatálybalépése napján meglévő, a honvédség által biztosított berendezéssel felszerelt, a tulajdonostól berendezés nélkül bérelt lakóingatlanoknak, továbbá a meglévő honvédségi tulajdonú berendezési tárgyaknak a kiküldöttek elhelyezése céljából, átmeneti jelleggel történő esetleges további hasznosítása az R. hatálybalépése napján már külszolgálatot teljesítő személyi állomány, valamint önkéntes írásbeli hozzájáruló nyilatkozata alapján a hatálybalépést követő napon külszolgálatukat megkezdett kiküldöttek vonatkozásában, a 18. §-ban foglaltaktól eltérően az alábbi feltételekkel valósulhat meg:
a) a kiküldött a részére felajánlott lakóingatlant,vagy berendezést elfogadja;
b) a honvédség a vonatkozó belső rendelkezés alapján a kiküldött részére meghatározott lakóingatlan-normánál magasabb lakóingatlan bérleti díjat nem térít, valamint a tényleges bérleti díj és a norma közötti különbözet költsége a kiküldöttet terheli;
c) a lakóingatlanban lévő honvédségi berendezés cseréjét, karbantartását a 2012. júliusi váltási időszak megkezdése után a honvédség a továbbiakban nem biztosítja;
d) a lakóingatlanban lévő honvédségi berendezésen kívül a kiküldött a honvédséggel szemben lakásberendezésre vonatkozó többletigénnyel, és minőségi csereigénnyel nem léphet fel;
e) a kiküldött és családja által történő használat során időközben használhatatlanná vagy feleslegessé váló berendezési tárgyakat a kiküldött köteles tárolni a részére biztosított bérelt lakóingatlanban.
(8) E rendeletnek az R. 14. §-ával megállapított 32/A. §-ának rendelkezéseit az R. hatálybalépése napján külszolgálatot teljesítő kiküldöttekre is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy:
a) az R. hatálybalépését követő napon a honvédség által az R. hatálybalépését megelőző napig családtagi pótlék-folyósítást megalapozott családtagok után biztosított családtagi pótlék teljes egyhavi összege – az e rendelet 7. § (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti életkorváltásból eredő pótlékemelkedés esetét kivéve – hozzátartozónként külön-külön nem lehet több, mint amennyit e címen a kiküldött az R. hatálybalépését megelőző napon kapott;
b) amennyiben a kiküldött részére az R. hatálybalépését követő napon a honvédség által folyósított családtagi pótlék teljes egyhavi összege és az EU-tól kapott, 30 nappal számított egyhavi napidíja együttes összege kevesebb, mint az R. hatálybalépését megelőző napon részére a honvédség által folyósított teljes egyhavi devizaellátmány és családtagi pótlék, valamint külföldi lakásbérleti költségtérítés együttes összege, a különbözetet a honvédség kiegészítő ellátmány címén biztosítja;
c) az R. hatálybalépését követő napon családtagi pótlék-folyósítást megalapozó új, az a) pont szerinti családtagokon felüli családtagok után, valamint az a) pont szerinti családtagok életkorváltásából eredő pótlékemelkedés esetén biztosított családtagi pótlék összegét az R. hatálybalépését megelőző napon érvényes szabályok szerint kell megállapítani.
(9) E rendeletnek az R. 1. mellékletével megállapított 1. számú mellékletét az R. hatálybalépése napján külszolgálatot teljesítő kiküldöttekre is alkalmazni kell.”
16. § Az R1.
a) 2. §-ában a „Korm. rendelet” szövegrész helyébe a „tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. R1.)”,
b) 3. § i) pont 8. pontjában a „vezénylési határozatot vagy parancsot” szövegrész helyébe a „kiutazást elrendelő döntést”,
c) 5. § (3) bekezdésében az „elszámolására kizárólag” szövegrész helyébe az „elszámolására – kivéve, ha e rendelet kifejezetten lehetővé teszi a számla ellenében történő elszámolás mellőzését – kizárólag”,
d) 7. § (4) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában az „(ide nem értve a nyugdíjat és nyugdíjszerű ellátásokat)” szövegrész helyébe az „– ide nem értve a nyugdíjat, nyugdíjszerű ellátásokat, továbbá a nem foglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelmet –”,
e) 15. § (1) bekezdés d) pontjában a „szabadságra” szövegrész helyébe a „szabadság letöltése céljából Magyarországra”,
f) 18. § (2) bekezdésében az „A kiküldött részére a megfelelő elhelyezésnek a honvédség által történő rendelkezésre bocsátásánál (a lakás kiválasztásakor)” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerinti lakóingatlan kiválasztása során”,
g) 18. § (2) bekezdésében a „Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM)” szövegrész helyébe a „HM”,
h) 30. §-ában az „a 16. § (3) és (5) bekezdéseiben, a 17. §-ban, a 23. §-ban” szövegrész helyébe az „a 16. § és a 16/A. § utazási költségátalányra vonatkozó rendelkezéseiben és a 16/B. § (3) bekezdésében, a 17. és 17/A. §-okban, a 23. §-ban”,
i) 44. § (1) bekezdésében az „a 16. § (5)–(6) bekezdései” szövegrész helyébe az „a 16/B. § (3) és (4) bekezdése”,
j) 45. § (2) bekezdésében az „a 17. § (3)–(4) bekezdései” szövegrész helyébe az „a 17. § (5) és (6) bekezdése”,
k) 50. § (2) bekezdésében a „b)–g) pontjaiban” szövegrész helyébe a „b)–f) pontjaiban”,
l) 50. § (2) bekezdésében a „h) pontjában” szövegrész helyébe a „g) pontjában”,
m) 50. § (4) bekezdésében a „vezénylési határozattal vagy paranccsal” szövegrész helyébe a „kiutazást elrendelő döntéssel”,
n) 50. § (4) és (6) bekezdésében, 58. § (1) bekezdésében, 61. §-ában a „vezénylési határozat vagy parancs” szövegrész helyébe a „kiutazást elrendelő döntés”,
o) 50. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a „vezénylési határozatnak vagy parancsnak” szövegrész helyébe a „kiutazást elrendelő döntésnek vagy a döntési lapnak”,
p) 50. § (7) bekezdésében a „vezénylési határozat, vagy parancs” szövegrész helyébe a „kiutazást elrendelő döntés”,
q) 51. § (1) bekezdés d) pontjában, 55. § (2) bekezdésében, 62. § (1) bekezdésében a „vezénylési határozatban vagy parancsban” szövegrész helyébe a „kiutazást elrendelő döntésben”,
r) 52. § (1) bekezdésében az „az ideiglenes külföldi kiküldetés napidíjának összegéről és kifizetéséről szóló 204/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. R2.)” szövegrész helyébe az „a Korm. R1.”,
s) 52. § (4) és (5) bekezdésében a „Korm. R2.” szövegrész helyébe a „Korm. R1.”,
t) 71. § (1) bekezdésében a „vezénylési határozattal vagy paranccsal” szövegrész helyébe a „tartós időtartamú tanulmányok esetén vezénylési határozattal vagy paranccsal, ideiglenes időtartamú tanulmányok esetén kiutazást elrendelő döntéssel”,
u) 71. § (1) bekezdésében az „a vezénylési vagy besorolási határozat vagy parancs” szövegrészek helyébe a „tartós időtartamú tanulmányok esetén a vezénylési vagy besorolási határozat vagy parancs, ideiglenes időtartamú tanulmányok esetén a kiutazást elrendelő döntés”,
v) 73. § (1) bekezdésében az „a 15–17. §-ok” szövegrész helyébe az „a 15–17/A. §-ok”
szöveg lép.
17. § Az R1. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
18. § Hatályát veszti az R1.
c) 50. § (4), (7) bekezdésében, 55. § (2) bekezdésében, 62. § (1) bekezdésében a „– ha a vezénylésről döntési lap készül –” szövegrész,
d) 71. § (1) bekezdésében a „vagy – ha a vezénylésről döntési lap készül – a döntési lap” szövegrész.
2. A honvédelmi miniszter által alapítható és adományozható elismerésekről szóló
27/2002. (IV. 17.) HM rendelet módosítása
19–20. §2
3. Záró rendelkezések
21. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–18. § és az 1. melléklet az e rendelet kihirdetését követő tizedik napon lép hatályba.
1. melléklet a 18/2012. (VIII. 22.) HM rendelethez
A NATO- és nemzeti beosztást betöltők devizaszorzószámainak mértéke
|
|
A |
B |
C |
D |
|---|---|---|---|---|
|
1. |
Hivatásos és szerződéses katonák (besorolási osztály/kategória) |
Közalkalmazottak (munkakör, fizetési osztály, vezetői megbízás) |
Kormánytisztviselők (munkakör, besorolási osztály/fizetési fokozat) |
Devizaellátmány szorzószáma |
|
2. |
I/X |
– |
– |
4,2 |
|
3. |
I/IX |
– |
– |
4,0 |
|
4. |
I/VIII |
– |
– |
3,8 |
|
5. |
I/VII |
– |
– főosztályvezető |
3,5 |
|
– Magyarország Állandó NATO Képviselet, Védelempolitikai Részleg képviseletvezető |
||||
|
6. |
I/VI |
– fizetési osztálytól függetlenül magasabb vezető |
főosztályvezető-helyettes |
3,2 |
|
7. |
I/V |
– Hadtörténeti Intézet és Múzeum |
osztályvezető |
2,8 |
|
|
|
Bécsi Kirendeltség, |
|
|
|
|
|
kirendeltség vezető, |
|
|
|
|
|
– „H”–„J” fizetési osztály |
|
|
|
|
|
– fizetési osztálytól függetlenül vezető |
|
|
|
8. |
I/IV |
– |
I/11–I/17 |
2,6 |
|
9. |
I/III |
„G” fizetési osztály |
I/7–I/10 |
2,3 |
|
10. |
I/II |
„F” fizetési osztály |
I/4–I/6 |
2,3 |
|
11. |
I/I |
„E” fizetési osztály |
I/1–I/3 |
2,2 |
|
12. |
II/X |
– |
II/15–II/17 |
2,2 |
|
13. |
II/IX |
„D” fizetési osztály |
II/12–II/14 |
2,1 |
|
14. |
II/VIII |
– |
II/9–II/11 |
2,0 |
|
15. |
II/VII |
– |
II/6–II/8 |
1,9 |
|
16. |
II/VI |
„C” fizetési osztály |
II/3–II/5 |
1,8 |
|
17. |
II/V |
– |
II/1–II/2 |
1,6 |
|
18. |
II/I-IV |
„A”–„B” fizetési osztály |
– |
1,1 |
”
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2012. szeptember 2. napjával.
2
A 19–20. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás