415/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet
415/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet
egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról1
2013.01.01.
A Kormány
az 1. §, a 3. §, az 5. § (1) bekezdés, a 6. § (1) bekezdés tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 14. pontjában,
a 2. §, az 5. § (3)–(5) bekezdés, a 6. § (3)–(5) bekezdés tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 17. pont a) és b) alpontjában,
az 5. § (2) bekezdés, a 6. § (2) bekezdés tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 6. pont a), c), d) és e) pontjában, valamint 16. pont a) alpontjában,
az 5. § (6) bekezdés tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 16. pont a) alpontjában, 17. pont c) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.) 1. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem terjed ki a rendelet hatálya)
„c) a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízottra, a fővárosi és megyei kormányhivatal főigazgatójára és igazgatójára, valamint a járási hivatalvezetőre és a hivatalvezető-helyettesre;”
(2) A Kkr. a következő 8. és 9. §-sal egészül ki:
„8. § Azt a kormánytisztviselőt, aki az egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 415/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépésekor a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: járási törvény) alapján a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához 2013. január 1-jén átkerülő államigazgatási feladatot lát el és e rendeletnek a járási törvény 2. § (2) bekezdése szerinti átadás-átvételi megállapodás megkötése – megállapodás hiányában a járási törvény 5. § (5) bekezdése szerinti határozat meghozatala – időpontjában hatályos rendelkezései alapján a feladatkörére meghatározott képesítési előírásoknak – mint köztisztviselő – megfelelt, feladatköre megváltozásáig képesítettnek kell tekinteni.
2. § Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottságról szóló 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet a következő 9. §-sal egészül ki:
„9. § (1) Az, aki OKV tagként vizsgáztatni, illetve oktatni jogosult, e tevékenységét 2014. január 1-jéig folytathatja.
(2) A hatályos vizsgáztatói, illetve oktatói névjegyzék elfogadása óta beérkezett, de még el nem bírált pályázatokat a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium legkésőbb az egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 415/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet hatálybalépését követő hatvan napon belül elbírálja, és a pályázókat tájékoztatja az eredményről.”
3. § (1) A Kkr. 1. melléklete e rendelet 1. melléklete szerint módosul.
(2) A Kkr. 2. melléklete e rendelet 2. melléklete szerint módosul.
(3) A Kkr. 3. melléklete e rendelet 3. melléklete szerint módosul.
4. § Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.
5. § (1) A Kkr.
a) 2. § (6) bekezdésében az „A megyei, fővárosi kormányhivataloknál” szövegrész helyébe az „A fővárosi és megyei kormányhivataloknál” szöveg,
b) 2. melléklet II. pont 6. alpontjában, 3. melléklet 27. pontjában, 3. melléklet 47. pontjában, 3. melléklet 54. pontjában a „középfokú számítástechnikai szakképesítés” szövegrész helyébe a „legalább középfokú számítástechnikai szakképesítés” szöveg,
c) 3. melléklet 126. pontjában a „számítástechnikai szakképesítés” szövegrész helyébe a „legalább középfokú számítástechnikai szakképesítés” szöveg
lép.
(2) A közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet
a) 1. § (2) bekezdésében az „a minisztériumban, illetve a Miniszterelnökségen” szövegrész helyébe az „az államigazgatási szervnél” szöveg,
b) 3. § (1) és (6) bekezdésében az „A minisztériumban, Miniszterelnökségen” szövegrész helyébe az „Az államigazgatási szervnél” szöveg,
c) 3. § (10) bekezdésében az „a minisztérium, Miniszterelnökség” szövegrész helyébe az „az államigazgatási szerv” szöveg
lép.
(3) Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottságról szóló 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet
a) 1. § (2) bekezdésében az „az OKV Elnökségének” szövegrész helyébe az „a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: KTK)” szöveg, az „az OKV elnöke” szövegrész helyébe az „a KTK elnöke” szöveg,
b) 4. § (1) bekezdésben az „Az OKV elnöke” szövegrész helyébe az „A KTK elnöke” szöveg,
c) 4. § (4) bekezdés első mondatában az „az OKV elnöke” szövegrész helyébe az „a KTK elnöke” szöveg, második mondatában az „Az OKV elnöke” szövegrész helyébe az „A KTK elnöke” szöveg,
d) 4. § (5) bekezdésben az „Az OKV elnöke” szövegrész helyébe az „A KTK elnöke” szöveg,
e) 4. § (7) bekezdésben az „az OKV elnöke az OKV Elnökségével” szövegrész helyébe az „a KTK elnöke a KTK tagjaival” szöveg
lép.
(4) A közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet
a) 3. címben az „Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság” szövegrész helyébe az „A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium” szöveg,
b) 4. § (2) bekezdésében az „Az OKV Elnökségének” szövegrész helyébe az „A Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumnak (a továbbiakban: KTK)” szöveg,
c) 4. § (3) bekezdésében az „Az OKV Elnökségének” szövegrész helyébe az „A KTK-nak” szöveg
lép.
(5) A közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet
a) 2. § (6) bekezdésben az „az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöksége” szövegrész helyébe az „a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: KTK)” szöveg,
b) 3. § (1) bekezdésben az „az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) Elnöksége” szövegrész helyébe az „a KTK” szöveg,
c) 3. § (2) bekezdésben az „az OKV Elnöksége” szövegrész helyébe az „a KTK” szöveg,
d) 4. § (1) bekezdésben az „az OKV titkárához” szövegrész helyébe az „az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) titkárához” szöveg,
e) 4. § (1) bekezdés b) pontjában az „az OKV elnöksége” szövegrész helyébe az „a KTK” szöveg,
f) 2. számú mellékletben a „az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöke által kijelölt,” szövegrész helyébe az „a” szöveg
lép.
(6) A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet
a) 14. § (2) és (7) bekezdésben az „Az NKE” szövegrész helyébe az „Az NKE által felkért szakértő” szöveg,
b) 14. § (8) bekezdésben az „Az NKE által megfelelőnek minősített továbbképzési programot” szövegrész helyébe az „A szakértő javaslatára a továbbképzési programot az NKE megfelelőnek minősíti és” szöveg,
c) 14. § (9) bekezdésben az „az NKE” szövegrész helyébe az „az NKE szakértője” szöveg,
d) 23. § (2) és (3) bekezdésében a „január” szövegrész helyébe a „március” szöveg
lép.
6. § (1) Hatályát veszti a Kkr. 1. § (2) bekezdés e) pontjában az „a körjegyzőre és a megyei jogú város kerületi hivatalvezetőjére,” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet
a) 7. §,
b) 8. §.
(3) Hatályát veszti az Országos Közigazgatási Vizsgabizottságról szóló 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet
a) 2. §,
c) 6. §.
(4) Hatályát veszti a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében az „– az Ügykezelői Alapvizsga Szakbizottság bevonásával –” szövegrész.
(5) Hatályát veszti a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet
a) 3. § (1) bekezdésében az „– a Szakvizsga Szakbizottság javaslata alapján –” szövegrész,
b) 3. § (2) bekezdésében az „– az adott tárgy szerint feladatkörrel rendelkező szakbizottság javaslata alapján –” szövegrész.
1. melléklet a 415/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez
1. A Kkr. 1. melléklet I. pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Belügyi igazgatási feladatok
Az I. besorolási osztályban:
jogász szakképzettség; főiskolai szintű igazgatásszervező, igazságügyi ügyintéző vagy rendészeti felsőoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és legalább középfokú számítástechnikai szakképesítés.
Kiemelt munkakör
Anyakönyvvezetői munkakörben:
Az I. besorolási osztályban:
főiskolai szintű igazgatásszervező szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és anyakönyvvezetői vizsga.
A II. besorolási osztályban:
középiskolai végzettség és anyakönyvvezetői vizsga.”
2. A Kkr. 1. melléklet I. pont 7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. Gyámügyi és gyermekvédelmi igazgatási feladatok
Az I. besorolási osztályban:
okleveles közigazgatási menedzser, jogász, főiskolai szintű igazgatásszervező szakképzettség; egyetemi szintű szociálpolitikus, egyetemi vagy főiskolai szintű szociális munkás, pedagógus, főiskolai szintű szociálpedagógus, szociális szervező szakképzettség, egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és – mindegyik esetben – legalább 1 éves gyámügyi vagy gyermekvédelmi gyakorlat vagy szakirányú (szakosító) továbbképzésben szerzett szociális igazgatásszervező szakképzettség vagy jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó szakirányú szakképzettség.
A II. besorolási osztályban:
középiskolai végzettség és az OKJ szerinti: szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző, szociális asszisztens, szociális gondozó és szervező szakképesítés.”
3. A Kkr. 1. melléklet I. pont 18. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. Szociális igazgatási feladatok
Az I. besorolási osztályban:
okleveles közigazgatási menedzser; egyetemi szintű szociálpolitikus, jogász szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű szociális munkás szakképzettség; főiskolai szintű szociálpedagógus, szociális szervező, igazgatásszervező szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és legalább 1 éves szociális szakterületen szerzett gyakorlat vagy szakirányú (szakosító) továbbképzésben szerzett szociális igazgatásszervező szakképzettség vagy szociális ügyintézői szakképesítés.
A II. besorolási osztályban:
középiskolai végzettség és szociális ügyintéző vagy középiskolai végzettség és az OKJ szerint: szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző, szociális asszisztens szakképesítés.”
4. A Kkr. 1. melléklet I. pont 22. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. Titkársági, testületi feladatkör
Az I. besorolási osztályban:
jogász szakképzettség; államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű igazságügyi ügyintéző szakképzettség.
A II. besorolási osztályban:
középiskolai végzettség és közgazdasági szakképesítés; közgazdasági szakközépiskolai általános ügyintéző titkár (menedzserasszisztens) szakképesítés; középiskolai végzettség és az OKJ szerint: valamely középfokú (ügyintézői szintű) pénzügyi-számviteli, általános gazdasági és statisztikai ügyintéző, vállalkozási ügyintéző, igazgatási ügyintéző-ügykezelő, irodavezető, nyilvántartási és okmányügyintéző, jogi asszisztens, idegen nyelvi titkár, ügyvitelszervezői és rendszerszervezői, számítástechnikai szakképesítés vagy katonai kiképző, védelmi igazgatási szakelőadó, honvéd zászlós, honvéd tiszthelyettes szakképesítés.”
5. A Kkr. 1. melléklet II. pont 6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Számítógépes, informatikai feladatok
Az I. besorolási osztályban:
egyetemi szintű rendszerinformatikai mérnök szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű programtervező matematikus, informatikatanár, számítástechnika-tanár, programozó matematikus, mérnökinformatikus vagy villamosmérnök szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és ügyvitelszervező, programtervező, számítógép-programozó, rendszerszervező felsőfokú szakképesítés.
A II. besorolási osztályban:
középiskolai végzettség és legalább középfokú számítástechnikai szakképesítés vagy középiskolai végzettség és az OKJ szerint: számítástechnikai programozó, számítógép rendszerprogramozó, számítástechnikai szoftverüzemeltető, információrendszer szervező, földügyi számítógépes adatkezelő, földügyi térinformatikai szaktechnikus, rendszerinformatikus, gazdasági informatikus, műszaki számítástechnikai technikusi szakképesítés.”
2. melléklet a 415/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez
1. A Kkr. 2. melléklet címe helyébe a következő cím lép:
„A fővárosi és megyei kormányhivatalnál az egyes feladatkörökhöz meghatározott végzettségek és szakképzettségek, illetve szakirányú szakképesítések”
2. A Kkr. 2. melléklet I. pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Belügyi igazgatási feladatok
Az I. besorolási osztályban:
jogász szakképzettség; közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű igazgatásszervező, igazságügyi ügyintéző szakképzettség, rendészeti felsőoktatásban vagy katonai felsőoktatást folytató intézményben (jogelőd intézményében) szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és legalább középfokú számítástechnikai szakképesítés vagy nyilvántartási és okmányügyintéző szakképesítés vagy igazgatási ügyintéző-ügykezelő szakképesítés.
A II. besorolási osztályban:
közgazdasági szakközépiskolai végzettség, rendészeti szakközépiskolai végzettség, vagy középiskolai végzettség és számítástechnikai szakképesítés; középiskolai végzettség és az OKJ szerint: nyilvántartási és okmányügyintéző szakképesítés, igazgatási ügyintéző-ügykezelő szakképesítés.
Kiemelt munkakör
Okmányirodai igazgatási feladatok:
A II. besorolási osztályban:
közgazdasági szakközépiskolai végzettség vagy középiskolai végzettség és középfokú számítástechnikai szakképesítés; középiskolai végzettség és az OKJ szerint: nyilvántartási és okmányügyintéző, számítástechnikai programozó, számítógép rendszerprogramozó, információrendszer-szervező, számítástechnikai szoftverüzemeltető szakképesítés.”
3. A Kkr. 2. melléklet I. pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Építésügyi igazgatási feladatok
Kiemelt munkakör
Kiemelt építésügyi hatósági munkakör:
Az I. besorolási osztályban:
egyetemi szintű építészmérnöki vagy építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) szakképzettség, főiskolai szintű magasépítő üzemmérnöki, építészmérnöki, építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) vagy városgazdasági üzemmérnöki (ezzel egyenértékű településmérnöki) szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik; építészmérnöki alapképzési szak építész, épületszerkezeti konstruktőr vagy magasépítési szakirányán szerzett szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik, tervező építészmérnöki, szerkezettervező építészmérnöki mesterképzési szakon, osztatlan képzésben építész mesterképzési szakon szerzett szakképzettség vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik.
Műemléki érték védelmével, műemlékekkel kapcsolatos építésügyi hatósági munkakör:
Az I. besorolási osztályban:
egyetemi vagy főiskolai szintű építészmérnöki szakképzettség vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik; tervező építészmérnöki, szerkezettervező építészmérnöki mesterképzési szakon, osztatlan képzésben építész mesterképzési szakon szerzett szakképzettség vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik.
Építésfelügyeleti hatósági munkakör:
Az I. besorolási osztályban:
egyetemi szintű építészmérnöki vagy építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) szakképzettség, főiskolai szintű magasépítő üzemmérnöki, építészmérnöki, építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) vagy városgazdasági üzemmérnöki (ezzel egyenértékű településmérnöki) szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik; építészmérnöki alapképzési szak építész, épületszerkezeti konstruktőr, magasépítési vagy építés-kivitelezés szakirányán szerzett szakképzettség, építőmérnöki alapképzési szak magasépítési szakirányán szerzett szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik, tervező építészmérnöki, szerkezettervező építészmérnöki mesterképzési szakon szerzett szakképzettség, szerkezet-építőmérnöki mesterképzési szak magasépítő és rekonstrukciós szakirányán szerzett szakképzettség, osztatlan képzésben építész mesterképzési szakon szerzett szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik.
Járási építésügyi hivatal, járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal, valamint a fővárosi és a megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatal vezetői feladatok:
Az I. besorolási osztályban:
egyetemi szintű építészmérnöki vagy építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) szakképzettség, főiskolai szintű magasépítő üzemmérnöki, építészmérnöki, építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) vagy városgazdasági üzemmérnöki (ezzel egyenértékű településmérnöki) szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik; építészmérnöki alapképzési szak építész, épületszerkezeti konstruktőr vagy magasépítési szakirányán szerzett szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik, tervező építészmérnöki, szerkezettervező építészmérnöki mesterképzési szakon, osztatlan képzésben építész mesterképzési szakon szerzett szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik.
Építésügyi Hivatal Állami Főépítészi kiemelt munkakör:
Az I. besorolási osztályban:
okleveles építészmérnök, okleveles építész tervezőművész, okleveles építész, építész mesterképzési szakon szerzett okleveles építészmérnök, vagy azzal egyenértékű szakképzettség.
Építésügyi Hivatal Állami Főépítészi Irodai kiemelt munkakör:
Az I. besorolási osztályban:
okleveles építészmérnök, okleveles építész tervezőművész, okleveles építész, okleveles építőmérnök (szerkezetépítő, magasépítő üzemmérnöki) szakképzettség, okleveles településmérnök, okleveles tájépítészmérnök, okleveles táj- és kertépítészmérnök, okleveles táj- és kertépítész szakos kertészmérnök, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert végzettséggel rendelkezik, valamint egyetemi szintű jogász szakképzettség.
Építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi igazgatási feladatok jogi támogatása:
Az I. besorolási osztályban:
egyetemi szintű jogász szakképzettség.
Építésügyi nyilvántartások vezetése munkakör:
A II. besorolási osztályban:
szakirányú középfokú iskolai végzettség.
Titkársági munkakör:
A II. besorolási osztályban:
érettségi vizsga.”
4. A Kkr. 2. melléklet I. pont 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Földművelésügyi igazgatási feladatok
Az I. besorolási osztályban:
jogász szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű agrár-felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség.
A II. besorolási osztályban:
középiskolai végzettség és agrár-, közgazdasági szakképesítés vagy növényvédelmi, erdészeti, mezőgazdasági áruforgalmi, általános kertész, földmérési, térképészeti technikus; középiskolai végzettség és az OKJ szerint: mezőgazdasági áruforgalmazó technikus, kertész- és növényvédelmi technikus, földmérő technikus, térképész technikus szakképesítés.
Kiemelt munkakör az I. besorolási osztályban:
Állat-egészségügyi igazgatási feladatok:
állatorvos doktor szakképzettség.
Növény-egészségügyi igazgatási feladatok:
okleveles növényorvos szakképzettség; egyetemi szintű növényvédelmi szakirányú agrármérnök, kertészmérnök szakképzettség.”
5. A Kkr. 2. melléklet I. pont 6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Gyámügyi és gyermekvédelmi igazgatási feladatok
Az I. besorolási osztályban:
okleveles közigazgatási menedzser, jogász, főiskolai szintű igazgatásszervező szakképzettség; általános orvos, egyetemi szintű szociológus, pszichológus, szociálpolitikus vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség, egyetemi vagy főiskolai szintű szociális munkás, pedagógus, pszichopedagógus, gyógypedagógus, védőnő, hittudományi felsőoktatásban szerzett szakképzettség, főiskolai szintű szociálpedagógus, szociális szervező, egészségügyi felsőoktatásban szerzett szakképzettség és – mindegyik esetben – szociális igazgatásszervező szakképzettség vagy jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó szakirányú szakképzettség vagy legalább 2 éves gyámügyi vagy gyermekvédelmi szakmai gyakorlat.
Kiemelt munkakörben az I. besorolási osztályban
Megyei gyámhivatali vezetői feladatok:
az I. besorolási osztályban meghatározott végzettség, szakképzettség és legalább 5 éves gyámügyi, gyermekvédelmi vagy szociális szakmai gyakorlat.
Járási gyámhivatali vezetői feladatok:
az I. besorolási osztályban meghatározott végzettség, szakképzettség és legalább 3 éves gyámügyi vagy gyermekvédelmi szakmai gyakorlat.
Megyei gyámügyi igazgatási feladatok:
az I. besorolási osztályban meghatározott végzettség, szakképzettség és legalább 2 éves gyámügyi vagy gyermekvédelmi szakmai gyakorlat.”
6. A Kkr. 2. melléklet I. pont 8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. Ipari és belkereskedelmi, valamint egyéni vállalkozással kapcsolatos igazgatási feladatok
Az I. besorolási osztályban:
jogász szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdasági (ezen belül kereskedelmi, idegenforgalmi és szálloda, vendéglátó és szálloda szakon) vagy műszaki felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű igazgatásszervező szakképzettség.
A II. besorolási osztályban:
középiskolai végzettség és közgazdasági, műszaki, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, élelmiszer-ipari szakképesítés; középiskolai végzettség és az OKJ szerint: műszaki szakcsoportba tartozó technikus, intézményi kommunikátor, idegenforgalmi menedzser, kereskedelmi technikus, pénzügyi ügyintéző szakmai vizsga; középiskolai végzettség és szakképző iskolában szerzett ipari, élelmiszer-ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari szakképesítés.”
7. A Kkr. 2. melléklet I. pont 9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. Környezetvédelmi igazgatási feladatok
Az I. besorolási osztályban:
jogász szakképzettség; egyetemi szintű biológus (ökológus), geológus, geográfus, meteorológus, környezetmérnök vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség, egyetemi vagy főiskolai szintű pedagógus, vegyészmérnök, építészmérnök, építőmérnök, biomérnök, környezetmérnök, mérnök-fizikus vagy agrár-felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű igazgatásszervező vagy településmérnök szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai végzettség és szakirányú (szakosító) továbbképzésben szerzett környezetvédelmi vagy természetvédelmi szakmérnök szakképzettség.
A II. besorolási osztályban:
középiskolai végzettség és mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti, építőipari, közgazdasági, geológiai, vízügyi szakképesítés; mezőgazdasági, geológiai, kertészeti, erdészeti, építőipari, vízügyi vízgazdálkodási technikus; középiskolai végzettség és az OKJ szerint: környezet- és természetvédelmi szakmunkás, környezetvédelmi (szak)technikus, települési környezetvédelmi technikus, környezetvédelmi szakelőadó, természetvédelmi technikus, településfejlesztési szakelőadó szakképesítés, hulladékkezelői, valamint az ipari biotechnológusi technikus.”
8. A Kkr. 2. melléklet I. pont 10. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. Közlekedési és vízügyi igazgatási feladatok
Az I. besorolási osztályban:
jogász szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű közlekedésmérnöki, építőmérnöki (vízellátási, csatornázási, vízépítő) vagy környezetmérnöki szakképzettség; főiskolai szintű igazgatásszervező, környezetgazdálkodási agrármérnök vagy meliorációs mérnök szakképzettség.
A II. besorolási osztályban:
települési vízgazdálkodási, vízügyi, közlekedésgépészeti, útépítési, fenntartási technikus; középiskolai végzettség és közgazdasági szakképesítés; középiskolai végzettség és az OKJ szerint: közlekedésépítő-környezetvédő technikus, közlekedési környezetvédelmi technikus, víz- és szennyvíztechnológus technikus, vízügyi technikus szakképesítés.”
9. A Kkr. 2. melléklet I. pont 16. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. Szociális igazgatási, szociálpolitikai és rehabilitációs feladatok
Járási szociális igazgatási feladatok
Az I. besorolási osztályban:
okleveles közigazgatási menedzser; egyetemi szintű szociálpolitikus, jogász szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű szociális munkás szakképzettség; főiskolai szintű szociálpedagógus, szociális szervező, igazgatásszervező szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és legalább 1 éves szociális szakterületen szerzett gyakorlat vagy szakirányú (szakosító) továbbképzésben szerzett szociális igazgatásszervező szakképzettség vagy szociális ügyintézői szakképesítés.
A II. besorolási osztályban:
középiskolai végzettség és szociális ügyintéző szakképesítés; középiskolai végzettség és az OKJ szerint: szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző, szociális asszisztens, igazgatási ügyintéző-ügykezelő szakképesítés.
Szociálpolitikai, rehabilitációs, megyei szociális igazgatási feladatok
Az I. besorolási osztályban:
okleveles közigazgatási menedzser, egyetemi szintű jogász, szociálpolitikus szakképzettség, egyetemi vagy főiskolai szintű szociális munkás szakképzettség, főiskolai szintű igazgatásszervező szakképzettség; egyetemi szintű szociológus, pszichológus szakképzettség, egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdasági, hittudományi felsőoktatásban szerzett szakképzettség, pedagógia szakos előadó vagy tanár szakképzettség, főiskolai szintű szociálpedagógus szakképzettség és – mindegyik esetben – szakirányú (szakosító) továbbképzésben szerzett szociális igazgatásszervező szakképzettség vagy legalább 5 éves szociális szakterületen szerzett gyakorlat. szakképzettség és szakirányú (szakosító) továbbképzésben szerzett szociális igazgatásszervező szakképzettség vagy legalább 5 éves szociális szakterületen szerzett gyakorlat,
A II. besorolási osztályban:
középiskolai végzettség és szociális ügyintéző szakképesítés vagy középiskolai végzettség és az OKJ szerint: szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző, szociális asszisztens szakképesítés.”
10. A Kkr. 2. melléklet I. pontja a következő 22. alponttal egészül ki:
„22. Építésügyi és örökségvédelmi hivatal régészeti örökség védelmével kapcsolatos örökségvédelmi hatósági feladatok
Az I. besorolási osztályban:
egyetemi szintű (akkreditált) régész szakképzettség; egyetemi szintű bölcsészettudományi felsőoktatásban szerzett szakképzettség és régészeti szakirányú tudományos fokozat.”
11. A Kkr. 2. melléklet II. pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Foglalkoztatással kapcsolatos humánpolitikai, valamint munkaügyi feladatok
Az I. besorolási osztályban:
egyetemi szintű jogász, humánszervező, pszichológus, szociálpolitikus vagy szociológus szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű pedagógus, szociális munkás, hittudományi vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség, humánerőforrás menedzser, igazságügyi ügyintéző vagy személyügyi szervező szakképzettség; rendészeti felsőoktatásban szerzett igazgatásrendészeti szakképzettség; katonai felsőoktatást folytató intézményben (jogelőd intézményében) szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és munkaügyi, társadalombiztosítási, személyügyi, személyzeti szakképesítés.
A II. besorolási osztályban:
középiskolai végzettség és az OKJ szerint: legalább középfokú munkaügyi, társadalombiztosítási, személyügyi, személyzeti, szociális ügyintéző, szociális asszisztens szakképesítés.”
12. A Kkr. 2. melléklet II. pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Gazdálkodással kapcsolatos feladatok
Az I. besorolási osztályban:
egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemi szintű műszaki felsőoktatásban szerzett szakképzettség; katonai felsőoktatást folytató intézményben (jogelőd intézményében) gazdálkodási (gazdasági) szakon szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és felsőfokú pénzügyi, számviteli szakképesítés.
A II. besorolási osztályban:
középiskolai végzettség és közgazdasági szakképesítés vagy középiskolai végzettség és az OKJ szerint: pénzügyi-számviteli, számítógép-kezelői, számítástechnikai szoftverüzemeltetői, gazdasági elemző és szakstatisztikai ügyintéző, banki ügyintéző szakképesítés.”
3. melléklet a 415/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez
1. A Kkr. 3. melléklet 45. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. Ingatlan-nyilvántartási, földmérési és térképészeti, földminősítési és földvédelmi, földhasználati nyilvántartási feladatkör
Ingatlan-nyilvántartási feladatkör
Az I. besorolási osztályban:
jogász szakképzettség; főiskolai szintű ingatlan-nyilvántartási szervező, igazságügyi ügyintéző, államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség.
A II. besorolási osztályban:
középiskolai végzettség és az OKJ szerint: ingatlan-nyilvántartási titkár, jogi asszisztens, ingatlan-nyilvántartási ügyintéző szakképesítés.
Földmérési és térképészeti feladatkör
Az I. besorolási osztályban:
okleveles földmérő és térinformatikai mérnök, birtokrendező mérnök szakképzettség; egyetemi szintű földmérő és térinformatikai mérnök, erdőmérnök szakképzettség; főiskolai szintű földmérő mérnök, földrendező mérnök szakképzettség.
A II. besorolási osztályban:
középiskolai végzettség és az OKJ szerint: földmérő technikus, földmérő és térinformatikai technikus, földmérő, térképész és térinformatikai technikus földmérő technikus elágazáson, földügyi térinformatikai szaktechnikus, kataszteri szaktechnikus, létesítménygeodéta szaktechnikus, távérzékelési szaktechnikus szakképesítés; egyéb szaktechnikusi, technikusi vagy szakközépiskolai végzettség, ahol a képesítő (érettségi) tárgyak között a földmérés szerepel.
Földminősítési és földvédelmi, valamint földhasználati és nyilvántartási feladatkör
Az I. besorolási osztályban:
okleveles környezetmérnök, okleveles agrármérnök, okleveles kertészmérnök, okleveles mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnök, okleveles növényorvos, okleveles növénytermesztő mérnök, okleveles vidékfejlesztési agrármérnök, okleveles természetvédelmi mérnök szakképzettség; egyetemi szintű növényorvos, agrárkémikus agrármérnök, agrármérnök, informatikus agrármérnök, gazdasági agrármérnök, területfejlesztési mérnök, erdőmérnök, tájépítész mérnök, jogász, tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű vidékfejlesztési agrármérnök, környezetgazdálkodási agrármérnök, mérnöktanár, kertészmérnök szakképzettség; főiskolai szintű növénytermesztési mérnök, agrár szakoktató, mezőgazdasági mérnök, természetvédelmi mérnök, mezőgazdasági szakigazgatási szervező mérnök, agrármenedzser, gazdasági mérnök, vállalkozó menedzser, tájgazdálkodási mérnök, meliorációs mérnök, ingatlan-nyilvántartási szervező, igazságügyi ügyintéző vagy államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség.
Földhasználati nyilvántartási feladatkör
A II. besorolási osztályban:
középiskolai végzettség és az OKJ szerint: ingatlan-nyilvántartási titkár, jogi asszisztens, ingatlan-nyilvántartási ügyintéző szakképesítés.”
2. A Kkr. 3. melléklet 48. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. Gyámügyi és gyermekvédelmi igazgatási feladatkör
Az I. besorolási osztályban:
okleveles közigazgatási menedzser, jogász vagy főiskolai szintű igazgatásszervező szakképzettség és legalább 5 éves gyámügyi vagy gyermekvédelmi szakmai gyakorlat; általános orvos, egyetemi szintű szociológus, pszichológus, szociálpolitikus, vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség, egyetemi vagy főiskolai szintű szociális munkás, pedagógus, gyógypedagógus, pszichopedagógus, védőnő, hittudományi felsőoktatásban szerzett szakképzettség, főiskolai szintű szociálpedagógus, szociális szervező szakképzettség, főiskolai szintű szociálpedagógus, szociális szervező és – mindegyik esetben – szociális igazgatásszervező szakképzettség vagy jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó szakirányú szakképzettség vagy legalább 5 éves gyámügyi vagy gyermekvédelmi szakmai gyakorlat.”
3. A Kkr. 3. melléklet 70. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„70. Közegészségügyi-járványügyi, környezet- és település-egészségügyi hatósági és megelőző, népegészségügyi, egészségvédelmi, egészségmegőrzési és -megelőzési, valamint egészségügyi igazgatási, koordinációs és hatósági feladatkör
Kiemelt munkakörben az I. besorolási osztályban:
Országos tisztifőorvos: általános orvos vagy higiénikus orvos vagy fogorvos szakképzettség és közegészségtan-járványtan, vagy megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosi képesítés.
Helyettes országos tisztifőorvos: általános orvos vagy higiénikus orvos vagy fogorvos szakképzettség és közegészségtan-járványtan, vagy megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosi képesítés.
Országos tisztiorvos, megyei és járási tisztifőorvos, megyei és városi tisztiorvos: általános orvos vagy higiénikus orvos vagy fogorvos szakképzettség és közegészségtan-járványtan, vagy megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosi képesítés.
Helyettes megyei tisztifőorvos: általános orvos vagy higiénikus orvos vagy fogorvos szakképzettség és közegészségtan-járványtan, vagy megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosi képesítés.
Országos tisztifőgyógyszerész, országos tisztigyógyszerész, megyei tisztifőgyógyszerész, megyei tisztigyógyszerész: okleveles gyógyszerész szakképzettség.
Országos, megyei, járási vezető védőnő: főiskolai szintű védőnő szakképzettség.
Országos, megyei, járási vezető ápoló: okleveles ápoló; diplomás ápoló; intézetvezető vagy szakoktató szakképzettség.
Közegészségügyi felügyelő: főiskolai szintű közegészségügyi járványügyi felügyelő, vagy népegészségügyi ellenőr szakképzettség.
Környezet- és település-egészségügyi ügyintéző: egyetemi vagy főiskolai szintű agrármérnök, biomérnök, környezetmérnök, környezetvédelmi mérnök.”
4. A Kkr. 3. melléklet 102. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„102. Nyugdíjbiztosítási szakfeladat-ellátás
Az I. besorolási osztályban:
jogász szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű társadalombiztosítási szakképzettség, személyügyi szervező vagy államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és társadalombiztosítási, pénzügyi, végrehajtó-behajtói, munkaügyi, személyügyi, informatikai vagy számítástechnikai szakképesítés.
A II. besorolási osztályban:
középiskolai végzettség és közgazdasági szakképesítés vagy középiskolai végzettség és középfokú társadalombiztosítási, pénzügyi, munkaügyi, személyügyi, informatikai, számítástechnikai szakképesítés.”
5. A Kkr. 3. melléklete a következő 142. ponttal egészül ki:
„142. Állami támogatásokkal és építtetői fedezetkezelésekkel kapcsolatos feladatkör
Az I. besorolási osztályban:
egyetemi szintű gazdasági agrármérnök, matematikus vagy jogász szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű műszaki vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség; biztosításmatematikus, aktuárius; főiskolai szintű államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és okleveles könyvvizsgáló, mérlegképes könyvelő, banki szakügyintéző, banki tanácsadó, szakképesített bankreferens, banki ügyintéző, banki, befektetési termékértékesítő, okleveles pénzügyi revizor, pénzügyi szakügyintéző, pénzügyi tanácsadó pénzügyi-számviteli szakellenőr, pénzügyi-számviteli ügyintéző vagy számviteli szakügyintéző szakképesítés.
A II. besorolási osztályban:
középiskolai végzettség és banki szakügyintéző vagy banki tanácsadó, szakképesített bankreferens, banki ügyintéző, banki, befektetési termékértékesítő, mérlegképes könyvelő, pénzügyi szakügyintéző, pénzügyi tanácsadó, pénzügyi-számviteli ügyintéző, számviteli szakügyintéző szakképesítés.”
6. A Kkr. 3. melléklete a következő 143. ponttal egészül ki:
„143. Bérszámfejtési rendszerek működésével összefüggő feladatkör
Az I. besorolási osztályban:
jogász szakképzettség; katonai felsőoktatást folytató intézményben (jogelőd intézményében) gazdálkodási (gazdasági) szakon szerzett szakképzettség; főiskolai szintű államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és felsőfokú pénzügyi, számviteli, munkaügyi, vagy társadalombiztosítási szakképesítés.”
7. A Kkr. 3. melléklete a következő 144. ponttal egészül ki:
„144. Családtámogatási ellátásokkal összefüggő feladatkör
Az I. besorolási osztályban:
jogász szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség, katonai felsőoktatást folytató intézményben (jogelőd intézményében) gazdálkodási (gazdasági) szakon szerzett szakképzettség; főiskolai szintű egészségügyi, államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai végzettség és felsőfokú pénzügyi, számviteli, munkaügyi, társadalombiztosítási, személyügyi, informatikai, vagy számítástechnikai szakképesítés.
A II. besorolási osztályban:
középiskolai végzettség és egészségügyi, közgazdasági szakképesítés vagy középiskolai végzettség és az OKJ szerint: társadalombiztosítási, pénzügyi, végrehajtó-behajtói, munkaügyi, személyügyi, informatikai, számítástechnikai szakképesítés.”
8. A Kkr. 3. melléklete a következő 145. ponttal egészül ki:
„145. Értékpapír-forgalmazási feladatkör
Az I. besorolási osztályban:
egyetemi szintű gazdasági agrármérnök vagy jogász szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség; biztosításmatematikus, aktuárius szakképzettség; főiskolai szintű államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és okleveles könyvvizsgáló, mérlegképes könyvelő, banki szakügyintéző, banki tanácsadó, szakképesített bankreferens, banki ügyintéző, banki, befektetési termékértékesítő, okleveles pénzügyi revizor, pénzügyi szakügyintéző, pénzügyi tanácsadó pénzügyi-számviteli szakellenőr, pénzügyi-számviteli ügyintéző, számviteli szakügyintéző szakképesítés.
A II. besorolási osztályban:
középiskolai végzettség és banki szakügyintéző, banki tanácsadó, szakképesített bankreferens, banki ügyintéző, banki, befektetési termékértékesítő, mérlegképes könyvelő, pénzügyi szakügyintéző, pénzügyi tanácsadó, pénzügyi-számviteli ügyintéző, számviteli szakügyintéző szakképesítés.”
9. A Kkr. 3. melléklete a következő 146. ponttal egészül ki:
„146. Önkormányzatok költségvetésével összefüggő ellenőrzési feladatkör
Az I. besorolási osztályban:
jogász szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű pedagógus vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai végzettség és pénzügyi, mérlegképes könyvelői, költségvetési ellenőri, közigazgatási gazdálkodási és ellenőrzési szakértői, okleveles könyvvizsgálói, okleveles pénzügyi revizori, közoktatási szakértői szakképesítés.”
10. A Kkr. 3. melléklete a következő 147. ponttal egészül ki:
„147. Nem állami intézmények finanszírozásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatkör
Az I. besorolási osztályban:
jogász szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű pedagógus vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai végzettség és mérlegképes könyvelői, felsőfokú pénzügyi, költségvetési ellenőri, közigazgatási gazdálkodási és ellenőrzési szakértői, okleveles könyvvizsgálói, okleveles pénzügyi revizori, közoktatási szakértői szakképesítés.”
11. A Kkr. 3. melléklete a következő 148. ponttal egészül ki:
„148. Számlavezetéssel kapcsolatos feladatkör
Az I. besorolási osztályban:
egyetemi szintű gazdasági agrármérnök vagy jogász szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség; biztosításmatematikus, aktuárius szakképzettség; főiskolai szintű államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai végzettség és mérlegképes könyvelői, felsőfokú okleveles könyvvizsgáló, banki szakügyintéző, banki tanácsadó, szakképesített bankreferens, banki ügyintéző, banki, befektetési termékértékesítő, okleveles pénzügyi revizor, pénzügyi szakügyintéző, pénzügyi tanácsadó pénzügyi-számviteli szakellenőr, pénzügyi-számviteli ügyintéző, számviteli szakügyintéző szakképesítés.
A II. besorolási osztályban:
középiskolai végzettség és banki szakügyintéző, banki tanácsadó, szakképesített bankreferens, banki ügyintéző, banki, befektetési termékértékesítő, mérlegképes könyvelő, pénzügyi szakügyintéző, pénzügyi tanácsadó, pénzügyi-számviteli ügyintéző, számviteli szakügyintéző szakképesítés.”
12. A Kkr. 3. melléklete a következő 149. ponttal egészül ki:
„149. Előirányzat-nyilvántartással és finanszírozással kapcsolatos feladatkör
Az I. besorolási osztályban:
egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai végzettség és mérlegképes könyvelői, felsőfokú pénzügyi, költségvetési ellenőri, közigazgatási gazdálkodási és ellenőrzési szakértői, okleveles könyvvizsgálói, okleveles pénzügyi revizori, közoktatási szakértői szakképesítés.”
13. A Kkr. 3. melléklete a következő 150. ponttal egészül ki:
„150. Költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatkör
Az I. besorolási osztályban:
jogász szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség; műszaki felsőoktatásban szerzett mérnökinformatikus vagy műszaki menedzser szakképzettség; katonai felsőoktatást folytató intézményben (jogelőd intézményében) gazdálkodási (gazdasági) szakon szerzett szakképzettség; főiskolai szintű igazgatásszervező szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és szakirányú továbbképzési szakon szerzett költségvetési ellenőr szakképzettség vagy mérlegképes könyvelői, felsőfokú pénzügyi, számviteli szakképesítés.
A II. besorolási osztályban:
középiskolai végzettség és közgazdasági, pénzügyi-számviteli szakképesítés; közgazdasági szakközépiskolai általános ügyintéző titkár (menedzserasszisztens) szakképesítés; középiskolai végzettség és az OKJ szerint: mérlegképes könyvelői, pénzügyi ügyintéző, számviteli ügyintéző, középfokú anyaggazdálkodói, általános gazdasági és statisztikai ügyintéző, gazdasági elemző és szakstatisztikai ügyintéző, költségvetési gazdálkodási szakügyintéző szakképesítés.”
1
A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2013. január 2. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás