21/2012. (IV. 4.) NEFMI rendelet

egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról¹

2012.04.15.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés d) pont df)–di) alpontjában,

a 2. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (2) bekezdés b), c), e), k)–m) pontjában,

a 3. alcím tekintetében a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (4) bekezdés a) pont aa)–ah) alpontjában,

a 4. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (2) bekezdés f) pontjában,

az 5. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés d) pont df) alpontjában,

a 6. alcím tekintetében az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 28. § (2) bekezdésében és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés f) pontjában,

a 7. alcím tekintetében az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 38. § (2) bekezdés e) pontjában,

a 8. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés f) pontjában és g) pont ga) alpontjában

kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a 30. § tekintetében a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosítása

1. § A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) a „Védőoltások” alcímet megelőzően a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § E rendelet alkalmazásában

1. egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés: az egészségügyi ellátás során kialakult fertőzés, amely nem volt jelen még lappangási formában sem a beteg felvételekor, illetve ellátásakor, továbbá magába foglalja azokat az egészségügyi ellátás során szerzett fertőzéseket is, amelyek az elbocsátást követően alakulnak ki, valamint a foglalkozással összefüggő fertőzéseket az egészségügyi dolgozók körében;

2. esetdefinició: surveillance céljából jelentendő megbetegedéseket, eseteket meghatározó klinikai, laboratóriumi és epidemiológiai feltételek összessége, amelynek

2.1.klinikai kritériuma: a betegség általános és jellemző tünetei, amelyek egyenként vagy kombinálva alkotják az egyértelmű vagy indikatív, illetve betegség-specifikus klinikai leírást, amelyet a betegség legjellemzőbb klinikai tünetei alapján állítanak össze, és nem tartalmazza a betegség valamennyi olyan tünetét, jellemzőjét, amely a klinikai diagnózis felállításához szükséges;

2.2. laboratóriumi kritériuma: a klinikai kritériumoknak megfelelő eset megerősítéséhez (ritkán valószínűsítéséhez) szükséges vizsgálati anyagok, laboratóriumi módszerek és vizsgálati eredmények összessége;

2.3. epidemiológiai kritériuma: akkor teljesül, ha bizonyítható

2.3.1. az, hogy a beteg a lappangási időben egy beteg vagy tünetmentes fertőzött emberrel vagy állattal olyan kapcsolatba került, hogy tőle fertőződhetett, vagy

2.3.2. a közös fertőző forrással való érintkezés, vagy

2.3.3. az, hogy a személyek közös expozíciónak voltak kitéve;

3. eset besorolása: annak meghatározása, hogy a teljesült klinikai, laboratóriumi és epidemiológiai kritériumok az adott esetet milyen mértékben alapozzák meg, amelynek alapján az eset lehet:

3.1. gyanús eset: az eset olyan típusa, amely az esetdefinícióban ismertetett klinikai kritériumoknak megfelel, de a betegség diagnózisát nem bizonyították epidemiológiai vagy laboratóriumi módszerrel;

3.2. valószínűsíthető eset: az eset olyan típusa, amely az esetdefinícióban ismertetett klinikai és epidemiológiai kritériumoknak megfelel, de a valószínűsíthető minősítéshez csak bizonyos betegségek tekintetében szükségesek a laboratóriumi vizsgálatok;

3.3. megerősített eset: az eset olyan típusa, amelynél a betegség diagnózisát laboratóriumi kritériumokban szereplő módszerrel igazolták, a betegségek, illetve fertőzések egy részében az esetdefinícióban ismertetett klinikai kritériumoknak is megfelelnek, a betegségek, illetve fertőzések más részében klinikai feltétel nincs;

4. expozíció (biológiai): az a hatás, amelynek során egy személy vagy állat olyan kapcsolatba kerül egy fertőzött állattal vagy emberrel vagy szennyezett külső környezeti tényezővel, amelynek révén ki van téve a fertőződés veszélyének;

5. fertőző betegség: specifikus fertőző ágensek vagy azok toxikus termékei által okozott megbetegedés, amelyet adott kórokozónak vagy termékének egy fertőzött személyből, állatból vagy rezervoárból egy arra fogékony gazdaszervezetbe való közvetett vagy közvetlen átjutása hoz létre;

6. fertőző beteg: fertőző betegségben szenvedő személy;

7. fertőző beteg környezete: a fertőző vagy fertőzésre gyanús személlyel (beteggel, kórokozó-hordozóval) azonos lakásban, közösségben stb. együtt élő, vagy vele direkt vagy indirekt módon érintkező azon személyek köre, akiktől a beteg fertőződhetett, illetve akik a betegtől fertőződhettek vagy fertőződhetnek, továbbá akikre a beteg, illetve a kórokozó-hordozó a fertőzést átvihette vagy átviheti;

8. halmozódás: egy adott tünetegyüttesnek, fertőző betegségnek vagy kórokozónak meghatározott térben és időben történő átlagosnál gyakoribb előfordulása;

9. járvány: egy adott fertőző betegségnek a vártnál szignifikánsan gyakoribb vagy egy meghatározott küszöbszintet meghaladó előfordulása egy adott területen, illetve közösségben, egy meghatározott időtartam alatt, vagy legalább két egymással összefüggő eset, amely összefüggés járványügyi bizonyítékkal alátámasztható;

10. járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat: olyan szűrővizsgálat, amely a tünetmentes személy kórokozó-hordozásának megállapítására irányul hatósági járványügyi intézkedések foganatosítása vagy megszüntetése céljából, amely lehet:

10.1. felszabadító vizsgálat: a betegségből gyógyult személy fertőzőképességének megállapítására irányuló mikrobiológiai szűrővizsgálat;

10.2. járványügyi ellenőrző vizsgálat: a kórokozó-hordozóvá vagy kórokozó-ürítővé minősített személy hatósági járványügyi ellenőrzése céljából végzett mikrobiológiai vizsgálat;

10.3. a beteg környezetében végzett szűrővizsgálat: fertőző beteggel az inkubációs időn belül vagy tünetmentes fertőzöttel érintkezett személyek szűrővizsgálata;

10.4. fokozott kockázatnak kitett személyek szűrővizsgálata: az adott fertőző betegség tüneteit nem mutató meghatározott lakosságcsoportok (várandós nők, kórházba felvett betegek stb.) szűrővizsgálata;

11. mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat: olyan egészségügyi szolgáltatás, amely közvetlen vagy közvetett laboratóriumi módszer alkalmazásával igazolja a fertőző betegségeket okozó mikroorganizmusok valamelyikének jelenlétét a fertőző betegségre gyanús beteg szervezetében, amely lehet:

11.1. klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat: olyan mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat, melyet azért végeznek, hogy az individuális diagnózis alapján meghatározzák és alkalmazzák a megfelelő egyéni terápiát;

11.2. járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat: olyan mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat, amelynek célja a populációs szintű kockázatok minél korábban történő azonosítása, elemzése, és ennek alapján populációs szintű beavatkozások megalapozása prevenciós céllal;

12. járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratórium: melyet személyi és tárgyi feltételei, belső és külső minőségbiztosítási rendszere, működési rendje alapján a járványügyi érdekből végzett vizsgálatok végzésére az országos tisztifőorvos kijelöl;

13. mikrobiológiai szűrővizsgálat: olyan mikrobiológiai vizsgálat, mely a fertőző betegség tüneteit nem mutató személy esetében közvetlen vagy közvetett laboratóriumi módszer alkalmazásával igazolja a fertőző betegséget okozó mikroorganizmus jelenlétét vagy a fertőző betegség átvészelését;

14. mikrobiológiai referencia laboratórium: működési engedéllyel rendelkező laboratórium, melyet személyi és tárgyi feltételei, belső és külső minőségbiztosítási rendszere, működési rendje alapján az országos tisztifőorvos mikrobiológiai referencia laboratóriumi feladatok ellátására kijelöl;

15. klinikai mikrobiológiai laboratórium: működési engedéllyel rendelkező laboratórium, amely járványügyi feladatok ellátására kijelöléssel nem rendelkezik, és amely klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálatokat végez;

16. mikrobiológiai tipizáló vizsgálat: a kórokozók azon feno-, illetve genotípusos jellemzőinek (antibiotikum-rezisztencia, szerotípus, szerocsoport, fágtípus, egyéb molekuláris jellemzők) vizsgálata, amelyek célja a betegség terjedésének felderítése és epidemiológiai kapcsolatok igazolása;

17. oltóhely: legalább a rendelő vagy a tanácsadó egyéb jogszabályokban meghatározott általános szakmai minimumfeltételeivel rendelkező helyiség, különösen a háziorvosi, házi gyermekorvosi és iskolaorvosi rendelő, tanácsadó, foglalkozás-egészségügyi szolgálat rendelője, nemzetközi oltóhely, megyei klinikai védőoltási tanácsadó;

18. surveillance: járványügyi felügyelet, melynek során az egészségügyi adatok folyamatos és szisztematikus gyűjtése, elemzése, értelmezése és terjesztése történik, különös tekintettel a fertőző betegségek idő- és térbeli előfordulására, valamint az ilyen betegségek kockázati tényezőinek elemzésére, a megfelelő megelőző és visszaszorító ellenintézkedések megtételének elősegítése céljából;

19. védőoltás: olyan egészségügyi tevékenység, amelynek során oltóanyagot juttatnak a szervezetbe aktív vagy passzív immunizálás céljából, melynek segítségével az adott betegség elleni specifikus védettség kialakítható és fokozható.”

2. § Az R. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adott évi védőoltási tevékenységre vonatkozó, az 5–13. §-ban, valamint a 15. és 16. §-ban felsorolt feladatok gyakorlati végrehajtásához szükséges ismereteket az Országos Epidemiológiai Központ (a továbbiakban: OEK) által évente kiadott, az adott év védőoltási tevékenységére vonatkozó módszertani levele (a továbbiakban: VML) határozza meg.”

3. § Az R. 5. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Oltóorvos az oltásra kötelezett háziorvosa, házi gyermekorvosa, iskolai kampányoltás esetén az iskolaorvos, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, a klinikai védőoltási szaktanácsadó, a nemzetközi oltásokra feljogosított oltóhely orvosa. Oltóorvosnak minősül a 6. § (7) bekezdése szerinti helyen oltást végző egészségügyi dolgozó. Rendkívüli esetben vagy járványügyi veszélyhelyzetben az egészségügyi államigazgatási szerv a fentieken kívül más oltóorvost is kijelölhet. Életkorhoz kötött kötelező védőoltás oltóhelyen végezhető.”

4. § (1) Az R. 6. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Megbetegedési veszély és annak elhárítása érdekében a szükséges védőoltás(oka)t, amennyiben az]

„b) a megye lakosságának egészét vagy a megyén belül több település lakosságát érinti, akkor az országos tisztifőorvos által szakmailag jóváhagyott kockázatértékelés alapján a megyei tisztifőorvos,

c) egy település lakosságát érinti, akkor az országos tisztifőorvos által szakmailag jóváhagyott kockázatértékelés alapján a kistérségi tisztifőorvos”

(rendeli el.)

(2) Az R. 6. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az OEK által évente kiadott VML-ben foglaltaknak megfelelően aktív immunizálásban kell részesíteni”

(3) Az R. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Megbetegedési veszély elhárítása esetén a kötelező védőoltások alkalmazásánál az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével oltóhelyen kívül is végezhető védőoltás, amennyiben az oltásra kijelölt helyen rendelkezésre áll a

a) beteg fektetésére alkalmas bútorzat,

b) védőoltást végző egészségügyi dolgozó számára a kézmosási, illetve fertőtlenítési lehetőség, valamint az oltandó bőrfelület fertőtlenítési lehetősége,

c) veszélyes hulladék kezeléséhez szükséges tárgyi feltétel.”

5. § (1) Az R. 8. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„Külföldre történő kiutazás esetén fennálló védőoltási kötelezettség és egyéb ajánlott védőoltások”

(2) Az R. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A külföldre utazó személyek (2) és (4) bekezdésben említett védőoltásait a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek által működtetett oltóhelyek, az OEK nemzetközi oltóhelye és egyéb, az országos tisztifőorvos által a nemzetközi utazásokkal kapcsolatos védőoltások végzésére feljogosított oltóhelyek végzik.”

6. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi biológiai expozíciókat a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően felmérni. Ennek csökkentése érdekében – a foglalkoztatás feltételeként – a külön jogszabály szerint biztosítania kell az adott veszélyeztetett munkakörben foglalkoztatott dolgozók védőoltását. A veszélyeztetett munkakörök felmérésének eredményéről a munkáltató kérésére a kistérségi népegészségügyi intézet szakvéleményt ad.

(2) A munkakörökhöz kapcsolódó javasolt védőoltások rendjét az OEK által évente kiadott VML tartalmazza.

(3) A csökkent immunitású, illetve egyéb fokozott kockázati csoportba tartozó személyek egészségének védelme érdekében a transzplantációs, az onkológiai, a hematológiai, a dializáló, a felnőtt és a gyermek intenzív ellátást nyújtó, a szülészeti-nőgyógyászati, valamint a krónikus belgyógyászati osztályokon a betegekkel közvetlen kapcsolatba kerülő, továbbá a várandós nők és az újszülöttek, csecsemők gondozását végző egészségügyi dolgozóknak az egészségügyi szolgáltató minden évben felajánlja és megszervezi az influenza elleni védőoltást.”

7. § Az R. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elvégzett védőoltásokról nyilvántartást kell vezetni.”

8. § (1) Az R. 13. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A kistérségi népegészségügyi intézet

a) az oltott gyermek adatait elektronikus úton haladéktalanul rögzíti az ÁNTSZ elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerébe, és ezzel egyidejűleg az oltási értesítő adatait továbbítja a gyermek lakóhelye szerint illetékes védőnői szolgálathoz,

b) a folyamatos oltási rend szerint végzett oltások adatait havonta, a jelentés hónapját követő hónap 15. napjáig, a kampányoltások adatait az oltás befejezését követő hónap 25. napjáig rögzíti az ÁNTSZ elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerébe.

(5) A védőoltásokra vonatkozó adatok a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv és az ÁNTSZ számára a közös adatbázison keresztül elérhetők.”

(2) Az R. 13. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) A védőoltást követő nemkívánatos eseményeket, beleértve az oltási reakciókat (mellékhatásokat) és oltási baleseteket

a) az oltó-, illetve észlelő orvos a kistérségi népegészségügyi intézetnek és egyidejűleg a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Országos Gyógyszerészeti Intézet Főigazgatóságának,

b) a kistérségi népegészségügyi intézet a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek,

c) a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv az OEK-nak

haladéktalanul jelenti.

(8) A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv a (7) bekezdés szerinti esetet kivizsgálja, és annak eredményéről az OEK-et tájékoztatja.”

9. § Az R. 14. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„Magyarországon életvitelszerűen tartózkodó személyek kötelezettségei”

10. § (1) Az R. 16. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„Az ÁNTSZ, a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv és a kistérségi népegészségügyi intézet védőoltással kapcsolatos feladatai”

(2) Az R. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az OEK

a) megtervezi a kötelező védőoltások végrehajtásához szükséges oltóanyagok országos mennyiségét, meghatározza minőségi jellemzőit, és erről előterjesztést készít az országos tisztifőorvos számára,

b) javaslatot tesz az országos tisztifőorvosnak új védőoltások bevezetésére,

c) évente kiadja a VML-t,

d) elemzi és értékeli az ország lakosságára vonatkozó átoltottságot,

e) értékeli a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek védőoltási munkáját,

f) súlyos oltási szövődmény vagy oltási baleset előfordulásakor helyszíni vizsgálatot végez, továbbá laboratóriumában vizsgálja a szövődményt vagy reakciót okozott oltóanyagot.”

(3) Az R. 16. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal)

„c) az OEK értékelése alapján figyelemmel kíséri a hazai védőoltási tevékenységet, elkészíti a hazai éves oltóanyagtervet és javaslatot tesz az egészségügyért felelős miniszter számára új védőoltások bevezetésére.”

11. § Az R. a „Járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatok” alcímet megelőzően a következő alcímmel, valamint 16/A. és 16/B. §-sal egészül ki:

„Járványügyi érdekből végzett laboratóriumi vizsgálatok

16/A. § (1) Az 1. számú melléklet szerint bejelentendő fertőző betegségek esetén az esetdefiníciók klinikai kritériumainak megfelelő betegektől vizsgálati anyagot kell küldeni laboratóriumi vizsgálatra. A járványügyi érdekből végzendő vizsgálatok kötelezők.

(2) A járványügyi érdekből végzett laboratóriumi vizsgálatokat a rendeletben meghatározottak szerint mikrobiológiai referencia laboratóriumokban vagy járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumokban kell elvégezni.

16/B. § (1) A mikrobiológiai referencia laboratórium személyi és tárgyi feltételei alapján alkalmas a referencia tevékenység körébe tartozó, speciális mikrobiológiai diagnosztikai, tipizáló és minőségellenőrzési tevékenységek elvégzésére nemzetközileg elfogadott módszerekkel. Alapvető feladatai:

a) referencia tevékenység a diagnosztika területén (kórokozó kimutatása, laboratóriumi eredmények megerősítése);

b) referencia minták biztosítása (pl. referencia törzsek, referencia szérum, genetikai anyagok);

c) tudományos tanácsadás és szakmai ellenőrzés;

d) nemzetközi szervezetekkel történő együttműködés és részvétel kutatási programokban;

e) részvétel a nemzeti surveillance-ban, a korai riasztási rendszerekben és a járványok kivizsgálásában;

f) sürgősségi kapacitás biztosítása járványügyi veszélyhelyzet esetén; továbbá

g) részvétel az állami védőoltási programok értékelésében.

(2) A járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratórium olyan akkreditált mikrobiológiai laboratórium, mely járványügyi érdekből mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálatokat végez specifikus kórokozók kimutatására, azonosítására. Alapvető feladatai:

a) részvétel a nemzeti surveillance rendszerekben és járványok kivizsgálásában, valamint az ezekkel kapcsolatos integrált adatszolgáltatási és kezelési rendszerekben;

b) a hatósági járványügyi intézkedések laboratóriumi megalapozása, részvétel járványügyi veszélyhelyzetek kezelésében, a laboratóriumi vizsgálatok rendjével kapcsolatos protokollok, jogszabályok fejlesztésében;

c) részvétel az oktatásban és képzésben, valamint járványügyi témájú kutatási programokban.

(3) A járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumok a járványügyi biztonság érdekében kötelesek részt venni az ÁNTSZ által működtetett járványügyi mikrobiológiai laboratóriumi hálózatban.

(4) A mikrobiológiai referencia laboratóriumnak vagy járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumnak olyan egészségügyi szolgáltató jelölhető ki, amely

a) az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzésére alkalmas,

b) rendelkezik akkreditációval,

c) részt vesz a nemzeti surveillance rendszerekben és járványok kivizsgálásában, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatási és kezelési rendszerekben, valamint

d) a feladat elvégzéséhez szükséges megfelelő kapacitással rendelkezik.”

12. § Az R. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hepatitis B vírussal és a syphilis kórokozójával fertőzött anyáról gyermekre történő fertőzés terjedésének megelőzése érdekében valamennyi várandós nőnél el kell végezni a kórokozó-hordozás felderítésére irányuló szűrővizsgálatot a járványügyi feladatok elvégzésére kijelölt területileg illetékes mikrobiológiai laboratóriumban.”

13. § (1) Az R. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gümőkóros betegek felkutatása, illetve a fertőzés veszélyének elhárítása céljából a megyei, illetve fővárosi tisztifőorvos a lakosság meghatározott részének, közösségének, illetve korosztályának a szűrővizsgálatát rendelheti el, ha a tárgyévet megelőző évben a tuberculosis incidencia értéke a megye, illetve a főváros területén összességében vagy meghatározott közösségekben, egyes korosztályokban meghaladta a 25 százezreléket. A szűrővizsgálatot elrendelő határozatot meg kell küldeni a területileg illetékes tüdőgondozó intézet részére.”

(2) Az R. 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A büntetés-végrehajtási intézetek fogvatartottjainál a bekerüléskor, majd évente egyszer tüdőszűrő vizsgálatot kell végezni.”

(3) Az R. 19. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A vizsgálatot rtg. ernyőfénykép szűrési módszerrel kell elvégezni a szűrőállomások ellátási területéhez tartozó, szűrővizsgálatra kötelezettek körében. Szükség esetén a szűrővizsgálatokat az egészségügyi hatóság által kijelölt egészségügyi szolgáltató, illetve a mozgó szűrővizsgálati egység végzi el.”

14. § Az R. 20. és 21. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„20. § (1) Az ellátást végző orvos, illetve a kistérségi népegészségügyi intézet felhívására – a szexuális úton terjedő fertőző betegségek (a továbbiakban: STD) esetén a bőr- és nemibeteg-gondozók és az STD betegeket ellátó járóbeteg-szakrendelők, STD-centrumok felhívására – a fertőző beteg és a kórokozó-hordozó környezetében (családi, munkahelyi vagy egyéb közösség) élő, velük érintkezett személyek, illetve azok, akiktől a beteg fertőződhetett, kötelesek magukat orvosi vizsgálatnak alávetni, a szükséges laboratóriumi vizsgálatokhoz mintát szolgáltatni vagy annak vételét lehetővé tenni.

(2) Azon STD-ket és fertőzéseket, melyek előfordulása esetén a beteg klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálata, illetve a fertőzött személy környezetében (családi, munkahelyi, egyéb közösség) élők járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálata kötelező, az 1. számú melléklet tartalmazza.

21. § (1) Ha valamely egészségügyi szolgáltató az általa ellátott betegnél syphilis, gonorrhoea, lymphogranuloma venereum vagy szexuális úton terjedő chlamydiák által okozott megbetegedést vagy fertőzést észlel, a beteget ellátja vagy beutalja a lakóhelye szerint illetékes bőr- és nemibeteg-gondozó intézetbe.

(2) Amennyiben az érintett személy szexuális úton terjedő betegségben vagy fertőzésben szenved, köteles a kezelőorvosát tájékoztatni fertőződésének körülményeiről, megnevezni azokat a kontakt személyeket, akiktől – feltevése szerint – a fertőzést kaphatta, és akiket megfertőzhetett. E személyeket a bőr- és nemibeteg-gondozó felhívja a szűrővizsgálaton történő megjelenésre.”

15. § Az R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § Az egészségügyi szolgáltató a fertőző betegeket és a fertőző betegségre gyanús személyeket az 1. számú melléklet szerint megadott esetdefinícióknak megfelelően, továbbá a fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló és az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint köteles bejelenteni és nyilvántartani.”

16. § (1) Az R. 26. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kistérségi népegészségügyi intézet a fertőző beteg bejelentése alapján vagy más módon tudomására jutott minden esetben köteles járványügyi vizsgálatot végezni, ha)

„b) Magyarországon, illetve az Európai Unió területén felügyelet alá vont, kiemelt járványügyi jelentőségű fertőzésről, fertőző betegségről vagy annak gyanújáról,”

(szerez tudomást.)

(2) Az R. 26. §-a a következő (3)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A megbetegedések halmozódása alapján felismert és bejelentett vagy felderített járvány esetén meg kell kísérelni a járvány kórokozójának, fertőző forrásának és a terjesztő tényezőjének a meghatározását és bizonyítását laboratóriumi és epidemiológiai-statisztikai módszerrel.

(4) Ha bármely laboratóriumban az 5. számú mellékletben felsorolt kórokozót azonosítanak, az izolált törzset vagy a vizsgálati anyagot 72 órán belül el kell küldeni a mikrobiológiai referencia-laboratóriumba további vizsgálatok (pl. tipizálás) céljából.

(5) Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések halmozódása – különösen multirezisztens kórokozók – esetében a diagnosztikai mikrobiológiai vizsgálatot végző laboratóriumban izolált törzseket vagy a vizsgálati anyagot 72 órán belül el kell küldeni további vizsgálatokra a mikrobiológiai referencia laboratóriumba az esetleges járványügyi kapcsolatok felderítése céljából.

(6) Valamennyi mikrobiológiai laboratórium haladéktalanul beküldi a járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumba a 6. számú mellékletben felsorolt mikrobiológiai vizsgálati mintát, izolált kórokozót járványügyi érdekből végzett további vizsgálatok elvégzése céljából.

(7) Klinikai mikrobiológiai laboratóriumban a halmozottan izolált törzseket – amennyiben azok nem kerültek beküldésre a mikrobiológiai referencia laboratóriumba – három hónapig meg kell őrizni esetlegesen szükségessé váló tipizáló vizsgálatok elvégzése és epidemiológiai kapcsolat megállapítása céljából.”

17. § Az R. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § (1) A fertőző betegség vagy annak gyanúja esetén a betegség és a fertőzőképesség megállapításához szükséges, az 1. számú mellékletben felsorolt járványügyi érdekből kötelező laboratóriumi vizsgálatokat minden esetben el kell végeztetni.

(2) Fertőző betegtől vagy arra gyanús személytől származó, laboratóriumi vizsgálatra vett anyagot csak az e célra rendszeresített mintavételi eszközben szabad továbbítani.

(3) A mintavételi eszközt az a laboratórium biztosítja, melyben a vizsgálatot végzik. A mikrobiológiai referencia laboratóriumokban végzendő vizsgálatokhoz a tartályt a kistérségi népegészségügyi intézet bocsátja az egészségügyi szolgáltató rendelkezésére.

(4) Amennyiben az 1. számú mellékletben nevesített fertőző betegségben szenvedő személy nem veti magát alá a gyógykezelésnek, a kistérségi népegészségügyi intézet az Eütv. 56. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az érintettet a gyógykezelésre határozattal kötelezheti.”

18. § (1) Az R. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A járványügyi felügyelet alá vont fertőző betegségek tekintetében az elkülönítéssel kapcsolatos rendelkezéseket az 1. számú melléklet tartalmazza.”

(2) Az R. 28. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Elsősorban fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző vagy infektológiai osztályán kell elkülöníteni azt a fertőző beteget is, akinél ezt az 1. számú melléklet ugyan nem írja elő, azonban otthonában, illetve tartózkodási helyén (szállás, kórházi osztály) a járványügyi követelményeknek megfelelően nem lehet elkülöníteni, illetve alapbetegsége miatt igényel kórházi kezelést.

(4) Otthoni elkülönítés esetén meg kell tiltani a beteg lakásából (háztartásából) élelmiszerek, italok, élvezeti cikkek és általában olyan anyagok, tárgyak kivitelét, amelyek a fertőzés terjedését elősegíthetik.”

19. § Az R. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az 1. számú mellékletben külön meghatározott fertőző betegségek, illetve e betegségek gyanúja esetén a beteggel érintkezett személyekre vonatkozóan az illetékes kistérségi népegészségügyi intézet szigorított járványügyi megfigyelést (zárlatot) rendel el.”

20. § Az R. 30. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A járványügyi ellenőrzéshez előírt, valamint járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai vizsgálatokat a járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumokban kell elvégezni.”

21. § (1) Az R. 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések halmozott előfordulása esetén a kolonizált egészségügyi dolgozó a közvetlen betegellátásban (vizsgálat, ápolás, gyógykezelés) nem vehet részt.”

(2) Az R. 31. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az az egészségügyi dolgozó, aki akut felső légúti, illetve enterális fertőzés tüneteit mutatja, a közvetlen betegellátásban (vizsgálat, ápolás, gyógykezelés) nem vehet részt.”

22. § Az R. 40. §-át megelőző alcíme és 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az egészségügyi szolgáltató, a kistérségi népegészségügyi intézet és a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv fertőző betegekkel és környezetükkel, valamint a járványok megelőzésével kapcsolatos feladatai

40. § (1) A fertőző betegségek terjedésének megakadályozása érdekében minden orvos és egyéb egészségügyi dolgozó köteles az általa gyógykezelt, ápolt, ellátott fertőző betegnek és a beteg környezetében élő személyeknek a fertőző betegségek és járványok megelőzése céljából minden szükséges utasítást és felvilágosítást a hatályos jogszabályok és szakmai irányelvek alapján megadni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak elősegítése érdekében az országos tisztifőorvos normatív utasításban határozza meg az ÁNTSZ, a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek, valamint a kistérségi népegészségügyi intézetek által a járványügyi ellenőrzési és felügyeleti tevékenységük gyakorlása során érvényesítendő ellenőrzési szempontokat, valamint e tevékenységük ellátásához szükséges, a fertőző betegségek és járványok epidemiológiájára, megelőzésére, a szükséges laboratóriumi vizsgálatokra, a diagnózis megállapítására, a kezelésre, valamint a fertőző betegekkel és környezetükkel kapcsolatos feladatokra vonatkozó ismereteket és információkat.”

23. § (1) Az R. 41. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A kezelőorvos

a) a vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelelően jelenti és nyilvántartja a fertőző beteget, és jelentést tesz a fertőző betegségek halmozódásairól és járványairól,

b) közvetlenül intézkedik a beteg elkülönítése, szükség esetén fekvőbeteg-gyógyintézetbe szállítása, a fertőtlenítés, a környezet járványügyi megfigyelése, munkaköri és egyéb korlátozó intézkedések tekintetében,

c) intézkedéseiről értesíti az illetékes kistérségi népegészségügyi intézetet,

d) a betegtől és a környezetében élőktől vizsgálati anyagot küld laboratóriumi vizsgálatra,

e) gondoskodik a beteg környezetében élő személyek védőoltásáról, a megelőző gyógyszeres kezelésről,

f) végzi a kórokozó-hordozók járványügyi ellenőrzését,

g) végrehajtja, illetve végrehajtatja a beteggel és a környezetével kapcsolatos hatósági intézkedéseket.

(2) A fekvőbeteg-gyógyintézet infekciókontroll személyzete

a) a vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelelően jelenti és nyilvántartja az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket és jelentést küld a Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszerbe (a továbbiakban: NNSR),

b) intézkedik a fertőző betegségek – ideértve az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket – további terjedésének megakadályozása érdekében,

c) egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés esetén dönt és intézkedik a beteg elkülönítéséről, a szükséges szűrővizsgálatok elvégzéséről, a szükséges környezeti vizsgálatokról, a környezet szanációjáról,

d) a vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelelően az intézményben fellépő járványok adatainak az NNSR-be történő rögzítésével jelentést küld az illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek.

(3) A klinikai mikrobiológiai laboratórium

a) a fertőző betegségre gyanús személyek egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 15. § (2a) bekezdése szerinti mikrobiológiai vizsgálati eredményeit és adatait az ÁNTSZ elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerén belül továbbítja a megbetegedés helye vagy – annak ismerete hiányában – a vizsgálatot kérő orvos telephelye szerint illetékes kistérségi népegészségügyi intézetnek,

b) adatot szolgáltat az ÁNTSZ által működtetett járványügyi mikrobiológiai hálózatnak.

(4) A kistérségi népegészségügyi intézet

a) az észlelő orvosok bejelentéseiben és a mikrobiológiai laboratóriumok jelentéseiben szereplő adatokat ellenőrzi, ha szükséges, saját adataival kiegészíti, pontosítja, véglegesíti, feldolgozza és elemzi,

b) helyszíni járványügyi vizsgálatot végez,

c) felügyeli a kezelőorvos beteggel és környezetével kapcsolatos tevékenységét,

d) intézkedik a fertőzés terjedésének megelőzése érdekében,

e) gondoskodik a laboratóriumi vizsgálatok elvégzésének feltételeiről,

f) gondoskodik a fertőzés terjedésének, megelőzésének leküzdéséhez szükséges anyagokról, eszközökről,

g) a vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelelően jelentést tesz a fertőző betegségek járványos előfordulásáról, továbbá kiemelt járványügyi jelentőséggel bíró eseményekről előzetes, időszakos és zárójelentést küld a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek.”

(2) Az R. 41. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv)

„a) a vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelelően jelenti a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv által felügyelt járványügyi eseményeket,”

(3) Az R. 41. § (5) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv)

„h) előzetes, időszakos és zárójelentést küld a kiemelt járványügyi jelentőséggel bíró járványosan előforduló fertőző betegségekről, járványokról az országos tisztifőorvosnak és az OEK-nek.”

24. § (1) Az R. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az R. 4. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(3) Az R. a 3. melléklet szerinti 6. számú melléklettel egészül ki.

(4) Az R. a 4. melléklet szerinti 7. számú melléklettel egészül ki.

25. § Az R.

a) 3. § (1) bekezdésében az „egészségügyi tevékenység” szövegrész helyébe az „egészségügyi hatósági tevékenység” szöveg,

b) 6. § (6) bekezdésében az „ML-e” szövegrész helyébe a „VML-e” szöveg,

c) 7. § (4) bekezdésében az „OEK ML” szövegrész helyébe az „OEK VML” szöveg,

d) 7. § (5) bekezdésében az „OEK ML-ben” szövegrész helyébe az „OEK VML-ben” szöveg,

e) 8. § (4) bekezdésében a „magyar állampolgár” szövegrész helyébe a „személy” szöveg,

f) 8. § (7) bekezdésében a „magyar állampolgárnak” szövegrész helyébe a „személy esetén” szöveg,

g) 11. § (1) bekezdésében az „ML” szövegrész helyébe a „VML” szöveg,

h) 15. § (1) bekezdés e) pontjában a „védőooltási” szövegrész helyébe a „védőoltási” szöveg,

i) 16. § (1) bekezdés e) pontjában az „EFRIR Védőoltási alrendszerébe” szövegrész helyébe az „ÁNTSZ elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerébe” szöveg,

j) 24. § (3) bekezdésében a „HIV, HBV és HCV” szövegrész helyébe a „HIV-, HBV- és HCV-” szöveg,

k) 29. § (1) bekezdésében az „elrendeli” szövegrész helyébe a „kötelezővé teszi” szöveg,

l) 30. § (3) bekezdés b) pontjában a „hastífuszos vagy paratífuszos beteg” szövegrész helyébe a „hastífuszban vagy paratífuszban szenvedő beteg” szöveg,

m) 36. § (3) bekezdésében a „táborok, valamint élelmiszer-ipari” szövegrész helyébe a „táborok, élelmiszer tárolására szolgáló raktárak, valamint élelmiszer-ipari” szöveg

lép.

26. § Hatályát veszti az R.

a) 5. § (4) bekezdése,

b) 15/A. §-a,

c) 16. § (5) bekezdése,

d) 18. § (3) bekezdése,

e) 28. § (2) bekezdése,

f) 41. §-át megelőző alcím.

27. § Az R. 42. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács 2119/98/EK határozata értelmében a Közösségi Hálózatnak jelentendő fertőző betegségek esetdefinícióinak megállapításáról szóló 2002/253/EK határozat módosításáról szóló, 2008. április 28-án kelt 2008/426/EK számú határozatban rögzített mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálati módszerek alkalmazásának való megfelelést szolgálja.”

2. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet módosítása

28. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet (a továbbiakban: Ar.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § A sugárvédelmi szempontból megfelelőnek minősített berendezések jegyzékének elektronikus közzétételéről, valamint negyedévente történő frissítéséről az OSSKI gondoskodik.”

29. § Az Ar. 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Amennyiben a sugárzási szint mértéke indokolja, a 2. számú melléklet 2. számú függeléke szerinti természetes forrásokból származó fokozott sugárterheléssel járó munkahelyeken az illetékes Sugáregészségügyi Decentrum elrendeli az egyéni sugárterhelés rendszeres ellenőrzését és meghatározza annak módját.”

30. § Az Ar. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A sugárvédelmi szolgálat legalább egy sugárvédelmi megbízottból áll, ha a munkahely besorolása a 7. számú melléklet Függeléke szerinti III A. vagy III B. kategória.”

31. § Az Ar. 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 7. számú melléklet Függeléke szerinti III A. besorolású berendezések, műszerek telepítéséhez nincs szükség hatósági engedélyre. Zárt radioaktív sugárforrást tartalmazó berendezések, sugárforrások leszállítása azonban csak a Sugáregészségügyi Decentrum tárolási engedélye alapján lehetséges.”

32. § (1) Az Ar. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 14. § (1) bekezdés b) és d) pontjában megjelölt tevékenységet szolgáló létesítmények létesítési engedély kérelméhez sugárvédelmi szakértő által készített sugárvédelmi és sugárbiztonsági tervet, illetve leírást kell csatolni a 7. számú melléklet Függeléke szerinti III A. besorolású munkahelyek kivételével.”

(2) Az Ar. 16.§-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nem engedélyezhető radioaktív anyagok szándékos hozzáadása élelmiszerekhez, gyermekjátékokhoz, ékszerekhez és kozmetikumokhoz, továbbá nem engedélyezhető szándékosan hozzáadott radioaktív anyagot tartalmazó élelmiszerek, gyermekjátékok, ékszerek és kozmetikumok behozatala és kivitele.”

33. § Az Ar. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 14. § (1) bekezdése szerinti radioaktív anyagokról, ionizáló sugárzást létrehozó berendezésekről, munkahelyekről és tevékenységekről a Sugáregészségügyi Decentrumok az OSSKI-val egyeztetett elektronikus nyilvántartást vezetnek.”

34. § Az Ar. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben az engedély érvényességi ideje lejárt, és az engedélyes nem kér hosszabbítást vagy megszüntetést, a Sugáregészségügyi Decentrum, illetve az OTH a megszüntetési eljárást hivatalból megindítja.”

35. § Az Ar. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) A megszüntetési eljárás lefolytatása után a 14. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott létesítmény, illetve területek hasznosíthatóvá (inaktívvá) nyilvánításáról a Sugáregészségügyi Decentrum dönt. A 14. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott létesítmény, illetve területek hasznosíthatóvá (inaktívvá) nyilvánítását a Sugáregészségügyi Decentrum abban az esetben engedélyezi, ha a helyszíni ellenőrzés keretében megállapítja, hogy a hasznosítani kívánt létesítményben, illetve területen valamennyi sugárforrás megszüntetésre került, és a sugárterhelés mértéke az egészségre nem ártalmas. Az eljárás során hozott határozatot a Sugáregészségügyi Decentrum közli az OTH-val is.

(2) A hasznosíthatósági határozatban a Sugáregészségügyi Decentrum rendelkezik arról, hogy a létesítmény vagy terület milyen célra nem használható, illetve az újra-hasznosíthatósághoz feltételeket szabhat.”

36. § (1) Az Ar. 2. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(2) Az Ar. 5. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

37. § Az Ar. 2. számú melléklet IV. fejezet 1.7. pontjában a „megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „Sugáregészségügyi Decentrum” szöveg lép.

3. A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosítása

38. § A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet (a továbbiakban: Vr.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Veszélyes anyag bejelentéséhez a magyar nyelvű biztonsági adatlapot, címketervet, illetve veszélyes keverék bejelentéséhez a magyar nyelvű biztonsági adatlapot elektronikus úton az OTH Szakrendszeri Információs Rendszer által biztosított módon kell az Országos Kémiai Biztonsági Intézetnek (a továbbiakban: OKBI) megküldeni. A veszélyes anyagok és keverékek bejelentéséhez szükséges tartalmi követelményeket az 5. számú melléklet tartalmazza.”

39. § (1) A Vr. 8. § (5)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Az emberi mérgezési esetet – ideértve a veszélyes anyag vagy veszélyes keverék hatására orvosi ellátás nélkül halált eredményező heveny mérgezési eseteket is – elektronikus úton az OTH Szakrendszeri Információs Rendszer által biztosított módon be kell jelenteni az ETTSZ-nek, valamint papír alapon az egészségügyi szolgáltató érintett telephelye szerint illetékes kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szervének, függetlenül attól, hogy a mérgezés szándékos vagy gondatlan magatartás, illetve fel nem róható baleset eredményeként következett be.

(6) A bejelentést az esetet lezáró orvos, illetve egészségügyi intézmény teszi meg a mérgezett személy intézményből történő elbocsátását, illetve esetleges elhalálozását követő egy héten belül.

(7) A 12. számú melléklet szerinti tartalmú mérgezési eset bejelentő lapot az első ellátást végző orvos – ha a (2) bekezdés alapján nem ő a bejelentő – a további ellátásra szoruló beteg esetén kitöltve, a beteggel együtt továbbküldi a végleges kórismét megállapító orvoshoz, illetve egészségügyi intézményhez, aki (amely) az adatlap adatait felhasználja a bejelentés megtételéhez.”

(2) A Vr. 8. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A mérgezett kezelését ellátó intézmény – az (5) bekezdés szerinti bejelentések adattartalmával – az általa megtett mérgezési eset-bejelentéseket nyilvántartja.”

40. § A Vr. 9. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes keverékekkel végzett tevékenység bejelentése a 13. számú melléklet szerint, elektronikus úton az OTH Szakrendszeri Információs Rendszer által biztosított módon történik.

(2) A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes keverékekkel végzett tevékenységben bekövetkezett változás bejelentése a 13. számú melléklet szerint elektronikus úton az OTH Szakrendszeri Információs Rendszer által biztosított módon történik.”

41. § (1) A Vr. 5. számú melléklete helyébe a 7. melléklet lép.

(2) A Vr. 12. számú melléklete helyébe a 8. melléklet lép.

(3) A Vr. 13. számú melléklete helyébe a 9. melléklet lép.

42. § Hatályát veszti a Vr. 5. § (8) bekezdése.

4. Az egészségügyi ágazat radiológiai mérő és adatszolgáltató hálózata felépítéséről és működéséről szóló 8/2002. (III. 12.) EüM rendelet módosítása

43. § Az egészségügyi ágazat radiológiai mérő és adatszolgáltató hálózata felépítéséről és működéséről szóló 8/2002. (III. 12.) EüM rendelet 2. számú melléklete a 10. melléklet szerint módosul.

5. A szerzett immunhiányos tünetcsoport kialakulását okozó fertőzés terjedésének megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjéről szóló
18/2002. (XII. 28.) ESZCSM rendelet módosítása

44. § (1) A szerzett immunhiányos tünetcsoport kialakulását okozó fertőzés terjedésének megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjéről szóló 18/2002. (XII. 28.) ESZCSM rendelet 11. § (3) bekezdés c) pontjában az „OEK” szövegrész helyébe az „Országos Epidemiológiai Központ (a továbbiakban: OEK)” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a szerzett immunhiányos tünetcsoport kialakulását okozó fertőzés terjedésének megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjéről szóló 18/2002. (XII. 28.) ESZCSM rendelet

a) 6. § (1) bekezdése,

b) 11. § (2) bekezdése.

6. Az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló
47/2004. (V. 11.) ESZCSM rendelet módosítása

45. § Az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004. (V. 11.) ESZCSM rendelet a „Mentés” alcímet megelőzően a következő 19/A–19/C. §-sal egészül ki:

„19/A. § (1) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH) a 18. § (2) bekezdése szerinti fekvőbeteg-szakellátás keretén belül szervezett sürgősségi betegellátó rendszerről, valamint annak területi rendjéről országos adatbázist működtet, amely a sürgősségi betegellátó rendszeren belüli betegirányításhoz folyamatos informatikai támogatást ad.

(2) Az egészségügyi szolgáltató a 18. § (2) bekezdése szerinti sürgősségi betegellátó rendszer rendjétől való eltérést a változásról történő tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles elektronikus úton az OTH által biztosított adatbázison keresztül bejelenteni.

19/B. § (1) A 19/A. § (1) bekezdése szerinti adatbázis az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a sürgősségi betegellátó rendszerben való részvétel módját, naptári napra megadott időpontját, és az ellátási terület pontos megjelölését,

b) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről vezetett nyilvántartás adatai közül a fekvőbeteg-szakellátás keretén belül a sürgősségi betegellátó rendszerben résztvevő szolgáltató adatait és a telephelyére, valamint szervezeti egységeire vonatkozó adatokat,

c) az ügyeletvezető telefonszámát és e-mail címét,

d) az egészségügyi szolgáltató telephelyének GPS koordináta adatait,

e) a telephelyen a sürgősségi ellátásban résztvevő szervezeti egységeken belül engedélyezett, valamint rendelkezésre álló szabad kapacitás adatokat, az alábbiak szerint:

ea) műtőegységek számát,

eb) intenzív ágyak számát,

ec) intenzív ellátásban rendelkezésre álló lélegeztető gépek számát,

ed) intenzív ellátást nyújtó egység minősítését,

ee) a légimentés támogatottságának tényét,

ef) transzfúzió elérhetőségének tényét,

eg) a sürgőségi ellátást igénylő ellátottak 14 év alatti és 14 év feletti korcsoport szerinti bontását,

eh) laboratóriumi diagnosztika biztosításának tényét,

ei) képalkotó diagnosztika szakmák biztosításának tényét,

ej) a sürgősségi ellátásban résztvevő aktív fekvőbeteg-szakellátást végző egységek által biztosított szakmák megnevezését, progresszivitási szintjét és ágyszámát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a sürgősségi betegellátást végző fekvőbeteg-gyógyintézet informatikai rendszere útján biztosítja.

19/C. § Az aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézet informatikai rendszere útján naponta szolgáltatja az alábbi adatokat elektronikus jelentés formájában az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Szakmai Információs Rendszerének a sürgősségi megbetegedés szerinti ellátóhelyén a megelőző 24 órában sürgősségi ellátásra jelentkezett betegekre vonatkozóan a közegészségügyi-járványügyi helyzet nyomon követése céljából:

a) a beteg születésének éve,

b) az ellátás vagy felvétel ideje (év, hó, nap, óra),

c) a beteg neme,

d) a beteg lakó- vagy tartózkodási helye szerinti település neve,

e) a felvételi diagnózis a BNO10 alapján.”

7. Az egyes személyazonosításra alkalmatlan ágazati (egészségügyi, szakmai) adatok körének meghatározására, gyűjtésére, feldolgozására vonatkozó részletes szabályokról szóló
76/2004. (VIII. 19.) ESZCSM rendelet módosítása

46. § Hatályát veszti az egyes személyazonosításra alkalmatlan ágazati (egészségügyi, szakmai) adatok körének meghatározására, gyűjtésére, feldolgozására vonatkozó részletes szabályokról szóló 76/2004. (VIII. 19.) ESZCSM rendelet 1. számú mellékletében foglalt táblázat „1207/09” számú sora.

8. A mentésről szóló 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet módosítása

47. § A mentésről szóló 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az OMSZ informatikai rendszere útján naponta szolgáltatja az alábbi adatokat elektronikus jelentés formájában az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Szakmai Információs Rendszerének a megelőző 24 órában sürgősségi ellátás érdekében a mentés keretében történt olyan ellátási eseményekről, amelyek során nem került sor fekvőbeteg-gyógyintézeti átvételre:

a) a beteg születésének éve,

b) az ellátás ideje (év, hó, nap, óra),

c) a beteg neme,

d) a beteg lakó- vagy tartózkodási helye szerinti település neve,

e) az ellátás diagnózisa a BNO10 alapján.”

9. Záró rendelkezések

48. § Ez a rendelet 2012. április 15-én lép hatályba és 2012. április 16-án hatályát veszti.

1. melléklet a 21/2012. (IV. 4.) NEFMI rendelethez

„1. számú melléklet a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelethez

Acut flaccid paralysis

BNO-, AFP, nem fertőző betegség (poliomyelitis-mentesség bizonyítására működtetett surveillance).

1. Kórokozó:

---

2. Teendők a beteggel

2.1. Jelentés:

Bejelentésre kötelezett a gyanús eset, amely sürgősséggel jelentendő. Az értesülést követően azonnal meg kell kezdeni a járványügyi vizsgálatot, és annak eredményéről 24 órán belül faxon vagy e-mailben tájékoztatni kell az ÁNTSZ-OEK-et. A betegség 60. napján végzett nyomon követéses vizsgálat kötelező.

2.1.1. Esetek osztályozása

Gyanús eset

Teljesülnek a klinikai feltételek.

Valószínűsíthető eset

---

Megerősített eset

---

2.1.2. Feltételek

Klinikai kritérium

15 éven aluli gyermekek petyhüdt izombénulással járó, nem traumás eredetű megbetegedése, beleértve a Guillain-Barré szindrómát (BNO10: G61.0), egyéb gyulladásos polyneuoropathiákat (BNO10: G61.8), féloldali petyhüdt bénulást (BNO10: G81.0), petyhüdt paraplegiát (BNO10: G82.0), petyhüdt tetraplegiát (BNO10: G82.3), heveny haránt gerincvelő-gyulladást (BNO10: G37.3), neuritist (BNO10: M79.2), és a periodikus paralysist.

Epidemiológiai kritérium

---

Laboratóriumi kritérium

---

2.2. Elkülönítés:

Nem szükséges. Fontos azonban ezeknek az eseteknek az egységes klinikai és epidemiológiai megítélése megfelelő vizsgálati anyagok biztosításával és a 60. napon elvégzett utóvizsgálattal. Ezért a felsorolt megbetegedésben szenvedőket az észleléstől számított 48 órán belül olyan fekvőbeteg-ellátó osztályra kell beutalni, ahol a gyermek-neurológiai szakellátás és intenzív ellátás is biztosított.

2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:

2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:

Kötelező.

2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:

Kötelező. A betegtől mielőbb, de feltétlenül a bénulás kezdetétől számított 14 napon belül 1 napos időközzel levett 2 székletmintát, továbbá 14 napos időközzel alvadásgátló nélkül, sterilen vett 2 vérmintát kell küldeni a WHO által évente akkreditált kijelölt laboratóriumba (ÁNTSZ-OEK Virológiai főosztálya). A vizsgálatkérő lapon a feltételezett diagnózisként AFP gyanúját, vagy a fent megnevezett kórképek valamelyikét kell megjelölni.

2.3.3.Felszabadító vizsgálat:

Nem szükséges.

2.4. Fertőtlenítés:

Folyamatos fertőtlenítés szükséges.

3. Teendők a beteg környezetében

3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:

Nem szükséges.

3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:

Nem szükséges.

3.3. Járványügyi megfigyelés:

Nem szükséges.

3.4. Postexpozíciós profilaxis:

Nem szükséges.

3.5. Fertőzőforrás-kutatás:

Nem szükséges.

3.6. A terjesztő közeg felderítése:

Nem szükséges.

Acut urogenitalis chlamydiasis
BNO10: A56.0
1. Kórokozó:		Chlamydia trachomatis D-K szerotípusa
2.Teendők a beteggel
*2.1.Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			---
	*Valószínűsíthető eset*			Minden olyan személy, akinél teljesülnek a klinikai feltételek és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
	*Megerősített eset*			Minden olyan személy, akinél teljesülnek a laboratóriumi feltételek is.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Minden olyan személy, akinél jelentkezik az alábbi öt tünet legalább egyike: - húgycsőgyulladás, - mellékhere-gyulladás, - akut méhbelhártya-gyulladás, - méhnyakgyulladás, - végbélgyulladás. Újszülötteknél az alábbi két tünet legalább egyike: - kötőhártya-gyulladás [járulékosan a beteg (fertőzött) és/vagy szexuális partnere urogenitális infekciója mellett], - tüdőgyulladás.
	*Epidemiológiai kritérium*			Laboratóriumi vizsgálattal igazoltan acut urogenitalis chlamydiasisban szenvedő beteggel (fertőzöttel) történt szexuális kapcsolat inkubációs időn belül vagy a beteg laboratóriumi vizsgálattal igazoltan acut urogenitalis chlamydiasisban szenvedő anya újszülöttje.
	*Laboratóriumi kritérium*			Az alábbi három feltétel legalább egyike: - Chlamydia trachomatis izolálása uro-anogenitális területről vagy kötőhártyából vett mintából, - Chlamydia trachomatis antigén-kimutatása direkt fluoreszcens ellenanyag vizsgálattal klinikai mintában, - Chlamydia trachomatis nukleinsav kimutatása klinikai mintában.
*2.2.Elkülönítés:*		Nem szükséges.
*2.3.Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. A vizsgálat céljából hámsejtdús urogenitális, conjunctivális vagy – neonatalis pneumonia esetén – pharyngealis váladék Chlamydia trachomatis kimutatását (DIF, enzimimmunoassay, PCR) végző mikrobiológiai laboratóriumba küldendő. Neonatalis infekció gyanúja esetén alvadásgátló nélkül, sterilen vett vérminta is beküldendő az ÁNTSZ-OEK-be specifikus IgM MIF-vizsgálat céljából. Kontroll vizsgálat végzése a kezelést követő 3-4 héttől javasolt.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4.Fertőtlenítés:*		Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Kötelező, és a szexuális partnernek fel kell ajánlani a szűrővizsgálat és a kezelés lehetőségét. Igazoltan Chlamydia trachomatis fertőzésben szenvedő beteg szexuális partnerének a kezelése még tünetmentesség esetén is indokolt. Neonatalis conjunctivitis, illetve pneumonia etiológiájában igazolható Chlamydia trachomatis fertőzés az anya és szexuális partnereinek célzott szűrővizsgálatát teszi szükségessé.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Kötelező, az acut urogenitalis chlamydiasisban szenvedő beteg tünetmentes kontaktjainak vizsgálati anyagát járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumba kell küldeni. A betegeknél a HIV és a syphilis szűrővizsgálatok elvégzése előzetes tanácsadás és a beteg beleegyezése után ajánlott.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Nem szükséges.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Nem szükséges.

AIDS (acquired immunodeficiency syndrome)
HIV (humán immundeficiencia vírus) fertőzés, szerzett immunhiányos tünetcsoport BNO10: B20-B24
1. Kórokozó:		HIV-1, HIV-2
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*		---
	*Valószínűsíthető eset*		---
	*Megerősített eset*		- HIV-fertőzés Minden olyan személy, akinél teljesülnek a HIV-fertőzés laboratóriumi feltételei. - AIDS Minden olyan személy, akinél teljesülnek az AIDS klinikai feltételei és a HIV-fertőzés laboratóriumi feltételei.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium (AIDS)*		Az alábbi huszonkilenc indikátor betegség legalább egyike: - AIDS dementia complex, - Bakteriális fertőzés (visszatérő vagy többszörös, 15 évesnél fiatalabb gyermekeknél), - Candidiasis (bronchusok, trachea, a tüdő candidiasis) - Candidiasis (oesophagus candidiasis), - Coccidioidomycosis (disszeminált vagy extrapulmonális), - Cryptococcosis (extrapulmonális), - Cryptosporidiosis (több mint egy hónapig tartó hasmenéssel járó), - Cytomegalovírus okozta megbetegedések (a máj, a lép, és a nyirokcsomók érintettségén kívül, egy hónaposnál idősebb betegeknél), - Cytomegalovírus okozta retinitis (a látás elvesztésével járó), - Encephalopathia (HIV-fertőzéssel összefüggő), - Fogyás (HIV-fertőzéssel összefüggő), - Herpes simplex okozta megbetegedések (1 hónapnál tovább tartó krónikus ulceráció, vagy bronchitis, pneumonitis, oesophagitis egy hónaposnál idősebb betegeknél), - Histoplasmosis (disszeminált vagy extrapulmonális), - Isosporiasis (több mint egy hónapig tartó hasmenéssel járó), - Kaposi sarcoma, - Leukoenchephalopathia (progresszív multifokális), - Lymphoma (agyi érintettséggel), - Lymphoma (Burkitt), - Lymphoma (immunoblastos), - Lymphoma (külön megnevezés nélkül), - Méhnyakrák (invazív, 15 évesnél idősebb betegeknél), - Mycobacterium avium, Mycobacterium kansasii okozta megbetegedések (disszeminált vagy extrapulmonális), - Mycobacterium tuberculosis okozta megbetegedések (pulmonális, 15 évesnél idősebb betegeknél), - Mycobacterium okozta megbetegedések (a fent említett törzsektől eltérő, vagy ismeretlen törzsek okozta megbetegedések, disszeminált, vagy extrapulmonális formában), - Pneumonia (Pneumocystis carinii okozta), - Pneumonia (interstitialis lymphoid, 15 évesnél fiatalabb gyermekeknél), - Pneumonia (visszatérő jelleggel, 15 évesnél idősebb betegeknél), - Salmonella törzs okozta septicaemia (nem typhoid, visszatérő), - Toxoplasmosis (az agy érintettsége, egy hónaposnál idősebb betegeknél).
	*Epidemiológiai kritérium*		---
	*Laboratóriumi kritérium*		(HIV-fertőzés) felnőttek, serdülőkorúak és 18 hónapos vagy annál idősebb gyermekek esetén: Az alábbi két feltétel közül legalább az egyik: - A HIV-ellenanyag kimutatására irányuló szűrővizsgálat vagy kombinált szűrővizsgálat (HIV- ellenanyag és HIV p24 antigén) pozitív eredménye egy specifikusabb ellenanyag vizsgálattal (pl. Western blot, LIA) megerősítve. - A minta pozitív vizsgálati eredménye az alábbi három módszer egyikével: – A HIV-nukleinsav (HIV-RNS vagy HIV-DNS) kimutatása, – A HIV kimutatása HIV p24 antigén vizsgálattal, beleértve a neutralizációs vizsgálatot is, – A HIV izolálása. (HIV-fertőzés) 18 hónaposnál fiatalabb gyermekek esetén: A minta (a köldökzsinórvér kivételével) pozitív vizsgálati eredménye az alábbi három módszer egyikével: - A HIV izolálása, - A HIV-nukleinsav (HIV-RNS vagy HIV-DNS) kimutatása, - A HIV kimutatása HIV p24 antigén vizsgálattal, az egy hónapos vagy annál idősebb gyermekek esetében beleértve a neutralizációs vizsgálatot is.
*2.2. Elkülönítés:*		Nem szükséges
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*		Kötelező.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*		Kötelező. A HIV-fertőzöttség megállapítása, illetve az AIDS diagnózisának felállítása csak verifikált HIV-pozitív eredmény alapján lehetséges. A HIV-ellenanyag, illetve HIV antigén vizsgálat elvégzése céljából alvadásgátló nélkül, sterilen vett vérminta küldendő a szerzett immunhiányos tünetcsoport terjedésének meggátolása érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálat elrendeléséről szóló rendeletben kijelölt laboratóriumokba. (A hazai HIV klinikai mikrobiológiai diagnosztikai és járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálati lehetőségeket és szabályokat a fenti jogszabály tartalmazza.)
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*		Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Kötelező, a HIV-pozitív személy szexuális partnereinél, illetve a környezetében élő, a tőle feltehetően fertőződött személyeknél vírusszerológiai (HIV antigén/ellenanyag) vizsgálatot kell végeztetni a fertőzöttség megállapítása céljából.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Egyéb jogszabály alapján.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Nem szükséges.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Az egészségügyi dolgozók alábbiakban felsorolt expozíciója esetén minél hamarabb, lehetőleg 2 órán belül a Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet Immunológia osztályával, illetve a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervvel folytatott konzultáció alapján antiretrovirális kezelést kell kezdeni. A HIV-fertőzés kockázatával járó kiemelt expozíciók: fertőző anyag véletlen befecskendezése, HIV-kontaminált eszközzel szúrt seb vagy vágott sérülés, HIV-pozitív beteg artériájába vagy vénájába bekötött tűvel vagy kanüllel történt sérülés, nyálkahártya vagy nagyobb bőrterület tartós kontaminációja HIV-pozitív személy vérével, véres váladékával, liquorával, ondójával vagy hüvelyváladékával.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Vérrel történő terjedés gyanúja vagy halmozott előfordulás esetén a terjesztő közeg felderítése kötelező.

Ancylostomiasis
Ancylostomatosis, horogféreg-betegség, BNO10: B76.0
1. Kórokozó:		Ancylostoma duodenale, Necator americanus
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell jelenteni.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			---
	*Valószínűsíthető eset*			Teljesülnek a klinikai és az epidemiológiai feltételek.
	*Megerősített eset*			Teljesülnek a klinikai és a laboratóriumi feltételek.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Legalább kettő a következők közül: viszkető bőrjelenségek, gyomor- és bélpanaszok, anémia.
	*Epidemiológiai kritérium*			Endémiás területen történt tartózkodás a lappangási időben.
	*Laboratóriumi kritérium*			Peték vagy lárvák a vizsgálati mintában.
*2.2. Elkülönítés:*		Nem szükséges
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. A kórokozó kimutatása esetén a mintát megerősítő vizsgálatra járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratóriumba kell küldeni. A kísérő iraton meg kell jelölni a fertőződés feltételezett helyét (ország).
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			A beteggel közös külföldi utazáson részt vettek felkutatása.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			A külföldi utazáson részt vettek szűrővizsgálatára minta küldendő a járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratóriumba.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Nem szükséges.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Kötelező.

Anthrax
Lépfene, BNO10: A22
1. Kórokozó:		Bacillus anthracis
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Az értesülést követően sürgősséggel is jelentendő a megbetegedés helye szerint illetékes kistérségi népegészségügyi intézetnek és az ÁNTSZ-OEK-nek, ügyeleti időben a népegészségügyi szakigazgatási szerv ügyeletének és az ÁNTSZ-OEK ügyeletének. Járványügyi értesítést kell küldeni a területileg illetékes hatósági állatorvosnak is.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			A bőr-, illetve a tüdőanthrax klinikai feltételeinek megfelelő megbetegedés.
	*Valószínűsíthető eset*			- teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és kapcsolat anthraxban megbetegedett állattal, vagy abból származó anyaggal (élelmiszer, irha, stb.), - teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és a beteg környezetében élő, a betegségre fogékony állatok körében váratlan elhullás következik be a lappangási időben, - teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és kapcsolat bizonyítottan anthrax okozta bioterror-eseménnyel, - azonos helyen és időben legalább kettő, a bőr-, illetve a tüdőanthrax klinikai feltételeinek megfelelő megbetegedés előfordulása (közös forrással vagy terjesztő közeggel való érintkezés).
	*Megerősített eset*			Teljesül a klinikai feltételek és laboratóriumi feltételek legalább egyike. Ha a megerősített eset a lappangási időben nem volt kapcsolatban anthraxra fogékony állattal, vagy azokból származó termékekkel (bőr, stb.), akkor fel kell vetni a bioterror-cselekménnyel kapcsolatos expozíció gyanúját.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Jelentkezik az alábbi klinikai formák legalább egyike: Bőranthrax Az alábbi két tünet legalább egyike: - fájdalmatlan papula vagy vesicula, - ödémával övezett, fájdalmatlan bemélyedő pokolvar (eschar). Bélanthrax - Láz vagy lázas állapot, és az alábbi két tünet legalább egyike: - heves hasi fájdalom, - hasmenés. Tüdőanthrax - Láz vagy lázas állapot, és az alábbi két tünet legalább egyike: - akut légzési nehézség (ARDS), - a mediastinum kiszélesedésének radiológiai bizonyítéka. Agyhártya/agyvelőanthrax (meningeális/meningoecephalitis-anthrax) - láz, és az alábbi három tünet legalább egyike: - görcsroham, - eszméletvesztés, - meningeális tünetek. Anthrax septicaemia (vérmérgezés).
	*Epidemiológiai kritérium*			Az alábbi négy epidemiológiai kapcsolat legalább egyike: - állatról emberre való terjedés, - a betegségre fogékony állatok körében váratlan elhullás, - közös forrással, terjesztő közeggel való érintkezés, - fertőzött élelmiszerrel, ivóvízzel való érintkezés.
	*Laboratóriumi kritérium*			A Bacillus anthracis izolálása klinikai mintából. A Bacillus anthracis nukleinsav kimutatása klinikai mintában. (Klinikai tünetek hiányában az orrból tamponnal vett minta pozitív eredménye nem alkalmas az eset diagnózisának felállítására.)
*2.2. Elkülönítés:*		Nem szükséges. A beteget az esetlegesen gyorsan romló klinikai állapotára tekintettel kórházban kell kezelni gyógyulásáig.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. Bőranthrax esetében a pustula, carbunculus vagy más elváltozás sterilen vett váladékát futárral kell beküldeni az ÁNTSZ-OEK Veszélyes Kórokozók Nemzeti Referencia-laboratóriumába. Tüdőanthrax esetében köpetet, vért, biopsziával vett szövetmintát, bélanthrax esetében székletet, meningitis/meningoencephalitis esetén liquort és vért kell beküldeni. Septicaemiás szövődmény esetében vért kell haemocultura palackban megfelelően csomagolva a laboratóriumba küldeni diagnosztikus vizsgálatra. Ha valamilyen ok miatt a beteg életében a laboratóriumi vizsgálat nem történhetett meg, boncolási anyag (lép, esetleg egyéb szervek) küldendő be laboratóriumi vizsgálatra csiszolt üvegdugós porüvegben. A mintavételkor viselt egyszer használatos gumikesztyűt, és egyéb mintavételi, illetve védelmi eszközöket el kell égetni. Bioterror-esemény gyanúja esetén az azzal epidemiológiai kapcsolatban lévő betegtől származó klinikai mintákat és az eseményhez kapcsolódó környezeti mintákat haladéktalanul, futárral kell küldeni az ÁNTSZ-OEK Veszélyes Kórokozók Nemzeti Referencia-laboratóriumába.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Bőr- és bélanthrax esetében folyamatos és zárófertőtlenítés, tüdőanthrax esetében szigorított folyamatos és zárófertőtlenítés végzendő.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Nem szükséges.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Nem szükséges. (Bioterror-cselekmény során feltehetően exponálódott személyek orrtampon vizsgálata nem szükséges.)
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Munkahelyi fertőzés esetén a dolgozókat egy hétig meg kell figyelni. Anthraxban elpusztult állat húsának feldolgozása vagy elfogyasztása esetén a fogyasztók 7 napos járványügyi megfigyelése szükséges. Igazolt vagy valószínű bioterror cselekmény során exponálódott személyeket az expozíció jellegének megfelelő időtartamra kell járványügyi megfigyelés alá helyezni (orális, vagy kontakt expozíció: 7 nap, légúti 60 nap).
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			A járványügyi megfigyelés alá vont személyek közül a gyanús bőrfertőzésben szenvedőknél azonnal antibiotikum terápiát kell kezdeni. Az anthraxban elpusztult állat húsát fogyasztókat, és az igazolt vagy valószínű bioterror cselekmény során exponálódott személyeket postexpozíciós profilaxisban kell részesíteni.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Kötelező.
*3.7. Egyéb intézkedések:*			A fertőzőforrás-kutatás és a terjesztő közeg felderítésének során az illetékes állatorvossal kell együttműködni.

Botulizmus
BNO10: A5.10
1. Kórokozó:		A Clostridium botulinum A, B, E és F típusú neurotoxint (botulotoxin) termelő biovariánsai okoznak emberi megbetegedést. Európában, és így hazánkban is a B toxint termelő típus a leggyakoribb.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Az értesülést követően sürgőséggel is jelentendő telefonon a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek és az ÁNTSZ-OEK részére.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			Klinikai kritériumok megléte.
	*Valószínűsíthető eset*			Akinél teljesülnek a klinikai kritériumok és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
	*Megerősített eset*			Akinél teljesülnek a klinikai és laboratóriumi feltételek.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Legalább egy az alábbi klinikai tünetegyüttesek közül: Élelmiszer eredetű és seb okozta botulizmus az alábbi két tünet legalább egyike: *3._.* Bilaterális agyideg érintettség (pl. kettős látás, homályos látás, nyelési zavar, bulbáris gyengeség) *3._.* Perifériás szimmetrikus paralízis. Jellemző lehet a bénulásos tünetek gyors progrediálása. Csecsemőkori botulizmus Legalább egy az alábbi hat tünet közül: *3._.* székrekedés, *3._.* lehangoltság, *3._.* étvágytalanság, *3._.* szemhéjcsüngés, *3._.* nyelési zavar, *3._.* általános izomgyengeség. Ez a forma 12 hónaposnál idősebb gyermekek és ritkán felnőttek esetében is kialakulhat, a normál gyomor- bélflóra megváltozása vagy hiánya során.
	*Epidemiológiai kritérium*			Az alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike: *3._.* azonos élelmiszer fogyasztása laboratóriumi vizsgálattal igazolt, botulizmusban szenvedő beteggel, *3._.* szennyezett eszköz (pl.: tű) közös használata, *3._.* szennyezett élelmiszer/ivóvíz fogyasztása, 3._. két héten belül friss fertőzött sebe volt, - két héten belül invazív eszközös beavatkozás történt szennyezett eszközzel (pl. injekciós droghasználat).
	*Laboratóriumi kritérium*			Az alábbi három feltétel legalább egyike: *3._.* Botulotoxin kimutatása vérsavóból, székletből vagy a beteg által fogyasztott ételből, *3._.* a C. botulinum izolálása székletből (csecsemőkori botulizmus esetén), - b C. botulinum izolálása a sebből vett mintából (seb okozta botulizmus esetén).
*2.2. Elkülönítés:*		Elkülöníteni nem szükséges, de a szakszerű gyógykezelés biztosítása céljából intenzív osztállyal (lélegeztető készülék) rendelkező kórházba kell a beteget utalni.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. A betegtől haladéktalanul, lehetőleg az antitoxikus terápia megkezdése előtt 20 ml alvadásgátló nélküli vért kell venni, és – előzetes telefonos értesítéssel egy időben – haladéktalanul az ÁNTSZ-OEK Bakteriológiai osztályára kell küldeni. Csecsemő-botulizmus gyanúja esetén székletmintát kell beküldeni. A házilag készített gyanús élelmiszerből a kistérségi népegészségügyi intézet munkatársa vesz mintát, és azt a területileg illetékes megyei élelmiszer-mikrobiológiai laboratóriumba küldi.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			A beteg által evett gyanúsított élelmiszert fogyasztók felkutatása kötelező. A beteggel azonos, vélhetően a kórokozót közvetítő élelmiszert fogyasztókat kórházi megfigyelés alá kell helyezni.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Az azonos ételt fogyasztók esetében a mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálatokat el kell végezni tünetmentesség esetén is, pozitív eredmény esetén az antitoxikus terápiát azonnal meg kell kezdeni.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			A laboratóriumi vizsgálat negatív eredményéig azon személyek járványügyi megfigyelése szükséges, akik azonos, a megbetegedést (vélhetően) közvetítő élelmiszert fogyasztottak a beteggel.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező, és a gyanúsított élelmiszer mikrobiológiai vizsgálatát is el kell végezni.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Kötelező. Ha a terjesztő közfogyasztásra szánt élelmiszer, akkor az illetékes hatóságot értesíteni kell a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

Brucellosis
Bang-kór, máltai láz, unduláló láz, BNO10: A23
1. Kórokozó:		Brucella melitensis (hazánkban nem fordul elő), B. abortus, B. suis, B. canis.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Értesíteni kell a fertőzés helye szerint illetékes hatósági állatorvost is.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			---
	*Valószínűsíthető eset*			Teljesülnek a klinikai feltételek és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
	*Megerősített eset*			Teljesülnek a klinikai és laboratóriumi feltételek.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Akinél láz jelentkezik és az alábbi hét tünet közül legalább egy: - izzadás (heves, kellemetlen szagú, különösen éjszaka jelentkező), - hidegrázás, - izületi fájdalom, - gyengeség, - depresszió, - fejfájás, - anorexia.
	*Epidemiológiai kritérium*			Az alábbi három epidemiológiai kapcsolat legalább egyike: - szennyezett élelmiszerrel/ivóvízzel való érintkezés, - fertőzött állat tejének vagy tejtermékeinek fogyasztása, - állatról emberre terjedő fertőzés, közvetlen érintkezés fertőzött állatokkal, váladékaikkal, pl. ellésnél, vágóhídon.
	*Laboratóriumi kritérium*			Az alábbi három feltétel legalább egyike: - Brucella spp. izolálása klinikai mintából (gyanú esetén is BSL-3 szintű laboratóriumban), - Brucella spp. nukleinsav kimutatása, - Brucella spp-vel szembeni specifikus ellenanyagok kimutatása.
*2.2. Elkülönítés:*		Nem szükséges. A szakszerű antibiotikus gyógykezelés érdekében a beteget az akut szakban kórházba kell utalni.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. Beküldendő alvadásgátló nélkül vett vérminta a járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobológiai laboratóriumba immunszerológiai vizsgálatra. Akut szakban ajánlott nyirokcsomó, csontvelőminta beküldése tenyésztés és PCR-vizsgálat céljából az ÁNTSZ-OEK Veszélyes Kórokozók Nemzeti Referencia-laboratóriumába.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Nem szükséges.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			A fertőzésnek kitett dolgozóktól megbetegedésük esetén akkor is vért kell küldeni agglutinációs vizsgálatra a járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumba, ha a típusos tüneteik miatt a brucellosis gyanúja egyébként nem merülne fel.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Azon személyek járványügyi megfigyelése szükséges, akik a beteggel közös forrásból exponálódtak, és a tünetek jelentkezése esetén el kell kezdeni célzott terápiájukat.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező. Az eredményről a területileg illetékes hatósági állatorvost értesíteni kell.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Kötelező.
*3.7. Egyéb intézkedések:*			A fertőzőforrás-kutatásnak és a terjesztő közeg felderítésének eredményéről az élelmiszerlánc-biztonsági hatóságot (élelmiszer), vagy az egészségügyi szolgáltatót (vér, anyatej, transzplantátum) haladéktalanul értesíteni kell.

Campylobacteriosis
Campylobacter fertőzés, campylobacter enteritis, BNO10: A04.5
1. Kórokozó:		A Campylobacter genusba 19 species, illetve subspecies tartozik. Humán klinikai jelentősége főként a C. jejuni és a C. coli törzseknek van.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			Teljesülnek a klinikai kritériumok.
	*Valószínűsíthető eset*			Teljesülnek a klinikai és epidemiológiai kritériumok.
	*Megerősített eset*			Teljesülnek a klinikai és laboratóriumi kritériumok.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Az alábbi három tünet legalább egyike: - hasmenés (többnyire vizes, néha véres), - hasi fájdalom (gyakran köldöktáji), - láz.
	*Epidemiológiai kritérium*			Az alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike: - szennyezet élelmiszer/víz fogyasztása, - szennyezett élelmiszer kezelése (ételkészítés), - állatról emberre való terjedés (pl. kontaktus házi kedvencekkel), - emberről emberre való terjedés.
	*Laboratóriumi kritérium*			Campylobacter spp. izolálása és azonosítása székletből vagy vérből.
*2.2. Elkülönítés:*		Kötelező, a beteg otthonában, tartózkodási helyén elkülönítendő.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. Sporadikus esetben bármely klinikai mikrobiológiai laboratóriumban elvégezhető a Campylobacter spp. izolálása székletből vagy vérből.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. Járvány gyanúja esetén az első diagnosztikus vizsgálatot a járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratóriumban kell végezni, ugyanitt történik a Campylobacter spp. azonosítása.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			A klinikai gyógyulást követően székletbakteriológiai felszabadító vizsgálatot kizárólag azon személyeknél kell elvégezni, akik 0–3 éves gyermekek közösségébe járnak, és akik anyatejet adnak. Az ilyen személyek a közösség/intézmény látogatását, illetve tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha a gyógyulás (antibiotikus kezelés) után két nap múlva elkezdett, két egymást követő napon levett egy-egy székletminta bakteriológiai vizsgálata negatív eredménnyel jár.
*2.4. Fertőtlenítés:*		A beteg, illetve a betegségre gyanús személy környezetében folyamatos fertőtlenítést kell végezni.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Kötelező.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Kötelező, az azonos, feltételezhetően a fertőzést terjesztő ételt fogyasztók szűrővizsgálatát el kell végezni.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			A beteg családi vagy intézeti környezetében élő személyeket az utolsó érintkezéstől számított 5 napi időtartamra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Kötelező.

Chikungunya-láz
BNO10: A9200, A9210
1. Kórokozó:		A Togaviridae család Alphavírus nemzetségéhez tartozó, arbovírusok közé sorolt Chikungunya-vírus.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell jelenteni.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			---
	*Valószínűsíthető eset*			Teljesül a klinikai és az epidemiológiai feltétel.
	*Megerősített eset*			Teljesül a laboratóriumi feltételek egyike, függetlenül a klinikai feltételtől.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Hirtelen fellépő, 38,5^oC-nál magasabb láz, és más oknak nem tulajdonítható, súlyos arthralgia/arthritis.
	*Epidemiológiai kritérium*			Endémiás területen történt tartózkodás, ahol a tünetek kezdetét megelőző 15 napban a vírus terjedését észlelték.
	*Laboratóriumi kritérium*			Az akut szakaszban az alábbiak közül legalább egy: - vírusizolálás, - a vírusnukleinsav kimutatása PCR-vizsgálattal, - IgM osztályba tartozó specifikus ellenanyagok kimutatása az akut vagy a convalescens szakból származó egyetlen vérmintából, - a vírus-specifikus ellenanyagok szerokonverziója három hét eltéréssel vett vérmintákban.
*2.2. Elkülönítés:*		Nem szükséges
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. A betegség gyanúja esetén beküldendő három hét különbséggel vett savópár az ÁNTSZ-OEK Virális Zoonózisok Nemzeti Referencia-laboratóriumába.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Nem szükséges.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Nem szükséges.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Nem szükséges.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező, ha a beteg a lappangási időben nem járt endémiás területen, vagy vér-, szövet-, illetve szervdonáció révén történő fertőződésének lehetősége merült fel.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Vér-, szövet- vagy szervdonáció révén történt fertőződés gyanúja esetén a donáció azonosítása kötelező.
*3.7. Egyéb intézkedések:*			Vér-, szövet- vagy szervdonáció révén történt fertőződés gyanúja esetén értesítendő az érintett egészségügyi intézmény.

Cholera
BNO10: A00
1. Kórokozó:		Vibrio cholerae O1, valamint a Vibrio cholerae O139.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Az értesülést követően az eset sürgőséggel is jelentendő. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			---
	*Valószínűsíthető eset*			Minden olyan eset, akinél teljesülnek a klinikai feltételek és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
	*Megerősített eset*			Minden olyan eset, akinél teljesülnek a klinikai és laboratóriumi feltételek.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Minden olyan személy, akinél jelentkezik az alábbi két tünet legalább egyike: - hasmenés, - hányás.
	*Epidemiológiai kritérium*			Az alábbi négy epidemiológiai kapcsolat legalább egyike: - közös forrással való érintkezés, - emberről emberre való terjedés, - szennyezett élelmiszerrel, illetve ivóvízzel való érintkezés, - környezeti expozíció.
	*Laboratóriumi kritérium*			A Vibrio cholerae izolálása klinikai mintából és - az O1 vagy O139 antigén kimutatása az izolátumban, vagy - a cholera-enterotoxin vagy a cholera-enterotoxin gén kimutatása az izolátumban.
*2.2. Elkülönítés:*		A beteget kórházi fertőző osztályon kell elkülöníteni.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. A valószínűsített betegtől származó székletmintát az ÁNTSZ-OEK laboratóriumába kell küldeni. Amennyiben V. cholerae gyanús baktériumtörzs kerül izolálásra a klinikai mikrobiológiai laboratóriumban vagy járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumban, a törzset járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat céljából megerősítő vizsgálatra – telefonon történő bejelentést követően – haladéktalanul az ÁNTSZ-OEK laboratóriumába kell beküldeni.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Kötelező, a felszabadító vizsgálatot a járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumban kell elvégezni. A cholerából gyógyult személyt addig kell elkülöníteni, amíg a klinikai gyógyulás és az antibiotikum-kezelés befejezése után 48 óra múlva elkezdett bakteriológiai székletvizsgálat két egymást követő napon negatív eredményt ad.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Szigorított folyamatos és szigorított zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*				Kötelező. Azokat, akik a beteggel, illetve a betegségre valószínűsített személyekkel közvetlenül érintkeztek, fel kell kutatni, és 5 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. A kontakt személyeket el kell tiltani 0–6 éves gyermekközösségek látogatásától, ilyen közösségekben/ intézményekben gyermekek ellátásával kapcsolatos veszélyeztető munkaköröktől, közfogyasztásra kerülő élelmiszerek és italok kezelésétől, a közétkeztetésben, vízművekben történő munkától, anyatej adásától, anyatejgyűjtő állomásokon való foglalkozástól, a közvetlen betegellátás során betegélelmezésben való részvételtől, és a szájon át adott gyógyszerek kezelésétől.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			A járványügyi megfigyelés alá helyezett személyektől székletmintát kell venni, és járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat céljából bakteriológiai vizsgálatra kell küldeni.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Azokat, akik a beteggel, illetve a betegségre valószínűsített személyekkel közvetlenül érintkeztek, 5 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. A bakteriológiai szűrővizsgálat során pozitívnak talált személyeket, mint vibrió hordozókat járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, és a vibrió hordozás időtartamára a fent említett munkaköröktől/tevékenységtől továbbra is el kell tiltani. A vibrió hordozó személy járványügyi ellenőrzésének megszüntetésére vonatkozó eljárás azonos a betegekre vonatkozó felszabadító vizsgálattal.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Kötelező.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Kötelező.

Congenitalis Rubeola Syndroma
CRS, BNO10: P35.0
1. Kórokozó:		A Togaviridae család, Rubivírus genusát alkotó Rubeola vírus.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. A CRS 2 éves korig bejelentendő.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			Teljesülnek a klinikai feltételek.
	*Valószínűsíthető eset*			Minden olyan halvaszületett vagy újszülött csecsemő, akit nem vizsgáltak, vagy akinél a vizsgálat negatív eredménnyel zárult és az alábbi két feltétel legalább egyike teljesül: – a congenitalis rubeolával kapcsolatos klinikai feltételek közül legalább egy az (A) kategóriából, – a congenitalis rubeola feltételei teljesülnek.
	*Megerősített eset*			Minden olyan halvaszületett csecsemő, akire teljesülnek a laboratóriumi feltételek vagy minden olyan csecsemő, akinél teljesülnek a laboratóriumi feltételek és teljesül az alábbi két feltétel legalább egyike: – epidemiológiai kapcsolat, – a congenitalis rubeola klinikai feltételei közül legalább egy az (A) kategóriából. Azt az újszülöttet, akinél pozitív laboratóriumi eredményt állapítanak meg, de az anya terhesség alatti kórtörténetében nem szerepel rubeola és nem teljesülnek az (A) kategória klinikai feltételei, rubeola megbetegedésként kell bejelenteni.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Minden egy évnél fiatalabb csecsemő vagy minden halvaszületett csecsemő, akire teljesülnek az alábbiak: – az (A) kategória feltételei közül legalább kettő vagy – egy feltétel az (A) és egy a (B) kategóriában: (A) kategória – szürkehályog, – kongenitális zöldhályog, – kongenitális szívbetegség, – halláskárosodás, – pigmentretinopátia, (B) kategória – purpura, – lépmegnagyobbodás, – kisfejűség (mikrokefália), – fejlődési visszamaradottság, – Meningo-encephalitis, – a csont radiolucens elváltozása. Sárgaság, amely a születést követő 24 órán belül jelentkezik.
	*Epidemiológiai kritérium*			Minden olyan újszülött vagy halvaszületett csecsemő, akinek az anyjánál laboratóriumilag megerősítetten a vertikális fertőzéssel átadott rubeolafertőzést diagnosztizálták.
	*Laboratóriumi kritérium*			Az alábbi négy feltétel legalább egyike: – rubeolavírus izolálása klinikai mintából, – rubeolavírus nukleinsav kimutatása, – rubeolavírussal szembeni specifikus ellenanyagok (IgM) kimutatása, – rubeola IgG antitest perzisztálása 6-12 hónapos kor között (legalább két minta, hasonló rubeola-specifikus IgG titerrel). A laboratóriumi eredményeket az oltottsági státus szerint kell értelmezni.
*2.2. Elkülönítés:*		Kötelező.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. A betegség gyanúja esetén a diagnózis tisztázása céljából alvadásgátló nélkül, sterilen vett két vérmintát kell küldeni az ÁNTSZ-OEK Vírusdiagnosztikai osztályára.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			12 hónaposnál fiatalabb, CRS-ben szenvedő csecsemők elkülönítése akkor szüntethető meg, ha a vizelet és a torokváladék már nem tartalmaz rubeolavírust.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Kötelező.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Nem szükséges.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Nem szükséges.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Nem szükséges.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Nem szükséges.

Cryptosporidiosis
BNO10: A 04.2
1. Kórokozó:		Cryptosporidium parvum
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			---
	*Valószínűsíthető eset*			Teljesül a klinikai és epidemiológiai feltétel.
	*Megerősített eset*			Teljesül a klinikai és laboratóriumi feltétel.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Az alábbi négy tünet legalább egyike: - híg, vizes hasmenés, - görcsös hasi fájdalom, - rossz közérzet, étvágytalanság, - hányinger, hányás.
	*Epidemiológiai kritérium*			Az alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike: - emberről emberre való terjedés, - közös forrással való érintkezés, - állatról emberre való terjedés, - szennyezett élelmiszerrel, illetve ivóvízzel való érintkezés, - környezeti expozíció.
	*Laboratóriumi kritérium*			Az alábbi négy feltétel legalább egyike: - Cryptosporidium peték kimutatása a székletben, - Cryptosporidium kimutatása a bélnedvben vagy a vékonybélből vett szövettani mintában, - Cryptosporidium nukleinsav kimutatása a székletben, - Cryptosporidium antigén kimutatása a székletben.
*2.2. Elkülönítés:*		A beteg otthonában, tartózkodási helyén a hasmenés fennállásáig elkülönítendő.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. Székletminta küldendő vizsgálatra parazitológiai laboratóriumba.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. Járvány gyanúja esetén az első diagnosztikus vizsgálatot is a járványügyi feladat elvégzésére kijelölt laboratóriumban kell elvégezni.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Folyamatos fertőtlenítés.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Kötelező.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Kötelező. A kontakt személyek szűrővizsgálatát el kell végezni.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			A beteg környezetében élő azon személyeket, akik 0–3 éves gyermekek közösségébe járnak, akik egészségügyi intézmények ápoltjai, akik a betegellátás során étel- és gyógyszerosztást végeznek, anyatejet adnak/kezelnek, 7 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. Ezen személyeket a járványügyi megfigyelés időtartamára munkakörüktől, tevékenységüktől el kell tiltani. Közösség, intézmény látogatását, foglalkozásukat, tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha a járványügyi megfigyelés alatt enterális tünetek nem jelentkeznek, és egy alkalommal vett székletmintájukból a kórokozó nem mutatható ki.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Kötelező.

Diphtheria
Torokgyík, BNO10: A36
1. Kórokozó:		Corynebacterium diphtheriae
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset/megbetegedés. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. A megbetegedés az értesülést követően sürgőséggel is jelentendő.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			Teljesülnek a klinikai feltételek.
	*Valószínűsíthető eset*			Teljesülnek a diftéria klinikai feltételei és az epidemiológiai feltétel.
	*Megerősített eset*			Teljesülnek a klinikai és a laboratóriumi feltételek.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Légzőszervi diftéria: Lázzal járó felső légúti megbetegedés és az alábbi két tünet legalább egyike: - álhártyás torokgyulladás (krupp), vagy - álhártyásodás az alábbi három terület legalább egyikén: - mandula, - garat, - orr. Nazális diftéria: Egyik vagy mindkét orrnyílásból származó orrváladék kezdetben tiszta, majd véres. Bőrdiftéria: Bőrelváltozások. Diftéria más területeken: Kötőhártya vagy nyálkahártya elváltozása.
	*Epidemiológiai kritérium*			Közvetlen érintkezés beteggel vagy tünetmentes kórokozó hordozó emberrel.
	*Laboratóriumi kritérium*			Toxintermelő C. diphtheriae vagy C. ulcerans izolálása a beteg vizsgálati anyagából.
*2.2. Elkülönítés:*		A beteget infektológiai osztályon kell elkülöníteni.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. Diagnosztikus, illetve felszabadító vizsgálat céljára a beteg torkából és orrából, egyéb lokalizáció esetén (vulva, sebdiphtheria) pedig ezekről a helyekről vett váladékot kell küldeni az ÁNTSZ-OEK-ba bakteriológiai és toxinkimutatási vizsgálatra. A vizsgálati anyag vétele előtt nem szabad helyi kezelést (torokecsetelést, öblítést stb.) végezni.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Kötelező a beteg antibiotikus kezelésének befejezése után 48 óra múlva a 2 napos időközzel, 2 alkalommal végzett bakteriológiai vizsgálat.
*2.4. Járványügyi ellenőrzés:*		Ha a felszabadító vizsgálat eredménye pozitív, de a beteg klinikai állapota nem indokolja a kórházi elkülönítést, azt meg lehet szüntetni, azonban a gyógyult beteget a kórokozó-hordozás tartamára járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, és el kell tiltani a 0–6 éves gyermekközösségek látogatásától, kórházi sebészeti, szülészeti, egyéb műtéti és gyermekosztályon végzendő munkájától, valamint tejkezeléstől.
*2.5. Fertőtlenítés:*		Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			A beteggel a megbetegedés kezdete előtti hét napban érintkezett, szoros kontaktusba került személyeket fel kell kutatni.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Az antibiotikum prevenció megkezdése előtt fertőzőforrás kutatás céljából orr-, torokváladékot kell venni és a járványügyi feladatok elvégzésére kijelölt laboratóriumba kell küldeni.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			A beteggel érintkezett személyeket az utolsó érintkezéstől számított 7 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			A járványügyi megfigyelés alá vett személyeket 7 napos antibiotikum-prevencióban kell részesíteni.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező. A tünetmentes ürítőket járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, és antibiotikus kezelésben kell részesíteni.
*3.6. Védőoltás:*			Kötelező. A beteg környezetében élőket a legrövidebb időn belül aktív immunizálásban kell részesíteni, a 6 éven aluli gyermekek szükséges oltását az ÁNTSZ-OEK Járványügyi osztályával történt megbeszélés alapján egyedileg kell mérlegelni.

Dysenteria - amoebiasis
BNO10: A06
1. Kórokozó:		Entamoeba histolytica
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Ha a beteg trópusi országból érkezett, ezt a bejelentésben közölni kell.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			Klinikai kritériumok megléte.
	*Valószínűsíthető eset*			Klinikai és epidemiológiai kritériumok megléte.
	*Megerősített eset*			Klinikai és laboratóriumi kritériumok megléte.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Az alábbi tünetek legalább egyike: - hasmenés (enyhe krónikus formától a súlyos vérhas jellegűig), - bizonytalan hasi fájdalom, - tenesmus.
	*Epidemiológiai kritérium*			Az alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike: - trópusi területen történt tartózkodás, - szennyezet (fekáliával szennyezett) élelmiszer/ivóvíz fogyasztása, - szennyezett, zsúfolt környezet, az alapvető higiénés feltételek hiánya, - a beteg/kórokozó-hordozó személlyel történt kapcsolat.
	*Laboratóriumi kritérium*			Intestinalis amoebiasis - Az E. histolytica ciszták vagy trofozoiták izolálása székletből vagy - az E. histolytica trofozoiták izolálása biopsziás, vagy fekélyből vett szövetmintából, - az E. histolytica trofozoiták izolálása a fogyasztott élelmiszerből. Extraintestinalis amoebiasis - Az E. histolytica ciszták izolálása extraintestinalis szövetmintából. (Szeropozitivitás csak hosszú ideje fennálló, extraintestinális fertőzésre jellemző.)
*2.2. Elkülönítés:*		Csak a heveny bél-amoebiasisban szenvedő beteget kell a klinikai gyógyulásig elkülöníteni kórházban, vagy otthon. Az elkülönítés addig tart, amíg a felszabadító székletvizsgálat 2 egymást követő napon negatív eredményeket nem ad. Ha a széklet vizsgálata a gyógyulás utáni 8. napon még mindig pozitív, az elkülönítés feloldható, de a gyógyultat járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, míg székletének ismételt vizsgálata nem ad egymás után következő napokon kétszer negatív eredményt. A járványügyi ellenőrzés alá vont személyt el kell tiltani 0–6 éves gyermekközösségek látogatásától, ilyen közösségekben/intézményekben gyermekek ellátásával kapcsolatos veszélyeztető munkaköröktől, közfogyasztásra kerülő élelmiszerek és italok kezelésétől, a közétkeztetésben, vízművekben való tevékenységtől, anyatej adásától, anyatejgyűjtő állomásokon való foglalkozástól, a közvetlen betegellátás során betegélelmezésben való részvételtől és a szájon át adott gyógyszerek kezelésétől.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. A székletet a járványügyi feladatok ellátására kijelölt parazitológiai laboratóriumba kell beküldeni. Szöveti amoebiasis gyanúja esetén szerológiai vizsgálatra alvadásgátló nélkül, sterilen vett vérmintát lehet az ÁNTSZ-OEK Parazitológiai osztályára küldeni.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			A klinikai gyógyulás és az antibiotikus kezelés befejezése után 48 óra múlva elkezdett, 2 egymást követő napon vett székletmintát kell a járványügyi feladat végzésére kijelölt, területileg illetékes parazitológiai laboratóriumba beküldeni.
2.4. Járványügyi ellenőrzés:		Ha a széklet vizsgálata a gyógyulás utáni 8. napon még mindig pozitív, az elkülönítés feloldható, de a gyógyultat járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, míg székletének ismételt vizsgálata nem ad egymás után következő napokon kétszer negatív eredményt. A járványügyi ellenőrzés alá vont személyt el kell tiltani 0–6 éves gyermekközösségek látogatásától, ilyen közösségekben/intézményekben gyermekek ellátásával kapcsolatos veszélyeztető munkaköröktől, közfogyasztásra kerülő élelmiszerek és italok kezelésétől, a közétkeztetésben, vízművekben való tevékenységtől, anyatej adásától, anyatejgyűjtő állomásokon való foglalkozástól, a közvetlen betegellátás során betegélelmezésben való részvételtől és a szájon át adott gyógyszerek kezelésétől.
*2.5. Fertőtlenítés:*		Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Kötelező.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			A beteggel szoros otthoni környezetben élők székletének laboratóriumi vizsgálatát el kell végezni a cystaürítés felderítése érdekében.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			A beteggel epidemiológiai kapcsolatban lévő személyeket 7 napi időtartamra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. A járványügyi megfigyelés alá helyezett azon személyeket, akik a 2.4. pontban megjelölt közösségekbe, intézménybe járnak, illetve munkakört, tevékenységet folytatnak, a közösség, intézmény látogatásától, illetve munkakörüktől, tevékenységüktől el kell tiltani. A közösség, intézmény látogatását, illetve munkakörüket, tevékenységüket abban az esetben folytathatják, ha a megfigyelési idő 4. napja után egy alkalommal vett székletminta vizsgálata negatív eredményt adott. A szűrővizsgálat során pozitívnak bizonyult személyeket a kórokozó-hordozás időtartamára járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni. A fenti közösségek/intézmények látogatását, illetve munkakörüket/tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha székletvizsgálat eredménye negatívvá válik.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező. A beteggel epidemiológiai kapcsolatban lévő személyeket (pl. azonos háztartásban élők, szexuális partner, stb.) ki kell kérdezni.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Kötelező. Ha a terjesztő közeg közfogyasztásra szánt élelmiszer vagy víz, az illetékes hatóságot értesíteni kell a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

Dysenteria - Shigellosis
Vérhas, bakteriális dysenteria, BNO10: A03
1. Kórokozó:		A Shigella genus A-D alcsoportokba sorolt tagjai. Leggyakrabban a Shigella sonnei (D alcsoport) és a Shigella flexneri (B alcsoport), ritkán a Shigella dysenteriae és a Shigella boydii.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			Teljesül a klinikai feltétel.
	*Valószínűsíthető eset*			Teljesül a klinikai és epidemiológiai feltétel.
	*Megerősített eset*			Teljesül a klinikai és laboratóriumi feltétel.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Az alábbi tünetek legalább egyike: - hasmenés (gyakori híg, nyákos, esetleg gennyes, véres széklet), - láz, - hányás, - hasi fájdalom, - görcsös székelési inger (tenezmus).
	*Epidemiológiai kritérium*			Az alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike: - érintkezés fertőzött emberrel, - kontaminált élelmiszer, illetve ivóvíz fogyasztása, - fürdés szennyezett vízben.
	*Laboratóriumi kritérium*			A Shigella faj izolálása székletből. (El kell végezni a Shigella alcsoport-meghatározást.)
*2.2. Elkülönítés:*		Otthonában, tartózkodási helyén, de ha a lefolyás súlyos, szövődményes, akkor kórházi fertőző osztályra kell szállítani. Az elkülönítés addig tart, amíg a klinikai gyógyulás és az antibiotikus kezelés befejezése után 48 óra múlva elkezdett bakteriológiai székletvizsgálat 2 egymást követő napon negatív eredményt nem ad. Ha a széklet vizsgálata a gyógyulás utáni 8. napon még mindig pozitív, az elkülönítés feloldható, de a gyógyultat járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, míg székletének ismételt bakteriológiai vizsgálata nem ad egymás után következő napokon kétszer negatív eredményt. A járványügyi ellenőrzés alá vont személyt el kell tiltani 0–6 éves gyermekközösségek látogatásától, ilyen közösségekben/intézményekben a gyermekek ellátásával kapcsolatos veszélyeztető munkaköröktől, közfogyasztásra kerülő élelmiszerek és italok kezelésétől; a közétkeztetésben, vízművekben való munkától, anyatej adásától, anyatejgyűjtő állomásokon való foglalkozástól; a közvetlen betegellátás során betegélelmezésben való részvételtől és a szájon át adott gyógyszerek kezelésétől.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. A székletmintákat a betegség kezdetén az antibiotikus kezelés előtt kell venni, és a megbetegedés helye szerint illetékes járványügyi feladat ellátására kijelölt bakteriológiai laboratóriumba kell küldeni.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Kötelező, a klinikai gyógyulás után, vagy az antibiotikus kezelés befejezését követő 48 óra múlva kell megkezdeni.
*2.4.Fertőtlenítés:*		Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			A beteggel kapcsolatban lévőket ki kell kérdezni, járványügyi vizsgálatot kell végezni.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			A kontakt személyek és az azonos ételt fogyasztók szűrővizsgálatát el kell végezni.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			A beteggel közvetlenül érintkezett személyeket 7 napi időtartamra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. A járványügyi megfigyelés alá helyezett azon személyeket, akik a 2.2. pontban megjelölt közösségekbe/intézménybe járnak, illetve munkakört/tevékenységet folytatnak, a közösség/intézmény látogatásától, illetve munkakörüktől/tevékenységüktől el kell tiltani. A közösség/intézmény látogatását, illetve munkakörüket/tevékenységüket abban az esetben folytathatják, ha a megfigyelési idő 4. napja után egy alkalommal vett székletminta bakteriológiai vizsgálata negatív eredményt adott. A szűrővizsgálat során pozitívnak bizonyult személyeket a kórokozó-hordozás időtartamára járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni. A fenti közösségek/intézmények látogatását, illetve munkakörüket/tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha a székletbakteriológiai vizsgálat eredménye negatívvá válik. Gyermekközösségekben, intézményekben előforduló halmozott, járványos megbetegedések esetén (0–6 éves korig) 7 napos felvételi zárlatot kell elrendelni a szükség szerinti kiterjedésben, és el kell végezni valamennyi gyermek és dolgozó székletvizsgálatát. A baktériumürítőket ki kell tiltani, illetve a bentlakásos intézményekben el kell különíteni, amíg székletvizsgálati eredményük negatív eredményt nem ad. Kórházi osztályon észlelt megbetegedés esetén az újszülött, koraszülött és csecsemőosztályokon az érintett ápolási egységre, halmozott előfordulás esetén az egész osztályra 7 napos felvételi zárlatot kell elrendelni. El kell végezni a beteggel érintkezett személyek székletvizsgálatát, a tünetmentes kórokozó-ürítő ápoltakat el kell különíteni, a dolgozókat ki kell tiltani, amíg a székletvizsgálatok negatív eredményt nem adnak. Alapbetegségüktől függően a tünetmentes kórokozó-ürítőket haza lehet bocsátani, de a járványügyi ellenőrzést otthon folytatni kell és a beteg zárójelentésében fel kell tüntetni azt a dátumot, amikor a shigellosisban szenvedő beteggel utoljára érintkezett. Erről a kistérségi népegészségügyi intézetet is értesíteni kell. Egyéb kórházi osztályon a fenti rendszabályokat csak ismételt megbetegedések (kórházi járvány) esetén kell alkalmazni.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Kötelező.

Echinococcosis
BNO10: B67
1. Kórokozó:		Echinococcus granulosus (lárvája az Echinococcus hydatidosus); Echinococcus multilocularis (lárvája az Echinococcus alveolaris).
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a megerősített eset. Értesítendő a fertőzés helye szerint illetékes hatósági állatorvos.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			---
	*Valószínűsíthető eset*			---
	*Megerősített eset*			Teljesülnek a laboratóriumi feltételek.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			---
	*Epidemiológiai kritérium*			---
	*Laboratóriumi kritérium*			Az alábbi öt feltétel legalább egyike: - az Echinococcus multilocularisnak vagy E. granulosusnak megfelelő hisztopatológiai kép vagy a parazitára specifikus képlet jelenlétének kimutatása (pl. a protoscolex közvetlen képi megjelenítése cisztafolyadékban), - Echinoccocus granulosus ciszták patognomikus makroszkópos morfológiájának kimutatása sebészeti mintákban, - képalkotó eljárásokkal (pl. CT, ultrahang, MRI) kimutatott és szerológiai vizsgálattal igazolt tipikus szervi elváltozások, - Echinococcus spp.-val szembeni specifikus szérum antitestek nagy szenzitivitású szerológiai vizsgálattal kimutatva, és nagy specificitású szerológiai vizsgálattal megerősítve, - az Echinococcus spp. nukleinsav kimutatása klinikai mintában.
*2.2. Elkülönítés:*		Nem szükséges.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. Beküldendő alvadásgátló nélkül, sterilen vett vérminta, illetve az echinococcosis közvetlen kimutatására a műtétileg eltávolított tömlő vagy annak bennéke a járványügyi feladat ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumba. Pozitív eredmény esetén a minta megerősítő vizsgálatra az ÁNTSZ-OEK Parazitológiai osztályára küldendő.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Nem szükséges.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Nem szükséges.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Nem szükséges.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Nem szükséges.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Nem szükséges.

Clostridium difficile által okozott, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés

1. Kórokozó:		Clostridium difficile toxintermelő törzsei.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			---
	*Valószínűsíthető eset*			---
	*Megerősített eset*			Clostridium difficile által okozott, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés az ÁNTSZ-OEK, valamint a szakmai kollégium Infektológia tagozata és Orvosi laboratórium tagozata által a clostridium difficile fetőzések diagnosztikájáról, terápiájáról és megelőzéséről szóló módszertani levélben megadott esetdefiníció alapján jelentendő.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*
	*Epidemiológiai kritérium*
	*Laboratóriumi kritérium*
*2.2. Elkülönítés:*		A tünetes ápoltak elkülönítése. Az elkülönítés során a standard és kontakt izoláció szabályai követendők.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. A hasmenéses beteg székletmintájából a direkt toxinkimutatást és C. difficile irányában történő tenyésztést lehetőség szerint egyidejűleg kell elvégezni. Az antibiotikum-érzékenység meghatározása szükséges lehet. Halmozott előfordulás esetén a törzseket a referencia-laboratóriumba kell beküldeni.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		A fertőzött beteg környezetében folyamatos és zárófertőtlenítést kell végezni sporocid hatásspekrumú fertőtlenítőszerrel.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Kötelező.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Nem szükséges.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Azon személyek járványügyi megfigyelése szükséges, akik kontaktusba kerültek a beteggel.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező, halmozott, illetve járványos előfordulás vagy annak gyanúja esetén.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Kötelező, halmozott, illetve járványos előfordulás vagy annak gyanúja esetén.

Multirezisztens kórokozók által okozott, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések

1. Kórokozó:		Az ÁNTSZ-OEK által kiadott vonatkozó módszertani levélben megadottak szerint.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			---
	*Valószínűsíthető eset*			---
	*Megerősített eset*			Multirezisztens kórokozó által okozott, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés az ÁNTSZ-OEK által kiadott módszertani levélben megadott esetdefiníció alapján jelentendő.
	2.1.2.Feltételek
	*Klinikai kritérium*
	*Epidemiológiai kritérium*
	*Laboratóriumi kritérium*
*2.2. Elkülönítés:*		A kórokozónak, illetve kórformának megfelelően szükséges a fertőzött és kolonizált ápoltak elkülönítése. Az elkülönítés során a standard és kontakt izoláció szabályai követendők.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. Sporadikus esetben bármely klinikai mikrobiológiai laboratóriumban elvégezhető.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. Diagnosztikus vizsgálat során kötelező a kórokozó kitenyésztése, antibiotikum érzékenység és species szintű biokémiai tulajdonságok meghatározása. Halmozott előfordulás esetén a törzseket referencia-laboratóriumba kell küldeni.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4.Fertőtlenítés:*		A fertőzött/kolonizált beteg környezetében megelőző (folyamatos) és zárófertőtlenítést kell végezni.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Az ÁNTSZ-OEK módszertani levélben meghatározottak szerint a kórokozónak megfelelően.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			A fertőzöttek és kolonizáltak szűrését az ÁNTSZ-OEK módszertani levélben meghatározottak szerint a kórokozónak, illetve kórformának megfelelően kell végezni.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Azon személyek járványügyi megfigyelése szükséges, akik a beteggel kontaktusba kerültek ÁNTSZ-OEK módszertani levélben meghatározottak szerint, a kórokozónak és kórformáknak megfelelően.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező, halmozott, illetve járványos előfordulás vagy annak gyanúja esetén.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Kötelező, halmozott, illetve járványos előfordulás vagy annak gyanúja esetén.

Egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzés

1. Kórokozó:		A véráramfertőzések során a leggyakrabban izolált kórokozók: koaguláz-negatív staphylococcusok, Staphylococcus aureus, Enterococcus spp., Escherichia coli, Pseudomonas aeruginosa, Enterobacter spp, Klebsiella pneumoniae, Candida spp stb.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			---
	*Valószínűsíthető eset*			---
	*Megerősített eset*			Egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzés az ÁNTSZ-OEK által kiadott vonatkozó Módszertani levélben megadott esetdefiníció alapján jelentendő.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Véráramfertőzés (szepszis) a szervezetben infekció hatására kialakuló szisztémás válaszreakció, megjelenési formájában megfelel a „szisztémás gyulladásos válasz szindrómának” (Systemic Inflammatory Response Syndrome, SIRS), amelynek fő tünetei a 38 °C fok feletti vagy 36 °C fok alatti testhőmérséklet, 80/perc vagy a feletti pulzusszám, 20/perc vagy a feletti légzésszám, 12000/mm3 feletti vagy 4000/mm3 alatti fehérvérsejt-szám.
	*Epidemiológiai kritérium*
	*Laboratóriumi kritérium*
*2.2. Elkülönítés:*		A beteget általában nem szükséges elkülöníteni, a standard izoláció szabályait kell betartani. Multirezisztens kórokozók (pl. MRSA, VRE, ESBL-termelő Gram-negatív baktériumok) esetén indokolt/szükséges a beteg elkülönítése a kontakt izoláció szabályai szerint.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. Sporadikus esetben bármely klinikai mikrobiológiai laboratóriumban elvégezhető.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. Diagnosztikus vizsgálatra a haemokultúrát egy lázas periódusban, három alkalommal különböző testtájról kell venni. A centrális vénás katéterrel összefüggő véráramfertőzés esetén két helyről: a katéteren keresztül a centrális vénából, és ezzel egy időben valamelyik perifériás vénából kell a vért levenni. Halmozott előfordulás esetén a törzseket a kórokozónak megfelelő referencia laboratóriumba kell küldeni.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		A beteg vérével, testváladékaival szennyezett eszközöket, tárgyakat fertőtleníteni/sterilizálni kell.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében szükséges lehet.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében szükséges lehet.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében szükséges lehet.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében szükséges lehet.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező halmozott /járványos előfordulás vagy annak gyanúja esetén.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Kötelező, halmozott /járványos előfordulás vagy annak gyanúja esetén.

Intenzív terápiás ellátással összefüggő fertőzések

1. Kórokozó:		Leggyakrabban izolált kórokozók véráramfertőzésben: koaguláz-negatív Staphylococcusok, Staphylococcus aureus, Enterococcus spp., Escherichia coli, Pseudomonas aeruginosa, Enterobacter spp, Klebsiella pneumoniae, Candida spp stb.; pneumóniában Streptococcus pneumoniae, Haemophylus influenzae, K. pnmeumoniae, Serratia marcescens, P. aeruginosa, Acinetobacter spp. stb., húgyúti fertőzésben E.coli, Proteus spp, Enterobacter spp., P. aeruginosa, Klebsiella spp, S.aureus.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			---
	*Valószínűsíthető eset*			---
	*Megerősített eset*			Az ÁNTSZ-OEK által kiadott vonatkozó módszertani levélben megadott esetdefiníció alapján jelentendő.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Az adott kórokozóra és infekcióra jellemző tünetek. Az infekciók leggyakrabban az egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések, pneumóniák és húgyúti fertőzések.
	*Epidemiológiai kritérium*
	*Laboratóriumi kritérium*
*2.2. Elkülönítés:*		A beteget általában nem szükséges elkülöníteni, a standard izoláció szabályait kell betartani. Multirezisztens kórokozók (pl. MRSA, VRE, ESBL-termelő Gram-negatív baktériumok) esetén indokolt/szükséges a beteg elkülönítése a kontakt izoláció szabályai szerint.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. Sporadikus esetben bármely klinikai mikrobiológiai laboratóriumban elvégezhető.
		*2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. Az adott fertőzés típusának megfelelő diagnosztikus vizsgálat szükséges. Halmozott előfordulás esetén a törzseket a kórokozónak megfelelő referencia laboratóriumba kell küldeni.
		*2.3.3. Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		A beteg vérével, testváladékaival szennyezett eszközöket, tárgyakat fertőtleníteni/sterilizálni kell.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében szükséges lehet.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében szükséges lehet.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében szükséges lehet.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében szükséges lehet.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező, halmozott, illetve járványos előfordulás vagy annak gyanúja esetén.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Kötelező, halmozott, illetve járványos előfordulás vagy annak gyanúja esetén.

Műtéti sebfertőzés

1. Kórokozó:		A műtéti sebből izolált kórokozók. Leggyakrabban Staphylococcus aureus, egyéb Staphylococcusok, Streptococcus pyogenes, stb.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			---
	*Valószínűsíthető eset*			---
	*Megerősített eset*			A bejelentés az ÁNTSZ-OEK által kiadott vonatkozó módszertani levélben megadott esetdefiníció alapján jelentendő.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Az adott kórokozóra és infekcióra jellemző tünetek.
	*Epidemiológiai kritérium*
	*Laboratóriumi kritérium*
*2.2. Elkülönítés:*		A beteget általában nem szükséges elkülöníteni, a standard izoláció szabályait kell betartani. Multirezisztens kórokozók (pl. MRSA, VRE, ESBL-termelő Gram-negatív baktériumok) esetén indokolt/szükséges a beteg elkülönítése a kontakt izoláció szabályai szerint.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. Sporadikus esetben bármely klinikai mikrobiológiai laboratóriumban elvégezhető.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. Az adott fertőzés típusának megfelelő diagnosztikus vizsgálat szükséges. Halmozott előfordulás esetén a törzseket a kórokozónak megfelelő referencia laboratóriumba kell küldeni.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		A beteg testváladékaival szennyezett eszközöket, tárgyakat fertőtleníteni/sterilizálni kell.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében szükséges lehet.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében szükséges lehet.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében szükséges lehet.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében szükséges lehet.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező, halmozott, illetve járványos előfordulás vagy annak gyanúja esetén.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Kötelező, halmozott, illetve járványos előfordulás vagy annak gyanúja esetén.

Művesekezeléssel összefüggő fertőzések

1. Kórokozó:		Leggyakrabban izolált kórokozók: koaguláz-negatív staphylococcusok, Staphylococcus aureus, Enterococcus spp., Escherichia coli, Pseudomonas aeruginosa, Enterobacter spp, Klebsiella pneumoniae, Candida spp stb. Műveseállomásokon fennáll a Hepatitis B és C vírus, Humán immundeficiencia virus (HIV) terjedésének kockázata is.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			---
	*Valószínűsíthető eset*			---
	*Megerősített eset*			A művesekezeléssel összefüggő fertőzések az ÁNTSZ-OEK által kiadott vonatkozó módszertani levélben megadott esetdefiníció alapján. Lásd még egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzés.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Az adott kórokozóra és infekcióra jellemző tünetek.
	*Epidemiológiai kritérium*
	*Laboratóriumi kritérium*
*2.2. Elkülönítés:*		A beteget általában nem szükséges elkülöníteni, a standard izoláció szabályait kell betartani. Multirezisztens kórokozók (pl. MRSA, VRE, ESBL-termelő Gram-negatív baktériumok) esetén indokolt/szükséges a beteg elkülönítése a kontakt izoláció szabályai szerint.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. Az adott fertőzés típusának megfelelő diagnosztikus vizsgálat szükséges. Halmozott előfordulás esetén a törzseket a kórokozónak megfelelő referencia laboratóriumba kell küldeni.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		A szennyeződött, illetve lehetségesen szennyeződött művese készülékeket, eszközöket, tárgyakat fertőtleníteni/sterilizálni kell.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében szükséges lehet.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében szükséges lehet.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében szükséges lehet.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Általában nem szükséges. Az izolált kórokozó függvényében szükséges lehet.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező, halmozott, illetve járványos előfordulás vagy annak gyanúja esetén.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Kötelező, halmozott, illetve járványos előfordulás vagy annak gyanúja esetén.

Encephalitis infectiosa
Encephalitisek, BNO10: G05.1
1. Kórokozó:		Különféle enterovírusok [Coxsackie A és B vírus egyes szerotípusai, echovírus (A87.0), Enterovírus 71 (A85.0), a herpes vírus (B00.3), adenovírusok (A85.1), LCM vírus (A87.2), CMV (B25.8), kullancsencephalitis vírusa (A84.1) stb.] Az aetiológia sokszor ismeretlen marad. Az encephalitis előfordulhat más vírusok okozta fertőző betegség szövődményeként is, mint pl. az influenza, morbilli, varicella, rubeola, mumpsz, lyssa, poliomyelitis, az Epstein-Barr vírus okozta megbetegedések, a sárgaláz, dengue-láz és más (Orbi-, Toga-, Flavi-) vírus okozta fertőzések stb. Bakteriális és protozoon fertőzések is járhatnak szövődményként encephalitis-szel: Mycoplasma pneumoniae, Toxoplasma gondii, Naegleria, trypanosomák stb. Ezeket a szövődményes eseteket a megfelelő betegségre vonatkozó fejezetek ismertetik.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a gyanús és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			Minden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai kritériumok.
	*Valószínűsíthető eset*			---
	*Megerősített eset*			Minden olyan személy, akinél teljesülnek a klinikai kritériumok és a laboratóriumi kritériumok közül legalább az egyik fennáll.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Kóros reflexek, paraesthesiák, ataxia, csuklás, alvászavarok, reszketés, öntudatlanságig fokozódó tudatzavarok, faciális bénulás, súlyos esetekben légzésbénulás, coma. Az encephalitis tünetei a kórokozótól, az agyvelő károsodásának helyétől és mértékétől függően igen változatosak lehetnek. A gyulladás átterjedhet a lágy agyburokra és a gerincvelőre (meningeoencephalitis, encephalomyelitis), ami a tüneteket tovább módosíthatja.
	*Epidemiológiai kritérium*			---
	*Laboratóriumi kritérium*			- Liquorból a vírus nukleinsav kimutatása PCR-rel. - Kórokozó vírus izolálása. - Specifikus ellenanyagválasz.
*2.2. Elkülönítés:*		Kórházban, a heveny tünetek lezajlásáig.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			A szerológiai vizsgálat kötelező. Alvadásgátló nélkül, sterilen vett vérmintát, majd 3–4 hét múlva ismételt vérmintát kell küldeni mikrobiológiai laboratóriumba, vagy – csak az ÁNTSZ-OEK-ben végzett vizsgálatok (kötelező védőoltással megelőzhető betegségek, vérzéses lázak, kullancsencephalitis, stb) esetén – az ÁNTSZ-OEK Vírusdiagnosztikai osztályára. A szerológiai vizsgálatoknak csak a savópárban észlelt titeremelkedés esetén vagy IgM osztályú ellenanyag kimutatása esetén van diagnosztikus értéke. Vírusizolálás céljára (az első napokban) a lehető legkorábbi időpontban legalább 2 egymást követő napon székletet, torokmosó folyadékot, liquort kell küldeni laboratóriumi vizsgálatra. Igen fontos a kísérőiraton a kórokozóra utaló gyanú megjelölése.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Nem szükséges.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		A beteg váladékait és a velük szennyezett tárgyakat folyamatosan fertőtleníteni kell.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Nem szükséges.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Nem szükséges.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Nem szükséges.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Nem szükséges.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Nem szükséges.

Febris flava
BNO10: A95
1. Kórokozó:		Sárgaláz vírusa, mely a Flaviviridae családba tartozik.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. A megbetegedés sürgőséggel is jelentendő.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			---
	*Valószínűsíthető eset*			Teljesülnek a klinikai és az epidemiológiai feltételek.
	*Megerősített eset*			Teljesülnek a klinikai és a laboratóriumi feltételek (ha a beteg a közelmúltban sárgaláz elleni oltást kapott, akkor a vad vírus izolálásának van diagnosztikus értéke).
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Láz, és az alábbi két feltétel legalább egyike: − sárgaság, − generalizált vérzés.
	*Epidemiológiai kritérium*			Utazás a megbetegedés kezdetét megelőző 1 hét folyamán olyan területre, ahol sárgaláz fordult vagy fordulhatott elő.
	*Laboratóriumi kritérium*			Az alábbi öt feltétel legalább egyike: – a sárgalázvírus izolálása klinikai mintából, – a sárgalázvírus nukleinsavának kimutatása, – sárgaláz vírus antigénjének kimutatása, – sárgalázzal szembeni specifikus IgM osztályú ellenanyagok kimutatása, – a máj post mortem kórszövettani vizsgálata során tipikus elváltozások kimutatása. A laboratóriumi eredményeket a beteg védőoltási státuszának figyelembe vételével kell értelmezni.
*2.2.Elkülönítés:*		A beteget szúnyogmentes körülmények között kijelölt kórházban kell elkülöníteni.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			---
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező, az ÁNTSZ-OEK Virológiai főosztályával történt előzetes megbeszélés alapján.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Nem szükséges, de a szúnyogmentesség biztosítandó.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			A járványügyi vizsgálat során azonosítani kell valamennyi személyt, aki a megbetegedés kezdete előtti 3-6. napon a beteggel együtt feltehetően fertőzött területen járt.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Nem szükséges.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Nem szükséges. A beteggel azonos expozíciónak kitett személyeket 6 napra klinikai megfigyelés alá kell helyezni, hogy esetleges megbetegedés esetén ellátásban részesüljenek.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Csak abban az esetben szükséges, ha felmerül a gyanúja a betegség hazai terjedésének.

Febris recurrens
Visszatérő láz, BNO 10:A68.0
1. Kórokozó:		Borrelia recurrentis
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Az értesülést követően sürgőséggel is jelentendő.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			---
	*Valószínűsíthető eset*			Teljesülnek a klinikai és az epidemiológiai feltételek.
	*Megerősített eset*			Teljesülnek a klinikai és a laboratóriumi feltételek.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			2-9 napig tartó láz, majd 2-4 napos láztalan szakot követő többször visszatérő láz és – sárgaság – a lép megnagyobbodása.
	*Epidemiológiai kritérium*			Ruhatetvesség.
	*Laboratóriumi kritérium*			A Borrelia recurrentis kimutatása vérkenetből.
*2.2. Elkülönítés:*		A beteget azonnal ható eljárással történt tetvetlenítés után infektológiai osztályon kell elkülöníteni.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. A betegség gyanúja esetén – előzetes megbeszélés alapján – tárgylemezen kihúzott vérkenet és vastag csepp küldendő az ÁNTSZ-OEK-be.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		A beteget azonnal ható eljárással tetvetleníteni szükséges és gondoskodni kell a tetűmentes állapot fenntartásáról.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Kötelező.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Nem szükséges.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			A beteggel közös háztartásban élő személyeket 14 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. A megfigyelést rendszeres tetvességi vizsgálatokkal kell kiegészíteni. Ha a tetűmentes állapot fenntartása nem biztosítható, 14 napra járványügyi zárlatot kell elrendelni.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező.

Fertőző spongiform encephalopathiák
Fertőző szivacsos agyvelőbántalmak, BNO10: A81
1. Kórokozó:		Egy kóros fehérje (prion), mely egy, az egészséges szervezetben főként az idegrendszerben megtalálható celluláris fehérje (ún. prion protein – PrP) kóros, izoform változata. Az ágens saját nukleinsavat nem tartalmaz.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a halálos kimenetelű gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
Creutzfeldt-Jacob-betegség (CJB)
Subacut spongiform agyvelőbántalom, BNO10: A81.0
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			Két évnél rövidebb ideje fennálló, gyorsan progrediáló demencia, és emellett a II. csoportba tartozó klinikai tünetek közül legalább kettő megfigyelhető.
	*Valószínűsíthető eset*			− Két évnél rövidebb ideje fennálló, gyorsan progrediáló demencia, és emellett a II. csoportba tartozó klinikai tünetek közül legalább kettő megfigyelhető és tipikus EEG, vagy − két évnél rövidebb ideje fennálló, gyorsan progrediáló demencia, és emellett a II. csoportba tartozó klinikai tünetek közül legalább kettő megfigyelhető és mágneses rezonancia vizsgálattal magas jelintenzitás észlelhető a caudatusban/putamenben, vagy – két évnél rövidebb ideje fennálló, gyorsan progrediáló demencia, és emellett a II. csoportba tartozó klinikai tünetek közül legalább kettő megfigyelhető és pozitív a 14-3-3 fehérje vizsgálat.
	*Megerősített eset*			Teljesülnek a megerősített eset diagnosztikai feltételei.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			I. Gyorsan progrediáló demencia, II. – Myoclonus – kisagyi tünetek/látászavar, – piramidális/extrapiramidális tünetek, – akinetikus mutismus, III. Típusos EEG, IV. Mágneses rezonancia vizsgálattal magas jelintenzitás észlelhető a caudatusban/putamenben.
	*Epidemiológiai kritérium*			---
	*Laboratóriumi kritérium*			Pozitív eredményű neuropatológiai vagy immunhisztokémiai vizsgálat.
Variáns Creutzfeldt-Jakob-betegség (vCJB)
	2.1.3. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			Teljesülnek a klinikai feltételek és az előfeltételek és negatív EEG sporadikus CJB-re. (A Creutzfeldt-Jakob betegség sporadikus változatának tipikus megjelenése az EEG-n generalizált, periodikusan megjelenő komplexeket mutat, másodpercenként körülbelül egyet. Ezek a Creutzfeldt-Jakob betegség variánsának későbbi stádiumaiban időnként láthatók.)
	*Valószínűsíthető eset*			Minden olyan személy, akire teljesülnek a gyanús eset feltételei és az agy MRI vizsgálata pozitív eredményű vagy teljesülnek az előfeltételek és pozitív eredményű a tonsilla biopszia.
	*Megerősített eset*			Teljesülnek az előfeltételek és a megerősített esethez szükséges diagnosztikai kritériumok.
	2.1.4. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			*Minden olyan személy, akinél jelentkezik az alábbi öt tünet közül legalább négy: – korai pszichiátriai tünetek (depresszió, szorongás, apátia, visszahúzódás, téveszmék), – tartós fájdalmas szenzoros tünetek (beletartozik a valódi fájdalom és/vagy érzészavar), – a végtagok mozgási zavara (ataxia), – Myoclonus, vitustánc (chorea) vagy az izomtónus rendellenessége, – elbutulás (demencia). Előfeltételek* – minden olyan személy, aki legalább hat hónapja progresszív neurophszichiátriai rendellenességben szenved, – a rutinvizsgálatok nem utalnak más diagnózisra, – nincs kórtörténeti előzmény hipofízishormonokkal vagy emberi agyvelőszövettel való érintkezésről, – nincs bizonyíték a fertőző szivacsos agyvelőbántalom genetikai formájára.
	*Epidemiológiai kritérium*			BSE prionnal fertőzött szarvasmarhával való kapcsolat, vagy BSE prionnal fertőzött emberről emberre való terjedés (pl. vérátömlesztés).
	*Laboratóriumi kritérium*			– Az EEG a betegség korai stádiumában nem mutatja ki a sporadikus CJD 11 tipikus megjelenését (A Creutzfeldt-Jakob betegség sporadikus változatának tipikus megjelenése az EEG-n generalizált, periodikusan megjelenő komplexeket mutat, másodpercenként körülbelül egyet. Ezek a Creutzfeldt-Jakob betegség variánsának későbbi stádiumaiban időnként láthatók.), – az agy MRI vizsgálata a köztiagy/thalamus magjában (pulvinar) mindkét oldalon erős jelet mutat, – pozitív eredményű tonsilla biopszia (A Creutzfeldt-Jakob betegség sporadikus változatának tipikus megjelenése az EEG-n generalizált, periodikusan megjelenő komplexeket mutat, másodpercenként körülbelül egyet. Ezek a Creutzfeldt-Jakob betegség variánsának későbbi stádiumaiban időnként láthatók.). Neuropatológiai megerősítés: szivacsszerű elváltozás és extenzív prionfehérje felhalmozódás feltűnő lerakódásokkal a cerebrumban és a cerebellumban.
*2.2. Elkülönítés:*		Nem szükséges.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. A biztos diagnózist csak post mortem, az agyszövet vizsgálata alapján lehet megállapítani. A kórbonctani és kórszövettani vizsgálat kötelező. A boncolás során eltávolított agyat a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karának Neuropatológiai és Prionbetegség Referencia Központjába kell küldeni. A mintákból a kóros prion protein immunhisztokémiai vagy Western blot technikával mutatható ki. Élő szervezetben a prion jelenléte nem igazolható, kivéve a vCJB eseteket, ahol a tonsillákból meg lehet kísérelni a kórokozó kimutatását. Egyéb vizsgálatok: A liquort az ÁNTSZ-OEK-ba kell küldeni a 14–3–3 fehérje vizsgálatára, mely valószínűsítheti az élő, feltételezett beteg személynél a CJB diagnózisát. A prion protein gén vizsgálata a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karának Neuropatológiai és Prionbetegség Referencia Központjával történt egyeztetést követően elvégezhető.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Nem szükséges.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			A rendelkezésre álló adatok a megbetegedés familiáris, örökletes jellegét támasztják alá, a genetikai vizsgálatok végzésére vonatkozóan a szakmai kollégium ajánlása szerint kell eljárni.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Nem szükséges.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			---
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			---
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Kötelező, az expozíciótól függően.

Giardiasis
BNO10: A07.1
1. Kórokozó:		Giardia lamblia (ritkán G. intestinalis, G. duodenalis).
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			Teljesül legalább egy klinikai feltétel.
	*Valószínűsíthető eset*			Teljesül a klinikai és epidemiológiai feltétel.
	*Megerősített eset*			Teljesül a klinikai és laboratóriumi feltétel.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Az alábbi tünetek legalább egyike: - hasmenés, - görcsös hasi fájdalom, - felfúvódás, - felszívódási zavar jelei (pl. zsírszéklet, súlyvesztés), - étvágytalanság, - rendetlen székürítés, - fejfájás, szédülés, - gyermekek esetén anaemia.
	*Epidemiológiai kritérium*			Az alábbi négy epidemiológiai kapcsolat legalább egyike: - fertőzött élelmiszerrel/ivóvízzel való érintkezés, - emberről emberre való terjedés, - közös forrással való érintkezés, - környezeti expozíció.
	*Laboratóriumi kritérium*			Az alábbi feltételek legalább egyike: - Giardia lamblia ciszták vagy trophozoiták kimutatása a székletben, a nyombélnedvben vagy a vékonybélből vett biopszia szövetmintájában, - Giardia lamblia antigén kimutatása a székletben, bélnedvben, biopszia szövetmintában, - Giardia lamblia DNS kimutatása a székletben, bélnedvben, biopszia szövetmintában.
*2.2. Elkülönítés:*		Nem szükséges.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. A betegség sporadikus előfordulása esetén a székletminta, esetleg a duodenális nedv bármely parazitológiai laboratóriumba küldhető vizsgálatra.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. Járvány gyanúja esetén a székletmintát, vagy a duodenális nedvet a járványügyi feladat elvégzésére kijelölt mikrobiológiai laboratóriumba kell küldeni.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Kötelező.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			A beteggel érintkezett, vele epidemiológiai kapcsolatban álló személyeknél szűrővizsgálatot kell végezni, és a fertőzött személyeket a beteggel egyidejűleg javasolt gyógykezelni.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Nem szükséges.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező. Az ivó- vagy fürdővíz mikrobiológiai vizsgálatát el kell végezni, és célszerű a vizsgálatot a gyanúsítható élelmiszerre is kiterjeszteni.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Kötelező. Ha víz vagy élelmiszer a terjesztő közeg, az illetékes hatóságot értesíteni kell a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

Gonorrhoea
Tripper, kankó, BNO10: A54
1. Kórokozó:		Neisseria gonorrhoeae
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			---
	*Valószínűsíthető eset*			Minden olyan személy, akinél teljesülnek a klinikai feltételek és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
	*Megerősített eset*			Minden olyan személy, akinél teljesülnek a laboratóriumi feltételek.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Az alábbi hat tünet legalább egyike: - Purulens húgycsőgyulladás, - Mucopurulens endocervicitis, - mellékhere-gyulladás - végbélgyulladás, - torokgyulladás, - izületi gyulladás vagy minden olyan újszülött, akinek kötőhártya-gyulladása van vagy minden olyan leánygyermek, akinek gennyes hüvelygyulladása van (vulvovaginitis gonorrhoica infantum).
	*Epidemiológiai kritérium*			Laboratóriumi vizsgálattal igazoltan gonorrhoeában szenvedő beteggel (fertőzöttel) történt szexuális kapcsolat inkubációs időn belül vagy fertőzött váladékkal történt kontamináció aszexuális úton vagy laboratóriumi vizsgálattal igazoltan gonorrhoeában szenvedő anya újszülöttje (perinatalis transzmisszió).
	*Laboratóriumi kritérium*			Az alábbi három feltétel legalább egyike: - Neisseria gonorrhoeae baktérium izolálása klinikai mintából, - Neisseria gonorrhoeae nukleinsav kimutatása klinikai mintában, - Sejten belüli Gram-negatív diplococcusok mikroszkópos kimutatása férfitől származó, húgycsőből vett mintában.
*2.2. Elkülönítés:*		Nem szükséges. Csecsemő- és gyermekgondozónők a kezelés alatt és az azt követő kontrollvizsgálatig munkájukat nem végezhetik.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. A diagnózis felállítása férfiaknál Gram-szerint festett kenet mikroszkópos vizsgálatával (urethralis váladék), illetve nőknél tenyésztéssel (urethralis, cervicalis váladék) és mindkét nemnél pharyngeális és rectális váladék tenyésztésével és/vagy molekulárbiológiai (NAAT) eljárással történik. Az antibiotikum rezisztencia meghatározása érdekében törekedni kell a minták tenyésztéses vizsgálatára.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4.Fertőtlenítés:*		Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Kötelező, a beteg kötelessége az ellátó szakorvost a fertőződés körülményeiről tájékoztatni. A bőr- és nemibeteg gondozó, valamint az STD beteget is ellátó szakrendelő orvosa (gondozója az orvos utasítására) jogosult a megnevezett fertőző forrást felszólítani határidő kitűzésével, hogy saját érdekében jelentkezzen a megadott intézményben orvosi vizsgálaton.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Kötelező, a gonorrhoeas beteg tünetmentes kontaktjainak mintái járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat céljából a járványügyi feladatok ellátására kijelölt mikrobiológiai laboratóriumba küldendők. A betegeknél HIV és syphilis szűrővizsgálatok elvégzése előzetes tanácsadás és a beteg beleegyezése után ajánlott.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Nem szükséges.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Kötelező, az antibiotikum profilaxist igazoltan gonorrhoeaban szenvedő beteg testváladékaival inkubációs időn belül érintkezett személynél epidemiológiai bizonyítékok alapján végzik.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező.

Hantavírus okozta veseszindróma
Nephropathia epidemica, BNO10: A98.5
1. Kórokozó:		A Bunyaviridae családba tartozó Hantavírus genus különböző tagjai.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentetésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
	2.1.1.Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			Teljesül a klinikai feltétel.
	*Valószínűsíthető eset*			Teljesül a klinikai és epidemiológiai feltétel.
	*Megerősített eset*			Teljesül a klinikai és a laboratóriumi feltétel.
	2.1.2.Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Hirtelen kezdődő magas láz, és az alábbi hét feltétel közül legalább kettő: - hasi vagy vesetáji fájdalom, - émelygés vagy hányás, - az arc kipirulása, - bevérzések/petechiák, - kötőhártya belövellése, - oligo-, anuria, - hyper- vagy hypotensio.
	*Epidemiológiai kritérium*			Rágcsálókkal való direkt kontaktus.
	*Laboratóriumi kritérium*			– Specifikus ellenanyagok kimutatása a vérsavóból magas titerben, – vírus-specifikus ellenanyagok négyszeres titeremelkedése a heveny szakban, illetve három héttel később vett mintában.
*2.2. Elkülönítés:*		Nem szükséges.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. A mintákat előzetes megbeszélés alapján az ÁNTSZ-OEK Virológiai főosztályára kell szállítani.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4.Fertőtlenítés:*		Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Nem szükséges.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Nem szükséges.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			A szükséges terápia időben történő megkezdése érdekében a beteg környezetében élőknél, a velük közös expozíciónak kitett személyek esetében figyelni kell a tünetek kialakulását.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Halmozott előfordulás esetén szükséges.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Rágcsálóirtás.

Hepatitis infectiosa
BNO10: B15-B17
1. Kórokozó:		Hepatitis A, B, C, E vírusok.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Hepatitis infectiosa néven bejelentésre kötelezett az akut vírushepatitisre gyanús megbetegedés.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			Teljesül a klinikai feltétel.
	*Valószínűsíthető eset*			---
	*Megerősített eset*			---
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Hirtelen kezdet, általános tünetek (fáradtság, hasi fájdalom, étvágytalanság, időszakos émelygés, hányás), láz, hőemelkedés és legalább egy az alábbi három tünet közül: - sárgaság, - sötét vizelet, - magas szérum aminotranszferáz szint.
	*Epidemiológiai kritérium*			---
	*Laboratóriumi kritérium*			---
*2.2. Elkülönítés:*		A beteget infektológiai osztályra kell utalni a differenciáldiagnosztikai vizsgálatok elvégzése céljából.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			---
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. A betegség gyanúja esetén a betegtől alvadásgátló nélkül vett vérmintát kell küldeni a járványügyi feladatok végzésére kijelölt területileg illetékes mikrobiológiai laboratóriumba a hepatitis A, B, C, illetve E vírus aetiológia tisztázása céljából.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			A beteggel szoros kapcsolatban lévő személyeket (közös háztartásban élők, szexuális partnerek, egyéb családi és közösségi kontakt személyek) fel kell kutatni, hogy az etiológia ismeretének függvényében a szükséges intézkedések azonnal megtörténjenek.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Nem szükséges.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Nem szükséges.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			---
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Kötelező.

Hepatitis A
A típusú hepatitis, BNO10: B15
1. Kórokozó:		Hepatitis A vírus (HAV).
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			---
	*Valószínűsíthető eset*			Teljesülnek a klinikai feltételek és az epidemiológiai feltételek.
	*Megerősített eset*			Teljesülnek a klinikai és a laboratóriumi feltételek.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Hirtelen kezdet, általános tünetek (fáradtság, hasi fájdalom, étvágytalanság, időszakos émelygés, hányás), láz, hőemelkedés és legalább egy az alábbi három tünet közül: - sárgaság, - sötét vizelet, - magas szérum aminotranszferáz szint.
	*Epidemiológiai kritérium*			Az alábbiak közül legalább egy feltétel: - ha a beteg a lappangási időben laboratóriumi vizsgálattal megerősített A hepatitiszes beteggel, vagy tünetmentes HAV pozitív személlyel érintkezett, - ha bizonyított közös fertőző forrással való érintkezés, - a beteg másokkal együtt bizonyítottan közös HAV expozíciónak volt kitéve, hepatitis A vírussal kontaminált élelmiszert vagy ivóvizet fogyasztott.
	*Laboratóriumi kritérium*			– IgM osztályba tartozó anti-HAV ellenanyag jelenléte a szérumban, – HAV nukleinsav kimutatása a vérből vagy székletből.
*2.2. Elkülönítés:*		A beteget a klinikai állapotától függően infektológiai osztályon, otthonában, illetve tartózkodási helyén a sárgaság kezdetétől számítva legalább egy hétig a kontakt izoláció szabályai szerint el kell különíteni.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			---
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. A betegség gyanúja esetén a betegtől alvadásgátló nélkül vett vérmintát kell küldeni a járványügyi feladatok végzésére kijelölt területileg illetékes mikrobiológiai laboratóriumba az aetiológia tisztázása céljából.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			A beteggel szoros kapcsolatban lévő személyeket (közös háztartásban élők, szexuális partnerek, egyéb családi és közösségi kontakt személyek) fel kell kutatni.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Nem szükséges.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			A beteggel szoros kapcsolatban lévő családi és kontakt személyeket 30 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. Ezen személyek közül azokat, akik 0–6 éves gyermekek közösségébe járnak, vagy ilyen közösségekben/intézményekben gyermekek ellátásával kapcsolatos veszélyeztető munkakörben dolgoznak, akik a közvetlen betegellátás során étel- és gyógyszerkiosztást végeznek, illetve hőkezelés nélkül, közvetlenül közfogyasztásra kerülő élelmiszereket, ételeket, italokat kezelnek, közétkeztetésben, vízművekben dolgoznak, anyatejet adnak vagy kezelnek, a járványügyi megfigyelés időtartamára munkakörüktől, illetve tevékenységüktől, a gyermekközösség látogatásától el kell tiltani.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			A járványügyi megfigyelés alá helyezett személyeket hepatitis A elleni aktív, passzív, vagy aktív-passzív immunizálásban kell részesíteni a miniszteri utasítás, illetve a védőoltási módszertani levél szerint.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Kötelező.

Hepatitis B (akut)
B típusú akut hepatitis, BNO10: B16
1. Kórokozó:		Hepatitis B vírus.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			---
	*Valószínűsíthető eset*			Teljesül a klinikai feltétel és a laboratóriumi feltételek egyike.
	*Megerősített eset*			Teljesül a klinikai feltétel, a megerősített esetre vonatkozó laboratóriumi feltétel és nem ismert, hogy a betegnek krónikus HBV fertőzése van.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Hirtelen kezdet, általános tünetek (fáradtság, hasi fájdalom, étvágytalanság, időszakos émelygés, hányás), láz, hőemelkedés és legalább egy az alábbi három tünet közül: – sárgaság, – sötét vizelet, – magas szérum aminotranszferáz szint.
	*Epidemiológiai kritérium*			---
	*Laboratóriumi kritérium*			– A valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele: Hepatitis B felületi antigén (HBsAg) megerősített kimutatása szérumból egyidejű anti-HAV IgM negativitás mellett. – A megerősített eset laboratóriumi feltétele: IgM osztályba tartozó anti-HBc ellenanyagok kimutatása a szérumból.
*2.2. Elkülönítés:*		A beteget a klinikai állapotától függően infektológiai osztályon, otthonában, illetve tartózkodási helyén a standard izoláció szabályai szerint kell elkülöníteni.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			---
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. A betegtől alvadásgátló nélkül vett vérmintát kell küldeni a járványügyi feladatok végzésére kijelölt területileg illetékes mikrobiológiai laboratóriumba.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Folyamatos
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Azokat a személyeket, akik a betegség inkubációs idejében a beteggel olyan kapcsolatba kerültek, hogy tőle fertőződhettek, fel kell kutatni.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			A beteggel közös háztartásban élőknek és szexuális partnereinek fel kell ajánlani a HbsAg szűrővizsgálatot.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Nem szükséges.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Egészségügyi ellátással összefüggő megbetegedések halmozott előfordulása esetén kötelező.

Hepatitis C (akut)
C típusú akut hepatitis, BNO10: B 17.1
1. Kórokozó:		Hepatitis C vírus
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			---
	*Valószínűsíthető eset*			---
	*Megerősített eset*			Teljesül a klinikai feltétel, a laboratóriumi feltételek egyike, és nem ismert, hogy a betegnek krónikus HCV fertőzése van.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Általános tünetek (fáradtság, hasi fájdalom, étvágytalanság, időszakos émelygés, hányás), láz, hőemelkedés és legalább egy az alábbi három tünet közül: - sárgaság, - sötét vizelet, - magas szérum aminotranszferáz szint.
	*Epidemiológiai kritérium*			---
	*Laboratóriumi kritérium*			- Hepatitis C vírus nukleinsav kimutatása a szérumban, - Anti-HCV ellenanyag konfirmált kimutatása a szérumban.
*2.2. Elkülönítés:*		A beteget a klinikai állapotától függően infektológiai osztályon, otthonában, vagy tartózkodási helyén a standard izoláció szabályai szerint kell elkülöníteni.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			---
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. A betegtől alvadásgátló nélkül vett vérmintát kell küldeni a járványügyi feladatok végzésére kijelölt mikrobiológiai laboratóriumba.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Folyamatos
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Azokat a személyeket, akik a betegség inkubációs idejében a beteggel olyan kapcsolatba kerültek, hogy tőle fertőződhettek, fel kell kutatni.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Nem szükséges.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Nem szükséges.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Egészségügyi ellátással összefüggő megbetegedések halmozott előfordulása esetén kötelező.

Hepatitis E
BNO10: B17.2
1. Kórokozó:		Hepatitis E vírus
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			---
	*Valószínűsíthető eset*			---
	*Megerősített eset*			Teljesül a klinikai és a laboratóriumi feltétel.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Általános tünetek (fáradtság, hasi fájdalom, étvágytalanság, időszakos émelygés, hányás), láz, hőemelkedés és legalább egy az alábbi három tünet közül: - sárgaság, - sötét vizelet, - magas szérum aminotranszferáz szint.
	*Epidemiológiai kritérium*			---
	*Laboratóriumi kritérium*			- IgM osztályba tartozó anti-HEV ellenanyagok megerősített kimutatása a szérumból, - HEV nukleinsav kimutatása a székletből vagy a szérumból.
*2.2. Elkülönítés:*		A kontakt izoláció szabályai szerint.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			---
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. A betegtől alvadásgátló nélkül vett vérmintát kell küldeni a járványügyi feladatok végzésére kijelölt területileg illetékes mikrobiológiai laboratóriumba.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Szükséges.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Nem szükséges.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			A beteggel érintkezett személyeket 40 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			---
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Kötelező megbetegedések halmozódása vagy járvány esetén.

HBV fertőzés
Újonnan diagnosztizált krónikus HBV fertőzés, BNO10: B18
1. Kórokozó:	Hepatitis B vírus
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*	Azokat a hepatitis B vírus hordozókat kell bejelenteni, akik HBV fertőzését első alkalommal regisztrálják.
*2.1.1. A jelentendő eset meghatározása*	Az adatgyűjtés az európai uniós surveillance célját szolgálja, az esetdefiníció elfogadása folyamatban van.

HCV fertőzés
Újonnan diagnosztizált krónikus HCV fertőzés, BNO10: B18
1. Kórokozó:	Hepatitis C vírus.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*	Azokat a hepatitis C vírus hordozókat kell bejelenteni, akik HCV fertőzését első alkalommal regisztrálják.
*2.1.1. A jelentendő eset meghatározása*	Az adatgyűjtés az európai uniós surveillance célját szolgálja, az esetdefiníció elfogadása folyamatban van.

Keratoconjunctivitis epidemica
BNO10: B30.0
1. Kórokozó:		Adenovírus 8 típus, egyes esetekben más típus is, különösen a 3, 7, 11, 19, 29 stb. típus.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Egyidejűleg értesíteni kell a megyei/fővárosi szemész szakfelügyelő főorvost.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*				Minden olyan személy, akinél fennáll a klinikai kritériumok legalább egyike.
	*Valószínűsíthető eset*			Minden olyan személy, akinél fennáll a klinikai feltétel és az epidemiológiai kapcsolat.
	*Megerősített eset*			Minden olyan személy, akinél fennáll a klinikai kritérium és laboratóriumi kritérium.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Az alábbi klinikai tünetek közül legalább egy: - belövellt conjunctiva, - idegentest-érzés a szemben, erős könnyezés, - a szemhéji kötőhártyán folliculusok, papillaris hypertrophia és a szaruhártyán apró tűszúrásnyi homályok.
	*Epidemiológiai kritérium*			Epidemiológiai kapcsolat megerősített keratoconjunctivitis epidemica beteggel.
	*Laboratóriumi kritérium*			Az alábbi laboratóriumi feltételek közül legalább egy: - Adenovírus izolálása conjunctiva-váladékból, - Adenovírus nukleinsav kimutatása PCR vizsgálattal conjunctiva-váladékból.
*2.2. Elkülönítés:*		Bentlakásos intézményben, közösségi szálláson, kórházi osztályon előfordult megbetegedés esetén a beteget el kell különíteni.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. A területileg illetékes vírus-laboratóriumba előzetes megbeszélés alapján conjunctiva-váladék küldendő.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			---
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		A beteg szem- és orrváladékát, valamint az ezekkel szennyezett tárgyakat folyamatosan fertőtleníteni kell.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Nem szükséges.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Nem szükséges.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Nem szükséges.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Kötelező.

Kullancsencephalitis
(Kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás) Közép-európai kullancsencephalitis, BNO10: A84.1
1. Kórokozó		A Flaviviridae családba tartozó közép-európai kullancsencephalitis-vírus.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés*	Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Ha a megbetegedést előzőleg „meningitis serosa” vagy „encephalitis infectiosa” diagnózissal jelentették be, a bejelentést az aetiológia tisztázása után új jelentéssel kell módosítani.
	*2.1.1. Esetek osztályozása*
	*Gyanús eset*			Nem alkalmazható (meningitis serosa vagy encephalitis infectiosa diagnózissal jelentendő).
	*Valószínűsíthető eset*			− teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és az epidemiológiai feltételek egyike, − teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és a valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele.
	*Megerősített eset*			− teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és a megerősített eset laboratóriumi feltételeinek legalább az egyike.
	*2.1.2. Feltételek*
	*Klinikai feltételek*			− meningitis és/vagy encephalitis.
	*Epidemiológiai feltételek*			− állatról emberre való terjedés: kullancscsípés endémiás helyen a lappangási időben, − élelmiszerrel való terjedés: hőkezeletlen tej, vagy abból készült tejtermék fogyasztása.
	*Laboratóriumi feltételek*			A valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele: − vírus-specifikus IgM, illetve IgA kimutatása (a neutralizációtól eltérő módszerrel) egyetlen vérmintában. A megerősített eset laboratóriumi feltétele: − négyszeres titeremelkedés vagy szerokonverzió a rekonvaleszcens vérmintában, − a vírus-ellenes ellenanyagok jelenlétének igazolása vírusneutralizációval, vagy hemagglutináció gátlással, − a vírus nukleinsavának PCR vizsgálattal vagy vírusizolálással történő kimutatása a vérből, liquorból, vagy más klinikai mintából, − a vírus-specifikus IgM, illetve IgA kimutatása a vérből, és/vagy a központi idegrendszerből származó mintából. A vizsgálat eredményét a flavivírus (kullancsencephalitis, sárgaláz, stb. elleni) oltási státusz és esetleges korábbi flavivírus-fertőzésre (nyugat-nílusi láz, dengue, stb. átvészelésére) vonatkozó információk figyelembe vételével kell értékelni.
*2.2. Elkülönítés*	Nem szükséges. A beteget klinikai állapotának megfelelően kell kórházba utalni.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat*	*2.3.1.Klinikai diagnosztikus mikrobiológiai vizsgálat*			Kötelező. Differenciáldiagnosztikai vizsgálat kötelező (herpesvírusok, stb.).
	*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálat*			Kötelező. A betegség gyanúja esetén alvadásgátló nélkül, sterilen vett vérmintát, és liquort kell küldeni szerológiai vizsgálatra az ÁNTSZ-OEK Virológiai főosztályára. A vérvételt 2–3 hét múlva meg kell ismételni. Diagnosztikus értéke a savópár vizsgálata alapján megállapított titeremelkedésnek vagy a specifikus IgM, illetve IgA kimutatásának van.
	*2.3.3.Felszabadító vizsgálat*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés*	Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása*			Nem szükséges.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat*			Nem szükséges.
*3.3. Járványügyi megfigyelés*			Azon személyek járványügyi megfigyelése szükséges, akik a beteggel közös expozíciónak voltak kitéve (azonos területen és időben történt kullancscsípés, forralatlan tej fogyasztása a lappangási időben).
*3.4. Postexpozíciós profilaxis*			Nem szükséges (az expozíciót követően beadott aktív védőoltás nem véd a betegség kialakulása ellen).
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás*			Kötelező. Sporadikus esetben a lappangási időben látogatott tartózkodási helyek, a kullancscsípés helyének felderítése szükséges. Halmozott előfordulás esetén kutatni kell a közös expozíció után.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése*			Kötelező. Sporadikus és halmozott előfordulás esetén is szükséges hőkezeletlen tej, tejtermék lappangási időben történt fogyasztásának felderítése.

Legionellosis
Legionárius betegség, BNO10: A48.1
1. Kórokozó:		Különböző legionella fajok.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Az utazással összefüggő legionárius megbetegedés az értesülést követően sürgőséggel is jelentendő, hogy a járványügyi adatok továbbíthatók legyenek az Európai Unió „Utazással Összefüggő Legionárius Betegség Surveillance Rendszer” adatbázisába. (Utazási kritérium: a beteg a betegség kezdetét megelőző 2–10 napon belül legalább egy éjszakát otthonán kívül a lakóhelye szerinti országban vagy külföldön, bérelt szálláshelyen töltött.)
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*				---
	*Valószínűsíthető eset*			Tüdőgyulladással járó megbetegedés és a valószínűsíthető eset laboratóriumi kritériumai közül legalább az egyik fennáll.
	*Megerősített eset*			Tüdőgyulladással járó megbetegedés és a megerősített eset laboratóriumi kritériumai közül legalább az egyik fennáll.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Tüdőgyulladás.
	*Epidemiológiai kritérium*			---
	*Laboratóriumi kritérium*			A valószínűsíthető eset laboratóriumi feltétele: - Legionella pneumophila antigén kimutatása légúti váladékból vagy tüdőszövetből például monoklonális ellenanyag felhasználásával végzett direkt immunfluoreszcens festéssel, - Legionella DNS kimutatása PCR vizsgálattal légúti váladékból, tüdőszövetből vagy egyéb normálisan steril helyről vett testváladékból, - Szerokonverzióval: Legionella pneumophila nem 1-es szerocsoportja és más Legionella fajok ellen termelődő specifikus ellenanyagok négyszeres vagy nagyobb arányú titerváltozása, -Legionella pneumophila 1-es szerocsoportja ellen termelődő specifikus ellenanyagok jelenlétének kimutatása egyetlen vérsavóból magas titerben (1:128). A megerősített eset laboratóriumi feltétele: - antigén kimutatással: Legionella pneumophila antigén kimutatása vizeletből, - tenyésztéssel: Legionella kórokozó kimutatása légúti váladékból vagy egyéb normálisan steril helyről vett testváladékból, - szerokonverzióval: Legionella pneumophila 1-es szerocsoportja ellen termelődő specifikus ellenanyagok négyszeres vagy nagyobb arányú titerváltozása.
*2.2. Elkülönítés:*		Nem szükséges.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat céljából szerológiai vizsgálatra alvadásgátló nélkül levett vért, antigén-kimutatásra vizeletet kell beküldeni mikrobiológiai laboratóriumba. A specifikus Legionella antigén vizeletből történő, illetve a kórokozó légúti vizsgálati anyagból való kimutatása az antibiotikummal még nem kezelt személy megbetegedésének 2–5. napja között lehetséges. Savópár beküldése a megbetegedés kezdetétől számított 10–12. napon és az azt követő 2 hét múlva esedékes.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. Járványügyi érdekből végzett diagnosztikus vizsgálat céljából tenyésztésre légúti vizsgálati anyagot (például bronchus váladék, BAL, pleuropunktátum, bronchoszkópos minta, mélylégúti köpet) vagy egyéb normálisan steril helyről vett testváladékot kell beküldeni az ÁNTSZ-OEK bakteriológiai osztályára.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4.Fertőtlenítés:*		Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Nem szükséges.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Nem szükséges.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Nem szükséges.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Nem szükséges.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			A legionárius betegség esetekkel kapcsolatos epidemiológiai kivizsgálás, továbbá a megelőző és kontroll tevékenység részletes leírását az ÁNTSZ-OEK által kiadott módszertani levél tartalmazza. A járványügyi kivizsgálás során a környezeti Legionella kimutatást (mintavétel, vizsgálat és értékelés) az ÁNTSZ-OKK Vízmikrobiológiai Osztálya végzi.

Lepra
BNO10: A30
1. Kórokozó:		Mycobacterium leprae
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a megerősített eset. Az értesülést követően az eset sürgőséggel is jelentendő.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			---
	*Valószínűsíthető eset*			---
	*Megerősített eset*			Minden olyan személy, akinél teljesülnek a klinikai és laboratóriumi feltételek.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Az alábbi négy klinikai kép legalább egyike: - Tuberculoid forma: egy vagy kevés számú, határozott szegélyű, középpontból kiinduló, pigmenthiányos bőrelváltozás; előfordulhat az érző idegvégződések megnagyobbodása, - Lepromatosus forma: az arcon, kézen és lábon szimmetrikusan és bilaterálisan számos erythematosus papula, csomó vagy beszűrődéses bőrelváltozás megjelenése, - Borderline (átmeneti) forma: a tuberculoid és a lepromatosus formákra jellemző bőrelváltozások megjelenése, - Indeterminált (határozatlan, bizonytalan) forma: pigmenthiányos makulák, korai stádiumra jellemző kóros bőrelváltozások megjelenése, kezelés nélkül átmehet tuberculoid, lepromatosus vagy bordeline formába is.
	*Epidemiológiai kritérium*			---
	*Laboratóriumi kritérium*			A lepromatosus bőrelváltozásból származó biopsziás mintában, illetve a beteg orrnyálkahártyájáról vett mintában savállóan festődő, pálca alakú baktérium kimutatása.
*2.2. Elkülönítés:*		Csak azokat a betegeket kell kórházba utalni, akiknek a megbízható kezelése otthon nem lehetséges vagy szociális helyzete ezt indokolja.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. A beteg orrnyálkahártyájáról és a leprás csomókból vett szövetkaparék, festési vizsgálat céljára, egyidejű telefon vagy fax értesítés mellett, haladéktalanul az ÁNTSZ-OEK II. sz. Bakteriológiai osztályára küldendő. Biopsiás vagy boncolási anyagot kórszövettani vizsgálatra 8%-os formalinban a Szent László Kórház Kórbonctani osztályára kell küldeni. A vizsgálati anyag elküldését telefonon előre jelezni kell.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Szigorított folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			A beteggel hosszú ideig tartó szorosabb együttélés esetén, illetve szoptatós anyáknál szükséges.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			A beteggel szoros kapcsolatban lévő családtagokat 5 éven át 12 hónaponként járványügyi érdekből végezett mikrobiológiai szűrővizsgálat céljából bakteriológiai vizsgálatnak kell alávetni (orrkaparék).
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Nem szükséges.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Nem szükséges.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Nem szükséges.

Leptospirosis
BNO10: A27
1. Kórokozó:		A Leptospira interrogans species több mint 300 szerotípusa.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. A megbetegedésről értesíteni kell a területileg illetékes hatósági állatorvost is.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			A lázzal és vérzésekkel, vagy lázzal és veseelégtelenséggel, vagy lázzal és sárgasággal járó megbetegedés.
	*Valószínűsíthető eset*			- teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és az epidemiológiai feltételek egyike, - teljesül a klinikai feltételek legalább egyike és a microagglutinációs laboratóriumi feltétel.
	*Megerősített eset*			Teljesül a klinikai feltételek egyike és a laboratóriumi feltételek közül a nukleinsav kimutatás vagy az izoláció.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Minden olyan személy, akinél jelentkezik az alábbi tünet: - láz és az alábbi nyolc tünet, illetve tünetegyüttes legalább egyike: - tavasztól őszig terjedő időszakban hidegrázás, fejfájás és izomfájdalom, - sárgaság, - veseelégtelenség, - kötőhártya-bevérzés, - agyhártyagyulladás, - bőr- és nyálkahártya-vérzés, - kiütések, - szívizomgyulladás.
	*Epidemiológiai kritérium*			Az alábbi három epidemiológiai kapcsolat legalább egyike: - állatról emberre való terjedés, - környezeti expozíció, - közös forrással való érintkezés.
	*Laboratóriumi kritérium*			Az alábbi eredmények egyike: - a microagglutinációs módszerrel meghatározott titer négyszeres emelkedést mutat, - Leptospira interrogans nukleinsav kimutatása klinikai mintában, - Leptospira interrogans izolálása klinikai mintából.
*2.2. Elkülönítés:*		Nem szükséges.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. 5–10 ml alvadásgátló nélkül, sterilen vett vérmintát kell az ÁNTSZ-OEK Bakteriális Zoonózisok Nemzeti Referencia-laboratóriumába vagy az illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv leptospirosis vizsgálatokra kijelölt, járványügyi feladatokat ellátó laboratóriumába küldeni. A pozitív eredményt a referencia-laboratóriumban mikroszkópos lízis-agglutinációs módszerrel kell megerősíteni. A referencia-laboratóriummal történt előzetes megbeszélés alapján tenyésztésre is lehet vizeletet küldeni. A kórokozó szerotípusát rendszerint csak ismételt vizsgálattal lehet megállapítani. Immunszerológiai vizsgálatra esetleg liquor cerebrospinális is küldendő.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Nem szükséges.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Nem szükséges.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Nem szükséges. Azon személyek klinikai megfigyelése szükséges, akik a beteggel közös expozíciónak voltak kitéve.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező. Kutatni kell a fertőzött állat, állat-állomány után.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Kötelező. Fel kell deríteni a fertőzést terjesztő szennyezett vizet.

Listeriosis
BNO: A32
1. Kórokozó:		Listeria monocytogenes.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			---
	*Valószínűsíthető eset*			Minden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai kritériumok és fennáll az epidemiológiai kritériumok legalább egyike.
	*Megerősített eset*			Minden olyan személy, akire teljesül a laboratóriumi kritérium vagy minden olyan anya, akinek magzatánál, halva született csecsemőjénél vagy újszülöttjénél a listeriosis-fertőzést laboratóriumilag megerősítették.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Újszülött listeriózisa a következő formában: halvaszületés vagy az első hónap során az alábbi öt tünet közül legalább egy megléte: - Granulomatosis infantiseptica, - agyhártyagyulladás vagy meningoencephalitis, - vérmérgezés, - nehézlégzés, - elváltozások a bőrön, a nyálkahártyán vagy a kötőhártyán. Terhesség alatti listeriosis az alábbi három tünet legalább egyikének megléte alapján: - vetélés, halva születés, koraszülés, - láz, - influenzaszerű tünetek. A listeriosis egyéb formái az alábbi négy tünet legalább egyikének megléte alapján: - láz, - agyhártyagyulladás vagy meningoencephalitis, - vérmérgezés, - lokalizált fertőzések, például ízületi gyulladás, szívbelhártya-gyulladás, tályogok.
	*Epidemiológiai kritérium*			- Közös forrással való érintkezés, - emberről emberre való terjedés (vertikális terjedés), - szennyezett élelmiszer fogyasztása.
	*Laboratóriumi kritérium*			- Listeria monocytogenes izolálása normálisan steril helyről vett testváladékból. - Listeria monocytogenes izolálása normálisan nem steril helyről vett testváladékból magzatnál, halvaszületett csecsemőnél, újszülöttnél vagy a szülést követő 24 órán belül az anyánál.
*2.2. Elkülönítés:*			Nem szükséges.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. Tenyésztés céljára alvadásgátlóval levett vér, liquor, továbbá genny, méhűri váladék, vizelet, faeces és torokváladék küldendő bakteriológiai laboratóriumba.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. Járványos előfordulás esetén az első diagnosztikus vizsgálatot a járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratóriumban kell végezni.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Folyamatos fertőtlenítés végzendő.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Nem szükséges.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Nem szükséges.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Nem szükséges.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Kötelező.

Lyme-kór
BNO10: A69.2
1. Kórokozó:		Borrelia burgdorferi sensulato csoportba tartozó humán patogén spirocheták.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*				Teljesülnek a klinikai feltételek közül az erythema migransnak megfelelő feltételek.
	*Valószínűsíthető eset*			Teljesül a korai neuroboreliosisnak megfelelő klinikai feltételek egyike és az epidemiológiai feltétel.
	*Megerősített eset*			Teljesül legalább egy klinikai és egy laboratóriumi feltétel.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			A két klinikai feltétel egyike - erythema migrans: 5 cm-nél nagyobb, növekvő vöröses vagy kékeslila bőrpír/folt, gyakran terjedő széllel, - korai neuroborreliosis: az alábbi három klinikai feltétel egyike - acut, fájdalmas radiculoneuritis, - valamely agyideget érintő acut paralysis - meningitis, a liquorban lymphocytas pleocytosis.
	*Epidemiológiai kritérium*			Kullancscsípés az anamnézisben.
	*Laboratóriumi kritérium*			- eythema migrans: laboratóriumi vizsgálat nem szükséges, - korai neuroborreliosis: a két kritérium legalább egyike - intrathecalisan termelődő specifikus ellenanyagok kimutatása, - B.burgdorferi izolálása vagy nukleinsavának kimutatása (pl. PCR-vizsgálattal) klinikai mintából.
*2.2. Elkülönítés:*		Nem szükséges.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Erythema migrans-t kivéve kötelező. A nem bejelentendő klinikai formák (izületi, cardiális, késői neuroborreliosis, késői bőrmanifesztáció) diagnosztikus vizsgálata bármely klinikai mikrobiológiai laboratóriumban elvégezhető.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Erythema migrans esetén nem kell, korai neuroborreliosis gyanúja esetén kötelező. Szerológiai vizsgálatok előzetes megbeszélést követően az ÁNTSZ-OEK-ben, illetve ezen szerológiai vizsgálatra felkészült, járványügyi feladat ellátására kijelölt laboratóriumban. Szerológiai vizsgálat csak specifikus tünetek jelentkezésekor, és megfelelő anamnézis (ismert kullancsexpozíció vagy legalábbis a páciens mozgástere alapján ennek valószínűsíthetősége) esetén indokolt. Szerológiai vizsgálatra alvadásgátló nélkül levett vért, neuroborreliosis gyanúja esetén egy napon levett vér- és liquormintát kell beküldeni a laboratóriumba.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Nem szükséges.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Nem szükséges.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Nem szükséges.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Nem szükséges.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Nem szükséges.

Lymphogranuloma venereum
BNO10: A55
1. Kórokozó:		Chlamydia trachomatis L1, L2 és L3 szerotípusok.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			---
	*Valószínűsíthető eset*			Minden olyan személy, akinél teljesülnek a klinikai feltételek és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
	*Megerősített eset*			Minden olyan személy, akinél teljesülnek a laboratóriumi feltételek.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Az alábbi öt tünet legalább egyike: - húgycsőgyulladás, - genitális fekély, - lágyék nyirokcsomó-duzzanata, - méhnyakgyulladás, - végbélgyulladás.
	*Epidemiológiai kritérium*			Laboratóriumi vizsgálattal igazoltan lymphogranuloma venereumban szenvedő beteggel (fertőzöttel) történt szexuális kapcsolat inkubációs időn belül, vagy endémiás területen történt tartózkodás alatt szexuális kapcsolat inkubációs időn belül.
	*Laboratóriumi kritérium*			Az alábbi két feltétel legalább egyike: - A Chlamydia trachomatis izolálása urogenitális területről vagy rectumból vett mintából, - A Chlamydia trachomatis nukleinsav kimutatása klinikai mintában, és - az L1, L2 vagy L3 szerotípus (genotípus) azonosítása.
*2.2. Elkülönítés:*		Nem szükséges.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. Mikrobiológiai vizsgálat céljából a hámsejtdús urogenitális váladék, illetve a buboaspirátum az ÁNTSZ-OEK II. sz. Bakteriológiai osztályára küldendő.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Nem szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			A veszélyeztetett szexuális partnerek felkutatása kötelező. Veszélyeztetettnek tekintendő az a személy, akinek a papulovesiculosus stádiumot megelőzően 21, a lymphadenopathiás stádiumot megelőzően 42 napon belül fertőzött egyénnel volt szexuális kapcsolata.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Kötelező, a lymphogranuloma venereumban szenvedő beteg tünetmentes kontaktjainak mintái szűrővizsgálat céljából az ÁNTSZ-OEK-ba küldendők.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Nem szükséges.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező.

Lyssa (Rabies)
Veszettség, BNO10: A82
1. Kórokozó:		Rabies vírus (Lyssavírus genus, Rhabdovírus család).
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset, amely sürgőséggel is jelentendő. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			Teljesülnek a klinikai feltételek.
	*Valószínűsíthető eset*			Teljesülnek a klinikai feltételek és fennáll az epidemiológiai feltételek egyike.
	*Megerősített eset*			Teljesülnek a klinikai feltételek és a laboratóriumi feltételek legalább egyike.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Akut agyvelőgyulladás (encephalomyelitis) és az alábbi hét tünet közül legalább kettő: - állat okozta harapás helyén szenzoros változások, - parézis vagy paralízis, - garatizmok görcsei, - hydrophobia, - delírium, - görcsroham, - szorongás.
	*Epidemiológiai kritérium*			- állatról emberre való terjedés (olyan állat, amelynél a betegség gyaníthatóan vagy bizonyítottan fennáll), - közös forrással való érintkezés (ugyanaz az állat), - emberről emberre való terjedés (pl. szervátültetés).
	*Laboratóriumi kritérium*			- A Lyssa-vírus izolálása klinikai mintából. - A Lyssa-vírus nukleinsav kimutatása klinikai mintában (pl. nyál vagy agyszövet). - Vírus antigének kimutatása klinikai mintában. - Lyssa-vírussal szembeni specifikus ellenanyagok kimutatása vírus-neutralizációs próbával vérsavóban vagy liquorban. A laboratóriumi eredményeket az oltottsági státus szerint kell értelmezni.
*2.2. Elkülönítés:*		A veszettségben szenvedő beteget az intenzív ellátást biztosító kijelölt egészségügyi intézményben (Fővárosi Szent László Kórház) kell elkülöníteni.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1.Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. A Rabies vírus kimutatására a betegnél elvégezhető a cornea kaparék immunfluorescens vizsgálata az ÁNTSZ-OEK-ban.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Nem szükséges.
*3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Nem szükséges.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Nem szükséges.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5.Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Kötelező, az expozíciótól függően (pl. igazoltan veszett szarvasmarha teje).

Madárinfluenza
BNO10: J10
1. Kórokozó:		Az orthomyxoviridae családba tartozó, fokozott patogenitású madárinfluenza-vírusok (az influenza A vírus H5, H7, H9, illetve H10 altípusainak fokozottan patogén biotípusai, valamint a sertés- és madáreredetű H1 altípusok).
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Értesítendő az expozíció, illetve a megbetegedés helye szerint illetékes állatorvos is. Az értesülést követően sürgősséggel is jelentendő. A jelentést a megbetegedés helye szerint illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek/ügyeletének és az ÁNTSZ-OEK-nak, vagy az ÁNTSZ-OEK ügyeletének is meg kell tenni. Új altípus vagy nem meghatározható altípusú influenzavírus által okozott emberi megbetegedést is azonnal jelenteni kell.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			Teljesülnek a klinikai és epidemiológiai feltételek.
	*Valószínűsíthető eset*			Minden olyan személy, akinél az A/H5 vagy A/H5N1 influenzavírus vizsgálata pozitív eredményű; és a vizsgálatot olyan laboratórium végezte, amely nem az emberi influenzával foglalkozó referencialaboratóriumok közösségi hálózatába tartozó laboratórium.
	*Megerősített eset*			Minden olyan személy, akinek a vizsgálati eredményét az Egészségügyi Világszervezet H5-tel foglalkozó együttműködési központja erősíti meg.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Minden olyan személy, akinél jelentkezik az alábbi két tünet legalább egyike: - láz és akut légzőszervi fertőzés jelei és tünetei, - elhalálozás megmagyarázatlan akut légzőszervi megbetegedés következtében.
	*Epidemiológiai kritérium*			Az alábbi négy feltétel legalább egyike: − emberről emberre terjedő fertőzés a valószínűsíthető vagy megerősített esettel való szoros érintkezés útján (egy méteren belül), − laboratóriumi expozíció: ahol lehetőség van az A/H5N1 influenzavírussal való érintkezésre, − szoros érintkezés (egy méteren belül) megerősítetten A/H5N1 vírussal fertőzött állattal baromfi vagy vadmadarak kivételével (pl. macska, disznó), − olyan területen való tartózkodás vagy olyan terület meglátogatása, ahol az A/H5N1 típusú influenza jelenlétét gyanítják vagy megerősítették, és az alábbi két feltétel közül legalább egy teljesülése: − szoros érintkezés (egy méteren belül) az érintett területen beteg vagy elhullott baromfival vagy vadmadarakkal, − az érintett területen található olyan otthonban vagy gazdaságban való tartózkodás, ahonnan beteg vagy elhullott baromfikról tettek jelentést az előző hónapban.
	*Laboratóriumi kritérium*			Az alábbi három feltétel legalább egyike: - az A/H5N1 influenzavírus izolálása klinikai mintából, - az A/H5 nukleinsav kimutatása klinikai mintában, - az A/H5 influenzával szembeni specifikus ellenanyagok kimutatása (négyszeres vagy magasabb emelkedés vagy egyetlen magas titer).
*2.2. Elkülönítés:*		Sporadikus esetben a beteg fekvőbeteg-gyógyintézetben különítendő el, az ápolás során a cseppfertőzést és a kontakt terjedést megelőző óvintézkedéseket kell tenni. Kiterjedt járvány kialakulása esetén, ha a fekvőbeteg-gyógyintézeti kapacitás már nem elegendő, a beteg otthonában különítendő el.
*2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező.
		*2.3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. A laboratórium értesítését követően légúti, illetve torokváladék és vérminta, majd a betegség kezdetétől számított 10–14 nap múlva újabb vérminta küldendő szerológiai vizsgálatra az ÁNTSZ-OEK Légúti Vírus osztályára.
		*2.3.3.Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			A beteggel, illetve halottal kapcsolatba került (a beteggel, illetve váladékával közvetlenül vagy azzal szennyezett tárgyak révén érintkezett) személyeket fel kell kutatni.
*3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Nem szükséges.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			A beteggel kapcsolatba kerültek, illetve a beteggel közös forrásból fertőződötteket 7 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. Kiterjedt járvány esetén a betegekkel kapcsolatba kerültek otthoni elkülönítése szükséges.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Ha a betegnél a virológiai vizsgálatok valószínűsítik, vagy igazolják a fokozottan patogén madárinfluenza-vírus kóroki szerepét, akkor családtagjainál, illetve a vele szoros kapcsolatban lévő, járványügyi megfigyelés alá helyezett más személyeknél kemoprofilaxist kell 7-10 napig alkalmazni. A kemoprofilaxist az ÁNTSZ-OEK Járványügyi osztályával történő konzultáció alapján kell kivitelezni.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező. Az állategészségügyi hatóság bevonásával laboratóriumi vizsgálatokkal egybekötött járványügyi vizsgálatot kell végezni a közös fertőző forrástól származó esetleges megbetegedések felderítése érdekében.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Kötelező. Az állategészségügyi hatóság bevonásával járványügyi vizsgálatot kell végezni a terjesztő közeg felderítése céljából.

Malária
BNO10: B50-54
1. Kórokozó:		Plasmodium falciparum (B50), Plasmodium vivax (B51), Plasmodium malariae (B52) és Plasmodium ovale (B53.0). Ismeretesek kevert fertőzések is.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Az értesülést követően sürgőséggel is jelentendő.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*				---
	*Valószínűsíthető eset*			Klinikai feltételek és az epidemiológiai feltétel megléte.
	*Megerősített eset*			Teljesülnek a klinikai feltételek és a laboratóriumi feltételek legalább egyike.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Láz vagy a kórtörténetben szerepelő láz. Harmadnapos, negyednapos vagy mindennapos lázrohamok, melyek hidegrázással kezdődnek, majd 8–10 óra után izzadással hirtelen megszűnnek.
	*Epidemiológiai kritérium*			Malária endémiás területre történő utazás, vagy tartózkodás.
	*Laboratóriumi kritérium*			– Malária paraziták kimutatása vérkenetben fénymikroszkóppal, – plasmodium nukleinsav kimutatása vérből, – plasmodium antigén kimutatása.
*2.2. Elkülönítés:*		A beteget kórházba osztályra kell utalni, hogy a szükséges kezelést elvégezhessék.
*2.3.Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező.
		*2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. A betegség gyanúja esetén vizsgálat céljára vért kell vastagcsepp és 2 kihúzott készítmény formájában az ÁNTSZ-OEK Parazitológiai osztályára és a vizsgálat elvégzésére felkészült járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratórium parazitológiai osztályára küldeni.
		*2.3.3. Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Nem szükséges, azonban a szúnyogmentességet biztosítani kell.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Nem szükséges.
*3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Nem szükséges.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Nem szükséges.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Nem szükséges.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Nem szükséges.

Malleus
Takonykór, BNO10: A24
1. Kórokozó:		Burkholderia (Pseudomonas) mallei
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a gyanús, valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Telefonon, faxon is jelenteni kell az ÁNTSZ-OEK Járványügyi osztályának, valamint a megbetegedés helye szerint illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek. Járványügyi értesítés küldendő a fertőzés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			---
	*Valószínűsíthető eset*			A klinikai képnek megfelelő eset, amelynél epidemiológiai kapcsolat van egy megerősített esettel.
	*Megerősített eset*			Teljesülnek a klinikai és laboratóriumi feltételek.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			A fertőzés formájától függően: lokalizált [a fertőzés helyén (bőr, agy, visceralis, tályogok, később fekélyek], pulmonáris (tüdőgyulladás, tüdőabscessus, broncho-pneumonia), septicaemia (fejfájás, fotofóbia, myalgia, lympadenopathia, splenomegalia).
	*Epidemiológiai kritérium*			beteg emberrel, állattal történt kontaktus
	*Laboratóriumi kritérium*			B. mallei izolálása klinikai mintából vagy B. mallei nukleinsav kimutatása.
*2.2. Elkülönítés:*		Kötelező. A beteget kijelölt fertőző osztályon a Szent László Kórházban kell elkülöníteni.
*2.3.Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező.
		*2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. Haladéktalanul beküldendő váladék (genny, vér, hemokultúra, légúti váladék, BAL) egyidejű telefon vagy fax értesítés mellett az ÁNTSZ-OEK Veszélyes Kórokozók Nemzeti Referencia-laboratóriumába.
		*2.3.3. Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Szigorított folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Kötelező.
*3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Nem szükséges.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			A beteg környezetében élő személyeket a beteggel történt utolsó érintkezéstől számított 6 napra járványügyi zárlat alá kell helyezni.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Kötelező. A fertőző forrást fel kell kutatni és azt a területileg illetékes hatósági állatorvosnak jelenteni kell.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			---

Meningitis purulenta
Gennyes agyhártyagyulladás, BNO10: G00
1. Kórokozó:		A betegséget többnyire baktériumok, de ritkán bizonyos gombák és protozoonok okozzák.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a gyanús eset.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			Minden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai kritériumok.
	*Valószínűsíthető eset*			---
	*Megerősített eset*			---
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Hirtelen kezdődő láz (>38,5oC rectalisan, vagy >38,0ºC axillarisan) és egy vagy több az alább felsoroltak közül: - tarkókötöttség, - tudatzavar, - egyéb meningeális jel, - csecsemők esetében kutacs elődomborodása.
	*Epidemiológiai kritérium*			---
	*Laboratóriumi kritérium*			---
*2.2. Elkülönítés:*		A beteget kórházban kell elkülöníteni, cseppfertőzéssel terjedő fertőzés esetében (N. meningitidis, Hib stb.) fertőző osztályon.
*2.3.Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. Liquort, vért, esetleg gennyet a primer gócokból (otitis media stb.) kell tenyésztésre küldeni.
		*2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			---
		*2.3.3. Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Az orr-, torokváladékot, a gennyes gócok váladékát, valamint az ezekkel szennyezett tárgyakat, anyagokat folyamatosan fertőtleníteni kell.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Nem szükséges.
*3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Nosocomiális eredetű fertőzés előfordulása esetén kórházhigiénés előírások, a meningitises betegek környezetének célzott szűrővizsgálata (orr-, torokváladék), a pozitív esetek elkülönítése szükséges.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Szülészeti, újszülött és csecsemőosztályokon a kontaktok járványügyi megfigyelése és (szükség szerint) felvételi zárlat, az etiológiától függően.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Nem szükséges.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Nem szükséges.

Haemophilus influenzae okozta meningitis
BNO: G 00.0
1. Kórokozó:		Haemophilus influenzae.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*				---
	*Valószínűsíthető eset*			---
	*Megerősített eset*			Minden olyan személy, akire teljesül a klinikai feltételek és a laboratóriumi kritériumok közül legalább az egyik.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Hirtelen kezdődő láz (>38,5oC rectalisan, vagy >38,0ºC axillarisan) és egy vagy több az alább felsoroltak közül: - tarkókötöttség, - tudatzavar, - egyéb meningeális jel, - csecsemők esetében kutacs elődomborodása.
	*Epidemiológiai kritérium*			---
	*Laboratóriumi kritérium*			- Haemophilus influenzae izolálása normálisan steril helyről vett testváladékból. - Haemophilus influenzae nukleinsav kimutatása normálisan steril helyről vett testváladékból.
*2.2. Elkülönítés:*		A beteget kórházban (fertőző osztályon) kell elkülöníteni a gyógykezelés időtartamára.
*2.3.Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. A liquor- és vérmintából minden esetben tenyésztéses vizsgálatot kell végezni.
		*2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			---
		*2.3.3. Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Folyamatos fertőtlenítés szükséges. Elsősorban az orr-, torokváladékot és az ezzel szennyezett anyagokat kell fertőtleníteni.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Szükséges annak eldöntésére, hogy kit szükséges posztexpozíciós profilaxisban részesíteni.
*3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Nem szükséges.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			A beteg környezetében élő, 6 éven aluli gyermekeket 4 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			A b típusú H. influenzae okozta meningitis esetén a 6 évesnél fiatalabb gyermekeket ellátó/gondozó intézményekben mindenki számára – kivéve a védőoltott gyermekeket – ajánlott 4 napon át az antibiotikum (rifampicin naponta 1 alkalommal 20 mg/ttkg) prevenció. Amennyiben a beteg családjában a betegen kívül is van 6 éven aluli fogékony kisgyermek, abban az esetben mindenki számára (a felnőtteknek is) ajánlott a fenti módon az antibiotikus prevenció.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Nem szükséges.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Nem szükséges.

Meningitis epidemica
Meningitis cerebrospinalis epidemica, BNO10: A39
1. Kórokozó:		Neisseria meningitidis (Meningococcus) különböző szerocsoportjai, melyek elterjedtsége, dominanciája földrajzilag különböző. Az A szerocsoport jelentősebb, a C kisebb járványokat okozhat, nálunk a főleg sporadikus eseteket okozó B szerocsoport a legelterjedtebb. A W-135, az X, Y és a Z szerocsoportok kevésbé virulensek, bár ezen fertőzések is lehetnek súlyos kimenetelűek.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a gyanús, a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Az értesülést követően sürgőséggel is jelentendő.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*			Minden olyan személy, akire teljesül a klinikai kritériumok közül legalább az egyik.
	*Valószínűsíthető eset*			Minden olyan személy, akire teljesül a klinikai kritériumok közül legalább az egyik és fennáll az epidemiológiai kapcsolat.
	*Megerősített eset*			Minden olyan személy, akire teljesül a laboratóriumi kritériumok közül legalább az egyik.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			– Meningeális tünetek, – Petechiák, – szeptikus sokk, – szeptikus arthritis.
	*Epidemiológiai kritérium*			Epidemiológiai kapcsolat emberről emberre terjedő fertőzéssel.
	*Laboratóriumi kritérium*			– Neisseria meningitidis izolálása normálisan steril helyről vett testváladékból vagy bevérzéses bőrlézióból. – Neisseria meningitidis nukleinsav kimutatása normálisan steril helyről vett testváladékból vagy bevérzéses bőrlézióból. – Neisseria meningitidis antigén kimutatása gerincvelő-folyadékban. – Gram negatív festett diplococcus kimutatása gerincvelő-folyadékban.
*2.2. Elkülönítés:*		A beteget kórházban, fertőző osztályon kell elkülöníteni a gyógykezelés időtartamára.
*2.3.Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. A liquor- és vérmintából minden esetben mikroszkópos, tenyésztéses, antigén kimutatási és közvetlen antibiotikum érzékenységi vizsgálatot kell végezni.
		*2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező. Járványügyi érdekből végzett diagnosztikus vizsgálat céljából sikertelen tenyésztés esetében vér és liquor-mintát kell beküldeni az ÁNTSZ-OEK bakteriológiai osztályára a kórokozó direkt kimutatása céljából molekuláris vizsgálattal (PCR), vagy más ilyen vizsgálatot végző járványügyi feladatokat ellátó vizsgáló laboratóriumba. Referencia laboratóriumba küldendő megerősítés céljából liquorból vagy hemokultúrából kitenyészett N. meningitidis törzs, vagy nem tenyészthető minta esetén maga a klinikai minta.
		*2.3.3. Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Szükséges annak eldöntésére, hogy kit szükséges posztexpozíciós profilaxisban részesíteni.
*3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Nem szükséges.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			A beteg közvetlen környezetében élőket 8 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. Nosocomiális eredetű előfordulás esetén az érintett ápolási egységben 8 napos felvételi zárlatot kell elrendelni.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Zárt közösségekben, igen szoros kontaktus esetén a betegek környezetében élőket antibiotikum profilaxisban kell részesíteni.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Nem szükséges.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Nem szükséges.

Pneumococcus meningitis
BNO: G 00.10
1. Kórokozó:		Streptococcus pneumoniae.
2. Teendők a beteggel
*2.1. Jelentés:*		Bejelentésre kötelezett a megerősített eset.
	2.1.1. Esetek osztályozása
	*Gyanús eset*				---
	*Valószínűsíthető eset*			---
	*Megerősített eset*			Minden olyan személy, akire teljesül a klinikai feltételek és laboratóriumi feltételek közül legalább az egyik.
	2.1.2. Feltételek
	*Klinikai kritérium*			Hirtelen kezdődő láz (>38,5oC rectalisan, vagy >38,0ºC axillarisan) és egy vagy több az alább felsoroltak közül: - tarkókötöttség, - tudatzavar, - egyéb meningeális jel, - csecsemők esetében kutacs elődomborodása.
	*Epidemiológiai kritérium*			---
	*Laboratóriumi kritérium*			- A Streptococcus pneumoniae izolálása normálisan steril helyről vett testváladékból. - A Streptococcus pneumoniae nukleinsav kimutatása normálisan steril helyről vett testváladékból.
*2.2. Elkülönítés:*		A beteget kórházban (fertőző osztályon) kell elkülöníteni a gyógykezelés időtartamára.
*2.3.Mikrobiológiai vizsgálat:*		*2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			Kötelező.
		*2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:*			---
		*2.3.3. Felszabadító vizsgálat:*			Nem szükséges.
*2.4. Fertőtlenítés:*		Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
*3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:*			Nem szükséges.
*3.2.Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:*			Nem szükséges.
*3.3. Járványügyi megfigyelés:*			Nem szükséges.
*3.4. Postexpozíciós profilaxis:*			Nem szükséges.
*3.5. Fertőzőforrás-kutatás:*			Nem szükséges.
*3.6. A terjesztő közeg felderítése:*			Nem szükséges.

A rendelet a 48. §-a alapján hatályát vesztette 2012. április 16. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek