22/2012. (XI. 23.) OBH utasítás

1. § A szabályzat hatálya a bíróságokkal és az Országos Bírósági Hivatallal (a továbbiakban: OBH) szolgálati jogviszonyban álló

2. § (1) Ha a bíró/kijelölt titkár a bíróságról más bírósági vagy OBH-beli, illetőleg az OBH-ból más bírósági beosztást kap, újabb vagyonnyilatkozatot nem kell tennie.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az OBH-t a szolgálati hely változásáról a bíró/kijelölt titkár személyi nyilvántartásban szereplő nyilvántartási számának közlésével külön, csak e tényt tartalmazó iratban tájékoztatni. A nyilvántartási számról – a vagyonnyilatkozat egyidejű megküldése mellett – az új beosztási hely szerint illetékes munkáltatói jogkör gyakorlóját is értesíteni kell.

(3) Az új beosztási hely szerint illetékes munkáltatói jogkör gyakorlója a régi és az új nyilvántartási számról a beosztási hely megváltozásának kezdő napjától számított 15 nap alatt az OBH-t írásban tájékoztatja.

3. §¹ Ha a minisztériumba vagy az érintett szervhez beosztott bírót bírósági szolgálati helyre vagy az OBH-ba osztják be, új vagyonnyilatkozat-tételre köteles.

4. § (1) A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes hozzátartozó esetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek jognyilatkozatára vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(2)² A vagyonnyilatkozat személyi részéhez csatolt külön nyilatkozat [a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 199. § (3) és (4) bekezdése] akkor felel meg a teljes bizonyító erejű magánokirattal szemben támasztott követelményeknek, ha azt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) a magánokiratok alakiságára vonatkozó szabályai szerint állították ki.

5. § A vagyonnyilatkozat tételére, összevetésére és az ellenőrzés kezdeményezésére irányuló eljárásban, valamint az ellenőrzési eljárás megállapításaira alapított intézkedés, továbbá a vagyonnyilatkozatban foglaltakra vonatkozó tájékoztatás tekintetében a munkáltatói jogkört

6. §⁵ (1) Az ellenőrzési eljárás lefolytatására az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT), illetve az általa kijelölt tagja jogosult.

(2) Az OBT dönt arról, hogy az ellenőrzési eljárást a testület, vagy az általa kijelölt tagja folytatja le.

(3) Nem folytathat ellenőrzési eljárást,

(4) Az ellenőrzési eljárás során az OBT vagy az eljárást lefolytató OBT tag felel azért, hogy a bíró/kijelölt titkár személyes adatait, az eljárás során feltárt egyéb tényeket az eljárásban közreműködő tanú, szakértő és megkeresett szervezet csak a szükséges mértékben ismerje meg.

7. § (1) A vagyonnyilatkozati eljárásban a munkáltatói jogkör gyakorlójának intézkedését előkészítő, a nyilvántartási, az iratkezelési és az egyéb adminisztratív feladatokat – a feladat pontos megjelölését tartalmazó írásba foglalt intézkedés alapján – a munkáltatói jogkör gyakorlója által személy szerint kijelölt bírósági vezetők, bírók és igazságügyi alkalmazottak végzik.

(2) A vagyonnyilatkozati eljárásban szükséges nyilvántartási, iratkezelési és egyéb adminisztratív feladatok ellátására az OBH elnöke – a feladat pontos megjelölését tartalmazó írásba foglalt intézkedéssel – jelöli ki az OBH-ba beosztott bírókat és igazságügyi alkalmazottakat.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban intézkedik a kijelölés megszüntetéséről.

(4) A vagyonnyilatkozati eljárásban közreműködő (továbbiakban: kijelölt bíró vagy igazságügyi alkalmazott) felel azért, ha a vagyonnyilatkozati eljárásban megismert adatok, tények az eljárási szabályok megszegésével vagy más módon a munkáltatói jogkör gyakorlóján kívül más személy tudomására jut.

8. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban tájékoztatja a bírót/kijelölt titkárt az esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség tényéről, lényeges tartalmáról és határidejéről, valamint – bírák esetében – a Bjt. 90. § k) pontjában írt jogkövetkezményekről. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a vagyonnyilatkozat nyomtatványait és a Bjt. 199. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott külön nyilatkozatról szóló mellékletet a kötelezett hol és mikor veheti át.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a tájékoztatót köteles átadni a bírói állásra pályázónak (jelentkezőnek).

9. § (1) A bíró/kijelölt titkár a tájékoztatóban megjelölt határidő alatt a vagyonnyilatkozat nyomtatványait és a külön nyilatkozatról (felhatalmazás) szóló mellékletet a kijelölt helyen átveszi.

(2) A nyomtatványok és a melléklet átvételéről külön vagyonnyilatkozati nyilvántartást kell vezetni.

(3) A kijelölt bíró vagy igazságügyi alkalmazott a nyomtatványok átadásakor közli a bíróval/kijelölt titkárral a személyi nyilvántartásban megállapított nyilvántartási számát.

10. § (1) A vagyonnyilatkozatot az eskü (Bjt. 22. §) letételét megelőzően, ezt követően a kötelezettség esedékessé válásának évében március hó 31. napjáig kell a kötelezettség esedékessé válását megelőző év december 31. napján fennálló állapotnak megfelelően elkészíteni.

(2) A vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részét olvashatóan kell kitölteni. A nyomtatványok ceruzával nem tölthetők ki.

(3) A hibásan kitöltött nyomtatvány helyett újat kell kiállítani.

11. § (1) A bíró/kijelölt titkár a vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részének kitöltött és külön-külön zárt borítékokban elhelyezett példányait a kijelölt bírónak vagy igazságügyi alkalmazottnak köteles átadni.

(2) A kijelölt bíró vagy igazságügyi alkalmazott

(3) A bíró kiegészítő kódja az I., a kijelölt titkáré a II., a házastársé vagy élettársé a III., a gyermeké a IV. római számjegy. Több gyermek esetén – a születési évüknek megfelelően emelkedő sorrendben – arab számmal jelezni kell a gyermekek számát is.

(4) A kiegészítő kód kizárólag a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel összefüggő iratokon és adatkezelésekben használható.

(5) A bíró/kijelölt titkár az átvétel tényét a vagyonnyilatkozati nyilvántartás e célra kialakított rovatában – az átvétel időpontját is feltüntetve – aláírásával igazolja.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bírói/kijelölt titkári továbbá a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részét tartalmazó zárt borítékokat az átvételtől számított 15 napon belül megküldi az OBH-nak.

12. § A bíró/kijelölt titkár akkor tesz eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének, ha a vagyonnyilatkozatot és a külön nyilatkozatot fajtánként megfelelő példányszámban a törvényes és a szabályzatba foglalt alaki szabályok megtartásával, az előírt határidő alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójának vagy az általa kijelölt bírónak, illetve igazságügyi alkalmazottnak átadja.

13. § (1) Ha a bíró/kijelölt titkár vagyoni helyzetére vonatkozó bejelentést tesznek, a munkáltatói jogkör gyakorlója a bejelentés másolatának megküldésével – szükség szerint személyes meghallgatás egyidejű elrendelése mellett – 15 napon belül értesíti a kötelezettet. A bíró/kijelölt titkár a bejelentésre 15 nap alatt írásban észrevételt tehet.

(2) A meghallgatást a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa kijelölt bírósági vezető folytatja le.

(3) A meghallgatás nem nyilvános.

(4) A bíró/kijelölt titkár a meghallgatáson a Pp. képviseletre vonatkozó szabályai szerint képviselőt vehet igénybe.

(5) A meghallgatás napját úgy kell kitűzni, hogy az erről szóló értesítés kézbesítése a meghallgatás napját legalább 8 nappal megelőzze. A meghallgatás kizárólag a bíró/kijelölt titkár indokolt kérelme alapján, egy ízben és legfeljebb 5 munkanappal halasztható el.

(6) A meghallgatásról – azzal egyidejűleg – jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a meghallgatást végző személy, a bíró/kijelölt titkár és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(7) A meghallgatáson a bíró/kijelölt titkár nem köteles megjelenni.

(8) A soron kívüli vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről – ha kijelölt bírósági vezető járt el, annak jelentése alapján – a munkáltatói jogkör gyakorlója határoz.

(9) A soron kívüli vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget elrendelő munkáltatói intézkedést a bejelentés megérkezésétől számított 45 napon belül meg kell küldeni a bírónak/kijelölt titkárnak. A vagyonnyilatkozatot 30 napon belül, az elrendelés napján fennálló állapotnak megfelelően kell elkészíteni.

(10) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója nem lát alapot a soron kívüli vagyonnyilatkozat-tételének elrendelésére, erről a bírót/kijelölt titkárt a (9) bekezdésben írt határidő alatt írásban tájékoztatja.

(11) Ha a bejelentés szerint a vagyongyarapodás a bíróval/kijelölt titkárral közös háztartásban élő hozzátartozónál áll fenn, a munkáltatói jogkör gyakorlója ellenőrzési eljárást kezdeményez az OBT-nél.

14. § (1) A bíró/kijelölt titkár vagyonnyilatkozatainak összevetését a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa kijelölt bírósági vezető végzi.

(2) Az összevetési eljárásra a 13. § (3)–(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A vagyonnyilatkozatok összevetését abban az esetben is el kell végezni, ha a bíró/kijelölt titkár a vagyonnyilatkozatok összevetésére kitűzött időpontban nem jelenik meg és távolmaradását előzetesen nem menti ki.

(4) Az ellenőrzési eljárás kezdeményezéséről – ha kijelölt bírósági vezető járt el, annak jelentése alapján – a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.

15. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója az ellenőrzési eljárást kezdeményező intézkedést az OBT soros elnökéhez terjeszti fel.

(2) Az ellenőrzési eljárás lefolytatására megállapított 6 hónapos törvényi határidő a kezdeményezés megérkezését követő napon kezdődik.

(3) Az eljárás alá vont bíró/kijelölt titkár az ellenőrzési eljárás során a Pp. szabályai szerint jogosult képviselőt igénybe venni.

(4) Az ellenőrzési eljárásban a meghallgatás időpontját úgy kell kitűzni, hogy az erről szóló értesítés kézbesítése a meghallgatás napját legalább 8 nappal megelőzze.

(5) A meghallgatás nem nyilvános.

(6)⁷ Az ellenőrzési eljárásban foganatosított meghallgatásról – azzal egyidejűleg – jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet – abban az esetben, ha az eljárást az OBT folytatja le – a Tanács soros elnöke, vagy – ha az eljárást az OBT kijelölt tagja folytatja le – a kijelölt tag, az eljárás alá vont bíró/kijelölt titkár és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(7) Az ellenőrzési eljárásban a bizonyítás felvételekor a bíró/kijelölt titkár személyes adatai csak az eredményes bizonyításhoz szükséges mértékben hozhatók a bizonyításban közreműködő személyek és szervezetek tudomására.

16. §⁸ (1) Az eljárás alá vont bíró/kijelölt titkár az eljárás szabálytalansága miatt, vagy az ellenőrzési eljárás lefolytatására kijelölt OBT tag kizárása érdekében az eljárás folytatására halasztó hatályú kifogással élhet.

(2) A kifogásról, annak beérkezésétől számított 8 napon belül az OBT – meghallgatás tartása nélkül – határoz. A határozatnak a döntés indokait is tartalmaznia kell.

(3) Határozatában az OBT az ellenőrzési eljárás lefolytatására új tagot jelölhet ki vagy az eljárást magához vonhatja.

(4) Ha az ellenőrzési eljárást az OBT folytatja le kifogás előterjesztésének nincs helye.

17. § (1) Az ellenőrzési eljárásról készített jelentésnek tartalmaznia kell az eljárás során megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével és az ellenőrzési eljárást lezáró megállapításokról szóló javaslatot.

(2)⁹ Az OBT ellenőrzési eljárásra kijelölt bíró tagja a megállapításairól szóló jelentést az OBT elé terjeszti.

(3)¹⁰ Az ellenőrzési eljárás megállapításairól az OBT testületként határoz. Határozata nem nyilvános.

(4)¹¹ Az OBT soros elnöke az ellenőrzési eljárás megállapításairól az ellenőrzési eljárásra irányadó 6 hónapon belül írásban tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

18. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója az ellenőrzési eljárás befejezésétől számított 30 napon belül tájékoztatja az OBH-t arról, hogy az ellenőrzési eljárás megállapításai alapján tett intézkedés miatt indult-e a szolgálati jogviszonyból eredő jogvita vagy büntetőeljárás.

(2) A szolgálati jogvita vagy a büntetőeljárás jogerős befejezéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója 8 napon belül tájékoztatja az OBH-t.

19. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről körlevélben vagy személyre szóló intézkedéssel tájékoztatja a bírákat/kijelölt titkárokat.

(2) A vagyonnyilatkozati eljárásban keletkező iratokat – a körlevél kivételével – „nem nyilvános” jelzéssel ellátott zárt borítékban kell kézbesíteni közvetlenül, vagy helyi, valamint a munkaügyi bírósági bírók esetében a szolgálati hely szerint illetékes bírósági elnök, hivatali alkalmazottak esetében az OBH elnöke útján, illetve kivételesen postai úton tértivevényes küldeményként.

(3) Az irat (körlevél) átvételét (megismerését) a címzettnek – az időpont feltüntetésével – írásban igazolnia kell.

20. § (1) A betekintésről a vagyonnyilatkozathoz csatolt külön lapon nyilvántartást kell vezetni.

(2) A külön lapon fel kell tüntetni a betekintő nevét, személyi igazolványának számát, valamint a betekintés időpontját.

(3) A betekintés tényét és időpontját a betekintésre jogosultnak a külön lapon aláírásával igazolnia kell.

(4) Ha az OBT tagja vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója a betekintő, a külön lapon a betekintő személyét, beosztását (OBT tagságát) és a betekintés időpontját kell feltüntetni, egyebekben a (3) bekezdés szerint kell eljárni.

21. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a vagyonnyilatkozatban szereplő adatokról szóló tájékoztatáshoz szükséges hozzájáruló nyilatkozat beszerzése iránt – a tájékoztatásra irányuló kérelem másolatának megküldésével – a kijelölt bírósági bíró vagy igazságügyi alkalmazott intézkedik.

(2) A hozzájáruló nyilatkozat birtokában a tájékoztatás megadására vagy a hozzájárulás megtagadása esetén annak visszautasítására – az érintett egyidejű értesítése mellett – a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.

22. § (1) A vagyonnyilatkozatot a munkáltatói jogkör gyakorlója adja vissza. Ha a bíró/kijelölt titkár szolgálati jogviszonya megszűnik, részére az utolsó munkában töltött napon kell átadni valamennyi vagyonnyilatkozatát.

(2) Az OBH-ban kezelt vagyonnyilatkozat visszaküldése iránt a munkáltatói jogkör gyakorlója – a nyilvántartási szám és a kiegészítő kód egyidejű közlésével – írásban köteles intézkedni.

(3) A bíró/kijelölt titkár a visszaadás tényét és időpontját a vagyonnyilatkozati nyilvántartás megfelelő rovatában aláírásával köteles igazolni.

23. § (1) A közös háztartás megszűnésének tényét a bíró/kijelölt titkár haladéktalanul köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni.

(2) A hozzátartozói vagyonnyilatkozatot a bejelentéstől számított 30 napon belül kell visszaadni. Az eljárásra a 22. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

24. § (1) A bírói/kijelölt titkári és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részeinek megsemmisítéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a vagyonnyilatkozat őrzésére megállapított időtartam (10 év) leteltekor – a nyilvántartási szám és a kiegészítő kód egyidejű közlésével – haladéktalanul megkeresi az OBH-t a vagyonnyilatkozat vagyoni részének visszaküldése iránt.

(3) Az OBH a vagyonnyilatkozatot a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül köteles visszaküldeni.

25. §¹² Az ellenőrzési eljárás során megkeresett személyek és szervezetek által közölt adatokat tartalmazó iratok megsemmisítéséről az ellenőrzési eljárást lefolytató OBT soros elnöke vagy az eljárásra kijelölt tagja az eljárás befejezését követő 60 napon belül intézkedik, feltéve, hogy az ellenőrzési eljárás alapján tett intézkedés miatt nem indult szolgálati jogviszonyból eredő jogvita vagy büntetőeljárás.

26. § (1)¹³ A megsemmisítést a munkáltatói jogkör gyakorlójának, illetve az ellenőrzést lefolytató OBT soros elnökének vagy eljáró tagjának a megsemmisítésre váró iratok megjelölését is feltüntető írásbeli rendelkezése alapján kell végrehajtani.

(2) Az iratot oly módon kell megsemmisíteni, hogy annak tartalma a megsemmisítés után ne legyen megállapítható.

27. § A vagyonnyilatkozati eljárásban a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet, valamint a bíróságok egységes iratkezeléséről szóló szabályzat rendelkezéseit – a 28–32. §-okban foglalt kiegészítésekkel – kell alkalmazni.

28. § (1) A Kúrián, az ítélőtáblán és a törvényszéken a VI. ügycsoportban kell kezelni a vagyonnyilatkozati eljárásban keletkezett iratokat.

(2) Az (1) bekezdésben írt ügycsoportban, külön elnöki iratban kell kezelni:

(3) A (2) bekezdés d)–f) pontjaiban megjelölt iratokat – a vagyonnyilatkozat irataihoz csatolva – külön-külön zárt borítékban kell elhelyezni. A borítékokra rá kell vezetni az ügyszámot és a bíró személyi nyilvántartásban szereplő nyilvántartási számát.

(4) A vagyonnyilatkozati eljárás iratairól külön mutatókönyvet kell vezetni, melyben a címszónál a (2) bekezdés e) és f) pontjában megjelölt esetben csak a bíró/kijelölt titkár személyi nyilvántartásban szereplő nyilvántartási számát kell feltüntetni.

29. § (1) A vagyonnyilatkozat tételéhez szükséges nyomtatvány átvételéről, a kitöltött nyomtatványok átadásáról, visszaadásáról, megsemmisítéséről a szabályzat 1. melléklete szerint évente új, folyamatosan sorszámozott vagyonnyilatkozati nyilvántartást kell vezetni.

(2) A nyilvántartás megfelelő rovatába be kell jegyezni a bíró/kijelölt titkár nevét, beosztását, beosztási helyét, a személyi nyilvántartásban szereplő nyilvántartási számát, az átadott nyomtatványok fajtánkénti (kötelezetti, hozzátartozói, személyi rész, illetve vagyoni rész) példányszámának és az átadás időpontjának feltüntetésével.

(3) A nyilvántartásba be kell jegyezni a kitöltött és zárt borítékban átadott vagyonnyilatkozatok átvételének és visszaadásának időpontját. A bíró/kijelölt titkár a kitöltött vagyonnyilatkozat átvételének és visszaadásának tényét és idejét a megfelelő rovatban aláírásával igazolja.

(4) A vagyonnyilatkozat megsemmisítésének tényét a vagyonnyilatkozati nyilvántartásban a bíró/kijelölt titkár adatait tartalmazó nyilvántartási sor áthúzásával a kijelölt bíró vagy igazságügyi alkalmazott sor szélére tett aláírásával igazolja.

(5) A nyilvántartásban a bíró/kijelölt titkár következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az évszám feltüntetésével fel kell vezetni.

30. § (1) A vagyonnyilatkozatok összevetése és a vagyoni helyzetet érintő bejelentés miatt indult eljárásról a 2. melléklet szerint külön, folyamatosan sorszámozott nyilvántartást kell vezetni.

(2) A nyilvántartásban fel kell tüntetni:

(3) Ha a bírót a határozatban soron kívül vagyonnyilatkozat-tételre kötelezték, az új összevetési eljárásról vezetett nyilvántartási adatoknak – az egyéb rovatban – tartalmaznia kell a korábbi összevetési eljárás ügyszámát is.

31. § (1) A vagyonnyilatkozati eljárásban keletkezett iratokat 10 évig, de legfeljebb a bíró/kijelölt titkár szolgálati jogviszonyának fennállásáig kell kezelni, azt követően – e szabályzat előírásainak megfelelő alkalmazásával – meg kell semmisíteni.

(2) A vagyonnyilatkozati eljárásban vezetett nyilvántartások a bíróságon nem selejtezhetők.

32. § A vagyonnyilatkozati iratokat, nyilvántartásokat az egyéb elnöki iratoktól elkülönítve, zárt helyen kell tárolni.

33. § A vagyonnyilatkozati eljárásban az OBH ügyviteli szabályzatát a 34–40. §-okban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

34. § Az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetők, valamint az OBH-ba beosztott bírák vagyonnyilatkozati eljárásában a szabályzat 27–32. §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

35. § (1) Az OBH-ban elkülönítve kell kezelni:

(2) Az (1) bekezdés e) és f) pontjában írt iratokat zárt borítékban kell elhelyezni, melyre a „nem nyilvános” jelzés mellett rá kell vezetni az ügyszámot és a bíró/kijelölt titkár személyi nyilvántartásban szereplő nyilvántartási számát.

(3) A postaelosztó és a kezelőiroda nem bonthatja fel az OBH-ba érkező „nem nyilvános” jelzéssel ellátott küldeményeket, azokat a vagyonnyilatkozati eljárás iratainak kezelésére kijelölt tisztviselőnek kell átadni.

(4) Az iratokról külön mutatókönyvet kell vezetni, mely tartalmazza az ügyszámot, a bíró/kijelölt titkár személyi nyilvántartásban szereplő nyilvántartási számát, az ügyirat érkezésének időpontját és az ügy tárgyát.

36. § (1) A vagyonnyilatkozatnak az OBH-ban kezelt vagyoni részéről a 3. melléklet szerint, évente külön, más nyilvántartástól független, folyamatosan sorszámozott nyilvántartást kell vezetni.

(2) A nyilvántartásban a bírák/kijelölt titkárok vagyonnyilatkozatait bíróságonként, illetve a Hivatalban szervezeti egységenként rendezve kell vezetni.

(3) A nyilvántartás tartalmazza a bíróság, illetve a hivatali szervezeti egység nevét, növekvő számsorrendben a bírák/kijelölt titkárok személyi nyilvántartásban szereplő nyilvántartási számát és a megküldött vagyonnyilatkozatok fajták szerinti darabszámát.

(4) A nyilvántartásban fel kell tüntetni az ellenőrzési eljárást kezdeményező munkáltatói intézkedés számát, érkezésének dátumát, valamint az ellenőrzési eljárás számát, továbbá a visszaküldött vagyonnyilatkozat fajta szerinti megjelölését és a visszaküldés dátumát.

37. § (1) Az ellenőrzési eljárásról a 4. melléklet szerint évente, külön – folyamatosan sorszámozott – nyilvántartást kell vezetni.

(2) A nyilvántartásba be kell vezetni:

(3)¹⁵

38. §¹⁶ Az ellenőrzési eljárásban keletkezett irat megsemmisítésekor a megsemmisítés elrendeléséről szóló iratot az ellenőrzési eljárás irataihoz kell csatolni. Az irat megsemmisítésének tényét az OBT soros elnöke vagy az eljáró tagja a megsemmisítési utasításra vezetett „megsemmisítve” feljegyzéssel és aláírással igazolja.

39. § A vagyonnyilatkozati eljárásban a szabályzat 35. §-ának (4) bekezdése, 36. §-a és 37. §-a alapján vezetett nyilvántartások nem selejtezhetők.

40. § A vagyonnyilatkozati nyilvántartások adatairól csak a vagyonnyilatkozati eljárásban keletkezett iratokba való betekintésre jogosultnak adható felvilágosítás.

41. § A vagyonnyilatkozati iratokat, nyilvántartásokat az egyéb iratoktól elkülönítve, zárt helyen kell tárolni.

42. § (1) Az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a bírák vagyonnyilatkozat-tételéről, kezeléséről és ellenőrzéséről, valamint az abban foglalt adatok védelméről szóló 2001. évi 6. számú OIT szabályzat.