79/2012. (X. 31.) HM utasítás
a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokkal összefüggő feladatok ellátásáról szóló 26/2010. (II. 26.) HM utasítás módosításáról1
2012.11.01.
„Az utasítás hatálya a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe és közvetlen irányítása alá tartozó szervezetekre, valamint a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervek), az általuk megalakított lakásbizottságra, továbbá a lakóházkezelő szervekre terjed ki.”
„(3) Jelen utasítás alkalmazásában
a) HM központi pénzügyi és számviteli szerv: a HM Közgazdasági és Pénzügyi Hivatal;
b) illetményszámfejtő szerv: a HM Közgazdasági és Pénzügyi Hivatal illetmény-számfejtési feladatokat ellátó belső szervezeti egysége;
c) HM központi lakásgazdálkodási szerv: a HM Hadfelszerelési és Vagyonfelügyeleti Főosztály,
d) lakáscélú támogatási szerv: a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal Lakáscélú Támogatási Osztály;
e) helyi lakásgazdálkodási szerv: az önálló lakásgazdálkodást folytató, a Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendeletben (a továbbiakban: R.) kijelölt helyőrség- parancsnokság, Budapesten a fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv, f) fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv: a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal Budapesti Lakásgazdálkodási Osztály,
g) HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv: a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal Infrastrukturális Igazgatóság;
h) lakóházkezelő: az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakóépületek, lakások és nem lakáscélú helyiségek üzemeltetési, fenntartási, karbahelyezési feladatait ellátó HM szerv.”
„(7) Amennyiben határozatlan időtartamra vagy valamely feltétel bekövetkezéséig szóló lakásjuttatásra szóló felmentő döntés nem hozható, a HM Központi Lakásbizottság HM rendelkezésű lakás legfeljebb két év meghatározott időtartamra történő bérbeadását is engedélyezheti.
(8) A HM rendelkezésű lakásra való jogosultság vizsgálatakor nem lehet a lakás elidegenítésének tekinteni azt, ha a kérelmezőnek a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében az R. szerint megállapított jogos igényének megfelelő, beköltözhető lakás tulajdonjoga bírósági vagy hatósági árverezés eredményeképpen szűnt meg.” (A lakásigénylés benyújtása szempontjából:)
„c) a lakáscélú támogatási szerv és a fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv vezetői e szervezeti egységek vezetői, valamint helyetteseik.”
„(4) Pótbesorolást alkalmazni
a) akkor lehet, ha a tárgyévben legalább 10 olyan személy nyújtja be a lakásigénylést, akinek az áthelyezését az R. szerint haderő-átalakítással összefüggő, helyőrségváltással együtt járó áthelyezésnek kell tekinteni, vagy b) azon települések vonatkozásában lehet, amelyekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: lakástörvény) alapján rendeltetésszerű használatra alkalmas, üres lakások száma meghaladja az ottani településen lévő HM rendelkezésű lakás juttatása iránti igénylések számát.” „(1) A HM rendelkezésű lakás bérlőkiválasztási jogának meghatározott időtartamú megszerzése iránti kérelmet az illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv érdemi javaslata alapján a HM központi lakásgazdálkodási szerv terjeszti elő döntésre a miniszternek. Engedélyezés esetén a megállapodást a HM központi lakásgazdálkodási szerv köti meg a bérlőkiválasztási jogot szerző féllel.”
„(3) A részleges lakásfelújítási átalány mértékének számítási alapja: 5800 Ft/m2.”
[Ha a lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetésekor a felek az R. alapján kiürítési vagy cseretérítésben is megállapodnak, a szerződésnek az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell:]
„e) azt a feltételt, hogy a megállapodáshoz a HM központi lakásgazdálkodási szerv jóváhagyása szükséges, aki a térítés összegét – számítási hiba vagy elírás esetén – módosíthatja,”
[Ha a lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetésekor a felek az R. alapján kiürítési vagy cseretérítésben is megállapodnak, a szerződésnek az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell:]
„f) azt, hogy ha a megállapodást a HM központi lakásgazdálkodási szerv jóváhagyja, a megállapodás a jóváhagyott tartalomnak megfelelően a szerződéskötés dátumától válik hatályossá.”
„(2) Ha a térítésről a felek a 32. § (4) bekezdése szerint állapodnak meg, a megállapodást 5 példányban kell elkészíteni és jóváhagyásra a HM központi lakásgazdálkodási szervhez megküldeni a megszüntetett lakásbérleti szerződés, a lakás visszaadásáról szóló igazolás, valamint a bérbeadó és bérlő közötti, a bérletet megszüntető szerződés csatolásával.” 9. § Az Ut. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § Ha az önkormányzati tulajdonú, ismételten gyakorolható HM bérlőkiválasztási jogú lakás bérleti szerződésének megszüntetésekor a bérbeadó és a bérlő pénzbeli térítésben is megállapodott, a bérlő részére kifizetett összegnek a helyi önkormányzat javára történő visszatérítése iránt – a jóváhagyott megállapodás alapján – a lakáscélú támogatási szerv intézkedik.” „(2) A szerződés alapján a kiürítési vagy cseretérítés kifizetésére a megszűnt vagy megszüntetett bérlet tárgyát képező lakás tényleges kiürítését és visszaadását követően kerülhet sor. A lakáscélú támogatási szerv a jóváhagyott szerződés kézhezvételétől – amennyiben a lakás visszaadására utóbb kerül sor, az azt tanúsító igazolás beérkezésétől – számított 15 napon belül, a jogosult írásbeli értesítése mellett gondoskodik a térítés kifizetéséről.”
„(5) Ha a HM mint vagyonkezelő, jogszabály alapján fennálló helytállási kötelezettsége keretében a bérlő mint fogyasztó által felhalmozott díjtartozás összege a közüzemi szolgáltató részére megfizetésre került, a bérleti szerződés felmondásától nem lehet eltekinteni. Amennyiben a lakástörvény szerinti külön felszólítás nélküli felmondás nem eszközölhető, az esetben a bérbeadónak a bérlőt közüzemi díj tartozása címén, határidő kitűzésével a HM által helytállt összeg egyösszegű megfizetésére kell felszólítania, s a fizetési határidő eredménytelen lejártát követően kell a felmondást megtennie. A tartozást a helytállási kötelezettség alapján megfizető honvédelmi szervnek a helyi lakásgazdálkodási szerv bérleti szerződés felmondása érdekében történő értesítésén túl – a honvédelmi szervezetek jogi képviseletéről szóló HM rendelet alapján – kezdeményeznie kell a lakásügyi, lakhatástámogatási perekben a HM képviseletében eljáró honvédelmi szervnél a pénzkövetelés visszatérítésére, behajtására irányuló jogi eljárás megindítását is.” „(3) Amennyiben a bérleti szerződés a lakástörvény alapján külön bérbeadói felszólítás nélkül is felmondható, a felmondó nyilatkozatot írásban, a felmondást megalapozó tény, körülmény tudomásra jutását követő 8 napon közölni kell a bérlővel.” „(3) A jogcím nélküli lakáshasználati díjat az esetben is a jogcím nélküli használat kezdetétől kell megállapítani, ha a jogcím nélküli használat keletkezéséről – így különösen a bérleti szerződés megszűnéséről, megszüntetéséről – a bérbeadó helyi lakásgazdálkodási szerv csak később szerez tudomást. Ez a rendelkezés az irányadó a lakáshasználati díj R. szerinti emelése esetében is. (4) Önkényes lakásfoglalás esetén az R. és az utasítás megfelelő elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli lakáshasználókra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a lakás kiürítésére a lakástörvény 90/A. §-a szerinti hatósági eljárást, vagy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 183–184. §-a szerinti nemperes eljárást haladéktalanul kezdeményezni kell. A Vht. szerinti eljárást haladéktalanul kezdeményezni kell a határozott időtartamra szólóan bérbe adott HM vagyonkezelésű lakás, szállóférőhely, nem lakás céljára szolgáló helyiség és személygépkocsi-tároló bérletének lejártát követően is.” „(6) A megállapodásban a lakbértartozás legfeljebb 12 havi, egyenlő részletben történő megfizetése köthető ki. A 12 havinál hosszabb törlesztést tartalmazó megállapodás kizárólag a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének előzetes engedélyével köthető. A 24 havinál hosszabb részletfizetést tartalmazó megállapodás megkötése nem engedélyezhető. A megállapodásban rögzíteni kell, hogy a megállapított részletet a tárgyhavi lakbérrel együtt kell megfizetni.
(7) A részletfizetési megállapodásnak tartalmaznia kell azt, hogy amennyiben az adós a megállapodásban meghatározott törlesztő részletet határidőre nem fizeti meg, a hátralékos tartozás teljes összege a részletfizetésre megállapított és elmulasztott határidőtől esedékessé válik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a 68. § és 97. § szerint kötött részletfizetési megállapodásokat illetően is.” „(8) A lakásbérleti szerződés megszűnését, megszüntetését követően – az 57. § (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a fennálló követelés részletekben történő, a megszűnt bérlet helyreállítása nélküli teljesítésére megállapodást – a (2)–(7) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével – a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv köthet. (9) Az (1)–(8) bekezdéseket megfelelően kell alkalmazni a szállóférőhelyek és személygépkocsi-tárolókra felhalmozott bérleti díj rendezésével összefüggésben is azzal, hogy az adóssal a tartozás legfeljebb 6 havi, egyenlő részletekben történő megfizetésére köthető megállapodás.” „(5) A vételárhátralék megfizetésével késedelembe esett személlyel, indokolt kérelmére a teljes hátralékos tartozás rendezésére a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv részletfizetési megállapodást köthet. A megállapodásban – a tárgyhavi törlesztőrészlet megfizetése mellett –, amennyiben a hátralékos tartozás a 100 000 Ft-ot nem haladja meg legfeljebb 6, minden egyéb esetben legfeljebb 12 havi egyenlő részletben történő megfizetés köthető ki.”
(Az adásvételi szerződést az érvényes létrejöttét követő 30 napon belül meg kell küldeni a)
„d) HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szervnek.”
„(1) Az igénylő hiányában üresen álló önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakás bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási jogáról történő lemondást a helyi lakásgazdálkodási szerv kezdeményezheti. A javaslat alapján a HM központi lakásgazdálkodási szerv – szükség esetén a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv bevonásával – folytatja le a tárgyalásokat az önkormányzattal vagy a rendelkezési jogot megszerezni kívánó más féllel.
(2) A miniszteri döntés előkészítéséről a HM központi lakásgazdálkodási szerv gondoskodik. Engedélyezés esetén a megállapodást a HM központi lakásgazdálkodási szerv köti meg az önkormányzattal vagy a rendelkezési jogot megszerző más féllel. A megállapodás hatálybalépéséhez a HM védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár jóváhagyása szükséges.”
„(5) Amennyiben az ideiglenes szállóelhelyezés külön jogszabály, így különösen önkormányzati rendelet alapján idegenforgalmi adó hatálya alá tartozik, úgy a bérleti, használati díjon és annak áfatartalmán túl az idegenforgalmi adó mértékét is meg kell állapítani, illetve ki kell számlázni.”
19. § Az Ut. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„86. § (1) A lakáselidegenítés pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló számla vezetésére a kiválasztott pénzintézettel a megállapodást a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes hozzájárulásával köti meg. (2) A lakáscélú támogatás pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló számla vezetésére a kiválasztott pénzintézettel a megállapodást a lakáscélú támogatási szerv a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes hozzájárulásával köti meg.
(3) A pénzforgalmi számlák egyenlegének alakulásáról a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv és a lakáscélú támogatási szerv negyedévente írásban számol be a HM központi lakásgazdálkodási szervnek.”
„90/A. § (1) A lakáscélú támogatás iránti igénylést a beérkezés sorrendjében, az ügyviteli szabályok szerint nyilvántartásba kell venni. A nem jogosulttól származó kérelmet – az erről szóló tájékoztatás megtételével – nyilvántartásba vétel nélkül azonnal vissza kell küldeni. (2) Besorolni a formailag és tartalmilag hiánytalan, érdemben azonnal elbírálható nyilvántartásba vett igénylést lehet.
(3) A nyilvántartásba vett, de be nem sorolható hiányos igénylést (a továbbiakban: hiányos igénylés) benyújtott kérelmezőket az R.-ben meghatározott teljesítési határidő kitűzésével hiánypótlásra kell felhívni. (4) A (3) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívásnak tartalmaznia kell a) az érdemi elbíráláshoz szükséges cselekmények megtételét, valamint az azt igazoló okiratok benyújtásának kötelezettségét,
b) a várható teljesítés negyedéves pontossággal történő megjelölését,
c) az arról szóló értesítést, hogy a hiánypótlási felhívásban megjelölt teljesítési idő nem minősül a honvédelmi szervet terhelő kötelezettségvállalásnak,
d) az arról szóló értesítést, hogy a megjelölt teljesítési idő az azt követően benyújtott hiánytalan kérelmek azonnali teljesíthetősége miatt, továbbá a hiánypótlás benyújtásának időpontjától függően módosulhat,
e) a hiánypótlási kötelezettség elmulasztása esetén a (7) bekezdés szerinti jogkövetkezményre történő figyelmezetést, valamint f) az ügy szempontjából lényeges egyéb tényeket, körülményeket.
(5) A besorolásról történő értesítésben az igénylő figyelmét fel kell hívni arra, hogy a besorolás és a közölt teljesítési határidő közötti időszakban köteles a lakáscélú támogatási szervnél minden olyan változást bejelenteni, amely a lakáscélú támogatás iránti igénylésében foglaltakat érdemben érinti. Amennyiben a lakáscélú támogatási szerződés aláírását követően jut a lakáscélú támogatási szerv tudomására olyan körülmény, mely lakáscélú támogatás nyújtását kizárta volna, a támogatás felmondására az R. 201. § (2) bekezdés b) pontja alapján intézkedni kell. (6) A hiánypótlási határidő csak az R.-ben meghatározottak szerint hosszabbítható meg. (7) A hiánypótlás teljesítése esetén az igénylést a hiánypótlás beérkezésének időpontjával kell besorolni. A konkrét teljesítési határidőt – a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében – a besorolt igénylőkkel lehet közölni. Az ugyanazon a napon érkeztetett hiánypótlás esetén a besorolhatóvá vált kérelmek egymás közötti sorrendjében az eredeti kérelmek benyújtásának időpontjai az irányadóak.
(8) A hiánypótlásra kitűzött határidő eredménytelen eltelte után a hiányos igénylést a nyilvántartásból törölni kell és rövid indokolással ellátva vissza kell küldeni azzal az értesítéssel, hogy a lakáscélú támogatás iránti igénylés jogszabályi feltételeinek változatlan fennállása esetén – a nyugállományba helyezett igénylő kivételével – a támogatások iránti igényét újra benyújthatja.”
21. § Az Ut. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91. § (1) A munkáltatói kölcsön iránt benyújtott kérelem elbírálása során lakószobával történő bővítésen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban „bővítésként” meghatározott építési tevékenységet kell érteni, ha annak eredményeképpen a meglévő lakás szobaszáma legalább egy lakószobával nő. Amennyiben a bővítés nem építésiengedély-köteles, a támogatási megállapodásban ki kell kötni, hogy a kedvezményezett a támogatási cél megvalósulását köteles az illetékes építésügyi hatóság által igazoltatni. (2) A felépítendő lakás tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzéséhez igényelt támogatást lakásépítéshez nyújtandó munkáltatói kölcsön iránti igénylésként kell kezelni azzal, hogy ez esetben a költségvetési főösszesítőként az adásvételi szerződésben rögzített tényleges vételárat kell tekinteni, és a munkáltatói kölcsön az adásvételi szerződés alapján kizárólag az R. szerinti 50%-os készültségi fok igazolását követően nyújtható.” 22. § Az Ut. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„93. § (1) A lakáscélú támogatás iránti kérelem (a továbbiakban: támogatási kérelem) elbírálása során nem tekinthető vételárrészletnek a lakás építéséhez, vásárlásához pénzintézettől, magánszemélytől vagy más forrásból igénybe vett kölcsön. (2) Amennyiben a kérelmező a lakáscélú pénzintézeti kölcsönét más pénzintézeti kölcsön igénybevételével kiegyenlítette, ez utóbbi kölcsönt az R. szerinti hitelkiváltásra, csökkentésre nyújtható munkáltatói kölcsön elbírálása szempontjából az eredeti pénzintézeti kölcsönnel azonosnak kell tekinteni. (3) A szabad felhasználású pénzintézeti kölcsön kiváltására, csökkentésére az R. alapján csak akkor nyújtható munkáltatói kölcsön, ha a kérelmező hitelt érdemlő módon igazolja annak lakáscélú felhasználását. (4) Az (1)–(3) bekezdést megfelelően kell alkalmazni az elidegenített lakóingatlan, valamint az R. szerinti lakáscélú támogatással megszerzett és a HM javára bejegyzett jelzálogjoggal terhelt lakások további jelzálogjoggal történő terhelését engedélyező kérelmek elbírálásakor.” (A munkáltatói kölcsönkérelemhez eredetben vagy hiteles másolatban csatoltatni kell:)
„e) lakáscélú pénzintézeti kölcsönből fennálló tartozás kiegyenlítése, csökkentése esetén a pénzintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződést, az annak révén megszerzett lakásra kötött adásvételi szerződést, illetve az arra kiállított 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot, a hitelintézet által kiállított, a pénzintézeti kölcsönből fennálló tartozás mértékéről szóló igazolást, továbbá a pénzintézet hozzájárulását ahhoz, hogy a HM a javára – az általa nyújtott munkáltatói kölcsön erejéig – jelzálogjogot, illetőleg elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztethessen be a már terhelt lakóingatlanra.”
„(5) A lakáslízing szerződés futamidejének lejárta előtt a lízingelt lakás megvásárlására tett és elfogadott ajánlatot előszerződésnek kell tekinteni, ha a nyilatkozatokból következik, hogy a végelszámolást követően a lízingbevevő a lízingelt lakás tulajdonjogát vagy annak az R.-ben meghatározott hányadát megszerzi. A lízingelt lakás tulajdonjoga megszerzésének igazolására az adásvételi szerződésen túl a lízingszerződés végelszámolásáról szóló és a lízingbe vevő tulajdonszerzését tanúsító okirat is elfogadható.” „(1) A kölcsön megfizetésével késedelembe esett személlyel, indokolt esetben, kérelmére a hátralékos tartozás rendezésére részletfizetési megállapodás köthető. A megállapodásban – a tárgyhavi törlesztőrészlet megfizetése mellett – amennyiben a hátralékos tartozás a 100 000 Ft-ot nem haladja meg legfeljebb 12, minden egyéb esetben legfeljebb 24 havi egyenlő részletben történő megfizetés köthető ki.”
„(3a) A kölcsönszerződés jogszerű felmondását érvényesnek kell tekinteni abban az esetben is, ha az adós bérlő a felmondási idő alatt a díjtartozását teljes egészében megfizeti. Ez esetben a lakáscélú támogatási szerv a felmondást egy alkalommal visszavonhatja.”
(Amennyiben a kérelmező az igényléshez nem csatolta, be kell kérni:)
„e) a bérletről, albérletről, lakáslízingről szóló, az igényjogosult részére kiállított számlát, egyszerűsített számlát (a továbbiakban: számla), vagy bérlet, albérlet esetén az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 165. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizonylatot.” „(5) Amennyiben a bérleti vagy lízingszerződés alapján a kérelmező a bérleti vagy lízingdíjat külföldi pénznemben fizeti meg, az albérleti díj hozzájárulás megállapítása, illetve folyósítása szempontjából a lízingdíjnak a számla kiállításának napján, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos deviza középárfolyam alapján forintra átszámított értékét kell figyelembe venni.
(6) Lízingszerződés megkötése esetén a lízingbe adó írásbeli kérésére a (2) bekezdés szerinti parancs alapján a pénzügyi referatúra írásban tájékoztatást adhat a megállapított, folyósított albérletidíj-hozzájárulás tényleges összegéről.” „(7) Az (1)–(6) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni a már folyósított albérletidíj-hozzájárulás feltételeinek módosulása esetén is.” „(1) A pénzügyi referatúra a parancs, határozat és az igényjogosult nevére a 112. § (2) bekezdés e) pontja szerint kiállított számla vagy bizonylat – lízingszerződés esetén az eredeti számla, vagy annak honvédelmi szerv által hitelesített másolata – alapján intézkedik az albérletidíj-hozzájárulás folyósítására.” (A helyi lakásgazdálkodási szerv az R.-ben előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettsége keretében:)
„h) adatszolgáltatást teljesít a HM központi lakásgazdálkodási szerv és a – feladatainak ellátásához szükséges mértékben – HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv részére.”
„A fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv és a lakáscélú támogatási szerv vezetője képviseletében a szervezetszerű helyettes külön felhatalmazás nélkül járhat el.”
(A területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége az R.-ben meghatározott feladatkörében:)
„q) ellátja a hatáskörébe tartozó lakáscélú előirányzat és pénzforgalom tervezéssel, felhasználással összefüggő feladatokat.”
„123. § (1) Budapesten lakáskeret-gazdálkodást folytató szerv a) a Honvédelmi Minisztérium
aa) a Honvéd Vezérkar főnökének alárendeltségébe tartozó csoportfőnökségek kivételével az ott szolgáló vagy dolgozó személyi állomány, továbbá
ab) a HM vagyonkezelésébe, illetve tulajdonosi jogkörébe tartozó és Budapesten működő gazdasági társaságoknál szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses katonák, valamint
ac) a budapesti székhelyű más állami szerveknél – a budapesti ügyészségek és bíróságok kivételével – szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses katonák;
ba) az e) és az f) pontokban megjelölt szervezetek kivételével a Honvéd Vezérkar főnökének és az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokának közvetlen alárendeltségébe tartozó, Budapesten működő honvédelmi szervezeteknél szolgáló vagy dolgozó személyi állomány, valamint
bb) az R. alapján a fővárosi végleges letelepedést kérelmezők; c) a HM Közgazdasági és Pénzügyi Hivatal
ca) a d) pontban megjelölt szervezet kivételével a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó budapesti székhelyű háttérintézményekben szolgáló vagy dolgozó személyi állomány, továbbá
cb) a budapesti székhelyű ügyészségeknél, bíróságoknál, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem állományában, Budapesten szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses katonák;
d) a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal, az ott szolgáló vagy dolgozó személyi állomány;
e) az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrségi Dandár az ott, továbbá az MH Ludovika Zászlóalj állományában szolgáló vagy dolgozó személyi állomány;
f) az MH Honvédkórház, az ott szolgáló vagy dolgozó személyi állomány;
g) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az ott szolgáló vagy dolgozó személyi állomány lakhatástámogatási ügyeiben.
(2) A Budapesten lakáskeret-gazdálkodást folytató honvédelmi szervezetekhez az (1) bekezdés szerint nem utalható, Budapesten működő szervezetek és szervezeti egységeknél szolgáló vagy dolgozó személyek lakásügyeiben az illetékes lakáskeret-gazdálkodást folytató honvédelmi szerv az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrségi Dandár. (3) A HM-ben működő keretgazda-lakásbizottságot a minisztériumi főosztályok vezetőiből kell megalakítani. A HM egyéb szervezeti egységeit a tervezési és koordinációs feladatok ellátásáért felelős főosztály vezetője képviseli.
(4) Az (1) bekezdésben felsorolt honvédelmi szerveknél a keretgazda-lakásbizottságok megalakításáért és működési feltételeinek biztosításáért az adott szerv vezetője, parancsnoka felelős. A keretgazda-lakásbizottság ülésén a szerv vezetőjét, parancsnokát a szervezetszerű helyettese képviselheti. A keretgazda-lakásbizottság ülésén állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt a budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv vezetője.” „(1) A HM Központi Lakásbizottság elnöke a HM közigazgatási államtitkára, akit a Honvéd Vezérkar (a továbbiakban: HVK) hadműveleti csoportfőnök helyettesít.
(2) Az elnök és helyettese mellett a HM Központi Lakásbizottság tagjai:
a) a HM humánpolitikai főosztályvezető,
b) a HM jogi főosztályvezető,
c) a HM tervezési és koordinációs főosztályvezető,
d) a HVK logisztikai csoportfőnök,
e) a HVK személyzeti csoportfőnök,
f) az MH összhaderőnemi parancsnok,
g) a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum munkájában résztvevő munkavállalói érdekképviseleti szervek vezetői.
(3) A HM Központi Lakásbizottság üléseit a HM Központi Lakásbizottság titkára készíti elő, aki segíti az elnököt az ülés levezetésében. A bizottsági ülésen a tag személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján vesz részt, a képviselő a tagot teljes jogkörrel helyettesíti. A bizottság ülésén tanácskozási jogkörrel vesz részt a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője, valamint a központi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási feladatokat ellátó szervezeti egységének vezetője és annak helyettese.”
„A honvédelmi szerv által nyújtott lakhatási támogatásokról a helyi lakásgazdálkodási szerv és a lakáscélú támogatási szerv támogatásonként külön nyilvántartást vezet.”
(A területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogatási egysége nyilvántartás vezet:)
„e) a lakáscélú számlák pénzforgalmáról (pénzforgalmi napló),
f) a kiürítési és cseretérítésekről.”
„131. § (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv a 117. § (6) bekezdés f) pontja szerinti időszakos beszámolási kötelezettsége körében a HM központi lakásgazdálkodási szerv intézkedésében meghatározott tartalommal a) félévente az általa ellátott lakhatástámogatási tevékenységről egyszerűsített,
b) évente az általa ellátott lakhatástámogatási tevékenységéről részletes,
c) a bérleti és használati díjtartozást felhalmozó HM vagyonkezelésű lakások és személygépkocsi tároló helyiségek, beállók bérlőiről, használóiról, továbbá a HM rendelkezésű lakások és személygépkocsi tárolók, beállók jogcím nélküli használóiról évente egy alkalommal
(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentést a tárgyidőszakot követő hónap 20. napjáig elektronikus formában kell a HM központi lakásgazdálkodási szerv részére előterjeszteni. (3) A helyi lakásgazdálkodási szerv részére az (1) bekezdésben meghatározottakon túl jelentéstételi kötelezettség teljesítésére kizárólag a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője intézkedhet. (4) A lakásgazdálkodási szervek által vezetett nyilvántartások részletes szabályait, az adatszolgáltatás rendjét, valamint a kötelezően alkalmazandó iratmintákat külön HM utasítás tartalmazza.”
(2) Jelen utasításnak a mód.ut.-tal megállapított 97. § (3/a) bekezdését megfelelően kell alkalmazni a felmondott, de jogi, behajtási eljárás elé még nem terjesztett kölcsönszerződések ügyében is azzal, hogy a felmondást akkor lehet visszavonni, ha az adós a mód.ut. hatályba lépését követő hónap utolsó napjáig a felhalmozott hátralékos tartozását egyösszegben megfizeti. (3) Jelen utasításnak a mód.ut.-tal módosított 112. § (2) bekezdés e) pontja szerinti bizonylata 2012. január 1-jét követően, de a mód.ut. hatályba lépése előtt megkötött szerződések esetében is alkalmazható.” m) 120. § nyitó szövegrészében,
o) 130. § nyitó szövegrészében
a „területi lakásgazdálkodási szerv” szövegrész helyébe a „HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv” szöveg lép.
(5) Az Ut. 21. § (4) bekezdés második mondatában a „területi lakásgazdálkodási szervnek” szövegrész helyébe a „HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szervnek” szöveg lép.
(7) Az Ut. 33. § (1) bekezdés második mondatában a „hozzájárulásra” szövegrész helyébe a „jóváhagyásra” szöveg lép.
(8) Az Ut. 84. § (1) bekezdésében a „helyi és területi lakásgazdálkodási szerv” szövegrész helyébe a „helyi lakásgazdálkodási szerv és a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv” szöveg lép.
b) 88. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „területi lakásgazdálkodási szerv lakhatástámogató egysége”,
szövegrész helyébe a „lakáscélú támogatási szerv” szöveg lép.
38. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
a) a Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú átalakításával kapcsolatos új helyőrségbe költöző, volt HM rendelkezésű lakástulajdonnal rendelkező hivatásos katonák lakásai megvásárlásáról szóló 8/1996. (HK 5.) HM utasítás;
b) a lakáscélú támogatások iránti igények nyilvántartásának és besorolásának felülvizsgálatáról és rendjéről szóló 1/2008. (HK 7.) HM VGF intézkedés;
c) a lakáscélú támogatások iránti igények nyilvántartásának és besorolásának felülvizsgálatáról és rendjéről szóló 1/2008. (HK 7.) HM védelemgazdasági főosztályvezető intézkedése módosításáról szóló 10/2009. (HK 19.) HM VGF intézkedése;
d) a HM Központi Lakásbizottság elnökének a HM Központi Lakásbizottság ideiglenes személyi, továbbá a Budapesten lakáskeret-gazdálkodást folytató honvédelmi szervezetek ideiglenes szervezeti összetételéről szóló, 2012. január 4-én aláírt közleménye.
