2013. évi CLXIX. törvény
2014.09.01.
„48/A. § A nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytató mezőgazdasági termelők a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges adatszolgáltatási kötelezettségüket a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint, elektronikus úton kötelesek teljesíteni.”
36. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. november 1-jén lép hatályba.
(2) A 28. § 2014. szeptember 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 2013. évi CLXIX. törvényhez
A földvédelmi járulék mértéke
1. A termőföld végleges más célú hasznosításáért az igénybevétellel érintett termőföld aranykorona (a továbbiakban: AK) értéke e táblázat szerinti szorzatának megfelelő forintösszeget kell járulékként fizetni, de legalább 20 000 forintot.
|
Minőségi osztályok |
(AK szorzószáma) |
|
I. |
184 000 |
|
II. |
152 000 |
|
III. |
120 000 |
|
IV. |
88 000 |
|
V. |
56 000 |
|
VI. |
35 000 |
|
VII. |
20 000 |
|
VIII. |
4 000 |
2. Az igénybevétellel érintett termőföld más célú időleges hasznosítása esetén a járulék mértéke a minőségi osztályra tekintet nélkül az első évre vonatkozóan a termőföld AK értéke ezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg, azzal, hogy a járulék összege 20 000 forintnál nem lehet kevesebb. A szorzót évente ezerrel növelni kell mindaddig, amíg a terület az eredeti állapotának helyreállítása elfogadásra kerül.
3. A járulék mértékének megállapításakor minden olyan megkezdett évet egész évnek kell tekinteni, amelyben a terület mezőgazdasági termeléssel nem hasznosítható.
4. A termőföld engedély nélküli más célú hasznosításakor
4.1. a más célú hasznosítás utólagos engedélyezése esetén a járulék számításánál az 1. pontban foglaltakat kell alkalmazni;
4.2. az elrendelt eredeti állapot helyreállításának elfogadása esetén a járulék számításánál a 2. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
2. melléklet a 2013. évi CLXIX. törvényhez
A földvédelmi bírság mértéke
1. A bírság összegét az alábbi módon kell megállapítani, azzal, hogy a bírság összege 20 000 forintnál nem lehet kevesebb.
a) egy osztállyal gyengébb, akkor a két minőségi osztály szerint számított földvédelmi járulék különbözetének háromszorosa;
b) legalább két osztállyal gyengébb, akkor az ingatlan-nyilvántartásban szereplő minőségi osztály alapján számított földvédelmi járulék háromszorosa;
2.4. a 24. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában foglalt esetben a termőföldnek az engedélyező határozatban előírt határidő lejárta és a tényleges helyreállítás időpontja közötti időre a más célú időleges hasznosításáért fizetendő földvédelmi járulék háromszorosa; b) az elrendelt eredeti állapot helyreállításának elfogadása esetén az 1. melléklet 4.2. pontjában meghatározott módon számított földvédelmi járulék háromszorosa; 2.6. összegét, ha a terület AK értéke nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, a településen levő szántók átlagos AK értéke alapján kell megállapítani.”