52/2012. (XII. 29.) NGM rendelet
az egyes közvetett adózási tárgyú PM rendeletek módosításáról1
2013.01.01.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. § (2) bekezdés b) pontjában,
a 2. alcím tekintetében a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. § (2) bekezdés f) és u) pontjában,
a 3. alcím tekintetében a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. § (2) bekezdés a), c)–d), f)–h), l) és w)–z) pontjában,
a 4. alcím tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 260. § (3) bekezdésében,
az 5. alcím tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 260. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 6. alcím tekintetében a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. § (2) bekezdés f) és u) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a 4. alcím tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § j) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
„(4) A vegyipari, gyógyszeripari és élelmiszeripari felhasználás során szennyezetté vált adózatlan jövedéki termék regenerálásánál a figyelembe vehető veszteségnorma mértékét a regenerálás helye szerinti alsó fokú vámszerv az adómentes felhasználó kérelmére, szakértői véleménnyel és próbagyártással alátámasztva, a regeneráláshoz használt berendezés műszaki jellemzőinek és a jövedéki termék szennyezettségének figyelembevételével esetenként határozza meg.”
„(6) A Jöt. 50. § (3) bekezdésének f) pontja szerinti ásványolaj föld feletti tartályban, hordóban és tankban való tárolása esetén raktározási veszteségre a téli időszakban 0,015%, a nyári időszakban 0,04% veszteségnorma, a szállításra közúti tankautós szállítás esetén 0,5%, vasúti tartálykocsis és vízi uszályos szállítás esetén 1% veszteségnorma vehető figyelembe az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával. A termékek kiszerelésénél figyelembe vehető veszteségnorma a kiszerelt mennyiség 1%-a.”
„(1) A jövedéki engedélyes vagy a nem jövedéki engedélyes kereskedő telephelyén vagy üzemanyagtöltő állomásán, kiskereskedelmi tárolótelepén a vámhatóság által az üzemanyagkészlet ellenőrzése során megállapított tényleges készlet és a nyilvántartott készlet mennyiségének pozitív különbségéből (a továbbiakban: többlet) elszámolható többletnek a tényleges többlet, legfeljebb azonban a készletfelvétel során használt mérőeszköz (tárolótartály) hitelesítési bizonylatában rögzített mérési bizonytalanság alapján a tényleges készletre számított mennyiség és a hitelesített kimérő szerkezeten keresztül az előző készletfelvételt követően forgalmazott mennyiség 0,5%-a minősül.”
„(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti, a Jöt. 7. § 43. pontjában meghatározott pénzügyi biztosítékban nyújtott jövedéki biztosítéknak olyan eredeti, meghatározott határnapig érvényes, visszavonhatatlan vagy a Jöt. 38. § (11) bekezdése szerint visszavonható pénzügyi biztosítéknak kell lennie, amelynek összegén belül a pénzügyi biztosítékot nyújtó pénzügyi intézmény vagy biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a fizetési kötelezettségre adott halasztás lejártát követően fennálló tartozás esetén, a KAVIG igénybejelentése alapján – a banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb 3 banki napon belül – teljesít. A pénzügyi biztosítékban a KAVIG-ot kizárólagos kedvezményezettként kell megjelölni. A pénzügyi biztosíték érvényességi idejének legalább 30 nappal meg kell haladnia a fizetési kötelezettségre adott halasztás lejárta időpontját.”
„(9) Ha az adójegy kiadásának – a Jöt.-ben és e rendeletben előírt – feltételei hiányoznak, vagy az adójegy-felhasználónak az állami adó- és vámhatóság felé meg nem fizetett végrehajtható adótartozása van – nem értve ide, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek –, a KAVIG a kiadás elutasításáról dönt.”
„(4) A szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmány adójegyének
a) a Jöt. 99. § (7) bekezdés b) pontja szerinti eltávolítása és a bejegyzett kereskedő vagy az importáló által a dohánygyártmány új adójeggyel történő ellátása kizárólag a vámszerv előzetes értesítését követően végezhető; az adójegy eltávolítását és a bejegyzett kereskedő vagy az importáló által a dohánygyártmány új adójeggyel történő ellátását követően, a dohánygyártmányokról levett, gyűjtőívre felhelyezett korábbi adómértéknek megfelelő adójegyek megsemmisítése kizárólag a vámszerv jelenlétében végezhető; b) a Jöt. 108. § (1) bekezdése szerinti felülragasztása kizárólag a vámszerv jelenlétében, annak előzetes értesítését követően végezhető. (4a) A (4) bekezdés szerinti értesítést legalább 3 munkanappal az eltávolítás, illetve felülragasztás tervezett időpontját megelőzően, írásban kell a vámszervhez benyújtani.”
3. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi
CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet módosítása
(A Jöt. szerinti engedélyek iránti kérelmek közül)
[szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban a külön jogszabály alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vámszervhez (a továbbiakban: vámszerv) kell benyújtani.]
„c) a szőlőbor, pezsgő előállítására, az előállításukhoz szükséges anyagok és az előállított, betárolt szőlőbor és pezsgő raktározására, tárolására szolgáló, adóraktárként működtetni kívánt helyiség(ek) (a továbbiakban: egyszerűsített adóraktár) használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot;”
a) a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) vagy a vállalkozói, illetve őstermelői igazolványt;
b) a tiszta növényi olaj előállítás technológiai folyamatának leírását;
c) az adóraktárban használt tárolótartályok (hordók) listáját, azok anyagának, azonosításra alkalmas jelének, űrtartalmának, helyének feltüntetésével;
d) a felajánlott jövedéki biztosíték vagy a jövedéki biztosíték nyújtása alóli mentesülés számításának levezetését;
e) az e rendeletben előírt nyilvántartások mintáját vagy az azokra vonatkozó számítógépes nyilvántartások leírását.”
„(1) A vámszerv az adóraktári engedély iránti kérelmet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – elutasítja, ha a kérelmező: a) a jövedéki termék mennyiségi számbavételének és minősége megállapításának feltételeit (műszerek, berendezések, hitelesített mérőeszközök – a Jöt.-ben foglalt kivétellel –, hitelesített tartályok stb.) nem biztosította; b) az üzemi berendezéseket, csőcsatlakozásokat úgy alakította ki, hogy azokon – a vámhatóság által a helyszíni szemlén történt egyeztetés alapján szükségesnek tartott – hivatalos zárak nem alkalmazhatók;
c) a jövedéki termékek, a zárjegyek, az adójegyek biztonságos raktározásának, tárolásának feltételeit nem alakította ki, a raktárhelyiségek, tárolótartályok olyan helyiséggel is közvetlen (ajtó, ablak, csővezeték) összeköttetésben vannak, amelyek a bejelentésben (helyszínrajzon, technológiai elrendezési rajzon) nem szerepelnek;
d) a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések lefolytatásához szükséges tárgyi feltételeket nem teremtette meg;
e) a tevékenység folytatására és a jövedéki termékek előállítására jogszabályban előírt hatósági engedélyekkel nem rendelkezik;
f) a vámhatóság által elfogadott vagy meghatározott jogtiszta számítógépes rendszert a Jöt. és e rendelet rendelkezései szerint nem alakította ki;
„(3) A vámszerv a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár esetében az adóraktári engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező az 5/B. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg.”
„(2) A bejelentési kötelezettséggel járó változást a vámszervhez a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül, illetve a Jöt. 48/C. §-a szerinti jogutódlás esetén legkésőbb a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásának napját követő 5. munkanapig – a borkísérő okmány aláírására jogosultak személyének változása esetén legkésőbb a következő munkanapon – be kell jelenteni. A bejelentés az 1. számú melléklet, 1/A. számú melléklet vagy az 1/B. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság által az engedélykérelemre rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumú nyomtatványon teljesíthető. A Jöt. 37. § (8) bekezdése szerinti bejelentés engedély módosítása iránti kérelemnek, minden egyéb bejelentés változásbejelentésnek minősül függetlenül attól, hogy a bejelentés nyomán szükséges-e az engedélyt módosítani.”
„(3) A változásbejelentéshez és az adóraktári engedély (egyszerűsített adóraktári engedély) módosítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a változással érintett eredeti adóraktári engedélyt [betétlapo(ka)t];
b) az adóraktári engedélyben nem szereplő jövedéki termék előállítása vagy új tevékenység végzése esetén, illetve a tevékenységek további telephelyen (adóraktárban) történő végzése esetén a vonatkozó jogszabályban előírt engedélyeket, kivéve, ha az adóraktárban korábban engedélyezett másik jövedéki termék, tevékenység kapcsán azt már bemutatták;
c) jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli szervezetek jogutódlása esetén annak bejelentésekor a cégbírósághoz benyújtott cégbejegyzés vagy változásbejegyzés iránti kérelemnek a cégbírósági átvételt igazoló bélyegzővel ellátott példányát, a jogutód(ok) társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát), valamint a 2–3/A. §-ban meghatározott azon nyilatkozatokat, okmányokat és igazolásokat, melyek az adóraktár működtetéséhez kapcsolódó – a jogutódlásból eredő változásokkal érintett – jogszabályi feltételeknek a teljesítését igazolják; d) a Jöt. 39. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az adóraktár engedélyesének örököse, illetve özvegye az adóraktár-engedélyes halotti anyakönyvi kivonatát, az adóraktár (egyszerűsített adóraktár) használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot, az örökös vagy özvegy vállalkozói vagy őstermelői igazolványát, a 2. § (1) bekezdés j) pontjában foglalt dokumentumot, valamint a Jöt. 38. §-a szerinti jövedéki biztosíték nyújtásának igazolását.”
„(6) A vámszerv az engedély módosítása iránti kérelemben vagy a változásbejelentésben foglaltak alapján az adóraktári (egyszerűsített adóraktári) engedélyt vagy a betétlapot – szükség esetén mindkettőt – bevonja, és új adóraktári (egyszerűsített adóraktári) engedélyt vagy betétlapot ad ki.”
„(3) A kísérleti előállítást végző üzem és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár esetében az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”
„16. § A felhasználói engedély kiadására a 11. § (1)–(3) bekezdése, a felhasználói engedély iránti kérelem elutasítására a 12. §, a felhasználói engedély iránti kérelemben vagy a felhasználói engedélyben szereplő adatok változása esetén a 8. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felhasználói engedélyt a 13. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kiadni, a felhasználói engedély módosítása iránti kérelmet és a változásbejelentést pedig a 3. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell benyújtani.”
„(3) A bejegyzett kereskedői engedély iránti kérelemben vagy a bejegyzett kereskedő engedélyében szereplő adatok változása esetén a 8. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az engedély módosítása iránti kérelmet és a változásbejelentést a 4. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell benyújtani.”
„23. § A bejegyzett feladói engedély iránti kérelemben vagy a bejegyzett feladó engedélyében szereplő adatok változása esetén a 8. § rendelkezéseit kell – értelemszerűen – alkalmazni. A vámszerv a bejegyzett feladói engedélyt a 17. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki. A bejegyzett feladói engedély módosítása iránti kérelmet és a változásbejelentést az 5. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell benyújtani.”
„(1) A más tagállamban csomagküldő kereskedelmet folytató belföldi székhelyű személynek a Jöt. 32. § (1) bekezdés a) pontjában előírt nyilvántartásba vételéhez a kérelmet a 6. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumú nyomtatványon kell benyújtania a vámszervhez.”
„(3) A csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételére a 11. § (1)–(3) bekezdése, a kérelemben megadott és nyilvántartásba vett adatok változása esetén követendő eljárásra a 8. § rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a nyilvántartásba vételről, illetve a változásokról a 19. számú melléklet szerinti adattartalmú határozatot kell hozni, a csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vett adatainak módosítását pedig a 6. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kérni, mely kérelem változásbejelentésnek minősül.”
„(1) Más tagállamban nyilvántartásba vett csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének a Jöt. 31. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételéhez a kérelmet a 7. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumú nyomtatványon kell benyújtania a kijelölt vámszervhez.”
„(5) Más tagállamban nyilvántartásba vett csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője vámhatóság általi nyilvántartásba vételére a 11. § (1)–(3) bekezdése, a kérelemben megadott és nyilvántartásba vett adatok változása, valamint a nyilvántartásba vétel módosítása esetén követendő eljárásra a 8. § rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a nyilvántartásba vételről a 21. számú melléklet szerinti adattartalmú határozatot kell hozni, az adóügyi képviselő nyilvántartásba vett adatainak módosítását pedig a 7. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon kell kérni, mely kérelem változásbejelentésnek minősül.”
„(2) A jövedéki engedélyben szereplő bármely adat változását be kell jelenteni vagy az engedély módosítását kell kérni. A változásbejelentést és az engedély módosítása iránti kérelmet a 8. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon a vámszervhez – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül kell benyújtani.”
„(3) Az engedély módosítása iránti kérelemhez csatolni kell:
b) az engedélyezett tevékenység mellett más engedélyköteles tevékenység megkezdése esetén az új tevékenység folytatására a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági engedélyeket tartalmazó listát (kiadó hatóság, engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja);
c) új jövedéki termék(ek) forgalmazása esetén, ha a jövedéki biztosíték összege változik, a felajánlott jövedéki biztosíték rendelkezésre bocsátását, letétbe helyezését, átutalását igazoló okmányokat, iratokat, bizonylatokat;
d) jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli szervezetek jogutódlása esetén annak bejelentésekor a cégbírósághoz benyújtott cégbejegyzés vagy változásbejegyzés iránti kérelemnek a cégbírósági átvételt igazoló bélyegzővel ellátott példányát, a jogutód(ok) társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát), valamint a 26. §-ban meghatározott azon nyilatkozatokat, okmányokat és igazolásokat, melyek a jövedéki engedélyes tevékenység folytatásához kapcsolódó – a jogutódlásból eredő változásokkal érintett – jogszabályi feltételeknek a teljesítését igazolják.”
„(4) A kérelem benyújtásának határideje:
a) új telephely nyitása, az engedélyezett jövedéki termékek mellett más újabb jövedéki termékek forgalmazása vagy az engedélyezett tevékenységnek a bővítése esetén ezek bekövetkezésének napját megelőző 30. nap;
b) jogutódlás esetén a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásának napját követő 5. munkanap;
c) a vezető személyében bekövetkezett változás esetén az új vezető kinevezése napját követő 8 napon belül.”
20. § A PM3 rendelet „Egyéb bejelentési kötelezettség” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„Egyéb bejelentési, nyilvántartás-vezetési kötelezettség
31/A. § (1) A Jöt. 62/A. § (1) bekezdés szerinti, ömlesztetten szállított ásványolajat beszerző, szállító személy bejelentését a 29. számú melléklet szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban köteles a) magyarországi felhasználási céllal történő beszerzés esetén a felhasználás,
b) más tagállamból más tagállamba vagy harmadik országba történő, belföldön áthaladó szállítás esetén a belföldre történő belépés
helye szerint illetékes vámszervhez írásban benyújtani.
(2) Az (1) bekezdés b) pont szerinti esetben a bejelentés – a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon – a bejelentő választása szerint angol, német és francia nyelven is megtehető. (3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti bejelentésben megadott adatok változását legkésőbb a változás napján, a szállítóeszközre vonatkozó adatok változását annak elindulását megelőzően be kell jelenteni az illetékes vámszervhez a (1)–(2) bekezdés értelemszerű alkalmazásával. (4) A Jöt. 62/A. § (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző gazdálkodónak a karbantartási céllal eltávolított repülőgép üzemanyagról (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: üzemanyag) a tevékenység végzésének helye szerint illetékes vámszerv által hitelesített nyilvántartást vagy előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás naprakészen tartalmazza: a) a légi járműből eltávolított üzemanyag mennyiségi adatait, a lefejtés időpontját, a légi jármű üzemben tartójának (a továbbiakban: légitársaság) megnevezését és a légi jármű lajstromjelét;
b) az eltávolított üzemanyag repülőgépbe történő visszatöltése esetén az üzemanyag mennyiségi adatait, a visszatöltés időpontját, a légitársaság megnevezését és a légi jármű lajstromjelét;
c) az eltávolított üzemanyag elszállítása esetén az üzemanyagot fogadó megnevezését, a szállítási bizonylat sorszámát, az üzemanyag mennyiségi adatait és az elszállítás időpontját.
(5) A Jöt. 62/A. § (3) bekezdése szerinti bejelentést a rekultivációt végző gazdálkodó legkésőbb a tevékenység megkezdésével egyidejűleg köteles a tevékenység végzésének helye szerint illetékes vámszervhez írásban benyújtani. A bejelentésben meg kell adni: a) a rekultivációt végző gazdálkodó nevét, székhelyét és elérhetőségét;
b) a rekultivációval érintett terület pontos helyét (cím vagy helyrajzi szám megadásával);
c) az ásványolaj kinyerését eredményező tevékenység rövid műszaki leírását;
d) a kinyert ásványolaj elszállítási körülményeit;
e) a tevékenység befejezésének tervezett időpontját.
(6) Az (5) bekezdés szerinti bejelentésben megadott adatok változását és a rekultivációs tevékenység befejezését legkésőbb a változás, illetve a befejezés napján be kell jelenteni az illetékes vámszervhez.”
„(2) Az egyszerűsített adóraktárban, a kísérleti előállítást végző üzemben és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktárban folytatott tevékenység kivételével a jövedéki termékek termelésének, tárolásának befejezését, szüneteltetését és újbóli megkezdését – annak időpontját legalább 15 nappal megelőzően – a hatósági felügyeletet ellátó vámszervhez írásban be kell jelenteni. Szüneteltetésnek kell tekinteni, ha az adóraktárban 30 napot meghaladóan nem folytatnak termék-előállítást, illetve tárolást.”
„(1) Az ásványolaj adóraktár – a kísérleti előállítást végző üzem és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár kivételével – az ásványolaj gyártásához és tárolásához csak a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH) által hitelesített tárolótartályt használhat.
(2) Az adóraktár-engedélyesnek – a kísérleti előállítást végző üzem és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár engedélyesének kivételével – az előállított és tárolt termékek mennyiségi mérésére engedélyezett típusú, az MKEH által hitelesített mérőberendezést kell alkalmaznia.”
„(3) Az ásványolajok kitárolása – a kísérleti előállítást végző üzem és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár kivételével –
a) tartállyal történő (közúti, vasúti) szállítás esetén az MKEH által hitelesített mérőberendezés,
b) csővezeték-szállítás esetén (ideértve az uszálytöltést is) az MKEH által hitelesített átfolyásmérő vagy – annak hiányában – tartályszintmérés,
c) a hajó üzemanyagtartályába történő kiszolgálása esetén MKEH által hitelesített átfolyásmérő
alkalmazásával történhet.”
„(9) Nem kell az alkoholterméket megsemmisíteni, ha azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Borászati Igazgatósága (a továbbiakban: NÉBIH Borászati Igazgatóság) által minősített alapanyagból állították elő, és az előállított mennyiség nem haladja meg a minősítés alapján számítható mennyiséget, kivéve, ha akkreditált laboratóriumi vizsgálati eredmény szerint az alkoholtermékben lévő etilalkohol nem a vonatkozó rendelkezések szerint keletkezett.”
„(5) A szeszfőzde engedélyesének a bérfőzött párlat mennyiségével a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv felé évente egyszer, a hatósági felügyeletet ellátó vámszervvel előzetesen egyeztetett időpontban kell elszámolnia. A hatósági felügyeletet ellátó vámszerv az adóraktár engedélyesével egyeztetett időpontban résztermelés költségmentes megállapítását végezheti el az elszámolási időszaktól eltérően.”
„(11) A bérfőzető által lefőzetett, át nem vett párlat az (5) bekezdés szerinti elszámolás alkalmával vámhatósági felügyelet mellett megsemmisíthető vagy adóraktárnak értékesíthető.”
„(2) A bérfőzési naplót bérfőzetőnként és bérfőzésenként 3 példányban kell vezetni, melynek második példányát a szeszfőzde engedélyese a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig köteles megküldeni a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv részére, a harmadik példány a szeszfőzde engedélyesének bizonylata.
(2a) A bérfőzési napló (2) bekezdés szerinti megküldése a vámszerv részére teljesíthető: a) postai úton történő elküldéssel vagy a vámszervhez történő személyes bevitellel,
b) a vámhatóság által rendelkezésre bocsátott elektronikus nyomtatványon az ügyfélkapun keresztül vagy
c) a 37/A. § szerinti bizonylat-kiállító programmal előállított bérfőzési napló elektronikus adathordozón – a vámhatóság által meghatározott formátumban – történő benyújtásával.”
70/A. § (1) A nemzetközi közforgalmú repülőtér területén működő utasellátó adóraktár raktára(i) és a légi járművek ellátását végző gépjármű(vek) (a továbbiakban: ellátó-gépjármű) együttese egy technológiai egységként értendő. (2) Az ellátó-gépjármű a repülőtér belső, zárt területén a légi jármű ellátása céljából közlekedhet kivéve, ha az eltávozást a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv előzetesen engedélyezte.
(3) Az utasellátó adóraktár engedélyese az adóraktárból kitárolt jövedéki termékekről szigorú számadású bizonylatot állít ki. A bizonylat tartalmazza a kitárolás időpontját és a kitárolt jövedéki termékek kereskedelmi megnevezését, kiszerelését, a Jöt. 3. § (2) bekezdés b)–f) pontja szerinti esetben alkoholtartalmát, darabszámát. (4) Az utasellátó adóraktár engedélyesének a (3) bekezdés szerinti jövedéki termékekről, valamint a repülőgép fedélzetéről utántöltési céllal ideiglenesen levett, tárolt és repülőgép fedélzetére felvitt jövedéki termékekről az engedélyt kiadó vámszerv által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által hitelesített nyilvántartást vagy a vámszerv által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás tartalmazza az adóraktárból kitárolt, a repülőgép fedélzetéről levett és repülőgép fedélzetére felvitt jövedéki termékek megnevezését, mennyiségi adatait a (3) bekezdés szerinti bontásban, a (3) bekezdés szerinti bizonylat sorszámát, a légi jármú lajstromjelét és a légitársaság megnevezését. A nyilvántartást az utasellátó adóraktár engedélyesének naprakészen kell vezetnie és havonta le kell zárnia.”
„(1) Az adóraktár engedélyesének – a sörfőzde adóraktár engedélyes és a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár engedélyes kivételével – adóraktáranként és összesítve az engedélyt kiadó vámszerv által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által hitelesített, termékmérleg-nyilvántartást kell vezetnie. Az adóraktár engedélyesnek a 28. számú melléklet szerinti adattartalmú – a kísérleti előállítást végző üzem esetében a 28/A. számú melléklet szerinti adattartalmú – termékmérleg-nyilvántartásokat – figyelemmel a 61/A. § (1) bekezdésének rendelkezésére is – a Jöt. 40. § (4) bekezdésében foglaltak alapján, az adó alapjául meghatározott mértékegységben, az ásványolajoknál három tizedes jegy, az alkoholterméknél négy tizedes jegy, a sör, az egyéb bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermék esetében két tizedes jegy pontossággal kell folyamatosan vezetnie. A nyilvántartások vezetésére az engedélyt kiadó vámszerv által előzetesen jóváhagyott számítógépes termékmérleg-nyilvántartás is alkalmazható.”
„(8) A tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár engedélyese az engedélyt kiadó vámszerv által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által hitelesített olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből megállapítható:
a) a tiszta növényi olaj előállításhoz felhasznált alapanyag(ok) fajtája, mennyisége tonnában;
b) a földterület fekvése szerinti település megnevezése, helyrajzi száma és területe (hektárban), amelyen az alapanyago(ka)t termelték;
c) az előállított tiszta növényi olaj mennyisége literben;
d) a mezőgazdasági földművelési munkákhoz, a betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállításhoz, az erdőfelújítási munkákhoz és a halgazdálkodáshoz felhasznált tiszta növényi olaj mennyisége literben;
e) megművelt földterület, erdő, halastó terület fekvése szerinti település megnevezése, helyrajzi száma és területe (hektárban) vagy erdészeti azonosítója.
(9) A nyilvántartás vezetésére a vámszerv által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.
(11) A (8) bekezdés szerinti nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) bizonylati elvre és bizonylati fegyelemre vonatkozó előírásainak. Az alapbizonylatokon rögzített termelési, készletezési és felhasználási műveletek során bekövetkező változásokat, eseményeket a nyilvántartásba folyamatosan, az események sorrendiségének megfelelően rögzíteni kell. A vezetett nyilvántartást havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és a zárókészlet mennyiségét. A vámhatóság kérésére a nyilvántartás adatait rendelkezésre kell bocsátani. (12) A tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár engedélyese az általa előállított tiszta növényi olaj saját célú felhasználásakor a Számv. tv. számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezései szerinti belső bizonylatot köteles kiállítani. A bizonylaton fel kell tüntetni az adóraktárból történő kitárolás időpontját és a kitárolt mennyiséget.”
„(1) Az adóraktár engedélyesének – kivéve az egyszerűsített adóraktár, a dohánygyártmány adóraktár, valamint a pincekönyv vezetésére kötelezett más adóraktár engedélyesét a pincekönyvben vezetett jövedéki termékkel kapcsolatban – a jövedéki termékek előállításához felhasznált jövedéki és nem jövedéki termékekről és azok felhasználásával előállított jövedéki termékekről a 33. számú melléklet szerinti adattartalommal az engedélyt kiadó vámszerv által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által hitelesített termelési naplót, illetve a jövedéki termék regenerálással, tisztítással történő előállítása esetén a 34. számú melléklet szerinti adattartalmú regenerálási naplót kell – az adott jövedéki termék adóalapjának megfelelő mértékegységben [a 71. § (1) bekezdése szerinti tizedesjegy pontossággal] – vezetnie. A termelési (regenerálási) napló vezetése alól az engedélyt kiadó vámszervtől felmentést kaphat az, aki az abban előírt elszámolást más nyilvántartásai alapján teljesíteni tudja. A termelési (regenerálási) napló vezetésére az engedélyt kiadó vámszerv által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható. Kísérleti előállítást végző üzem esetében a mérési eredményeket tartalmazó bizonylat, a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktár esetében a 71. § (8) bekezdés szerinti nyilvántartás minősül termelési naplónak. (2) Az adóraktár engedélyese a jövedéki termék előállításához beszerzett és felhasznált anyagok származását, eredetét számlával vagy egyéb bizonylattal, import esetén vámokmánnyal, saját termelés esetén a Számv. tv. számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezései szerint kiállított belső okmánnyal köteles a helyszínen igazolni.”
„(6) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének a szőlő, a szőlőbor, a sűrített must, a töményített must, a tartósított must, a borászati melléktermék és a Jöt. 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő készletének alakulásáról, a szőlőbor palackozását végző más adóraktár engedélyesének pedig kizárólag a hordós szőlőbor készletének alakulásáról a 35. számú melléklet szerinti adattartalommal elszámolást kell készítenie. Az elszámolást a hatósági felügyeletet ellátó vámszervhez a Jöt. szerinti tárgyidőszakot követő hó 15. napjáig kell benyújtani.”
„(5) Az adóraktár-engedélyes a Jöt. 41. §-ában meghatározott vevőnyilvántartásából a vámhatóság kérésére köteles a 46. számú melléklet szerinti adattartalommal, az ER. rendelkezéseinek alkalmazásával, a NAV hivatalos honlapján közzétett formátumban elektronikus úton adatszolgáltatást teljesíteni.”
„93. § (1) A szemledíj összege a Jöt. 48. § (19) bekezdése alapján végzett eljárás esetén kiszállásonként 5000 forint. A szemledíjat a helyszínen, készpénzben kell megfizetni, melyről a vámhatóság nyugtát állít ki.”
„(6) A Szakértői Intézet által vagy annak megbízása alapján elvégzett vizsgálatért fizetendő költségtérítés összegét a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet 13. számú mellékletében foglalt díjjegyzék alapján állapítja meg a Szakértői Intézet. A költségeket az érintettnek a Szakértői Intézet végzése alapján kell megfizetnie.”
„(1) A csomagküldő kereskedőnek a jövedéki termék más tagállamba történő szállításairól a (2) bekezdés szerinti adattartalmú, a vámszerv által előzetesen jóváhagyott és hitelesített nyilvántartást kell naprakészen vezetnie. A nyilvántartás vezetésére a vámszerv által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.”
„(3) A csomagküldő kereskedő a Jöt. 32. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a más tagállamba szállított jövedéki termék után megfizetett adó visszaigénylése iránti kérelmet a tárgyhót követő hó 20-ától nyújthatja be.”
„(2) A Jöt. 28. §-a szerinti adó-visszaigénylés esetében az adó-visszaigényléshez az adóbevallást az egyszerűsített kísérő okmánynak a termék címzett tagállamban történt átvételét igazoló példányával és a) e példányon az adónak a címzett tagállamban történt megfizetését vagy az adó megfizetésének biztosítását tanúsító igazolással vagy
b) az ahhoz csatolt, a címzett tagállam illetékes hatósága által kiállított, az adónak a címzett tagállamban történt megfizetését vagy az adó megfizetésének biztosítását igazoló bizonylatával
kell benyújtani. Az a) pont szerinti igazolásként a címzett tagállam illetékes hatósága nevének, címének (pecsétlenyomatának) és hivatkozási számának az okmányon történő feltüntetése is elfogadható.”
„(4) A (3) bekezdésben foglaltak szerint benyújtott kérelem esetében a vámhatóság az adóbevallás beérkezésétől számított 5 munkanapon belül – a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló tanácsi rendelet szerint eljárva – megkereséssel él a címzett tagállam illetékes hatósága felé az adó címzett tagállamban történt megfizetésének vagy az adó megfizetése biztosításának ellenőrzése iránt.”
a) a jövedéki termék adózott beszerzését igazoló, az adóraktár nevére kiállított számla, vagy az adóraktár engedélyese által a jövedéki engedéllyel rendelkező saját telephelyére történt kitárolást igazoló egyszerűsített kísérő okmány és az onnan az adóraktárba való visszaszállításról kiállított bizonylat, vagy – a jövedéki terméknek a jövedéki engedélyes kereskedőtől, a nem jövedéki engedélyes kereskedőtől, illetve a végfelhasználótól az adóraktárba való visszaszállítása esetén – a jövedéki engedélyes kereskedőhöz, nem jövedéki engedélyes kereskedőhöz, illetve végfelhasználóhoz történt kitárolást igazoló egyszerűsített kísérő okmány és a visszaszállításról az adóraktár nevére kiállított bizonylat;
b) az adóraktárnak értékesített jövedéki terméknek az eladó által adóraktárból vagy importálótól való beszerzését igazoló számla és – adóraktárból történt beszerzés esetén – egyszerűsített kísérő okmány;
c) az adózottan beszerzett jövedéki termék adóraktárba történt betárolását igazoló okmány;
d) az adózott jövedéki termék felhasználását igazoló, a Számv. tv. számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezései szerint kiállított okmány; e) az adójeggyel ellátott dohánygyártmány beszerzése esetén a Jöt. 47. § (2) bekezdésében meghatározott, a 105. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával felvett jegyzőkönyv.”
a) a jövedéki termék belföldi forgalom számára történő vámkezelését igazoló vámokmány, a mellékleteivel együtt;
b) a jövedéki adó megfizetését igazoló bizonylat;
c) a harmadik országba kiléptetést igazoló vámhatóság által záradékolt vámokmány;
d) zárjeggyel vagy adójeggyel ellátott jövedéki termék esetén a Jöt. 47. § (2) bekezdésében meghatározott, a 105. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával felvett jegyzőkönyv.”
a) az exportáló nevére kiállított, a jövedéki termék adózott beszerzését igazoló számla, vagy a jövedéki termék adózott voltát igazoló egyéb bizonylat, továbbá – az adóraktárból történt beszerzés esetén – egyszerűsített kísérő okmány;
b) a vámhatóság által záradékolt, végleges rendeltetéssel harmadik országba történő kiléptetést igazoló vámokmány;
c) a repülőgép üzemanyag esetében a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi és magyar lajstromjelű repülőgép üzemanyagtartályába történő betöltést és a repülőgép külföldre távozását igazoló, a 43. számú melléklet szerinti adattartalmú bizonylat, amelyet szigorú számadás alá vont nyomtatványként kell kezelni; d) a zárjeggyel vagy adójeggyel ellátott jövedéki termék esetén a Jöt. 47. § (2) bekezdésében meghatározott, a 105. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával felvett jegyzőkönyv, illetve a zárjeggyel vagy adójeggyel ellátott jövedéki terméknek a külföldön szolgálatot teljesítő magyar fegyveres erők részére történő kiszállítás esetén a külön jogszabályban meghatározott NATO Vámokmány vagy – a nem NATO tagállamokba történő kiszállítás esetében – az Egységes Vámokmány, amelyben exportőrként a Honvédelmi Minisztérium vagy a Magyar Honvédség kijelölt szerve, címzettként a külföldön szolgálatot teljesítő Magyar Honvédség egysége, alegysége, köteléke szerepel.”
a) a jövedéki termék adózott beszerzését igazoló, a Jöt. 106. § (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat tartalmazó, a jövedéki engedélyes importáló, a bejegyzett kereskedő, a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult kereskedő, illetve az adómentes felhasználó által kiállított számla; b) az adóraktár engedélyese által kiállított, a szabadforgalomba bocsátást igazoló számla és egyszerűsített kísérő okmány;
c) az adómentes célra beszerzett ásványolaj, alkoholtermék, sör, bor és nem habzó köztes alkoholtermék felhasználásának elszámolását igazoló, a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által felvett jegyzőkönyv.”
a) az adóraktár-engedélyes nevére kiállított, a jövedéki termék adóraktár-engedélyes által történt adózott beszerzését igazoló számla, vagy az adóraktár-engedélyes által a jövedéki termék adózottan történt értékesítéséről eredetileg kiállított számla és a szabadforgalomba bocsátást igazoló egyszerűsített kísérő okmány, valamint az adóraktár-engedélyes által kiállított helyesbítő számla, illetve – a 78. § (2) bekezdése szerinti esetet kivéve – stornó számla, vagy az adóraktár engedélyesének jövedéki engedélyes telephelyére a jövedéki termék adóraktárból történt kitárolását igazoló egyszerűsített kísérő okmány és a jövedéki engedélyes telephelyről történt visszaszállításról kiállított bizonylat; b) a minőségi kifogás, illetve a lejárt szavatosság tényét és körülményeit tartalmazó, a visszaszállítást kezdeményező által készített jegyzőkönyv;
c) a jövedéki termék megsemmisítéséről a 105. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával felvett jegyzőkönyv; d) a bor újrafeldolgozása esetében a bor újrafeldolgozását igazoló termelési napló.”
„(2) A Jöt. 99. § (7) bekezdése szerinti adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető: a) az adó-visszaigénylésre jogosult nevére kiállított, a dohánygyártmánynak az adó-visszaigénylésre jogosult által történt adózott beszerzését igazoló számla, vagy az adó-visszaigénylésre jogosult által a dohánygyártmány adózottan történt értékesítéséről eredetileg kiállított számla és – az adó-visszaigénylésre jogosult adóraktár-engedélyes esetében – a szabadforgalomba bocsátást igazoló egyszerűsített kísérő okmány, valamint az adó-visszaigénylésre jogosult által kiállított helyesbítő számla, illetve – a 78. § (2) bekezdése szerinti esetet kivéve – stornó számla, vagy az adó-visszaigénylésre jogosult adóraktár engedélyesének jövedéki engedélyes telephelyére a dohánygyártmány adóraktárból történt kitárolását igazoló egyszerűsített kísérő okmány és a jövedéki engedélyes telephelyről történt visszaszállításról kiállított bizonylat, vagy az adó-visszaigénylésre jogosult, a Jöt. 24. § (1) bekezdése szerinti bejegyzett kereskedő, illetve importáló jövedéki engedélyes telephelyére történt szállítást igazoló okmány és a jövedéki engedélyes telephelyről történt visszaszállításról kiállított bizonylat; b) a dohánygyártmány megsemmisítése esetében a 105. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával felvett jegyzőkönyv; c) a dohánygyártmány újrafeldolgozása esetében a legkisebb fogyasztói csomagolás visszabontásáról a 105. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával felvett jegyzőkönyv.”
a) a gázolaj jövedéki adóval növelt áron történt beszerzését igazoló olyan számla, amelyen a jövedéki adót külön feltüntették;
b) a szállítási tevékenységhez használt szállítóeszközök megnevezése és azonosításának módja, jele;
c) olyan nyilvántartás, amely folyamatosan tartalmazza – szállítójárművenként és összesítve – a felhasznált gázolaj mennyiségét;
d) a tényleges vagy átlagfogyasztás, továbbá a megtett és felszámításra jogosító idő vagy távolság megállapítására alkalmas dokumentum;
e) a felhasználásra kiadott, és az ebből ténylegesen visszaigénylésre is jogosító gázolaj mennyiségről szóló belső bizonylatok.”
„(2) A Jöt. 55. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben az adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető: a) a repülőgép üzemanyag jövedéki adóval növelt áron történt beszerzését igazoló olyan számla, amely tartalmazza a felszámított jövedéki adót;
b) a légi jármű típusa és lajstromjele;
c) a repülés adatait, időtartamát és célját tartalmazó, jogszabályban vagy légiközlekedési hatóság által előírt formátumú dokumentum másolata;
d) – a Jöt. 55. § (3) bekezdés a) pontja szerinti repülés kivételével – a repülés teljesítésének a megrendelő, illetve – állami légi járművel állami feladatellátás keretében végzett repülés esetében – a repülést elrendelő általi igazolása.”
a) a biodízel adózott beszerzését igazoló, biodízeladóraktár-engedélyes által kiállított számla, illetve – ha a jogosult a Jöt. 55. § (5) bekezdése szerinti gépi bérmunka-szolgáltatást igénybe vevő bányavállalkozó – a gépi bérmunka-szolgáltatás nyújtója által a jogosult nevére kiállított számla, amelyhez mellékletként csatolják a b) pont szerinti adatok részletezését, valamint a biodízel adózott beszerzéséről a biodízeladóraktár-engedélyes által a gépi bérmunka-szolgáltatás nyújtója nevére kiállított számlák másolatát; b) olyan nyilvántartás, amely tartalmazza a használt gép, mechanikus berendezés megnevezését, azonosítási számát, jelét, névleges és tényleges fajlagos fogyasztását és az annak alátámasztására szolgáló dokumentum, módszer megjelölését, a gép üzemidejét, valamint a felhasznált biodízel mennyiségét eseménysorosan és havonkénti összesítésben;
c) a felhasznált és ebből ténylegesen visszaigénylésre jogosító biodízel mennyiségéről szóló belső bizonylatot;
d) a fenntartható bioüzemanyag termelés követelményeiről és igazolásáról szóló kormányrendelet szerinti fenntarthatósági bizonyítvány.”
„(2) A Jöt. 57/A. § szerinti adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető: a) a Jöt. 52. § (1) bekezdés a), d) és f) pont szerinti ásványolajok, az E85, az egyéb bioetanol tartalmú üzemanyagok és a biodízel (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: üzemanyag) jövedéki adóval növelt áron történő beszerzését igazoló olyan számla, amelyen a jövedéki adót külön feltüntették, b) a motorfejlesztéshez a tárgyidőszakban történt üzemanyag-felhasználást igazoló belső bizonylatok,
c) olyan nyilvántartás, amely folyamatosan tartalmazza – motoronként és összesítve – a felhasznált üzemanyag mennyiségét és
d) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet 31. cikkének (5) bekezdése szerinti, a kísérleti fejlesztéshez kapcsolódó tárgyévi vagy tárgynegyedévi támogatható költségekről és támogatásokról vezetett – belső bizonylatokkal alátámasztott – nyilvántartás.”
„(1) A Jöt. 57/C. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételhez a kérelmet a 24/A. számú melléklet szerinti adattartalommal kell benyújtani a vámhatósághoz. A belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező kérelmező a kérelmet angol, német vagy francia nyelven is benyújthatja.”
„d) a közúti árufuvarozási, illetve személyszállítási tevékenység folytatására jogosító engedélyt, saját számlás szállítás esetén a közúti áruszállítási vagy közúti személyszállítási igazolványt.”
„(3) A kérelmezőnek – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a (2) bekezdésben foglalt okiratokat, bizonylatokat elegendő másolatban a kérelemhez csatolni. A belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező, kereskedelmi járművet üzemeltető személynek a (2) bekezdésben foglalt okiratok hiteles fordítását vagy azok rövid magyar nyelvű kivonatát is csatolni kell a kérelemhez, kivéve, ha az okiratok angol, német vagy francia nyelvűek.”
„(7) A Jöt. 57/C. §-ában meghatározott esetekben az adó-visszaigénylési (-levonási) jogosultság az alábbi okmányok birtokában érvényesíthető: a) a Jöt. 57/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a gázolaj adózottan történt beszerzését a beszerzés helye és időpontja szerint is részletező, az üzemanyagkártya kibocsátója által kiállított számla másolati példánya,
„(5) Amennyiben a NÉBIH Borászati Igazgatóság a tevékenysége során bevizsgált borról megállapítja, hogy az a külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően került előállításra vagy kezelésre, és minőségvédelmi bírság kiszabásának nincs helye, erről köteles a vámhatóságot értesíteni és részére a minőségvizsgálat eredményét átadni.”
„(3) A Jöt. 120. § (8) bekezdésében foglalt elszámolás módját a NAV elnöke egyedileg határozza meg, illetve a NAV szerveinek történő átadás esetére normatív utasításban szabályozza.”
„132/A. § (1) A Jöt. szerinti légiutas-ellátási tevékenység a jövedéki engedélyes kereskedő írásban tett bejelentése alapján végezhető. A bejelentéshez csatolni kell a jövedéki engedélyes kereskedő és a légitársaság légi járművek ellátásáról szóló megállapodását. (2) A jövedéki engedélyes kereskedőnek a légiutas-ellátási tevékenység során a jövedéki készletéből kiszállított jövedéki termékekről, valamint a repülőgép fedélzetéről utántöltési céllal ideiglenesen levett, tárolt és repülőgép fedélzetére felvitt jövedéki termékekről a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által hitelesített nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás tartalmazza a jövedéki termékek kereskedelmi megnevezését, kiszerelését, a Jöt. 3. § (2) bekezdés b)–f) pontja szerinti esetben alkoholtartalmát, darabszámát, valamint a légi jármú lajstromjelét és a légitársaság megnevezését. A nyilvántartást naprakészen kell vezetni és havonta le kell zárni. (3) A légiutas-ellátási tevékenység során feleslegessé vált jövedéki termék előzetes bejelentést követően, vámhatósági felügyelet mellett megsemmisíthető.”
„(11) A 2013. január 1-jét megelőzően a Jöt. 57/C. § (2) bekezdés szerint nyilvántartásba vett gazdálkodók tekintetében a közúti áruszállítási igazolvány és a közúti személyszállítási igazolvány megszerzését a kérelemben megadott adatok változásának kell tekinteni.”
5. A belföldön nem letelepedett adóalanyokat a Magyar Köztársaságban megillető általánosforgalmiadó-visszatéríttetési jognak, valamint a belföldön letelepedett adóalanyokat az Európai Közösség más tagállamában megillető hozzáadottértékadó-visszatéríttetési jognak érvényesítésével kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 32/2009. (XII. 21.) PM rendelet módosítása
53. § A belföldön nem letelepedett adóalanyokat a Magyar Köztársaságban megillető általánosforgalmiadó-visszatéríttetési jognak, valamint a belföldön letelepedett adóalanyokat az Európai Közösség más tagállamában megillető hozzáadottértékadó-visszatéríttetési jognak érvényesítésével kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 32/2009. (XII. 21.) PM rendelet (a továbbiakban: PM5 rendelet) 12. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a rendelet – az Áfa tv.-nyel és az Art.-tal együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„d) a Bizottság 79/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. január 31.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 904/2010/EU tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról.”
„(3) Az adóraktári zárjegyfelhasználó a negyedéves termeléséhez szükségesnél nagyobb zárjegykészletet nem tarthat.
(4) Az eseti bejegyzett kereskedő és a jövedéki engedélyes kereskedő beszerzésenként, az importőr zárjegyfelhasználó importügyletenként nyújthatja be a zárjegy megrendelését.”
„(3) Ha a zárjegyek kiadásának – a Jöt.-ben és e rendeletben előírt – feltételei hiányoznak vagy a zárjegyfelhasználónak az állami adó- és vámhatóság felé meg nem fizetett végrehajtható adótartozása van – nem értve ide, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek –, a KAVIG a kiadás elutasításáról dönt.”
„(1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala a zárjegyek érvényesíthető előállítási költségének kialakításába – a zárjegy előállítójával a zárjegyfajtánkénti egységnyi előállítási költségekben történő megállapodását megelőzően – köteles a zárjegyfelhasználók szakmai szövetségét, terméktanácsát bevonni. A kialakuló egységnyi fizetendő előállítási költségnek a hamisítás elleni megfelelő szintű védelmet a legkisebb költségterhelés mellett kell biztosítania.”
„(3) A forgalmazás során a zárjegy sorszámának és vonalkódjának bármely módon történő eltakarása (kivéve a díszdoboz csomagolású alkoholterméket, illetve a KAVIG által engedélyezett egyéb csomagolást, valamint az olyan biztonsági eszköz alkalmazását, melynek eltávolítása nem jár a zárjegy sérülésével, olvashatatlanná tételével), felülragasztása, a zárjegyen felirat alkalmazása tilos.
(3a) A gyűjtőcsomagolás felbontásakor talált zárjegy nélküli vagy a hamis zárjegyű alkoholterméket a forgalomból véglegesen, a levált vagy megsérült zárjegyű alkoholterméket ideiglenesen ki kell vonni és elkülönítve kell tárolni. A zárjegy nélküli vagy hamis zárjegyű, valamint a levált vagy megsérült zárjegyű alkoholtermékről a termék kereskedelmi megnevezését, kiszerelését, alkoholtartalmát, darabszámát is tartalmazó leltárjegyzéket kell két példányban készíteni és legkésőbb a következő munkanapon a vámszerv részére benyújtani.
(3b) A (3a) bekezdés szerinti leltárjegyzéknek a vámszerv részére történő benyújtása sérült vagy levált zárjegyű alkoholtermékek esetén forgalmazói zárjegy-megrendelésnek minősül.”
„(5) A más tagállamból behozott zárjegy nélküli alkoholterméket a jövedéki adóügynek nem minősülő jövedéki üggyel, továbbá a jövedéki adóügyek közül a hatósági felügyelet keretében végzendő adóztatási feladat ellátására külön jogszabályban hatáskörrel és illetékességgel felruházott vámszervnek (a továbbiakban: hatósági felügyeletet ellátó vámszerv) a termék átvételével egyidejűleg be kell jelenteni. A bejelentésben meg kell adni a termék megnevezését, vámtarifaszámát, mennyiségét (kiszerelési egység szerinti darabszám) és alkoholtartalmát. A más tagállamból behozott zárjegy nélküli alkoholterméket a zárjeggyel ellátott alkoholtermékektől elkülönítve, külön helyen kell tárolni.”
„(1) Az alkoholtermék palackba történő kiszerelése esetén a zárjegyet a zárókupak tetejétől a palack nyakáig húzódva – nyitószalaggal ellátott kapszulák esetén a kapszulára – úgy kell felragasztani, hogy az a palack nyitásakor eltépődjön.”
„(2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:
a) az elszámolási időszak kezdő napján készleten lévő zárjegy mennyiségét (nyitókészlet);
b) az elszámolási időszakban átvett zárjegy mennyiségét, az átvétel keltét;
c) az elszámolási időszakban felhasznált, bizonylattal igazolt zárjegy darabszámát;
da) a KAVIG által visszavett feleslegessé vált vagy minőséghibás zárjegy darabszámát,
db) a gyártás közben megsérült és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv felügyelete mellett megsemmisített zárjegy darabszámát,
dc) a zárjegy igénylőjének érdekkörébe nem tartozó okból – ide nem értve a lopás esetét – használhatatlanná vált, megsemmisült zárjegy darabszámát, ha az biztonsággal megállapítható,
dd) a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv felügyelete mellett megsemmisített feleslegessé vált zárjegy darabszámát;
e) a jegyzőkönyv keltének napján
ea) telephelyen készleten lévő,
eb) tagállamba kiszállított,
fel nem használt zárjegy mennyiségét (zárókészlet);
f) az elszámolási időszakban keletkezett zárjegyhiányt.”
„13/A. § (1) Azokra a tagállamba kiszállított zárjegyekre, amelyeket a zárjegyfelhasználó az átvételtől számított 90 napon belül napi adatszolgáltatásában a 3. melléklet IV. 1.1, 1.2 vagy 7–10. pontjai szerint készletcsökkenésként nem jelent be, a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv – a vámszerv hivatalos helyén történő – bemutatási kötelezettséget írhat elő. (2) Ha az (1) és (3) bekezdés szerint a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által megküldött felszólítás ellenére a zárjegyfelhasználó a felszólításban megjelölt zárjegyeket a felszólítás kézbesítésétől számított 15 napon belül nem mutatja be, a zárjegymennyiség zárjegyhiánynak minősül. (3) Amennyiben a zárjegyek az (1) bekezdés szerinti bemutatást követő 90 napon belül sem kerülnek felhasználásra, a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv 90 naponként az (1) bekezdés szerinti bemutatási kötelezettséget írhat elő.”
„(4) Ha a Jöt. rendelkezései alapján az elszámolás (3) bekezdés szerinti időpontban való teljesítésére halasztás adható, a halasztásra külön kérelmet kell benyújtani a KAVIG-hoz, mely a kérelem alapján dönt az elszámolás új időpontjáról, és ezt végzésben közli az importőr zárjegyfelhasználóval.
„(1) A KAVIG az átadás-átvételre kerülő párlat zárjegyekről számlát állít ki, amelyet a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv az átadás-átvétellel egyidőben köteles az eseti zárjegyfelhasználónak átadni.”
„A forgalmazás során megsérült vagy levált zárjegyek pótlása
16/E. § A szabadforgalomba bocsátott megsérült vagy levált zárjegyű alkoholtermék zárjegyének pótlásakor az 1–9. § rendelkezéseit a 16/F–16/G. § szerinti eltéréssel kell alkalmazni. 16/F. § (1) A szabadforgalomba bocsátott megsérült– vagy levált zárjegyű alkoholterméket továbbforgalmazni kívánó jövedéki engedélyes vagy nem jövedéki engedélyes kereskedő (a továbbiakban: forgalmazói zárjegyfelhasználó) által igényelt zárjegyet a KAVIG vámszerv útján bocsátja rendelkezésre. (2) A forgalmazói zárjegyfelhasználó kizárólag a birtokában lévő alkoholtermékről levált vagy megsérült zárjegy típusával megegyező zárjegy megrendelésére jogosult.
(3) A forgalmazói zárjegyfelhasználó által igényelhető zárjegy megrendelésére irányuló, 7. § (3a) bekezdése szerinti bejelentés egyik példányát a vámszervhez kell benyújtani, melyben meg kell adni: a) az igényelt zárjegy mennyiségét és típusát;
b) a leltárba vett alkoholtermékek származását igazoló okmány típusát, számát;
c) a forgalmazói zárjegyfelhasználó adószámát és jövedéki vagy működési engedélyének számát, vagy kereskedelmi tevékenység bejelentéséről szóló igazolásának számát és telephelyének címét;
d) a forgalmazói zárjegyfelhasználó elérhetőségeit.
(4) A vámszerv a (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállásának vizsgálatát követően a forgalmazói zárjegyfelhasználó zárjegy megrendelésre irányuló bejelentését legkésőbb a következő munkanapon továbbítja a KAVIG részére. (5) A 7. § (3a) bekezdés szerinti zárjegymegrendelésre irányuló bejelentés KAVIG részére történő továbbítását követően a vámszerv a forgalmazói zárjegyfelhasználót tájékoztatja a megrendelt zárjegyek rendelkezésre bocsátásának – a forgalmazói zárjegyfelhasználóval előre egyeztetett – időpontjáról és helyszínéről. 16/G. § (1) Az igényelt zárjegyeket a vámszerv helyezi fel – a megsérült zárjegy eltávolítását követően – az e rendeletben meghatározott követelmények alkalmazásával. A felhelyezett zárjegyekről a vámszerv jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az új zárjeggyel ellátott alkoholtermék kereskedelmi megnevezését, kiszerelését, alkoholtartalmát, valamint a felhelyezett zárjegy sorszámát, továbbá a levált vagy sérült zárjegyű alkoholtermék egyedi azonosításra alkalmas sérült vagy levált zárjegyének sorszámát is. A levált vagy megsérült zárjegyű alkoholtermék egyedi azonosításra alkalmas sérült vagy levált zárjegyét a vámszerv a zárjegyfelhelyezéssel egyidejűleg megsemmisíti, vagy amennyiben a megsemmisítés feltételei nem állnak fenn, úgy azt megsemmisítés céljából bevonja. (2) A forgalmazói zárjegyfelhasználónak nem kell megfizetnie a zárjegy előállítási költségét.
1. levált zárjegyű alkoholtermék: az az alkoholtermék, amelynél a zárjegy részben vagy teljesen elvált a palacktól és zárókupaktól, de a termék egyéb jellemzői alapján feltételezhető, hogy az korábban zárjeggyel ellátott volt és a levált zárjegy a forgalmazás, tárolás, szállítás helyén megtalálható és minden kétséget kizáróan a termékkel vagy annak forgalmazójával, gyártójával összefüggésbe hozható,
2. megsérült zárjegyű alkoholtermék: az az alkoholtermék, amelyen a zárjegy képe és formátuma felismerhető, egyedileg azonosítható, de funkcióját nem tölti be, valamint az az alkoholtermék, amelyen a zárjegy anyagában folytonossági hiány következett be.”
„18. § A 2012. december 31-ig hatályos előírások szerint legyártott zárjegykészlet a zárjegyfelhasználók részére a készlet erejéig kiadható és az alkoholtermékeken időbeli korlátozás nélkül felhasználható.”
67. § Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.
68. § E rendelet 57. §-a, 58 §-a, 63. §-a, 64. §-a, 65. § (1) bekezdése és 9. melléklete tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított –, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.
1. melléklet az 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelethez
1. Adójegy, a darabonként csomagolt szivar adójegye kivételével
1.1. Leírása: Az adójegy téglalap alakú. Az adójegy egy sorszámot (vonalkód formájában is), a fogyasztói csomagban levő dohánygyártmány mennyiségét (darab vagy gramm), kiskereskedelmi eladási árát, az adómérték kódját, valamint a dohánygyártmánynak a Jöt. 96. § (1) bekezdésben meghatározott megnevezését tartalmazza. 1.3. Anyaga: Speciális, kizárólag erre a célra gyártott papír.
1.4. Sorszám: Egyszer háromkarakteres és egyszer kétkarakteres betűjelből és hét számból álló sorszám (XXX0000000XX).
1.5. Ellenőrző kód: A sorszámot követő karakter.
1.6. Kiszerelési egység: A cigaretta esetében a méretre vágott adójegyek 500-anként szalagozott kötegekben, egyébként a méretre vágott adójegyek 100-anként vagy 500-anként szalagozott kötegekben.
1.7. Csomagolási egység: A 100-as kötegek 5000 darabonként, az 500-as kötegek 25 000 darabonként dobozba rakva oly módon, hogy az adójegyek a dobozt teljes terjedelemben kitöltsék.
2. A darabonként csomagolt szivar adójegye
2.1. Leírása: Az adójegy két téglalap alakú füllel ellátott, fekvő ellipszis alakú, kizárólag erre a célra gyártott, egyedi arculattal és védelmi elemekkel ellátott hologramfólia. Az adójegyen a „Szivar” szöveg az ellipszis felső vonalán, az adómérték kódja az ellipszis alsó vonalán, míg az ellipszis közepén a sorszám és a kiskereskedelmi eladási ár található.
2.2. Mérete: Az adójegy teljes hossza 72 mm, az ellipszis hossza 42 mm, legnagyobb szélessége 18 mm, a fül szélessége 11 mm.
2.3. Anyaga: Speciális, kizárólag erre a célra gyártott öntapadós hologramfólia.
2.4. Sorszám: Egyszer háromkarakteres és egyszer kétkarakteres betűjelből és hét számból álló sorszám (XXX0000000XX).
2.5. Ellenőrző kód: A sorszámot követő karakter.
2.6. Csomagolási egység: 50 darab ív, ívenként 30 darab adójegy, dobozba rakva.”
2. melléklet az 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelethez
4.1. Egyéb köztartozásra:
4.2. Adótartozásra (kizárólag egyszerűsített adóraktári engedélyt kérelmező esetén):
4.3. Csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárásra:
4.4. Kettős könyvvezetésre:
4.5. Szja törvény szerinti nyilvántartás vezetésre:
4.6. Az éves beszámoló hitelesítésére:
4.7. Közvetlen számítógépes kapcsolatra:
4.8. Jövedéki biztosítékra (felajánlott összeg, teljesítési módja):
4.9. Utolsó három gazdasági év átlagában előállításra kerülő szőlőbor mennyiségére:
4.10. A szőlőbor kiszerelésére, termelői borkimérés keretében történő értékesítésére:
4.11. A szőlő értékesítésére, felhasználására:
4.12. Jövedéki termék, megfigyelt termék közösségen belüli beszerzésére, kiszállítására:
4.13. Egyszerűsített adóraktárban történő pezsgő előállításra:”
„5.Tároló adóraktár, tranzitadóraktár, utasellátó adóraktár esetén
5.1. Tárolt jövedéki termék megnevezése:
5.2. Tárolt jövedéki termék vámtarifaszáma:
5.3. Tárolt jövedéki termék fajtakódja:”
3. melléklet az 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelethez
a) belföldre értékesített:
b) saját kiskereskedelmi eladóhely részére kiszállított:
c) tagállamba értékesített:
d) exportra kiszállított:
e) légiutas-ellátási tevékenységhez kiszállított:”
4. melléklet az 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelethez
„f) kitárolás végleges mentesüléssel
külföldi vagy belföldi lajstromjelű, áru- vagy személyszállítást gazdasági tevékenység keretében végző hajónak:
légi közlekedési tevékenységet végző légi járműnek:
5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj:
felhasználói engedélyesnek:
nyilvántartásba vett felhasználónak:
közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedőnek:
egyéb ellenőrzött ásványolaj 5 liternél/5 kilogrammnál kisebb kiszerelésben történő forgalomba hozatala:
5. melléklet az 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelethez
(bérfőzetőnként és bérfőzésenként)”
„2. Bérfőzető nyilatkozata az 55. § (2) bekezdésben foglalt feltételekről, valamint a 18. életév betöltéséről:” (Bérfőzött párlat származási igazolvány)
„2. Bérfőzető neve, adóazonosító jele, lakóhelye:”
6. melléklet az 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelethez
A szőlő, szőlőbor, sűrített must, töményített must, tartósított must, borászati melléktermék
és a Jöt. 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő elszámolása (adóraktáranként)
A Melléklet 2.2.3., 2.2.4., 2.3.1., 2.3.9. és 4. pontjai a Jöt. 82. § (1) bekezdése szerint előállított pezsgőre nem vonatkoznak.
1. Szőlőkészlet alakulása (mázsában)
1.1. Megtermelt szőlőtermés mennyisége:
1.2. Értékesített szőlő mennyisége (bizonylat száma, vevő neve, vevő adószáma vagy adóazonosító jele):
1.3. Vásárolt szőlő mennyisége (bizonylat száma, eladó neve, eladó adószáma vagy adóazonosító jele):
1.4. Feldolgozott szőlő mennyisége (erjesztéssel, erjesztés nélkül):
1.5. Feldolgoztatott szőlő mennyisége (bérfeldolgozó neve, bérfeldolgozó adószáma vagy adóazonosító jele, feldolgozás erjesztéssel, feldolgozás erjesztés nélkül):
2. Termékkészlet (szőlőmust, szőlőbor, sűrített must, töményített must, tartósított must, a Jöt. 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő) alakulása (hektoliterben) 2.2.1. Saját előállításban:
2.2.2. Másik adóraktárból/Mustelőállító üzemből betárolt:
2.2.3. Harmadik országból betárolt:
2.2.4. Tagállamból betárolt:
2.3.1. Adómentes fogyasztás:
2.3.2. Adóköteles fogyasztás:
2.3.3. Másik adóraktárba/Mustelőállító üzembe áttárolt:
2.3.4. Harmadik országba kitárolt:
2.3.5. Tagállamba adófelfüggesztéssel kitárolt:
2.3.6. Tagállamba adózottan kitárolt:
2.3.7. Kereskedőnek kitárolt:
2.3.8. Pincéből végső fogyasztónak értékesített:
2.3.9. Szőlőtermelőnek adózottan átadott (szőlőtermelő neve, adóazonosító jele):
2.3.10. Igazoltan megsemmisített:
2.3.11. Igazoltan megsemmisült:
2.3.13. Pezsgő előállítására felhasznált:
2.4. Tényleges veszteség:
2.5. Keletkezett melléktermék:
3. Veszteségek elszámolása (veszteség típusonként literben)
3.1. Tényleges veszteség:
3.2. Elszámolható veszteség:
4. Melléktermék készletek alakulása (melléktermékenként, hektoliterben vagy mázsában)
4.2.2. Saját adóraktárból betárolt:
4.3.1. Kötelező lepárlásra átadott:
4.3.2. Ellenőrzés mellett kivont:
4.3.3. Saját adóraktárba kitárolt:
4.3.3. Belföldről kiszállított:
4.4 Igazoltan megsemmisült:
7. melléklet az 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelethez
Kérelem benyújtásának időpontja:
Kérelmet átvevő vámszerv megnevezése, aláírása:
a tiszta növényiolaj-gyártó adóraktári tevékenysége folytatásának engedélyezésére
1.1. Egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő esetében
1.1.2. Születési helye, ideje:
1.1.5. Állandó lakóhelye (tartózkodási helye):
1.1.6. Székhelye (ennek hiányában levelezési címe):
1.1.7. Személyazonosító igazolvány (útlevél) száma:
1.1.8. Vállalkozói vagy őstermelői igazolvány száma, kelte, kiadó hatóság megnevezése:
1.1.9. Adószáma/közösségi adószáma:
1.1.10. Pénzforgalmi (átutalási) számlaszáma(i) és a számlavezető pénzintézet(ek) megnevezése, fiókja, számlaszáma:
1.2. Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében
1.2.1. Neve (elnevezése):
1.2.3. Cégbírósági bejegyzés száma, kelte:
1.2.4. Székhelye (ennek hiányában telephelye vagy fióktelepe):
1.2.5. Adószáma/közösségi adószáma:
1.2.6. Egységes statisztikai jelzőszáma:
1.2.7. Pénzforgalmi (átutalási) számlaszáma(i) és a számlavezető pénzintézet(ek) megnevezése, fiókja, számlaszáma:
1.2.9. AEO tanúsítvány száma:
1.2.10. A képviseletre jogosult neve:
1.2.11. Születési helye, ideje:
1.2.14. Állandó lakóhelye (tartózkodási helye):
1.2.15. Személyazonosító igazolvány (útlevél) száma:
2.1. Egyéb köztartozásra:
2.2. Jövedéki biztosítékra (felajánlott összeg, teljesítési módja):
3.2. Adóraktár helyrajzi száma:
3.3. Adóraktár használati jogcíme:
3.3.1. Bérleti szerződés határozott időtartamra (tól-ig):
3.3.2. Bérleti szerződés határozatlan időtartamra:
3.3.3. Saját tulajdon esetén a tulajdoni hányad:
4. Adóraktári tevékenység adatai
4.1. Az alapanyag előállításának helye [település, helyrajzi szám, terület hektárban]:
4.2. A tiszta növényi olaj előállításához felhasznált alapanyag megnevezése:
4.3. Az adóraktár tároló tartályainak adatai (azonosítószám, űrtartalom):
5. Az előállított tiszta növényi olaj felhasználására vonatkozó adatok
5.1. A felhasználás helye [település, helyrajzi szám vagy erdészeti azonosító, terület hektárban]:
5.2. A felhasználás célja [mezőgazdasági földművelési munkákhoz, betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállításhoz, erdőfelújítási munkákhoz, halgazdálkodáshoz]:
7. A csatolt okiratok db száma és megnevezése:
Kelt: .........................
.....................................
a kérelmező aláírása (bélyegzője)”
8 . melléklet az 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelethez
A PM4 rendelet mellékletének elnevezése helyébe a következő szöveg lép:
9 . melléklet az 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelethez
Elektronikus számlakibocsátás esetén az adóhatóság által elfogadott formátumok
1. Adóhatósági ellenőrzés céljából az adóalanyok a 2012. december 31-éig kibocsátott elektronikus számláik esetében a számla kibocsátáskor érvényben levő – az állami adóhatóság által közleményben közzétett – formátumnak megfelelő adatok átadásával tesznek eleget számlabemutatási kötelezettségüknek.
2. Adóhatósági ellenőrzés céljából az adóalanyok a 2013. január 1-jén vagy azt követően kibocsátott, az Áfa tv. 175. § (2) bekezdése szerinti elektronikus számla esetében az alábbi formátumnak megfelelő adatok átadásával tesznek eleget számlabemutatási kötelezettségüknek: a) .txt formátum (text fájl),
b) bármilyen más, úgynevezett print fájl formátum, mely nem formázott szöveget, illetve karaktereket tartalmaz, továbbá nem találhatóak a fájlban – a soremelés és az oldalkezdet jelzésen kívül – utasítások, és a fájl tartalma (a fájlban szereplő szöveg, illetve karakterek) egyértelműen megfeleltethető a kinyomtatott adatoknak (a fájlban szereplő karakterek sorozata, tulajdonsága a papírra történő kinyomtatással sem változik),
3. Az 1. és 2. pontok alá nem tartozó elektronikus számláikat, valamint erre vonatkozó választás esetén, a 2. pontban foglaltaktól eltérően az Áfa tv. 175. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elektronikus számláikat az adóalanyok adóhatósági ellenőrzés céljából az alábbi formátumban bocsáthatják az adóhatóság rendelkezésére: a) .pdf formátum és .xml fájl a számla kibocsátója által elektronikus úton létrehozott, és elektronikus számlaként kibocsátott számlák esetében,
b) .pdf állomány, amely felbontása legalább 300 dpi és 256 szürkeárnyalatú módban készült, a papír alapon létrehozott, és elektronikus számlaként kibocsátott számlák esetében, mely számlák adatait a személyi számítógépeken elterjedt operációs rendszerek gyártó által alapértelmezésként szállított betűkészletek valamelyikével kell feltüntetni.”
10. melléklet az 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelethez
A zárjegy fekvő téglalap alakú, színe kékeszöld összhatású, kék és zöld biztonsági (guilloche) nyomattal, benne ugyanezen színek használatával Merkúr embléma. A zárjegyen a „Szeszes ital” felirat sötétkék, a sorszám, valamint a vonalkód fekete színű. A zárjegyen szabad szemmel nem látható, UV-fényre reagáló Merkúr embléma és hullámvonalakat tartalmazó biztonsági alnyomat is található.
1.2. Méret (választék) és alkalmazhatóság:
45 x 12 mm: 0,02–0,5 liter között
80 x 16 mm: 0,2–1,00 liter között
100 x 16 mm: 1,5 litertől
Nyomtatás négy színnel, ebből egy szín UV-fényre zöldesen reagáló.
Speciális, csak erre a célra legyártott, 70 grammos papír, amely UV-fényben sárga és kék színű, természetes fénynél vörös színű pelyhezőt tartalmaz, és vegyi védelemmel van ellátva.
Egyszer háromkarakteres és egyszer kétkarakteres betűjelből és hét számból álló sorszám (XXX0000000XX).
A sorszámot követő karakter.
A méretre vágott zárjegyek 500-anként szalagozott kötege.
A 80 x 16 mm és a 100 x 16 mm méretű zárjegy esetén 20 000 darabonként, a 45 x 12 mm méretű zárjegy esetén 25 000 darabonként dobozba rakva oly módon, hogy a zárjegyek a dobozt teljes terjedelmében kitöltsék.
A zárjegy fekvő téglalap alakú, színe vöröses-narancs összhatású, rózsaszín és narancs biztonsági (guilloche) nyomattal, benne Merkúr embléma. A zárjegyen a „Pálinka” felirat és a Merkúr embléma sötétbarna, a sorszám, valamint a vonalkód fekete színű. A zárjegyen szabad szemmel nem látható, UV-fényre reagáló Merkúr embléma és hullámvonalakat tartalmazó biztonsági alnyomat is található.
2.2. Méret (választék) és alkalmazhatóság:
45x12 mm: 0,02–0,5 liter között
80x16 mm: 0,2–1,00 liter között
Nyomtatás négy színnel, ebből egy szín UV-fényre zöldesen reagáló.
Speciális, csak erre a célra legyártott, 70 grammos papír, amely UV-fényben sárga és kék színű, természetes fénynél vörös színű pelyhezőt tartalmaz, és vegyi védelemmel van ellátva.
Egyszer háromkarakteres és egyszer kétkarakteres betűjelből és hét számból álló sorszám (XXX0000000XX).
A sorszámot követő karakter.
A méretre vágott zárjegyek 500-anként szalagozott kötege.
A 80Ű16 mm és a 100Ű16 mm méretű zárjegy esetén 20 000 darabonként, a 45Ű12 mm méretű zárjegy esetén 25 000 darabonként dobozba rakva oly módon, hogy a zárjegyek a dobozt teljes terjedelmében kitöltsék.
A zárjegy fekvő téglalap alakú, színe zöldes összhatású, zöld biztonsági (guilloche) nyomattal, benne ugyanezen szín használatával Merkúr embléma. A zárjegyen a „Párlat” felirat sötétzöld, a sorszám, valamint a vonalkód fekete színű. A zárjegyen szabad szemmel nem látható, UV-fényre reagáló Merkúr embléma és hullámvonalakat tartalmazó biztonsági alnyomat is található.
Nyomtatás négy színnel, ebből egy szín UV-fényre zöldesen reagáló.
Speciális, csak erre a célra legyártott, öntapadós felületű, 70 grammos papír, amely UV-fényben sárga és kék színű, természetes fénynél vörös színű pelyhezőt tartalmaz, és vegyi védelemmel van ellátva.
Egyszer háromkarakteres és egyszer kétkarakteres betűjelből és hét számból álló sorszám (XXX0000000XX).
A sorszámot követő karakter.”
11. melléklet az 52/2012. (XII. 29.) NGM rendelethez
„IV. Zárjegykészlet-csökkenés
1. Zárjegyfelhelyezés alkoholtermékre
[GTIN számmal / VP termékazonosító-számmal beazonosított alkoholtermékenként, azon belül tételazonosítónként]
1.1. Belföldön felhelyezett zárjegyek
a) alkoholtermék GTIN száma / VP termékazonosító-száma:
b) tételazonosító száma(i) / sorszámtartománya(i):
c) felhasznált zárjegyek sorszámtartománya(i)
ca) kezdete (legkisebb számérték):
cb) vége (legnagyobb számérték):
d) palackozott (kiszerelt) alkoholtermék mennyisége
db) a fogyasztói csomagolás szerinti mennyiségi egységben (palack stb.):
dc) az adó alapjául szolgáló mennyiségi egységben:
1.2. Tagállamban felhelyezett zárjegyek
a) alkoholtermék GTIN száma / VP termékazonosító-száma:
b) tételazonosító száma(i) / sorszámtartománya(i):
c) felhasznált zárjegyek sorszámtartománya(i):
ca) kezdete (legkisebb számérték):
cb) vége (legnagyobb számérték):
d) palackozott (kiszerelt) alkoholtermék mennyisége
db) a fogyasztói csomagolás szerinti mennyiségi egységben (palack stb.):
dc) az adó alapjául szolgáló mennyiségi egységben:
1.3. Harmadik országban felhelyezett zárjegyek
a) alkoholtermék GTIN száma / VP termékazonosító-száma:
b) tételazonosító száma(i) / sorszámtartománya(i):
c) felhasznált zárjegyek sorszámtartománya(i)
ca) kezdete (legkisebb számérték):
cb) vége (legnagyobb számérték):
d) palackozott (kiszerelt) alkoholtermék mennyisége
db) a fogyasztói csomagolás szerinti mennyiségi egységben (palack stb.):
dc) az adó alapjául szolgáló mennyiségi egységben:
2. Másik saját telephelyre átadás
a) átadott zárjegy darabszáma: ............ és sorszáma (sorszámtartománya):
b) fogadó telephely jövedéki száma: .............
3. Másik adóraktár-engedélyesnek bérmunkára átadás
a) átadott zárjegy darabszáma: ........... és sorszáma (sorszámtartománya):
b) fogadó telephely jövedéki száma:
4. Másik adóraktár-engedélyestől bérmunkára átvett zárjegy visszaadása
a) visszaadott zárjegy darabszáma: .............. és sorszáma (sorszámtartománya):
b) fogadó telephely jövedéki száma:
5. Külföldön történő zárjegyfelhelyezés céljából harmadik országba kiszállítás
a) kiszállított zárjegy darabszáma: ................... és sorszáma (sorszámtartománya):
6. Másik tagállamban történő zárjegyfelhelyezés céljából másik tagállamba kiszállítás
a) kiszállított zárjegy darabszáma: ............. és sorszáma (sorszámtartománya):
7. Telephelyen megsemmisítés
a) feleslegessé vált megsemmisített zárjegy darabszáma: .............. és sorszáma (sorszámtartománya):
b) a 14. § (2) bekezdés szerinti, gyártás közben megsérült zárjegy darabszáma: ........... és sorszáma (sorszámtartománya): c) a megsemmisítésről felvett vámhatósági jegyzőkönyv száma:
8. KAVIG általi visszavétel
a) visszavett zárjegy darabszáma: ............. és sorszáma (sorszámtartománya):
b) KAVIG visszavételt igazoló bizonylatának száma:
9. Gyártás közben megsérült, a 14. § (2) bekezdés szerinti elszámolásra nem kerülő zárjegyek darabszáma 10. A zárjegy igénylőjének tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan okból történt – ide nem értve a lopás esetét – használhatatlanná válás, megsemmisülés
a) a használhatatlanná vált vagy megsemmisült zárjegy darabszáma:
b) a használhatatlanná válásról vagy megsemmisítésről felvett vámhatósági jegyzőkönyv száma:”