3219/2012. (IX. 17.) AB végzés

3219/2012. (IX. 17.) AB VÉGZÉSE

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

2012.09.17.

Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

v é g z é s t:

Az Alkotmánybíróság a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 172. § (3) bekezdése és a 173. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

I n d o k o l á s

[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése szerinti közvetlen panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, mely arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 172. § (3) bekezdése és 173. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azokat. Az ügy alapja eredetileg utólagos normakontroll indítvány volt, mely – a jogszabályi változásokra tekintettel – megszűnt ugyan, de alkotmányjogi panaszként újraindult.

[2] Az alkotmányossági problémát az indítványozó abban látta, hogy a területén működő áramszolgáltató az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanaira hozzájárulásuk nélkül vezetékjogot jegyeztetett be. A támadott jogszabályi rendelkezés a vezetékjog alapítása, illetve annak utólagos bejegyzése esetére a kártalanítási igény érvényesítését kizárja, ebben az indítványozó a tulajdonhoz való joga [Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdés] sérelmét látta.

[3] 2. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az alkotmányjogi panasz az alábbiak miatt nem fogadható be.

[4] 2.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében a 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszt az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet benyújtani. E szabályt azonban az utólagos normakontrollként indult, de az Abtv. 71. § (3) bekezdése alapján megszűnt, majd alkotmányjogi panaszként újraindult ügyek esetében – az Abtv. 71. § (4) bekezdésére figyelemmel – nem kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy az indítványozó 2012. március 31. előtt nyújtotta be az alkotmányjogi panaszát, ezért azt határidőben érkezettnek kell tekinteni.

[5] 2.2. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés a tulajdonhoz való jogot sérti.

[6] Az Alkotmánybíróság az ügy tárgyát képező alkotmányossági kérdéssel már korábbi határozataiban is foglalkozott. Az Alkotmánybíróság a 64/1993. (XII. 22.) AB határozatában kimondta, hogy „az Alkotmány szerinti tulajdonvédelem köre tehát nem azonosítható az absztrakt polgári jogi tulajdon védelmével; azaz sem a birtoklás, használat, rendelkezés részjogosítványaival, sem pedig negatív és abszolút jogként való meghatározásával. Az alapjogként védett tulajdon tartalmát a mindenkori (alkotmányos) közjogi és magánjogi korlátokkal együtt kell érteni. Az alkotmányos tulajdonvédelem terjedelme mindig konkrét; függ a tulajdon alanyától, tárgyától és funkciójától, illetve a korlátozás módjától is. (…) A jogszabályi korlátozások sokasodására adott válaszként kitágul a klasszikus kisajátítás fogalma (…) [d]e ahogy egyre több tulajdonkorlátozásért jár a kisajátításhoz hasonló védelem, egyre több korlátozást kell minden ellentételezés nélkül elviselni” (ABH 1993, 373, 380–381.).

[7] Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság a 161/B/2006. AB határozatában (ABH 2009, 1915.) ugyanezen jogszabályi rendelkezések alkotmányosságát már megvizsgálta a tulajdonhoz való jog szempontjából, és azt az indítványt elutasította. Tekintettel arra, hogy a korábbi alkotmányossági vizsgálat az Alkotmány tulajdonhoz való jogot biztosító 13. §-ával összefüggésben került lefolytatásra – 2012. január 1-jével azonban az Alkotmány helyébe az Alaptörvény lépett – ítélt dologról nincs szó, ugyanakkor az Alkotmánybíróság a korábbi döntésben kifejtett érveit az alkotmányossági kérdéseket illetően továbbra is fenntartja. Mivel jelen alkotmányjogi panasz nem tartalmaz az Abtv. 29. §-ában előírt olyan – az említett határozatokban kifejtettekhez képest új – alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, amely egy ismételt, érdemi alkotmánybírósági eljárásra okot adhatna, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 29. §-a és 56. § (2) bekezdése, továbbá az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja, valamint 61. § (1) bekezdése alapján visszautasította.

Budapest, 2012. szeptember 4.

Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke

		Dr. Balsai István s. k.,				Dr. Bihari Mihály s. k.,
			alkotmánybíró						alkotmánybíró

	Dr. Bragyova András s. k.,				Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
			alkotmánybíró						alkotmánybíró

		Dr. Holló András s. k.,						Dr. Kiss László s. k.,
			alkotmánybíró						alkotmánybíró

		Dr. Kovács Péter s. k.,		Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
			alkotmánybíró				előadó alkotmánybíró

		Dr. Lévay Miklós s. k.,						Dr. Pokol Béla s. k.,
			alkotmánybíró						alkotmánybíró

		Dr. Stumpf István s. k.,					Dr. Szalay Péter s. k.,
			alkotmánybíró						alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2700/2012.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek