2012. évi XCIII. törvény

a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról¹

2012.07.06.

Az Országgyűlés a Jó Állam kialakítása érdekében, a törvényesen és átláthatóan működő, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító Állam működési feltételeinek a megteremtése, valamint a helyi államigazgatási rendszer megújítása, hatékonyságának további növelése és a struktúrájának átláthatóbbá tétele érdekében a következő törvényt alkotja.

1. Értelmező rendelkezés

1. § E törvény alkalmazásában

funkcionális feladat: az igazgatási funkciók szerinti munkamegosztás alapján kialakított szervezeti egységek által ellátott szervi működést szolgáló, – nem szakmai feladatellátáshoz kötődő – belső igazgatási feladat, különösen a humánpolitikai és humán-erőforrás gazdálkodási, költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, jogi (peres képviseleti), nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására szolgáló, ellenőrzési, koordinációs, saját szervi működtetését szolgáló informatikai és informatikai rendszerfenntartási, kommunikációs feladatok, valamint a személyi, tárgyi, műszaki, pénzügyi feltételek biztosítását szolgáló műveletek.

2. Az államigazgatási feladatok ellátásával összefüggő vagyon használata

2. § (1) A települési önkormányzatok mindazon vagyona és vagyoni értékű joga (a továbbiakban: vagyon) leltár szerint, amelyek a jogszabály által meghatározott, átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítják, 2013. január 1-jén a feladat ellátásának időtartamára a Magyar Állam ingyenes használatába kerül. Az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon alatt az átvett államigazgatási feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint ingó- és ingatlan-vagyont is érteni kell.

(2) Az ingyenes használati jog alapításához kapcsolódó feladatok végrehajtásának részletkérdéseit a települési önkormányzatok polgármesterei, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kormánymegbízottai (a továbbiakban: felek) között megkötött megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) rendezi.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározottak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 7. § (1) bekezdése szerinti közhatalmi tevékenységgel azonos megítélés alá esnek. A (8) bekezdésben meghatározott tulajdonátadásra az Áfa tv. 11. § (1) bekezdését és 136. §-át nem kell alkalmazni.

(4) A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján a fővárosi és megyei kormányhivatalok vagy más államigazgatási szervek által átvett vagy megszűnt államigazgatási feladat ellátására létrejött társulási megállapodást az év utolsó napjával fel kell mondani. A társulás tagjai a települési önkormányzatnak a társulásba bevitt vagyonáról kötelesek az év utolsó napjával elszámolni.

(5) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott átvett államigazgatási feladat ellátására szolgáló ingó vagy ingatlan vagyon nem a települési önkormányzat tulajdonában, hanem bérleti vagy más szerződés (a továbbiakban: bérleti szerződés) alapján a használatában van, a Magyar Állam a használat időtartama alatt – a megállapodásban tett erre irányuló nyilatkozata alapján – beléphet a bérleti szerződésbe a használat időtartamára a települési önkormányzat helyébe.

(6) A Magyar Állam a megállapodásban tett nyilatkozata alapján vagy az ingyenes használat időtartama alatt bármikor lemondhat a vagyon vagy annak egy része használati jogáról.

(7) A Magyar Állam jogosult az (1) bekezdésben meghatározott ingó vagyon feletti ingyenes használati jogát – szükség szerint az ingó vagyonelemek fizikai mozgatásával – a Magyar Állam tulajdonában lévő vagy a Magyar Állam által más jogcímen használt ingatlanban is gyakorolni.

(8) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, nem terheli a települési önkormányzatot az ingatlan ingyenes használatának biztosítására vonatkozó kötelezettség, amennyiben az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátásához megfelelő állapotú és méretű ingatlant ajánl fel a Magyar Állam tulajdonába és erről a felek a megállapodásban megegyeznek.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanon fennálló jelzálogjog esetében, a jelzálogjog jogosultja kielégítési jogának megnyílta esetén a települési önkormányzat köteles másik, azonos funkciójú és állapotú ingatlan ingyenes használatát a Magyar Államnak felajánlani. Amennyiben másik ingatlant a települési önkormányzat felajánlani nem képes, a jelzálogjog jogosultja és a települési önkormányzat között egyezséget kell megkísérelni létrehozni a kielégítési jog gyakorlásának elhalasztásáról.

3. § (1) Az e törvény alapján a Magyar Állam ingyenes használatába kerülő vagyon vagyonkezelője a használati jog keletkezésével egyidejűleg e törvény erejénél fogva a fővárosi és megyei kormányhivatal.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jogviszonyra a továbbiakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által kötött vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

4. § Az e törvény alapján bejegyzésre kerülő használati jog, illetve a 2. § (8) bekezdése szerinti tulajdonszerzésnek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló eljárás díj- és illetékmentes. Az e törvény 5. § (4)–(6) bekezdése szerinti eljárások díj- és illetékmentesek.

5. § (1) A Magyar Állam és a települési önkormányzatok az ingyenes használatba vételhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása során kölcsönösen együttműködve járnak el.

(2) A feleknek a megállapodásokat 2012. október 31-ig kell megkötniük. A határidő elmulasztása az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosító vagyonra vonatkozó ingyenes használati jog alapítását nem akadályozza.

(3) A megállapodásokban a polgármester teljes körű felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért a melléklet szerinti teljességi nyilatkozattal.

(4) A települési önkormányzatnak az átvett államigazgatási feladatok ellátására szolgáló vagyona elidegenítésére és megterhelésére e törvény hatálybalépését követően 2013. január 1-jéig nem kerülhet sor. Ez alól kivételt képeznek azok a vagyonelemek, amelyeket érintő jogügyletekről a települési önkormányzat a 2011. vagy a 2012. évben döntést hozott, és az abból befolyó bevételt a települési önkormányzat a 2012. évi költségvetésében tervezte, valamint, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az elidegenítési és a terhelési tilalom alól – a települési önkormányzat kérelmére – felmentést ad.

(5) Ha a felek között a (2) bekezdésben megjelölt határidőig nem jön létre, vagy nem teljeskörűen jön létre a megállapodás, a fővárosi és megyei kormányhivatal 2012. november 15-ig határozattal létrehozza a megállapodást, illetve határozattal dönt a megállapodásban nem rendezett kérdésekről. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat a bírósági felülvizsgálatra tekintet nélkül végrehajtható.

(6) Az (5) bekezdés szerinti közigazgatási határozattal (a továbbiakban: közigazgatási határozat) szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. A bíróság a felülvizsgálati kérelemről peres eljárásban határoz, az eljárásra – a (7) és (8) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. Fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A közigazgatási határozat végrehajtása felfüggesztésének nincs helye. A bíróság a perben soron kívül jár el. A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja.

(8) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal határozatával szembeni felülvizsgálati kérelem benyújtását követően, de a bíróság döntését megelőzően a felek a megállapodást megkötik, a fővárosi és megyei kormányhivatal a megállapodás megkötését követően a közigazgatási határozatot visszavonja, és erről a bíróságot haladéktalanul írásban értesíti. A közigazgatási határozat visszavonása esetén a bíróság a pert megszünteti.

3. Járási biztos

6. § (1) A kormánymegbízott a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalainak felállítása előkészítésére, valamint az átadás-átvételi megállapodás előkészítésére járási biztost, járási biztosokat nevezhet ki.

(2) A járási biztos megbízatása határozott időre, de legkésőbb 2012. december 31-ig szól. A járási biztos a fővárosi és megyei kormányhivatal főosztályvezető besorolású kormánytisztviselője.

(3) A járási biztos kinevezésére vonatkozó javaslatot a kormánymegbízott megküldi a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára részére, aki a javaslat megküldésétől számított tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki járási biztosnak.

4. A települési önkormányzati hivataloknál foglalkoztatott köztisztviselők

7. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal foglalkoztatotti állományába kerülnek a települési önkormányzati hivataloknál az átvett államigazgatási feladatokat ellátók álláshelyei, valamint az átkerülő államigazgatási feladatokkal arányos számú, az átkerülő feladatokat ellátó köztisztviselők, amennyiben megfelelnek a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.) és annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott képesítési feltételeknek. A képesítési feltételek hiányában át nem vett foglalkoztatottak álláshelyei a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába kerülnek át.

(2) A települési önkormányzatok hivatalaiból az államigazgatási feladatok ellátásával összefüggésben funkcionális feladatokat ellátók álláshelyei, valamint az érintett feladatokat ellátó köztisztviselők és munkavállalók a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába kerülnek, amennyiben megfelelnek a Kttv. és annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott képesítési feltételeknek. A képesítési feltételek hiányában át nem vett foglalkoztatottak álláshelyei a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába kerülnek át.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott köztisztviselők foglalkoztatási jogviszonya a Kttv. alapján kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át.

5. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

8. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény

a) 333. § (1) és (2) bekezdésében a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,

b) 339. § (2) bekezdés o) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg

lép.

6. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítása

9. § A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

a) 67. § (1) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási (fővárosi kerületi) hivatal” szöveg,

b) 47. § (1) és (2) bekezdésében, 48. § (3) bekezdésében, 48/A. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 49. § (1) bekezdésében, 91. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, 91. § (2) bekezdésében, 92. § (3) bekezdésében, 94. § (1) bekezdésében, 96. § (2) bekezdés a) pontjában, 97. § (3) bekezdésében, 98. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és b) pontjában, 98. § (4) bekezdés a) és d) pontjában, 98. § (5) bekezdésében, 99. § (2) bekezdés d) pontjában, 106. § (2) bekezdés b) pontjában, 107. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 108. § (1) és (2) bekezdésében a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,

c) 53/A. § (1) bekezdésében a „gyámhivataltól” szövegrész helyébe a „gyámhatóságtól” szöveg,

d) 98. § (4) bekezdésének nyitó szövegrészében a „gyámhivatalnak” szövegrész helyébe a „gyámhatóságnak” szöveg

lép.

7. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

10. § (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv.tvr.) 70. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A járművezetéstől eltiltás esetén az ezzel összefüggő feladatok ellátásáról a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) a bíróság értesítése alapján gondoskodik.”

(2) A Bv.tvr. 73. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 72. § rendelkezéseit a járművezetéstől eltiltás esetén azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a járművezetéshez szükséges jártasságot a járási hivatalnál kell igazolni.”

8. A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet módosítása

11. § A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 38. § (1) és (3) bekezdésében és a 41/A. § (3) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.

9. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

12. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közúti közlekedéssel összefüggő

a) állami és önkormányzati feladatok:

1. a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése,

2. a közúti közlekedés szervezeti és működési feltételeinek meghatározása,

3. a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése;

b) állami feladatok:

1. a közúti közlekedés hatósági, igazgatási és nyilvántartási feladatainak ellátása,

2. a járművek műszaki vizsgálata,

3. a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatása,

4. a közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda;

c) önkormányzati feladat a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint a tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítása.”

(2) A Kkt. 16. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg lép.

(3) A Kkt. a következő 46. §-sal egészül ki:

„46. § (1) A közút kezelőjén a helyi közutak tekintetében

a) 3. § (2) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében, 9/D. § (1) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés a) pontjában, 15. § (1) bekezdésében, 29. § (4) és (9) bekezdésében, 29/B. § (2) bekezdésének a) pontjában, 33. § (2) bekezdésében, 34–35. §-ban, 36. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 37. § (2) és (3) bekezdésében, 41. §-ban, 42. § (3) bekezdésében, 42/A. § (1) és (2) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében és a 45. § (1) bekezdésében a helyi önkormányzat képviselő-testületét;

b) Budapest Főváros Önkormányzata esetében az a) pontban foglaltaktól eltérően a fővárosi közgyűlést

kell érteni.

(2) A fővárosi közgyűlés az (1) bekezdésben foglalt feladatait az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság útján is elláthatja.”

10. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása

13. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

a) 95. § a) pontjában az „ellenőrzését” szövegrész helyébe a „felügyeletét” szöveg,

b) 97. § c) pontjában az „ellenőrzést” szövegrész helyébe a „felügyeletet” szöveg

lép.

11. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

14. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

a) 73. § (2) bekezdés bevezető részében az „okmányirodánál” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal)”, a 76. § (1) bekezdésében az „okmányirodánál” szövegrész helyébe a „járási hivatalnál” szöveg,

b) 73. § (2) bekezdés b) pontjában és 76. § (1) bekezdésében „az okmányirodán” szövegrész helyébe „a járási hivatalban” szöveg,

c) 73. § (2) bekezdés záró részében és a 76. § (1) és (2) bekezdésében „az okmányiroda” szövegrész helyébe „a járási hivatal” szöveg,

d) 76. § (3) bekezdésében az „okmányirodai” szövegrész helyébe a „járási hivatali” szöveg

lép.

12. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény módosítása

15. § (1) A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: hatásköri törvény) 17. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg, a 145. § (3) és (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.

(2) A hatásköri törvény a következő III. Fejezettel egészül ki:

„III.

ÉPÍTÉSÜGYI IGAZGATÁS

43. § A külön jogszabályban meghatározott jegyző ellátja az elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat. Építésügyi feladat- és hatáskörét és a feladatellátás feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.”

(3) A hatásköri törvény a következő 68. §-sal egészül ki:

„68. § A külön jogszabályban meghatározott jegyző ellátja az üzletek működésével, nyitva tartásával és tevékenységének ellenőrzésével, valamint a telepengedélyezéssel és a telep létesítésének bejelentésével kapcsolatos elsőfokú hatósági feladatokat. A feladat- és hatáskört és a feladatellátás feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.”

(4) A hatásköri törvény 85. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jegyző környezet- és természetvédelmi – különösen a parlagfű elleni közérdekű védekezéssel és a zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos – feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben állapítja meg.”

(5) A hatásköri törvény a következő 148. §-sal egészül ki:

„148. § Az önkormányzati képviselő-testület hatósági feladatokat ellátó szervei, feladataik ellátása céljából – külön törvény rendelkezései szerint – közvetlenül hozzáférnek a személy- és lakcímnyilvántartás rendszeréhez.”

13. Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló
1991. évi XXXIII. törvény módosítása

16. § Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény

b) 35. § (2) bekezdésében a bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg

lép.

14. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

17. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/D. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A munkáltatónál vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartásba – az érintetten kívül – a következők jogosultak betekinteni, illetőleg abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából:]

„c) feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet gyakorló szerv,”.

15. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

18. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.)

a) 6. § (1) bekezdésében a „települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,

b) 18. § (1) bekezdésében, 24/B. § (2) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében, 31. § (5) és (7) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,

c) 18. § (1) és (2) bekezdésében a „jegyzőtől” szövegrész helyébe a „járási hivataltól” szöveg,

d) 18. § (2) bekezdésében az „az okmányiroda” szövegrész helyébe „a járási hivatal” szöveg,

e) 27. § (2) bekezdésében a „a lakóhely szerint illetékes jegyzőnél is” szövegrész helyébe a „bármely járási hivatalnál” szöveg,

f) 28. § (2) bekezdésében a „jegyzőnek” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg,

g) 30. § (1) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „jegyző, a járási hivatal” szöveg

lép.

(2) Az Nytv.

a) 6. § (1) bekezdésében, 8. § (1) és (2) bekezdésében, 30. § (1) bekezdésében, a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,

b) 14. § k) pontjában a „jegyző, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „jegyző, a járási hivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,

c) 30. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél annak vezetője” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnál a kormánymegbízott” szöveg,

d) 33. § (2) bekezdésében a „ , a jegyző vagy a polgármesteri hivatal ügyintézőjének hatáskörébe utalt önkormányzati és államigazgatási hatósági ügyekhez” szövegrész helyébe a „vagy a jegyző hatáskörébe utalt hatósági ügyekhez” szöveg

lép.

(3) Az Nytv.

a) 29. § (2) bekezdésében az „ellopását, megsemmisülését és kérheti annak pótlását, amennyiben adataiban nem következett be változás” szövegrész helyébe az „eltulajdonítását, megsemmisülését, és kérheti a személyazonosító igazolványa és a vezetői engedélye pótlását, ha az adataiban nem következett be változás, és ideiglenes okmány kiadására nincs szükség” szöveg,

b) 36. § (4) bekezdésében az „értesítésért” szövegrész helyébe az „értesítésért, továbbá a 27/B. § (1) bekezdése szerinti értesítésért” szöveg,

c) 47. § (2) bekezdés c) pontjában az „értesítésért” szövegrész helyébe az „értesítésért, továbbá a lakcímbejelentésről történő értesítésért” szöveg

lép.

(4) Az Nytv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A járási hivatal

a) gondoskodik a járás (fővárosi kerület) területén lakcímmel rendelkező polgár adatainak, adatváltozásainak, illetve adatjavításainak, valamint a polgár adataiban a járás (fővárosi kerület) közigazgatási területén bekövetkezett változásoknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről;

b) végzi a polgár személyi azonosítóval történő ellátásával, annak módosításával, illetőleg visszavonásával kapcsolatos feladatokat;

c) ellátja a lakcímbejelentés tudomásulvételével összefüggő hatósági feladatokat;

d) a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból;

e) közokiratot ad ki a nyilvántartott adatokról;

f) a törvény hatálya alá tartozó tevékenységével összefüggésben gondoskodik a személyes adatok védelméről;

g) eljár a személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben;

h) ellenőrzi a személyazonosító igazolvány iránti kérelem adatait, intézkedik az okmány kitöltéséről és gondoskodik a polgár részére történő átadásáról;

i) végzi a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kitöltésével, nyilvántartásával és a polgár részére történő kézbesítésével kapcsolatos feladatokat;

j) ellátja a személyazonosítás céljára szolgáló, illetőleg jogosultságot igazoló okmányok kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott adatkezelési feladatokat.

(2) A települési önkormányzat jegyzője a 14 éven aluli érintett és az egészségügyi okból történő akadályoztatása esetén átveszi a polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét, ellenőrzi a kérelmező jogosultságát és személyazonosságát, ellátja a kérelem továbbításával kapcsolatban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat.”

(5) Az Nytv. 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A polgár személyi azonosítójának megváltozásáról a központi szerv az anyakönyvbe történő bejegyzés céljából értesíti a polgár születési helye szerinti anyakönyvvezetőt, külföldön történt születése esetén az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szervet.”

(6) Az Nytv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) A Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a járási hivatalnál nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés).

(2) A lakcímbejelentés bármely járási hivatalnál teljesíthető. A járási hivatal a lakcímet bejegyzi a nyilvántartásba, ha a cím a címnyilvántartásban szerepel. Egyebekben a lakcím bejegyzésére a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti járási hivatal az illetékes.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, illetve, hogy három hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél kell bejelentenie.

(4) A lakcímbejelentéshez a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulása szükséges.

(5) A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották, továbbá, ha a járási hivatal megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós.

(6) Ha a 4. § (2a) bekezdés a) és b) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár a nyilvántartásba vételét kéri, akkor a külföldi lakóhelyét a nyilvántartásba vételt kérő nyilatkozatban be kell jelentenie.

(7) A magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldön élő magyar állampolgárnak a külföldi lakóhelye megváltozását a központi szervnél vagy a konzuli tisztviselőnél kell bejelentenie.

(8) A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét az illetékes járási hivatalnál jelenti be.”

(7) Az Nytv. a következő 27/A–27/C. §-sal egészül ki:

„27/A. § (1) A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó bármely járási hivatalnál személyesen vagy az ügyfélkapun keresztül nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogy

a) a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagy

b) a lakcímbejelentéshez az ügyfélkapun keresztül előzetesen járul hozzá.

(2) Ha a szállásadó nem él az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogával, akkor a bejelentéshez szükséges, a 26. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulást a lakcímjelentő lap aláírásával adja meg.

27/B. § (1) A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozhat továbbá arról, hogy a címre történő lakcímbejelentésről a bejegyzéssel egyidejűleg értesítést kér.

(2) Az értesítés a szállásadó választása szerint történhet levélben, telefax, e-mail útján vagy szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás igénybevételével.

27/C. § A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadónak a 27/A. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozata nem vehető figyelembe abban az esetben, ha az adott címre történő bejelentést jogszabály kötelezővé teszi.”

(8) Az Nytv. a 28. §-át követően az alábbi alcímmel, valamint 28/A–28/B. §-sal egészül ki:

„Címnyilvántartás

28/A. § (1) A központi szerv a lakcímbejelentés feltételeinek vizsgálata, a szállásadónak a lakcímbejelentéssel összefüggő jogosultságai érvényesítésének biztosítása, valamint a címhez kapcsolódó állami feladatellátás szervezésének megkönnyítése céljából kezeli a települési önkormányzat jegyzője által megállapított és a központi szervnek továbbított települési címek, valamint a lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatok nyilvántartását (a továbbiakban: címnyilvántartás).

(2) A címnyilvántartás tartalmazza

a) a település megnevezését, a fővárosban a kerület megjelölését is;

b) a településrész nevét és a városi kerületet, ha azt a településen létrehoztak;

c) a postai irányítószámot;

d) a közterület nevét és jellegét;

e) a ház számát, ezen belül az épület, lépcsőház, szint, emelet és ajtó számát, illetve megjelölését;

f) az ingatlan helyrajzi számát;

g) az ingatlan jellegét, technikai azonosítóját;

h) a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozatát a lakcímbejelentéshez történő hozzájárulásának módjáról;

i) a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozattételének időpontját;

j) a nyilatkozatot tevő tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó személyi azonosítóját, ennek hiányában négy természetes személyazonosító adatát, továbbá értesítési címét;

k) a nyilatkozatot tevő nem természetes személy tulajdonos szállásadó nevét, székhelyét;

l) közös vagy osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén e tény feltüntetését;

m) a nyilatkozat visszavonásának időpontját, a hivatalbóli törlés időpontját és okát;

n) a szállásadó nyilatkozatát arról, hogy a lakcímbejelentésről a lakcím bejegyzésével egyidejűleg értesítést kér.

(3) A címnyilvántartás a (2) bekezdés h) pontja szerinti szállásadói nyilatkozatot annak visszavonásáig vagy hivatalbóli törléséig tartalmazza.

(4) A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó hozzájáruló nyilatkozatának bejegyzésekor, valamint a címre történő lakcímbejelentéskor minden esetben vizsgálni kell, hogy a címre vonatkozóan nyilatkozatot tevő szállásadó nyilatkozattételi jogosultsága fennáll-e.

(5) A nyilatkozattételi jogosultság fennállásának hiányában a nyilatkozat nyilvántartásba vételét el kell utasítani, illetve a nyilatkozatot a címnyilvántartásból hivatalból törölni kell.

(6) A járási hivatal a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozattételi jogosultságának fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.

28/B. § (1) A központi szerv az igényelt adatok körét megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül adatszolgáltatást teljesít a címnyilvántartás 28/A. § (2) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott adatairól.

(2) A bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén –, valamint a nyomozó hatóságok és az ügyészség a bűncselekmények megelőzése, felderítése és büntetőeljárás lefolytatása céljából a címnyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak.

(3) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első, a Magyarország területén lévő lakóhelyének bejelentése során az eljáró hatóság a címnyilvántartásban közvetlen hozzáférés útján ellenőrzi a bejelentett címet, valamint a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó lakcímbejelentéshez történő hozzájárulásának módjáról tett nyilatkozatát.”

(9) Az Nytv. 47. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a nyilvántartás vezetésével összefüggésben feladat- és hatáskört telepítsen a települési önkormányzat jegyzőjére, valamint meghatározza a feladat- és hatáskör ellátásához szükséges, azzal összefüggő szabályokat.”

16. A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása

19. § (1) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.)

a) 3. § (1) bekezdésében a „települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) jegyzője” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,

b) 4/A. § (1) bekezdésében „az önkormányzat jegyzőjénél” szövegrész helyébe „a járási hivatalnál” szöveg,

c) 4/A. § (2) bekezdésében és a 4/B. § (2) bekezdésében „Az önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe „A járási hivatal” szöveg,

d) a 12/G. § (2) bekezdésében a „talajvédelmi szempontokra és” szövegrész helyébe a művelhetőségi, és a megközelíthetőségi szempontokra, valamint” szöveg

lép.

(2) Az Fkbt. 9/C. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) E §-ban foglaltakat az olyan földrészleteket érintően kell alkalmazni, amelyek esetében a részarány-földkiadási eljárás eredményeként meghozott jogerős földkiadási határozat alapján a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló eljárás nincs folyamatban, illetve a részarány-földkiadás eredményeként tulajdonjog nem került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre.”

(3) Az Fkbt. a következő új 9/E. §-sal egészül ki:

„9/E. (1) A földkiadási eljárást e §-ban foglaltak szerint kell lefolytatni azon földrészleteket érintően, melyek esetében nem állnak fenn a 9/C. § (9) bekezdésében meghatározott feltételek.

(2) A földrészletnek a szövetkezeti földhasználati jog alatt álló hányadát (a továbbiakban: visszamaradt hányad) a mezőgazdasági igazgatási szerv az által lefolytatott sorsolás eredménye alapján a részarány-tulajdonosok közös tulajdonába adja az őket megillető részarány-tulajdon (AK érték) arányában. A mezőgazdasági igazgatási szerv a sorsolásról jegyzőkönyvet készít.

(3) A sorsolásra és a sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen benyújtható kifogásra a 9/C. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Ha a sorsolás lebonyolítása ellen kifogás nem érkezett, illetve a kifogással kapcsolatos jogorvoslati eljárás jogerősen befejeződött, a mezőgazdasági igazgatási szerv a visszamaradt hányad tulajdonba adásáról ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas földkiadási határozatot hoz.

(5) Az e §-ban meghatározott földkiadási eljárás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdon tulajdonostársait a 12/F–12/H. § alkalmazása során olyan tulajdonostársaknak kell tekinteni, mint akik a 12/F. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül kérelmet nyújtottak be az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére.”

(4) Az Fkbt. a következő 19. §-sal egészül ki:

„19. § E törvénynek a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvénnyel megállapított 12/G. § (2) bekezdését, 9/C. § (9) bekezdését, 9/E. §-át a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Folyamatban lévő ügynek minősül az is, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a 9/C. § (1)–(4) bekezdése alapján sorsolást folytatott le, és a sorsolási jegyzőkönyvet megküldte az ingatlanügyi hatóságnak.”

17. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

20. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvényben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket

a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete,

b) a települési önkormányzat polgármestere,

c) a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző),

d) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal),

e) a szociális hatóság

gyakorolja (a továbbiakban az a)–e) pontokban foglaltak együtt: szociális hatáskört gyakorló szerv).”

(2) Az Szt. a következő 18/A. §-sal egészül ki:

„18/A. § A járási hivatal a feladat- és hatáskörébe tartozó szociális ellátásokra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a jogosult természetes személyazonosító adatait;

b) a jogosult állampolgárságát, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállását;

c) a jogosult belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyét;

d) a jogosult tartására köteles személy természetes személyazonosító adatait;

e) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat;

f) a szociális ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést;

g) a jogosultság megállapításához szükséges jövedelmi adatokat;

h) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét;

i) a 3. § (3) és (4) bekezdése szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozó esetén a rokoni kapcsolatot.”

(3) Az Szt. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára

a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint

aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást,

ab) rendszeres szociális segélyt,

ac) lakásfenntartási támogatást;

b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint

ba) a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat,

bb) átmeneti segélyt,

bc) temetési segélyt;

c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint

ca) időskorúak járadékát,

cb) a 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat;

állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).”

(4) Az Szt. 32. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmet]

„c) a járási hivatal hatáskörébe tartozó ellátás esetén a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatalnál,”

[kell előterjeszteni.]

(5) Az Szt. 32/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hajléktalan személynek megállapított időskorúak járadéka esetén az erről rendelkező határozatot közölni kell a fővárosi kormányhivatal külön jogszabályban kijelölt fővárosi kerületi hivatalával (a továbbiakban: kijelölt kerületi hivatal).”

(6) Az Szt. 32/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32/E. § A fővárosban a hajléktalanok számára nyújtott időskorúak járadékának megállapítása a kijelölt kerületi hivatal feladata.”

(7) Az Szt. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közgyógyellátásra való jogosultságról az (1) és (2) bekezdés esetében a járási hivatal, a (3) bekezdés esetében a jegyző dönt. A jogosultság az (1) bekezdés szerinti jogosult esetében két évre, a (2)–(3) bekezdés szerinti jogosult esetében egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap.”

(8) Az Szt.

a) 10. § (6) bekezdésében a „vagy annak jegyzője” szövegrész helyébe az „ , annak jegyzője vagy a járási hivatal” szöveg,

b) 17. § (4) bekezdésében és a 19. § (2) bekezdésében, 50. § (6) bekezdésében, 50/A. § (4) bekezdés első és második mondatában és (10) bekezdése bevezető szövegében, 52. § (1) és (2) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „jegyző, illetve a járási hivatal” szöveg,

c) 18. § bevezető szövegében, a „jegyző a” szövegrész helyébe a „jegyző a települési önkormányzat és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó” szöveg lép,

d) 19. § (1) bekezdésében, 22. §-ában, 23. §-ában a „18” szövegrész helyébe a „18–18/A” szöveg,

e) 32/B. § (1) bekezdés nyitó szövegében, 43/A. § (3) bekezdésében a „települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,

f) 32/B. § (3) bekezdésében, 54. § (1)–(3) bekezdésében, a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,

g) 32/D. § (2)–(4) bekezdésében a „főjegyző” szövegrész helyébe a „kijelölt kerületi hivatal” szöveg,

h) 32/D. § (3) bekezdésében és (4) bekezdés második mondatában a „jegyzővel” szövegrész helyébe a „járási hivatallal” szöveg,

i) 32/D. § (4) bekezdésében az „önkormányzat jegyzőinek” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,

j) 41. § (2) bekezdésében, 43/A. § (1) bekezdés bevezető szövegében a „települési önkormányzat jegyzője” szöveg helyébe a „járási hivatal” szöveg,

k) 50/A. § (6) bekezdésében a „jegyzőnek” szövegrész helyébe a „jegyzőnek, illetve járási hivatalnak” szöveg,

l) 50/D. §-ában a „jegyzőnél” szövegrész helyébe a „jegyzőnél, illetve járási hivatalnál” szöveg,

m) 64. § (2) bekezdésében, 139. § (1) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „jegyző, a járási hivatal” szöveg,

n) 92/K. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,

o) 93. § (3) bekezdésében, 94. § (1) bekezdés d) pontjában, 118. § első és második mondatában a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg

lép.

(9) Az Szt. 132. § (1) bekezdése a következő y) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)

„y) a 32/D. § (1) bekezdése szerinti fővárosi kerületi hivatal kijelölését.”

18. A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása

21. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8/A. § (4) bekezdésében a „körzetközponti jegyzővel” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalával (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg, a 8/A. § (5) bekezdésében a „körzetközponti jegyzőhöz” szövegrész helyébe a „járási hivatalhoz” szöveg lép.

19. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

22. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. § (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.

20. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

23. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény

a) 4/A. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,

b) 24. § (4) bekezdés e) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg,

c) 19. (2) bekezdésében a „szerve” szövegrész helyébe „szervét” szöveg,

d) 19. § (3) bekezdés d) pontjában a „jegyzőtől,” szövegrész helyébe a „jegyzőtől, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalától (a továbbiakban: járási hivatal),” szöveg,

e) 24. § (4) bekezdés c) pontjában a „jegyzőnek” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg

lép.

21. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

24. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

a) 37. § (2) bekezdésében és a 88. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnál” szöveg,

b) 37. § (7) bekezdésében, 79. § (1), (4), (7) és (8) bekezdésében, a 80. § (1)–(7) bekezdésében, a 82. § (1), (2) és (5) bekezdésében, a 86. § (3) és (6) bekezdésében, a 87. § (1) bekezdésében, a 88. § (2) és (5) bekezdésében, a 89/A. § (4) bekezdésében, a 91. § (2), (3) és (6) bekezdésében, a 94. § (1) bekezdés n) pontjában, a 94. § (3) bekezdés j) és n) pontjában, a 102. § (10) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,

c) 80. § (5) bekezdésében, a 88. § (1) bekezdésében, a 89/B. § (7) bekezdésében, a 102. § (10) bekezdésének a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg,

d) 81. § (1) bekezdés e) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervével” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatallal” szöveg,

e) 81. § (16) bekezdésében, a 87. § (4) bekezdésében, a 88. § (1), (6)–(7) és (9)–(10) bekezdésében, a 90. § (1) és (2) bekezdésében, a 107. § (8) bekezdés b) pontjában és az 1. mellékletben a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal” szöveg,

f) 85. § (6) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatalnak” szöveg,

g) a 88. § (9) bekezdésében, a 93. § (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalt” szöveg,

h) 89/A. § (4) bekezdésében a „Kormány – területileg illetékes – általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg,

i) 89/A. § (6) bekezdés a) pontjában és a (7) bekezdés a) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervére” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalra” szöveg,

j) 91. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetője” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal kormánymegbízottja” szöveg,

k) 102. § (2) bekezdés d) pontjában a „Kormány általános hatáskörű – a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes – területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg

lép.

22. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

25. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

a) 8. § (8) bekezdésének nyitó szövegében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetőjét” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjét” szöveg,

b) 8. § (8) bekezdésének nyitó szövegében a „fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjét” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjét, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala vezetőjét” szöveg

lép.

23. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása

26. § (1) A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) 26. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„A hadigondozotti ügyekben első fokon eljáró hadigondozási hatóság a hadigondozott lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal). A járási hivatal vezetője határozatban dönt:”

(2) A Hdt. 26. § (3) bekezdésében, 26. § (7) és (8) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg lép.

24. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

27. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

a) 47. § (2) bekezdésében „az okmányirodát” szövegrész helyébe a „a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,

b) 197. § (1) bekezdésében a „községi, városi, fővárosi kerületi jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg, a 197. § (2) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg

lép.

25. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása

28. § A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 88. § (1) bekezdésében „a Kormány ingatlan fekvése szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe „az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg, a 88. § (2) bekezdésében „a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg lép.

26. A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosítása

29. § A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény

a) 6. § (1) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzőjénél (a továbbiakban: jegyző)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,

b) a 6. § (2) és (3) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,

c) a 6. § (3) bekezdésében és az 56. § (2) bekezdésében a „jegyzőnek” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg,

d) az 56. § (2) bekezdésében „az önkormányzat” szövegrész helyébe „a fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg

lép.

27. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

30. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 8. § (3) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg lép.

28. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása

31. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (1) bekezdés c) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervével” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatallal” szöveg lép.

29. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

32. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. § (2) bekezdés f) pontjában az „az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott – körzetközponti feladatokat ellátó – települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe „a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg lép.

30. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

33. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény

a) 10. § (3) bekezdésében a „helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)” szöveg,

b) 15. § (11) bekezdésében és a 16. § (11)–(13) bekezdéseiben a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,

c) 16. § (10) bekezdésében az „általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,

d) 16. § (12) és (16) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt” szöveg,

e) 23/C. § (7) bekezdésében a „helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervnek” szöveg helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg,

f) 27. § (1) bekezdés n) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg

lép.

31. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

34. § (1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Hartv.) 2. § a) és g) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„a) helyi önkormányzat: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 3. §-ában meghatározott önkormányzat;”

„g) adósságrendezésbe vonható bevétel: a helyi önkormányzatot megillető az Mötv. 106. § (1) bekezdésében meghatározott saját bevételek tárgyévben beszedett vagy követelésként fennálló összege, valamint az átengedett központi adókból származó bevétel az adósságrendezési eljárás megindításától a bejelentett hitelezői követelések megtérüléséig;”

(2) A Hartv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a polgármester vagy az ülés levezetésére megválasztott levezető elnök az Mötv. 45. §-ában meghatározott bármely kötelezettségét nem teljesíti, a bíróság – esetenként – ötszázezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja.”

(3) A Hartv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Mötv. 42. §-ában meghatározott – a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó – ügyek kivételével a helyi önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak és hatáskörének teljesítésével kapcsolatos valamennyi gazdasági kérdésben az adósságrendezési bizottság dönt.”

(4) A Hartv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben a képviselő-testület működésképtelenné válik, továbbá, ha a feloszlatását kezdeményezték a helyi önkormányzattal szemben azonnal e törvény IV. fejezetében foglaltak szerint kell az adósságrendezési eljárást lefolytatni.”

(5) A Hartv. 29. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzügyi gondnok]

„c) meghatározza az adósságrendezésbe vonható vagyon körét.”

(6) A Hartv. 30. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzügyi gondnok a 29. § (6) bekezdésében meghatározott jóváhagyó végzés jogerőre emelkedését követő]

„b) 60 napon belül köteles megkísérelni a helyi önkormányzat adósságrendezésbe vonható vagyonának nyilvános értékesítését a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A vagyon értékesítése során – a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (2) bekezdése alapján az államot megillető elővásárlási jogot követően – a hitelezőket elővásárlási jog illeti meg. A 60 napos határidő a 28. § szerinti módon egy alkalommal meghosszabbítható. A pénzügyi gondnok a határidő lejártát követő 30 napon belül az adósságrendezésbe vonható vagyon hitelezők részére történő felosztására tesz javaslatot. A hitelezői igények kielégítése történhet pénzzel, illetve az értékesítetlen vagyontárgyak hitelezők részére történő átadásával is. Ez utóbbi esetben meg kell állapítani – a kielégítési sorrend és a hitelezői követelések arányának megfelelően –, hogy a hitelezők a helyi önkormányzat vagyonából milyen arányban részesednek.”

(7) A Hartv. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénzügyi gondnok díjának fedezete a központi költségvetés helyi önkormányzatok támogatásait tartalmazó fejezetében áll rendelkezésre. A miniszter a bíróság jogerős végzése alapján a díjösszeg kiutalásáról a kincstáron keresztül intézkedik.”

(8) A Hartv. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a helyi önkormányzat az egyezséghez szükséges feltételeket pénzügyi intézménytől felvett hitellel teremti meg (reorganizációs hitel), úgy a központi költségvetés az esedékes kamattörlesztésre, annak egy részére a reorganizációs hitel teljes futamidejére vagy annak egy részére a miniszter döntése alapján kamatmentes visszatérítendő támogatást nyújthat, legfeljebb az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott referenciakamat +2%-os mértékéig.”

(9) A Hartv.

a) 5. § (5) bekezdésében, a 10. § (4) bekezdés a) pontjában, a 14. § (2) bekezdés g) pontjában a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalt” szöveg,

b) 17. § (1) bekezdésében a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg

lép.

(10) A Hartv. mellékletének 24. és 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. A fővárosi önkormányzatnál a fővárosi kerületek önkormányzatai, közművelődési intézményei, szervezetei és közösségei részére, a közművelődési tevékenységek elősegítése és fejlesztése érdekében közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás, a közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás működési feltételeinek biztosítása (1997. évi CXL. törvény).

25. A fővárosi közlevéltár működtetése (1995. évi LXVI. törvény).”

32. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

35. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„k) gyámhatóság: a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának szakigazgatási szerve, valamint a települési önkormányzat jegyzője”

(2) A Gyvt. 16. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az e törvényben meghatározott, a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket]

„b) a gyámhatóság”

[gyakorolja.]

(3) A Gyvt. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gyámhatóság a gyermektartásdíj megelőlegezését a központi költségvetés terhére biztosítja.”

(4) A Gyvt. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gyámhatóság az otthonteremtési támogatást a központi költségvetés terhére biztosítja.”

(5) A Gyvt. 66/P. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A helyettes szülői jogviszony fennállása alatt a helyettes szülő együttműködik a működtetővel, a gyermek ügyében illetékes gyámhatósággal, a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermek törvényes képviselőjével, továbbá a helyettes szülő tevékenységét ellenőrző gyámhatósággal.”

(6) A Gyvt. 68. § (5) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„A gyámhatóság – kérelemre bármikor, hivatalból legalább évente – felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. A gyámhatóság haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedést, ha”

[a) a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, és alaposan feltételezhető, hogy segítséggel sem biztosítható a gyermek családi környezetben történő megfelelő gondozása, nevelése vagy

b) a védelembe vétel már két éve fennáll és a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét nem sikerült megszüntetni.]

(7) A Gyvt.

2. 11/A. § (2) bekezdés f) pont fb) alpontjában, 63. § (1) bekezdés c) pontjában, 82. § (4) és (8) bekezdésében, 85. § (5) bekezdésében, 96. § (6) bekezdésében, 104. § (8) bekezdésében a „gyámhivatalnak” szövegrész helyébe a „gyámhatóságnak” szöveg,

3. 13. § (1) bekezdés b) pontjában a „gyámhivataltól” szövegrész helyébe a „gyámhatóságtól” szöveg,

4. 18. § (1) bekezdés a) pontjában a „települési (fővárosi kerületi, a továbbiakban együtt: települési) önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,

5. a 19. § (2) és (8) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében, 20/A. § (1) bekezdésében, 20/B. § (2), (4) és (7) bekezdésében, 20/C. § (1) bekezdésében, 31. § (1) bekezdésében, 68. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 68/A. § (1) bekezdésében, (2) bekezdésének bevezető szövegében és (4) bekezdésében, 68/B. § (1) bekezdésében, (3) bekezdésének első mondatában, valamint (4) és (5) bekezdésében, 68/C. § (1) bekezdésében, 69. § (3) bekezdésében, 77. § (5) bekezdésében, 80. § (6) bekezdésében, 138. § (4) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzője” szöveg helyébe a „gyámhatóság” szöveg,

6. 20/C. § (2) bekezdésében a „jegyzői” szövegrész helyébe a „gyámhatósági” szöveg,

7. 24. § (9) bekezdés első mondatában az „a települési önkormányzat jegyzője adóügyi hatáskörében” szövegrész helyébe az „az adóhatóság” szöveg,

8. 24. § (9) bekezdés második mondatában az „A települési önkormányzat jegyzője adóügyi hatáskörében” szövegrész helyébe az „Az adóhatóság” szöveg,

9. 32. § (1) bekezdés b) pontjában a „települési önkormányzat jegyzőjének vagy a gyámhivatalnak” szövegrész helyébe a „gyámhatóságnak” szöveg,

10. 34. § (6) bekezdés harmadik mondatában a „gyámhivatalnak” szövegrész helyébe a „gyámhatóságnak” szöveg,

11. 40. § (2) bekezdés c) pontjában, 162. § (1) bekezdés m) pontjában a „települési önkormányzat jegyzőjének” szöveg helyébe a „gyámhatóság” szöveg,

12. 46. § (4) bekezdésében, 47. § (3) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdésében, 57. § (3) bekezdés a) pontjában és d) pont db) alpontjában, 63. § (1) bekezdés b) pontjában, 66/E. § (5) és (7) bekezdésében, 67. § (2) bekezdésében, 69/D. § (4) bekezdésében, 81/A. § (2) bekezdésében, 83. § (7) bekezdésében, 93. § (8) bekezdésében 141. § (3) bekezdésében a „gyámhivatalt” szövegrész helyébe a „gyámhatóságot” szöveg,

13. 57. § (3) bekezdés d) pont da) alpontjában, 66/B. § (1) bekezdésében a „gyámhivatallal” szövegrész helyébe a „gyámhatósággal” szöveg,

14. 66/E. § (6) bekezdésében, 69/D. § (1) bekezdés e) pontjában, 81/A. § (3) bekezdésében, 93. § (8) bekezdésében a „gyámhivatali” szövegrész helyébe a „gyámhatósági” szöveg,

15. 67. § (1) bekezdésében, 135. § (4) bekezdésében, 143. § (3) bekezdés c) pontjában a „települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,

16. 67. § (3) bekezdésében a „gyámhivatalnak a” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,

17. 68/B. § (3) bekezdés második mondatában a „települési önkormányzat jegyzőjét” szöveg helyébe a „gyámhatóságot” szöveg,

18. 68/C. § (3) bekezdés első és negyedik mondatában a „települési önkormányzat” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,

19. 72. § (1) bekezdésében, 132. § (2) bekezdésében, 135. § (7) bekezdésében „a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,

20. 72. § (1) bekezdés b) pontjában a „gyámhivatalt” szövegrész helyébe a „gyámhatóságot”, a „kijelölt gyámhivatalt” szövegrész helyébe a „kijelölt gyámhatóságot” szöveg,

21. 78. § (2) bekezdésében, 96. § (7) bekezdésében a „gyámhivatalnál” szövegrész helyébe a „gyámhatóságnál” szöveg,

22. 85. § (2) bekezdésében a „feladatokat a gyámhivatal” szövegrész helyébe a „feladatokat a gyámhatóság”, a „ha a gyámhivatal” szövegrész helyébe a „ha a gyámhatóság” szöveg,

23. 96. § (6) bekezdés harmadik mondatában a „gyámhivatal az” szövegrész helyébe a „gyámhatóság az”, a „gyámhivatal javaslatait” szövegrész helyébe a „gyámhatóság javaslatait” szöveg,

24. 100. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének szakigazgatási szerveként működő gyámhivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal szociális és gyámhivatala” szöveg,

25. 101. § (2) bekezdés c) pontjában a „gyámhivatalok” szövegrész helyébe a „gyámhatóságok” szöveg,

26. 105. § (2) bekezdésében a „a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóságok” szöveg,

27. 127. § (1) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzője vagy a gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,

28. 129. § (1) bekezdésében a „jegyzője és a gyámhivatal” szövegrész helyébe az „a gyámhatóság” szöveg,

29. 130. § (3) bekezdésében a „gyámhivatal megkeresheti a települési önkormányzat jegyzőjét” szövegrész helyébe a „gyámhatóság megkereshet más gyámhatóságot” szöveg,

30. 131. § (4) bekezdésében az „annak jegyzője” szövegrész helyébe az „jegyzője, a gyámhatóság” szöveg,

31. 131. § (5) bekezdésében a „jegyzője, illetve a gyámhivatal” szövegrész helyébe az „illetve a gyámhatóság” szöveg,

32. 138. § (1) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „gyámhatóság, illetve a 18. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti ellátás esetében a jegyző” szöveg,

33. 138. § (2) és (3) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,

34. 140. § (1) bekezdés c) pontjában a „gyámhivatalhoz” szövegrész helyébe a „gyámhatósághoz” szöveg,

35. 142. § (2) bekezdésében a „jegyzője” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,

36. 161/H. § a) pontjában a „települési önkormányzat jegyzőjéhez” szöveg helyébe a „gyámhatósághoz” szöveg,

37. 162. § (1) bekezdés d) pontjában a „gyámhivatal vagy gyámhivatalok” szövegrész helyébe a „gyámhatóságok” szöveg,

38. 162. § (1) bekezdés n) pontjában a „gyámhatóságként eljáró települési önkormányzat jegyzőjének” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg

lép.

33. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

36. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 23. § (1) bekezdés c) pontjában az „az illetékes jegyző” szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg lép.

34. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

37. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

a) 9. § (12) bekezdésében a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg,

b) 27. § (1) és (10) bekezdésében, valamint a 30. § (7) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg

lép.

35. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

38. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

a) 43. § (1) bekezdés e) pontjában az „az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott – körzetközponti feladatokat ellátó – települési (fővárosi kerületi) önkormányzatok jegyzői” szövegrész helyébe „a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalai (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,

b) 44/A. § (2) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat jegyzője, illetve a járási hivatal” szöveg

lép.

36. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

39. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (3) bekezdés e) pontjában az „az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott – körzetközponti feladatokat ellátó – települési (fővárosi kerületi) önkormányzatok jegyzői” szövegrész helyébe „a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalai” szöveg lép.

37. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása

40. § A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény

a) 17. § (1) bekezdés a) pontjában a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,

b) 22. § (2) bekezdésében az „ellenőrzéséért” szövegrész helyébe a „felügyeletéért” szöveg

lép.

38. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása

41. § A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 17. § (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.

39. A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény módosítása

42. § A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 20. § (2) bekezdésében az „ellenőrzési” szövegrész helyébe a „felügyeleti” szöveg lép.

40. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

43. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 27. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az ingatlanügyi hatóság a lakcímre is kiterjedő adatfelhasználás esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímadatot – az adatfelhasználást megelőzően – összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartásában szereplő adattal. Ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímadat nem egyezik meg a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal, az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatot használja fel, és az adatváltozást az ingatlan-nyilvántartáson hivatalból átvezeti.”

(2) Az Inytv. 52. § (1) bekezdés h) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg

lép.

41. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

44. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

a) 114. § (2) bekezdés c) pontjában a „kistérség” szövegrész helyébe a „járás” szöveg,

b) 148. § (3) bekezdés d) pontjában a „kistérségekben” szövegrész helyébe a „járásokban” szöveg,

c) 201. § (10) bekezdésében a „gyámhivatalnak” szövegrész helyébe a „gyámhatóságnak” szöveg

lép.

42. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

45. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény

a) 10/B. §-ában a „szervekkel, valamint” szövegrész helyébe a „szervekkel, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalával (továbbiakban: járási hivatal), valamint”,

b) 15. § (6) bekezdésében és 23. § (4) bekezdésében a „szervekkel, a” szövegrész helyébe a „szervekkel, a járási hivatallal, a”

szöveg lép.

43. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

46. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény

a) 24/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „körzetközponti feladatokat ellátó, okmányirodát működtető települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: körzetközponti jegyző)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal)”, valamint

b) 24/A. § (2) bekezdésében a „körzetközponti jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal”

szöveg lép.

44. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

47. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 128. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A terhelt felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekét, illetőleg az általa gondozott más személyt gondozás céljából a hozzátartozójának, illetőleg az arra alkalmas intézménynek kell átadni. A kiskorú elhelyezéséről a gyámhatóság útján kell gondoskodni, a terhelt által gondozott más személy esetében a gyámhatóságot kell értesíteni. Intézkedni kell a terhelt felügyelet nélkül maradó vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről is.”

(2) A Be. 279. § (1) bekezdésében a „gyámhivatalt” szövegrész helyébe a „gyámhatóságot” szöveg lép.

45. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

48. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról a gyermek védelembe vételéről határozatot hozó gyámhatóság dönthet.”

(2) A Cst.

a) 4. § g) és h) pontjában, 8. § (1) bekezdés a) pontjában, 11. § (1) bekezdés j) pontjában és a 12. § (1) bekezdés b) pontjában a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,

b) 8. § (3) bekezdés f) pontjában a „gyámhivatalnak” szövegrész helyébe „gyámhatóságnak” szöveg,

c) 15. § (1) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,

d) 37. § (5) bekezdésében a „gyámhatóságként eljáró jegyző” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg, a „jegyző” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,

e) 37. § (8) bekezdésében a „gyámhatóságként eljáró jegyző” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg

lép.

46. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

49. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 6. §-ában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.

47. A gazdasági kamarákról 1999. évi CXXI. törvény módosítása

50. § (1) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Gkt.) 10. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében]

„h) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését kezdeményezhetik és a járási hivatal az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetéséről az egyéni vállalkozó székhelye szerinti jegyzőt értesíti,”

(2) A Gkt. 10. § (3) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg lép.

48. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása

51. § A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 39. § (5) bekezdésében a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.

49. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról
és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása

52. § A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 46. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szőlő termőhelyi kataszteri terület övezetén (C-1):]

„e) a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró nyilatkozatával kell igazolni.”

50. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítása

53. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 7. § (1) bekezdésében a „körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzőjét” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi hivatalát” szöveg lép.

51. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

54. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény

a) 24. § (2) bekezdés b) pontjában a „jegyző” szövegrész helyébe a „a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,

b) 24. § (3) bekezdésében az „illetékes települési önkormányzat jegyzőjének” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg,

c) 24. § (4) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg

lép.

52. A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény módosítása

55. § A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény 5. § (3) bekezdésében „az önkormányzat jegyzőjének” szövegrész helyébe „a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának” szöveg lép.

53. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

56. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)

a) 11. § (1) bekezdés e) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)” szöveg,

b) 17. § (5) bekezdésében „az okmányirodánál” szövegrész helyébe „a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,

c) 20. § (4) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzőjét” szövegrész helyébe „járási hivatalt” szöveg,

d) 52. § (7) bekezdés l) pontjában és az 54. § (7) bekezdés i) pontjában az „ellenőrzéséért” szövegrész helyébe „felügyeletéért” szöveg,

e) 116. § (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez” szövegrész helyébe a „kormányhivatalhoz”,

f) 116. § (6) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg,

g) 3. melléklet G) pont 5. és 7. alpontban „Az okmányiroda” szövegrész helyébe „A járási hivatal” szöveg

lép.

(2) Az Art. 52. § (4) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

„u) a járási hivatal.”

54. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

57. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 10. § (3) bekezdésében az „okmányirodánál” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál” szöveg lép.

55. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása

58. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17. § (10) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.

56. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosítása

59. § A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 12. § (2) bekezdésben az „ellenőrzési” szövegrész helyébe a „felügyeleti” szöveg lép.

57. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

60. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 12. § (3) bekezdés b)–d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazása szempontjából közigazgatási hatóság (a továbbiakban: hatóság) a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező]

„b) helyi önkormányzati képviselő-testület, ideértve a megyei önkormányzat közgyűlését is, valamint átruházott hatáskörben annak a 19. § (2) bekezdése szerinti szervei,

c) polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester),

d) főjegyző, jegyző (a továbbiakban együtt: jegyző),”

(2) A Ket. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el. A képviselő-testület ezt a hatáskörét a polgármesterre, a bizottságára, a társulására vagy a jegyzőre ruházhatja át.”

(3) A Ket. 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A jegyző mint hatóság nem vehet részt annak a hatósági ügynek az elintézésében, amelyben az illetékességi területének az önkormányzata, az önkormányzat szerve vagy a polgármester ellenérdekű ügyfél, illetve a határozattal az illetékességi területének az önkormányzata, az önkormányzat szerve vagy a polgármester jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal.”

(4) A Ket. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fővárosban működő hatóság a főváros, a társulás pedig a társulás egész területéről idézhet.”

(5) A Ket. 107. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Önkormányzati hatósági ügyben a fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, ha az elsőfokú döntést nem a képviselő-testület hozta.

(2) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a fellebbezés elbírálására, ha első fokon államigazgatási hatósági ügyben a járási (fővárosi kerületi) hivatal, a polgármester vagy a jegyző járt el.”

(6) A Ket.

a) 20. § (5) bekezdésében a „társulás” szövegrész helyébe a „társulás vagy a jegyző” szöveg,

b) 20. § (5), (6) és (8) bekezdésében a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,

c) 23. § (3) bekezdés a) pontjában a „Kormánynak a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,

d) 41. § (8) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,

e) 106. § (4) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg

lép.

58. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

61. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.)

a) 10. §-ában az „önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe az „önkormányzat jegyzője, a fővárosban a fővárosi önkormányzat főjegyzője (a továbbiakban: önkormányzat jegyzője)” szöveg,

b) 11. § (1) bekezdésében a „Hivatallal és az önkormányzat jegyzőjével” szövegrész helyébe a „Hivatallal, az önkormányzat jegyzőjével és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalával (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,

c) 28. § (2) bekezdésében az „illetékes önkormányzat jegyzőjétől” szövegrész helyébe a „járási hivataltól” szöveg,

d) 28. § (3) bekezdésében az „illetékes önkormányzat jegyzője határozattal” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,

e) 51. § (8) bekezdésében az „Az illetékes önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe az „A járási hivatal” szöveg,

f) 51. § (9) bekezdésében az „Az önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe az „A járási hivatal” szöveg,

g) 57/B. § (3) bekezdésében a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervhez” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalhoz” szöveg

lép.

59. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása

62. § A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény

a) 1. § (2) bekezdésében a „gyámhivatalra” szövegrész helyébe a „gyámhatóságra” szöveg,

b) 6. § (5) bekezdés b) pontjában, 7. § (1) bekezdés b) pontjában és a 9. § (3) bekezdésében a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg

lép.

60. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

63. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 45. § (4) és (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási hatáskörű szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.

61. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

64. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

a) 2. számú melléklete I.5. pontjában és 3. számú melléklete II.11. pontjában a „gyámhivatali” szövegrész helyébe a „gyámhatósági” szöveg,

b) 2. számú melléklet II.1. a) pontjának ac) alpontjában a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg

lép.

62. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

65. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 81. § (1) bekezdésében az „okmányiroda” szövegrész helyébe a ”fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg lép.

63. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

66. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (1) bekezdés o) pontjában az „okmányiroda” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg lép.

64. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

67. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A menekültügyi hatóság, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) az (1) és (2) bekezdés hatálya alá tartozó ügyekben határozattal dönt. A határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. A bíróság a menekültügyi hatóság, valamint a járási hivatal döntését megváltoztathatja.”

(2) A Met.

a) 32/A. § (2) bekezdésében, 32/B. § (2) bekezdésében, 85. § (1), (2) és (4) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe „járási hivatal” szöveg,

b) 87. § (2) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzőjét” szövegrész helyébe a „járási hivatalt” szöveg

lép.

65. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

68. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 33/A. § (1) bekezdésében „az illetékes jegyzőhöz” szövegrész helyébe „a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg, 33/A. § (2) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg lép.

66. Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény módosítása

69. § (1) Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Ett.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Rendelet 3. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában Magyarország tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 6. § (1) bekezdésének a)–f) pontja szerinti szervezeteket kell érteni (magyar jog szerinti tagok). Az európai területi társulásban a Kbt. 6. § (1) bekezdésének a)–f) pontja szerinti szerv akkor vehet részt, ha jogi személyiséggel rendelkezik.”

(2) Az Ett. 4. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A jóváhagyás akkor tagadható meg, ha]

„b) az állam kivételével a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kérelmező nem rendelkezik hozzájárulással arra vonatkozóan, hogy az egyezmény- és az alapszabály-javaslat szerinti európai területi társulásban tagként részt vehet,”

(3) Az Ett.

a) 5. § (1) bekezdésében, a 6. § (1) és (3) bekezdésében, a 10. § (2)–(3) bekezdésében, a 13. §-ában, a 14. § (4) bekezdésében, a 15. § (2) bekezdés b) pontjában és (3)–(4) bekezdésében, a 16. §-ában, valamint a 19. § (1) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe „Fővárosi Törvényszék”,

b) a 9. §-ában a „Fővárosi Bíróságnál” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszéknél”,

c) a 10. § (1) bekezdésében a „Fővárosi Bírósághoz” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszékhez”

szöveg lép.

67. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

70. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 16. § (3) bekezdésében az „az illetékes jegyzőhöz” szövegrész helyébe „a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg, 16. § (4) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg lép.

68. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

71. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 1. § d) pontjában a „külön jogszabályban meghatározott, közlekedési igazgatási hatóságnak (a továbbiakban: jegyző)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) szöveg, a 32/B. § (2) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdésében, valamint a 45. § (2) bekezdésében, 48. § (1) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe „járási hivatal” szöveg lép.

69. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény módosítása

72. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 9. § (3) bekezdésében a „gyámhivatalnak” szövegrész helyébe a „gyámhatóságnak” szöveg lép.

70. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása

73. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 3/A. § (2) bekezdésében a „körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg lép.

71. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

74. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény

a) 24.§ (1) bekezdésében a „gyámhivatalnak” szövegrész helyébe a „gyámhatóságnak” szöveg,

b) 24. § (2) bekezdésében és 33. §-ában a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,

c) a 28. § (2) bekezdés e) pontjában a „gyámhivatalt” szövegrész helyébe a „gyámhatóságot” szöveg

lép.

72. A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők,
valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló
2011. évi XXXIV. törvény módosítása

75. § A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 7. § (3) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve – erre vonatkozó írásbeli kérelmére – adatot szolgáltat]

„k) a 4. § (2) bekezdés a), c), e) és g) pontjában és a 4. § (5) bekezdés a), d), e) és f) pontjában foglalt adatokról az érintett személy jogait vagy jogos érdekét érintő hatósági eljárások lefolytatása céljából az érintett személy elhelyezési helye szerinti helyi önkormányzat jegyzője és az elhelyezési helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala”

[részére.]

73. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény módosítása

76. § A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdés i) pont ia) alpontjában az „ellenőrzéséért” szövegrész helyébe a „felügyeletéért” szöveg lép.

74. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása

77. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (a továbbiakban: törzshivatal), ágazati szakigazgatási szervekből (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) és járási, illetve a fővárosban fővárosi kerületi hivatalokból (a továbbiakban együtt: járási hivatal) áll.

(2) A szakigazgatási szervek törvény vagy kormányrendelet alapján önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységekkel rendelkezhetnek.

(3) A törzshivatal, a szakigazgatási szervek és a járási hivatalok egy költségvetési szervet képeznek.”

(2) A Khtv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveit, valamint a járási hivatal szakigazgatási szerveit (a továbbiakban: járási szakigazgatási szerv) a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) A szakigazgatási szerv, a járási hivatal, továbbá a járási szakigazgatási szerv a jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja. A szakigazgatási szerv, a járási hivatal, továbbá a járási szakigazgatási szerv által ellátandó egyedi ügyben a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve annak vezetője utasításadási joggal nem rendelkezik.”

(3) A Khtv. 15. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szakigazgatási szerv kormánytisztviselői és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat – a 20/B. §-ban meghatározott kivétellel – a szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja.

(3) A szakigazgatási szerv kormánytisztviselőjének kinevezni, illetve felmenteni javasolt személyről a szakigazgatási szerv vezetője tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a javasolt személlyel, illetve a felmentéssel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a szakigazgatási szervnél kormánytisztviselőnek, illetve nem kerülhet felmentésre.”

(4) A Khtv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fővárosi és megyei államigazgatási kollégium vezetője a kormánymegbízott, tagjai a fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatalának és szakigazgatási szerveinek vezetői, a járási hivatalok hivatalvezetői, a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetője, a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek vezetői, valamint a kormánymegbízott által meghívottak.”

(5) A Khtv. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal az általa megismerhető iratokban foglalt, valamint a részére nyújtott tájékoztatás alapján tudomására jutott személyes adatok kezelésére az (1)–(2) bekezdésben meghatározott eljárás lefolytatása céljából addig az időpontig jogosult, amíg az a feladata ellátásához szükséges.”

(6) A Khtv. 20. § a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

[A fővárosi és megyei kormányhivatal]

„a) döntés-előkészítő és javaslattevő szervként közreműködik a Kormánynak az Alaptörvény 35. cikk (5) bekezdése szerinti indítványtételi jogosultsága, a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 128. § a) és c) pontjában, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek az Mötv. 129. § b) és c) pontjában, valamint a szakmai irányító miniszternek az Mötv. 130. §-ában meghatározott feladatai ellátásában, a Kormánynak a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 150. § d)–e) pontjában, a nemzetiségpolitikáért felelős miniszternek az Njtv. 151. § a) pontjában, a feladat- és hatáskör szerinti miniszternek az Njtv. 152. § a) pontjában meghatározott feladatai

ellátásában,”

(7) A Khtv. a következő 9/A. címmel és az azt követő 20/A–20/E. §-okkal egészül ki:

„9/A. A járási (fővárosi kerületi) hivatal

20/A. § (1) A megyei kormányhivatal kirendeltségeiként járási hivatalok működnek. A járási hivatal székhelye a járás székhelyeként kijelölt városban van.

(2) A fővárosi kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek. A kerületi hivatal illetékességi területe megegyezik a fővárosi kerület közigazgatási területével. A kerületi hivatalra egyebekben a járási hivatalra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

(3) A járási hivatal a járási hivatalvezető (a továbbiakban: hivatalvezető) által közvetlenül vezetett járási törzshivatalból és járási szakigazgatási szervekből áll.

20/B. § A járási hivatal kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja. A járási hivatal kormánytisztviselőjének kinevezni, illetve felmenteni javasolt személyről a hivatalvezető tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a kinevezni javasolt személlyel, illetve a felmentéssel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki kormánytisztviselőnek, illetve nem kerülhet felmentésre.

20/C. § (1) A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezéséért felelős miniszter nevezi ki és menti fel. A hivatalvezető felett – a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével – a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.

(2) Hivatalvezetői munkakörbe az nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható, felsőfokú végzettséggel és legalább öt év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. E szakasz tekintetében közigazgatási gyakorlatnak minősül az országgyűlési képviselői tevékenység és a polgármesteri tisztség ellátása is.

(3) A hivatalvezető a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép. A kinevezett hivatalvezető a közigazgatás-szervezéséért felelős miniszter előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.

(4) A hivatalvezető megbízatása megszűnik:

a) lemondásával,

b) felmentésével,

c) halálával,

d) ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,

e) összeférhetetlenségének megállapításával.

(5) A hivatalvezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, nem lehet helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a hivatalvezető országgyűlési képviselő legyen, valamint tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen.

(7) A hivatalvezető illetményére és az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben a főosztályvezetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

20/D. § (1) A hivatalvezetőt hivatalvezető-helyettes helyettesíti, a hivatalvezető-helyettes főosztályvezető-helyettes besorolású kormánytisztviselő. A hivatalvezető-helyettest a hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és menti fel. A hivatalvezető-helyettes felett – a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével – a munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja.

(2) Hivatalvezető-helyettesi munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú igazgatásszervezői, okleveles jogász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser, illetve egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdász szakképesítéssel rendelkezik. A hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott kivételesen indokolt esetben egyéb felsőfokú végzettségű személyt is kinevezhet hivatalvezető-helyettesnek.

20/E. § A járási szakigazgatási szerv vezetőjét a hivatalvezető javaslatára a szakigazgatási szerv vezetője nevezi ki és menti fel. A járási szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezni, illetve felmenteni javasolt személyről a megyei szakigazgatási szerv vezetője tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a kinevezni, illetve felmenteni javasolt személlyel, illetve a felmentéssel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A járási szakigazgatási szerv vezetője főosztályvezető-helyettes besorolású kormánytisztviselő.”

(8) A Khtv. a következő 21/A. §-sal egészül ki:

„21/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a járási hivatalok – kivéve a fővárosi kerületi hivatalok – székhelyeit, illetékességi területét,

b) a járási (fővárosi kerületi) hivatalok feladat- és hatásköreit, a kormányablakok illetékességi területét és működése szabályait, a kormányablakok működésének személyi és technikai feltételeit

c) a kormányablakkal összefüggő feladatokat ellátó személyek kiválasztásának és képzésének szabályait

rendeletben határozza meg.”

(9) A Khtv. 25. § (5) bekezdésében a „gyámhivatalnál” szövegrész helyébe a „gyámhatóságnál” szöveg lép.

75. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása

78. § A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 140. § (1) bekezdés d) pontjában az „ellenőrzéséért” szövegrész helyébe a „felügyeletéért” szöveg lép.

76. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

79. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (2) bekezdés d) pontjában és az 1. melléklet II. 2. pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.

77. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása

80. § (1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 14. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A polgármester]

„a) elrendeli a település lakosságának polgári védelméhez, ellátásához szükséges szolgáltatások teljesítését,”

(2) A Hvt. 14. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A helyi védelmi bizottság elnöke

a) megállapítja a helyi jellegű szolgáltatások és szolgáltatásra kötelezettek körét,

b) nyilvántartást vezet, amelyben elősegíti a megyei védelmi bizottság elnökének, valamint a helyi védelmi bizottság illetékességi területén a polgármesterek hatáskörébe tartozó igénybevételi jog gyakorlását, koordinálja az igénybevétel helyi szintű végrehajtását.”

(3) A Hvt. 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A megyei védelmi bizottság elnöke a kormánymegbízott, elnökhelyettesei a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományába tartozó tényleges állományú katona, a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője. Tagjai az elnökön és az elnökhelyettesen kívül

a) a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester,

b) a megyei jogú város polgármestere,

c) a fővárosi és megyei kormányhivatal főigazgatója,

d) a katonai igazgatás területi szervének vezetője, képviselője,

e) a megyei, fővárosi rendőrfőkapitány,

f) az egészségügyi államigazgatási szerv képviselője,

g) a vízügyi igazgatási szerv képviselője,

h) a megyei védelmi bizottság titkára.”

(4) A Hvt. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A megyei védelmi bizottság ülésein tanácskozási joggal részt vevő, állandó meghívottak körét a Kormány rendeletben állapítja meg. A megyei védelmi bizottság elnöke az ülésre tanácskozási joggal más személyeket is meghívhat. A helyi védelmi bizottság feladatkörét érintő döntésben részt vesz a helyi védelmi bizottság elnöke is.”

(5) A Hvt. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A járásokban és a fővárosi kerületekben helyi védelmi bizottság működik. A helyi védelmi bizottságok illetékességi területe a járásokhoz, illetve a fővárosi kerületekhez igazodik.”

(6) A Hvt. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A helyi védelmi bizottság testületi szerv. A helyi védelmi bizottság elnöke a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) vezetője, elnökhelyettesei a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy, a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományából szükség esetén vezényelt tényleges állományú katona. Tagjai az elnökön és az elnökhelyettesen kívül:

a) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv kivételével a rendvédelmi szerveknek a helyi védelmi bizottság illetékességi területe szerinti vezetője,

b) a központi államigazgatási szervek területi szervének vezetője,

c) a fővárosi és megyei kormányhivatal képviselője,

d) különleges jogrend bevezetése esetén a katonai igazgatási szerv képviselője.”

(7) A Hvt. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A helyi védelmi bizottság kiadásainak és működési költségeinek fedezetét a járási hivatal részére az egyes honvédelmi feladatokra biztosított költségvetési összegből és céltámogatásból, továbbá a helyi védelmi bizottság illetékességi területéhez tartozó településekre háruló honvédelmi feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott normatív állami támogatásból kell biztosítani.”

(8) A Hvt. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A helyi védelmi bizottság a szervezeti és működési rendjét maga állapítja meg, amelyhez a megyei, fővárosi védelmi bizottság előzetes hozzájárulása szükséges.”

(9) A Hvt. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A polgármester a védelmi igazgatási feladatait a járási hivatal közreműködésével látja el. A honvédelmi feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, munkaidő-korlátozás nélkül a járási hivatal minden kormánytisztviselője és munkavállalója rendkívüli túlmunkára kötelezhető.”

(10) A Hvt. 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A járási hivatal vezetője, valamint a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot rendelet is megállapíthat.”

(11) A Hvt. 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A helyi védelmi bizottság elnöke a honvédelmi igazgatási, valamint a rendkívüli intézkedésekből adódó feladatait a megyei védelmi bizottság utasításai szerint látja el.”

(12) A Hvt. 28. § (1) bekezdésében, 28. § (2) bekezdés b) pontjában a „honvédelmi körzetben” szövegrész helyébe a „illetékességi területén” szöveg lép.

(13) A Hvt. 28. § (2) bekezdés c) pontjában a „honvédelmi körzetre” szövegrész helyébe a „illetékességi területére” szöveg lép.

(14) A Hvt. 28. § (2) bekezdés d) pontjában, 29. § (2) bekezdés e) pontjában „a honvédelmi körzet” szövegrész helyébe „az illetékességi területe” szöveg lép.

78. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó törvények módosításáról szóló
2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

81. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 21. § (2) bekezdésében és 84. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.

79. Az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezeléséről szóló 2011. évi CLXXVII. törvény módosítása

82. § (1) Az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről szóló 2011. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Haktv.) 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) vezetője közreműködik

a) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének megkeresésére az illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező kiképzett tartalékosok, potenciális hadkötelesek lakcím- és anyakönyvi adatainak pontosításában,

b) a hadkötelezettség fennállása idején a sorozó központ megkeresésére az illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező hadkötelesek személyazonosító, lakcím- és anyakönyvi adatainak pontosításában.”

(2) A Haktv. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elsőfokú sorozóbizottság munkájában a sorozó központ vezetője igényének megfelelően a sorozás helye szerinti település szerint illetékes járási hivatal vezetője által határozatban kijelölt kisegítő személyek vesznek részt.”

(3) A Haktv. 1. § d) pontjában a „polgármester” szövegrész helyébe a „járási hivatal vezetője” szöveg lép.

(4) A Haktv. 17. §-ában a „jegyzőnek” szövegrész helyébe a „járási hivatal vezetőjének” szöveg lép.

(5) A Haktv. 19. § (2) bekezdésében, 27. § (2) bekezdés b) pontjában a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal vezetője” szöveg lép.

80. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

83. § (1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 144. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel 2012. január 1-jén lép hatályba.”

(2) A Mötv. 144. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 2–15. §, 17–20. §, a 21. § (1) bekezdés, a 22–26. §, a 27. § (3)–(4) bekezdés, a 41–51. § (3) bekezdés, az 51. § (5) bekezdés – 62. §, a 65–68. §, a 71. §, a 79–105. §, a 106. § (1) bekezdés, a 111–131. §, a 143. § (1) bekezdés a), c) pontja, a 143. § (3) bekezdés, a 143. § (4) bekezdés a)–d), g), h) pontja, a 146. §, a 156. § (2) bekezdés, valamint a 157. § 2013. január 1-jén lép hatályba.”

(3) A Mötv. 144. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 16. § és a 143. § (1) bekezdés d) pontja 2012. augusztus 1-jén lép hatályba.”

81. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

84. § (1) A Kttv. 134. § (4) bekezdésében a „helyi és körzeti (nem megyei)” szövegrész helyébe „járási (fővárosi kerületi)” szöveg lép.

(2) A Kttv. 137. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 134. § (4) bekezdésében meghatározott államigazgatási szervnél a vezetői illetménypótlék mértéke a vezető alapilletményének:

a) főosztályvezető esetén az alapilletmény 20%-a,

b) főosztályvezető-helyettes esetén az alapilletmény 15%-a,

c) osztályvezető esetén az alapilletmény 10%-a.”

(3) A Kttv. 138. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„138. § Integrált ügyfélszolgálati pótlékra jogosult az a kormánytisztviselő, aki a fővárosi és megyei kormányhivatalban, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalán belül működő integrált ügyfélszolgálati feladatok ellátásával összefüggő munkakört tölt be. A pótlék mértéke az alapilletmény 20%-a.”

(4) A Kttv. 180. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az államigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba – eljárásában indokolt mértékig – jogosult betekinteni, illetőleg abból adatokat átvenni:]

„d) a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet gyakorló,”.

82. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

85. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 55. § (4) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) szöveg, az 55. § (6) bekezdésében és 60. § (2) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg, a 60. § (1) bekezdésében a „jegyzőtől” szövegrész helyébe a „járási hivataltól” szöveg lép.

83. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

86. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény

a) 38. § (1) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,

b) 39. § (2) bekezdés a) pontjában és a 44. § (3) bekezdés a) pontjában a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg

lép.

84. Átmeneti és záró rendelkezések

87. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a megállapodás megkötésének szabályait, valamint a megállapodás tartalmi kellékeit,

b) az átvett államigazgatási feladatokkal összefüggő jogok és kötelezettségek, valamint ingó- és ingatlanállomány felmérésének és meghatározásának szabályait,

c) a járási biztos részletes feladatait

rendeletben szabályozza.

88. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 8. § a) pontja, 9–10. §, a 12. § (1) és (3) bekezdése, a 14. §, a 15. § (2)–(5) bekezdése, a 18. §, a 19. § (1) bekezdés a)–c) pontja, a 20. § (1)–(7), a (8) bekezdés a)–m) és o) pontja, a (9) bekezdése, a 21. §, a 23. § d) és e) pontja, a 25. § b) pontja, a 26–27. §, a 29–30. §, a 32. §, a 34. § (1)–(5) bekezdése, a 35. § (1)–(6) bekezdése, (7) bekezdés 1–23. pontja és 25–38. pontja, a 36. §, a 38–39. §, a 40. § a) pontja, a 43. § (1) bekezdése, a 44–48. §, az 50. §, az 52–55. §, az 56. § (1) bekezdés b)–c) és g) pontja, az 57. §, a 60. § (1)–(5) bekezdése és a (6) bekezdés a) pontja, a 61. § a)–f) pontja, a 62. §, a 64–68. §, a 70–75. §, a 77. § (1)–(4), (7) és (9) bekezdése, a 80. § (1)–(2) és (4)–(14) bekezdése, a 82. §, a 84. § (1)–(3) bekezdése, a 85–86. § és a 91. § (1)–(4) bekezdése, az (5) bekezdés a) pontja, (6) bekezdése és a (7) bekezdés a)–g) és i)–k) pontja 2013. január 1-jén lépnek hatályba.

(3) A 91. § (8) bekezdése az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba.

89. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 88. § (1) bekezdés alapján készített feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelési fejlesztési tervek érvényessége 2013. március 1-jéig meghosszabbodik.

(2) Nem lép hatályba az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 98. §-a, 99. § (1) bekezdése és 100. § (1) bekezdés b) pontja.

(3) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 133. § (3) bekezdés rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkalmazni 2012-ben a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv esetében, hogy az alapilletmény-eltérítés mértéke az első hat hónap teljesítményértékelése alapján 2012. július 31-ig módosítható a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetője döntésével és a kormánymegbízott egyetértésével. Az alapilletmény-eltérítés 2012. január 1-jétől érvényes, azzal, hogy az alapilletmény-csökkentésére csak a megállapítás napját követő naptól kerülhet sor.

(4) Ezen törvény alapján 2013. január 1-jén a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához átkerülő államigazgatási feladat- és hatáskörökkel összefüggésben folyamatban lévő ügyekben az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe a feladat ellátása a jogszabály rendelkezése szerint kerül.

90. § E törvény 13. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése, 23. §-a az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése alapján, 25. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján, 40. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 34. cikk (1) bekezdése alapján, a 80. §-a az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján és a 83. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

91. § (1) Hatályát veszti a hatásköri törvény

a) 92. § (9)–(10) bekezdése

b) 137. §-a,

c) 145. § (3) bekezdésében a „vagy a képviselőtestület hivatala ügyintézője” szövegrész.

(2) Hatályát veszti az Nytv.

a) 7/A. §-a,

b) 18. § (2) bekezdésében az „a településen, illetőleg” szövegrész,

c) 27. § (1) bekezdése,

d) 27. § (3) bekezdésében az „a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél” szövegrész,

e) 47. § (1) bekezdés b) pontja,

f) 47. § (2) bekezdés e) pontjában „az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeit, továbbá” szövegrész,

g) 47. § (4) bekezdése.

(3) Hatályát veszti az Szt.

a) 4/A. § (2) bekezdése,

b) 18. § g) pontjában az „és a térítési díj” szövegrész,

c) 32/D. § (5) bekezdése,

d) 65/A. § (4) bekezdése.

(4) Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény

a) 90/A. §-a és az azt megelőző alcím,

b) 91. § (1) bekezdéséből „– a jegyző 90/A. §-on alapuló határozatának kivételével –” szövegrész.

(5) Hatályát veszti a Hartv.

a) 34/E. §-a

b) mellékletének

ba) 9. pontja,

bb) 22. pontja,

bc) 23. pontjában az „és a megyei” szövegrész.

(6) Hatályát veszti a Gyvt.

a) 16. § (1) bekezdés c) pontja,

b) 135. § (1) bekezdés b) pontja.

c) 138. § (1) bekezdés e) pontjában az „és a térítési díj” szövegrész.

(7) Hatályát veszti

a) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (2) bekezdésében a „, a képviselőtestület hivatal ügyintézője” szövegrész, valamint a 40. § (4) bekezdésében a „, a képviselőtestület hivatalának ügyintézőjére” szövegrész,

b) a Tft. 88/A. § (1) bekezdésében a „kivéve a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlant, amelynek megszerzéséhez az említett törvény hatálybalépésétől számított öt évig (a továbbiakban: az átmeneti időszak alatt) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének az engedélye szükséges” szövegrész, a 88/A. § (2) és (3) bekezdése, a 88/B. §-a és a 88/C. §-a,

c) az Inytv. 68. § (3) bekezdése, a 75. § (3) bekezdése és a 90. § (5) bekezdés a) pontja,

d) a Hgt. 59. § (1) bekezdés i) pontja,

e) a Tszt. 59. §-a,

f) az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXVII. törvény 38. § (3)–(10), (12) és (13) bekezdése,

g) az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVII. törvény,

h) a Khtv. 19. § (3) bekezdése,

i) a Hvt. 27. § (2) és (3) bekezdése, és 29. § (2) bekezdésének a) és b) pontja,

j) a Haktv. 1. § e) pontjában az „önkormányzati,” szövegrésze,

k) a Kttv. 1. § e) pontjában az „és hatósági igazgatási társulása” szövegrész, valamint a 248. § (2) bekezdésében a „vagy az igazgatási, hatósági társulás köztisztviselője” és a „, valamint a társuláshoz” szövegrész,

l) az Fkbt. 9/C. § (3) bekezdésében a „törvénysértésre hivatkozással” szövegrész.

(8) Hatályát veszti a Khtv. 20/C. § (6) bekezdésében az „országgyűlési képviselő legyen, valamint” szövegrész.

Áder János s. k.,
köztársasági elnök

Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2012. évi XCIII. törvényhez

TELJESSÉGI NYILATKOZAT

Alulírott .................................................., mint a ........................................... Önkormányzat képviseletében eljáró polgármester (a továbbiakban: átadó) kijelentem, hogy a mai napon .................................. – az átvevő részére (a továbbiakban: átvevő) a jegyzőkönyvben átadottakon túlmenően nem áll rendelkezésemre a járások kialakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvényben meghatározott vagyonnal összefüggő adat, információ, tény, okirat, dokumentum, valamint kijelentem, hogy az általam tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért, és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért teljes felelősséget vállalok.

Jelen nyilatkozat elválaszthatatlan részét képezi az átadás-átvételi megállapodásnak.

Budapest, 2012. .....................................

.....................................

átadó

A törvényt az Országgyűlés a 2012. június 25-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2012. július 5.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek